Erdélyi jogász 1 2 by Erdélyi Jogász

Kéthavo ta

egjele ő jogi magazin I. évfolyam II. szám 2015. Május

A jogállam

Deák Ferenc jogászi pályája Az esküdtszékről A természetes személy azonosítása A védőügyvéd szerepe a nyomozati szakaszban Kitoloncolás az Európai Unióban Szekuritáté, merénylet, kémcsere

A címlapon Justicia a

arosvásárhelyi igazságügyi palota fő ejárati első előtér, jobboldali falára festve Az épület mely Marosvásárhely szívében az igazságügyi negyed részeként, az egykori Verbőczi ma Bíróság Justiției utca 1. szám alatt helyezkedik el, 1896-1897 között épült Kiss István, (1857-1902) budapesti építész tervei alapján, eklektikus stílusban. Az épület fő homlokzatát több díszítő elem is ékesíti. A főbejárat belső előtérében Szent )stván, Mátyás király, Deák Ferenc és Werbőczy )stván olajjal festett portréik fogadják az ide betérőt. A palotát, mely ma műemlék, a kiegyezés utáni igazságügyi reform eredményeként emelték, téglából. A téglalap alapú négyszintes épületet, (alaksor, földszint és két emelet) két négyzet alakú udvar osztja kettőbe. Jelenleg itt működik a marosvásárhelyi Bíróság, a különleges Törvényszék, és a marosi Ítélőtábla. Tartalom El szó.........................................................................................................................................2 Sz cs Sándor Attila: A véd ügyvéd szerepe a nyomozati szakaszban........................................................................3 Péterfi Dénes: Állampolgári alapismeretek: II. A jogállam...........................................................................15 Dr. Radu Chiriță: Az esküdtszékr l......................................................................................................................20 Sz cs Izabella: Kitoloncolás az Európai Unióban.............................................................................................23 Péterfi Dénes: A jog elfoglalt helye életünk alatt: A természetes személy azonosítása..................................26 Áttekintés Deák Ferenc jogászi pályájáról...............................................................................32 Szekuritáté, merénylet, kémcsere - interjú Suder Mischaellel.................................................36 Könyvajánló.............................................................................................................................50 Erdélyi Jogász kéthavonta megjelenő ingyenes jogi magazin, ). évfolyam, )I. szám. Kiadja az Erdélyi Jogász Civil Szervezet, megjelenik elektronikus formában a www.erdelyijogasz.ro honlapon. A cikkek tartalmáért a szerzők felelnek. Ha ön is szeretné közzétenni jogi szakirodalmi írását, vagy bármely joggal kapcsolatos értekezését bizalommal forduljon hozzánk, magazinunk alkalmat akar teremteni a publikáláshoz minden erdélyi jogász számára. Az írásokat legkésőbb a megjelenési hónap 1-ig várjuk. Megrendelhető nyomtatott formában, a nyomtatási és postaköltség illetékek ellenében. Megjegyzéseit vagy észrevételeit az erdelyijogasz@yahoo.ro elektronikus postacímre várjuk. Revistă juridică gratuită editată în limba maghiară de organizația non-guvernamentală Erdélyi Jogász (Juristul Ardelean). Apare bilunar pe site-ul de internet www.erdelyijogasz.ro.

EL SZÓ Immáron

második

számunkkal

Meglepetésünkre Civil Szervezetünk els

üdvözöljük

kedves

olvasót.

kiadványa elérte a hozzá fűzött

reményeket és sikerült eljutnia több száz érdekl d höz. Viszont elképzelésünk szerint, ez csak a kezdet és az önök segítségével sikerül még több emberhez szólni a jogról és az általa teremtett, néha bonyolult, nehezen érthet társadalomról. Ezen lapszámunk el szavában folytatjuk, célkitűzéseink ismertetését. Magazinunk által szeretnénk ismét feléleszteni a jogi szaknyelv helyes, anyanyelven történ használatát, és ennek kitisztázását Erdélyben. Jogászokként egyre gyakrabban találkozunk olyan történetekkel, melyekben az ügyét megoldani kívánó polgár nagy lelkesedéssel fordul a magyar nevű jogász szakemberhez. Viszont meglepetésére a jogi tanácsadás félig magyarul és félig románul történik, s a román kifejezések a tanácsadás azon részét teszik ki melyek kimondottan jogi szakszavakat fednek. Ilyen esetben két csalódott ember köszön el egymástól: az egyik a polgár mivel ügyét még mindig nem sikerült megértenie, a másik a szakember aki érzi, hogy tudásával mégsem sikerült megfelel tanácsadást nyújtania, mivel nem ismerte a helyes szakkifejezést. Meggy z désünk, hogy egy ilyen jellegű magazin követése, s t az ebben való publikálás, viszonylag hamar hozzájárul ahhoz, hogy a jogi szaknyelv kitisztuljon, s ne okozzon gondot egy jogi probléma elmagyarázása vagy megértése magyar nyelven. Ez úton is köszönjük a magazinunkkal kapcsolatos bátorításokat és észrevételeket, melyek segítenek abban, hogy a jöv ben egyre több személy igényeihez alkalmazkodva tudjunk eleget tenni azon elvárásoknak melyeket e magazin képviselni akar és tanuljunk hibáinkból, hogy egyre min ségibb kiadvánnyal álljunk a nagyközönség elé. 2

A VÉD ÜGYVÉD SZEREPE A NYOMOZATI SZAKASZBAN. Írta: Sz cs Sándor Attila, ügyvéd Kolozs Megyei Ügyvédi Kamara

1. Milyen ügyvéd a véd ? A véd ügyvédi szakma egyike a legszebb, legizgalmasabb és legnemesebb hivatásoknak. Nem egy mesterség, hanem egy hivatás. Pályafutása során minden ügyvéd szembesül a véd ügyvédi szereppel, akkor is, ha kés bb más területekre szándékozik szakosodni, például polgári, kereskedelmi vagy családjogi ügyletekkel és perekkel akar majd foglalkozni. Romániában az ügyvédjelölti státus minimálisan két évig tart. Ez alatt az id alatt minden jelölt köteles hivatalból kirendelt véd ként ügyeket elfogadni. A helyi ügyvédi kamara egyenl módon (forgásszerű rendszerben) osztja ki ezeket az ügyeket a jelöltek között. A véglegesít vizsga után, az akkor már teljes jogú ügyvédnek, nincs ilyen jellegű kötelessége. Vannak azonban olyan polgári vagy kereskedelmi ügyekre szakosodott ügyvédek, akik a kés bbiekben is felvállalnak véd i szerepet egy-egy izgalmas bűnügyben. De hogyan „csöppen” bele egy ügyvéd egy bűnügybe, mint nem kirendelt, hanem választott megbízott? Hát úgy, hogy jelöltsége során megtetszik neki a szakma és er feszítéseit egyes bűnügyekben siker koronázza. Az elégedett ügyfél ajánlja az ügyvédet egy másik védelemre szorulónak. Az ajánlott ügyvédet felkeresi az új ügyfél, vagy annak rokonai, barátai, ha maga az ügyfél mondjuk, le van tartóztatva. Sajnos jogi kultúránk eléggé sekélyes, ezért nagyon sok ember fél az ügyvédekt l, hiszen úgy érzi,

kiszolgáltatja magát azáltal, hogy olyan titkokat tár fel, amelyek egy bűnügyre vonatkoznak.

2.A szakmai titoktartás. Kevesen tudják, hogy a véd ügyvéd legszentebb kötelessége a szakmai titoktartás. Ez azt jelenti, hogy az ügyvéd semmilyen ügyfél által szolgáltatott információt nem oszthat meg sem a sajtóval, sem barátaival, sem pedig a legszűkebb családi körben. Ez a fajta titoktartás pont olyan szigorú, mint a gyóntató pap ilyen jellegű kötelessége. Feltev dik a kérdés, a véd ügyvéd titoktartási kötelezettsége egyoldalúe? Az ügyfél ennek fejében köteles-e az ügyvéddel szembeni teljes szinteségre? A válasz minden szempontból, erkölcsileg és jogilag is egyértelmű. Az ügyfél terhére nem létezik semmilyen fajta „ szinteségi” kötelezettség. Az ügyfél hazudhat, teljesen valótlan tényeket állíthat, félretájékoztathat, anélkül, hogy erre nézve bármilyen jogi jellegű hátránya származna. Viszont, ha a véd ügyvéd megszegi a titoktartás kötelezettségét, nemcsak etikai

vétket

követ

el,

tette

bűncselekménynek

min sül

börtönbüntetéssel sújtható. Ezért ajánlott, hogy az ügyfél

és

akár

szintén tárja fel

azokat a tényeket, amelyekkel vádolva van, vagy vádolható. A véd csakis az ügyfele számára el nyös tényeket és ezekre vonatkozó bizonyítékokat használhat fel. Ha az ügyfél érdeke úgy kívánja, kivételes esetekben, az ügyvéd segédletével a sajtóhoz fordul. Vannak esetek, amikor ajánlott ez a magatartás, például ha az ügyfél olyan titkok rz je, amelyek az életét vagy biztonságát veszélyeztetik. Ilyenkor pont a legszélesebb körű nyilvánosság jelenthet „életbiztosítást”, mert az t fenyeget személyek vagy hatóságok már nem mernek ellene cselekedni, hiszen ezzel igazolnák az ügyfél állításait. 4

3.A konzultáció és a véd ügyvéd kiválasztása. Az ügyvéd és az ügyfél els találkozása konzultációs jellegű. Általában akkor következik be, ha az ügyfelet az ügyészség vagy a rend rség megidézi vagy el állítja. Az els tanácsadás egyszerű szabályok között zajlik le. Az ügyfél el adja a helyzetét, az ügyvéd legjobb tudása szerint mérlegeli az elmondottakat és véleményt nyilvánít. Elmondja, mi a teend , melyek a védekezés lehet ségei. Természetesen, a véd ügyvéd el revetíti mindazokat a pozitív vagy negatív lehet ségeket, amelyek bekövetkezhetnek. A tényállás tisztázása után a véd ügyvéd választ ad arra, hogy elvállalja-e vagy sem az ügyfél képviseletét és f leg, hogy milyen körülmények között vállalja fel a védelmet. Az ügyvédnek teljes joga van az ügy visszautasítására, például ha az elkövetett tett sérti saját erkölcsi elveit vagy az ügyfél olyan védekezést óhajt, amely nevetséges. Ha a véd ügyvéd hajlandó a képviseletre, nagyon fontos a pénzügyi kérdés eldöntése. Mennyibe kerül a képviselet? Szakmai nyelven, mekkora a tiszteletdíj, a honorárium? A tiszteletdíj lehet globális, azaz el re meghatározott összeg, amely ellenértéke a különböz szakaszokban nyújtott szolgáltatásoknak. Nem mindig lehet el relátni egy ügy id tartamát, a ráfordított munka mennyiségét, ezért a tiszteletdíj lehet egy globális összeg és az ügyre fordított munkaórák kombinációja. Azért nagyon fontos a költségek tisztázása, mivel ett l függ, hogy az ügyfél állni tudja-e a költségeket vagy sem? Nincsenek szabályozások által pontosan meghatározott tiszteletdíjak. Egyes ügyvédek 10 eurós, míg mások akár 500 eurós órabért kérhetnek. Ezek az értékek tükrözik az ügyvéd munkájának valós vagy vélt értékét. Vannak olyan

