Kéthavo ta
egjele ő jogi magazin III. évfolyam VI. szám 2017 November
A tartásdíjak, a tartási végzések végrehajtása külföldön Jogi ki mit tud?
Volkswagen-ügy Csóti György - Nemzetünk sorsa című könyv méltatása
2017, November
A címlapon Iuszticia istennődomborműve a bukaresti Jogi Egyetem főbejáratának homlokzatán A bukaresti egyetem Jogi karának épülete 1936-ban készült el Petre Antonescu tervei alapján. Az épületet főleg közadakozásból sikerült felépíteni. A Mihail Kogalniceanu sugárút 36. szám alatt helyezkedik el. Jellegzetessége, hogy mivel a kezdetektől lehetett tud i, hogy jogi iskolának ad majd helyet, a tervező több olyan elemet (do bor űveket, szobrokat stb.) helyezett el az épületen, ami a joggal kapcsolatos vagy a jog eszmeiségét próbálja érzékeltetni. Figyelembe véve ezen jellegzetességét kijelenthető, hogy az ország egyik legszebb jogi egyeteme. Eze elsőbbség mellett a tanulmányi eredményekben is elöljáró intézmény.
Erdélyi Jogász kéthavonta megjelenő ingyenes jogi magazin, III. évfolyam, VI. szám. Kiadja az Erdélyi Jogász Civil Szervezet, megjelenik elektronikus formában a www.erdelyijogasz.ro honlapon. A cikkek tartalmáért a szerzők felelnek. Ha ön is szeretné közzétenni jogi szakirodalmi írását, vagy bármely joggal kapcsolatos értekezését bizalommal forduljon hozzánk, magazinunk alkalmat akar teremteni a publikáláshoz minden erdélyi jogász számára. Az írásokat legkésőbb a megjelenési hónap 1-ig várjuk. Megrendelhető nyomtatott formában, a nyomtatási és postaköltség illetékek ellenében. Megjegyzéseit vagy észrevételeit az erdelyijogasz@yahoo.ro elektronikus postacímre várjuk. Revistă juridică gratuită editată în limba maghiară de organizația non-guvernamentală Erdélyi Jogász (Juristul Ardelean). Apare bilunar pe site-ul de internet www.erdelyijogasz.ro.
ISSN 2559 - 107X/ISSN–L 2559 - 107X
1
2017, November
Előszó Az Erdélyi Jogász magazin szerkeszt sége novemberben is köszönti a jog iránt érdekl d ket. Az idei hatodik számmal sikerül lezárni a harmadik évfolyamot, de ugyanakkor tervezni a jöv évi kiadványok tartalmát is. Úgy gondoljuk, és a visszajelzések is azt mutatják, hogy a három éves tevékenység után a magazin pozitívan hatott az erdélyi jogászi és magyar közösségre. Persze az érdem, közös mivel sokak sok munkája által sikerül összerakni egy magazint és megosztani mindezt az érdekl d kkel. Így az év vége fele közeledve köszönetünket fejezzük ki cikkíróinknak, partnereinknek azért, hogy hozzájárultak eddigi három éves tevékenységünk megvalósításához, ugyanakkor kívánjuk mindenkinek, hogy az év hátralév része sikeres legyen számára és kedve szerint találjon valami újat ezen jogi magazinunkban is. Tartalom Előszó...............................................................................................................................................2 Kis Júlia Jogi ki mit tud?.................................................................................................................................3 Heinrich Bernadett: A tartásdíjak, a tartási végzések végrehajtása külföldön……………………………………….……...8 dr. Wágner Tamás Zoltán: Volkswagen-ügy…………………………………………………………………………………………….22 Pogány Erzsébet Csóti György - Nemzetünk sorsa című könyv méltatása………………………………………………32
2
2017, November
JOGI KI MIT TUD? Írta:Kis Júlia Ügyvéd, a Jogaink Egyesület elnöke
Els alkalommal szervezett IX.-XII.osztáyos diákoknak szóló jogi versenyt a Jogaink Egyesület, amely országos dönt je okt.28-án került megrendezésre. A verseny els
fordulójára 99 diák jelentkezett, 3 f s csapatokban. A
jelentkez k Erdély különböz Szamosújvárról,
városaiból érkeztek, Kolozsvárról, Tordáról,
Marosvásárhelyr l,
Csíkszeredából,
Sepsiszentgyörgyr l.
3
Szászrégenb l
és
2017, November
Az els fordulóban a csapatok elektronikusan kapták meg a feladatlapokat, amelyek megoldásait kellett visszaküldeniük a szervez knek. A feldatok több témakört
is
átfogtak,
a
kiskorúak
jogait,
házassággal,
munkavállalással, büntet joggal és képmáshoz való joggal kapcsolatos kérdéseket is. A feladatok megoldásához a diákoknak szinte két hét állt rendelkezésükre és bármilyen segítséget felhasználhattak. Különböz
feladatok voltak. Az els
részben több lehetséges válasz közül kellett megtalálni a helyeset, majd a diákok véleményére voltak kíváncsiak a szervez k, olyan témákkal kapcsolatosan mint a kiskorúak alkohollal való kiszolgálásának tiltása, a rólunk készült fényképek felhasználásának a jogossága. Voltak olyan feladatok is, amikor egy megadott filmrészlet alapján kellett eldönteni, hogy milyen bűncselekményeket követett el a f szerepl , illetve érdekes jogi szabályokat kellett összegyűjteni a világ különböz részeir l.
4
2017, November
A dönt be 10 csapat jutott tovább, a Jogpalánták, a Fenegyerekek, a Csapatnév, a JogÁSZok, a Da Vinci kód, az EvBi(áj)Zó, a Kahoo, az Ex iure, a Iustiregun és a No name team. A dönt re október 28-án került sor, Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban, ahol a versenyz csapatok újabb feladatokat kaptak. A dönt ben többek között egy bírósági tárgyalást is eljátszottak egy megadott ügy alapján. A jogi versenyen a következ eredmények születtek: I. helyezést nyertek a Jogpalánták, csapattagok: Cretu Csengele, Dobra HannaBarbara és Vargyas Szilamér Iskola: Székely Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, X osztály II. helyezésben részesült a Iustiregun, csapattagok: Bartis Andrea, Faluvégi
5
2017, November
Blanka és Nagy Noémi Iskola: Petru Maior Technológiai Líceum, Szászrégen, X osztály III. helyezést ért el az EvBi(áj)Zó, csapattagok: Péter-Jani Bianka, Székely Evelin-Beáta és Varga Zoltán Iskola: János Zsigmond Unitárius Kollégium, Kolozsvár, X osztály Dícséretben részesült a Da Vinci kód, csapattagok: Siklódi Lilla (János Zsigmond Unitárius Kollégium, XII. osztály), Finta Enik -Klára (János Zsigmond Unitárus Kollégium, XII.osztály), Puscas Rebeka (Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum, XII. osztály) és a Fenegyerekek, csapattagok: Péter Sebestyén - X. osztály, Magyar Áron - XII. osztály, András Ákos - XII. Iskola: Segít Mária Római Katolikus Gimnázium, Csíkszereda. Gratulálunk minden csapatnak! Díjaztunk minden dönt s csapatot. A résztvev k könyvekkel, írószerekkel, kítűz kkel,
leng ágyakkal,
sok
édességgel, telefontölt kkel, 6
bögrékkel,
2017, November
eserny kkel, parapark belép kel, EMI-tábor belép kkel mehettek haza, illetve részt vehetnek egy bírósági és ügyvédi iroda látogatásán is. A dönt egy közös pizzázással és kiértékel vel zárult. A verseny célja az volt, hogy gazdagítsuk a diákok jogi ismereteit és a verseny által közelebb vigyük és megismertessük a sokszor nyers és nagyon komoly jogi világot. A versenyben résztvev
diákok olyan jogi ismeretekkel gazdagodtak,
amelyek a mindennapi életben elengedhetetlenek. A Jogi ki mit tud? versenyt a Jogaink egyesület a Bethlen Gábor Alapítvány támogatásával szervezte meg. Köszönetet mondunk ezúton minden diáknak aki részt vett a versenyen, a tanároknak, igazgatóknak és minden ismer snek, aki segített a verseny népszerűsítésében és szervezésében, az ökénteseinknek a kitartó munkájukért, a támogatóinknak:
a
Bethlen
Gábor
Alapítványnak,
a
Heltai
Gáspár
Alapítványnak, az Erdélyi Magyar Ifjaknak és a János Zsigmond Unitárius Kollégiumnak.
