OKLEVELES HISTÓRIÁK
8
9
ÜDVÖZLET AZ OLVASÓNAK! A Paradicsomból való kiűzetés óta küzd az ember a halandóság szabta korláttal, és számtalan módon próbálja önmagát,
A csütörtökhelyi Szapolyai-kápolna
szellemét, elképzeléseit emlékül hagyni az utókornak. Erről a törekvésről tanúskodnak az egyiptomi feliratok – de maguk
altemplomának oltára, részlet,
a piramisok is –, a bibliai jelenetekbe festett donátorok és a modern ember, aki már hangját és mozgó képét is meg tudja
19. század • A kolozsvári Szent Mihály-
örökíteni. Hammurabi törvénykönyve a mai napig hirdeti a több mint három és fél ezer éves jogi normákat, a Tihanyi
templom sekrestyeajtajának reneszánsz
Bencés Apátság alapítólevele, hidat képezve a magyar történelem víg és szomorú időszakai felett, ma is bizonyítja
kerete, részlet, 1528
II. Endre alapítói akaratát. A magyar közhitelesség középkori intézményei modern közjegyzőségünk gyökerét képezik,
Shrine of the crypt of Szapolyai
a hiteles helyek oklevelei tükröt mutatnak nekünk a századokkal ezelőtti életről, gondolkodásról, s egyben a mai napig
Chapel of Csütörtökhely, section,
hitelesen tanúsítják a bennük foglalt tényeket. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara, a megrabolt múltú közjegyzőség
19 th century • Renaissance frame of the
nemzeti képviselete küldetésének tartja, hogy lehetőségei szerint gyűjtse, közrebocsássa és megfelelően őrizze a köz- és
vestry door of the Saint Michael church
árverési forgalomba kerülő hiteles helyi iratokat.
of Kolozsvár, section, 1528
Kedves Olvasó! Ez a kötet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara fentiekben megfogalmazott célját tanúsítja, amikor az
Das Altar der Unterkirche der
eddig birtokunkba került okiratokat magas felkészültségű szakemberekkel lefordíttatva és lektoráltatva Önök elé tesz-
Szapolyai-Kapelle in Csütörtökhely,
szük. Ezek a kincsek szeletét adják a magyar történelemnek, a magyar közhitelességnek, és betekintést nyújtanak a szá-
19. Jh. • Renaissance-Rahmen der
zadokkal ezelőtt élt elődeink munkájába. Őszintén hiszem, hogy ezt a kötetet, amelyet a magyar közhitelesség történe-
Sakristeitür der St. Michael-Kirche in
tének forrásmunkái közé sorolhatunk, még számos további követi, gazdagítva ezzel a kor iránt érdeklődők kitekintését, a
Klausenburg, Ausschnitt, 1528
magunk szerény eszközeivel segítve a magyar múlt megismerését.
Autel de la crypte de la chapelle des Szapolyai à Csütörtökhely, détail,
Budapest, 2010. november 11.
XIXe siècle • Cadre Renaissance de la
Dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke
porte de la sacristie de l’église SaintMichel de Kolozsvár, détail, 1528
12
A KÖZHITELESSÉG SZERVEZETE ÉS IRATAI A KÖZÉPKORI ÉS ÚJKORI MAGYARORSZÁGON THE ORGANIZATION AND DOCUMENTS OF OFFICIALNESS IN MEDIEVAL AND MODERN HUNGARY
ORGANISATION UND DOKUMENTE DER AUTHENTIZITÄT IM MITTELALTERLICHEN UND NEUZEITLICHEN UNGARN
ORGANISATION DE L’AUTHENTIFICATION ET ACTES AUTHENTIQUES DANS LA HONGRIE MÉDIÉVALE ET MODERNE
13
A gyulafehérvári érseki székesegyház Lázói-kápolnájának homlokzati részlete, 1512 előtt The facade section of the Lázói chapel of the Archbishop Cathedral of Gyulafehérvár, before 1512 Fassaden-Ausschnitt der Lázói Kapelle im Weissenburger Erzbistum, vor 1512 Façade de la chapelle Lázói de la cathédrale de l’archidiocèse de Gyulafehérvár, détail, avant 1512
46
Szent István-ábrázolások a Képes Krónikában, 1358 után, Toldy Ferenc 1867-es kiadása • Az esztergomi főkáptalan nagypecsétjének rajza és pecsétnyomója, 1319–1326 Illustrations on Saint Stephen in Képes Krónika, after 1358, published by Ferenc Toldy in 1867 • Drawing and press of the great seal of the Grand Chapter of Esztergom, 1319–1326 Abbildungen von St. Stephan in Képes Krónika, nach 1358, Auflage von Ferenc Toldy 1867 • Siegel und Zeichnung des Großstempels des Oberkapitels von Esztergom, 1319–1326 Représentations de Saint Etienne dans les Chroniques Illustrées, après 1358, édition de 1867 de Ferenc Toldy • Dessin et cachet du grand sceau du chapitre général d’Esztergom, 1319–1326