ügyvédek is, akik bizonyos fix érték alatt nem vállalnak el semmilyen ügyet, id tartalomtól függetlenül. Mint minden ügylet esetében, itt is „kett n áll a vásár”. Itt olyan tényez k lehetnek meghatározóak, mint az ügyfél lehet ségei vagy hajlandósága. Az alkudozás itt is megengedett, habár a komoly véd ügyvédek esetében ez általában kizárt vagy szűk határok között mozog. A jó véd ügyvéd nem az alkudozás, hanem a büntet jog mestere. Tekintetbe véve ezeket az anyagi, sokszor „kényelmetlen” tényez ket, valamint az esetleges eltér

szakmai teljesítményeket, hogyan válassza ki

magának az ügyfél a legjobb véd ügyvédet? Ez a kérdés érdekes, de nincs rá válasz. Senki sem döntheti el, hogy egy adott országban, megyében vagy városban ki a legjobb véd ügyvéd? Pedig van egy, aki a legjobb, de nem lehet tudni ki az? Alkudjunk lefelé, mint Lót a szodomai úton, módosítsunk a kérdésen, hogyan válaszunk egy jó védőügyvédet? E cikk írója húsz éves régiséggel és megfelel tapasztalattal rendelkez véd ügyvéd. Hogyan választanék én, ha egy teljesen idegen városba kerülnék gyanúsított szerepben? Hát úgy, hogy egy internetes tájékozódás után kiszűrnék legalább öt-hat magát véd ügyvédnek valló, vagyis büntet ügyekre szakosodott ügyvédet. Telefonon sorra felhívnám ket és megkérdezném, mennyibe kerül egy órai konzultáció? Id pontot csak azoktól kérnék, akik elfogadható összeget kérnének. Elfogadhatónak becsülöm 50 és 250 lej közötti óránkénti konzultációs díjat (körülbelül 10 és 50 euró közötti összeg). Azokat is lemondanám, akik csak három-négy nap múlva tudnák a találkozást egyeztetni. Miért? Azért mert ha az illet ennyire elfoglalt, kevés a garancia arra, hogy az ügyemnek megfelel figyelmet szenteljen. Ha a megbeszélt id pontban, az ügyvéd irodájában „nagy a sor”, vagyis sorukra várakoznak más ügyfelek, ez bizony rossz pont. Persze, lehet szó be

nem programozott kliensekr l is, de a nagyszámú ügyfél csak felületes szemlél számára biztató jel. Fél óránál többet semmi esetre se várakozzunk. A konzultáció teljesen verbális, azaz szóbeli kell legyen. Bármilyen bonyolult is az ügyünk, ne legyünk hajlandóak eleget tenni az ügyvéd felszólításának, hogy írjuk le részletesen a tényállást és hozzuk be másnap az irományt. A konzultáció interaktív folyamat. A jó ügyvéd kérdéseket fog feltenni, hiszen mint szakembernek elkerülhetetlenül más a rálátása a tényekre. Olyan „apró” részletek is érdekesek lehetnek, amelyekre az ügyfél fel sem figyelt, vagy kényelmetlennek tűnnek. Nem indiszkrécióról van szó, de ilyen kérdéseket a nyomozó hatóságok is fel fognak tenni és bizony, majd válaszolni is kell majd. Persze az ügyfélnek joga van a részleges vagy teljes hallgatásra a nyomozó hatóságok el tt, de az ilyen fajta viselkedés a legtöbb esetben „öngól”. Ha a konzultáció meghaladja az egy vagy többórás el re beütemezett tartamot, akkor nem az ügyvéd rovására megy annak félbeszakítása és egy új id pont egyeztetése. Bár itt megjegyzem, egy jó ügyvéd azért mindig beiktat legalább egy húszperces szünetet az ügyfelek között. A megbeszélés végén, amikor mindent legalább nagyjából tisztáztak, sor kerül a tiszteletdíj megállapítására. Ekkor az ügyfél ne feledje, nincs semmilyen további kötelezettsége az ügyvéddel szemben, hiszen az ügyfél a jogi tanácsot kifizette. Egy jó véd ügyvéd legjobb tanácsa az, ha ügyfelének azt ajánlja, konzultáljon

még

három-négy

ügyvéddel

és

válassza

általa

legmegfelel bbnek vélt véd t. Ez arra mutat, hogy az illet véd magabiztos, nem fél a konkurenciától, ami már nagyon biztató jel szakmai tudását és lehetséges szolgáltatásait illet en. Jöhet a következ

kiválasztott véd . Miután legalább két-három

ügyvéddel konzultált, az ügyfél az általa legmegfelel bbet választja ki. Beidegz dött társadalmi szokás, hogy mindig a legolcsóbb árut választjuk. A 7

véd ügyvéd esetében ez az opció nem éppen a legjobb. Persze, a másik véglet esetében ügyelni kell arra, nehogy olyan sztárügyvédet válasszunk, akinek nincs ideje alapos figyelmet szentelni „szerény” ügyünk irányában, az óriási tiszteletdíj dacára. Egy jó véd szempontjából minden ügy nagyon fontos.

4. Az ügyfél kioktatása. Ha az ügyvéd és ügyfél megegyezik, megköttetik az ügyvédi szerz dés. A szerz dés tartalmazza a felek nevét, azonosítási adataikat, a védelem tartalmát, a tiszteletdíjat és az esetleges költségeket. Bűnügyek esetében kizárt a sikerdíj. A sikerdíj azt az összeget jelenti, amely akkor fizetend , ha az ügyfél által óhajtott eredmény bekövetkezik. Például, az ügyfél kötelezné magát a megszabott és kifizetett tiszteletdíjon felül egy bizonyos összeg kifizetésére, ha az eredmény a nyomozati eljárás beszüntetése vagy felmentés lesz. Az ilyen kitétel semmis. Egyrészt azért, mert az ilyen jellegű döntést nem a véd , hanem az ügyész vagy bíró hozza. Másrészt, az ilyen díj üzérkedést rejthet a hivatali befolyással. Nos, miután ez a szerz dés megszületik, következik az ügyfél kioktatása. Nagyon fontos ez a kioktatás és tartalmában az ügyfél hatóságok el tti jövend nyilatkozatára vonatkozik. Az ügyvéd részletesen oktatja ki az ügyfelet a nyilatkozatát illet en. Jó gyakorlat ez az ügy er s és gyenge pontjainak felfedésére is. Az ügyfél nyilatkozata nem bizonyítékerejű. Miért van hát akkor ekkora jelent sége? Miért „szakadnak” meg a rend rök, hogy beismerésre bírják a gyanúsítottat, miért aggódik az ügyvéd, hogy ez bekövetkezik? Sokan nem értik ezt, miért is annyira fontos a jó nyilatkozat, miért kell elkerülni teljes vagy részleges beismer

nyilatkozat tételét, ha egy ilyen cselekedet még csak

egyszerű bizonyíték rangját sem üti meg? 8

Bizony, sok jogász sem fogja fel a nyilatkozat súlyát, annak jelent ségét. A középkori büntet perrendtartás megengedte a kínzás alkalmazását beismer nyilatkozat kicsikarására. Ha a vádlott nem tudott ellenállni a fájdalmaknak, és bizony legtöbbször nem bírta ki a kínzókamra gyötrelmeit, beismer nyilatkozatot tett. A beismerés vonatkozott a vád állításainak általában minden pontjára. Ez jelenthette az igazságot, a részleges igazságot vagy a teljes valótlanságot. Igaz vagy koholt tényeket ismert be a vádlott, mit sem számított, vallomása teljes értékű bizonyíték volt, s t a „bizonyítékok királyn je”. Meg volt gy z dve az ítél mester a vádlott bűnösségét vagy ártatlanságát illet en, mindegy volt, a szabályok ítéletet diktáltak. Ha a jelenbe „ugrunk”, szinte kizárt az er szakos kihallgatás és annak következménye, a kicsikart beismer

vallomás. A nyomozati szakban aláírt

nyilatkozatok ma már er szakmentes környezetben történnek, legtöbbször a véd jelenlétében. Az ilyen körülmények között tett beismerés hogyan is nem számítana hitelesnek az ügyész, majd esetleg kés bb, a bíró el tt. Milyen magyarázattal szolgálhatna utólag egy ellenkez

tényállás el adásával a

gyanúsított vagy vádlott, ha beismerése nem er szak vagy fondorlat eredménye? Minden magisztrátus, azaz minden bíró meggyőződése alapján dönt. Igaz, ez a meggy z dés törvény szerint bizonyítékokra kell épüljön, de a meggy z dés forrása lehet a beismer

nyilatkozat, attól kezdve, vagy attól

fogva a létez bizonyítékokat spekulálni lehet a döntés indoklásában. A gyanúsított vagy vádlott hamis, valóságnak nem megfelel nyilatkozatai elsülhetnek-e visszafelé, büntethet -e miattuk büntet per passzív alanya? Válasz: semmiképpen. A gyanúsítottnak vagy a vádlottnak joga van valótlanságot állítani. Bár a hatóságok, különösen az igazságszolgáltatást gyakorló nyomozó vagy bírósági hatóságok el tt tett hamis nyilatkozat alakilag büntetend , a gyanúsított vagy vádlott esetében ez a büntethet ség teljesen 9

kizárt, hiszen, mint vád alá vont személyeket megilleti ket a védekezés szent joga, amely teljes mentességet biztosít számukra. Igaz, a beismerés enyhít körülménynek számít, de ezt érvényesíteni lehet a kés bbiekben is, nemcsak a nyomozati szakaszban. A jó véd úgy oktatja ki az ügyfelét, hogy állításai a nyilatkozat során lehet leg ne ütközzenek dönt

bizonyítékokkal. A gyanúsított vagy vádlott

számára ki kell dolgozni egy teljességében hiteles verziót, a vád verziójával szemben. A vádat rögtön beismer egyént még a legelfogultabb rend rök is lenézik. A vád beismerését illet en alkudozni is lehet. Az új, 201Ő-ben megjelent Román Büntet eljárási Törvénykönyv felszentelte a vádalku intézményét, igaz, enyhébb bűncselekmények esetében. De nemcsak ilyen esetekben lehet kölcsönös engedményeket tenni. Tehát, a vád azonnali beismerése, elvileg, nem egy jó mód a védekezésre, függetlenül attól, hogy a vád igaz vagy hamis. Erkölcsi szempontból feltev dik a kérdés: a véd ügyvéd nem-a a rosszak szolgálója vagy szövetségese? Vajon nem negatív szerepl

társadalmi

szempontból? Vajon nem az igazság elgáncsolója? Szerintem nem ez a korrekt megítélés. Inkább mentesüljön a büntetést l száz bűnös, de ne legyen elítélve egy ártatlan sem. Azért fizetem az adót, mint állampolgár, hogy az állam egy olyan hatékony igazságszolgáltatást biztosítson, amely nem a kiszemelt gyanúsított beismerésén alapuljon, hanem minél objektívabb bizonyítási eljárásokon.

ő.A véd ügyvéd fegyverei sokasodnak. Az emberi társadalom fejl dése kéz a kézben jár az egyén jogainak minél teljesebb érvényesülésével. Nincs itt helye egy teljes történelmi áttekintésnek, 10

de egyértelmű az egyenes arány a társadalmi fejl dés és a gyanúsítottak védekezési lehet ségeinek b vülése között. A

büntet jogi

román

igazságszolgáltatás

fejl dése,

védelem

szempontjából, az 1990-es év után vitathatatlan. Eleinte az ügyészség tévedhetetlensége vitán felül állt. A kommunista rezsim megengedett egy 3%-os tévedhet séget. Bár a régi rezsim megdöntése után ez már eltűnt, a szokás tovább élt. A gyanúsítottnak vagy vádlottnak joga volt ugyan ügyvédi jogsegélyre, de ez általában a nyilatkozattétel esetében érvényesült. A nyomozati nyilatkozattétel esetén az ügyvéd szerepe inkább csak test ri jellegű volt, garancia arra, hogy a vádlott ne legyen testi vagy szóbeli fenyegetésnek kitéve. A kilencvenes években a vádlott letartóztatását az ügyész rendelte el, az ügyvéd

legfeljebb

szóbeli

vagy

írásbeli

indokokkal

ellenezhette

kényszerintézkedést. Kés bb az elrendelt kényszerintézkedés ellen az ügyvéd panasszal élhetett az illetékes bíróságon. A

Strasbourgi

Európai

Emberjogi

Bíróság

több

határozatában

elmarasztalta Romániát amiatt, hogy a letartóztatás kényszerintézkedését az ügyész, mint nem független és nem elfogulatlan magisztrátus rendeli el. Ez a gyakorlat Európai Emberjogi Egyezmény 6. cikkelye szerint helytelen. Ezért 2003 után változott az eljárás, ma már az ügyész csak 24 órás feltartóztatást rendelhet el és csak kérelmezheti a vádlott letartóztatását, javaslatot tehet ilyen értelemben az illetékes bíróság el tt. Egy bíró dönti el a letartóztatási javaslat elutasítását vagy annak elfogadását, maximum 30 napos id tartamra. Szintén a századforduló elején született meg a véd ügyvéd azon joga, hogy jelen lehessen bármilyen eljárási cselekmény alkalmával. Ez szintén jelent s haladást jelentett a védekezéshez való jog terén. Igaz, a véd szerepe passzív volt, nem tehetett fel például kérdéseket a tanuknak vagy tettestársaknak, nem szabhatta meg a szakért i véleményezés feladatait, de ne 11

