Fészek 1906 Ideálok

TARTALOM

FÉSZEK Házunk Tája

Jegyzet, Hírek 4 Hírek 5 Képes Krónika 6 Zona Mensa és Diákközpont 8 DJKB, TM 9 FÉK, Kappa Tau Beta 10 Sportfolio 11 Felezőbuli 2012, EFOTT 12 Erasmus - Élménybeszámoló 13 Pap Edina, könyvvizsgáló 14 Ideális ideálok 15 Folyosó hangja

Párbeszéd

Interjú Dr. Lóránd Balázzsal 16 Oktatói Portré Oktatói Körkérdés 19

Lehúzó

Bulizz a koliban! 30 Álljunk meg (egy szóra)! 30 Egyetemista luxuslétforma 31 Murphyzmus az id idő tükrében

Szellem Gondolatébresztő Pro - Kellenek-e példaképek? 32 Nem szükséges a Ctrl+C Ctrl+V Kontra - Siker saját recept alapján 33 Példaképpel vagy anélkül?

Mese Katának 34

Elvonó

Espérance* Aurora 35 Kis Viktória Drága álmaink 35 Kosztolányi Dezső Kék virágok közt 35 Haiku 35

Szonda

A boldogság receptje 20 Miről álmodik a ... Pécsiközgázos?

Szakma Társadalmi törésvonalak Pakson 22 Gondolkozz logikusan... 24 Először Magyarországon a Brit Parlament A tehetség utat tör magának? 26

Köret

Univitalis 36 Four Year Strong - In Some Way, Shape or Form 36 The kisd are allright 36 Romantikus családregény egy... 37 Robert Merle: Mesterségem a halál 37 Kiscsillag: Néniket a bácsiknak! 37

Mozaik Kilátó Kereszténységünk 28 „Veled uram, de nélküled” Nemzet és vallás 29 Mit adott nekünk a kereszténység?

Ideális Wo- | Man 38 Szolzsenyicin és két társa 39 „A legkisebb is számít” Pénz, kocsi, lakás... 40 A magyar televíziós tehetségkutatás története II. Szarpoén, Képregény 42

Impresszum

Alapítók: László Barna, Nagy Zsolt, Réti Gábor Harsányi Ákos fôszerkesztô • Erőss Tímea felelôs szerkesztô, képes krónika • Maróti Petra címlap • Horváth Judit és Szatnik Szilvia házunk tája • Németh Krisztina párbeszéd • Kupa Krisztina szakma • Marton Lilla kilátó • Varga Márta lehúzó • Bartakovics Bettina szellem • Tarnai Zoltán elvonó • Németh Adrienn köret • Szemerédi Orsolya mozaik, szonda Tördelôszerkesztôk: Erôss Tímea, Gungl Larion, Horváth Gergely, Király Zoltán, Mijic Deján, Szabó László, Tarnai Zoltán Olvasószerkesztôk: Németh Boglárka, Szemerédi Orsolya, Varga Márta Grafikusok: Bartakovics Bettina, Maróti Petra, Németh Adrienn Fotó: Karton Network További munkatársak: Ana Gurau, Balázsovics Sándor, Barkóczi Csaba, Bence Krisztina, Bertalan Loretta, Czenki Júlia, Egri Viktor, Gál Zsuzsanna, Gradwohl Máté, Haffner Tamás, Horváth Dániel, Horváth Nikolett, Kasza Brigitta, Kis Viktória, Levente Merczel, Lóránt Balázs, Marton Lilla, Németh Adrienn, Neumann László, Pap Edina, Ronta Ákos, Schumann Tamás, Vad Endre Közremûködô oktatóink: Balogh Gábor, dr. Lóránd Balázs.

Szerkesztôség: 7622 Pécs, Rákóczi út 80. Tel.: 72/501-599/3180. Mobil: 70/705-1431 vagy 30/847-9025 Hirdetések: Varga Márta 30/471-2998, varga.marta@mailbox.hu Internet: honlap: http://feszek.pte.hu; Olvasói levelek: olvasoi@feszek.pte.hu; Aranyköpések: arikopi@feszek.pte.hu Nyomdai munkálatok: REPROFLEX Kft. (7622, Pécs, Pécs, József U. 28-32.)

XIX. évfolyam 6. szám

3

JEGYZET

FÉSZEK

Hírek Sárga Írta: Kupa Krisztina Ez a szín jut eszembe, ha arra a szóra gondolok: ideál. Eredhet ez filozófiai tanulmányaimból, amikor is a Nap, azaz a jó ideája pompázott sárga színben, esetleg abból, hogy számomra az I betû sárga színû, de láthatóan logikus magyarázatot nem tudok adni rá. Ez az egyediség jellemzi az ideálokat: kevesen tudják igazán megindokolni, hogy miért éppen a finn halálmetál a tanuláshoz számukra legalkalmasabb háttérmuzsika, mégis azt hallgatják. Mert az nekik jó, ellazítja ôket, és ezen van a lényeg: az ideál mindig jót képvisel. Amellett, hogy saját különbözôségünkbôl kiindulva az ideál mindenkinek más, léteznek általánosan elfogadott eszmények is: eszménykép az a fiatal nô, aki csinos, férjnél van, aprócska gyermekét neveli, emellett megállja a helyét a munkahelyén is, és közben rendben tartja a háztartást is. Az, ami ideális, az valahogy tökéletes is, és éppen ezért nem megvalósítható. Mert emberek vagyunk.

Az ideálok szerepe nem több mint útmutatás, egyfajta motiváció arra, hogy jobbak legyünk, azonban fontos figyelembe venni, hogy pont a tökéletlenségek azok, melyek egyedivé tesznek minket, ezért elôvigyázatosan kell az eszményiségre törekedni. Elôre is elnézést kérek hát az esetlegesen elôforduló tördelési, nyelvtani és egyéb hibákért, s kívánok ideális idôtöltést kedves Olvasóinknak miközben ideális lapszámunkat olvasgatják. •

4

Útjára indult a Zenélô Egyetem

KULTÚRA

Rektori köszöntôvel és a tutorok bemutatkozásával indult a ZEN elsô kurzusa a Pécsi Tudományegyetemen, február 23án. A magyar és nemzetközi viszonylatban is egyedülálló kezdeményezés célja elsôsorban nem zenészek, sokkal inkább kritikus, érzékeny emberek képzése.

Az ötletgazda, Beck Zoltán, a 30Y zenekar frontembere, az egyetem bölcsészettudományi karának adjunktusa adott tájékoztatást egy érdeklôdôkkel zsúfolásig megtelt elôadóteremben.

Témaként felmerül majd a könnyûzene és a hozzá kapcsolódó kulturális, társadalmi, gazdasági jelenségek vizsgálata, a zenei alkotófolyamatok ösztönzése és tehetséges elôadók, zenekarok bemutatkozási lehetôségének biztosítása is.

Bódis József, a PTE rektora is örömének adott hangot, hogy már az elsô elôadás rendkívül sok hallgatót vonzott.

Kiscsillag koncert – Pécs Idôpont: március 31.

Helyszín: Uránia Mozi (Hungária u. 19., Pécs, Hungary, 7621) Kapunyitás: 19.00 Koncertkezdés: 21.00 „A Kiscsillag egy komolyan vett hobbizenekar, negyvenkörüliek garázsrockzenekara, amely úgy alakult, hogy úgy alakult.” – definiálja magát a zenekar.

Az énekes-gitáros-dalszerzô – és nem mellesleg Kossuth-díjas – Lovasi András és a Pál Utcai Fiúkból ismert Lecsó koprodukciója minden alkalommal tömegeket vonz.

A felújított Uránia Moziban, viszont elôször lépnek színpadra a magyar alternatív zene ikonjai. Hazai terep, ismerôs arcok és egy cseppnyi pécsi életérzés várja a koncertre látogatókat. Kihagyni nem ér.

Vendég: Konyha Jegyár elôvételben 1500 Ft, a koncert napján 1800 Ft. Az elôvételes jegyek már március 7-tôl kaphatók a PartyZoo jegyirodában (Ferencesek u. 26). www.kiscsillagzenekar.hu/

AEGEE-Pécs programok Az AEGEE-Pécs diákszervezet ebben a szemeszterben is megszervezi a már-már hagyományosnak számító Borkóstolóját, ahol ismét a villánykövesdi Hotel Cabernet 5 kiváló minôségû borát, köztük a kuriózumnak számító gyümölcsborát ismerhetik meg a pécsi és külföldi egyetemisták. A kóstolás után korlátlan bor- és zsíros kenyér fogyasztás következik – kifulladásig. Az esemény április 13-án kerül megrendezésre, de elôtte is számos eseményt szervezünk– többek között medvehagyma túrát, orosz estet és még lasertagezést is tervezünk.

Minden programról a Facebook oldalunkon értesülhettek (facebook.com/aegeepecs).

„Kezdetben volt a rózsaszín” Rózsaszín Zsolnay Kiállítás Helyszín: Zsolnay Kulturális Negyed Közel négy évtizede, hogy egy családi örökségbôl hozzá kerülô boroskancsó felébresztette Winkler Barnabás Ybl-díjas építész „rózsaszínek” iránti szeretetét és elindította gyûjtôszenvedélyét, melynek eredménye a Rózsaszín Zsolnay Kiállítás több mint ezer darabot meghaladó együttese. A Zsolnay manufaktúra elsô évtizedeiben készült használati tárgyainak kalandos gyûjtésérôl, a manufaktúra kezdeti éveinek történetérôl és magukról a tárgyakról a gyûjtô az általa kiadott „Kezdetben volt a rózsaszín…” címû könyvében mesél.

XIX. évfolyam 6. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK

rum Fotóklub 2011 decembere óta tartó közös projektjének keretében készült fotók kiállítása. Képek a próbákról, elôadásokról, énekórákról, a zongora elôtt, mögött, sminkben és smink nélkül.

Szedd össze a haverokat és irány a JaA tárlat ingyenesen megtekinthetô.

A megnyitón közremûködnek a Musical kab-hegyre túrázni, kincset keresni és íjászkodni.

Stúdió tagjai.

Elôzetes bejelentkezés szükséges: Varga Ágnes túravezetônél (vargagi71@mail.

HANG/SZÍNPAD/KÉP - kiállítás com) április 3-ig.

Tavaszi szüneti túra a Jakab-hegyre Idôpont: március 26. – április 16.

Találkozó: 8.45-kor az Uránvárosi buszHelyszín: Szivárvány Gyermekház Helyszín: Szivárvány Gyermekház pályaudvaron (23-as megállója).

Kiállításmegnyitó: 2012. március 26-án Idôpont: április 05. 08.45 Még nincs programod a szünetre? Kimoz- Rendezô: Pécsi Kulturális Központ• 18.00 órakor A Szivárvány Musical Stúdió és a Spekt- dulnál otthonról? Szereted a kalandokat?

A kiállítása október 31-ig megtekinthetô a Zsolnay Negyedben. Alig pár percre a KTK-tól.

Nyitva tartás: kedd-vasárnap 10.0016.00 óráig (április 1-tôl 18.00 óráig) Információ: 06 20/235 4722 Belépô: felnôtt: 1200 és diák: 600Ft

A hallgatók érdekében Írta: KTK DJKB Tagjai DJKB, avagy a Diákjuttatási és Kollégiumi Bizottság rengeteg olyan feladatot lát el karunkon, amellyel hozzájárul a hallgatók egyetemi éveinek megkönnyítéséhez. Kollégiumba költöznél? Ösztöndíjra pályáznál?

Keress minket bizalommal!

A DJKB egy oktatókból és hallgatókból álló kari bizottság, melynek tagjait két éves idôtartamra választják meg. A jelenlegi, negyedik KTK DJKB tagjai 2012. január elsejével vették át mandátumukat. Az oktatói tagok változatlanul Dr. Gyetván Ferenc és Dr. Lóránd Balázs tanár urak, míg a hallgatók között a korábbi csapatból ismételten mandátumot szerzô Németh Nikolett, Haffner Tamás és Rajczi Rudolf mellett két új tag, Mándli Marinetta elsô évfolyamos, valamint Gulyás Balázs másodéves hallgató vesz részt a Bizottság munkájában.

Feladatunk igen széles körû, magában foglalja az Intézményi Szakmai, Tudományos DJKB iroda nyitvatartása Hétfô: 12:30-14:00 Kedd: 11:00-12:30 Szerda: 11:00-12:30 Csütörtök: 12:30-14:00 Péntek: Szünnap Kollégiumi ügyintézésre kedden és szerdán van lehetôség!

XIX. évfolyam 6. szám

Ösztöndíjakkal, a Szakmai Gyakorlati Ösztöndíjakkal, valamint a Rendszeres és Rendkívüli Szociális Támogatásokkal kapcsolatos teendôk elvégzését, ide értve a pályázatok kiírását, a beérkezô pályázatok átvételét, azok bírálatát, az eredmények megállapítását, és a hallgatók értesítését a megállapított eredményrôl.

Az ösztöndíjak mellett Bizottságunk végzi a kollégiumi elhelyezésekkel kapcsolatos feladatokat is. A korábbi években az egyes karok Diákjuttatási és Kollégiumi Bizottságai csak a kollégiumi elhelyezéssel kapcsolatos pályázatokhoz kötôdô teendôket végezték, azonban Egyetemünk Szenátusának döntése értelmében 2012. február 1-tôl átvették a Kollégiumi Osztály egyes feladatait, így ettôl kezdve a kollégiumokban mûködô Kollégiumi Diákbizottságokkal karöltve a DJKBk végzik az összes kollégiumhoz kötôdô feladatot. Így, ha év közben úgy döntesz, hogy kollégiumba szeretnél költözni, bátran keress minket irodánkban.

A kollégiumokhoz kötôdô feladatok átvétele mellett további két, jelentôsebb változás történt Bizottságunk mûködésében. Január végén korábbi, az udvaron lévô irodánkból a Pécsiközgáz tornyába költöztünk, ahol a jóval tágasabb irodában megoldhatóvá vált a pályázatok párhuzamos átvétele, így az egyes pályázatok leadásának határidején - korábban az udvaron kanyargó - hosszas sor töredékére csökkenhetett.

Elérhetôségek Posta • 7622 Pécs, Rákóczi u. 80./DJKB Telefon • +36 72 501 500 / 23439 mellék E-Mail • ktkdjkb@gmail.com Változás történt a Bizottság vezetésében is.

Dr. Gyetván Ferenc elnök új helyét - akinek ezúton is köszönjük két éves áldozatkész munkáját – Haffner Tamás, a Bizottság korábbi titkára, míg a titkári teendôket Rajczi Rudolf vette át, aki tavaly nyáron már ellátta ezt a feladatkört.

A KTK DJKB az elmúlt években maximálisan törekedett a Bizottság munkáját meghatározó Szabályzatok betartására, a hallgatók számára elônytelen rendelkezések megváltoztatására. Bizottságunk tevékenységének sikerét jól mutatja, hogy a tavalyi év végén lezajlott a kari DJKB-kat érintô ellenôrzés, mely során mûködésünket példaértékûnek, több területen kiemelkedônek, jól szervezettnek találta.

Az elkövetkezô idôszakban is hasonló elszántsággal próbáljuk végezni a feladatokat, mindent megtéve annak érdekében, hogy az új felsôoktatási törvény kapcsán az ösztöndíjak megállapításában történô esetleges változásokról értesítsünk benneteket.

Ha bármilyen kérdés merült fel bennetek az ösztöndíjakkal vagy a kollégiumokkal kapcsolatban, keressetek minket irodánk nyitvatartási idejében vagy elérhetôségeink valamelyikén bizalommal. •

5

KÉPES KRÓNIKA

FÉSZEK

Fotók: Karton Network

Univ Disznóvágás 2012

6

XIX. évfolyam 6. szám

FÉSZEK

KÉPES KRÓNIKA

FÉK Éjszakai fürdôzés

Fotók: Karton Network

XIX. évfolyam 6. szám

7

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK

Zona Mensa és Diákközpont A Zona Mensa és Diákközpont 2012. február elején nyitotta meg kapuit a Zsolnay Kulturális Negyedben, a 6-os út feletti gyalogos híd déli lábánál. Vendéglátó egységünk az elsôk között nyitott meg a Negyedben, egyedülálló módon ötvözve a menza típusú étkeztetést a minôségi ételekkel és gazdag választékkal. Mindezt a vendégeink pénztárcáját kímélô módon valósítjuk meg. Összeállította: Kovács Máté Célunk, hogy a Zsolnay Kulturális Negyedbe költözött és a Negyedhez közeli egyetemi egységek oktatói és hallgatói, a Negyed dolgozói, továbbá a Negyedbe látogató pécsi és nem pécsi turisták, látogatók elfogadható áron, minôségi alapanyagokból készült ételekkel csillapíthassák éhségüket.

A Zona Mensa a kezdeti idôszakban hétfôtôl péntekig reggel 8 órakor nyitja meg kapuit, este 18 óráig nyitva. A teljes nyitva tartási idô alatt büfé üzemel minden igényt kielégítô kínálattal. Menüajánlatunk 11 és 16 óra között érhetô el vendégeink számára. A Zona Buffet pedig már szombaton is várja a betérôket 10 és 17 óra között.

Napi menüajánlataink, áraink, programjaink és friss híreink naprakészen elérhetôk a www.facebook.com/zonamensa és a www. zonamensa.hu oldalakon. Ezeken az oldala-

8

kon tudsz tájékozódni rendezvényszervezési ajánlatainkról, továbbá a nemrég beindult étel házhozszállítás szolgáltatásunkról is.

A vendégek pihenését szolgálva chill out szolgáltatásainkat folyamatosan bôvítjük. A legkülönbözôbb egyetemi, kulturális és szórakoztató rendezvények szervezését, lebonyolítását vállaljuk elôzetes egyeztetés után.

Vélemény: Tamás (24, közgazdász hallgató): „Egyetemi hallgatóként igyekszem olyan helyeken ebédelni, ahol relatíve olcsón minôségi ebédhez jutok.

Eddig a megfelelô ár-érték arányban lévô ebédért sokat kellett gyalogolnom, amely gyakran bele sem fért az óráim közti szünetekbe – ezért sokszor a nap fôétkezése egy szendvics volt. A Zsolnay Kulturális Negyedben nyílt Zona Mensa és Diákközpont – úgy tûnik – megoldotta problémámat. Mindössze a Balokányon kell átsétálnom és az étkezdében gyors kiszolgálással minôségi ételhez jutok, elfogadható áron. A jövôben biztosan ide fogok járni.”

A pénztárcabarát menüárak mellett véletlenszerû napokon további akciókat vezetünk be a menüs étkeztetés idejére, amikor egy-egy menücsomagba kedvezményesen illesztjük bele az üdítôt vagy a desszertet.

További szolgáltatások: Terveink között a következô szolgáltatásportfolió fogja kiszolgálni vendégeink egész napos pihenését, szórakozását, egységünkben eltöltött idejét: • Ingyenes WiFi elérhetôség • Csocsó • Fontosabb, televízió által is közvetített események esetén projektoros kivetítés És a szolgáltatások sora folyamatosan bôvül!

Találkozzunk a Zona Mensa és Diákközpontban!

Töltsd el nálunk szabadidôdet. Ebédelj nálunk. „…mert ez a mi asztalunk!”

Zona Mensa és Diákközpont www.facebook.com/zonamensa www.zonamensa.hu •

XIX. évfolyam 6. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK

Intézményi, Szakmai, Tudományos Ösztöndíjasok 2012 Összeállította: Haffner Tamás, DJKB elnök A szociális támogatás és a szakmai gyakorlati ösztöndíj pályázása mellett a kar hallgatóinak idén is lehetôsége nyílt Intézményi, Szakmai, Tudományos Ösztöndíjra pályázniuk. Ebben az ösztöndíjban azok a teljes idejû alap-, mester-, osztatlan-, valamint felsôfokú szakképzésben résztvevô államilag támogatott, illetve költségtérítés hallgatók részesülhetnek, akik tanulmányaik mellett kiemelkedô tudományos, közéleti, sport, illetve mûvészeti tevékenységgel rendelkeznek. Ebben a félévben a 25 pályázatot ítélt támogatandónak a Diákjuttatási és Kollégiumi Bizottság. A nyertes pályázók közül 17-an járultak hozzá személyük nyilvánosságra hozásához, az ô neveiket itt olvashatjátok. Gratulálunk mindegyik sikeres pályázónak, és kívánjuk, hogy továbbra is sikerrel folytassa a tevékenységét.

Név Balogh Gábor Czibor Zsófia Czoller Dominika Gulbert Ármin Halász Ákos Herendi Bettina Kerekes Brigitta Kis Andrea Kozsahuba Réka Mikó Richárd Ökrös Kata Páger Balázs Prifer Barnabás Rózsás Alexandra Szerb Bence Takáts György Zaja Róbert

Szak Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Marketing Pénzügy és számvitel Pénzügy és számvitel Gazdálkodási és menedzsment Gazdálkodási és menedzsment Gazdálkodási és menedzsment Pénzügy Gazdálkodási és menedzsment Vezetés és szervezés (angol nyelven) Gazdálkodás és menedzsment Regionális Politika és Gazdaságtan Kereskedelem és marketing Msc in Applied Management / Marketing MA Vezetés és szervezés (angol nyelven) Gazdálkodás és menedzsment Pénzügy

Évfolyam III. II. IV. III. II. IV. III. I. I. II. III. II. III. II./I. I. IV. II.

A TM szervezésében

Angol nyelvi tanulószoba Once upon a time, some students were thinking about this: „Ugyan minek tanuljak angolul? „ vagy „Tanultam már, sôt nyelvvizsgám is van.” Ilyen, és ehhez hasonló belsô hangokat szeretnék meggyôzni miért is fontos az angol: Írta: Rózsás Alexandra 1. Mernél angolul önfeledten tárgyalni, kommunikálni a leendô munkahelyeden?

2. Nem érzed, hogy néha hasznos lenne a legaktuálisabb cikkeket elolvasni angolul – magyar fordítás hiányában – pl. a szakdolgozatodhoz?

3. Szeretnéd a gazdasági cikkeket, könyveket meg is érteni, nem csak olvasgatni?

4. Szeretnél interaktív nyelvtanulásban részt venni, új embereket megismerni és közben még

XIX. évfolyam 6. szám

sok hasznos angol kifejezést is megtanulni tapasztalt, angolképzésben résztvevô hallgatótársaidtól?

5. Eleged van, abból, hogy a kedvenc sorozatodnak a feliratára napokat kell várnod?

Ha legalább 2 kérdésre igennel válaszoltál, akkor szívesen várunk a szeptembertôl induló TM angol nyelvitanulószobában!Középiskolás ismerôseid figyelmébe pedig a tavaszi hétvégi érettségi felkészítônket ajánlhatod!

Ha épp karunk angolképzésére jársz, és szívesen kipróbálnád magad tanárként, várjuk a Te jelentkezésedet is a kozgaztm@gmail.com email címen! That’s all folks! •

9

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK FIATAL ÉRTELMISÉGI KLUB

Ahol a szórakozás és szakma nem zárja ki egymást Karunk egyik legnépszerûbb diákszervezete tárt karokkal várja a bulikra és a tudásra egyaránt szomjazó hallgatókat! A PTE- FÉK elnök, Horváth Dániel írása alapján kaphattok egy kis ízelítôt a szervezetrôl! Írta: Horváth Dániel, FÉK Elnök Aki minket választ, az a szórakozás, szakma és cooltúra tökéletes hármasát kapja meg. Kéthetente színes programokkal várunk, melyek alatt egyetemista éveitek legszebb élményeivel is gazdagodhattok. Remek lehetôség egyebek mellett arra, hogy a ma oly fontos kapcsolati tôkéteket gyarapítsátok.

Idén több nagyszabású programmal készülünk nektek: - Éjszakai fürdôzés: Pécs környéki fürdôket bérelünk ki félévente kétszer, és akkor hajnalig csak mi vagyunk ott, egyetemisták, nagyon jó hangulatban!

- FÉK TÁBOR: új program, mely a FÉK életében az elsô több napos rendezvény, garantált szórakozás, ismerkedés, csapatépítés és egy kis szakma!

- Szakmai fórumok: közismert, elismert vendégekkel szervezünk fórumokat, ahol beszélgetésre, vitára, a kapcsolati tôke kovácsolására is adódik lehetôség.

- Oktató-hallgató fórumok: azért, hogy ismerjétek, ki tanít benneteket, oldottabb – kötetlenebb beszélgetôs esteket tartunk, melyeknek a témáját mi hallgatók választjuk.

- Szakmai kirándulások: Országház, Alkotmánybíróság, Magyar Nemzeti Bank, börtönlátogatások.