7
2017, November
A tartásdíjak, a tartási végzések végrehajtása külföldön Írta: Heindrich Bernadett, ügyvéd Joghatóság A rendelet II. fejezete, a 3-14 cikkei rendelkeznek a rendelet joghatóságáról. E cikkek vizsgálata alapján, valamint a preambulum (15) pontja figyelembe vételével észrevehetjük, hogy a rendelet joghatósági szabályai univerzális hatályúak. Ez azt jelenti, hogy az tény, hogy az alperes szokásos tartózkodási helye egy harmadik tagállamban van, nem zárja ki az uniós joghatósági szabályok alkalmazását, és nem lehetséges a nemzeti jog joghatósággal kapcsolatos szabályaira való utalás sem.1 Általános joghatás A 3. cikk az „Általános rendelkezések” címszó alatt az általános és vagylagos joghatóságot illetékességi szabályok formájában elegyíti. Ennek alapján a felperes megválaszthatja, melyik tagállam bírósági illetékességi területén indítja meg az eljárást. Saját belátása szerint választhat az alperes vagy a jogosult, aki lehet természetes személy vagy közintézmény, szokásos tartózkodási helye szerinti állam között. Abban az esetben, amennyiben a tartással való kötelezettség megállapítására vonatkozó kérelem csak járulékos jellegű, az a bíróság is joghatósággal rendelkezik, amelyik a saját joga alapján személyi állapottal vagy szül i felügyelettel kapcsolatos ügyekben joghatósággal rendelkezik. Kivételt 1
Wopera Zsuzsa: Az Európai családjog kézikönyve, HVG- OLAC Lap- és könyvkiadó Kft., Budapest, 2012, 278 old
8
2017, November
képez e megenged rendelkezés alól, ha ez a joghatóság kizárólag csak az egyik fél állampolgárságán alapul.2 Tehát a joghatóság f kapcsoló eleme a szokásos tartózkodási hely. Azonban a rendelet nem határozta meg ennek a fogalomnak az értelmét, ugyanakkor nem is utal vissza tagállamok nemzeti szabályaira. Ezért a rendelet célkitűzéseit szem el tt tartva, önálló, autonóm uniós értelmezést kell tulajdonítanunk ennek a fogalomnak. Meglétét az eljáró bírónak kell eseti jelleggel meghatároznia a rendelkezésére álló ténybeli alapokra vonatkozólag. Az Európai Unió Bírósága, a Korkein hallinto-oikeus ügyében, Finnország el zetes döntési kérelme alapján, tisztázza a szokásos tartózkodási hely fogalma körüli bizonytalanságokat. Ezen ítélet a 2201/2003/EK rendelet, a joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása házassági ügyekben és a szül i felel sségre vonatkozó eljárásokban (Brüsszel IIa.), 8. cikke (1) bekezdés tükrében értelmezi ezt a fogalmat, azonban ez egy általános jelentést tükröz. Ez alapján a „szokásos tartózkodási hely fogalma együtt jár a gyermeknek a szociális és családi környezetbe való, bizonyos fokú beilleszkedésével. E tekintetben figyelembe kell venni különösen a család adott tagállam területén való tartózkodásának id tartamát, szabályszerűségét, az e tagállam területén való tartózkodás, illetve az e tagállamba való költözés körülményeit és indokait, a gyermek állampolgárságát, az iskoláztatás helyét és körülményeit, a nyelvismeretet, valamint a gyermeknek az említett tagállamban kialakított családi és szociális kapcsolatait. A nemzeti bíróságnak a gyermek szokásos tartózkodási helyét az adott ügy konkrét tényállásának valamennyi körülménye alapján kell megállapítania.”3
2 3
Kengyel Miklós- Harsági Viktória: Európai polgárjogi eljárásjog, Osiris Kiadó, Budapest, 2009, 254 old C-523/07. sz. ügy, 44 pontja
9
2017, November
A rendelet szabályozza a bíróság megkeresésére, a joghatóság vizsgálatára, az elfogadhatóság vizsgálatára, a perfügg ségre, az összefügg
eljárásokra
vonatkozóan, azonban azok nem vetnek fel értelmezési gondokat. Érdekes szabályozás vonatkozik azonban az ideiglenes intézkedésekre és a biztosítási intézkedésekre. A 1Ő. cikk alapján még akkor is kérelmezhet ek hasonló intézkedések, ha az ügy érdemi elbírálására vonatkozóan más tagállam rendelkezik joghatósággal. Joghatóság kikötése A felek tartási kötelezettségükkel kapcsolatos jogvitáik eldöntésére nézve is megállapodhatnak a joghatóságról, de az eljáró bíróságot- a Brüsszel I rendelet által biztosított lehet ségekhez képest- lényegesebb szűkebb körb l választhatják ki. A rendelet szerint, joghatósággal rendelkezhet az egyik fél szokásos tartózkodási helye vagy az állampolgársága szerinti bíróság, valamint a házastársak esetén a házasságukkal kapcsolatos jogviták eldöntésére joghatósággal rendelkez bíróság. 4 A rendelet a szabályozza azt is, hogy a joghatósági kikötés csak írásos formában történhet. Ugyanakkor a gyengébbig fél védelme érdekében kiköti, hogy a 18 életévüket be nem töltött gyermekekkel szembeni tartási kötelezettségek kapcsolatos jogvitákban nem alkalmazható a joghatóságra való kikötés alkalmazása. Az rendelet az 5. cikkben kitér a joghatósági megállapodás hallgatólagos formájára, mely szerint megalapozza egy tagállam bíróságának joghatóságát az
4
Kengyel Miklós- Harsági Viktória: Európai polgárjogi eljárásjog, Osiris Kiadó, Budapest, 2009, 254 old
10
2017, November
alperes bíróság el tti megjelenése. Kivételt képez ez alól, ha a joghatóság kifogásolása miatt jelent meg.5 Szubszidiárius joghatóság A szubszidiárius (másodlagos, kiegészít ) joghatóságról való rendelkezés a rendelet univerzális hatálya miatt került szabályozásra, mivel az a körülmény, hogy az alperes szokásos tartózkodási helye egy harmadik tagállamban van nem zárja ki az uniós joghatósági szabályok alkalmazását.6 A rendelet szerint, ha az általános rendelkezések vagy a felek közötti megállapodás alapján, estenként a lugánói egyezmény alapján egyik tagállam sem rendelkezik joghatósággal, akkor a jogosult és a kötelezett közös állampolgársága szerinti tagállam rendelkezik joghatósággal. Ezzel segítve el a rendelet kiszámíthatóságát. Szükségképpeni fórum A 7. cikk alapján, kivételes esetben mikor egyik állam sem rendelkezik joghatósággal, azonban abban a harmadik országban, amelyhez a jogvita szorosan köt dik, az eljárás megindítása vagy lefolytatása ésszerűtlen vagy lehetetlen lenne, az egyik tagállam bírósága eljárhat az ügyben. Mindemellett szükséges, hogy a jogvita „kielégít ” mértékben kapcsolódjon azon tagállamhoz, amelynek bíróságához fordult a felperes. A rendelet preambulumának (16) pontja szerint az egyik fél állampolgársága elegend en szoros kapcsolatot eredményez. E pont példaként említi, mint kivételes esetet, a polgárháborút és azt az esetet, amikor a felperest l ésszerűen nem várható el, hogy az adott államban eljárást indítson.
5 6
Wopera Zsuzsa: Az Európai családjog kézikönyve, HVG- OLAC Lap- és könyvkiadó Kft., Budapest, 2012, 283 old Wopera Zsuzsa: Az Európai családjog kézikönyve, HVG- OLAC Lap- és könyvkiadó Kft., Budapest, 2012, 284 old.