feledjük, azel tt teljesen ki volt zárva az ilyen jellegű bizonyítási eljárások alkalmával. Közben Nyugaton is nyilvánvalóvá vált, hogy az ártatlansági vélelem egymagában szükséges, de nem elégséges garanciája a tisztességes eljárásnak. Egyre inkább kezdett kiforrni egy új elv: a fegyverek egyenlőségének elve. Gondoljuk csak el, az ügyész hatalma óriási, rend rségi, tehát államhatósági szervek állnak rendelkezésére, elrendeli a nyomozás megnyitását vagy annak megszüntetését, bizonyítási eljárásokat rendel el vagy letartóztatási javaslatot. Ezzel szemben a gyanúsított már csak „vádlott korában” szállhat szembe véd je által egyenl félként a bíró el tt az ügyésszel. A fegyverek egyenl ségének megteremtése terén az új, 201Ő februárjában érvénybe lépett Büntet eljárási Törvénykönyv rendelkezései jelent s haladást jelentettek. Az ügyvédnek joga van a dosszié tanulmányozására, igaz tíz napra eltiltható ilyen tevékenységt l, de akkor is nyilvánvaló a haladás hiszen, annyira-mennyire már „nyílt lapokkal” folyik a „játék”. Az ügyvéd nemcsak asszisztálhat minden bizonyítási eljárás alkalmával, de kérdéseket is tehet fel ezek megejtése során. S t, joga van a dosszié másolatának megszerzésére is, az ügyfél költségén. Tehát, jelenleg a véd ügyvéd szerepe nemcsak a vádlott kioktatására vonatkozik, nemcsak a nyilatkozattétel aktív résztvev je lehet, hanem ilyen módon vehet részt bármely nyomozati cselekmény megejtése során. A jó véd számára új és új lehet ségek és taktikák adatnak. Például, ha az ügy tényállása bonyolult, arra oktathatja ki a vádlottat, tartózkodjon a nyilatkozattételt l és éljen a hallgatás jogával miel tt a véd tanulmányozza a dosszié anyagát. Persze, az ilyen új rendelkezések nem arra hivatottak, hogy az igazságszolgáltatást gáncsolják, hanem inkább arra, hogy a nyomozóhatóságok komoly és dokumentált nyomozást folytassanak, és amikor a bizonyítási anyag szolid, akkor idézzék vagy állítsák el a gyanúsítottat. Nem pedig fordítva, 12

rend ri

er szak

vagy

fortély

alkalmazásával

próbálják

kicsikarni

gyanúsítottból azokat az információkat, amelyek nyomra vezethetnek. A nyomozati eljárás „ura” az ügyész, de mint magisztrátus nem lehet elfogult vádló. Az ügyész köteles bizonyítékokat gyűjteni úgy a gyanúsított vagy vádlott javára, mint annak terhére, ebben a sorrendben és nem fordítva. Viszont, a gyakorlatban nem ritka, hogy az ügyész saját elfogultsága vagy rend ri nyomás hatására egyoldalúan jár el, csak a vádlott elleni verziót látja, csak ezt a változatot akarja bizonyítékokkal alátámasztani. Ilyenkor a véd ügyvédnek kötelessége az ügyész figyelmének felhívására egy másik lehetséges tényállásra. S t, ilyen esetekben a véd nek kérelmeznie kell az olyan bizonyítási eljárások megejtését, amelyeket az ügyész elmulasztott. Ha az ilyen kérelmek rosszhiszeműen utasíttatnak vissza az ügyész által, ez a magatartás kitűn en gyümölcsöztethet az elbírálási szakaszban, a bíróság el tt. Szerintem nem járható út, miszerint a véd csupán „feljegyzi” magának a rend ri és ügyészi tévedéseket és csak a bíró el tt „vágja ki ezeket, mint tromfot”. Az ilyen hozzáállás kockázatos és a legtöbbször káros a védencre nézve. Mindenesetre, teljes sikert a nyomozás beszüntetése, a vádemelést l való ügyészi elállás vagy a vádak alóli felmentés jelenti. Nem ritka eset, hogy az ilyen kimenetel nagyrészt a véd ügyvéd érdeme. De ha nem így történik, vagyis a vádlottat az ügyész bíróságra küldi, már az is jó eredmény, ha legalább a kétely el van vetve. Persze,

nem

minden

ügyben

lehetséges

eredmény

ügyfél

büntethet ségének kizárása. Az olyan ügyekben ahol ésszerű határokon belül a gyanúsított vagy vádlott bűnössége nyilvánvaló, el nyös vádalkura vagy kés bb a bíróság el tt minél enyhébb büntetésre kell törekedni. Ha a nyomozati eljárás bíróságra küldéssel zárul, akkor az ügyfél fogja eldönteni, kitart a véd ügyvédje mellett vagy más véd t választ. Egyébként az 13

egész nyomozati vagy bírósági szakasz folyamán az ügyfél bármikor felmondhatja a véd ügyvéd megbízását, viszont a kifizetett tiszteletdíjat csak akkor követelheti vissza, ha az ügyvéd hibákat követett el. A megbízás igazságtalan visszavonása elkeserít

lehet a kötelességét

kifogástalanul gyakorló ügyvéd számára, de az ügyvédi etika azt diktálja, hogy az ilyen cselekedetet minden számonkérés nélkül el kell fogadni és az ügyet el kell felejteni. Viszont, húsz éves tapasztalatom távlatából állíthatom, hogy az ilyen jellegű csalódás csak a legritkább esetekben fordul el . Egész könyvet lehetne írni a véd ügyvéd szerepér l a nyomozati szakaszban, de ebbe a cikkbe több már nem fér. Remélem sikerült szimpatikussá tennem ezt a nemes hivatást, és kezd jogászok vagy leend joghallgatók érdekl dését felkeltenem a véd ügyvédi pálya irányában. Nem egy unalmas pálya ez, hanem pont ellenkez leg, kalandos, izgalmas és színes.

ÁLLAMPOLGÁRI ALAPISMERETEK Írta: Péterfi Dénes, jogász

II. A jogállam 1. Jogállamiság

A jog már a történelem els

államalakulatai életében fontos szerepet

töltött be. Viszont leltárba véve emberiségünk viszályos természetét az elmúlt évezredek alatt, feltehet a kérdés, hogyha létezett a jog és az állam szoros kapcsolata, mégis miért a történelem nagy része a királyok, császárok, tábornokok személyes akarata által hódított vagy igázott? A mai demokratikus társadalmaink számára elfogadhatatlan lenne egy ilyen magatartás, ezért

szükséges a hatalmat gyakorló szervek megfelel

korlátozása, melynek egyik eszköze a jogállam. Ahogy Eisenhower amerikai elnök is fogalmazott: legtisztábban úgy érezhetjük, hogy mit jelent mindennapi életünkben a jogállam, ha felidézzük azon időket amikor nem létezett. A jogállam a modern állam egyik alappillérének számít, viszont vívmánya nem tekinthet

újdonságnak mivel már az ókori filozófusok

el revetítették, ennek eszmeiségét, viszont a világ csak az újkorban, f leg a XX. század közepét l érezte szükségesnek alkalmazását. A jogállam megfelel gyakorlatba ültetése alkotmányjogi szempontból, századunk egyik legnagyobb kihívása kelet-európai társadalmaink számára, mivel létezik a törvényes keret, az egyenl ségre és jólétre vágyó népek akarata, továbbá a tény, hogy a rend el bb-utóbb diadalmaskodik az államban, ha a követett irány megfelel .

2. Meghatározás Ha egy személy becsületesen tiszteletben tartja a számára el írt kötelezettségeket, ugyanakkor csak az el re felkínált jogaival él, törvénytisztel polgárnak nevezzük. Ha ugyanezt a folyamatot egy ország hatalmi szervei mint jogi személyek ültetik gyakorlatba jogállamról beszélünk. A klasszikus meghatározás szerint jogállam az, ha az állam alárendeli magát a törvényeknek. Más szóval, ha fenségterületén a jog alkalmazása és tiszteletben tartása alól nincs kivétel, s ez nem csupán az állampolgároknak szab korlátokat, hanem kötelez

a megválasztott, hatalmat gyakorló

köztisztségvisel k számára is. A jogállamtól a különböz

népek másképp várták ennek céljai

megvalósítását. Ebb l kifolyólag az id k folyamán összetettsége miatt többféleképpen határozták meg, ezért kijelenthet , hogy egy mindenki számára elfogadható definíciója nem létezik. Viszont vannak tulajdonságai melyeket minden meghatározása el revetít. Ennek alapján megállapítható, hogy a jogállamban bármely állami fellépést törvényre kell alapozni. A hatalom gyakorlása nem emberi cselekedetnek számít, hanem a törvény rendelkezéséb l származik, ennek alkalmazásával. A törvények korlátokat szabnak a természetes személynek, a magán- és a közjogi személyeknek egyaránt, mely korlátok ha céltalanná válnak lehetséges felszámolni, törvényes eljárás alapján. A jog egy olyan felépítést alkot az országnak, mely által védi ennek szerkezetét de ugyanakkor vigyáz arra , hogy a szabályai mindig szükségesek legyenek az állam számára. Általa megvalósul a jól működ társadalom, melynek köszönhet en a polgárok államukat sajátjuknak érezhetik, nem pedig egy idegen felettes hatalomnak, mely uralkodik életük felett.

3. A jogállam eszméi A jogállam eszmeisége, legjobban az angolszász jogrendszer szerint alkalmazott rule of law, vagyis a törvény uralma szerint érzékeltethet . Más szóval az államban az önkényes döntések helyett, jogszabályok által engedélyezett határozatok születnek. Az irányelvének fogalmi megnevezését egy összetett szó adja, mely a jog és az állam párosításával alkot egy kiterjedt rendszert. Ha ezen fogalmakat önállóságukban vizsgájuk, megállapíthatjuk, hogy ezek külön-külön is sokrétű felépítést fednek, viszont az által, hogy egyesítik egymást, létezésük lényege tökéletesedik. Ámde a jogállam semmiképp sem azonosítható azzal, hogy a jog az állam alárendeltje, hanem inkább létfontosságú önálló kiegészít je, mivel a jogállamban a hatalom

gyakorlásához szükséges

er , a törvény betűib l

származik, mely nem csak irányt adó, hanem ellen rz rendeltetést is betölt. A jogállam legfontosabb eszmei fenntartója, az állam keretén belül, hogy a jog, a hatalmat gyakorló személyek számára is kötelez , ugyanakkor létezik törvényes eljárás, ezen köztisztségvisel k túlkapásainak megállítására. Továbbá lényeges, hogy az állam mint jogi személy tiszteletben tartsa a törvényeit, a legmagasabb szintű jogi szabályoktól a legalacsonyabbakig. Habár a törvények az állam által nyernek jogszerűséget, ez nem ruházza fel azzal, hogy kikerülje kötelez erejüket. Harmadsorban szükséges egy olyan rendszer kiépítése, mely a jogra épül, e szerint működik, s jogosultságot biztosít ennek elvei gyakorlatba ültetéséhez.1 A jogállam eszmeisége el segíti a társadalmakat az új világrend befogadására, ahol az állam szerepe gyökeresen megváltozik, az által , hogy működését törvény írja el . 1

Ion Deleanu, Instituții și pro eduri o stituțio ale, C.H Beck kiadó, 2006, Bukarest, 75.oldal

4. A működ jogállam Nehéz olyan dologról bizakodó véleményt fogalmazni, mely mindenkit érint, s az esetek többségében kellemetlenül. Ezért nem is térünk ki arra, hogy jelenleg, hogyan valósul meg a jogállam eszméinek az alkalmazása Romániában, hanem inkább azt vizsgáljuk meg, melyek azok a tényez k melyek el segítik azt. A közérthet ség jegyében, a jogállam működésének alapgondolatát a juhnyájat

terel

kutya

iskolapéldájával

társadalmunkban a törvényt a pásztor képviseli.

bemutatjuk.

