Erdelyi Jogasz 2 1 by Erdélyi Jogász

Kéthavo ta

egjele ő jogi magazin II. évfolyam I. szám 2016. Január

A civil érdekérvényesítés a Civil Elkötelezettség Mozgalom szemszögéből

Románia köztársasági elnöke Mikó Lőrinc egyházi és világi szolgálata Megszégyenítő és testi büntetések

Gondolatok az erdélyi úrbérkérdésről egy államférfi és egy jogtudós tollából III.

A címlapon Díszcserépre festett részlet egy tárgyalóteremből, ahol az ügyvéd tart védőbeszédet (1)A hivatása végzése alatt az ügyvéd független és csupán a törvénynek veti alá magát(...) (2)Az ügyvéd támogatja és védelmezi az emberi jogokat, szabadságokat és jogos érdekeket. (3)Az ügyvédnek jogában áll segíteni és képviselni a természetes és jogi személyeket a bíróságok, más igazságügyi szervek, a nyomozóhatóság, a közintézmények, a természetes és jogi személyek előtt, amelyeknek kötelessége biztosítani az ügyvéd tevékenységének akadálytalan működését a törvények alapján. (4)Mindenkinek jogában áll, szabadon ügyvédet választania. (5)A védelem jogának gyakorlásában, az ügyvédnek joga és kötelezettsége törekedni arra, hogy megvalósuljon az igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférés, egy tisztességes eljárás által és elfogadható időn belül. ( Az 51/1995-ös számú, az ügyvédi hivatásra vonatkozó törvény 2. szakasza).

Tartalom Előszó......................................................................................................................................................2 Péterfi Dénes: Románia köztársasági elnöke…………………………………………….....................................................3 Szeredi Kristóf: Büntetések és büntetés-végrehajtás az erdélyi fejedelemségben: Megszégyenítő és testi büntetések..........................................................................................................11 Szigeti Enikő: A civil érdekérvényesítés a Civil Elkötelezettség Mozgalom szemszögéből..........................................29 Nagy Péter: Gondolatok az erdélyi úrbérkérdésről egy államférfi és egy jogtudós tollából, Wesselényi Miklós Dósa Elekkel folytatott levelezése III..............................................................................................................38 Mikó Lőrinc egyházi és világi szolgálata……………………………………………………………………..57 Felhívás.……………………………………………………………………………………...............................60 Erdélyi Jogász kéthavonta megjelenő ingyenes jogi magazin, I. évfolyam, V. szám. Kiadja az Erdélyi Jogász Civil Szervezet, megjelenik elektronikus formában a www.erdelyijogasz.ro honlapon. A cikkek tartalmáért a szerzők felelnek. Ha ön is szeretné közzétenni jogi szakirodalmi írását, vagy bármely joggal kapcsolatos értekezését bizalommal forduljon hozzánk, magazinunk alkalmat akar teremteni a publikáláshoz minden erdélyi jogász számára. Az írásokat legkésőbb a megjelenési hónap 1-ig várjuk. Megrendelhető nyomtatott formában, a nyomtatási és postaköltség illetékek ellenében. Megjegyzéseit vagy észrevételeit az erdelyijogasz@yahoo.ro elektronikus postacímre várjuk. Revistă juridică gratuită editată în limba maghiară de organizația non-guvernamentală Erdélyi Jogász (Juristul Ardelean). Apare bilunar pe site-ul de internet www.erdelyijogasz.ro

El szó Az Erdélyi Jogász magazin, második évfolyamának, els

számával

üdvözli minden kedves olvasóját. Ebben az el szóban a 2016-os évre kitűzött legf bb céljainkról írnánk önöknek. A tényállás jobb érzékeltetése végett, hogy hol is tartunk ma egy történettel indítunk, amely habár nem kedvez egy jogi magazinnak sem, mégis szembe kell nézni vele. Egy adott esetben egy adott jogi folyóiratban megjelent az egyik professzor írása. Eddig a történetben nincs is semmi különös, hisz a professzorok gyakran publikálnak gondosan kidolgozott műveket. Az érdekességet a történetben az képezte, hogy pár hónap múlva egy ügyvéd az írásra, írással válaszolt. A nagyközönség ezt nagy odafigyeléssel fogadta, és szakmai körökben is beindult egy nagyobb érdekl dés, a válasz írás iránt hisz ennek min sége kitűn volt, viszont az ügyvédr l nem nagyon hallottak még a szakavatottak sem. A történet folytatásaként a professzor a válasz írásra is válaszolt, amelyre az ügyvéd ugyancsak reagált. A leírt esemény érdekessége abban rejlik, hogy utólag kiderült, hogy a négy írást a

professzor önmaga, önmagának írta, hisz

játszotta el az ügyvéd

szerepét és válaszolt írásaira, annak érdekébe, hogy rámutasson arra, hogy hogyan kellene működjön a joggal kapcsolatos írások közötti vitarendszer. Az új év mindannyiunknak rejtett lehet ségek kincsesbányájaként tűnik fel el ttünk és ez nincs másképp egy jogi magazin életében sem. Mi csak egyet remélünk, mégpedig azt, hogy lehet ségünk lesz lehet séget nyújtani egyre több Erdélyt és az erdélyi magyarokat érint

jogi írás

publikálására, s szívesen lennénk házigazdái egy a történetben említett valós írott jogvitának is. Kívánjuk minden érdekl d nknek, hogy kedvére találjon valamit hasznosat ezen lapszámunkban is.

ÁLLAMPOLGÁRI ALAPISMERETEK Románia köztársasági elnöke Írta: Péterfi Dénes, jogász

1. Általánosságok Románia közhatósági intézményei közül kiemelkedik az elnöki hivatal. Ennek oka, hogy más államszervekkel szemben ezen intézmény működését egy személy biztosítja: a köztársasági elnök. Különlegességéb l kifolyólag mégsem tekinthet

az alkotmány által

meghatározott államszervek felett álló entitásnak, hanem a köztársasági elnök a kormánnyal együtt az alkotmányos rend részét képez

egyik végrehajtó

intézmény. A köztársasági elnök hatásköre szigorúan el írt és korlátozott, amit maga az alkotmány határoz meg, s ebb l kifolyólag az intézményt érint jogviták f leg alkotmány jogi eredetűek. Ez egy nagyon összetett feladat, melyet a hivatalban lev elnök úgy irányít, hogy él az el jogaival és eleget tesz kötelességeinek, melyek által újabb, a törvények által el írt eljárások indulnak be, s ezek végkifejlete oda vezet, hogy a kívánt intézkedés gyakorlatba kerül, s közvetlenül hatással lesz az állampolgárok életére. 2. Az elnöki mandátum megszerzése Köztudott, hogy az államelnököt a nép adja. Romániában ez a kijelentés többszörösen is igaz mivel az erre jelölt személyt a választójoggal rendelkez személyek általános, egyenl , közvetlen, titkos és szabadon kifejezett szavazattal választhatják meg. Az elnöki választásokat pár hónappal megel zi a jelöltek állítása. Bárki lehet elnökjelölt de csak akkor, ha eleget tesz az alkotmány által el írt

követelményeknek.

A román állampolgárság megléte mellett szükséges, hogy

a jelölt választó joga ne legyen korlátozva és a politikai alakulatokba való belépése ne legyen megtiltva. Továbbá szükséges a romániai lakhely és a választások napjáig be töltött 35. életév. Mivel egy személy legtöbbször kétszer töltheti be az elnöki tisztséget, ezért kizáró oknak számít az is ha olyan jelölt próbál indulni a választásokon aki már kétszer betöltötte ezt a tisztséget, mivel az elnöki mandátumok száma kett re korlátozott. A jelölt lehet független vagy párt által támogatott. Ha az utóbbi nyer választásokat akkor az elnöki funkció függetlensége megkívánja, hogy kilépjen a támogató pártból és saját meggy z dése szerint tegyen eleget a rá bízott tisztségeknek. Viszont mivel a politikai nézetek több év alatt alakulnak ki minden személynél, ezért a megválaszott elnök sem lesz egyik napról a másikra ezekt l tiszta. De ez már nem az alkotmányjog dolga! A választópolgárok szavazatai alapján d l el, hogy az elnökválasztás, egy vagy két fordulós. Már az egy fordulós választás is eldöntheti, hogy ki legyen az új elnök. Ez akkor történik ha valamely jelölt megszerzi a leadott érvényes szavazatok egyszerű többségét, már az els fordulóban. Ebben az esetben ez a jelölt nyeri meg a köztársasági elnöki tisztséget, anélkül, hogy szükséges lenne a második forduló megszervezésére. Viszont ha az egyszerű többséget senki sem éri el a leadott érvényes szavazatokból, akkor a két legtöbb szavazattal rendelkez

jelölt neve ismét szavazólapra kerül, s megrendezik a második

választási fordulót. Az a jelölt nyeri meg a választásokat, aki a második fordulóban megkapja a szavazatok többségét. A választási eljárás betartását az Alkotmánybíróság felügyeli, mely törvényességér l határozatot hirdet, s így érvényesíti a választásokat. Joggal feltehet

a kérdés, hogy mennyire szabad egy olyan választás

mely érvényessége a fortiori függ egy olyan Bíróságtól melynek tagjait politikai alapon nevezik ki? Mivel az Alkotmánybíróság szavatolja az Alkotmány fells bbrendűségét, ezért egy alkotmányi eljárás esetében ezen szerv illetékes 4

ennek érvényességér l határozni.

Ennek nincs feltétlenül hatása az

eredményekre is. Ez a döntés hivatalos, közérdekű és végleges, mely

megválasztott elnököt felhatalmazza a mandátum gyakorlásához. A tényleges tisztség gyakorlását megel zi az eskületétel, mely a Képvisel ház és a Szenátus együttes ülésén történik. Az eskü letétele után az elnök hivatalba van, elkezdi mandátuma gyakorlását. 3. Az elnöki tisztség sérthetetlensége Az els dleges védelem a mandátum függetlenségének a biztosításából adódik. Ez azt jelenti, hogy az elnöknek tilos bármilyen más tisztség betöltése, legyen az minden más közhatalmi, politikai, gazdasági vagy társadalmi jellegű. Képzeljük el azt az elnököt aki egy vállalat igazgató tanácsában tagsággal rendelkezik. Valószínű, hogy nem lenne gond a reklám vagy az üzlet virágoztatása, s t talán a rábízott mandátum gyakorlása is háttérbe kerülne mivel az igazgatótanácsi szereplés, sokkal nyereségesebb lenne. Továbbá az elnök jogilag nem vonható felel sségre a mandátuma alatt kinyilvánított véleményeiért, cselekedeteiért és kibocsátott rendelkezéseiért, ha ezek a hatáskörébe tartozó feladatok megvalósítását célozzák meg. Mint magán személy Románia elnöke a mandátum betöltése alatt nem vonható büntet jogi felel sségre csak a mandátum lejárta után. A büntet jogi felel sségre vonási elévülés intézménye nem folyik, mivel az elnöki mandátum ideiglenes akadálynak számít a nyomozás folytatásához, így ez felfüggesztetik. Például, ha az elnököt a mandátum megkezdésének els heteiben fenyegetés bűncselekményének elkövetésével vádoljak, melynek elévülési ideje 3 év, hiába telik el az 5 év, az elévülés nem fejti ki hatását, s t csak a mandátum megszűnése után kezd el folyni, így az elnök felel tetteiért.

4. Az elnöki tisztség szerepe Választási kampány alatt, az elnöki tisztség hatásköre megsokszorozódik in abstacto. Valóban, az elnök több szerepet is betölt, de ahogy azt az alkotmány az ennek fenntartott fejezet els

szakaszában leszögezi az elnök

képviseli a román államot és szavatolja az ország nemzeti függetlenségét, egységét és területi integritását1- tehát az államban játszott szerepe el re ismert és meghatározott. Mivel egy jogállam elnökér l van szó ezért fontos tudni, hogy mit tehet és mit nem a tisztség gyakorlója. Fontos aláhúzni, hogy az elnök nem vághat le fizetéseket és nyugdíjakat, nem intézheti el, hogy valakit elítéljenek és autópályákat sem képes építeni, mivel az

számára egy teljesen más hatáskört

rendel el az Alkotmány. Más dolog az, hogy el segítheti az ezért felel s intézmények eredményesebb működését. Ennek lényege abban rejlik, hogy a hatalom megoszlik, s nem összpontosul egyetlen intézmény vagy tisztség tenyerébe. Románia elnöke, a tisztségéhez tartozó el jogokat személyesen vagy más intézményekkel közösen gyakorolja. A személyesen gyakorolható el jogok tárgyuk szerint a következ képpen csoportosíthatóak: A Parlament jogalkotási funkciójának kiegészítő feladatköre. Az elnök kihirdeti a Parlament által elfogadott törvényeket. Kihirdetés el tt, egy alkalommal kérelmezheti ezen törvények újabb megvizsgálását a Parlamentt l, ugyanakkor a törvények alkotmányosságának a felülvizsgálását az Alkotmánybíróságtól. Kérelmezheti a Képvisel ház és a Szenátus rendkívüli ülésének összehívását. Felszólalhat a Parlament el tt, nagy fontosságú nemzetpolitikai kérdésekben.

80. szakasz (1). Románia Alkotmánya

A hírszerz

szolgálatok igazgatói tisztségébe javasol személyeket a

honatyáknak. Az állam működését elősegítő szerepkör. Felügyeli az alkotmány el írásainak a betartását és a közhatósági intézmények működésének a menetét. Köztisztségvisel ket és három alkotmánybírót nevez ki. Egyéni kegyelmet gyakorol bizonyos esetekben, viszont szükséges a miniszterelnök ellenjegyzése. Nemzetbiztonsági feladatkör. A fegyveres er k parancsnoka és ellátja a Legfels bb Honvédelmi Tanács elnökének tisztségét. A kormány működését elősegítő feladatok. Az elnök tanácskozást kezdeményezhet a Kormánnyal sürg s és nagy fontossággal bíró kérdésekben. Ha valamely okból kifolyólag a miniszterelnök nem tud eleget tenni tisztségének akkor az elnök másik kormánytagot jelöl ki erre a funkcióra, hogy az új Kormány megalakításáig ezen személy ellássa a miniszterelnök feladatkörét. Bűnvádi eljárás elindítását kérelmezheti a Kormány tagjai ellen, a tisztségük gyakorlása közben elkövetett tetteikért. A más intézményekkel közösen gyakorolt el jogok alatt azt értjük, hogy az elnök akaratának a kinyilvánítása nem lehet minden esetben abszolút jellegű, mint például a törvények kihirdetése, hanem bizonyos hatáskörökben osztozik, együttműködik más közhatósági intézményekkel. Ezek közül megemlítjük: Az elnök azon joggyakorlásait melyek érvényességéhez szükséges a Parlament el zetes vagy utólagos meger sítése. Ahhoz, hogy a

fegyveres

er ket részlegesen vagy általánosan mozgósítsa, szükséges a

Parlament

el zetes jóváhagyása. Ha a kormányátalakítási javaslattal megváltoztatják a Kormány szerkezetét vagy politikai összetételét, Románia Elnöke csak a 7

Parlament el zetes jóváhagyása alapján nevezheti ki vagy hívhatja vissza a kormány egyes tagjait a miniszterelnök javaslatára. Ostromállapot vagy a sürg sségi állapotot esetében viszont már az utólagos jóváhagyást írja el az Alkotmány. Fontos megjegyezni, hogy a parlamenti jóváhagyás nem teszi kötelez vé a jogi aktust, vagyis az elnök megfontolhatja az intézkedések szükségességét, ezt követ en is . Miután tanácskozott a parlamenti választási többséget elért alakulattal vagy frakcióval, kijelöl egy személyt a miniszterelnöki tisztség betöltésére. Ebben az esetben viszont semmi sem kötelezi az államf t, hogy a többséget elért alakulat vagy frakció javaslata szerint nevezze ki a miniszterelnököt tehát a döntés személyes. A Legfels bb Bírói Tanács javaslatára bírókat és ügyészeket nevez ki. A kett s végrehajtó hatalom bizonyos esetekben találkozik, és közösen biztosít joger sséget. Erre példa, hogy az elnöki dekrétumokat szükséges, hogy a miniszterelnök szintén aláírja. Például a Kormány által kiegyezett nemzetközi szerz déseket vagy a marsalli, tábornoki és tengernagyi rangot adományozó dekrétumokat. 5. Az elnöki akaratnyilatkozat eszköze Az államf i tisztség gyakorlása közben született szándék, dekrétum formájában nyilvánítódik ki. Kijelenthet , hogy ez képezi az elnök jellegzetes okmányát, mely közigazgatási jogi aktusok családjába sorolható. Kibocsájtásának, lényege, hogy a szándéknak hivatalos formája is legyen mely jogi következményekkel jár. Sajátossága, hogy egyoldalúan nyilvánítja ki az elnök szándékát, azokban a hatáskörökben melyeket az Alkotmány számára el ír. Némely dekrétum esetében szükséges a miniszterelnöki ellenjegyzése. Végérvényességet és végrehajthatóságot megjelentetésével nyer.

a Hivatalos Közlönyben való

Bizonyos kivételekkel, - mint például a katonai er k mozgósítása vagy a Parlamenttel való együttműködés - a dekrétumok is képezhetik jogvita tárgyát, a közigazgatási jogi okmányok felülvizsgálásával megbízott bíróságok el tt. 6. Az elnöki mandátum megszűnése A demokratikusan berendezett államok egyik jellegzetessége, hogy a ugyanazt a közhatalmi tisztséget nagyon hosszú ideig nem töltheti be egy és ugyanaz a személy. Ennek lényege, hogy ez által lecsökken az esélye annak, hogy valaki a nép akarata ellen, saját javára hajtsa a malmot vagyis kiépítse a saját rendszerét a közhatalom ezen szintjén . Románia elnöki székének kényelmét is csak addig lehet élvezni amíg a törvény erre jogosultságot biztosít. Ez legjobb esetben 10 év, két 5 éves mandátum letöltése esetében, egy személy számára. Ebben az esetben az id

vet véget a mandátumnak. Viszont a

mandátum nem abszolút jellegű, ezért léteznek olyan esetek is, melyek hamarabb megszüntetik ezt. A lemondás és az elhalálozás mellett, az elnöki mandátum véget érhet vád alá helyezés és a tisztségből való leváltás eljárásának az eredményeként is. A vád alá helyezés az elnöki mandátum megszüntetésének egyik törvényes módozata.

