Fészek 1904

01_cimlap1904 - KESZ.indd 1

2011.12.01. 13:11:39

02_02_B2_1904 - KESZ.indd 2

2011.12.01. 13:12:39

K

TARTALOM

FÉSZEK Házunk Tája

Jegyzet, Hírek 4 Hírek 5 Képes Krónika 6 Bemutatkozik az új HÖT 8 Új csapat a hallgatók élén Egy új fajta diákszervezet: MaMi 10 Interjú Dr. Buday-Sántha Attilával 11 Gólyabál 2011 12 Universitas bajnokság őszi forduló 12 Interjú Kocsis Tamással 13 10 éves a HAGEN Pécs 14 „Így lettem énekes-színész” 15 Csordás Márton, logisztikai koordinátor 16 Mert van új a nap alatt 17 Folyosó hangja

Lehúzó

Heringparti gólyáknak 30 Áll a bál a gólyabál körül Megint harácsony 31 És neked miről szól?

Szellem Gondolatébresztő Pro - Sok kicsi sokra megy 32 Kontra - A "homo last minute" 33 A zöld levelibéka 34

Elvonó Párbeszéd

Egy bevállalós kalandor 18 Interjú Erdős Katalinnal Oktatói Körkérdés 21

Szakma Interjú Dr. Varga Attilával 22 IV. Dr. Papp László Számvitel Verseny 24 Profitot zöldebb energiával A devizafinanszírozás kockázatai 26 Pénzügyi bizonytalanságok Magyarországon

Tarnai Zoltán Lélekvesztő 35 Kupa Krisztina Kismadár 35 Pilinszki János Tilos csillagon 35 HAIKU 35

Köret

Buried - Élve eltemetve 36 Calling All Cars - Dancing With A Dead Man 36 Éjfélkor Párizsban 36 Kurt Vonnegut: Macskabölcső 37 Barabási Albert-László: Villanások 37 Korira fel! 37

Mozaik Kilátó Szentlászló ostroma 28 Amiről még nem beszél a történelem 1956 , és ami utána jött 29 Sinka Jenő előadása alapján

A kultúra kulcsa 38 Kultúr-kaland III Interjú Kovács Ágnessel 39 PTE KTK, Marketing szak, IV évfolyam Bennük van az X 40 A magyar televíziós tehetségkutatás története I Képregény, Szarpoén Bt. 42

Impresszum

Alapítók: László Barna, Nagy Zsolt, Réti Gábor Gungl Larion fôszerkesztô • Tarnai Zoltán felelôs szerkesztô, képes krónika, elvonó • Maróti Petra címlap • Horváth Judit házunk tája • Németh Krisztina párbeszéd • Kupa Krisztina szakma • Marton Lilla kilátó • Varga Márta lehúzó • Vad Endre szellem • Bartakovics Bettina köret • Szemerédi Orsolya mozaik Tördelôszerkesztôk: Gungl Larion, Horváth Gergely, Mijic Deján, Király Zoltán, Szabó László, Tarnai Zoltán Olvasószerkesztôk: Gál Zsuzsanna, Németh Boglárka, Vad Endre, Varga Márta Grafikusok: Bartakovics Bettina, Maróti Petra, Németh Adrienn, Németh Krisztina Fotó: Karton Network További munkatársak: Barkóczy Csaba, Csordás Márton, Erôss Tímea, Gál Zsuzsanna, Gradwohl Máté, Haris Dorottya, Harsány Ákos, Havasi Zoltán, Kisgyura János, Kovács Ágnes, Maljusin Anett, Mijic Deján, Németh Adrienn, Németh Krisztina, Ormosy Péter, Páskuly Gabriella, Rejzinger Andrea, Ronta Ákos, Schelhammer László, Szabó Ádám, Szatnik Szilvia, Szedeli Fanni, Tar Gabriella Közremûködô oktatóink: Dr. Buday-Sántha Attila, Erdôs Katalin, Dr. Fojtik János, Kiss Viktor, Klesch Gábor, Kocsis Tamás, Dr. Schepp Zoltán, Schmuck Roland, Dr. Varga Attila Szerkesztôség: 7622 Pécs, Rákóczi út 80. Tel.: 72/501-599/3180. Mobil: 70/705-1431 vagy 30/847-9025 Hirdetések: Vidákovics Alexandra 70/380-6852, hirdet@feszek.pte.hu Internet: honlap: http://feszek.pte.hu; Olvasói levelek: olvasoi@feszek.pte.hu; Aranyköpések: arikopi@feszek.pte.hu

XIX. évfolyam 4. szám 03_03_tartalom1903.indd 3

3 2011.12.01. 13:28:31

JEGYZET

FÉSZEK

Hírek Az elégedettség maga a halál! Írta: Vad Endre A híres drámaíró, G. B. Shaw szerint addig van okunk élni, amíg vannak vágyaink. A fejlôdés az élet igazi esszenciája, mert bár a jelen a múltból táplálkozik, egyúttal a jövô felé is tekint. Már elsôévesként megismerkedhettünk Joseph Schumpeter innováció-elméletével, és azóta alaposan megtanultuk, hogy a vállalkozó attitûd és az újra való törekvés visznek tovább a hôn áhított ösvényen. Mégpedig egy olyan jövô felé, ami már a jelenben is éppen annyira felgyorsult, hogy alapos tájékozottsággal is csak egyes szegmenseiben lehet pontosan követni a napi eseményeket, és ami az elmúlt évszázad bámulatos technikai vívmányainak köszönhetôen a materiális prosperitás illúziójában leledzik. A minden igényünket kiszolgáló eszköztárnak köszönhetôen egyre inkább elkényelmesedünk, az egész világot érintô folyamatok pedig az uniformizálódás irányába mutatnak. Pedig a frissesség, a megjelenô új kombinációk a kötöttségektôl mentes, szabadjára engedett szellem gyümölcsei, ami nem elégszik meg az eddig elért sikerekkel, hanem magasabb célokat tûz ki maga elé; éppen ezért elengedhetetlen a motiváció ébrentartása.

Ennek egyik elsô lépése az egyetem, ahol mindenki megszerezheti azt a tudást, ami a szükséges alap a késôbbi továbblépésre, merthogy a történet itt nem ér véget, sôt, a diploma megszerzése után kezdôdik csak el igazán.

Bertrand Russel szerint a többség elszántan kapaszkodik a meglévôbe, a haladás kerekét pedig mindig egy kisebbség lendíti tovább. Érdeklôdjetek, legyetek nyitottak mindenre, és igyekezzetek ehhez a kisebbséghez tartozni, mert az eljövendô idô a ti kezetekben van! Minden kedves Olvasónknak Békés, Áldott Karácsonyi Ünnepeket és Eredményekben Gazdag Boldog Új Évet kívánunk! •

4 04_1904_jegyzet_hirek - KESZ.indd 4

Himesháza büszkesége és karunk m es te rké pzé se s hallgatója, Michelisz Norbert lett az idei Év embere a BAMA olvasóinak szavazatai szerint.

Nyolc olyan emberre szavazhattak az olvasók, akik szerintünk a 2011-es esztendô kapcsán sok év múlva is eszükbe jutnak majd. A voksoláson a Túraautó Világbajnokságban (WTCC) szereplô autóversenyzô, Michelisz Norbert 702 szavazattal magabiztos gyôzedelmeskedett Scheffer Ferenc (381) és Kiss Endre (306) elôtt.

– Természetesen nagyon boldog vagyok, hogy nyertem – nyilatkozta a Dunántúli Naplónak Michelisz Norbert. – A díjat unokatestvérem, Scheffer Péter emlékének szeretném ajánlani: én és még nagyon sokan soha nem fogjuk elfelejteni ôt.

Az ünnepélyes díjkiosztóra decemberben kerül sor.

Norbinak ez úton is gratulálunk!

SZAKMA Matematikai Modellezés Szeminárium (MatMod) A PTE-KTK Gazdaságmódszertani Intézetével 2009 ôszén elindított Matematikai Modellezés Szeminárium folytatódik 2011 ôszén is. A szeminárium célja, hogy az alkalmazott matematika, statisztika, operációkutatás tudományterület iránt érdeklôdô hallgatók, fiatal kutatók számára fejlôdési lehetôséget biztosítsunk alkalmazási megoldások, esettanulmányok bemutatásán keresztül.

Az elôadássorozat soron következô állomásai: • December 9. 13:00-16:00 : Hau Orsolya: Többszektoros (környezet)gazdasági modellezés A foglalkozásokat a PTE-KTK 316-os termében tartják. Mivel a foglalkozások során különbözô szoftverek bemutatására és alkalmazására is sor kerül, ezért szükség lehet azok elôzetes telepítésére a résztvevôk által hozott számítógépeken. A telepítési

igények, valamint az elôadásokhoz kapcsolódó aktuális információk a www.bde.hu/blog oldalon a matmod blog kategória alatt olvashatók.

A szemináriummal kapcsolatos kérdéseket, észrevételeket az info@ bde.hu e-mail címre várjuk.

KULTÚRA A Pécsi Nemzeti Színház ajánlata: • December 9., 15:00: A Hamlet-sztori • December 9., 16:00: A kétarcú boszorkány • December 9., 15., 19:00: Édes Anna • December 10., 19:00: Hajmeresztô • December 14., 19:00: Rudolf • December 16., 25., 26., 19:00: Csárdáskirálynô Pécsi Advent Idôpont: 2011. december 3-18.

Helyszín: Bazilika, Dómmúzeum A Szent István által alapított Pécsi Püspökség az idei évben is adventi programmal vár minden érdeklôdôt. A Pécsi Egyházmegye immár kilencedik éve nyitja meg a Székesegyház és a Dómmúzeum kapuit a Pécsi Advent rendezvénysorozat helyszíneként. A fellépôk felkérés nélkül ajánlották fel ünnepi elôadásukat, így mindkét helyszínen szebbnél szebb mûsorokkal örvendeztetik meg a város lakóit és vendégeit. A Pécsi Advent ideje alatt a programok ingyenesen látogathatók.

GHYMES: MENDIKA – Karácsonyi koncert Idôpont: 2011. december 17., 19:00 Helyszín: Kodály Központ Belépô: 3400 illetve 2300 Ft A mûsor a karácsonyi misztériumot mint ünnepet, közösségteremtést, hagyományt és az ezekben született újat járja körül.

A 28 éves Kossuth-díjas GHYMES dalaira a már jól ismert, sajátos stílus a jellemzô, melynek meghatározója Szarka Tamás zenéje és irodalmi értékû szövegvilága. Ezt egészíti ki Szarka Gyula népzenei alapú szerzôi zenéje. A

XIX. évfolyam 4. szám 2011.12.01. 13:14:50

F

K

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK

Hírek Intézményi, Szakmai, Tudományos Ösztöndíjasok

Összeállította: Haffner Tamás, DJKB titkár

A szociális támogatás és a szakmai gyakorlati ösztöndíj pályázása mellett a kar hallgatóinak idén is lehetôsége nyílt Intézményi, Szakmai, Tudományos Ösztöndíjra pályázniuk. Ebben az ösztöndíjban azok a teljes idejû alap-, mester-, osztatlan-, valamint felsôfokú szakképzésben résztvevô államilag támogatott, illetve költségtérítés hallgatók részesülhetnek, akik tanulmányaik mellett kiemelkedô tudományos, közéleti, sport, illetve mûvészeti tevékenységgel rendelkeznek. Ebben a félévben a 27 pályázatot ítélt támogatandónak a Diákjuttatási és Kollégiumi Bizottság, akiket havi 8 000 – 34 000 forint közötti ösztöndíjban részesít 5 hónapon keresztül. A nyertes pályázók közül 23-an járultak hozzá személyük nyilvánosságra hozásához, az ô neveiket itt olvashatjátok. Gratulálunk mindegyik sikeres pályázónak, és kívánjuk, hogy továbbra is sikerrel folytassa a tevékenységét! • Név Szak Évfolyam Név Szak Évfolyam Gazdálkodás és menedzsment III. Csovcsics Kitti Domahidi Ágota Kriszta II. Vezetés és szervezés Vezetés és szervezés (angol nyelven) II. Nagy Árpád Balogh Bettina IV. Pénzügy Gazdálkodási és menedzsment II. Heibl Alexandra Halász Ákos I. Marketing Pénzügy és számvitel IV. Czoller Dominika Soltész Péter III Gazdálkodási és menedzsment Marketing IV. Ferkov Dóra Páger Balázs PhD II. évf.

Regionális Politika és Gazdtan Marketing I. Ott Melinda Czibor Zsófia II. Marketing Kereskedelem és marketing IV. Tóth Annamária Boda J. Szabolcs II. Vezetés és szervezés Vezetés és szervezés II. Kenesei Mirko Kovács Máté IV. Gazdálkodási és menedzsment Pénzügy II. Zaja Róbert Zircher Kitti I. Marketing Gazdálkodási és menedzsment III. Ökrös Kata Streit Judit I. Marketing Regionális Politika és Gazdaságtan III. Görög Georgina Balogh Gábor I. Vezetés és szervezés Doktori Iskola Kerekes Brigitta III. Gazdálkodási és menedzsment

Ghymes zene hat az értelemre, az érzelmekre rendeltetésének megfelelôen a költô, Picander énekétôl a 2. kantáta pasztorális hangulatán át és az érzékekre. A zene mélyrôl jön és erôt ad. dolgozta át. Az elsô három kantáta muzsiká- a karácsony másnapjára készült, hálatelt hanja híven követi az eseményeket a trombiták- gú 3. kantátáig. Bach a Megváltó születésének Pannon Filharmonikusok: Karácsonyi Ün- kal és üstdobbal kísért örvendezô nyitókórus misztériumát hívô odaadással önti zenébe. nepi Hangverseny Idôpont: 2011. december 22., 19:30 Helyszín: Pécsi Bazilika Nyereményjáték Vezényel: Vass András Mûsor: Bach: Karácsonyi oratórium (I-III. rész) Szeretnél kilátogatni a PVSK Pannonpower Johann Sebastian Bach Karácsonyi oratóriu– Soproni KC férfi A csoportos kosárlabda mában nem a mûfajban szokásos felépítési elbajnoki találkozóra? Nincs más dolgod, mint veket követi. Ellentmond a hagyományoknak, hogy helyesen válaszolj a következô hogy a mû részenként is elôadható, hovatokérdésre: vább egy végtében való megszólaltatása szin- Ki az az egykori pécsi játékos, aki te lehetetlen, terjedelme miatt. Az összefûzött jelenleg a PVSK csapatánál edzôi feladatkörben tevékenyhat kantáta a teljes karácsonyi ünnepkört átkedik? fogja a Jézus születését megelôzô közvetlen eseményektôl a napkeleti bölcsek hódolatáig.

A helyes megfejtôk között 5X2 db jegyet sorsolunk ki a december Bachnak a lipcsei állásával járó bokros teendôi 28-ai, 18:00-kor kezdôdô mérkôzésre. A megfejtéseket december miatt nem jutott ideje arra, hogy minden egyes 21-e éjfélig várjuk a jatek@feszek.pte.hu címre! részletet külön megkomponáljon, így több HAJRÁ PÉCS! esetben már meglévô - olykor világi - kantáták részleteit használja fel. A régiek szövegeit, új

XIX. évfolyam 4. szám 04_1904_jegyzet_hirek - KESZ.indd 5

5 2011.12.01. 13:14:54

KÉPES KRÓNIKA

FÉSZEK

Dr. Papp László Számviteli Verseny

6 05_kk1904 - KESZ.indd 6

XIX. évfolyam 4. szám 2011.12.01. 13:18:10

F

K

KÉPES KRÓNIKA

FÉSZEK

Rókaûzôk 2011

XIX. évfolyam 4. szám 05_kk1904 - KESZ.indd 7

7 2011.12.01. 13:18:52

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Új csapat a hallgatók élén

Bemutatkozik az új HÖT Október 19-én megszületett a döntés: a Ronta Ákos és Gradwohl Máté által vezetett csapat veheti át 2012 januárjától a Hallgatói Önkormányzat tevékenységének koordinálását. Az új csapat tagjait felkértük egy rövid bemutatkozásra, amiben céljaikról, feladataikról is beszámoltak. Összeállította: Horváth Judit Ronta Ákos elnök Ronta Ákos vagyok, harmadéves kereskedelem és marketing szakos hallgató.

Idén szeptemberben Gradwohl Mátéval együtt jelentkeztünk a Hallgatói Ö n ko r m á n y z a t i Testület tisztújító választására, amelyet egy egész nyaras felkészülés elôzött meg.

Azzal a szándékkal indultunk neki, hogy egy hallgató- és értékközpontú HÖT jöjjön létre, amely továbbra is stabil és átlátható mûködésen alapszik. Kiemelten fontosnak tartottuk, hogy a késôbbiekre való tekintettel lefektessük az általunk képviselt fô alapelveket, amelyeket követve fog mûködni az új HÖT. Nagy örömünkre szolgál, hogy a szavazók több mint 50%-a az EGYÜTTMÛKÖDÉSRE, és ezzel a mi alapelveinkre, irányvonalainkra szavazott. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani minden hallgatónak, aki támogatott minket! Már most novembertôl kezdve készülünk a jelenlegi HÖT tagok segítségével 2012 januárjára, amikor is véglegesen átvesszük a PTE KTK HÖT irányítását. Az én legfôbb feladatom lesz a hallgatói érdekek képviselete és védelme, ami a majdnem 3000 hallgatóval büszkélkedô PTE KTK esetében nem egyszerû feladat. Januártól tagja leszek az oktatókból és hallgatókból álló Kari Tanácsnak, amely a Pécsiközgáz egyik legfôbb döntéshozó szerve. Továbbá részt fogok venni az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat küldöttgyûlésein, ahol karunkat fogom képviselni. Mindemellett segíteni fogom a kari bizottságok mûködését, és természetesen feladatom a PTE KTK HÖT munkájának koordinálása, valamint felügyelni, hogy etikusan, átlát-

8 06_1904_ht.indd 8

hatóan és szabályszerûen mûködjön az új HÖT. Fontos továbbá, hogy én határozom meg a HÖT tagjainak a feladatköreit, valamint alelnökömmel karöltve ellenôrizzük a munkát. A stratégiaalkotást is Mátéval ketten visszük véghez, természetesen a referensek és a hallgatók ötleteinek bevonásával. Bár az egyetemisták ötleteit elsôsorban a rendezvényekkel kapcsolatban várjuk, de ez nem jelenti azt, hogy más területen nem hallgatnánk meg ôket. Célunk a programtervünkben megfogalmazott programok és irányelvek 100%-os megvalósítása. Rövid távú célunk, hogy személyesebb kapcsolatot teremtsünk a hallgatók és a HÖT között.

Ne feledjétek, bármilyen problémátok vagy kérdésetek van, megtaláltok bennünket a B épület földszintjén lévô irodában, telefonon vagy akár e-mailben is. Végül nagyon fontos, hogy a következô két évben is MÛKÖDJÜNK EGYÜTT! • E-mail: akos.ronta@gmail.com Telefonszám: +36 20 / 256 - 7305

Gradwohl Máté alelnök Gradwohl Máté vagyok, harmadéves pénzügy-számvitel szakos hallgató. Jövô év januárjától a Pécsiközgáz Hallgatói Önkormányzati Testületének alelnökeként fogok tevékenykedni. Már elkezdtük a felkészülést, hogy jövô évtôl teljes mértékben a feladatainkra koncentrálhassunk.

Alelnökként a feladataim közé fog tartozni a pénzügyi tervezés, elszámolás, a rendelkezésre álló keret minél optimálisabb felhasználása a hallgatók igényeinek figyelembevételével. A hagyományosnak számító eseményeket továbbra is magas színvonalon fogjuk megrendezni, továbbá tervezzük hagyományteremtô programok bevezetését is, melyeket fôként a hallgatók igényei alapján alakítanánk ki. Tevékenységünk során nagyon fontos számomra, hogy pénzügyileg stabil alapokkal rendelkezzünk, hi-

szen ez szolgálja a jövôbeni programok és fejlesztések kiindulópontját.

A pénzügyi stabilitáson felül fontos, hogy a hallgatók elképzeléseit, érdeklôdését teljes mértékben figyelembe vegyük, a programok kialakítása bevonásukkal valósuljon meg. Tervezzük például a HÖTletláda bevezetését, amelyen keresztül idôben értesülhetünk a hallgatók építô jellegû ötleteirôl a már hagyományosnak számító programokkal kapcsolatban éppúgy, mint az esetleges új programjavaslatokról és egyéb hasznos tippekrôl. Ezt a lehetôséget online formában is biztosítani fogjuk, hogy minden fórumon könnyen megközelíthetôek legyünk mindenki számára.

Az eddigiekhez hasonlóan a Hallgatói Önkormányzat stratégiáját Ákossal szorosan együttmûködve alakítottuk ki. Ami a jövôt illeti, továbbra is Ákossal karöltve alakítjuk ki a HÖT mûködési stratégiáját, természetesen a referensek elképzeléseinek bevonásával.

Megbízatásunk alatt el szeretnénk érni, hogy a Hallgatói Önkormányzat és a hallgatók között az eddiginél szorosabb kapcsolat alakuljon ki. Kiemelten fontosnak tartjuk a hallgatókkal való személyes együttmûködés megvalósítását.

Fentieket azért tartjuk fontosnak, mert úgy véljük, hogy csak felelôsségteljes, pontos munkával lehetséges a hatékony hallgatói képviselet.

Bármilyen kérdésetek, problémátok van, lenne egy jó ötletetek, kíváncsiak vagytok ránk, keressetek bátran a B épület földszintjén az irodánkban, telefonon vagy e-mailben! • E-mail: gradwohlmate@gmail.com Telefonszám: +36 30 / 369 - 7170

XIX. évfolyam 4. szám 2011.12.01. 13:20:14

F

K

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Haris Dorottya tanulmányi referens Haris Dorottya vagyok, másodéves gazdálkodási és menedzsment szakos hallgató. A leendô HÖT-ben a tanulmányi referens posztot fogom betölteni. Az egyetemenfontosnak tartom az aktív közösségi létet, ezért is vagyok tagja az elsô évtôl a Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégiumnak. Többek között a szakkollégiumban vállalt teendôim révén tudatosult bennem, hogy sokat lehet tanulni a magunk elé kitûzött feladatok megvalósításából, és megtanultam azt is, hogy komoly felelôsséget vonzanak maguk után tetteink.

Referensként célom, hogy az eddig megszerzett tapasztalataimat tovább bôvíthessem, valamit a már meglévôket felhasználva a HÖT-csapattal, az oktatókkal, és legfôképpen a hallgatókkal együttmûködve hozzájárulhassak egy biztos hátterû, kidolgozott tanulmányi rendszer létrehozásához. A minél naprakészebb ügyintézés érdekében nagyon fontosnak tartom a tanulmányokkal kapcsolatos széleskörû tájékozottságot. Feladatom a hallgatók felmerülô problémáinak rugalmas megoldása, a hallgatói érdekek képviselete, valamint különbözô kari rendezvények szakmai programjának színvonalas megszervezése. A HÖT-csapattal közös célunk, hogy programjainkat a hallgatók véleményeivel, ötleteivel egybedolgozva valósítsuk meg, és így egy hallgatóbarát rendszert tudjunk kialakítani.

Ebben a közösségi-kulturális programok mellett nagy szerepet játszanak a szakmai rendezvények, melyek nem csak érdekes és színvonalas elôadásokat takarnak, hanem az egyetemi tanulmányokkal kapcsolatos fontos információk pontos közzétételét és ismertetését is. Szeretném, ha a hallgatók tudnák, hogy bármilyen ügyben fordulhatnak hozzánk, és ezt - amenynyiben véleményük, ötleteik, kérdéseik vannak - meg is tennék.

Az egyetem mellett szabadidômben sokat vagyok a barátaimmal, sportolok, valamint tagja vagyok egy amatôr színtársulatnak is.

Nagyon várom, hogy januártól megkezdhessük a feladatainkat! Ne feledjétek, ha kérdésetek van, hozzánk bátran fordulhattok! • E-mail: harisdorka@gmail.com Telefonszám: +36 20 / 440 - 7862

XIX. évfolyam 4. szám 06_1904_ht.indd 9

Páskuly Gabriella PR- és információs referens Páskuly Gabriella vagyok, harmadéves gazdálkodás és menedzsment szakos hallgató. Az elmúlt két és fél évben igyekeztem aktívan részt venni a diákéletben, több diákszervezetnek is tagja vagyok. Jelenleg a KTB elnökségében tevékenykedem aktívan, de januártól átadom a stafétabotot, hogy teljes erôbedobással a HÖT PR- és információs referensi feladataimra koncentrálhassak.

Célom a hallgatókkal történô kommunikáció fejlesztése, mivel az elmúlt években azt tapasztaltam, hogy sok diák nincs tisztában azzal, hogy kihez fordulhat gondjaival, kéréseivel, valamint az új ötleteivel. Ennek érdekében egy gyorsan frissülô, naprakész hírcsatornát szeretnék kiépíteni, melynek során nagy odafigyelést kell fordítanom a diákok tájékoztatására.

Erre azért van szükség, mert – véleményem szerint - jelenleg egy-egy probléma megoldása hosszadalmas feladat, hiszen a hallgatók nem tudják, pontosan kihez is fordulhatnak a gondokkal. A külsô partnerekkel történô kommunikáció épp úgy a feladataim közé tartozik, mint az online hirdetések, hírlevél, stb. kezelése, szerkesztése, továbbítása. Szabadidômben szívesen sportolok, jelenleg a KTK II. röplabdacsapatának kapitánya vagyok, valamint idén már második alkalommal a Rókaûzôk egyetemi váltófutóversenyen versenyzôként és szervezôként egyaránt részt vettem. Az egyetemi életbôl próbálom a maximumot kihozni, így a sport mellett számos egyéb programon is részt szoktam venni, tavaly például a TEF-en második helyezést értünk el a csapattal.

Az új HÖT tagjaival gördülékenyen, összeszokottan dolgozunk együtt, így semmi kétségem, hogy megálljuk a helyünket a kar élén. Bármi kérésetek, kérdésetek van, forduljatok hozzám bátran! • E-mail: gabi.paskuly@gmail.com Telefonszám: +36 20 / 498 - 9810

Havasi Zoltán kulturális referens Havasi Zoltán vagyok, harmadéves gazdálkodási és menedzsment szakos hallgató.