- Aranyosgadányi Szabadegyetem: jó levegôn, jó társaságban egy kis beszélgetés, majd közös vacsora és buli késô estig, szépség- és táncversennyel, finom borok mellett.

- Koktél Egyetem A FÉK lehetôséget teremt, hogy széles körben, más karok hallgatóival építsetek ki kapcsolatot, ismereteket. Az általunk szervezett programokon

szakmai kapcsolatokat is tudtok kialakítani meghívott elismert vendégeinkkel, ezen kívül oktatóitokkal is jó, baráti kapcsolatba tudtok kerülni.

A KTK FÉK csapatot Lengyel Botond (KTK FÉK Elnök), Keresnyei Zsófi (KTK FÉK Alelnök), Csizmadia Márton, Hegyi Eszter, Müller Petra, Kiss Gergô Ákos, Miklós Viktória alkotja, keressétek ôket bátran! •

KAPPA TAU BETA

Tavasz, Kappa módra!

Kirándulások, biciklitúrák, szabadtéri programok tömkelege és a közeledô nyár szele. De önmagában a tavasz mit sem ér… Arról, hogy nyáron legyen mit kipihenni, a többi diákszervezet mellett mi, Kappák is tenni fogunk. Írta: Kappa Tau Beta Garantáljuk, hogy idén is számíthattok a pörgôs, felejthetetlen (vagy éppen képszakadásos, azaz felejthetô) programokra a részünkrôl.

Célunk nem más, mint a test és lélek harmóniájának megtalálása, illetôleg a máj kiszáradásának

10

elkerülése a legkülönfélébb lôrék a gyomorba szájon keresztül történô leöntésével.

Idei repertoárunk a már jól bevált programok mellett természetesen felvonultat pár újat is.

Március folyamán kerül megrendezésre a második Kappa Tau Beta Beerpong bajnokság, mely idén több csapattal, több fordulóval és több folyékony kenyérrel várja a nevezô csapatokat. Április 10. napján ismét sárga-feketébe borul a Jobb mint otthon, egy hatalmas Kappa est keretén belül, ahol megtalálható lesz az Ice-luge, a beerpong-beerbong duó, a feladatfal és természetesen idén is elfoglaljuk a pultot egy Jägertrain erejéig, hogy aztán Estben a jogászok italát elcápázva megmutassuk nekik, hogyan mulat egy igazi egyetemista.

A szelek havában, azaz áprilisban kerül még megrendezésre az elsô Kappa biciklitúra is, ahol

Pécs és a Mecsek tájait fogjuk két keréken felfedezni. Azok se búsuljanak, akiknek nincs bringájuk, nekik igyekszünk majd lehetôséget biztosítani annak bérlésére.

Végül, de nem utolsó sorban a KTK legnagyobb programján, a Pécsi Tavaszon is tiszteletünket tesszük egy remekbeszabott vetélkedôvel, amit még sokáig fogtok emlegetni.

Idén is nagy erôkkel dolgozunk azon, hogy egy élményekkel teli esztendôvel és sok új baráttal gazdagodjunk mindnyájan. Szóval lustaságot félrerakni, könyveket hanyagolni, és az elmét jó szélesre tárni, mert lesz minden mi szem szájnak ingere (fôleg szájnak).

További infóért, és hogy le ne maradjatok semmirôl, látogassátok a Facebook oldalunkat, írjatok e-mailt (ktb.program@gmail.com), vagy kapjatok el minket a suliban! •

XIX. évfolyam 6. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK SPORTFOLIO HSE

Sportfolios hírek A hó elolvadt, a nap kisütött, a második szemeszter elkezdôdött… Így a Sportfolio csapatai immáron megújult erôvel állnak új kihívások elé. Versenyeken és bajnokságok sorozatain emelik a játszmák színvonalát. S bár még csak most kezdôdött a szezon, a csapatok máris említésre méltó eredményekkel járultak hozzá a Pécsiközgáz mindennapjaihoz.

Készítette: Sportfolio HSE Március 2. és 3. között került megrendezésre Budapesten a KEK (Kárpát-medencei Egyetemek Kupája), ahol részt vett nôi röplabda csapatunk. A két nap alatt lejátszott 8 meccs után az NB I-es játékosokkal teletûzdelt TF és az ELTE II. csapata mögött csapatunknak sikerült felküzdenie magát a dobogó harmadik fokára, így bronzéremmel térhettünk haza.

Elindultak továbbá a bajnokságok tavaszi fordulói is. A PTE karok közötti bajnokságában a következô Sportfolio-s alakulatok várják a szurkolókat: nôi és férfi kosár, fiú kézilabda, mix röpi (3 csapat). Ezen kívül a focistáink az EHÖK nagypályás focibajnokságban indulnak. A meccsek idôpontjairól és helyszíneirôl a Facebookon tájékoztatjuk a hallgatókat.

Az Universitas bajnokságon az összes meghirdetett sportágban pályára léptek közgázos hallgatók. Összesen 9 csapattal és több mint 80 emberrel képviseltettük magunkat a versenyen.

Az Universitas bajnokságon való szereplésünk eredményeképpen lány kosár csapatunk a két fordulós összesített ered-

XIX. évfolyam 6. szám

egész éves teljesítményük alapján alulmaménye alapján elsô helyen kvalifikálta magát radtak, és végül a második helyen zártak. A a területi fordulóra, míg fiainknak sajnos ez lányok esetében egy alakuló csapatról beszélünk, amely játékosainak elsô megméretidén nem sikerült. tetése volt a mostani, mégis ezüstöt szereztek.

A tavasz közeledtével elindultak futóversenyeink is. Március 4-én rendezték meg a Pécs-Harkány országúti futóversenyt, ahol egy hallgatói és egy oktatói csapat is rajthoz állt. A népes mezônyben hallgatóink a legjobb PTE-s alakulatként a 8. helyet szerezték meg (Baráth Tamás, Kenesei Mirko, Szerb Bence), míg a másik csapatunk a 22. pozícióban végzett (Rácz Gábor, Klesch Gábor, Fehér Tibor).

Még említésre méltó a Szarvasûzôk váltóA legkiemelkedôbb helyen röplabda csapataink végeztek, hiszen a lejátszott két versenye is, amelyre hagyományainkhoz híforduló alapján a hat induló csapat közül a ven csapataink mindig elutaznak. A verseny KTK-3 az 5. helyet szerezte meg, a KTK-2 a 2. április 14-én lesz, két csapatot neveztünk, helyen végzett, ami pótselejtezôs helyet csapatonként 12 emberrel. • ér, míg a KTK-1 elsôként jutott tovább a területire.

Futballban bár a srácok a második helyen zártak csoportjukban, mégsem folytathatják a versenyt, hiszen összesítettben nem sikerült feljutniuk a dobogóra. Lányaink azonban könnyedén jutottak tovább a városi fordulóra, hiszen nem akadt ellenfelük sem ôsszel, sem most a mezônyben.

Kézilabdában a srácok parádés játékkal nyerték a tavaszi fordulót, de az

11

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK

KTK Felezô Buli 2012 2012. március 14-én tartottuk meg az idei felezô bulit. A program 21:00-kor kezdôdött, ahol elôször hidegtálas vacsora, valamint pezsgô fogadta a „félidônél” járó hallgatókat. Már az este kezdetén több mint 150 jelenlévôt számláltunk, ez a hangulaton is meglátszott.

Eleinte a hangsúly a vacsorán, a pezsgôzésen és a vidám beszélgetésen volt. Írta: HÖT A diákok nagyjából egy órát töltöttek a gólyatábor óta nem látott vagy éppen az azóta barátokká vált csoporttársakkal. Igyekeztünk minden elôjelentkezô érkezését megvárni, ezután Ronta Ákos, a HÖT elnöke egy rövid köszöntôt tartott.

A beszédet hatalmas lufi esô követte.

Azonban itt még korán sem ért véget az este, a lufik után újabb meglepetés várta a résztvevôket. Egy nagyon jól megszerkesztett videót tekinthettek meg a másodévesek, melynek mi más lehetett volna a témája, mint a gólyatábori emlékeik rövid összefoglalása. Szinte minden program feltûnt a vetítés során. Láthattunk a vizes pólótól kezdve a sör-virslievô versenyig szinte mindent. ;). A kis film szintén nem várt sikert aratott.

Mindezek után következett a számunkra legelképesztôbb fordulat. Ugyanis a diákok, ahelyett hogy a jól megszokott szerda esti programot (át a Kicsibe, majd vissza Est) követték volna a helyszínen maradtak. Ennek köszönhetôen, és természetesen a hatalmas ital akcióknak a buli már 23:00-kor kezdetét vette és meg sem állt hajnalig.

Az este folyamán természetesen még rengeteg felsôbb éves hallgató csatlakozott, a méltán híres Közgáz Szerdához. Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy egy fergeteges bulinak lehettünk tanúi, és az évek óta volt (egyik) legjobb Felezônek.

Köszönjük a szervezést, a befektetett munkát és nem utolsó sorban a részvételt mindenkinek.

Hiszen nélkületek nem lett volna az igazi! •

Az ország legnagyobb hallgatói bulija a Velencei-tó partján horgonyoz le nyáron

2012-ben Velencére költözik az EFOTT!

Fesztiválvárossá válik Velence 2012. július 3-8. között! A legnagyobb magyar zenekarok, a hamisítatlan EFOTT-hangulat és a változatos kulturális- és sportprogramok évtizedek óta adottak, ehhez társulnak hozzá jövôre a Velencei-tó remek természeti adottságai valamint a házigazda Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kreatív csapata. Így a következô Egyetemisták és Fôiskolások Országos Turisztikai Találkozója garantáltan felejthetetlen lesz!

Az Egyetemisták és Fôiskolások Országos Turisztikai Találkozója (EFOTT) hazánk legrégebbi kulturális- és könnyûzenei fesztiválja, amely az elmúlt két évben folyamatosan látogatócsúcsot döntött. Pécs-Orfûre és Szolnokra is közel hetvenezren látogattak el. Az 1976 óta vándorló, folyamatosan bôvülô hallgatói rendezvény jövô nyáron egy kiváló környezeti adottságokkal rendelkezô helyszínre, Velencére költözik.

Hosszú strandszakasz a Velencei-tó partján, úszómedence és változatos sportpályák: wakeboard, kosárlabda, strandfoci, tenisz, röplabda, valamint túra- és sárkányhajózási lehetôségek. A fesztivál területén, azaz Velen-

12

cei Vízi Várban minden eddiginél több sporto- amelynek Egyetemi Hallgatói Képviselete minlási lehetôség várja a látogatókat, így a 2012- dent megtesz azért, hogy felejthetetlenné tees EFOTT programkínálatában még hangsú- gyék hallgatótársaiknak a 2012-es fesztivált. lyosabbá válik a sport.

A djuice névadó támogatóként jövôre is A következô EFOTT-on is a legnagyobb hozzájárul a fesztivál programjaihoz és magas hazai elôadók zenéjére szórakozhatnak a színvonalához. A TakarékPont, Rauch Hungária hallgatók, s a szervezôk annyit elárulnak, és Heineken Hungária pedig fôtámogatóként hogy jövôre sem lesz hiány a meglepetések- lesz jelen Velencén. ben és a rendhagyó, különleges, kizárólag a Az EFOTT 2012. július 3-8. között hazánk fesztiválra szervezett produkciókban. második legnagyobb tavát változtatja a nyár A házigazda felsôoktatási intézmény a szá- legnagyobb bulihelyszínévé! mos kulturális hagyománnyal rendelkezô BudaEFOTT – csak szabadon… • pesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,

XIX. évfolyam 6. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK ERASMUS

Valahol, messze, messze...

Finnország? Igen! Na de mi jut eszedbe róla? Hát… hó, jég, hideg, rénszarvasok, szauna… Igen, ez is benne van. De azért egy kicsit több. Fél év után tudom, mirôl beszélek: a finnek furák. Különcök. Szeretni valóak. Érdekesek. De elsôsorban maguknak való emberek. És nagyon nem olyanok, mint Te vagy én!

Készítette: Mystic Négy hónap finnországi tartózkodás után, ha mindent nem is, de azért már tudok pár dolgot arról, milyen az élet a jég és hó birodalmában. Mert azért nem minden fekete és fehér, még akkor sem, ha erre az országra többnyire ezt húzzák rá: fehér hó, sötét napok. De a képlet az nem ilyen egyszerû!

Elôször is: nincs mindig sötét és hideg, nyár végén például egész kellemes a dolog: nem lehet ráfogni, hogy túl meleg van, pont ideális az idô ahhoz, ha csinálni akar az ember valamit. És ez a valami gyakorlatilag bármi lehet: túrázás, csónakázás, gombaszedés, úszás – álljunk csak meg!

Finnországban kicsit mások a szabályok, mint Európa bármely más pontján.

Bárhol szabad spontán kempingezni, egészen addig, amíg az nem valakinek a kertjében történik. Tehát ha az embernek kedve van az erdô közepén vagy az ezer tó egyikének partján sátrat verni és tábortüzet gyújtani, egész nyugo d tan megteheti, szedhet fát is hozzá, ha úgy tartja kedve, foghat halat vacsorára, szedhet gombát, desszertnek pedig egy kis áfonyát vagy valami más bogyós gyümölcsöt. A természet mindenkié, és mindenki szabadon használhatja az általa nyújtott ajándékokat, amíg azt nem más kárára vagy anyagi haszonszerzés céljából teszi.

Ugyanez a szabadság vonatkozik a tavakra is. Bárki csónakázhat rajta, moshatja a szônyegét vagy úszhat benne, akár meztelenül is, még

XIX. évfolyam 6. szám

akár a város közepén is. (És ez tényleg így van, a saját szememmel láttam!) A finnek ezt természetes dolognak tartják, hiszen mi is a természet részei vagyunk. A víz pedig a megtisztulást segíti, akárcsak a szauna. Így lehet az, hogy a tradicionális finn szaunába az emberek nem fürdôruhában járnak.

Mikor megláttuk, hogy a szaunára ki van írva az uszodában, hogy belépés kizárólag ruha nélkül, elôször mind úgy néztünk, mintha a helyiek bolondok lennének. De aztán egy kedves finn ismerôsöm elmagyarázta a dolog lényegét. Amikor szaunáznak, az egyszerûen csak a fürdés, megtisztulás része. Egyértelmû, hogy mi sem állunk be otthon a zuhany alá fürdôruhában. Az ottani hiedelmek szerint az ember csak akkor lehet teljesen tiszta, ha a szaunában megtisztul, és utána megy zuhanyozni. És azt is elmagyarázták, hogy ha fiúk és lányok együtt mennek be a szaunába, azt ôk egyáltalán nem úgy értelmezik, ahogy ezt a legtöbb európai teszi.

Számukra ez természetes. Mindenki így született, és ezt ôk nem rejtik el. És egyáltalán nem úgy gondolnak egymásra a szaunában, ahogy azt egy európai tenné. Szerintük nem errôl szól. És itt akkor térjünk is ki kicsit az általános sztereotípiákra, például arra, hogy a finnek hidegek. KACSA! Nem beszélnek

sokat, és nem ugrálnak körülötted napi 24 órában, ez igaz, de csendben törôdnek veled. Ha arról van szó, hogy valakinek segítségre lenne szüksége, szinte nincs olyan finn, aki ne ajánlaná fel, amit a lehetôségei engednek.

Bár sokan nem gondolnák, a finnek nagyon jó vendéglátók, bár van egy fontos dolog, ami mellett nem szabad szó nélkül elsiklani: a „Finnish silence” nevû jelenség/magatartás.

A finnek nem beszélnek állandóan és feleslegesen, csak ha van mit mondaniuk. A csend ott nem feszültséget vagy unalmat jelent, csak azt, hogy minden rendben van. Nem kínos tíz percig némán ülni egy csésze kávé mellett (abból nagyon sokat isznak) a gondolataidba mélyedve. Ez azt jelzi, hogy értékes, értelmes ember vagy. A külföldiek számára ez általában eléggé bizarr, de én például nagyon jól tudtam azonosulni vele. Embere válogatja.

Vannak más furcsaságok is. Például, hogy az emberek nem rohannak. Mindenki szépen kivárja a sorát, legyen szó buszról, boltról, postáról vagy a piros lámpákról.

Ott egyszerûen nem megy át az ember a piros lámpán, még akkor sem, ha senki nem jön, még késô este sem. Mert a finnek nem ilyenek. Tiszteletben tartják, hogy a szabályok az ô javukra vannak, nem keresik, hol lehetne megszegni ôket, még ha az kényelmesebb is. Nem tolakodnak, nem lökdösôdnek, tisztelik a másik ember magánszféráját, és nem lépik át a láthatatlan határt, ha nem muszáj. Mert finnek.

Lényeg, hogy az ott északon egy más világ. Jobb? Rosszabb? Más. •

13

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK KIREPÜLVE

Pap Edina, könyvvizsgáló

Ennyi férfi után ideje volt már végre egy hölgyet is faggatni. A szebbik nem képvisel ô i közül pedig Pap Edinára esett a választás, akinek a diplomáján még meg sem száradt a festék, de máris egy remek munkahelyre lelt. Bár boldogan válaszolt kérdéseinkre, az „öregdiák” megszólítás azért szíven ütötte.

Készítette: Ákos - Szeptemberben még diákként olvashattad a Fészket, ma meg már „öregdiákként” szerepelsz benne… Milyen érzés?

- Elsôsorban megtisztelô, hogy rám gondoltatok. Másrészrôl bármelyik rovatban szívesebben szerepelnék „nemöreg” diákként…

- Friss diplomával gyorsan találtál munkát.

Mi a titkod?

- Elsôsorban az, hogy céltudatosan alakítom a dolgaimat és ambiciózus vagyok. Szeretek célokat kitûzni és addig hajtani, amíg azokat elérem – ez egyrészt kihívást, izgalmat jelent, másfelôl nem tudom elképzelni, hogy „csak úgy legyek”. Már egy évvel ezelôtt foglalkoztatott a gondolat, mi lesz majd suli után.

Ehhez képest viszonylag késôn, május végén adtam be elôször az önéletrajzomat egy céghez. Az interjún azonban önmagam tudtam lenni, nem izgultam, és látták rajtam, hogy határozott vagyok.

- Mesélj kicsit a munkádról!

- Könyvvizsgálaton dolgozom, a tipikus pályakezdô pozícióban, asszisztensként. Ez értelemszerûen azt jelenti, hogy kezdô szintû feladatokat kapok (munkalapok elkészítése, kontrolltesztelés, értékcsökkenés kalkuláció stb.). Két hónap után egyre jobban értem és élvezem, amit csinálok – bízom benne, hogy a lelkesedésem a szezon végére sem fogy el.

- Mennyire érzed úgy, hogy a diploma megszerzésével felnôtt lettél?

- Nem szeretem és nem is szoktam azt mondani, hogy felnôtt vagyok, de a diploma megszerzése valóban ezt az érzést nyújtja.

- Milyennek képzelted el egyetemistaként az ideális felnôtt életet?

- Úgy képzeltem, hogy ha megkapom a diplomám, elkezdek dolgozni és a saját lábamra állok. Néhány évig még „élvezem az életet”, és ha úgy alakul, családot alapítok.

Kezdek a saját lábamra állni, de egyelôre az „élvezem az életet” szakaszban vagyok, amit - leszámítva a kevés szabadidôt – élvezek is.

14

- Mennyire hiányzik a város, az itt ragadt barátok?

- Nagyon hiányzik Pécs, és a barátaim is. Sajnos ritkán jutok le, mivel szinte minden szabadprogramomat hétvégékre kell beszorítanom, de telefonon és e-mailben mindegyikükkel tartom a kapcsolatot.

Egyébként a közgázosok nagyon nagy része egyetem után Budapesten vállal munkát, így néhányukkal szoktam találkozni.

- Mennyire éltél aktív egyetemi életet?

- Abszolút! Elsô évben két diákszervezetnek voltam aktív tagja. Az IKA TM-ben (ma TM) közgazdaságtan tantárgyfelelôs voltam, ez az idôszak nagyon kedves emlék számomra – sok kedves ismerôst és barátot szereztem, a TM-irodában mindig jó hangulat fogadott. Ezen kívül MKT-tag voltam, elsô év végén pedig jelentkeztem gólyatábor szervezônek. Mesterképzés 2. félévében pedig tanulmányi referens lettem a Hallgatói Önkormányzatban.

Ezen kívül a hétköznapokban is aktívan részt vettem, a suliba rendszeresen bejártam, még ha néha ki is hagytam az órákat, legalább a társaság kedvéért. Szorgalmi idôszakban a barátaimmal szinte minden héten mentünk a Jobbmintba.

Viszonylag jó tanuló voltam, az órák többségére bejártam. Második évben kezdett érdekelni a korlátozott racionalitás elmélete, késôbb Molnár Andrással ebben a témában írtunk egy TDK-dolgozatot, amellyel az OTDK Gazdaságelméleti szekciójában elsôk lettünk.

- Milyen mértékben tudod kamatoztatni a HÖT-ben megszerzett tapasztalataidat a munkád során?

- Szinte minden héten másik ügyfélnél, másik teammel dolgozom együtt, úgyhogy a csapatmunkában, problémamegoldás-

Névjegy

Pap Edina Tanulmányai a karon: 2006-2011 Szak, Specializáció: BA-n Alkalmazott közgazdaságtan, MA-n pedig Közgazdasági elemzô Kari tevékenysége: TM (közgáz felelôs), MKT, HÖT (tanulmányi referens), Szolgi Munkahelye: KPMG-nél, auditon ban és az emberekkel való bánásmódban szerzett tapasztalataimat abszolút ki tudom használni.

- Az ideál a mostani szám központi témája.

Ki jelentett számodra példaképet?

- A szeretteim mindegyikének van olyan tulajdonsága, ami példaként lebeg a szemem elôtt. Igyekszem ezek, illetve a hitem és a meggyôzôdéseim fényében alakítani a személyiségem. Nincs konkrét személy, akire egy az egyben hasonlítani szeretnék, de ha valakit ki kellene emelnem, az a nagymamám lenne. Ô minden helyzetben tud helyesen dönteni és viselkedni – tiszteletreméltó ember, akire a környezetében élôk felnéznek, és tôle várják a segítséget.

Hozzá hasonlítani igazi kihívást jelent.

Szakmai tekintetben persze más a helyzet – több egyetemi tanár is példaként lebeg a szemem elôtt, ôk azok az emberek, akiknek nemcsak nagy a tudásuk, de át is tudják adni azt.

- Szerinted te milyen példakép lennél mások számára?

- Még sose jutott eszembe, hogy bárki számára példakép lehetnék. Igyekszem mindig lelkiismeretesen, jó szívvel dönteni, kitartó és határozott vagyok. Ezek talán példaértékû tulajdonságok, de ahhoz, hogy példakép legyek, még sokat kell csiszolnom magamon.

- Mit üzensz a hallgatóknak?

- Élvezzék ki az egyetemi éveiket, pörögjenek, mert ez a legszabadabb idôszak az életükben. Meg persze tanuljanak is, egészséges mennyiségben. •

XIX. évfolyam 6. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK FOLYOSÓ HANGJA

Ideális ideálok Az embernek legalább egy életfázisában – legyen szó akár a naiv kamasz évekrôl – vannak vagy voltak ideáljai. Példaképeket illetôen nem kell feltétlenül messze mennünk, némelyeknek elég csak a saját családi köreiben szétnézni, és megtalálják azt, akit bálványozhatnak, követhetnek. Összeállította: Petrol - Neked vannak ideáljaid?

- Gyermekkoromban anyukám volt a példaképem, mivel nagy álmom volt, hogy egyszer én is ilyen szeretô, gondoskodó édesanya és feleség legyek. De az elmúlt években rá kellett jönnöm, hogy a 21. század egyik alapkritériumává vált a nôk helytállása a munka világában, a karrierépítés elsôdlegessége - akár a családalapítás kárára is.

- Szerinted a példaképek mennyire szükségesek egy egyén életében?

- Szerintem fôként gyermekkorban fontos, mert még ekkor nincs valós rálátás a világra. Így egy példakép segíthet az egyéniség kifejlôdésében.

- Mennyiben káros az ideálokhoz való makacs ragaszkodás?

- Nem alakul ki a saját egyéniségünk, torzítja a világképünket. Ha elérhetetlen álmokat dédelgetünk, akkor az árthat az önbecsülésünknek, folyton elégedetlenek leszünk önmagunkkal, viszont egy jól megválasztott példakép a jó irányba terelhet minket.

Kasza Brigitta, levelezô BA III. - Mit gondolsz az új generációs ideálokról?

- Igazság szerint nem ismerem ôket, de úgy érzem, hogy nagyon rossz irányba haladunk. A mai fiatalok a külsejüket a lebutított társadalom elvárásai szerint igyekeznek tökéletesre alakítani, és ezzel szinte szoborszerûvé, nemtelen bábuvá alakítják magukat.

