Mint magyar hazámnak hű fia - Liszt Ferenc

Page 1

nyomába szegődhetünk. Véget nem érő utazásainak, hangverseny-körútjainak állomásait követve bepillanthatunk Sopron, Kolozsvár, Pest és Buda, Esztergom, Pécs, „Szegzárd” szalonjaiba, hangversenytermeibe. A levelekből megismerkedhetünk családjának aligalig ismert tagjaival és híres művészkortársaival és jeles magyar arisztokratákkal, felvillanhatnak előttünk a zeneszerző életútjának eseményeit keretező természeti és építészeti környezet oly jellegzetes helyszínei és elemei, s általuk a XIX. századi Magyarország világa bontakozik ki. • A személyesség varázsával átitatott, kézzel írt levelek, számlák és feljegyzések, fotográfiák, kották, zongorák, hangszerek, használati tárgyak, ruhadarabok, épületek, épületbelsők, bútorok idézik meg a zseniális gyermek, a nagylelkű adományozó alkotóművész, az elkötelezett egyházzenész felnőtt és öregkorát, hétköznapjait és ünnepeit. • A könyvnek sikerült az ideális arányt, a harmonikus kép/szöveg egyensúlyt megtalálni. A szerzők ezzel az emlék-kép kötettel tisztelegnek a Mester előtt. •

Liszt Ferenc (1811–1886)

LISZ T FERENC len zongoravirtuóz, az elmélyült komponista

„Mint magyar hazámnak hű fia”

kötetet forgatva Liszt Ferenc, az utolérhetet-

emberi nagysága csillapíthatatlanul újra meg újra éledő, örök érvényű futamokat hív elő bensőnkből. – W.

7800 Ft

ÁRGYÉLUS KIADÓ

VERTEL BEATRIX • PÜSPÖKI APOR

A képek bevésődnek, Liszt Ferenc alakja, művészete,

VERTEL BEATRIX • PÜSPÖKI APOR

„Mint magyar hazámnak hű fia”


1838 …Véletlen körülmény ébresztette föl bennem hirtelen ezt az érzést, amiről azt hittem, hogy kialudt, pedig csak szunnyadt. Egy reggel Velencében, egy német újságban olvastam a pesti szerencsétlenség részletes elbeszélését. A szívemig hatott. Szokatlan részvétet éreztem és ellenállhatatlan szükségét annak, hogy ennyi szerencsétlen emberen segítsek. … Ezek az izgalmak, ezek a fellángolások födözték fel számomra a „haza” szó jelentését. Nagyszerű táj szállt fel lelki szemeim előtt: a jól ismert erdő volt az, amely a vadászok kurjongatásától visszhangzik; a Duna volt, mely sziklákon rohan keresztül; a hatalmas rétek, ahol békés nyájak legelnek szabadon; Magyarország volt, az erős és bőkezű föld, amely olyan nemes gyermekeket hordoz a hátán, egyszóval: az én hazám volt… Revue et Gazette Musicale de Paris, 1838. szeptember 2.

Jeremiási érzéssel állok reszketeg lábaimon Előttetek szomorún buzgó Pestiek! ’s mind az erdőben, mikor a’ feldühödtt vihar – bősz szélvész egy nagy és virító ép fát kitör, megsokszorozott ropogások után egy hosszan nyuló félelmes ’s borzasztó viszhanggal megrendül az egész környék, olly szomorun, és rémítőn verődik vissza a’ fájdalom és kesergés völgyéből füleimbe és szívembe több napok mulva is, – a’ mi történt a’ multkor még gyönyörü, – most sárban és iszapban levertten heverő puszta Várasunkban, gyászt viselő Pestünkben! Ah szomoru napok! Mennyi keserüt foglaltok ti magatokban!? Ah veszedelem szívrázó óráji! Nem tudom szemeimet rólatok elvonni nem gondolatimat, nem érzésimet!!! Ha néhány napokkal hátra emlékezek, ha olly elevenen idézem lelkem elébe a’ veszedelmet minőnek tapasztalám, könnyeim forrását bátor már leapadttnak érzém, újonnan a’ patakzásra késznek ’s felélledttnek érzem, – újonnan már szépen virágnak indult Várastok bús romlásán, ’s pusztulásán kesereg sziveitekkel szorongó szívem, veletek síró lelkem! … Így fohaszkodék az Istenhez „Uram hatalmas ’s igaz vagy; imádom szentségedet! De miért zárod ki buzgalmunkat azon helyeidtől is, mellyekben hozzád felszoktuk sírni kérelmeinket, kizokogni panaszinkat, ’s megnyugtatni sajgó szíveinket!” Páter Gasparich Kilit ferences szerzetes beszéde, 1838

8

9


Metszet Liszt Ferencről, a Honművész című lapban, 1839

An etching of Franz Liszt in the periodical Honművész, 1839


1840


Festetich Leó (1800–1884)

Festetich Leónak

Lipcse, 1840. március 21.