A Hallgatói Önkormányzat kulturális referens posztját fogom betölteni 2012. január 1-jétôl.

Ettôl az idôponttól a HÖT által szervezett programokért fogok felelni. Egyik legfontosabb célomnak a hallgatói aktivitás növelését tartom, amit a változatossággal szeretnék elérni. Korábban számos programon részt vettem szervezôként vagy csak szórakozni vágyó hallgatóként, amiken elég nagy passzivitást is tapasztaltam. Megpróbálom minél több réteggel felvenni a kommunikációt, hogy a lehetô legtöbb igényre fény derüljön, így biztosítva a programok minél szélesebb körének megvalósítását.

A legkomolyabb feladataim közé a gólyatábor és a gólyabál megszervezését, valamint a jogász HÖT tagokkal együttmûködve a Pécsi Tavasz rendezvényeinek lebonyolításában való aktív részvételt tartom.

Folytatni szeretném a már elindult gólyatábori szervezôk, seniorok és senioriták mentorprogramját, hogy minél profi csapat támogassa a jövôbeli gólyákat a táborban és a késôbbi egyetemi életben.

Továbbá szeretnék szorosabb kapcsolatot kialakítani a diákszervezetekkel, mert úgy gondolom, hogy számos hallgató már tag, vagy érdeklôdik szervezet iránt. Céljaim között szerepel még a sportolási lehetôségek skálájának kibôvítése is, hogy aki érez magában motivációt a mozgásra, megtalálja a számára legmegfelelôbbet.

Ha valamilyen kérdésetek van, keressetek fel nyugodtan személyesen a HÖT irodában vagy az elérhetôségeim bármelyikén! • E-mail: havasizoli07@gmail.com Telefonszám: +36 30 / 773-8933

9 2011.12.01. 13:20:20

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Herczeg Zoltán elôadása a KTK-n

Egy újfajta diákszervezet: MaMi Az idei tanévben egy új taggal bôvült a diákszervezetek sora. Az új közösség, a MaMi nem csak diákszervezetként, de reklámügynökségként is tevékenykedik karunkon.

Alapítójával, Szabó Ádámmal beszélgettünk a részletekrôl. Összeállította: Deján Mi ihlette a MaMi létrejöttét?

Az ötlet maga onnan datálódik, hogy marketing szakos hallgatóként csak a harmadik évem elsô félévében tanulhattam szaktárgyakat. Ezt követôen éreztem rá arra, hogy milyen nagy fontossága van a gyakorlatiasságnak a szaktárgyakon és a marketingen belül is. Úgy gondoltam, hogy már elsô évtôl találkozniuk kellene a gyakorlati tudással a hallgatóknak. Ezáltal a pécsiközgázos hallgatók elôbb láthatnak bele a marketing világába, mivel ez inkább gyakorlati, mint elméleti diszciplína.

Ki vagy kik a MaMi megalkotói?

A név, a logó és a célok megalkotója én vagyok, de nagyon sok barátom segítségére számíthattam, számíthatok benne.

Valójában erre éreztem affinitást és egy idô után remélem, önfejlesztôvé válik ez a kreatív ügynökség.

A név hallatán nem éppen egy diákszervezetre jut az eszünkbe. Miért pont így neveztétek el?

Ha erre a szervezetre gondolok, az önirónia és a tekintély-ellenesség elérése a cél. Nem dogmák szerint szeretnénk haladni, hanem teljesen kreatívan. „Marketing és miegymás”- ebbôl adódik a rövidítés. A marketing mellett a miegymás az a szó, ami arra utal, hogy nem csak a marketingrôl szól, hanem a menedzsment illetve más gyakorlatok is elérhetôek.

10 06_1904_ht.indd 10

Mi a MaMi célja?

Alapvetôen három részre osztható.

Ezek egyike a „have fun” elôadások, mint Herczeg Zoltáné, amelyek ingyen megtekinthetôek.

Ezek mellett rendezvényszervezés, a HÖT segítése szponzorok, kapcsolati háttér átadásával, fellépôkkel. A harmadik rész pedig a helyi, illetve regionális vállalatok megkeresése, ahol szakmai gyakorlatra tehetnek szert hallgatóink.

Mennyire tekinthetô diákszervezetnek?

Inkább kreatív ügynökségnek nevezném, amely szinte minden egyes elemét úgy szeretnénk mûködtetni, mint egy diákszervezetét. Az elôadás része pedig csak egyfajta önszervezôdés.

Miért pont Herczeg Zoltán volt az elsô vendégelôadó?

Egy kialakult kapcsolati hálózatnak köszönhetôen tudtuk ôt elhozni az egyetemünkre. Ezt fôképp a Red Bull segítette elô, és egy rövid tárgyalás után már sikerült elérni, hogy Herczeg Zoltán eljöjjön az egyetemünkre. Több név is felkerült a listára, de most ôt éreztük a legérdekesebbnek. Tudni kell azt is, hogy minden ilyen jellegû elôadó, mint például Geszti Péter vagy Bakács Tibor fellépési díjat kérnek. Azonban mi ezeket az elôadásokat ingyenessé akarjuk tenni, a Red Bull-nak köszönhetôen ez meg is valósulhatott.

Mennyire érezted sikeresnek az elsô elôadást?

A sikerességét nem csak a teltház jelezte, hanem az is, hogy az emberek figyeltek, és az egy órára tervezett elôadás két órás lett. Remélem, hogy a hallgatók is jól érezték magukat, és a következô alkalmakra is eljönnek. Azt hiszem, a célját elérte az elôadás.

Kik lesznek a következô elôadók?

Még a december 12-vel kezdôdô héten is szeretnénk egy elôadást tartani. Az elôzô alkalomkor jelen lévô hallgatókat arra kértem, hogy javasoljanak témákat, és ezzel összhangban hívunk meg elôadókat. Mivel több szponzor nem jelentkezett, ezért nagyobb névvel csak jövôre találkozhattok. Tervben van egy elôadás a reklámokról és a reklámok fogyasztókra gyakorolt hatásairól, ebben nagy név Geszti Péter, de igyekszünk majd a nagyágyúk mellett úgy nevezett „local hero”-kat meghívni, mint például a Punnany Massif zenekart. Ezek az elôadások többnyire a T-Mobile teremben lesznek, és reméljük, egyre több hallgató látogatja majd el, hiszen minél nagyobb az érdeklôdés, annál elismertebb szakembereket tudunk elhívni Pécsre, hogy elôadást tartsanak nekünk.

Említetted, hogy a MaMi nem csak az elôadásokról szól, hanem gyakorlati lehetôségeket is szeretnétek közvetíteni. Ehhez kell külön tagság?

Reméljük, hogy az elôadások után egy jelentkezési robbanást tudunk elérni, és az emberek szívesen jelentkeznek majd ebbe a szervezetbe. Nyilván aki eljár az elôadásra, annak teljesen nyílt a dolog.

Projektmunkákra, rendezvényszervezésre egy profi csapatra van szükség. Azt, hogy ebben ki a megfelelô, azt mi döntjük el.

Fôképp azokat segítjük, akik minket is segíteni tudnak, kvázi önfejlesztôvé szeretnénk tenni. A kar sok kreatív és értelmes emberrel rendelkezik, akik hozzá tudnának tenni ehhez. Aki egy megfogalmazott tervvel áll elénk, azt meghallgatjuk, és elgondolkodunk a kivitelezésén.•

XIX. évfolyam 4. szám 2011.12.01. 13:20:25

F

K

Mi

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Interjú Dr. Buday-Sántha Attilával

Boldog 70. születésnapot!

November 10-én ünnepséget rendeztek nagy becsben álló oktatónk Dr. BudaySántha Attila tiszteletére. Az eseményen a szakma nagy része megjelent, és közösen nyújtották át a tiszteletére összeállított tanulmánykötetet, aminek elkészítésében valamennyien részt vettek.

Készítette: Gungl Larion Miért választotta ezt a hivatást, miért pont a regionális tudományokkal foglalkozik?

Ez egy igencsak hosszú út volt. A regionális tudományok tulajdonképpen szintézistudomány, tehát a közgazdaságtudományt és az egyes ágazati tudományokat (pl. agrártudomány) szintetizálja. Én tulajdonképpen agrárosként kerültem ide az egyetemre, agrártechnológiát oktattam.

Késôbb a kutatásaim során rendkívül hangsúlyossá vált a környezetvédelem és a környezetgazdálkodás. Mi oktattunk elôször a társadalmi tudományok terén környezetgazdaságtant, mindenki mást megelôztünk az országban. A kutatásokat tekintve mi már a ’80-as években regionális, azaz területi kutatásokat csináltunk.

Vizsgáltuk többek között Pécs városát és környékét, valamint a Balaton vízgyûjtô területét is. A ’80-as évek végén vált hangsúlyossá a regionalitás, ekkor már tudományos szinten is kiderült az, hogy a dolgokat területi összefüggésekben kell vizsgálni, nem pontszerûen. Ekkor már közeledett az Európai Unió is, ahol ez szintén egy hangsúlyos terület. Természetesen ôk már túl voltak ezen a felismerésen, és az alkalmazás fázisában jártak. Így kerültünk közel a Dunántúli Tudományos Intézethez, és közösen indítottuk be itt, Pécsett az országban (és a Kelet-Európai régióban) elôször a regionális gazdaság és politika kurzusokat. Elôször egy másoddiplomát adó képzésként indult be, majd 1994-tôl válaszható specializációvá vált.

1996-ban megcsináltuk az elsô PHD programot: Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola.

XIX. évfolyam 4. szám 06_1904_ht.indd 11

Miért agrár irányban kezdte meg tanulmányait?

Nem is tudom pontosan, hiszen már nagyon régen volt. Tulajdonképpen agráros családból származom, édesapám is ezzel foglalkozott, nagyapám parasztember volt. Én már akkoriban is úgy képzeltem, hogy kutató leszek, mint sem, hogy egy termelô vállalatnál dolgozzak. Persze ez rengeteg mindentôl függött. Habár az egyetem alatt végig igyekeztem kutatással is foglalkozni, nem olyan egyszerû bekerülni egy kutatóintézetbe. Én is sodródtam a világban, egy ideig nagyüzemben dolgoztam, aztán elvégeztem a tanárképzôt, és tanítani kezdtem. Végül egy pályázat útján kerültem ide, a Marx Károly Közgazdasági Egyetem Pécsi Kihelyezett Nappali Tagozatára. Az 1972-ben indult agrárszakot pályáztam meg.

Példaként említeném, hogy 1994 óta minden évben elutaztunk közösen külföldre, ahol együtt lehetett a társaság.

Megjártuk többek között Angliát, Franciaországot, Svájcot, Ausztriát, Olaszországot, Csehországot, Szlovákiát, Romániát. Összekapcsoltak minket a közös élmények, a közös kutatásos, a közösen összeállított könyvek. Rengeteg konferenciát szerveztünk együtt, ahol mindenkinek megvolt a maga részfeladata, amit végre kellett hajtania. Összefoglalva kialakult egy együttmûködés. Nagyon örülök, hogy a mi „regásaink” ismerik egymást, együtt vannak, közösen járnak bulizni.

Tudna említeni néhány emlékezetes pillanatot a Karon eltöltött idejébôl?

Talán a belépésem az egyik legemlékezetesebb momentum. De szívesen emlékszem még vissza az elsô könyvem megjelenésére, a kandidátusi fokozat megszerzésére, annak a védésére, elsô igazán nagy kutatásainkra. Ezek során teljesen új kutatási módszereket dolgoztunk ki, amiért Sok diákkal áll közvetlen kapcsolat- akadémiai díjat is kaptam. Fontos volt ban, sokan a mentoruknak tartják még számomra a környezetgazdálkodás oktatásának megkezdése, és a tanszék Önt. Milyen a kapcsolata velük?

Egy szóval: jó. Egy kemény doktori isko- megalapulása is. lát csináltunk, a minta a régi kandidátusi A születésnapjára megrendezett ünrendszer volt, annak a követelményrendszerét vettük alapul. Ebbôl természetesen nepségre nagyon sok ember jött el, ez adódtak konfliktusok eleinte, hiszen na- milyen érzéssel töltötte el?

Meglepôdtem, hiszen nem tudtam róla gyon nagy különbség van a doktori iskolák között. Ma már jóval kevesebbel találko- elôre. Az örömöt csak tovább fokozta a zom, talán azért, mert most már mindenki tanulmánykötet, amit a tiszteletemre jelátja, hogy ennek a doktori iskolának neve lentettek meg. Egész ünnepségsorozatot van, ami azon alapszik, hogy teljesítmény csináltak, annak ellenére, hogy akik ismertek, tudták, hogy nem szeretem magamat is áll mögötte.

Nagyon meglepôdtem az évfordulós ünnepelni. Ennek ellenére igazán jól esett. események kapcsán, mert nem hittem, Ezt csak tovább fokozta, hogy a szakma része eljött az ország hogy ennyire összhangba kerülök a hall- jelentôs gatóimmal. Mi az egész doktori iskolát, és legkülönbözôbb pontjairól. Ez kicsit az elôtte a nappali képzést is mindig part- ember életigazolását jelenti. nerségi alapon csináltuk. A munkán, amit Köszönöm az interjút! • meg kell csinálni, nem vitatkozunk.

11 2011.12.01. 13:20:28

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK

Gólyabál 2011 „Hol a cipôm? Te jó ég, kicsi a harisnyám! És a sminkem? Ugye, nem kenôdött el? A hajam! Pont most romlik el a hajvasalóm!” – Egy lánynak mindig nehéz egy fontos bál elôtt, pláne, ha élete elsô, egyetlen és megismételhetetlen egyetemi gólyabáljáról van szó, mely idén is, bár másféle körülmények között került megrendezésre. Írta: Audrey Az eseménynek helyet adó Hotel Palatinusba, akarom mondani a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának dísztermébe lépve gólyaként megtapasztalhattuk, milyen felemelô érzés néha egyetemistának lenni. Az est házigazdái Bartakovics Bettina (Dimbu) és Lengyel Botond voltak, köszöntô szavaik után pedig elkezdôdött a nyitótánc. Lányaink és fiaink hercegnôként és hercegként keringték körbe a termet csodás ruháikban. Nos, ki mondhatja el közületek, hogy a harmadik emeleti folyosón 3 fogásos vacsorát fogyasztott? Akik jelen voltak, ôk biztosan.

Ezt követôen felejthetetlen hangulatú zenés-táncos murinak lehettünk részesei a díszteremben, melyhez az élô zenét a Perfekt Show Band szolgáltatta. Na de ki az a bácsi,

aki ott azzal a lánnyal táncol? Csak nem a Gyetván tanár úr? De igen! A táncverseny azonban, ejnye, szégyellje el magát mélységesen az elsô évfolyam, jelentkezôk híján elmaradt.

Mi, gólyák, éjfélkor egy pohár pezsgôvel a kezünkben megfogadtuk, hogy végsôkig küzdve elvégezzük az egyetemet, és legalább egy tantárgyból megbukunk, majd mindezt a „Közgazdászok vagyunk…” kezdetû dal el-

éneklésével (elüvöltésével) tettük hivatalossá.

Ezt követôen kihirdetésre került az est bálkirálynôje, Kovacsik Kata és bálkirálya, Harsányi Ákos.

A gólyabál tombolasorsolásának nyereménytárgyai 10+1 csomagban lettek kisorsolva olyan értékes ajándékokkal, mint belépôjegyek, kedvezmények, PTE ajándéktárgyak, gazdmatek KV +10%, bevközgáz vizsga +1 jegy. Ugye? Felbecsülhetetlen! A tombolajegyek értéke is szinte percrôl percre inflálódott, a sorsolás elôtti idôszakban már 25-öd része volt a kezdôárnak, hát igen, mi közgázosok tudjuk, hogy kell ezt csinálni.

Az est hátralévô részében hajnalig tartó, lányok számára cipômentes partizás vette kezdetét, ha szabad egy kicsit mainak lennem, mely a végére a jó öreg vonatozásba torkollott. Ezúton is köszönet a szervezôknek a felejthetetlen estéért! •

Universitas bajnokság ôszi forduló Írta: Sportfolio November 11-én került megrendezésre az Universitas bajnokság ôszi fordulója. A Közgazdaságtudományi Kar az egyetemi karok közül egyedülálló módon, a meghir-

12 06_1904_ht.indd 12

detett sportágak mindegyikében csapatot tudott állítani a megmérettetésre.

Ahogyan azt már megszokhattuk, a közgázos sportolók ezúttal sem távoztak sikerek nélkül a versenyrôl. Tavaly az országos döntôig menetelô nôi kosárlabda és mix röplabda csapataink ezúttal is gyôzelemmel távoztak. A karon rendkívül népszerû röplabda sportágban ismét két csapattal indultak sportolóink, és a gyôzelem mellett a 3. helyet is elhódították. Idén debütáló nôi focicsapatunk elsô helyet,

míg kézilabdásaink a 2. helyet szerezték meg a bajnokság ôszi fordulójában. Férfi focicsapatunk egy gyôzelemmel és egy vereséggel, míg a kosaras fiúk egy gyôzelemmel és két vereséggel zárták a napot.

A Sportfolio Hallgatói SE sportolói méltón képviselték karunkat ôsszel, és reméljük a tavaszi forduló is hasonló sikerekkel zárul majd.

Hajrá KÖZGÁZ!•

XIX. évfolyam 4. szám 2011.12.01. 13:20:31

F

K

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Interjú Kocsis Tamással

A régió innovációs ügynökségének igazgatójával Központi témánkhoz kapcsolódóan készítettünk interjút karunk levelezôs PhD hallgatójával, akivel az innováció fontosságáról, a régió helyzetérôl és személyes tapasztalatairól beszélgettünk. Írta: Kupa Krisztina - Mit érdemes tudni az innovációról általában?

- Úgy gondolom, hogy az innováció mindenféle elméleti megközelítését, így a schumpeteri definíciót oktatják a karon, így inkább a fogalom rövid lényegére térnék ki.

Hallgatóként fontos tudni, hogy az innováció nem csak egy új termék vagy szolgáltatás kifejlesztésében valósulhat meg: újítás jelentkezhet a szervezeten belül, a marketing területén is. Az innováció lényege, hogy egy újszerû, eddig nem ismert dolog jöjjön létre, ami megvalósításra is kerül, ugyanis a fiók mélyén porosodó ötletek nem hoznak gazdasági vagy szakmai fejlôdést.

- Innovációs szempontból milyen a DélDunántúl régió helyzete?

- Régiónk innovációs keresztmetszetben vizsgálva felemás képet mutat: míg a kutatóhelyek számát, a kutatócsoportokban résztvevô PhD-sok, doktoranduszok és egyetemi oktatók létszámát tekintve az élbolyba tartozunk - természetesen Budapest és a Közép-Magyarország régiót külön kell tekintenünk adottságbeli és finanszírozási különbségek miatt -, addig K+F+I ráfordítások szempontjából óriási lemaradásban vagyunk, a rangsorban elôttünk álló régió kétszer-háromszor többet költ kutatás-fejlesztésre, mint mi. Ebben látom én a legnagyobb problémát: amennyiben nem költünk kutatásokra és kutatásfejlesztésre, a régió nem tud fejlôdni, nem lesz versenyképes, és nemhogy növekedni fog és csökkenti lemaradását, hanem stagnál a jelenlegi rossz helyzetében. Ennek oka egyrészt az, hogy nem erôs a régió háttérgazdasága, nagyon kevés a betelepült beruházás és nagyvállalat, mely járulékok-

XIX. évfolyam 4. szám 06_1904_ht.indd 13

ban és iparûzési adóban olyan bevételt képeznének, mely visszaforgatható lenne különbözô fejlesztésekbe. Másik probléma, hogy nálunk folyamatosan csökken a K+F vállalkozások száma és gazdasági potenciálja, míg más régiókban szinte kivétel nélkül növekszik. Ezek a tényezôk tehát mind közrejátszanak a régió innovációs és gazdasági életének alakításában.

- Milyen kitörési pontokat lehet azonosítani?

- Az elôbb említettekbôl adódnak a kitörési lehetôségek is: vonzó befektetési környezetet kell biztosítanunk. Sajnos nem elég az, hogy az M6-os megépítésével végre autópálya érkezett Pécs városába, hiszen az semmilyen nemzetközi autópályarendszerbe nem kapcsolódik bele, illetve kihasználatlan továbbá a repülôtér is, pedig befektetések csak elérhetô helyekre koncentrálódnak. Fontos továbbá, hogy olyan szakképzett, minôségi munkaerô álljon rendelkezésre, mint ami odavonzotta Gyôrbe, Kecskemétre, Szentgotthárdra és Budapest környékére a beruházókat.

Régiónk egyik legnagyobb lehetôsége az egészségiparban van, méghozzá annak minden területén, így az oktatásban, gyógyszeriparban, gyógy-és termálszolgáltatásokban egyaránt.

Másik kitörési pont lehet az alternatív energiákra való fókuszálás, mivel a régió országos viszonylatban is kiemelkedô adottságokkal rendelkezik a geotermális energia területén.

- Hogyan tud ebben segíteni a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.?

- Mûködésünk hároméves munkaszakasza év végén záródik, így jelenleg még keressük azokat a lehetôségeket, ahol egyfajta hídszervezetként tudjuk segíteni a vállalkozásokat, in-

tézményeket és a régió minden szereplôjét innovációs tevékenységében. Jelenleg még bizonytalan, milyen intézményszerkezetben fog folytatódni a munka, mennyire lesz lebontva megyei szintre, azt azonban már most elmondhatom, hogy referenciáink és többéves tapasztalatunk alapján úgy érezzük, van igény egy ilyen átfogó koordináló szervezet létére a régióban.

- Karunkon PhD hallgató is vagy.

Milyen témában végzed kutatásaidat?

- A lifelong learning egyik tipikus példája vagyok, hiszen ôszülô fejjel iratkoztam be a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskolába. Ezt azért is tettem, mert egy ilyen szervezet vezetôjeként példát szeretnék mutatni azzal, hogy igyekszem a legfrissebb tudást felhasználni munkám során, másrészt mérnökemberként fontosnak láttam megismerni a kutatási és diszciplináris összefüggéseket.

Kutatásom központjában az alternatív energiák megvalósíthatóságának racionális matematikai modellezése áll, ami a korábban említett régiós adottságok miatt nagy kihívás számomra.

- Egyszerre vagy hallgató és egy régiós szervezet vezetôje. Van esetleg valami jó tanácsod a hallgatók számára?

- Arra buzdítanék mindenkit, hogy használja ki az egyetem nyújtotta lehetôségeket: az Erasmus programot, a Tudásközpont szolgáltatásait, és akár már fiatal hallgató korában társuljon be egy kutatócsoport tevékenységébe. Azt kívánom, hogy higgyetek abban, hogy a negatív gazdasági helyzet nem marad fenn örökre, és ebben az országban is lehet nagy dolgokat elérni - akár külföldrôl hozott tudás és tapasztalatok segítségével is. •

13 2011.12.01. 13:20:34

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK

10 éves a Hagen-Pécs kettôs diplomaprogram!

A PTE Közgazdaságtudományi Kar és a németországi Észak-Rajna Vesztfália tartományban található Hageni Távtanulási Egyetem (FernUniversität in Hagen) között 2001-ben létrejött megállapodás értelmében karunk hallgatói magyar oklevelük mellé teljes értékû német nyelvû diplomát is szerezhetnek. Összeállította:Dr. Mátyás Judit Hagen-képzés programvezetô A PTE Közgazdaságtudományi Kar és a németországi Észak-Rajna Vesztfália tartományban található Hageni Távtanulási Egyetem (FernUniversität in Hagen) között 2001-ben létrejött megállapodás értelmében karunk hallgatói magyar oklevelük mellé teljes értékû német nyelvû diplomát is szerezhetnek.

A Hageni Távtanulási Egyetem – a hallgatói létszámot tekintve – Németország legnagyobb egyeteme, közel 70 000 diák tanul itt Európa számos országából. A 4 fakultás közül (közgazdasági, matematika és informatika, kultúra- és szociális tudományok, jogi kar) a legnagyobb érdeklôdés a gazdasági/üzleti képzés iránt van.

A Hageni Távtanulási Egyetem számos híres díszdoktorral büszkélkedhet, például Johannes Rau, Wolfgang Clement, Muhammad bin Raschid Al Maktum (Egyesült Arab Emírségek miniszterelnöke), és számos híresség is tanul/tanult Hagenben, mint például Oliver Bierhoff, Guido Westerwelle, sôt még a német kapus, Oliver Rolf Kahn is.

Karunkon a nappali és levelezô képzésben, az angol nyelvû programban résztvevô diákjaink, PhDhallgatóink is bekapcsolódhatnak a hageni képzésbe. A német nyelvû nemzetközi diploma megszerzésére a pécsi tanulmányokkal párhuzamosan van lehetôség. A felvétel kritériuma a legalább 4 évig tartó német nyelvtanulás (középiskolában/egyetemen) vagy pedig egynyelvû felsôfokú nyelvvizsga-bizonyítvány.

A tanulmányok ideje alatt Németország-

14 06_1904_ht.indd 14

ba egyáltalán nem kell utazni, és az idôbeli ütemezésrôl - mikor melyik tárgyat veszik fel, mikor vizsgáznak – a hallgatók szabadon dönthetnek! Átlagos esetben ez 3-4 félévet, 2,5-3 év tanulmányi idôt jelent.

A képzés során hallgatóink számos kedvezményben részesülnek, így például a pécsi képzés alaptárgyai kint teljes egészében elfogadásra kerülnek, és szabadon választhatnak a felkínált hageni tárgyak közül, a BA illetve MAképzésben 6 BA, valamint 6 MA-kurzust, melyekbôl Budapesten kell 6 írásbeli vizsgát tenniük. Évközben a választott vizsgatárgyakból beadandó házi dolgozat is teljesítendô, és ha ez a feladat legalább 50 százalékos eredménnyel sikerül, akkor lehet vizsgázni. Még egy igen fontos, hangsúlyozandó pozitívum: a vizsgaidôszakok Hagenben nem esnek egybe a pécsi vizsgaidôszakokkal, mert februárban, valamint szeptemberben kezdôdnek! Így a hallgatók nyugodtan tudnak készülni a hageni megmérettetésre, hiszen nem jelent számukra többlet terhet, hogy a pécsi vizsgatárgyakat párhuzamosan, összehangolva kelljen a hageni tárgyakkal tanulni! Sôt, a Pécsett sikerrel megvédett diplomadolgozat német nyelvû fordítását egy az egyben elfogadják Hagenben szakdolgozatként.