Lekicsinyített

áll a hatalmat megtestesít

kutya fölött, s gondoskodik arról, hogy birkái a lehet legjobbat kapják. Képzeljük el azt a napot amikor szemléltet társadalmunk számára idegen a jogállam fogalma, vagyis a pásztor magára hagyja a nyáját, a kutyával. Az eb hamar ráérez, hogy semmi sem korlátozza hatalmát s kénye-kedve szerint tereli a nyájat. S ha valamely birka ellenszegül parancsainak, el kerülnek az éles fogak, a harapások de az sem kizárt, hogy valamely bárány a kutya gyomrába végzi, elrettent példa végett. Viszont azon a napon amikor érvényesül a jogállam - tehát a pásztor mindig ott van a juhnyája mellett -, a kutya csak a t le elvárt vezéri-terel szerepnek tehet eleget, mivel, ha másképp cselekedne, lecsapna rá a pásztor botja, vagyis a törvény ereje. A jogállam garancia arra, hogy a nép által elfogadott kormányzási rendszer megmarad, s ennek működési szabályait senki sem változtatja meg aki hatalomra kerül. Ehhez viszont szükséges néhány hozzátartozó alapelvének a tiszteletben tartása. Els sorban mivel az államberendezkedés működéséhez létfontosságú irányelvr l van szó, lényeges, hogy ezt már az alaptörvény leszögezze. Románia alkotmánya

szakaszának

bekezdésében

el írja,

hogy

Románia

demokratikus és társadalmi jogállam. Ehhez alkalmazkodva az alaptörvény kitér a hatalmi szervek működésére és aktusaik határaira is, szabályozván az 18

ezek között fennálló hatalmi megosztást. Ennek lényege abban rejlik, hogy ha valaki a hatalom gyakorlása közben a törvényes el írások megszegéséhez folyamodik , akkor cselekedete alkotmányellenes, s kötelezhet , hogy visszatérjen a törvény keretein belül, mivel megszegte a jogállam eszmeiségét. A jogállamra, úgy is tekinthetünk, mint egy alkotmányos irányelvre, mely nélkül minden törekvés, mely szerint az állam van a polgárokért s nem fordítva, hasztalan lenne. Másodsorban szükséges, hogy mindent törvény írjon el . Nem elégséges csupán az alkotmányos szabályzás, hanem az állam közvetlen beavatkozásait is jogszabály szögezze le. A jogalkotás nehéz feladat, viszont hiányába felbomlik a rend, el kerülnek az igazságtalanságok. Még az sem engedhet meg, hogy ez hiányos legyen, ezért a törvényhozó hatalomnak törekednie kell arra, hogy tartsa a lépést a társadalom, új vívmányaival és a közérdeknek megfelel en az ezekhez való viszonyulást ott ahol szükséges , szabályokkal korlátozza. Harmadsorban létfontosságú, hogy a törvény alkalmazása megvalósuljon. Ehhez mindenki hozzájárulhat, de ez a feladat f leg az állam ilyen jellegű intézményeire hárul. Viszont a jogállamban kiemelked

helyet kell, hogy

elfoglaljon a független és pártatlan igazságügy. Ezen belül meghatározó szerepe van a törvénybírónak. Ha a meglév

törvények nem elég világosak vagy

valamely intézmény vagy személyek ezek el írásait megszegi, akkor csupán neki van felhatalmazása, hogy a törvényt helyesen alkalmazza, a jogszeg ket megbüntesse s a kibillent egyensúlyt helyreállítsa. Ezáltal nem embertársaik ítélkeznek felettük, hanem maga a törvény. Megállapítható, hogy a jogállam szükséges és indokolt, mivel irányelveivel, megfelel en biztosítja a jogok és szabadságok tiszteletben tartását, a jogszabályok el tti egyenl séget, ezek átláthatóságát és rendszerbe foglalását, továbbá f leg azt, hogy a hatalmon lév k is , csupán a törvény által el re meghatározott el jogokkal gyakorolhassák a rájuk bízott tisztséget.

AZ ESKÜDTSZÉKR L Írta: Dr. Radu Chiriță egyetemi adjunktus, ügyvéd Babe -Bolyai Tudományegyetem Kolozs megyei ügyvédi Kamara Ha valaki néhány évvel ezel tt az esküdtszékr l kérdezett volna, azt mondom, hogy eszement ötlet Románia számára. De meggondoltam magam. Esküdtszéket szeretnék a büntet jogi perekre. Hogy miért? Több ok miatt is. Els sorban nem lehet rosszabb annál ami van. Úgy gondolom a román büntet igazságszolgáltatás egy olyan igazságtalansági szintet ért el, ami már nehezen emészthet meg. Korábban azt mondtam volna, hogy ostobaság az esküdtszék, mivel az egyszerű ember szerint

ha valakit bűncselekmény

elkövetésével vádolnak akkor elkövette, és biztos csinált ő valamit meg, hogy senki sem jut oda hiába. A bírók is ezt gondolják, úgyhogy ennél rosszabb nem lehet. Az ártatlansági vélelem pedig szép dolog, viszont senki nem hisz benne. Abban a pillanatban amikor a bíró a tárgyalóterembe érkezik, meggy z dése, hogy a jelenlev k bűnösök, mivel másképp nem emeltek volna vádat ellenük. Azt fogják mondani, hogy túlzók, viszont a statisztikák is a véleményem mellett foglalnak állást. Európában a felmentések aránya megközelít leg 1ő %, nálunk az 5 % -ot sem éri el . Engedjék meg, hogy ne gondoljam azt a román ügyészekr l, hogy kiválóságuk miatt soha sem tévednek, a német, spanyol vagy norvég munkatársaikkal szembe akik annyi ártatlan embert helyeznek vád alá. Nagy-Britanniában ez az arány meghaladja a 20%-ot. Tényleg ilyen nagyszerűen végzik a munkájukat a román ügyészek, hogy soha sem l nek mellé? Kétlem... Inkább a bírók már el re meg vannak gy z dve, hogy a szerencsétlen bűnös, s ebb l kifolyólag ráállnak a vádlottra, függetlenül attól, hogy mi történik a tárgyaláson, vagy milyen bizonyítási eszközök kerülnek el .

Meggy z désem, hogy egy esküdtszék nem lehet ennél puhányabb és, hogy az egyszerű emberek jobban odafigyelnének a bizonyítási eszközökre, mint egy olyan valaki aki Istennek képzeli magát és amúgy sem érdekli, hogy mi történik azzal, aki felett ítélkezik. A lényeg, hogy a határozatot ne semmisítsék meg és az ügyész kolléga ne haragudjon meg rá. Ellenérvként azt fogják mondani, hogy az esküdtszéket könnyebben meg tudják vesztegetni pénzzel az orcátlan bűnöz k. Valóban? Mintha a bírákat lehetetlen lenne lefizetni. Mert ugye nincs egyetlen olyan bíró sem, aki csúszópénzt fogadott volna el. Egyetlen olyan bíró sem aki határozatát politikai nyomás vagy más fenti rendelet alapján hozta volna meg. Nincs, mivel k a legigazságosabbak és a legszorgalmasabbak mindannyiunk közül. Legyünk komolyak...Véleményem szerint az emberek nagy részét nehezebben lehet megvesztegetni, mint a törvénybírákat. Elég sokat láttam közülük, akiket vesztegetés elfogadása miatt ítéltek el, s meggy z désem, hogy még vannak mások is, de ket nem kapták rajta. Ellenérvként az is felhozható, hogy Gheo bácsi az elhagyatott vidékr l vagy Mária néni a tehén farkától nem rendelkezik, kell jogi ismeretekkel, hogy ehhez hozzászóljanak. Én kételkedem ebben. Úgy gondolom, hogy egy személy bármennyire is értetlen vagy műveletlen, meg tudja határozni, hogy valaki bűnös vagy sem. És így gondolják mások is. Elképeszt en megn tt azon államok száma melyek már nem bíztak a törvénybírákban

és

ítéleteikben, s melyek

által

szakszerűen

küldték

szabadságvesztésre a polgárokat. Nem az angolszász jogrendszert alapul vev országokról beszélek, hanem olyan államokról mint Ausztria, Belgium, Svájc, Franciaország,

Görögország,

Olaszország,

Norvégia,

Svédország

vagy

Oroszország, ahol a jogrendszer nem angolszász alapokra épült, de mégis úgy döntöttek, hogy bevezetik az esküdtszék intézményét a büntet jogi perekbe. S t, egyetlen állam sem mondott le kés bb err l, azért mert rosszabb lenne mint el tte. 21

Amint már említettem, egy lehetetlen felmentési arányunk van. A hivatalos adatok szerint, hozzávet legesen a büntet jogi perek Őș-a felmentéssel végz dik. Ha ebb l kivonjuk azon eseteket melyek a régi Btk. 181 és az új Btk. 80-82. szakaszára támaszkodnak, melyek valójában nem felmentések, akkor megállapíthatjuk, hogy a tényleges felmentések aránya 2 % alatt van. Az európai átlag 15% felett mozog, a legnagyobb Nagy-Britanniában, ahol 20% fölé emelkedik. Kevés olyan EU-s ország van ahol a felmentési arány 15 % alá esik, s egyetlen sincs ahol ne haladná meg 10%-ot . Számomra elképzelhetetlen, hogy ügyészeink hússzor keményebbek mint az angol vagy német társaik, hogy k nem hibáznak soha és csak nagyon ritkán helyeznek vád alá, ártatlan személyeket. Inkább azt gondolom, hogy ez a hihetetlen szakszerűség, az igénytelen ítéletekkel magyarázható melyek azért születnek, mert a bírók nem figyelnek eléggé oda és azzal az el ítélettel kezdik tárgyalni az ügyet, hogy mindenki bűnös. Meggy z désem, hogy azon ügyvédek akik büntet jogi ügyekkel foglalkoznak, kapásból felsorolnak olyan pereket, ahol bármely esküdtszék a világon felmentést döntött volna, viszont az ügyfelet elítélték. Az elítélés bizonyossága a vád alá helyezés után, célszerűtlen és értelmetlen, viszont ilyen ütemben a bírók saját magukat az ügyészeknek rendelik alá, akik eldöntötték, hogy az adott személy bűnös. Ez viszont egyáltalán nincs rendben. Végezetül, ha az esküdtszék intézményének vannak is hibái, úgy gondolom rosszabbá nem tehetné a rendszert mint amilyen most. Éppen ezért egy új alkotmánynak szavatolnia kellene az esküdtszék el tti tárgyalást, ha a vádlott nem tesz beismer vallomást, a súlyosabb bűncselekmények esetében, s a bíróknak csak azt hagyni, hogy a jogi keret tiszteletben tartását biztosítsák és a törvényre úgy tekintsenek mint a jó Istenre. *A cikk el ször 2013 július 22.-én jelent meg a www.raduchirita.ro honlapon, Despre jurați címen. A szerz beleegyezésével magyar nyelvre fordította az Erdélyi Jogász.

KITOLONCOLÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN Írta: Sz cs Izabella, joghallgató Babe -Bolyai Tudományegyetem

Napjainkban egyre többen választják a külföldi munkát. Egyes Európai Uniós tagállamokban igenis magasabbak a fizetések, ezzel együtt az életszínvonal is kecsegtet bb mint itthon. Sokan azonban a szociális rendszer kihasználása végett vándorolnak ki a gazdagabb tagállamokba. Senki számára nem idegen az olyan kivándorlók helyzete, akiknek nem áll szándékukban munkát vállalni, legalábbis nem legálisan vagy pedig gyermeknevelési segélyt igényelnek, amelyb l Nyugat- Európában akár az egész családot el lehet tartani. Látványos példa, hogy Németországban a gyermeknevelési segély kb. 900 euróra rúg fel havonta, míg Romániában a legutóbbi emelés szerint majdnem 20 eurót kapnak a családok a gyermek egy havi ellátására. Ilyen eltér körülmények között nem meglep , hogy a külföldi szociális rendszer kecsegtet bb és garanciát jelent egy biztos és munkamentes jövedelemforrásra. Jogi szempontból vizsgálva a személyek szabad áramlása az Unió térségében garantált. Sokáig tabu témának számított ennek legcsekélyebb korlátozása is, mivel rögtön diszkriminációként bélyegeztek meg egy ilyen jellegű magatartás. Sokszor a politikai felszólalások is, melyek azon jog valamilyen korlátozását ajánlották, gyorsan el lettek némítva, noha az európai egyezmények keretein belül kerültek volna megvalósításra. A nacionalista és a diszkriminatív pecsét nyomban elérte a kívánt hatást. Az utóbbi években viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a helyzet tarthatatlanná kezd válni és el kerültek a szabályozások, amelyek alapvet en

sokkal korlátozóbbak, mint az addigi gyakorlat. Röviden tekintsük át az Európai Unión belül a személyek szabad mozgására vonatkozó jogszabályokat. 1. Tartózkodás legfeljebb három hónapig: - érvényes személyazonosító okmány - esetenként a területen való tartózkodás bejelentése 2. Három hónapot meghaladó tartózkodás: - gazdasági tevékenység folytatása - elegend forrásokkal és egészségbiztosítással kell rendelkeznie, hogy ne jelentsen terhet a fogadó ország szociális segélynyújtási rendszerére nézve - szakképzésben vesz részt hallgatóként és elegend

forrásokkal és

egészségbiztosítással kell rendelkeznie, hogy ne jelentsen terhet az állam szociális segélynyújtási rendszerére nézve. Esetünkben a második kategória feltételeivel szükséges foglalkozni. De vajon mit is fednek a gyakorlatban az ’ elegend

forrás ’ és a ’ szociális

rendszer megterhelése’ kifejezések? Mindannyian hallottuk a Svédországban fogyatékkal él magyar kislány esetét, akit nemrég visszatoloncoltak Magyarországra, mivel túl nagy terhet jelentene a svéd szociális segélyrendszerre. Az ügy folyamán filmet készítettek és adományokat gyűjtöttek, érzelmi töltetettel próbálták ellátni, viszont sajnos nem maradhatott Svédországban a kislány. Nagy Britanniában komoly kampányt folytat az UKIP, amely frappáns, de néhol felháborító tartalmakon keresztül próbálja átadni az olyan emigránsok kitoloncolására irányuló üzenetet, akik megterhel vé váltak a brit szociális rendszerre nézve, ezzel együtt a párt euro szkeptikus nézeteket vall. Érdekes jelenség az, hogy míg eleinte (2007t l 2010ig) nem is mertek a pártok vagy bizonyos ország hatóságai az EU-n belüli kitoloncolásról beszélni és inkább ellátták a bevándorlókat szociális segélyekkel, az utóbbi néhány évben a kialakulófélben lév tendencia arra mutat, hogy a Nyugat- Európai 24

országok, különösen Nagy-Britannia, Hollandia, Franciaország (Charlie Hebdo eset) hangot adnak az emigránsok elleni diskurzusoknak és cselekedni fognak ez irányban. Minden értelmezés kérdése. Nem kell külön törvényeket hozniuk, hanem egyszerűen a meglév egyezmény szövegét kell alkalmazniuk szűk vagy tág értelemben. Bármely állampolgár terhet jelenthet az ország szociális rendszere számára f leg életének bizonyos szakaszaiban, így a gyakorlatba ültetés kizárólag az államokon múlik, amelyek majd egy objektív mércét fognak megállapítani. Valószínűnek tartom, hogy az elkövetkezend néhány évben az EU-ban a személyek szabad mozgása korlátozódni fog és létrejön majd az egyensúly, amely csak az olyan személyeknek biztosít majd szabad letelepedést, akik nem egy bizonyos ország gazdasági jólétét kihasználva próbálnak jövedelemhez jutni.