ESZTERGOMI FŐKÁPTALAN Az esztergomi főkáptalant Szent István király az érsekséggel együtt 1001-ben alapította, és Szent István első vértanúról nevezte el. Később a főkáptalan Szűz Mária és Szent Adalbert titulusát vette fel.24 Tevékenységének ellátását az alapítást követő első századokban nagyban akadályozta, hogy még a működéséhez szükséges anyagi javakkal sem rendelkezett. 1156-ban az esztergomi főkáptalan hetven falu tizedét kapta meg, mivel ebben az időszakban a káptalan tagjai olyan szegények voltak, hogy vacsorára valójuk sem volt.25
A főkáptalan hiteles helyi tevékenységét a 12. század
végén kezdte. Legrégibb pecsétje a 12. század elejének munkája, ábrázolása – emberek a templom előtt – pedig istenítéletekkel kapcsolatos használatra utal.26 Ennek a pecsétnek a körirata: SIGILUM STGONIENSIS CAPITULI. A káptalan 1319-től használt nagy pecsétnyomója baldachin alatt két figurát ábrázol. Ezen egy főpap koronát, egy királyalak jogart és országalmát tart a kezében. A pecsét körirata: †S MAIUS CAPITULI STGONIEN ECCLIE.27 Esztergomban a székeskáptalan mellett működött még a Szent
Tamás-hegyi és a Zöldmezei társaskáptalan, valamint az esztergomi johannita keresztes lovagok konventje is. Az esztergomi székeskáptalan káptalani iskolát is működtetett, amelyről az első adat 1205-ből származik. 1463-ban ebben a káptalani iskolában másolták le azt a kódexet, amely teológiai és csillagászati ismereteket egyaránt tartalmazott.28
Esztergom várának
török elfoglalása miatt a székeskáptalan 1543-ban Nagyszombatba (ma Trnava, Szlovákia) menekült, s csak 1821-ben tért vissza Esztergomba. Az esztergomi székeskáptalan részére 1777-ben Mária Terézia királynő (1740–1780) alapította meg az első magyar káptalani jelvényt. A díszjelvény aranyból készült, egy koronáról lelógó máltai kereszt zománcos medalionja Szent Adalbertet ábrázolja, amint Szent István királyt megkereszteli, a háttérben pedig Szent István első keresztény vértanú látható. A jelvény körirata: ARCHIDIOCESIS STRIGONIENSIS PATRONUS.29
47
GRAND CHAPTER OF ESZTERGOM The Grand Chapter of Esztergom has founded by King Saint Stephen in 1001 together with the Primacy and named of Saint Stephen the first martyr. Later the Grand Chapter has taken up the title of Blessed Virgin Mary and Saint Adalbert. In the first centuries the activities were hindered greatly by the lack of resources necessary for the operation. In 1156 the Grand Chapter of Esztergom received the tenth of seventy villages since the members of the chapter were so poor that they did not have money for dinner. th
The Grand Chap-
th
ter started the authentic place activities at the end of the 12 century. Its oldest seal is a work from the 12 century and its illustration – people in front of the church – refers to the use related to ordeals. The writing on the round stamp: SIGILUM STGONIENSIS CAPITULI. The large seal of the chapter used from 1319 illustrated two figures beneath the baldachin. On this seal a prelate holds a crown, and a king figure holds a mace and orb in their hands. The writing on the round seal: †S MAIUS CAPITULI STGONIEN ECCLIE. Besides the Cathedral Chapter the associate chapter of Szent Tamás-hegy (Saint Thomas Hill) and Zöldmező (Greenfield) operated in Esztergom as well as the convent of order of St. John. The Cathedral Chapter of Esztergom operated a prebendal school; the first data on this school is from 1205. In 1463 the code comprising both theological and sidereal knowledge was copied in this prebendal school.