Bár a képzés távtanulási formában zajlik, az önálló, egyéni tanulás fontossága kerül elôtérbe, hallgatóink mégsem maradnak magukra a vizsgákra készülés során, mert számos formában kapnak külsô segítséget. Rendszeresen szervezünk Pécsett vizsgaelôkészítô szemináriumokat a

vizsgaidôszakok elôtt. Január és augusztus végén Hagenbôl érkeznek vendégtanárok, akiknek a segítségével hallgatóink interaktív órák keretében tehetik fel kérdéseiket, kapnak feladatokat, s igen intenzív módon készülhetnek a vizsgákra. Ösztöndíjak keretében karunk diákjai a Hageni Távtanulási Egyetemen is tanulhatnak, bár fontos kiemelni, hogy a képzés távtanulási struktúrájának jellegébôl adódóan a két-három hetes kint lét inkább könyvtári kutatómunkát, a szakdolgozatra készülést jelentheti.

Egy volt hallgatónk véleménye a képzésrôl: „Nemrég beszélgettem jelenlegi munkahelyem HR vezetôjével, aki elárulta, hogy elsôsorban arra figyelnek, kinek van nemzetközi tapasztalata, tanulmányai. Hagent ajánlom mindenkinek, aki könnyebben akar munkát találni, akár külföldön is; aki ki szeretné egészíteni itthoni tanulmányait egy kis nemzetközi anyaggal, aki felsôfokon szeretné beszélni a német szakmai nyelvet, aki extra tudást keres OTDK-jához, aki rögtön két diplomát szeretne zsebre tenni.” Elek Bálint (PTE KTK 2000-2005, Citi, GTS Analyst, Dublin).

A képzés iránti érdeklôdés egyre nagyobb, a Hageni Távtanulási Egyetemre beiratkozók száma az elmúlt években folyamatosan emelkedett. A jelenlegi pécsi hallgatói létszám megközelíti a 100 fôt.

Kedves Hallgatók!

Mindenkinek eredményes, örömteli tanulást, a munkaerôpiacon sikerrel hasznosítható német nyelvû nemzetközi diplomát kívánunk. Új, érdeklôdô hallgatóinkat pedig szeretettel várjuk a minden évben december és június elején karunkon szervezett beiratkozásainkon! •

XIX. évfolyam 4. szám 2011.12.01. 13:20:37

F

K

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK

„Így lettem énekes-színész” A musical egyesíti magában a zene, a tánc és a színházi dramatikus elemek csodáit.

Legtöbben csak ámulva nézzük azt a fajta csillogást, játékot és szabadságot, ami a színpadról elvarázsol.

Míg mi csak élvezôi, nézôi vagyunk az elôadásnak, van olyan pécsiközgázos, aki a másik oldalról is tud mesélni. Ô Tar Gabriella, a Fészek egykori tagja és rovatvezetôje.

Készítette: Szilvi - Mi inspirált téged, hogy a színészettel kezdj el foglalkozni?

- Minden úgy kezdôdött, hogy óvodás koromban beírattak néptáncra, elsôsként pedig zeneiskolába ének-hegedû szakra. Így már nagyon hamar elkezdtem a zenével foglalkozni, a néptáncnak köszönhetôen pedig állandó szerepléseink voltak, tehát a színpaddal is korán megismerkedtem.

2002-ben, amikor a Komáromban megalakult Magyarock Dalszínház toborozott táncosokat, beválogattak az egyik darabba - így kerültem kapcsolatba a színészettel. Táncosként kezdtem, majd amikor késôbb kiderült, hogy tudok énekelni és hegedülni is, énekesként is kipróbálhattam magam. A színpad már nem volt idegen, és az éneklést is tanultam elôtte. Talán a színészet volt egy kicsit nehezebb, de bele lehetett tanulni.

- Melyik volt a kedvenc szereped, amit idáig eljátszhattál?

- Szerencsére már elég sok szerepet eljátszhattam. A kedvenc szerepem mégis talán a Hamletbôl Ophelia. Érdekes volt eljátszani, hogy a karakter teljesen máshogy indul az elején, mint ahova majd a végén eljut. Az elején az ártatlan lányt kellett alakítani, akit aztán elhagytak és megörül; nagy kihívás volt. Talán ezért volt a kedvencem, nagyon élveztem.

- Van olyan szerep, amit még el szeretnél játszani?

- Nagyon sok musicallel és darabbal úgy ismerkedem meg, hogy mi elkezdjük játszani.

Tehát annyira nem vagyok tájékozott, bár most már egyre többet járok az Operettszínházba és

XIX. évfolyam 4. szám 06_1904_ht.indd 15

érdeklôdöm külföldi musicalek iránt is. Azt hiszem konkrét szerep nincs, amit eljátszanék, de az Abigél címû darabban szívesen szerepelnék.

Nagyszerûnek tartom, és abból nem is emelnék ki külön egy szerepet sem.

- A musical mûfaja és színeszei elég közkedveltté váltak az utóbbi idôben.

Neked van példaképed, akinek a pályája iránymutatást adhat?

- Igen, a musical manapság nagyon népszerûvé vált, de sokan azt gondolják, hogy ez valamiféle eltúlzott Broadway-show; nagy szakadékot éreznek a színészek és a musical színészek között. Valahogy úgy gondolják, hogy a musicalben nem a színészi játékon van a hangsúly, pedig éppen az Operettszínház színészei azok, akik ezt remekül megcáfolják. Aki pedig nekem nagyon tetszik hangilag és elôadásmódjában is, az Janza Kata - akár az ô karrierje is példát mutathat.

- Musical színésztôl kérdezni talán furcsa lehet, de van kedvenc musicaled?

- A kedvenc musicalem a Padlás, amit játszunk is. Amúgy pedig Webbernek is vannak nagyon jó darabjai, de most a Rudolfot emelném ki. Azt hiszem, jelenleg Pécsett is játsszák, bár itt még sajnos nem láttam.

- Milyen darabokban láthat téged jelenleg a nagyérdemû?

- Társulatunk kezdetben leginkább magyar történelmi eseményeket és történeteket dolgozott fel (1848-as szabadságharc, ’56os forradalom), majd magyar szerzôk mûveit, amelyek nem feltétlenül az országról szóltak,

nemrégiben pedig már maga a Dalszínház is írt saját darabokat. Jelenleg az október 23-ai megemlékezések miatt több elôadásunk volt és még lesz is. Ilyen az Utazás címû musical, ami egy magyar darab; ebben leszek látható legközelebb. Ezután december 3-án a Padlást fogjuk elôadni Szolnok mellett, Tószegen. A karácsony közeledte miatt készülni fogunk az ünnepekre, és van egy saját musicalünk is, aminek idén volt a premierje és szintén decemberben adjuk majd elô.

- Mindeközben a gyakorlatod végzed, a szakdolgozatot írod. Hogyan tudod ezeket idôben és térben összeegyeztetni?

- Nehezen. Bár az elôzô évek nehezebbek voltak, iskola mellett hétvégenként nagyon sokszor volt fellépés, ezeknek a többsége pedig Komárom környékén centralizálódott. Sokat ingáztam, és ezt megoldani nem volt egyszerû.

Szerencsére most könnyebb, mivel a szakmai gyakorlatomat Komáromban tudom csinálni. A szakdolgozat pedig szintén nem egyszerû, de ha valaki lelkes, az sokat segít.

- Hogy tudnád elképzelni magad inkább: közgazdászként vagy a színpadon?

- Most, hogy egy nagyobb multinacionális cégnél voltam gyakornok, már el tudom magam képzelni közgazdászként, de mindenképpen egy nagyobb vállalatnál. Hivatásos színészként, színpadon már annyira nem. A színészetet szeretném továbbra is hobbiként megtartani, munka mellett tevékenykedni a Magyarock Dalszínházban, de azt nem tudom elképzelni, hogy csak színpadi szereplésekbôl éljek meg.

- Szeretnél valamit üzenni a hallgatóknak?

- A sok jó mozizás után próbáljanak ki valami újat: menjenek el valamelyik színházba, a változatosság sosem árt! •

15 2011.12.01. 13:20:41

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Kirepülve

Csordás Márton, logisztikai koordinátor

Csordás Márton, karunk 7 éve végzett diákja, az UnivPécs egykori „Hôbörgôje” eleget tett interjú-felkérésünknek. Ugyan kiröpült fészkünkbôl, de gyakran, és mindig boldogan tér ide vissza a régi barátaihoz.

Névjegy

Írta: Harsányi Ákos - Milyen érzésekkel gondolsz vissza az itt eltöltött idôszakra 7 év távlatából?

- Kifejezetten jó érzésekkel. Amikor 1999-ben kezdtem, az épület még felújítás elôtt volt, sokat üldögéltem a Zöld szalonban, a Halálfolyosón meg talán még többet. Most, hogy Budapesten lakom és dolgozok, most tudom igazán értékelni Pécs és az egyetem családias légkörét. Évente úgy 3-4 alkalommal visszatérek, végigjárom a szokott útvonalakat. Például most szeptemberben voltam legutóbb, és nem bírtam ki, hogy ne menjek be a karra kicsit szétnézni.

- Mik voltak a legszebb emlékeid az egyetemen?

- Inkább úgy fogalmaznék, hogy a legemlékezetesebb dolgok: elsôs koromban például a néhai UNIV egyik blokkjában reggel 4-ig próbáltuk olvashatóvá tenni a rosszul fénymásolt puskát.

Aztán 2 óra alvást követôen bementünk (jó) helyet foglalni a reggel 8-kor kezdôdô zh-ra. Mondanom sem kell, hogy majdnem bukta lett belôle, mert az álmosságtól a kérdéseket még el tudtam olvasni, de értelmezni már nem.

- Anno miért pont a pécsi közgázt választottad?

- Egyrészt azért, mert legendásan színvonalas a képzés - és ezt meg is tapasztaltam. Másrészt szekszárdiként nem akartam elveszni egy nagyvárosban. A felvételi lapon csak két helyet jelöltem be: a pécsi és a pesti közgázt. Pécs fele húzott a szívem, és sikerült is a felvételi.

- Változtatnál valamit az itt átélt dolgokon?

- Csak egyet: elzavarnám magamat szakmai gyakorlatra. A többi maradhat.

- Végeztél valamilyen munkát az egyetemi évek alatt?

- Ahogy említettem, utólag bánom, hogy nem végeztem szakmai gyakorlatot. Diákmunkát igen, de ezt a munkaadók összekeverik az ingyenmunkával.

- Szerinted mi a jobb: ha a diák csak a tanulásra koncentrál, vagy ha azért más életet is él?

16 06_1904_ht.indd 16

Csordás Márton

Tanulmányai a karon: 1999-2004 Specializációi: EU Üzleti Tanulmányok, részben angol képzés, a kar szakközgazdász "szendvicsképzése" (nem teljesen befejezve), ESSCA (Ecole Superieure desSciencesCommerciales d'Angers) francia business school, Master fokozat, autóipari menedzsment szakirány.

Kari tevékenysége: UnivPécs önálló hôbörgôje Munkahelye: Chevrolet Central & Eastern Europe Kft.(immár 5 éve) Korábbi munkahelyei: Fiat France Párizs (mint gyakornok), PSA Zodiac, Angers (mint gyakornok) - Igazából ez egyénfüggô. Ahogy minden egyetemista, én is a kampányszerû tanulásra rendezkedtem be. Elsôs-másodikos koromban kötelezô volt a hétfôi RÁK és a szerdai PEK (mára mindkettô bezárt). Emellett volt egy cikksorozatom az UNIV Pécsben: Hôbörgô.

- Mit gondolsz, az egyetemen megkötött barátságoknak, szerelmeknek mennyi az esélye tovább élni a diploma megszerzése után?

- Néhány barátommal tudom még tartani a kapcsolatot, viszont sokan Pécsett vagy Baranyában maradtak. A hétvégén épp találkoztam egy 7 éve nem látott haverral. Ott folytattuk, ahol anno abbahagytuk: a SÖRnél. Nem feltétlenül kell most „Shakespeare Összes Röviden” felolvasására gondolni. Ami pedig a szerelmet illeti: gólyatáborban belénk verték, hogy a jogász a közgazdász legnagyobb ellensége. Ezt az állítást 10 éve tesztelem, eddig negatív eredménnyel - tavaly házasodtunk össze a feleségemmel. Remélem, a volt évfolyamtársak nem köveznek meg ezért…

- Milyen nehézségekkel kellett szembenézned?

- Ötödéves koromban megpályáztam egy ösztöndíjat egy business school, az ESSCAcsoport negyed- és ötödéves (MSc) képzésére. A sikeres felvételi után Angersbe, egy Pécs méretû francia egyetemvárosba kerültem. Számomra ez volt az igazi mélyvíz: reggel 8-tól délután 5-ig órák, kötelezô jelenléttel, aktív részvétellel. Az elején nagyon nehéz volt a francia diákokkal felvenni a versenyt. A két tavaszi félév szakmai gyakorlatból állt. Ez volt a második nagy próbaté-

tel: elfogadtatni magamat egy idegen vállalati kultúrában. Aztán belejöttem.

- Mennyire tudod hasznosítani az egyetemen tanultakat a „nagybetûs” életben?

- Ha nem is alkalmazok minden számítási módot, menedzsment elméletet, stb., akkor is a kar adott egy olyan strukturált gondolkodásmódot, amivel könnyen elboldogulok a multik szabályokkal teletûzdelt világában.

- Mennyire kapcsolódik a mostani munkád a végzettségedhez?

- Amikor 2003-ban elkezdtem a mesterképzést, a közeledô EU csatlakozás engem is magával ragadott: EU Üzleti Tanulmányokon végeztem.

Mire 2004-ben átvettem a diplomámat, már tudtam, hogy jó eséllyel még két év vár rám Franciaországban. Itt negyedévesként termékmarketing specializációt, majd ötödévesként autóipari menedzsmentet tanultam. Jelenleg az autóiparban vagyok.

- Egyetemistaként milyennek képzelted el a jövôd?

- Pécsett még azt gondoltam, hogy maradni fogok, és valamely regionális/térségi EU-s szervnél fogok dolgozni. Most Budapesten, a világ egyik legnagyobb autógyártójának regionális központjában dolgozom logisztikai koordinátorként. Szeretnék egyszer visszatérni Pécsre, és a magam ura lenni.

- Mit üzensz a hallgatóknak?

- Apámat idézném: „Kisfiam, ne legyél kispályás!”•

XIX. évfolyam 4. szám 2011.12.01. 13:20:46

F

K

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK

Mert van új a nap alatt A világ soha nem áll meg: mindig életre hív valami újat, sokszor nem is tudjuk nyomon követni a különféle elemi változásokat. Ebben a számunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy ti mennyire vagytok nyitottak az új áramlatok felé, és hogy azok mennyiben befolyásolják mindennapjaitokat. Összeállította: Petrol - Mennyire vagy innovatív?

- Amennyire a kedvem megkívánja, vagy a jelenlegi munkahelyem megköveteli. Nyitottnak tartom magam az újdonságokra, szeretem színessé és változatossá tenni saját világomat, és jobb esetben másokét is. Mint 7. féléves hallgató, részem volt nem egy olyan feladat elvégzésében, amiket kreativitás, kezdeményezôkészség és magabiztosság nélkül könnyen elfuserálhattam volna.

- Egy ember életében mennyire szükségesek az újítások?

- Aki unalmas, egysíkú életre vágyik, tele szürke hétköznapokkal, annak nem szükséges. Aki viszont kreatív, szeret ötletelni - legyen szó munkahelyi teendôkrôl, egy prezentáció elkészítésérôl, öltözködésrôl, étkezésrôl vagy akár csak egy szerdai buli kivitelezésérôl -, annak létfontosságú.

Ormosy Péter, szakmai gyakorlat • - Mennyire vagy nyitott a különbözô újdonságokra?

- Vannak emberek, akik félnek minden újdonságtól, nem szeretnek elszakadni a már bevált, hétköznapi megoldási módszereiktôl, félnek új embereket megismerni. Én nem ebbe a kategóriába tartozom. Amikor kiderült, hogy bekerültem a közgázra, tudtam, hogy teljesen megváltozik körülöttem minden. Izgatottan vártam a „nagy és vastag” borítékot, a gólyatábort, az elôadásokat, az elsô zh-t.

- Az egyetem milyen újításokat hozott az életedbe?

- Új arcokat ismerhettem meg, új barátokat szereztem. Az egyetem egyrészt kinyitja elôttünk a világot, másfelôl segít önálló felnôtt emberré válni. Sok esetben messze kerülünk a családunktól, a problémák megoldásában magunkra vagyunk utalva.

- Meddig van szükség innovációra?

- Nem hiába mondják az öregek nagy sóhajjal összekötve, hogy „jaj, azok az egyetemi évek!” Fontos, hogy kihasználjunk minden, az egyetem által nyújtott lehetôséget, legyen az diákszervezetnél való tevékenykedés, szakmai elôadás, zenei/sport program, külföldi utazás. Nem kell félni az újdonságoktól, nyitottnak és pozitívnak kell lenni. Osztódj, légy ott mindenhol, ha teheted! Becsüld meg, hogy egyetemista lehetsz, örülj, hogy KTK-s vagy, és mivel mindezt egy gyönyörû városban teheted, annyi a dolgod, hogy ÉLVEZD! A Punnany Massif legyen veletek!

Rejzinger Andrea, BA I. •

XIX. évfolyam 4. szám 06_1904_ht.indd 17

- Milyen újításokat vezetnél be az egyetemen?

- Támogatnám a tanárokkal való szorosabb együttmûködést, hogy az oktatók és a hallgatók között egyfajta mentor-mentorált viszony alakuljon ki. Ez alapján lehetne szervezni több konzultációt, nem csak a zh-k és vizsgák elôtt, hanem a félév során bármikor. Valamint ezek a konzultációk lehetnének olyan helyszíneken, amelyek oldják a hangulatot, például kellemesebben lehetne a gazdaságmatematika rejtelmeirôl beszélgetni egy hangulatos kávéházban vagy egy erdei tisztáson, mint egy csendes könyvtárban.

- Melyik innováció van legnagyobb hatással a mindennapjaidra?

- Abszolút a számítógép és az internet. Korunk egyik legnélkülözhetetlenebb kelléke, nemcsak a közösségi oldalak, hanem a hírportálok és egyéb tudásszomjat kielégítô, ismeretterjesztô oldalak miatt. Ha kinyitjuk a laptopunkat, azonnal a szemünk elé tárul a világ minden érdekessége. Nem kell moziba menni, ha az ember egy jó filmet akar nézni, és ma már a bevásárlóközpontokba sem kell bemennünk, ha vásárolni akarunk. Persze oda kell figyelnünk arra, hogy az internet és a számítógép ne helyettesítse a személyes kommunikációt.

Szedeli Fanni, FSZ • - Az egyes innovációknak milyen káros kihatásai lehetnek?

- Bizonyos esetekben egyértelmû, hogy semmilyen szempontból nem hátrányos az innováció (pl. orvostudomány). Más esetekben viszont hátrányokkal járhat (pl. szabványok változása), problémát okozhat a kompatibilitás, az átállásnak költségei vannak. A nem elég innovatív cégek, vállalatok, hogyha nem költenek eleget a K+F-re, akkor hátrányba kerülhetnek.

- Technika-központú élet vagy inkább egy kevésbé megkönnyített, úgymond csendesebb világ?

- Nem tartom abszolút módon elítélendônek a technicizált társadalmat, azonban az ipari termelés humanizálása mellett állok ki, ahol a környezeti feltételekkel és az emberiesség szellemével összhangban történik a termelés.

- El tudnál képzelni egy olyan világot, ahol egy standard életkörülmény biztosított, de mindenfajta újítás tiltott?

- Példának az amisok jutnak eszembe, ahol egyáltalán nem engedélyezett az innováció. Ennek alapján tehát el tudom képzelni.

Maljusin Anett, BA III. •

17 2011.12.01. 13:20:49

PÁRBESZÉD

FÉSZEK - Interjú Erdôs Katalinnal -

Egy bevállalós kalandor Erdôs Katalin megjárta már az APEH-et és Amerikát is. Rendkívül kedves vendéglátónak és nagy állatbarátnak ismertem meg. Mindemellett több kutatásban is részt vállal és nem kétlem, hogy sokban hozzájárul ezek eredményességéhez.

Milyen volt itt diáknak lenni?

2000-ben kezdtem a PTE Közgazdaságtudományi Karán, már akkoriban is nagy létszámú évfolyamok voltak, de még mindig kisebbek, mint jelenleg. Igazából nem voltam tipikus hallgató, nem jártam bulikra, és ôszintén szólva én akkortájt nem éreztem, hogy egyetemistának lenni olyan jó móka lenne. Nekem az egyetem a tanulásról szólt, a közösségi életben nem igazán vettem részt. Én még osztatlan képzésben végeztem, ahol a harmadév után nyílt lehetôség szakirány választására. Ennek nagyon örültem, mert már elsô évfolyamon megtetszett a környezetgazdaságtan, harmadév után pedig elfogadták jelentkezésemet a Regára, amelynek akkori hivatalos neve EU és Magyarország regionális politikája szakirány volt, jelenleg Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszakként fut. Tetszett, hogy az elméleti oktatás mellett mehettünk üzemlátogatásra is (akkoriban még nem volt kötelezô szakmai gyakorlat, tehát az átlagos hallgató tudása csak az elôadóterembôl származott), és 2005-ben Hogyan lett tanár?

Bár genetikai hajlam elvileg van, hiszen anyu- bekapcsolódhattam egy kutatási projektbe is kám pedagógus, kiskoromban nem kifejezetten oktatói pályára készültem, sokkal inkább állatorvosként szerettem volna dolgozni; gimnáziumban jártam kémiaszakkörre is, de rá kellett jönnöm, hogy nem igazán nekem való pálya.

Alapvetô probléma, hogy nem bírom a vért, márpedig ezt elég nehéz elkerülni az állatorvosi pályán, illetve akkoriban még teljesen elfogadott volt például a kutyák esztétikai célú csonkolása, amelyek között szerintem az egyik legdurvább a fülkupírozás. Ilyen jellegû feladatokat lelkiismereti okból sem szívesen vállaltam volna. Ezt követôen inkább a rendôri pálya felé kacsintgattam, de a szüleim azt szerették volna, hogy elôbb szerezzek diplomát valamely polgári területen, és utána jelentkezzek hivatásos szolgálatra, ha még mindig szeretnék. A civil szakmák közti választásomat alapvetôen befolyásolta, hogy a gimnáziumban nagyon szerettem a matematikát és a történelmet, teA Regionális Oktató, Fejlesztô és Tanácsadó Központ kutatási asszisztenseként workshopon hát szinte adta magát a közgazdasági pálya.

Írta: Németh Krisztina

18 07_parbeszed_1904 - KESZ.indd 18

Greenwich

(Regionális Oktató, Fejlesztô és Tanácsadó Központ létrehozása a PTE KTK-n – ROFTK), amelynek keretében a Siklósi kistérség fejlesztési lehetôségeivel foglalkoztam. Ezen kívül a hageni kettôs diplomaprogramba is beiratkoztam, ahol szintén környezetgazdaságtannal kapcsolatos fôtárgyat vettem fel, Umweltund Institutionenökonomie-t. A két képzés nagyon jól kiegészítette egymást, annak pedig külön örültem, hogy néhány budapesti írásbeli vizsgával (amelyek ráadásul más ütemezésben voltak, mint az itteniek) és az itteni szakdolgozatom fordításával még egy diplomát szerezhettem.

Az egyetem után rögtön tanítani kezdett, hogyan lett oktató?

Az egyetem elvégzése után úgy éreztem, hogy egy idôre elég a tanulásból, ráadásul ekkor még a hageni programban is vártak rám vizsgák, úgyhogy nem jelentkeztem PhD képzésre, hanem úgy döntöttem, hogy dolgozni kezdek az egyetemen kívül. Alapvetôen két irányvonalat képzeltem el: az egyik a tanult szakma területén, például kistérségi társulás munkaszervezeténél vagy regionális fejlesztési ügynökségen belül, a másik pedig a hivatásos szolgálat a rendôrség vagy a katasztrófavédelem területén. Végül úgy alakult, hogy az Adóés Pénzügyi Ellenôrzési Hivatal Baranya Megyei Igazgatóságának Felszámolási és Végelszámolási Fôosztályán lettem ösztöndíjas foglalkoztatott. Nagyon jól éreztem ott magam, rendkívül jó kollégáim voltak. A munkával párhuzamosan azonban továbbra is részt vettem a már emlí-

XIX. évfolyam 4. szám 2011.12.01. 13:23:54

F

K

PÁRBESZÉD

FÉSZEK tett kistérségi kutatási projektben, így én is mehettem a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola éves tanulmányútjára, amely akkor Kárpát-Ukrajnába vitt. Ott alkalmam nyílt hosszabban beszélgetni a PhD hallgatókkal, hogy mit is jelent mindez, és megtetszett a doktori program. A kirándulás után felkerestem Buday-Sántha Attila professzor urat, a Doktori Iskola vezetôjét és beszélgettem vele a terveimrôl. Ô mondta, hogy ennek csak úgy van értelme, ha komolyan csinálja az ember. Átgondoltam és beadtam a jelentkezésemet, szerencsére fel is vettek.

Ekkor kezdett tanítani?

Nem, röviddel a PhD felvételt követôen a ROFTK kutatási asszisztense az egyetemen kívül vállalt állást és a megüresedô helyre engem ajánlott Buday-Sántha tanár úrnak, így már a

Hastings nyáron munkához láthattam az egyetemen, azonban nem oktatóként. Ôsztôl pedig már a PhD képzés is megindult, tehát egyszerre dolgoztam és tanultam. A PhD kutatási témám kezdetben a kulturális ipar volt, azonban több alkalommal beszélgettem Varga Attila professzor úrral, aki felvetette, hogy egy induló kutatási projektben (ekkor a ROFTK projekt támogatási idôszaka lezárult) az egyetemek regionális fejlesztésben betöltött szerepkörét vizsgálhatnánk. Érdekesnek ígérkezô, és mint idôközben kiderült, Magyarországon még nem annyira átfogóan kutatott területrôl volt szó, úgyhogy nagy örömmel fogadtam a lehetôséget és megváltoztattam a kutatási témámat. Szintén Varga tanár úr segítségével részt vehettem a DIME hálózat nyári egyetemein, amelyeket Strasbourgban, Pécsett és Maastrichtben szerveztek. Ez egyrészt az új kutatási területemhez kapcsolódóan nyújtott sokat, másrészt jó lehetôség volt arra, hogy angoltudásomat fejlesszem, hiszen az oktatás angolul folyt és a hallgatók is a világ minden tájáról érkeztek.

XIX. évfolyam 4. szám 07_parbeszed_1904 - KESZ.indd 19

Volt még más külföldi tapasztalata, lehetôsége?

Igen, Varga Attila tanár úr felvetette, hogy ellátogathatnék az USA-ba a University of North Carolina at Chapel Hillre, ahol Harvey Goldstein professzor úr dolgozik (dolgozott akkor, azóta a bécsi Modul University egyik programvezetôje), aki több írást is publikált az egyetemekkel kapcsolatos területen, elsôsorban azok gazdasági hatásairól. A NEURUS hálózat és a Doktori Iskola támogatásával három és fél fantasztikus hónapot tölthettem el ott, amelynek során egyrészt kurzusokat látogattam, használhattam az egyetem csodálatos könyvtárát, illetve interjút készítettem több környékbeli egyetem, így a fogadó University of North Carolina at Chapel Hill, a North Carolina State University, a Duke University valamint a University of North Carolina at Greensboro technológia-transzfer irodáinak munkatársaival. Alkalmam nyílt ellátogatni a híres kutatási háromszög (Research Triangle) egyik fontos biotechnológiai intézményébe, a North Carolina Biotechnology

Hillsborough

Centerbe, és találkoztam egy egyetemi vállalkozóval is, aki a gyógyszerészet területén dolgozik. Nagyon érdekes tapasztalat volt, rendkívül sokat adott számomra ez az út. Miután visszatértem Magyarországra, elkezdtünk dolgozni a már említett kutatási projekt empirikus részén, amelynek keretében hazai biotechnológiai egyetemi vállalkozókról készítettünk tanulmányt. A kutatás során fantasztikus embereket ismerhettem meg, úgy a hazai biotechnológia, mint az egyetemekkel foglalkozó hazai és nemzetközi kutatók körében.

CURRICULUM VITAE

Tanulmányok, tudományos fokozatok, minôsítések: 1996-2000: Apáczai Nevelési és Általános Mûvelôdési Központ Gimnázium 2000-2005: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar (okleveles közgazdász, EU és Magyarország regionális politikája szakirány) 2003-2006: Fernuniversität Hagen (Diplom-Volkswirtin, Umwelt- und Institutionenökonomie) Kutatási területek: Egyetemi vállalkozók, egyetemek regionális fejlesztésben betöltött szerepe, spin-off vállalatok, biotechnológiai innováció Oktatási tevékenység: Bevezetés a közgazdaságtanba (szeminárium), Introduction to Economics, Környezetgazdaságtan, Microeconomics, Mikroökonómia (szeminárium) Kutatási projektekben való részvétel: IAREG, TÁMOP, ROP Tudományszervezô tevékenység, tagság tudományos szervezetekben: Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak szakvezetô, Hagen kettôs diplomaprogram tutor Tudományos elismerések: Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Laky Teréz Kutatói Ösztöndíj (2010-ben három hónap idôtartamra) Egyéb munkatapasztalat: 2005-2006: APEH Külföldi gyakorlatok: 2008. University of North Carolina at Chapel Hill (vendégkutató) 2010. London School of Economics és Bocconi University Milan (vendégkutató)

19 2011.12.01. 13:23:57

PÁRBESZÉD

Pontosan mit takar ez a biotechnológiai vállalkozókról írt tanulmány?

A 20. század második felében a tudásalapú gazdaság fejlôdésével párhuzamosan az egyetemek egyre inkább a figyelem középpontjába kerültek, elsôsorban a versenyképességet erôsítô tudás miatt, amely több formában is átáramolhat a gazdaságba. Egyrészt a képzett munkaerônek, azoknak a szakembereknek a révén, akik az egyetemrôl a munkaerôpiacra lépnek, másrészt pedig szabadalmak, vagy akár kifejezetten azok hasznosítására létrejött vállalkozások formájában.

Az egyetemek vállalkozói tevékenységének kulcsszereplôi azok az oktatók-kutatók, akik a munkájuk során született tudományos eredmények gyakorlati hasznosulását elôsegítik; akár csak a találmány intézménynek történô bejelentésével, de vannak, akik ennél sokkal tovább mennek, és a találmány további fejlesztésében is részt vesznek tudományos tanácsadóként, vagy akár saját cég létrehozásával. Én pontosan ezekre a kutatókra fókuszálok a disszertációmban, így különösen örültem, hogy a már említett kutatás

London St. James Park

során megismerkedhettem a hazai biotechnológiai spin-offok egy jelentôs részének vezetôivel, akik zseniális kutatók és nagyon kedves emberek.

20 07_parbeszed_1904 - KESZ.indd 20

FÉSZEK Milyen tárgyakat oktat?

A nappali tagozaton elsôsorban szemináriumi óráim vannak Bevezetés a közgazdaságtanba és Mikroökonómia tárgyakból, az angol nyelvû képzésben mikroökonómiából elméletet és gyakorlatot is tanítok. A levelezôs hallgatóknak Környezetgazdaságtant tartok, illetve a következô félévtôl a nappali tagozaton is oktathatom ezt a tárgyat, ami nagy megtiszteltetés és kihívás is egyben.

Az ÁOK Medical Biotechnology programján Bevezetés a közgazdaságtanba elméletet és gyakorlatot oktatok. Ezen kívül a Kutatáshasznosítási és TechnológiaTranszfer Központ által szervezett Innovációmenedzsment PhD kurzuson két ízben tartottam elôadást. Szerencsés egybeesés, hogy az oktatási tevékenységem az ÁOK-s és KTTK-s elôadások által részben olyan területekhez kötôdik, amelyek kapcsolódnak a doktori témámhoz is, és nagyon sok érdekes embert ismerhetek meg.

A munkáról már hallottunk, mit csinál a szabadidejében?

Mostanság csaknem minden idômet kitölti az oktatás, a disszertációm írása, illetve érintett vagyok több kutatási projekt adminisztrációs teendôiben is, tehát nem sok szabadidôm marad.

Amikor lehetôségem van, szeretek sportolni, fôként teniszezni, squasholni, régebben kosárlabdáztam, egyszer-kétszer pingpongoztam, illetve lovagoltam, de mindent csak hobbiszinten. A sportot leszámítva továbbra is az állatok jelentik a legfôbb szenvedélyemet, már egészen kiskorom óta nagyon imádom ôket, régebben békákat, gyíkokat, katicabogarakat hordtam haza, de találtam már naposcsibét, mocsári teknôst is. Volt idôszak, amikor a kutyus és a cicus mellett voltak madaraim, halaim, vízi békáim, csigáim, most a kutyus mellett 5 madárka van. Az egyetem után egy ideig a Pécsi Állatkertben is voltam önkéntes, a hétvégi látványetetéseket vittük többekkel közösen.

Mik a jövôbeli tervei?

Rövidtávon elsôsorban a disszertáció benyújtása és megvédése szerepel a terveim

London

között. Reményeim szerint jövô évben beindulhat egy spin-offokkal kapcsolatos kutatási projekt is, késôbb pedig szívesen látogatnék rövidebb ideig külföldi egyetemeket, ahogy tavaly egy-egy hónap erejéig a London School of Economicsot vagy a milánói Bocconi University-t. Nem szakmai területen pedig több családi programot szeretnék, és örülnék, ha jutna idôm a hobbijaimra, tehát az állatokra és a sportra. Elég sok könyvet halmoztam fel állatokról, nemzeti parkokról, a világ szép tájairól, szeretném elolvasni ôket és jó lenne el is látogatni néhány helyre, nem feltétlenül csak külföldön, hiszen itthon is annyi szép hely van, az állatkerteket különösen szívesen látogatom.

Milyen a kapcsolata a hallgatókkal?

Errôl inkább ôket kellene megkérdezni, én alapvetôen jól érzem magam. J Mindig örömmel tölt el, ha látom, hogy sikerül felkeltenem az érdeklôdést valamely téma iránt, hiszen ezáltal van remény arra, hogy a téma nem merül a feledés homályába két héttel a vizsga után.

Mit üzen a hallgatóknak?

Tanuljanak, mert megbuknak! :) A viccet félretéve, használják ki az egyetem által nyújtott lehetôségeket, úgy a tanórákat, mint az azon kívüli szakkollégiumi, kutatási alkalmakat, tanulmányutakat, szakmai gyakorlati tapasztalatszerzési lehetôségeket, és legyenek nyitottak minden témára, mert nem tudhatják, hogy a végén mi válik majd hasznukra. Legalább ennyire fontosnak tartom, hogy kritikusan viszonyuljanak mindenhez, keressék a választ a bennük felmerülô kérdésekre, kérdezzenek bátran, keressék azt a területet, amelyet szívvel-lélekkel szeretnének mûvelni, és nem utolsósorban a nagy elméletek közepette se felejtsék el használni a józan paraszti eszüket. •

XIX. évfolyam 4. szám 2011.12.01. 13:23:59

F

K

PÁRBESZÉD

FÉSZEK E havi témánk sosem veszít aktualitásából, hiszen kreativitásból és újításokból nincs hiány. Az innováció témájában Klesch Gábor, Schmuck Roland, dr. Fojtik János és Kiss Viktor nyilatkozott nekünk. Összeállította: Gál Zsuzsanna és Varga Márta Klesch Gábor PTE KTK innovációmenedzser Véleményem szerint az innováció a gazdaságfejlesztés egyik motorja, amelynek része a folyamatos megújulás, a kutatás-fejlesztés, a többlet hozzáadott érték teremtése, a versenyelôny-szerzés, a minôség és a hatékonyság. Azért tartom fontosnak az innováció gazdasági szerepét, mert egy jó ötlettel bárki megcsinálhatja a maga szerencséjét.

Kari feladataim egyike az oktatói kutatások és a cégek igényei közötti kapcsolat megteremtése, ezáltal az innováció terjedésének az ösztönzése. Az egyik ilyen lehetôség az innovációs járulékból végzett kutatás, vagy a hazai és nemzetközi kutatási pályázatokban való részvétel. Szerencsére egyre több szervezet támogatja az innovációs folyamatokat: egyetemünkön belül a Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ, a régió vállalatainál a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség tevékenysége emelhetô ki.

A PTE „Best practice” példáiként olyan innovációs projektek említhetôek meg, mint a háromdimenziós tüdôszövet, amely a gyógyszerkipróbálások során hozhat átütô sikereket; a villámárvíz elôrejelzésére és kockázatának megállapítására szolgáló térképrendszer; a gyermekek kooperatív tanulását segítô eszközkészlet; vagy a parlagfû-pollenek kimutatására alkalmas mérômódszer és tesztrendszer.

Kiss Viktor: A világ egyre gyorsabb ütemben halad valamerre. Ez kétségtelen tény.

Innovációk egész sora indult el az utóbbi évtizedekben (is), aminek sok helyen az áldásos hatásait látjuk (kommunikáció, közlekedés, stb.), sok helyen viszont a hátrányait (pénzügyi rendszer tökéletlensége). Amit sosem szabad elfelejteni, hogy mindig van hely újabb és újabb innovációk részére.

A hallgatók számára ajánlom, hogy bátran kísérletezzenek új megközelítésekkel bármilyen területen, mivel – akármilyen hihetetlen – még a legbonyolultabb rendszereket is meg lehet reformálni egészen egyszerû ötletekkel. Például nemrég kezdtek el kikísérletezni egy új ültetési rendszert a repülôgépeken, ami lényegesen gyorsabbá teszi a beszállási folyamatot. Az ötlet azon a nagyon egyszerû újításon alapszik, hogy az eddigi horizontális ültetési sorrend helyett vertikálisan kezdik el feltölteni a repülôgép üléseit.

Igyekezni kell nap mint nap valami új dolgot kitalálni, amivel javítani tudjuk környezetünket.

Elôbb-utóbb valami nagyon hasznos is kialakul az apró ötletekbôl. Ha nem vetünk el semmilyen – látszólag értelmetlen – ötletet csak azért, mert „nem így szoktuk csinálni”, akkor már jó irányba haladunk. Tiszteljük, de ne fogadjuk el sehol feltétel nélkül a status quot!

Schmuck Roland: A mai recessziós környezetben az innováció a vállalatok túlélésének egyik fô záloga. Az innováció tárgya lehet egy termék vagy szolgáltatás, de lehet akár egy üzleti modell is. A legsikeresebb vállalatok jellemzôen innovatívak, sokat költenek kutatás-fejlesztésre. A nemzetgazdaságok számára is fontos, hogy minél több innováció valósuljon meg. Bár Magyarország korábban élen járt az innovációban, manapság sajnos erre nagyon

XIX. évfolyam 4. szám 07_parbeszed_1904 - KESZ.indd 21

kevés forrás jut. Az Európai Unió is hasonló cipôben jár: bár 2000-ben a Lisszaboni Stratégiában célul tûzték ki a versenyképes tudásalapú gazdaság megteremtését, sajnos a gyakorlatban nem sok javulás történt. Bár a cél 2010-re az volt, hogy az EU utolérje Japánt és az USA-t a K+F ráfordításokban, ezekben az országokban jelenleg is sokkal többet költenek kutatás-fejlesztésre, mint az Európai Unióban, Magyarország pedig ezen belül is rossz helyzetben van. Itthon a GDP 0,9-1,0%-át költik ilyen célra, a régi EU-15 tagállamok átlaga ennek duplája, az USA-ban 2,5% körül van az arány, Japánban pedig 3% fölött.

Javulás sajnos a közeljövôben nem várható; amiben mi mégis bízhatunk, az a magyar emberek találékonysága, de sajnos ez a mai nagy kockázatú és tôkeigényes kutatásokra és fejlesztésekre kevés.

Dr. Fojtik János Lassan hatvan éve lesz annak, hogy a néhai Peter Drucker azt találta írni, hogy az üzleti vállalkozásnak csupán két funkciója van: az innováció és a marketing. Ebbôl egyrészt azt a következtetést lehet levonni, hogy az innovációról szervezeti értelemben kellene gondolkodni, másrészt pedig azt, hogy az innováció és a marketing – legalábbis bizonyos mértékig – egymástól független területei lennének az üzleti vállalkozás létezésének. Nos, anélkül, hogy továbbmennénk, és esetleg belevesznénk a részletekbe, megállapíthatjuk, hogy ebben a gondolatban sok igazság van, ugyanakkor a két terület egymás mellé rendelése inkább figyelemfelhívás, mint komolyan veendô elgondolás. Nehéz lenne ugyanis azt állítani, hogy az innovatív funkció eredményeinek érvényre juttatásához ne lenne szükség a marketing módszereire legalább, és fordítva: nehezen képzelhetô el a vállalati marketingfunkció érvényesülése az innováció folytonos és aktív jelenléte nélkül. Az elôbbire maga a marketingszemlélet szolgáltatja a példát: ebben az értelemben innováció az, ami vevôértéket képez, és noha tudjuk, hogy a vevôre utólag is rá lehet oktrojálni a vevôértéket, valójában tartós eredmény akkor keletkezik, ha valamilyen innovatív megoldást a vevôk „elôre” elfogadnak. Az utóbbira pedig a folyamatok áttekintésekor találunk példát: az innováció hagyományos területe a marketingben az újtermék-fejlesztés, ami ráadásul a vállalatok piaci sikerességének egyre fontosabb feltétele és területe. Közmegegyezés látszik lenni abban, hogy az innováció valamilyen megvalósult eredménnyel jár; ebben különbözik a marketingben ugyancsak gyakran hallott kreativitástól. Utóbbi az ötletet, sôt, az ötletgazdagságot jelöli, elôbbi pedig arra utal, hogy a kreatív megnyilvánulásokból mennyi valósulhat meg, ölthet testet, végsô soron: kerülhet a piacra.

A fentiekbôl az következne, hogy az innováció mindenképpen gyakorlatias dolog. Természetes ugyanakkor, hogy a tudományos innovációknak – a szabadalmakon és hasonlókon kívül – is van olyan része, amit innovációnak tekinthetünk. A szûkebben vett marketing-innovációk – vagyis olyan újítások és újdonságok, amelyek elfogadottá váltak a marketing elméletében – többfélék lehetnek. Elsôsorban szemléleti és módszertani jellegûek. Ide tartozik egy sor eredeti gondolat mellett számos más tudományterületrôl átvett módszer, alkotó alkalmazása. Másrészt pedig ide tartozónak – egyfajta folyamat-innovációnak – érdemes tekinteni azt a folyamatot, ahogyan a marketing a hetvenes évek elejétôl fogva elterjeszti magát a társadalmi létezésnek azokon a területein is, amelyek hagyományosan nem a piaci logika szerint szervezôdtek.

Azon most ne vitatkozzunk, hogy ez utóbbi jelenségek mennyire helyesek vagy helytelenek. Alaposabb vizsgálódás számos példát hozhatna föl arra, hogy jelentôs gondolkodók nemcsak egyes innovációkat, hanem az innováció egész folyamatát – különös tekintettel a társadalmi innovációra – is károsnak és helytelenítendônek tartották és tartják. Hasonlóan vagyunk a marketinggel is.

Nem túlzottan optimista kicsengéssel ugyan, de most van az, hogy a kígyó a saját farkába harapott: visszatértünk a kiindulóponthoz. A nagy költô szavait parafrazeálva az eredeti szöveg pejoratív értelme nélkül: innováció és marketing jegyesek (minden külön értesítés helyett).

21 2011.12.01. 13:24:04

SZAKMA

FÉSZEK

Interjú Dr. Varga Attilával Nem mindennapos történet, amikor egyetemünk egy oktatója rangos nemzetközi elismerésben részesül; fôként akkor, ha az ominózus díjat 1996 óta nem ítélték oda senkinek. 2011. szeptember 29-én a Nyugat Virginiai Egyetem Regionális Kutató Intézete (RRI) „kiemelkedô alumni tudós” kitüntetésben részesítette karunk oktatóját, Dr. Varga Attilát.

Végül miért döntött úgy, hogy hazajön? Nem gondolt arra, hogy kint folytatja a kutatómunkát?

Az intézetet azért hagytam el, mert Luc Mindenekelôtt szeretnénk gratulális távozott.

Lett volna ni a díjhoz! Hogy jött a kapcsolat a Anselin lehetôségem kint maradni, az egyik floriNyugat Virginiai Egyetemmel?

Szerettem volna olyan kutatásokkal dai egyetemtôl kaptam is egy docensi foglalkozni, amelyek gyakorlatorientáltak, de mégis magas szintû közgazdasági elemzéseket igényelnek. Szerencsém volt, mert az RKK-nak volt kapcsolata az amerikaiakkal, az ottani tanszékvezetô ittjártakor felajánlott egy teljes körû ösztöndíjat olyan tehetséges fiatal oktatók számára, akik teljesítik a szigorú követelményeket. Két évre rá mentem ki Amerikába; éppen akkor került oda Luc Anselin is, aki a térökonometria egyik legnagyobb alakja. Megkerestem, hogy legyen a témavezetôm, és ô az eredményeimnek köszönhetôen rábólintott a felkérésre. Ez nagyon fontos volt, mert az egész késôbbi karrieremet meghatározta.

Mit jelent ez a díj Önnek?

A díjnak azért is örülök, mert mióta elmentem az USA-ból, kicserélôdött az intézetben dolgozók köre, és velük már nem tartottam a ajánlatot, közben azonban jött egy kapcsolatot; maximum úgy, hogy egy ran- lehetôség Bécsbôl. Nekem ez így jó volt, gos nemzetközi folyóirat (Regional elôbb-utóbb mindenféleképpen haza Studies) szerkesztôjeként idônként fel akartam térni. 1992-ben mentem ki, akszoktam kérni ottani kollégákat is, hogy kor még sokkal nagyobb különbségek volopponáljanak bizonyos cikkeket. Ezért is tak hazánk és a nyugat között. Úgy érezesik jól, hogy rám gondoltak, mert tisztá- tem, hogy amit ott tanulok, azt itthon ban voltak azzal, hogy mivel foglalkozom. kellene hasznosítani, szóval volt bennem Legutóbb 1996-ban osztották ki ezt a dí- egy olyan motiváció, mint a 17. századi jat, azóta minden évben felmerült valaki- magyar diákokban, akik Hollandiában tanek a neve, de soha nem volt egyhangú nultak. Örülök, hogy van lehetôségem sedöntés. Én vagyok egyébként az elsô, gíteni a tudásom és a kapcsolatrendszerem révén. Bécsben három évet töltötnem amerikai díjazott.

Készítette: Kupa Krisztina Vad Endre

22 09_2225_szakma1904 - KESZ.indd 22

tem, azaz csaknem tíz évet voltam távol Pécstôl. A mai napig hálás vagyok dékánjaimnak, hiszen nem sürgették a hazajövetelemet. Nem bántam meg, hogy viszszajöttem, bár kezdetben volt bennem egy kis félsz, hogy a kapcsolataim megszakadnak, de pont ellenkezôleg, sokkal gazdagabbak lettek.

Minként tudja a kint szerzett kapcsolatokat hasznosítani? Köztudott, hogy a tanítás mellett több területen is aktív.

Esetemben jól indult a dolog, mert a PhD dolgozatomból lett egy jó könyv, amit egy rangos nemzetközi kiadó jelentetett meg, plusz az elsô cikkünk Luc Anselinnel és az USA-ban élô, világhírû, magyar származású közgazdászprofesszorral, Ács Zoltánnal igen sikeres lett. Ez volt az elsô olyan tanulmány, amely az egyetemek és az ipar közti kapcsolatokat nagy adatbázis alapján, korrekt ökonometriai módszerekkel vizsgálta. Kimutattuk, hogy az egyetemi kutatásoknak szignifikáns hatásuk van a helyi innovációkra. Voltak benne új ötletek is a hatás mérésére, így elterjedt világszerte, sok országra készültek elemzések hasonló módszerrel. Az is hozzátartozik a kapcsolatokhoz, hogy az ember jókor van jó helyen. Továbbá elmegy konferenciákra, elôadja tanulmányait, bôvülnek, alakulnak a kapcsolatok, ami késôbb kutatási projektekhez vezethet. Ezek keretében összeáll 6-8 egyetem, és megírunk például egy Európai Uniós kutatási pályázatot. Kapcsolataim révén tudtam rangos PhD nyári egyetemeket (DIMETIC, PREPARE) is Pécsre szervezni.

XIX. évfolyam 4. szám 2011.12.01. 13:25:26

F

K

FÉSZEK

SZAKMA

Az iparági innovációk miként tud- tárgyak között idén megjelent a regionának segíteni a fejlôdésben, mik a lé- lis gazdaságtan, és úgy látom, hogy ez a pések? A régióban a kaposvári és a tárgy komoly érdeklôdést váltott ki a pécsi egyetemek jelentôsnek mond- hallgatók körében. Az osztatlan képzés idején a regionális specializáció nagyon egyre többen gondolkodnak térszemhatók.

Az egyetem-alapú regionális fejlesztés erôs volt. Az új rendszerben azonban az- léletben. Azonban úgy tûnik, hogy mostanra slágertéma lett. Általános re- zal a nehézséggel kell megküzdenünk, abból az elemzési keretbôl, amit Paul cept nincs, fontos elemek annál inkább. hogy a közgazdasági és az üzleti ágak Krugman talált ki (a Dixit-Stiglitz moElôször is kell néhány olyan tudomány- szétválásával elvesztette bázisát a kép- dell térbe való átültetése), nagyon terület, amiben a kutatók tényleg ott zés, hiszen – bár mindkét területhez nehezen tudnak szabadulni az elméleti vannak az élvonalban, a legfrissebb ku- kötôdik – nincs BA-s megfelelôje. Újra kutatók. Igazából ez olyan, mint egy tatásokban vesznek részt és kapcsolat- kell építeni az ismertséget, de azt gon- kényszerzubbony. A másik dolog az, amivel az én kutatásiam is foglalkoznak, rendszerrel is rendelkeznek, tehát egy jó dolom, hogy komoly perspektívája van.

Az új gazdaságföldrajznak a min- hogy a tudásáramlásokat, az innovációs tudásbázis kell a régióban. Másrészt pedig kell a kutatáshoz kötôdô helyi ipar és dennapi gazdaságpolitikára van ha- folyamatokat nem igazán tudja kezelni ez az elméleti iskola, szimplifikáltan fogaz innovációt segítô szolgáltató cégek. tása? Én azt gondolom, hogy az új gazdaság- ja fel a technológiai fejlôdést. A kutatóPersze sok példa van az USA-ban, fôleg a déli államokban, ahol ezek a csúcstech- földrajz megjelenése, sikere a gazdaság- csoportommal együtt kifejlesztett fejnológiai központok kinôttek, ott sem politikára nem igazán hatott, mert a gaz- lesztéspolitikai hatáselemzô modellekvolt eleinte helyi ipar. Volt egy jó egye- daságpolitikusok eddig is tudták, hogy a ben (GMR modellek) sokkal gyakorlatiatem, amit elkezdtek fejleszteni tudato- regionális szempontok fontosak, csak a sabb módon közelítünk ehhez a témásan, mert minôségi kutatás esetén van rá közgazdász kutatók nem akartak errôl hoz, de nem hiszem, hogy az elméleti sansz, hogy oda lehet vonzani egy kuta- tudomást venni – ôk mindig az eszköz- gazdaságföldrajz úgy fejlôdne, hogy az tóintézetet vagy magáncéget, amelyik tárnak megfelelô kutatási területeket vá- innováció folyamatait teljesen be tudná építeni a modelljeibe. Tavaly egyébiránt kutatólabort létesítene az egyetemmel lasztanak.