Ez a rovat Kereki Nagy Sándor (1846-1923) Királyi Ítélőtáblai Bíró munkásságának állít emléket, aki maradandót alkotott a közérthető jogi írásaival

A JOG ELFOGLALT HELYE ÉLETÜNK ALATT Írta: Péterfi Dénes, jogász B. A polgári jogban I. A természetes személy azonosítása 1. Bevezet Ahhoz, hogy valakinek jogai és kötelezettségei lehessenek - jogi szakkifejezéssel jogképességgel bírjon - szükséges, hogy létezzen, más szóval az él k sorát gyarapítsa. Ez által létrejön a jogalanyiság els dleges feltétele a polgári jogban. A jog egy el vigyázatos rendszer, ezért ahhoz, hogy valaki kapjon is az általa nyújtott privilégiumokból szükséges, hogy eleget tegyen feltételeinek. A jogképesség egyik kitétele, hogy az illet személy nyilván legyen tartva és azonosítható legyen. Ennek kiváltó oka, hogy a társadalom, melynek

részei

vagyunk

megkívánja

tagjai

ismeretét

biztonságos

jogviszonyok megvalósulása érdekében. Ez a természetes személy azonosító adatai által valósul meg. Ide sorolható a természetes személy azonosító száma, neve, és lakhelye. Az azonosítási adatok viszont nem csak polgári jogi szempontból tekinthet ek hasznosnak, hanem általánosan kiterjednek minden nemű kapcsolatra, egy ember élete alatt, ahol szükséges ismerni egy személy kilétét. Ebb l kifolyólag ajánlatos tudni az ezzel kapcsolatos eljárásokat és nyilvántartási szabályokat, azért, hogy megóvjuk magunkat a fölösleges ügyintézést l, ha nincs megegyezés okmányaink között. 26

2. A személyi azonosító szám Számos esetben a természetes személyeket nem a nevük által, hanem személyi azonosító számuk segítségével azonosítják. Ennek lényege, hogy az ilyen jellegű adat könnyebben feldolgozható a számítógépes rendszerekben, s ez felgyorsítja az ügyintézést és a nyilvántartást. Továbbá a törvényhozó, praktikusan megoldotta a természetes személyt érint több adat nyilvántartását egyetlen szám segítségével. A személyi azonosító számot a születési bizonyítvány kiállításakor, az anyakönyvi vezet állítja össze. A személyi azonosító számot 13 számjegy alkotja. Az els szám a nemet és az évszázadot jelenti amelyben az adott személy született. A férfiak esetében 1, n k esetében 2, abban az esetben ha a születési id pont 1900 január 1. és 1999 december 31. közé esik. A XXI. évszázadba születettek számára, vagyis 2000 január 1. és 2099 december 31 között, ez a szám ő a férfiak és 6 a n k esetében. A következ hat szám a személy születési dátumát mutatja év, hónap, nap sorrendbe. A születési év, csupán az évszám utolsó két számjegyét tartalmazza. A soron következ 8.-ik és 9.-ik számjegy a személyi azonosító számból a megye, vagy a f város esetében a kerület, jelzését mutatja, ahol a személyt születése után beírták az anyakönyvbe, vagy ahol a személyi számot lakhelye szerint kiállították. Ez 01-52 között változhat, s a megyéket és kerületeket ábécé sorrendjük szerint számozták meg. Az ezt követ három számjegy, vagyis a személyi azonosító szám 10, 11, 12 –ik számai

az iktató számot mutatják, mely egy 001-999 közötti

véletlenszerű számot jelöl, melyet azon a napon, abban a megyében csak egy személy kaphat meg. Végezetül a személyi azonosító szám végén található a biztonsági szám, mellyel ennek érvényességét lehet ellen rizni, egy el re meghatározott műveletsor alapján. 27

Nincs lehet ség a személyi azonosító szám megváltoztatására, csupán ha változik a természetes személy neme vagy születési dátumáról kiderül téves bevezetése.

Továbbá

kijavítása

lehetséges,

hiba

történt

ennek

összeállításakor, vagy rosszul került bejegyzésre a hivatalos okmányokba. 3. Névviselés Meggy z désem ,

hogy sokan közülünk

már

gyerekkorunkban

elgondolkoztunk azon, hogyha valamikor szül kké válunk akkor gyerekeink milyen utónevet

viseljenek. Nagyon sok esetben nevünk már azel tt

meghatároztatott, hogy megfogantunk volna, s még több esetben ez talán tovább fennmarad mint az emberiség. A névviselés egyik azon jogaink közé tartozik, melyet már életünk els pillanataitól

gyakorlunk is. A Polgári Törvénykönyv ( továbbiakban Ptk.)

el írja, hogy a törvény keretein belül minden személynek joga van a meghatározott vagy megszerzett nevéhez. 2 A névhez való jog egy nem vagyoni jogként jellemezhet , mivel szoros kapcsolatban áll a személlyel aki viseli, és nem értékelhet

fel vagyoni szempontból. Továbbá jellegzetessége, hogy

egyetemes mivel minden jogképességgel bíró személynek viselnie kell, elidegeníthetetlen

hiszen gazdája nem mondhat le róla a törvényes eljárás

hiányában és nem képezheti jogátruházó ügylet tárgyát, törvényszerű mivel természetét jogszabály írja el

és ennek védelme alá esik, egységes mert

teljességében és pontosságában vált ki jogi következményeket, ugyanakkor örök érvényű mivel nem igényel semmilyen különleges ügyvitelt megtartása . 3 A természetes személy legmeghatározóbb személyi azonosítója a család és utóneve.

2 3

82. szakasz, Románia Új Polgári Törvénykönyve Lupá Er ő;

A családnév el re meghatározott, mivel a személy származási alapon örökli szüleit l. Lényegessége abban áll, hogy ismerteti a családot ahova az illet tartozik. Egy személynek lehet egy, de több családneve is, melyek hosszúságát nem korlátozza a törvény. Az utónév a születési bizonyítvány kiállításakor az erre felkért személy által meghatározott megnevezést jelenti. Ennek forrása általában a kisded szülei által megszabott közös megegyezés szüleménye. Abban az esetben ha az újszülöttnek nem ismeretesek a szülei, mivel a világra jövetelt követ en elhagyták, s ennek azonosítása nem történt meg, a személy nevét azon polgármester rendelkezése által határozzák meg, mely község, város, municípium körzetében az újszülöttet megtalálták. Az utónév lényege abban áll, hogy egyéniesíti a személyt aki megkapja családi és társadalmi szinten. köztisztségvisel

A törvény az anyakönyvi beírást végz

számára megtiltja azon utónevek bejegyzését melyek

erkölcstelenek vagy nevetségesek, ugyanakkor hatással lehetnek az újszülött érdekeire. A törvényhozó ez által cenzúrázza a közrend és az etika által nehezen elfogadható nevek adományozását, s védi az ítél képességgel nem rendelkez személyek jogait. Fontos tudni, hogy jogunk van anyanyelvünkön és ennek helyesírási szabályai szerint bejegyeztetni neveinket. Abban az esetben, ha ezen beírás tévesen történik meg, a törvény lehet séget biztosít ennek kijavítására, mely eljárás abból áll, hogy az érintett kérvényt nyújthat be azon anyakönyvi hivatalhoz ahova a nevet el ször bejegyezték, s a polgármester elfogadása után, a név kijavításra kerül. A személyi azonosító számmal ellentétben a név megváltoztatható, s számos esetben ez meg is történik. Leggyakrabban ez a házasságkötés alkalmával fordul el .

Ennek

magyarázata, hogy a házasság által egy új család jön létre, s ez az azonosító

adatokra, így a családnévre is kihathat, ha a felek is így akarják, mivel ez nem kötelez . A házastársak a házasságkötés létrejöttekor dönthetnek arról, hogy a házastársi viszonyuk alatt milyen családnevet viselnek majd. A Ptk. lehet séget biztosít, hogy külön-külön megtartsák a házasság el tti családnevüket, hogy felvegyék valamelyikük nevét vagy egyesített családnevüket viseljék. Továbbá arra is lehet ség van, hogy egyikük megtartsa a házasság el tti nevét, míg társa az egyesített családnevüket viselje. Egy másik eset amely lehet séget biztosít a névváltoztatásra, közigazgatási eljárás útján történhet, amikor a név visel je igényli ezt4. Ezen névváltoztatási módozat a családnév mellett, kiterjedhet az utónévre is. A névváltoztatási kérvényt személyesen, különleges vagy ügyvédi meghatalmazással kell benyújtani, azon helyi tanács alárendeltsége alá tartozó Közösségi Nyilvántartó Hivatalhoz, ahol a kérvényez nek a lakhelye van. A kérvény mellé csatolni kell: a családi állapotot igazoló okmányok hivatalos másolatát; a kevesebb mint egy év alatt megjelent Hivatalos Közlöny III. részét, ahol közölték a névváltoztatási kérvény kivonatát; a hitelesített beleegyezést a névváltoztatáshoz; a kérvényez

bűnügyi és pénzügyi nyilvántartóját; a

gyámhivatal beleegyezését, ott ahol szükséges. A kérvényez nek e mellett olyan ürügyöt kell felhoznia névváltoztatására, amelyet a különleges jogszabály el ír. Ezen okok, szám szerint 21, a házasság, örökbefogadás, helytelen bevezetés, a név viselésének kellemetlensége által okozta fennakadásokat hivatottak orvosolni. 4. A lakhely A természetes személy, életviteléb l kifolyólag, szabadidejében egy bizonyos területre határolható el. Ez az otthona, ahova a nap folyamán el bb utóbb visszatér, s általában itt megtalálható, továbbá ennek köszönhet en 4

41/2003.- szá ú Kor á y Határozat a ter észetes sze ély közigazgatási útó törté ő évváltoztatásáról, megjelent a Hivatalos Közlöny 68. számában, 2003 február 2.-án

ismerté válik ezen a környéken. Ebb l kifolyólag a jog ezt a helyet a természetes személy egyik azonosítójaként tartja számon, szaknyelven ezt nevezzük lakhelynek vagy székhelynek. Az azonosítás a lakhely címének megadásával történik (település, utca, házszám), s mely a személy azonosító okmányaival bizonyítható. A lakhelyhez vagy székhelyhez való jogot, és ennek szabad meghatározását már az Alkotmány is szavatolja, ebben az értelemben minden állampolgárnak biztosított joga, hogy lakhelyét vagy székhelyét az ország bármely helységében szabadon válassza meg....5 A törvényes meghatározás szerint a lakhely a természetes személy els dleges választott lakóhelye, a székhely pedig a másodlagos, ami különbözik a lakhelyt l. Mindkett b l egy állampolgárnak csak egy-egy lehet, még akkor is ha több lakható ingatlan tulajdonosa. Viszont a

lakhely vagy székhely

megváltoztatható, ha az illet személy kinyilvánítja szándékát ilyen értelemben. A lakhely jelent sége a jogtudomány számára több esetben is kimutatható: els sorban egy azonosító; a bíróság ide küldi ki az idézést; jogvita esetén az összes közölni való perirat ide érkezik; a bírói hatóságok területi illetékességének a meghatározásakor, a polgári perrendtartásban az általános szabály szerint a keresetet ahhoz a bírósághoz, kell benyújtani, amely hatáskörébe található az alperes lakóhelye; a hagyatéki tárgyalást az örökhagyó utolsó lakhelyén illetékes bírósághoz kell benyújtani; válóper esetén a házastársak utolsó közös lakhelye szerint illetékes a bíróság; stb. Végezetül megemlítend , hogy ezen azonosítási adatok összességének segítségével, a természetes személy egyedivé válik a társadalomban. Ezen egyediségét a törvény oltalmazza, ez által biztonságba kerülnek jogai és az sem fordulhat el , hogy valaki más kötelezettségeinek kelljen eleget tegyen, ha nem kötelezte el magát.