After capture of the
castle of Esztergom by the Turks the Cathedral Chapter fled to Nagyszombat (today Trnava, Slovakia) and returned to Esztergom only in 1821. For the Cathedral Chapter of Esztergom Queen Mary Teresa (1740– 1780) founded the first Hungarian prebendal insignia in 1777. The decorative insignia was made of gold and the enameled medal of a Maltese Cross hanging from a crown illustrates Saint Adalbert as baptizing the King Saint Stephen and in the background the first Christian martyr Saint Stephen can be seen. The writing on the round seal: ARCHIDIOCESIS STRIGONIENSIS PATRONUS.
DAS ESZTERGOMER OBERKAPITEL Das Esztergomer Oberkapitel wurde vom König Stephan dem Heiligen mit dem Erzbistum 1001 gegründet und benannt nach Stephan dem Heiligen, dem ersten Märtyrern. Später nahm das Oberkapitel den Titel der Jungfrau Maria und Adalbert des Heiligen an. Seine Aktivität wurde in den ersten Jahrhunderten nach seiner Gründung von Geldmangel beeinträchtigt. Im Jahr 1156 bekam das Esztergomer Oberkapitel das Zehntel von siebzig Dörfern, da zu dieser Zeit die Kapitelsmitglieder so arm waren, daß sie nicht einmal genug hatten um zu Abend zu essen.
Das Oberkapitel begann seine authentisch-örtliche Tätigkeit Ende des 12. Jahrhunderts. Sein ältester Stempel
stammt vom Anfang des 12. Jahrhunderts, und seine Abbildung – Menschen vor der Kirche – weist auf Verwendung im Zusammenhang mit Gottesurteilen hin. Die Rundschrift im Stempel heißt: SIGILUM STGONIENSIS CAPITULI. Der große Stempel des Kapitels ab 1391 zeigt zwei Figuren unter Baldachin. Darauf hält ein Oberpriester eine Krone, eine Königsfigur ein Zepter und einen Reichsapfel in der Hand. Die Rundschrift des Stempels lautet: †S MAIUS CAPITULI STGONIEN ECCLIE. In Esztergom operierte neben dem Sitzkapitel noch das von Szent Tamás Berger und Zöldmezei Gemeinschaftskapitel, sowie das Konvent der Esztergomer Johanniter Kreuzritter. Das Esztergomer Sitzkapitel betrieb auch eine Kapitelsschule, worüber die erste Angabe aus 1205 stammt. Im Jahr 1463 wurde das Kodex hier kopiert, was theologische und astrologische Kenntnisse enthielt.
Wegen der türkischen Besetzung der Esztergomer Burg flüch-
tete das Kapitel 1543 nach Nagyszombat (heute Trnava, Slowakei) und kehrte erst 1821 zurück nach Esztergom. Für das Esztergomer Sitzkapitel gründete 1777 Königin Maria Theresien (1740–1780) die erste ungarische Kapitelsplakette. Diese gezierte Plakette bestand aus Gold, das mit Emaille überzogene Medallion des von der Krone hängenden Maltesischen Kreuzes stellt Heiligen Adalbert dar wie er König Stephan den Heiligen tauft, im Hintergrund ist Heiliger Stephan der erste christliche Märtyrer zu sehen. Die Rundschrift der Plakette: ARCHIDIOCESIS STRIGONIENSIS PATRONUS.
94
its. The Jesuit monk György Káldy prepared his complete, preserved translation of the Catholic Bible in this place. In 1470 the secular notary of the convent of Turóc was János Thuróczy. Later he got to the royal chancery where he published his work „Chronica Hungarorum” as the royal protonotary; this work described the events of Hungarian history until his age i.e. until the period of King Matthias. The work illustrated with wood engravings which is a valuable source of Hungarian history even today, was published in Augsburg and Brünn.
