PIM kiadvány katalógus by Petőfi Irodalmi Múzeum

PETŐFI IRODALMI MÚZEUM katalógus

SZÉPIRODALOM / NAPLÓK, LEVELEK

Csáth Géza: „Méla akkord: hínak lábat mosni” Naplófeljegyzések 1987–1904 Sajtó alá rendezte: Molnár Eszter Edina és Szajbély Mihály Magvető Kiadó–Petőfi Irodalmi Múzeum, 2013. 562 p. ill. 3990 Ft Naplóját 10 éves korában, 1897. április 7-én, egy szerdai napon kezdi vezetni. Fő témája sokáig az időjárás és az iskolai történések, meg hogy mi volt ebédre-vacsorára, mit csinált az a szemtelen Trüszke dajka, mikor következik kedvenc étele, az olajos káposzta. Ám ahogyan múlik az idő, tekintete úgy jár be egyre nagyobb köröket. Gimnazista naplóiból már mikrotörténeti részletességgel rajzolódnak ki a Brenner és Kosztolányi család hétköznapjai, az a polgári miliő, amelyben fontos szerepet játszanak a társas összejövetelek, a születés- és névnapok, a házi és a nyilvános muzsikálás, az irodalom és a színház. Az életmű-sorozat e kötete Csáth Géza 1897 és 1904 között született naplóit tartalmazza. A későbbi memoárok még sok titkot rejtenek.

Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője Levelek I. Szerk.: Tasi József Petőfi Irodalmi Múzeum, 1988. 559 p. 500 Ft Válogatásunk a Petőfi Irodalmi Múzeum törzsanyagára épül. 1979-ben, Móricz Zsigmond születésének centenáriumán ide került vásárlás révén Móricz Zsigmond írói hagyatéka, benne mintegy 6100 darab Móriczhoz címzett és 1500 darab Móricztól származó levél – utóbbiak zöme az író saját kezű gépiratos másolatában. Kötetünk a válogatás során dr. Móricz Imre jóvoltából jelentősen kiegészült a Móricz Erzsébet hagyatékában található Móricz-levelekkel és az általa Móriczhoz írt, ugyancsak gépiratos másolatban fennmaradt levelekkel. Más magánszemélyektől is kaptunk, és egyéb közgyűjtemények anyagából is válogattunk leveleket kötetünk számára. Részben terjedelmi, részben filológiai okokból jelentő mennyiségű levél, illetve levélrészlet került a jegyzetekbe is.

Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője Levelek II. Szerk.: Tasi József Argumentum Kiadó – Magyar Irodalom Háza, 1999. 489 p. 500 Ft A második kötet az első kötet 812 darab leveléhez készült jegyzetanyagot tartalmazza, amely azonban így is legalább olyan adatgazdag és izgalmas olvasmány, mint az első kötet.

Sorsával tetováltan önmaga Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből Szerk.: Török Petra Petőfi Irodalmi Múzeum és Hatvany Lajos Múzeum, 2010. 536 p. ill. 4300 Ft „Ki volt Lesznai Anna, mi volt emberi és művészi titka? A választ hátrahagyott irodalmi hagyatékában: verseiben, naplóiban, meséiben, pedagógiai feljegyzéseiben és regényeiben találhatjuk meg, míg érzéseit, élményeit a világ képeit terveibe rajzolva, akvarelljeibe festve és párnáiba hímezve lelhetjük fel. […] Lesznai e feljegyzésekkel alapanyagokat szolgáltatott saját lelki, szellemi és spirituális továbbfejlődése, munkái számára. Naplójának éppen ezen sajátos szerepe ad lehetőséget arra, hogy az életmű és a személyes élettörténet rekonstrukciója megtörténjék, kiegészítve a közgyűjteményekben és magántulajdonban őrzött Lesznai-műalkotások és az irodalmi hagyaték által eddig körvonalazott alkotói és emberi portrét.” (Török Petra)