Románia Alkotmánya 25.szakasz (2) bekezdés

A MÚLT TISZTELETE, A JÖV REMÉNYE Áttekintés Deák Ferenc jogászi pályájáról Egy államban, a jog művészeinek a hatalmon lév

nemzet gyermekei számítanak.

Viszont ez nem minden esetben igaz mivel akadnak

olyanok

is,

akik

tehetségükkel

kiemelkednek, még akkor is ha anyanyelvük nem egyezik meg az államéval. E lapunk, ezen rovatában az egyik ilyen példaértékű jogásznak szeretnénk emléket állítani, halálának

14.

évfordulója alkalmából, nagytiszteletű Prof. Dr. Deák Ferencnek, aki bebizonyította, hogy kemény munkával, minden akadály leküzdhet , s attól, hogy valaki magyarnak született Romániában, ez nem hátrány ahhoz, hogy magas szinten érvényesüljön, a jog területén. Deák Ferenc 1927 december 9-én, szerény iparos családban látta meg a napvilágot, a Szilágy megyei, Szilágysomlyón. Az akkori anyakönyvi vezetés nevét románosan iktatta, ezért munkáit Francisc Deak néven írta alá, viszont ha valakinek bemutatkozott mindig kihangsúlyozta, hogy cu c unguresc. Egy kis házban laktak a Csorgó utcában, n vérével és szüleivel együtt. Apja Deák Lajos csizmadia mester, aki az otthoni kis műhelyében egyedül készítette a csizmákat, melyeket sszel eladott a falusiaknak s abból tartotta fenn családját. Édesanyja az otthoni gazdaságot vigyázta és a gyerekeit nevelte. A kis Ferkó szorgalmassága már gyerekkorában meglátszott, ugyanis minden nyáron, ahelyett, hogy játszani ment volna mint a többi vele egykorú gyerek, inkább egyedül felvágta a család télire való tüzifáját. Persze ha a munka megvolt sokat kirándult, vagy ha az id engedte sízett a pajtásokkal. Már kora gimnazista korában részt vett a Kolping Ifjúsági Szervezet tevékenységein. Az ezt vezet plébános hamar felfigyelt Ferkó képességeire és 32

sok könyvvel segítette a fiatal diákot, aki élt is a lehet séggel és szorgalmasan mindent kiolvasott ami csak a kezébe került, rászokott az olvasásra. Elemi és gimnáziumi tanulmányait szűl városában járta és ez után 1947ben, a Kolozsváron tartott érettségi vizsgán is sikeresen megállta a helyét. Habár a háborúnak, már évekkel azel tt vége volt, mégis a bizonytalanság érzete uralkodott a leveg ben. Osztálytársai csodálkoztak is rajta, hogy

jogot szemelte ki magának akkor, amikor mindent államosítani akartak, s úgy nézett ki, hogy ennek semmi jöv je nem lesz. De ezekre az elbátortalanító véleményekre

ezzel válaszolt: Én kitartok, mert jogász akarok lenni.

Azon év szén, meg is kezdte tanulmányait a kolozsvári magyar Bolyai Tudomány Egyetem jogi fakultásán. Az els

kurzusokon, amikor már a

tanagyaggal is haladtak, az egyik professzor egy kérdést tett fel az els éves Deák Ferenc joghallgatónak, aki nem tudta rá a megfelel választ. Erre a professzor azt a megjegyzést tette: Na magából sem lesz soha se jogász! Ezzel úgy megsértette, hogy az azt követ naptól kezdve, folyton a könyvtárba ült, s az év végére

lett az els tanuló, hogy megmutassa mégis jogász válik bel le.

Kitartása végig megmaradt, 1951-ben az egyetemet érdem oklevéllel végzi, s lesz immár hivatalosan is jogász. Ugyanebben az évben tanársegédnek nevezik ki a Bukaresti Egyetemre. Egy hihetetlenül gazdag tudományos életpálya kezdete ez, mely majdnem 50 évet ölel át nagytiszteletű Prof. Dr. Deák Ferenc életéb l s kimondottan szakmai érdemekre támaszkodik, amit az akkor már hatalmon lév kommunista vezetés is meg kellett becsüljön. Az itt megkezdett munkát hamar megszakítja mivel három évre a moszkvai Lomonoszov Állami Egyetemre küldik, ahol az els évben az orosz nyelvet sajátítja el magas szinten, s majd az ezt követ két évben a kandidátusi fokozatát készíti el . Ennek eredményeként, a ma ismert doktori fokozatát 1956-ra szerezte meg.

A sikeres külföldi tanulmányi évek után, visszatér a Bukaresti Egyetem katedrájához. Az 1950 - es évek végén feleségül veszi Formanek Erzsébet tanítón t, akivel boldog házasságban élt, s számára mindig is fontos helyet foglalt el családja. 1960-1961 és 1969-1972 között a Bukaresti Egyetem Jogi Karának a dékánhelyettese. 1970-ben megszerzi az egyetemi tanári címét. 1975-1977 között a Kar Magánjogi Tanszékének a vezet je. 1975-t l Nemzetközi Ítél bíró a romániai Nemzetközi Dönt bíróságon. A forradalom után, alkotmánybírónak is javasolták, viszont egészségügyi állapota miatt, nem fogadta el ezen tisztséget. Figyelme és munkássága középpontjába a polgárjog elméleti kérdései kerülnek, ezek közül

nagy érdekl dést tanusít a kötelmek, a különleges

szerz dések és örökösödési jog elemzése iránt. A különleges szerz dések közül nagyító alá vette és alaposan elemezte az adásvételi, ajándékozási, megbízási, bérleti, letéti szerz dések jogi természetét és ezek rendkívüli eseteit. Az örökösödési jog esetében a törvényes és a végrendelet általi örökösödések egyid ben történ

alkalmazására ajánlott de lege ferenda

megoldásokat, ott ahol a jogalkotó nem volt eléggé pontos. Többek között munkássága szakirodalmi vitákat szült, a nem azonos körülmények közt együtthalók jogi helyzetér l vagy az özveny törvényes osztályrészének a beszámításáról a teljes hagyatékra. Ezek mellett elemzése kitért a biztosítási szerz dések változataira, a takarékpénztárba és más pénzügyi intézményekbe lehelyezett pénzösszegek jogi természetére is. Szorgalma és munkabírása valósággal megdöbbentette, ismer seit, kollégáit, nagyon sokszor éjszaka 2-3 óráig is fent maradt, hogy a kitűzött 34

célokat teljesítse, hogy aztán másnap ugyanolyan lelkesedéssel folytassa a munkát. Sok könyve még ma is kapható a kereskedelemben és sok egyetem ezek után oktatja, Deák Ferenc kedvenc jogágait. Tanárként diákjai úgy emlékeznek vissza rá mint egy szigorú, pontos, megbízható de ugyanakkor igazságos tanügyi káderre. Annak ellenére, hogy munkája távol sodorta szül városától,

soha sem

feledkezett meg származásáról, magyarságáról, mivel folyamatosan ápolta a kapcsolatát az otthoniakkal, s a nyári vakációk számára sokszor abból álltak, hogy családjával hazament Szilágysomlyóra, s az otthoni ismer sökkel beszélgetett, szépirodalmat olvasott. Élete utolsó éveiben betegség sújtotta, viszont

méltóságosan

szembenézett ezzel, s tovább dolgozott. Egyik legjobb barátjának küldött utolsó levelében ezt írja: három dolog tart életben: az egyik a jogi könyvek amiket írok, a másik a sakkozás a számítógéppel, s a feleségem aki segít. Munkásságának elismeréséül 1996-ban a Román Tudományos Akadémia Andrei Rădulescu díjjal tüntette ki, majd 1997-ben a romániai Jogászok Szövetsége a Mihail Eliescu díjat ítéli oda neki. Meggy z désünk, hogy életpályáját díjakkal nem lehet felbecsülni. 2001 május 11-én halt meg , sírja a szilágysomlyói temet ben található. Emlékét tovább rzik családja, ismer sei, a több mint 100 szakirodalmi munkája és az új Polgári Törvénykönyv némely szakasza, melyeket az tudományossága ihletett.

Megj. Az áttekintést a legeaz.net alapján állítottuk össze. Köszönetünket fejezzük ki Dr.Veres István röntgenorvosnak és Mike Zoltán református lelkésznek az áttekintés megírásához nyújtott segítségükért. 35

Szekuritáté, merénylet, kémcsere és egyéb „apró” kalandok, avagy interjú egy ügyféllel.

Szőcs Sándor ügyvéd: Tisztelt Suder úr, Ön már több mint egy éve ügyfelem. Olyan titkokat akar a legszélesebb nyilvánosság elé tárni, amelyekkel indokolja, miért figyelte Önt egy életen át a Szekuritáté, majd annak utódja, a Román Hírszerzőszolgálat. Ez azért furcsa, mert általában a védőügyvédjétől az ügyfél a szolgálati titoktartást várja el, nem titkainak nyilvánosságra hozatalát… Suder Mischael: Teszem mindezt, mivel a Román Hírszerz szolgálat bosszút akar állni rajtam és állandóan zaklat. Már fordultam a sajtóhoz, de nem igazán hittek nekem, mert nem tartották hitelesnek zaklatásaim okait, vagy legalábbis elégségesnek az erre általam adott magyarázatot. Az igazság az, hogy 36

egy nagyon fontos tényt, talán a legfontosabbat és legsúlyosabbat eddig elhallgattam. Szőcs Sándor ügyvéd: Talán kezdjük az elején. Ön nem született szerencsés csillagzat alatt! Suder Mischael: Így van. Születtem Berlinben, 1943 tavaszán, zsidóként. Nem volt szerencsés év és sem jó hely a berlini gettó egy újszülöttnek. Három hónapos

koromban

súlyosan

megbetegedtem,

egy

este

édesanyám

elkeseredetten futott velem a gettó melletti utcában lakó háziorvosunkhoz. Ez mentette meg az életemet, ugyanis pontosan ezekben az órákban SS csapatok lecsaptak a berlini gettóra, elfogták családom valamennyi tagját, apámat, 2 éves n véremet és 4 éves fivéremet, valamint nagybátyáimat, nagynénjeimet gyerekeikkel együtt. A gettó minden lakója Auschwitzba került. Az orvos egy igazi emberséges ember volt, egy igazi német, nem olyan, mint a nácik. Megtudván családom elhurcoltatását, anyámat nem engedte haza, s t másnap saját kocsiján Bécsbe szállíttatott bennünket. Ezért életével fizethetett volna, de mit sem tör dött ezzel, hiszen igazi orvosként két ember életét mentette meg. Bécsb l Kolozsvárra utaztunk, rokonainkhoz. Rokonainkat anyám már nem találta meg Kolozsváron, elmenekültek, nem tudván kit l féljenek jobban, a magyar hatóságoktól vagy a közelg oroszoktól. Anyám súlyos beteg lett, néhány napon belül meghalt a kolozsvári Zsidó-kórházban. Egy Járai származású román ápolón vér három hónapos gyereke pont ez id tájt halt meg a kórházban. Az asszony magához vett, elmenekült a kórházból, tudván, hogy ott néhány napon belül mindenkit internálni fognak. Átszökött Romániába, DélErdélybe, magával vitt, majd anyám helyett anyaként nevelt 11 éves koromig. Ekkor, 11 éves koromban tudtam meg, ki is vagyok tulajdonképpen, mi történt velem hat hónapos koromban. Ugyanis, egyik nagybátyám, apám testvére a Román Kormány minisztere lett. Így hatalmában állt nyomoznia 37

családja sorsa után. Legtöbben Auschwitzban haltak meg. Rám akadt, elvett nevel anyámtól, biztosítva azt, hogy sorsom jobb lesz. Nem is volt rossz sorsom nála. Szőcs Sándor ügyvéd: Viszont fiatalkora már nem volt felhőtlen… Suder Mischael: S t, szörnyű volt. De 19 éves koromig minden jól ment. Jól tanultam és nevel nagybátyám tanácsára katonatiszti iskolába iratkoztam. Mint romantikus lelkületű ifjút vonzott a hírszerz i tiszti pálya. Ezért a Pite ti belügyi tiszti iskola lett új otthonom. Minden jól ment. Szorgalmas, éles eszű ifjú voltam és a l fegyverekkel különösen jól bántam. De egyszer csak, 1963 februárjában az iskolában megjelent egy Soare nevezetű tábornok, soha nem fogom elfelejteni a nevét, és a parancsnoki irodába hivatott. Dobogott a szívem, azt hittem érdemeim miatt és nagybátyám pozícióját tekintve valami különös küldetés vár rám, hiszen, így másodévesen már alhadnagy voltam. Ehelyett azt közölte velem, sajnos a dossziém anyaga rossz, alkalmatlan vagyok. Zsidó származásom, még hagyján, közölte a tábornok, de az a baj, hogy Berlinben születtem és rokonaim élnek kint az ellenséges Német Szövetségi Köztársaságban. Hideg zuhany volt ez, álmaim összeomlása. Szinte összeroppantam lelkileg. Néhány nap múlva Bukarestben voltam és nagybátyámmal, annak miniszteri irodájában sírva közöltem az engem ért igazságtalanságot. Nagybátyám megvigasztalt, telefonálni kezdett és egy félóra alatt elintézte, hogy az Aradi fafeldolgozó f iskola hallgatója legyek. Egy félév múlva almérnök lettem, de ekkor már utáltam az egész kommunista rendszert és elhatároztam, átszököm Nyugatra, Németországba. Elmentem Temesvárra, az ottani szerb üzérekt l vettem száz márkát és egy 38

