Sárga Szamár, 2014. október by Sárga Szamár

KAFEDIK 45 Program Borvirágos beszélgetések Letűnt idők Sárga Szamara Ilyés Lénárddal a Halottaskönyvről Sporttörténelem

SÁRGA SZAMÁR A Kazinczy Ferenc Diákklub lapja

2014. október

S z e m l e a K A F E D I K f én yképarchívumából

PÉNTEK, OKTÓBER 10.

SZOMBAT, OKTÓBER 11. Városnézés: bel-városjárás

Koszorúzás és KAFEDIK-fa látogatás

TARTALOM

13:00, találkozóhely: Českán, az óra alatt 4 A város képe napról napra, nyárról nyárra változik. Barangoljuk be kicsit és ismerkedjünk meg vele Névadónk, a magyar jakobinus† mozgalom és a 4 Vavreczky Gábor szemével. Borvirágos beszélgetések nyelvújítás egyik legnagyobb alakja előtti tisztelgés Kisprivatizáció és a Vyškovi koszorúval sörök Slam poetry§ az 1927-ben állított emléktáblánál, és emlékezete 7 néhány ünnepi gondolattal. Ezután közösen elláto15:00, Skleněná louka (Kounicova 23) 5 gatunk a KAFEDIK 40-ik születésnapján elültetett Kocsmablues: i^2 12 A slam poetry-láz Brünnbe is megérkezett! KAFEDIK-fához, amely szimbóluma lett az összeA K-Singers repertoárjából tartozásnak, megújulásra való készségenek és a 13 Melecsky Kristóf, Baranyovics Borisz és Laboda Róbert személyében. Állj ki és mondd te is! múltra való emlékezés fontosságának. 16:00, Špilberk: Kazinczy Ferenc emléktáblája és a KAFEDIK-fa, találkozóhely: a városközpont felőli várkapu 2

Kazinczy: XIV. 14

§ Olyan esemény, ahol a résztvevők pár percben adKazinczy életútjáról szóló folytatásos történetünk Sporttörténelem: ják elő műveiket és utána értékelik egymást. Célja szóXIV. – egyben utolsó – részét a 14-15. oldalon taa krónikás tollából 16 rakoztatás, kisebb hírnév szerzése és az, hogy az előadó lálod!

Variációk babok nászára „Hidd el, hogy érted” 18:00, Avia café restaurant (Botanická 1) „Kell-e nekem KAFEDIK?“ Ünnepi fogadás 3

előadásmódjával a lehető legnagyobb hatást 18 szuggesztív gyakorolja a közöségre. A 80-as évek Amerikájából ered, 20 egy eredetileg kőművesként dolgozó chicagói költő, Marc Smith ötlete nyomán. 22

A fogadáson a KAFEDIK jelenlegi és volt tagjai, vezetői és szimpatizánsai együtt ünneplik az érett felnőttkorba lépő diákszervezetet. Az estére szintén meghívást kaptak a partnerszervezetek képviselői, a támogatók és a médiák képviselői. Az est fényét tovább emelik a köszöntők, a kultúrműsor és a Borvirág‡ fellépése, a kellemes vacsora, a KAFEDIK új ört weboldalának ünnepi elindítása és a volt elnökök és Szívesen várjuk írásaitokat és ötleteiteket tagok múltidéző beszélgetése. az újság és a blog szerkesztéséhez. AzHasonlóan este egyik főszereplőivel, Borvirág hozzájárulátagjaival a örülünk aza anyagi 4-6. oldalon ismerkedhetsz soknak az újságmeg. nyomtatásához!

5 3

ÍRD TE IS A SZAMARAT!

IMPRESSZUM SZERKESZTŐ Havran Kati SZERZŐK Ambrus Tünde † A magyar jakobinusDemjén mozgalom a francia forradalom Gergő politikai eszméinek hatására 1794-ben a Magyar Király Havran Kati ságban szerveződött titkos mozgalom volt. A tényleges Peniaško társadalmi támogatottsággal nem Anna rendelkező szervez Peniaško kedés rövid életűnek bizonyult, párVica hónapos fennállását Tóth Péter követően közel félszáz tagját letartóztatták, s hét veze Vavreczky Gábor tőjüket kivégezték. ‡ Brünnben, 2012 nyarán diákokból TÖRDELÉS Demjén Gergőés nem diákokból formálódott tánckör, melyet Tóth jelenleg Péter szinte kifejezetten nem NYOMDA diákok alkotják; a tánc szeretetén kívül jellemző rá a tiskárna Josef Zezula, Boskovice kemény magon kívüli tagok PÉLDÁNYSZÁM 400fluktuálása és az, hogy bármilyen hosszú kihagyás után is nagy szeretettel fogadják Cím: Radnická 8, 602 00 Brünn az elkóborolt báránykát. Email: SargaSzamar@gmail.com

2 1 6

KEZDJÜK… Kezdjük…

KELL-E NEKÜNK ÚJSÁG? Olykor-olykor töprengve vakargatom a kobakomat. Hogyan vakargatom a kobakomat? - hangozhatna a kérdés. Töprengve. Ilyenkor rendszerint körbekémlelek (vajon vakargatja-e más is töprengve a kobakját?), és szemügyre veszem az egyetemi kis kávézó roppantul elfoglaltnak tűnő fogyasztóit. Kora délután van, a székek többsége üres, az asztalkákhoz általában magányosan érkeznek a diákok. Amint megjönnek, lezuttyannak egy székre és supsz, előhúzzák a táskájukból a laptopot, felpattintják a fedelét és pötyögni kezdenek rajta. Kompaktabbul megdizájnolt típusok tablettel érkeznek, annak a felületét kocogtatják. Vagy okostelefonnal. Ájfónnal, ájpeddel. Egy ember, egy asztal, egy masina. Egy masina, egy asztal. Egy masina. Masina, masina, masina mindenhol. Pötyögtetni és kocogtatni kevesebb energiát emészt fel, mint kézbe venni és lapozgatni, ahol minden oldal felfedezése relatíve komoly kézmozdulatot igényel. Soroljunk más előnyöket? Pötyögtetéssel és kocogtatással milliószor több információ kínálkozik. Ráadásul, nemcsak a felhasználó, hanem a gyártó szempontjából is egyszerűbb az online megoldást választani. Elég megírni és posztolni. Egy kézzelfogható valami gyártásánál ez a folyamat lényegesen hosszabb: megírni, megszerkeszteni, nyomdába küldeni. Összehorgászni a nyomdaköltséget. A szülinapok és évfordulók a nagy darab bifsztekeken és pukkadozó léggömbökön túl azért is jó dolgok, mert arra ösztökélnek, hogy visszanézzünk és számot vessünk. Hogy megnézzük, honnan indultunk és összemérjük azzal, hová jutottunk. Hogy elgondolkozzunk, jó-e az, amit csinálunk. Kell-e az, amit csinálunk?

HAVRAN KATI

Szülinapi buli 20:00, FAVAL music circus¶ (Křížovského 22) 6 A jubiláló KAFEDIK-nak a jubiláló TANKCSAPDA játszik, ez aztán az ajándék! Az előzenekar a közönségszavazást nyert Phoenix RT lesz, a koncertet követően pedig DJ Peter zenéi tetőzik a hangulatot. Így kell igazán megnyitni azt a szemesztert és megünnepelni azt a szülinapot! ¶ Egyetlen baja a helyszínnek, hogy nehéz megtalálni, ehhez jöjjön egy kis segítség: juss el a Mendálkra (Mendlovo námestí), a drazséról mondjuk az 1-es villamossal. A téren keresd meg a 84-es busz megállóját (a kolostor falánál), majd ha sikerült elcsípni egy arra járó buszt, várd ki a Velodrom megállót (természetesen, nem árt, ha van jegyed), itt későbbi járatok csak jelzésre állnak, ezért ne habozz jelezni a sofőrnek! A buszmegállóról visszafele irányba kell indulni, nem sokat, a FAVAL szerint 150 métert kell gyaloglászni, mire egy nagy üres udvarhoz ér az ember... már majdnem a helyszín! Keresztülvágunk az udvaron, felmászunk egy adag lépcsőn, de közben már örülünk, mert ott a FAVAL felirat az orrunk előtt, végigcaplatunk egy tornác-félén, és ajtó-ajtójegyszedőpult: MEGÉRKEZTÜNK! A visszafe út hasonlóan bonyolult lesz (ugyanmár...), meg kell keresni a Velodrom megállót, csak az ellentétes irányban. Állítólag, ez is 150 méterre van a klubtól. Innen aztán, éjszaka lévén, a 98-as éjszakai busszal jut el az ember az éjszakai élet központjába, a drazséra. Ott aztán, ki merre látja a neki megfelelő éjszakai buszt.

PANNI

CSÜTÖRTÖK, OKTÓBER 9.

PÉNTEK, OKTÓBER 10.

SZOMBAT, OKTÓBER 11.

Fotókiállítás és megnyitó

Koszorúzás és KAFEDIK-fa látogatás

Városnézés: bel-városjárás

18:00, Eleven Club (Dominikánská 11) 1

16:00, Špilberk: Kazinczy Ferenc emléktáblája és a KAFEDIK-fa, találkozóhely: a városközpont felőli várkapu 2

13:00, találkozóhely: Českán, az óra alatt 4 A város képe napról napra, nyárról nyárra változik. Barangoljuk be kicsit és ismerkedjünk meg vele Vavreczky Gábor szemével.

Az elmúlt 45 év fotókon: lesz fekete-fehér, szürke és árnyalatai (sokkal több, mint ötven!), harsogó színek, esetleg kifinomult színkezelés... Dokumentáló fotók, partyképek, pózolósak, spontánok – a lényeg az emlék, amelyet felidéznek. Bővebben a fotókiállításról: lapozz a 22-23. oldalra! Ilyés Lénárd – Formanek Csaba – Pignitzky Ádám: Halottaskönyv 19:00, Eleven Club (Dominikánská 11) 1 Színházi előadás a Tibeti Halottaskönyv* inspirációjára. A darab mondanivalója, az előadás varázsa szavak nélkül telepszik rá az ember gondolataira és ragadja magával a nézőt. Három halálesetről mesélnek a színészek, olykor groteszk humorral, olykor meditatív csenddel fűszerezve, boncolgatva a halál utáni lét és az újjászületés misztériumát. Nem csak a fizikai halállal találjuk szembe magunkat, hanem azzal a változás-halállal és újjászületéssel is, amelyet az ember élete során is megtapasztal. Bátran hozd cseh és magyarul nem beszélő barátaidat is, nyelvismeret nem szab gátat az élménynek! Ilyés Lénárd Halottaskönyvéről Vicának mesél virtuálisan a 20-21. oldalon. Táncház 21:00, Eleven Club (Dominikánská 11) 1 A tánctanítást Hanusz Zsuzsanna és Bolgovics Gergő vezeti, a talpalávalót pedig a Gereben zenekar húzza. A páros szatmári táncokkal érkezik. Hogy nem táncoltál még soha néptáncot? Nem akadály, csak kényelmes cipőd legyen, a többit bízd a zene és tánc varázserejére. Meglátod, hajnalig ropni fogod! * A Bardo tödol, azaz a Tibeti halottaskönyv halotti szertartáskönyv, amely a tibeti buddhizmus halállal kapcsolatos hiedelmeit tartalmazza. A szertartást a haldoklás kezdetétől a halál bekövetkeztén keresztül az azt követő időszak (köztes lét, bardo) során negyvenkilenc napig olvassák fel a haldoklónak, hogy utat mutassanak az újjászületések körforgásából (szanszára) való megszabadulásra. A tibeti buddhizmus szerint a lélek mindaddig jelen van, amíg nem dőlt el véglegesen az újjászületés mikéntje, az új test minősége.