- Manapság mi az, ami leginkább befolyásolja a példaképek kiválasztását?

- Sajnos olyan idôket élünk, ahol a fiatalok többsége mindenképp szeretne hasonlítani valakire, akire felnézhet. Amivel alapvetôen nem is lenne gond, csakhogy az esetek többségében egy olyan – több személy által komponált – mûfigurát istenítenek, aki még talán azt sem érdemelné meg, hogy beszéljenek róla. A példaképek kiválasztásánál óriási szerepe van a médiának. A média által felkapott, úgynevezett „sztárok” gyakorlatilag semmit sem tettek le az asztalra, mégis hihetetlen módon ezrek, sôt százezrek rajonganak értük - Milyen téveszmék uralkodnak az ideák megválasztásában?

- Szerintem a legfôbb probléma az, hogy nagyon sok fiatalnak nincsen saját gondolata. Az esetek többségében megpróbálnak elbújni valaki vagy valami más mögé, ahelyett, hogy kiállnának, és igenis vállalnák azt, amit éppen az adott témában gondolnak.

Sokan az anyagi gazdagságot az erkölcsi elé helyezik.

Balázsovics Sándor, MA II.

XIX. évfolyam 6. szám

- Neked ki az ideálod?

- Konkrét ideálom nincs, de talán a nagynéném áll ahhoz a személytípushoz a legközelebb, aki a példaképem lehetne. Ô közgazdászként dolgozik, és ezen a pályán elég nagy sikereket ért el. Mindamellett több éve van komoly kapcsolata, és most született kisgyermekük. Én is sikeres szeretnék lenni a szakmámban, munkámban és a magánéletemben is.

- Milyen tulajdonságokkal kell bírnia egy példaképnek?

- A példaképnek magabiztosnak kell lennie abban, amiért felnézünk rá. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy sikeres legyen az élet fontos területein. Például legyen szerethetô, olyan, aki fenn tud tartani egy párkapcsolatot. De legyen biztos a tudásában, ahhoz, hogy a szakmájában fel tudjon mászni a lépcsôfokokon.

- A család mennyiben befolyásolja az egyéni példaképrendszer kialakulását?

- Annyiban befolyásolja, hogy ha egy „jó” családban növünk fel, akkor a példaképünket a család tagjai között találjuk meg. Ha büszkék vagyunk a szüleinkre vagy a családban akárkire, akkor általában hozzájuk akarunk hasonlítani.

Horváth Nikolett, BA II. - Te milyen szempontok szerint választasz példaképet?

- Nem könnyû a kérdés, mert nem mondhatnám, hogy túl sok példaképem volna. Kettôt mégis tudok, Hugh Hefnert és Sir Alex Fergusont.

A szempontokat nehéz lenne kategorizálni. Ami talán közös a két példaképben, hogy mindketten sikeresek, és ami a legfontosabb, elérték céljaikat, ez pedig nálam a legfontosabb. Szerintem minden embernek szüksége van bizonyos célkitûzésekre, hiszen e nélkül csak úgy lennénk a nagyvilágban, nem tudnánk, mit szeretnénk elérni. Ha pedig sikerül elérni ezeket a célokat, akkor már „csak” meg kell tartani azt a megfelelô állapotot. Konkrét példával élve, Hefner évtizedek óta sikeres lapot vezet, Sir Alex pedig 25 éve van egy nagy csapat élén.

- Az idealizálás megnehezíti vagy inkább megkönnyíti a párkeresést?

- Szerintem ez mindenkinél másképp zajlik, de ha mindenképp egy bizonyos ideálnak szeretnénk megfeleltetni valakit, az csak nehezíti a dolgot. Általában nem is tudnak az emberek pontosan az elképzelteknek megfelelô párt találni. Van, aki ezt elfogadja, van, aki nem, és tovább keresi élete párját évekig, és végül általában az derül ki, hogy feleslegesen pazarolta el azokat az éveket. • N. László, BA III.

15

PÁRBESZÉD

FÉSZEK - Interjú Dr. Lóránd Balázs adjunktussal -

A tanácsadás szakértôje

Dr. Lóránd Balázs fiatal kora óta részt vesz a hallgatói élet szervezésében, jelenleg is a DJKB bizottság tagja, emellett a zenélés is végigkísérte életét. Élettörténete mellett az álláspiacon való elhelyezkedéssel kapcsolatban is érdekfeszítô válaszokat kaptam. Írta: Németh Krisztina

- Kérem, meséljen a családjáról!

- Szüleim, nagyszüleim között sok a pedagógus. Édesanyám magyar-angol szakos tanár volt, édesapám az ÁOK-n tanít habilitált egyetemi docensként.

Nagymamám földrajz-történelem szakos tanárnôként dolgozott, nagyapám a pécsi Tanárképzô Fôiskolán volt adjunktus. Mindez eléggé meghatározta az életpályámat.

- Hogyan került a közgazdaságtudomány a látókörébe?

- Pécsett születtem, itt jártam általános iskolába, gimnáziumba, majd egyetemre. Az általános iskolában a matematika, fizika és a történelem érdekelt igazán.

Ezekbôl a tárgyakból sok versenyen is részt vettem. Matek és fizika versenyeken megyei és országos szinten is sikerült szép helyezéseket (számos elsô helyet egyénileg és csoportban is) elérnem. Így az eredeti elképzelésem az volt, hogy mivel szeretem a matematikát és a történelmet, ezért matematika-történelem szakos tanár leszek, de ezt a család annyira nem támogatta. Akkoriban nem volt olyan sok

16

közgazdász, mint most, ráadásul matekversenyen elért jó eredménnyel is be lehetett jutni az egyetemre, így végül ezt választottam.

- Mi a fô szakiránya?

- Az egyetem alatt statisztikai témában írtam TDK dolgozatot egyik kedves barátommal, Rózsás Ábellel, akivel a kari fordulón elsô helyezést értünk el, OTDK-n pedig harmadikak lettünk. A szakirányom a menedzsment és üzleti tanácsadás volt.

Amikor úgy döntöttem, hogy itt szeretnék maradni, akkor a tanácsadás, mint oktatási téma mellett köteleztem el magamat a Kornai Gábor vezette Vezetési Tanácsadás Intézeti Tanszéken. A tanításban inkább az üzleti tárgyak a dominánsak, jelenleg a karon Üzleti gazdaságtan, Üzletviteli modellek, Tanácsadási módszerek és technikák, Hálózatok, megaprojektek, valamint Európai uniós pályázatok menedzselése tárgyakat tanítok.

- Részletezné kicsit a kutatását az EUs támogatások allokációját illetôen?

- A doktori kutatásaimban az EU-s támogatások elosztásának elemzésével foglalkoztam. Ez részben statisztikai eszközök alkalmazását is jelentette. Farkas Ferencné és Horváth Gyula voltak a témavezetôim a doktori tanulmányaim alatt. A kutatás során azt vizsgáltam, hogy vajon a fejlettebb térségek kaptak-e több támogatási forrást, vagy inkább az elmaradottabbak. Ha a kevésbé fejlettek jutnak sok pénzhez, akkor megfelelô hatékonyságú forrásfelhasználás esetén ez felzárkóztatást jelenthet, ha pedig a gazdag térséget támogatjuk, az inkább a versenyképesség növelését segíti elô. Én azt vizsgáltam meg, hogy ez a 2004-2006-os idôszakban hogyan alakult.

Az eredmények alapján az átlagos fejlettségû térségeket sikerült leginkább elhanyagolni, kimondottan sok támogatást kaptak a legfejlettebb és a legkevésbé fejlett térségek. Emellett azt is kimutattam, hogy operatív programonként és kistérségenként átlagosan minden második

pályázat nyert a vizsgált idôszakban – mindez alátámaszthatja a megélhetési pályázatírás létezését is.

- Milyen egyéb feladatok mentén vállal még szerepet?

- Évente három-négy olyan pályázat vagy projekt van, ami az üzleti- vagy a közszférában komolyabb oktatási, tanácsadási megbízást jelent. Mindez azért is fontos, mert ezeket a tapasztalatokat igyekszem felhasználni az oktatás során is. Egyébként „állítólag” munkamániás vagyok. Tény, hogy szeretek sokat dolgozni, és általában van is elég feladat.

- Visszaemlékezve milyen volt diákként a PTE KTK-n?

- Nagyon élveztem az egyetemi éveket hallgatóként is. Már a legelsô pillanattól fogva érdeklôdtem a diákszervezetek iránt. Ez persze korábban kezdôdött: az általános iskolában és a gimnáziumban is hallgatói érdekképviselô voltam, így evidens volt, hogyha bekerülök a pécsi közgázra, akkor itt is majd szerepet vállalok ezen a téren. Voltam gólyatábor és gólyabál szervezô, illetve jelentkeztem a HÖT

XIX. évfolyam 6. szám

PÁRBESZÉD

FÉSZEK

választásokon a PR- és információs titkári pozícióra, amelyért igen éles verseny folyt.

Végül sikerült megnyernem a pozíciót, és így egy évig a HÖT Ügyvivô testületének a tagja lettem. Emellett szerettem volna bekapcsolódni egy szakmai szervezet munkájába is, leginkább számomra a Magyar Közgazdasági Társaság volt szimpatikus.

Az MKT-ben tôzsdeklubot és országos távközlési konferenciasorozatot szerveztünk Pécsrôl. Ezen programok célja volt, hogy olyan elôadókat nyerjünk meg, akik egyébként ritkán vagy egyáltalán nem járnak az intézményben, és a hallgatók ezáltal a lehetô legfrissebb információkhoz jussanak is hozzá. Az MKT helyi Ifjúsági Bizottságának egy évig alelnöke, majd egy évig elnöke voltam.

- Ezután a diákélet után most milyen itt az oktatói élet?

- Nagy dilemmát jelentett a döntés a végzés évében, hogy hol dolgozzak. Mivel nagyon érdekeltek a tanácsadó cégek, és a szakirányos megszerzett tudás, kapcsolatok is ebbe az irányba mutattak, jelentkeztem tanácsadó cégekhez. Az egyik Big4 céghez fel is vettek három interjúkör után, elküldték a szerzôdést, egészségpénztári belépési nyilatkozatot, stb. Végül viszont arra az elhatározásra jutottam, hogy itt maradok, és inkább választom a doktoranduszképzést. Úgy érzem a mai napig, hogy nem bántam meg a döntést.

Az oktatók körében nagyon befogadó közösségre találtam, mind a kar, az intézet, mind a tanszék tekintetében. Sok a tapasztalt kolléga, akiktôl nagyon sokat lehet tanulni (nem csak szakmát!), és sok a fiatal is a csapatban, ami jó, mert segítjük és hajtjuk egymást elôre.

- Az egyetemi évek alatt még mivel foglalkozott hobbi szinten?

- Zenéltem. Gyerekorom óta jártam zeneiskolába. Hat évet tanultam gitározni.

XIX. évfolyam 6. szám

Gimnáziumban alakítottunk egy zenekart a barátaimmal. A felállás a következô volt: basszus gitár, elektromos gitár, dob, billentyû, ének. Én voltam a szóló- és ritmusgitáros egyszerre. Számos koncertet adtunk az iskolában – ezek mindig nagy bulit jelentettek. Ismert számokat játszottunk, például az Edda, a Republic, Zorán, a Bikini és a KFT számait. Még az egyetemi évek alatt is próbáltuk folytatni a zenélést, sôt másodéves koromban a gólyabálon mi voltunk a zenekar a Palatinusban lent, az éttermi részben. Club Zenekar volt a nevünk.

- Ma is zenél még?

- Jó lenne! Mindig megbeszéljük a kollégákkal, hogy jó lenne együtt zenélni. Amikor a kar 40 éves évfordulója volt, akkor összeálltunk egy zenekarba közösen, azóta is tervezzük a folytatást.

- Mi a hobbija a zenélésen kívül?

- A sport egyre nagyobb szerepet játszik az életemben.

Kickboxoltam egy ideig, illetve futás, úszás, néha tenisz és squash a jellemzô sport az életemben.

Háromszor átúsztam a Balatont az

elmúlt években. Ami nagyon fontos még számomra, az az egészséges életmód, táplálkozás, gasztronómia. Emellett nagyon szeretem a jó borokat. Sokáig nagyon kedvelt hobbim volt a borvidékek látogatása. Ahol sosem az a fontos, hogy minél többet lehessen inni, hanem minél több félét megkóstolni. Tokajba több évig visszajártunk a barátaimmal.

- Magánéletérôl mit mondana el az olvasóknak?

- Nem árulok el nagy titkot, mivel feleségemet, Lórándné Király Ágnest, jól ismerhetik a diákok. A Vezetés-Szervezés

CURRICULUM VITAE Tanulmányok: 2003-2010 PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, disszertáció megvédése summa cum laude minôsítéssel 1998-2003 PTE KTK gazdálkodási szak, Menedzsment és üzleti tanácsadás specializáció, okleveles közgazdász jeles minôsítéssel 1994-1998 Leôwey Klára Gimnázium, Pécs Kutatási területek: Közpolitika értékelése, Európai Unió kohéziós politikája, Hálózatok szerepe a gazdaságban Oktatási tevékenység: Európai Uniós pályázatok menedzselése, Hálózatok és megaprojektek, Tanácsadási módszerek és technikák, Üzleti gazdaságtan, Üzletviteli modellek (állami szféra), Quality of Governance – Institutional Development and Economic Growth (JPKSZ) Szakmai tagság: Magyar Közgazdasági Társaság, tag és a Baranya Megyei Szervezet Ifjúsági Bizottságának korábbi elnöke, Magyar Regionális Tudományi Társaság, tag Elismerések, díjak: Deák Ferenc Ösztöndíj, Köztársasági Ösztöndíj, Polgármesteri Ösztöndíj, Kari Tudományos Diákköri Konferencia, elsô helyezés, Országos Tudományos Diákköri Konferencia, harmadik helyezés

17

PÁRBESZÉD

Intézeti Tanszéken dolgozik tanársegédként, három éve házasodtunk össze.

- Itt ismerkedtek meg az egyetemen?

- Igen, de akkor még PhD hallgató voltam, ô pedig a HÖT oktatási titkára.

- Hogy érzi, közel áll a hallgatókhoz?

- Amikor nagy elôadásokat tartok, akkor azt érzem, hogy nem lehet annyira közel kerülni a hallgatókhoz, bár ilyenkor is elôfordul pozitív visszacsatolás – az elsôsök sokszor megtapsolják az Üzleti gazdaságtan elôadásainkat. Szemináriumi oktatásokon, amikor kisebb csoportokat tanítok, akkor azok a hallgatók is szívesen hozzászólnak a témához, akik – elmondásuk szerint – egyébként kevésbé kommunikatívak. A JPKSZ-ben folyamatosan oktatok, így az ott lévô hallgatókkal közelebbi kapcsolatom van.

Egyébként tény, hogy az irónia és a cinizmus nem áll messze tôlem - a hallgatók valószínûleg ezt az oldalamat is ismerik. Szakdolgozati konzultáció elején mindig azt szoktam mondani a hallgatóknak, hogy engem majd utólag fognak megszeretni, amíg együtt dolgozunk, ez kevésbé lesz jellemzô, mivel szigorú vagyok és magasak az elvárásaim.

18

FÉSZEK - Milyen véleménnyel van a mai álláspiacról? Milyen lehetôségek és nehézségek vannak?

- Az utóbbi idôben végeztünk egy kutatást, amelynek során 21 munkaadót kérdeztünk végig Fodor Péter kollégámmal a kar megbízásából, azzal kapcsolatban, hogy milyen elvárásaik vannak a hallgatókkal szemben, milyen kiválasztási módszerek mentén dolgoznak, illetve, hogy mi szükséges ahhoz, hogy valaki megállja a helyét egy kezdô pozícióban. A tapasztalatok alapján azt láttuk, hogy van ér deklôdés a pécsi közgázosok iránt. Sôt, kifejezetten örülnek a vállalatok a Pécsrôl jelentkezô közgazdász végzett ség ûeknek. Aki úgy pozícionálja magát, hogy talál valami meg különböztetô jellegzetességet, amelynek segítségével különlegessé válik a leendô munkaadó szemében, például olyan tapasztalattal vagy tudással rendelkezik, amivel mások nem, azoknak mindig van lehetôségük elhelyezkedni.

- Mit gondol az FSz képzés utáni elhelyezkedési lehetôségekrôl?

- Más országokban ez egy sokkal elterjedtebb képzési forma, a többség inkább ilyen képzésekre jelentkezik, mint BA-ra vagy MA-ra. Az egyik probléma az, hogy a munkaadók egy része még nem ismeri ezt a képzést, a másik pedig az, hogy rengeteg diplomás ember van, aki keresi a munkalehetôségeket, és ha egy cég választhat, hogy egy FSz oklevéllel rendelkezôt vagy egy BA/MA diplomást alkalmazzon, akkor még mindig többet jelent az egyetemi diploma.

- Mit gondol arról, hogy manapság túl sok diplomás van?

- Bizonyos szempontból probléma, de látni kell azt, hogy vannak olyan szakmák, amiken belül túl sok diplomást képzünk és vannak, amiken belül hiány van. Például mûszaki végzettségûekbôl kevés van. Tehát a diplomás túlképzést illetôen nem egyértelmû a helyzet. Számos munkaadó szerint például közgazdászból továbbra sincs elegendô és megfelelô frissdiplomás Magyarországon.

- Egyetemi rendezvényeken részt szokott venni?

- Amennyiben van rá lehetôségem, akkor igen, szívesen részt veszek. Feleségemmel az idei Gólyabálon is nagyot táncoltunk. A hallgatói rendezvények jó lehetôséget adnak a szakmai témák mellett a kikapcsolódásra is.

- Mit üzen a hallgatóknak?

- Érdemes keresni valami olyan tevékenységet, amivel meg tudják különböztetni magukat a többiektôl! Ha leülnek egy állásinterjúra, ahol megkérdezi a HR-es munkatárs,

hogy mégis miért pont ôt érdemes alkalmaznia a cégnek, akkor nem az a jó válasz, hogy ezt döntse el a kérdezô. Fel kell tudni sorolni olyan kompetenciákat, tapasztalatokat, amelyek megkülönböztetik másoktól. Ez lehet akár külföldi gyakorlat, valamilyen céges ismeret vagy projektmunka, amit az egyetemi évek alatt szerzett/végzett, lehet egy különleges nyelv, vagy akár diákszervezeti munka. Ezekrôl összességében jókat hallunk a munkaadók oldaláról. •

XIX. évfolyam 6. szám

PÁRBESZÉD

FÉSZEK

Oktatói körkérdés E havi témánk az Ideál volt. Tanáraink, akik választ adtak kérdéseinkre: dr. Orosdy Béla, dr. Pauker Csaba és Putzer Petra. Vajon van ideális válasz ebben a témában? Összeállította: Németh Krisztina Horváth Judit Varga Márta Dr. Orosdy Béla: A marketingben elsôsorban a reklám világa vonultat fel számos példát az ideálképek tudatos kialakítására és alkalmazására. Egyik jellemzô megjelenési formája ennek a megcélzott piaci szegmens tagjai körében népszerû személy szerepeltetése üzenetközvetítôként. Erre a legjobb példa úgy vélem a Michael Jackson jelenség. Jellegzetesen koreografált mozdulatai és lépéssorai, az ezekbôl összeálló tánc tizen- és huszonéves fiatalok milliói számára vált követendô példává szerte a világon, s vált követendôvé a Jackson-i öltözködés, hajviselet, stb. is. A 80-as és a 90-es években szinte bármi eladható volt ’Michael Jackson körítéssel’. Ez a hatásmechanizmus része a tágan értelmezett divatmarketing területének. Többnyire a célközönség-csoportok körében népszerû véleményformálók (Opinion Leaderek), elsôsorban színészek, zenészek és sportolók viszik sikerre a divatot hordozó jószágokat és szolgáltatásokat. A sikeres hatáskeltés oka pedig pszichénk azon, nem is túlságosan rejtett sajátossága, hogy – bevallva vagy tagadva, de – valamennyien szeretnénk bizonyos ’ideálokra’ hasonlítani, tökéletesnek, gyönyörûnek, szexisnek, lazának-coolnak stb. látszani. Az ideálok és az ô ajánlásaik pedig megteremtik a lehetôségét annak, hogy legalább ideig-óráig úgy érezzük, ez sikerült is.

Dr. Pauker Csaba: Valószínû, hogy az ideál a kezdetektôl végigkíséri az emberi fejlôdést. Az ember nembeli fejlôdésének jellegzetes vonása, hogy bizonyos dimenziókban tökéletességre törekszik. Folyamatosan tágítani próbálja cselekvési lehetôségeit, tör az ismeretlen meghódítására, uralma és ellenôrzése alá kívánja vonni a természetet és a társadalmi élet különbözô szféráit.

Megalkotja a maga követendô mintáit, eszményképeit, törekvései célját, s ezek elérésének,

XIX. évfolyam 6. szám

megvalósításának rendeli alá életét, aktivitásait. Isteneit is gyakran a saját képmására formálja, de tökéletes, hibáktól mentes lényként ábrázolja azokat. Törekvései középpontjában mindig a „kell” és „van”, azaz a kívánatos, az ideál és a valóság közötti szakadék csökkentése állt. Mára azonban az ideálok többsége áthelyezôdik a lényegi területekrôl (ember-eszmény, igazságosság, tisztesség, becsületesség, etikusság, intellektuális fölény, mûveltségi eszmény, polgár) a fogyasztói társadalom kevésbé fontos/pénzzel „megvásárolható” területeire. Így értékelôdik túl a külsôség, a testiség a lényeggel, a belsô értékekkel, tulajdonságokkal szemben. Felértékelôdik a külsô megjelenés a nôi ideállal, férfi ideállal, az ideális férjjel, feleséggel stb. kapcsolatban. Ha ezen ideálokhoz tapadó tulajdonságokat górcsô alá vesszük, láthatóvá válik, hogy mai formáik kialakításában a médiának kitûntetett szerepe van.

Putzer Petra: Az ideáloknak fontos szerepe van a marketing világában, ugyanis jelentôsen befolyásolhatják fogyasztói magtartásunkat. Az ideálok gyakran aspirációs csoportot jelentenek, amelyhez az ember maga is tartozni szeretne. De az ideálok egyszemélyes aspirációs csoportként, véleményvezér (opinion leader) szerepet is magukénak tudhatnak, hasonlóvá szeretnénk válni, illetve hallgatunk is rá. Találkozni Beckham frizurás fiúkkal, Lady Gagara hajazó lányokkal, de a bulikban is feltûnnek a Fluorféle partyszemcsis fiatalok. Persze szerencsére nem csak a „celebek” lehetnek ideálok, a kar oktatatói is feltehetôen azok több hallgató számára adott (szak)területen, vagy a sportolók, akiknek hála sok fiatal kezd el sportolni. Mindez pedig visszaköszön a marketing több „P”-jében. Egyfelôl idolnak kikiáltott személyeket használnak a reklámokban, akit követve felvesszük, megesszük, megisszuk azt, amit ô csak azért, hogy kicsit olyanok legyünk, vagy mert azt hisszük, ha neki jó, akkor nekünk is. Persze fontos, hogy hiteles személyt válasszon a márka. De a kevésbé konkrét ideál is fontos. A mai kor nôideálja még mindig a csont sovány. Ilyen nôket látunk a reklámokban, mûsorokban, de ennek az ideálnak köszönhetô az is, hogy a fogyókúrás csodaszerek is oly népszerûek. Az ideálok tehát nagymértékben befolyásolhatják magatartásunkat, csak úgy érzem, hogy sajnos nem mindig jó irányba. •

19

SZONDA

FÉSZEK Mirôl álmodik a... Pécsiközgázos?

A boldogság receptje

Bizonyára többen is emlékeztek rá, hogy még az ôszi félév folyamán kifaggattunk Titeket ideáljaitokról, vágyaitokról. Most végre elérkezett az ideje, hogy publikáljuk a felmérés eredményeit – kiegészítve azokat néhány friss válasszal. Írta: Szemerédi Orsi 1. Mennyire álmodozók a Pécsiközgázosok?

A bevezetô kérdés alapját egy harvardi kutatás adta, miszerint ébren töltött idônk közel felét ábrándozással töltjük. A kitöltôk három állítás közül választhatták ki a rájuk legjellemzôbbet, melyek közül az elsô végzett az élen. A válaszadók 61%a állítja magáról, hogy valóban sokat álmodozik, ôk általában olyan, még meg nem történt eseményeket képzelnek el, amelyek beteljesülésére vágynak.