11
2017, November
Határozatok módosítására való joghatóság A
tartási
kötelezettséget
megállapító
határozat
meghozatala
után,
amennyiben ezt a jogosult tagállamának bírósága hozta meg, a kötelezett csak abban a tagállamban kétheti a határozat módosítását vagy új határozat meghozatalát, amelyben a határozatot meghozták, mindaddig, míg a jogosult ugyanazon szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik. Ez alól négy eset jelent kivételt. Abban az esetben, ha megegyeznek ennek az új tagállamnak a joghatóságáról, ha a jogosult elfogadja a másik tagállam joghatóságát, ha az eredeti eljárás helye szerinti tagállamnak nem áll módjában gyakorolni a joghatóságot, vagy ha a kötelezett által megjelölt tagállamban nem lehet elfogadni vagy végrehajtani az eredeti eljárás szerinti tagállam határozatát. Alkalmazandó jog A tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogot a 2007. november 23.-án elfogadott tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló hágai jegyz könyv szabályozza. Ennek célja a tartási kötelezettségekre vonatkozó kollíziós szabályok harmonizálása, és nem a tartási kötelezettség alapját képez családjogi viszonyok létrejöttére alkalmazandó jog meghatározása. Tehát nem szabályozza a tartási kötelezettség fennállásának el feltételeit.7 A jegyz könyv 1. cikke világosan el írja, hogy a benne található rendelkezések csak az alkalmazandó jogot határozzák meg, nem pedig a tényleges esetlegesen megállapított kötelezettségek milyenségét és mértékét, vagy a tartási kapcsolatok alapjául szolgáló családi vagy rokoni kapcsolatok feltételeit. A 4/2009/EK rendelet preambuluma (21) pontja
7
Wopera Zsuzsa: Az Európai családjog kézikönyve, HVG- OLAC Lap- és könyvkiadó Kft., Budapest, 2012, 285 old
12
2017, November
szerint e tekintetben továbbra is a tagállamok nemzeti joga az irányadó, beleértve a nemzetközi magánjogi szabályokat is. Következtetésképpen a rendelet hatálya alá es
tartással kapcsolatos
ügyekben, amikor is a jogosult és a kötelezett az unió két különböz tagállamában található a szokásos tartózkodási helye, a kötelezettség megállapítása végett els körben a rendelet alapján meg kell határozni, hogy melyik nemzeti bíróság rendelkezik joghatósággal. A joghatóság megállapítása után pedig az illetékes bíróságnak, a hágai jegyz könyv alapján meg kell vizsgálnia, hogy melyik nemzeti jogszabályt követve kell eljárjon. Így tehát akár egy másik tagállambeli szabályozás alkalmazására is köteles lehet az eredeti eljárás helye szerinti tagállam, például egy romániai bíróság az osztrák jog alapján köteles megállapítani a tartásdíjat. Azonban a bíróságok dolgának megkönnyítése érdekében, minden tagállam polgári és kereskedelmi ügyekre vonatkozó szabályozási információkat, a rendelet 70. cikke alapján, az Európai Igazságügyi Hálózatban közzé kell tegye.8 A rendelet 1. cikk (2) bekezdése külön kiemeli, hogy a tartási kapcsolatokban hozott határozatok nem érintik az alapjául szolgáló családi kapcsolatokat. Ennek értelmében akár az is el fordulhat, hogy egy tagállamban elismert azonos nemű házastársi vagy élettársi kapcsolat alapján megítélt tartási kötelezettséget Románia területén elismerjék és akár végre is hajtsák.9 Fontos megemlíteni, hogy a Jegyz könyv 2. cikke az általános alkalmazhatóságot deklarálja, ami azt jelenti, hogy a jegyz könyv rendelkezéseit abban az esetben is alkalmazni kell, ha ezt alá nem író tagállam joga lesz alkalmazandó.
Onaca Viviana- Burduf Ioana- Schuster Wolfgang Schuster: Noi instrumente comunitare do e iul ooperării judi iare aterie i ilă, o er ială și dreptul fa iliei: a ual, Ed. Euro Sta dard, , Bu urești, 123 old 9 idem, 74 old.
8
13
2017, November
A határozatok elismerése, végrehajthatósága és végrehajtása A végrehajtás magánjogi szempontból olyan viszonylag önálló, törvényileg szabályozott
eljárásnak
tekinthet ,
amelyben
szempontból azzal azonosnak min sül
állami
vagy
meghatározott
szerv, els sorban vagyoni kényszer
alkalmazása révén juttatja érvényre az állam által, a konkrét egyedi ügyben fennállónak elismert és kikényszeríthet alanyi jogot.10 Ennek alapján, mivel a végrehajtás során a megítélt alanyi jog kikényszerítésér l beszélhetünk, fontos, hogy megfelel garanciák legyenek biztosítva, úgy a végrehajtást kérvényez , mint a végrehajtást elszenved félnek. Ugyanakkor fontos az is, hogy mikor és milyen körülmények között lehet végrehajtani a meghozott határozatot. Mindezeket figyelembe véve az Európai Unió törekszik arra, hogy minél megfelel bb eszköztárral hozzájáruljon a tagállamaiban hozott határozatok, más tagállamaiban való végrehajtásra, biztosítva ez által a bels piac védelmét. A tartási kötelezettségre vonatkozó határozatok tagállamokban történ elismerésének egyetlen célja, hogy lehet vé tegye a határozatban meghatározott tartási követelés behajtását. A preambulum (25) pontja következtében nem jelenti ugyanakkor a határozat tárgyát képez tartási kötelezettségek alapjául szolgáló családi vagy rokoni kapcsolat, házasság vagy házassági rokonság tagállam általi elismerését. A rendelet IV. fejezete különbséget tesz, azon tagállamok határozatai között, akik a hágai jegyz könyv hatálya alá tartoznak, és azok között, akik nem írták alá ezt, mivel a hágai jegyz könyv megfelel garanciákat nyújt, hiszen így a határozat az uniós normák altal elfogadott rendelkezések szerint volt meghozva, így automatikus végrehajtható.
10
Kapa Mát ás: Hitelező édele
a rósági égrehajtás a , Dialog-Campus, Budapest, 2006, 30-31. old.,
14
2017, November
A határozatok elismerésére vonatkozóan a rendelet megállapítja, hogy egyik esetben sem szükséges egy különös eljárás ennek megtörténésére. Azonban, míg a hágai jegyz könyvet aláíró tagállamok esetében az elismerés megtámadása semmilyen esetben sem lehetséges, addig a Dániában hozott határozatok esetében, hiszen e tagállam nem írta alá a 2007. évi hágai jegyz könyvet, a 24. cikkben szabályozott különleges estekben az elismerés megtagadható. Fontos azonban, hogy a hágai jegyz könyv hatálya alá tartozó tagállamok esetében, ha az alperes önhibáján kívül nem tudott megjelenni az eredeti eljárás helye szerinti államban, akkor az így hozott határozat ellen felülvizsgálati joggal élhet, a 19. cikk alapján, biztosítva ez által a kötelezett megfelel védelemhez való jogát. Lényeges különbség van e tagállamok határozatainak végrehajtási eljárásai között is. Míg azokban a tagállamokban ahol a hágai jegyz könyv rendelkezései alkalmazandóak az eddig, a Brüsszel I. rendelet által szabályozott, exequatur eljárás lefolytatása szükségtelenné vált, addig azokban a tagállamokban, amely gyakorlatilag csak Dánia, még mindig a szükséges a Brüsszel I. rendelethez hasonló végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás lefolytatása. Ennek keretén belül a végrehajtást kérelmez
abban a tagállamban ahol a végrehajtást megindítani
szeretné, kérelmet kell benyújtson a kötelezett szokásos tartózkodási helye szerinti vagy a végrehajtás helye szerinti illetékességgel rendelkez bíróságnak, az eredeti eljárás szerinti bíróság határozatának elismerésére. Az ebben az eljárásban hozott határozat ellen a 32. cikk alapján bármely fél jogorvoslattal élhet. Lényegében tehát megegyezik a Brüsszel I rendeletben szabályozott eljárással, azzal a kivétellel, hogy ebben az esetben a rendelet határid t állapít meg mind az els , mind a másodfokú határozat meghozatalára: els fokon 30 napon belül, kivéve, ha ez kivételes körülmények miatt ez lehetetlen, míg másodfokon 90 nap áll a bíróság
15
2017, November
rendelkezésére, természetesen azon estek kivételével, amikor is ennek lefolytatása lehetetlen.11 Költségmentesség A Rendelet V. fejezete, az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférés érdekében rögzíti a költségmentesség alkalmazásának feltételeit, eljárási rendjét, terjedelmét. A 46. cikk f szabályként rögzíti, hogy a megkeresett tagállam teljes költségmentességet biztosít a 21 év alatti személlyel szembeni, szül -gyermek kapcsolatból ered tartási kötelezettségekre vonatkozóan benyújtott valamennyi kérelem tekintetében. Az eljárások költségeire figyelemmel tehát rendelkezni kellett, a preambulum (36) pontja alapján, egy igen kedvez költségmentességi rendszerr l, azaz a 21 évnél fiatalabb gyermekekre vonatkozó tartási kötelezettségekkel kapcsolatos, a központi hatóságok útján indított eljárások költségeinek teljes átvállalásáról. Ugyanakkor a többi tartásdíj végrehajtására vonatkozó eljárás keretében is a tagállamok megfelel költségmentességet kell biztosítsanak. Így az Európai Unióban a 2003/8/EK irányelv szerint hatályban lév költségmentességi szabályokat különleges szabályokkal egészítette ki, külön rendszert hozva ez
által
létre
a tartási kötelezettségekkel
kapcsolatos
költségmentességre. Ezen túlmen en, a preambulum (37) bekezdése azt is szabályozta, hogy a költségmentesség tekintetében a felek számára egyenl bánásmódot kell biztosítani a határozatoknak más tagállamban történ végrehajtásakor. Tehát a rendeletnek a költségmentesség folyamatosságára vonatkozó rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy e mentességet azon fél számára is biztosítani kell, aki ugyan az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban a határozat meghozatalára vagy módosítására irányuló 11
Wopera Zsuzsa: Az Európai családjog kézikönyve, HVG- OLAC Lap- és könyvkiadó Kft., Budapest, 2012, 291 old
16
2017, November
eljárás során nem részesült költségmentességben, de ugyanabban az államban a határozat végrehajtására vonatkozó kérelem tekintetében költségmentességben részesült. Hasonlóképpen, annak a félnek, aki valamely közigazgatási hatóság el tti eljárása ingyenes volt, a végrehajtás helye szerinti tagállamban a legkedvez bb költségmentességben részesítik vagy a költségek és kiadások alóli legnagyobb mértékű mentességben kell részesülnie, amennyiben igazolja, hogy az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban részesült volna abban. Érdekes ugyanakkor, hogy a 44. cikk (3) bekezdése el írja, hogy a tagállamok nem kötelesek költségmentességet biztosítani abban az esetben, ha a felek számára a központi hatóság térítésmentesen biztosítja a szükséges szolgáltatásokat. A Ő6. cikk (2) bekezdése el írja, hogy abban az esetben, a felperes nem a határozat elismerését és végrehajthatóságának megállapítását kéri, vagy nem annak végrehajtását,
a
megkeresett
tagállam
illetékes
hatósága
a
teljes
költségmentességet, ha úgy ítéli meg, hogy a kérelem vagy az egyéb jogorvoslat érdemileg nyilvánvalóan megalapozatlan. Központi hatóságok A Rendelet VII. fejezete értelmében a tartási követelések határokon átnyúló behajtásának megkönnyítése érdekében, minden tagállamnak meg kell neveznie egy központi hatóságot, amely a tartással kapcsolatos kötelezettségek ügyében együttműködik a többi tagállam központi hatóságaival. Romániában, valamint Magyarországon is, az Igazságügyi Minisztérium erre szakosodott osztálya az erre kijelölt nemzeti központi hatóság. A preambulum (31) pontja kell képpen összefoglalja a központi hatóságok munkáját, e szerint, a hatóságoknak segítséget kell nyújtaniuk a tartási követelés 17
2017, November
jogosultjainak
és
kötelezettjeinek,
jogaiknak
más
tagállamban
történ
érvényesítéséhez, a meglév határozatok elismerése, végrehajthatóvá nyilvánítása és végrehajtása, valamint ilyen határozatok módosítása vagy határozat meghozatala iránti kérelmek benyújtása révén. A hatóságoknak továbbá információcserét kell folytatniuk a kötelezettek és a jogosultak tartózkodási helyének megállapítása, valamint szükség esetén jövedelmük és vagyonuk meghatározása érdekében. Végül pedig az általános jellegű információk cseréje révén együtt kell működniük, és segíteniük kell a tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködést. A kijelölt központi hatóságok a külön meghatározott kivételekt l eltekintve viselik saját költségeiket és segítséget nyújtanak minden, a hatóság tagállamában tartózkodási hellyel rendelkez kérelmez nek. A rendelet további cikkei rendelkeznek a központi hatóságok költségeir l, azokról a kérelmekr l, amelyeket e hatóságokhoz be lehet nyújtani, rögzíti e kérelmek
tartalmát,
továbbá
azt,
hogy
a
rendelet
melléklete
szerinti
formanyomtatványokat, kérelmeket milyen nyelven kell el terjesztenie a kérelmez nek. A hatóságok közötti együttműködést a rendelet által meghatározott mellékletek segítik, amelyek a felek közötti kommunikációt, az eljárás átláthatóságát könnyítik meg. Következtetés Az Európai Unió szabad bels piacának megteremtése érdekében, az egyik fontos alapelv a személyek szabad mozgásának biztosítása. Ennek érdekében, az uniós rendelkezéseknek nem csak az ezt a szabadságot közvetlenül érint vagy korlátozás eltörlésére irányuló intézkedéseket kell bevezetnie, hanem azokat az eseteket is figyelembe kell vennie, mikor ez a szabadság közvetetten sérülhet. Ilyen 18
2017, November
közvetett módón történ megsértésre kerülhet sor abban az esetben is, ha az unió területén nem kielégít
módon vannak szabályozva azon esetek, amelyek a
tartásdíj másik tagállamban történ elismertetését, végrehajthatóvá nyilvánítását és végrehajtását lehetetlenítik el vagy nehezítik meg. Ennek elkerülése érdekében az Unió aláírta a 2007. évi hágai jegyz könyvet, a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról, amely anyagi jogát képezi a 4/2009/EK rendeletnek a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismerésér l és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésr l. A
rendelet
érdemi
változást
hozott
a
határozatok
elismerésében,
végrehajthatóvá nyilvánításában, valamint végrehajtásában a Brüsszel I rendelettel szemben, azokban az esetekben mikor a határozatott egy olyan tagállamban szeretné a jogosult végrehajtani, amely a hágai jegyz könyv hatályát elfogadta. Ebben ez esetben nem szükséges az exequatur eljárást lefolytatni, hiszen ugyanazon anyagi jog alapján lett megállapítva. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a rendelet nem tartalmaz intézkedéseket a családi kötelékek meghatározására. A tartásdíj megállapításának el feltételét, a családi vagy ahhoz hasonló kapcsolatok létezését minden egyes tagállam nemzeti bírósága, a saját joga szerinti szabályozása alapján kell, hogy megállapítsa. Erre vonatkozóan nincs jogegyesít rendelkezés. Abban az esetben, amikor ez a végrehajtás egy olyan tagállamban lett kérvényezve, amely nem fogadta el, nem írta alá a hágai jegyz könyvet, amely jelen esetben csak Dánia, a végrehajthatóvá nyilvánítás eljárása hasonló körülmények között zajlik, mint ahogy az a Ő/2009/EK rendelet alkalmazása el tt történt, ahogy azt a Brüsszel I rendelet is szabályozza. A jogosultak védelme érdekében, a rendelet bevezette f szabályként az elismertetési, végrehajthatóvá nyilvánítási, valamint a végrehajtási eljárások 19
2017, November
költségmentességét is. Mindemellett szabályozza a központi hatóságok közötti együttműködést. Ennek értelmében minden tagállamnak meg kell jelölnie egy központi hatóságot, amely a rendelet alkalmazásának megkönnyítését és a tagállamok közötti együttműködés meger sítését szolgálja, többek között az információcsere által. Véleményem szerint fontos és szükséges el relépéseket hozott a Ő/2009/EK rendelet, hiszen a bels szabad piac megteremtése érdekében, a tagállamok közötti határok mindinkábbi megszűnése, a tagállamok közötti népvándorlás és az egyre növekv nemzetközi elemmel bíró házasságok, illetve az ehhez hasonló családi kapcsolatok, valamint ezeknek való felbontása, megszűnése, éget
problémává
tette az e családi kapcsolatok alapján meghatározott tartásdíjak végrehajtásának nehézségét is. E rendelet azonban nagyban leegyszerűsíti ezt az eljárást, szem el tt tartva azonban a felek jogainak tiszteletben tartásához szükséges garanciákat is. Meglátásom szerint lényeges könnyebbséget jelent a jogosultaknak az a lehet ség, hogy a minden tagállamban kötelez
módon megtalálható központi
hatóságok segítségét kérhetik a tartási kötelességek megállapítására és behajtására. E hatóságok átveszik és továbbítják a rendeletben el írt kérelmeket, valamint meghozzák az eljárás megindításához vagy megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket. Az Európai Igazságügyi Hálózat igénybevételével együttműködnek egymással, ugyanakkor el segítik az országaikban található illetékes hatóságok közötti együttműködést is. Felgyorsítva és hatékonyabbá téve ezzel az eljárás menetét. Mindezeket egybevetve úgy gondolom, hogy a 4/2009/EK rendelet, a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismerésér l és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésr l, elfogadása az Európai Unió egyik fontos és nélkülözhetetlen
20
2017, November
rendelkezése, amely nagyban megkönnyíti a jogosultak élettét, ugyanakkor a bíróságok munkáját is. Könyvészet I.