Ahhoz, hogy joger sséget nyerjen szükséges, hogy a képvisel k és

szenátorok kétharmada vádolja meg hazaárulással Románia elnökét. Az elnök magyarázatot adhat cselekedeteir l

a honatyáknak. A vád alá helyezés

pillanatától az elnököt felfüggesztik tisztségéb l, addig amíg a Legfels bb Bíróság és Semmisít szék ítéletet nem hoz ezzel kapcsolatban. Ha a Bíróság elítéli az elnököt akkor a mandátuma megszűnik. Ellenkez esetben visszakapja elnöki el jogait. A másik törvényes eljárás ami megszüntetheti az elnöki mandátumot az a tisztségből való leváltás. A tisztségb l való leváltás eljárása két folyamatban történik.

Els

lépésként az elnököt felfüggesztik. Ezt a képvisel k és 9

szenátorok egy harmad része kezdeményezheti, abban az esetben ha úgy gondolják, hogy az elnök cselekedeteivel súlyosan megsértette az Alkotmányba foglaltakat. A felfüggesztési szándékot az elnök tudatára kell hozni, aki magyarázatot adhat a honatyák el tt. E mellett az Alkotmánybíróság is nyilvánosságra hozza véleményét a felfüggesztéssel kapcsolatban tanácsadó értesítés formájában. Ahhoz, hogy a felfüggesztési kezdeményezésnek jogi következményei legyenek, szükséges, hogy a parlamenti többség ezt megszavazza. Ha ez megtörténik a tisztségb l való leváltás második folyamata indul be, mely esetben a nép szavazati jogát gyakorolva dönt az elnök sorsáról népszavazáson. Tehát a demokrácia érvényesül!

BÜNTETÉSEK ÉS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGBEN Megszégyenít és testi büntetések Írta: Szeredi Kristóf, joghallgató

A megszégyenít

és testi büntetéseknél alkalmazott joghátrányok

eltér ek, de végrehajtástól függ en keveredhetnek egymással, ezért egy fejezetben tárgyalom ket. A tisztán testi büntetéseknél els sorban a fizikai fájdalom el idézése a szankció lényege. Ide sorolhatók a verések különböz módjai, valamint a tagcsonkítások. Mivel ezeket sokszor nyilvánosan hajtották végre, ezért egyben megszégyenít jellegűek is lehettek. Klasszikusan megszégyenít

büntetésnek számított még a pellengér,

kaloda, szégyenketrec, eklézsiakövetés, haj- és szakáll-lenyírás, szalmakoszorú, megbélyegzés, pacalvetés, stb. A megszégyenít büntetések széles tárháza a népi kultúra gazdagságából és sokszínűségéb l ered, a fejezetben ennek részletesebb bemutatása is sorra kerül. A büntetések súlyossága szerinti logikát követve a sort a testi büntetések nyitják, hiszen ezek végrehajtása az okozott fájdalom ellenére a bűnöst összességében kevésbé lehetetlenítik el, mint a súlyosabb közösségi megszégyenítések. 1. Testi büntetések 1.1. A megverés Itt els sorban a veréshez használt eszközökr l, illetve a különböz végrehajtási módokról érdemes szót ejteni. A verés alapvet en testi büntetés, ami végrehajtástól függ en egyéb hatásokkal is járhatott. Ha a végrehajtás nyilvánosan történt, megszégyenít büntetésnek is számított, pellengér mellett pedig egyben becsületvesztéssel is járt (lásd 2.2. alfejezet). Szász területeken a 11

megvessz zés már korábban háttérbe szorult, itt csak kivételesen, így többször paráznaságon ért n vel szemben szabható ki.2 A veréshez alkalmazott eszköz lehetett vessz , tövis, pálca, lapát, furatos, ostor és korbács is. A vessz

és a pálca között különbség, hogy a vessz

vékonyabb és hajlékony, a pálca pedig rendszerint kemény botot takar, így az el bbi megcsapáskor csípés érzését váltja ki, utóbbi viszont nagyobb fájdalmat okoz. A korbács az ostorhoz képest annyival súlyosabb szankció, hogy többágú és a végén csomók is találhatók, így verés közben felszakítja a b r felületét, nagyobb sérülést okozva ezzel. Látható tehát, hogy az eszközök egymáshoz képest fokozati különbséget is jelentenek, amit Rákóczi Ferenc 1704-es hadi szabályozása is bizonyít. Elrendeli ugyanis a káromkodó, zsaroló katonák megvessz zését, másodszor pálcázását, harmadik esetben pedig megkövezését.3 A

korbácsot

jellemz en

n k

büntetésére

alkalmazták,

így

Gyergyószárhegyen malachús és pálinka lopásért korbácsoltak meg egy szolgálólányt, a nagysolymosi Koszti Mária pedig botránkoztató életéért kapott 12 korbácsütést.4 De az 1795-ös büntet kódex-tervezet is írja, hogy férfiakat bottal, n ket pedig korbáccsal kell ütlegelni, a maradandó egészségkárosodást lehet leg elkerülve.5 A botbüntetés végrehajtása rendszerint az e célra készített padon, a deresen történt, amely kapcsok és szíjak segítségével fogta le az elítélt kezét, lábát és nyakát, hogy verés közben ne mozoghasson. A deres ezért a földesúri elnyomás jelképe, de a falusi bírák is igénybe vették, ha a rend úgy kívánta. 6 A népi nyelv is rzi ezt a szokást a „ráhúzták a deresre” és a „komor, mint akit a deresre húztak” szólások képében, melyek erre a büntetés-végrehajtási szokásra utalnak. A deres szó eredete kapcsán Tolnai Vilmos megállapítja, hogy a deres 2

P. Szabó (2005) 154. o. Balás (1979) 179. o. 4 Domokos (2009) 345. o. 5 Hajdu Lajos: Az első 1 -ös 1971. 398. o. 6 Tárkány Szücs (1980) 387. o. 3

ag ar ü tetőkóde -tervezet. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest.

lóról való tréfás átvitelként alakulhatott ki. Egészen a XVIII. századig gyakorlatban volt az a szokás, hogy aki káromkodott azt fából készült lóra vagy szamárra ültették néhány óráig, majd meg is csapták rajta. A „megültették vele a derest” szólás pedig már közvetlenül átvezeti a deres kifejezést a lóról a padra, megvilágítva ezzel a népi szóhasználat indokait. Ráadásul a deres szó a hazai németség nyelvébe is átment, egy ítélet ugyanis ekként fogalmaz: „in dem Deress mit 20 Lapatten beleget werden sollen”.7 Megemlíthet még, hogy a verés nem kizárólag deresen történhetett, hanem pellengér mellett vagy akár kalodában is. Gyergyómonostoron a tolvajokra rendelik, hogy „az bíró az kézi kalodába marokvessz vel” verje meg ket.8 A veréshez használt eszközök közül érdemes kiemelni még a lapátot vagy „lapoczkát”, hiszen nagyobb számban ez csak erdélyi területeken található meg. Udvarhelyszék constitutiói a dohányzás okozta égések miatt lapáttal büntetik a dohányzási tilalmat megszeg ket,9 Kraszna megyei statútumok pedig a verebek elszaporodása okán verébgyűjtést rendelnek el, aminek elmulasztását 12 lapátütéssel sújtják.10 Egy Rosnyóból származó statútum a tiltott favágásra rendel

pénzbüntetést

vagy

lapátütést,

Szamosújváron

pedig

szerencsejátékokat tiltják 12, 24, illetve 36 lapátütés terhe alatt.11 A lapát egyébként egy külön büntetési célra szolgáló, sokszor díszesen kifaragott, hosszú nyelű fa eszköz, mely leginkább egy nagy, er s, kerek kanálra hasonlít. Ahogy a mondás is utal rá: „deresen arczul fekve eljárja a lapoczkás tanczot”.12 A lapát ezenfelül foglalkozáshoz is köthet , a kézműves céheknél a legényeket büntet

kellékként szolgált, de

ket ugyanezzel az

eszközzel avatták is, s t, a lapát a törököknél szintén ismert volt.13 A lapáthoz 7

Tol ai Vil os: A régi ü tetőjog éhá elvi aradvá a. I : Mag ar N elv IX. évfol a . szá . Budapest. 1913. 241. o. 8 Domokos (2009) 345. o. 9 Kolosvári – Óvári (1885) 134. o. 10 Kolosvári – Óvári (1885) 369. o. 11 Vajna Károly: Hazai régi büntetések. II. kötet. Magyar Királyi Igazságügy Minisztérium. Budapest. 1907. 81. o. 12 Tolnai (1913) 242. o. 13 Vajna (1907) 83–85. o.

hasonlatos büntetési eszköz volt még a piricsk vagy piricsik, egy ütésre szolgáló, a fogantyúján keskeny és a vége felé szélesed lapos léc, mellyel „pricskeltek”, „pricskoltak” vagy „megpiricskeltek”. Ez kés bb a farsangi bohócok kezébe került és a gúnynak, szatírának vált a jelképévé.14 A furatos tulajdonképpen nem más, mint egy középen átfúrt lapát, aminek kisebb a légellenállása, így nagyobbat lehetett vele ütni és ezért súlyosabb büntetésnek számított. Ennek alkalmazására is találunk példát Nagykárolyban: „valaki pediglen adtával, teremtettével káromkodik, vagy veszekedésre, verekedésre okot ad és indít, minden személy válogatás nélkül furatossal rajta tizenkett csapattassék”.15 A tövissel megcsapást, a megverés egyik súlyosabb formáját pedig az Approbata Constitutiókból, illetve egy Kraszna megyei esetb l is ismerhetjük. Bels -Szolnok vármegyében az Approbaták II. R. 47. C. 21. szakasza alapján a paráznaság vétkébe esett n t a kalodában hóhér általi tövissel megcsapásra és száműzésre ítélik. Kraszna megyében pedig a paráznaságért másodszor elítélt Szabó Erzsébetet akarták halállal sújtani, de figyelemmel arra, hogy gyengeelméjű, csak tövissel való megverésre ítélték.16

1.2. A tagcsonkítás

A testi büntetések másik nagyobb csoportját a tagcsonkítások jelentik, úgymint kéz-, orr-, és füllevágás, nyelvkimetszés, stb. A testcsonkító büntetések alkalmazása a tálió elvre emlékeztet , meghaladott intézmény, amely az állami büntetések rendszeréb l továbbra sem tűnt el teljesen, korlátozottan mind a jogforrások, mind pedig az erdélyi gyakorlat szintjén találkozunk velük. A testcsonkító büntetések élethosszig tartó sebei az elítélt számára örök tanulságot 14

Tolnai (1913) 242. o. Vajna (1907) 85. o. 16 Vajna (1907) 86–87. o.

jelentettek, környezetére nézve a közszemlére tétel révén elrettent hatással járhattak, alkalmazásuk lényegét azonban mégis a „szemet szemért” elv si igazságának érvényre juttatásában kell keresnünk. A

„Libri

terribiles”

barbár

maradványaként

testcsonkítással

kapcsolatban nemcsak azt hangsúlyozták, hogy munkaképtelenné és kéreget vé teszi az embereket, de a tettes megjavítását és semmiféle ésszerű büntetési célt sem képes szolgálni. A megcsonkított vagy megbélyegzett egyén visszatérése a társadalomba lehetetlen, a közösségbe való beilleszkedés a bűnös megjavulása ellenére is leküzdhetetlen akadályokba ütközik az általános megvetés miatt. Ez a büntetés tehát destruktív jellege okán nemcsak haszontalan, hanem káros is a társadalom számára.17 A példákra rátérve a jogszabályok szintjén a következ rendelkezéseket olvashatjuk. Az 1659-es szászsebesi diéta orra levágásával fenyeget mindenkit, aki a román vajdák, vagy Rákóczi hadába akar menni, az Approbaták pedig a szül t ver

gyermekre szabja a kézlevágás büntetését,18 éppúgy, mint a

háromszéki constitutiók.19 A székely katonai fegyelem illusztrálásaként már kiemelt bölönfalvi szabályok 4. pontja is hasonló szigorral mondja ki, hogy „valakik a Várbeli Tiszteknek szavakat nem fogadnák, vagy ellenek támadást tennének, vagy illetlen gyalázatos szókkal illetnék, a fegyverfogásért, rájok való támadásért fél kezek vágattassék el”.20 A példák sorát folytatva arra a körülményre utalnék vissza, miszerint szász területeken a Statútumok egyrészt kimondta a római jog kisegít jogként való recepcióját, másrészt maga is római jogi elveken nyugodott, így szűk körben ugyan, de a membri ruptio szankcióként való alkalmazása itt is megtalálható, mint például a rágalmazó n büntetése.

Hajdu (1971) 155. o. Balás (1979) 204. és 205. o. 19 Kolosvári – Óvári (1885) 115. o. 20 Szabó (1895) 329. o. 18

A jogforrások mellett konkrét gyakorlati példa is ismert a testcsonkítások tömeges alkalmazásáról. Báthori István uralkodása idején egy felkelés leverését követ en „Kolozsvárott a székelyek közül, akik az összeesküvés fejei voltak, több mint harmincnégynek orrát és fülét levágták, hogy okulásul szolgáljanak az

utókornak”.21

tagcsonkítások,

Mindezek

ellenére

ritkán

el fordultak,

bár

azonban mégsem

elmondható, nevezhet k

hogy

gyakori

büntetéseknek az Erdélyi Fejedelemségben. 2. Megszégyenít büntetések 2.1. A megszégyenítés, mint közvélemény-büntetés A megszégyenít

szankciókkal elérkeztünk a büntetéseknek ahhoz a

kategóriájához, ahol a faluközösségek népi kultúrája a leger sebben érezteti hatását, dönt befolyást gyakorolva a büntetések ezen csoportjára. E büntetési módok a közösség identitását meghatározó erkölcsi normák ellen vét tagok megszégyenítését szolgálták, amivel a falu rendjének helyreállítását és meg rzését kívánták elérni. Mégpedig igen hatékonyan tették mindezt, hiszen a megszégyenít büntetések, széls séges alkalmazásuk esetén a halálbüntetéshez hasonló súlyúak voltak, a vétkes „erkölcsi halálát” jelentették.22 Azoknak a bels normáknak az összességét, melyek a közösségek életviszonyait rendezik, és melyeket kultúrájuk fontos részeként ilyen féltékenyen – az államok kialakulása el tti sközösségekhez hasonlóan – riznek, jogi népszokásoknak nevezzük. Ezek tehát a jogszabályokhoz hasonló tartalommal rendelkeznek, de azokkal ellentétben az adott népcsoport ízléséhez tökéletesen igazodnak, és vagy a joghézagokat fedik le, vagy a nem érvényesül

jogszabályokat

helyettesítik.23 21

Barna (2006) 18. o. Paládi-Ková s Attila főszerk. : Mag ar Néprajz. VIII. Kötet: Társadalo . Akadé iai Kiadó. Budapest. 2001. 730. o. 23 Tárkány Szücs (1980) 372. o.