Névadónk, a magyar jakobinus† mozgalom és a nyelvújítás egyik legnagyobb alakja előtti tisztelgés az 1927-ben állított emléktáblánál, koszorúval és néhány ünnepi gondolattal. Ezután közösen ellátogatunk a KAFEDIK 40-ik születésnapján elültetett KAFEDIK-fához, amely szimbóluma lett az összetartozásnak, megújulásra való készségenek és a múltra való emlékezés fontosságának. Kazinczy életútjáról szóló folytatásos történetünk XIV. – egyben utolsó – részét a 14-15. oldalon találod! Ünnepi fogadás 3 18:00, Avia café restaurant (Botanická 1)

Slam poetry§ 15:00, Skleněná louka (Kounicova 23) 5 A slam poetry-láz Brünnbe is megérkezett! Melecsky Kristóf, Baranyovics Borisz és Laboda Róbert személyében. Állj ki és mondd te is! § Olyan esemény, ahol a résztvevők pár percben adják elő műveiket és utána értékelik egymást. Célja szórakoztatás, kisebb hírnév szerzése és az, hogy az előadó szuggesztív előadásmódjával a lehető legnagyobb hatást gyakorolja a közöségre. A 80-as évek Amerikájából ered, egy eredetileg kőművesként dolgozó chicagói költő, Marc Smith ötlete nyomán.

5 3

Az este egyik főszereplőivel, a Borvirág tagjaival a 4-6. oldalon ismerkedhetsz meg.

† A magyar jakobinus mozgalom a francia forradalom politikai eszméinek hatására 1794-ben a Magyar Királyságban szerveződött titkos mozgalom volt. A tényleges társadalmi támogatottsággal nem rendelkező szervezkedés rövid életűnek bizonyult, pár hónapos fennállását követően közel félszáz tagját letartóztatták, s hét vezetőjüket kivégezték. ‡ Brünnben, 2012 nyarán diákokból és nem diákokból formálódott tánckör, melyet jelenleg szinte kifejezetten nem diákok alkotják; a tánc szeretetén kívül jellemző rá a kemény magon kívüli tagok fluktuálása és az, hogy bármilyen hosszú kihagyás után is nagy szeretettel fogadják az elkóborolt báránykát.

2 1 6

KEZDJÜK… Kezdjük…

HAVRAN KATI

PANNI

CSŰRDÖNGÖLŐS 4 csűrdöngölős

BORVIRÁGOS BESZÉLGETÉSEK Visszaolvasva a Sárga Szamár archívumában a néptáncra hívó cikkeket és toborzókat, úgy gondoltam, hogy egy sor rövidebb, személyre szabott interjú jó és új módja lehet, hogy képet adjunk arról a csapatmunkáról, amely a brünni Borvirágban történik hétről-hétre. Mindez kedvcsináló, melyhez aktualitásként fellépésünk szolgál, hiszen októbertől újra várjuk a régi és új tagokat, illetve beszámoló is, miszerint anno elkezdtük, csináljuk és nagyon élvezzük, és erre mind büszkék is vagyunk. Belsősként interjút készíteni könnyű és nehéz is egyben, néha triviálisnak tűnő kérdéseket is fel kell tenni, de rákérdeztem persze olyanra is, amit én sem tudtam, pedig mindig is érdekelt...

Fekete Laci

A kezdetekre vagyok kíváncsi. Mikor, miért és kikkel alapítottátok a Borvirágot? Ha emlékezetem nem csal, egy jól sikerült Kafedik(ta)túra alatt, illetve az utána következő folyosóbulin jött Csilla és Gyuri az ötlettel, hogy segítsek összehozni egy tánccsoportot. Vagy valami olyasmit. Legalábbis, hogy meg kellene állapítani, van-e igény kötöttségek nélküli néptáncolgatásra. Így került sor pár héttel később, 2012. május 10-én a toborzó gyűlésre egy kocsmában, ahol kéttucatnyian jöttünk össze. Mivel elég sokan voltunk, láttuk értelmét belevágni. Megbeszéltünk pár dolgot, egy ideig termet kerestünk, majd május 28-án megtartottuk az első táncot a Waldorf alapsuliban (Žabovřesky városrész, azóta is ott béreljük a termet). Itt egy tucatnyian voltunk, kétszer annyi fiú, mint lány, de Brünnben ez már csak így megy. Innentől kezdve hetente összejártunk, a létszám öt és húsz között váltakozik. Nevünk persze még sokáig nem volt, de eleinte nem is tartottuk annyira fontosnak. Kecsegtet-e azonnali sikerélménnyel a néptánc? Mennyire nehéz belerázódni? Nyilván akinek van néptánc- vagy társastáncalapja, vagy megfelelő ritmusérzéke, az könnyebben megtanulja a lépéseket, figurákat. Hozzátenném, hogy egyikünk sem képzett oktató, de még olyannal nem találkoztunk, aki ne tudott volna megtanulni legalább néhány egyszerű lépést. Az egyetlen akadály szerintem csak az igyekezet hiánya lehet. Néhányukon látni is mekkorát fejlődtek - ez nekünk jelent sikerélményt, hogy talán nem csináljuk annyira rosszul, de gondolom nekik is jól esik. Hogyan lehet leküzdeni azt a hátrányt, hogy nincs profi oktató a próbákon? Vagy ha kicsit kifordítom a kérdést, hogy ne legyen negatív: mi az önképző-jellegű kör sikerének a titka? Jó a kérdés, nehéz a válasz. Aki tanítja, tulajdonképpen az is akkor tanulja a táncot, esetleg pár nappal korábban már utánanéz. Épp ezért tudhatja, mi lehet a nehéz egy-egy új lépésben, és ennek több figyelmet tud majd szentelni. Ugyanez lehet a hátrá-

nya is, hiszen nem biztos, hogy így pontosan tanuljuk meg a mozdulatokat. Profi oktatóval jobban oda tudnánk figyelni a részletekre, de az oktató jelenléte egy sor egyéb kérdést is vonna maga után. Mire gondolsz? Ha „profira” váltanánk, akkor mi lesz a célja a táncok megtanulásának? Ha már tudjuk őket, kilépünk-e velük a nyilvánosság elé? Elég lenne-e heti egy táncpróba? Mi lesz azokkal, akik nem tudnak mindig jönni? Elriasztaná-e ez a teljesen kezdőket? A táncpróbák elvesztik-e a jó hangulatú, családias jellegüket? És persze nyilván jelentős anyagi vonzata is lenne az ügynek... Tovább is van, mondjam még? Mindenesetre minden kérdés megválaszolható, megegyezés dolga csupán. Van kedvenc táncod? Hál´ Istennek elég sok van, tulajdonképpen mindegyiket szeretem táncolni, amelyikben úgy érzem, hogy legalább pár lépést tudok. Mostanában szabadidőmben aránylag sokat foglalkozom a gömöri táncrenddel - akkor lehet, hogy ez a legkedvesebb táncom?

CSŰRDÖNGÖLŐS csűrdöngölős

Fábián Csilla

A megalakulás óta jársz táncolni. Mi vonzott be téged? Elsősorban maga a tánc. De mivelhogy baráti társaságról van szó, a többiek lelkesedése is motivált. Ezek szerint már korábban is táncoltál? Hát, ha az alapiskolás karácsonyi fellépések számítanak... amúgy nem. Csak egy-két táncházban voltam a Borvirág megalakulása előtt.

Balázs Katica

Hogy szereztél tudomást arról, hogy van néptánckör Brünnben? Az egyik KAFEDIK rendezvényen a kezembe akadt egy szórólap – nyílt próbát hirdettek, és én rögtön tudtam, hogy ott a helyem. A Borvirág előtt volt valamilyen kapcsolatod a néptánccal? A zselízi Kincső Ifjúsági Néptáncegyüttesben táncoltam egy éven át, még kiskoromban. Talán tíz éves lehettem. Akkor teljesen profi táncos vagy te is! Szerinted nehezek a táncok, amiket tanulunk? Remélem, az első mondat tele volt iróniával! Szerintem nem nehezek a táncok, és még ha olykor azoknak is tűnnek, olyan gyönyörűek, hogy úgy érzed, muszáj őket megtanulnod. Melyik tánc áll hozzád legközelebb és miért a kedvenced? A magyarbődi közel áll hozzám, mivel az volt az első tánc, amit megtanultam és fel is léptem vele. Ez még Kincsős időszak. A kedvencem pedig a mezőségi és a kalotaszegi… az a muzsika, az a sok pörgés-forgás annyira élvezetes! Meg nagyon tetszik az ördöngősfüzesi zene is, de a tánc még ismeretlen számomra. Már alig várom, hogy megtanuljam! Legszebb élményed mi volt? A legszebb élményt remélem, most élem majd át – a fellépést a 45-ösön. A Felvidéki Folktábor Gútán szintén nagyon jó volt. És azt is nagyon kedvelem, amikor a próbán úgy sehonnan előkerül a pálinka!

Két és fél éve létezik a kör, de most a 45-ös KAFEDIK születésnapon lesz először, hogy a nagyközönség előtt is bemutatkozunk. Azt, hogy a fellépésre koncentráljunk, nem kis részben a te lelkesedésednek és ösztönzésednek köszönhető. Miért gondoltad, hogy jó ötlet lesz ez? Szerintem azért van szükség fellépésekre, mert eleinte bizonyára elég maga a tánc iránti lelkesedés, egy idő után viszont laposodni kezd a dolog, ha nincs semmilyen cél, ami felé haladhatunk. Az ember egyszerűen elkezd többre vágyni a heti pár óra mozgáson kívül. A koreográfia összeállítása, begyakorlása, a stílus tökéletesítése pedig új motivációt adhat, megtanulunk figyelni a részletekre, talán a csapat is jobban összekovácsolódik. De majd kérdezz meg utána is, jó ötlet volt-e. Borvirág mellett eljársz máshová is táncolni? Mivel tudom a választ, cselesen úgy is kérdezhetném, hogy hol mindenütt jártál a nyáron? Ahova lehet, megyek, mert a gyakorlat kincset ér. Ezen a nyáron három tánctáborban is voltam. A Gútán megrendezett Felvidéki Folktáborral kezdtem, amelyet a pozsonyi Szőttes szervezett. Ott méhkeréki és mérai oktatás folyt. Következő héten Pomázra ment egy kisebb brünni különítmény a Magyar Vár Táborba, ott szatmári táncokat tanultunk. Augusztus végén pedig egy hetet töltöttem Széken, Erdélyben, ahol a helyi táncrendet tanultuk meg. Felejthetetlen élmény volt. Ezeken kívül akadtak egyestés táncházak is. Remélem valamit tanítasz majd belőle nekünk! Melyik a kedvenc táncod? Fú, erre a legnehezebb válaszolni! Azt hiszem, nincsen kedvencem. A szívemhez legközelebb az erdélyi táncok állnak, de mindenfélét lehet élvezni, ha az ember jó helyen, jó hangulatú emberekkel körülvéve ropja.

CSŰRDÖNGÖLŐS 6 csűrdöngölős Cséfa

A Borvirág előtt táncoltál a Kőrisben vagy valahol máshol? Igen, a Kőrisben. Ez volt az első táncos tapasztalatom. Miért jársz el hétről-hétre? Mit jelentenek neked ezek az alkalmak? Maga a tánc volt, ami legelőször megtetszett. Elmentem egy kőrises táncházba, és jól éreztem magam. Azt hiszem, ha nem néptáncról lett volna szó, akkor is elkezdtem volna. A néptáncban az a jó, hogy másokkal ellentétben nem mondja meg, hogy mit kell csinálnod, csak azt, hogy mit lehet. A „lányvezetés” képességének elsajátítása is nagy élmény, az ember tudatosítja a saját mozdulatait és testbeszédét, és megtanul jobban odafigyelni a másikra, megérteni a másikat. Aztán az első föllépés is jó élmény volt: gigantikus lámpaláz, egymásra utaltság, egymásra figyelés. A következők is hasonlóak voltak, és talán még lesznek is. Van kedvenc táncod? Nincs. Egy ideig az volt, amit először tanultam meg, de már nem emlékszem rá.

NYÍLT PRÓBA 2014. október 21., kedd feklaci@seznam.cz 00420 776 704 368 találkozó 18:15 Náměstí Svornosti megálló (34, 36-os trolival a Českáról) Innen megyünk együtt a Waldorf suliba.

Bálint Orsi

Mivel kolleganőm is vagy, „véletlenül” tudom, hogy mikor egy szép tavaszi vasárnap a városba költöztél, már az azt követő kedden elrángattunk táncolni. Hol táncolsz még a Borvirág mellett? A nagykéri Mórinca Néptánccsoportban, ahonnan származom. Otthon már kiskorom óta, majd’ tizenöt éve táncolok, és rendszeresen járunk fellépésekre is . Miben különböznek a mi alkalmaink a Mórincás próbáktól? Ha más egyáltalán. A borvirágos próbák kevésbé kötöttek, hobbiból táncolunk, nem konkrét koreográfiát (a mostanin kívül). A mórincás próbán mindig koreográfiát gyakorolunk és ezt tanítja nekünk a tánctanár Budapestről. Miről szólnak ezek az alkalmak neked? Nagyon tetszenek nekem a próbák, amelyeken részt vehetek a Borvirágban. Legfőképpen azért, mert mindenki szívvel-lélekkel szeret járni a próbákra, hobbiból táncol, ami a közös tánctanuláshoz, illetve tánctanításhoz vezet. Aki már tanult valamilyen táncot, éneket, csujogatást, amit a többiek még nem tudnak, szívesen megtanítja. Én is tanítottam itt zoboraljai táncot, ami tetszett a többségnek és élvezettel tanulták a lépéseket. Fontos a csoportban az egymásra való odafigyelés és az, hogy mindig jobbak legyünk, csiszolódjunk a táncban. Ez pedig a Borvirágban nagyon érzékelhető. És mi tetszett eddig legjobban nálunk? Nem vagyok régóta Brünnben, körülbelül hat hónapja... Viszont nyáron a csoport nagyobb részével kirándulni mentünk Balatonfenyvesre és Badacsonyra. Talán ez volt a legjobb élményem a csapattal. Melyik tánc áll hozzád legközelebb és miért a kedvenced? Több tánc van, amit szeretek és ami a kedvencem, például a zoboraljai. Az elsősorban azért, mert onnan származom, emelett szép koreográfiája van, gyönyörű tánc. Viszont a mezőségi, kalotaszegi, vajdaszentiványi táncok szintén nagyon tetszenek, ezek valamivel pörgősebbek, talán élvezetesebbek is.

DEMJÉN GERGŐ

OLDSZAMARAK oldszamarak

KISPRIVATIZÁCIÓ ÉS A VYŠKOVI SÖRÖK EMLÉKEZETE

AVAGY MILYEN VOLT LETŰNT IDŐK SÁRGA SZAMARA

Szombat este még roptuk a táncot a Jugyik bálján, a vasárnapi vonattal mentünk fel Brünnbe. Hétfőn pedig már készenlét volt a városban. Éjjel röplapok kerültek a koleszokra... Ott maradtunk három hétig, nekem már nem volt más ruhám, tavaszi cipőben, hóhullásban, agyonfagyva, betegen jártunk ki tüntetni... szembeálltunk a Svoboďákon a vízágyúkkal és nem tudtuk, hogy a tömegbe spriccelnek-e... az egy kivételes állapot volt, óriási privilégium, hogy ott lehettünk Brünnben 89 novemberében.

Így emlékszik vissza Csenger Géza, aki a Brünni Műszaki Egyetem diákja volt. A 89-es szervezkedés gócpontja a Masaryk Egyetem Bölcsészettudományi Kara volt. Itt gyűlt össze a sztrájkbizottság, és itt volt néhány KAFEDIK-tag is, akik a magyar diákok nevében is készítettek kiáltványt.

OLDSZAMARAK 8 oldszamarak „Fantasztikus visszagondolni, milyen naivak voltunk – meséli nevetve, a Českára néző egyetemi irodájában a fehér kanapén öldögélve Szaló Csaba. – Bent voltunk a bölcsészkaron, festettük a plakátokat, mikor este öt óra felé érkezett néhány diák, akik mondták, hogy az Obilnyákon megjelent két busz tele sisakos rendőrrel. Mindenki megrémült, hogy jönnek ide elzavarni minket vagy mifene… Összeült tehát a sztrájkbizottság, és eldöntötte, hogy be kell zárni az ajtót. Odamentünk hát a bejárati ajtóhoz, és megfordítottuk a kulcsot a zárban. Csakhogy az ajtó – ugyanúgy mint ma is – üvegből volt. Szóval ha valaki igazán akarta volna, egy rúgással betöri. Akkor és ott viszont mindenki komolyan gondolta, hogy most már oké, ha bezártuk az ajtót. Ez is azt mutatja, mennyire magabiztos volt az egész dolog. Ekkor már senki sem hitte, hogy ránk rontanak gumibotokkal, senki nem félt kimenni tüntetni. A kafedikosok közül mindenki részese volt a történéseknek.” A kilencvenes évek elején a KAFEDIK egy teljesen megváltozott légkörben találta magát. A nyolcvanas években a diákklub olyan rendezvényekre összpontosított, ahova ellenzékhez tartozó magyarországi vendégeket hívtak előadni. A klub fő szervezői egyértelműen disszidens vonalat képviseltek. Mikor a rendszerváltást követően legálissá válik az az eszmeiség, ami már előzőleg is jócskán fűtötte a hangulatot, ez hatalmas löketet ad a szervezőknek: beindulnak a vitaestek, az Okoskodók, és ekkor születik meg az ötlet, hogy magyar nyelvű diáklap készüljön Brünnben. Miért lett Sárga Szamár az újság neve? Feltehetően név-átmentés

(is) állhatott a dolog hátterében. A hetvenes és nyolcvanas években a magyar diákok legkedveltebb találkozóhelye egy Klusáčkova megállóhoz közeli kiskocsma volt, amelyet a helyiek lapos és szögletes kinézete miatt Čtverecnek csúfoltak. A kafedikos diákok körében a Sárga Szamár becenév terjedt el, melynek szellemi atyja egy volt klubelnök, Duffek László – Muffi volt, akit szintén a becenevén emlegetett mindenki. A KAFEDIK-nak nem volt még ekkor saját klubhelysége, így ebben a kiskocsmában összpontosultak délutánonként a magyar diákok. Itt születtek az ötletek, folytak a spontán beszélgetések és csorogtak le a torkokon a hatalmas korsó Vyškovi sörök. A zöldfülűek itt kaptak tanácsokat a régiektől, hogy melyik tanárok előadásaira érdemes járni, melyik könyvtárban találják meg amit keresnek, de nagy életigazságok is hasították a vastag füstöt – egyszóval, a kiskocsma a brünni magyar diákélet egyik alappillére volt. A rendszerváltást követően azonban meglepő fordulat következett – ahogy arról a szerkesztők egy későbbi cikkben megemlékeznek: „a kisprivatizáció nagy divatizációjával váratlan dolog történt: megszűnt a Sárga Szamár nevű kocsma.” A vendéglátóipari egység megszűnésével a magyar diákok más sörözőhelyekre telepítették át a székhelyüket, néhányan viszont eltökélték, hogy a helység eszmeiségét nem hagyják veszni. Adott volt hát az ötlet, hogy az akkortájt létrejövő újságot Sárga Szamárnak nevezzék el. A demokrácia szellője pedig komoly löketet adott az újság írásához, megszervezéséhez és további víziók megálmodásához. Még az első szám megjelenését megelő-

oldszamarak zően a Sárga Szamár be lett jegyezve a Bünni Városi Nemzeti Bizottság kulturális szakosztályán. A hivatalos engedély ekkor már természetesen nem volt szükséges egy diáklap megjelenéséhez, de a szerkesztők eldöntötték, hogy kell az engedély – éppen azért, hogy bizonyítsák: már lehet. Czékus András, az akkori főszerkesztő így emlékszik vissza a Sárga Szamár működésére: A szerkesztőség gyakorlatilag egy közösségként együtt készítette a lapot. A főszerkesztői poszt csak formalitás volt és technikai problémák megoldásait jelentette egy olyan időben, amikor nem voltak még elterjedve a számítógépek. A cikkek begyűjtését követően szerezni kellett egy számítógápet, valakit aki a cikkeket begépeli és valakit a nyomdai előkészítésre. Nagyon sok segítséget kaptunk abban az időben volt KAFEDIK-tagoktól és szimpatizánsoktól is ezen a téren. A Sárga Szamár tehát azok szerveződéséből állt össze, akik fontosnak tartották a KAFEDIK-ot, írtak, vagy pedig lett volna kedvük írni, de nem volt idejük, esetleg egyáltalán nem írtak, de megmondták másoknak, hogy mit írjanak. Ahogy azt a szerkesztők kitűzik célul, az írások „a sokszínű brünni diákéletet, a KAFEDIK gazdag tevékenységét igyekeznek közelebb hozni az olvasóhoz könnyed, már-már laza formában.” Már a második lapban körvonalazódik a koncepció: a Szamár külön rovatokból épül fel - mint az Okoskodó, a bablevesfőzők rovata, a Nőtanács és a K-Singers, azonkívül a középiskolások számára is készül egy ismertető a brünni egyetemekről. Amint megíródtak a cikkek, az alkotók leültek, elolvasták egymás szövegeit és megvitatták őket.

Az illusztrátor Boros Csaba volt. Az újság technikai kivitelezésében egy volt klubelnök segédkezett, Csenger Sándor. Az újságnak három száma jelent meg. A második szám kiadását követően viszont története szorosan összefonódik a frissen alakult Diákhálózatéval. Már a nyolcvanas évek második felében egy vitális hálózat létezett a csehszlovákiai klubok között. Az egyes diákszervezetek tagjai rendszeresen látogatták egymás rendezvényeit, és minden évben együtt rendezték az őrsújfalusi tábort. Együttműködésük gyümölcseként 89-ben, még a rendszerváltást megelőzően megalapították a FEDITet, azaz a Felvidéki Magyar Diáktaná-

MESE-FÉLE (SZAMÁRBA BELE FÉR-E?) Írjunk! Verset írjunk? Prózát írjunk? Prózát írunk. Az íráshoz és az iváshoz, valamint a síráshoz megfelelő környezet kell. Illat, zene, fény, társaság. Attól függetlenül (vagy pont azért, esetleg pont annak ellenére?), hogy a KAFEDIK javarészét technikán tanuló diákok alkották, a kultúra be-belopta magát a Szamár hasábjaira. Először egy, majd egy egész kettesoldalat is megkörnyékezett. „Pont az volt az egyik ötletünk, hogy az által, hogy a többi klub irányába is kinyitjuk az újságot, egy csomó ember megismerheti azokat, akik ott írnak verset, novellát, vagy jól fényképeznek, esetleg más remek ötleteik vannak. Megjelent még egy újság, már a DH szerkesztésében, az már teljes egészében ez alapján a koncepció alapján készült.” Tegyük hozzá – Brünnben is tapintható volt művészet, bár könnyedebb vizeken evezett, és feltehetőleg sörgőzösebb estéken tört föl valahonnan a mélyből: a brünni dalnokok népdalok és más ismert zeneszámok átköltésén ügyködtek, melynek gyümölcsét a KAFEDIK-Singers repertoárja képzi.

oldszamarak

csot. A rendszerváltást követően viszont, a FEDIT-től teljesen függetlenül alakult még egy diákmozgalom Nyitrán, Csehszlovákiai Magyar Diákszövetség néven, amely a csehszlovákiai magyar diákok érdekképviseletét tűzte ki céljául. Az akkori fediteseknek így – ha azt akarták, hogy továbbra is ők maradjanak a csehszlovákiai magyar diákok egyetlen szervezete – közös nevezőre kellett jutni a frissen alakult mozgalommal. Megalakult hát a Diákhálózat, amely magába szippantotta a volt FEDIT céljait és eszmeiségét és a nyitraiak politikai stratégiáit. „Akkor az emberek többségének még nem volt egyértelmű, hogy a politika az valamilyen disznóság. Mindannyian úgy gondoltuk, hogy bele tudunk szólni a dolgokba, mivel egy demokratikus államban így kellene hogy működjenek a dolgok. Mint ahogy az orvosoknak megvan a saját érdekképviselete, így a magyar diákoknak is saját érdekképviselet kell, és úgy gondoltuk, ez a DH lesz. Ennek a politikai elképzelésnek, vagy stratégiának volt része az, hogy nincs mozgalom újság nélkül.” Ekkortájt pedig a KAFEDIK volt az egyetlen diákklub, amelyik saját lapot írt. Szaló Csabának és társainak az volt az elképzelése, hogy miután összekötötték a klubokat, a Sárga Szamár lehet egy olyan közös pont, ami minden csehszlovákiai magyar diáké. Egy olyan újságot képzeltek, amely beszámol arról, mi történik az egyes diákklubokban, és általában – mi zajlik a csehszlovákiai magyar diákok életében. Havonta, akár kéthetente megjelenő, professzionális szerkesztőséggel működő újságban gondolkodtak.

A KAFEDIK hamarosan tehát örök cenzor státusszal felajánlotta a lapot a DH-nak. A vízió meg volt határozva: nagyközönség elé vinni azt, ami helyi kezdeményezésként jött létre. „Fantasztikus dolognak tartottuk, hogy a többi klub ezt példának tekinti, és mindannyian úgy gondoltuk, ebből kell, hogy létrejöjjön a közös DH-s újság.” Az újság finanszírozását a meglévő intézményrendszer alapján tervezték a szerkesztők. Hogy állami támogatást szerezhessenek, konkurensekké kellett volna hogy váljanak az ex-kommunista magyar kisebbségi intézményekkel. Csaba szerint a források és a lehetőségek erre adottak voltak, csak a csapatot kellett mögé megszervezni. Ezt viszont nem tartották elképzelhetőnek Brünnben, ahol

JELENTKEZIK A NÖTANÁCS Hön szeretett klubunkba végre betört a feminizmus. (A lyukakat már betömték.) Ennek köszönhetö (mármint a betörésnek) egy színes színfolt, a sejtelmes nevű Nötanács megalakulása. Ezekkel a szavakkal indítja rovatát a legelső Sárga Szamár Nőtanácsa. A kilencvenes évek elején forrott a levegőben az emancipáció. „Egy olyan tenzió volt jelen, amit a fiúk többsége egyáltalán nem érzékelt. A KAFEDIK-ban, ugyanúgy, mint más diákklubokban, elég kemény macsó kultúra volt – amit részegség, durva beszéd, meg lenézzük-a-lányokat-hozzáállás jellemzett. Volt viszont néhány lány – és nem csak lány – akik úgy érzékelték, hogy a falusi bunkóságot nem biztos, hogy el kell nézni csak azért, mert magyarok vagyunk. Számunkra ez azért volt érdekes, mivel

oldszamarak mindössze egy maréknyi magyar diák tanult Pozsonyhoz képest. És ekkor kezdett körvonalazódni az ellentét a KAFEDIK berkein belül. Sok kafedikos ugyanis nem vette jó néven, hogy a Sárga Szamár nem csupán az egykori kocsma füstössörös hangulatát idézi, hanem nemzetközibb vizeken evez. „Így, távlatból nézve azt hiszem, már elmesélhetem… Nagy veszekedés volt, hatalmas. Miután megjelent a második Sárga Szamár, az után az örsújfalusi tábor után, ahol az újság a DH lapja lett, rettenetesen összevesztünk. Sokaknak ez ugyanis azt jelentette, hogy ellopták tőlünk, mint KAFEDIK-tól az újságot. Számunkra viszont, akik vezettük a klubokat, ez az összefogás természetes volt, hiszen úgy gondoltuk, azért vagyunk magyar

pár ember ezt megpróbálta tematizálni, és ezzel elősegíteni, hogy beszéljünk róla és gondolkodjunk. El is tökéltük, hogy néha úgy is kéne beszélgetnünk, hogy nem vagyunk borgőzösek.” A Nőtanács adta tehát az ötletet az Okoskodók indulásához. Egy-egy Okoskodó esten akár negyven ember is bepréselődött a szobára, hogy beszélgessen – feminizmusról, anarchizmusról, magyarságról és vegyesházasságról… „Elhittük azt, hogy most már más világ lesz. Azelőtt is beszéltünk sok mindenről, csak ott volt a háttérben, hogy ott lehetnek a titkosok és a besúgók. 90 után egy olyan felszabadultság-érzés lett úrrá az embereken, hogy elfogadtuk, hogy bármiről lehet beszélgetni, és azt is, hogy különböző pozíciók is lehetnek. Persze, néha aztán üvöltöztünk egymással…”

diákok Csehszlovákiában, hogy csináljunk valami közöset. Ezért csináltuk a DH-t. Sok ember azonban úgy gondolta, hogy le se fütyüli, mit csinál a többi diákszervezet, mi vagyunk a KAFEDIK, és miénk a Sárga Szamár.” Az újság harmadik száma már a DH lapjaként jelent meg. Ekkor derült ki igazán, milyen feszültségek húzódnak meg a szerkesztők között. Rövidesen eltűntek azok az emberek, akik a magukénak tekintették az újságot azért, mert Brünnhöz kötődött. A konfliktuson kívül feltehetően Szlovákia és Csehország szétválása is szerepet játszhatott abban, hogy a Sárga Szamár – megszűnt. „Az egy nagy pofon volt akkor… Én már nem voltam Brünnben, Manchesterben tanultam. Teljesen értetlenül álltunk a tények előtt mi is, és a csehek is, közülük mindenki a sajnálatát fejezte ki. Szlovákiában természetesen megváltozott a DH politikai mozgástere. Csehországban, a Brünnben és Prágában tanuló szlovákiai diákok külföldiek lettek, így egy csomó ember nem is jöhetett ide tanulni, mivel fizetni kellett volna a tandíjat. Azok, akik 93 után itt tanultak, vagy ösztöndíjasak lettek, vagy maguknak fizették a tandíjat. Biztos volt az is, hogy nekünk, mint klubnak, végünk van. Ha nem lesznek szlovákiai magyar diákok, akkor nem lesz KAFEDIK sem, és ez nem volt egy reményt keltő állapot akkor.” A Sárga Szamár tehát elhallgatott. 1995-ben egy kísérlet erejére felélesztették Vén Szamár néven, hogy aztán tíz évnyi csipkerózsikaálomra szenderüljön…

HAVRAN KATI

KOCSMABLUES 12 Kocsmablues

i^2 Baszki, olyan gáz volt a mostani gyak, rendesen legyakott a tanár. Mit tegyek, nincsen net már egy hete a Purkiny kolin. Nem elég, hogy közösállású zuhanyok vannak, de a net sem megy… Persze meg is lehet érteni, na de akkor is. Mindegy, most legalább a tizenkettesen tartok a Meoptából, de nem szállok le a kolinál, megyek tovább. Kluszácska célom helye, pontosan a régi világ egy ritka kis panoptikuma, a Vyškovi étterem. A vyškovi jelzőt megértem, de mi ez a fennkölt cucc? Még hogy étterem? Kérem szépen, pajzel čtvrté cenové kategorie, de a békakuruttyi PolgárJenőúrHivatal már csak így tartja számon. Vyškovinak. Szépen Vyškovi is a sör, hiszen talán ez a legnagyobb erénye eme vendéglátóipari létesítménynek. Remélem, megint lesz bent valami érdekes arc, hisz mondhatni évtizedek diákjainak ez egy fasza kis találkahelyet nyújt. Kluszácskova! - szólt a hangszórós nénje. Leugrás a járműről, majd irány a Tábor utca. Erre jár a troli Békakuruttyra a Cseh utcáról. Az igazat megvallva, nincsenek itt extra nagy épületek, csak olyan ötszintes lakóházak, de mégis ez a kis doboz (vagy ház?) eltörpül közöttük, pedig törpössen jó! Nah, menjünk be, miért is ne. Ne, ne ítélj elsőre, mert szarul néz ki, de bentebb vár csak az igazi meglepetés. Sárga a színe kívülről, jah, ennyit lehet mondani, mert amúgy nyic moc. Oldalról gyönyörséges szocis ajtó, persze nem félvezető, ez vezető, mégpedig

acél, szocialista acél. Azért a kenőanyagot jól kispórolták megint, nyikorog a fenevad mikor nyitom s csukom. Első dolog, ami megcsap, az a benti légkör. Igen, itt megállt az idő, mintha megállt volna. A levegő áporodott fajtájú cigarettafüsttel vegyül. A látvány elsőre: jó munkásemberek isszák napi sörüket. Ez az egyik vendégsereg. A másikat a lokális diákság alkotja. Nem csoda – olcsó a sör, s diáknál a krediteknél csak a pénz kevesebb, sokszor... Szal itt vagyunk. Azért, ami a népszerűséget illeti, nem csak az olcsósága fontos, mert akkor a halálszán is túl elmehetnénk, ott csak 18 korona a Policska. Nem, itt nagy szerepet játszik a diákság önlogisztikája. Közelben a Listovy, Kounicovy, Kaunicovy, Purkiny, Palacki kolik. Persze mi, magyarok, itt is szépen tömörülni tudunk, mint rostos narancslé alján az üledék. Látom nem vagyok egyedül, itt vannak a kollégák is. Irány az asztal. Mire leültem, jött a sör is. Mindenki elé szépen egy NAGY korsó. Poénból szólok a pincérre: egy kis kofolát kérek! Ne akarjátok tudni, milyen arcot vágott. Válasza tömör és rövid volt – Nincs! Meg amúgy is, teli vagyunk, ne gondolja, hogy itt önnek egy kis kofolát fogok majd csapolni. – Erre odavágja a korsót az asztalra. Jól indul az este. – Nah, hogy vagytok? – s el is kezdődött a

Kocsmablues

– Hazamenet! – erre ő artikulálatlanul felkiáltott: – CCPSSZTKCE!!! A történetben szereplő személyek és helyek találtak, bárminemű azonosság az irrealitással csak a szerző műve. Sajnos soraim csak egy alternatív jelent, egy másik téridő síkot mutattak be, ahol nem zajlottak le a kilencvenes évek vad disznóságai, amolyan utópia a jelenben, mindenki boldog, mindenki Sárga, mindenki Szamár…

JASON

KICSINY FALUM… Am Dm Kicsiny falum, ott születtem én. Dm F E Nincs ott gyertya, nincs ott lámpafény. Dm Am Házunk előtt transzformátor áll, Dm D#dim7 E7 Ötven hercen vigan rezonál. Megírom majd jóanyám neked, Küldjél lóvét mert már szenvedek. Kölcsönpénzből nem birom tovább, Nincs ebédem, nincsen vacsorám. Am Dm Am Dm Amikor az iskolába néha be-betérek, Am E Am Gondoljatok akkor énreám. F G C Rendes ember én már nem leszek, Am E Mérnök úrnak ne nevezzetek. Am Dm Am Dm Ha eszembe jut minden vizsga, ami énrám vár, Am E Am Tele lesz az ingem és gatyám.

HA ÉN FIRMA VOLNÉK…

BRÜNN VÁROSÁBAN…

Am E Am Ha én firma volnék, mindig csak piálnék. C G C Minden áldott este sörben megfürödnék. Am Dm G C Megfürödnék én a sörnek nagy habjában, Am E Am Akkor lennék boldog, ha mindent megpiáltam.

Cm Fm Cm Brünn városában van számos utca, Fm Cm G Cm És minden utcán van sarok. Cm Fm Cm És minden sarkon vannak kocsmák, Fm Cm G Cm És minden kocsmában iszok.

Ha én gólya volnék, meg-meg alázkodnék. Minden firma előtt a földre borulnék. Borulnék én jobbra, borulnék én balra, Ráborulnék én már mindenféle szarra.

a Megkötöm lovamat… népdal dallamára

B D# B7 D# És ha berúgok hazavezetnek, C Fm C7 Fm Mert a gólyák erre esküdtek, Fm Cm Fm Cm De még oly részeg nem vagyok, Fm Cm G Cm Hogy többet inni nem bírok.

a Bob herceg: Londonban, hej… dallamára

A K-SINGERS REPERTOÁRJÁBÓL

beszélgetés. Mindenről ment a duma. Megtudtam, mi a fenét is akart az a fránya tanár, mert itt nem csak a sör dűl. Persze, miután az a mennyiség gördült le, miután már kvázi nem illik érdeklődni a mennyiség iránt, a diskurzió tárgya egyre inkább egyéb témák felé tartott, mintsem a suli. Ilyenkor a tér s idő kontinuitása valahogy megbomol, a hallás, beszéd, elme állapota megváltozik. Egyszerre azon kapom magam, hogy rajta kapom magam, újból csak mit stamgajsztok maradtunk, s a csacsi ismét nyugovóra tér. Szólok is a kolléga úrnak:

KAZINCZY 14

Kazinczy

XIV. 1801. júniusában egészségügyi okok miatt megnyitották Kazinczy Ferenc munkácsi börtönének külső ajtaját. Őrzői közül senki sem gondolta volna, hogy a fiatalos testalkatú Kazinczy kifér belső ajtajának nyílásán, melyen az ivóvizet szokták a raboknak beadni. „Vállam ki nem fére a lyukon. Ingre vetkezém, s kifére. De el is akadék a csípőmön. Egyiket ott diagonális intézetben feljebb emelem, s fejjel esém ki a küszöbön, sérelem nélkűl. Sorba járám társaimat, de némán és lábhegyen. Riedelének, kit küszöbén átlépni soha nem engedtek, (…) nyitva volt valvulája, de zárva a külső s belső ajtó, s ő a valvula mellett szívá a tisztább eget. Sokat köhögcsélt. Ott semmit sem hallhatván, szomszédjához menék, ki felől már említettem, hogy senkivel nem kopoga. Az misét monda magában, s rekedt hanggal éneklé: Vere dignum et justum est, aequum et salutare etc. Már tovább akarék menni, midőn a megtébolyodott öreg moguntiai consiliarius a mise közé exorcizálást szöve: – Geist der Lügen – ich befehle dir –, im Namen der ewigen Wahrheit – mir Nachrichten zu bringen – von meinem geliebten Weib – von meinen Kindern – von meinen Enkeln und Kleinenkeln. (Hazuságok lelke, parancsolom neked az örök igazság nevében, hogy hozzál híreket szeretett feleségemről, gyermekeimről és unokáimról. ford.: vica) Ruzsicska kompozitor vala, s éppen egy lengyel táncot komponált. Nem lévén violínje, fortepianója, énekléssel komponálá a táncot; el-elakadt, s igazítá, ami hibásan volt. Macskajáték. A többiek mulatságaikra nem emlékszem. Nehezen és veszedelemmel másztam ki, igen könnyen és minden veszedelem nélkül be, mert az ajtón deszkapánt vala keresztűlvetve, melyen a lábam nagy ujját megvethetém, s asztalomon elnyúlhaték.” Szomszédja, a már említett Riedele, ijedt kopogás-jelekkel adta Kazinczy tudtára, hogy valaki sétálgat a folyosón. „Ez így méne harmadnapig, s a szegény ember nekem és minden társainknak beszélgeté, hogy egy nebuló fel s alá jár itt, s hallgatózik. Rémülésben vala a ház s én hiába igyekeztem elcsendesíteni.”

Negyedik nap Riedele rájött, hogy maga Kazinczy sétál a folyosón. Kérte, hogy ha lehet, juttassa őt egy kis élelemhez. „– Szívesen, édes barátom, de mint adjam? Ekkor megtaníta, hogy ő le tudja venni kemencéje gombját; a fűtő-lyuk csak egy úgynevezett sassal, nem kolcsos zárral van bereteszelve. Nyissam meg a fűtő-lyuk ajtaját, s adjam be az étket. – S mit parancsolsz? – Barátom, én tíz esztendeje már, hogy napjában négy krajcárral élek; adj valamit adhatsz; de kivált édes tejet. Én mindent főzetheték, amit erszényem elbírt, az pedig mindent elbírt, mert anyám közel volt, s én vele titkos levelezésbe tevém magam; ha fogyott a pénz, egyszerre izentem, s a pénz jött. – Barátom – mondám Riedelének –, tudják, hogy kávét nem iszom, és így azt nem adhatok, elárulnám magamat; de hozatok egy font csokoládét, s mindennap kapsz egy téglát belőle, s sültet, sódart, tésztát, süteményt szívesen adok, és mindennek, aki kemencéje gombját kifordíthatja. Riedele és még három fogoly leveheték gombjaikat, s nekem az a gyönyörűségem volt, hogy ezeket ezentúl minden nap megétettem. Riedele mindennap kapa egy meszely édes tejet. Olykor tokajit is. – Uram – mondám Kiesewetter profósznak –, tudja az úr, hogy én eddig sohasem ettem. Most farkaséhség szálla meg; főzessen bőven az úr. – Kiesewetternek éppen ez kelle; mert az

Kazinczy ő felesége főzött, s így rajtam többet nyere hónaponként, mint minden társaimon.” „Valamikor a lyukon kibújni akarék, mindég jelt adtam doktor Menznek, kinek szobája éppen a grádics mellett álla, hogy legyen ajtaja mellett, s ha valaki jő a grádicson, adjon jelt, hogy beszökhessem. De addig jár a vízre a korsó, míg eltörik, s a veszedelmet semmi emberi okosság nem tudja eltávoztatni. Legokosabb nem tenni, ami veszedelmes.” Június 26. 1801. „szörnyű zápor esék, s én jelt adék dr. Menznek, hogy bújni akarok. Az felele, hogy már állja a vártát, s én kibúvék, s kiosztám alamizsnáimat. A zápor ekkor kezde ömleni egész sebességgel, s az eszterháról nagy zajjal ömle. Menz jelt ada, hogy jőnek; de a csorgás miatt én nem hallám a jeladást. Elréműlék, midőn a Riedele ajtaja előtt fel látám lépni Kiesewetter profószt, s azon pillanatban utána a commendanst, a grádicsról a folyosóra. Mint a mókus beugrám lyukamba, s asztalom, midőn ajtómhoz érének már helyén volt.” Kiesewetter legalább annyira meglepődött, hogy egy rabot a folyosón lát sétálgatni, mint maga, a tetten ért Kazinczy. Kifaggatta, látta-e valaki őt odakint, ám Kazinczy mindent letagatott. „Ekkor elővoná a Bujanovics Károly udvari ágens levelét consiliarius Kazinczy Andráshoz: – Őfelsége az úr öccsének, Ferencnek eleresztése iránt ma, június tizennyolcadikán írta alá a beadott esedezést. A parancsolat vagy staféta által vagy első postával indul. – Uram – mondá a commendáns –, ha jelentést teszek, hogy az úr kinn volt, a parancs hiába jő. – Megtévedék oda feljebb; ekkor buktam térdre a commendáns előtt. – Többé nyitva nem hagyom az ajtót – mondá a commendáns; az úr pedig nekem becsületére fogadja, hogy társainak el nem mondja, mi hírt veve az ágens levelében. Olvasóm képzeli, mint remegtem a commendáns elmenése után is, hogy kívül kaptak. Deprendi miserum est! De hogy társaim nyomorúságokon enyhítettem, azt nem bántam volna meg, ha gyönyörű tettem miatt, bár az sokba nem kerűlt, vesznem kellett volna is.” Június 28. „Kilenc órakor jő Kiesewetter. (…) Magyar mentémbe öltözve menék, táncolva le

a grádicson, repűlve végig az udvarkán, futva fel a felsőbb vár felé. Vasárnap volt; a nép gyűle misére. Mely öröm nekem, mely öröm nekik!” A főstrázsamesternél már várta Kazinczyt testvére, József és unokaöccse, István. „Mint az istállóból kiszabadult csikó, úgy futottam be a réteket, melyek a vár alatt nyugotra fekszenek. Oda jöve a commendáns cselédje: – A főstrázsamester úr ebédre várja a három Kazinczy urakat.” Ezen az ebéden még egy utolsó meglepetés várta Kazinczyt. „Midőn a commendáns kávéját kanapéján ülve inná, egy hatvanesztendős félszemű kisas�szony, Fanny, engem egy ablakhoz szólít. Ez ablak a Zrínyi Ilona idejében ajtó volt, a fejedelemasszony itt lépe le kevés ölnyi kertjébe. A kert mélyecskén feküdt: (...) – Nekem itt egy tyúkketrecem van, deszkából s a deszkák a melegségben hasadást kaptak. Egyszer, még tavasszal, étetém tyúkaimat, s csattanást hallék alólról. Letekintettem a hasadáson. Szemem onnan az urak sorára reppent. S mit láték? Egy foglyot, ki a legfelsőbb soron a kemence lyukán nyújta másoknak étkeket, azután a középső sorra ment le, s ott is kettőnek nyújtá be alamizsnáját. Azóta mindennap nézém a scenát. Kazinczy úr, az úr egyike lesz a legszerencsésebb embereknek; emlékezzék az úr próféciámra, mikor majd az lesz.” Ezzel a történettel ér véget Kazinczy fogsága, s naplója sem tartalmaz egy pár soros epizódon kívül több bejegyzést. A KAFEDIK névadójának viszontagságait éppen öt évvel ez előtt, a 40. születésnapi ünnepség alkalmával kiadott Sárga Szamárban kezdtük feldolgozni azzal a nem burkolt céllal, hogy bemutassuk Kazinczy kevéssé ismert, hétköznapi, éppen ezért talán sokkal emberszerűbb arcát. Minden széndékos tervezés nélkül, éppen most, öt évvel később értünk el a történet kedves befejezéséhez. A Kazinczy-függőknek azonban jó hír, hogy ezzel korántsem merítettük ki a teljes életművet, tessék bátran fellapozni! Fogságom naplója – Kazinczy Ferenc műveinek Szauder Mária válogatása alapján megjelent gyűjteményéből ollózta:

VICA

SPORT

Sport

SPORTTÖRTÉNELEM: A KRÓNIKÁS TOLLÁBÓL Az első KAFEDIK krónika legelső oldalát olvasva erre bukkanunk: A Brünnben tanuló diákok kicsi, de annál lelkesebb csoportja elhatározta, hogy a prágai AED mintájára megalapítják itt is a magyar diákokat összefogó, kultúrális igényeket részben kielégítő küldetésű klubot. Ez annyira jól sikerült őseinknek, hogy az azóta eltelt 45 év (vagy még több) kafedikosainak akkor is sikerült és sikerül a mai napig megtalálni egymást, amikor a szellem erősítése mellett a test edzésére és építésére kívánnak időt szánni. A KAFEDIK krónikája kiváló forrásként szolgál ennek felelevenítésére. Mi sem mintázza jobban a fenti állítást, mint hogy már 1972. május 27-éről van feljegyzés egy kirándulásról a Kateřinská, a Macocha és a Sloupsko-Šošůvské barlangokhoz. Ha egy 10 kilométeres gyalogos kirándulást túrának lehet nevezni, akkor ez volt az első Kafedik(ta)túra. Ezen év júniusában volt egy kirándulás az Údolí Lásky-ban, melynek érdekessége, hogy egy lány sem jött el. A feljegyzések alapján nagyon jó volt a hangulat, volt tábortűz, sok énekelgetés, dalolás és nótázás.

A játékosok és a nézők a mérkőzés porát a Čtverecben öblítették le egy-egy sörrel, vagy málnával. Az ezt követő időszakból ritkábban történtek feljegyzések a brünni magyar diákok sportéletéről. De találkozhatunk egy nagyon frappánsan megrajzolt focis grafikával az 1975/76-os tanévből, vagy épp egy fényképpel egy 1978as Macochás túráról. Krónikánkban szintén 1978-tól kerül feljegyzésre klubunk részvétele a Nyári Művelődési Tábor előtt megrendezett kerékpártúrákon. Ebben az évben tagjaink mintegy 330 kilométert tekertek le 9 nap alatt, hogy Gombaszögről eljuthassanak Őrsújfalura, a tábor helyszínére. Ezalatt előadásokat hallgathattak meg különböző helyszíneken. Íme néhány téma: Mikszáth Szklabonyán; Az Ipolyvölgye néprajza, építészete, története, irodalma; A felsőszemerédi rovásírás. 1979-ben hét kafedikos résztvevője volt a Nyári Kerékpártúrának. Tisztelegtünk a kossúti sortűz áldozatainak sírja előtt, megnéztük a nyitrai várat, a zsérei és a lédeci tájházat, voltunk a nagysallói ütközet emlékművénél. Végül hosszú, 442 kmes tekerés után érkeztünk Őrsujfalura, ahol kezdődött a tábor.

Már az új tanévben, de még mindig 72-ben történt meg az első feljegyzett kafedikos futballmérkőzés, melyet a Brünnben tanuló lengyel diákok ellen játszottak a kafedikos fiúk. GYŐZTÜNK, ami nem várt eredménynek számított, hiszen csak hárman maradtak a régi (összeszokott) keretből, így elsősökkel töltöttük fel a játékosállományt, akik az eredmény tükrében minden dícséretet megérdemelnek. Így elnyertük a Magyar-Lengyel Barátság Kupát, melyet mi ajánlottunk fel. A mérkőzés a „Vojtánál”(ul. Moskovská) folytatódott 3 sör erejéig (ill. kinek meddig bírta zsebe). Az egyik 1973-as tavaszi táncesten a lengyel fiúk visszavágóra hívtak ki minket, melyen két héttel később ismét pórul jártak, ugyanis 1:0ás félidő után 5:1-re páholtuk el őket. A lengyel becsületgól öngólból született, amikoris a nagyszámú nézőseregből valaki bekiabálta, hogy a magyarok közül csak az kap sört, aki gólt rúg.

A KAFEDIK krónikáját tovább böngészve azt láthatjuk, hogy a nyári kerékpártúráknak 1980. és 1982. kettő között is voltak kafedikos résztvevői, bár a brünni magyarok részvétele mindig gyérebb és gyérebb lett. A krónikás ezzel kapcsolatban különböző okokat sorol fel. Míg 1980-

Sport

ban és 1981-ben a kelet-szlovákiai helyszín szegte kedvét a fiataloknak, addig 1982-ben a lassú információ-áramlásnak volt köszönhető, hogy az egyébként a közelben (Dunaszerdahelyi járásban) megrendezett túrán kevés kafedikos volt. Igaz, hogy a túra programja is későn került hozzánk, amikor az alsóbb évfolyamok már nem voltak itt, így nem tudtuk nekik megmondani, a negyedikesek meg katonai összpontosításon voltak. Azért jól éreztük magunkat. 1982. és 2003. között a krónikában csak elvétve találunk utalást bármilyen sporteseményre. Viszont nem elhanyagolható tény, hogy az 1995-ös 25 éves jubileumon külön sportnapot tartottak a szervezők, aminek a focibajnokság volt a csúcseseménye. Sajnos se a résztvevőkről, se az eredményekről nincs bővebb információ. Mivel előző nap sörmaraton és Palacsákos bablevesezés volt, utána pedig ünnepi buli a Hvězdában, így lehet, hogy a részletekre már nem is emlékeznek a kortársak. 2005-ben aztán már a mai KAFEDIK-tagok számára is jól ismert formátumú sportnappal találkozhat az, aki böngészni kezd fotóalbumunkban. Volt ott foci, röpi, a pálya mellett pedig állt a sörcsap, ami az esti gulyásfőzés, tábortüzezés és dalolászas közben is jó szolgálatot tett. Hasonló focibajnokságokon gyakorlatilag azóta is rendszeresen összemérhetik tudásukat diákklubunk tagjai. A 2008-as évben valósággal tobzódtunk a sport- és turisztikai élményekben: tavaszi és őszi focibajnokság és túra is volt. A tavaszi focitorna csapatneveit sikerült kiválóan dokumentálni, olyan gyöngyszemekkel találkozhatunk mint az All In, a Fürge Lábak vagy a Total Loosers. Az őszi torna pedig a mentők kiváló teljesítményéről marad emlékezetes, mert rendkívül jól ellátták két összefejelő játékosunkat. Azóta a komolyabb sérülések elkerülik a bőrt rúgni kívánó kafedikosokat. Érdekességképp szerepeljen itt még néhány frappáns csapatnév az elmúlt pár évből, amelyek tagjaink kreativitását dicsérik: Napsugárbrigád, Vegyesfelvágott, Nyunyók, Majd Lesz, Felrúglak oszt LSL. Ahogy a focicsapataink, úgy az alkalmi gulyásbrigádok

is képesek maradandót alkotni (lásd 2010.): A KAFEDIK történelmének legjobb gulyását készítette el: a Glulyást. Powered by E621(Glutasol). Törpapa megmutatta tudományát, meghintette a gulyást egy kis E621-gyel. A gulyás lézersebességgel fogyott el. Az ízlelőbimbók szétrobbantak.

Az online fotóalbumunkban találunk még képeket 2006-os a morva karszti túráról, a 2007-es černá horai sörtúráról, kirándulásról Mariánské údolíba 2008-ból, éjszakai (barlang) túrákról 2010-től kezdődően, vagy épp asztalitenisz-bajnokságról 2011-ből. Fontos még kiemelni a 2010-es évet, hiszen ekkor született a Cooltúra elnevezésű kerékpártúra, melynek célja, hogy egy öt napos tekerés közben ismerkedjünk meg Csehország tájaival, városaival, történelmével. Az azóta eltelt 5 évfolyamban 10-12 fős csapataink összesen több mint 1000 km-t bicikliztek. Remélhetően a KAFEDIK fennmarad a következő 45 évben is, ezzel együtt pedig az a jó szokás, hogy közösségünk építésében nagy szerepet játszik a közös sportolás, túrázás és egyéb testmozgás. Boldog születésnapot, KAFEDIK!

EDISON

HARAPJ RÁ! 18 Harapj rá!

VARIÁCIÓK BABOK NÁSZÁRA … avagy ahogy a Bableves című közkedvelt rendezvény főszereplője készült, s ahogy azt a gimesi és őrsújfalui táborokban a KAFEDIK legénysége főzte önnön s a nagyközönség – melynek nagyszámú tagja kifinomult érzékekkel megáldott s határozott véleménnyel rendelkező hölgyemény volt – megvidámítása s nem utolsó sorban jóllakatása céljából. A sör természetesen nem lebecsülendő, ahogy azt olvashatjuk a hármas számú krónikában, viszont – lehet az akár Černá Hora vagy Pegas – nem veheti fel a versenyt a bablevessel. A palacsákos módra készített bableves az egyik legnépszerűbb rendezvénye volt a nyolcvanas és kilencvenes évek diákklubjának. A szóban forgó krónikában két variációja található a bableves receptjének, mindkettő 1999-ben lett lejegyezve. Szűkszavú bejegyzésekről van szó, amelyekben egy palóc bableves és egy felvidéki bableves hozzávalóit találjuk. A szakácsok mesterfogásait sajnos nem ismerjük részletesen. Megpróbáljuk viszont rekonstruálni a történetet. Bátor olvasó! Amennyiben mindennapi étked kétkezű elkészítésére vetemedtél, s célod nem kevesebb, mint jóízű főztöddel elragadtatni, s netalántán rabul ejteni közönséged szívét – bár kötelességem felhívni nyájas figyelmedet, hogy ha közönséged személyében válogatós hölgyeményre leltél, komoly kockázatnak teszed ki magad, s a fővesztés lehetősége láthatatlan pallos formájában végig ott csüng csupasz tarkód fölött –, azt ajánlom, fogadd meg tanácsom, s ha követed intelmeimet, biztosítalak, nagy baj nem származhat belőle, mindazonáltal élvezetes végeredmény annál inkább. Hidd el nekem, jóságos olvasó, bableves készítése ősi s kiváló receptúra hölgyemények szerelmi

csapdába ejtése céljából. Köztudott tény, hogy bablevesnek két fajtája ismeretes, legyen az egyik savanyú, a másik pedig édes. Mindkettőnek fontos ingredienciája a bab és a füstölt hús, mely a savanyú receptúra esetében csülök formájában a legmegfelelőbb. Savanyú bableves előkészítésénél ajánlatos a szárazbabot a készítés előtt való éjszaka beáztatni. Másnap, azaz a bableves elkészítésének napján, átönteni fazékba, beleszórni néhány babérlevelet s esetlegesen egy gerezd fokhagymát, s hozzátenni a füstölt csülköt, mely, amennyiben az igényli, előfőzettethetik. Két-három óra főzés igényeltetik. Mihelyst puha a csülök, készülj fel, nyájas olvasó, férfierőd javát s elméd pallérozottságát teszi közszemlére az ezt követő művelet. Mivelhogy a csülök felszeletelése következik. Kell ezt elvégezni ily módon: magasra emelt penicílussal rettenetes csapást szükségeltetik mérni az alantabb elterülő csülökre. Mihelyst lesújtasz, kedves olvasó, vesd be összes leleményességedet, ugyanis alighogy kardoddal lecsapsz, a csülök tetőtől talpig széjjelhasad, s megeshetik, hogy a két fél csülök kétfelé bucskázik. Csapj le hát, furfangos olvasó, az elszökkenő csülökdarabokra, s mérj rájuk rettentő csapást ismét. Végezd a műveletet addig, ameddig egészen apróra daraboltad húsodat. Ezekutána ajánlatos tejes-tejfölös habarást készíteni, midőn tejben ajánlatos elkeverni lisztet, ezt a keveréket beleönteni a levesbe, s végül tejfölt önteni hozzá. A habarás beletétele után, vis�szatenni a csülökdarabkákat a fazékba, s igényeltetik ízesíteni kevéske cukorral, sóval, borssal, ecettel. Kaprot is lehet bele vágni. Amennyiben édes bableves receptúrája mellett döntöttél, bátor olvasó,

Harapj rá!

ennek fő ingredienciája a babon és a füstölt húson túl a zöldség. Vedd figyelembe, hogy ezeknek pucolása s apró karikákra való felszeletelése aprólékos, sőt mi több, szőrszálhasogató s sziszifuszi művelet, melyben kevésbé nyílik alkalmad erőd s leleményességed fitogtatására, mint a fentebb leírt folyamat során. Éppen eme megfontolásból, javaslom neked a kiszemelt hölgyemény temperamentumához igazítani a megfelelő receptúra választását. A bab egy éjjelnyi áztatás után fazékba öntetik át. Amint félig megfőtt, következnek hozzá a zöldségek, a sárgarépa, karalábé, zeller karikákra szeletelve, s hagyma egészben. Erős természetű egyének paprikát a csípősebb fajtájából válasszanak, s rakjanak a babhoz cseresznyepaprikát. Eme ponton igényeltetik megsózni, borsozni a fazékban rotyogó levest. Midőn majdnem főtt,

karikákra vágott füstölt kolbászt vagy főtt csülökhúst szükségeltetik hozzárakni, ezt készre főzni, és tenni bele rántást, esetlegesen, finomabb ízlésűeknek csipetkét. A rántást, kedves olvasó, olajon pirított liszttel, pirospaprikával és zúzott vagy apróra vágott fokhagymával készítsed, hidegvízzel keverd simára és csorgasd a forrásban levő levesbe. Daraliszt, só, tojás, petrezselyemzöld és víz masszájából készül a csipetke, melyből galuskák szaggattatnak a kész levesbe. Amidőn a leves tetejére úsznak, a jó ízlés megkívánja utánaízesíteni, petrezselyemmel megszórni, kenyérrel kínálni. Szerencse legyen veled, jámbor olvasó, s a frigy megköttetik. ...készül(hetet)t Brünn városában, ezerkilenszáznyolcvanvalamennyi májusában. A Nőtanács tiszteletére.

HAVRAN KATI

DRÁMÁS 20

Drámás

„HIDD EL, HOGY ÉRTED” Ilyés Lénárddal a Halottaskönyvről Szamszára. Létforgatag. Világra jövés-menés. Férfigyerek. Lánybácsi. Lélekvándor… Október 9-én talán Nektek is hasonló szavak jutnak majd eszetekbe, miközben szavak nélkül pereg, mint hófehér rizsszemek, Formanek Csaba, Ilyés Lénárd és Pignitzky Ádám előadása. És mivel a karma úgy akarta, alkalmam nyílt egy kis előzetes, közhasznú netcsevelyre. Úgy döntöttem, nem fésülgetem túl sokat Leó lendületes válaszait, íme, olvassátok csak – Leo is typing…

Krumlovban… Ott beszélgettünk először. Ki gondolta volna, hogy ennek a találkozásnak köszönhetően egy barátság, és mára már a harmadik brünni turné lesz a vége? Megpróbáltuk, elhoztam a Novecentót, telt házzal ment, aztán jó néhány napra nálatok is ragadtam… Azóta is emlegetem a környéki túrát, a jófajta brünni söröket, na meg azt a sok remek embert, akit itt megismertem. Olyan jó volt nálatok, hogy aztán az Algernon-effektussal visszajöttem. Most meg mindjárt itt vagyunk a Halottaskönyvvel.

v: Kedves Leó pajtás, remélem, jól vagy ebben a szeptemberi mikor tüsszögős, mikor napsugársimogatós időben. Írásos instant interjúra csábítalak – ha van időd mesélni, válaszolni, mondani nekünk valamit… Előre is köszönöm és ölellek nagyon – remélem, hamarosan élőben is!

v: A Halottaskönyvvel. Ezzel a kétszereplős, háromszerzős művel. Mi az, amit szerinted indenképpen tudnunk kell a darabról, mielőtt beülünk megnézni?

L: Édes Babám! Ne haragudj, hogy csak most tudok válaszolni. Nagyon sok a dolog. Most viszont már írom is a válaszokat! v: Kérdezés helyett először arra kérnélek, mesélj kicsit a Brünnhöz, illetve a brünni diákokhoz fűződő kapcsolatodról! L: Az úgy volt… igen, az egész egy veled való találkozásból indult. Emlékszel? Ott Český

L: Igen, ez egy kétszereplős előadás, amely az Amargant Színházi Műhely és a Radikális Szabadidő Színház koprodukciójaként jött létre. Formanek Csaba és én vagyunk a színészek. Van egy harmadik emberünk, a látványtervező és szintén ötletgazda, Pignitzky Ádám. Őt fogjátok látni a fénypult mögött és az ő gyermeke a látvány is. Hogy mit érdemes tudni a darabról? Ez egy olyan előadás, amit a Tibeti halottaskönyv inspirált. Ha valaki olvasta a könyvet, vagy látta a róla szóló dokumentumfil met, az tudja, hogy Ti-

Drámás betben van egy szokás: amikor valaki meghal, egy szent ember odaül az ágyához, és napokig, hetekig tartó szertartás gyanánt felolvas neki a Halottaskönyvből. Ez a könyv nem más, mint egy használati útmutató az éppen jobb létre szenderülteknek. Ez az a könyv, amelynek az egyik első tanácsa a haldokló felé: „Rajta! Vedd észre, hogy halott vagy! Már nincs semmi dolgod köztünk! Menj!” A könyv egyik legfontosabb motívuma, hogy az egyik ember felkészíti a másikat a változásra. Amikor el kell engedned valamit, hogy a jövőd felé nyúlhass. Bennünket ez a motívum érdekelt a leginkább, és e köré gyűjtöttük össze a különböző módon összekapcsolódó történetszálainkat. v: Ha jól tudom, majdnem másfél éve indítottátok útnak a Halottaskönyvet. Hol tart most az előadás? Mi van mögöttetek és mire készültök? Mi változott ez alatt az idő alatt? L: Az elmúlt másfél évben 28 előadást csináltunk belőle, nálatok lesz a 29-ik. Játszottuk már nemzetközi fesztiválon, kocsmában, szobaszínházban, sőt, egyszer még a vízben is. Minimum 700-an látták, és írtak róla 13 kritikát. Szóval Halottaskönyv-ügyben elég intenzív másfél évünk volt. Akit bővebben érdekel, utánanézhet a bookofthedead-theatre.blogspot.hu honlapon. A kérdés valóban az: hogyan tovább. Azt hiszem, a közeljövőben most kicsit másra koncentrálunk. Nálatok eljátszuk ezt az előadást, aztán egy kisebb időre eltemetjük a Halottaskönyvet. Nagyon szeretjük az előadást, és sokat fogjuk még játszani, ebben biztos vagyok. De most egy időre másfelé szeretnénk majd koncentrálni.

másképp értik. A lényeg a te saját személyes történeted, ami az előadás közben megszületik benned. v: Végezetül arra kérlek, mesélj egy kicsit az újabb terveitekről, projektjeitekről. Milyen előadáso(ko)n dolgoztok újabban? L: Ez valójában elég vicces helyzet. Formanek Csabi eddig főleg a közösségi színházi előadásairól volt híres, én pedig saját produkcióként monodrámákat, egy-két szereplős előadásokat csináltam. Most változott a helyzet, Csabi monodrámát csinált, én pedig közösségi projektbe fogtam bele. Csabi most csinálta meg saját maga által írt, rendezett és eljátszott monodrámáját, a „FACTURA LAMIACEAE, avagy az árvacsalánfélék családjához való teremtő vonzás törvényeiről” című előadását. Elég komoly munka, én láttam egy munkabemutatóját és a premiert is. Bővebb infók itt: radikalis.wix.com/ radikalis. Ajánlom mindenkinek. Én pedig létrehoztam egy közösségi felolvasós projektet, a neve Okuláré Projekt. Nehéz lenne pár mondatban tömören leírni, a lényeg, hogy kortárs magyar írók Okuláré Projektre készült egyfelvonásosait olvassák fel profik és amatőrök egyszerre minimum 15 városban. Várjuk az újabb és újabb jelentkezőket, szóval ha Brünnben van egy 4-5 fős csapat, aki szereti a drámákat, szívesen olvasna fel, és erre az alkalomra örömmel meghívná a barátait is, azt szívesen látnánk. Bővebb infókat az Amargant Színházi Műhely honlapján lehet olvasni. amargant.wix.com/amargant.

v: Az előadás a nonverbális kommunikációra épül, egyetlen létező szó sem hangzik el benne. Tapasztalatod szerint mennyire képes a közönség értelmezni a gesztusok, hangszín, tekintetek, érintések és mozdulatok „szavak előtti / helyetti nyelvét”?

Azért csinálok rendes prózai előadásokat is, nyáron elkészült az új. Ez a Weiner Sennyey Tibor verseiből összeállított Völgyvándor, amit a Radnótiban játszó Móga Pirivel és Lukács A. D. zenész kollégámmal raktunk össze.

L: Abszolút. Az a helyzet, hogy mivel így jóval tágabb az értelmezési tartomány, jóval többféle a nézői vagy akár a kritikusi értelmezés. És pont ez benne a jó. Hogy minden egyes előadás után, amikor beszélgetünk, valójában a nézők tanítanak minket. Folyamatosan új és új értelmezési szempontok merülnek fel, és ez nagyon inspiráló. Az egyetlen nézői titok: hidd el, hogy érted, és ne félj attól, hogy ezt mások biztosan

L: Ahogy mondtam, sok a dolog, de van miért. Brünn például elég jó hely. Jó lesz veletek újra találkozni és meginni egy jó fajta brünni sört. Szép napot mindenkinek!

v: !

v: Jó lesz Veled újra találkozni! L: Nos, ennyi babám! Nos, ennyi.

VICA

FOTÓKIÁLLÍTÁS 22 Fotókiállítás

„Összetartó erejét nem valami ideológiai azonosság vagy vészhelyzetből fakadó egységtudat, hanem a földhöz közelebb álló és szilárdabb erő, az emberi barátság adta.“ A FEDIT vezérkarának tanácskozása 1990-ben. A Felvidéki Diáktanács (FEDIT) 1988-ban, egy prágai kollégiumi szobában 4 „diákfejedelem“ – az AED, KAFEDIK, JAIK és JUGYIK elnökei – találkozóján született meg, az 1991-ben megalapított Diákhálózat (DH) egyik elődje.

„KELL-E NEKEM KAFEDIK?“ A híres KAFEDIK-jeep és utasai a gímesi Művelődési Táborban 1988 májusában.

„A KAFEDIK bikái és a velük szimpatizáló nyitrai szüzek“ – csoportkép a KAFEDIK második alkalommal megrendezett báljáról, amelyre az érsekújvári Csemadok-székházban került sor 1989. október 28-án A kiállításon bemutatásra kerülő képek és korabeli dokumentumok segítségével szeretnénk felidézni a KAFEDIK kis híján fél évszázados történetét, jelentős és emlékezetes pillanatait, mindennapjait. Az archívumunkban lévő legrégebbi fotók az 1970-es évek elejéről származnak, a legújabbak pedig mindössze alig néhány hónaposak. Reméljük, hogy a több tucat kiválasztott fénykép hűen tükrözi azt a szellemiséget, amely a KAFEDIK-ot megalakulása óta jellemzi, és minden generáció örömmel csemegézik belőle. A kiállítás képeiből ízelítőül a Sárga Szamár hasábjain is közzéteszünk néhányat – ezek jó része még a klas�szikus „fekete-fehér korszakból“ származik. Kellemes nosztalgiázást kívánunk!

AMBRUS TÜNDE

„A legnagyobb ajándék és egyben meglepetés is azonban mi voltunk számukra: az ifjú és idősebb KAFEDIK-os fiúk, legények.“ A KAFEDIK-Singers fellépése a Nőnapon, 1990. március 7-én közben emelkedett a hangulat, „Már a verseny hála a csúszós bornak és az erős pálinkának. És az a nagy kajálás, ami ott volt! Utána meg a dalolás, nótázás gitár, harmonika, furulyaszó mellett. Jó volt. Bizonyíték rá, hogy kb. két órakor hunytak ki a tábortűz utolsó szikrái, s tért vissza a természet megbolygatott nyugalma.“ Bolondozás a Púpon, 1984. május 9. (Púp = a „Palacsák“ fölötti hegy )

„Ezen a napon a gyengébb és természetesen szebb nem képviselői ragadtaták el a KAFEDIKos fiúkat kiváló műsorukkal. A műsorban nagy sikert aratott a női singers, ebből is a csujjogatók voltak a legsikeresebbek.“ „Női singers“ Férfinapon 1990. április 27-én

KAFEDIK-osok a prágai Vencel téren az 1990 márciusában megrendezett FEDIT-napok alkalmával

„KELL, HÁT!“

„Fölavatás: a szokásos tejivással kezdődött (az ismét elsős Gazember nagy sajnálatára). Az elsősök egy emberként mormolták az ősi rituális KAFEDIK-gólyafogadalmat.“ Hagyományos Gólyaavatás 1987 októberében, Leninky (ma Listovky), K-klub

FOTÓKIÁLLÍTÁS 22 Fotókiállítás

„KELL-E NEKEM KAFEDIK?“ A híres KAFEDIK-jeep és utasai a gímesi Művelődési Táborban 1988 májusában.

AMBRUS TÜNDE

„Már a verseny közben emelkedett a hangulat, hála a csúszós bornak és az erős pálinkának. És az a nagy kajálás, ami ott volt! Utána meg a dalolás, nótázás gitár, harmonika, furulyaszó mellett. Jó volt. Bizonyíték rá, hogy kb. két órakor hunytak ki a tábortűz utolsó szikrái, s tért vissza a természet megbolygatott nyugalma.“ Bolondozás a Púpon, 1984. május 9. (Púp = a „Palacsák“ fölötti hegy ) „Nagyon örültem, hogy a ‚nyugatra szakadt’ magyar diákoknak mesélhettem a legkeletibb magyar népcsoport tanulságos sorsáról.“ Halász Péter néprajzkutató előadása a csángó magyarokról, 1978. november 23.

KAFEDIK-osok a prágai Vencel téren az 1990 márciusában megrendezett FEDIT-napok alkalmával

„KELL, HÁT!“

„Ez az egyik legszebb rendezvényünk, mert itt sok jó, szép és főleg hasznos dologgal lepjük meg egymást. A műsort, ahogy az már lenni szokott, itt főleg az elsősök (gólyák) készítik el.“ Télapó-est 1989. december 14-én, a képen a KAFEDIK Mikulása és a műsorvezetők, Kovács Kati és Gedó

S a r g a S z a m a r. b l o g s p o t . c o m