Releváns kritika érte-e ezt az irány- volt egy gazdaságmodellezéshez kötôdô közösen, mondjuk konzorciumban. Így mûhelytalálkozó itt a KTK-n, ahol a tuaztán elindulhat egy hólabdaszerû növe- zatot?

Igen, és van is, ami jogos. Az új meg- dásalapú regionális fejlesztések álltak a kedési folyamat. Mindezek mellé még sok feltételnek kell teljesülnie, ami hosz- közelítés egy nagyon erôs általános középpontban; az ennek kapcsán készült szú folyamatot jelent. Az alap a jó egye- egyensúly elméletet hozott létre, azóta tanulmányokat jövôre a Szigmában olvashatják az tem, az infrastruktúra, és ami érdeklôdôk. talán mostanában vált hangsúAz újság központi lyossá: kulcsfontosságú egy veMesterképzési felvételik: Értelmes alternatíva-e köztémája az innováció. zéregyéniség megléte, egy magas gazdasági elemzô, vagy regionális gazdaságtan mester Mit üzenne ennek pozícióban lévô vezetôé, aki szakra jelentkezni üzleti alapdiplomával? – ahogy Varga kapcsán a hallgatókmegszállottan hisz ebben. Maprofesszor, a KRTI igazgatója látja nak? gától semmi sem megy. Pécsett A „csô a csôben” típusú továbbtanulási stratégia mellett a Fontolják meg a válés Kaposváron ezek egyelôre „diverzifikációs” stratégiát is választhatjuk. Üzleti alapdiplolalkozási lehetôségeket. alakuló dolgok. mával és közgazdasági elemzô mesterképzettséggel növelhetjük munkapiaci esélyeinket akár az üzleti szférában is. Mélyebb A vállalkozáskutatási A regionális tudományok pénzügyi vagy marketing elôrejelzésekre és elemzésekre példáirány ban nagyon jó kuroktatása miért csak keveseul minden jelentôsebb hazai vagy nemzetközi vállalatnak szükzusok vannak Szerb ket érint a KTK-n? Lehet az sége van. A közgazdasági mesterképzés olyan elemzési készséprofesszor vezetésével. egyik ok az, hogy a maingekkel vértez fel, melyeknek számtalan üzleti alkalmazása leEgy közgazdász jó addistream alapvetôen tér nélküli hetséges. Mit mondhatunk a regionális gazdaságtan mestercionális tudást nyújthat elméleteket takar? A jövôben képzés vonatkozásában? Az üzleti BA diploma jó alapot jelentahhoz, hogy az innováesetleg változhat a helyzet? het akár ahhoz is, hogy valakibôl kiváló regionális szakértô leciós folyamat olajozotAz új gazdaságföldrajz mosgyen. A különféle területi szintek (települések, megyék, régiók) tan mûködjön, például, tanra teljesen sztenderd a nemvezetése, azok marketingje vagy éppen pénzügyi folyamatainak kézben tartása nagyon izgalmas feladatok, melyek hogy egy jó ötlet végül zetközi közgazdasági képzésben, szakszerû ellátására igen nagy igény van Magyarországon is. sikeresen eladható leés ez meg is látszik az Ezekre a feladatokra készít fel a regionális és környezeti gazdagyen. érdeklôdésen. Egy fontos váltoságtan mesterszak. zás nálunk is van: az alapképKöszönjük az interjút! • zésben a makroökonómia mellett a kötelezôen választható

XIX. évfolyam 4. szám 09_2225_szakma1904 - KESZ.indd 23

23 2011.12.01. 13:25:28

SZAKMA

FÉSZEK IV. Dr. PAPP LÁSZLÓ SZÁMVITEL VERSENY

Profitot zöldebb energiával!

Borongós ô szi délután volt, amikor négy, táskákkal és öltönyzsákokkal érkez ô srác szállt le a 21-es számú buszról egy uránvárosi megállóban. A Szántóba igyekeztek, ahol a regisztráción ismer ô s arcok fogadták ôket. Nem sokkal kés ô bb kezdetét vette a verseny – önmagukkal, riválisaikkal és az id ô vel… Írta: Kisgyura János Az immár negyedik alkalommal megrendezett – és konferenciával egybekötött – erôpróbára a három hazai csapat mellett olyan magyarországi intézmények alakulatai neveztek, mint a BGF, a BME, a Szegedi és a Miskolci Tudományegyetem, valamint az Edutus Fôiskola (Tatabánya), míg Erdélybôl a Babes-Bolyai és a Sapientia hallgatói érkeztek Kolozsvárról és Csíkszeredáról. A hétfô délután öt órakor tartott eligazításon Nagy Árpád fôszervezô köszöntötte a résztvevôket, és ismertette a versenyszabályzatot, majd Szegô László az esetet adó cég képviseletében bemutatta a Dorogi Erômû múltját, jelenét, és részletesen beszélt a 2011-ben bekövetkezett jogszabályi változásokról, melyek negatív hatásai érzékenyen érintették a kapcsolt energiatermelési rendszerrel villamos energiát, gôzt és távhôt szolgáltató erômûvet. A tanácsadó csapatoknak, a vállalat és környezete értékelése mellett, feladatuk volt prognosztizálni a várható bevételkiesést 2011-12-re, valamint ennek jövôbeli ellensúlyozására egy új, számszakilag alátámasztott koncepciót kellett megfogalmazniuk. A közel negyven oldalas esettanulmány feldolgozására és megoldására 24 óra állt rendelkezésre, melyet mindenki szabadon oszthatott be.

A cég jelene A Dorogon mûködô cég a rendszerváltást követô idôszakban többször is gazdát cserélt, míg végül 1997-ben a Dalkia Csoport portfóliójába került. A francia anyacég az ezredfordulón érte el a 100%-os tulajdonosi részesedést. Komoly modernizáció 2001-

24

Janus

09_2225_szakma1904 - KESZ.indd 24

ben következett be, mely során a széntüzelésû kazánokat földgázalapúvá állították át, és megépítettek egy kogenerációs egységet, mely segítségével a Dorogi Erômû kapcsoltan hô- és villamos energia termelésére is képessé vált. Azt ezt követô évek is a folyamatos fejlesztés jegyében teltek, a 2006-os esztendô volt az elsô, mely során az erômû már biomasszát is felhasznált a szén és földgáz mellett. A biomassza nagy elônye a másik két tüzelôanyaggal szemben, hogy megújuló energiaforrásnak tekinthetô, hisz a mezôgazdasági szektor képes évrôl évre reprodukálni, valamint a szén-dioxid emissziója nulla, tehát abszolút környezetbarát is. Mindemellett beszerzési ára nagyságrendileg a földgázénak a fele, így a lehetô legolcsóbb a szükséges fûtôanyagok közül.

A probléma abban áll, hogy a vállalat nem mindegyik kazánja alkalmas a befogadására, az átalakítás költsége viszont egyenként nagyságrendileg 500 millió forintot tesz ki.

A vállalat árbevételén belül 2010-ben a megtermelt villamos energia értékesítése 46%-ot tett ki, míg a másik két üzletág, a gôz és távhô nagyságrendileg egyformán részesedett a fennmaradó 54%-ból. Az áramot a MAVIR Zrt. vette át a KÁT-rendeletben meghatározott áron, míg a gôzt fôleg környékbeli ipari fogyasztóknak (elsôsorban a Richter Nyrt. közeli gyáregységének) szolgáltatta a vállalat, távhôvel pedig közintézményeket és a lakosságot látta el Esztergom és Dorog környékén a Promtáv Kft. közvetítésével.

A energetikai piac változása Miközben a világ lakossága folyamatosan növekszik – a héten megszületett a hétmilliárdodik ember -, energiaszükséglete is egyre nagyobb méreteket ölt. A fosszilis, környezetet nagyban terhelô energiahordozók he-

lyét a jövôben minden bizonnyal megújuló források fogják átvenni, legalábbis napjaink trendjei erre utalnak. Az Európai Unió is felismerte ezt, és tagországai számára elôírta a zöld forrásokból származó energia szintjének fokozatos növelését. Az EU27-ek közt nagyon nagy különbségek tapasztalhatók, hisz míg a skandinávok már most 20-30%-át ilyen formában állítják elô szükségleteiknek, addig ez a kontinens középsô részében mindösszesen 10% körül mozog. A változás iránya azonban egyértelmû, mindenhol növelni fogják a megújuló források részarányát.

Az EU teljes egészére vetítve 20%-os szintet irányoztak elô a központi testületek.

Magyarország is természetesen igyekszik megfelelni az uniós elvárásoknak, és a hazai döntéshozók úgy próbálják alakítani a támogatási feltételeket és rendeleteket, hogy a hazai energiatermelés az uniós elvárások irányába változzon. Eme célok érdekében a 2011-ben megalkotott új jogszabályok teljesen átalakították az

K 2011.12.01. 13:25:34

F

K

SZAKMA

FÉSZEK addig mûködô piaci mechanizmusokat.

Ezek következtében a Dorogi Erômû, mint energiatermelô drasztikus bevételkiesést kénytelen már az idei évben elszenvedni.

A villamos energia kötelezô átvételének (továbbiakban: KÁT) beszüntetése miatt az erômû által termelt elektromos áramot átvevô MAVIR Zrt. 2011 júliusától a korábbi, támogatott 30 Ft/kWh helyett piaci árat, vagyis nagyságrendileg 15 Ft/kWh-ot fizet. A távhô értékesítése kapcsán fordított logikája van a változtatásoknak, hisz a korábbi szabad árat váltotta fel a rezsiköltségek befagyasztása miatti rögzített ár a lakossági fogyasztók felé, és a maximalizált ár a távhôszolgáltatók irányába.

A két szegmens veszteségét a következô években gôz értékesítésébôl származó növekmény a legoptimistább számítások szerint sem képes ellensúlyozni. A veszteséges mûködés a jelenlegi helyzet változatlansága mellett nem vitás, kérdés, hogy mit lehet tenni ennek megváltoztatása érdekében…

Röviden a megoldási koncepciókról A helyzet megoldása kapcsán majd minden csapat olyan javaslattal állt elô, mely a jelenlegi fûtôanyag költségek csökkentésére koncentrált. A biomassza elôtérbe helyezését vagy olyan új tüzelôanyagok használatának lehetôségét elôsegítô technikai beruházások létesítését igyekeztek a versenyzôk megalapozni, mint a hulladék.

Az energiatermelés legfôbb eszközei, a kazánok átalakítása kapcsán is több koncepció látott napvilágot, hisz nem volt egyértelmû, hogy a hat, nem teljesen egyforma egység közül melyik(ek)et lehet, il-

letve szükséges modernizálni. A projektek költségmegtakarításból adódó hozamait felhasználva a beruházás-analízis módszertani eszközeivel, nettó jelenérték és megtérülési idô számításával igyekeztek a résztvevôk az elméletileg helyes koncepciók közül a legjövedelmezôbbet kiválasztani. Mivel a 2011-es és 2012-es évekre veszteséget prognosztizáltak a vállalat

számára a csapatok, komoly kérdést vetett fel a várható megtakarítások mértékének elôrejelzése és az újonnan elôállított „zöld áram” értékesítésébôl befolyó többletbevétel becslése mellett a projekt finanszírozása is. A tôkeerôs anyavállalati hitelnyújtás, illetve tôkeemelés lehetôségén túl jó pontokat lehetett szerezni a fôleg üzleti szférából érkezô zsûritagoknál a különbözô pályázati lehetôségekre való figyelemfelhívással is (például: Új Széchényi Terv „Megújuló energia alapú program” vagy a 2012tôl induló, KÁT-ot váltó METÁR). A prezentációkat követô kérdésszekcióban egyetlen csapat sem kerülhette el a felmerülô kockázatok és azok kezelésének kérdését.

Ilyen dinamikusan változó jogi környezetben ugyanis már középtávon is nehézzé

Janus Pannonius 09_2225_szakma1904 - KESZ.indd 25

teszi a tervezést az a bizonytalanság, hogy a jövôben mely típusú, új termelésû energia kap a piaci áron felül állami vagy EU-s támogatást, arról nem is beszélve, hogy az erômû számára egy esetleges új fûtôanyag bevezetése kapcsán több üzleti kockázat (például tárolással, új munkaerô foglalkoztatásával, egyéb jogszabályi feltételeknek való megfeleléssel kapcsolatos problémák) is egyszerre jelentkezhet.

Zárszó A verseny minden résztvevôje nevében nagy köszönettel tartozunk az eset írójának - Molnár Krisztinek - és a program szervezôinek – Budai Eleonóra tanárnônek, Nagy Árpád fôszervezônek, illetve a szakkolis segítôknek – valamint az esemény szponzorainak, hisz a kihívást jelentô feladat mellé kiváló körülményeket teremtettek. Ôszintén remélem, hogy a következô tanévben is megrendezésre kerül ez a nagyon magas színvonalú program, és megadatik egy pécsi négyesnek, hogy magasba emelje a gyôztesnek járó serleget! Addig is mindenkit bíztatok, hogy induljon a karon megrendezésre kerülô házi fordulón, a Eurocasesen, és próbálja ki, hogy a gyakorlati problémamegoldásban mennyit tud használni abból a tananyagból, amit az egyetem padjai közt az évek alatt elsajátított!

Esetversenyzésre fel, hajrá, „pécsiközgáz”! •

Közgazdasági Szakkollégium

25 2011.12.01. 13:25:38

SZAKMA

FÉSZEK Pénzügyi bizonytalanságok Magyarországon

A devizafinanszírozás kockázatai A magyar gazdaság szereplôinek eladósodottsága magas, európai összevetésben ma már nem nevezhetô kirívónak. Ugyanakkor kifejezetten magas a sajátos kockázatú devizafinanszírozás, és azon belül is a lakossági devizahitelek részaránya. Írta: Dr. Schepp Zoltán Ez mára egy rendszerszintû problémává nôtte ki magát, amely a jövedelmi és hitelezési hatásokon keresztül a reálgazdaságot is bénítja, ill. jelentôsen szûkíti bárminemû gazdaságpolitika mozgásterét.

Az eladósodás folyamata ugyanakkor meglehetôsen komplex jelenség, melyben az elmúlt néhány évtized hazai gazdaságés társadalomfejlôdésének számos sajátossága egymással kölcsönhatásban játszott meghatározó szerepet. Tôszavakban: az angolszász magánfogyasztási minták, a nyugat-európai típusú társadalmi biztonság iránti igény és a dél-európai típusú teljesítmények tartós összeegyeztethetetlensége; az iméntieket forszírozó – ma már láthatóan – fenntarthatatlan üzleti modellek és hatalmi politikák; a tôkeakkumuláció hiányosságai és a megtakarítások alacsony aránya – összefüggésben a rezsikiadások magas arányával, mely utóbbit részben az erôfölényes piacok, részben az alacsony jövedelmek predeterminálják.

Visszatérve a devizafinanszírozás szûkebb problémaköréhez: a nemzetközi szakirodalom háromféle motivációt szokott elkülöníteni: - a devizakockázati alapkitettség fedezését, mely elsôsorban a jelentôs devizabevételekkel rendelkezô vállalkozások számára lehet reális alternatíva; - a nemzetközi adóarbitrázs lehetôségét, amely fôleg a nemzetközi nagyvállalatok számára releváns lehetôség a szabad pénzáramok optimalizálása érdekében; - és végül az ún. „spekulációs” motivációt, ahol a remélt költségelônyök mozgatják az adóst.

Könnyen belátható, hogy hazánkban az utolsó variáns volt a domináns, és hogy e mögött kettôs megfontolások húzódhattak meg. Egyrészt a külföldi befektetôk

26 09_2225_szakma1904 - KESZ.indd 26

részérôl a forintban denominált magyar eszközöktôl (pl. az állampapíroktól) elvárt devizakockázati prémium létezése, mely a kamatkülönbözetnél kisebb várható leértékelôdés révén szisztematikus költségelônyöket ígért. Másik oldalról a forintkamatokban gyakoriak és jelentôsek voltak a kedvezôtlen meglepetések (váratlan kamatemelések), melyek a múltban extrém rossz hozam/kockázat profilt adtak a változó kamatozású forintadósságoknak a lejárati kamatprémiumok tekintetében. Mindezekhez párosult, hogy a hazai adósok kinyilvánított kockázatvállalási hajlandósága kifejezetten magas volt, ugyanis elôszeretettel adósodtak el a magasabb prémiumú, de azzal arányosan magasabb kockázatú devizákban (az euró helyett is inkább svájci frankban, sôt japán jenben).

Ezek a megfigyelések számos tekintetben igényelnék alapos, empirikusan is alátámasztott közgazdasági kutatások elvégzését a problémakör széles körû feltárása érdekében: 1. Milyen szerepet játszottak a hitelfelvétellel járó kockázatvállalás során az információs aszimmetriák és a nem tudatos tényezôk, így különösen: a pénzügyi kultúra elmaradottsága; a bankpiac struktúrája és az ebbôl adódó versenytorzulások; valamint a szûkebben és tágabban vett felügyeleti hiányosságok?

2. A spekulatív pozíciók tudatos vállalásához mennyiben járulhattak hozzá a pénzügyi viselkedéstan által leírt jelenségek?

3. A racionális döntési teret mely kockázatészlelési nehézségek és milyen intézményi keretek torzították?

A hazai szakma e kutatásokkal egyelôre még nagyrészt adós. Szerzôtársaimmal karöltve magam is csak egy-egy mozaikdarab beillesztéséig tudtam eddig eljutni. Legfrissebb eredményünket doktoranduszommal, Pitz Mónikával közösen a KRTI következô

szemináriumán, illetve a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület decemberi budapesti konferenciáján készülünk elôadni.

Eszerint a lakosság svájci frank alapú jelzáloghiteleinek árazása során a banki költségsokkok meghatározó szerepet játszottak. Ez alapvetôen kérdôjelezi meg az egyik (bizonyos politikai körökben igencsak, szakmai berkekben már jóval kevésbé népszerû) interpretációnak az igazságtartalmát, mely szerint az egész problémát a bankok gátlástalan, kizárólag a piaci korlátokhoz igazodó magatartása okozza. De a kérdés továbbra is összetett: az általunk értelmezett banki költségsokkok közül csak a nemzetközi referenciakamat (LIBOR) és az állami elvonások (banki adóterhek) tekinthetôk exogénnek, miközben a kockázati felárak és a hitelportfólió minôségének változásai minden bizonnyal nem teljesen függetlenek a bankok korábbi – sok tekintetben vitatható – üzleti döntéseitôl.

Ezzel el is jutunk a közvéleményt és a médiát leggyakrabban foglalkoztató kérdésig: végül is ki a felelôs a kialakult helyzetért? Személyes meggyôzôdésem szerint, melynek az ôsz folyamán számos fórumon hangot adtam, mindhárom szereplô felelôsnek tekinthetô. Ha demokratikus jogállamban gondolkodunk, akkor: 1. Tisztességes szerzôdéseket kell kötni, és az elemi szakmai szabályokat be kell tartani (a bankrendszer felelôssége).

2. A megkötött szerzôdéseket be kell tartani, és felnôtt emberként felelôsséget kell vállalnunk korábbi, idôközben tévesnek bizonyult döntéseinkért (az adósok felelôssége).

3. A létezô jogszabályokat be kell tartatni, szükség esetén fejleszteni kell azokat, ugyanakkor nem szabad infantilizálni a választókat (a magyar állam és a felügyeleti jogosítványokkal rendelkezô független szervezetek felelôssége).

Nyilván esetrôl esetre változó arányban, de e három szereplô körében oszlik meg a

XIX. évfolyam 4. szám 2011.12.01. 13:25:40

F

K

SZAKMA

FÉSZEK felelôsség.

Véleményem szerint a rendszerszintû csapdahelyzetbôl való menekülés is csak e három szereplô összjátékában képzelhetô el, melyben a közös érdeket a visszatekintô veszteségek teljes szintjének a minimalizálása, egyszerû közelítésben a forint stabilitása testesíti meg. A kapcsolódó költségteher méltányos elosztásában pedig az elôretekintô, fokozatos megoldások lennének célravezetôek. Sajnos ehelyett az erô politikáját alkalmazták elôbb a bankok, késôbb – de annál nagyobb elszántsággal – a magyar kormány. Komoly félelmem, hogy a legutóbbi idôk történései folytán elôbb-utóbb a harmadik szereplô is türelmét veszti. Az idei ôsz intenzív forintgyengülése, a magyar államadósság minapi leminôsítése, a költségvetési keretek sok területen drasztikus szûkülése nem kedveznek a magyar lakosság nemzetközi öszszevetésben tiszteletet parancsoló tûrôképességének fennmaradásában.

Talán érdemes külön is kitérni a forint árfolyamát alakító folyamatok fôbb összetevôire és hitelminôsítôi besorolásunk kérdésére. A forint gyengülésében három fontosabb tényezô szerepét azonosíthatjuk: 1. Egyrészt az eurózóna mind több országát érintô szuverén adósságproblémák kiélezôdését és az ezek megállításához szükséges közösségi szintû intézményi reformok késlekedését. A portfóliójukat a megváltozott kockázati feltételekhez hozzáigazító szereplôk tranzakciói a piaci árak (hozamok, CDS-felárak) változásain keresztül gyakorolnak (akár önszántukon kívül is!) nyomást a politikai döntéshozókra. Az eurózónához millió szálon kötôdô magyar gazdaságra ez természetszerûleg kihat, ráadásul kicsi és illikvid (a befektetéselmélet nyelvén: magas bétájú) piac lévén felerôsített formában.

2. A hazai makrogazdasági pálya és a kormány által unortodoxnak nevezett gazdaságpolitika fenntarthatósága is alapvetôen kérdôjelezôdött meg. A magánnyugdíjpénztári megtakarítások államosítására alapozva korábban tervezett adósságmérséklés kivitelezhetôsége ma már erôsen kétséges a finanszírozási csatornák elapadása és a hozamok emelkedése folytán; az adórendszer átalakítás-

XIX. évfolyam 4. szám 09_2225_szakma1904 - KESZ.indd 27

hoz kapcsolódóan a kormány által remélt növekedéstöbblet rövid távon illúziónak bizonyult; a bankrendszerrel szembeni harcos kormányzati fellépés pedig több tekintetben is a visszájára fordult. A banki különadó, a kedvezményes elôtörlesztési lehetôség és más, a bankokat érintô sarkalatos intézkedések a kockázati tartalékok növelésére, a tôkeáttétel és a hitelezési aktivitás mérséklésére ösztönzik a hitelintézeteket. Friss hitel nélkül pedig nincs növekedés, és a likviditásmérséklési hatások az állampapírok piacát is fenyegetik. Az IMF-fel való együttmûködéshez kapcsolódóan tapasztalható pálfordulások és kommunikációs manipulációk pedig mostanra már a kormányzati személyes hitelességek kérdését is a figyelem középpontjába emelték.

3. A tavasz óta új összetételû Monetáris Tanács eddig még nem nyúlt a jegybanki alapkamathoz. A kormány által delegált, ma már a tanács többségét alkotó új tagok preferenciáit a piac szeretné megismerni, és erre a legbiztosabb módszer, ha színvallásra készteti ôket. Az elmúlt tíz évben az MNB háromszor emelt már 300 bázispontot az alapkamaton a jelenleginél lényegesen erôsebb (286 HUF/ EUR körüli) forintszintek védelmében.

Kérdéses azonban, hogy most hol van a fájdalomküszöb. A november végi kamatdöntô ülés itt mérvadó lehet. A hosszabb lejáratú pénzpiaci kamatokban rejlô várakozások ma már egyértelmûen kamatemelést valószínûsítenek. A devizaadósságok forinthitelekkel történô erôltetett ütemû kiváltása csökkenti a forintmegtakarítások kínálatát, ha korábbi egyéb célú megtakarításokból finanszírozódik; ha pedig friss forinthitelekbôl, akkor a kereslet emelkedik. A kamatok emelkedése mögött fölösleges banki kartellt keresni, az a közgazdasági egyszeregy bázisán is könnyen megérthetô.

Bár hitelminôsítôi adósbesorolásunk szûkebb értelemben csak az államadósság pályájának fenntarthatósági kockázatait értékeli, azért alapvetôen ugyanezek a tényezôk dominálnak azokban is. Sokkolóan hatott a Moody’s döntése, melynek folytán november 25-tôl (15 év után ismét) a befektetésre nem ajánlott, ún. spekulatív kategóriába süllyedtünk, miközben

2009 szintén zivatarosnak nevezhetô tavaszán még 2-3 fokozattal feljebb tartózkodtunk mindhárom nagy hitelminôsítô intézetnél. Szeretnék azért egy kicsit megnyugtatni mindenkit, a helyzet ugyanis több tekintetben változott azóta, ezért a teljes pénzügyi összeomlás veszélyét én most kisebbre értékelem. Hogy mire alapozom ezt: 1. A szuverén államadósság finanszírozhatósága ma Európa számos országában okoz problémát. A gyakorlatilag csôdben lévô Görögország mellett a többi perifériás eurózóna-tagállam (az ún. PIIGS országok) minôsítése is jelentôsen romlott idôközben. Portugáliát velünk szinte egy idôben sorolta a bóvli kategóriába a Fitch, a Moody’s pedig Írország esetében is a miénkhez hasonló besorolást tart fenn. Idén romlott már az adósság-besorolása Spanyolországnak, Olaszországnak, de az USA-nak és legutóbb Belgiumnak is. Ám az is igaz, hogy a kelet-közép európai térségben relatív megítélésünk romlott. Akárhogy nézzük, jelenlegi leminôsítésünk más nemzetközi kontextusba ágyazódik.

2. A válság hatására a hazai folyó fizetési mérleg drámai javuláson ment keresztül az elmúlt két és fél évben, ezáltal önfinanszírozási képességünket évi 6-8 Mrd euró reálgazdasági tranzakciós többlet segíti.