A „jogszokások szankciórendszerét” azonban két részre kell bontanunk. Az önbíráskodásnak a közvélemény által támogatott, jogilag szabályozatlan népi

megnyilvánulásai

megszégyenít

(közvélemény-büntetések)

mellett

ugyanis

büntetések a feudális jogrendszert l sem álltak távol, ezek

bizonyos formáit az állami büntet jog is általánosan elfogadta, s t, átvette.24 A bíróságok és más hatóságok rendszeresen alkalmaztak olyan büntetéseket, amelyek az elítélt megszégyenítését is szolgálták. Az ilyen eljárást pedig nagy nyilvánosság el tt folytatták le, hogy a társadalom nevel hatása megfelel en érvényesülhessen.25 A továbbiakban a büntet jogi szabályozástól független, tisztán a népi kultúra által gyakorolt kontroll egyes típusait vizsgálom, erdélyi példákkal illusztrálva ezeket. Ennek egyik módja a deviáns személy megszólása, kibeszélése, hírbekerülése, ami történhetett titokban, négyszemközt vagy nyilvánosság el tt kikiáltva. Kalotaszegi szokás alapján a szapulás második napján lehet ség nyílt arra, hogy bárkit szabadon megszóljanak, kibeszéljenek vagy szidjanak, ekkor ugyanis a tettes számára „a nap szentsége” biztosította, hogy ne panaszolhassák be ezért.26 A testrész külsejének megváltoztatásához tartozott a haj- és szakálllenyírás gyakorlata, amivel a tettenért liszttolvajokat büntették szégyenbe esésük miatt, de a házasságon kívül teherbe esett lányok sem viselhettek az esküv jükön pártát és koszorút, hasonló okokból. Az úgynevezett macskazene, kikolompolás vagy didergés pedig az 1800-as évek óta Erdélyben is ismert szokás, amely azt jelentette, hogy egy f leg fiatalokból álló csoport a házastársát otthagyó n t, ritkábban férfit a házassági életközösség visszaállítását követ en felkereste, és t, a házasságkötést utánzó szertartások között, nagy csörömpölés,

macskazene

kíséretével

kigúnyolta,

megszégyenítette.

szokásnak a közvélemény kényszerének eszközeként történ 24

Paládi-Kovács (2001) 731. o. Tárkány Szücs (1980) 386. o. 26 Tárkány Szücs (1980) 378. o. 25

alkalmazására

azért került sor, mert a családok egységének védelmét így kívánták el segíteni. Máshol az kapott macskazenét, aki a gyászid letelte el tt összeállt mással, vadházasságba lépett, más faluból választott férjet, stb.27 Végül pedig a konfliktusok kezelésének népszokásokban meglév eljárási szabályait bemutató példával egészíteném ki a korántsem teljes felsorolást. Szerencsés esetben a nézeteltéréseket, egymás közti problémákat megegyezés útján oldották fel. Ám ha erre nem kerülhetett sor, akkor a vitarendezés ösztönszerűbb módjára, az önbíráskodásra is találunk eseteket. A legények kocsmai verekedéseit gyakran olyan mértékű er szak jellemezte, hogy a küzdelmek akár életre-halálra is folyhattak. Néha azonban a határvitákat is hasonló verekedésekkel rendezték. Így Siklódon az ilyen jellegű konfliktusokat úgy döntötték el, hogy a határkövet azon a ponton helyezték el, ahová birkózás közben az egyik székely a másikat kiszorította.28 Az érdekes példák sora természetesen még hosszan folytatható lenne, ezekre az eklézsiakövetés tárgyalása kapcsán térhetünk vissza legközelebb.

2.2. Becsület- és hivatalvesztés

A megszégyenít büntetések igazi súlyát azonban a becsületre is kiható változatai adták meg. Az infámiával járó büntetés ugyanis azt jelentette, hogy a becsületét vesztett személy a továbbiakban nem viselhetett hivatalt, nem indíthatott pert, nem lehetett tanú, továbbá megszűnt öröklési képessége is. Err l számol be az 1ő06-os székely nemzeti constitutio egy részlete, miszerint: „Ha pedig valaki közülünk (...) pártütést, vagy arra való gyűlést tenne (...) mint az igazságtól elszakadtat és közönséges végzésünknek rontóját, ki közünkben méltatlan és nemzetünknek árulója és hamishitű, minden tisztességét és emberségét elveszítse, ne is legyen azután soha örökké szabad törvénybe venni, 27 28

Tárkány Szücs (1980) 379. o. Tárkány Szücs (1980) 381. o.

semmi tisztet is ne viselhessen és itt Székelyországban soha ne is lakhassék”.29 A becsület elvesztését l a középkorban az emberek olyannyira tartottak, hogy feljegyzések szerint perdönt bajvíváskor – ahol a távolmaradás infámiával járt – a feleket súlyos betegségük, illetve id közben bekövetkezett haláluk esetén, gyakran ágyastul vitték a küzd térre, hogy el ne ítéljék ket.30 Ezt a büntetést az erdélyi törvények hivatali visszaélések (törvényszéket meg nem tartó bíró, más felekezetűeket önkényesen elválasztó pap, latrok feletti ítélkezést elmulasztó ispán) megtorlásaként rendelték alkalmazni. Az 1624-es XXIV. tc. becsülete és tiszte elvesztésével fenyegette azt a papot, aki egyházi büntetés ellen menekül személyt saját felekezetébe fogad, és olyan esketést vagy elválasztást hajt végre, amelyet az illetékes felekezet nem vállalt.31 Mivel a hivatali visszaélésekre articularis poena is kiszabható volt, az id k során az az álláspont alakult ki, hogy az articularis poenát magánosok vádjára alkalmazták, míg a kincstári ügyész vádjára a pénzbüntetéssel együtt becsületvesztést is kiszabtak a bűnösre. A becsület és hivatal elvesztése a joggyakorlatban ténylegesen már kevésbé érvényesült, inkább csak fenyeget szankcióként jelent meg a visszaéléseket tiltó büntetésekhez kapcsolódva. Ezt támasztja alá, hogy zavarosabb id kben, mikor a visszaélések elszaporodtak, ennél sokkal súlyosabb büntetéseket írtak el kötelességszegés esetére. 32

2.3. A pellengér

Az infámia nemcsak önálló szankcióként fordulhatott el

a kor

büntet jogában, hanem a megszégyenít büntetéseknek is létezett az elítéltek becsületére kiható változata. Ebben a helyzetben a büntetés-végrehajtással kapcsolatos szimbolika jut fontos szerephez, ez adja meg a tisztán 29

Kolosvári – Óvári (1885) 17. o. Pesty Frig es: A perdö tő ajvívások törté ete Mag arországo . Pest. 1 31 Trócsányi (2005) 95. o. 32 Angyal – Degré (1943) 70–72. o.

. o.

megszégyenít és a becsületvesztéssel is járó büntetések közötti különbséget. Az infámia a közvélemény szerint két tényez t l függött: attól, hogy a büntetést ki által, illetve hol hajtották végre. A megszégyenít büntetések közül ugyanis azok, amelyeket maga a hóhér hajtott végre a pellengér (kaloda, szégyenpad, szégyenpolc, stb.) mellett, egyszersmind megbecstelenít hatásúak is voltak.33 A hóhér személyét kirekesztették a társadalomból: megkülönböztet öltözéket kellett viselnie, sokszor csak a város falain kívül lakhatott, misén csak adott feltételekkel vehetett részt, stb. Ennek eredete a középkori ember babonákkal és hiedelmekkel telített, vallásos világképéhez vezethet

vissza.

Davidovics Krisztina szerint a hóhér becstelenségének alapja az a hit, hogy minden fizikai érintésük gonosz er ket szabadít fel. „Mind a magyar, mind pedig a germán világkép szemléletében meghatározó ugyanis az az elképzelés, hogy a halálra ítélt gonosztev valamiféle ördögi jelenség megtestesülése, és minden vele való fizikai érintkezés ezen démoni er továbbadásának veszélyét rejti magában”.34 Így a pellengér sem csak a büntetések végrehajtásának helyszíne, hanem fontos büntet jogi szimbólum is egyben. A megbecstelenít

büntetések

jelképeként rendszerint a piacokon, a községháza udvarán, de Munkácson például a templom körüli temet ben (czinterem) állították fel.35 Szégyenfának vagy szégyenoszlopnak is hívták, kezdetben fából, kés bb k b l építették és esetenként pirosra vagy feketére festették be. A pallosjoggal rendelkez városok, mikor vásárt tartottak, egyenes kardot tartó kinyújtott kart helyeztek ki rá, ami a város büntet hatalmára utaló egyértelmű jelkép volt. A pallosjoggal felruházott városok ugyanis így kívánták a vásározók tudomására hozni, hogy mindannyian a város büntet joghatósága alá tartoznak.36

Vajna (1907) 112. o. Davidovics (2006) 51. o. 35 Vajna (1907) 112. o. 36 Vajna (1907) 116. o. 34

A város büntet hatalmát ezek a szimbólumok igen er teljesen juttatták kifejezésre, amire a következ feljegyzés is utal: „1613-ban Eszterházy Miklós Beregszászon, mid n az odavaló polgárok a bortizedet megtagadták, s t lázongani kezdtek, a piac közepén akasztófát, kereket, pallost, hegyes karókat és kivont karddal ellátott pellengért állított fel, s ezeket rögtön-bíráskodási és pallosjoga jeléül 1Ő napon át riztette puskásaival”.37 Akit pellengérre állítottak, azt nyakvassal vagy bilinccsel a pellengérhez kötötték és rendszerint a nyakába akasztották az ellopott holmit, szégyentáblát vagy

szégyenkövet,

hogy

céltáblája

legyen

arra

járó

emberek

gúnyolódásainak. Az elítélt nyakába akasztott bűnjelet, illetve az elkövetett vétséget felirat vagy gúnyrajz formájában tartalmazó szégyentáblát nevezték cégérnek. Innen erednek a régies népi nyelvben a „czégéres lator”, illetve a „czégéres vétség és bűn” kifejezések, vagyis az olyan elkövet k és bűncselekmények, melyek büntetése a „kiczégérezés”.38 A szégyenköveket pedig el fordult, hogy díszítésekkel látták el, így az evangélikus templom sekrestyéjében még ma is megtalálható a szászsebesi, világosszürke márványból készült és emberi arcokkal díszített szégyenk .39 A törvényeket és helyi statútumokat vizsgálva azt látjuk, hogy pellengérrel – és megszégyenítéssel általában – a káromkodást, paráznaságot, kis értékű lopást, stb. büntetik. Egy 1őőő-ös törvény szerint a káromló ifjút vessz zik, a feln ttet pedig pellengérezik.40 Az Approbatákba is felvett 1619-es Küküll megyei constitutio pedig a következ ket rendeli: „amely leány, vagy asszonyember egyszer paráznaságba esvén, azután abban nem él, elég lészen tizenkét forinttal megbüntetni, ha pedig abban preserválna, meg kell pellengéreztetni, úgy sem akarván megszűnni, vettessék a vízbe”.41

Vajna (1907) 118. o. Tolnai (1913) 244. o. 39 Vajna (1907) 129. o. 40 Balás (1979) 203. o. 41 Kolosvári – Óvári (1885) 279. o. 38

A fokozatosan növekv

büntetési tételeknél a pellengér tehát már a

súlyosabb végrehajtási fokozatnak számít, amit Csík-, Gyergyó-, és Kászonszék 1650-es constitutiói is meger sítenek. Itt, ha valaki paráznaságot követ el, a következ fokozatokkal kell számolnia: „els vétkéért adgyon flo. 3, másodikért adgyon flo. 6 és keze tétet dgyék perengébe, harmadikért csapattassék perengébe minden irgalmasság nélkül s meg is csapattassék; fizetést semmiképpen el nem kell venni ezen harmadik vétkéért”.42

2.4. A kaloda

A kaloda a bűnös közszemlére tételét, megszégyenítését, pellengér mellett egyszersmind megbecstelenítését szolgálta. A kaloda alkalmazásával a jogszabályokban sűrűn találkozhatunk. Az 16ő7. júniusi törvények el írják, hogy vasárnaponként a prédikációhallgatást, könyörgést vagy böjtöt mulasztók és szitkozódók bírságot fizessenek, a parasztembereket pedig kézi kalodával büntessék.43 Marosszék constitutiói szerint az éjszakai rendzavarókra, utcán kiáltozókra és káromkodókra vonatkozó intézkedés a virradatig történ kalodába zárás,44 egy 1718-as Kraszna megyei statútum pedig a részegesked paraszt emberre írja, hogy „vasárnapi napon reggelt l fogva estvéli harangozásig a nyakló kalodában tartassék”.45 De a székelyek bölönfalvi rendtartása is alkalmazza ezt a büntetést: „a mely Asszony emberek veszekednek, és köt dnek egy más felett, a részesek poeniteállyanak a kézi kalodában.”46 Látható, hogy a pellengérhez hasonlóan ez is a jobbágyok büntetése, de pénzért

itt

megválthatták

magukat.

Szádeczky (1897) 193. o. Trócsányi (2005) 103–104. o. 44 Kolosvári – Óvári (1885) 72. o. 45 Kolosvári – Óvári (1885) 365. o. 46 Szabó (1895) 330. o. 43

szankciót

káromkodókkal,

istentiszteletet mulasztókkal, éjszakai rendbontókkal és részegesked kkel szemben alkalmazták. A kalodának különböz változatai ismeretesek: létezett álló, a kezek és a fej rögzítésére alkalmas kézi kaloda, hegedű alakú nyakló kaloda, közönséges lábkaloda, de lehetett egyszerre láb- és kézkaloda is. Egyes kalodák a bűnös számára meglehet sen kényelmetlen testhelyzeteket idéztek el , így testi büntetésként is funkcionáltak. Lábkaloda esetében az elítéltek kényelmetlen helyzetükön úgy segíthettek, hogy hasra feküdtek, de volt olyan is, hogy ezt kifejezetten megtiltották nekik, nagy kínokat okozva ezzel. Mivel a természetellenes testhelyzetekben nem lehetett sokáig megmaradni, a büntetés általában néhány óráig tartott, legtöbbször vasár- és ünnepnapokon, hogy a végrehajtás nagy nyilvánosság el tt történjen. A kalodát elhelyezhették a bíró házánál, a czinteremben, a pellengérnél és a börtönben. Ezt az eszközt továbbá nemcsak megszégyenít helyettesít

büntetésül, hanem a vasbilincset, vagy béklyót

eszközként, fogva tartás céljából is alkalmazták,47 s t, amint a

testfenyít büntetések körében is jeleztem, a megverés végrehajtása során a derest helyettesít büntet eszközként is szóba jöhetett.

2.5. A szégyenketrec A szégyenketrec vagy kalitka segítségével szintén az elítéltet tették közgúny tárgyává. Ezek vasrudakból, vagy falécekb l összeállított, körben átlátszó rácsozatból álló építmények voltak, így mindenki láthatta, hogy kit zártak be oda. A tömlöccel, illetve arestommal szemben tehát a szégyenketrecbe való bezárás els sorban nem a bűnös fogva tartására szolgált, noha kétségtelenül együtt járt a szabadságtól való megfosztással is. Rendszerint a botrányt okozókat, vagy a vásári tolvajokat büntették így.48 47 48

Vajna (1907) 100–103. o. Vajna (1907) 131. o.