kisebb összegre dinárt. A Duna átúszásával próbálkoztam, de elfogtak. Temesvárra vittek, nem a „Popa

apcă” börtönbe, hanem a Szekuritáté

fogdájába. Azzal vádoltak, hogy kém vagyok, hazaáruló és osztályellenség. Felkértek, fedjem fel kapcsolataimat, f nökeimet és küldetésem célját. Azt hittem viccelnek velem, hiszen egyszerűen csak át akartam szökni a szabad nyugati világba. De hamarosan rájöttem, hogy a vádak fele sem tréfa. Tíz perces „barátságos” kihallgatás után már kezdtek ütni-verni. Nem volt mit közöljek velük, hiszen nem voltam kém. Leírni is szörnyű hogyan folyt le „kihallgatásom”. A verés, amit az elején kaptam csak „bemelegítés” volt. Kés bb lekötöztek, kifeszítették testemet és az egyik hóhér kezelésbe vette a fogaimat, mégpedig egy egyszerű kézi fúróval. Legalább három-négy fogamat átfúrta, majd egy cellába vetettek. A következ napok összefolytak. Nem tudom hány napon keresztül kínoztak. Lehet egy napig tartott az egész, lehet akár háromig. Arra viszont utólag emlékeztem, hogy ugyanaz a pribék, aki három-négy fogamat átfúrt, kezdte az épen maradtakat harapófogóval kihúzni, mondanom sem kell, érzéstelenítés nélkül. Általában hárman asszisztáltak a művelethez. Az egyik „finomabb” lelkű szekus többször is rászólt közvetlen kínzómra: „Jaj ne Mu uroaie, megölöd”, vagy „Mu uroaie elég volt”. Így tudtam meg kínzóm nevét, a nevet, amely valósággal agyamba tetoválódott. Az arca még jobban. Mikor látták semmi közölni valóm sincs, dühükben, úgy ahogy ott feküdtem összekötözve, hosszúkás, vizes homokkal megtöltött zsákokkal kezdték ütlegelni testem minden részét, de ez a művelet már csak egyre tompább fájdalmat okozott, míg végül elmém teljesen kikapcsolt. Csodával

határos

módon

nem

haltam

meg,

szervezetemnek, talán „túlél i szerencsémnek” tudhatom be. 39

ezt

talán

szívós

Szőcs Sándor ügyvéd: Hogyhogy végül nem likvidálták? Suder Mischael: Nem tudom. Talán túl terhes lett volna számukra a holttestem eltüntetése, bürokratikus jelentések készítése, talán azt hitték, kómás állapotomból úgysem lábalok ki, meghalok a kórházban? Ki tudja? Nem tudom hány hét telt el mire magamhoz tértem egy Temesvár melletti elmegyógyintézetben. Itt más formában, de szintén orvosként jelent meg ment angyalom. Mint annak idején csecsem ként megint szerencsém volt egy igazi orvoshoz, jobban mondva egy orvosn höz, aki nemcsak a hippokratészi eskü feltétlen követ je volt, hanem egy igazi h sn . Serafim Marianak hívták a doktorn t. Olyan típusú nemes lelkű asszony volt, aki inkább meghal, mintsem bármilyen hatalom el tt térdet vagy gerincet hajtson. Szóval

ápolt,

figyelmeztetett diszkréten, hogy szobatársam szekus és csak azért van velem egy szobában, hogy barátként szóra bírjon, kitapasztalja, mire emlékezem. Serafim doktorn

mindent elkövetett, hogy ebb l az intézetb l

kijuttasson, ahol valós vagy állítólagos közveszélyes elmebetegeket ápoltak. Elintézte, hogy egy szebeni elmegyógyintézetbe utaljanak át. Sajnos elkövette azt az óvatlanságot, hogy kollégájával, a szebeni kórház igazgatójával telefonon közölte, mi is az én helyzetem, vagyis, hogy nem vagyok elmebeteg, hanem a szekusok „vettek kezelésbe”. A telefont lehallgatták. Bár átutalásom sikerült, mint kés bb megtudtam, letartoztatták és a Szekuritáté fogdájában halt meg, mártírként. Tudom, hogy iszonyúan megkínozták, pedig semmi rosszat nem cselekedett, még csak az ocsmány, embertelen rendszer ellen sem. „Bűne” a nemes lelkűség volt. Doktor Serafim Maria, így hívták, ismétlem. Szőcs Sándor ügyvéd: A szebeni kórház igazgatója szekus besúgó volt?

Suder Mischael: Dehogy is. Ellenkez leg. Úgy látszik az orvosokkal nem sokra mentek. Valószínűleg nem kommentálta Serafim doktorn telefonos értesítését. Színleg eleinte keményen bánt velem, úgy tett mintha komolyan venné elmebetegségemet. De id nként, alkalmas, tanú nélküli pillanatokban tudtomra adta, ki fog juttatni innen. Néhány hónap múlva eljött az alkalmas pillanat. A bírósághoz intézett egy beadványt, miszerint a kezelés eredménnyel járt és már nem vagyok közveszélyes. Röviden kioktatott, a bíróságon mindent helyeseljek, bambán vigyorogva. Egy bírón

elé vezettek, aki tréfásan újjal fenyegetett, kis

bolondnak nevezett és megkérdezte: „Fiacskám, Nicuți, elengedünk, de remélem, nem csinálsz majd hülyeségeket”. „Nem, dehogyis” feleltem jámbor vigyorral. Gondoltam magamban, csak jussak innen ki, úgy itt hagyom ezt a széleskörű bolondokházát, hogy csak, na! Aradra utaztam, ott felkerestem egy régi barátomat, akinek szintén rég égett a föld a talpa alatt. Ezúttal egy higgadt komoly tervet dolgoztunk ki. Miután meggy z dtünk, hogy a Szekuritáté lekopott rólam, akcióba léptünk. Bár izgalmas volt az egész, nem részletezem, f , hogy sikerül átjutni a Német Szövetségi Köztársaságba. Szőcs Sándor ügyvéd: Bár a rövid amerikai kiruccanás és a Németországban töltött évek is érdekesek, javaslom, ugorjunk egyet időben. 1989 decemberében Romániában kitört a Forradalom. Nem akart hazatérni? Mert ugyebár, Berlinben született ugyan, de mégis itt nőtt fel. Suder

Mischael:

Annyit

megjegyeznék,

hogy közben

családot

alapítottam, a Mercedes Benz gyárban dolgoztam. Tudja, ott Németországban a munkát megbecsülik, jól megfizetik, míg Romániában valósággal szégyen jól keresni. Már akkor 1990 elején jól el re láttam ezt, tudtam sokáig így lesz ez. De azért, a nosztalgia megérintett. 41

Megengedhettem magamnak, hogy 1991-ben néhány hónapra hazajöjjek szórakozni. Kolozsvárra jöttem. A feleségem román n . Egyik unokatestvére, akir l tudtam, hogy hírszerz

tiszt, ezredesi rangban, szívesen bevezetett a

kolozsvári éjszakai élet akkori lokáljaiba. Hamarosan olyan körökbe kerültem, ahol csupa volt szekus és rend rtisztek szórakoztak. Itt néhány megjegyzést tennék az akkori Kolozsvár „könnyebb” szórakozási lehet ségeit illet en. Akkoriban még nem alakult ki Kolozsvár kokott világa, a pénzes gyerekek és az alvilágiak kevert köre. Nem voltak még „kényes” klubok, inkább csak vendégl k és egy-két sztriptíz bár. A vendégl k közönsége igen heterogén volt. Azonban, létezett egy „stabil” kliensk r, titkosszolgálati, rend rtisztek, ügyészek és ügyvédek személyében. Persze a rend rtisztek legalább fele „szekus” is volt egyúttal. Mondanom sem kell, a számlát a privát vendégl tulajdonosok vagy sztriptíz bárok tulajdonosai állták, más szóval a hatóság emberei ingyen ettekittak, kedvük szerint. Így volt ez az állami vendégl kben is. Merte volna csak a patron a számlát benyújtani! Szőcs Sándor ügyvéd: Hajaj, tudom! Másnap kontrollok, gazdasági rendőrség és letartóztatás várta volna a pimasz és szerencsétlen patront. Az is igaz, a hatalom tisztjeinek olyan gyalázatosan csekély fizetése volt akkoriban, hogy két év alatt sem tudtak volna megspórolni egy vendéglői vacsorát. Pénzük nem volt, hatalmuk igen. De térjünk vissza a tárgyra. Szóval, olyan környezetbe került, ahol jóformán Ön volt az egyedüli „civil a pályán”? Suder Mischael: Így van. Még hízelgett is nekem, hogy ilyen emberekkel járok szórakozni. Csupa alezredesek és ezredesek. Naivan azt hittem, hogy ezek az emberek, ahogy ma mondanánk „updatálódtak” az új demokratikus körülményekhez. Persze sok link beszéd és vicc, hangzott el, mint részeg emberek között. Néha én álltam a számlát és bár akár öt-hat asztaltársam 42

volt, nem esett nehezemre. Egy nap alatt Németországban annyit kerestem, mint k összesen egy hónap alatt. Egyik este furcsán fordult a szó. Kissé ittas állapotban elmeséltem ifjúkorombeli kalandjaimat és kínzatásom részleteit. „Ej, mit nem adnék, ha a Mu uroaie nevű hóhér a kezembe kerülne”, mondtam. Kifejtettem, békés ember vagyok, a légynek sem tudnék ártani, de ezt az egy gyalázatos állatot, Mu uroaie-t, habozás nélkül le tudnám l ni, mint egy kutyát. S t, javítottam ki magamat, egy kutyát nem tudnék lel ni, de Mu uroaie-t igen. Akkor csak öten voltunk az asztalnál, rajtam kívül az RHSZ akkori erdélyi parancsnoka, a Kolozs megyei parancsnok, egy „rend rtiszt” és egy üzletember, aki kés bb belügyminiszter lett. Szőcs Sándor ügyvéd: Fél megnevezni őket? Suder Mischael: (Habozik, sóhajt, nézi a padlót… csend, majd szemembe néz). Jó legyen, Avarvariei ezredes az RHSZ erdélyi parancsnoka, Surducan hírszerz ezredes, Ioan Rus kés bbi belügyminiszter és Bota rend r alezredes voltak az asztaltársaim. Már nem emlékszem melyikük, de egyikük megjegyezte, hogy eme vágyálmom beteljesedése sokak számára lenne áldás. Elmondta, hogy nevezett Mu uroaie-t jól ismeri, nemrég ment nyugállományba, sötét titkok ismer je és sokak zsarolója. Néhány nap múlva egy este ugyanazon négy emberrel találkoztam ugyanabban a lokálban. Az erdélyi parancsnok titokzatos hangon megkérdezte, komolyan gondoltam a múltkor Mu uroaie likvidálását. Bár eleinte azt hittem tréfálnak, de mindhárman meger sítették, amennyiben lehet, kezemre játszanak, mégpedig olyan módon, hogy ne maradjanak rám utaló nyomok.

És végül, úgy két nap múlva felhívott az RHSZ erdélyi parancsnoka, Avarvariei ezredes, készüljek, holnap Bukarestbe megyünk. Másnap elindultunk az ezredes Mercedesével és útközben nem sok szó esett az utazás céljáról. Mindössze annyi, hogy Musuroaie likvidálására kérünk szabad utat. Az ezredes megjegyezte, hogy díjazni fogják a végrehajtást, ne legyek balek és kérjek egy belátásom szerinti jó összeget. Szőcs Sándor ügyvéd: Nem tűnt valószerűtlennek a terv? Suder Mischael: Dehogynem, de másnap az akkori belügyminiszter fogadott bennünket, úgy egy félórai süketelés és kávézás melletti viccek után intett és egy fiatal, harminc-harmincöt év körüli, magas karcsú férfi, aki gondolom hírszerz átvezetett

egy

tiszt volt civilben, az erdélyi parancsnokkal együtt

ablaktalan

szobába,

amelyet

miniszter

röviden

poloskamentesként jellemzett. És „sok beszéd szegénység”, mondotta, „ne személyeskedjünk, vagyis ne nevezünk meg senkit, mert tiszteletlenség hiányzó személyekr l rosszat mondani, inkább a tiszteletdíjat tisztázzuk”. Nem is tudom hogyan volt bátorságom egymillió dollárt kérni, hiszen, még Carlos a „sakál” is ritkán dolgozott ilyen drágán. Miután kiejtettem ezt az igen kerek és akkoriban óriásinak számító összeget, a jelenlév három személy a padlót fixírozta. Majd, a miniszter a szemembe nézett néhány másodpercig. „No, ezt elbaltáztam, most innen jól kirúgnak”. Legnagyobb meglepetésemre a miniszter válasza ez volt: „ok”. A fogadóóra ezzel véget ért. Visszafelé az úton nem gy ztem ismételni, milyen mázlista vagyok. Viszont miközben az autót vezette, ezredes barátom, elgondolkodva, komor hangon figyelmeztetett:„Ügyelj Nicu, nagyon ügyelj, használd a saját fejedet, mert ezek perverzek.” Nem nagyon gondolkodtam el szavain. Talán irigy, gondoltam.