3. Az ország devizatartalékai 2009 tavaszán 28 Mrd eurót tettek ki, ma ugyanez 37 Mrd euró.

4. A jegybanki alapkamat akkor 9,5%os volt a jelenlegi 6%-kal szemben.

5. Amennyiben a hazai gazdaságpolitika hiteles pályára áll, akkor az annak kivitelezéséhez szükséges politikai háttér könnyebben és tartósabban biztosítható a mostani kormány számára a parlamenti erôviszonyokból kiindulva.

A helyzet és a jövô kulcsa azonban továbbra is lakosság tûrôképesség fennmaradásában van. Attól ugyanis erôsen tartok, hogy azt a hosszabb távú gazdasági perspektívák tartós romlásával párhuzamosan kell majd megôriznie. •

27 2011.12.01. 13:25:42

KILÁTÓ

FÉSZEK Amirôl még nem beszél a történelem

Szentlászló ostroma Bárki, aki egy félévnél többet eltöltött már az ország legrégebbi egyetemén, biztosan tud mondani kapásból több olyan nemzetközi társaságot, programot, esetleg rendezvényt, amelynek keretében külföldi hallgatók látogatnak hozzánk és mi is hozzájuk. Akad azonban más is itt, amirôl kevesebbet beszélünk. Talán azért is, mert valahol egy kicsit még mindig fáj. Írta: Barkóczi Csaba Ez a magyarországi egyetem ugyanis rendelkezik egy sajátos tulajdonsággal, amivel kevés más egyetem büszkélkedhet a világon: van még egy plusz funkciója a nemzetközi kapcsolatok terén. Pontosabban a nemzeten belüliek terén, mivel híd két nemzetrész fiataljai között. A PTE a szlovéniai, horvátországi és a szerbiai magyar fiatal értelmiség számára a regionálisan legkézenfekvôbb felsôoktatási intézmény, azaz Pécsett képzik az egykori Jugoszlávia területén élô magyar értelmiségi elit java részét. Nem véletlen, hogy a Márton Áron Szakkollégium falai között oly sok hallgatótársunk útlevéllel a zsebében utazik haza az ôszi szünetben vagy a vizsgaidôszak leteltével, de oktatóink életrajzát végignézve is láthatjuk, hogy többen a Duna vagy a Tisza alsóbb folyásának környékén látták meg a napvilágot. Ebben az intézményben találkozhatnak egymással a délvidéki magyarok, az anyaországiakkal.

Aki ismeri a történelmet, az tudja, hogy amikor egy népet valamely érdekek el akartak tüntetni a Föld felszínérôl, akkor legelôször az értelmiségi rétegét vették

28 10_26_27_kilato_1904 - KESZ.indd 28

célpontba. Más szóval addig létezik magyarság a Délvidéken, amíg létezik annak szellemi és kulturális életét irányító magyar értelmiség. Így aztán a PTE valahol egy nemzetrész létkérdésének kulcsfontosságú intézménye még akkor is, ha ez az átlag pécsi egyetemistában fel sem merül a mindennapi problémáink leküzdése mellet.

Pedig húsz évvel ezelôtt kaptunk valamit a horvátországi magyaroktól, amit sosem köszöntünk meg és nem is köszönhetünk meg eléggé soha: példamutatást emberi tartásból, hôsiességbôl és bátorságból – s mindezt a magyarság védelmében. Ez az írás nekik és róluk szól. De mégis, mi történt ott 20 éve?

Elevenítsük fel az akkori eseményeket.

Ha feltenném a kérdést mikor zajlott le a történelem során a magyarok utolsó gyôztes nagy csatája, akkor a legkülönfélébb válaszokat kapnám, de senki nem mondaná meg, hogy éppen idén húsz esztendeje volt, hogy Horvátország területén irregulárisan szervezôdô magyar és horvát katonák 152 napon keresztül tartó véres ütközet során védték meg KeletSzlavónia magyar lakosságát.

A délszláv háború magyar vonatkozásai talán a történelmi közelség miatt is, egyelôre feldolgozatlanok, pedig két évtized után már illene beszélni róluk. A háborúban a Jugoszláv Hadsereg, és a mellettük segéderôként harcoló partizánok és csetnikek célja az ország egységének megtartása volt,

míg az ellenük harcoló horvát erôk az országuk szuverenitása mellett kötelezték el magukat. A Vukovár városért folytatott „mini Sztálingrád” mellékhadmûveleteként került sor a magyarlakta Szentlászló település elfoglalására. Elôször 1991. június 27-én lôtték a falut a szomszédos szerb Palacsa településrôl, de augusztus végén, mikor megkezdôdött a vukovári ütközet, sürgetôbbé vált a környezô falvak és utak biztosítása a JNH (Jugoszláv Néphadsereg) számára és Szentlászlónál is felélénkültek a harcok.

A helyi lakosság és egy magyar újságíró (bizonyos Rózsa György Eduárd, közismert nevén Eduardo Rózsa-Flores) elkezdték megszervezni a falu védelmét. Magyarországról és a Vajdaságból a határon vagy a katonai blokádon átszökött önkéntesek érkeztek, hogy megvédjék a magyar települést.

A terv az volt, hogy a falu lakosságát a közeli horvát nagyvárosba Eszékre, majd onnét Magyarországra menekítik. A szerb katonaság nem csak létszámában, hanem fegyverzetében is óriási fölényben volt a magyarokkal szemben. Ennek ellenére, a maroknyi magyar faluvédelem hónapokon át tartó véres küzdelem során feltartotta Európa akkor negyedik legerôsebb hadseregét, s mikor 1991. november 24-én a szerbek bevonulhattak Szentlászlóra, az utolsó lakók is már négy napja elhagyták azt. A JNA és a csetnikek csak egy kiürített „szellemvárost” vonhattak ellenôrzésük alá. Amíg a magyar csapat – egyébként az Elsô Nemzetközi Egység nevet kapta a horvát parancsnokságtól - feltartotta a partizánokat, addig 30.000 magyar polgári lakost sikerült a határ túloldalára menekíteni a háborús pusztítás elôl.

Felhasznált irodalom: Szentlászló blog - http://szentlaszlo.blogspot.com Felhasznált jegyzet: Dr. Baráth Árpád - Barkóczi Csaba: A háború nyomai (Elôadás, 2011. április 27., PTE-BTK Politikai Tanulmányok Tanszék) •

XIX. évfolyam 4. szám 2011.12.01. 13:26:39

F

K

KILÁTÓ

FÉSZEK Sinka Jenô elôadása alapján

1956, és ami utána jött Sinka Jenô, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének (POFOSZ) Fejér megyei elnöke október 23-a kapcsán elôadást tartott a Pécsi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karának Politikai Tanulmányok Tanszékén. Jelen cikkem célja, hogy összefoglaljam az elhangzottakat, azok számára, akik nem tudtak részt venni.

Szerkesztette: Gungl Larion Miután mindenki elfoglalta a helyét, és a hangulatot megteremtô 56-os zászló is a helyére került, az este egyik szervezôje Barkóczi Csaba szavalta el Simon Péter „A magyar szívû néphez” címû költeményét. Ezután vette kezdetét a tényleges elôadás. Elôször egy példákkal kiegészített történelmi összefoglalót hallhattuk, majd a saját élmények elbeszélését.

Elôzmények (1945-1956) Véget ért a második világháború, Magyarországon kezdetét vette az orosz megszállás. Az „ideiglenes hazánkban tartózkodó szovjet hadsereg” rengeteg elfogadhatatlan dolgot mûvelt, fiataljainkat elhurcolták gulágokba, papokat gyilkoltak, a misézô kelyhek tetején levô nemesfémbôl készült paténát céltáblának használták.

Ezen események mellett alapult meg a Magyar Dolgozók Pártja. Végrehajtó szervük az Államvédelmi Hatóság („a párt ökle”) volt. Magyarországon ebben az idôszakban terjedtek a következô kifejezések el sok másikkal együtt: „kötelezô beszolgáltatás”, „padlásseprés”, „feketevágás”.

Sinka Jenô elmesélte, hogy gyerekként általában ôt küldték ki az élelmiszerbolthoz kenyérjeggyel sorban állni. Tíz óra elôtt haza sem ért, annak ellenére, hogy már hat óra elôtt ott volt, és ekkor se szerzett többet általában, mint fél kiló lisztet. ElEz történt NOVEMBERBEN… 14 éve: Elôször lehetett magyar részvényt vásárolni a New York-i tôzsdén. (1997.11.14.)

16 éve: Lezajlott az elsô internetes koncert, melyet a Rolling Stones mutatott be. (1995.11.18.)

46 éve: Pécsett megkezdôdött az elsô magyar játékfilmszemle. (1965.11.10.)

63 éve: Az országgyûlés elfogadta a nôk egyenjogúsításáról szóló törvényt (1948:XLIII.) (1948.11.26.)

88 éve: Kísérleti jelleggel bevezették a Szovjetunióban az 5 napos “hetet”. (1923.11.06.)

144 éve: Japánban visszaállították a császárságot. (1867.11.09.)

181 éve: Megtartotta alakuló ülését a Magyar Tudományos Akadémia. (1830.11.17.)

Forrás: www.ezenanapon.hu

XIX. évfolyam 4. szám 10_26_27_kilato_1904 - KESZ.indd 29

beszélte azt is, hogy gyermekként is pontosan tudta, hogy „melyik éjszaka melyik bácsit vitték el gumibotozásra”.

Az ÁVH mûködését jól prezentálja Császár István (élt 29 évet) gazdálkodó története. Egyik délután arról értesítették, hogy másnap hivatalos emberek fogják meglátogatni, ezért ne menjen ki a földekre dolgozni. Jöttek is az ÁVH-sok a fekete autójukkal, és szembesítették a váddal, miszerint nem teljesítette a kötelezô beszolgáltatást. Átkutatták a házat, találtak némi tojást, zsírt, lisztet.

Bevitték a rendôrségre, de ez még nem volt elég, ahhoz, hogy bíróság elé cipeljék. Így tartottak egy második házkutatást, ahova már vittek magukkal fegyvereket, búzát, amiket végül megtaláltak Császár István lakásában „elrejtve”. A bíróság elítélte, azonnali kegyelmi kérvényét elutasították, és végül a székesfehérvári börtön udvarában felakasztották. Országszerte csaknem mindenhol történtek hasonló esetek, annak érdekében, hogy a parasztságot rettegésben tartsák.

Forradalom és szabadságharc 1956. október 22-én egyetemi és fôiskolai diákság a Budapesti Mûszaki Egyetem aulájában megalkotta a 16 pontot. Követeléseiket, gondolataikat másnap egy békés tüntetés keretében szerették volna a pártvezetôséggel megismertetni. Az elsô sortûz délután fél kettô körül Debrecenben dördült el békés tüntetôk közé, majd ezt az ország több nagyobb városa is követte. 24-én, több helyen is néma tüntetéseket szerveztek. Székesfehérváron az ÁVH épülete elôtt gyûlt össze a tömeg. Azon a környéken voltak a szovjet tisztek lakásai, amiknek védelmére már korábban harckocsikat rendeltek ki. Az ÁVH épületében eldördülô figyelmeztetô lövés hatására, a harckocsik belelôttek a tömegbe. Hatan meghaltak, sokan megsebesültek, köztük a rendôrség egyes civil ruhás tagjai is, akik a tüntetôk hangadó embereinek megfigyelésére voltak kirendelve. Október 25e a véres csütörtök elnevezést kapta a Kossuthtéren történt sortûz, és több száz áldozata miatt.

Ezt követôen az oroszok a nyomásnak engedve látszólagosan kivonultak, majd új szovjet csapatok érkeztek a régiek helyére. A november eleji

visszarendezôdést, negyedikén a szovjet katonai megtorlás szakította meg („a vérbe fojtás napja”).

Megalakult az MSZMP, és az ÁVH utódszervezete a pufajkások. 1957 elején létrejött a párt hadserege, a Munkásôrség.

Márciusban Újra Kezdjük A MUK jelszava alatt Sinka Jenô és gimnáziumi osztálytársai megalapították a Forradalmárok Ifjúsági Szervezetét. Tervük az volt, hogy segítik az ellenálló felnôtteket, amiben tudják. A márciusi újbóli forradalom elmaradása után merész lépésre szánták el magukat, egy júniusi éjszaka folyamán a városuk különbözô épületeinek falaira a „Ruszkik mars haza!” feliratot festették. Pár napra rá begyûjtötte ôket a rendôrség, egyik társuk árulta be ôket. Két-három pofon után a következô kérdést szegezték Sinka Jenôhöz: „Katolikus vagy?” – „Igen, római katolikus vagyok.” Irtózatos gumibotos verés volt a válasz, majd jött a második kérdés. „Ki az anyád?” – „Édesanyám neve Nyilas Rozália.”

– „Akkor te nyilas vagy”.

A rendôrség célja az volt, hogy neveket szedjenek ki belôlük, tanárokat, papokat, szülôket, akik felbujtották ôket a cselekedeteikre. Mivel semmit nem mondtak, egy idô után átszállították ôket a megyei rendôrkapitányságra, Szolnokra. Öt fiút tartottak fogva egy zárkában, ami a következôképpen nézett ki. Ablak nem volt, csak üvegtéglák, szellôzés egyedül a vasajtóra fúrt két lyukon keresztül történt. Amikor már nagyon levegô híján voltak, akkor zörögtek az ablakon, és kint beindítottak egy zajos ventillátort a folyosón. Egyik nap megtudták, hogy behoztak egy tanárt a gimnáziumukból. Ezután Sinka Jenôt, mint a FISZ elnökét és helyettesét felállították egymással szemben, és arra kényszerítették ôket, hogy egymást verjék el.

Megtették, de neveket nem mondtak.

Sajnos Sinka Jenô története nem egyedülálló, emlékezzünk ennek fényében az 1956-os forradalom, és szabadságharcra.

Forrás: Sinka Jenô elôadása http://www.pofosz.hu •

29 2011.12.01. 13:26:41

LEHÚZÓ

FÉSZEK Áll a bál a gólyabál körül

Heringparty gólyáknak Egy kormányrendeletnek hála kaotikussá vált a gólyabál szervezése. Eleinte nem csak a helyszín, az étkezés és az idôpont volt kérdéses, hanem az is, hogy egyáltalán megtartják-e a gólyabált. Rengeteg probléma zúdult a HÖT-re, de a fáradhatatlan munkájuknak köszönhetôen végül a buli megmenekült. Írta: Biancofalco Az emberek szeretik elôre megtervezni, elképzelni életük kisebb-nagyobb eseményeit; készülnek rá, elôre lejátsszák magukban egy két részletét… De nagyon nem szeretik, ha ezek a tervek dugába dôlnek, ha nem úgy alakulnak a dolgok, mint ahogy azt korábban elképzelték. Így járt a HÖT, akiknek már egy szinte készen lévô tervet kellet kidobniuk a kukába, aztán jöhetett a GPSeknek köszönhetôen mára az egyik legidegesítôbb dolog: újratervezés… Végül sikerült tisztázni minden felmerülô kérdést.

A bál az eredeti idôponthoz képest egy kis csúszással, november 18-án, pénteken kerül megrendezésre, a jól megszokott Palatinus helyett a KTK épületén belül található Halasy-Nagy József Aulába számûzve.

Nemcsak a HÖT terveit tette tönkre a rendelet, hanem több diák elképzeléseit, kedvét rontotta el. A diákok szórakozásával szórakoznak, ez nem szép dolog.

Bevallom, engem is foglalkoztat a bál: már egy ideje járom a boltokat, keresem a megfelelô báli ruhát, csiszolgatom a homályba veszett tánctudásom, olykor-olykor beleképzelem magam a zsibongó terembe. A városnézô túrán, amikor megálltunk a hatalmas épület elôtt, és az idegenvezetô szerepébe bújt Ragi közölte velünk, hogy itt lesz majd a gólyabál, beleborzongtam. Azóta mindig, amikor elhaladok a Palatinus elôtt, hasonló érzések fognak el, egyfajta szorongó várakozás lesz úrrá rajtam. Az elôzô évek gólyabáljairól készül képeket nézegetve nem esett nehezemre odaképzelni magam a várva várt eseményre. Nos, ezeket az elképzeléseimet tette tönkre a már sokat szidott rendelet.

Ezzel nem vagyok egyedül, rajtam kívül még több száz ember kedvét veheti el a bálozástól. De miért is van mindez?

30 11_lehuzo1904 - KESZ.indd 30

„Az már senki elôtt sem titok, hogy az állami költségvetésben óriási lyukak tátongnak, és nagyjából szeptember végéig elfogyott minden tartalék. Az idén szeptemberben kijött, 1316/2011. számú, a költségvetési egyensúly megtartásáról szóló kormányrendelet és ezt kiegészítô 13/2011. számú rektori rendelet ezek értelmében megtiltja 2011 végéig minden költségvetési szervnek - többek között - a bérleti szerzôdések megkötését. Mivel a Hallgatói Önkormányzati Testület az egyetem részeként költségvetési szerv, mi sem köthetünk bérleti szerzôdést. A helyzetet tovább rontja, hogy a rendeletek ezenkívül megtiltják olyan új szerzôdések kötését, melyek az egyetem alaptevékenységébe sorolhatók, például az étkez-

tetést.” Készségesen kaptam az alábbi információt Ragoncsa Szabolcstól, a Hallgatói Önkormányzati Testület kulturális referensétôl.

Ebben a helyzetben gyakorlatilag kérdésessé vált az egész gólyabál megrendezése is.

A pécsi hallgatói önkormányzatok nem hagyták annyiban a dolgot, hiszen a gólyabálok nem maradhatnak el. Az EHÖK-kel karöltve a rektori vezetéshez fordultak, abban a reményben, hogy segítségükkel át lehetne hidalni ezt a helyzetet. A rektor úr, az államtól kirendelt költségvetési biztossal történô konzultáció után két feltétel mellett engedélyezte a gólyabálok megszervezését: 1. saját egyetemi infrastruktúrát kell igénybe venni, mivel nem köthetô külsô szolgáltatóval bérleti szerzôdés (pl. ÁOK Aula, Halasy-

Nagy József Aula) 2. minden gólyabálnak ugyanazzal a szolgáltatóval kell étkeztetésre szerzôdést kötnie, miután versenyeztették a szolgáltatókat, és a legkedvezôbb árat ajánló nyert „Ezek után hamarosan meg is szereztük az engedélyt, hogy a karon - a Halasy-Nagy József Aulában - tarthassuk a gólyabált. Így végül, eredeti szándékunktól eltérôen, olyan gólyabálunk lesz, amilyenre még nem volt példa. A program és a hangulat a megszokott lesz, remélhetôleg a kari helyszín is inkább pozitív, mintsem negatív fogadtatásra talál majd” – ezekkel a biztató mondatokkal fejezte be a tájékoztatást a kulturális referens.

Azért felmerül még jó néhány kérdés, probléma, ami nem hagy nyugodni. Például, hogy a több száz szórakozni kívánó diák, hogyan fog bezsúfolódni a HalasyNagy József Aulába. Persze erre ott van a már agyoncsépelt „sok jó ember kis helyen is elfér” közhely. De azért kíváncsi vagyok, hogy a gólyák heringpartija nem ütközik-e egy másik, a WestBalkán-tragédia után hozott kormányrendelettel. Az étkezés megfelelô megoldásának kérdése szintén felvet bennem némi kételkedést. Remélhetôleg a jegyárakban észlelhetô lesz majd némi kompenzáció, és a korábbi évek viszonylag drága jegyeihez képest csökken némileg az áruk.

Jómagam is alapvetôen a mizéria és a felmerülô problémák ellenére is bizakodó vagyok, reménykedek abban, hogy több ember lelkiismeretes munkája így is meghozza gyümölcsét, hogy rengetegen eljövünk november 18-án, pénteken a KTK Halasy-Nagy József Aulába. A Pécsiközgáz hírnevére nem hozhatunk szégyent, azaz remek hangulatot, óriási bulit csinálunk, véresre táncoljuk a lábunkat, élvezzük a jobbnál jobb ételeket és italokat.

Még a körülmények ellenére is.

Végtére is a valóságban a gólyák a heringpartit élveznék a legjobban… •

XIX. évfolyam 4. szám 2011.12.01. 13:27:14

F

K

LEHÚZÓ

FÉSZEK És neked mirôl szól?

Megint harácsony Egyre csípôsebb szerda éjjelenként a levegô. Egyre több gyertyát gyújtanak meg otthon. Egyre kevesebb órára kell még bemenni. Egyre nagyobb hónap végén a fûtésköltség. Mindez csupán két dolgot jelenthet: a) már a nyakunkban liheg a vizsgaidôszak, és b) … mi is a másik? Hát persze, megint karácsony.

Szerzô: zS Hiszen a vak is látja, hogy az egész város díszbe öltözött november eleje óta – különös tekintettel a kisebb és nagyobb kereskedelmi egységekre, szuper-, hiper-, mega- és gigamarketekre, bevásárlóközpontokra. Bár az átlag egyetemista jó esetben inkább egyéb egységeket (na meg iskolát és könyvtárat) látogat napi rendszerességgel, már az egyetem melletti boltocskában is lépten-nyomon belebotlunk a kikerülhetetlen szaloncukor-standokba, egész Mikulás-különítmény és hóember-kommandó figyel árgus szemekkel a polcokról, és az alkoholrészlegen még épphogy át nem vették az irányítást a mézeskalács-szívek. Csapataink harcban állnak!

Mindez egyetlen felettes, ünnepinek vagy nemesnek aligha nevezhetô, ámde korunk jellemzôihez tökéletesen illeszthetô célt szolgál: FOGYASSZ! „Vegyél bazi nagy tévét, fagyasztószekrényt részletre, házat meg kocsit…” – a Trainspotting leghíresebb mondatkezdete szezonális tekintetben fokozottan igaznak bizonyul. A meghosszabbított nyitva tartás, a csilingelô reklámspotok, a kirakatokban a christmas sale feliratok és hópelyhek tömkelege, a hangszórókból szóló jingle bells (mint echte magyar karácsonyi dal) mind-mind vásárlásra sarkall – és nem arra, hogy elgondolkozz rajta: vajon tényleg kell nagyapának az e-book olvasó, anyunak a digitális képkeret?

Mi lenne, ha egyszer vennéd a fáradságot, és a személyesebb, nem mellékesen (ösztöndíj-szempontokat is figyelembe véve) költséghatékonyabb módszert választanád: saját kezûleg készítenél aján-

XIX. évfolyam 4. szám 11_lehuzo1904 - KESZ.indd 31

dékokat? Fogadni mernék, hogy a te szüleid is féltve ôrzött kincsként tekintenek a tizenöt évvel ezelôtt krumplinyomdával összemaszatolt kreálmányaidra – nem azért, mert hasznosak vagy szépek lennének, hanem mert megismételhetetlenek és rád emlékeztetnek, ennélfogva felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Az okostelefonba nehezen tudod integrálni az egyéniséged, mint ahogy a fitneszbérlet sem feltétlenül tükrözi önzetlen szereteted és aggódó figyelmességed.

Ha pedig nem érzed magadban a kibontakozni vágyó kreativitás csíráját sem, még mindig ott a másik lehetôség: aján-

dékozz együtt töltött idôt! És ez alatt nem feltétlenül wellness-hétvégét vagy francia síparadicsomot kell érteni. Természetesen így december-január tájékán minden egyetemista életében az idô a legnagyobb érték, de talán pont ezért lenne olyan fontos feláldozni belôle egy keveset a szeretet ünnepének fenyôgyanta-illatú oltárán.

Segíteni anyunak a soha el nem fogyó mennyiségû mákos bejgli megsütésében, beletuszkolni apuval a világ legcsálébb karácsonyfáját a stabilnak korántsem nevezhetô mûanyag tartóba, – és közben végre beszélgetni kicsit egymással, egymásról.

Persze hiába unalomig ismert frázisok ezek mind a családra vonatkozóan, mégsem tartjuk be soha az aranyszabályokat, mégis mindig sikerül összekapni valami apróságon a vacsora alatt. Arról nem is beszélve, hogy huszonévesen, ha hazautazunk a szülôvárosunkba (tegyük fel, hogy elindul a busz/vonat a nulla fokos, közlekedésileg szélsôségesen hidegnek számító ítéletidôben), még az is elôfordulhat, hogy nagyobb prioritást élvez az otthoni barátokkal való találkozás, mint a régen (sem) látott rokonok „de megnôttél, férjhez mész már”? típusú rohama. Viszont egyszer egy évben igazán kibírható az utóbbi opció is, amennyiben komolyan vesszük a „Legyen más ez a hétvége, mint a többi!” jeligét. És ha már barátok: miért ne lehetne velük is megosztani a karácsonyi hangulatot? Akik a megosztás szóról egybôl az arckönyves akcióra asszociálnak, azoknak üzenném, hogy a legnézettebb karácsonyi videók, cukimuki mikulássapkás cicák-kutyák, századszorra olvasott, mégis ismeretlen eredetû idézetek posztolgatása nem a legjobb módja sem a jókívánságok kifejezésének, sem pedig az ünnep eltöltésének. Ellenben szabad, sôt kötelezôen ajánlott a következô bulira a szokásos Jägerenergiaital feat. mekis kaja kombináció helyett forralt borozással és mézeskalácssütéssel alapozni csakúgy, mint a hozzánk közel állóknak perszonalizált üdvözletet küldeni, a többieket pedig nem zaklatni feleslegesen.

Egy sor mint száz: tessék szépen adventelni, a harácsolás helyett a valódi értékekre fókuszálni, és legalább a Szentestét fizikailag és lélekben egyaránt családi körben tölteni – hogy végre egyszer olyan legyen a karácsony, mint a hócukor a reklámbéli kalácson. Boldogat! •

31 2011.12.01. 13:27:17

SZELLEM

GONDOLATÉBRESZTÔ

FÉSZEK

Sok kicsi sokra megy! „Az idô pénz”. Jól ismert mondás ez, mely igazságtartalmát egy közgazdász sem vitatja. Épp ezért nem mindegy, hogy hogyan is osztja be az ember.

Írta: N. Kriszti

Pro

Kiskorunkban még nincsenek ezzel problémáink. Csecsemôként nincs túl sok tevékenységünk az evésen és alváson kívül. Ilyenkor még mi szabjuk meg szüleink idôbeosztását, amely beosztástól még hajnali háromkor sem tágítunk.

Késôbb már a szülôk szabják meg nekünk, hogy mikor mit kell, mit lehet csinálni. Például oviba kell menni, de ott nem szabad mások haját húzkodni, sem homokot enni. Ez az aktív nevelés korszaka. Valljuk be nem mindig sikeres.

Ahogy haladunk a hírhedt kamaszkor felé, hatalmas daccal és önállóságunkat követelve mondunk ellent szüleink szabályozásainak.

Idôvel azért csak benô mindenki feje lágya (a kivételeknek most nem jár a tisztelet) és elkezdünk azon gondolkodni mit is akarunk kezdeni az életünkkel. Továbbtanulásra adjuk a fejünk, egyetemre, fôiskolára megyünk. Ezzel el is érkeztünk életünk egy olyan szakaszához, amikor a mi kezünkben van a vezérpálca és a stopper. Mi vesszük fel és osztjuk be óráinkat, ezen belül is mi döntjük el, hogy épp melyiken tesszük tiszteletünket; nekünk kell odafigyelni a különbözô pályázatok határidejére, idôbeni leadására; mi osztjuk be a mosást (színeseket-fehéreket nem keverjük); és természetesen a bulikat is mi próbáljuk úgy pozícionálni, hogy a vizsgákon azért még el tudjuk olvasni a papírt, ne csak nyálunkkal szenteljük fel.

Amit eddig kihagytam a felsorolásból és talán egyesek szívesen vitába szállnának

ezzel a kijelentésemmel, de azért valljuk be néha tanulni sem árt. Ez egy olyan program, amit nem szívesen ütemezünk be teendôink közé. A varázslatos és szabadsággal kecsegtetô egyetemi, fôiskolai világban a többség szereti ezt a pontot a havi vagy éves idôbeosztása végére hagyni. Ha így teszünk az élet valóban vidámnak és bulisnak tûnhet, a vizsgák elôtti idôszak viszont az energiaitalok és nyugtatók korává válik. Talán könnyû megoldásnak érezzük ezt a programot, de nem a leghatékonyabb.

Vegyünk egy példát. Van négy hetünk egy adott vizsgáig. Hogyan is készüljünk fel rá?! Az elsô opciót már ismerjük. A negyedik héten, vizsga elôtt három nappal bemutatkozunk könyvünknek és búcsút mondunk ágyunknak. A második opció az idôben való felkészülés. Az elsô héten rászánunk egykét órát, hogy egyszer átolvassuk az anyagot. A második héten valószínûleg veszünk új anyagot, így arra is rászentelünk egy-két órát. Ha van rá idônk akár az elôzô heti anyagot is megtisztelhetjük még egyszer.

Harmadik héten megismételjük az elôzô folyamatokat, majd a negyedik héten elegendô egyszer átolvasni egyben az egészet. Végezetül a vizsga elôtti három napban moziba megyünk

32 12_32_34_szellem1904 - KESZ.indd 32

vagy keresünk egy barátot, aki szintén így osztotta be az idejét, tehát ráér velünk sörözni. Meglehet, hogy barátaink eddig az „ez hülye” tekintettel néztek ránk, hogy miért foglalkozunk akár csak egy órát is a tananyaggal, hiszen még messze van a vizsga, ám most rendkívül irigykedve fogják nézni távolodó hátunkat. Azt is le kell szögeznem, hogy azért mert egy-két órát rászánunk a tanulásra, még nem ment el minden idô, tehát ugyanúgy van idônk bulizni, mint akárki másnak.

Az egyetemet, fôiskolát mindkét módszerrel végig lehet csinálni.

Elôbbivel bukdácsolósan, utóbbival elegánsabban. A rossz hír az elsô verzió szerelmeseinek, hogy ha kikerülnek az álláspiacra ez már nem fog mûködni. Ismét eljön az idô mikor mások szabják meg mikor, mit lehet és mit kell csinálnunk. A munkaidô fix, és a kivehetô szabadságok napjainak száma sem fog megnôni. Viszlát nyári szünet, helló nagyvilág. Az új fônök sem fogja megengedni, hogy húzkodd mások haját, és ha kioszt egy feladatot, azt idôben kell elvégezni, nem ér rá a munkanap végén. Muszáj lesz megtanulnod okosan beosztani az idôdet, fôleg ha késôbb te is családot akarsz alapítani. Rendkívül megértô szemekkel fogsz szüleidre nézni, mikor az új kisfônök elkezdi beosztani napjaidat és a hajnali ügyeletbôl nem vehetsz ki betegszabit. A jó hír, hogy Ô olyan fônök lesz, aki gondoskodik a nyugdíjadról is, legalábbis az idôbeosztásáról biztosan. •

XIX. évfolyam 4. szám 2011.12.01. 13:29:32

F

K

FÉSZEK

GONDOLATÉBRESZTÔ

SZELLEM

A „Homo last minute” Az idô így is, úgy is szalad. Érzékelés kérdése, hogy döcögve vagy sebesen. Személytôl függ, ki hogyan használja ki, hogyan értékesíti. Van, akinél az arányos idôbeosztás hozza a legtöbb profitot, és akad, aki egyedül az utolsó pillanatban képes elkészülni.

XIX. évfolyam 4. szám 12_32_34_szellem1904 - KESZ.indd 33

a tr

Érvelésemben nem a „már csak két perc és indulhatunk” típusú nôi példákkal fogok elôállni. Ennél sokkal kézenfekvôbb például az egyetemi élet, hogy itt ki, hogyan osztja be a szabadidejét, és személyre szabottan mi a kedvezôbb. A folyamatos tanulás vagy a közvetlen számonkérés elôtti hajrázás.

Bár én az utóbbi kategóriába tartozom, mégis kiemelném, nem biztos, hogy mindenkinek ez az elônyösebb tanulási módszer, hiszen ilyen téren két embertípus létezik. A szélsôségek bemutatásához mintaszituációnak vehetjük, hogy az egyik órára komoly prezentációt kell készíteni. A határozatlanabb ember már korán nekikezd a téma kidolgozásához, hogy idôben elkészüljön, és tudását mélyebben elsajátíthassa, a magabiztosabb személy pedig mégha tudatalatt is, de érzi, hogy neki elég az utolsó pillanatban nekiállni, hogy a bemutatás idôpontjára éppen elkészüljön annyira, hogy azt mondhassa: ô kihozta magából a legtöbbet. Persze akadnak más alternatívák is, mint amikor valaki idôben belefog a tanulásba, de egy véletlen folytán mondjuk fél liter málnaszörp ömlik a laptopjára, és kénytelen lesz elnapolni a felkészülést, viszont egyelôre maradjunk annyiban, hogy ez kevésbé tipikus eset.

Mostmár túl a részletes bevezetésen, bemutatom Nektek az új embertípust, a „Homo last minute”et, aki nem fél a kihívástól, szereti a változatosságot, és nem retten meg az álmatlan éjszakáktól sem, hogy idôben megtanulja azt a 260 oldalt, amibôl bármit kér-

hetnek a másnap reggel 8 órai zh-ban. Bár a „Homo last minute” fantáziám szülöttje, mégis épp elég pontosan lehetne jellemezni ahhoz, hogy beivódjon a köztudatba. A 21. századi pörgôs, rohanós életben nem nehéz olyan embert találni, aki mindig kihasználja még az utolsó másodperceket is ahhoz, hogy „up-to-date” legyen akár egy vizsgára, akár egy elôadásra. Ilyenkor jól jön az ember számára a „hibamentesen” mûködô rövidtávú memória és a jó koncentrációs készség. Bár a tanulás mennyiségét és minôségét ebben a cikkben egy pillanatra sem szeretném összekeverni, köztudott, hogy a hamisíthatatlan minôséget az idôigényesebb tanulás garantálja.

Mindenesetre egy szerencsés, tehetséges „Homo last minute” képes épp olyan jól teljesíteni, mint az a személy, aki pontos idôbeosztás szerint éli mindennapjait, hiszen Ô hiába állna neki a tanulnivalóknak hetekkel a számonkérés elôtt, még nem érzi a tanulás fontosságát, ezért másképp rangsorol, míg végül az utolsó pillanatra hagyja a felkészülés utolsó fázisát. Másképp szólva, fokozatosan rázódik bele a témába. Kezdetben csak fejben átgondolja mit is kell megtanulnia vagy a buszon zötykölôdve összerakja a prezentációja anyagát, és megalkotja designját, majd a legvégsô pillanatra készíti el a már „szemmel látható és kézzel fogható” ppt-jét.

Néhány mondatban, hogy egyenesen kontrázhassak a betáblázott idôbeosztásra, úgy fogalmazok, hogy nem lehet gépként tanulni, magolni, határozottan délután 2 órától egészen 5-ig. Az élethez alkalmaz-

on K

Írta: Erôss Timi

kodni kell.

Rugalmasnak kell maradnunk ahhoz, hogy érvényesülni tudjunk. Bármikor, bármi fontosabb közbe jöhet. Ezzel azt is kijelentem, hogy elônyösebb elôbb elkészülni, viszont azt is, hogy az egysíkú, katonás beosztás is képes az ôrületig edzeni a diákok idegeit. Ôszinte leszek és sebezhetô, ha kijelentem, az én agytekervényeim is jobban pörögnek a nyomás súlya alatt, hiszen a „Homo last minute”-re pozitív hatással van a stressz.

Mindenesetre jobb, ha tisztában vagyunk a tudattal, hogy a buktatókra figyelni kell. Így aki már kipróbálta ezt a kockázatos módszert, és megbukott... Javaslom, kezdjen el tanulni elôbb!

Mindenki saját magának felel a szabadidejéért, a rossz jegyeiért. Maga a téma túl összetett ahhoz, hogy minden típust precízen átvegyünk, de hát ezt a cikket még ma bele kell sûrítenem egy A/4-es oldalba lapzártáig. Tehát a végsô tanácsom az, mindenki mérlegeljen, mi számára a legmegfelelôbb.

Az ég már rég besötétedett, a kolesz teljesen elcsöndesedett, így lassan a befejezéshez érek. Az óra egyre ketyeg, az idô szalad, mostmár zárom soraimat, hiszen mindjárt... Éjfélt üt az óra. •

33 2011.12.01. 13:29:40

SZELLEM

GONDOLATÉBRESZTÔ

FÉSZEK

A zöld levelibéka Nem érdekel, Écsa, nem érdekel! Nem érdekel, hogy a családod mely tagja cukorbeteg, nem érdekel, hogy hányszor rágsz meg egy falatot, hogy már megint milyen vastag a szemöldököd. Nem érdekel, hogy hány centis sarkú cipôt veszel fel, és hogy hány tyúkszemed lesz a mit tudom én hány centis sarkú cipôtôl!

Kuss legyen!

Psszt! Egy szót se.

Hôsünk épp pillanatnyi békéjét élvezi.

Halk zümmögés hallatszik a belsô szobából.

Egy kósza légy keresi a kijáratot. Egyre hangosabb és hangosabb, míg le nem telepedik a zöld fotel bársonyos karfáján. Hála a jó égnek.

Pszt! Egy szót se!

Ismét csend és béke honol.

Sir Mása Telen, azaz Mási bá’ egy 60 pluszos öregúr. Köpcös és pávaszemes. Voltaképpen olyan, mint egy poros negyvenes, kis izületi panaszokkal. Mási bá’ cukor nélkül issza a kávét, kiszedegeti a mazsolát a kalácsból, és megrögzötten ropogtatja az ujjait. Nem tudja befûzni a cipôjét, és lámpalázas lesz, ha meg kell szólalnia.

Neje, Madám ’A’ Écsa buta, mint egy szobanövény. Abban a tudatban él, hogy megereszkedett mellei még mindig képesek a hódításra. Écsának jól állnak a hideg színek, kettôre zárja az ajtót, ha „elmentek” hazulról. Túlfôzi a sárgarépát, és rosszul párosítja a zoknikat. Mása nem szereti ôt.

Pszt! Egy szót se!

Ismét csend és béke honol.

Fél perc a boldogság.

- Te, Mása! Mit üldögélsz ott? – szólt a vékony sipító hang.

- Abban bízol, hogy egyszer majd kikelnek?

- Ki tudja - mormolta Mása -, közeleg a tél… Mit fôzöl?

-A kedvenced, borjúpaprikás. Találkoztam Osvárral a közértben. Nem tetszik az új fodrásza. Olyan szigorú a tekintete, és sosem köszön nekem. Mint Bóvár! Na. Az is pont ilyen!

Most mûtötték combnyaktöréssel. Elesett az istenverte. A rossz nyelvek szerint kigáncsolták. Hmm… várj csak! Tudom is, hogy ki volt! Az a ferdeszemû a’! Olyan sunyi tekintete van. Jaj, én is egyszer majdnem elestem beléje. Figyelsz te rám egyáltalán? Hallod, amit mondok? Benn van a készüléked?! Akkor jó.

Pszt! Egy szót se!

Mási bá’- nak valójában nincs bent a hallókészüléke. Azaz hogy van bent valami, hogy Écsa azt higgye, bent van.

A készülék helyett füldugót használ.

Az Istennek legyen hála: Écsa rövidlátó. Mási bá’- nak azok a pillanatok jelentik a boldogságot, amikor tátogni látja a nejét.

34 12_32_34_szellem1904 - KESZ.indd 34

Bele sem mer gondolni, mi lenne, ha pont a gyári hibás dugót helyezné fel. Mert olyan is van. Ezért hallotta reggel a légy zümmögését. Ma van két hónapja, hogy Mási bá’ átveri Écsát. Kénytelen volt elmenekülni egy csendesebb világba. Csak az erei lüktetését hallja. Semmi mást. Semmi mást. De azok a mély gesztusok… maga a látvány, ahogy az asszony szája dolgozik… iszonyat.

Már a puszta jelenléte felidegesíti. Az a fura járása, ahogy biggyeszti az ajkait, ahogy csûri a szavakat.

Oh, majd elfelejtettem megemlíteni: Mási divatból akcentussal beszél. Ôrület.

- Ôt sosem érdekli, hogy mi van velem! – fakadt ki Mási - mindig csak ô, csak ô és ô. Vagy az ô rokonai, az ô barátai, az ô ismerôsei. Az elôzô társammal sokkal jobban megvoltunk. Mindig idôben feküdt, és a legfontosabb, hogy hagyott pihenni. Imádtam ôt. Mindig együtt mentünk a közértbe, bôven volt mirôl beszélnünk. Az összeköltözés is sokkal egyszerûbb volt, hisz egy faluból származtunk. Aztán, mire végre megszoktuk egymást - itt hagyott, mert itt kellett hagynia.

Azóta voltak futó kapcsolataim, aztán jött Mása. Mint egy dupla dinamit. Pörög, forog, és be nem áll a szája. Gyûlölöm ôt! Azt akarom, hogy hagyjon el, s ha már elmegy, hagyjon csendet maga után. Egy jó nagy ûrt szeretnék, ahol csak én és az artériám alkotjuk a zenét. Semmi mást nem kérek: szabadítsatok meg tôle!

Nyugodj meg cimbora! Nem tart sokáig. Csak egy évig kell kibírnod. Utána kapsz új feleséget. Ki tudja milyen lesz majd. Rosszabb, mint Écsa vagy jobb, mint az elôzô feleséged, akit imádtál. Zsákbamacska. Nézzük a dolgok napos oldalát: Jól állnak a ráncok, az ôszhajszálak, az bu antiszoc külsô és amúgy is, im D : ta májusban már vizsgaidôszak. és rajzol a t r Í Szóval kösz, Écsa! •

XIX. évfolyam 4. szám 2011.12.01. 13:29:44

F

ELVONÓ

FÉSZEK HAIKU Deák Ferenc (1803-1876) Tarnai Zoltán

Vihar elôtt

Így gyötrôdök nappal s éjjel, messze vagy s el nem érlek.

Lelkem szüntelen lüktet, érzem.

Vágyam feléd, üt belém léket.

Elvesztem.

/

-Pa ul

ean

Kicsi Szívem szólítlak téged, tarts szívedben jó mélyen, hisz veled álmodom szépet, egészen, míg hiányod fel nem éget.

Sa rtre

Meglátogatok egy emléket, melyet állandóan ôrzök s féltek.

Szívemben szól, hangja ékes, szüntelen hallom s egyre mélyed.

Lelkem zuhatag Mely szívem tükrét mossa, Elmém így tiszta

ely

Lélekvesztô

"S a h emm old i se at m ak ny arj om a, or s a úsá ztá go n ú sab gy b, epe min de ta l, h z a ogy mé nem labú sze s vak rez m te m erô eg. ség, am " /J

K

13_1904elvono - KESZ.indd 35

Kismadár

Szép pici kanári volt. Burzsujféle, aranykalitkás. Csodájára jártak az emberek. Icipici kis kanári, csiporgott-csepergett minden nap piciny szobájának mindhárom emeletén. Kalitkája a világot jelentette számára: kívül csak félelmetes, távoli messzeség és örök káosz létezhetett. Egyik nap gazdája mégis kiengedte. És a szép pici kanári elôtt kitárult a világ: repkedett körbe a hatalmas szobában, csivitelt, csacsogott, megértette, mit jelent a szabadság. Este azonban vissza kellett térnie aranybörtönébe, gazdája este tizenegykor letakarta kalitkáját és nyugovóra tért. A kismadár nem érte meg a reggelt.

Tilos csillagon

S ne félj te sem, ne fuss elôlem, inkább csittítsd a szenvedést, csukott szemmel szoríts magadhoz, szoríts merészen, mint a kést.

Én tiltott csillagon születtem, a partra ûzve ballagok, az égi semmi habja elkap, játszik velem és visszadob.

Légy vakmerô, itélj tiédnek, mint holtak lenn az éjszakát, vállad segítse gyenge vállam, magam már nem birom tovább!

Nem is tudom, miért vezeklek?

Itt minden szisszenô talány, ne fusson el, ki lenn a parton, e süppedt parton rámtalál.

Én nem kivántam megszületni, a semmi szült és szoptatott, szeress sötéten és kegyetlen, mint halottját az itthagyott.

Pilinszky János (1921-1981)

XIX. évfolyam 4. szám

Kupa Krisztina

35

2011.12.01. 13:30:16

KÖRET

FÉSZEK

Buried – Élve eltemetve Írta: Adri

Rodrigo Cortés eddig viszonylag ismeretlen spanyol rendezôreal-time monodrámája, a Buried – Élve eltemetve c. film egyik leghatásosabb alkotásaa múlt évnek, a magyar mozik azonban csak idén mutatták be. Vegyünk egy öngyújtót, egy kést, egy ceruzát, egy mobiltelefont, dobjuk bele ôket egy koporsóba, és ne felejtsük el az extra hozzávalót:egy nagy adag Ryan Reynolds-t.

A történet nagyon egyszerû: egy Irakban dolgozó teherautósofôr (Ryan Reynolds) egy koporsóban találja magát a föld alá temetve.

Minden, amit megtudunk róla, a mobiltelefonos beszélgetésekbôl derül ki. Elrablói váltságdíjat követelnek érte, míg ô az FBI túlbürokratizált rendszerével vívja reménytelennek tûnô szócsatáit. A bezártság, a pislogó, néhol teljesen kialvó fények, a küszködés az életben maradásért, az ebbôl adódó feszültség, a lelki vívódások és a tudat, hogy egyre kevesebb esélye van atúlélésre, nem engedi fellélegezni a nézôket. A befejezés pedig egyszerûen zseniális (Fuckyourself, Mark White!).

Reynolds ebben a filmben vált számomra tinibálványból színésszé. Nem ajánlom gyenge idegzetûeknek, ahogy mondani szokás, továbbá klausztrofóbiásoknak sem, viszont bárki másnak hatalmas élményt nyújthat e különleges alkotás. •

Calling All Cars – Dancing With A Dead Man

Az most már biztos, hogy Ausztráliában van valami a csapvízben – ha más nem, talán némi kenguru excrementum. Az utóbbi szûk tíz évben ugyanis ömlesztve kapjuk a modern rockzenét az egykori Új-Hollandiából (Dead Letter Írta: Endre Circus, Karnivool, The Butterfly Effect etc.), de a múltat tekintve ez nem is csoda (az AC/DC azért, remélem, mindenkinek megvan). Ha lakonikusan szeretném összegezni, akkor csak annyit mondanék, hogy ez a zenekar nem más, mint a Foo Fighters, a Queens of the Stone Age és némi addicionális poszt-grunge egyvelege. Persze ebben a mûfajban nem az eredetiség jelent szelekciós elônyt, hanem a lemezenkénti slágerek száma – abból pedig, jelentem, nincs hiány. Az olyan maszkulin erôt sugárzó szerzemények, mint például az elsôre taroló Reptile, az Autobiotics – amit akár Josh Homme is írhatott volna –, vagy a nagyon tipikus Fireworks In A Hurricane remek sodrást biztosítanak a lemez számára. Dave Grohl is elégedetten csettintene; már miután lehúzta a sörét, és kivette a tracklistbôl a balladákat, mert azok ezúttal annyira nem sikerültek jól. Ezzel együtt a Dance With A Dead Man legalább olyan kellemes anyag, mint elôdje volt; nyugodtan odatehetô a Wasting Light vagy akár a legutóbbi Biffy Clyro mellé is. Példának okáért a Throw Me To The Wolves alatt én is földig taposnám a gázpedált – kár, hogy nincs kocsim… •

Éjfélkor Párizsban (Midnight in Paris) Fôhôsünk egy alkotói (és magánéleti) válságban szenvedô író, akiben egyszerre tör felszínre a „valami sokkal többre, másra vagyok hivatott” érzés és teljesedik ki a „nem is ebben a korban kellene élnem, régen minden jobb volt” gondolat. Menyasszonyával, valamint anyós- és apósjelöltjével Párizsba látogat pihenni és ihletet meríteni, amikor is felfedezi, hogy ha pontban éjfélkor beszáll egy régi taxiba, az visszafuvarozza ôt a ’20-as évek forgatagába. Innentôl fogva minden este jegyet vált az utazásra, példaképeivel és ikonjaival abszintozik, megvilágosodik. Igazi sztárparádé (Owen Wilson, Adrian Brody, Marion Cotillard) a film, szerelmeslevél a városhoz, nagyon szépen fényképezett, elgondolkodtató, mégis könnyed szórakozás. Néhol persze túl sokat markol és keveset fog, de nem ugyanígy kapkodnánk, rohannánk mi is, ha közel száz évet léphetnénk vissza éjszakánként a kedvenc helyünkre a világon? Visszafogottan vicces, romantikusan naiv másfél óra, talán épp ettôl olyan magával ragadó. A vége fôcím alatt rögtön azt gondoltam, hosszú évek óta ez volt a legjobb Woody Allen film. Pedig én nem is vagyok rajongó – nekik különösen ajánlom. •

Írta: S. Laci

36 14_koret - KESZ.indd 36

XIX. évfolyam 4. szám 2011.12.01. 13:31:34

F

K

KÖRET

FÉSZEK

Kurt Vonnegut: Macskabölcsô A regényt a következô mondat vezeti fel: „Ebben a könyvben egy szó sem igaz.” És ez így is van. Egyszerû sztoriként indul, majd a történetvezetés fokozatosan válik egyre különösebbé, míg végül el nem vezet minket egy igencsak meghökkentô fináléig. Ráadásul az egészet áthatja Vonnegut egyedi stílusa és humora.

Aki olvasott már Vonnegut regényt, az nagyjából tudja, mire számíthat. A fekete humor nagymesterének is titulált író e mûve szerény véleményem szerint az egyik legjobbra sikerült.

A könyv egy Jónás nevû író fiktív önéletrajza, akit a véletlenek (?) sorozata egy San Lorenzo nevû kis szigetre terel. Az egész történetet átszövi a sziget mára üldözötté vált vallási vezetôjének, bizonyos Bokononnak a tanítása. Ez a vallás nyíltan felvállalja, hogy hazugságokon, avagy „fomákon” alapszik, és célja csupán a szigeten borzalmas körülmények között élô ôslakosok lelki gyötrôdésének enyhítése.

Megadja annak az illúzióját, hogy mindenkinek van egy eleve elrendelt célja, amit az élete folyamán be fog teljesíteni.

Kívánom, hogy ez a kis ajánló a ti „vin-dit”-etekké (hirtelen lökés a bokononizmus felé) váljon. •

Írta: Laresz

Barabási Albert-László: Villanások Írta: Hope

Marketinges hallgatók elônyben! Könnyû olvasmányt keresel, mely egyben hasznosítható is tanulmányaid folyamán? Ne keresd tovább, megtaláltad! „Ha minden jól megy, mire a könyv végére ér, Ön is eljut a felismerésig, hogy akármilyen spontán embernek gondolta magát, valójában sokkal kiszámíthatóbb, mintsem hajlandó lenne beismerni.” Kicsit közhely, de napjainkban a kommunikáció forradalmát éljük. „Manapság jóformán mindannak, amit teszünk, marad digitális lenyomata valamilyen adatbázisban.

E-mailjeinket megôrzik a szolgáltatók naplófájljai, telefonbeszélgetéseink pontos idôponttal ellátott adatai ott nyugszanak a telefontársaságunk hatalmas merevlemezein”. Az erdélyi magyar származású író könyve eredetileg angolul jelent meg tavaly, azonban a jó fordításnak köszönhetôen kellemes olvasmány már magyarul is. A mû témája igen érdekes, megtudhatjuk belôle, hogy mennyit tudhatnak rólunk mások a technika révén, illetve mennyire kiszámíthatóak jövôbeli cselekvéseink. A véletlen korántsem uralja oly mértékben az életünket, mint ahogy eddig gondoltuk. A könyv több ügyes párhuzamos történettel szemlélteti nézôpontját. Például: vajon elkerülhetô lett volna-e a Dózsa-féle parasztfelkelés? Olvasásához nem szükséges mély marketingismeret, illetve más „szakmai” tudás, mégis egy hasznos élménnyel lehetünk gazdagabbak; fogalmazásmódja egyszerû, könnyen olvasható. •

Korira fel! Írta: Petra

Ha meguntad volna a konditermek megereszkedett levegôjét, és valami rendhagyóbb mozgásformára vágynál, akkor látogass el a Pécsi Mûjégpályára, ahol a szabad ég alatt róhatod a köröket. Ki ne szeretne könnyedén siklani a jégen, minden bút és bajt hátrahagyva? Hogy biztosan ne fogyj ki a szuszból, jó hangulatú zenék biztosítják a ritmust. Ha ezen felül vágynál még valami ihletforrásra, akkor a büfénél lehetôséged van egy-két pohár forralt bor és némi harapnivaló beszerzésére is. Mivel jómagam is megrögzött híve vagyok a korcsolyázásnak, bátran ajánlanám mindenkinek, akár egy jó hétvégi programként a barátokkal. De aki esetleg nem tudja kivárni a hétvégét, annak hétköznapokon is van módja az effajta kikapcsolódásra. A jégpálya hétfô kivételével minden nap 3 órás turnusokban várja vállalkozó szellemû látogatóit: kedden, szerdán illetve csütörtökön 9–12 és 13–16 óráig, péntektôl vasárnapig pedig az elôbbi idôpontokat kiegészítve 17–20-ig is. A belépô ára 700 pezeta; esetleges plusz költségként felszámolhatjuk még a korcsolyabérlést, ami egy órára 450, kettôre 500, háromra pedig 550 forintra rúg.