Az 1585-ös kolozsvári statútum szerint az „éjjel járás, szitkozódás és egyéb csintalanság” elkövet je „ha ridegh legény, az kalitkába vitessék”49, de egy 1622-es munkácsi rendelkezés is kimondja, hogy a rendetlenked ket, éjjeli csendzavarókat, vagy garázdálkodókat a város f terén, a templom el tt álló vaskalitkába kell zárni. Sepsi-Szent-Györgyr l pedig a következ adat maradt fenn: „használatban volt régen egy fából készült vasrácsos kaliczka – amint nevezték – melyet a piac legforgalmasabb szegletére kiállítottak, s f képpen a helyi vásárokra berándult czigányokat csukták belé, hogy ne lophassanak, este pedig széteresztették ket”.50 Az ilyen szégyenketrecek építése egyébként nagy változatosságot mutat, minek kapcsán egy nagyon egyedi, mozgatható kalitkára hívnám fel a figyelmet. Szamosújváron vannak feljegyzések err l a sajátos szégyenketrecr l, melynek oldalára tengelyeket szereltek, és ha a ketrecet megemelték, ezekhez kerekeket tudtak illeszteni, így a ketrecet arrébb tudták vinni. Rendszerint így jártak el, mikor új bírót választottak vagy a bíró elköltözött, hiszen a szégyenketrecnek az házánál kellett állnia.51

2.6. Az eklézsiakövetés

Az eklézsiakövetés témakörét azért kell kiemelni az erdélyi büntetések gyakorlatát tárgyaló rovaton belül, mert az Erdélyi Fejedelemség protestáns vallású területein elterjedt, európai viszonylatban is unikumnak számító, egyházi büntetésr l van szó. Nevezték még egyházkövetésnek, palinódiának,52 a „protestáns szentföldként” emlegetett Siklódon pedig megyekövetésnek is.53 Az eleinte

f leg

paráznákkal

és

házasságtör kkel

szemben

kiszabott

Kolosvári – Óvári (1885) 204. o. Vajna (1907) 134. o. 51 Vajna (1907) 133. o. 52 Tárkány Szücs (1980) 388. o. 53 Bara ás László: Eklézsiakövetés a „protestá s sze tföldö ”. I : )akariás Erzsé et – Keszeg Vilmos (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság évkönyve 2. Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár. 1994. 50

eklézsiakövetést kés bb már szélesebb körben, szinte minden egyházi és világi bűncselekmény büntetéseként is ismerték. A

szankció

közvélemény-büntetési

min sége

különösen

er snek

mondható, ennek ellenére azonban az országos hatáskörű törvények között is fellelhet az eklézsiakövetés büntetésének témaköre. Az 1619. májusi III. tc. a kötetlen állapotú paráznákra vessz zést ír el , de ha összeházasodnak, csak eklézsiát kell követniük.54 Más kontextusban az Approbata Constitutiókban is el fordul úgy, mint a latrok büntetése. A XLVII. cím II. cikkelyében ugyanis ez áll: „Ha valaki 100 pénzt ér marhát ellop, és megtudatik, a falu büntesse 1 forint bírsággal és a kárnak megfizetésével. Másodszor, hogyha hasonló és csak annyit ér lopásban találtatik, akkor is a falu 1 forinttal büntesse meg és a kárt fizesse meg, azonfelül ecclesiát conciliáljon. (...) Ha a lopás 2 forintot ér lészen, els vétkéért megfogattassék, és a pellengéren vagy kézi kalodában igen-igen megverettessék, a kárt is fizesse meg és az ecclesiában poenitentiát tartson”.55 Végül az 1640-es gyulafehérvári országgyűlés is foglalkozik az eklézsiakövetéssel

el terjesztett

egyházügyi

kívánalmakban.

országgyűlésen megjelentek a szankció kiterjedt alkalmazására tekintettel azt kérik,

hogy

„minden

excommunicáljanak

kicsiny

dologért,

vádlásért

mingyárást

kegyelmek, hiszen az bűnösnek kell az poenitentia, az

pedig Isten igíje hallásából, és tanúlásából lenne”, amire válaszul biztosítják az el terjeszt ket, hogy alapos ok nélkül senkit nem fognak az egyházból kiutasítani.56 Magának a büntetésnek a lényege ugyanis a bűnösnek talált személy egyházi közösségb l való kitagadására irányult, lehet séget biztosítva ugyanakkor a megfelel bűnbánatot és vezeklést követ visszafogadásra is. Az eklézsiakövetés szertartásának végrehajtására térve a bűnösség megállapítását és a kitagadást követ en az elítéltnek egy hétig úgy kellett járnia a templomba, 54

Trócsányi (2005) 243. o. Vajna (1907) 148. o. 56 Szádeczky (1897) 147. o. 55

hogy a szószék melletti fekete széken, fekete posztóval letakarva kellett az istentiszteleten megjelennie, majd a hét letelte után a lelkész felszólította a bűnöst, hogy fedje fel magát. Ekkor kérdéseket tett fel neki, hogy megbánta-e bűnét és ígéri-e hogy többé nem fog vétkezni. Amennyiben a kitagadott biztosította err l a gyülekezetet, visszafogadták t az egyházközségbe.57 Az eklézsiát követ knek tehát egyrészt komoly megszégyenüléssel, másrészt pedig polgári jogi következményekkel is szembe kellett nézniük, hiszen a büntetés sok helyen a viselt közfunkció elvesztését is maga után vonta. E szankció formális eltörlésére II. József tett kísérletet,58 ám az 1795-ös büntet törvényjavaslat stervezete még tartalmazta az eklézsiakövetést a házasságon kívüli nemi kapcsolat büntetéseként,59 szokása pedig egészen a XX. századig fennmaradt egyes erdélyi községek életében. A hosszú távú népszerűség oka a megszégyenít

büntetések er s

közösségi meghatározottságáról tett megállapításokra vezethet siklódi Szilveszter Gergelyr l ismert, hogy

vissza. A

még 1982-ben is tartotta magát a

szokáshoz, miszerint törvénytelen házassága miatt nem járulhat úrvacsorához. Nem azért tett így, mert az egyház szigorú szabályai ezt el írták neki, hanem azért, mert ez a falu szokástörvénye, aminek betartását maga a falu ellen rzi kevésbé formalizált, ámde annál hatékonyabban érvényesül jogi népszokásain keresztül.60 Az egyházi eljárási szabályok ugyanis id vel valóban sokat enyhültek. A meghatározott bűncselekményi körben a bűnöst kizárták ugyan az egyházból, ez azonban már nem érintette az

jogait és megszégyenüléssel sem járt, hiszen a

szertartás a nyilvánosság színe el l zárt falak mögé húzódott. A végrehajtás ekkor már a tiszteletes el tt önként jelentkez bűnös, tanúk el tti feloldozásából állt, amir l egyébként gondos jegyz könyveket is vezettek az egyházközségben. 57

Vajna (1907) 146. o. Tárkány Szücs (1980) 389. o. 59 Hajdu (1971) 220. o. 60 Barabás (1994) 58

Az erkölcsi normákon alapuló jogi népszokás azonban kikényszeríthet ségre tekintet nélkül követend nek tartotta a bevált gyakorlatot, így alakulhatott ki az a helyzet, „hogy a "lent" szigorúbb, mint a "fent"; ugyanazért a bűnért az egyház már nem kötelez nyilvános bűnbánatra vagyis eklézsiakövetésre, de a közösségi elvárásoknak megfelel en, a szül hagyományos módon büntet”.61 Így történhetett többször is, hogy házasságon kívüli nemi élet esetén – mivel ezt a jó erkölcs tiltotta – a menyasszony nem hordhatta az esküv jén a legény kalapbéli bokrétájából font piros koszorút. Hiszen az szimbólum volt, méghozzá leányságának szimbóluma. Hasonlóan, ha valaki házasságon kívül terhes lett, el fordulhatott, hogy a szül k nem engedték ki t a házból a szégyen miatt. Ilyen esetekben egyébként is a leányokat ítélték el jobban, ket egy fokkal bűnösebbnek tartották. Err l szól a következ mondóka is: „Kis paprika, nagy paprika de csípős, Siklódon amennyi lány vüselős. Ha vüselős, mért nem ügyelt magára, Mért feküdt le minden legény szavára?”.62 A

falusi

és

egyházi

szabályok

ilyen

közeli

viszonyának

magyarázatához a kálvini vallás jellemz it kell megismernünk. Barla Jen írja, hogy a kálvini erkölcsi rigorizmus és szigorúbb egyházi fegyelem volt az eklézsiakövetés szül anyja. Kálvin ugyanis nemcsak az egyház igazgatásával, hanem a jó rendre és erkölcsre való felügyelettel, az egyházi fegyelmezés jogával is az egész közösséget, a hívek egyetemét ruházta fel. Ezzel szemben Luther a világi hatóságokra bízta az egyház vezetését, az egyházkormányzás és fegyelmezés gyepl it nála nem a gyülekezet, hanem világi kormányzók tartották kezükben, így egyházában eklézsiakövetésre sem kerülhetett sor.63 A XX. századtól azonban mind az eklézsiakövetés önkéntes gyakorlása, mind az ezzel járó erkölcsi szilárdság Erdélyben is kivesz ben van. Barla a jöv re vonatkozó találgatásokat mell zve azt azért megjegyzi, hogy ez szomorú 61

Barabás (1994) Barabás (1994) 63 Barla Je ő: Az eklézsiakövetés a rége Társaság. Budapest. 1909. 370. o. 62

i kálvi iz us a . I : Protestá s Sze le. Mag ar Protestá s Irodal i

folyamat, hiszen „a történelmi tapasztalatok alapján (...) az eklézsiakövetés a régi id ben áldásos erkölcsi fenyíték volt, sok bűnt l visszatartott, fékezte az erkölcsi elvadulást és el segítette a gyülekezetek erkölcsi tisztaságát”.64

Barla (1909) 378. o.

A CIVIL ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A CIVIL ELKÖTELEZETTSÉG MOZGALOM SZEMSZÖGÉB L Írta: Szigeti Enik , ügyvezet igazgató Civil Elkötelezettség Mozgalom A Civil Elkötelezettség Mozgalom (továbbiakban CEMO) 2007-ben alakult Marosvásárhelyen, alapítói elkötelezett emberjogi aktivisták és értelmiségiek, akiknek szilárd meggy z désük, hogy a romániai, azon belül pedig az erdélyi, társadalom mai állapotának és hozzáállásának gyökeres megváltoztatásához, els sorban tudatosításra, nevelési programokra, valamint érdekérvényesít , jogérvényesít képesség kialakítását célzó tevékenységekre van szükség. Szervezetünk alapfeladata a magyar kisebbség jogainak védelme. A CEMO célja, hogy aktívan és hatékonyan hozzájáruljon a társadalom jogokra épül felfogásának meger sítéséhez és támogatásához,

amelyet érdekérvényesítés

(advocacy), jogérvényesítés, közösségfejlesztés és civil nevelés révén kíván megvalósítani. A CEMO ma a következ

kulcskérdésekre összpontosít: a magyar

közösség részvételére a rájuk vonatkozó döntésekben (empowerment), a romániai

magyar

anyanyelvhasználatra

kisebbség -

jogainak

érvényesítése,

különös

hazai

tekintettel

törvényi

el írásokban

kisebbségekre vonatkozó kötelezettségek, valamint a nemzetközi egyezmények betartására. A Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) egyik kiemelt tevékenységi területe a civil érdekérvényesítés, amelyet szervezetünk tagjai hosszú évek óta minden erejüket megfeszítve igyekeznek valós lépések megtétele mentén végezni.

Szervezetünk egy úgynevezett alulról építkez

(grassroots advocacy)

közösségi érdekérvényesítéssel foglalkozó civil szervezet. Érdekérvényesít akcióinkat hosszú évek óta azzal a szándékkal tervezzük és kivitelezzük, hogy a szervezet küldetését maximálisan szolgálják és hozzájáruljanak a magyar közösség jogainak – különös tekintettel az anyanyelv használati jogokraérvényesüléséhez. Miel tt

bemutatnánk

érdekérvényesít

tevékenységünket,

fontos

tisztázni, hogy a CEMO mit is ért a CEMO érdekérvényesítés alatt. Az érdekérvényesítés (advocacy) egy meglehet sen tág fogalom, amely túllép az érdekképviselet, valamint az érdekvédelem által meghatározott területeken. Az érdekérvényesítés „ügyközpontú” megközelítést feltételez, amely általában adott célcsoporthoz köthet , de ez lehet többféle célcsoport (pl. mindennemű kisebbség elleni diszkrimináció megszüntetése) vagy elvontabb ügy (pl. a környezet) is. Pro aktív jellegű, tehát az érdekérvényesít szervezet szabja meg, hogy mi kerül napirendre, alakítani kívánja a közbeszédet és a döntéshozást. Célja,

hogy

elérje

diszkriminációmentes

ügy

országot,

szempontjából tiszta

kívánatos

környezetet).

jöv t

(pl.

lobbizás

érdekérvényesítés egyik formája, eszköze, amely során kifejezetten a helyi vagy országos politikai döntéshozatalt kívánjuk befolyásolni. (Tehát szűkebb, mint a hétköznapi értelemben vett „lobbizás”.) A nyílt, pro aktív érdekérvényesítés az adott üggyel kapcsolatos döntéshozatal befolyásolása a döntésben érintettek bevonásával. Az érdekérvényesítés lehetséges színterei a helyi közösségi élet (társasház, munkahely, faluközösség) éppúgy, mint az életünkben jelenlév intézmények (óvoda, iskola, kórház); a magánszféra (vállalatok) vagy az állami szféra (rend rség, munkaügyi központok); s természetesen a politika (helyi önkormányzat, parlament, kormányzat). A nyílt érdekérvényesítés rendszerint hatalmi er viszonyok befolyásolásával, olykor megváltoztatásával jár, ezért is fontos

ügy

érdekérvényesít

mögé

társadalmi

(közösségi)

er t

állítani.

Bármely

stratégiának része kell legyen a társadalmi támogatottság 30

megszerzése – ellenkez

esetben az er viszonyokat csak korrupcióval,

zsarolással,

vagy

szívességgel

hasonló

nem

demokratikus

eszközzel

befolyásolhatjuk. Ennek f bb formái/stratégiái: együttműködés – lobbizás – fentr l ered

nyomás – közvélemény által gyakorolt nyomás. Lehet tehát

mérsékeltebb vagy radikálisabb a stratégia. Az érdekérvényesítés talán legfontosabb szempontjai a tervezettség és a profizmus – ezek biztosítják ugyanis a nyílt, pro aktív érdekérvényesítés sikerét. Az érdekérvényesít folyamatnak tudatosan megtervezettnek kell lennie, amely rendelkezik világosan megfogalmazott célkitűzéssel, valamint stratégiával és taktikákkal. A folyamat része a szükséges adatok beszerzése megalapozott kutatás révén éppúgy, mint a kommunikáció profi megtervezése. 65 A felsorolt érdekérvényesítés fogalomból kiindulva a CEMO indulásakor (2007-ben) áttekintettük az erdélyi magyar civil szervezetek tevékenységét és azt a következtetést vontuk le, hogy sajnos kevés magyar közösségre fokuszáló jogvéd

szervezet működik és még kevesebb egyesület építette be

tevékenységei körébe a civil érdekérvényesítés módszereket, eszközöket. Természetesen azzal is tisztában voltunk, hogy a rendszerváltás utáni id szakban a civil érdekérvényesítés nem vált a romániai civil társadalom mozgatórugójává, a civilek érdekérvényesít ereje nem szilárdult meg. Ennek oka egyrészt a kommunista id kb l átöröklött mentalitás, másrészt a hiányzó modellek, pozitív példák. A mentalitás problémák mellett fontos megemlíteni a a civil szervezetek finanszírozási gondjait is, amelyek közvetlenül vagy közvetve befolyásolják a civil szervezetek érdekérvényesít

tevékenységét.

Azok a civil szervezetek – ilyenb l nagyon sok van – akik állami támogatásból végzik a közösség számára fontos tevékenységeiket, olyanok mint a például szociális és kulturális szervezetek, nem áll módjukban állami intézmények irányába érdekérvényesít tevékenységet végezni, mert könnyen elveszíthetik támogatásaikat. 65

Forrás: EMLA (Environmental Management and Law Association, Magyarország)

A CEMO indulásakor az érdekérvényesítés pro aktív formáját választotta. A szervezet fennállása óta a CEMO tagjai választották ki azokat a helyi közösséget

érint ,

problémákat,

amelyekre

közösség

bevonásával

megoldásokat kerestünk. Megalakulásunk els évében szervezetünk tagjai felmérést készítettek, amelynek

célja

magyar

közösség

anyanyelv

használati

jogainak

alkalmazásának monitorizálása volt. Erre a felmérésre azért volt szükségünk, hogy a szervezet kialakíthassa rövid, közép és hosszútávú érdekérvényesítés stratégiáját.

Fontosnak

tartottuk,

hogy

érdekérvényesít

munkánk

jól

megtervezett legyen, konkrét problémákra keressen választ, és egymással jól összehangolt tevékenységeket kivitelezzünk. Monitoring tevékenységünk során felmértük az anyanyelvhasználati jogok alkalmazását az állami intézményekben és az oktatási intézmények nyelvi tájképét. Marosvásárhelyen több mint nyolcvan

állami

intézmény

működik,

ezekben

intézményekben

megvizsgáltuk a nyelvi tájképet, az ügyintézés során alkalmazott, magyar közösség anyanyelvhasználatát biztosító, törvényi háttér érvényesülését. A felmérés eredményeképp összellítottuk a CEMO érdekérvényesítési stratégiáját, amelyet mindmáig követünk. Érdekérvényesít munkánk két program keretén belül valósítjuk meg, ezek elnevezései: „Kétnyelvűség a Közigazgatásban” és „Kétnyelvűség az Oktatásban”. Felméréseink eredményeit, esettanulmányainkat egy angol nyelvű árnyékjelentésben is összegeztük.