Nem Kolozsvárra mentünk, hanem egy Beszterce melletti apró katonai bázisra. Itt egy munícióraktár volt. Itt szálltunk meg, de másnap reggel Surducan ezredes fogadott és közölte velem, hogy Avarvariei ezredes barátom sürg s ügyben már hajnalban elutazott és majd

viseli a gondomat.

Hamarosan munkához láttunk. Kivitt a poligonra és itt lövöldöztem egy szabványos „Kalasnyikov” géppisztollyal. Délután más fegyvert kaptam, egy egészen különleges fegyvert. A fegyverr l kiképz m csak annyit mondott, hogy ez lesz az igazi „eszköz”. Egészen különleges fegyver volt, távcsöves, igen hosszú cs vel, nagyon stabil. Szőcs Sándor ügyvéd: A Kalasnyikov mesterlövész változata volt, vadászkarabély, vagy mi? Mihez hasonlítaná? Suder Mischael: A furcsa az volt, hogy nem hasonlított egyikre sem. Azt hiszem egyedi, esetleges kísérleti darab volt. Vontcsövű volt, de nem egy darab, mint általában a karabélyok. Három darabból állt, mint a sörétes vadászpuskák, igen könnyen lehetett összerakni és szétszedni. Mindenesetre, körülbelül négyszáz méteres távolságra is hihetetlenül pontos volt, anélkül, hogy célzóját emelni kellett volna. Másodnap már dum-dum golyókkal folyt a lövészet. Harmadnap már csak néhány lövést gyakoroltam, a cs re felszerelt hangtompítóval. Kiképz m nem látta értelmét, hogy tovább nyaggasson, hiszen dicsért és megállapította, hogy született mesterlövész tehetség vagyok. Ámbár, megjegyzem, a fegyver olyan profi volt, hogy pontos találatokhoz nagy tehetség nem szükségeltetett. A negyedik nap reggelén megjelent a Bukarestben megismert magas karcsú harminc-harmincöt év körüli barna férfi. Szólt, hogy indulunk, Nagyvárad lesz az úti cél. Egy fehér, elég régi furgonba szálltunk be, nem emlékszem a márkára. A bukaresti tiszt, akinek a nevét mai napig sem tudom volt a sof r. Az autóban rajtam kívül ott volt Surducan ezredes. Az út felét úgy 45

tettük meg, hogy semmi komolyat nem tárgyaltunk, vicceket mondtunk és érdekes történeteket. A királyhágói kávézás után, mikor beszálltunk a furgonba, a kezembe nyomot egy nagyb g

tokot, kinyitotta és benne volt a puska,

megtöltve és összerakva. „Ezzel fogod elmuzsikálni Musuroaie nótáját, jegyezte meg. A többit a helyszínen.” Miután a kolozsvári út fel l átmentünk a Sebes Körös hídján, az állomás felé tettünk még körülbelül ötszáz métert, majd megálltunk egy parkolóban. Szőcs Sándor ügyvéd: Megismerné a pontos helyszínt? Suder Mischael: Azt hiszem igen, de bevallom, viszolyogtam még egyszer odamenni, vissza a helyszínre. Szóval, miután a Körös hídján átmentünk, úgy ötszáz méter után a furgon megfordult és szemközt egy parkolóban megállt. Az autó hátsó felében nem voltak székek és a csomagtartó, hátsó ajtó ablakán kinézve egy bank és egy hotel épülete magaslott, t lünk úgy százötven méterre. A furgon ablakán egy kis kerek lyuk volt, alatta egy háromlábú állvány, amely a puska támaszául szolgált, és amelyet a poligoni gyakorlatokon is használtunk. A bukaresti tiszt, aki civilben volt, felcsavarta a hangtompítót a puskára. Én beállítottam a puskát az állványra. Lefeküdtem a padlóra. „Látod azt a két ajtót?”, mutatott a hírszerz tiszt a hotel és a bank felé. „Azok egyikén fog kijönni Musuroaie kábé egy félóra múlva.” Látod ott azt az autót, azt a fekete Mercedest, a magyar rendszámút? Abba fog beszállni. Jobban mondva, már nem fog beszállni, remélem.” „Itt van a honorárium, számold meg a pénzt.” És átnyújtott egy barna diplomata táskát. Kinyitottam. Pont, mint a filmekben, százdolláros bankjegykötegekkel volt telerakva. Átpergettem az els köteget és térfogata alapján és persze a többi kötegeket figyelembe véve felbecsültem, valószínűleg 46

kivan a millió. „Jó, úgy látom, megbízol bennünk, belevaló vagy, jó fej. Csak azt nem értem, hogyan gondoltad, biztosan felismered-e Musuroaiet, hiszen az óta, hogy kezelésbe vett, eltelt vagy harminc év.” „Még százéves korában is felismerném.”, feleltem. „Jó, jó, de még van vagy tíz percünk, nem akarod látni, hogy néz ki most?” „Ok”, feleltem, „de most hadd pásztázzam végig a terepet.” A távcsövet az egyik kijárati ajtóra szögeztem és követtem a vonalat a kábé ötven méterre parkolt fekete autóig. Láttam, hogy az ajtók mindössze százhúsz méterre vannak, míg az autó t lem számítva hetven-nyolcvan méterre. A célpont tehát kábé negyven métert fog megtenni. Gyerekjáték, még egy pancser sem hibázna, pláne ilyen profi fegyverrel. Felegyenesedtem, az ezredes kiszállt az autóból és én a bukaresti tiszttel maradtunk kettesben. „Még van vagy öt perc, azért mégis megmutatnám, hogy néz ki jelenleg Mu uroaie.” És el szedett egy jó nagy, körülbelül A5-ös feketefehér fényképet. A fényképen egy jóképű harminc év körüli férfi volt, akit az els pillanatban felismertem, úgy ahogy akkoriban nemcsak itthon, hanem szerte a világon felismerte volna az emberek többsége! T kés László fényképe volt! Szőcs Sándor ügyvéd: Mit érzett abban a pillanatban? Suder Mischael: Amint el életem mutatja, eléggé edzett ember vagyok, de akkor éreztem, hogy minden er m elhagy. Csak dadogni tudtam: „De hiszen ez…, de hiszen ez..”. „Ide figyelj”, mondta szekus barátom, olyan határozott és szuggesztív hangon, amilyet az óta sem hallottam, még akciófilmekben sem, „mégis, mit gondolsz, kerek egy millió dollárért szórakozni fogsz? Jóember,

szedd össze magad, te jó isten, egymillió dollár! Én habozás nélkül megtenném.” „Na, szóval, én most kiszállok, ide a hátsó kerék mellé, ha az ipse kilép, megrúgom a hátsó kereket, te cs re töltöd a puskát és felveszed a ritmusát. Mikor a legbiztosabb távolságban lesz, másodszor is megrúgom a kereket és akkor ő másodpercen belül l j.” És kiszállt. Szőcs Sándor ügyvéd: Ön mit válaszolt? Suder Mischael: Semmit, még beszélni sem tudtam. De miután kiszállt, kezdtem magamhoz térni, az agyam kezdett dolgozni, kombinálni. Mit csináljak? A szekuritátés dossziémban, amit ma adok át Önnek, látni fogja, mi mindenen keresztül mentem át, azonkívül amit már elmeséltem Önnek! Szőcs Sándor ügyvéd: Micsoda, vannak olyan szörnyű élmények 1991-ig amelyeket még nem mesélt el? Suder Mischael: Abbizony. A szekus dossziémat a múlt héten kaptam ki Bukarestben. Féltem, ha mindent elmesélek Önnek, ami ott van, anélkül hogy látná a konkrét bizonyítékokat, felmond nekem, nem vállalja az ügyemet, rültnek vagy hazudozósnak fog tartani. Kalandjaim során rájöttem, a nagyon stresszes esetekben az ember legjobb, ha mindent ösztöneire bíz. Szőcs Sándor ügyvéd: Jó, térjünk vissza a Tőkés elleni merényletre. Szóval ott hasalt a furgonban. Gondolom, az épületben volt belső ember, aki figyelte Tőkést? Suder Mischael: Így kellett lennie, bár akkor mobiltelefon még nem létezett, de pager igen, és útközben megfigyeltem, hogy a fiatal hírszerz tiszt rendelkezett ilyen készülékkel, amely többször is sípolt. Nem másért hiszem ezt, de abban a pillanatban mikor nyílt az egyik mutatott ajtó és (sajnos) valóban T kés László jelent meg, máris megrándult az autó a kerék megrúgása miatt. Az 48

oldalsó ablakon szembe néztem felbujtó „barátommal”, aki parancsoló, szinte perzsel tekintettel fixírozott az ablakon keresztül. Bólintottam neki és hátrahúztam a závárzatot, azért, hogy golyó kerüljön a cs be. Mondom, agyam tízszeres sebességgel működött és akkor megláttam valamit, olyasvalamit, amit csak egy fegyverszakért

láthat meg. Egy régi,

majdnem harminc éves emlék bukkant a felszínre, tiszti iskolás koromból. Szőcs Sándor ügyvéd: Itt le kell zárnunk az interjút, az „Erdélyi jogász” nagyobb terjedelmet nem enged. És az „Erdélyi jogász”folyóirat nagyúr és merev. Viszont a legközelebbi, júliusi lapszámban talán kerekké tehetjük a sztorit, napjainkig. Hiszen a jelen is nagyon izgalmas és már ide és tova egy éve képviselem izgalmas és megdöbbentő ügyekben. Még a végén mindketten otthagyjuk a fogunkat! Suder Mischael: Hát, sajnálom, hogy ilyesmibe belerángattam, de nekem is szükségem volt egy eltökélt ügyvédre, aki nem fél. Szőcs Sándor ügyvéd: Hát félek, hogyne félnék, de izgalmas az ügy. Félelem nélkül nem érdekes az élet… Különben is, szörnyű „ágyban, párnák közt halni meg.” Folytatása a következő számban, (ha ki nem nyír a könyörtelen szeku)

KÖNYVAJÁNLÓ Kis Júlia, Kató Katalin - Jogaink Romániában magyarul megjelent 2014-ben Kolozsváron, 800 példányba, magyar nyelven, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) gondozásában, 129 oldal. Az Erdélyben él

és itt dolgozó magyar

jogászok, törekednek arra, hogy a jogértés a román nyelv hivatalossága miatt ne okozzon gondot, annak akinek anyanyelve magyar. Ennek a törekvésnek egyik nagyszerű példája a Kis Júlia (Kolozs megyei Ügyvédi Kamara) és Kató Katalin

(Hunyad

megyei

ügyvédi

Kamara)

ügyvédek által írt Jogaink Romániában magyarul című,

jogrendszer

áttekint

kiadvány.

könyvecske által az olvasó közérthet

nyelven szembesül azzal ami talán

románul nehézkésnek tűnne, ugyanakkor könnyen megállapíthatja, hogy anyanyelvén a szakszavak nagy része ismer s és könnyen megjegyezhet . A kiadványra, úgy is lehet tekinteni, mint a jogi tanácsadás el szobájára. A szerz k elmondása szerint a könyv célközössége nem a joggal foglalkozó

szakemberek,

egyetemisták,

hanem

inkább

azon

erdélyi

magyaroknak írták akiknek pályája nem találkozik, a jog tudományával. Céljuk az volt, hogy minél több, olyan jogi területr l mutassanak be egyszerűen intézményeket, eljárásokat amelyekkel a hétköznapi életben gyakrabban találkozhatnak az olvasók. A Jogaink Romániában magyarul húsz fejezetb l áll, a fejezetek szerint tartalmazza a román nyelvű szakkifejezések magyar megfelel jét, utal a fontosabb jogszabályokra, továbbá internetes portálokat jegyez meg, ahonnan az érdekl d k további információkhoz juthatnak az adott témában. A kiadvány sikerességét jelzi, hogy a szerz k már dolgoznak a második, b vített kiadáson. 50

Partner szervezetek:

MĂŠdia Partnereink: