Pozsonyeperjesi hírnök 2017 December

2017/3

Újra megkondultak a harangok Eperjesen

56 év az irodalom szolgálatában

Suli- és ovihírek

Köztünk élnek

3. oldal

8. oldal

22-29. oldal

30-32. oldal

A szeretet ünnepére készülve „Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, Ha szeretet nincs bennem, Csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom.

Lehet prófétáló tehetségem, Ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat, Hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, Ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. […]

A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély.

Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel.

Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli.

Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.

S a szeretet nem szűnik meg soha.”

(Pál apostol)

Közeledik a karácsony. Vannak, akik Jézus születését ünneplik, de többen inkább az ajándékozásra, a nagy lakomákra helyezik a fő hangsúlyt, viszont egy biztos: karácsony mindannyiunk számára a Szeretet Ünnepe. Novemberben és decemberben rengeteg ötletet olvashatunk, láthatunk arról, miként díszítsük fel a karácsonyfát, milyen karácsonyi finomságokat süssünk-főzzünk, hogyan teremtsünk ünnepi hangulatot…

Exupery Kis Hercegében a róka leszögezi hogy „szükség van bizonyos szertartásokra. – Mi az, hogy szertartás? – kérdezte a kis herceg. – Az is olyasvalami, amit alaposan elfelejtettek az emberek – mondta a róka. Attól lesz az egyik nap más, mint a másik, az egyik óra különböző a másiktól.”

Vajon mit tehetünk annak érdekében, hogy a karácsonyi szeretetteljes hangulatot az egész évre megőrizhessük?

Ebben az egyre gyorsuló, rohanó világban a leggyakrabban éppen azoknak az embereknek nem szentelünk elég figyelmet és időt, akik a legfontosabbak az életünkben. Nem beszélgetünk eleget, mondván, sok a dolgunk, nincs időnk. De

gondoljunk csak bele, mi az, ami megmarad bennünk, mi az, amiből merítünk, amire szívesen emlékezünk vissza?

Nem a drága játékok, cipők, ruhák, csecsebecsék, hanem a szép szavak, ölelések, gesztusok azok, melyek az egész életen át elkísérnek bennünket. Vannak mulandó dolgok az életeben, de a szeretet állandó. Öleljük meg szeretteinket minden nap és mondjuk el nekik, mennyire szeretjük őket!

Töltsünk több időt szeretteinkkel, gondolkodjunk el azon, mennyire értékes emberek ők, mennyire hiányoznának, ha nem lennének velünk. Az ember, ha érzi, hogy szeretik, elfogadják, szárnyakat kap. A szeretet az igazi életet jelentő ajándék. Olyan meg nem fogható, különleges dolog, önzetlen érzelem, mely annál jobban gyarapodik, minél többet ad magából, és minél többet ad, annál gazdagabb lesz ő maga. Álljunk meg hát e legszebb, legbensőségesebb ünnepre való készülődésben, győződjünk meg róla, tudunk-e tiszta szívből, önzetlenül szeretni, tudunk-e örülni egymásnak, a másik sikerének, boldogságának. Ha igen, akkor más dolgunk nincs a világon, mint küzdeni a legszebb, legnemesebb dologért, vagyis egymásért.

Békés, boldog, meghitt karácsonyi ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak!

2

HÍREK

Tisztelt Pozsonyeperjesiek!

Beléptünk az év talán legsejtelmesebb idejébe, az Adventbe. Ilyenkor a nagy készülődés, a karácsonyvárás időszakában engedjék meg, hogy pár gondolat erejéig szóljak Önökhöz.

Kezükben tartják a Pozsonyeperjesi Hírnök legújabb kiadását, ami szinte már magazinszerűvé nőtte ki magát. Sok-sok esemény történt falunkban az utolsó szám megjelenése óta, van miről hírt adni.

Büszkék lehetünk, hogy Eperjest egy izgő-mozgó, eseményekben gazdag faluvá tettük. Közösen, a közösségért, a faluért tenni akaró, ötletekkel teli soksok segítőszándékú polgártársunkkal együtt sokan, sokat dolgoztunk. Iskolásaink, sportolóink, énekkarunk, a bábcsoportunk sikert sikerre halmoznak és viszik falunk hírnevét az egész Csallóközben és határain túlra is. Nem utolsó sorban Eperjes neve ismét a köztudatba került az idén immár 7. alkalommal megrendezett Eperfesztivál apropóján. A híres eperlekvár – ami az idén rekordidő alatt elkelt –, az epres túrós gombóc, de talán az összefogás és az Önök pozitív hozzáállasa tette ezt a falusi eseményt ennyire sikeressé és közkedveltté. Gyakran megesik velem, hogy ott is, ahol nem gondolnám, Eperjestől távoli településeken, mikor elmondom, honnan vagyok, az Eperfesztivál jut az eszébe sok embernek.

Kevés falu mondhatja ma el, hogy 5 focicsapata működik, azt meg, hogy milyen sikeresen, talán még kevesebb.

Ez persze a focistáink érdeme, hiszen ők rúgjak a sikeres gólokat, de a háttérben sok segítő kéz munkálkodik.

Persze sorolhatnám tovább a sikersztorikat, például a Pöttyös gyíkok táborát, ahol mindig túljelentkezés van, az alkotóműhelyeket, a teadélutánokat, a színházi előadásokat és sok más közkedveltségnek örvendő eseményt.

Ezúton is szeretném köszönetemet kifejezni mindazoknak, akik ilyen vagy olyan módon hozzájárultak ezekhez a sikerekhez, és természetesen továbbra is várjuk az új ötleteket és megvalósításra váró terveket.

Advent első vasárnapján meggyújtottuk a falu adventi koszorújának első gyertyáját. Kívánom, hogy a lángja mindannyiunk szeretetét hordozza, gyúljon fény minden szívben és minden házban. Úgy vélem, legszebben Vass Albert szavai fejezik ki a karácsonyi várakozás lényegét:

A falu vezetősége, alkalmazottai és jómagam nevében kívánok Önöknek békés, boldog karácsonyi ünnepeket!

Csiba Jarmila polgármester

Pozsonyeperjes választott 2017. november 4-én megyeelnököt, illetve megyei képviselőket választottunk. Községünkben a szavazó helyiségbe már korán reggel „beköltöztek” a választási bizottság tagjai, hogy mindent előkészítsenek az urnához járulók fogadására. A törvényi előírások szerint a választási bizottságnak minimum 5 személyből kell állnia, akiket az egyes pártok delegálnak. Abban az esetben, ha a választási bizottságba delegált személyek száma nem éri el ezt a számot, az ötödik tagot község polgármestere nevezi ki.

Községünkben a bizottság összetétele: 1. Mgr. Bokrosová Martina – SMER 2. JUDr. Černá Jolana – MKP 3. Hradecsný Rudolf – MOST-HÍD 4. Mésároš Ján – ZZ, OKS, NOVA, KDH, SaS, OĽaNO 5. Mgr. Ravasz Erzsébet – független Falunk lakossága a képviselőjelöltekre 279, a megyeelnök-jelöltekre 290 érvényes szavazatot adott le.

A szavazatok száma az egyes jelöltekre a következőképpen alakult: Megyeelnök-jelöltek: 1. Berenyi József – MKP - SMK – 196 szavazat; 2. Rigo Konrad –HID – 63 szavazat 3. Jozef Viskupič - ZZ, OKS, NOVA, KDH, SaS, OĽaNO – 15 szavazat 4. Tibor Mikuš -NEKA – 14 szavazat A választások eredményeképpen a megyeelnök - Jozef Viskupič - ZZ, OKS, NOVA, DH, SaS, OĽaNO – lett.

„Karácsony készül, emberek, szépek és tiszták legyetek!

Súroljátok föl lelketek, csillogtassátok kedvetek, Legyetek újra gyermekek, Hogy emberek lehessetek!”

A megyei képviselőtestületbe községünkben a kö-

3

HÍREK vetkező jelöltek kapták a legtöbb szavazatot: Menyhárt Jozsef MKP– 149 (bejutott 10 949 szavazattal) Bacsó Laszló MKP– 131 (bejutott 8312 szavazattal) Hájos Zoltán MKP – 128 (bejutott 8685 szavazattal Fenes Iván MKP– 121 (bejutott 8836 szavazattal) Hervay Rozália MKP – 103 (bejutott 6616 szavazattal) Orosz Csaba MKP– 96 (bejutott 7402 szavazattal) Tánczos Róbert ZZ, OKS, NOVA, KDH, SaS, OĽaNO – 90 (nem jutott be) Soóky Marian MKP – 87 (bejutott 6367 szavazattal) Polák László MKP – 81 (bejutott 6755 szavazattal) Rigó Konrád Most –HÍD – 81 (nem jutott be)

Újra megkondultak a templom harangjai Pozsonyeperjesen November 12-én Pozsonyeperjesen végre megkondultak a templom harangjai, amelyek már jó ideje némán álltak a toronyban.

Az ünnepi szentmise keretén belül ThDr. Karaffa János pozsonyeperjesi lelkiatya áldotta meg a Szent Péter és Pál apostolokról és Szent Mártonról elnevezett harangot.

A nyár elején kinevezett lelkipásztor legsürgetőbb feladatai közé sorolta, hogy a templom harangjait megjavíttassa. A gyűjtésbe többen is bekapcsolódtak a hívek mellett, a helyi önkormányzat és a falu vállalkozói is segítettek. Erre az alkalomra külön imalapot készítettek az egyházközségben. Hammerschmidt János muzslai harangjavító mester november elején végezte el a szükséges munkálatokat.

A vasárnapi ünnepi szentmise már a „Zeng a harang hívó szóval” kezdetű énekkel kezdődött és a harangok hangjai köszöntötték a templomot megtöltő híveket és a falu lakóit. A helyi lelkipásztor a szentmise elején is köszönetét fejezte ki az adakozóknak a harangok megjavításáért, illetve a végén Jakab Ödön „A mi harangjaink” c. versének elhangzása és az áldáshoz tartozó könyörgés felolvasása után megáldotta azokat.

(Pázmaneum) Hálás köszönet lelkiatyánknak és mindazoknak a jó szívű híveknek, akik segítettek abban, hogy falunk templomának harangjai újra megkondulhatnak. Felemelő érzés, hogy „zengő szobraink” hangja újra meghatározója lett mindennapjainknak és ünnepeinknek.

Jakab Ödön: A mi harangjaink Szegény az én falum, hol a bölcsőm rengett, Nem igen találni annál szegényebbet, De ha egyebekben el is van maradva: Van is olyan két öreg gyönyörű harangja, Hogy azt már akárhol Megirigyelhetnék az én falucskámtól!

Oh az a két harang minden ott a népnek: Éltető gyámola sok közös érzésnek, Csüggedésben remény, vigasz a bánatban, Riasztó hírnök, ha vész közelg váratlan; Hogyne szeretnék hát A jó Istennek ez áldott ajándékát!

Mehetek én a föld bármely szegletére, Messze tartományok idegen helyére, Nagy tengerek, bérczek zárhatják el tőlem Az én kis falumat, az én szülőföldem: Mégis minden ponton Mindig hallom, mikor harangoznak otthon!

Buday Károly atya köszöntése Talán nem túlzás azt feltételezni, hogy Buday Károly atya volt az egyike azon lelkipásztoroknak, akik a legmélyebb nyomot hagyták nem csak a hívők, de az egész falu lakosságának lelkében, életében. Nincs olyan ember, aki ne emlékezne rá szeretettel, ne lenne vele kapcsolatosan legalább egy története. Hogy miért? Többek szerint talán azért, mert nagyon közvetlen volt, tudott beszélni az emberek nyelvén. Részt vett a mindennapi történésekben, igazi eperjesiként élt együtt a közösséggel. Munkája nem merült ki a templomi szószéken. Ahol és amikor csak tudott, segített mindenkinek. Emberségének, pozitív hozzáállásának híre túljutott a falu határain is. Rengetegen jártak ide a környező falvakból és városokból is.

Az esperes úr szeptemberben, szentmisével ünnepelte Isten és az emberek szolgálatában eltöltött 60 évét. A helyi és környező falvak híveivel zsúfolásig megtelt inámi templomban celebrált jubileumi szentmiséjén az eperjesi és tőkési hívek is köszöntötték őt 90. születésnapja alkalmából. Az atya a következő szavakkal üdvözölte a falu lakosságát. „Köszönöm szépen a csallóközi volt híveimnek, hogy ilyen meglepetésben részesültem. Őszintén szólva ennyi idő után már nem is mertem gondolni, hogy még ők is megvannak. Hála Istennek megvannak és volt bennük annyi

4 szeretet, annyi odaadás, annyi tisztelet, hogy eljöttek olyan messziről, mert az elég hosszú út. A jó Isten fizesse meg nekik fáradságukat, áldozatukat, jóságukat. Isten fizesse meg jóságukat valamennyiüknek és iparkodjanak úgy élni, hogy majd ott fönt boldogan mondhassuk, hogy ők is szerettek és kitartottak mellettünk. Ámen.”

Gyémánt Liturgiának nevezik a papszentelés 60. évfordulóját, melynek elérése minden pap számára a gondviselő Isten ajándéka.

Az a Jézus Krisztus, aki erőt adott neki egyháza szolgálatára és gyémántmiséje eléréséhez, tartsa meg őt jó egészségben továbbra is soksok éven át!

HÍREK

Az Úr szolgálatában

A Csallóköz fővárosában, Dunaszerdahelyen születtem 1973-ban.

Iskoláimat magyar nyelven végeztem. Általános iskolába Dunaszerdahelyen jártam, majd a Pozsonyi Duna utcai Gimnáziumban érettségiztem 1991-ben. Egyetemi tanulmányaimat a pozsonyi Comenius Egyetem Matematika-Fizika Fakultásán kezdtem meg, nemsokára azonban Isten hívását elfogadva a papi hivatás mellett döntöttem, amelynek gondolata már ministráns korom óta foglalkoztatott.

Teológiai tanulmányaimat Pozsonyban kezdtem meg, az ottani hittudományi karon. Másodévre ösztöndíjasként Budapestre kerültem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karára. 1996-ban diplomamunkámat benyújtva elnyertem a teológiai bakkalaureátust. Szakterületként az ószövetségi szentírástudományt választottam, mivel a Biblia kutatása és magyarázata mindig is érdekelt.

1996-ban Bíró László püspök úr a budapesti Egyetemi templomban diakónussá szentelt, majd 20 esztendővel ezelőtt, az 1997-es évben az ősi magyar pozsonyi koronázó dómban négy társammal együtt részesültem a papság szentségében, a Pozsony-Nagyszombati Főegyházmegye papja lettem.

A papszentelés után Révkomáromban működtem káplánként, s ugyanakkor elláttam az őrsújfalusi, csallóközaranyosi, vágfüzesi és pati hívek szolgálatát is. Lelkipásztori munkám mellett folytattam teológiai tanulmányaimat, elkészítettem licenciátusi szakdolgozatomat, amelyet megvédve elnyertem a teológiai licenciátusi címet. 2002-ben benyújtottam doktori disszertációmat, amelynek megvédése után teológiai doktori

címet szereztem. Doktori disszertációm címe: A szenvedés mint az ítélethirdetés következménye Jeremiás életében a Vallomások alapján. Doktori tanulmányaim befejezése után teológiai tanári megbízatást is kaptam: 2004-től a budapesti Sapientia Hittudományi Főiskolán tartottam biblikus szemináriumot, 2008-tól két éven keresztül a Besztercebánya melletti Erdőbádony teológiai tanára voltam. A Felvidéken 2005-től a Pázmaneum Polgári Társulás elnökeként tevékenykedem, előadásokat, zarándoklatokat, konferenciákat szervezünk segítőtársaimmal együtt a keresztény és magyar értékek megőrzésének céljából.

Számos kiadványt is szerkesztettem ebben a témában, amelyeket nemcsak a Felvidéken, de az anyaországban is terjesztettünk.

1999-től plébánosként szolgáltam a Csallóközben Baka, Felbár, Csallóköznádasd és Süly községekben, majd 2007-től a Palócföldön Felsőtúr egyházközség plébánosaként láttam el a lelkipásztori szolgálatot. Időközben Szlovákiában – a magyar hívek számára sajnálatosan hátrányos módon – átrendezték az egyházmegyei határokat, így én is egy számomra idegen fennhatóságú terület, a Besztercebányai Egyházmegye papja lettem.

2010-ben néhány hónapig Révkomárom mellé, Imely községbe, egy, többségében szlovák nemzetiségű hívekből álló egyházközségbe helyeztek. Ezután 2013 őszéig az anyaországban is végeztem lelkipásztori és teológiai tanári tevékenységet Piliscsabán és a Székesfehérvári Egyházmegyében. 2013 novemberétől újra a Felvidéken folytattam szolgálatomat: Nyárasdon, Alistálon majd Keszegfalván voltam plébános, miközben a Selye János Egyetem mellett működő Boldog Salkaházi Sára Katolikus Egyetemi Központ egyetemi lelkészeként tevékenykedtem. Egyben a Dunaszerdahelyi Esperesség iskolaesperesi teendőit is elláttam, majd teológiai tanárként a Győri Hittudományi Főiskolán tartottam előadásokat.

2017 júliusától Pozsonyeperjes lelkipásztoraként s továbbra is révkomáromi egyetemi lelkészként szolgálom Istent, az Egyházat és a híveket. Bízom benne, hogy az Úr segítségével lelkipásztori tevékenységemmel Isten dicsőségét és a hívek javát szolgálhatom itt a Csallóközben, Pozsonyeperjesen is.

Dr. Karaffa János atya

ESEMÉNYEK

5

Nyári munkálatok

A falu területén több helyen sikerült javítanunk az utakat. Ezeket a munkálatokat természetesen az anyagi lehetőségeinkhez mérten tovább folytatjuk.

A Temető utcában Hradecsny Rudolf, az építészeti komisszió tagjának vezetésével a község alkalmazottai szeptemberben felújították a járdát. Kérjük lakosainkat, ne parkoljanak a járdán, ne akadályozzák a gyalogosokat.

A nyári szünetben sikerült rendbe rakni az iskola bejáratát. Az öreg, elszáradt növényeket kicseréltük, padokat helyeztünk le, így otthonosabb, kellemesebb, ízlésesebb lett a bejárás az épületbe. Bízunk benne, ez is segít majd diákjainknak (és persze tanárainknak is) abban, hogy második otthonukban jól érezzék magukat. Ezenkívül az iskolában és az óvodában is megtörtént a nagytakarítás, új színt kapott az iskola folyosója, és ahogy minden évben, az idén is sor került az iskolakonyha kifestésére is.

A nyár folyamán községünk alkalmazottai a helyi paplak körül is sürögtek-forogtak.

Kelecsényi Bertalan irányítása alatt kifestettek, rendet raktak és bevezettük a vizet is az épületbe.

Rendszeresen ellenőrizzük és javítjuk a közvilágítást. Kérjük lakosainkat, ha nem világít a lámpa az utcájukban, azt jelezzék a községi hivatalban.

Köszönjük.

Ahogy azt előző számunkban jeleztük, mód van községünkben is a használt étolaj gyűjtésére. Településünkön 3 darab konténer került elhelyezésre, mégpedig a Bodzasor elején, a futballpálya előtti parkolóban és a Jártványi lakótelepen.

Kérjük lakosainkat, hogy az egészségre és környezetre káros, felhasználásra alkalmatlan hulladék olajat jól záródó műanyag flakonokban helyezzék az erre a célra kihelyezett konténerekbe.

Felhívjuk lakosaink figyelmét, hogy az immár belül is új arculatot kapott Faluház kibérelhető kisebb, maximum 40 fős rendezvényekre.

A régi, elavult asztalokat, székeket újakra cseréltük, a konyha berendezése is megtörtént – tányérokkal, evőeszközökkel, asztalterítőkkel és más, a tálaláshoz szükséges eszközökkel szereltük fel. A bérléssel kapcsolatban a községi hivatalban lehet érdeklődni.

6

HÍREK

Kultúrházunk...

…múltja, ahogy a krónikában olvasható:

„Örömet hozott községünk lakosságának az új kultúrház építése. Falunk népe nem riadt vissza a társadalmi munkától. Minden erejével azon volt a falu vezetőivel együtt, hogy olyan kultúrházat építsen, mely a dolgozók kultúrigényét hosszú ideig kielégítse. Az épület önköltséggel és társadalmi munkával épült fel, 730 880 Kčs értékben az 1958/61-es évben. Dicséret illeti a kőműveseket is. Vezetőjük Gelniczky János volt. Az épületben foglal helyet a mozi, a népi könyvtár, a sport eszpresszója és az orvosi tanácsadó.”

A mellékelt fotók bizonyítják, hogy falunk lakosai fáradhatatlanul dolgoztak az építkezésen. (Biztosan sokan felismerik magukat, illetve ismerőseiket.)

… jelene: A többezer kötetes könyvtár, a presszó még mindig megvan. A határokon túl is ismert Katica bábcsoport és a Kis-Duna énekkar kellékei itt kapnak helyet, és persze a próbáik, gyakorlásaik is itt történnek. Igaz, hogy anyagi okok miatt az épület nem került eddig felújításra, eléggé leamortizálódott az évtizedek alatt, ám a művelődési otthon kihasználtsága példamutató és a szomszédos települések képviselői szerint irigylésre méltó, hiszen egymást érik a különböző amatőr színházi előadások, énekkari találkozók, filmvetítések, teadélutánok, táncházak, bálok, kézműves foglalkozások, ünnepségek. Itt kerül megrendezésre évente a Katica Bábfesztivál, a pingpong maraton, de kihasználják a faluban működő szervezetek is összejöveteleik, gyűléseik alkalmával.

Hetente több estén ad otthont a mozogni vágyóknak, a zumbázóknak, jógázóknak. Hogy mindez megtörténhessen, 2011-ben korszerűsítettük a fűtést (biztosan sokan emlékeznek még arra, hogy telente a ren-

HÍREK dezvények előtt már 2 nappal be kellett fűteni és még így is elég gyakran nagykabátban ülve lehetett csak kibírni, dideregtünk a bálokon…).

Kedd délutánonként kellemes meleg várja az irodalombarátokat a könyvtárban, illetve az angolul tanulókat, de a nyugdíjas klub tagjait is. Kifestettük, ahogy az anyagiak engedték, lassacskán javítgattuk és tisztán, rendben tartjuk a kultúrházat.

A kultúrház működőképes, ezért a falu jelenlegi vezetősége elsődleges céljának tartotta mindenekelőtt az iskola és az óvoda felújítását, hiszen az ott tanuló, nevelkedő gyerekek egészsége, testi épsége mindenki számára vitathatatlanul a legfontosabb. Köztudott, hogy 2011-ben az iskola tornatermét életet veszélyeztető állapota miatt be kellett zárni. A beázások következtében lerakódott penész és a vakolat hullása miatt teljesen használhatatlanná vált. A gyerekek úgy az óvodában, mint az iskolában telente, illetve szeles időben vacogtak az elavult, rosszul záródó ablakok, ajtók miatt. Éppen ezért minden lehetőséget megragadva elsősorban ezekkel, valamint a ránk maradt anyagi problémák rendezésével kellett foglalkoznunk és megbirkóznunk. Így sikerült az iskola, illetve az óvoda nyílászáróit kicserélni, az iskolaépület tetőzetét és a tornatermet is teljesen felújítani. Az átadás óta teljes kihasználtságnak örvend nem csak az iskola tanulói részéről, akik a tornaórákon kívül különböző szakkörök, csoportépítő versenyek, vetélkedők, álarcosbál, tökfesztivál alkalmával is birtokba veszik, de a sportolni vágyó lakosaink is igénybe veszik, hiszen itt edzenek futballistáink, mégpedig az öregfiúk és a kisfocisok, a gyermek és felnőtt asztaliteniszezők, a karatézók is.

Mindemellett megtettünk mindent annak érdekében, hogy iskolánk megmaradjon, hiszen tudatában vagyunk annak, hogy ha megszűnik az iskola, a jövő nemzedéke nem marad itt, ami a falu lassú leépüléséhez vezet. Nagyon is ideillenek Reményik Sándor szállóigévé vált szavai: „ne hagyjátok a templomot s az iskolát”.

Közbotrányt és felháborodást okozott, amikor „ismeretlen tettesek” felgyújtották a fittnessnek elnevezett épületet, mely újjáépítésének anyagi háttere a falutól rengeteg energiát és pénzt vett el.

… és a jövő?

A falu vezetése természetesen tisztában van azzal, hogy a kultúrház épülete teljes felújításra szorul. Éppen ezért, mivel jelenleg a község anyagi helyzetét tekintve önerőből nem tudjuk újjáépíteni, renoválni, éberen figyeltük a pályázati kiírásokat, hogy külső anyagi forrásokat felhasználva tudjunk pénzt szerez-

7

ni. Köztudott, hogy ehhez az szükséges, hogy olyan pályázati felhívás jelenjen meg, mely pontosan a mi problémánkkal, azaz kultúrház felújításával foglalkozik, ugyanis CSAK arra lehet pályázni, amelyik így van megfogalmazva. Márciusban reagálva egy ilyen témájú pályázati felhívásra kérelmet nyújtottunk be, viszont az még a mai napig nem került elbírálásra.

A tervek elkészítésénél Kiss Ferenc építészmér-

nökkel együttműködve alapvető koncepcióként a falusi stílus megőrzését tartottuk szem előtt ugyanúgy, ahogy a buszmegálló, illetve a Jednota épületének tervezésekor. Meglehet, a zsalugáterek sokaknak furcsának tűnhetnek a rajzokon, ám ezeket maximálisan ki fogjuk tudni használni sötétítésre, higiénikusabb is, szebb is a függönyöknél.

A felújítási tervek– ahogy a mellékelt képeken is

látható –, az energetikai certifikáció, az építkezési engedély és más elengedhetetlen dolgok elkészültek, ami bizony nem kevés időbe telt – aki építkezett, az érti, tudja, mennyi utánajárásról van szó. Tehát elmondhatjuk, hogy a falu vezetősége az első szükséges és nagyon fontos lépéseket megtette. Bízunk benne, hogy a szükséges anyagi forrásokat meg tudjuk szerezni és kultúrházunk mielőbb modern, felújított formát kaphat. Addig is sok szeretettel várjuk lakosainkat és kedves ismerőseiket a kultúrházban megrendezésre kerülő eseményekre.

8

HÍREK

56 év az irodalom szolgálatában Az eperjesi könyvtár és Gáspár Veronika tanító néni neve szinte egyet jelent, hiszen 56 éven keresztül, pontosan 1961-től nála kölcsönözték ki a könyveket az olvasni szerető gyerekek, felnőttek.

A hosszú évtizedek alatt szaporította, gondozta a gyűjteményt. Igyekezett minden könyvtárba járó igényeit kielégíteni. Neki köszönhetően az irodalom minden műfaja fellelhető a könyvek között.

Mindent megtett annak érdekében, hogy az olvasást megszerettesse és a mindennapi élet részévé tegye. Az írott betűt szeretők válogathatnak a világirodalom legnagyobbjainak írásaiból, de ugyanúgy rendelkezésükre áll a magyar írók műveinek legjava. Munkájának köszönhetően mesekönyvek garmada, ifjúsági-, ismeretterjesztő irodalom, tudományos fantasztikus könyvek, modern írók művei, versek, szótárak, nyelvkönyvek, krimik várják az olvasni vágyókat.

Már egy ideje fontolgatta, hogy átadja a több mint 8000 kötetes könyvtár vezetését és megérdemelten másodszor is nyugdíjba vonul. Erre a nyár elején került sor.

Júniusban, 80. születésnapja alkalmából felköszöntötte őt a község polgármesterasszonya, aki megköszönte munkáját, a közért tett hosszú szolgálatát.

Július elején, a könyvtár átadása alkalmával dunaszerdahelyi a járási könyvtár képviselője is megköszönte a sokéves együttműködést és kívánt további jó egészséget, jó pihenést a tanító néninek. Hozzájuk csatlakozva minden irodalombarát nevében kívánunk mi is hosszú, nyugodt, békés nyugdíjas éveket!

A tanító néni sokéves munkáját megyei szinten is elismerték. Nagyszombat megye elnökének, Tibor Mikušnak Elismerő oklevelét, valamint a kultúra területén végzett munkájáért és életjubileuma alkalmából odaítélt emlékérmét vehette át.

A községi könyvtár megújult formában, sok-sok új könyvvel továbbra is keddenként, 16.00 órától várja az olvasni szerető könyvbarátokat!

Újabb emléktábla községünkben A helyi Testi Fogyatékosok Szervezete id. Dudás Lóránt elnökletével a nyár folyamán, a januárban leleplezett kitelepítettek emlékművét újabb emléktáblával egészítette ki, mellyel PhDr Jantausch Pál püspök emléke előtt tiszteleghetünk.

Sajnos kevesen tudják, hogy a püspök úr valamennyi szlovák püspök megbízásából 1947. február 1-én memorandumot intézett a SZNT elnökségéhez, Eduard Beneš köztársasági elnökhöz és Jan Masaryk külügyminiszterhez a magyar lakosság kitelepítésével kapcsolatban.

A szlovák katolikus egyház vezetői élesen bírálták a kényszermunka-akciók és a kitelepítések kegyetlenségét. Az említett memorandum többek között a következőket szögezte le: „Több jelentést kaptam, melyekből kitűnik, hogy olyan módszereket alkalmaznak, melyeket nekem mint az itt élő lakosság egyházi elöljárójának nem lehet szó nélkül hagynom – figyelmeztetnem kell az illetékeseket… A zsidók elhurcolásakor felháborodtunk az emberi érzésnek és keresztényi szeretetnek ellentmondó tett miatt. Ma ugyanezt tesszük, mivel a bánásmód nagyon hasonlít azokéhoz, akiknek a múltan ugyanezért szemrehányást tettünk. … Nem lehet a magyar kisebbség egészét elítélni. Ha egy nemzet vagy nemzetiségi csoport, illetve egy kisebbség néhány tagja vétkezik, ebből nem következhet az, hogy ezzel a bűnnel az egész nemzetet vagy kisebbséget vádolhatjuk. … Nem tudunk tehát egyetérteni, és nem hagyhatjuk szó nélkül az olyan cselekedeteket, ahol a bűnösség bizonyítása nélkül erőszakkal törnek a tisztességesen szerzett tulajdon ellen. … Azt ígérte a kormány, hogy a kitelepítéseknek emberségesen kell lezajlódnia, ám ezt az ígéretet télen, fogcsikorgató hidegben nagyon nehezen lehet betartani.”

Jantausch püspök úr példát mutatott tisztességből, erkölcsösségből, emberbaráti szeretetből és olyan fajta lojalitásból, mely mai rohanó, pénz- és hatalomközpontú világunkban szinte teljesen elveszett. Községünk lakossága nevében köszönjük, hogy megőrzik az utókornak e nemes, becsületes, méltatlanul elfeledett humánus ember igazságtalanság elleni tettének emlékét.

(Csak zárójelben jegyezném meg, nagy kár, hogy egy ilyen kimagasló emberi cselekedetre és kiállásra, melyet a püspök úr szimbolizál árnyékot vet, hogy az emléktábla több helyesírási és nyelvtani hibát tartalmaz. Talán érdemes lett volna a felvésendő szöveget átellenőriztetni egy hozzáértő személlyel.)

(RE)

9

TÖRTÉNELEM Emlékműavatás testvérfalunkban

Egyik magyarországi testvérfalunk, a Győrtől 26 kilométerre fekvő Lébény meghívásának eleget téve, polgármesterasszonyunk részt vett a 907-es Pozsonyi Csata emlékművének avatásán és a megemlékezésen. Az emlékművet az Első Lébényi Lokálpatrióta Egyesület emeltette a Pozsonyi Csata 1110. évfordulójára azoknak az ősöknek a tiszteletére, akik nem a dicsőségért harcoltak-haltak, hanem a hazáért, családért, megmaradásért.

Az egyesület kiadott egy tájékoztatót is, melyben leírják, hogy méltánytalanul keveset tudunk a 907es Pozsonyi Csata eseményeiről, mely csatában való győzelmünk biztosította megmaradásunkat a Kárpát-medencében. A csata 907 július 4–5-én zajlott.

Számos bizánci és frank forrás jegyezte fel, hogy a magyarok minden hadműveletet gondosan előkészítettek, a jelentős túlerővel szemben elsöprő, megsemmisítő győzelmet arattak. A csatát követően 123 évig idegen katona nem tette lábát magyar földre.

Október 6. az aradi vértanúk napja Az 1848/49-es szabadságharc leveréséhez Ferenc József császár fő szövetségesétől, Oroszországtól kapott segítséget. A 200 ezres cári és a 66 ezres osztrák császári had eltiporta a több mint 1 éve folyó harcokban kivérzett magyar seregeket. Kossuthék hittek abban, hogy ha kitartanak, ak-

kor Anglia és Franciaország nem fogják szó nélkül hagyni az oroszok beavatkozását. Abban bíztak, hogy a nyugati országok nem engedik az Orosz Birodalom térnyerését. A magyar tábornoki kar így mindent megtett az oroszok és a Haynau vezette osztrákok feltartóztatásáért.

A császár súlyos büntetésekkel és megtorlásokkal üzente meg a magyaroknak, hogy birodalmában nem tűri a lázadást. 13 magyar honvédtábornokot ítéltek halálra, akiket nyilvánosan megszégyenítve, emberi mivoltukban megalázva végeztek ki. A halálra ítéltek a magyar szabadságért harcoltak, hittek Magyarország önállóságában, hittek abban, hogy létre jöhet egy modern, önmagát kormányzó, nem középkori feudális viszonyok között működő ország.

1849. október 6-án reggel fél hatkor a legyőzött magyar hősökön súlyos bosszút állt a bécsi udvar. Négy honvédtábornokot (Kiss Ernő, Dessewfy Arisztid, Schweidel József, Lázár Vilmos) golyó általi, kilencet (Aulich Lajos, Damjanich János, Knezić Károly, Láhner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Vécsey Károly) pedig kötél általi halálra ítéltek. Kevesen tudják, hogy ez a névsor kibővül még az augusztus 22-én felakasztott Ormai Norbert, az október 25-én agyonlőtt Kazinczy Lajos ezredesek, valamint a börtönben megtébolyodott és elmebetegként meghalt Lenkey János tábornok, ill. a Budapesten október 6-án kivégzett Batthyhányi Lajos miniszterelnök nevével.

A történelem soha nem felejti emléküket.

Az 1956-os év húsz napja „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben.”

(Albert Camus) Mindössze 20 nap, de a magyar történelem talán legkiemelkedőbb 20 napja zajlott 56-ban Magyarországon. Egy aprócska, de elszánt nemzet emelte fel fejét és mondott nemet az elnyomásra, a diktatúrára és szállt szembe a világ akkor legnagyobb birodalmával.

A Petőfi-kör vitáin ezrek jelenlétében bírálták nyilvánosan a pártvezetést. Egyre jobban érezhető volt a rendszer bomlása. Rajk László és kivégzett társainak újratemetése százezres néma tüntetés volt. A helyzet már robbanáshoz közelített, ami be is következett október 23-án, amikor az egyetemisták tüntetést szerveztek. A nemzeti színű zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, s az országház előtt a 200 ezres tömeg követelte Nagy Imrét az ország élére. Este a zsarnokságot jelképező Sztálin-szobrot ledöntötték, a Rádió épületénél felvették a harcot az ÁVH-val, így a tüntetés fegyveres felkeléssé alakult. Másnap szovjet tankcsapatok vonultak be Budapestre. A felkelők kézi fegyverekkel, Molotov-koktélokkal támadtak a tankokra. A parlament előtt ÁVH-sok lőttek békés tüntetőkre, hasonló vérengzés történt Mosonmagyaróváron, de a tüntetések, összecsapások kiterjedtek a vidéki városokra is. 28-án Nagy Imre állt a kormány élére és megkezdték a tárgyalásokat a Szovjetunióval. Az ország nyugati támogatást nem várhatott, ugyanis a forradalom győzelmével egyidőben robbant ki a szuezi válság, így a világ figyelme arra terelődött. A szovjetek ezt kihasználva november 4-én hadsereggel szállták meg az országot.

Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca így végül elbukott.

Szovjet segítséggel, Kádár János vezetésével megalakult az új kormány. Megkezdődtek a tömeges letartóztatások, bebörtönzések, megtorlások, kivégzések. A forradalom következményeként kb. negyedmillió magyar hagyta el az országot, nyugatra menekülve. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte. A magyaroknak a kommunista diktatúrával való szembeszállása az egész világon a függetlenségért és a szabadságért küzdő népek számára vált példává.

10

ESEMÉNYEK

A NYUGDÍJASOK KÖSZÖNTÉSE

Október végén községünk nyugdíjasait köszöntötte és látta vendégül egy délutánra a helyi önkormányzat. A kultúrházban szépen megterített asztalok, finom ételek, italok várták a 65 év feletti szépkorúinkat. A szórakoztatásról a helyi óvodások és iskolások gondoskodtak, a talpalávalót Iván Lajos, a Pósfa zenekar tagja szolgáltatta. Nagy sikert arattak a Budapesti Operett Színház színészei, akik Két szoknya egy nadrág társulat néven táncos, zenés műsorukkal szereztek vidám pillanatokat a résztvevőknek. Pazar műsorukban több ismert operettslágert adtak elő. Természetesen a tombolahúzás sem maradt el, a támogatók jóvoltából rengeteg ajándék talált gazdára. Bízunk benne, sikerült kellemes kikapcsolódást nyújtani és mindenki jól érezte magát.

A falu polgármesterasszonya a helyi képviselőtestület, a községi hivatal összes alkalmazottja és saját nevében elismerő, meleg szavakkal üdvözölte az egybegyűlteket: „Kedves ezüsthajú, aranyszívű nyugdíjasaink!

Két nemes fémből kellene ötvözni e mai, de nem mindennapi ünnepi jelvényt. Aranyhoz hasonlítom szerető szívüket. Az arany fénye nem halványult a sok gondtól, megpróbáltatástól. Életüket hol boldogan, hol fáradtan élik. Valamikor nem hitték, hogy ilyen gyors járásúak az évek, szinte suhannak egymás után.

Az arany mellett ezüst fény is csillan mai nap. Ezüst hajukban soksok tél ott felejtette fehérségét.

Amint a természetben is van tavasz, nyár, ősz és tél, az ember életében is ez a folyamat megy végbe.

Az idős kor az Élet rendje, az éretté válás korszaka, életbölcsességgel, gazdag tapasztalatokkal.

Kérjük a jó Istent, adjon még soksok lágy, simogató tavaszt! Kö-

szönjük a példamutatást! Köszönjük az emberi értékeket, melyeket belénk csepegtettek. Szívből kívánjuk, továbbra is ragyogja be életüket a két nemes fém: az arany és az ezüst fénye. Őszin- te szívvel kívánom, hogy az Önök felé fordulás, a szeretet, a figyelem ne csupán ezen a napon adassék meg az Önök számára. Az év minden napján érezzék a család, a társadalom megbecsülését. Érezzék, hogy szükség van Önökre, érezzék, hogy vannak dolgok, amit jobban tudnak, vannak dolgok, amit csak Önök tudnak.”

11

ESEMÉNYEK

A nyugdíjas egyesület kirándulása Pőstyénbe A pozsonyeperjesi nyugdíjasok május 16-án, verőfényes reggel útra keltek, hogy megtekintsék a világhírű gyógyfürdőt, Pőstyént.

Pőstyén a gyulladásos megbetegedéseknél rendkívüli gyógyhatással bíró termálvize és kéntartalmú gyógyiszapja által vált híressé. már az erre harcoló római légiók is ismerték a Vág szigetének 67ºC-os, kénes, meleg iszapos forrásait. A későbbi évszázadokban kis gödröket ástak a gyógyulni vágyók a meleg források körül, szalmával, gallyakkal bélelték ki őket, s ezekben üldögéltek. Egy 1551. évi útikönyv már említi a fürdőt, ekkor még gödrei voltak. Idővel fürdőházak épültek aziszapos források köré, de a török elpusztította őket.

Régészeti leletek tanúsága szerint a meleg források körül már az őskorban éltek mamutvadászok. A város környékéről került elő Szlovákia egyik legjelentősebb őskori emléke, a Moraván Vénusz. Ma a pozsonyi vár kincses kamrájának legrégebbi darabja.

Ez a szobor egy mamutagyarból kifaragott női alakot ábrázoló plasztika.

A múlt század elejétől már szállók, fedett fürdőcsarnokok fogadták a vendéget. Kezdetben a Forgách grófok, később az Erdődyek tulajdona volt, az ő vendégükként Beethoven is gyógyíttatta itt magát. Korszerűen a bérlő Winter-testvérek építették ki Pőstyént az I. világháború előtti években és a két világháború

és Lajos által alapított Városi Múzeumot, melynek értékes régészeti, természetrajzi, néprajzi és a fürdő múltjára vonatkozó gyűjteménye van. Megtekintettük még a Thermia Palace-t, mely hazánk egyik legreprezentatívabb fürdőszállója, valamint az Irma fürdőt, melynek előcsarnokában és folyosóján értékes emléktárgyak láthatók. További fürdők a Napóleonról elnevezett, melyet 1813-ban adtak át rendeltetésének, a Pro Patria fürdő- és gyógyszálló ódon klasszicista stílusú épülete, az Éva strandfürdő szabad és fedett

meleg vizű medencéje nagyon népszerű.

Sikerült a város nevezetességeit megnéznünk, melynek során kissé ugyan elfáradtunk, de gazdag élményekkel tértünk haza kis falunkba.

Hrdlovics Viktória Krcsek Rozália

Régi ima Jóságos Istenünk, ki áldó szemeidet mindig nyitva tartod, még a féregtől sem fordítod el arcod, látod a jövendőt épp úgy, mint a múltat, bölcs gondoskodásod soha el nem múlhat.

Nemzeteknek sorsát intézed egedből, vezeted árnyékon, napfényen keresztül.

Tekints jóságosan szeretett hazánkra, szálljon áldás Tőled minden lakójára, mert a Duna vize lassan könnyeinktől árad, ó Nagy Isten, áldd meg szeretett hazánkat!

(Lejegyezte Viola Margit)

között, s tették világhírűvé. A gyógyfürdő 1945 óta állami tulajdon.

A kiránduláson igyekeztünk minden érdekességet megtekinteni. A szigetre a sétányokkal és szállodákkal, panziókkal tarkított városból két híd vezet át.

Egyik a közúti Országos híd néven ismert, a másik a fedett Kolonád, azaz Sétahíd, mely 1931–33 között épült. A fedett hidat egy mankóját a térdén kettétörő férfiakt-szobor díszíti. Ez egyébként a fürdőtelep emblémája is. Sétánk során megnéztük a Winter Imre

Kérjük lakosainkat, akinek birtokában régi eperjesi képek vannak, illetve emlékszik régi versekre, imákra, énekekre, írja le, hozza be a községi hivatalba vagy a könyvtárba, hogy azokat közkinccsé tehessük!

12

CSEMADOK

Kirándulás Sopronba és környékére A Csemadok Pozsonyeperjesi Alapszervezete a 2017-es évre szóló elfogadott munkaterve alapján egynapos kirándulást szervezett tagsága számára május 27-én, ahol a 43 résztvevő betekintést nyerhetett Nyugat-Magyarország történelmi érdekességeibe és szépségeibe. A szervezet vezetőségének nem titkolt szándéka a hagyo-

tünk meg idegenvezetőnk jóvoltából. Első utunk a Várfal sétányhoz vezetett, mely a régi vár falait tárta elénk. A főtér egyik legismertebb látványossága a Szentháromság szobor, amely adományokból készült a város pestisjárványtól való megmenekülése emlékére. A téren találhatjuk a város jelképeként ismert Tűztornyot valamint a to-

mányteremtés, mivel ilyen jellegű közös kirándulásra első ízben került sor.

A kirándulás gazdagnak ígérkező programja mellé már csak a napsütéses idő hiányzott, amit az égiektől az utolsó pillanatban meg is kaptunk. Gyönyörű verőfényes napsütésben kezdhettük meg két órás városnéző utunkat Sopronban.

Sopron Magyarország műemlékekben egyik leggazdagabb városa. Ebben a hangulatos városban sok minden megtalálható. Sétát tehettünk a belváros utcáiban, Sógor

rony lábánál található Hűségkaput, amely az 1921-es népszavazásnak állít emléket, mivel ekkor döntötték el a város lakói, hogy Magyarországhoz szeretnének tartozni.

Ezért is nevezik Sopront a hűség városának. Városnéző túránk a Bencés templom megtekintésével zárult, amely mindannyiunkat lenyűgözött építészeti stílusával és hihetetlen atmoszférájával.

János idegenvezetésével középkori építészeti ritkaságokat és történelmi emlékeket tekinthettünk meg.

A patkó alakú, macskakövekkel borított barokk belvárosban egymás mellett sorakoznak fel Sopron nevezetességei. Szebbnél szebb építészeti remekműveknek lehettünk szemtanúi és a régi házak érdekes történeteivel ismerkedhet-

A belvárosban eltöltött szabad programot „Édes sétahajózás” követte a Fertő tavon. A hajón kényelmesen elhelyezkedve kávé és sütemény fogyasztása közben a hajóskapitánytól megtudhattuk, hogy a Fertő tó Közép-Európa harmadik legnagyobb tava, igazi alföldi, síkvidéki sóstó, amely nagyobb része Ausztriához tartozik. A tó egyetlen magyarországi üdülőtelepét Fertőrákosról lehet megközelíteni.

A Fertő tó nemcsak természeti viszonyai miatt különleges, hanem gazdag növény és állatvilága is egyedülálló az egész Földön, ezért az UNESCO Világörökség Bizott-

sága felvette listájára a Fertő-tájat.

Utunk következő állomása a Fertődi Esterházy-kastélyba vezetett, ahol megérkezésünkkor tudtuk meg, hogy sajnos a kastély egészében nem látogatható felújítás miatt. A kastély egyetlen szárnyát tudtunk megtekinteni, de ahogy azt tárlatvezetőnktől megtudhattuk, a 18. században épült kastélyt annak idején a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles méltó párjának tartották. Tulajdonosai, az Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenységeik révén Magyarország fő kulturális központja volt a kastély. Kívülről megcsodálhattuk a kastélyt körülölelő franciaparkot és rózsakertet.

Kirándulásunkat Fertőszéplakon folytattuk, ahol megtekinthettük a Vasúti lámpamúzeumot és a Mindenszentek templomot. A vasúti lámpamúzeum magángyűjtemény, amelyet Haragovics József tulajdonos szívélyes fogadtatással, vasúti egyenruhába beöltözve nagyon lelkesen mutatott be társaságunknak. A múzeumban több mint 256 darab különböző lámpa található, amelyek a világ számos vasúttársaságát jellemzik Hollandiától Mongóliáig, illetve az Egyesült Államokig.

Ezután megtekintettük a Mindenszentek templomot Erzsi néni, a templomgondnok kíséretében.

Elmondása alapján megtudhattuk, hogy a templomot a Széchenyi család építtette az 1700-as években. Az egyhajós, kéttornyos templom belsejét csodálatos tölgyfából faragott berendezés díszíti. A templom két oldalán lévő dombon a Kálvária és a Szent Szív emlékmű magasodik, amelyhez 21 lépcsőfok vezet fel.

Utunk utolsó állomása a „Polgármester” étterem volt, ahol kellemes környezetben fogyasztottuk el finom vacsoránkat.

A nap végére mindannyian kellemesen elfáradva, de élményekkel gazdagodva indultunk autóbuszunkkal hazafelé, ahonnan nem hiányzott a jókedv és a nótaszó sem.

Köszönjük mindenkinek a részvételt!

(Rigó Sándor)

CSEMADOK

13

A PozsonyeperjesiKatica Bábfesztiválról

Már számtalan alkalommal úgy kezdtem a mondandómat, hogy a már hagyományosan megrendezett Katica Bábfesztivál alkalmával „újból megelevenedtek a bábok” kultúrházunkban. De ez így igaz!

Megelevenednek és varázsolnak!

Itt voltak a Gézengúzok Szerdahelyről, a Bukfenc bábcsoport Farkasdról, a Tikiriki bábcsoport Vámosfaluról, a hazai Ugri-Bugrik, sajnos betegség miatt nem tudtak jönni a komáromi és a magyarországi csoportok. Évente nagy izgalommal várjuk ezt a napot, hogy találkozhassunk és egy nagyon jó, örömteli „mesedélelőttöt” tölthessünk együtt.

Szinte hihetetlen, hogy ilyen hamar elteltek ezek az évek. És az a sok-sok mese, amivel készültünk minden évben! Előfordult, hogy két csoport volt és mindkettővel betanultunk egy-egy mesét! Megelevenedtek a királyfiak, királylányok, vitézek, tündérek, boszorkányok, juhászok, törpék, bohócok és persze az állatok: békák, gólyák, hattyúk, sárkányok, bárányok... és még sorolhatnám. Azt hiszem, ennek bizonyítéka az a sok-sok báb, ami a bábosraktárban van.

Mennyi munka van mögötte! Itt egy személyben voltunk nemcsak pedagógusok, hanem rendezők, dramaturgok, képzőművészek, díszlettervezők, bábkészítők, szövegkönyvírók, zenepedagógusok stb. Mindig igyekeztünk valami szépet, jót, érdekeset összehozni, valami „varázslatot” nyújtani, mert nekünk varázslat volt, ha egy kigondolt mese életre kelt a színpadon.

Ha belegondolok, mi, bábvezetők „varázslók” vagyunk, csak sokszor hiányzott a varázspálcánk.

De nem, mert mindig kaptunk segítséget. Szabó Jolika, Marták Kati, Vígh Katica néni, Plaszky Tamás, Szőke Pista bácsi, Kecskés Marika és persze a hazai szponzorok közül ifj. Balogh János, Rigó Sanyi, akire mindig számíthattam, az önkormányzat, polgármesterek, pedagógusok és szülők, Varga

Zsuzsika, akivel „gyártottuk” a bábokat és érzem, hogy még a Jó Isten is segített bennünket. (Remélem, nem hagytam ki senkit!) Köszönöm mindenkinek!

Nagyon sok helyre eljutottunk, amivel kevés bábcsoport dicsekedhet. Nemcsak a hazai falvakban, városokban szerepeltünk, de Magyarországon is sok helyen látták bábcsoportunkat. Mindenütt örömmel és szeretettel fogadtak bennünket, és mi igyekeztünk ezért jó fellé-

pést nyújtani. Nyugodtan kijelenthetem, hogy Pozsonyeperjes jó hírét vittük magunkkal.

Az utolsó Katica Bábfesztivál alkalmával (legalábbis, amit én rendeztem) szeretném megköszönni a gyerekek kitartó munkáját, köszönöm, hogy velem voltak – nagyon szeretlek benneteket és kívánok nagyon sok sikert a tanulmányi eredményeitekhez, de az életben is. Köszönöm Nagy Erzsike tanító néninek, hogy mindig számíthattam rá, mindig segített és velem volt. Emlékezetemben mindig őrizni fogom az együtt töltött órákat!

Persze a siker – a mindenért kárpótló – gyümölcse nem hull könnyen az ölünkbe. Sokszor van szükség fokozottabb és kitartóbb munkára, hogy a megoldás nehézségeivel megbirkózhassunk. Mindig egyre kell gondolnunk: hogy a „gyakorlat teszi a mestert!” és ez minden bizonnyal meghozza a sikert! (Ágh Erzsébet)

14

CSEMADOK

A Kis-Duna Vegyeskar tevékenysége

Kodály Zoltán–Halmos László emlékest „Lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út. De mi azt akarjuk, hogy az ember ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos réteken.”