...Írj sokszor és hosszasan, ha csak teheted – nem is hinnéd, hogy mennyire örülök leveleidnek! Néha már a pesti bélyeg láttán is megdobban a szívem. Olyan jól éreztem magam körötökben! Mit ér a tapsvihar és a vég nélküli éljenzés ahhoz képest, amit ti adtatok nekem! Ahogy Augusznak mondtam egyszer: másutt mindenhol a közönséggel van dolgom, de Magyarországon a nemzethez szólok! És ez bizony szép és nagy dolog, érzelmi kapcsolatba jutni ily módon egy olyan nemzettel, mint a miénk...

Festetich Leónak

London, 1840. június 20.

...Micsoda fáradság! micsoda mesterség! Még ha Pesten, Győrött, Pozsonyban vagy Sopronban lennék! Isten neki – ott az enyéim közt vagyok. Érzületem ott együtt rezeg a nemzeti érzülettel, ott álmodhatom néha arról, hogy valaki vagy valami vagyok! Ó, a honvágy! szenvedek tőle, és ugyanakkor boldoggá tesz. – Legalább ti mind, akik ismertetek és szerettetek, hagyjatok helyet számomra a szívetekben, s majd ha fáradtan, leverten visszatérek, tárjátok ki előttem karotokat – szükségem van arra, hogy számíthassak rátok és tudnom kell, hogy ti éppúgy maradéktalanul számítotok énrám...

A budapesti Festetich palota felújított homlokzata • Liszt Ferenc korabeli magyaros kabátban, 1840

The renovated façade of the Festetich mansion in Budapest • Franz Liszt in a contemporary Hungarian style coat, 1840

16

17


1855

32

33


Scitovszky János (1785–1866) Az esztergomi bazilika orgonája • Liszt Ferencről készített rézmetszet, 1850 • Az esztergomi bazilika felszentelésének emlékpohara, 1856 • A bazilika felszentelésekor használt palást, 1856

The organ of the Esztergom Basilica • Copper etching of Franz Liszt, 1850 • Cup commemorating the consecration of the Esztergom Basilica, 1856 • Cloak used at the consecration of the basilica, 1856

Scitovszky Jánosnak

Weimar, 1855. június 3.

Eminenciás Uram! Amikor február hónapban a Helytartótanács alelnöke, Augusz báró, volt szíves engem értesíteni, hogy Eminenciád felajánlásomat, amit több éven át bátorkodtam szerényen Hercegséged elé terjeszteni, jóságosan nem engedte feledésbe merülni, ezzel nagy örömet szerzett nekem, és mély hálára kötelez Eminenciád iránt. A rám bízott feladat, hogy komponáljak az esztergomi dómnak, Magyarország fő- és anyatemplomának felszentelésére egy nagy misét, oly lelkesítő volt számomra, hogy habozás nélkül, haladéktalanul munkához láttam, és az egész partitúrát már hetekkel ezelőtt teljesen befejeztem...


1865

Sayn-Wittgenstein Hg.-nénak

Pest, 1865. augusztus 9.

Tegnap este a vonat letett Budán 8 órakor. Gyalog mentem át az új alagúton, amely a Budát és Pestet összekötő hídhoz vezet és újra elfoglaltam régi szállásomat az Angol Királynő szállodában, ahonnan nagyszerű kilátásban gyönyörködhetem a Dunára, a hegyekre, a várra és a budai palotára...