A második válaszlehetôséggel a kitöltôk 32%-a élt. Ôk leginkább monoton, unalmas tevékenységek közben elmélkednek el a múltban vagy a jelenben átélt élményeken, a kitöltôk 7%-ára viszont nem jellemzô a túlzott ábrándozás.

2. Mit gondolsz, mennyit teszel az álmaid, céljaid eléréséért? (1. ábra) Kíváncsi voltam arra is, mennyire törekedtek álmaitok, vágyaitok valóra váltására, vagyis hogy mennyire tudjátok elkerülni a céltalan ábrándozás csapdáját. Örömmel jelentem, hogy a kitöltôk 87%-a küzd álmai eléréséért, 35% a végsôkig kitart, 52% pedig igyekszik sokat tenni céljaiért, és csak néha adja fel álmait. A válaszadók 7%-a viszont nem szívesen tesz túlzott erôfeszítéseket álmaiért, hamar lemond róluk, 6%-uk pedig általában meg sem próbálja valóra váltani ôket.

Mire elég négy hónap? (3. ábra) Nem szerettünk volna csupán az egyharmad évvel ezelôtti válaszokra alapozni, ezért néhány új kérdést is feltettünk Nektek.

Elôször is arra voltunk kíváncsiak mennyiben változott a Pécsiközgázosok hangulata. A 4. kérdésnél olvashatjátok a novemberi válaszokat, ezekhez képest sajnos kevésbé jó eredményekrôl számolhatok be. Bár maradéktalanul elégedettnek most 18% vallotta magát, sajnos csökkent azoknak a száma, akik néhány problémától eltekintve jól érzik magukat (48%). Jelenleg a válaszadók 30%-a gondolja úgy, hogy a helyzete nem túl rózsás, de igyekszik optimista maradni, 4% viszont teljesen elégedetlen a jelenlegi életével.

Megkérdeztünk Titeket arról is, hogy hogyan vettétek a vizsgaidôszak akadályait.

Természetesen nem a konkrét eredményekre kérdeztünk rá, hanem arra, hogy mennyire tudtátok teljesíteni a saját magatok által kitûzött célokat. Kitöltôink 2%-a nem felelt a kérdésre, 14%-a túlteljesítette a saját elvárásait, 32% pedig az eltervezett eredményt érte el. 28% úgy érzi, kicsit gyengébben teljesített, mint várta. A válaszadóknak viszont majdnem a negyede nem tartja túl jónak a teljesítményét, sokkal jobb eredményt szerettek volna elérni. Szerencsére itt az új félév, és bár még messze van a vizsgaidôszak, a prezentációkkal, beadandókkal sok pontot lehet szerezni, amik igazán jól jönnek majd május-június tájékán.

Nem hiába faggattunk Titeket mostanában beteljesült vágyaitokról sem, sokan osztottátok meg velünk örömötöket elsôsorban tanulmányi sikerek vagy épp megszerzett állások kapcsán. Valaki egy régi baráttal találkozhatott, másnak egy szilveszteri csók volt az elmúlt idôszak pozitív élménye, egy pár pedig összeköltözhetett. A sport területén is teljesült egy kitûzött cél, egy kitöltônknek 45-ös lett a bicepsze!

Szóval valóra vált álmokban sem volt hiány, remélhetôleg a sikersorozat a jövôben sem szakad meg, és mindannyian örülhettek majd valaminek, amire vágytok!

20

3. Mi tesz igazán elégedetté, boldoggá?

A harmadik kérdésben ismét három válaszlehetôség állt a rendelkezésetekre. A kitöltôk 15%-a úgy véli, a tökéletes elégedettség csak a kitûzött célok maradéktalan teljesítése révén érhetô el, ôk az igazi maximalisták. 43% úgy gondolta, valójában nem a célok elérése tesz igazán elégedetté, sokkal fontosabb az odáig vezetô út, a kitartás, a tökéletesség elérésére irányuló törekvés.

A harmadik opciót a válaszadók 42%-a jelölte meg, szerintük a boldogság a pillanatokban rejlik. Úgy vélik, nem érdemes görcsösen várni a tökéletességet, hiszen így sok vidám pillanatot szalaszthatunk el.

4. Mennyire vagy elégedett a jelenlegi életeddel? (2. ábra) A kérdésre adott válaszokból nem csak az olvasható ki, hogy jelen pillanatban a Pécsiközgázosok hány százaléka maradéktalanul boldog (17%), és hányan érzik elégedettnek magukat a problémáik ellenére (61%). Vagy épp mennyien vannak, akik sok gondjuk miatt csak reménykednek a helyzetük jobbra fordulásában (21%), és vannak-e olyan hallgatók, akik teljesen reménytelenek (2%). A legfontosabb célkitûzés az volt, hogy megfejtsem, milyen tulajdonságok szükségesek a boldogság eléréséhez, így elsôdlegesen azt vizsgáltam, hogy azok, akik állításuk szerint boldogok, milyen válaszokat adtak a többi kérdésre.

XIX. évfolyam 6. szám

SZONDA

FÉSZEK Érdemes volt megvizsgálni azt, hogy vajon az ábrándozás boldogabbá tesz-e minket. A válasz sajnos: nem. A meg nem történt, de vágyott eseményeken ábrándozóknak csak 14%-a teljesen elégedett az életével, míg a korábban vagy a jelenben történt eseményeken merengôknek már 18%-a érez így. Úgy tûnik, a boldogságunk egyik kulcsa a kitartásunk, hiszen azoknak, akik a második kérdésben azt felelték, a végsôkig küzdenek álmaikért, 89%-a többé-kevésbé boldognak érzi magát.

Az általában igyekvôk, de céljaikat néha feladók esetében ez az arány 75%, az erôfeszítésektôl elkedvetlenedô, kevésbé kitartóknál 70%, míg azok esetében, akik bele sem kezdenek álmaik megvalósításába, már csak 45% nevezheti magát boldognak. Ráadásul az utóbbi két csoport esetében senki nem vallotta maradéktalanul boldognak magát, és közülük kerültek ki azok is, akik teljesen reménytelennek látják a jelenlegi helyzetüket.

Azok, akik a harmadik kérdésben azt felelték, csak a tökéletes eredmények teszik ôket boldoggá, igen kevesen érzik magukat teljesen boldognak (9%), de 65%-uk úgy gondolja, alapvetôen elégedettek, és bíznak a jelenlegi problémáik megoldódásában. Akik viszont úgy érzik, hogy nem az eredmény a legfontosabb, hanem a törekvés, a fejlôdésre való szándék, 21%-ban teljesen, 64%ban pedig néhány problémától eltekintve boldognak vallották magukat. Úgy tûnik, hogy akik igyekeznek az adott pillanatokat kiélvezni, nem teszik ezt tökéletesen. Csupán 15%-uk boldog igazán, 55%-uk optimistán várja a problémái megoldását, viszont 26%-uk véli úgy, hogy a jelenlegi élethelyzete nem túl rózsás, ráadásul közülük kerültek ki azok is, akik teljesen elégedetlenek jelenlegi életükkel.

Megállapítható tehát a boldogság receptje: Fontos, hogy a végsôkig küzdjünk álmaink megvalósításáért, ne hagyjuk, hogy csak a célok teljesítése tegyen min-

XIX. évfolyam 6. szám

ket elégedetté, inkább koncentráljunk a fejlôdésre. Emellett gondolkodjunk el néha a már megtörtént eseményeken, jelenbeli tennivalóinkon.

(A Fészek szerkesztôsége garanciát nem vállal, de azért hajrá! – a szerk.)

5. Van példaképed?

A kitöltôk 35%-ának van példaképe, jellemzôen inkább a fiatalabbaknak, illetve a lányoknak. A legtöbben a szüleiket, nagyszüleiket vagy egyéb rokonaikat tekintik példaképnek. Tisztelik ôket odaadásukért, azért, mert mind a karrierjükben, mind a magánéletükben helyt tudnak állni, illetve sokan kiemelték, hogy kitartásuknak köszönhetôen nehéz helyzetbôl indulva is meg tudták teremteni családjuknak a kényelmet. Néhányan a barátaikat, ismerôseiket is megemlítették. Van, akit még középiskolai tanárainak hozzáállása, életszemlélete motivál a fejlôdésre.

Természetesen az ismert emberek sem maradtak ki a felsorolásból, a példaképeitek között van Eric Adams, Napoleon Hill, Nouriel Roubini, valamint Diana hercegnôre és Jézus Krisztusra is érkezett „szavazat”. Az én kedvenceim mégis a fiktív idolok voltak, ezért engedjétek meg, hogy ezekbôl a válaszokból idézzek. „Han Solo. Mindig eléri a céljait. Megoldja a lehetetlennek tûnô helyzeteket is. Tud bánni a nôkkel.” „Son Goku, mert számára fontosak az olyan értékek, amelyek már kivesztek, vagy kiveszni látszanak ebbôl a világból. (…)

Mert képes bárkiben meglátni a jót, és mert szereti a hasát :)”

6. Kérlek, írd le egy-két mondatban, milyen lenne számodra egy ideális nap? Örömmel olvastam, hogy többeteknek szinte minden hétköznapja ilyen.

Bízom benne, hogy ez a jövôben is így marad. A legtöbben azt tartjátok fontosnak, hogy valamelyik kedvelt szórakozásotoknak hódolhassatok, és többségetek örülne, ha az ideális napját családja és barátai, esetleg szerelme társaságában tölthetné. A válaszadóknak majdnem a fele említette, hogy az ideális napjából sem hiányozhatna a tanulás, vagy épp a munka, és igen sokan említették a sportolást is.

7. Ha most teljesülhetne egy kívánságod, mit kívánnál?

Erre a kérdésre 98 válasz érkezett, én azonban babonából egyiket sem szeretném elárulni. Annyit azonban elmondhatok, hogy jó érzés volt olvasni, mennyien kívántok önzetlenül másoknak egészséget és boldogságot. Sajnos szerkesztôségünk nem áll összeköttetésben se a húsvéti nyúllal, se a Jézuskával, se

semmilyen felsôbb szervvel, de bízom benne, hogy elôbb-utóbb a kívánságok mind teljesülni fognak. Ehhez pedig kitartást, energiát és támogató, motiváló környezetet, na meg persze egy kis szerencsét is kívánok Nektek!

(A szerkesztôség nevében pedig csupán annyit kérek tôletek, hogy maradjatok továbbra is lelkes Szonda kitöltôink és hû olvasóink!) •

21

SZAKMA

FÉSZEK

Társadalmi törésvonalak Pakson Az energiaellátás biztosítása napjaink egyik kiemelten fontos politikai-gazdasági fejtör ô je. A közéleti és a szakmai viták egyik legnagyobb szegmensét foglalja el a megújuló energiaforrások, kontra nukleáris energia kérdéskörének tárgyalása. Ebben a helyzetben a bôvítés el ô tt álló Paksi Atomer ô m û Zrt. (PA Zrt.) a magyar állam egyik legkomolyabb beruházása lehet az elkövetkezend ô id ô kre. Írta: Barkóczi Csaba (JPKSZ) E rövid idézetet A Társadalmi törésvonalak Pakson címû tanulmányom bevezetôjébôl emeltem ki, melyrôl 2012. március 5-én, hétfôn, jómagam tartottam elôadást a Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium szervezésében. Meglepetésként és óriási megtiszteltetésként ért, hogy az elôadás után két nappal a Fészek szerkesztôsége arra kért, írjak egy összefoglalót az elôadásról a Szakma rovatba. Büszkeséggel tölt el, hogy saját munkásságomról adhatok számot egy egyetemi közgazdász szaklapban, mégis nagyon nehéz a rendezvényrôl elôadóként éppen nekem beszámolnom. Így hát nem is magát az elôadás lebonyolítását firtatnám írásomban, hanem adnék egy kis ízelítôt a paksi atomerômû megépítése körüli társadalmi anomáliákról.

Atomerômû mindenek felett – gondolja a magyar ember, amikor Paksot emlegetik neki. Ha egy új arccal ismerkedem meg az egyetemen, akkor általános tapasztalatom, hogy az illetônek – feltéve, hogy nem észak-tolnai - egy dúsgazdag panelváros jut eszébe, amelyben az emberek a település ipari súlyának köszönhetôen az országos átlaghoz mérten meglehetôsen jó életmódot folytathatnak. E kép azonban túlságosan egyoldalú.

Szülôvárosom területe, ahol a Duna szilaj habjai - átvágva az Imsósi-erdôt - megvívják harcukat a Sánchegy löszös partfalával, majd dacosan délnek fordulva útnak indulnak a harminc kilométerre déli irányban fekvô Gemenc felé, számomra mindig is a Kárpát-medence legcsodálatosabb

22

Janus

tájegysége marad. A város északi oldalán, a Mezôföldet jellemzô erdôség biztosítja a vidék szépségét, míg a déli oldalon az atomerômû a betevô falatot Paks számára.

S ez a harmónia az, amely az eleinte kételkedô idegen számára is könnyen szerethetôvé teszi a települést.

Ugyanakkor mégsem volt ez mindig így.

Az ipari monstrum felhúzásakor súlyos társadalmi-gazdasági törésvonalak ala-

kultak ki a városban, melyre hosszú évtizedeken keresztül nem talált megoldást a városvezetés.

Paks tizenháromezer fôt számláló nagyközség volt a nukleárisenergia-ipari óriás megépítését megelôzôen. A munkálatokra és az üzemeltetésre még ugyanennyi ember érkezett a településre, melyet 4 évvel az atomerômû 1975-ös alapkôletétele után – 1979-ben - várossá nyilvánítottak. A munkálatok véget érésével a város lélekszáma visszaesett 20-21 ezer fôre, de a népességnövekedés a húsz évvel az elôtti lakosságszámhoz képest így is majdnem kétszeres volt 1990-ben.

A településre magasan kvalifikált értelmiségi réteget és korábban más nagy-

K

beruházásokon már résztvevô szakmunkásokat költöztettek. E csoportok tagjai a nagyvárosi infrastruktúrához voltak szocializálódva, amely ellenszenvet szült az eredeti lakosság és az újonnan betelepülôk között. Mivel a terjedelem itt nem lenne elég ahhoz, hogy teljes pontossággal, tudományosan vissza tudjam adni egészében azokat a szempontokat és a helyi társadalom szociális mélyszerkezetében húzódó társadalmi törésvonalakat, melyek megnehezítették az erômû beruházás kezdeti szakaszában a paksiak életét, így e cikk esetében kilépnék a publicista szerepébôl, s inkább csak jámbor krónikásként Pónya Józsefet idézném. Pónya, aki a Paksi Atomerômû Vállalat (továbbiakban: PAV) elsô vezérigazgatója volt (1979-1989), egy beszélgetésünk alkalmával az alábbiak szerint foglalta össze a paksi konfliktust. „Barkóczi: - Vezérigazgató úr, miként tekint ma vissza az atomerômû megépítésének idején a régi paksiak és az erômû építkezésére érkezô munkás lakosság között húzódó társadalmi törésvonalra?

Hogyan látja, milyen módszerekkel sikerült ezt feloldani napjainkra?” „Pónya: - Paks az atomerômû megépítésének kezdete elôtt egy kisméretû, alvó település volt, ahová a beruházás kezdetén „nagyipari emberek” kerültek. Az ôk és az itteniek gondolkodásmódja között óriási volt a különbség. A megyében Paksot megelôzôen nem volt nagyipar, s ezért külsôs emberek érkeztek Pétrôl, Dunaújvárosból, Ózdról, Tatabányáról és egyéb

SZAKMA

FÉSZEK olyan helyekrôl, ahol már létezett korábban ilyen jellegû nagyipari üzem. Ezek a települések javarészt nagyobb városok voltak, s az onnan érkezô mérnökök, illetve szakmunkások, s fôleg ezek feleségei hiányolták az ottani infrastruktúrát Paksról. A korábbi lakóhelyeiken akadt egyegy nagyobb ruhaszalon, itt csupán rôfös boltot lehetett találni, s az élelmiszer kereskedelmet tekintve is az általuk megszokott ABC-áruház helyett a régi típusú, sorban állós falusi boltocska volt csak. Ez bosszantotta az ideérkezett asszonyokat, míg a paksiak nem értették, mi ezzel az újonnan idetelepülôk problémája.

Nagyképûnek tartották az általuk „gyüttmenteknek” nevezett betelepülôket.

További probléma volt, hogy az erômû megépítésével megváltozott a hierarchia Pakson. Az erômû építését megelôzôen a TSZ, KTSZ vezetôk, a Konzervgyár vezetôi, az iskolaigazgatók álltak a helyi társadalom élén. Az atomos mérnökök megjelenésével ez a réteg hátrébb szorult a ranglétrán, ami újabb konfliktus kialakulását eredményezte. Mondok egy példát. A régi rendszerben minden év május elsején felvonulás volt az ország településein. Mi, erômûves vezetôk a felvonulások idején a pódiumon az elsô sorban álltunk. Egy ilyen alkalommal történt, hogy a mögöttünk lévô sorokból az egyik korábbi paksi vezetô félhangosan odaszólt a mellette állónak a fejével felém bökve, hogy „Nézd meg ezt, ez túrt ki a helyemrôl…”. Én akkor nem tudtam, hogy itt ekkora jelentôsége van annak, hogy ki melyik sorban áll a május elsejei felvonuláson. Megálltam, hogy ne szóljak vissza a kötekedônek, de soha többet nem mentem fel a pódium tetejére május elsején.

A konfliktushoz hozzá tartozik az is, hogy a régi paksiak nem tudták értékelni a PAV hasznát, mielôtt üzemelni kezdett volna az atomerômû. Sokszor ráadásul csak a kiadásokat látták benne. Még a

megyei vezetés is így volt vele.

Ezek miatt sokszor kölcsönösen ellenséges viselkedés alakult ki az új paksiak és a régi paksiak között. Mivel az erômû építésére érkezôk nem érezték eleinte jól magukat Pakson, ezért megfigyelhetô volt, hogy hétvégenként az egész panelváros kiürült. A munkások eleinte minden hétvégén hazautaztak a szüleikhez, rokonaikhoz a szülôfalujukba. Honosítani kellett a lakótelepi társadalmat. Kellett valami, amivel ideköthetjük a munkásokat. Ki kellett alakítani egy erôsebb közösséget. Nem csak a régi paksiak nem ismerték a pavos lakosságot, de az egy panelben élôk sem ismerték egymást, hiszen az ország különbözô pontjairól érkeztek. Az egész lakótelep egy külön világ volt.

Erre adódott válaszlehetôségként a sport.

Én az atomerômû elôtt Tatabányán dolgoztam, ott láttam, hogy egy ilyen iparvárosnak milyen erôs a sportja. Elsô osztályú foci, boksz, kosár és miegymás csapata volt. Alattam nyolc igazgató dolgozott ekkor. Mind a nyolcnak ki lett adva, hogy felelôs egy-egy sportért. Ekkor erôsítettük meg a judo, kajak, foci, kosár, boksz csapatokat. Kerestünk európai szinten is sikeres sportolókat és ezeket elhoztuk Paksra. Az ötlet bevált, a sport fellazította a merev kapcsolatot a munkások és a régi paksiak között.

Szükség volt egy normális bolthálózat kiépítésére. A hús és a sör ellátás hiánya is konfliktushoz vezetett. Elôször a telepesek szenvedtek hiányt ezekbôl a termékekbôl, mivel a helyiek meg tudták termelni a számukra szükséges húsmeny-

Janus Pannonius

nyiséget, disznót, baromfit vágtak, de fenn a lakótelepen központilag meg volt határozva, hogy mennyi hús jár ennyi emberre és pontosan annyi volt. Hogy az nem elég, eleinte senkit nem érdekelt. Mi ekkor kezdeményeztük ennek az állapotnak a megváltoztatását, és sikeresen elértük, hogy a lakótelepen nagyon színvonalas és bôséges ellátásban részesülhessenek a dolgozóink. Ekkor már nekik volt jobb az ellátásuk a falusiakkal szemben, s habár azok is járhattak volna a lakótelepi boltokba, nem tették. Ebbôl is ellenszenv lett, így ki kellett egyenlíteni a kereskedelmi egységek arányát.

A pavos és törzsgyökeres paksiak konfliktusa egészen addig fennállt, amíg a régi paksiak is tömegével nem tudtak munkát szerezni az atomerômûben. A PAV dolgozóinak eleinte 70 százaléka volt nem paksi, s a maradék 30 százalék is, amely Paks és Paks környéki volt, csupán alacsonyabb beosztásban dolgozott ott. Mára 1400 erômûves ment nyugdíjba, s ezek helyének a feltöltése túlnyomó többségében Paksról és térségébôl történt, ez a tény az ellentétek konszolidálódását eredményezte a két fél között.

Az ellentétek további enyhüléséhez az is hozzájárult, hogy a nem paksiak is megérezték a kistelepülés elônyeit, az emberközelibb Paksot.

A paksiak az atomerômûhez ma rendkívül ragaszkodnak, mert saját magukon látják ennek gazdasági hasznosságát. Az Atomerômû 2500 embernek ad közvetlenül munkát, közvetve még ugyanennyinek. Az erômû évi 35 milliárd forint bért fizet ki a dolgozóinak, ebbôl ôk 15 milliárdot visznek haza. Ezeket a béreket elköltik a városban, amely az egész lakosság életszínvonalán érezteti a hatását.” •

Közgazdasági Szakkollégium

23

SZAKMA

FÉSZEK Elôször Magyarországon a Brit Parlament

Gondolkozz logikusan Vitázz racionálisan!

Budapesten rendezték az elsô nemzetközi, brit parlamentáris vitaformátumú versenyt Magyarországon március 2. és 5. között. A rendezvényen több mint húsz ország és több mint negyven külföldi egyetem hallgatói vettek részt. A szervez ô k és a résztvev ô k célja a szabad véleménynyilvánítás fontosságának hangsúlyozása és a racionális érvelésen alapuló vitakultúra elterjesztése a fiatalok körében. Írta: Ana Gurau (CEU) – Levente Merczel (BCE) – Egri Viktor (BME) „A brit parlamentáris vitát modellezô vitaformátum egész Európában, Amerikában és több keleti országban mára a kultúra részévé vált” – nyilatkozta Merczel Levente, a rendezvény egyik fôszervezôje, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) hallgatója. A Közép-európai Egyetem (CEU) és a BCE hallgatói azért fogtak össze, hogy ezt Magyarországon is meghonosítsák. A szervezôk véleménye szerint a program amellett, hogy lehetôséget ad a pezsgô életet élô nemzetközi vitaközösségbe való bekapcsolódásra és egy racionálisabb vitakultúra meghonosítására Magyarországon, számos egyéb elônnyel is járhat – például szívesen jöhetnek viszsza turistaként a külföldi résztvevôk és ismerôseik, rokonaik.

A verseny során a résztvevôk kétfôs csapatokban, angol nyelven, különbözô aktuális témákról vitáztak, miközben bírók pontozták érveik helyességét, elôadói képességüket és szónoki technikájukat. A döntôbe jutott csapatok a Corinthia Hotel dísztermében, kamerák elôtt mutatták be tudásukat.

A résztvevôk visszajelzései alapján a verseny kiemelkedôen jól sikerült. Bár az ehhez hasonló nemzetközi eseményeken általános jelenség az idôbeli csúszás, a Budapest Open 2012-n mindent sikerült az elôirányzott terv alapján percre pontosan elkezdeni és befejezni. Ennek köszönhetôen a szervezôket meghívták Bécsbe, hogy segítsenek, ahol szükséges. „Magyarországon csak egy magyar vitaklub van, ami szeptemberben alakult a Corvinuson, ezen változtatni kell” – mondta Varga Márton, fôszervezô. Véleménye

24

szerint probléma, hogy Magyarországon rengeteg fiatal nem mer közönség elôtt beszélni – ez egy interjúszituációban hatalmas hátrányt jelenthet. A Corvinus Vitaklubban a résztvevôk minden héten gyakorolnak a versenyekre, ezáltal nagy elônyre tehetnek szert a munkaerôpiacon való elhelyezkedésben is.

A brit parlamentáris vitaformátumról Négy darab kétfôs csapat ül le az asztalhoz egy házelnök és egy vagy több segítô bíró jelenlétében. Négy pozíció van: nyitó kormány, nyitó ellenzék, záró kormány, záró ellenzék. Az aktuális indítványt (pl.: A kormány betiltaná az abortuszt.) – miután mindegyik csapat megtudta, hogy milyen pozíciót tölt be a vita során – kihirdeti a bíró, majd a résztvevôk tizenöt perc felkészülési idôt kapnak. A különbözô pozícióban lévô csapatok ez alatt nem beszélhetnek egymással, például a nyitó kormány két tagja (miniszterelnök és miniszterelnök-helyettes) csak egymással beszélhetik meg az aktuális témát, a záró kormány tagjaival nem.