Kodály Zoltán Kórusmuzsika hangjai töltötték meg a győri zsinagóga tágas terét november 18án szombaton, a 18.00 órai kezdettel megrendezett Kodály és Halmos emlékesten.

Kodály Zoltán halálának 50., valamint Halmos László halálának 20. évfordulója tiszteletére rendezett különleges zenei eseményen a győri Rába Dal és Társaskör Vegyeskar mellett nagy sikerrel szerepelt a Kis-Duna Vegyeskarunk. A koncert végén a két kórus együtt énekelte Kodály Zoltán Esti dalát,

Fellépésekben gazdag évet zár a Kis-Duna Vegyeskar, dalos kedvű polgártársaink a 2017es évben több külföldi fellépésen öregbítették községünk hírnevét. Falunkban március 15én énekeltek a koszorúzás alkalmából, majd a majori búcsú résztvevőit szórakoztatták műsorukkal.

Idegenbeli fellépéseik májusban kezdődtek Nagymegyeren, ahol a Bárdos Lajos Vegyeskar vendégeként léptek fel. Júniusban a magyarországi baráti énekkarok meghívására elöször Gyarmaton adták elő műsorukat a borkóstoló alkalmából, majd Lébényben énekeltek. Július elején Szlovéniában jártak, ahol Völgyifalu daloskörének meghívására részt vettek a falunapon és gazdagították annak műsorát.

A nyári szünet után megkezdték a felkészülést győri fellépésükre, ahol Kodány Zoltán halálának 50. és Halmos László halálának 20. évrfordulója alkalmából adtak nagy sikerű koncertet a győri zsinagóga épületében.

Az évet az ádventi és karácsonyi koncertekkel zárja majd az énekkar.

De a dalos pacsirták nem csak énekelnek, munkájukkal is hozzájárulnak a csoport tevékenységéhez. Az Eperfesztiválon egész nap sütötték a mes�sze földön híres dalos lángost, amihez ebben az évben 60 kg lisztet használtak fel. A bevételt a fellépések költségeinek térítésére használják fel, és ebből vettek anyagot a hölgyek új szoknyáira és boleróira, amelyeket saját maguk készítettek el.

Reméljük, a csoportot sikerül új tagokkal bővíteni, hogy fennmaradjon, hiszen járásunkban a Kis-Duna Vegyeskar az egyedüli nem városi kórus, amely négy szólamú műveket szólaltat meg.

(JUDr. Černá Jolán)

ami külön élményt jelentett a kórustagok számára.

A szombat esti koncert nemes útra, a zene csodálatos világába varázsolta a zsinagógába betérőket, akik nagy tapssal köszönték meg az énekkarok műsorát. (Ágh Erzsébet)

ESEMÉNYEK

Életünk egy amerikai fiatal szemén keresztül

Községünk a Nemzetközi Diákhálózaton keresztül az idén is pályázott az Angolul tanuló falvak elnevezésű

programba, így három héten keresztül 25-en ismerkedhettek a nyelvvel, illetve bővíthették angol nyelvtudásukat a nyár folyamán. A tanítás 3 csoportban történt, délelőtt az alapiskolások, estére pedig a haladó középiskolások és a felnőttek igyekeztek minél több tudást magukévá tenni. Az ingyenes nyelvtanfolyamot egy amerikai fiatalember, Joseph Ernst biztosította, akit kicsit kivallattunk az életéről, arról, miként lát bennünket, mennyiben különbözik a mi közép-európai és falusi mentalitásunk az általa megszokott életviteltől.

- Mesélnél kicsit magadról? Hol születtél, mit csinálsz otthon?

- Az Ohio állambeli Canton városában születtem és nevelkedtem, most Columbiában élek –itt kezdem majd harmadik tanévem az Ohio Állami Egyetemen.

Munkahelyi kapcsolatokat és orosz nyelvet tanulok, később pedig jogi pályán szeretném folytatni tanulmányaim.

- Mivel töltöd a szabadidőd?

- Szabadidőmben a Lazy Susan és Bean Bag Boys nevű együttesekben zenélek. Ezen kívül tagja vagyok annak a csoportnak, amely a kampuszon belüli fenntartható fejlődésre hívja fel a figyelmet a zenén keresztül.

- Hol hallottál erről a programról?

- Barátnőm szólt a lehetőségről, hogy Európába jöjjek tanítani, hiszen ő már részt vett hasonló programban. Nem kellett sokáig győzködnie, hogy jelentkezzek. A történelem és a tanulás a szenvedélyem és ez a lehetőség gyönyörűen kapcsolja össze a kettőt.

- És hogy kerültél éppen Eperjesre? Te választottad a helyet vagy „kiutalták”?

- Eperjest nem én választottam, ha jól tudom, az engem vendégül látó család döntött arról, hogy én kerüljek hozzájuk.

- Hogy látod a tanulókat, hogy megy a tanítás?

- Nagyon büszke vagyok a fejlődésre, amit az itteni diákok elértek. Kihívás volt ilyen változatos tudásszintű embereket tanítani, de a tanulók szenvedélye megkönnyítette a feladatom és engem is keményebb munkára serkentett.

- Mit gondolsz Európáról, hogy tetszik az ittlét?

- Nagyon szerettem itt lenni. Június 11-én érkeztem Európába és először Németországban utazgattam egy hétig, majd Magyarországon töltöttem 4 hetet.

Szlovákiában meglátogattam Galántát, Párkányt,

15

Pozsonyt és Dunaszerdahelyt. Természetesen Eperjesen is körülnéztem.

- Sokban különböznek az itteni emberek attól, amit Amerikában tapasztalsz?

- Azt gondolom, az itteni emberek elég sokban különböznek az amerikaiaktól, mert sokkal zárkózottabbak és sokkal nagyobb súlyt fektetnek a pihenésre. Viszont, ahonnan én származom, az azért elég hasonló mentalitású városka, úgyhogy abszolút otthon éreztem magam Eperjesen is. Az amerikaiak sokkal energikusabbak és több mindent csinálnak egy napban – jönnek-mennek, oda-vissza egész nap. Itt az élet sokkal nyugodtabb.

- Mi a legfurcsább dolog, amivel Európában találkoztál?

- Amit viccesen furcsának találtam, az, hogy Amerikában sokkal nagyobb ágyaink vannak és 3-4 lepedőt is képesek vagyunk ráteríteni, majd több réteg párnát használunk. Ezen kívül, mi nem tapsolunk egyszerre az előadások végén – amikor először hallottam a vastapsot, hirtelen nem is tudtam, mi történik. Ami még furcsa, hogy az itteni emberek nagyon gyakran bámulják meg egymást –Amerikában zavaró és sokszor sértő, ha így bámulnak rád. Észrevettem, hogy itt nagyon sok ember csinálja ezt az utcán és muszáj volt hozzászoktatnom magam, hogy ne zavarjon annyira.

Mindenképp szeretnék visszatérni a világnak ebbe a szegletébe, már vannak is ilyen irányú terveim. Csodálatos lehetőséget kaptam, hogy többet tanuljak magamról, egy másik kultúráról és az emberek eltérő gondolkodásáról a világ túlsó végén. Számomra ez mind felbecsülhetetlen élmény és lecke volt, amiből tanulhatok és fejlődhetek egész további életem során.

Ezúton szeretnénk megköszönni a Bondor családnak, hogy vendégül látták, befogadták a fiatalembert és megtettek mindent azért, hogy minél jobban megismerkedhessen kultúránkkal, szokásainkkal, községünkkel. Arról, mennyire jó vendéglátók voltak tanúskodik, hogy tetszettek neki az itt tapasztaltak és nagyon jól érezte magát nálunk.

(RE) A Pozsonyeperjesi Polgári Társulás Rebro Ágota vezetésével segíti és támogatja községünk kulturális, művelődési tevékenységeit, kisebbségi hagyományaink megőrzését.

Fontos célkitűzése gyermekeink, fiataljaink megfelelő szabadidős tevékenységének biztosítása.Különféle pályázatokat, projekteket dolgoz ki, színházi előadásokat, kézműves foglalkozásokat és más kulturális eseményeket szervez.

A társulás égisze alatt kerül megszervezésre többek között nyaranta a hatalmas népszerűségnek örvendő Pöttyös Gyíkok Nyári Tábor is.

16

ESEMÉNYEK

„A tábor, ahol az az egyetlen feladat, hogy jól érezzük magunkat…”

A fentebbi idézet az egyik táborlakótól származik.

Azzal a szándékkal látogattam meg a Pöttyös gyíkokat, hogy majd készítek riportokat, elbeszélgetünk a táborról, mi a jó, mi a rossz, meg egyáltalán. Nem tudom eldönteni, a szándékom sikerült-e vagy sem, ugyanis bárkit megkérdeztem, szinte ugyanazt a választ kaptam. Sőt, a feltett kérdések után, a rám vetett pillantások alapján néha olyan érzésem támadt, nem vagyok teljesen komplett, hogy jut szembe ilyeneket kérdezni?! Felsorolom a kapott válaszokat: - Azért jó, mert itt jó.

- Hááát, mert szuper.

- Mert mindenfélét lehet csinálni.

- Itt olyan jó, hogy ez nem is igazi tábor… vagy inkább ilyen az igazi?

Nagy Anna, aki gyönyörűen rajzol, nagyon kreatív Nagymegyerről érkezett, a nagymamájánál nyaralt, először vett részt a táborozásban. Kérdésemre, kicsit bővebben azt felelte, nagyon jól érzi itt magát és tuti, hogy jövőre is jön. Mert itt igazán jó és minden van.

Navrátil Alexa kérdésemre adott válasza: - Hát azért jó, mert annyi minden van, és azt csinálok, amit akarok. Ha akarok, gyöngyöt fűzök, ha akarok, társasozok, ha akarok, agyagozok, sokfélét lehet játszani.

Szűcs Erzsébet Szofia nemrég költözött ide a szüleivel. Amikor tudomást szerzett a táborról, megkérte anyukáját, hozza őt el. Szerdán csatlakozott a többiekhez és pillanatokon belül új barátokra talált.

- Nagyon jó itt, úgy örülök, hogy jöhettem. Kár, hogy kicsit később, de jövőre biztosan itt leszek az első naptól. Annyi minden van itt, rengeteg mindent kipróbáltam. Pólót is festettünk. Tetszik nekem itt minden.

A vezető-szervező Rebro Ági Czinege Ildikó segédletével az idén beszervezett öt főiskolás fiatalt is, akik rég elfeledett csapatjátékok sokaságát elevenítették fel. Csölle Ildikó, Keller Júlia, Nemes Ádám, Valkó Attila és természetesen Czinege Ildikó megtanították a gyerekeket többek között métázni, számháborút vívni. Ezek a régi-új játékok óriási sikert arattak, a nagy meleg ellenére a táborlakók abba sem akarták hagyni.

Mindenféle állatkák – rókák, krokodilok – születtek a gyöngyfűzők ügyes kezei alatt. Tavirózsákat, kulcs-

tartókat varrtak, agyagból szebbnél szebb szívecskék, edénykék készültek. A szövőszék sem pihent, szőtték a gyerekek a tarka kis táskákat, fát faragtak, a telefontartó horgolását nemcsak a lányok, de a fiúk is kipróbálták, papírból kosarat, koszorút fontak, házikókat, hűtőmágnest készítettek. Felsorolni is nehéz a sok kézműves foglalkozást.

Természetesen a pólófestés sem maradt el. Hatalmas elánnal, képzelőerővel, kreativitással vetették bele magukat a gyerekek és mintázták a ruhadarabokat, melyekben aztán a közös fotó is készült.

Végső soron tény, hogy „mélyinterjúkat” nem sikerült összehozni, de az egyértelmű, hogy a Pöttyös Gyíkok Táborában tényleg minden gyereknek az az egy feladata volt, hogy jól érezze magát. A tömör, szinte egyforma válaszokból pedig az derült ki, hogy ez a feladat többszörösen teljesítve lett.

A 78 gyermekről 20 fős önkéntes gárda gondoskodott. Elismerést és dicséretet érdemel a tábor megálmodója és legfőbb szervezője, Rebro Ági a Pozsonyeperjes Polgári Társulás elnöke, aki hónapokkal előtte intézi, rendezi a dolgokat, hogy minden a legnagyobb rendben menjen, egy héten keresztül pedig menedzsel, vezényel és anyáskodik a rengeteg gyerek fölött. A tábor zökkenőmentes lebonyolításához hozzájárultak a helyi önkormányzaton kívül a szülők, vállalkozók, lakosok, akik gyümölccsel és más finomságokkal, illetve tárgyi dolgokkal segítettek.

ESEMÉNYEK

17

Boros Erika tanító néni vezényletével tovább szépült a szorgos kezek alatt a futballpálya palánkja. Manók születtek, virágok, fák, fű, föld, kék ég tarkítja, mesebeli házikók ékesítik az unalmas, szürke betonkerítést. És tuti, hogy a fűszálak alatt hangyák bújnak meg, a virágok szirmai között méhecskék zsongnak, a fák lombjai pedig madárkákat, mókusokat rejtegetnek.

18

EPERFESZTIVÁL

JÖVŐRE ÚJRA UGYANITT !

Az idén is nagy sikerrel, hatalmas látogatottsággal rendeztük meg az Eperfesztivált. Örömünkre szolgált, hogy már jóval az esemény előtt rengetegen érdeklődtek és biztosítottak bennünket a részvételükről. Jó érzés, hogy nem csak a környező falvakból látogatnak el hozzánk, hanem más járásokból, az ország legtávolabbi zugából és külföldről is érkeznek fesztiválozók. Ami a legfontosabb, hogy egyre többen. Egy kisebb baráti társaság Budapestről jött, igazi nagyvárosi fiatalok, akik elmondásuk szerint el sem tudták képzelni, vajon mi vár rájuk, milyen lehet egy kis falu Eperfesztiválja. Ugyancsak meglepődtek a programok gazdagságát, sokszínűségét látva. Feledve a fogyókúrát, végig kóstolták az epres és más finomságokat, élvezték a szép környezetet, ámultak a közösségi összefogás láttán. Hatalmas élményekkel gazdagodtak és szavaik szerint mindenféle, a falusi rendezvényekkel kapcsolatos előítéleteik elmúltak, mert óriási buli volt, imádták minden percét az ittlétnek. Na meg persze megígérték, hogy jövőre és azután, meg azután ismét itt lesznek. Kell ennél nagyobb elismerés?

Ez az elismerés szól mindenkinek, aki szorgalmával, munkájával hozzájárult, hogy községünk vendégszeretetét, összefogását messzi tájakra viszik hírül és tesznek kíváncsivá másokat is kicsi falunk iránt.

EPERFESZTIVÁL

19

A visszajelzések, üzenetek arról tanúskodnak, hogy sikerült ismét magas színvonalon megrendezni a fesztivált. Mindez persze nem egyetlen ember munkája. Sokan, sokat dolgoztak időt, fáradságot nem kímélve, hogy kicsi falunk idelátogató vendégei jól érezzék magukat, remekül szórakozzanak. Mert csak az elégedett vendég szól dicsérően, viszi jó hírét fesztiválunknak, vendégszeretetünknek, és akinek elmeséli, hogy Eperjesen minőséges, kulturált szórakozással töltött el egy fantasztikus délutánt, az a jövőben biztosan ellátogat hozzánk. A nívós, országszerte és külföldön is elismert rendezvény viszont nem jöhetett volna létre a sok-sok támogató nélkül, azonban a legnagyobb elismerést azok az eperjesiek érdemlik, akik szabadidejüket feláldozva, fáradhatatlanul dolgozva tettek meg mindent azért, hogy a már elért jó hírnévhez méltón valósuljon meg Csallóköz legnagyobb „kerti partyja”, ahogy a fesztivált egy alistáli vendég titulálta.

20

BOGRÁCSFESZTIVÁL

12. Bográcsfesztivál Kevés település dicsekedhet azzal, hogy fesztivált rendez. Összefogással, sok-sok munkával, tettre kész, szervezni képes emberekkel nálunk kettő is sikeres és híres lett az évek folyamán. Az idén tizenkettedszer valósult meg a bográcsos ételek fesztiválja.

Augusztus 5-én már a délelőtti órákban hallatszott a készülődés a futballpálya felől. Fellobbantak a bográcsok alatt a tüzek, s egymás után kerültek bele a nagy edényekbe a fejedelmi húsok, fűszerek és más hozzávalók.

Míg az ételek készültek, az érdeklődők, szórakozni vágyók gazdag programokból válogathattak kedvükre. Volt látnivaló bőven – modellrepülőgép-bemutató, repülő show a pálya felett, a gyerekek legnagyobb meglepetésére és nem kis örömére ejtőernyőn potyogtak az égből a cukorkák. A színpadon is szünet nélkül folyt a buli. A nyári forróságban a fesztivál sztárvendége, Győzike táncoltatta meg a nézősereget.

Rajta kívül különböző zenés műsorok mulattatták a közönséget. Közben megfőtt az étel, elkészültek a finomabbnál finomabb bográcsos ínyencségek. Az 5 tagú zsűrinek nem volt könnyű dolga, hiszen 11 ételkülönlegességből kellett választania. Egyöntetű véleményük alapján a legízletesebbnek a helyi fogyatékosok alapszervezete által főzött kakaspörköltet találták, melyet ínycsiklandó nokedlivel tálaltak a szakácsok.