SZÉPIRODALOM /PUBLICISZTIKA, EMLÉKEZÉS

Déry Tibor: Lia. Korai elbeszélések (1915–1920)

Sajtó alá rendezte: Botka Ferenc Petőfi Irodalmi Múzeum, 1996. 212 p. 450 Ft „Késői írásaiban Déry több ízben is lekicsinylően szólt ifjúkora tollpróbálgatásairól, azok „fegyelmezetlenségéről” és „zabolátlanságáról”, ami okkal és joggal ingerelhette az érett alkotásaiban kifejezésre jutó mértéktartását és arányérzékét. Az életmű e meghaladottnak ítélt övezetét azonban, megítélésünk szerint, mégsem lehet egyetlen kézlegyintéssel elintézni, hiszen annak idején a kor legjelentősebb folyóirata, a Nyugat adott neki nyilvánosságot, s ennek következtében nem csak Déry munkásságához, hanem a modern magyar irodalom kibontakozását szolgáló lap történetéhez is hozzátartozik.” (Botka Ferenc)

Déry Tibor: A halál takarítónője a színpadon Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek (1921–1939)

Sajtó alá rendezte: Botka Ferenc Petőfi Irodalmi Múzeum, 2004. 538 p. 2200 Ft „Forrásaink felsorolásában külön kell szólnunk a kéz-, illetve gépiratokról. A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött Déry-hagyatékból ezúttal is előkerült számos írás, amely publikálatlan, és tartalmilag kötetünkbe kívánkozik. Főleg az 1931–32-ben Berlinben írottak közül akadt több is, amely annak idején nem kapott nyomdafestéket, s csak most kerül nyilvánosság elé. E kéziratos források közül azonban akadnak olyanok is, amelyeket Déry nem közlésre szánt. A legfontosabbnak ítéljük közülük a külföldi útjain készítette feljegyzéseit, amelyek kisebb naptár noteszekben találhatók. Ezek íve 1925-től 1937-ig fogja át az életrajzot, s számos részlettel gazdagítja ismereteinket.” (Botka Ferenc)

Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal Cikkek, művek, beszédek, interjúk (1965–1977)

Sajtó alá rendezte: Botka Ferenc Petőfi Irodalmi Múzeum, 2003. 648 p. 2800 Ft „Hozzávetőleg 1964 végére, 1965 elejére tehető az a fordulat, amelytől Déry életének, gondolkodásának és alkotásainak késői időszakát számíthatjuk. E szakasz kezdetének merev meghatározása nemcsak reménytelen, de különböző összetevői miatt tudománytalan is lenne. Mert a közvetlen politizálástól való elfordulása például már elítélését követően a börtönben kialakult, sőt az is, hogy e visszavonulással egyidejűen pusztán szocialista világnézetet emleget. Ám szemléletének új tartalma csak szabadulását és első nyugat-európai útjait követően kezdett új elemekkel kiegészülni.” (Botka Ferenc)

Lator László: A megmaradt világ. Emlékezések

Európa Kiadó 2011. 238 p. + CD Életút-interjú Petőfi Irodalmi Múzeum – Európa Kiadó, 2011. 2800 Ft „Többnyire tudjuk, mit örököltünk apánktól, anyánktól, mit, rajtuk keresztül nagyszüleinktől, s hihető, hogy nemcsak tulajdonságokat, hajlamokat, hanem valami többet is. És ha, adatok híján, nem tudjuk is kinyomozni, nyilván maradt ránk ez-az névről ismert vagy ismeretlen eleinktől, régről, akár azt is mondhatnánk, az időtlenségből. A lélek így is vándorolhat. […] Közvetítheti-e a verscsinálás ilyenolyan eszközeivel, nyelvvel, képpel, szerkezettel azt, amit én mögötte tudok, beleérzek, amit bele akartam tenni? Az elmondhatatlan részletek erőterét?” (Lator László)