A nyitókormány elsô beszélôje meghatározza és pontosítja az indítvány homályos részeit, elmondja a status quo-t és azt,

hogy az elôterjesztés ezt hogyan változtatná meg. Ezután felsorolja érveit és nagyjából felfesti a vita fô pontjait, amiket a késôbbiek során a miniszterelnök-helyettes (a nyitókormány második tagja) fog mélyebben kifejteni. A nehézséget az okozza, ha az indítványt nem elég támadhatóan (túl szûken) festik fel, ekkor ugyanis vitázhatatlanná teszik az elôterjesztést. Például egy bécsi vitaverseny selejtezôjében így hangzott az egyik indítvány: „A kormány implementálná az izraeli hadseregbe azt a szabályozást, hogy a foglyul ejtett, illetve a nagy valószínûséggel fogságba esô katonákat társaiknak kötelezô legyen lelôni.” Az indítványt a miniszterelnök így definiálta: „Csak és kizárólag azokról az izraeli különleges egységekrôl beszélünk, akiket Irakban, titkos hadmûvelet során vetettek be.” Mivel ez egy nagyon specifikus tudást igénylô definíció, nehezen megfogható támadási felületet hagyott az ellenzéknek, így az indítvány vitázhatatlanná vált. (Ezt természetesen a bírók mínuszpontokkal szankcionálták.)

Ezután a nyitó ellenzék elsô képviselôje megpróbál fogást találni az indítványt alátámasztó érveken. Megcáfolja ôket, tisztázza az esetlegesen nem eléggé nyilvánvaló definíciókat, újraértelmezi, megkérdôjelezi az alapproblémát és a megoldási javaslatot, majd alternatívával áll elô az elôterjesztés ellenében. Abban az esetben, ha a nyitó kormány túl szûkre szabja a disputa menetét, a nyitó ellenzék feladata, hogy visszaterelje azt egy vitázhatóbb mederbe.

A miniszterelnök-helyettes (a nyitó kormány második beszélôje) és az ellenzék második képviselôje tovább mélyítik az ér-

XIX. évfolyam 6. szám

SZAKMA

FÉSZEK vek kidolgozottságát, megpróbálnak fogást találni a másik érvrendszerén, ez által maguk felé billenteni Iustitia mérlegének nyelvét. A vita itt is könnyen elcsúszhat: ha a felek nem bocsátkoznak párbeszédbe és nem reagálnak a másikra, csak a saját érvrendszerüket próbálják építgetni, akkor nem alakulnak ki ütközési pontok – így a záró kormány és a záró ellenzék utánuk rendkívül nehéz helyzetbe kerülhet.

A záró kormány és a záró ellenzék elsô beszélôjének legfontosabb feladata, hogy egy kiterjesztést nyújtson: valami pluszt hozzon a vitába, esetleg valamilyen teljesen új szempontból vizsgálja meg a kérdést.

Ha nincs kiterjesztés, akkor sokkal kevesebb pontot kapnak, így jelentôs hátrányba kerülhetnek.

Mindkét oldal utolsó beszélôje összefoglalja a vitát, megnevezi a fôbb ütközési pontokat, de már nem kezdhet bele újabb érvek kifejtésébe. A lényeg az, hogy struktúrába rendezze az elhangzottakat és úgy tüntesse fel, hogy az ô általa képviselt oldal nyerte a vita egészét.

Mikor a felkészülési idô letelt, a házelnök megnyitja a vitát és egyesével, meghatározott sorrendben felszólítja a „képviselôket”.

A kormánypárt miniszterelnöke kezd, majd az ellenzéki vezetô folytatja, aztán a kormánypárt második tagja és így tovább – felváltva szólalnak fel és érvelnek egymás ellen. A beszélôknek általában hét perc áll rendelkezésükre az érvek kifejtésére és az ellenérvek megcáfolására. Eközben a másik oldal képviselôi apellálhatnak, kérdéseket tehetnek föl, feltéve, hogy a beszélô szót ad nekik. A vitát az ellenzék utolsó tagja zárja, majd a házelnök és a bírók visszavonulnak döntéshozásra. Általában rangsorolják a csapatokat, az egyéni beszédeket pedig pontozzák, de mindenki kap személyes visszajelzést is a fejlôdés érdekében.

Hogyan pontoznak a bírók?

A formátumtól függetlenül minden vitát meghatározott létszámú bírói gárda értékel, ami ideális esetben az elnökbôl és kettô-négy asszisztens bíróból áll. Feladatuk,

XIX. évfolyam 6. szám

hogy rangsorolják a vitázó négy csapatot és visszajelzést adjanak, melynek során megindokolják döntésüket, ezzel is elôsegítve a résztvevôk fejlôdését. Emellett nem csak a csapatokat viszonyítják egymáshoz, hanem egyénileg is értékelik a vitázókat: érveik, fogalmazási készségük alapján pontokat kapnak, de az is számít, hogy mennyire feleltek meg a pozíciójukból származó szerepelvárásoknak.

De hogyan lehet megállapítani, hogy melyik csapat a legjobb? A legfontosabb szabály, ami a bírók elôtt lebeg, hogy meg kell szabadulniuk mindenféle személyes meggyôzôdéstôl és elôfeltevéstôl, ami az indítvánnyal vagy az egyéni vitázókkal kapcsolatos. Továbbá vannak technikai jellegû szabályok is, amelyek a vitaformátumtól függnek. Ha a beszédek alatt a résztvevôk támadó vagy tiszteletlen megjegyzéseket tesznek, azt a bírók szankcionálják az egyéni pontozások során. Az elnök az, aki meghozza a végsô döntést a csapatok rangsorát illetôen, viszont vannak esetek, amikor az asszisztenseknek más a véleménye – ilyenkor egyeztetnek és közösen döntenek a végeredményrôl.

A vitaklubok elterjedése Magyarországon A Corvinus Vitaklub 2011 szeptemberé-

ben alakult, a Közép-európai Egyetem vitaklubja mellett ôk képviselték Magyarországot a versenyen. A vitaklub tagjai hetente egyszer összeülnek és egy aktuális témával kapcsolatban magyar és angol nyelven egyaránt összemérik tudásukat, szónoki és érvelési képességeiket. Így ültetik át a gyakorlatba az általuk szervezett „workshop”-okon elsajátított elméleteket, valamint készülnek a megmérettetésekre a külföldi vitaklubokkal. Ilyen versenyekre az év majdnem minden hónapjában sor kerül szerte a világon, ahova a hallgatók ösztöndíjjal utazhatnak ki és képviselhetik hazánkat. Így történt ez 2011. november 19. és 27. között is: 4 fô 800 eurós támogatást kapott a szlovén vitaakadémián való részvételre. Március elején volt az elsô ezekhez mérhetô nemzetközi vitaverseny Magyarországon, amin a Corvinus Vitaklubból két fô vett részt, de csak azért, mert a klub többi tagja nagyon leterhelt volt a verseny szervezésében. Körülbelül egy hétre rá, március 9-én pedig már utaztak is Bécsbe, a következô nemzetközi eseményre. Hosszú távú céljuk, hogy elterjeszszék Magyarország több felsôoktatási intézményében is a brit parlamentáris vitaformátumot, azaz hogy egyre több vitaklub alakuljon hazánkban. A tagok egyöntetû véleménye szerint mindez gyakorlás lehet a munkainterjúkra, tárgyalási szituációkra, az aktuális események összefüggéseinek könynyebb megértésére, valamint elôsegíti a precíz munkavégzést és fejleszti a problémamegoldó képességet is. A CEU és a BCE mellett nemrég a Pécsi Tudományegyetemen is öszszeültek a hallgatók és belekezdtek saját klubjuk megalapításába, szeptemberben pedig a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudo mányi Gazdaságtudományi Egyetem (BME) is elindítja saját vitakörét. •

25

SZAKMA

FÉSZEK

A tehetség utat tör magának?

Néhány egyetemi hallgatóból kiemelked ô tehetség lesz, míg mások átlagosak maradnak. Számos hallgató rendelkezik megfelel ô kompetenciákkal, mégsem használják ki a lehet ô ségeket, és motiváció hiányában csak a megszokott, hétköznapi tevékenységekkel foglalkoznak. Írta: Balogh Gábor PhD hallgató A felsôoktatási tehetséggondozó programok (tudományos diákköri dolgozat írása, szakkollégium, tudományos ösztöndíjak, esettanulmányi versenyek stb.) célja, hogy a hallgatókat minél több extra erôfeszítésre ösztönözzék. Ha a hallgatók többet használják „szürkeállományukat”, idôvel rájönnek, hogy ôk profitálnak a legtöbbet: új készségeket fejlesztenek, növelik tudásukat, tapasztalatukat, javítják önismeretüket, nyitottabb személyiségûek lesznek, megismernek új embereket, valamint új gondolataik és ötleteik születnek. Javaslom a kedves hallgatóknak, hogy használják ki a lehetôségeket, a támogató környezetet, kérjenek segítséget az oktatóktól, mert biztos vagyok benne, hogy mindenki tehetséges, csak meg kell találni, hogy ki miben jó. A tehetség felszínre kerüléséhez elengedhetetlen a sok-sok szorgalom, munka és egy (vagy több) jó mentor. Kívánom a hallgatóknak, hogy találják meg a témát, a segítô partnert és önmagukat!

Kit nevezünk tehetségnek?

A tehetség fogalmát nehéz megragadni.

Sok tényezô függvénye, hogy kit minôsít egy adott közösség tehetségesnek.

Elôször is függ attól, hogy mivel foglalkozik az egyén, mely területen mutat kiemelkedô teljesítményt. Lehet az például az üzleti élet, sport, mûvészetek, tudomány és iskola. A kiemelkedô teljesítmény alapján megkülönböztethetünk pl. nyelvi, matematikai, képzômûvészeti, zenei, mozgás-sport és társas-vezetôi tehetséget. Elôfordulhat az is, hogy valaki egy adott területen kiemelkedô, más területen nem, de olyan is van, hogy valaki a teljesítménye alapján több szempontból is tehetségesnek mondható. Itt már rögtön szembe kell nézni egy problémával: való-

26

ban a teljesítmény alapján lehet megítélni egy tehetséget? Kell-e foglalkoznunk azokkal, akik nem teljesítenek jól? Mi ennek az oka? Számos esetet lehet említeni, amikor egy jó képességekkel rendelkezô egyén „elkallódik”.

A második szempont, ami meghatározza, ki számít tehetségnek: az adott kor, idôszak. A tehetségkép alakulása alapján történeti perspektívából is meg lehet vizs-

gálni a tehetségeket. Négy nagyobb szakaszt lehet elkülöníteni. Az elsô a misztikus erô korszaka, amikor isteni eredetûnek tekintették a kiemelkedô képességû személyeket. Például Pitagorasz leginkább matematikus-filozófusként ismert, miközben ô volt a falu mágusa is, ahol élt, és félistenként tisztelték. A második korszakban a tehetséget összekapcsolták az elmebetegséggel: a zsenialitás és az elmebetegség egy tôrôl fakadt e kor képviselôi szemében. A 19. században számos tanulmány igyekezett bizonyítani, hogy a tehetséges emberek fizikailag gyengék, esendôek, neurotikusak, sôt kisnövésûek, sápadtak, depressziósak és soványak. A kérdésben a mai napig folynak kutatások.

A harmadik korszakra a pszichometriai alkalmazások a jellemzôek: megpróbálták

megmérni a tehetség egyes faktorait.

Ebbôl a korszakból származnak az elsô intelligenciatesztek. Mivel ezek a módszerek sem vezettek teljes sikerre, a negyedik korszakban megjelentek a kognitív pszichológiai megközelítések (gondolkodási folyamatok, kreativitás stb.).

A harmadik szempont, amelytôl a tehetség tartalma nagymértékben függ: az értékelô személyek, illetve a környezet elvárásai, az adott társadalom, kultúra, értékek stb. Egy adott személy az egyik országban keresett munkaerô, a másikban túlkínálat van belôle. Az egyik vállalatnál kiemelkedô képességûnek számíthat, míg egy másiknál nem vennék hasznát: ahány vállalat, annyiféle tehetségigény.

Számos tehetségmodell született, melyek általánosan leírják a tehetség fogalmát. A közös ismérvek a következôk: kreativitás, egyéb speciális képesség, motiváció. Ezek a belsô tényezôk egészülnek ki a szükséges környezeti feltételekkel: család, iskola, kortársak. Támogató közegben érvényre juthat egy kiemelkedô képességekkel rendelkezô, motivált személy. Meg szoktak nevezni még egy ún. sorsfaktort is, amely a véletlenre és a szerencsére hívja fel a figyelmet. Számos kutatás folyik a tehetség genetikai eredetére vonatkozóan: dilemmát jelent, hogy velünk született tulajdonságokról van-e szó, vagy a környezeti tényezôk katalizálják a tehetségfaktorokat.

Miért kell foglalkozni a tehetségekkel?

Két szempontból is fontos megvizsgálni a kérdést: társadalmi (makro) és vállalati (mikro) szinten.

Társadalmi szempontból számos probléma merülhet fel. A hátrányos helyzetû térségekben a támogató környezet hiánya miatt például sokkal nehezebb a kitörés egy tehetséges egyén számára. Egy régi

XIX. évfolyam 6. szám

SZAKMA

FÉSZEK megállapítás szerint „a tehetség utat tör magának”. Manapság egyre többen cáfolják ezt az állítást. Ez is az egyik oka a tehetséggondozó programok megjelenésének. Számos szervezet mûködik azért, hogy hatékonyan felkutassák, azonosítsák, ösztönözzék és fejlesszék a tehetséges fiatalokat (pl. Nemzeti Tehetségsegítô Tanács: http://www.tehetsegpont.hu/). Egy másik szempont a társadalmi szemléletben a tehetségek „elszívása”. Magyarországon például sok diplomás pályakezdô Budapesten vállal munkát, hiszen a fôvárosban több munkalehetôség van, és magasabb fizetésre lehet számítani, mint pl. a Dél-Dunántúlon.

Ha nemzetközi szinten nézzük, akkor egyre gyakrabban lehet találkozni a globális tehetséghiány és tehetségválság fogalmával.

Ez azt jelenti, hogy számos gazdaságban növekszik a magas tudásszintet megkövetelô betöltetlen álláshelyek száma, nem találnak megfelelô embert adott munkakörökre (pl.

Japán, Brazília, Argentína, Szingapúr). E problémában érintett területek: az üzleti szolgáltatások, az egészségügy, az oktatás és az IT-szektor. A tehetséghiányt egyrészt a tehetség keresletét növelô tényezôk okozzák: technológiai fejlôdés gyorsulása, K+F kiszélesedése, lapos szervezetek, feltörekvô országok gyorsuló fejlôdése (ún. tehetségvámpírok), szolgáltatások szélesedô köre stb. Másrészt a tehetség kínálatát csökkentô folyamatok okoznak tehetséghiányt: demográfiai sokkok, elöregedés, oktatási idô elnyúlása, társadalmi egyenlôtlenségek stb. A tehetséghiány következménye a migráció, a tehetségek kiáramlása egy adott országból. Ezzel összefüggésben a tehetségek koncentrációja egy olyan jelenséget takar, mely szerint a tehetségek inkább oda áramlanak, ahol sok van belôlük, vagyis egy-egy ponton koncentrálódnak. Ebben a versenyben – az ún. tehetségháborúban – hátrányban vannak a kis országok, illetve a gyengébb technológiai és tudományos kapacitással rendelkezô országok. A kulcsprobléma a tehetségek megtartása, vonzása. (Pl. rezidensek maradnak-e Magyarországon?)

Hasonló a helyzet az oktatásban is: az

XIX. évfolyam 6. szám

új felsôoktatási törvény és a keretszámok hatása érezhetôen megjelenik az egyetemekre jelentkezôk létszámában és a hallgatók külföldre orientálódásában.

Egy ország számára nem lehet indifferens, hogy a hallgatók mely országban tanulnak, hol fognak letelepedni, és végül hol kamatoztatják tudásukat, tehetségüket. A PTE KTK vezetése és oktatói proaktívan és rugalmasan kezelik ezt a kérdést, és számos más intézmény esetében is megfigyelhetô, hogy újfajta programokkal szeretnék magukhoz vonzani a jelentkezôket.

A keretszámokban beállt változások kikényszerítik a felsôoktatási intézmények innovációit a tehetséggondozás terén is.

Edward de Bono szerint a jövô egyeteme-

inek különbözô készségek gyakoroltatására kellene fókuszálni, hogy helytálljanak a fiatalok a munkaerôpiacon. Ezek a következôk: információkészség (hogyan lehet megszerezni a szükséges információkat: digitális lehetôségek, könyvek, munkatársak stb.); gondolkodási készség (kritikus, kreatív, konstruktív gondolkodás, tudatos tervezés); humán készségek (hogyan bánjunk az emberekkel, megértés, irányítás); és szakmai készségek (választott hivatással összefüggô ismeretek: költségterv, ütemterv stb.).

Vállalati (mikro) szinten vizsgálódva már a tehetségek menedzselésérôl és tehetségmenedzsmentrôl beszélhetünk. Az üzleti szférában széles körben elterjedt, hogy versenyelônyt jelent egy adott vállalatnak, ha foglalkozik a tehetségekkel. Módszertanilag igen sok megoldás született (tehetséganalitika, humántôke-befektetések elemzése, tehetségek értékmodellje, tehetség-ellátási lánc stb.). Csak néhány példa arra, hogy mely vállalatok rendelkeznek tehetségprogrammal: GE, MOL, Bank of America, Avon, McDonald’s, Microsoft, Whirlpool, IBM, Google, Sysco... A legfon-

tosabb szempont a tehetségmenedzsmentben, hogy a vállalatok a szervezeti teljesítmény növelésének reményében a legtehetségesebb munkavállalókat módszeresen felkutassák, megszerezzék, motiválják, fejlesszék és megtartsák. A tehetségek vonzására a szervezeteknek ki kell alakítaniuk egy tehetségképet, és ún. „tehetségmágnessé” kell válniuk. Ehhez megfelelô marketingszemléletet és eszközöket kell használni, amelyekkel feltérképezik a munkavállalói igényeket, az egyre inkább elôtérbe kerülô Ygeneráció sajátosságait, és ennek megfelelôen definiálják magukat a szervezetek. A kiválasztás során számos módszer kombinálásával a költségeket sem kímélve deríthetik fel a cégek, hogy ki a tehetség (intelligencia és pszichológiai tesztek, értékelô központok stb.). Nyilván ehhez minden vállalatnak meg kell alkotnia saját tehetségdefinícióját (tevékenységtôl, iparágtól, munkakörtôl függôen).

A probléma forrása a saját képességeivel tisztában lévô tehetség alkupozíciójából adódik. A szervezetek számára veszélyt jelent, ha egy tehetséges munkatársat „elcsábít” egy konkurens cég, hiszen egyrészt elveszítik az egyik kulcsemberüket, másrészt a képzési-fejlesztési költségek már a versenytárs vállalatnál érvényesülnek a tehetséges munkaerô tevékenységébôl adódóan. Ennek elkerülése érdekében tudatos tervezésre van szükség (pl. munkaerô-piaci elôrejelzések).

Egy vállalatnak figyelnie kell arra is, hogy sok tehetség egyidejû jelenléte a cégnél nagy költséget is jelent, és ha nem tudnak kellô mennyiségû kihívást jelentô, felelôsségteljes munkát biztosítani a tehetséges munkatársaknak, akkor azok demotiválttá válhatnak, hiszen a tehetségek nem szeretnek „a kispadon ülni”.

Befejezésként ismét felhívom a kedves hallgatók figyelmét, hogy ne ültessék magukat kispadra, éljenek a lehetôségekkel, ehhez sok szorgalmat és kitartást kívánok! •

27

KILÁTÓ

FÉSZEK ,,Veled uram, de nélküled”

Kereszténységünk Böjtölés, locsolás, jó idô, szép lányok, piros tojás és szünidô. Bármilyen közvélemény-kutatás mellôzésével állítom, hogy nagyjából ez jut eszébe az egyszeri egyetemistának a Húsvét kapcsán. Az ünnep közeledtével azonban elengedhetetlennek érzem, hogy beszéljünk egy kicsit a kereszténységrôl és Istennek az életünkben betöltött szerepérôl. Írta: Barkóczi Csaba Érdekes kérdése a mindennapjainknak, hogy mit is kezdjünk a kereszténységgel. Bár sohasem tudatosult bennünk, de a keresztény egyház kapcsán is léteznek a társadalom felszíne alatt olyan kibeszéletlen, és ezáltal összlakossági szinten feldolgozatlan élmények, melyekre a jövô értelmiségi generációjának (azaz nekünk) kell kielégítô válaszokat találni. A mai ifjúság nem tudja hová tenni Jézus Krisztust, a Bibliát, az egyházat, a különbözô keresztény tradíciók néhány ellentmondását.

Megítélésem szerint két rossz kiindulópontja van bármilyen kereszténységgel kapcsolatos diskurzusnak. A fekete-fehér (tisztán rossz vagy tisztán jó) álláspontok eléggé leegyszerûsített kontextusba helyezik az egyház megítélését illetô vitákat. Látni kell, hogy az egyház mint intézmény történelmi kortól és helyzettôl függôen más és más szerepet töltött be az emberek életében, s aki e kérdésben egyszerû választ ad, az mindig féligazságot mond.

Most válasszuk el egymástól gondolatainkban az egyházat és Istent. Itt két nagy kérdéskört kell tisztáznunk társadalmi szinten. Az egyik, hogy mennyiben felelôs a keresztény eszme az egyház olykor megkérdôjelezhetô döntéseiért. A keresztény egyházat - mint intézményrendszert - az emberek hozták létre és vezetik napjainkig.

Egy ember sem tökéletes, s éppen ezért minden, amit emberek mûködtetnek, az funkcionálhat rosszul is. De elítélhetjük-e Istent az egyház esetleges visszáságai miatt? Számon kérhetünk-e bármit is a keresztény eszmeiségen abból, amit emberek követtek el Jézus, vagy Isten nevében, sokszor valós erkölcsi felhatalmazás nélkül? Szerintem nem.

A másik, ami a hazai nagypublikum elôtt

28

kibeszélendô, az a Biblia egyik alapvetô félreértésének a tisztázása. Konszenzusra kell jutnunk annak kérdésében, hogy mi is valójában Isten szerepe az emberek életében. Sokan úgy képzelik el Istent, mint egy császárt, aki a világot korlátok nélkül irányíthatja az égbolt végtelenébôl. Ha valami rossz történik velünk, vagy a nagyvilágban, akkor azért bizonyára Ô felel, hiszen Ô nem akadályozta meg annak bekövetkeztét. Azt gondolom, ez egy alapvetô tévedés. Isten nem egy idôs úr, aki égi trónusán ülve kedve szerint dönt emberi sorsokról. Isten egy törvény. Ne ölj, ne lopj, ne hazudj, ne csalj és sorolhatnám tovább a Tíz Parancsolatot és a Biblia tanításait, mert az én értelmezésemben

Isten a társadalmi együttélés alapvetô törvényeit jelenti, mely élhetôvé teszi a világot.

Nem véletlen, hogy a mai nyugat-európai értelemben vett polgári jogrend nagy része éppen a Bibliára épül. Gondoljunk csak egy pillanatra bele abba, ami sohasem valósulhat meg teljesen: hogy minden ember betartja az isteni törvényeket. Mennyi csalódás, fájdalom, keserûség és gyûlölet szûnne meg hirtelenjében ezen a bolygón. És tényleg így lenne! Persze ez csak amolyan utópia, ahogy az irodalomtudomány nevezi.

Segíts magadon és Isten is megsegít. – Tartja kedvenc mondásom, és milyen igaz. A saját

problémáink megoldása a mi feladatunk, és nem várhatjuk azt ölbe tett kézzel természetfeletti erôktôl. Persze ha ezt tesszük, és csodák csodájára nem teljesül, amit szerettünk volna elérni, akkor okolhatjuk miatta Istent, és búsonghatunk balsorsunkon. Ez valóban a legkönnyebb út, csak éppen a nagy üres tátongó semmibe vezet.

Ennek a két tényezônek mindenképpen le kell tisztázódnia a magyar társadalom fejében, hogy végre megérthessük, mi is a valódi jelentôsége Jézus Krisztus tanainak. *** A Szentírást sokan és sokféle módon értelmezik. De mégis mi lehet a húsvéti ünnep legfôbb üzenete a keresztény világ felé? Jézus Krisztust - Isten egyetlen gyermekét számításból, féltékenységbôl, hatalomvágyból keresztre feszítik Jeruzsálemben. Ô azonban ígérete szerint három nap elteltével feltámad sírjából, hogy megmutassa a reménykedôknek és a reményteleneknek egyaránt, hogy a jó még akkor is gyôz a gonosz felett, ha már minden kötél szakadni látszik. S bármennyire is képtelenségnek tûnik ez a história, e sorok írójaként ôszintén hiszem, hogy Jézus valóban feltámadt keresztre feszítésének harmadik napjára. Üzenete pedig saját értelmezésemben, hogy rendíthetetlen hittel, becsülettel és szorgalommal az ember bármilyen leküzdhetetlennek látszó akadályon is sikerrel túllendülhet. Megéri tisztességesnek maradva kitartani és bízni saját magunkban ahhoz, hogy megvalósíthassuk vágyainkat.

Ezzel kívánok békés, boldog, meghitt húsvéti ünnepeket minden kedves olvasó diákunknak, tanárunknak és külsô érdeklôdôinknek. •

XIX. évfolyam 6. szám

KILÁTÓ

FÉSZEK Mit adott nekünk a kereszténység?

Nemzet és vallás Tapasztalatom szerint ha egy-egy fiatalokból álló társaságban valahogy elôkerül a kereszténység témája, akkor az általános válasz az, hogy hiszünk Istenben úgy a magunk módján, de nem gyakoroljuk aktívan a vallásunkat, ráadásul mindent, ami egyházi, mereven elutasítunk.

Honnan ez a kettôs identitás? Írta: Barkóczi Csaba Miért ragaszkodunk annyira Istenhez, ha közben elutasítjuk azt, ami az Ô földi kiteljesedését lenne hivatott érvényesíteni? Erre talán a történelmi ellentmondásokból kaphatunk választ.

A történelemben elôször üldözték, majd üdvözítették a kereszténységet. A rómaiak ezerszám pusztították Jézus híveit, minden lehetséges fizikai és politikai eszközt bevetve azok háttérbeszorítására. Aztán fordult egyet a történelem kereke, és az egyház kerekedett felül a világi hatalmakon: a pápa haragjára még az adott korban nagyhatalomnak számító NémetRómai Császárság urának is térdre kellett borulnia (Canossa-járás), és bizony el kell ismernünk, hogy az egyház üldözöttbôl üldözôvé lépett elô.

Míg az ókorban a „szerénység”, a „mártírság”, a „hôsiesség” és az „elkötelezettség” jelzôk társulhattak a kereszténység gondolatához; a középkorban a már intézményesült vallás mellé felsorakoztak olyan negatív pólusok, mint az egyházi adók, az inkvizíció, a búcsúcédulák, az erôltetett tudományos tévedések, a dogmák. Ezeket a visszásságokat sokan felismerték, többen magukból az egyházi körökbôl, így születtek meg a protestáns irányzatok. Az eredmény rövidtávon azonban nem konszolidáció, hanem milliók pusztulását elôidézô európai vallásháború lett.

Aztán megint fordult egyet az a bizonyos kerék, és az egyházból újra üldözött lett. A felvilágosodás jegyében az abszolutista uralkodók elôször az adókat vették ki az egyház kezébôl – megcsonkítva azok pénzforrásait -, majd a szekularizált oktatáspolitika jegyében az iskolák java része is kikerült az egyházi irányítás alól. Aztán jött a véres 20. század. A feje tetejére állt Európában a kommunista és a nemzetiszocialista eszmék szellemében való kizárólagos oktathatóság céljából végleg felszámolták

XIX. évfolyam 6. szám

a keresztény értékrenddel bíró iskolákat, oktatási intézményeket. A háború után a szocialista blokkban az egyház vagyonát elkobozták, a papokat internálták, bebörtönözték vagy meghurcolták, a templomba járó személyeket lekáderezték, és állandó zaklatásnak vetették alá.

Aztán jött 1989 a rendszerváltással, és a keleteurópai kereszténység végre fellélegezhetett.

Az egyház a vallás intézményesült formája.

Meglátásom szerint nem egyértelmûen jó vagy rossz, hanem, mint minden ilyen jellegû emberi csoportosulás, érdekek szerint tagozódik, s éppen ezért hol szimpatikus, hol kevésbé szimpatikus színben tûnik fel a történelemben.

Nekünk, magyaroknak mégis sokat adott a kereszténység és az egyház.

150 év török uralom. Óriási pusztítás. De mi lett volna 220 év alatt? Pedig Nándorfehérvárnál csak elkellettek a Kapisztrán János vezette keresztes csapatok, hogy a török aztán több, mint fél évszázadig ne merjen Magyarország ellen valódi offenzívát indítani. S 1526-ban nem éppen a kalocsai érsek, Tomori Pál állt seregünk élére abban a gyászosra sikerült mohácsi csatában, hogy kísérletet tegyen a lehetetlenre, az iszlám térhódítás magyarországi meg-

akadályozására – miközben a politizáló nemességünk a Duna túloldaláról kényelmesen nézte, miként valósulnak meg aprócska hatalmi számításai a király halálával? És a hódoltság alatt kik tartották a lelket az elnyomás alatt élô magyarságban? Csak mert, ha történelmi ismereteim nem csalnak, akkor a nemesség a kialakuló vilajetekbôl gyorsan eltûnt, átadva helyét a török szpáhiknak. De a papok a „nyájjal” maradtak.

Majd jött 1848-’49 mámora és veresége. A bresciai hiéna pedig a tábornokok mellett megannyi lelkészt küldött bitófára, akik elôzôleg a magyar honvédségre mondottak minden csata elôtt áldást, s olykor a heves ágyúszó mellett is maradéktalanul teljesítették nemzetük és hitük iránti kötelességüket.

S elérünk lassacskán Trianonhoz. A Magyarország területén megalakuló új államok nem tûrték meg a magyar arisztokráciát, értelmiséget, bürokráciát, és a papságot sem. Ez utóbbi csoport azonban vállalva hivatásának minden velejáró következményét, ahogy soha a történelemben, akkor sem hagyta magára a nemzetet, s a magyar irodalmi és kulturális élet, valamint az oktatás fenntartásában az egyház vállalt (és vállal ma is) oroszlánrészt a határainkon túlra szorultak életében.

Aztán, a történelem egyik legsötétebb idôszakában egyedül az egyház volt az, amely az ellehetetlenítés és az üldöztetés ellenére is állta a sarat „Rákosi pajtás” népköztársaságában. Hiszen ki merné az 1956os forradalom és szabadságharc hôsének, Mindszenty József hercegprímásnak a szerepét és a magyar történelemben betöltött súlyát megkérdôjelezni?

Gondoljuk végig ezeket a tényeket, amikor Istenrôl, vallásról, egyházról vagy a kereszténységrôl ítéletet mondunk, és adózzunk feléjük tisztelettel Húsvét Ünnepén, Jézus Krisztus feltámadásának örökös évfordulóján. •

29

LEHÚZÓ

FÉSZEK

Álljunk meg (egy szóra)!

Egy barátom jegyezte meg nemrégiben a „hummer”-es ügy kapcsán, hogy szerinte a jogosítvány megszerzését intelligencia kvócienshez kéne kötni.

Akkor még jót röhögtem az ötleten, de történt velem valami a közelmúltban, ami komolyabban gondolkodóba ejtett, és egyre több rációt látok felvetésében. Írta: Elbé Jó pár héttel ezelôtt úgy esett, hogy a fejem tetején lévô szôrzet egyre inkább kezdett valami furcsa absztrakt madárfészekre hasonlítani, ez igencsak zavaróvá vált. Gyors egyeztetés után kocsiba pattantam, és útnak indultam a fodrászhoz.

Valahol A és B pont között félúton meg kellett állnom, mert egy idôs hölgy cammogott át elôttem az úttesten, nem a kijelölt gyalogátkelôhelyen. Úgy nézett ki, hogy ô aztán igazán ráér, én viszont késésben voltam. Azért az illem még dolgozott bennem annyira, hogy eszemet vesztve ne ordítsak ki a lehúzott ablakon. („Egy pulcsit nem állsz le megkötni az úttest közepén!?”)

Ennek ellenére valami mégiscsak megzavarhatta a nénit, mert egy pillanat eltelt, és már Newton almájához hasonlatosan vészes sebességgel kö-

zeledett törékeny teste a földhöz. Vészvillogót be, kocsiból ki. Gyors pillantással nyugtáztam, hogy a mögöttem haladó jármû is megállt.

Odasiettem a nénihez, hogy felsegítsem, amikor is éles fájdalom nyilallt a jobb könyökömbe, az úttestre zuhantam.

Elôször nem igazán értettem, hogy mi történt, csak a havas, latyakos utat láttam magam alatt.

Megvilágosodtam, amikor a néni - akinek eredetileg a megmentésére indultam - felsegített. Elütöttek, ráadásul cserbenhagytak. Komolyabb bajom nem esett, orvos ismerôsöm egy gyors telefon után megvizsgált, és megnyugtatott.

Az igazi probléma az, hogy ezek az esetek szinte mindennaposnak számítanak, nem lehet úgy bekapcsolni egy esti híradót, hogy ne halljuk Szellô Pista bácsi mély baritonján, vagy

Várkonyi Andi néni csicsergô hangján hogy: „Autóbaleset / cserbenhagyásos gázolás történt Mindszentgodisán, hárman súlyosabban, míg ketten enyhébben sérültek meg.” Rohanó világban élünk, ahol a felelôsségtudat, mint olyan egyre kevésbé számít a fontosabb kompetenciák közé. Az autóvezetés pedig alapból (is) veszélyes üzem, éppen ezért elengedhetetlen hogy a türelem, tolerancia, valamint a már említett felelôsségtudat kombinációival párosuljon. Megoldás lehetne a jogosítvány megszerzésének vagy az esetleges büntetések mértékének szigorítása. De mit várunk egy olyan világban, ahol még a közéleti szereplôk is bekokózva, ittasan ülnek volán mögé, súlyosabb szankciók nélkül?! Mi a tanulság? Think twice! Drive safe! •

Bulizz a koliban!

Hé, emberek! Ki hallott errôl az új partihelyrôl az Univban? Kezeket fel! Látom, elég sokan vagytok. De voltatok is ott? Nem? Akkor mesélnék róla. Írta: Audrey Egy gyönyörû, napsütéses hétfô éjjelén történt az eset, hogy ellátogattam a Kicsibe.

Kis idô múlva, mikor már a hangulat oly mértékben megtöltôdött alkohollal, hogy egy következô helyszín felkutatása vált indokolttá, jött egy hirtelen sóhaj. Hideg van. Est? Neeee, addig Farkas Berci széjjelfagy. Na és ez az új hely? Univ Lounge. Hát ezt meg hogy kell mondani? Te babás vagy, ez mi? Long?

Lung? Löcs? Ehhez google kell, add a telód. Ó, Láundzs! Mindjárt más.

Hosszú, fárasztó, négy perces menetelés után végre megcsodálhattuk a helyiséget belülrôl is. Elsô dolog: Pecsétet kapunk a kezünkre? Hát jó. Második: Belépô is van, nem baj, biztosan megéri. Ha egy szóval kellene

30

jellemezni, azt mondanám, hogy hangulatos! Zöld fények, kivilágított bárpult, külön színpad, külön társalgó, mindez praktikus és esztétikus. A zene is nagyon jó, bár aki a „Portugál” muzsikához van szokva, neki szokatlan lehet elsô hallásra.

Na de hány óra? Egy körül van? És hol vannak az emberek? Nézd, ott van két öltönyös. A színpadon pedig három csaj. A hely egyetlen és legfôbb hátránya ez. Nagyjából egész este a résztvevôk száma maximum ennek háromszorosára emelkedett, velünk együtt. De legalább volt hely táncolni annak a személynek, akinek a véralkoholszintje már a „nem kínos egyedül nyomatni” szintet is meghaladta. Elsô dolog, a pecsét egy hétig a kézen marad, óránkénti súrolás mellett is. Második, a belépô viszont megéri az árát.

A jövôbeni jobb hangulat érdekében felszólítalak Téged, kedves Cikkolvasó, hogy vedd szemügyre a helyet, ugyanis a parti jobb lenne, ha Te is eljönnél. Így, emberek hiányában kissé máshová kívánkozós érzéseket vált ki az emberbôl.

Hétfôn, pénteken és szombaton is partizhatsz az Univ Lounge-ban (szerdán nem, ez felettébb meglepô tényként érintette a közgázhallgatói énemet), különbözô témájú bulikkal, italakciókkal várnak minden érdeklôdôt. Keress rá facebookon, vagy a hivatalos honlapon a www.univlounge.hu-n. •

XIX. évfolyam 6. szám

LEHÚZÓ

FÉSZEK Murphyzmus az idô tükrében

Egyetemista luxuslétforma Az élet igazságtalan. Mindig azoknak van vagyonuk és hírnevük, akik nem tudnak bánni vele. Mindig azoknak van szerencséjük a vizsgán, akik bele sem olvastak az anyagba. Mindig azoknak van tökéletes kapcsolatuk, akik nem tudják értékelni azt. És mindig azoknak van tengernyi idejük, akik értelmetlenebbnél feleslegesebb dolgokkal töltik el. menni, munka helyett pedig kiváló életfinanszírozási forma a lassan örökjáradék-számAz idô relatív. Megmondta már Albert száz ba menô szülôi támogatás.

Ilyen mentalitással bizony bôven jut idô évvel ezelôtt, és tapasztaljuk mi is saját (talán kissé kevésbé produktív) egyetemi éveink más fontos dolgokra: hajnalig a gép elôtt alatt. A szorgalmi idôszak hat-hat nyugodt ülésre, heti szinten háromévadnyi sorozatnéhete egyetlen homályba veszô pillanat csu- zésre, 9gagrôl facebookra posztolgatásra.

Ehhez jönnek még az empán, míg a ZHberi kapcsolatok, amehét feszültségekX üzenete: mennyi idô alatt lehet lyekrôl órákig lehet elmélkel terhes idômegtanulni a c nyelvet? kedni, lamentálni, pletyszaka évezrednyi Y üzenete: errôl eszembe jutott egy vicc kálgatni, ha úgysincs épnyomorúságot Y üzenete: megkérdeznek egy egyetemispen jobb dolgod. A renrejt. Széles körtát, hogy mennyi idô alatt lehet megtageteg felgyülemlett szanulni a kínai nyelvet ben ismert a VáY üzenete: "miért, holnap zéhá?" badidô eltöltésére módot lassz kettôt!

X üzenete: akkor röhögni fogsz adnak továbbá az egyetecímû háromopX üzenete: holnap zéhá... mi épületek, kollégiumok ciós modell, kíszûkebb környezetében sérletek bizonyítják a „vagy alkohol folyik az ereidben, rendkívül magas koncentrációban elhevagy koffein” elmélet helyességét, és gyakor- lyezkedô vendéglátó-ipari egységek, ahol a lati megvalósulást mutatnak a lex minimi/ szívbéli jó barátokkal mélyenszántó vitákat, maximi elvek is. Az igazi egyetemista kons- emelkedett csevejeket lehet folytatni esténtans erôforrás- és energiahiányban szenved, ként egy kellemes ital társaságában. Izgi.

Persze van olyan is, aki tényleg jól csinálja. határidôk súlya alatt – mint volgai hajóvontató – nyüglôdik, és legfeljebb stresszkezelésbôl Viszont a helyes ösvény egyben a keservesebb is, mert szinte minden esetben lemonszerez ötöst. Rendben van ez így?

Persze van olyan is, aki látszólag jól csinál- dásokkal jár. Feladod a családi hétvégét ottja. El lehet végezni az egyetemet anélkül, hon, mert egész hétvégén prezentációra kéhogy homokórában ôrlôdve vagy Prince of szültök a csoporttársakkal. Feladod a Persia fôhôsként érezze magát az ember, és bulihelyeken velük töltött estéket, hogy töbcsak néhány dolgot kell feladni miatta. El- bet lehess a szerelmeddel. Feladod a párvégre nem muszáj mindig mindenbôl jó je- kapcsolatot, mert neked erre most nincs gyet szerezni, elég csak szerdánként buliba idôd, inkább a tanulásra koncentrálsz. Feladod a kettesnél jobb jegyeket, hiszen az ösztöndíjnál jóval többet kapsz, ha az egyetem mellett dolgozol. Feladod a munkát, hogy diákszervezeteskedj szívvel-lélekkel, nem mellékesen ingyen. Aztán feladod ezt is, mert valamibôl mégiscsak meg kell venni a mindennapi kenyeret, és hazamész kikönyörögni egy kicsivel több zsebpénzt.

Nincs jó megoldás. Hiába kapálózol, esel kétségbe, szidod a rendszert, nem változik semmi. Ha mégis, akkor meg biztosan nem a jó irányba: még a felsôoktatási törvény sem

Szerzô: zsuzskaa

XIX. évfolyam 6. szám

a mi érdekeinket (is) figyelembe véve módosul.

Mondják, hogy a hallgatóknak az egyetemen kívül semmi dolguk nincs, és azt sem végzik rendesen. Kettônél több vizsgalehetôség? Ugyan már! Tanuld meg a legelsôre! Rossz napok, rossz tételek, rossz tanárok, lehetetlenek nem léteznek. Mondják, hogy lázadozunk az esetleges tandíj ellen, holott van diákhitel, diákmunka, diákbármi, meg lehetne oldani. Hiszen olyan kellemesen csengô szó manapság a hiteltörlesztés, amelyet biztosan fizetni tudunk majd; olyan sok gyakornoki és egyéb munkahely teremtôdik jelenleg is, amelyek a jövôben mind ránk várnak; és olyan elánnal kapkod utánunk folyton a diákmunkát közvetítô hálózatok garmadája! Mondják, hogy egyetemre járni manapság luxus, lébecolás, mese habbal… De egyszersmind végeláthatatlan küzdelem is az idôvel, a felelôsséggel, a döntésekkel, önmagaddal.

Irónia és offtopic vége: tény, hogy mindig azoknak van idejük, akik, úgy tûnik, nem érdemlik meg – és azoknak nincs soha, akik próbálnak lelkiismeretesen több fronton helytállni. Ha megpróbálsz rendesen csinálni valamit, komolyan venni a tanulmányaid, értékkel megtölteni (és nem csak szimplán eltölteni) az egyetemi éveid, azzal a saját dolgod nehezíted meg.

Hol itt az igazság, kérem?! •

31

SZELLEM

GONDOLATÉBRESZTÔ

FÉSZEK

Nem szükséges a Ctrl C + Ctrl V

Kellenek-e példaképek? „Generációk követik egymást, fiúk az apákat, lányok az anyákat, egyik a másik helyébe lép, elkövetve az elôdök hibáit, átélve a gyôzelmeiket. Követendô vagy éppen elkerülendô példaként tekintünk rájuk? Úgy élünk, ahogy ôk, mert ezt láttuk magunk elôtt, vagy saját énképet kreálunk magunknak? De mi lesz, ha csalódunk a képben?” /Hôsök c. sorozat/ Írta: Hope

Pr

o

Az elsô gondolatom a példaképekkel kapcsolatban nem az volt, hogy igen, szükségünk van egy ideálra, eszményképre magunk elé. Mindig is magam akartam elintézni az ügyes-bajos dolgaimat, ha lehet, egyedül, de ha kell, segítséggel; vannak pillanatok, amikor szeretek egyedül lenni. A példakép különben is egy olyan személy, akit jobbnak gondolsz, vélsz magadnál, ezért szeretnél rá hasonlítani vagy követni ôt valamilyen tekintetben; ezt a tényt el is kellene ismerni? Nem kell, különben is már óvoda óta belénk sulykolják, hogy „utánzás majomszokás”.

Na, de nekem most nem ez a feladatom, amellett kell érvelnem, hogy miért is jó, ha van egy példakép az ember életében.

Tekintsünk el a sablon szövegtôl, miszerint légy egyedi, járd a magad útját.

Véleményem szerint a két dolog tökéletesen képes megférni egymás mellett, attól, hogy van egy példaképed, még lehetsz egyedi, kreatív – szinte bármi, ami szeretnél. Hisz attól, hogy van egy ideálod, te még nem akarsz az ô mása lenni. Csupán egy irányt, egy hozzáállást, motivációt merítesz az adott személy tulajdonságaiból, életútjából. Nem is szükséges feltétlenül arra a „pályára” készülnöd, mint a példaképed. Elég, ha az alapvetô világnézetével értesz egyet.

Kihangsúlyozom, egyetértesz, nem másolsz!

32

Gyermekkorunkban a szüleink a legfôbb példaképeink, mérhetetlen odaadással követjük minden lépésüket, lessük minden mozdulatukat. Titokban beöltözünk „anyának és apának”. Ezt a képet jó pár évig lehetetlen a gyermeki gondolkodásból kiverni, majd jön a pubertás és minden megváltozik.

Hirtelen már nem akarunk szüleinkre hasonlítani. Majd ifjú korunkban „kipattan” belôlünk az isteni szikra, miszerint mi magunk lehetünk a saját példaképünk, ez természetesen nem a valódi személyiségünk, hanem amilyennek elképzeljük, megálmodjuk magunkat. Felnôtt(ebb)ként aztán komolyabban foglalkoztat a jövô, merre induljunk, merre tartsunk... ekkor már több megfontolásból is megfogalmazódik a példakép iránti igény, aki ösztönzést ad céljaink elérésére.

Aztán, ahogy az ember korosodik, egyre többet találkozik, érdeklôdik a téma iránt.

Mindenkinek be kell látni, hogy foglalkozunk/ foglalkoztunk mi már a példakép kérdéskörével, csupán nem jutottunk dûlôre a választást illetôen. Ez nem amiatt van/ volt, hogy ne lenne az életünkben vagy a nagyvilágban egy olyan személy, aki ne inspirálna, mutatna példát. Szerintem ez azért lehet, mert nem tudunk egy konkrét személyt meghatározni válaszként. Talán

azért, mert a kérdést sem jól tettük fel. Sokan közülünk úgy értelmezik a „példakép megnevezését”, hogy vele fogják azonosítani ôt, a személyiségét. De ez nem igaz. A példaképrôl való gondolkodás közben rájöttem, hogy nem kell szó szerint másolni, követni, azonosulni az adott személy megjelenésével, eszméivel. Értelmezésem szerint a példakép egy olyan személy, akinek az eszméivel, értékrendjével és értékstílusával a leginkább tudunk azonosulni, ez a lényeg.

Azt nem tudom, hogy lehetnék-e kiváló autóversenyzô, ha például Sebastian Vettel lenne a példaképem. Biztosan nem, hiszen még autót sem tudok vezetni, tehetségem sincs hozzá. Viszont a sikereket, melyeket elért önmagának és a kitartásának köszönheti. Kemény munkájával, maximalizmusával és persze egy jó háttérrel elérte céljait. Lehetnék-e autóversenyzô, mert ô a példaképem?

Nem. De meríthetek belôle, ezt jelenti a példakép.

Fontos ez? Példaképeket állítani magunk elé, akiket bálványozhatunk és piedesztálra emelhetünk? Belsô igénye ez a lelkünknek, hogy egy követendô példát állítunk magunk elé, vagy csak szimplán félelem attól, hogy mégsem vagyunk egyediek és megismételhetetlenek? Ki ne szeretné, hogy emlékezzenek rá halála után is? Viszont itt, Európa lüktetô, de beteg szívében ki az, aki hisz az egy könyv, egy fa és egy gyermek filozófiájában? •

XIX. évfolyam 6. szám

FÉSZEK

SZELLEM

GONDOLATÉBRESZTÔ Példaképpel vagy anélkül?

Siker saját recept alapján „Nincsenek példaképeim. A munkát, az elkötelezettséget és a versengést csodálom.” /Ayrton Senna/ Írta: Lillus

ra

nt

XIX. évfolyam 6. szám

szükségünk példaképekre? Mert a cél, miszerint ilyen mértékben hasonlítani akarunk az általunk oly nagyra becsült személyre, szimplán irracionális. Még ha tényleg meg is találjuk azt az embert, aki kiválthatná belôlünk az elôbb már körülírt érzelmi kötôdést, és valóban a példaképünkké fogadnánk, mire mennénk vele? A feladat, amelyet így állítanánk fel magunk elé, vagyis hogy szinte azzá az illetôvé akarunk válni, megoldhatatlan, hiszen mindenki egy szuverén egyén, saját történettel, tulajdonságokkal, személyiséggel és képességekkel.

Egy - és itt engedd meg, hogy egy gyenge lábakon álló háborús példával éljek - merôben eltérô fegyvertárral és gyengeségekkel, más helyszínen és idôben, másik ellenséggel szemben hogyan nyerhetnénk meg ugyanazokat a csatákat? Híres vezérek nagy gyôzelmeit tisztelheted, de a sajátjaidat mindig csakis Neked kell megvívnod, nyilvánvalóan csakis azzal, ami adott pillanatban rendelkezésedre áll.