A remek hangulat, a gazdag program a helyi önkormányzat, a sportszervezet közös szervezésének, a műsorvezető ifj. Valasko Ferencnek, és természetesen a zökkenőmentes lebonyolításban résztvevő sok önkéntes segítőnek köszönhető.

ESEMÉNYEK

Vidám nyárbúcsúztató Szeptember 1-én, pénteken kezdődött a kultúrházban a kétnapos rendezvénysorozat a Pozsonyeperjes Polgári Társulás és a helyi önkormányzat szervezésében. Egy kiállítás keretén belül az érdeklődők megismerkedhettek testvértelepüléseinkkel, valamint Czajlik Katalin vezetésével a gyerekek, szülők, nagyszülők a kézművesfoglalkozáson különféle gyönyörű órákat készítettek.

Az egészséges életmód szellemében a gyerekek uzsonnát is kaptak, mégpedig gyümölcsöt és finom kenőkkel kent kenyeret. Másnap délután 3 órától a nyarat búcsúztatók elfoglalták a focipályát. A tarka, eseménydús családi nap résztvevői kézműves foglalkozásokon vehettek részt, hagyományőrző kulturális műsorok, a Kuttyomfitty Társulat, illetve ifj. Derzsi György előadása szórakoztatta a jelenlévő kicsiket és nagyokat. Volt trambulin, légvár, finom ételek, italok, este pedig DJ Tomi retro buliján tettek pontot a nyár végére. A kellemes időt estére felváltotta a hideg szél, mintha csak az időjárás is elbúcsúzott volna a nyártól. A nyers idő, azonban nem szegte kedvét senkinek, sokan kilátogattak a pályára és mindenki nagyon jól érezte magát.

21

22

Érzelmekkel teli tanévnyitó az alapiskolában

SULIHÍREK

az érzelmek. Egy-egy pillanatra talán az elmúlás szomorúsága is, de legfőképp a megbecsülés, a hála, a jövőbe vetett hit és a gyermekek őszinte öröme és vidám ujjongása Csillogó szemű gyermekek, mosolygó szü- határozta meg az ünnep hangulatát. lők és szeretetteljes pedagógusok töltötték meg (Konkoly Anna) 2017. szeptember 4-én az alapiskola tornatermét.

Mindenkiből az összetartozás öröme sugárzott.

Statisztikai adatok a 2017/2018-as tanévről Az ünnepélyes hangulatot a Szózat felcsendülte 98/ 2 diák külföldön tanul alapozta meg, majd a jelenlévők egyperces néma Az iskola tanulóinak létszáma: csenddel emlékeztek Mitlík Diana tanító nénire. Alsó tagozat: 53 Ezt követően Nagy Judit tanító néni köszöntöt45 te a tanévnyitót megtisztelő vendégeket: Csiba Felső tagozat Jarmilát, Pozsonyeperjes polgármesterét, Csiba Napközisek száma: 28 Máriát, Dunatőkés polgármesterét, Karaffa János plébános urat és Csiba Ferencet, a Szülői Szövetség elnökét, majd az iskola alkalmazottainak és Az óvodás gyermekek létszáma: 40 Csoportvezetők - óvónők tanulóinak nevében köszönetet mondott a nyár Méhecske csoport 19 Bc. Fucsek Zsófia folyamán elvégzett iskola megújító tevékenyséBc. Kálmán Alica gért az intézményt támogató polgármesteras�szonynak, a pozsonyeperjesi községi hivatalnak, Katica csoport 21 Mgr. Ledneczky Erzsébet Dudás Lórántnak és munkatársainak, valamint Méhes Klaudia Bugár Bélának és családjának. Az ő hathatós segítségükkel kerültek elhelyezésre az iskola előtti Az iskola pedagógusai: parkban az új padok és nekik köszönhető a főbeIskolaigazgató Mgr. Varga Denisa járat parkosítása is.

Ezek után az iskola tanulói csillanthatták meg Igazgatóhelyettes Mgr. Juhos Angelika tehetségüket, Olgyai Karolina és Csiba Mátyás Méhes Klaudia szavalatukkal, a Daloskör tagjai csengő hangjuk- Igazgatóhelyettes – az óvoda vezetője kal varázsoltak mosolyt a jelenlévők arcára.

Majd Varga Denisa, az iskola igazgatónője tar- Osztályfőnökök: totta meg tanévnyitó beszédét, melyben kitért Mgr. Boros Erika az iskola vezetőségében történt változásokra – 1. osztály megköszönte Fodor Péter volt igazgatóhelyettes 2. osztály Mgr. Bartal Magdolna eddigi áldozatos munkáját, s köszöntötte Juhos 3. osztály Mgr. Molnár Judit Angelikát, az iskola igazgatóhelyettesét új poMgr. Nagy Erzsébet zíciójában. Az igazgatónő bemutatta az iskola 4. osztály alkalmazottait, s nagy szeretettel köszöntötte a 5. osztály Ing. Tóth Ildikó 17 kíváncsisággal teli kiselsőst, s az iskola többi Nagy Judit ragyogó arcú tanulóját. Kiemelte a tudás, tanulás 6. osztály jelentőségét, hogy általuk is tehet szert az ember 7. osztály Mgr. Juhos Angelika magabiztosságra, önbizalomra, boldogságra. Be- 8. osztály Mgr. Miklós Ildikó szédében nagy hangsúlyt fektetett az alapiskola Mgr. Bugár Anna erkölcsi és anyagi támogatásának fontosságára. 9. osztály Felhívta a figyelmet arra, hogy az iskola egy köz- További pedagógusok: ség és közösség folytonos fejlődésének záloga, Mgr. Bugár Tímea s kifejezte háláját Pozsonyeperjes polgármeste- Történelem rének, Csiba Jarmilának, a képviselőtestületnek Kémia Mgr. Egri Emília és az iskola támogatóinak, amiért az intézmény Biológia földrajz Fodor Péter mindig számíthat a segítségükre. Az iskola vezetése minden tanévnyitón és tanévzárón újítások- Szlovák nyelv és irodalom Mgr. Konkoly Annamária ról, fejlesztésekről tud beszámolni az intézmény Hittan Mgr. Matus Beáta nehéz anyagi helyzete ellenére, ami elsősorban Takács Annamária a polgármesterasszony munkájának köszönhető. Napközi - nevelőnő Nem mindenütt ilyen egyértelmű a helyzet, nem mindenütt ismeri fel egy közösség időben, men�- Az óvoda és iskola alkalmazottai: nyire fontos az óvoda, iskola megtartása. Évről Bérelszámoló Páczer Iveta évre hallani környékünkön újabb magyar iskoCzinege Anna lák bezárásáról, mert a falu vezetése, közössége, Takarítónők - iskola a szülői közösség és a pedagógusok nem tudtak Szabad Gyöngyike összefogni. Ha egy közösség feladja iskoláját, Iskolagondnok Kelecsényi Bertalan feladja önmagát.

Az ünnepséget Csiba Jarmila, Pozsonyeperjes Az iskolakonyha vezetője Nagy Otília polgármestere, Csiba Mária, Dunatőkés polgárFehér Ilona mestere és Karaffa János plébános úr lelkesítő Az iskolakonyha dolgozói beszéde után Kölcsey Ferenc Himnusz című verFucsek Soňa sének sorai zárták.

Mórocz Éva A tanévnyitó alatt minden jelenlévőt áthatottak

23

SULIHÍREK A 2017/2018-as tanévben induló szakkörök: Daloskör Drámajátékok Csillagászat Gyöngyfűzés Karate Ifjú egészségvédők Néptánc Sportkör Rovásírás

Mgr. Boros Erika Mgr. Konkoly Annamária Veress Tamás Mgr. Nagy Erzsébet Černý Dávid Mgr. Molnár Judit Oláh Attila Mgr. Bugár Anna PaedDr. Patassy Sándor

Iskolánk tanulói október 6-án az idén is megemlékeztek az aradi vértanúkról. A Habsburg elnyomás ellen küzdő hősi halottak egytől egyig méltóan távoztak, ajkukon a hazát és szeretteiket éltető szavakkal. Bugár Anna tanító néni vezetésével a 6. és 7. osztályos diákok rövid műsorral tisztelegtek a hősök emléke előtt.

versenyzőnek és szurkolóknak egyaránt hatalmas derűre okot adó küzdelem megannyi módja...egy, két, há... és indulok is! Minden megállón szigorú pontozás, időmérés, mindenki minden pályát teljesít, továbblépés, sípszó, rajt, vérnyomás, stop...vége is!

Kifúj, megáll, megbeszél. Üdítő és erővis�szahozó nápolyi minden sportolónak. Közben pontok összegzése, eredmények értékelése, végül az eredményhirdetés következik.

Minden csapat felsorakozik a végén, a megafon rendet hirdet és persze a várva várt végeredményt.

Mindenki nyer. Minden csapat, minden szurkoló, néző és hallgató. A díjak díját a Villámkezű Lajhárok viszik minden idők legjobb teljesít-

Fergeteges sportdélután az iskolánkban Minden tanévkezdés energiaigényes szülő, gyermek, tanítói agynak, testnek egyaránt.

Szerencsére a kellő energiára szert tenni nagyon egyszerű és ésszerű örömteli mozgás által.

Ennek is megvannak a maga mindenféle változatai. Talán a leginkább elérhető és célravezető számunkra a Szülők, gyerekek együttes megmozdítása tanítói csapatunk segítségével.

Mikor máskor, ha nem rögvest szeptemberben..., mondjuk annak is a harmadik hetében?

Természetesen az iskola napos – árnyas sportudvarán, ráadásul ragyogó, napsütéses délutánon ...

Minden készen áll: a zajos gyermekekből és a vállalkozó kedvű szülőkből, testvérekből, barátokból és rokonokból máris alakulnak sorra a csapatok. Hangosbemondó szólítja sorra a Rettenthetetlen Elefántok, Rakoncátlan Darazsak, Zsenge Lapostetvek, Hórihorgas Vizibolhák, Villámkezű Lajhárok, Lókötő Vaddisznók, Pajkos Majmok és az Elnyűhetetlen Kenguruk mindenre elszánt seregét. Rendeződnek sorra. Minden csapatba kerül felnőtt, gyerek egyaránt. Kezdődhet is!

Bemelegítő Juhos Angelika tanító nénivel, majd szirénázó rajtjelre szétszaladás az előre megtervezett és előkészített sportínyencségek leküzdésére. Ahány tanító, annyi furfangos, trükkös akadálypálya. Stafétafutás, párban szlalom tiroli nadrágban, zsákban futás, célba dobás, egyensúlyozós, akadálykerülgetős futás, lasszózás fejre húzott, harisnyába rejtett nehezékkel, kerékgörgetés, óriáslabda szállítása párban...

ményével, de ugyanúgy örül a többi „állati” jó csapat és az egész sportdélutánon részt vevő sokaság, teljesen érthető okból... jót játszott, sokat nevetett, felszabadultan gyűjtött erőt mind, aki eljött.

Jövőre ugyanitt! Hiszen az élet szép, tegyünk érte, hogy nekünk is az legyen!

(Boros Erika)

Meseországban barangoltunk a népmese napján A népmese napját szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján ünnepeljük. A nap célja, hogy a könyvtárosok, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett figyelemmel és tisztelettel forduljanak a magyar és más népek meséi felé.

Számunkra, az eperjesi iskolában, fontos a népmesék fennmaradása és a mesében élő bölcsesség tovább hagyományozása. A tanítás folyamán rendszeresen foglalkozunk mesékkel. Hallgatjuk, olvassuk, de el is játsszuk őket. A népmese napján azonban próbálunk még nagyobb teret adni ennek a csodálatos műfajnak immár ötödik alkalommal.

Idén mesés hétpróbát rendeztünk a gyerekeknek.

Hét csapatot alakítottunk ki közöttük, mindegyik 1-1 meseországot képviselt. Sorsolással döntöttük el,

24

SULIHÍREK

melyik csapat lesz Óperencia, Bergengócia, Tündérország, a Manók Országának, a Sárkányok Birodalmának, az Óriások Földjének és a Varázslók Földjének küldöttsége. A hétpróbán, természetesen 7 tagú csapatok mérték össze fürgeségüket és tudásukat.

Voltak ügyességi feladatok, de olyanok is, melyekből kiderült, kik otthonosak a Mesék Birodalmában.

Mindannyian derekasan küzdöttek, és sikerült is legyőzni az akadályokat. Az első próbán futottak a „vadiúj” hétmérföldes (gumi)csizmában, fejükön Csizmás Kandúr széleskarimájú kalapjával. Utána egy mesés rejtvényt fejtettek meg, melyből kiderült, kinek a nevéhez fűződik a népmese napja. Meseország folyóiratában tarkabarka apróhirdetésekből próbálták kitalálni, melyik mesealak volt a feladójuk. Jártak a mézeskalács házikónál, ahol hátra kulcsolt kézzel spárgára felfüggesztett süteményeket ettek a legbátrabb versenyzők, akik nem féltek a gonosz boszorkánytól. A próbák között volt szerencsejáték is. Számokat tippeltek meseország lottószelvényén és egy mesetotón helyes válaszokat kerestek mesékkel kapcsolatos kérdésekre. A hetedik, s egyben utolsó próbán Hamupipőkéhez hasonlóan magvakat válogattak szét.

A sok ügyes kéz hihetetlen gyorsasággal végzett a feladattal, pedig még galambok se jöttek a segítségükre.

A hétpróbát csak egy csapat nyerhette meg, mégis minden gyerek győztesnek érezhette magát a végén, hiszen játék közben, jó hangulatban szerezhetett új ismereteket a mesékről.

Meseországból senki sem távozott üres kézzel. Útravalóul (majdnem) hamuban sült pogácsát csomagoltunk a bátor és ügyes versenyzők tarisznyáiba.

ve és tettei sokakra mély hatással voltak, például mostani pápánk az ő tiszteletére vette fel a nevét.

Ha már a tisztelet szóba került, lássuk, hogy az iskolánk diákjai hogyan rótták le azt az állatok, sorstársaink előtt: Legfrissebb diákanyagunk, az 1.osztályos gyerekeink nagy odaadással igyekeztek lerajzolni kedvenceiket az állatok világából, és az alkotások Boros Erika tanító néni segítségével rövidesen kezdtek is a szeretett állatkákra hasonlítani.

Ezalatt a 2. osztályosok komoly beszélgetést folytattak Bartal Magda tanító nénivel az állatvédelemről, elmondhatták kedvenc „állatos” történeteiket.

A 3. osztály diákjainak és Molnár Judit tanító néninek igencsak kapóra jött a sok lehullott falevél az iskola udvarán. Most nem avar és humusz lesz belőlük, hanem levélállatkákká váltak egy gyönyörű faliújságon az iskola alsós folyosóján.

4. osztályosaink állati fogalmazásokban próbálták Nagy Erzsébet tanító néninek leírni eddigi él (Molnár Judit) ményeiket az állatvilág különféle vad- és kevésbé vad képviselőivel, valamint ecsetelni, hogy miért jobbak az állatok élve, mint eltaposva, lelőve, megszigonyozva, kiterítve vagy levesbe aprítva.

Az 5. osztályban Fodor Péter tanító bácsi mindkét Az állatok világnapja egybe- óráján írásbelinek álcázott felmérőben mérte fel a neesik az állatok védőszent- bulók tudását, amivel a nulla alá csökkent a diákok jének, Assisi Szent Ferenc közhangulata meg az iránta érzett esetleges szimpáthalálának évfordulójával. iájuk. Reméljük, a tanulók nem a házi kedvenceiA 13. században élt és ál- ken töltötték ki a pedagógus iránt érzett haragjukat. lítólag értett az állatok Konkoly Annamária tanító néninek nem volt elég egy nyelvén és nem melléke- osztály, egyszerre 3 osztály tanulóit sikerült nem kis sen tudott is a mindenfé- rábeszéléssel és különféle válogatott fenyegetésekkel le állatkákkal beszélgetni, rávennie arra, hogy az állatvilágból gyűjtsenek össze jócskán megelőzte a korát, rekordokat. Ezzel nemcsak őt illeti elismerés, hanem mikor azt állította, hogy az említett osztályok diákjait is, kik túllépve saját haminden élőt és élettelent táraikon egy igazi felfedező módjára bebarangolták a szeretni kell, ami csak repül, csúszik, ugrik, megy, világháló sötét és szövevényes szegleteit, felkutatták a jön, potyog, folyik, világít körülöttünk. Kész cso- legtörpébb méretű, legeslegnagyobb, legalacsonyabb, legcsinibb, legrusnyább, leghangosabb, legcsöndesebb, legszőrösebb, legcsupaszabb, legpettyesebb, legcsíkosabb, legokosabb, legbutább képviselőit.

Reméljük, hogy ügyes diákjaink, találékony pedagógusaink erőfeszítése mindenkiben erős szimpátiát ébresztett az állatvilág iránt. Bízzunk benne, hogy túlélik jelenlétünket és további gyerekgenerációk harcolhatnak értük állatnapon.

Ha a napnak vége nem lett volna, az én írásom is tovább tartott volna.

U.I.: A szerző töredelmesen bevallja, hogy a napi események ecsetelése közben némi túlzásokkal élt néhány részletben a költői szabadság egészséges keretein belül. De egyébként minda, hogy ilyen gondolatokért nem égették el mág- den nagyjából úgy történt, ahogy az írva vagyon.

(Fodor Péter) lyán az akkori divat szerint. Ellenkezőleg, életmű-

Állat egy nap!

SULIHÍREK

Tökfesztivál Nagy szeretettel vártuk az idén is a Tökfesztiválra iskolánk tanulóit, az óvodásokat és a szülőket, ezen a szép őszi délutánon. Már jó pár éve, hogy létrehoztuk ezt a fesztivált, és örömmel mondhatom, hogy minden évben tudunk újat mutatni.

A kézműves foglalkozások, és az önfeledt szórakozás mellett jól fogyott a zsíros kenyér hagymával, a sütemények és a tea, a szülőknek köszönhetően. Szitás Juditka ügyes keze által egyre több rémísztő figura bulizott a licitre váró tökfejek között. Szólt a zene és a kézműveskedést is nagy érdeklődés követte, hisz lehetett dióból katicát, harisnyából boszorkányt, tojástartóból denevért, terményekből mandalát, papírból halloween figurákat készíteni. Lehetett még horgolni, agyagozni, körmön fonni és gyöngyöt fűzni.

A tökre licitálás az idén is jól sikerült. A licitálók jól felvitték az árakat (kópékat), elfogyott a sok tökfej, s hogy mi is jó fejek legyünk elárvereztük még a tök-

25

Gyógynövénykert az iskolában

Manapság az emberek egyre több figyelmet fordítanak arra, hogy egészségesen éljenek.

A gyógynövényeket már az ősi kultúrák is nagyra tartották és a javukra fordították a bennük rejlő értékeket. Az európai népgyógyászat csaknem ezerféle gyógynövényt használ, s ebből a mi vidékünkön kb. 900 faj honos.

A gyógynövénykert létrehozásával a tanulókat szeretnénk megismertetni az egészségesebb életmóddal, hogy maguk is hasznosíthassák a gyógynövényeket és megtanulják felhasználni őket. Az ősz folyamán már kiültettünk áttelelő fajtákat. Például: mentát, szurokfüvet, levendulát, zsályát, mályvát, citromfüvet.

Télen pedig megismertetjük a tanulókkal a szervezetre gyakorolt hatásukat, hogy tavasszal maguk készíthessék teájukat kakukkfűből – ami nyugtató hatású és alkalmas idegesség ellen, vagy izsópból, ami kiváló köhögéscsillapító.

Itt szeretnénk köszönetet mondani Csiba Jarmila polgármesternek a támogatásért és Dudás Lórántnak az elvégzett munkáért.

(Bartal Magdolna)

lámpásokat is, hogy senki ne menjen haza üres kézzel.

(Bartal Magdolna)

26

OVIHÍREK

Óvodai mindennapok

A hosszú forró nyárnak vége. Megkezdődött az iskola, s bizony kis óvodánk is megnyitotta újra kapuit. Mielőtt az új tanévről ejtenék pár szót, ugorjunk egy picit vissza az időben az előző iskolaév végére, ugyanis az elég mozgalmas volt.

Május 16-án tartottuk a beiratkozást a 2017/2018as iskolaévre. Eljöttek hozzánk az immár új kisovisaink, akik akkor még szüleikkel együtt eltöltöttek nálunk egy kellemes délelőttöt. Kis interaktív műsorral kedveskedtünk nekik, így egy pici betekintést nyerhettek óvodánk életbe. Köszönjük a belénk vetett bizalmat, cserébe legjobb tudásunk szerint, szeretettel gondoskodunk majd róluk. Valamint szeretnénk megköszönni az Egri Pékségnek, hogy friss, ínycsiklandó pogácsákkal hozzájárultak a rendezvényünkhöz.

A gyermeknapot rendhagyó módon június 4-én ünnepeltük.

Reggeltől folytak a programok. Az óvoda udvarán különféle ügyességi és csapatjátékokat játszottunk, a nagy fáradtságra meglepetésként a Retro Gelato fagyizó meghívására átsétáltunk a helyi fagyizóba, ahol megkóstolhattuk a mennyei fagyikülönlegességeket. Ráadásul a gyerekek még emellett kaptak fagyi jegyeket is. Nagyon köszönjük a lehetőséget. Ezenkívül köszönjük a szülők által felajánlott édességeket is.

Június elején nagyon jó híreket kaptunk, ugyanis megpályáztuk a gyermeknapi Bartos Erika Bogyó és Babóca könyv sorozatának pár epizódját, és a hozzá tartozó társasjátékokat tartalmazó adománycsomagot.

A pályázaton második helyezést értük el. Az ajándékok gyorsan meg is érkeztek hozzánk, így a gyerekek még a szünidő előtt birtokba vehették őket.

Június 9-én mi is részt vettünk az Eperfesztiválon.

A gyerekekkel szokásunkhoz híven egy táncos műsorral léptünk fel, amit reméljük, a nézőink is annyira élveztek, mint a gyerekek. Az ovisátor sem volt üres az idén sem. Limonádékat, jeges kávét és a szülők által sütött édes és sós süteményeket árultunk, melyek bevételének teljes összegével az óvodánkat támogathatták. Nagyon köszönjük a szülőknek, hogy segítettek, valamint mindenkinek, aki nálunk vásárolt, és köszönjük a helyi önkormányzatnak az egész éves támogatását.

A tanév utolsó eseménye a ballagás. Mint minden évben, az idén is örömkönnyekkel szemünk ben engedtük útjukra a ballagóinkat. A szülők és a gyerekek egy nagyon szívhez szóló kis videóval is kedveskedtek nekünk, ami nagyon jól esett. Érződött belőle a hála, ami egy pedagógus számára a legnagyobb fizetség. 13-an kezdték meg szeptemberben az iskolát, 11 gyermek a pozsonyeperjesi iskola diákjaiként. Kívánunk minden volt óvodásunknak jó tanulást és boldog diákéveket. Az év végén Zöld Csilla óvó nénitől is búcsúztunk, aki anyai örömöknek néz elébe. Ezúton is köszönjük eddigi munkáját és jó egészséget kívánunk nekik.

Nyáron az óvoda 3 hétig üzemelt. Ez idő alatt kicsit lazultak a szabályok. Megérdemelték a gyerekek az egész éves munkájuk után, hogy pár hétig kizárólag csak a játéké és mókáé legyen a főszerep.

Szeptemberben 11 új taggal bővült kis csapatunk, így a kiscsoportosok 19-en, a nagycsoportosok 21-en lettek. Két család jelzett még ezen kívül, hogy évközben íratja majd be hozzánk gyermekét. Köszönjük minden szülőnek, aki megbízik bennünk és ide íratta be csemetéjét, valamint azoknak is akik már több éve megtisztelnek bizalmukkal. Továbbra is 4 óvó néni dolgozik az óvodában. A nagycsoportban az óvoda vezetőnője Méhes Klaudia és Ledneczky Erzsébet, a kiscsoportban pedig idén szeptembertől Kálmán Alica csatlakozott hozzánk az anyasági szabadsága után, és jómagam, Bindics Zsófia foglalkozunk a gyerekekkel.

Az idei tanévnek is teljes erőbedobással vágunk neki. Az első sírós, gondtalan nyár utáni visszazökkenős napok után megkezdődtek a dolgos mindennapok. Rengeteg fontos és érdekes témával foglalkoztunk és sok-sok új versikét, dalocskát tanultunk meg ősszel. Ezek közül a nagyobbak meg is mutattak párat a nyugdíjasnapi fellépés alkalmával. Nagyon

OVIHÍREK izgatottan készültek rá, és sikerükön felbuzdulva még nagyobb kedvvel tanulják az újabb versikéket.

Köszönjük a meghívást, reméljük jövőre újra találkozunk.

Október 26-án ismét megrendeztünk egy „Tök jó bulit”. Az idei családi tökfaragó délután is felettébb jól sikerült. Nagyon jó látni, hogy évről évre egyre több szülő és rokon vesz részt a rendezvényen. Idén a tököket egy nagylelkű anyuka biztosította, amit nagyon köszönünk. Temérdek jópofa töklámpás készült, mindenki kitett magáért.

Novemberben egy bábelőadáson voltunk Ágh Erzsébet és Rebró Ágota jóvoltából, melyre meghívtuk a dunatőkési ovisokat is. Tavaly is volt már hasonló programunk melyet nagyon élveztek a gyerekek. Biztosak vagyunk benne, hogy idén sem lesz másképp.

Közeleg az év vége, az év talán legszebb időszaka és rengeteg „csoda” vár még ránk. Ahogy minden évben idén is azon munkálkodunk, hogy az ünnepi várakozást varázslatossá tegyük a gyerkőcök számára.

(Bindics Zsófia)

Ahogy a mellékelt fotókon is jól látszik, ovisaink ugyancsak élvezik a foglalkozásokon történő dolgokat. Felkötik kis köténykéiket és süteményeket sütnek, répát reszelnek, zöldségeket kóstolnak, kukoricát morzsolnak nagy élvezettel, énekelnek, angolul tanulnak.Na meg persze birtokba veszik a pályázaton nyert Bogyó és Babóca könyveket a hozzá tartozó játékokkal egyetemben.

27

28 Csallóközi tánctábor ismét Eperjesen

Sok gyerek nagy örömére az idei nyári szünetben – im már második alkalommal – ismét községünk iskolája adott otthont a Csallóközi Gyermektánc-tábornak. A gyerekek július 3-án költöztek be a tornaterembe, ahol nagy volt a nyüzsgés és izgalom, miközben sorra kerültek elő a matracok, hálózsákok és üdvözölték egymást az ismerősök.

A táborozásban több mint 60 gyerek vett részt, köztük nagy előnyt élveztek az eperjesi néptánccsoport jelenlegi és leendő tagjai, akik ingyenesen táborozhattak, csak az étkezésért fizettek!

A táncoktatás a kultúrházban zajlott, Oláh Attila (Nyuszi bácsi) a Csallóközi Táncegyüttes vezetője és Fecske Renáta (Fecske néni) a Kis-Csallóközi Gyermektánc-együttes oktatója mezőkölpényi táncokat tanított a gyerekeknek minden nap délelőtt és délután is.

Mindkettőjüknek a kisujjában van a néptánc, az Ifjú Szívek volt profi táncosai, akik nagyon pontosan és alázattal adják át a tudásukat. De nemcsak a tánctudást, hanem a vidámságot és jókedvet is tökéletesen közvetítik a gyerekeknek, akik nagyon szeretik őket.

Már ez is garancia arra, hogy a tánctáborban mindenki jól érezze magát!

Persze akkor sem unatkozott senki, ha épp nem táncoltak. Az iskola udvarán volt többféle kézműves foglalkozás, pólófestés, íjászkodás, ugráló vár, a fiúknak focibajnokság, este pedig sütögetés a tábortűznél. A utolsó napon, július 6-án délután a szülőkkel és barátokkal közös táborzáró bulin mutatták be a gyerekek a kultúrházban, amit a táborban tanultak. Már önmagában az is nagy élmény volt, hogy a talpalávalót élőben húzta a Pósfa zenekar.

A közös tánc után mindhárom csapat, akik a tábort alkották – a dunaszerdahelyi Kis-Csallóközi, a nádszegi és az eperjesi gyerek néptáncegyüttesek – egymásnak is eltáncolták a saját műsorukat.

Nagy köszönet illeti a szervezőket és nem utolsó sorban iskolánk minden pedagógusát, akik éjjel-nappal foglalkoztak a gyerekekkel és felügyelték őket.Reméljük, hogy jövőre is Eperjesen lesz a tánctábor, hogy az itteni gyerekek ismét élvezhessék ennek minden előnyét!

(Csiba Klaudia)

ESEMÉNYEK

Vedd ölbe,ringasd,énekelj!

Kéthetente alapiskolánk ad otthont a Kálmán Alica óvónő által vezetett Ringató elnevezésű foglalkozásnak. Hogy miről is szól, mi a lényege, az alábbiakban megtudhatjuk.

- Honnan jött az ötlet?

- 2013-ban Galántán részt vettem egy a felvidéki óvónőknek rendezett bemutatón. Lényegében, Bethlen Gábor Alapítvány által meghirdetett pályázat volt. Rögtön megfogott, hogy pici gyerekekkel, tehát 0-3 éves korosztálynak szól a foglalkozás. Az előadást a Ringató megálmodója, Gállné Gróh Ilona tartotta. Megpályáztam, megnyertem, azóta csinálom...

-Végül akkor mióta is foglalkozol vele?

- Azóta, amióta elvégeztem a tanfolyamot, ami 2013-ban volt Gödön. Ez egy egyhetes képzés volt. Először a helyi óvodában, 3 éve Dunaszerdahelyen, Eperjesen és Nádszegen kb. másfél éve folynak a foglakozások.

Miről szól tulajdonképpen ez a foglalkozás és hogyan zajlik?

A Ringató családi művészeti nevelési program, melynek legfontosabb eleme a zenei élménynyújtás, ami által a résztvevő felnőttek és gyerekek a közös játék és éneklés örömét élik át. A foglalkozás 30 percig tart, ahol zenélünk, énekelünk, lovagoltató, hintáztató, jártató, hangutánzó mondókákat, magyar népdalokat dalolunk, ölbeli játékokat játszunk. Furulyázok, illetve a csend megteremtésére triangulumot használok.A földön,szőnyegen ülünk körben, általában olyan teremben, ahol nincsenek olyan dolgok, melyek elvonják a figyelmet.

A legtöbbször előre megtervezett program szerint történik, de ehhez nem ragaszkodunk. Éneklünk valamit, aki tudja bekapcsolódik, aki nem, az tanulja. Többször megismételjük, a foglalkozásokon, és a továbbiakban is mindig visszatérünk a tanultakhoz. Aztán, ahogy a helyzet adja, ölbeli játékokat játszunk, simogatókat, lovagoltatókat, altatódalocskákat stb. énekelünk. Fontos az egyenletes lüktetés, ütemre ütjük a combunkat. Az egyszerű mozgással kísért játékok nagy részét a magyar néphagyományból merítjük. Ezek kétszemélyes játékok, melyek a felnőtt és a kisgyermek bensőséges kapcsolatát tükrözik.

- Ilyen pici babákat nem lehet még lekötni…

Nem, de nem is ez a lényeg. Nem baj az, ha a foglalkozás alatt elmászkál vagy éppen valami mással próbál foglalkozni. Az a fontos, hogy ott legyen és hallja. Vannak olyan ölbeli játékok, melyeket az ülni, állni, járni tudó babákkal lehet játszani, a kisebbek ezt is csak hallgatják, vagy az anyuka „höcögteti” a picit a mondóka, a zene lüktetésére, amit a baba szeret és meg is jegyez.

- Tehát végső soron ez inkább a szülőknek szól.

- Igen. Célunk megmutatni, hogyan kezdődik el a családban a zenei nevelés. Régen természetes volt a családokban a közös éneklés, mondókázás, ami generációról generációra szállt. Sajnos ez a rohanó világ szinte kiölte ezt, nincs idő semmire. A baj az, hogy így értékek vesznek el. A népzene, a kultúra, a hagyományaink tűnnek el.

- Na jó, de hol vannak a nagyszülők, akik emlékezhetnek a gyermekkori játékokra?

- Biztos vagyok benne, hogy azon nagymamák, akik nem felejtették el ezeket az énekeket, játékokat, mondókákat, és módjukban áll, átadják unokáiknak, ezen értékeket. De ennek ellenére mégis úgy érzem, elfelejtődtek. Ezért is van a Ringató, hogy ezeket a dolgokat visszahozzuk a családba, hogy újra legyen tanítva, feléledjenek a néphagyományok, mert ezek tényleg hatalmas értékek. Ezenkívül az általunk megmutatott közös játékok rengeteget segítenek nem csak a zenei nevelésben, de nagyobb kötődést biztosítanak, testileg, lelkileg fejlesztik a babát. A lényeg, hogy ÉLŐ hangot halljon, emberi beszédet, ne a tévéből, lemezekről, rádióból. Persze, lehet onnan is, de onnan nem ezeket a dalocskákat fogja hallani. Az élő meseszó beindítja

ESEMÉNYEK Kéthetente alapiskolánk ad otthont a Kálmán Alica óvónő által vezetett Ringató elnevezésű foglalkozásnak. Hogy miről is szól, mi a lényege, az alábbiakban megtudhatjuk.

- Honnan jött az ötlet?

- 2013-ban Galántán részt vettem egy a felvidéki óvónőknek rendezett bemutatón. Lényegében, Bethlen Gábor Alapítvány által meghirdetett pályázat volt.

Rögtön megfogott, hogy pici gyerekekkel, tehát 0-3 éves korosztálynak szól a foglalkozás. Az előadást a Ringató megálmodója, Gállné Gróh Ilona tartotta.

Megpályáztam, megnyertem, azóta csinálom...

-Végül akkor mióta is foglalkozol vele?

- Azóta, amióta elvégeztem a tanfolyamot, ami 2013ban volt Gödön. Ez egy egyhetes képzés volt. Először a helyi óvodában, 3 éve Dunaszerdahelyen, Eperjesen és Nádszegen kb. másfél éve folynak a foglakozások.

Miről szól tulajdonképpen ez a foglalkozás és hogyan zajlik?

A Ringató családi művészeti nevelési program, melynek legfontosabb eleme a zenei élménynyújtás, ami által a résztvevő felnőttek és gyerekek a közös játék és éneklés örömét élik át. A foglalkozás 30 percig tart, ahol zenélünk, énekelünk, lovagoltató, hintáztató, jártató, hangutánzó mondókákat, magyar népdalokat dalolunk, ölbeli játékokat játszunk. Furulyázok, illetve a csend megteremtésére triangulumot használok.A földön,szőnyegen ülünk körben, általában olyan teremben, ahol nincsenek olyan dolgok, melyek elvonják a figyelmet. A legtöbbször előre megtervezett program szerint történik, de ehhez nem ragaszkodunk. Éneklünk valamit, aki tudja bekapcsolódik, aki nem, az tanulja. Többször megismételjük, a foglalkozásokon, és a továbbiakban is mindig visszatérünk a tanultakhoz. Aztán, ahogy a helyzet adja, ölbeli játékokat játszunk, simogatókat, lovagoltatókat, altatódalocskákat stb. énekelünk. Fontos az egyenletes lüktetés, ütemre ütjük a combunkat. Az egyszerű mozgással kísért játékok nagy részét a magyar néphagyományból merít-

29

jük. Ezek kétszemélyes játékok, melyek a felnőtt és a kisgyermek bensőséges kapcsolatát tükrözik.

- Ilyen pici babákat nem lehet még lekötni…

Nem, de nem is ez a lényeg. Nem baj az, ha a foglalkozás alatt elmászkál vagy éppen valami mással próbál foglalkozni. Az a fontos, hogy ott legyen és hallja. Vannak olyan ölbeli játékok, melyeket az ülni, állni, járni tudó babákkal lehet játszani, a kisebbek ezt is csak hallgatják, vagy az anyuka „höcögteti” a picit a mondóka, a zene lüktetésére, amit a baba szeret és meg is jegyez.

- Tehát végső soron ez inkább a szülőknek szól.

- Igen. Célunk megmutatni, hogyan kezdődik el a családban a zenei nevelés. Régen természetes volt a családokban a közös éneklés, mondókázás, ami generációról generációra szállt. Sajnos ez a rohanó világ szinte kiölte ezt, nincs idő semmire. A baj az, hogy így értékek vesznek el. A népzene, a kultúra, a hagyományaink tűnnek el.

- Na jó, de hol vannak a nagyszülők, akik emlékezhetnek a gyermekkori játékokra?

- Biztos vagyok benne, hogy azon nagymamák, akik nem felejtették el ezeket az énekeket, játékokat, mondókákat, és módjukban áll, átadják unokáiknak, ezen értékeket. De ennek ellenére mégis úgy érzem, elfelejtődtek. Ezért is van a Ringató, hogy ezeket a dolgokat visszahozzuk a családba, hogy újra legyen tanítva, feléledjenek a néphagyományok, mert ezek tényleg hatalmas értékek. Ezenkívül az általunk megmutatott közös játékok rengeteget segítenek nem csak a zenei nevelésben, de nagyobb kötődést biztosítanak, testileg, lelkileg fejlesztik a babát. A lényeg, hogy ÉLŐ hangot halljon, emberi beszédet, ne a tévéből, lemezekről, rádióból. Persze, lehet onnan is, de onnan nem ezeket a dalocskákat fogja hallani. Az élő meseszó beindítja a kicsi fantáziáját, míg a képernyőn látott

30

KÖZTÜNK ÉLNEK

Nassolás egészségesen, bűntudat nélkül

Sokak nagy-nagy örömére településünkön megnyílt a Retro Gelato fagylaltozó, így a nyári hőségben finomabbnál finomabb fagyival hűsíthették magukat. A bolt tulajdonosa, a sok finomság megálmodója, Bartakovics Ildikó mesélt üzleti ars poeticájáról, további terveikről, mely tervek megvalósulása bizonyosan nagyon sok édességet, süteményt szerető tetszését elnyeri majd.

- Először is, miért éppen Eperjes, miért éppen fagyi?

- Hát, mert itt én otthon vagyok, kicsit a szülőfalumnak tekintem Eperjest, ugyanis a Kürti szigeten nőttem fel, ismerem az itteni embereket, imádom a Duna menti tájat. Szeretnék a közeljövőben itt letelepedni, vagyis szeretnék hazajönni. Hogy miért fagyi? Tulajdonképpen nem most kezdtem ezt a szakmát, volt már cukrászdám. Valójában 12 éves tapasztalatom van, otthon vagyok tehát ezen a területen. Aztán az élet az egészségügy felé irányított, de a lelkem mélyén mindig arra vágytam, hogy visszatérjek. Most jött el az ideje, a családdal megbeszéltük, hogy belevágunk, de teljesen másként, magasabb szintre emeljük a fagyikészítést. Próbálunk egészségesen táplálkozni, kihasználni mindazt, amit a természet nyújt, az étrendünkből szeretnénk a lehető legtöbbször kihagyni a szintetikus anyagokat. Ezzel a felfogással fogtunk a fagyi készítéséhez is. Csak azt kínáljuk, ami nekünk is jó. Nekem a legnagyobb öröm az, ha a vendég elégedett. Másrészt nagyon sok ember nem is tudja, amikor fagyit eszik, hogy amit nyal, annak semmi köze a gyümölcshöz, az mind szintetikus. Mi mindenhez friss gyümölcsöt, friss alapanyagokat használunk.

Az itteni barack, dinnye, eper stb. kerül a fagyinkba.

Mindig abból készítünk, ami éppen akkor terem. Télre pedig ugyanezeket a gyümölcsöket lefagyasszuk és azt használjuk fel.

Nem tartottatok attól, hogy éppen az újdonság miatt fognak esetleg a vevők idegenkedni?

Nem. Meggyőződésem, hogy ha minőséget kínálunk, az visszatérül. Az emberek keresik a minőséget, de ha nincs kínálat, nem lehet kereslet sem. És ez fordítva is így van. A levendulás fagyi mondjuk az, amit vagy imádnak vagy egyáltalán nem ízlik, de az utóbbiak vannak kevesebben. Több mint 70 féle ízben készítünk fagyit, ezekből mindenki megtalálja azt, amelyik a legjobban ízlik neki.

- Az ízeket te találod ki?

- Sokféle íz adott, mint a csokoládé, citrom, eper, vanília, de olyat, mint az ír krém, mojito, vagy a már említett levendulás áfonyával azt én ötletelem ki és el is készítem mindig frissen. Itt keverjük minden nap.

Jön a tél, amikor a hideg nyalánkság nem biztos, hogy keresett lesz.

- Mivel várjátok a zimankós napokban a vendégeket?

- Lesz fagyi télen is, bár nem ilyen széles választékban. Most naponta 12 féle fagylaltot készítünk, ha beköszönt a hideg, ezt lecsökkentjük 3-4 félére. Majd meglátjuk, mennyire lesz kereslet és mit kérnek majd a vendégeink. Számunkra nagyon fontos, hogy tény

leg a vendégeink igényei szerint működjünk. Mindig is kérdezzük, mi az, amit szeretnének, min javítsunk, mit csináljunk másként. Adjanak visszajelzést, hogy lehetőség szerint tudjuk olyanná formálni áruinkat, amit a kedves vevő kíván. Számunkra a vendég van az első helyen. Már most 8 féle ízesítésű palacsintát kínálunk. Meleg italokból is nagy a választék, forró csoki, 80%-os fekete, illetve fehér, tejcsokoládé házi készítésű karamellel, illetve mindenféle ízesítéssel.

Kínálunk puncsot, forralt bort, tea- illetve kávékülönlegességeket, poharas desszerteket is. Ezenkívül süteményekkel, tortákkal bővítettük a kínálatot. Vendégeink elejétől fogva kérték, hogy legyenek sütemények is, viszont addig nem akartunk, míg olyan minőséget nem tudtunk biztosítani, amilyenek a fagyijaink.

Nagyon fontos, hogy az a sütemény olyan legyen, amilyen a környéken még nem volt, illetve nincs, jobban mondva kiveszett, hiszen a régi, hagyományos házi sütemények valahogy eltűntek, az ízvilágon kívül legyen a díszítésük is szép.

Szempont, hogy a természetes ízesítésű, „műanyagmentes” fagylaltjaink mellett a többi édesség is megfelelő alapanyagból készüljön, vagyis aromák, festékek, tartósítószerek, margarinok, emulgátorok, stabilizátorok stb. nélkül. Találkoztunk egy hölggyel, aki a mi általunk elképzelt irányt képviseli, sikerült is vele megegyeznünk. Sőt megsüti a süteményeket a dédnagyanyámtól örökölt 100 éves receptjeim alapján is, melyeket csak nálunk lehet majd kapni.

- Mekkora választékban gondolkodtok?

- Ugyanúgy, ahogy a fagyinál, a választék süteményekből is nagy lesz, de nem egyszerre. Tehát nem akarunk egyszerre 100 féle süteményt tartani, hanem mindig friss, változatos, könnyű, házi ízeket kínálni.

Az alapanyagok kiválasztására is nagy hangsúlyt fektetünk, csakis friss, természetes hozzávalók jöhetnek számításba. Margarin helyett a krémekbe mascarponét, ricottát, túrót, tejszínt használunk. A tejtermékeket az ún. tejexpresszből szerezzük be, édesítésre pedig kizárólag természetes nádcukrot, datolya és agávészörpöt, vagy sztéviát használunk. Emellett gondolunk a különböző egészségügyi problémával küzdőkre is, tehát a cukorbetegekre, a különféle intoleranciában szenvedőkre, azaz a laktóz, a glutén stb. érzékenyekre. Csak tönkölylisztből készülnek a pihekönnyű finomságok, gyümölccsel, illetve élő, ehető virágokkal díszítjük, melyek mind külön erre a célra vannak termesztve. Tortákat, süteményeket természetesen rendelni is lehet, akár esküvőkre is, a lényeg, hogy a rendelést időben, az akció előtt legalább egy héttel jelezzék, az esküvőre legalább 1,5 hónappal.

- Van kereslet az ilyenfajta „egészséges” sütemények iránt?

KÖZTÜNK ÉLNEK

31

Hobbija a téglagyűjtés Nagy Péternek különleges hobbija van. Téglákat gyűjt. Nem is akármilyeneket. Portáján régi, monogramos téglák vannak kiállítva, szépen sorban, falba rendezve, akár egy igazi múzeumban, illetve szépen, jól láthatóan beépítve a pince és a kerítés falába. Péter alistáli, felesége, Anikó kisudvarnoki születésű, két gyönyörű gyermek szülei. Péter szülei Eperjesen építettek kis hétvégi házat, a fiatalok pedig ehhez vásároltak telket és a kis házat családi házzá bővítették.

A gyűjtemény pár darabját az érdeklődők megtekinthették az Eperfesztiválon is.

- Igen. Sokan igyekeznek tudatosan, egészségesen táplálkozni, lehetőleg elkerülve a különböző káros, betegségeket okozó hozzávalókkal készült ételeket, így az édességeket is. Amióta kaphatóak nálunk a sütemények mondhatjuk, hogy azóta igazán nagy a kereslet a glutén és laktózmentes édességek iránt. A visszajelzések alapján azoknak, akik megkóstolták, nagyon ízlik. A későbbiekben lesznek ajándékcsomagban különféle szárazsütemények. Ilyen módon is szeretnénk változatossá tenni a kínálatot.

- A cukrászda bővítését nem tervezitek?

- De igen, a belső részt újítjuk fel, hogy télen le tudjanak a vendégek bent ülni. Sőt, szeretnénk úgy kialakítani, hogy ott kisebb rendezvényeknek, születésnapoknak vagy akár előadásoknak, tanfolyamoknak is otthont tudjunk adni. Nagy szeretettel várunk mindenkit, nézzen nálunk körül, tekintse meg, mit kínálunk, hogyan dolgozunk, ismerkedjen meg velünk, azzal, amit képviselünk, s ezek alapján döntse el, szeretne-e megkóstolni valamit. Várjuk az ötleteket, véleményeket, nyitottak vagyunk mindenre és az adott lehetőségeinkhez mérten igyekszünk a kívánságokhoz, elvárásokhoz alkalmazkodni.

A mellékelt képek nem biztos, hogy teljes mértékben visszaadják a sütik, torták igazi szépségét. Az biztos, hogy nem csak szemet, lelket gyönyörködtető, szinte művészi alkotások, hanem az ízük is fenséges. És még egészségesek is! Kell ennél több és jobb?

(RE)

- Milyen téglából van a legtöbb?

- Hát érdekes kérdés, általában ezt a kérdés mindenki felteszi, és persze azt is, hogy melyik a legértékesebb tégla. Egy vetőládával minimum 5000 téglát készítettek, annyit ki kellett, hogy bírjon. Tehát minden téglából minimum 5–10 000 darab készült. A bontott tégla értéke továbbra is 40 cent körül mozog. Valaki belerúg, nekünk gyűjtőknek pedig eszmei értéke van. Az 1600-as évekből a legtöbb téglát egyértelműen Győr, illetve Komárom környékén készítették. Amikor a törökök megszállták Nagy-Magyarországot, meg kellett erősíteni a végvárakat mindenütt. Győrnek ebben nagyon fontos szerepe volt, mert ugye az osztrákok minden áron meg akarták védeni Bécset a töröktől.

- Hogyan lehet ezekhez hozzájutni?

- Bontásokon, szeméttelepeken. Én sokszor jövök haza rettenetes koszosan – elismerés a feleségemnek, aki sokat mos rám. Mi általában úgy megyünk kirándulni is, hogy az autóban ott a kiskalapács, kis kitérőt teszünk a szemétdombra, hátha találunk ott valamilyen különlegességet.

-Hogyan kezdődött ez a (elnézést) „hóbort”?

- Igen, ez már flúg, már sokkal több mint hobbi. Hát úgy kezdődött, hogy szerettem volna építeni egy kisebb borospincét. Édesapám, aki mindenféle régiséget gyűjtött, de téglát nem – azt mondta nekem, építsünk bele pár darab pecsétes téglát. Elkezdtünk nyitott szemmel járni, keresgélni, és amikor végre meglett a pince, nem tudtam leállni a gyűjtéssel.

- Arra emlékszel, melyik volt az első?

- Igen, emlékszem. Az első egy GPI – gróf Pálffy István. Aztán kaptam ZF monogramos Zichy Ferencest és hasonlókat. A legelső, ami igazából mutatós volt az a Reidner utódai feliratú. Azóta megvan az elődje is a Reidner feliratos. Ahogy mondtam, a Felvidéken jelentős végvárak voltak, a téglákon pedig várkapitányainak monogramjai, illetve az évszámok találhatóak. Pl. az egyik, talán legjelentősebb Raimond Graf

32

KÖZTÜNK ÉLNEK

von Montecuccoli téglája, RGVM monogrammal 1676-ból. Aztán itt megvan még az egész győri várkapitányi sorozat.

- Mindegyikről tudod, honnan származik, mit jelentenek a betűk a téglákon?

- Két- három betűből, monogramból nehéz megállapítani ki gyártotta a téglát, de az esetek 70%-ában sikeres a megfejtés. A megfejtésben fontos szerepe van a lelőhelynek. Ezért kell mindig feljegyeznünk, hol találtuk a téglát, milyen településen, mert akkor „szűkítjük a kört” és könnyebb út vezet a pontos megfejtésig. A levéltárak, régi újságcikkek, katonai felmérés térképei mind hasznos információkkal szolgálnak ahhoz, hogy be tudjuk határolni, hol voltak régi téglaégetők, s kik voltak a tulajok.

- Mióta számítasz gyűjtőnek?

- 2004-től gyűjtöm, tehát lényegében már valamivel több mint 13 éve. A legelső igazán érdekes két téglát az apósom hozta Pozsonyból. Vízszerelőként falat véstek és onnan jöttek ki ezek a téglák. Aztán 2006ban az interneten talált a bátyám egy fórumot – úgy hívják, hogy a Pecsétes Téglamániások Fóruma –, ahol több gyűjtővel felvettem a kapcsolatot először csak a neten, majd személyesen is és el kezdődtek a cserélgetések. 2009-ben alapítottunk egy egyesületet a Monarchia Bélyeges Téglagyűjtők Egyesületét.

Attól fogva beindult a pörgés. 2008-ban szerveztünk itt nálunk egy egynapos találkozót 70 résztvevővel.

Mára már annyira kinőttük magunkat, hogy családi házban már nem tudjuk megszervezni a találkozót. A legutóbb 212-en voltunk. A tagok sorai között a 80 évestől a 14 évesig megtalálható szinte minden korosztály.

- Ez nemzetközi összejövetel?

- Igen, most voltak Magyarországról, Ukrajnából, Ausztriából, Csehországból, Szlovákiából. Sokakat toboroztam innen a Felvidékről. Jövőre szeretnénk ismét itt megrendezni ezt a találkozót, melyek ma már több naposak. Mindenki hoz magával cserére téglát, az első nap, általában pénteken történik meg a csere-bere, a megnyitó, szombaton előadások, délután kiállítás, van szervezeti közgyűlés, ahol megtörténik az elnök, a bizottság megválasztása, tehát a formai dolgok. Általában mindenki hozza a családját is, rengeteg a gyerek. Az utolsó Mélykúton, egy tanyán volt megrendezve. 130 téglát vittem, 70-et hoztam.

Mindig vannak új tagok. Most is jöttek Ukrajnából.

Egy úriember Kijevből jött, 1100 km-t tett meg a régi Lada autóján, egérrágta sátorban aludt, mert nem volt pénze a szállásra. Adtam neki 8 téglát ajándékba.

Az arcán látott boldogság látványa leírhatatlan volt.

Egyesületünk egyik pozitívuma, hogy nem az üzletről szól. Nagyon jó emberek, akik segítenek egymásnak.

Az összejövetelek családias hangulatúak. Amíg nekünk előadások vannak, addig a gyerekekkel foglalkoznak. Mégpedig úgy, hogy mindenki visz hazulról valamit – édességet, ceruzát, játékokat, ki mihez jut hozzá. Minden gyerek kap 10 tombolát, amit kihúznak és hatalmas az öröm, mert lényegében minden gyerek kap valamit.

- Ezekre az összejövetelekre bárki mehet vagy csak a tagok?

- A kiállításon és az előadáson bárki részt vehet. Téglát cserélni csak az egyesületi tagoknak lehet, és az étel ital is a tagok, illetve a támogatók részére van elkészítve.

- Ha valaki be szeretne lépni, mi a teendője?

- Az egyesület elnökénél lehet jelentkezni, akár a találkozókon is.

- Miről szólnak az előadások?

- Egyesületünk ad ki katalógusokat, melybe a tagok írnak cikkeket. Ahogy a bélyegek, pénzérmék és más gyűjtemények katalogizálva lettek, úgy mi a téglákat próbáljuk meg rendszerezni. Ezeket a katalógusokat a tagok ingyenesen megkapják, de akit érdekel, az megvásárolhatja az egyesületnél. Az előadások általában az éppen megjelenő aktuális katalógus cikkeiről szólnak, melyekről a szerzők prezentációt készítenek fotóval és elmondják, hogyan sikerült megtalálni, ös�szegyűjteni az adott téglákat, felkutatni a téglaégető helyét, valamint a téglák monogramjainak megfejtését. Csak hogy párat említsek, jómagam is írtam már a tallósi Esterházyakról, a bősi Amadékról, Deákiról stb.

- Ebben az egyesületben csak gyűjtők vannak vagy vannak egyszerű érdeklődők is?

- Vannak pártolók, ill. tiszteletbeli tagok. Lényegében beléphetnek az érdeklődők is, de mivel nem gyűjtők, nincs mit cserélgetniük sem. Van tagsági díj is, évi 20 Euro, azaz önmagunkat tartjuk fent. Sokat segít az 1% adó – bíróságilag bejegyzett társaság vagyunk –, kapunk adományokat, különböző támogatásokat.

Az elnökünket Dr. Herczig Bélának hívják, aki rovarász-biológus, bejárta Ázsia több országát, a Himaláját. Több bogár felfedezése az ő nevéhez fűződik. Ő tartja össze az egyesületet, a kiadott katalógusokat felügyeli.

- Azt számon tartod, hány darab téglád van?

- Hát azt mondhatom, hogy kb. 2000 fajta van. Tehát az mind más. Volt több is, de 1300 darabtól megváltam, mert egyszerűen nem tudom hol kiállítani. Ha megszámolnám azokat is, melyekből több egyforma van, akkor kb. 5000 darab, de lehet, hogy még több.

Külön érdekesség, hogy Eperjes testvérfalujában, Gyarmaton is van téglagyűjtemény, Stier László barátomé. Ugyan nagyon sok nincs neki kiállítva, viszont annál érdekesebb, ritkább darabok.

- Környékünkön milyen monogramos téglák találhatók?

- Itt főleg a Pálffyak, Illésházyak és az Eszterházyak a jellemzőek.

- Hol lesz a legközelebbi találkozótok?

- A jövő évi találkozót szeretnénk itt Eperjesen megszervezni valamikor május végén. Így falunk lakosai is megismerkedhetnek ezzel a – remélem nem csak számomra – érdekes hobbival. Az Eperfesztiválon többen is rácsodálkoztak az ott kiállított monogramos téglákra, a találkozó keretein belül sokkal többféle, érdekes dolgot tekinthetnek majd meg.

(RE)

ESEMÉNYEK

I. Eperjesi BorBál A farsang még el sem kezdődött, községünkben a bálozni vágyók már október 14-én felölthették tánccipőjüket. Az esemény kiötlője, szervezője, rendezője ifj. Valasko Ferenc, aki nem mellesleg egyre nagyobb zenés sikereket mondhat magáénak a határon túl is. A buli hangulatát a bál sztárvendége, a mulatós zene koronázatlan királya, Kis Grófo tette még fergetegesebbé. A támogatók által nyújtott rengeteg tombola, a remek zene, a vendégeket váró gyönyörűen megterített asztalok, finomabbnál finomabb italok, fantasztikus ételkülönlegességek mind-mind emelték az első, de remélhetőleg nem utolsó borbál színvonalát.

Hajrá Eperjes!

Az önkormányzat, a sportszervezet, a drukkerek összefogása és munkája révén új külsőt kapott községünk stadionja. A nyár folyamán letakarítottuk és átfestettük a lelátó vaskonstrukcióját és a falakat, így most már eperjesi kék, sárga, fehér színekben pompázik. felkerült a Hajrá Eperjes! felirat is. Külön köszönet illeti a sportszervezet tagjait, akik segítettek, élükön Fucsek Szilveszter elnökkel és id. Valasko Ferenc titkárral. Futballistáink az elért eredményeik alapján igazán megérdemelték, hogy ellenfeleiket nem mindennapi teljesítményükhöz méltó helyen fogadják.

Köszönet minden szorgos kéznek!

33

34

SPORT

Nyugdíjas futball drukkereink is kivették részüket a pálya szépítéséből. A nyár folyamán magukra vállalták a stadion kerítésének lefestését.

Nagyon szépen köszönjük segítő munkájukat, mel�lyel hozzájárultak a pálya környezetének felfrissítéséhez, szebbé tételéhez.

Az őszi idény befejezése után csapatainkra igazán nem lehet panasz. A tavaszt a következő helyezésekkel kezdik majd: A csapat – 4. hely U19-es ificsapat – 2. hely U13-as ficsapat – 1. hely U11-es ificsapat – 1. hely

Asztalitenisz II. Pozsonyeperjesi Asztalitenisz Kupa

DS - AG SPORT (VI.) liga A bajnokság állása: 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

Kisudvarnok Balony Baka Pozsonyeperjes Szentmihályfa Diósförgepatony Egyházgelle Nagypaka Felsőpatony Nyékvárkony Ekecs-Apácaszakállas Nagyudvarnok Felbár Csákány Hegyéte Izsap

15 15 15 15 15 15 15 15 15 15 15

11 9 9 9 9 7 7 7 5 5 5

3 3 3 3 2 4 2 0 4 3 3

1 3 3 3 4 4 6 8 6 7 7

37:13 49:21 49:22 45:22 30:21 28:18 34:30 32:33 26:25 25:28 30:34

36 30 30 30 29 25 23 21 19 18 18

15 15 15 15 15

5 4 3 3 2

3 2 2 2 1

7 9 10 10 12

22:32 21:42 23:33 20:42 20:75

18 14 11 11 7

2017. szeptember 30-án került megrendezésre a II. Pozsonyeperjesi Asztalitenisz Kupa 22 játékos részvételével. Az asztaliteniszezők Vamosfaluból, Bögellőről, Hidaskürtről, Pódafáról, Hegyétéből, Várkonyról, Tőkesről, Pozsonyeperjesről és Vágsellyéről érkeztek.

Katona Marika személyében egy női versenyzőnk is volt.

A mérkőzések polgármesteras�szonyunk megnyitásával reggel 8.30-kor kezdődtek. A 22 játékos 5 csoportba sorolódott, minden csoportokból 3 játékos jutott tovább.

A tovabbjutott 15 játékos egyenes kieséssel jutott el a döntő játszmáig. A sorrend a következőképpen alakult: Egyéni játék: I. hely Katona Marika, Tőkés II. hely id. Lužica Michal, Vágsellye III. hely Bindics Barnabás, Pódafa IV. hely Godó Tibor, Pozsonyeperjes Páros játék: I. hely Lužica György és Lužica Péter, Pozsonyeperjes II. hely Bindics Barnabás és Csóka Attila, Pódafa III. hely Fodor Lajos és Fodor Dávid, Várkony

35

SPORT

Jóga és Pilates torna „Nem kell kiválónak lenned, hogy elkezd... de el kell kezdened, hogy kiváló lehess.”

A Pozsonyeperjesi Asztalitenisz Szövetség vezetősége és játékosai ezúton szeretnék megköszönni Juhos Bélának és Viszkocs Zoltánnak az általuk készített fantasztikus ebédet. Köszönet jár Molnár Mónikának, aki a frissítők árusítását és felszolgálását vállalta magára.

Köszönjük Csiba Jarmilának, falunk polgármesterasszonyának a verseny megrendezésében és a díjakban nyújtott segítségét.

Az egész napos program nagyon jó hangulatban zajlott le. Bízunk benne, hogy sikerült hagyományt teremtenünk és jövőre is sikerül megrendezni a III. Pozsonyeperjesi Asztalitenisz Kupát.

(Pongrácz Adrianna)

Örömmel értesítjük az érdeklődőket, hogy községünkben, a kultúrházban jóga és pilátes torna segítségével tehetnek többet egészségükért.

Egyelőre hétfőnként 19.00 órától, illetve a későbbiekben csütörtökönként is szeretnénk órát tartani.

A 60 percnyi torna három részből áll – bemelegítő jóga- és légzőgyakorlatokkal kezdünk, lassúbb nyújtó gyakorlatokkal, ami átmozgatja és felkészíti a testet a további talajgyakorlatokhoz. Majd Pilates gyakorlatokkal folytatjuk, mely gyorsabb és intenzívebb, jobban igénybe veszi a testet, mivel saját testsúlyunkkal dolgozunk. A Pilates-torna speciálisan felépített, áramló gyakorlatsorozat, melynek célja a mély izmok erősítése. A program ezekre az izmokra fókuszál, melyek egyensúlyban tarják a testet és kulcsfontosságúak a gerinc megtartásához. Az óra utolsó részében újra visszatérünk a nyújtó jógapozíciókhoz, melyek javítják a testtartást és hajlékonyságot, rugalmas gerincet biztosítanak. Speciális légzéstechnikát kapcsolunk össze a gyakorlatokkal, melyekre a mai rohanó világban szüksége van az embernek. A torna révén javul a koncentráció, erősödik a testtudat és kioldódnak a feszültségek.

Kiknek ajánlom? Mindenkinek! Korosztálytól függetlenül. Minden korosztályban más-más céljai/problémái vannak az embernek, de ha szeretnénk egészségesen élni, szükségünk van a gerincoszlopunk folyamatos erősítésére, edzésére, hiszen a legtöbb egészségügyi probléma forrása a gerincoszlop deformálódásából keletkezik.

Várok mindenkit szeretettel, aki egy kicsit szeretne kikapcsolódni és tenni az egészségéért. Ami az órákhoz szükséges: tornaszivacs és víz, a gyakorlatokat mezítláb vagy zokniban végezzük.

(Hodossy Krisztína)

Karate

Az asztalitenisz szövetség értesíti az érdeklődőket, hogy az edzések felnőtteknek szerdán és pénteken 18.00 órától, gyermekeknek pedig pénteken 16.00 órától kezdődnek a helyi alapiskola tornatermében.

Új tanév, új kezdet, mondhatnám közhelyesen, de lényegében folytatásról van szó, csak szüneteltünk egyet, hogy a nyáron mindenki, magamat is beleértve, feltöltse az energiáit. Legutóbbi bejelentkezésem óta így nem sok minden történt, de azért néhány dolog akadt. Sor került először is júniusban az utolsó edzésünkre és utána megtartottuk a mostanra már tradíciónak vehető Duna parti évzáró sütögetésünket is. Úgy alakult, hogy ideális időnk lett, ezért nemcsak sütögettünk, de fürdéssel összekötött strandolásra is lehetőség nyílt. A gyerekek, ha beszélhetek a nevükben, ezt persze nagyon élvezték, hisz nem minden nap adatik meg, hogy agyonszöktelhessék az edzőjüket. Majd következett a nyár és az edzőtábor, ahol idén hárman vettünk részt, bár én csak a hétvégére érkeztem. Egyik tanítványom, Valocsa Ádám, az ott tartott övvizsgán is részt vett és megszerezte a második narancssárga övet. Ennyi volna nagyjából

az eddig történtekről, most pedig megkezdtük az új tanévet. az utolsó edzésen 14 gyermek vett részt, ami okot ad az optimizmusra.

Szóval azt tudom mondani, csak így tovább, ha pedig akadna még valaki, aki nem tudott a klubunkról és érdeklődne, jöjjön el valamelyik szombaton 13:30-kor az edzésre vagy keressen meg minket facebook-on, Kyokushin Karate Klub Pozsonyeperjes néven. (Černý Dávid)

36

INFORMÁCIÓK KUKAMATRICÁK 2018

A magyar csodaló az eperjesi kultúrházban

December 6-án a Mikulás újra mozifilmeket hozott községünkbe.

Délelőtt az ovisok a Száncsengő című karácsonyi mesefilmet, délután az iskolások pedig a Pál utcai fiúk történetét izgulhatták végig.

Este 6 órától a felnőtteké volt a vetítővászon. Teltház mellett került levetítésre a Kincsem c. film. A vetítés után a rendezővel, Herendi Gáborral Csiba Ferenc beszélgetett. Sok érdekes kulisszatitkot árult el a forgatásról. A film lazán kezeli a történelmi eseményeket, hogy szórakoztatóbb legyen, de ami a csodalóval kapcsolatban fontos, az minden benne van.

A történetet próbálták a mai korhoz közelebb hozni, ennek legszembetűnőbb bizonyítékai a fantasztikus ruhaköltemények és a 21. századi szófordulatokat használó párbeszédek. A film olyannyira szórakoztatóra és izgalmasra sikerült, hogy a néző bele tudta magát élni a történetbe, szinte késztetést érzett, hogy felállva tapsoljon Kincsem sikereinek.

Köszönjük szépen a szervezőknek ezt a felejthetetlen estét!

Karácsonyi italok, ahogy a polgármesterasszony készíti Tojásos likőr: Hozzávalók: 25 dkg méz (vagy porcukor, de mézzel finomabb), 1 csmg vaníliás cukor, 6 tojássárgája. Ezt összemixeljük, utána hozzátöltünk 1 doboz SALKO-t és ½ l rumot. Újra összekeverjük, egy napra hűtőbe rakjuk, hogy összeérjen.

Karácsonyi puncs: ¾ l vizet felforralunk 20 dkg mézzel vagy cukorral, belefőzünk 5 szem szegfűszeget, 1 rúd fahéjat. Ha kihűlt hozzáadjuk 3 narancs kifacsart levét, 1 citrom levét, ½ l vörösbort és 2 dl rumot. Fogyasztás előtt felforrósítjuk.

Eperjesi Hírnök. Kiadja/Vydáva: Obecný úrad Jahodná, Nám. Sv. Trojice 294/3, 930 21 Jahodná. Szerkesztőbizottság/Redakčná rada: Ing. Csiba Jarmila, Mgr. Ravasz Erzsébet.

Ingyenes, időszakosan megjelenő lap/ Bezplatný občasník. 2017. december.

Rergisztrációs szám/ Registračné číslo: EV 5487/17. ISSN 2454-0854

Egészségükre!

A 2018-as évre érvényes kukamatricák január 25-től a hivatalos napokon aláírás ellenében átvehetők a községi hivatalban (hétfőn 8.0016.00, szerdán 7.30-17.00, pénteken 7.30-12.00). A szemétilleték nem változott, vagyis 15,-€/ lakos.

A 2017-es kék-fehér matricák február végéig érvényesek.

Márciusban már csak az új 2018-as fehér-piros matricával megjelölt kukákat fogjuk elszállítani.

Kedvezményt az érvényben lévő rendelet értelmében csak azon személyek kaphatnak benyújtott írásos kérvény alapján, akik a 2017-es évben megszakítás nélkül min. 90 napot a falun kívül töltöttek (pl. külföldön), és erről hiteles igazolást hoznak 2018. január 31-ig.

A háztartási hulladék elszállítása továbbra is a megszokott rendszerben, kéthetenként fog történni. A szemétszállítás időpontjai a 2018-as évre a falu naptárában, a hirdetőtáblán és a falu web oldalán (www.obecjahodna. sk) találhatók.

A naptár átvehető a kukamatricával együtt a községi hivatalban.

Kérjük, környezetünk védelme érdekében továbbra se feledkezzenek meg a szemét szelektálásáról!!!

Papírhulladék gyűjtése állandó jelleggel az iskolában, üveghulladék, használt étolaj gyűjtése a faluban kihelyezett konténerekben, műanyag és alumínium-dobozok gyűjtése a megszokott módon, biohulladék és az apró építkezési törmelékek leadása lehetséges a hét minden napján a helyi szövetkezetben.

Ruhagyűjtést és lomtalanítást a már megszokott módon, kétszer tervezünk a 2018-as évben is.

Nálepky na kuka nádoby na rok 2018 Nové nálepky na rok 2018 si môžete prevziať na obecnom úrade od 25. januára 2018 v čase úradných hodín (pondelok 8.00-16.00, streda 7.3017.00, piatok 7.30-12.00).

Nálepky z roku 2017 budú platné do konca februára. Termíny odvozu komunálneho odpadu a plastov na rok 2018 sú vyznačené v kalendári obce Jahodná, ktoré si môžete prevziať na obecnom úrade. Termíny odvozu sú tiež uverejnené na web stránke obce: www.obecjahodna.sk.