DAS TURÓCER KONVENT Die Turócer Premontre Propstei wurde 1251 vom König Béla IV. zu Ehren der Jungfrau Maria in Zinóváralja gegründet (heute Klástor pod Znievom, Slowakei). „1258 spendet Bodmér [Mitglied der Divék Gattung] die Kirche von Szentmária mit all seinem Besitztum dem kurz zuvor gegründeten Turócer Konvent.” Der Konvent führte seit seiner Gründung authentischörtliche Tätigkeit aus. Sein Stempel bildet die Jungfrau Maria auf dem Thron ab, in der Hand das Kind Jesu haltend. Die Rundschrift des Stempels: †S CONVENTUS BTE M D CAST TVRVC. Der letzte Turócer Propst war Uriel Majthényi, der 1535 all das Besitztum der Abtei für 300 Ft jährlich an Ferenc Révay verpfändete. Im Jahr 1586 spendete König Rudolf I. (1576–1608) die Propstei dem Jesuitenorden. Die Jesuiten haben vom Preis der Güter eine Schule für katholische Jugendliche gebaut. Diese Schule war sieben Jahre später, 1591 nach Vágsellye umgezogen. Péter Pázmány, die große Figur der Gegenreformation wurde 1616 zum Turócer Propst ernannt.
Die Tätigkeit als authentischer Ort setzte sich bis zur Auflösung des Jesuitenor-
dens 1773 ungestört fort. Der Jesutienmönch György Káldy hat hier die erste komplette erhaltene katholische Bibelübersetzung gemacht. Der laie Notar (notarius) des Turócer Konvents war 1470 János Thuróczy. Später gelangte er auf die königliche Kanzlei, wo er als königlicher protonotarius sein Werk Chronica Hungarorum verfasste, was die Geschichte Ungarns bis zu seiner Zeit, zum König Matthias beschreibt. Das mit Holzschnitten illustrierte Werk bleibt bis heute eine wichtige Quelle der ungarischen Geschichte, und wurde zur gleichen Zeit in Augsburg und in Brünn veröffentlicht.
LE CHAPITRE CONVENTUEL DE TURÓC La prévôté des Prémontrés de Turóc fut fondée en 1251 a` Znióváralja (aujourd’hui Klástor pod Znievom, en Slovaquie) par le roi Béla IV en hommage a` la Vierge Marie. « En 1258 Bodmér (membre de la grande famille Divék) fit don de l’église Sainte-Marie avec toutes ses possessions au chapitre conventuel de Turóc, fondé peu de temps auparavant. » Le chapitre conventuel fonctionna comme locus credibilis dès sa fondation. Son sceau représente une Vierge Marie en majesté. Sa légende circulaire était : †S CONVENTUS BTE M D CAST TVRVC. Le dernier prévôt de Turóc fut Uriel Majthényi, qui donna en 1535 toutes les possessions de l’abbaye en gage a` Ferenc Révay pour 300 forints par an. En 1586, le roi Rodolphe Ier (1576– 1608) fit don de la prévôté a` la Compagnie de Jésus. Les Jésuites créèrent sur la propriété
95
Gótikus keresztelőmedence a znióváraljai plébániatemplomban • Pázmány Péter (†1637) esztergomi érsek, metszet Gothic christening basin in the parish church of Znióváralja • Archbishop of
qu’ils avaient ainsi reçue un collège pour la formation de jeunes catholiques. Ce collège fut déménagé a` Vágsellye en 1591. Péter Pázmány, grande figure de la Contre-Réforme fut nommé prévôt de Turóc en 1616.
Le locus credibilis fonctionna sans encombre jusqu’a` la disso-
Esztergom Péter Pázmány (†1637), engraving Gothisches Taufbecken in der Pfarrkirche
lution de l’ordre en 1773. C’est la` que le frère jésuite György Káldy entreprit la traduction complète de la Bible catholique qui nous est par-
von Znióváralja • Esztergomer Erzbischof
venue. En 1470, le notaire laïc (notarius) du chapitre conventuel de Turóc fut János Thuróczy. Il entra plus tard a` la chancellerie royale, où il
Péter Pázmány (†1637), Schnitt
publia en tant que protonotaire du roi l’œuvre intitulée Chronica Hungarorum, qui traite des événements de l’Histoire hongroise jusqu’a`
Fonts baptismaux gothiques dans l’église
son époque, c’est-a`-dire la période du roi Mátyás. L’œuvre, illustrée de xylographies, est de nos jours encore une source précieuse de
paroissiale de Znióváralja • Péter Pázmány
l’Histoire de Hongrie. Elle parut simultanément a` Ausburg et a` Brünn.