Természetesen mindig elôttünk áll a fejlôdés lehetôsége is, de példaképek követése helyett a magunk útját kell megtalálnunk, és az ehhez szükséges eszközöket is önmagunknak kell biztosítanunk. Nem elôzetes példák, sikertörténetek alap ján, hanem egyéniségünkre és lehetôségeinkre szabva.

Ez nem zárja ki az ideálok szem elôtt tartását és olykori követését sem, de ne felejtsük el, hogy ôk is csak eszközök a csatában, a gyôzelem kulcsai pedig még mindig mi magunk maradunk! •

Ko

Mielôtt elkezdtem írni ezt a cikket, két barátom – nem szépítem – hülyének nevezett, miután elmondtam nekik a jelen írásban kifejtett, illetve akkor még csak kifejteni szándékozott nézetemet.

(Megjegyzés: ez velem nem történik meg indokolatlanul gyakran, így ezt a reakciót valóban a mondandóm váltotta ki!) A kijelentés pedig, amivel sikerült megbotránkoztatnom ôket, a következô volt: „Nincs szükségünk példaképekre”.

A reakciójuk elgondolkodtatott, hiszen sok aspektusban hozzám hasonló és közelálló emberekrôl van szó, akikkel – olykor egy-két konstruktív vitát követôen ugyan, de – szinte mindig sikerült közös véleményre jutnunk. Emésztgetnem kellett egy ideig a dolgot, mire rájöttem, hogy csupán értelmezésbeli eltérésrôl van szó.

Emlékeinkbôl mindannyian tudnánk elôkotorni példaképeket, és ezeket rögtön sikerrel társíthatnánk is eddigi életünk egy-egy szakaszához. Kisiskolásként általában a gyerekek valamelyik szülôjüket tüntetik ki ezzel a címmel: a legtöbb kislány azt a szakmát szeretné ûzni felnôttként, „mint Anya”, és sok kisfiú is biztos abban, hogy apja a világon minden kérdésre tudja a választ. Egészen a kamaszévekig kell eljutnunk ahhoz, hogy elsô példaképeinket leváltsuk, és helyüket új értékrendek alapján kedvenc énekesnônkkel, színészünkkel, élsportolónkkal töltsük fel.

Tetemesre bôvül az itt átmenetileg állomásozók listája, amíg „benô a fejünk lágya”, vagyis a követendô személyt nem aktuális lázadásunk tárgya alapján választjuk meg. Saját életemben ezek után még szerepelt

rövid ideig egy-két szakmailag elismerhetô teljesítményt nyújtó ismert ember is, azonban az ô jelenlétük sem bizonyult tartósnak.

Vitathatatlan tehát, hogy az aktuális élethelyzetünkkel, preferenciáinkkal, céljainkkal és jellemvonásainkkal együtt példaképeink is állandóan változnak. Felmerül azonban a kérdés, hogy ha a kiválasztott személyt övezô megbecsülés ennyire nem bizonyul tartósnak, méltán nevezhetjük-e ôket példaképnek? Úgy gondolom, nem. Véleményem szerint a fogalmat, melyet eddig példaképként emlegettem, helyesebb ideálként definiálni. Megfogalmazásomban az ideál az általunk a jövôben elérni kívánt cél megtestesítôje, olyan ember, amilyenné valamilyen szempontból egyszer válni akarunk. A példakép pedig egy ettôl sokkal tartósabb és személyesebb kötôdést kiváltó valaki, aki amellett, hogy magáénak tudhatja az ideálra vonatkozó jellemzôket is, kivívja olyan szintû tiszteletünket és ôszinte szeretetünket, hogy azzá az emberré szeretnénk válni. A feljebb felsorolt korai ideálokat azért tudtuk olyan gyorsan és legtöbbször bármilyen tudatosság nélkül leváltani, mert hiányzott az a mély ismereten alapuló, nagyfokú rajongás, amely által aktuális ideálunk az életünk tartós kísérôelemének bizonyulhatna. És hogy miért nincs

33

SZELLEM

FÉSZEK

Mese Katának Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy pinduri kis zöld béka. Alakra, formára pontosan úgy festett, mint minden más kisbéka az ô korában.

Négy vékonyka kis lábán vidáman ugrabugrált. Naphosszat mást se csinált, csak egyik árnyas pocsolyából a másik hûs vizû tócsába szökdécselt.

Korához képest nagyon bölcs kisbékának gondolta magát, pedig épphogy csak kinôtt az ebihal korból, s csupán még csak egy napon vehetett részt a békatudományok oktatásán. Ôt nem kötötték le olyan hétköznapi tudományok, mint amiket a „Szökdécselés kezdôknek” vagy a „Légyfogás tudományának alapjai” címû kurzusokon oktattak. Ô olyan dolgokkal szeretett foglalkozni, mint hogy mi végre is béka a béka, és hogy milyen csodákat vihetne végre egy béka, ha nem korlátoznák más állatfajok. Gyakran vetette fel ezeket a témákat kis társaival folytatott beszélgetései alkalmával is, de ezek a diskurzusok rendszerint csúnya vitákkal végzôdtek. Hôsünk szerette azt hangoztatni, hogy bár a béka a legcsodálatosabb élôlény mind közül, ô a legeslegbölcsebb az egész világon. Ezt barátai nem nagyon hitték el neki, mindig ellenpéldákkal hozakodtak elô. Erre Sepy – nevezzük így a kisbékát – mindig rettenetesen felmérgelte, felfújta magát.

Alapvetôen azonban békés kis lény volt. Legtöbbször vidáman, békazölden üldögélt a padjában és szorgalmasan jegyzetelte, amit a bölcs, öreg varangy brekegett mély, öblös hangján. Nem mindig hitt abban, hogy az elméletek, amiket távoli rokona, a delfin alkotott a békalétrôl, helytállóak lennének. De ezt legtöbbször mérhetetlen bölcsességével nem tette szóvá. Ilyenkor csak letette a tollát, kényelmesen elhelyezkedett és csendesen bambult ki az ablakon.

Egy napon, mikor egy, az átlagosnál is unalmasabb EBIT órán üldögélt, végleges döntésre szánta el magát. Mégis mit gondolhat egy egér, hogy elôadást tartson neki, a világ legbölcsebb kisbékájának?! Még hogy EBIT, vagyis Ebihalaknak és Békáknak Irracionális és Tilos?! Hát neki aztán ne akarja senki se megmondani, hogy barátkozhat-e gólyákkal és hasonlókkal! Döntött. Ô ezt tovább egy perccel sem tûri. Saját kezébe veszi a dolgot és maga jár utána annak, hogy mi mennyire hasznos vagy veszélyes egy bátor kisbékára nézve. Felkelt ülôhelyérôl, nem törôdve társai meglepettségével vagy az elôadó felháborodásával, kisétált a terembôl és elindult világot látni.

Ment, mendegélt. Már három napja volt úton, de még nem történt vele semmi érdekes. Az idô már tél fele közeledett, nem röpködtek ízletes zümik vagy legyek. Csak egy dolgot talált békánk odakünn, a hideget. Fázott és éhes volt, de hazamenni sem akart. Nem tudta volna elviselni azt a hatalmas szégyent, ami ekkor érte volna. Elvégre ô a legbölcsebb kisbéka széles e világon. Nem

adhatta fel, de a lelke mélyén igazán örült volna egy kis iránymutatásnak. Döntött hát, ahogy a szállingózó elsô hóban tovább lépkedett.

Továbbment. Azzal múlatta az idôt menet közben, hogy vajon hogyan vélekedne az adott helyzetrôl az oroszlán. Nonszensz! Az oroszlán, aki a legjobb tudomása szerint a szavannákon él, és soha nem látott még havat és fagyot. De mindettôl eltekintve vicces volt belegondolni, és egy idôre még éhes hasáról is elterelte a figyelmét.

Ahogy elmerengve lépkedett, kicsiny hôsünk egyre jobban halványult és vacogott. Majd végül leült egy nagy, hideg kô tövébe, már egészen sárga volt szegényke.

Nem akart mást, csak egy szép, egészséges legyet és egy kis helyet, ahol átaludhatja a telet. Aludni, gondolta, ahogy a nagy, bölcs varangy is megmondta, és végigvegetálni a hidegeket. „De jó is lenne!” – sóhajtotta. Lehunyta a szemeit és ismét nagyot sóhajtott. Felmerült benne, hogy az álom, amire most indul, már örökre fog szólni. Ekkor melegséget érzett, majd hirtelen elemelkedett a fagyos talajtól. Kókadtan kinyitotta a szemeit és egy embert látott. Egy embert! Gondolatban felsikoltott. Fáradtan hunyta le ismét pilláit. Az EBIT szerint ezt neki, mint békának nem szabad. Neki nem szabad emberekkel barátkoznia. Nyugtalanul ficergett, mikor meghallott egy hangot. Az ember szólt hozzá: „Ne félj, kis, zöld barátom! Én Ivonn vagyok, és nem foglak bántani.” És tényleg nem tette. Bebugyolálta sáljába. Hazavitte. Megvendégelte két hatalmas, kövér legyecskével és rendelkezésére bocsátott egy komfortos virágcserepet is. Békánk mindezek után elégedetten brekegett. Jóllakott volt, és azzal a tudattal ásta be magát télire, hogy Ivonn igazán okos, még ha nem is zöld és nem is béka.

Csakis az lehet, nyugtázta magában. Hiszen tudta, hogy ô a világ legbölcsebb kisbékája, és ennek megfelelôen is bánt vele. Ezzel a gondolattal szunnyadt el végül.

Mindeközben Ivonn lelkesen keresgélt a konyhában. Hosszasan kutatott a kamrában, majd diadalmasan felkiáltott. „Ez az!

Ez pont jó lesz” – fûzte hozzá és gyôzedelmesen kivonult a konyhába egy méretes befôttes üveg társaságában. „Ezt szépen berendezem. Kell még bele egy kis létra, és tavasztól majd kis zöld barátom minden reggel megmutatja nekem, milyen lesz az aznapi idôjárás” – sorolta lelkesen, miközben magában már azt tervezgette, milyen is legyen a békalak, vagy hogyan is fogja nevezni kis meteorológusát.

S így történt, hogy bölcs kisbékánk e tavasztól fogva lelkes kis közönségre lelt és békalétének minden hátralévô napján azt tehette, amihez igazán értett: krekegett, brekegett és bölcselkedett. • Írta: Kis Viktória

34

XIX. évfolyam 6. szám

ELVONÓ

FÉSZEK HAIKU Németh Krisztina

Élet Sakura csorog A Juhar levél potyog.

Téli halál jô.

Espérance*

Aurora Mélységes sötétség mindenhol, zavartan ülök, nem tudom hol.

Fura illatot érzek a levegôben, szellô lebbenti a fákat mögöttem.

Fénypontok gyúlnak körülöttem mindent beborítva, s világosság telepszik a korábbi sötét mezôre, melyben él ezer szentjánosbogár.

Kitûnik egy mindennél áradóbb, eszméletlen melegséget árasztó.

Közel húz, ápol s betakar, fényénél minden zavartalan.

Bárhol is vagy, vagy leszel én mindig itt leszek neked.

Tündérbogár!

Kis Viktória

Kosztolányi Dezsô (1885-1936)

Drága álmaink Álmomban csókot loptam álmodban elnyíló édes ajkaidról.

Kék virágok közt

De zaklatott lelked újabb és újabb utakra hív, keresni-kutatni, mit minden sejted hiányol.

Álmodban béke száll nyugtalan valódra.

Megpihensz utadon csendes otthonomban.

Rövidke az álmod, mely felszabadít a lét ólmos súlya alól.

Óvom percnyi nyugalmad, óvom röpke boldogságom, míg itt vagy, enyém vagy.

De annál hosszabb magányom, míg vissza- visszavárlak fáradt vándor.

Álmodban szabad lehetsz, végtelenek a határok.

Szállhatsz a széllel, nem húz vissza ezer gond.

Aludj csak Kedvesem! Álmodd álom-életed, éber-álom az nekem.

Álmomban önzôn szeretlek, s nem hagylak útra kelni.

Álmodom álmod. Álmodd meg álmunk, hova egymáshoz újra és újra visszavágyunk!

Hogy búsan a vonatra szálltam, lenn volt az éji szürkület, és a sötét mezôkre nézve, szóltam: "Mi rossz tenélküled."

Nappal van... A vasút a rétet ujjongó kedvvel futja át, friss illat árad messze-messze, körül virágzó tarkaság.

A szélbe kék virágok ingnak, s én tôlük félve kérdezem: "Kék lányszemek, kéklô virágok, felkelt-e már hû kedvesem?"

A kék virágok integetnek: "Most kel fel épp hû kedvesed, rád gondol és a szíve úgy fáj, szemei könnytôl nedvesek!"

"A rendkívüli dolgok nem a rendes, hétköznapi úton történnek meg."

XIX. évfolyam 4. szám

/Johann Wolfgang von Goethe/

35

KÖRET

FÉSZEK

Univitalis

Az UniVitalis Pécs Közössége, ezen év februárjában, két Pécsiközgázos hallgató szervezésében született meg. Küldetésüknek egy olyan szervezet megalkotását tûzték ki, ami a sport, a gasztronómia és a kultúra eszközeivel hivaÍrta: Deján tott a diákok közötti összetartást növelni. Kötelezettség és tagdíjmentesen tud csatlakozni mindenki, aki nyitott a mozgás, a szórakozás, a finom ételek és italok irányába. Az UniVitalis nem más tehát, mint minden ami: mozgás, egészséges életmód, kultúra, fiatalság.

Alapvetôen három pillér az, ami mozgatja, és viszi elôre az UniVitalist, melyek a személyes kapcsolattartás, a közösségben rejlô erô, valamint a marketing. Ezek sikerét igazolja, hogy az eddig lezajlott 2 fitness rendezvényen közel 100 egyetemistát sikerült megmozgatni. Márciusban kezdôdô, a minôségi borfogyasztásnak szentelt gasztronómiai e s t é k re is nagy érdeklôdés mutatkozik, valamint a PTE szinte összes karáról vannak már regisztrálók szép számban. A jelentkezés mindössze egy percet vesz igénybe, a csatlakozni vágyónak nem kell mást tennie, mint e-mailben elküldeni a nevét, korát, illetve, hogy mely kar hallgatója, ezzel teljes értékû tagja lesz a közösségnek. Ezután lehetôség nyílik a saját programok kedvezményes látogatására, akciók és más engedmények igénybevételére.

Ha kedvet kaptatok, itt az idô jelentkezni, mert mi „Megmozgatjuk Pécset”!

További információ: facebook.com/univitalis •

Four Year Strong – In Some Way, Shape Or Form

Az elôzô évtized derekán igazi pop-punk revolúciónak lehettünk fültanúi, hiszen az „A Day to Remember” és társai úgy ágyazták az alapvetôen vidám aurájú stílust férfiasabb környezetbe, hogy aztán egyik irányzat kedvelôi se öntsenek forró ólmot a füleikbe. Ebbe a vonulatba tökéletesen beleilleszthetô a FYS is, akik fülbemászó dallamaik mellett ötletesen megtekert gitártémáikkal hívták fel magukÍrta: Endre ra a figyelmet. Az In Some Way’ a negyedik nagylemezük, és erôteljes letisztulás figyelhetô meg rajta, ami csak azoknak okozhat meglepetést, akik nem hallgatták a zenekar elôzô - egyébként pofátlanul slágeres - kiadványát. Utóbbi megjegyzés jelen album kapcsán hatványozottan igaz, hiszen a breakdownok helyét egyszerûbb rock panelek, a csordavokálokét pedig elsô hallás után dúdolható kórusok vették át, minek révén elôbb ugrik be valakinek a Foo Fighters, mint mondjuk a Set Your Goals. Ettôl függetlenül kakaó van bôven a lemezben, a dalok nem kérdeznek, ajtóstól rontanak a házba, ami nyaktájékon heves mozdulatokra késztetheti az arra fogékonyakat, hovatovább a korong elsô felébe csak instant slágereket pakoltak - a The Infected például kicsit olyan, mintha Chad Kroeger végre megtalálta volna a gatyájában azt, amit eddig sikertelenül keresett.

Ezenkívül maradt nyoma a korai éra pop-punkjának is; bizonyságul érdemes meghallgatni a Stuck In The Middle címû új színtérhimnuszt! •

The Kids Are All Right Írta: Maja

36

Ha azt mondom, hogy a film egy leszbikus házaspár életérôl szól, akkor egyrészt sokan félreérthetik, másrészt viszont nem fedném a valóságot. Talán úgy fejezhetném ki magam legjobban, hogy a maga 106 percében egy olyan szemszögbôl mutatja be a házasság egynemûek közötti formáját, mintha az a legalapvetôbb és legtermészetesebb dolog lenne a világon: van két szép gyerek, nagy ház, barátok és boldog házasélet. Persze a filmben kiderül, hogy nem minden tökéletes: a gyerekek felnônek és a bonyodalom akkor kezdôdik, mikor megismerik biológiai apjukat és anyukáik tiltakozása ellenére kifejezetten közel kerülnek hozzá. A szülôk féltékenyek, kiélesednek a köztük eddig csak megbúvó ellentétek és az addig idillinek látott életük egy szempillantás alatt egy problémás házassággá alakul. Még mielôtt bármilyen poént is lelônék – amit természetesen nem szeretnék – elárulom, hogy nem lesz szemérmetlen magamutogatás és nem is mûvészfilmet ajánlok most a kedves Olvasónak. Julianne Moore és Anette Bening látható a két fôszerepben (mindketten 4-4 Oscar jelölést mondhatnak magukénak), a család szétromboló spermadonor szerepében pedig Mark Ruffalot köszönthetjük. •

XIX. évfolyam 6. szám

KÖRET

FÉSZEK

Romantikus családregény egy történésznô tollából

Szereted a történelmi regényeket, amelyek a hétköznapi emberek szemszögébôl mutatják be egy kor eseményeit? Ebben az esetben igazán Írta: Orsi neked való Fábián Janka háromkötetes romantikus családregénye, az Emma-trilógia.

Az írónô valójában történész, a mûveiben pedig jól tükrözôdik tájékozottsága és az alapos kidolgozottság. A könyvekben a Kóthay család több generációjának történetén keresztül pillanthatunk bele a XIX. század végi, XX. századi Magyarország hétköznapjaiba, a szereplôkért izgulva élhetjük át az ôket sújtó történelmi viharokat. Az elsô kötetben, az Emma szerelmében megismerhetjük a címszereplô szüleinek történetét, gyermekkorát, végül fiatal anyukaként is találkozhatunk vele, és bár az elsô világháború árnyat vet a nosztalgikus hangulatra, a regényfolyam elsô része mégis romantikus történet marad. A folytatásban, az Emma fiaiban azonban hangsúlyosabb szerepet kapnak a történelmi események, a második világháború pedig súlyos áldozatokat követel a Kóthay családtól. A zárókötetben, mely az Emma lánya címet viseli, a bôvülô család miatt egyre több szereplô története kerül a középpontba. Így a cselekmény nehezebben követhetô. A regény legfôbb kérdése az, hogy teljesül-e Emma kívánsága, és halála elôtt láthatja-e még szeretett hazáját és a régi otthonát, a Balaton parti villát… •

Robert Merle: Mesterségem a halál Írta: Lillus

A francia író e mûve a világirodalom azon remekei közé tartozik, amelyek a háború okozta megrázkódtatást próbálják papírra vetés által feldolgozhatóbbá tenni. A történet középpontjában egy a két világháború alatt élô német férfi, Rudolf Lang életútja áll.

A regényt olvasva különös érzések keringenek az Olvasókban: az elsô oldalakon osztoznak az elnyomott, jólelkû gyermek félelmeiben és szabadságvágyában, és még vele (általa) élik át lelkének töréseit is. Aztán a még alig 16 éves ifjú elszökik a háborúba, ezt követôen jelleme – apró lépésekben ugyan, de – olyan mértékben eltorzul, hogy lassacskán elveszítjük vele a közös „hangot”. Gondolatait, tetteit ezután is ugyanúgy ismerjük, mégis, ahogyan Rudolf fokozatosan levetkôzi alapvetô emberségét, mi is csak nézôi maradunk rettenetes történetének.

Miért rettenetes? Mert Rudolf a neveltetésébôl fakadó szigorú erkölcsi értékrendjét önszántából cseréli le a mérlegelés nélküli parancsteljesítésre, legyen szó faajtók gyártásáról vagy bajtársak kivégzésérôl. Mert valódi „embergépként” csak a háború – és ami ettôl is rosszabb – ad neki lehetôséget „élni”. Végül, mert Rudolfé csak egy a háború áldozatául esett sokmillió lélekbôl.

E gyöngyszemet, kedves Olvasó, többek között ezek miatt nem fogod tudni letenni! •

Kiscsillag: Néniket a bácsiknak!

Október 2-án egy jelentôs közügyért vonultak utcára a városiak, hogy „minden bácsinak legyen nénije ebben az országban”. A dühös férfiak élén Lovasi András zenekara, a Kiscsillag tagjai álltak. A figyelemfelkeltô akció a harmadik nagylemezük megjelenésének köszönhetô.

A Megadó Kiadónál napvilágot látott lemezen tizenhárom dal hallható, ami elsô hallásra nem üt el a megszokott hangzástól, de ha többször használjuk a „replay gombot”, észrevesszük a különbséget. Hoppá, van itt vonósokkal felvett epikus dal, és orgonával színezett harmónika is.

No meg az egész albumon nagyobb szerepet kaptak a gitárok. El kell ismernünk, hogy zeneileg a három megjelent korong „legKispálosabb” darabja a mostani. Szövegileg érezhetünk csak hiányosságot, olyan mintha Lovasi szándékosan fordítana hátat a külvilág problémáinak, hiszen a dalok örökérvényû kérdésekrôl, általános - leginkább - szerelmi bajokról szólnak. A Kossuth-díjjal „bélyegzett” énekes-gitáros-dalszerzô, Lovasi szerint, ha igaz az, hogy egy együttes sorsát a harmadik lemez dönti el, akkor a Kiscsillagnak jó sorsa lesz.

A lemez megjelenését a csapat koncertsorozattal ünnepli. Többek között március 31-én is találkozhattok velük a frissen felújított Uránia Moziban. •

Írta: Szilvi

XIX. évfolyam 6. szám

37

MOZAIK

FÉSZEK

Ideális Wo- | Man Írta: yogeebear A lányok szeretnek romantizálni. Elképzelnek egy ideális külsejû srácot (magas, jóképû, sportos és akármelyik nôt megkaphatná), hozzágondolják, hogy mindeközben irtó kedves, törôdô, figyelmes, és a világ összes lánya közül is ôt választaná, ôt, és csak ôt, nem a közönséges Rozit, aki bár csinos, de olyan nyilvánvalóan teszi. A valóságban pedig az ilyeneknek adnak kosarat azért, hogy ôket semmibe vevô, izzadt, whisky-szagú rocksztárokkal szeretkezhessenek a mosdóban. Egy úrihölgy is szereti, ha közben egy erôs kéz a fenekére paskol.

Nálunk, srácoknál is hasonló a helyzet. Bár nem a klasszicizmus, mint inkább a barokk felé nyitunk. Egyszerûsítünk. 90-60-90, szép arcú, és persze legyen nimfomán. Emellett okos, ügyes és a végletekig kiszolgáló. Mindenben. Amikor berúgunk, ellát, hazavisz, betakar, és reggel orális kielégítéssel ébreszt. Ha megcsaljuk, azt kérdi, mit szólnánk, ha legközelebb inkább bevennénk a másik lányt is. Jártas a japán szappanmasszázskultúrában, egy rakat pénzt keres, és mindet arra költi, hogy sört és motorokat vegyen nekünk. Aztán jön néhány párkapcsolat, és mindez megy a levesbe. Egy hét leforgása alatt még a nimfomán-teória is megdôl.

Az elsôvel kezdôdik minden. Alkalmasságunk és önbizalmunk függvényében kapunk egy kóstolót abból, hogy milyen súlycsoportot tudunk elérni, mennyire tökéletes partnert érdemlünk meg.

Innentôl ez lesz a mérvadó: ezen a határvonalon nem túlságosan felül elhelyezkedô partnert célozzuk meg.

Ha csúnyák vagyunk, és dögunalmas melónkat csak a csalángyökérgyûjtés dobja fel, akkor egy átlagos kinézetû eladólányról fantáziálunk. A társaság legmenôbb sráca pedig nem adja majd a baráti körének legvonzóbb lánya alá a szintet, de nem is érzi magát sokkal többre érdemesnek. Az ideális nô önképfüggô.

Persze vannak szempontok. Érjen az orrunk vonaláig. Legyen szép a szeme, a mosolya. Tudjunk vele jókat beszélgetni, építôen veszekedni, és az ágyban is mindennek stimmelnie kell. Ne keressen többet nálunk, és ne legyen erôsebb vagy lényegesen okosabb. Családi elképzelései legyenek hasonlóak. Mindenkor fontos, hogy tudjuk egymásról: volt jócskán választási lehetôségünk a párválasztás során és most is van, mi mégis egymást választjuk. Ez tartja egyensúlyban a dolgokat. És pont.

Az ideálisnak mondott szemszín, hajszín, magasság, súly, vallás, politikai nézet, kedvenc író, kedvenc tusfürdômárka, végtagok száma, mellnagyság, a fenék szöge, szabadszájúság/csendesség, stb. mind ízlés kérdése. A fétisekrôl és a szélsôségesebb ízlésûekrôl nem is beszélve. No meg persze akkor még nem említettük a 2%-os szabályt. Mindez teljesen háttérbe szorul, amíg a férfi férfinak, a nô pedig nônek érzi magát.

Zárom soraim, ajánlom magam.

38

Írta: Mystic Hogy milyen a tökéletes pasi?

Hát ez egyszerû! De kezdjük az elején!

Elôször is: jóképû! Igen, igen, tudom – sablonszöveg! Na, de akkor mondom így: elôször is, magas – de csak körülbelül egy fejjel magasabb az átlag lánynál, az úgy pont megfelelne. Izmos – persze nem túlságosan kigyúrt, csak olyan, akin azért látszik, hogy férfiból van. De nem él vissza ezzel az adottságával, nem használja ki az erejét – csak ha meg kell védeni álmai nôjét, mert akkor minden további nélkül! Ezen kívül helyes – nem feltétlenül kell szôkének lennie, bár az azért nagyon jól néz ki. Ja, a kék szem elôny! Nem is kicsi… Ezen kívül ápolt, igényes, odafigyel magára – és még akkor is szexi, amikor kijön a konditerembôl egy kemény edzés után.

Ránézésre tipikus rosszfiú – de a vagány külsô érzékeny belsôt takar! Az ideális pasi kedves, mindig odafigyel arra, amit a barátnôje mond, és sosem mondja azt rá, hogy „ez hülyeség!”. Nem neveti ki a lányt, ha az elérzékenyül egy megható, romantikus filmen, hanem megfogja a kezét, magához öleli és együtt izgul vele, hogy a fôhôsnô élete a végén jóra forduljon.

Nem csóválja a fejét és forgatja a szemét, ha a barátnôje egy kiskutyára, táskára, cipôre vagy bármi egyébre azt mondja, hogy „cuki”; nem kezdi el felsorolni egy autó gyorsulását, fogyasztását, lóerejét és fordulatszámát, ha a lány azt mondja rá, hogy „jól néz ki”. Ugyanígy nem elégedetlenkedik akkor sem, ha a barátnôje a képernyôfelbontás, a memória és az akkumulátor-kapacitás helyett a színe és a formája alapján szeretne egy cuki kis kagyló formájú, lehetôleg rózsaszín telefont választani magának.

Mindezek felett az ideális férj-jelölt intelligens, bármirôl jól el lehet vele beszélgetni, meghallgat, megértô, még akkor is, ha magad sem tudod igazán, miért is vagy rosszkedvû. Mellette nem lehet unatkozni. Mindig tudja mivel lehet felvidítani, fantasztikus a humora, sosem unatkozol mellette, még a szürke hétköznapokon sem.

Amellett, hogy intelligens és igényes, ért a házi munkához – segít is benne.

Nem hagyja, hogy egyedül mosogass, vagy pakolj utána a lakásban, hanem kérés nélkül besegít a munkában, vagy már elôre megcsinálja, hogy mindig tisztaság várja a lányt, akit szeret. Persze fôzni is tud, és ahelyett, hogy minden egyes alkalommal elvinne valami puccos étterembe, inkább saját készítésû étellel vár a gyertyafényes asztalnál.

Nem felejti el az egyhetes, az egy hónapos, a fél éves, az egy éves […] évfordulót, sôt, minden egyes alkalommal készül rá valami ötletes meglepetéssel, akárcsak a névnapodra, a születésnapodra, nônapra, Valentin-napra, karácsonyra […].

Hát… röviden ilyen egy tökéletes pasi. •

XIX. évfolyam 6. szám

MOZAIK

FÉSZEK "A legkisebb is számít"

Szolzsenyicin és két társa Elbeszélésem igaz történet alapján íródott, sôt mi több egy az egyben a megtörtént eseményt írom le. A fôszereplôk ma is élô, valós személyek, ám a nagy hírverés megeshetôsége miatt nevüket felelôsségteljesen nem vállalják. Remélem ez nem okoz majd sem az olvasóknak, sem nekem akadályt a racionális keretek között kibontakozó képzelôerônknek, így az egyszerûség kedvéért fôhôseimet ismerôsen csengô álnevekkel ruháztam fel. Írta: Tijuri Alekszandr, Iszajevics és Szolzsenyicin vígan indultak szokásos bevásárló körutukra.

Bevásárlókocsijukat tekintve, listájuk tartalma éppenhogy konvergált egy kollégista alapvetô létszükségleteinek elemeivel. Akadt benne kenyér – folyékony, tej – tartós, mák – ütôs, felvágott – tescós, mosópor – Tomis, slozi papír – kétrétegûs, majd a pénztárnál kötelességtudóan fizettek.

Nyolc óra elôtt tíz perccel szokatlanul jókedvûen lépte át a három egyetemista a kolesz küszöbét. Szemükben a huncutság fénye rémületté vált, amikor tekintetük három kékruhás alakra tévedt. Ôket keresték. Az egyetemistákat a tömérdek szatyorral.

- Hárman vannak, megvannak, beismerték! - mormogta teljes komolysággal az egyik rendôr kissé recsegô rádiókészülékébe, majd határozottan a gyanúsítottak felé vették az irányt. Ekkor Szolzsenyicinék bár csöppet megriadtak, mégis pirospozsgás arcuk csak úgy duzzadt a kitörni vágyó, visszafojtott röhögéstôl. Teljesen tudatában voltak annak, hogy miért most és itt, éppen ôket keresik. Emlékezetükben visszapörgették az elmúlt egy óra eseményeit. A pillanatot, amikor a pénztárnál fizettek, majd a bevásárlókocsival távoztak. Távoztak az áruházból, a parkolóból...Áthaladtak a buszmegállón, a híd alatt, a Kicsi mellett...Egymás és a bevásárlókocsi szórakoztató társaságában.

- Csak természetesen, úgy senkinek sem fog feltûnni. – mondta nyugodtan Alexandr, amikor

XIX. évfolyam 6. szám

jobb oldalon egy pirosan villogó rendôrautó fényét vélték felfedezni. – Semmi baj. Csak toljuk gyorsabban, mintha semmi különös nem lenne ebben.

Kissé izadtan bár, de elérték a Balokány csendes kis tavát... Tervük lassan célbaérni látszott, ám mivel a kocsi valami miatt mégis csak kakukktojás lett volna a biciklitárolóban, a „romház” egyik szegletében hagyták, majd mintha mi sem történt volna, határozott léptekkel közelítették meg a kollégium kapuit, érezvén a siker ízét és a veszély megszûntét. Ez volt az a pillanat, amikor megérzésük bolhát sem ért, hiszen jött egy füles...Felnyomták...Megtalálták...Kihallgatták ôket.

- Nem tolták elég természetesen...

- Mégis mi vezette Önöket arra, hogy egy bevásárlókocsit végig toljanak egy 2500 méteres útszakaszon? – kérdezték Iszajevicset.

- Óóóó, hát nagyon sok dolgot vettünk és hát, így mégis csak egyszerûbb volt elhozni. Annyira sok szatyor lett volna, hogy úgy nem bírtuk volna el.

- Valóban ez volt az oka? Megsem fordult a fejükben, hogy ez vicces?

- ÁÁáá, dehogy! – Mondta szinkronban a három tettes. Arcukon kigyöngyözôdött a hazug ôszinteség, hiszen ki az az eszement, faarc, akinek nem jut eszébe viccbôl elkötni egy bevásárlókocsit?!

- Komolyan megsem fordult? - faggatózott tovább –Kérem erre csak maga válaszoljon Iszajevics. A többiek bizonyára csak befolyásolnák válaszának hitelességét.

- Najó, talán...Talán egyszer átsuhant a gondolat az agyunkon, hogy talán akad benne

valami vicces! – majd arra gondolt, hogy ekkorát még soha életében nem szórakozott, mint azon a 2,5 km-es szakaszon, amin végigtolták szerzeményüket.

- És ugye visszaszándékoztak vinni a kocsit?

- Mindenképpen! ( - persze...még vissza is toltuk volna??!)

- Utólag megbánták tettüket?

- Visszagondolva elég eszetlen cselekedett volt! – hangzott a válasz Szolzsenyicintôl, miközben erôt vett magán és a röhögés viszszafojtásából fakadó szûk szemeit nagy, megbánó ártatlan szemekké varázsolta. – Szánjuk, bánjuk, többet ilyet nem teszünk!

A helyszín a kérdések sorozata után elcsöndesedett. Alexandr, Iszajevics és Szolzsenyicin szemüket lesütötték, a rendôrök tanácskozni kezdtek, hogy erre tulajdonképpen milyen büntetést is szabhatnak ki. Az egyetlen ember, aki még most sem tudta letörölni a mosolyt az arcáról az a kedves kis néni volt, akit jegyzôként hívtak a helyszínre.

A rendôrök határozatlanságának következményeképpen az eset megtörténte után bírósági tárgyalásra került sor. A három egyetemista kivételével az összes jelenlevô gyanúsítotton bilincs volt. – Ôk bizonyára nem szándékozták visszavinni a bevásárlókocsit.... – viszont a tárgyalás menete kevésbé filmbeillôen zajlott. A „bûnös” fiatalokat szabadlábra helyezték, illetve semmiféle dr. Szöszi jelenet nem ment végbe. Közgazdászaink csak feketén-fehéren, igennel-nemmel válaszoltak, majd egy „only” figyelmeztetéssel megúszták a történteket.

Alexandr, Iszajevics és Szolzsenyicin azóta egyre érettebbek és komolyabbak. Ha rendôrt látnak... Kezük az égbe lendül, hiszen azóta nem felejtenek maguknál semmit amiért nem fizettek. És azért mégis csak fontolóra veszik, hogy a közeljövôben szorgalmazzák egy nagy befogadóképességû bevásárlókocsi tároló építését az Univ kollégium elé. •

39

MOZAIK

FÉSZEK A magyar televíziós tehetségkutatás története II.

Pénz, kocsi, lakás…

De mi lesz a tartós hírnévvel?

1961 karácsonyán a Ki Mit Tud? elsô felhívásával kezdetét vette a magyar televíziós tehetségkutatás története. Novemberi számunkban a közszolgálati televízió mûsoraival foglalkoztunk, felidéztük a nagy sikerû Ki Mit Tud?-okat, Táncdalfesztiválokat és a Társulatot. 1997-ben azonban a mai két nagy kereskedelmi csatorna is megkezdte sugárzását, és az elmúlt közel másfél évtizedben a tehetségkutató mûsorok is megújultak… Írta: Szemerédi Orsi A Táncdalfesztiválok és a Ki Mit Tud?-ok sikersorozata 1994-ben, illetve 1996-ban befejezôdött, a rendszerváltás után már nem igazán maradt hely a régi idôk ikonikus mûsorainak, ez azonban nem jelentette azt, hogy a tehetségkutatóknak végleg befellegzett.

Az 1997-ben útjára indult két új kereskedelmi csatorna közül a TV2 fedezte fel elsôként a tehetségkutatásban, mint televíziós mûfajban rejlô lehetôségeket, hozzá köthetô az elsô ilyen jellegû modern mûsor, a Kifutó. Ez a zenei tehetségkutató még nem sokban különbözött elôdeitôl, sem az elsô helyezettet, sem más indulót nem karoltak fel, vagyis itt még nem törekedtek arra, hogy a sikeres szereplôk a csatorna „arcaivá” váljanak. A versenyzôk gyors szélnek eresztését igazolja az is, hogy napjainkban már alig emlékszik valaki a mûsorra, pedig a Kifutó gyôztese volt Pély Barna, aki évekkel késôbb a Megasztár zsûrijében is helyet kapott. Azt még kevesebben tudják, hogy a népszerû musical színész, Dolhai Attila is itt csillogtatta meg elôször tehetségét, valamint az elsô Megasztár ezüstérmese, Oláh Ibolya is itt kezdte bontogatni a szárnyait.

Az új évezred már új szemléletet hozott a kereskedelmi csatornáknak, a szakemberek a nyugati példákból tanulva felismerték, hogy a fiatal tehetségek felkarolása elônyt

40

jelenthet az imázsépítés során. Az elsô lépést ekkor is a TV2 tette meg, Kozsóval, a popszakma egyik meghatározó személyiségével szövetkezve kezdtek kidolgozni egy új mûsorstruktúrát. A formátum lényege az volt, hogy az országot járva felkutatták a tehetséges énekeseket, akik közül a legjobbakat kiválasztva új, a csatorna imázsába illeszkedô popcsapatot hoztak létre. A mûsor indulása elôtt azonban a szerkesztôk és Kozsó között nézeteltérések alakultak ki, így hazánk legismertebb, szomorú szamurája átpártolt a konkurenciához, és a mûsortervezetet gyakorlatilag változtatások nélkül átnyújtotta az ottani szerkesztôknek. Így aztán 2001 végén szinte egyszerre kezdôdött a két zenei tehetségkutató, a TV2-n Popsztárok, az RTL Klubon Üstökös címmel. A válogatók után több fordulón keresztül szûkítették a versenyzôk körét, végül megalakult a két nyertes csapat: a Popsztárok gyôztesei a Sugar ’n’ Spice, az Üstökös befutói pedig az All 4 Love nevet vették fel. Ahogy a két zenekar megalakulása, úgy a pályája is hasonló volt, mindkettô néhány dal és egy lemez után feloszlott, tagjaiknak sem sikerült jelentôs karriert építeni.

A kudarc azonban nem kedvetlenítette el a TV2-t, alig két év szünet után, 2003-ban elindították új mûsorukat, a Megasztárt. Mielôtt azonban felidézzük az egyik legsikeresebb te-

hetségkutató történetet, érdemes átgondolni, mik voltak a népszerûségének okai.

A kereskedelmi csatornák különösen odafigyeltek a külföldi trendekre, az ezredforduló környékén pedig elég egyértelmû volt, mi az új szenzáció: a reality. Az azóta is sikeresnek számító mûfaj lényege, hogy színészek helyett civil emberek alakítják a történetet, a nézôket a tetteikkel, saját jellemükkel szórakoztatják. Tehát a közönség nem kifejezetten magát a mûsort „vásárolja” meg, hanem magukat a szereplôket, azok tulajdonságait, illetve elôéletüket. A realityk korszaka 2002 szeptemberében kezdôdött meg Magyarországon, és ez a korszak azóta sem ért véget.

A televíziós szakemberek tehát felismerték, hogy a nézôk a különbözô személyiségekre, élettörténetekre kíváncsiak, ez a „recept” pedig átültethetônek tûnt más jellegû mûsorokra is. Így a külföldi tehetségkutatókban már nem pusztán a zenei produkciókat mutatták be, hanem a versenyzôk kiválasztását, felkészülését, magánéletét is. Hazánkban ezt a formátumot elsôként a TV2 másolta le a már említett Megasztárral, és azóta sem sikerült ennél népszerûbb mûsort létrehozniuk.

A Megasztár napjainkig öt évadot élt meg, és a legnagyobb vetélytárs, az RTL Klub sokáig meg sem próbált hasonló tematikájú adással fellépni a tehetségkutató ellen, kezdetben inkább sztároknak szervezett táncversenyt, Szombat esti láz címmel. 2010-ig nem volt igazi verseny a tehetségkutatás terén a két nagy kereske-

XIX. évfolyam 6. szám

MOZAIK

FÉSZEK

delmi csatorna között, 2003 és 2006 között a TV2-n futott három évadnyi Megasztár és a 2006-ban lebonyolított Megatánc, 2007-ben volt látható az RTL Klubon az elsô, több mûvészeti ágat bemutató Csillag születik. 2008-ban a Megasztár negyedik szériájának versenyzôiért izgulhattunk, 2009-ben pedig a „kiscsillagok” második generációját ismerhettük meg.

Bár ezeket a mûsorokat az egykori Ki Mit Tud?-ok és Táncdalfesztiválok utódainak nevezhetjük, nem szabad elfeledkeznünk a különbségekrôl. Eredetileg a tehetségkutató mûsorok célja a tehetséges amatôrök bemutatása és a nézôk szórakoztatása volt. A kereskedelmi televíziózás azonban nevéhez méltóan kiegészítette ezeket üzleti célokkal, vagyis a legfontosabb érdek a bevételeket növelô nézettségi szint elérése lett. Emellett az is fontossá vált, hogy az újonnan felfedezett sztárok az ôket felkaroló csatornák kötelékében maradjanak – egészen addig, amíg azoknak szükségük volt rájuk, „használni” tudták ôket.

Ezek az új célok eredményezték a tehetségkutató mûsorok változásait: A versenybe való bekerüléshez napjainkban már nem elég, ha az illetô tehetséges, legalább ennyire fontos az eladhatóság, hogy képes legyen „show-t csinálni”. Míg régen a Ki Mit Tud? versenyzôi azt nyújtották a színpadon, amit addig is tudtak, ténylegesen az utcáról sétáltak be a színpadra, addig napjaink tehetségkutatóiban már a második selejtezô körtôl kezdve énektanárok, koreográfusok foglalkoznak a jelöltekkel, az élô mûsorok szereplôinek megjelenésérôl pedig stylistok gondoskodnak.

Fontos különbség még a megszerezhetô díjak változása: míg a Ki Mit Tud?-ok gyôztesei külföldre utazhattak, a mai elsô helyezettek több millió forinttal, lakással,

XIX. évfolyam 6. szám

autóval és szerzôdéssel gazdagodhatnak.

A show végeztével a versenyzôk nincsenek szélnek eresztve, általában egyéves szerzôdést kell aláírniuk, ami arra kötelezi ôket, hogy felkérés esetén lépjenek fel a csatorna más mûsoraiban, rendezvényein, és ne pártoljanak át a konkurenciához. Ez a kötelék azonban nem egy egész életre szól, általában amint az adott csatorna kineveli új „sztárjait”, a régiek nagy részérôl nem gondoskodik többé. Innentôl kezdve pedig már csak az igazi tehetségen és persze a szerencsén múlik, hogy mely szereplôk képesek megôrizni, vagy akár növelni népszerûségüket, és kik azok, akik végleg eltûnnek a süllyesztôben.

2009 végéig tehát egyfajta fegyverszünet volt érvényben a két nagy kereskedelmi csatorna között, ekkor azonban az RTL Klub úgy határozott, hogy felveszi a versenyt a TV2vel, ami ekkor hirdette meg a Megasztár ötödik szériáját. Az RTL vezetôi feltehetôleg abban bíztak, hogy az évek óta futó tehetségkutató nem tud újat mutatni a közönségnek, illetve nagy reményeket fûztek a megvásárolt licenszhez, hiszen ekkor nem egy saját fejlesztésû mûsort indítottak útjára, hanem a Simon Cowell nevéhez fûzôdô, világszerte népszerû X-Faktort. A remények végül valóra váltak, az új formátum gyôzelmet aratott TV2-es riválisa felett, a Megasztár szerkesztôi hiába próbálkoztak újításokkal, néhány adás után kénytelenek voltak szombatról péntek estére áthelyezni az adást, hogy így térjenek ki az X-Faktor elôl.

Az X-Faktor élô adásait átlagosan 2,5 millió nézô követte nyomon, a végsô döntôt pedig közel 3 millióan tekintették meg, a legsikeresebb versenyzôk lemezei és dalai azóta is rendszeresen a toplisták élére kerülnek. A mûsor népszerûsége megkérdôjelezhetetlen lett, így még az elsô évad vége elôtt kihirdették, hogy 2011-ben elindítják a második szériát. Kezdetben úgy tûnt, a Tv2 megpróbál újra harcba szállni, a hatodik Megasztárt végül mégis 2012 tavaszára halasztották. Végül tavasszal sem maradnak konkurencia nélkül, az RTL Klub már novemberben bejelentette, hogy 2012ben elindítja a Csillag születik negyedik évadát, amelynek elôzô szériájával átlagosan 2 milliós nézettséget értek el.

Az RTL Klub egyelôre legyôzhetetlennek tûnik, az X-Faktor második évada folyamatosan 2-2,3 milliós nézettséget produkált, és a csatorna más mûsorai is sikeresebbnek bizonyulnak, mint a konkurencia próbálkozásai. Az pedig jól látható, hogy a televíziós tehetségkutatás még mindig rengeteg lehetôséget rejt magában, töretlen népszerûségnek örvend mind világszerte, mind hazánkban.

Az persze más kérdés, hogy ezek a versenyek képesek-e olyan „állócsillagokat” bemutatni, akik fél évszázad múlva is olyan elismert mûvészek lesznek, mint az egykori Ki Mit Tud?-ok szereplôi.

Már most látható, hogy a modern, üzleti szemlélet nem igazán kedvez a próbálkozó amatôr vagy épp kevésbé amatôr tehetségeknek, hiszen sokan már akkor is gondban lennénk, ha a 2010-es felfedezetteket kellene felsorolnunk valamelyik mûsorból, az évekkel ezelôtti vetélkedôkbôl pedig csupán egy-két induló neve maradt meg a köztudatban. Az viszont biztos, hogy egyelôre kimeríthetetlennek tûnik az önjelölt és - szerencsére - a tényleges tehetségek tömege is.• is.

41

MOZAIK

FÉSZEK Korok ideáljai Készítette: Adri

Mi az a UniversityPass?

Egy teljesen új, komplex szolgáltatási rendszer, amit a KTK hallgatói, oktatói és dolgozói egyaránt igénybe vehetnek. Pécs városában különbözô szolgáltatási tevékenységet ûzô cégek (sport, szállás, gasztronómia, szórakozás, kultúra, szabadidô, stb.) által kedvezményes jegyek, utalványok online igénybevételét teszi lehetôvé ez az új rendszer, ami a sport szolgáltatásokkal veszi kezdetét és folyamatosan bôvülni fog. A UniversityPass offline rendszere már márciustól indul, hamarosan azonban akár teljesen online módon is elérhetôek lesznek a szolgáltatások a weboldalon (www.universitypass.hu) illetve a Facebookon is.

A UniversityPass célja, hogy a PTE hallgatói számára a lehetô legmagasabb színvonalú szolgáltató rendszert biztosítsa.

Legfôbb elônyök, melyek a hallgatók számára elérhetôvé válnak: • szolgáltatások nagy választéka, • kizárólag színvonalas szolgáltatások, megbízható szolgáltatók, • árcsökkenés, • nulla kredites testnevelés teljesíthetôsége, • rugalmas választási lehetôség (elhelyezkedés, szolgáltató, kedvezmény tekintetében), • gyors, kényelmes és hatékony ügymenet, • egyedi felhasználói profil, felhasználóbarát kezelési felület.

A UniversityPass szolgáltatás portfoliója szinte bárhol elérhetô: • Z épület (volt SzolgiCenter) • Közgáz bejárat • Közgáz Tanulmányi Osztály • www.universitypass.hu Végül pedig fel szeretnénk hívni a figyelmet, hogy aki kipróbálja, garantáltan UniversityPass függô lesz.

Sz@rpoén Bt.

Ki lesz a következô?

A "repül" egy szállóige?

- Hogy hívják a box görög istenét?

- Káosz.

- Hogy hívták Árpád vezér feleségét?

- Pehely. Az István a királyban is éneklik, hogy Árpád népe, hej!

A nagy sikerre való tekintettel

A Sz@rpoén Bt. kültagokat keres! Szívesen belépnél? Küldj nekünk egy olyan (sz@r!)poént, amit saját magad találtál ki, és a kültaggá avatás tiszteletére itt olvashatod viszont pályamûvedet!

Sz@rpoén Bt. - Az igényes szellemi termék pártolója. (szarpoenbt@feszek.pte.hu)

42

- Hogy hívják a 3D-s Mikulást?

- Térapó!

- Mit lehet fôzni Süsübôl?

- Zöldbábfôzeléket.

- Apa, apa! Ô miért lehet benne a levesben?

- Kisfiam, azért, mer' ô kanál.

- Orosz folyóban termô gyümölcs, mi az?

- Dnyeper.

- Mit csinál a DJ, ha rossz a fia?

- Lekever neki egyet!

- Mit ültet a kémikus a kertjébe?

- Szulfát!

- Min nézegetik a sithek a képeket?

- Birodalmi jépegetôn. /by: Füli/

XIX. évfolyam 6. szám