II. III. IV.
Könyvek 1) Emese Florian: Dreptul familiei, Ediția Ő, Ed.C.H. Beck, București, 2011, 2) Fábián Gyula: Drept instituțional al Uniunii Europene, Ed. Hamangiu, Ed. Sfera, București, 2012 3) Kapa Mátyás: Hitelez védelem a bírósági végrehajtásban, Dialog-Campus, Budapest, 2006, 4) Kapa Mátyás- Veress Em d: Határozatok végrehajtása határokon átível polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Unióban, Károli Gáspár Református Egyetem- Sapientia Foundation- Sapientia University- Timișoara University of the West. Faculty of Law and Administrative Sciences, Budapest- Cluj Napoca- Timișoara, 2009 5) Kengyel Miklós- Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog, Osiris, Budapest 6) Onaca Viviana- Burduf Ioana- Schuster Wolfgang Schuster: Noi instrumente comunitare în domeniul cooperării judiciare în materie civilă, comercială și dreptul familiei: manual, Ed. Euro Standard, 2010, București 7) Wopera Zsuzsa: Az Európai családjog kézikönyve, HVG- OLAC Lap- és könyvkiadó Kft., Budapest, 2012 Folyóiratokban megjelenő tanulmány 1) Európai Jog, 2003/1, Wopera Zsuzsa: Megjegyzések a polgári eljárásjogi harmonizáció szükségességér l és realitásáról, Elektronikus forrás 1) http://www.europarl.europa.eu/summits/tam_en.htm 2) http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=URISERV%3Ajl0024 Bírósági joggyakorlat 1) C-523/07. sz. ügy- Korkein hallinto-oikeus - Finnország
21
2017, November
VOLKSWAGEN-ÜGY Írta: dr. Wágner Tamás Zoltán Kisebbségi Jogvéd Intézet jogásza, Európa-jogi szakjogász, PhD-jelölt (PPKE) 1. Az ügy jelentősége 2007. október 23-án az Európai Bíróság megállapította ítéletében, hogy az ún. Volkswagen-törvény (Volkswagengesetz) akadályozza a t ke szabad áramlását, s ezzel megsérti az uniós jogot12. Látszólag nem történt semmi rendkívüli, hiszen az aranyrészvények kapcsán az Európai Bíróság már számtalan ítéletet hozott, s ezek közül egyedül Belgium esetében fogadta el a tagállam által felhozott érveket13. Ráadásul a jogtudomány, illetve a gazdasági élet szerepl i is ezt várták. Éppen ezért már a 2007-es ítélet meghozatala el tt a Porsche a VW egyik legnagyobb részvényeseként 30%-ra növelte a részesedését azzal a céllal, hogy a vitatott törvény eltörlése után felvásárolja a céget14. Ezt a szándékot jelezte az a tény is, hogy már 2007 júliusában 10 milliárd eurós hitelkeretet kötött le, hogy kés bb tudja folytatni a felvásárlást. Emellett már a döntés megszületése el tt a VW maga is az el remenekülést választotta: saját részvények vásárlásába fogott. Ennek következtében a Porsche és a VW a cég részvényeinek közel 52%-át már
12
Peer Zumbansen & Daniel Saam: The ECJ, Volkswagen and European Corporate Law: Reshaping the European Varieties of Capitalism in German Law Journal Vol. 08 No. 11; 1. old 13
Gyulai-Schmidt Andrea: Aranyrészvények Európában in Európai Tükör 2008/11. szám, november; 54. old
14
Wolf-Georg Ringe: The Volkswagen Case and the European Court of Justice in Common Market Law Review 45 (2008), 537-544; 537. old
22
2017, November
birtokolta az ítélet meghozatalakor. Ezzel egyszersmind világossá téve: nem akarják, hogy a nagymúltú cég idegen, külföldi kezekbe kerüljön15. Ugyanakkor mind a nemzetközi, mind a német közvélemény élesen reagált a döntésre. A Guardian cikke szerint az Európai Bíróság ítélete azt jelenti, hogy az aranyrészvények id szaka lejárt, az államok nem tehetnek mást: meg kell szüntetniük a privatizált vállalatokban fenntartott el jogaikat. Ennek kapcsán a lap által megkérdezett szakért
szerint az Európai Bizottság elveit és pozícióját a
döntés meger síti, s ekképp az államoknak cselekedniük kell16. A német lapok vegyesen fogadták a VW-törvény elbukását. A Die Welt szerint ennek hatására nem lesznek nagy változások a cégnél, a Porsche ugyanakkor többségi tulajdonos lesz. Ezzel szemben a Tageszeitung éles kritikával fogadta az ítéletet. Szerinte ugyanis ez nem jelent mást, minthogy az üzleti világ védelme fontosabb volt az Európai Bíróság számára, mint a munkások szociális helyzete. Emellett megvádolta a brüsszeli testületet, hogy beleavatkozik a tagállamok gazdaságpolitikájába. Végezetül érdemes még megemlíteni a Handelsblatt című üzleti napilapot, ami a döntést rezignáltan vette tudomásul. Cikkében ugyanis rámutatott arra, hogy önmagában véve a VW-törvény nem teszi sikeressé a VW-t, de ugyanakkor Porsche uralom alatt akár ez változhat, s az egyik legsikeresebb cég lehet a világon17. Mindenekel tt tisztán látszik, hogy Németországot is megosztotta a döntés. Ha el is fogadták azt, azt csak azért tették, mivel a VW továbbra is házon belül fog 15
Októ er e télet a „Volks age -tör é ” ügyében in http://mno.hu/migr/oktoberben-itelet-avolkswagentorveny-ugyeben-441737 16
Loss of Ger a ’s VW la spells e d of the road for golde shares i http://www.theguardian.com/business/2007/oct/24/europeanunion.germany 17
Ger a Press Re ie : ’Nothi g Ca Stop Pors he No ’ i http://www.dw.com/en/german-press-reviewnothing-can-stop-porsche-now/a-2844793
23
2017, November
maradni, a Porsche úgyis felvásárolja. Azonban a hétköznapi emberekhez közelebb álló újságok már eltér képet jelenítettek meg. Itt a jogi/racionális érvek mellett, de akár a helyett is megjelent a nemzeti érzelem, illetve a VW mint nemzeti bajnok védelme. Mindez természetesen érthet volt, mivel a cég neve teljesen összen tt Németországgal, illetve a német autógyártással. Szintén erre utalt Colomer f tanácsnok, amikor indítványában így fogalmaz: „A Volkswagen által gyártott modellek azonkívül, hogy jól ismert a műszaki színvonaluk, hazájuk és mindazon országok kulturális örökségének részét képezik, amelyek útjain valaha is futottak Európában, valamint a tengerentúlon az 50-es és 60-as évek egyik kitörölhetetlen emlékeként maradtak meg. Ezért könnyen megérthetjük, hogy sok olyan német állampolgár számára, akik nosztalgiával gondolnak erre az aranykorra, az Európai Közösségek Bizottsága által a Volkswagen-törvény
egyes
paragrafusaival
kapcsolatban
benyújtott
kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset többet jelent valamely nemzeti szabályozás vitatásánál, ugyanis ez a kereset a német létforma egyik olyan jelképét támadja, amely igazi modern mítoszt jelent”18. A cég ugyan a hitleri id kben jött létre, de ma már mindenkinek a II. Világháború után bekövetkezett német gazdasági csoda, illetve a II. Világháború utáni talpraállás jut róla eszébe. A gyár túlélte a háború borzalmait, illetve az amerikai lerombolási kísérletet, valamint a tulajdonjogi vitákat. S ráadásul éppen ennek lezárására született a most elbukott VW-törvény: a felek között létrejött magánjogi megállapodásra épült a törvény. Ennek keretében az els szakaszban a VW összes részvényét a szövetségi államra ruházták, majd a második szakaszban a részvénytársasággá alakulást követ en a részvényék 60%-át magánszemélyek, a 18
Dámaso-Ruiz-Jara o Colo er főta á s ok i d t á a, C-112/05. sz. ügy in http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?docid=66386&doclang=HU; 2. bek
24
2017, November
fennmaradó 20-20%-ot a szövetségi állam és Alsó-Szászország tartomány kapott meg19. Az imént felhozott tények pedig nemcsak a német polgárok, hanem a politikusok számára is elegend ek voltak ahhoz, hogy kiálljanak a vitatott jogszabály mellett. Tették mindezt annak ellenére, hogy a törvény elfogadását követ évtizedekben alapvet en megváltoztak a körülmények: a világ egyre inkább globalizálódott, egyre inkább fontosabbá vált a szupranacionális szint. Ezt jól jelezte az a tény is, hogy 199Ő után a t ke szabad áramlása közvetlenül hatályossá vált. Ennek következtében pedig az Európai Bizottság is aktivizálta magát, számos eljárást indított
a tagállamok
ellen, melyek
közül
egyedül a
Belgium elleni
kötelezettségszegési eljárást nem tudta megnyerni. Ezek a sikerek id vel arra késztették az intézményt, hogy egyre bátrabb legyen20. Éppen ezért véleményem szerint a német kormánynak már az ítélet el tti években át kellett volna gondolnia a stratégiáját. Ugyanakkor ezzel szemben állt az a tény is, hogy a VW-törvény akkor már majdnem 50 éve volt hatályban21, ráadásul 1994 óta ekkor már több mint 10 év telt el anélkül, hogy megtámadták volna a jogszabályt. Éppen ezért nem volt meglep , hogy a német kormányzat igyekezett ellenállni az Európai Bíróság ítéletének. A döntést követ en szinte azonnal olyan törvénytervezetet akartak elfogadni, mely meg rzi az állami kontrollt Európa legnagyobb autógyártó vállalata felett22. Éppen ezért az aranyrészvények történetében els ként újabb jogvita támadt a felek között a 2007-es ítélet értelmezése kapcsán.
19
Dámaso-Ruiz-Jara o Colo er főta á s ok i d t á a; i .; -29. bek Wolf-Georg Ringe: im.; 537. old 21 Wolf-Georg Ringe: im.; 537. old 22 Ger a Re uffs EU War i g O er „Volks age La ” i http://www.dw.com/en/germany-rebuffs-euwarning-over-volkswagen-law/a-3363989Europe 20
25
2017, November
Ugyanakkor nemcsak ebben áll a Volkswagen ügy különlegessége. Számos olyan vonatkozása volt, mely nemcsak az európai jogfejl désre, hanem közvetlenül Magyarországra is kihatott. Ennek egyik eleme, hogy a VW mint német autógyártó a rendszerváltás után Közép-Európában is megjelent (Skoda, pozsonyi gyár). Éppen ezért Magyarország számára sem lehetett közömbös a döntés, mivel az esetleges beszállítók révén minket is érinthetett. Másrészt ebben az id szakban a MOL vitában állt az OMV-vel, annak agresszív felvásárlási kísérlete miatt. Az osztrák vállalat pedig igyekezett precedensként hivatkozni az ítéletre. Ebben a törekvésében pedig partnerre talált az Európai Bizottság személyében: Charlie McCreevy ír biztos szerint is irányadó lehetett a Volkswagen-ítélet a Lex-MOL esetében23. Az ítélet kapcsán érdemes kiemelni Colomer f tanácsnok nevét, aki korábban megértést tanúsított a tagállami aranyrészvények iránt, mivel szerinte ezek a tagállami szuverenitáshoz tartoznak24. Azonban a Volkswagen ügyben képviselt indítványában szakít ezzel a felfogással és a Bizottság mellé állva a jogszabály elbuktatását szorgalmazta. Ennek részleteire és további érdekességekre igyekszem kitérni tanulmányomban, melyben e fejezetet követ en a nemzeti bajnokok kérdéskörét tekintem át, majd rátérek a 2007-es ítéletre, végezetül az ügy utóéletével foglalkozom, ahol a középpontban Németország és a Bizottság között fennállt értelmezési vita áll. Elemzésem során igyekszem azt bizonyítani, hogy a Volkswagen ügy eltér az eddig megismert aranyrészvények jogeseteit l, ezért indokolt, hogy külön tanulmányban foglalkozzam vele. Ugyanakkor kihívást is jelent számomra, mivel 23
OMW a nyeregben: rósági pre ede s a „le Mol” elle i http://kitekinto.hu/europa/2007/10/24/omv_a_nyeregben_birosagi_precedens_a_lex_mol_ellen/#.VycXQI9OLcs 24
Wágner Tamás: Aranyrészvények és az Európai Unió in http://d18wh0wf8v71m4.cloudfront.net/docs/wp/2016/2016-5_Wagner.pdf; 9.old
26
2017, November
magyar nyelven viszonylag kevesen foglalkoztak az üggyel. Itt érdemes külön kiemelni Orosz Nóra Natália 2 tanulmányát, melyeket a 2007-es25és a 2013as26ítéletek kapcsán írt. Ezekután kezdjük el az elemzést! 2. Nemzeti bajnokok kérdése A szakirodalom nem ismer általánosan elfogadott definíciót. Általában olyan cégek esetében használják, amelyek a működésükben meglév nemzeti dimenzió miatt különleges elbánásban részesülnek az állam részér l27. Igen keményen fogalmaz Altmann, mikor így ír:” A nemzeti bajnok olyan ipari óriás, amelyet gyakran kormánya tart életben intravénás készpénzcsöpögtetéssel”28. Szerintem célszerűbb ezt a meghatározást használni: „A nemzeti bajnok nemzetközi, globális piacokon is versenyképes vállalkozás, amely azonban nemcsak a piaci magatartásával emelkedett ki, terjeszkedett, hanem ehhez a nemzetállam segítsége is hozzájárult, azaz a nemzeti bajnokot állami kedvezmények teremtik. A jelenség hazai tulajdonban levő, általában úgynevezett stratégiai piacokon tevékenykedő, eleve viszonylag nagy és jó politikai kapcsolatokkal rendelkező cégeket érint”29. Mindezt érdemes összevetni a Volkswagen autógyártó esetével, hogy lássuk, megfelel ezeknek a kritériumoknak.
25
Orosz Nóra Natália: A Volkswagen-tör é Európai Jog, 2009/g. szám, 17-23. old
a tőke sza ad ára lása és az ara rész é ek tükré e i
26
a tőke sza ad ára lása és az ara rész é ek tükré e i
Orosz Nóra Natália: A Volkswagen-tör é Európai Jog, 2009/g. szám, 17-23. old 27
Damien Neven: Ownership, performance and national champions, in Competition Law and Economics, A. Matutes and T. Moreira (eds), chapter 20, E. Elgar, 2010; 1. old 28
Pénzügykutató zrt.: Nemzeti bajnokok teremtése Magyarországon( A verseny és a versenyképesség kapcsolata-összehaso l tó állalati esetta ul á ok), a VKK/ / tá ogatási szerződés záróta ul á a i http://gvh.hu/data/cms1000511/Nemzeti_bajnokok_teremtese.pdf; 14. old 29
Pénzügykutató zrt.: im.; 25. old
27
2017, November
Els ként célszerű megvizsgálni a tulajdonosi szerkezetet. Ahogy arról már korábban is szó volt, a Volkswagen-törvény alapja egy magánjogi megállapodás volt, melynek alapján a részvények 60%-a magánszemélyek, míg 20-20%-a a szövetségi állam és Alsó-Szászország kezébe került. Ennek alapján ugyan a közhatalmi részesedés csak 40%, s a magánszemélyek akár könnyen el is adhatják a részesedésüket, amivel esetlegesen a külföldiek kerülhetnének túlsúlyba. Ugyanakkor a törvény értelmében (az általános szabályoktól eltér en) a min sített többség 7ő% helyett 80% és a részvényesek szavazati jogukat csak az alapt ke 20%-ban gyakorolhatják30. Ennek alapján úgy vélem, hogy széls séges esetben (a magánszemélyek részesedése teljesen külföldi kézbe kerül) is meg rzi a cég hazai jellegét, hiszen a közhatalmi szerepl k akarata ellenére nem lehet fontos döntéseket meghozni. Az ítélet idején ez a helyzet, hiszen Alsó-Szászországnak és a Porsche autógyárnak együttesen közel 52%-os részesedése volt a VW-ben31. Éppen ezért úgy vélem, hogy a vállalat a hazai tulajdon kritériumát teljesítette. Ezután érdemes megnézni a vállalat kapcsolatait és felépítését. Ennek kapcsán a VW Group adatait célszerű figyelembe venni, s ennek alapján ez a világ egyik vezet
autógyártója, a világ személyautó piacán 12,9%-os részesedéssel
rendelkezik. 12 márkanév tartozik hozzá, mely 7 európai országhoz köthet pl.: Audi, Seat, Skoda stb. A csoportnak 119 gyártórészlege van 20 európai országban, s további 11 a világon. Naponta közel 600 ezer dolgozó jár be a VW gyáraiba, s napi Ő1 ezer járművet gyártanak32. A vállalat emellett jó politikai kapcsolatokkal rendelkezik. Elég arra gondolnunk, hogy a szóban forgó VW-törvény és annak alapját képez magánjogi megállapodás
30
Dámaso-Ruiz-Jara o Colo er főta á s ok i d t á a, i .; -29. bek Októ er e télet a „Volks age -tör é ” üg é e i http://mno.hu/migr/oktoberben-itelet-avolkswagentorveny-ugyeben-441737 31
32
www.volkswagenag.com/content/vwcorp/content/en
28
2017, November
is elképzelhetetlen lett volna a kormányzat nélkül. Ráadásul a megállapodás révén 20%-ot birtokolt a részvényekb l Alsó-Szászország, s a tartományi miniszterelnök (ekkor Christian Wulff-CDU) is ott ült a cég felügyel bizottságában33. Szerintem szintén idesorolható az a tény is, hogy Németország szinte végs kig védelmezte a vitatott jogszabályt és az elmarasztaló ítélet után is igyekezett minél többet meg rizni bel le34. Végezetül érdemes azt megvizsgálnunk, hogy vajon a VW gyárat a német kormány anyagi eszközökkel is támogatta-e. Ennek kapcsán fontosnak tartom a hivatkozást a Bizottság egy 2001-ben kelt sajtóközleményére, melyben csak 85%-ban hagyta jóvá az állami támogatást a cég új drezdai gyárának. Ennek alapján 145 millió német márka támogatást jóváhagyott, de 25,7 millió német márkát már nem. A német kormány egyik fontos érve éppen az volt, hogy a gyártást szerette volna Németországban tartani Csehország helyett35. Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy a VW valóban nemzeti bajnok, hiszen az állam aktív befolyással rendelkezik benne, emellett támogatja a stratégiai piacokon terjeszked , jó politikai kapcsolatokkal rendelkez céget. A következ kben arra célszerű kitérni, hogy megéri-e nemzeti bajnokokat nevelni. Ezt ebben a fejezetben alapvet en elméleti-gazdasági oldalról vizsgálom meg. Az Európai Unió válaszával pedig a következ fejezet foglalkozik. Egyik els dleges cél, hogy a globális piacokon is versenyképes vállalat jöjjön létre36. F szabály szerint a részvényesek állampolgársága nem befolyásolja a 33
Volkswagen kontra EU in http://hvg.hu/cegauto/200708HVGFriss159
34
Októ er e télet a „Volks age -tör é ” üg é e i http://mno.hu/migr/oktoberben-itelet-avolkswagentorveny-ugyeben-441737 35
Commission reduces planned aid to Volkswagen for new factory in Dresden(Germany) in http://europa.eu/rapid/press-release_IP-01-1016_en.pdf 36
Pénzügykutató zrt.: im.; 239. old
29
2017, November
hatékonyságot. Ugyanakkor a hazai és a külföldi befektet k esetlegesen eltér döntéseket hozhatnak, aminek szociális és kulturális okai vannak. A hazaiak komoly el nye, hogy ismerik a hazai feltételeket és szabályokat, míg a külföldieké, hogy jobban értik a külföldi ügyfeleket. Empirikus kutatás alapján megállapítható, hogy a külföldi többségű cégeknél magasabb a termelékenysége és a növekedési potenciálja. Ezzel szemben, ha a vállalat hazai tulajdonú, akkor nagyon nehéz elkerülni, hogy a kormány ne avatkozzon be a cég életébe37. Ezzel kapcsolatban úgy vélem, hogy ezt esetr l-esetre kell megvizsgálni. A VW esetében láthattuk, hogy a német kormány alapvet en a hazai piac szempontjait vette figyelembe. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy ez esetenként gazdasági értelemben nem volt racionális. Ugyanis amikor a gyártást Németországon belül akarta tartani, akkor azzal érvelt, hogy a csehországi gyártás hátrányosan érintené a céget. Ezt azonban az Európai Bizottság nem fogadta el, s rámutatott arra, hogy ez kiküszöbölhet további marketingintézkedésekkel38. A nemzeti bajnokok létesítése hozzájárulhat a verseny növekedéséhez. Ez rövidtávon korlátozó hatású, de kés bb viszont élénkítheti a konkurenciát. Emellett a társadalmi-politikai célok sem elhanyagolhatóak. Ilyen pl.: a hazai tulajdonosi középosztály megteremtése, az állam döntési autonómiájának kiterjesztése39. A VW esetében fontos kiemelni, hogy szinte már a kezdetekt l szimbólumnak számított a német állampolgárok számára (Volkswagen=népi autó). Éppen ezért érthet okból a német kormányzat sem lehetett passzív a cég sorsát illet en. Ugyanis az komolyan csorbíthatta volna annak népszerűségét. Mindez jól látszik a VW-törvény elfogadásának körülményein40, valamint az európai 37
Damien Neven: im.; 1-9. old Commission reduces planned aid to Volkswagen for new factory in Dresden(Germany) in http://europa.eu/rapid/press-release_IP-01-1016_en.pdf 38
39 40
Pénzügykutató zrt.: im.; 239-240. old Dámaso-Ruiz-Jara o Colo er főta á s ok i d t á a, i .;
30
-29. bek
2017, November
intézményekkel folytatott küzdelem során41. Úgy vélem, hogy az ilyen célok legitimnek min sülhetnek, mivel bizonyos esetekben indokolt lehet a stratégiailag fontos vállalatok hazai kézben tartása. Ugyanakkor ezt nem szabad túl szélesen értelmezni, s jól körülhatárolható, pontos szabályozásra van szükség. Összességében véve láthatjuk, hogy a nemzeti bajnokok kérdése egy nagyon komplex témakör. Mivel az állam egyértelműen mögöttük áll, ezért mindenképpen protekcionista törekvésnek min síthetjük. Ebb l fakad, hogy az esélyegyenl ség is könnyen sérülhet, az állam igyekszik a működési környezetet a cég számára kedvez bbé tenni számtalan eszközökkel. Ez a VW kapcsán is fennáll, hiszen a VW-törvény
speciális
szabályokat
állít
fel,
melyek
eltérnek
a
részvénytársaságokról szóló törvény szabályaitól. A jogszabály aranyrészvényenként került az Európai Bíróság elé, mellyel az ezt követ fejezetben foglalkozom. (Az írás folytatását a következő magazinunkban közöljük)
41
Ger a Re uffs EU War i g O er „Volks age La ” i http://www.dw.com/en/germany-rebuffs-euwarning-over-volkswagen-law/a-3363989Europe
31
2017, November
Csóti György legutóbbi könyve a könyvhétre jelent meg, „Nemzetünk sorsa” címmel, és nagyon beszédes alcímmel: „Eszmecsere a magyar identitás 21. századi őrzőivel”. Október 4-én a budapesti Batthyány Alapítvány székházában neves vendégek közreműködésével élénk eszmecsere zajlott a könyvben felvetett nemzeti sorskérdésekről.42 A könyv a Magyar Szemle Könyvek sorozatban jelent meg, Kodolányi Gyula indítványozására. Csóti György 2005-t l hat éven át szerkeszt műsorvezet je volt az ECHO Tévé rendhagyó külpolitikai műsorának, az Uniónak. A műsorban több mint kétszáz beszélgetés volt látható, hallható. Ezek közül a beszélgetések közül 41 került a könyvbe, 36 riportalannyal (néhányukkal az évek folyamán több beszélgetés is készült), akik közül – mint Csóti György fájdalommal közölte – tizenketten már nincsenek köztünk. A könyvbemutató közönségének elmondta, az Európai Unióba való belépésünk újdonsága is indokolta a műsor címét, de kezdett l fogva a külpolitikai témák mellett a nemzetpolitika és a kultúra került el térbe. Csoóri Sándor, Makovecz Imre, 42
Pogány Erzsébet írása, amely a Felvidek ma hírportálon jelent meg 2017. Október 5-én.
32
2017, November
Szörényi Levente, Pozsgay Imre, Erd Péter bíboros, csak néhány név a megszólalók közül. Többen az interjúalanyok közül meghívást kaptak a személyes eszmecserére is az érdekl d közönséggel. Els ként Kodolányi Gyula, a költ , műfordító, irodalomtörténész, az Antall kormány egykori miniszterelnökségi államtitkára köszöntötte a vendégeket, és elárulta, hogy 1989 heroikus hónapjaiban ismerte meg Csóti Györgyöt, aki abban az id ben informatikus vállalkozóként segítette az MDF kibontakozását és lett Antall József közeli munkatársa, majd kiváló külpolitikus és professzionális diplomata. A könyvhétre jelent meg az izgalmas beszélgetéseket tartalmazó könyv, de belecsúszva a nyárba, most találtak alkalmas id pontot a könyvben felvetett kérdések személyes megvitatására is. Csóti György sokirányú műveltsége és nemzeti elkötelezettsége volt a garancia arra, hogy a beszélgetések maradandó értéket jelentsenek. A kiadást szorgalmazó Kodolányi Gyula után S. Király Béla, a könyv szerkeszt je kapott szót. volt egyébként a Kairosz kiadásában megjelent Csótiportrékönyv, a „Huszonöt év a nemzetpolitikában” könyv szerkeszt je is. A „Nemzetünk sorsa” szerkesztése során számára az jelentett nehézséget, hogy a sok értékes interjúból melyik maradjon ki. Végül három témakör köré csoportosították a beszélgetéseket: az értelmiség felel ssége, a politikus kötelessége és a kultúra nemzetment szerepe. Sz cs Géza, Csóti György kolozsvári származású jó barátja szerint az interjúkban elhangzó és a könyvben nyomtatásban is olvasható magvas gondolatok keresztmetszetet nyújtanak a polgári értelmiség útmutatásáról, a nemzeti kormány szellemi holdudvaráról. Rámutatott: amikor a televízióban a beszélgetések elhangzottak, akkor még úgy tűnt, nem hiába táplálunk az unióval kapcsolatban illúziókat, a nemzet határok fölötti újraegyesítésének lehet sége megnyílt, a kérdés az, hogy élünk-e vele. Napjainkban azonban a legéget bb felvetés az, hogy az EUtagságból fakadó kötelességek és hátrányok milyen nehézséget jelentenek számunkra. Maga az identitás fogalma van válságban Sz cs Géza szerint, hiszen ez az Európai Unióban szinte szitokszóvá vált. Ilyen szempontból érdemes lenne a 33
2017, November
könyvben megjelent magvas gondolatokból egy kivonatot készíteni angolul, németül, hiszen azokban a vitákban, amik most zajlanak Európában, a könyv alapján sok figyelemre méltó konklúziót használhatnánk eredményesen. Duray Miklóssal három beszélgetés is helyet kapott a könyvben, és a könyvbemutatón a megszólalását láthatóan nagy érdekl déssel kísérték a beszélgetés résztvev i, több kérdést is intéztek hozzá. A felvidéki politikus gratulált a könyvhöz, amely szerinte korunk és nemzetünk valóságáról, állapotáról szól. „Ma olyan állapotban vagyunk, mint ő00 évvel ezel tt a reformáció idején” mondta, utalva az erkölcsi válság korszakára, amib l kiutat az jelentett, hogy a reformáció során Isten közelebb került az emberekhez, hiszen a nép nyelvén szólaltak meg a prédikátorok. „Ma azért küzdünk válsággal, mert nem tudunk kérdezni, vagy hiába teszünk fel érthet kérdéseket, ezekre nem kapunk érthet válaszokat. Saját válaszok, a szavak igazi jelentése helyett azt szajkózzuk mi is, amit belénk akarnak sulykolni” mondta Duray és példaként felhozta, hogy a nemzet és állampolgárság nem ugyanaz. Hiába próbálták 1918 óta ránk er szakolni, elhitetni, hogy magyarul beszél románok, jugoszlávok, csehszlovákok leszünk. Végül leszögezte: a könyvben megszólaló interjúalanyok tisztánlátásra ösztökélnek bennünket. Entz Géza, a Magyar Szemle Alapítvány elnöke, a HTMH els elnöke a könyvben felvetett témákkal kapcsolatban elmondta, nemzetünk sorskérdése, hogy milyen teljesítményre vagyunk képesek. Jobbnak kell lennünk a többieknél, erre épített a húszas évek generációja is, azóta tudjuk, hogy a tudás, a teljesítmény a fennmaradás biztosítéka. Napjaink örömteli eredményének nevezte, hogy a szórvány kezelése Erdélyben jó irányt kapott, ami egyel re áttörést nem hozott, de sok helyi kezdeményezés kap er teljes támogatást. Gróh Gáspár, a Magyar Szemle új f szerkeszt je arra figyelmeztetett, hogy a mai fogyasztás-centrikus világban a nemzet fogalma múltba mutató, nem a kultúrával kötik össze. Az els szabadon választott parlament, kormány sikerrel vitte be a köztudatba a nemzet, haza, magyarság, kereszténység, hit fogalmát, de
34
2017, November
látni kell, hogy a humán kultúra cselekv fordított eddig kell figyelmet.
működtetésére egyik kormány sem
Csóti György köszönetét fejezte ki a könyv megjelenésében segítséget nyújtóknak, az érdekl d közönségnek. Az elszakított országrészekben egyedüli eredményes nemzetpolitikai eszköz az autonómia elérése, fejtette ki ars politikáját
35
Partner szervezetek:
www.kji.hu
www.jogaink.ro
Média Partnereink: Erdélyi Jogász
www.karpatjog.hu
Jogász esettanulmány Verseny