(†1637), archevêque d’Esztergom, estampe
106
Kassa szabad királyi város címerét tartó angyal, 19. század vége • Kolozsvár címere a Szent Mihály-templom sekrestyeajtajának reneszánsz keretén • Újbánya város jegyzői hivatalának pecsétlenyomata, 1848 Angel holding the crest of free royal town of Kassa, end of 19 th century • Crest of Kolozsvár in the renaissance frame of the vestry door of the Saint Michael church • Seal imprint of the office of the public notary of Újbánya town, 1848 Engel, mit dem Wappen der königlichen Freistadt Kaschau, Ende d. 19. Jhs. • Wappen von Klausenburg auf dem Renaissance Rahmen der Sakristeitür der St. Michael Kirche • Stempelabdruck der Notariat der Stadt Újbánya, 1848 Ange portant les armoiries de la ville royale libre de Kassa, fin du XIXe siècle • Armoiries de Kolozsvár dans le cadre Renaissance de la porte de la sacristie, église Saint-Michel • Cachet du Bureau Notarial de la ville d’Újbánya, 1848
107
A VÁROSI ÉS KÖZSÉGI OKLEVELEK A városok, ezen belül különösen a szabad királyi városok igényei kifejlesztették a közhitelesség helyi gyakorlását és az oklevelek kiadását, elsősorban vagyonjogi és öröklési ügyekben. A városi jogkönyvek és a városi statútumok az egyes ügyekben követendő eljárási szabályokat határozták meg. A városok által kiadott okleveleket a városkönyvbe (liber civitatis) jegyezték be. A város pecsétjével kiadott oklevelek bejegyzésére a városi jegyző a bíró parancsára és felügyelete mellett volt jogosult. A szabad királyi városok közül csak Buda és Székesfehérvár rendelkezett kezdetben vörös viaszpecséttel, a többi város zöld színű viaszpecsétet használhatott.84
A városi tanács (magistratus) legfőbb tagja a jegyző volt, aki rendszerint jogi
végzettséggel rendelkezett, és jártas volt az oklevelek kiállításában is. A jegyzőt ebbéli tevékenységéért a városi jogkönyvekben rögzített mértékű díj illette meg. A városi polgár mindennapi öröklési, adásvételi és zálogügyeiben a város csak azt az okiratot fogadta el érvényesnek, amit a városi jegyző készített.
A városok különös gondot fordítottak az okleve-
lek őrzésére, levéltárban történő elhelyezésére. Bártfa (ma Bardejov, Szlovákia) szabad királyi város levéltárát először a Szent Egyed templom kápolnájában, később a városházán őrizték az erre a célra készített levéltári szekrényekben. Az iratok hátoldalára pedig a könnyebb levéltári kezelés érdekében ráírták a rövid tartalmi kivonatot, regestákat készítettek.85 A községek a földesúr joghatósága alatt álltak, de elöljáróikat szabadon választhatták. A községi jegyző vezette a község ügyeiről a községi naplót, illetve írásba foglalta a község lakosainak jogi ügyintézést igénylő okiratait.86
TOWN AND VILLAGE CERTIFICATES The requirements of towns including free royal towns developed the local practice of officialness and issuance of certificates, primarily in property and inheritance cases. The city books of authority and city statutes define the procedural rules to be followed in each case. The certificates issued by the towns were registered in the book of town (liber civitatis). The town notary was entitled to register the certificates issued with the town’s seal on the order and under supervision of the judge. From the free royal towns initially only Buda and Székesfehérvár had red seal wax, the other towns could use only green seal wax.
The notary was the first member of the town council (magistratus) who
normally had legal qualifications and was experienced in issuance of certificates. Notaries received payment for this activity the rate of which was specified in the city books of authority. In the everyday inheritance, delivery-acceptance and pledge cases of citizens the town accepted the certificate as valid only which was prepared by the town’s notary.
The towns took special care for the safe-keeping and storing of cer-
tificates in the archives. The archives of Bártfa (today Bardejov, Slovakia) free royal town was first kept in the chapel of the Church Saint Giles
198
ratis fidelitate et fidelium servitiorum meritis egregii Francisci Nagy de Lessenye prothonotarii nostri, quae ipse sacrae primum dicti huius regni Hungariae coronae ac deinde praefatae quoque sacrae caesareae regiaeque maiestati, domino, domino nostro clementissimo pro locorum et temporum varietate iuxta possibilitatis suae exigentiam fideliter et constanter exhibuit et impendit ac imposterum quoque pari fidelitatis et constantiae fervore se exhibiturum et impensurum pollicetur, totales et integras curias nobilitares desertas una cum sessionibus colonicalibus et inquilinariis in Kys Breztován, portionem item possessionariam in Spacza possessionibus sic dictis omnino in comitatu Posoniensi existentibus habitas, quae numerum triginta duarum sessionum colonicalium non excederent et alias egregiorum condam Joannis et Sigismundi Vincze praefuisse, sed per mortem et defectum seminis eorundem ad sacram huius regni Hungariae coronam consequenterque collationem regiam vel nostram etiam palatinalem iuxta antiquam et approbatam huius regni Hungariae consuetudinem et legem rite ac legitime devolutae esse perhibentur et redactae, totum item et omne ius regium, si quod dicta sacra caesarea et regia maiestas in praenotatis curiis nobilitaribus desertis in Kys Breztován, uti dictum est, et portione possessionaria in Spacza possessionibus iam fatis dictoque comitatu Posoniensi existentibus habitis etiam aliter qualitercunque haberet aut eaedem et idem suam ex quibuscunque causis, viis, modis et rationibus concerneret maiestatem, simul cum cunctis suis utilitatibus et pertinentiis quibuslibet, puta sessionibus colonicalibus et inquilinariis, terris item arabilibus cultis et incultis, agris, pratis, campis, pascuis, pascuationum locis, foenetis et foenilibus, silvis, nemoribus, montibus, collibus, vallibus, vineis vinearumque promontoriis, iuribus montanis, aquis, fluviis, piscinis, piscaturis pisciumque clausuris et aquarum decursibus, hortibus, pomariis, molendinis et eorundem locis, generaliter vero quarumlibet utilitatum et pertinentiarum suarum integritatibus quovis nominis vocabulo vocitatis ad easdemque de iure et ab antiquo spectantibus et pertinere debentibus sub suis veris metis et antiquis limitibus existentibus praemissis, sicut praefertur, stantibus seque habentibus memorato magi-
199
stro Francisco Nagy de dicto Lessenye ipsiusque haeredibus et posteritatibus, primum quidem masculini, iis vero deficientibus vel non existentibus etiam foeminei sexus universis (si et in quantum ad aliquam ecclesiam Dei vel suae maiestatis arcem non pertinerent) authoritate nostra palatinali et locumtenentiae, qua pleno iure fungimur, vigore aliarum litterarum nostrarum donationalium superinde emanatarum dederimus, donaverimus et contulerimus volumusque eundem in dominium earundem curiarum nobilitarium desertarum et sessionum colonicalium et inquilinariarum in Kis Breztovan, portionis item possessionariae in Spacza possessionibus antefatis inque antelato comitatu Posoniensi existencium habitarum dictique iuris regii in iisdem habiti per nostrum et vestrum homines legitime introduci easdemque et idem eidem ipsiusque haeredibus et posteritatibus, primum quidem masculini, iis vero deficientibus vel non existentibus etiam foeminei sexus universis statui facere lege regni requirente. Super quo amicitiam vestram harum serie hortamur ac nihilominus authoritate nostra palatinali et locumtenentiae, qua pleno iure fungimur, vobis committimus et mandamus, quatenus acceptis praesentibus vestrum mittatis hominem vestro pro testimonio fidedignum, quo praesente egregii et nobiles Joannes Valy aut Jonas Mednyanszky iunior vel Georgius Burian nisi Andreas Bartok seu Caspar Beky sive Joannes Mottko neve Joannes Horváth Simonchicz aliis absentibus homo noster palatinalis per nos ad id specialiter destinatus ad facies praenotatarum curiarum nobilitarium desertarum et sessionum colonicalium ac inquilinariarum in iam dicta Kys Breztován et portionis possessionariae in toties fata Spacza possessionibus ac omnino in praerepetito comitatu Posoniensi existencium habitarum vicinis et commetaneis earundem universis inibi legitime convocatis et praesentibus accedendo introducat praefatum magistrum Franciscum Nagy de attacta Lessenye in dominium earundem dictique iuris regii in iisdem habiti statuatque easdem
Esztergom városa, Georg Houfnagel színezett metszete, 1597 Town of Esztergom, colour engraving by Georg Houfnagel, 1597 Stadt von Esztergom, gefärbter Schnitt von Georg Houfnagel, 1597
et idem eidem ipsiusque haeredibus et posteritatibus, primum quidem, uti praefertur, masculini, iis vero deficientibus vel non existenti-
La ville d’Esztergom, estampe en
bus etiam foeminei sexus universis simul cum cunctis earum utilitatibus et pertinentiis quibuslibet praemissae donationis nostrae et dicti
couleurs de Georg Houfnagel, 1597
216
16
217
1720. JÚNIUS 20. A Hont megyei Nagykereskény, valamint Felső- és Alsóvarsány falvak birtokosai szövetséget kötnek az őket perelő Simonyi család ellen, különegyezség esetén 40 forint, a köz javára fizetendő büntetés terhe alatt. Kétrét papír, a szöveg alatt az aláírások mellett 14 darab gyűrűspecséttel.
M
i, alább írottak valljuk ez levelünknek rendiben, hogy Nagy Köröshény, úgy Felső és Alsó Varsány nevű falukban ezen nemes Honth vármegyében lévőkben, birtokunkban való jószágaink végett törvényes processussal (eljárással) Simony uramék által impetáltatván (megtámadván), noha eddig akaratuk szerint nem triumphálhattak (győzedelmeskedhettek) ellenünk, ha mindazonáltal
jövendőben akár mindannyiunkat együtt, akár pedig külön-külön némelyikünket háborgatni akarnák, tehát szabad köz akaratból arra kötjük és obligáljuk (kötelezzük) mindnyájan magunkat, hogy sem titkon, sem nyilván, meg írt Simony uramékkal köz engedelmünkön kívül ne legyen szabad senkinek közülünk valamit tractálni (megállapodni), vagyis jószá-
got kezéhez bocsátani, minek előtte ki bocsátása iránt olyatén jószággal az többit közülünk, de leg kiváltképpen, akik itt kívül-belül lakunk, meg nem kínálja. Azonban megírt Simony uramék ellen, akár mindnyájunkat, akár valakit közülünk fognak impetálni (megtámadni), mint leveleinkkel, a kinél mennyi találkozhatik, mint pedig költséggel proportionate (arányosan) jószág szerint concurálni (gondoskodni) és egymást segíteni tartozunk egy szolgabíró és esküdt uramék által desumálandó (kiveendő) negyven forint büntetés alatt, kit akár mindnyájunknak, akár valamelyikünknek szabad lesz
Alsó-, azaz hontvarsányi lakosok
keresni, és köz jóra fordítani. Mely kötés levelünket előttünk megolvastatván és minden voltaképpen meg magyaráztat-
egyezségi oklevele és az oklevél
ván kiadtuk. Datum Alsó Varsány, die 20 Iunii, anno 1720. (Kelt Alsóvarsányban, június 20-án, az 1720. esztendőben.)
gyűrűspecsétjei, 1720
Johannes Godofredus liber baro de Hellenbach, Idősbik Peli Nagi Andras m. p., Horvati B[á]lin[t]? Nyári Mihály m. p.,
Certificate of agreement and ring seals
Joannes Murányi m. p., Denki Ferenc, Vajda György, Gombai Andras, Sos Anna saját X keze vonása, Körörshyni István
of the certificate of residents of Alsó- or
saját X keze vonása, Szántai Lajos, Thary Ersebeth saját keze X vonása, Fülep Balas saját keze X vonása, Segesvari Mar-
Hontvarsány, 1720
ton m. p., Szantai Istvan, Horvat Pal m. p., Kócs István saját keze X vonása, Szantó Janos, Vajda Ferencz uram eözvegye,
Vergleichsurkunde der Alsó- also
Markas Judith keze X vonása.
Hontvarsányer Bewohner, und deren
Ego, Draviczky Janos personaliter expertas modernas maghamm in futurum [?] ezen contractusnak continentiáját
Ringstempel, 1720
praesentibus recognoscallom. Amen. (Én, Draviczky János személyesen ... ezen szerződés tartalmát a jelen oklevéllel elismerem. Ámen.) Die, loco, quibus supra. (A fentebbi napon és helyen.)
Acte de l’accord des habitants d’Alsóvarsány, avec empreintes des
Dravitzky Janos
anneaux sigillaires, 1720