Liszt Ferenc abbé kalapja • Az Angol Királynő Szálló, 1845 • Liszt Ferenc papi reverendában, Pest, 1865. augusztus • Liszt Ferenc abbé névjegye

Franz Liszt’s abbot hat • Inn to the English Queen, 1845 • Franz Liszt in clerical clothing, Pest, August 1865 • Franz Liszt’s abbot calling card

42

43


1865 Liszt Ferenc a Szent Erzsébet legenda bemutatóján vezényelt először a ferences rend papi reverendájában, Pest, 1865. augusztus • A Szent Erzsébet legenda kottája, 1865 • A Pesti Vigadó épületéről a zeneművészetet ábrázoló női alak

Franz Liszt first conducted wearing his Franciscan order cassock at the premiere of The Legend of Saint Elizabeth, Pest, August 1865 • Sheet music for Szent Erzsébet legenda (The Legend of Saint Elizabeth), 1865 • Woman figure depicting the art of music on the building of the Vigadó Concert Hall in Budapest


Augusz Antalnak Weimar, 1858. június 26. Azt hiszem, már említettem Önnek, kiváló és tisztelt barátom, hogy egy oratóriumon dolgozom, amelynek költői tárgyát Szent Erzsébet életének főbb eseményei képezik. Hogy művemnek katolikus jelleget adjak, amit hangsúlyozni óhajtok, fontos lenne számomra, hogy beledolgozzak (akár töredékesen, akár a maga teljességében) egy himnuszt, melyben az Egyház ezt a kedves Szentet dicsőíti – és ebben a tárgyban írok főtisztelendő Danielik kanonok úrnak, hogy szíveskedjék megjelölni Brandnak a Pesti könyvtárban azokat a kéziratokat (missalékat, antifonáriumokat, breviáriumokat), amelyekben Szent Erzsébet officiumával kapcsolatos zenei intonációk találhatók...

Sayn-Wittgenstein Hg.-nénak Pest, 1865. augusztus 16. ...Az Erzsébet újra előadásra kerül a harmadik koncerten, szerdán; valószínűleg negyedik is következik. Eddig, azt hiszem, nem csináltam ügyetlenséget. Igazán nem kell igyekeznem, hogy itt közönséget szerezzek magamnak! Csakhogy nincs 10 percem a magam számára. Hat napja ezek az első sorok, amelyeket írok. Szegény szaggatott stílusom így hát még szaggatottabb lesz. Reggel 8 órától kezdve érkeznek a látogatók. 7-kor misét hallgatok Pest főtemplomában: a belvárosi templomban, ahol a plébánosnál főúri lakosztályban lakom. Tegnap, Nagyboldogasszony ünnepére kitűnő és nagyon szívélyes házigazdámnál, akit itt nagyon szeretnek, 60 terítékes vacsora volt. Augusz és neje, Orczy báró, akinek a nővére Károlyi Stefihez ment nőül, Danielik, Mátray, Pestnek – ahol, mint tudja, nincs püspök – összes plébánosai, Eduárd és felesége, Hans és Cosette voltak meghíva. Holnap nagy bankett a császár névnapjára. Igyekszem becsületet szerezni a vestitomnak!

44

45


1883

Carolyne Sayn-Wittgensteinnek

Budapest, 1883. február 4.

...S íme, most egy ifjú, nagyon tehetséges szobrász – Stróbl nevű – hozzákezd a mellszobromhoz, miután múlt télen nagy ülőszobrot mintázott rólam, amelyet márványban kiviteleznek, és a magyar operák leghíresebb komponistája, Erkel F. szobrához párdarabként helyezik el. Erkel a Hunyadi, a Bánk bán stb. szerzője, amelyeket itt száz meg százszor adtak, de sohasem lépték át Magyarország határait. A két szobrot az új nagy színház előtt helyezik el, a sugárúton. A király őfelsége rendelte el ennek a színháznak a megnyitását, amelyet a következő, 84-es év októberére vagy novemberére fejeznek be...


Stróbl Alajos (1856–1926) A Magyar király-dal az Operaház megnyitására, amely csak 1884. december 21-én hangzott el Pozsonyban • Stróbl Alajos tervvázlata az Operaház homlokzatán lévő Liszt-szoborhoz, 1882 • A Liszt-szobor az Opera bejáratának jobb oldalán

Magyar király-dal (Hungarian King’s Song), which was written for the opening of the Opera House, but was only played on 21 December 1884 in Bratislava (Pozsony) • Alajos Stróbl’s sketch for the Liszt statue on the façade of the Opera House, 1882 • The Liszt statue on the right side of the entrance of the Opera

128

129


Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.