A Regionális vagy

Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának romániai alkalmazásáról szóló id szaki jelentéshez kapcsolódó CEMO árnyékjelentés leadása után, szervezetünk meghívására Marosvásárhelyre látogatott az Európa Tanács Szakért i Bizottsága. Érdekérvényesít

munkánk során rengeteg érdekérvényesít

ügyet

vállaltunk fel, ezek között voltak aprónak tűn , ugyanakkor fontos ügyek, ezek els sorban a magyar nyelvű oktatást érintették. Nagyon sokszor keresték fel irodánkat magyar tanárok, tanítók azért mert osztályaikat megszüntetés 32

fenyegette. Ezekben az esetekben a CEMO által felvállalt ügyeknél sokszor a konfrontatív jellegű érdekérvényesítés eszközeit is alkalmazni kellett, a konszenzusos tárgyalások nem igazán hoztak eredményt. Ilyen esetekben petíciókat

indítottunk,

aláírásokat

gyűjtöttünk,

háttértárgyalásokat

kezdeményeztünk. Ügyeink során az egyik leghatékonyabb nyomásgyakorló eszköznek a médiában megjelenített anyagok - az ügyr l írt cikkek, interjúk – bizonyultak. A CEMO által kezdeményezett és a CEMO által támogatott civil ügyek kivitelezése során számos érdekérvényesít eszközt használtunk, mint például az aláírásgyűjtés, villámcs dületek (flashmob), lobbizás, háttértárgyalások szervezése, politikusokkal történ

nyílt viták, hatósági feljelentések, peres

eljárások, civilek bevonása az ügyek kivitelezésébe (empowerment). Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a civil érdekérvényesítés egy rendkívül hatékony módszer helyi közösségek problémáinak megoldásában. A CEMO által használt és életbe léptetett érdekérvényesítési eszköztár, amelyet az elmúlt hét-nyolc évben alkalmaztunk, rendkívül sok látható és kézzel fogható eredményt szült a marosvásárhelyi magyar közösség jogainak kiterjesztésében, érvényesítésében. Jelen írásomban két kiemelt ügyünket szeretném bemutatni,, ezek közül az egyik már sikerrel zárult, a másik még folyamatban van. Az els ügy azért fontos

szervezetünk

történetében

mert

kivitelezése

során

teljesen

egyértelműen bebizonyosodott, hogy a civil érdekérvényesítés eszköztára kisebbségi közösségek esetén nagyon hatékony és eredményes. Ez az ügy egy általános iskola névadásához köt dik. Marosvásárhelyen a rendszerváltás után majdnem minden egyes – el z

rendszerben számmal ellátott – oktatási

intézmény nevet kapott és döbbenetes módon egyetlen egy iskolát sem sem neveztek el magyar személyiségr l, pedig a városban több mint negyven oktatási intézmény működik. Szervezetünk 2011 szeptemberében indította el, marosvásárhelyi civilek felkérésére, a marosvásárhelyi általános iskola névadási 33

ügyet. A Bernády névadás megvalósításáig aktívan – szakmai is jogi tanácsadással - támogattuk az ügyet,

az általunk használt és az érintett

szül kkel közösen kiviteleztt érdekérvényesít eszközök eredményesek voltak. A Bernády György iskolanévadás ügyet siker koronázta, 2013 szeptemberében a marosvásárhelyi, volt 2-es iskola felvette a Dr. Bernády György nevet. A Bernády névadásért küzd szül i akciócsoportot szervezetünk hozta létre. Közös munkánk során els dleges feladatunknak azt tartottuk, hogy a szül i akciócsoport tagjaival megismertessük a civil érdekérvényesítés eszköztárát azzal a céllal, hogy az iskola névadás hosszú és bonyolult folyamatában

szül k,

civilek

fokozatosan

elsajátítsák,

alkalmazzák

érdekérvényesít erejüket és tudásukat. Az ügy során használt érdekérvényesít eszközök nagyon hatékonynak bizonyultak. Az ügy egy majdnem tíz ezer ember aláírásával zárult petícióval indult, amelyet számtalan háttértárgyalás, nyilvános lakossági fórum és kitartó érdekérvényesít

munka követett. A

CEMO tanácsadó szerepköre számtalan feladatot foglalt magába. Az egyik legfontosabb feladatunk a szül i csoport koordinálása volt. További feladataink közül

megemlítek

néhányat:

érdekérvényesítési

akciók

megtervezése,

kivitelezése, törvényi háttér elemzése, alkalmazása az érdekérvényesítési akciók során, szakmai koordináció, politikusokkal, döntéshozókkal történ találkozók el tti felkészítés, megbeszélések forgatókönyveinek el készítése, petíciók, nyílt levelek, sajtóközlemények szövegeinek megfogalmazása és számos olyan feladat, amelyek a civil érdekérvényesítés szerves részeit képezik. Szervezetünk az ügy blogjának szerkeszt je volt. A http://amibernadynk.wordpress.com/ oldalon található blogbejegyzések megírását szervezetünk tagjai vállalták fel, az írásainkhoz szükséges információkat a szül i akciócsoporttal szorosan együttműködve gyűjtöttük össze. A szövegek internetes felületre történ felhelyezését a szül i akciócsoport tagjai végezték. A

másik fontos és stratégiai ügyünk a „Kétnyelvű utcanévtáblákat

Marosvásárhelyen” érdekérvényesít ügy, amely 2014 májusában indult, célja, 34

hogy 25 évvel a rendszerváltás után megjelenjenek Marosvásárhely utcanévtábláin a magyar nyelvű utca- és tér nevek.. Az ügy els lépése egy online petíció volt – amelynek megszólítottjai az RMDSZ vezet politikusai és Marosvásárhely

RMDSZ-es

kezdeményezésünk

volt-

alpolgármestere flashmob,

volt-

csendes

azóta

számtalan

tüntetés,

lobbizás,

háttértárgyalások, figyelemfelkelt akciók. Az ügy egyik egyik fontos lépésének tartjuk az egynyelvű utcanévtáblák diszkriminatív jellege miatt tett hatósági feljelentésünket. 2014 májusában a CEMO feljelentette a város polgármesterét és a polgármesteri hivatal jegyz jét az

Országos

Diszkriminációellenes

Tanácsnál.

Országos

Diszkriminációellenes Tanács 2014. július 31-én meghozott döntése értelmében a marosvásárhelyi utcanévtáblák diszkriminatívak a magyar közösség Az ODT figyelmeztetésben részesítette a város polgármesterét és jegyz jét, továbbá hat hónapos határid t szabott arra, hogy a valós kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztése megvalósuljon. Az ODT felszólította az intézmény vezet jét a polgármesteri hivatal jelenlegi költségvetésének módosítására, azzal a céllal, hogy az utcanévtáblákra szükséges pénzügyi keret biztosítva legyen. Marosvásárhely polgármestere fellebbezést nyújtott be az Ítél táblához, az Országos Diszkriminációellenes Tanács döntése ellen és a CEMO-nak is be kellett lépnie az eljárásba. Januárban az Ítél tábla helyt adott a Polgármester keresetének és törölte a Diszkriminációellenes Tanács döntését. A Kétnyelvű utcanévtábla ügy peres eljárás a Legfels bb Bíróságon folytatódik majd, a Bíróság ég nem tűzte ki a tárgyalás id pontját, sajnos az ügymenet ezen a szinten nagyon lassú, várhatóan jöv év elején lesz tárgyalás. 201ő márciusától kezd d en a Kétnyelvű utcanévtábla ügy els sorban peres eljárásokra épült, az érdekérvényesít

kampányok, akciók egy ideig

szüneteltek mivel a helyi rend rség minden erejét bevetve próbálta megakadályozni a kétnyelvű utcanévtáblákat. A szervezetünk aktivistái által felszerelt kétnyelvű utcanévtáblákat a rend rség eltávolíttatta. A rend rség 35

alkalmazottai a magánházak tulajdonosait egy dörgedelmes hangvételű levélben felszólították a táblák eltávolítására, ellenkez esetben óriási büntetéseket (11 ezer euró értékben) helyeztek kilátásba. A nyári id szak a leszerelt táblák leltározására, esetleges visszaszerelésével telt, örvendetes, hogy sok magánház tulajdonos végül a tábla visszaszerelése mellett döntött. Szervezetünk két aktivistájának peres ügyeit egy, a szervezetünk által megbízott vállalta. Mindkét aktivistánk ügye sikerrel zárult, ez év szeptemberében, illetve októberében a Bíróság mindkét önkéntestünk esetén törölte a Helyi Rend rség büntetését és a rend rségnek fizetnie kell a per költségeit. A helyi rend rség mindkét esetben fellebbezett, a CEMO álláspontja szerint mindkét per az aktivisták felmentésével fog zárulni, a helyi rend rség fellebbezési kísérletei ellenére. A peres eljárások, a leszerelések, az aktivisták büntetése a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen érdekérvényesít

csoportot – amelyet a

CEMO hozott létre helyi lakosok bevonása által – jelent sen átalakította. A büntetések miatt az esetleges jöv ben rend rségi eljárás és potenciális rend rségi zaklatás miatt, a csoport tagjainak nagy része abbahagyta az érdekérvényesít tevékenységet. A CEMO munkatársai azt javasolták azoknak, akik az ügyet továbbra is folytatni szerették volna, hogy akcióikat els sorban gerilla akciók keretében valósítsák meg, mert ezek kivitelezése nem von maga után rend rségi büntetéseket. A nyár folyamán megalakult a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen Gerilla akciócsoport, tagjai anonim módon kivitelezik akciókat. A CEMO tanácsadói szerepet tölt be, a gerillacsoport tagjait anonimitásuk védi. 2015-ben az anonim érdekérvényesít csoport már több akciót hajtott végre, akciók során matricákat helyeztek ki az egynyelvű és részlegesen

kétnyelvű

utcanévtáblákra

„Vrem

bilingvism

(Ro)”

„Kétnyelvűséget akarunk” szöveggel, decemberben pedig karácsonyi ajándékot küldtek a város román ajkú polgármesterének és magyar alpolgármesterének. Az ajándék egy-egy kétnyelvű utcanévtábla volt.

A cikkben bemutatott esetek, a CEMO sikerrel zárult, és folyamatban lev érdekérvényesít ügyei hűen bizonyítják, hogy a civil érdekérvényesítés hasznos és hatékony jogérvényesít eszköz, amely az erdélyi magyar közösség jelenét és jöv jét pozitívan befolyásolhatja. A jó hír az, hogy a civil érdekérvényesítés eszköztára könnyen elsajátítható, némi akarat és kitartás szükségeltetik csupán. Véleményem szerint mindkét tulajdonság, valamint a tenni akarás is megtalálható számos erdélyi magyarban , k azok, akik majd a jöv sikeres civil érdekérvényesít i lehetnek. Sok sikert kívánok nekik!

GONDOLATOK AZ ERDÉLYI ÚRBÉRKÉRDÉSR L EGY ÁLLAMFÉRFI ÉS EGY JOGTUDÓS TOLLÁBÓL, WESSELÉNYI MIKLÓS DÓSA ELEKKEL FOLYTATOTT LEVELEZÉSE ALAPJÁN III. Írta:Nagy Péter 1. Az erdélyi úrbér feletti vélemények Az alábbi fejezetben Dósa Elek és Wesselényi Miklós vonatkozó nézeteit ismertetjük. Az elmúlt évszázad több történetírója is foglakozott Wesselényi Miklós és az úrbér kapcsolatával, azonban még mindig vannak fehér foltok, nem tisztázott összefüggések. Dósa Elek elméleti, f ként történeti és dogmatikai munkássága hozzájárulhat e máig fennmaradó hézagok kitöltéséhez és Dósa valós szerepének és nézeteinek tisztázásához. Nem lehet célunk a változások kronologikus ismertetése. Az egyes álláspontokat összességében, tartalmi szempontok mentén kívánjuk szétválasztani. Ennek nem csak az az oka, hogy az egyes személyes álláspontokat az utókor ideológiai megkötöttségek miatt más módszerekkel vizsgálta, és így sok kijelentés az eredetit l lényegesen eltér jelentést

kapott,

hanem

is,

hogy

kort

jellemz

indulatos

megnyilatkozásokból és irányzatos írásokból sok esetben nem derül ki következetes rendszer. Ezért csupán a vizsgált személyek kézirataiból, levéltári emlékeikb l és egykorú publikált írásaiból kinyerhet legfontosabb gondolatok lényegének ismertetése a célom. 1.1. Dósa Elek, a jogtudós 1.1.1. Jogdogmatikai megközelítés Dósa több nagy összefoglaló művében is foglalkozott a földesúri hatalom terjedelmével és tartalmával, nyomtatásban azonban csak az 1861-es, 38

hányattatott sorsú, de az Akadémiai Nagydíjat elnyer

monumentális

Erdélyhoni jogtudományban66 jelenhetett meg.67 Az úrbéri viszonyok pontos meghatározásához egészen az úri hatalom fogalmáig kell visszamenni. Dósa ezt a feltehet en 18Ő8 el tt írt, mindeddig ismeretlen Az erdélyi magyar és székely magánjogtudomány című művében68 úgy határozza meg, hogy az úri hatalom (dominica potestas) foglalata mindazon jogoknak, melyek a családf és a ház népének azon tagjai között állnak fent, akik nem vérségi, hanem kötelmi jogi viszonyban állnak a családf vel.69 Az ugyancsak az 18Ő8 el tti jogi szabályozást bemutató, de nyomtatásban csak 1861-ben megjelen Erdélyhoni jogtudományban már a következ képpen határozta meg az úri hatalmat: az úri hatalom foglalatja mindazon jogoknak, melyeket a családf

azokra nézve gyakorolhat, kik magukat szolgálatára

kötelezték. Az ezen hatalom alá rendelt személyek feletti fels bbsége a családf nek egyrészt szerz désen, másrészt pedig azon föld tulajdonosi jogán is alapulhat, melyet a szolgálatra kötelezett személy birtokol.70 Érdekes megfigyelni a két fogalommeghatározás közti különbséget: a második meghatározásnál a jogviszony alanyai két körben is b vülnek. Egyrészr l már nincs benne az a fordulat, amely kizárja a családf

úri hatalmát az ahhoz

vérségileg kapcsolódó természetes személy felett, és nem csak szerz dés lehet a jogviszony alapja, hanem a földesúr tulajdonában lév föld, melyet a szolgálatra kötelezett személy birtokol. Az úri hatalom a szerz

szerint tovább bontható gazdai és földesúri

hatalomra. A gazdai hatalom alá tartozó személyek azok, akik magukat 66

A terjedelmes mű megjelenése után, még az 1861-es évben, a Magyar Tudományos Akadémia levelez tagjai közé választotta. Fekete Gézáné: A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-1973. Budapest, Akadémiai Kiadó, 197ő.; Székfoglaló el adását 1863-ban olvasták fel. Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) Nagygyűlési jegyz könyv 1863 MTA Kézirattár. 1867-ben megnyerte a Tudományos Akadémia nagydíját, mellyel 200 forint pénzjutalmat is kapott. A nagydíjat eredetileg Deák Ferencnek akarták adni, azonban az művét formai okoból kizárták. A Törvénytudományi Osztály értekezleti jelentése 1867 MTA Kézirattár RAL: 271/1867 67 Összesen két műve jelenhetett meg nyomtatásban. A másik : Dósa Elek: Az erdélyi evangelico-reformátusok egyházi jogtana. Pest, Osterlamm Károly, 1863. 68 Mindezidáig egyetlen Dósa Elekkel foglalkozó forrás sem utalt rá. 69 DÓSA Elek: Az erdélyi magyar és székely magánjogtudomány. KKEKK ms 2001 118. 70 DÓSA (1861) II. i. m. 102.

bizonyos fizetésért a gazda illetve a gazdasszony meghatározott kizárólagos szolgálatára és környezetébeni lakásra is kötelezték.71 Ezen jogviszony a családdal meglehet sen szoros kapcsolatot keletkeztetett. Ilyen jogviszony alá tartoztak az udvari tisztek és a házi cselédek.72 Földesúri hatalom alatt álló személyek széles értelemben azok, akik valamely tulajdonosnak földjeit pénz és szolgálatbeli fizetés mellett használják, legyenek bár nemesek, városi polgárok vagy nemtelenek.73 Szűkebb értelemben pedig azok tartattak földesúri hatalom alatt lev knek, kik a földtulajdonosoknak közadóval terhelt ingatlanát szolgálati díj mellett, haszonvételi joggal birtokolták, és régen jobbágyoknak, kés bb pedig zselléreknek vagy földműveseknek neveztettek.74 Dósa Elek meghatározása szerint az úrbér azoknak a törvényeknek az összessége, melyek a közadó és terhek alapjául szolgáló földrész kimérésével és az ilyen földön lakni kényszerül tárgyalják.

személyek jövend jének biztosítását

Mindenféleképpen érdemes kiemelni azt az eredeti néz pontot,

ahonnan Dósa ezt a jogviszonyt megvilágítja. Nem azon van a hangsúly, hogy a nemtelen ember alárendeltje földesurának, hanem e státus elszenved jének életén és jöv jén, kijelölve azt a legf bb feladatot, hogy számukra a jogbiztonságot mint alapvet jogot biztosítsa. Dósa ezen álláspontjával jóval meghaladta saját korát. Az úrbér fogalmának meghatározásakor érdemes kitérni arra, hogy a reformkor Erdélyében sokan úrbér alatt nem jobbágy által a földesúrnak való járadékfizetést,76 hanem ennél jóval szélesebb kört, a jobbágy személyi jogait is értették. Az Erdélyi Hiradó szerkeszt je, Dósa Elek utolsó, a vitához tartozó cikkének utolsó lábjegyzetében határozza meg, mit is értenek egyáltalán úrbér alatt. E szerint a törvényhozásnak joga van szabályoznia a földesúri hatalom 71

Uo. DÓSA (ms. 2001) i. m. 118. 73 DÓSA (ms. 2001) i. m. 120–121. 74 Dósa Elek tizenkét pontban foglalja össze a privilégiumokat. DÓSA (1861) i. m. 105. 75 DÓSA (1842b) i. m. 425. 76 MÁRKUS i. m. 770. 72

korlátait, a jobbágyok szolgáltatásainak mennyiségét, a robot mibenlétét. Azt, hogy milyen adót, járadékot és milyen mennyiségben szedhet a földesúr, nemfizetés esetén milyen eszközei lehetnek jogai érvényesítésére, hogyan szankcionálható, ha a megengedettnél többet vesz el, illetve, hogy örökségéb l szabadon elmozdítható-e az úrbéres vagy csak a törvény által taxatív módon felsorolt esetekben?77 Az úrbér tehát a földesúrnak járó jobbágyi szolgáltatások összessége, mely lehet pénz-, munka-, és terményjáradék is.78 Dósa – Berzenczey tudósításában megismert szónoklatában – az úrbért személyi és vagyoni részekre osztotta, utóbbiról megjegyezve, hogy ha csak az adó kérdését rendezik, az csupán felszíni megoldás.79 Dósa Elek kategóriái közül a vagyoni úrbér fogalma80 feleltethet meg leginkább a ma ismert úrbér fogalmának tartalmi elemeivel,81 míg a személyi úrbér leginkább olyan jogok összességét jelöli, melyek a nemtelenhez, mint személyhez tapadnak. Ilyenek különösen az 1841-1843-as kolozsvári országgyűlésen leghangsúlyosabban megjelen problémás kérdések: a jobbágy költözéshez való jogának kérdése, a jobbágyi-zselléri kárviselés szabályai, a perindításhoz való jog, a pártfogóhoz való jog és a tulajdonjoghoz való jog.82 Fentiek alapján az úrbér alatt b vebben a földesúr és úrbéres közti jogviszonyok összessége, míg szűkebb értelemben az úrbéres földesurának járó szolgáltatásait kell érteni. Az úrbérnek eszerint két f

feladata van. Els

az úrbéri állomány

meghatározása, azaz az adózó birtokában lév földterületek pontos kimérése, mely alapján az adó egyes területekre kivethet

mértéke meghatározható.83

Második funkció az adózó biztosítása, vagyis a nem nemes állapotú lakosság

DÓSA Elek: Felelet Pálfy János és Berzenczey László urak feleleteikre. EH, 1842/84. 508. MÁRKUS Dezs : Magyar Jogi Lexikon. VI. Budapest, Pallas, 1898 – 1907. 770. 79 BERZENCZEY László: Marosszéki közgyűlés. EH, 1842/12. 70–71. 80 Uo. 81 MÁRKUS i. m. 770. 82 PÁLFFY János: Igénytelen nézetek korunk hatalmas igényeir l. EH, 1842/55. 333–334.; SÁNDORFY i.m. 489. 83 DÓSA [1842b] i. m. 425. 78

nehéz helyzetének javítása, és olyan garanciák megállapítása, melyek a nép életmin ségének emelkedését a helyes pályán tartják.84 Az úrbéri állomány meghatározása a vármegyékben lehetséges, mert ott a törvény értelmében is már létezett összeírás alapján nyilvántartott,85 vagy állandóan adó alapjául szolgáló földrész. Azonban, mivel az úrbér ilyen módon való szabályozása az adórendszert l elválaszthatatlan, az alkotmányos jogok korlátozása nélkül a vármegyében sem történhetne meg, amíg – úgy mint Magyarországon az adó mértékének megállapítása – az országgyűlés által hozott törvény által törvényhatóságok birtokába nem jut.86

1.1.2. Dósa Elek programja Dósa Elekr l megállapíthatjuk, hogy nem egyszerű úrbéri szabályozást akart, hanem azt meghaladva az emberek egyenjogúságának korszerű eszméjét vallotta. Úgy gondolta, hogy az úrbért mindenféleképpen be kell vezetni, mivel az egy jobb és „állandóbb” helyzet el készít átmenete lehet, aminél többet akkor még nem lehetett tenni, kevesebbet pedig már nagy hiba lett volna.

Könnyebb lett volna, ha – ahogy Wesselényinek írja még csak 1842-ben – nem ragaszkodtak volna az emberek annyira az úrbérhez, mint a helyzet megoldásához szükséges egyetlen lehet séghez, amikor még lehetett volna más út mellett dönteni. Azok az intézkedések, amelyeket 1791-ben hatalmas változást hoztak volna, 1842-ben már nem elegend ek, azokat az id meghaladta. Azonban ha több nem is lehet, úrbérnek lennie kell, de a kényszerűség lesz érezhet azon.

Dósa ezzel a mondatával el re vetíti azokat

DÓSA [1842b] i. m. 426. Az 1819-1820-as években szorgalmazott úrbéri rendezés nem történt meg, viszont jelent s mértékben el re haladt a fölterületek összeírása. 86 DÓSA [1842b] i. m. 425. 87 Wesselényi Miklós levele Dósa Elekhez 1846. 08. 21. DJCAN F250, 165 Copii 1846. 88 Dósa Elek levele Wesselényi Miklóshoz 1842. 11. 27. Marosvásárhely DJCAN F250, 135. 85

a szörnyű következményeket, melyeket Erdélynek 18Ő8-1849-ben el kellett szenvednie. A Dósa Elek az általa megadott úrbérfogalmában nem csak a nagy műgonddal felkutatott problémát találjuk meg, hanem rendkívüli tömörséggel az általa vélt megoldást is. Gondolatmenete szerint a közvagyon csak úgy felelhet meg a rendeltetésének, és lehet alapja a gazdasági fellendülésnek, ha a társadalom minden tagja a tulajdonát képez földbirtok nagyságának arányában fizet adót, és tehetségük szerint részesülnek a polgári jogokból. Ha Magyarország és Erdély alkotmánya ett l az elvt l nem tért volna el, nem jelentene olyan sürget

gondot. Mivel azonban a birtokos nemes rend

kiváltságai miatt a közadó, vagy annak egyáltalán bevezetése eleve ki volt zárva, a közszükséglet fedezésére szolgáló legf bb forrást az emberi jogoktól megfosztott lakosság vállát nyomó adó jelentette, így e források a 19. század elejére majdnem teljesen kiszáradtak. A lakosság ezreivel szemben milliók kényszerültek az évszázadok óta megtagadott igazság kiszolgáltatását követelni. Az, hogy a közvagyon megtartása biztosítva legyen, az önfenntartásért való kötelesség lett. Ezt – Dósa szerint – a legegyszerűbb módon úgy lehet elérni, ha visszatérnénk a közállományi alap elveihez, vagy annak törvénybeli kimondásával, hogy minden lakos kivétel nélkül köteles legyen a közállomány fenntartására az országgyűlés által évenként megállapított mértékű, a törvényhatóságok számára teljesítend

szolgáltatáson keresztül. Az ország

minden lakosának kivétel nélkül részesülnie kell minden, a polgárokat megillet jogban. Különösen nagy jelent sége van annak, hogy a személyek tulajdonhoz való joga teljes lehessen, illetve, hogy minden természetes személynek joga lehessen bármilyen hivatalt vállalni.89 A polgári átalakulás folyamata alatt a sérülékeny lakosság jogaival való visszaélés megakadályozása a törvényhozás feladata. Indokolttá tenné a változtatást annak igazságosságos volta is, mely nem csak jólétet adna, hanem 89

DÓSA [1842b] i. m. 425.

szimpátiát is keltene a népben. Biztosított lenne a közszükség fedezésére való pénzforrás. Az osztályok megszüntetésével a lakosságból egy nemzet lehetne, mely más úton nem jöhet létre. Az ebb l fakadó ügyazonosság a leghatásosabb eszköze a nemtelen nép millióinak az arisztokrácia ezreivel szembeni vértanúsági ihletettség és elszántság hazafiúi érzelmekké való átalakítására.90 „Gyökeres orvoslása a’sinl d

testén itt ott mutatkozó számtalan sebnek,

mellyeket kötözgethetünk forrasztgathatunk mint eddig még századokon keresztül, de ideig óráig tartó enyhülést eszközl

gyogyitgatásink naponta

mérgesbé leendik a’belsejében lappangó kóranyagot, míg a’ palliativ gyógyítgatás martaléka lesz a’ beteg épen úgy, mint az alapjaiban meggyengült épület összeroskad a foltozatok terhe alatt.” Ha gyökeres változásra az ország nem hajlandó, akkor az úrbér biztosítása elmulaszthatatlan kötelesség, ameddig arra az id és körülmények miatt el bb-utóbb rá nem kényszerül.91 A magyar, székely és szász föld közti különbségek félretételével a törvényhozásnak nem csak joga, hanem kötelessége is Erdélyben mindenhol, ahol földesúr és úrbéres található, az irántuk való gondoskodást kiterjeszteni, hogy a zsellér nem csak közállomány és földesura, hanem mint ember és polgár, utódai iránti kötelességeit is szabadon teljesíthesse.92 Dósa Elek már 1842-ben úgy fogalmazott, hogy még az éppen folyó országgyűlésen törvényt kell hozni a földesúri önkénynek nem csak korlátozásáról, hanem teljes eltörlésér l is, hogy többé saját ügyeiben ne bíráskodhasson. Ugyancsak törvényben kell meghatározni azt a szolgálati mennyiségét, amelyet a földesúr zsellérének „küls

és bels

fekv kben, és

egyéb haszonvételekben” adni köteles.93 Ez azt jelenti, hogy az országgyűlés jogkörébe kell utalni azon juttatások legkisebb mértékének a meghatározását, amelyet a földesúr a tulajdonát képez 90

DÓSA [1842b] i. m. 425. DÓSA [1842b] i. m. 425. 92 Uo. 93 DÓSA [1842b] i. m. 426. 91

földön él

nemtelenek számára

biztosítani köteles. Ezek a juttatások lehettek ingatlan birtokjogának átruházása,94 illetve meghatározott dolgok hasznainak szedése. Ezen birtokjog védelme a zsellért megilleti, úgy is mint embert, úgyis mint a közállomány megbecsülést és kímélést méltán érdeml „él kincstára”, vivum aerariuma. 95 A zsellérek személyi és vagyoni ügyei kerüljenek ugyanazon törvények hatálya alá, mint az ország többi lakójáé, mivel ezen politikai út követése könnyen kényes természetű eredményeket szülhet, a lakosság többségének elszigetelt osztályaiban közérdek ellenesen örökítik tovább. Dósa Elek szerint rendkívül fontos annak kimondása, hogy a nemtelen állapotú zsellér közhivatal vállalásához való jogával élhet, és nem csak ahhoz van joga, hogy úrbéri állományát megválthassa, hanem bármilyen ingatlant is szerezhet és birtokolhat úgy, mint bárki más. Különösen, mivel az úrbéresek tulajdonjogának korlátozása és ügyeik kizárólag politikai úton való kezelése egyáltalán nem segíti el

a szabad földdel bíró szabad emberek, vagyis önálló birtokos

polgárság rétegének meger södését.96

1.1.3. Az úrbérkérdés a székely kiváltságok tükrében Dósa Elek a kérdést nem csak elméleti alapokon vizsgálta, hanem a kutatások eredményeit arra is felhasználta, hogy a 19. század elejére társadalmilag teljességgel felaprózódott és az új, Bécsb l vezérelt, politikailag teljesen

megbénított

közigazgatással

rendelkez

Erdély

problémáinak

orvoslásán dolgozzon. Az Erdély keleti részén elterül

Székelyföld (terra Siculorum)

népességének els dleges feladata a keleti határ védelme volt. Ezen terület a királyi és vajdai vármegyékt l és váraktól mer ben különböz jogterület volt, 94

Két fajtája lehetett: a küls fekv erd , mez , legel és term föld gyűjt fogalma, míg a bels fekv kifejezés a lakótelket jelentette. 95 Az adót a nemtelen réteg fizette, ezért gyakran nevezték ket az állam kincstárának, azaz vivum aerariumnak. 96 DÓSA [1842b] i. m. 426.

amelyen önálló székely hatóságok működtek, a királytól kinevezett székely ispán vezetése alatt, ahol csupán a székely törvény és jogszokás uralkodott. 97 A székely kiváltságok – az ismert oklevelek alapján – nem a különféle nemesi kiváltságok egyik kategóriája, amelyet a király adományozott, vagy ismert el, hanem azok jóval régebbr l való saját törvények voltak, melyeknek ered jét mindezidáig homály fedi.98 A székely kiváltságok jellegzetessége, hogy az egész székely társadalom a nemesi adomány haszonélvez je volt. A székely földek még magszakadás és árulás esetén sem szálltak vissza a koronára, hanem végs soron a székely közösséget illették.99 A reformkor id szakára a székely társadalom teljesen átalakult és felaprózódott.100 Területileg két részre tagolódott: Csík és Háromszék népét a katonáskodás kötötte gúzsba, a közigazgatás és igazságszolgáltatás pedig az osztrák parancsnokság alá tartoztak, akiknek joguk volt beavatkozni a házasság és öröklés rendjébe is. Udvarhely-, Maros-, és Aranyosszék területén küls leg érvényesültek a kiváltságok, de Bécs er teljes ellen rzése miatt de facto alig különböztek a vármegyékt l.101 A kétféle tagoltság mellett meg kell említeni a székely társadalom csoportjait is: magyar vármegyékb l áttelepült arisztokrácia, primorok, lófők (principili), gyalogosok (pixindarii), a köznemesi réteg (libertinus), polgárság, zsellérek és a jobbágyság. A jobbágyság tovább osztható (meglehet sen különböz

jogállásokkal): ősjobbágyok, fejekötött jobbágyok és fogott

jobbágyok.102 A felaprózódott társadalmi rend kialakulásának okaira az el szóban röviden már kitértünk. Nem szóltunk azonban arról a módszerr l, mellyel a Habsburg uralkodók akarták kioltani a székely privilégiumok hatályát. Az 97

BÓNIS i. m. 9. KÁLNOKY, Nathalie: A nemes székely nemzet konstitúciói és privilégiumi. Csíkszereda, Pallas, 2007. 53.; SZÁDECZKY-KARDOS i. m. 25. 99 KÁLNOKY i. m.; DÓSA (1861) i. m. 99. 100 BÖZÖDI i. m. 205. 101 BÖZÖDI i. m. 206. 102 BÖZÖDI i. m. 206–207.

említett törekvés oka az volt, hogy az évszázadok óta határvédelemmel, katonáskodással foglalkozó népcsoport fegyveres ereje folyamatosan fenyegette a törékeny rendszert. Ezen veszély felszámolása érdekében a kormányzat megszegte a székely nemzetiség és vagyon egyben tartásának zálogául szolgáló öröklési rendet, és azt a vagyont, melynek nem az államra, hanem a székely nemzetre kellett volna háramlania, saját embereinek ajándékozta. Ezáltal Székelyföldön két jogrendszer alakult ki egymás mellett: egyrészt a ius generalis-nak számító magyar jog, mely ajándékozással alakult ki és az ehhez képest ius specialis, azaz a székely jogrend. Ezen kett s fejl dés több síkon is feszültséget okozott a területen. Mindkét konfliktus jól tetten érhet Dósa Elek a feltételezetten 1833-1834 környékén készült A marosszéki primpilius és pixidarius székelyek tisztválasztásbeli szabad votumok megszorítása ellen el terjesztett védekezés című munkájában.103 Az els konfliktus a régi székely nemesség részeit képez

104

primorok, primpilius (lóf ) és pixidarius (gyalogos)

nemesség között volt megfigyelhet . 1827-ben meghozott, és 1830-ban meger sített székely jogszabályok szerint a gyűlésekben a primorok személyesen jelentek meg, míg a másik két társadalmi csoport falunként 2-3 képvisel t küldhetett. Ennek ellenére a jogaiban sértett rétegek 1831-ben személyesen jelentek meg a gyűlésben, azonban egy júniusban megalakuló bizottság három hiányzó taggal és két szavazattöbbséggel újra a gyűlés elé terjesztette a jogcsorbító javaslatot, mely elfogadásra is került, és a Gubernium is jóváhagyta.105 Székelyföldön – írta Dósa Elek – a fennálló törvények szerint nem volt olyan, a földekkel foglalkozó összeírás, amely alapján közadó kivethet lenne. Az úrbéri állomány meghatározása nem lehetséges addig, amíg Székelyföld sajátságos jogállását külön törvénnyel nem változtatják meg. Ezt az úrbéri 103

KKEK ms. 1994 Siculi trium generum. CONNERT János: A székelyek intézményei a legrégibb időktől az 1562-iki átalakulásig. Kolozsvár, Gombos F. nyomdája, 1901. 70. 105 Dósa Elek: A marosszéki primpilius és pixidarius székelyek tisztválasztásbeli szabad votumok megszorítása ellen el terjesztett védekezés. KKEK ms. 199Ő.

104

törvény által megvalósítani nem tanácsos, de nem is lehetséges. Dósa ezen álláspontot az el tte ismert minden, az adózási rendszert szabályozó törvényre alapítja, melyek egyértelműen megmutatják, hogy kapuszám szerinti adózás csak a magyar és szász földön létezik, a székely földön pedig (Marosvásárhely kivételével) nincs. Ebb l az következik, hogy a székely területeken a földdel kapcsolatos törvényes összeírás nem létezik, igazság pedig csak akkor lehet, ha a vármegyei allódium is, alkotmányos biztosítékok mellett, a közadó alapja lesz.106 Dósa Elek Berzenczey állításaira válaszolva kiemelte, hogy nem ugyanazt jelenti, hogy a székely földön földre fektetett adózás nem létezik (ahogyan a Marosszék gyűlésén az valójában elhangzott), azzal, hogy a székely földön nincs (ahogyan Berzenczey a beszédet el adta az Erdélyi Hiradóban107). A kapunak (porta-dica-rovás) különböz

id kben különböz

jelentése

volt. A kapuszám szerinti adó az id k alatt nem földre, hanem a jobbágy ingóvagyonára lett alapítva.108 Dósa Elek kijelenti, hogy sosem tagadta, hogy a székely földön adót fizet jobbágy volt. Azok azonban soha nem földre voltak fektetve. Ha ennek ellenére esetleg valamelyik törvénycikk mégis ezt a kifejezést használta és székelyföldi kapuszám szerinti adózásról beszélt volna, az arra bizonyítékul nem szolgálhatott, hogy a Székelyföldre közadó lett volna kivetve, hanem csak arra, hogy a székelyföldi jobbágyok is fizettek adót ingó vagyonaik után. Berzenczey írásában több törvénycikkre is hivatkozik, azonban Dósa rávilágított arra a tényre, hogy azon jogszabályok, melyekre Berzenczey a portális adó székelyföldi létezésének bizonyítása érdekében hivatkozott, olyan id szakban születtek, mely id szak alatt a székelyeknek nem volt szabadsága, a Segesváron 1562-ben tartott gyűlést megel z események109 következtében. A 106

DÓSA Elek: „Nyilatkozat a’ Pálfy János által fölfedezett Dósa-elvre nézve” EH, 1842/70. 425. BERZENCZEY László: Marosszéki közgyűlés. EH, 1842/12. 70.; DÓSA Elek: Felelet Pálfy János és Berzenczey László urak feleleteikre. EH, 1842/84. 507. 108 Uo. 109 A székelység nagyobb része felkelt II. János ellen, de leverték ket és 1ő62-ben a köznép jobbággyá lett, királyi adományozás alá került.

107

székely privilégiumok azonban visszanyerték hatályukat, melyek így a portális adóról

szóló

törvényeket

lerontották, így semmilyen

joger vel

nem

rendelkeznek, tehát azok nem lehetnek semmiféle hivatkozás alapjai.110 1607-ben megváltozott a szabályozás, egy-két kivételt leszámítva megszűnt az adók ingóságokra alapított kivetése, és állandósult az Aprobrata Constitutio 3. R. 2. titulusában található ingatlanvagyonra fektetett rendszere.111 Dósa szerint a vitatott állításának igazolásához azonban nem kell a jogtörténet legmélyebb rétegeihez nyúlni, azt két hatályos dokumentummal is alá tudja támasztani. Els

a Diploma Leopoldinum 1Ő. pontja, mely szerint a

Székelyföldre egyedül a honvédelem terhe van fektetve. Tehát sem több, sem kevesebb, mint a magyar nemesi allódiumhoz. Második éppen a három nemzetnek a porták feletti accordája, mely 1693-ban a fejedelem által is ünnepélyesen meger síttetett. Ezen egyezmény alapján az ország 2Ő25 portái közül 1400 a szász földre, 1000 a vármegyékre és 25 Marosvásárhelyre rovatván a Székelyföld teljes megkíméltetésével.112 1.2. Wesselényi Miklós, az államférfi 1.2.1. Az úrbér, mint az egyetlen megoldás Wesselényi életét két fontos tényez határozta meg gyerekkorától kezdve: az egyik a politika közelsége, a másik pedig a zsibói birtok. Ezen két elem alapvet en meghatározta azon szempontokat is, melyek segítségével a jobbágyok helyzetének jobbításához hozzáfogott. Nem elméleti és történeti aspektusból vizsgálta a kérdést, hanem f ként a gyakorlat és a tapasztalat 110

DÓSA Elek: Felelet Pálfy János és Berzenczey László urak feleleteikre. EH, 1842/84. 507. A második cikk harmadik articulusa a következ képpen fogalmaz: „Az adó az országbéli adófizet kösségnek felszámlálása szerént való kapuszámok után jár, mely már közönségesen róvásnak neveztetik, mely róvás és felszámlálás szerént tiz emberek irattatnak és rendeltettenek egy kapuszámra; mely tiz emberszámot hogy ha Isten kegyelmességéb l ez hazának békességében valahánynyal meghaladná is a mostani emberek száma, mindazáltal ugyancsak azon egy kapunak tartatik és a többi tartozik a felrótt embereket az állapotjoknak mivoltokoz képest segíteni.” MÁRKUS Dezs : 1őŐ0 – 1848. évi erdélyi törvények. In: Corpus Juris Hugarici. Budapest, Franklin – Társulat, 1900. 71. 112 DÓSA (1842c) i. m. 508.

111

oldaláról. Gyermekkora óta részt vett a birtok szervezésének munkájában, így els kézb l értesült Erdély gazdasági hanyatlásának jogi, társadalmi és technikai okairól. Ezen tapasztalatokat összegyűjtötte, politikai rutinjának és retorikai tehetségének köszönhet en olyan er vel adta el

a tapasztalaton nyugvó

nézeteit, olyan hatást keltve a különböz fórumokon, hogy a rendbontásokat fegyveresen vérbe fojtó osztrák államtanács kitüntetett figyelemmel kezdte el kísérni és komoly er ket vetett be Erdély egyik legnagyobb politikusának elhallgattatására. Wesselényi már 1827-ben úgy nyilatkozik, hogy hajlandó bevezetni szilágysági birtokain az erdélyinél sokkal enyhébb magyarországi úrbéri szabályozást.113 Egy 1831-ben kelt, az Erdélyt alkotó nemzetek gyűléseinek címzett levélb l derül ki, hogy kormányzati körökb l nevét elhallgatni kívánó személy figyelmezteti Wesselényit, hogy élete veszélyben van, és jobban teszi, ha azonnal elhagyja Erdélyt.114 Ennek pontos okára nem derült fény, azonban feltehet ,

hogy

közrejátszhatott

Wesselényi

fokozatosan

er söd ,

kormányzatot bíráló retorikája. Ebben az évben kutatásokat kezdett a zsibói uradalom földjein, azért, hogy fölmérje a jobbágyok terheit és bevételeit. Közép-Szolnok vármegye 1831-i közgyűlésén számolt be a kutatásainak és számításainak eredményeir l.115 Mintegy 450 cselédes gazda és 2500 lélek vett részt a vizsgálatban. Az ökrös gazdáknak legfeljebb 16, a gyalogosnak 9 hold földje volt. Ezért az ökrös jobbágy 78, a gyalogos 156 nap robottal tartozik urának, melynek pénzértéke összesen 1ő6 forint. Ehhez jönnek a különböz ajándékok és kisebb dézsmák (majorság, tojás, vaj, fonás, karókészítés, gyümölcsszedés és törés), melyek terhe átszámítva így holdanként 9 forint 12 krajcár, összesen 163 forint 7 fillér. Ezek tehát a földesúr számára fizetend járulékok. Az el bb említett tételeken kívül bele kell számítani a föld 113

ACSÁDY Ignác: A magyar jobbágyság története. Budapest, Szikra, 1948. 361. Wesselényi levelei a három nemzethez. Marosvásárhely Direcţia Judeţeană Cluj a Arhivelor Naţionale, F 250 Fond familial Wesselényi din Jibou,130a Manusriese ale baronolui Wesselényi. Discursui ale lui Wesselényi Miklós II. 115 ACSÁDY i. m. 361. 114

megművelésének költségeit is. Anélkül, hogy a rendkívül aprólékos részletszámításokat közölnénk, elmondható, hogy végeredményben egy földművel jobbágy, zsellér számára a mez gazdaság ő-7 forint ráfizetéssel járt. A mérleget az állattenyésztés egyenlítette ki, azonban a roppant terhek miatt b termés idején is minimális pénz maradt meg, aszály vagy járványok idején pedig az éhhalál jelent valós veszélyt.116 Már a 30-as évekt l halaszthatatlan feladatnak egy olyan úrbéri törvény elfogadását tűzte ki célul, amely fokozatosan elvezetett a jobbágyrendszer teljes felszámolásához.117 Wesselényi személyi levéltára sok hányattatáson ment keresztül. Ez alatt nem csak az elmúlt évszázad eseményeit értjük, hanem hogy a Wesselényi fond nagy műgonddal megalkotott rendjét többször megbontották, átalakították, amely nem könnyíti meg a kutatók dolgát. A majdhogynem teljesen szétesett Zöld könyv118 lassanként eltűn írásai azonban sok mindent elárulhatnak Wesselényi úrbértervér l, illetve annak alakulásáról. 119 Fontos az elemzést mindjárt a beszédek dátumánál kezdeni. Az els , Erdélyi úrbérr l című munka 18Ő2 decemberéb l, azaz egy hónappal a Dósa Elekkel folytatott, a polémiával kapcsolatos eszmecseréjét követ enkeletkezett. Wesselényi és Dósa álláspontja azonos a probléma lényegét tekintve. Wesselényi osztozik Dósa megközelítésében, mely szerint a jobbágyok meg vannak fosztva az alapvet

emberi jogoktól.120 „Az eleit l fogva minden

képzelhet ’s kigondolható terheket k hordoztak helyettünk ’s érettünk, ’s az verejtékük táplálta henyeségünket; az

kezeik munkája után ’s által bírtuk ’s

116

ACSÁDY i. m. 361–162. EGYED Ákos: Wesselényi Miklós és a jobbágyfelszabadítás Erdélyben 1848-ban. Erdélyi Múzeum, 1996/3– 4. 219. 118 Wesselényi Miklós 1842 és 1847 között kelt 21 beszédének írásos formáját tartalmazza, mintegy 291 lap terjedelemben. Ezt az elnevezést már Venczel József is használta. 119 A Zöld könyv összesen hat az úrbér kérdéssel kapcsolatos beszéd leiratát tartalmazza: Az erdélyi úrbérr l. 18Ő2.; 18Ő6 és az Erdélyi Úrbérr l. 18Ő6.; Nemes Udvarhelynek Rendeihez az úrbér és örökváltság tárgyában. 1846.; Cím nélkül (Az úrbér és örökváltság kérdésében.) 1846.; Az erdélyi adólajstromról. 1867.; „Adj keveset ’s tarts meg sokat” körüli törekvések ’s czélzatok Erdélyben 18Ő7.; DJCAN F250. 130a Zk.A fond tartalmáról Venczel József ír tanulmányt, de az azt követ id kben a levéltári egység tartalma megváltozott, az iratok összekeveredtek. VENCZEL József: Ifjabb Wesselényi Miklós személyi levéltára. Erdélyi Múzeum, 2002/3–4. 120 Wesselényi Miklós: Erdélyi úrbérr l. 18Ő2. DJCAN F2ő0. 130a Zk. 2. 117

használtuk vagyonunkat…”121 A törvényhozás nem arra törekedett, hogy a parasztság helyzetét javítsa, hanem csak az elnyomottak feletti hatalmat biztosítsa. A parasztság gyakori éhségének és problémáinak mind anyagi, mind szellemi oka az eddig nyomott és jogtalan helyzete, ez okozója a földes úrral való felettébb káros viszonyának is.122 Tovább rontott a helyzeten és tovább szította a gyűlöletet a jobbágyok szívében az a helyzet, hogy 1820-ban a megyék – ahogyan Wesselényi fogalmaz – alkotmányos és törvényes kötelességb l az urbárium törvény Erdélybe való behozatala ellen kellett szegülni. Ennek oka az volt, hogy 1820-ban nem hívták össze az országgyűlést, tehát ha a megyei gyűlések, illetve a három (közjogilag releváns) nemzetének gyűlései elfogadták volna az úrbérr l szóló jogszabályt, akkor azzal legitimálták volna az Erdély történeti alkotmányát megkerül

Habsburg önkényuralmi

rendszert. Ezt az összefüggést a nép nem látta, számukra látható csupán annyi volt, hogy a Bécsb l kézi vezérelt kormányzat úrbért szeretne, de ennek a nemesség ellenáll.123 A lehetséges és kés bb megvalósuló jöv t tekintve is azonos véleményen vannak. Dósa ’Ő2-es levelében utal a lehetséges kimenetre, amikor azt mondja, hogy különösen ügyelni kell, hogy azok az eszközök, melyekkel az ország sorsát jobbítani akarják, nehogy a veszedelem eszközei legyenek. 124 Dósa ezzel mintegy el re vetíti a Szabadságharc erdélyi borzalmait és a jobbágyok felkelését. Wesselényi egy hónappal kés bb írt beszédében ugyancsak lázadás és forradalom képét vetíti el re arra az esetre, ha a jobbágyok jogi helyzete kielégít módon nem kerül szabályozásra.125

121

Wesselényi Miklós: Erdélyi úrbérr l. 18Ő2. DJCAN F2ő0. 130a Zk. 3. Wesselényi Miklós: Erdélyi úrbérr l. 18Ő2. DJCAN F2ő0. 130a Zk. 7. 123 Wesselényi Miklós: Erdélyi úrbérr l. 18Ő2. DJCAN F2ő0. 130a Zk. 13. 124 Dósa Elek levele Wesselényi Miklóshoz 1842. 11. 27. Marosvásárhely DJCAN F250, 135 125 Wesselényi Miklós: Erdélyi úrbérr l. 18Ő2. DJCAN F2ő0. 130a Zk. 11. 122

Különös jelent sége Dósa 18Ő2-es leveleinek, hogy az úrbér elvetésér l és a lehetséges tragédiáról már Kossuth 1846-ban írt levele126 el tt négy évvel figyelmezteti Wesselényit. A két vélemény közötti eltérés a vázolt félreértésre is választ ad. Dósa 1842-ben úgy fogalmazott, hogy könnyebb lenne, ha nem ragaszkodnának annyira az úrbérhez, mint a helyzet megoldásához szükséges egyetlen lehet séghez,127 négy évvel kés bb pedig úgy nyilatkozik, hogy be kell vezetni, ha nincs más. Dósa tehát az örökváltság mellett érvel, de látja, hogy ezt megvalósítani nem lehet, a helyzet pedig 1846-ban már olyan feszült, hogy muszáj cselekedni. Wesselényi azt állítja, hogy más út nem is képzelhet el.128 Négy évvel kés bb véleménye megváltozott, azonban az úrbért tartja még mindig az egyetlen megoldásnak, de az ok már az, hogy az erdélyi nemesség nem mint a jobbágyok terheinek teljes megszüntetéséhez vezet lépcs fokot kezelnék, hanem mint eszközt kiváltságaik meg rzéséhez.129 Mivel mást kivitelezhet nek nem tartott, ezért nem is tárgyalta azokat.130 1. 2. 2. Az 1846-1847-es id szak

Különösen fontos a Zöld könyv és hasonló kéziratok behatóbb tanulmányozása, mivel ezen írások sok esetben cenzúrázva, vagy egyáltalán nem

jelenhettek

meg,

különösen

egy

1846

decemberében

kiadott

kormányrendelet követ en, amely az úrbérrel foglalkozó cikkeket betiltotta Erdélyben és Magyarországon egyaránt,131 így a történések befolyásolóinak egyes gondolatai, cselekvéseinek motivációja jobban megérthet .

126

Kossuth Lajos levele Wesselényi Miklóshoz. 1846. 05. 27. Tinnye. Közli: Ferenczi 50–62. Eredeti: DJCAN F250 1Ő1 Corespodenţă primită de baronul Wesselényi Miklós II – Lit. K. 127 Dósa Elek levele Wesselényi Miklóshoz 1842. 11. 27. Marosvásárhely DJCAN F250, 135. 128 Wesselényi Miklós levele Dósa Eleknek: 1842. 09. 09. Freiwaldau DJCAN F250, 135. 129 Wesselényi Miklós levele Dósa Elekhez 1846. 08. 21. DJCAN F250, 165 Copii 1846. 130 FERENCZI i. m. 149. 131 FERENCZI i. m. 152.

Az 1846-1847-es id szakban Wesselényi hosszú levelet intézett az t követként küld

Udvarhelyszék rendjeihez. Ez a levél kisebb-nagyobb

változtatásokkal és kihagyásokkal megjelent az Erdélyi Hiradóban is. Három pontban foglalta össze nézetei lényegét: els , hogy úrbér bevezetésére van szükség, második, hogy ezt minél el bb eszközölni kell, harmadik, hogy az úrbér nem lehet más mint ideiglenes intézkedés az örökváltság bevezetéséig. Csak átmeneti stádium lehet, ideiglenes intézkedés. „Az úrbéri viszonyok kora elmúlt”, csak híd lehet az örökváltságig. Bizalmatlanság van az úrbérrel kapcsolatban a kiváltságtalan és a jogaik védelme érdekében egyesült kiváltságosok között, melyet csak az örökváltsággal lehet feloldani.132 Dósa Wesselényi felismerése el tt négy évvel egy hozzá írt levélben vázolta ennek a forgatókönyvnek az el nyeit és veszélyeit. Kihangsúlyozza, hogy (ahogyan 1847-1849-ben be is igazolódott) a kényszerűségb l meghozott úrbéri törvénynek megvannak a veszélyei.133 1847-ben Wesselényi indulatos cikket írt „Adj keveset ’s tarts meg sokat” körüli törekvések ’s czélzatok Erdélyben címmel, de ez végül sehol sem jelenhetett meg. Lesújtó hangnemben rója föl a nemességnek önz viselkedését.134 Érzi, hogy az országgyűlési viták rossz irányt vettek, az ellenzék meggyengült, a „királyi hivatalosok” az erdélyi egykamarás országgyűlés kilenctizedét tették ki.135 Úgy vélte, ha ezt a törvényt elfogadják, akkor parasztlázadás lesz. Keserűen jegyzi meg: „…a múlt tavaszi galicziai események sokakat lehangoltak ugyan ’s az úrbér ’s parasztoknak adandó engedmények iránt egyszerre hajlandóbbak kezdettek lenni. Kár és vétek volt e körülményt fel nem használni az akkor került utasítások bizonnyal egészen más

132

Wesselényi Miklós: Nemes Udvarszék Rendeihez az urbér és örökváltság tárgyában. 1846. 11. 13. DJCAN F250. 130a Zk. 133 Dósa Elek levele Wesselényi Miklóshoz 1842. 11. 27. Marosvásárhely DJCAN F250, 135. 134 Úgy véli, hogy az erdélyi arisztokrácia csak a magyarországi mágnásokat utánozza. Wesselényi Miklós: Adj keveset ’s tarts meg sokat” körüli törekvések ’s chélzatok Erdélyben 18Ő7. 01. 31. DJCAN F2ő0. 130a Zk. 135 FERENCZI i. m. 154.

hangulatuak lettek volna, mint a mostaniak.”136 Dósa Elek segítségét kéri, hogy jelen helyzetre tekintettel igyekezzen az embereket egy korszerű és sürg s úrbér gondolatával megbarátkoztatni és kéri, hogy a cél érdekében használja fel minden – f leg Marosszékben jelent s – befolyását.137 Az országgyűlés, melynek többségét az arisztokrácia adta, kevés kivételt l eltekintve az erdélyi nemesség tönkretételét látta az úrbér szabályozásában, ezért 1847-ben olyan úrbértörvény született, amelyet ha végrehajtottak volna, a jobbágyok teljes kifosztását szolgálta volna.138 A törvény139 csak azokat a földeket hagyta volna a jobbágyok kezén, amelyek az 1820. évi összeírásban szerepeltek.140 Az összeírás azonban csaláson alapult. A jobbágyok, hogy minél kevesebb állami adót kelljen fizetni, uraik tudtával ingatlanuknak csak kis részét, sokszor alig egynegyedét vallották be, így telküknek csak töredéke került az adólajstromra. 1847-ben ezen összeírás alapján akarták megállapítani az úrbéri földeket.141 1848 tavaszán parasztmozgalmak hulláma sodort végig Erdély falvain. Ennek két oka volt: egyik, hogy az erdélyi parasztság már márciusban tudomást szerzett a magyarországi jobbágyfelszabadító törvény elfogadásáról, és másik, hogy április 11-én megszűnt a robot.142 2. Befejezés 2.1. Az úrbérkérdés sorsa Erdélyben Wesselényi küzdelme a jobbágyfelszabadításért mégis sikeresnek mondható. Az 1848. június 6-án Kolozsváron ülésez erdélyi diéta elfogadta a

136

Úgy véli, hogy az erdélyi arisztokrácia csak a magyarországi mágnásokat utánozza. Wesselényi Miklós: Adj keveset ’s tarts meg sokat” körüli törekvések ’s chélzatok Erdélyben 18Ő7. 01. 31. DJCAN F2ő0. 130a Zk. 137 Wesselényi Miklós levele Dósa Elekhez 1846. 07. 30. DJCAN F250, 165 Copii 1846. 138 BEÉR János – CSIZMADIA Andor: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1954. 63. 139 1847. évi törvények III. cikkelye. MÁRKUS Dezs : 1őŐ0 – 1848. évi erdélyi törvények. In: Corpus Juris Hugarici. Budapest, Franklin – Társulat, 1900. 635. 140 MOL. F 52 Conscriptio Czirákyana. 141 BEÉR–CSIZMADIA i. m. 63. 142 EGYED (1996) i. m. 224.

rendi rendszert megbontó törvényt.143 Wesselényi két héttel kés bb már úgy fogalmazott a Kolozsvári Hiradó hasábjain,144 hogy „szabad embert, szabad földet kellett teremteni, természetes.”145 Azért, mert amellett, hogy ez a jelenkornak és szellemnek követelve parancsolt igénye lett, Erdélynek is arra „mell zhetetlen szüksége” volt. A szabad föld és a szabad ember csak úgy létesülhetett, ha a robot és a dézsma eltörlésre kerül, és ha az a föld, miután ez járt a jobbágynak és a zsellérnek, mint tulajdont kapják meg.146 Erdély országgyűlése 18Ő8-ban külön fogalmazta meg a jobbágyfelszabadító törvényeket, de annak elfogadásának lehet ségét kétségtelenül a magyarországi események tették lehet vé. F bb vonásaiban azonosak a magyarral, de néhány, a kés bbiekben fontossá váló részletben eltérnek azoktól.147 A jobbágyok a majorsági parasztbirtok után a szolgálmányokat teljesíteni tartoztak. Külön bíróságok felállításáról rendelkeztek a volt földesurak és a volt jobbágyok között földjeik úrbéri vagy majorsági természete fel l támadt vitás kérdések elintézésére. A székely örökség körébe tartozó birtokokat egészében majorsági birtoknak nyilvánították. A volt jobbágy úrbéres pedig telkének szabad tulajdonosa lett.148 Az 18Ő8. szi jobbágymozgalom általános felkelésbe csapott át. Az udvarházak egy részét feldúlták, a rabságba ejtett nemesi családokat pedig elhurcolták.149 Wesselényi ebben az id ben újra Frewaldauban volt.150 Az események híre oda is eljutott, azonban ismer sei kímélték, nem mondták el neki a részleteket.151 Wesselényi nem láthatta már újra Zsibót és az egykori fényes uradalmat, 1850ben a haza vezet út közben, Pesten halt meg.152

143

EGYED (1996) i. m. 224. A Kolozsvári Hiradó az Erdélyi Hiradó utódja. A névváltoztatást azzal indokolták, hogy mivel a két magyar haza újra egyesült ezért nem indokolt többé külön az erdélyi jelz t használni. 145 WESSELÉNYI Miklós. A’ királyi kisebb haszonvételekr l. Kolozsvári Hiradó, 1848. 06. 20. 13. 146 Uo. 147 HOMOKI-NAGY Mária: Jobbágyfelszabadítás és annak nehézségei Magyarországon 1848/49-ben. In: MEZEY Barna – VÖRÖS Imre (szerk): A magyar polgári átalakulás alkotmányos forradalma: Jogtörténészek 1848-ról. Budapest, Logod, 2001. 115. 148 MÁRKUS Dezs : 1őŐ0 – 1848. évi erdélyi törvények. In: Corpus Juris Hugarici. Budapest, Franklin – Társulat, 1900. 673–675. 149 MISKOLCZY Ambrus: Erdély a forradalomban és szabadságharcban. . In: SZÁSZ Zoltán (szerk.): Erdély története 1830-tól napjainkig. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1986. 1392.; DÓSA ELEK: Marosszék MOL P 5/b. Erdélyre vonatkozó iratok. 150 Wesselényi Miklós levele Nagy Lázárhoz 1849. 11. 07. DJCAN F250, 169 Copii apripie-decembrie 1849 151 EGYED (1996) i. m. 227. 152 TRÓCSÁNYI i.m. 552. 144

A MÚLT TISZTELETE, A JÖV REMÉNYE Mikó L rinc egyházi és világi szolgálata A Pet fi utcai családi ház, a Zsakó–Mikó-örökség udvaráról kísértük ki Mikó L rincet a Házsongárdi

temet

családi

sírkertjébe, ahol ükapja, a szintén Mikó L rinc unitárius kollégiumi jogtanár

sírhantja fogadta be

koporsóját. Olyan hagyományokat örökölt Mikó L rinc, hogy azok elkötelezték mind egyháza, mind az erdélyi magyarság iránt. Apai ágon a Mikók székely eredetű nemzetsége generációkon át jogi pályát futott meg, s a politikától sem idegenkedett. Ugyanakkor tevékeny tagjai voltak egyházuknak is. Nagyapja és édesapja is jogász és egyházi f gondnok volt. Édesapja, Mikó Imre a kisebbségi jogban szakosodott, s t szaktekintélynek számított, utóbb az irodalomban is nevet szerzett. Generációkra visszamen en az els szülött fiúk az Imre és a L rinc nevet felváltva vitték tovább. Nagyanyja családja Torockóról származott, az ottani hagyományokat éltette a nagyvárosi világban. De Mikó L rinc gyermekkorában a nyarakat még a Székelyk tövében, az ottani

si házban tölthette nagyanyja szigorú felügyelete alatt.

Édesanyja német vért és hagyományokat hozott a családba. A Kauntz nagyapa segesvári szászok leszármazottja, egy id ben a kolozsvári német konzuli tisztséget is betöltötte. Az anyai nagymama ugyanakkor cipszer visszanéz

sökre

orvoscsalád hagyományaival büszkélkedhetett. Édesapja, Engel

Gábor orvostanár a Karolina Kórház utolsó igazgatójaként írta be nevét a várostörténetbe. Ezen az ágon Mikó L rinc a gazdász gondolkodást örökölte, a pénzzel való bánni tudást. Talán ez a vonás dominált egyéniségében. 57

Ösztöneire hallgatva Mikó L rinc az Ady–Şincai Líceum elvégzését követ en az egyetem Közgazdasági Karára iratkozott be. Az ottani diploma megszerzése után két évvel már a Jogi Karon tanult, hogy 1983-ban a jogtudományokban is képesített lehessen – s így hű maradjon a családi hagyományokhoz. Amikor Mikó L rinc els diplomáját 197Ő-ben megszerezte, állami „repartíciós” rendszerrel helyezték ki a végz söket. Csak nehezen lehetett elintézni, hogy

az Unitárius Egyháznál pénzügyi ellen ri állásba

kerüljön. Fáradságos, de jó iskola volt ez. Évente minden egyházközséget fel kellett keresnie, s pénzügyi szempontból ellen riznie. Megismerte a legtávolabbi falvak templomait, parókiáit és lelkészeit. Jogi diplomája megszerzése után szinte természetesnek számított, hogy

foglalja el az

unitárius püspökség gazdasági-jogügyi el adótanácsosi állását. Itt aztán rövidesen nélkülözhetetlenné vált. Nem csak a szorosan vett gazdasági, jogi ügyekben volt dönt szava, de az állami hatóságokkal való kapcsolattartásban is f tárgyalónak bizonyult. Román tolmácsként kísérte Bukarestbe az egyházi vezet ket. Bevonták a Keresztény Magvet szerkeszt ségébe, a legnehezebb id kben rá hárult a kötelez vezércikkek írásának hálátlan feladata. Az 1989-es változás után bontakozott ki igazán Mikó jogi-közgazdászi tevékenysége. Az erdélyi magyar történelmi egyházak 1991-ben létrehozták a Püspöki Tanácsot, s ennek titkárául t választották meg. Számtalanszor kísérte az egyházf ket Bukarestbe az állami vezet kkel folytatott tanácskozásokra. Ezeken neki kellett románul megfogalmaznia a kívánságokat. Rövidesen megindult a visszaszolgáltatásokért folytatott harc. A 90-es években egyházi, de polgári vonatkozásban is Mikó volt a restitúciós törvények legjobb szakembere. Neki köszönheti az Unitárius Egyház számos ingatlanjának, erdejének visszaszerzését. Az már csak természetes, hogy saját anyai örökségéért is évtizedes harcot folytatott, s 2007-ben visszaszerezte az egyetemt l a Majális utcai Hallervillát.

Az RMDSZ is nélkülözhetetlennek tartotta Mikó jártasságát a gazdaságpolitikában, úgyhogy 1992- ben jelölték városi tanácsosságra, s három alkalommal megválasztották e tisztségbe. Ez a 12 év volt a város történetének legsötétebb korszaka. Olyan polgármester mellett kellett dolgozni, akivel szinte lehetetlennek bizonyult bármilyen egyeztetés. És Mikó itt is talált módot a tárgyalásra.

volt az, aki eléggé ismerte a törvényeket ahhoz, hogy sarokba

szorítsa velük az „ellenfelet”. Jogi-gazdasági ismereteit a szélesebb körökkel is meg akarta osztani. A 90-es években több-kevesebb rendszerességgel cikkeket, jegyzeteket írt a Szabadságba, néhány alkalommal a Romániai Magyar Szóba is. Törvényeket ismertetett, a püspökök állásfoglalását magyarázta meg. 1995-ben kötetbe gyűjtötte addigi írásait, s Európai dolgozatok címmel adta közre. A családi örökség azonban nem csak pozitív hozadékkal járt. Két betegség terhét is rá hagyományozta. Apai ágon a rák veszélye fenyegetett, anyai ágon a vesebaj. Az

esetében az utóbbi kerekedett felül. Dédnagyanyja

óta úgy 50 éves kor táján lép fel a veseelégtelenség.

is, akárcsak két már

elhunyt testvére, elszenvedte e baj minden átkát. Tizennégy éven át a rendszeres dialízis tartotta életben. Úgyhogy 2006-ban kénytelen volt betegnyugdíjba vonulni. Rendre a közéletb l is kimaradt. 2013 tavaszán egy agyvérzés mozgásképtelenné tette, a tavaly tavasszal pedig – szintén a dialízisb l fakadó – szívszélhűdés lezárta életútját. A családi hagyományokat négy gyermeke viszi tovább. De egyháza és egész magyar közösségünk elismerésére méltó az a szolgálat, amivel a 90-es évek folyamán a visszaszolgáltatások útját egyengette, a püspökségek közös célkitűzéseit összefogta. Megj.: megemlékezést

Gaal György írta, már megjelent a kolozsvári

Szabadságban és az Unitárius Közlönyben

Felhívás

Partner szervezetek:

www.jogaink.ro

Média Partnereink: Erdélyi Jogász