Egy próbát mindenképp megér, az élmény és az izomláz garantált! •

XIX. évfolyam 4. szám 14_koret - KESZ.indd 37

37 2011.12.01. 13:31:37

MOZAIK

FÉSZEK Kultúr-Kaland III.

A kultúra kulcsa Marketing mesterszakos hallgatóként ellátogattunk a Tudásközpontba, ahol a fôigazgató asszony, illetve két kollégája bemutatták számunkra a Tudásközpontot, valamint a Házat mind funkcióját, mind felépítését tekintve. Egy rövid összefoglalót olvashattok, a teljes mondandóm ugyanis betöltené az újságot. Írta: Hope Közel egy év távlatából vizsgálhatjuk, értékelhetjük a Tudásközpont mûködését, megjelenését, koncepcióját, hiszen 2010. október 25-én nyitotta meg kapuit. Nem sokan tudják, hogy a Tudásközpont jelenleg a világon egyedülálló létesítmény, egy különleges könyvtár, hiszen két eltérô funkciójú könyvtár mûködik falai között: a Benedek Ferenc Szakkönyvtár és a Csorba Gyôzô Megyei Könyvtár. A két különbözô divízió közös pontja a nyilvánosság.

Az elmúlt egy év mûködése alatt nem hoztak létre különálló marketingosztályt, illetve egységes marketingstratégiát, -koncepciót. Ezt a hiányosságukat a közeljövôben orvosolni szeretnék. Az egyik legfontosabb cél, amit a Ház építésénél, szerkezetének kialakításánál figyelembe vettek, hogy a könyvtárba belépô ne két különbözô könyvtárt lásson, érzékeljen. Célközönsége a Dél-dunántúli Régió lakosai, nagyrészt Pécs polgárai, az egyetemisták. A két könyvtár célcsoportja igen eltérô, hiszen míg a megyei könyvtár célcsoportja igen tág: a városlakók széles körét foglalja magában végzettségtôl, kortól függetlenül, addig a szakmai, tudományos könyvtár egy sajátos célcsoporttal jelenik meg: egyetemisták, oktatók, kutatók. Az elôadáson megemlítették továbbá a bírói kamarákat, illetve a vállalati szférát a közbeszerzés tekintetében.

38 15_mozaik38_42_1904 - KESZ.indd 38

Az elmúlt idôszakban egy összetett, komplex benyomás, kép alakult ki bennem az intézményrôl. Közgázos hallgatóként számunkra nagy elôny, hogy rendkívül közel van, épülete fiatalos, modern, környezete rendszeresen ápolt, illetve egyetemi könyvtárunk egy külön emeletet kapott a jogászhallgatókkal. Az épületbe belépve hatalmas terekkel találkozunk, ez elsôre nyomott, elveszett érzést kelt bennem, azonban idôvel megszokottá válik. Ezt ellensúlyozzák az idôszakos kiállítások rögtön a bejárattal szemben. Véleményem szerint ez a megoldás szükséges az épület „közelebb érzéséhez”. Belsô építészetét tekintve korszerû, fejlett. A hatalmas ablakoknak köszönhetôen világos és átlátható az épület szerkezete.

Emlékszem, hogy elsô látogatásom alkalmával nem tudtam, merre menjek, mit csináljak. Szerencsére a biztonsági szolgálat szakemberei a segítségemre siettek, mindent elmagyaráztak. Ebben az adott helyzetben hiányoltam egy kisebb információs pultot a bejárat közelében vagy legalább tájékoztató táblák elhelyezését a könyvtárlátogatók számára. Az információs, illetve regisztrációs pult a bejárat felôl nehezen észrevehetô, valamint távol helyezkedik el. A látogatók könnyebb tájékozódása érdekében tájékozódási táblák, illetve egy egyszemélyes (akár elektronikus) információs pult elhelyezése lenne javasolt a vezetés számára. Ez az információs pult tájékoztatná a látogatókat a könyvesbolt, a büfé, a ruhatár, a mosdó, a nagyelôadó elérésének útvonaláról.

Amennyiben már többször voltunk a Tudásközpontban, könnyen, gyorsan, egyszerûen megtalálhatjuk az általunk kívánt könyvet, szolgáltatást. Az épület elrendezése nem bonyolult. Általában a könyvtáraknak egy sajátossága, hogy idôsnek, porosnak gondolják az emberek. Ez a sztereotípia a Tudásközpontra egyáltalán nem releváns; habár nyugodt, csendes és tiszta, a látogató

nem érzi magát könyvtárban, ugyanis a letisztult, világos színek, a bútorok mind egy modern „iroda” érzését keltik. Másrészt belépéskor a hatalmas terek, a letisztultság és a csend nyugalmat közvetít a belépôvel szemben. Számomra kellemes meglepetés, illetve egy nagyon kreatív, fiatalos gondolkodás bizonyítéka, hogy a fôigazgató asszony elképzelései szerint az egyetem egészségtudományi karával való együttmûködés eredményeként a könyvtár eltérô emeletein mozgási lehetôségeket fognak biztosítani.

Jelentôs keresleti ingadozással találkozik a Tudásközpont az év eltérô szakaszain.

Mint általában minden pécsi intézményt üzemeltetô, azzal a kihívással kerül szembe, hogy nyáron visszaesik a látogatók száma. Ennek ellensúlyozása érdekében igyekeznek eltérô programokat nyújtani a város állandó polgárai számára.

Elkészült az intézmény saját arculati kézikönyve, amely során meghatározták az egységes kommunikációs elemeket: betûtípus, levélpapír, logó. A Tudásközpont saját logóval rendelkezik, mely a csigamotívumra támaszkodik, fiatalos, színes és vidám, honlapjukon megtaláljátok. Már maga az épület tükröz egy képet magáról: új, modern.

A régió, de fôként a város polgárai számára számos programnak nyújt otthont az intézmény. Nemrégiben volt például a Vándorgyûlés, állandó jelleggel rendeznek beszélgetéseket, könyvbemutatókat, és volt Mikulás-ünnepség, mely remélhetôleg idén is megrendezésre kerül.•

XIX. évfolyam 4. szám 2011.12.01. 13:32:22

F

K

MOZAIK

FÉSZEK PTE KTK, Marketing szak, IV. évfolyam

Interjú Kovács Ágnessel Az innovációról mindenkinek más és más jut eszébe, ami nem is csoda, hiszen a fogalom oly összetett és sokszínû, hogy szinte minden téren jelen van.

Amennyiben a marketing terén vizsgáljuk az innovatív kutatásokat, szembe találjuk magunkat egy új, ám nagyon izgalmas kutatási ággal, a neuromarketinggel. Errôl a kutatási ágról fog bôvebb információkat adni Kovács Ágnes.

Készítette: Harsányi Ákos Elsô kérdésként szeretnélek megkérni, hogy pár mondatban mutatkozz be: Ki is vagy, milyen szakra jársz, illetve hányadéves vagy?

Kovács Ágnes, negyedéves marketing szakos hallgató vagyok. Negyedévesként a szakmai gyakorlatomat töltöm a Magyar Turizmus Zrt. pécsi székhelyû Regionális Marketingigazgatóságán. A munka mellett nap, mint nap a neuromarketinggel is foglalkozom: kutatom a módszer lehetôségeit, és fMRI képelemzô kurzusra járok a Pszichológia Tanszékre.

Igazán izgalmasan hangzik ez a kutatási ág. Mesélnél nekem egy kicsit arról, hogy mi is ez a neuromarketing?

A neuromarketing egy innovatív marketingkutatási módszer, amelyet a marketingkutatás eddigi irodalma szerint a mûszeres megfigyelések közé lehetne besorolni. (Ha mindenképpen ragaszkodunk a besoroláshoz.) Én nem ragaszkodnék, mert még kiforratlan módszernek tekinthetô a neuromarketing. A módszer az idegtudomány eddigi ismereteit felhasználva a funkcionális MRI (fMRI) eszköz segítségével kutatja a fogyasztók érzelmi döntései mögött álló agyi folyamatokat.

Hol hallottál errôl a kutatási formáról, hiszen ha jól tudom, ez új kutatási módszernek számít Magyarországon?

Külföldön (Spanyolország, Portugália, Amerika, Németország) a nagy marketing és piackutató cégek körében az elmúlt években robbanásszerûen növekedtek a neuromarketing kutatások. Egyre több cég alkalmazta az idegtudomány bizonyos lehetôségeit a marketing területén sikere-

XIX. évfolyam 4. szám 15_mozaik38_42_1904 - KESZ.indd 39

sen. Azt, hogy elôször hol hallottam (hol olvastam) róla, már nem is tudom. Egyedi és újszerû területtel szerettem volna foglalkozni a marketingkutatás keretein belül.

Másodévesként ismertem meg a módszert, dr. Szûcs Krisztián tanár úr pedig a mai napig támogatja a neuromarketing kutatásomat.

Mi fogott meg benne annyira, hogy te is foglalkozz mélyebben a témával, hisz ha jól tudom, e témában írod a szakdolgozatodat is?

Igen, a neuromarketing a szakdolgozatom témája. A módszer egyedisége és újszerûsége fogott meg. Egyedi, mert képes az érzelmek mérésére, a vásárlói döntéshozás folyamata mögött álló agyi mechanizmusok megértésére. Ez egy olyan módszer, amely a korábbi markatingkutatási módszerekkel szemben nemcsak a valóság 10-20%-át tárja fel, hanem akár 7080%-os valóságot is állíthatunk. Újszerûségét pedig nem nagyon kell bizonyítanom, hiszen maga a neuromarketing fogalom 2002 óta létezik, az elsô fMRI kísérlet pedig 2004-ben volt. Magyarországon fMRI-vel végzett neuromarketing kísérletet még nem végeztek, és ennek a módszernek magyar szakirodalma a munkám megírásáig nem volt. A neuromarketing egyediségében és újszerûségében a kihívást láttam, és most is ezért foglalkozom a témával.

Mit gondolsz miért fontos ez a téma és milyen lehetôségeket látsz benne?

Ez a módszer hatalmas lehetôség a nagy cégek számára. A módszer alkalmazása igen költséges, ezért említettem a nagyvállalatokat. Óriási mennyiségû információt nyerhetünk a neuromarketinggel, és ezek az adatok megbízhatóak. De ez a módszer a jövôben fog kiteljesedni, ma

még nincsenek meg azok az eszközök, amelyekkel a módszerrel nyert hatalmas információ feldolgozható lenne.

Ha jól tudom, e témában neveztél az idei Megyei Innovációs Díjra, kérlek, mesélj nekünk errôl a versenyrôl, mi motivált, hogy nevezz rá?

Azért neveztem a Díjra, mert az idegtudomány és a marketingtudomány területeinek összefonódásával kialakult neuromarketing innovatív módszer, amelylyel Magyarországon még nem kutattak. Én pedig szeretnék ezzel az új kutatási területtel foglalkozni.

Sok sikert kívánok a további kutatáshoz, remélem, szép sikereket érsz el e téren, öregbítve ezzel a Pécsiközgáz eddig is nagy tekintélynek örvendô hírnevét!

- Köszönöm az interjút! •

39 2011.12.01. 13:32:25

MOZAIK

FÉSZEK A magyar televíziós tehetségkutatás története I.

Bennük van az X

Koncz Zsuzsa, Gálvölgyi János, Pély Barna, Tóth Vera, Vastag Csaba… Hogy mi a közös bennük? Mindannyian egy-egy tehetségkutatóban feltûnve váltak népszerûvé. Talán hihetetlenül hangzik, de a hazai televíziós tehetségkutatás idén ünnepli 50. születésnapját, a mûfaj pedig láthatóan töretlen népszerûségnek örvend. A mûsorok az elmúlt öt évtizedben megszámlálhatatlanul sok tehetséggel ajándékozták meg a közönséget… hogy a mûvészeti lehetôségét – sokan ágak széles nem is tervezték körébôl várta a mûvészi karrier indítá„Ki akar a tévében szerepelni? Ki tudná tehetségeket, így sát. Napjaink tehetséga közönséget szórakoztatni egy mûsorral? nem egy végsô kutatóival szemben vaÉs mit vinnél magadra a VIT-re (Világifjú- gyôztes, hanem lóban szerény jutalom sági Találkozó) Helsinkibe, ha a Ki Mit az egyes kategórijárt a versenyzôknek, Tud?-on gyôztes csapat tagja lennél?” – ák legjobbjai nyerhiszen nem ezekkel a figyelemfelkeltô kérdésekkel ték el a meghirdeszerzôdésekért, lakásokezdte népszerûsíteni a rádióújság 1961 tett jutalmat, a kért és autókért harcolkarácsonyán a televízió új mûsorát, a Ki külföldi utazást. Megyeri Károly után Antal Imre volt tak, a gyôztesek a már a Ki Mit Tud?-ok mûsorvezetôje Mit Tud?-ot.

Fontos különbség említett külföldi utat Az ötletet az egykori szerkesztôk törté- még napjaink tehetségkutatóival szem- nyerték, a helyezettek pedig kisebb-nanetei alapján a Magyar Optikai Mûvek kul- ben, hogy sem a szerkesztôk, sem a gyobb tárgynyereményeket választhattak; túrházának vasárnap délelôtti programja zsûritagok, sem a versenyzôk körében Koncz Zsuzsa és duettpartnere, Gergely adta: ezeken az összejöveteleken bárki nem játszottak szerepet a különbözô üz- Ágnes egy-egy asztali lámpával gazdagobemutathatta a jelenlevô közönségnek a leti érdekek. Nem jelent meg a tehetségek dott a Corvin Áruház jóvoltából. tehetségét, a „elôgondozása”, vagyis A mûsor fontos eleme volt a színpadon nézôk pedig tapsa jelentkezôkkel a tele- felállított, vasúti személykocsikat ábrázosal vagy kifütyüvíziós adások elôtt nem ló díszlet: aki az adott fordulóból továbbléssel jutalmazfoglalkozott se koreog- jutott, ebbe „ülhetett bele”, és egészen ták. Az eredeti elráfus, se stylist, legfel- addig birtokolta, amíg a kategóriájában képzelés szerint a jebb az elôválogatók nem ítélt mást nála jobbnak a zsûri. televízió élô közsorán kaptak néhány A Ki Mit Tud?-ok jelentôs népszerûségre vetítést adott voltanácsot a tettek szert a tévénézôk körében, az 1961 na a kultúrházból zsûritagoktól. Különö- és 1996 között tíz alkalommal megrendea fellépések idesebb utógondozás sem zett tehetségkutatónak számtalan, ma is jén, az egyik volt jellemzô a mûsorra, ismert mûvészt köszönhet az ország. Az Kern András és Pintér Gábor 1962késôbbi szerkesztô, a televízió nem mene- elsô tehetségkutatón tûnt fel a paródia ben a Ki Mit Tud? színpadán Békés József azondzselte a felfedezett te- kategóriában közönségdíjat elnyerô Kern ban felfedezte a fiatal tehetségek bemu- hetségeket, nem próbált pénzt csinálni András, illetve itt lett helyezett a Metro tatásában rejlô lehetôségeket, így szüle- belôlük, de elôfordult, hogy a korábbi együttes, akik 1963-ban Zorán vezetésétett meg az ötlet a saját mûsor gyôzteseket, helyezetteket meghívták egy- vel meg is nyerték a Ki Mit Tud?-ot. Az itt készítésérôl. egy fellépés erejéig a Ki Mit Tud? felfedezett tehetségek közé tartozik KoAz elsô felhívással még csupán három- kísérômûsoraiba. vács Kati, Harangoszáz érdeklôdôt nyert meg magának a A versenyzôkre is zó Teri, Ungár Animûsor, a televíziós adások indulásakor jellemzôbb volt a játékó és a pécsi Bóbiazonban a szerkesztôk lehetôvé tették a kos hozzáállás, a barátta Bábegyüttes folyamatos jelentkezést, így már jóval ságos légkör; a legfôbb (1965), Gálvölgyi többen kedvet kaptak az részvételhez – motivációnak nem a János, a Hungária köztük Koncz Zsuzsa, aki barátnôjének külföldi utazást vagy a és Kincses Veronika egy órai levelezés során vetette fel, hogy tárgynyereményeket te(1968), a Generál kipróbálhatnák magukat a mûsorban. kintették, sokkal inkább Gálvölgyi János, az 1968-as Ki Mit és Szûcs Judit Tud? felfedezettje A Ki Mit Tud?-ok egyik fontos jellemzôje, a tévében való szereplés (1972), Falusi Mari-

Írta: Szemerédi Orsi

40 15_mozaik38_42_1904 - KESZ.indd 40

XIX. évfolyam 4. szám 2011.12.01. 13:32:29

F

K

FÉSZEK

MOZAIK

Hungária is szép sikereket ért el a Táncdalfesztiválokon.

Mi sem bizonyítja jobban, hogy a Ki Mit Tud? korának egyik A kereskedelmi adók legmeghatározóbb televíziós mûsora volt, mint az, hogy a korszakot megjelenése új szembemutató filmekben is rendszeresen szerepeltetik. A két léletet hozott a televílegjelentôsebb alkotás, amelyek ráadásul épp a verseny köré épülziózásba, és így a tele- jelentkezôk közül ugyan a nézôk szavaznek, a Tímár Péter rendezésében elkészült Csinibaba, illetve az elmúlt évek egyik népszerû mozifilmje, a retró divatját kihasználó víziós tehetségkuta- hatták meg a két legjobbat, de a végsô Made in Hungária. tásba is. Bár továbbra döntés már a rendezô kezében volt.

Elôbbi az elsô Ki Mit Tud?-on inA Társulat persze nem tekinthetô a Ki is cél a tehetségek beduló fiatalokból álló zenekar kalandmutatása, a szórakoz- Mit Tud? folytatásának. Jelentôs különbjait mutatja be, a történet azonban tatás, de a gazdasági ség, hogy az indulók többsége nem eltér a valóságtól. A Csinibaba végkiszempontok sokkal amatôrként jelentkezett, sokan közülük fejlete szerint a gyôztes személyérôl (például a címszerepet elnyerô Feke Pál is) fontosabbá, gyakran már korábban döntöttek – míg a vamár ismertek voltak színházi körökben. A elsôdlegessé váltak. lóságban mind az egykori zsûritagok, Napjainkra így a tehet- Magyar Televízió azonban ekkor sem töremind az egykori versenyzôk azt hangoztatják, a Ki Mit Tud?-on nem száségkutatók elvesztet- kedett sztárcsinálásra, nem alkalmazta mított a protekció, a zsûri döntéseit nem befolyásolták sem a politék ártatlan, naiv báju- reklámarcként a megtalált tehetségeket, tikai vezetôk, sem a mûsor szerkesztôi. A filmben ráadásul pont azt kat, változott a viszont néhány kísérômûsorban, illetve a zenekart helyezi elsô helyre csalással a zsûri, akik Benkó Sándor versenyzôk motiváció- más zenei adásokban (pl. Csináljuk a feszvezetésével – különbözô néven – háromszor is indultak a Ki Mit ja és a szerkesztôk tivált!) szereplési lehetôséget kínált neTud?-okon, de egyszer sem sikerült megszerezniük az elsô helyet. hozzáállása. A tehet- kik.

A Made in Hungária az 1968-as Ki Mit Tud? idején játszódik, a Látható tehát, hogy az egyes tehetségségkutató mûsorokat cselekmény középpontjában a Hungária együttes megalakulása és a kutató mûsorok közötti különbség nem indító csatornák versenyen való gyôzelme áll. Bár a valóságban tényleg elsôdleges célja a pro- kizárólag a sugárzás idôpontjától függ, kategóriagyôztes lett a zenekar, természetesen a film története kiegészült kitalált karakterekkel, eseményekkel is. fit növelése, olyan jelentôs szerepet játszik benne a közszol„csillagok” felkutatása, gálati, illetve a kereskedelmi szemléletann és Rost Andrea (1983), Kálid Artúr akik az imázsuk felépítése után a lehetô mód is. A kereskedelmi televíziózás magyarországi megjelehasznot (1988) és a késôbbi Bon-bon tag, Szolnoki legtöbb nése ugyanis lehetôvé hozzák a lehetô legPéter (1993) is. tette A Ki Mit tud? sikerén felbuzdulva 1966- rövidebb idô alatt, az üzleti szemléletû tehetségtól a Magyar Televízió útjára indította így a mûvészi értékutatás kibontakozáTáncdalfesztivál elnevezésû tánczenei kek sokkal inkább sát, amely napjainkra versenyét is, amelyet 1966 és 1994 között háttérbe szorulnak. azt eredményezte, Az elmúlt évektöbb alkalommal is megrendeztek. Ennek hogy évente akár a mûsornak köszönhetôen vált igazán ben csupán egyettöbb tucat új felfedenépszerûvé Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, len kivételt fedezigyekeznek Koós János, Korda György, Szûcs Judit, hettünk fel, amely A zsûri legendás tagjai: Pernye András, zettet Petrovics Emil és Major Tamás megkedveltetni a köSoltész Rezsô, Máté Péter, Szécsi Pál, bizonyos szemCserháti Zsuzsa, Szulák Andrea és az pontból visszarepítette nézôit az egykori zönséggel az egyes csatornák. A Megasztár, 1994-es gyôztes, Bayer Friderika; illetve Ki Mit Tud?-ok világába. Ez volt a Társulat a Csillag születik, vagy épp a jelenleg is sok együttes, például a Generál, a KFT, va- címû mûsor, amelyet szintén a Magyar Te- futó X-Faktor már jelentôsen más tematilamint az 1968-as Ki Mit Tud? gyôztese, a levízió sugárzott 2007 augusztusa és 2008 kán alapszik, ráadásul más csatornák májusa között. A versengés mûsoraival, vagy esetenként egymással itt nem luxuslakásért vagy kénytelenek versenyezni a nézôk kegyeiépp lemezszerzôdésért zaj- ért, akik kedvükre válogathatnak a fiatal lott: a nyeremény a 25 éves és kevésbé fiatal tehetségek között; a széIstván, a király címû rock- les kínálat azonban hátrányokkal is jár. opera jubileumi Forrás: MTV Videótár: Hogy volt?! Ki Mit elôadásában való szereplés volt. A szakmai zsûri a Tud-ok… (2011. január 22.)

A cikk folytatása, ami a kereskedelmi televízidarab rendezôje, Szirtes Tamás vezetésével válasz- ók tehetségkutató mûsorainak történetét, szeretotta ki a legtehetségeseb- pét mutatja be, a Fészek következô, decemberi beket a nyolc fôszerepre; számában jelenik meg! • A Társulat tagjai a fôszereplô kiválasztása után az egyes szerepekre

Ki Mit Tud? a filmvásznon

XIX. évfolyam 4. szám 15_mozaik38_42_1904 - KESZ.indd 41

41 2011.12.01. 13:32:32

MOZAIK

FÉSZEK Innováció

Van tüzed?

Rajzolta: Adri

Szabad egy táncra?

Bosszút állok a bajtársaimért!

A Sz@rpoén Bt. kültagokat keres! Szívesen belépnél? Küldj nekünk egy olyan (sz@r!)poént, amit saját magad találtál ki, és a kültaggá avatás tiszteletére itt olvashatod viszont pályamûvedet!

Sz@rpoén Bt. - Az igényes szellemi termék pártolója. (szarpoenbt@feszek.pte.hu)

- Mit mond Ádám Keplernek, ha összefutnak Londonban?

- Nem vagy valami jó színben.

- Miért jár a maláj koalamaci ápolatlanul?

- Mert a koala lump úr.

42 15_mozaik38_42_1904 - KESZ.indd 42

- Mehetek a bicikliddel egy Kurt Russel?

- Nem! Chuck Norris Meg Ryan mehet vele!

Német kémek a II. világháború idején Angliában: - Two Martinis, please!

- Dry? - Nein, zwei!

- Doktor úr, nagyon durva hasmenésem van!

- Citrommal próbálkozott már?

- Persze, de ha kiveszem, akkor megint...

- Mehetek a bicikliddel egy Kurt Russel?

- Nem! Chuck Norris Meg Ryan mehet vele!

- Mi köti össze a metál koncertet a futóverseny utolsó métereivel?

- A hajrázás.

Ha meghal a hajóskapitány, akkor van a doktor.

(Szembeszél)

Sz@rpoén Bt.

A nagy sikerre való tekintettel

- Miért szomorú Júlia?

- Mert szék akart lenni, de Capulet.

XIX. évfolyam 4. szám 2011.12.01. 13:32:36

F

16_B3_1904 - KESZ.indd 39

2011.12.01. 13:33:31

Kedves Hallgatók!

A Fészek az idei évben is remek lehet ôséget biztosít azok számára, akik szabadidejüket szívesen töltik írogatással. Novella- és versíró pályázatot hirdetünk, ahova sok szeretettel várjuk a jelentkezéseteket!

Nevezni akármilyen jelleg û mûvel lehet, a lényeg a kreativitás! A legjobb írások helyet kapnak a decemberi Fészek számban, emellett pedig Fészek ajándékcsomagot is kisorsolunk!

Várjuk leveleiteket!

Határidô: Január 30.

Email: feszekpalyazat@gmail.com

17_B4_1904 - KESZ.indd 40

2011.12.01. 13:34:59