SZÉPIRODALOM / LEVELEK, TÖRTÉNETÍRÁS, EMLÉKEZÉS

Giuseppe Cassone: Margherita, gyönyörű, magyar virágom Levelek Hirsch Margithoz

Szerk.: Roberto Ruspanti Petőfi Irodalmi Múzeum, 2006. 268 p. 3100 Ft „Giuseppe Cassone Petőfi-fordításainak köszönhetően került levelezési kapcsolatba Hirsch Margittal, s a művelt, ifjú hölgy iránt érzett – viszonzott – szerelméből merítette erőt 1906 és 1910 között, élete utolsó négy esztendejében boldogtalan léte szenvedéseinek elviseléséhez, valamint ahhoz, hogy elkészítse Petőfi remekének, a János vitéz («L’ Eroe Giovanni») című elbeszélő költeménynek a fordítását. A Hirsch Margittal, ezzel a művelt, érzékeny hölggyel való megismerkedésének, kapcsolatának nem kevésbé fontos gyümölcse ez a Levelezés, amelyet most egy válogatásban közreadunk.” (Roberto Ruspanti)

Animvs Regis. Mátyás király a kortársak szemével

Petőfi Irodalmi Múzeum, 2008. 199 p. ill. Szerk.: Komlóssy Gyöngyi 4830 Ft „Közhely – legalábbis Heltai Gáspár óta –, hogy nemzetében Mátyás halála az árvaságnak és az elhagyatottságnak azt az érzését keltette, amelyet a görögök számára Hésziodosz foglalt írásba, amikor arról tudósított, hogy az Igazság istennője végképp elhagyta a földet. Mi tehát vagyis a jelenlegi és az elkövetkezendő nemzedékek ettől kezdve a vaskorban élünk. Még leglánglelkűbb rajongója, Zrínyi Miklós, a költő is érzékeltette, hogy egyszer volt és valószínűleg soha vissza nem térő személyiségről beszél Mátyásról szólván, aki után csak sóhajtozni lehet a magyar romlás századában.” (Szörényi László) A kötetben többek között Janus Pannonius, Galeotto Marzio, Antonio Bonfini, Heltai Gáspár szövegei olvashatók.

Párizstól Pocsolyavárosig Bölöni György és Itóka levélnaplója 1906–1912

Petőfi Irodalmi Múzeum, 2005. 124 p. Szerk.: Nagy Csaba 1500 Ft „Vajon miféle műfaji megjelölést takarhat a levélnapló elnevezés? – kérdezheti e kötet olvasója. Levélformába bújtatott naplót-e, vagy inkább naplószerű levelezést? Legtöbbet idézett és leghitelesebbnek tekintett műve fogalmazásakor maga Bölöni György is e műfaji megjelöléssel illette későbbi felesége, Itóka leveleit („levélnapló” illetve „naplószerű levél”), amelyeket rendre felhasznált Az igazi Ady írásakor. […] Bölöni és Itóka hagyatékának ismeretében ma már leszögezhetjük, hogy a házaspár egyik fele sem írt klasszikus értelemben vett naplót, dokumentumaik és kézirataik között csupán a több mint ezer darabot számláló levelezésük maradt fenn.” (Nagy Csaba)

Imátlan ima. Kortársak Devecseri Gábor emlékére

Szerk.: Maróti István Petőfi Irodalmi Múzeum, 2001. 280 p. ill. 1800 Ft „Ha elfogadjuk, hogy az emberi személyiségtípusoknak legalábbis egyik legplasztikusabb és legmélyebbre tekintő megfogalmazását a görög mitológia istenalakjai nyújtják, nem nehéz a felszökkenő és a víz mélyén bujdokló hal képe mögött Hermész-Mercurius alakját, az általa megjelenített lelki realitást felismerni. […] Az istenek követe és hírvivője volt, közvetítő halandók és halhatatlanok között. […] Ki másról mondhatjuk inkább, hogy a Devecseri-jelenség az ő megjelenítése volt életében és halála után is. Ma eltűnik az Alvilágban, de holnap – biztosak lehetünk benne – már az olümposziak között találkozhatunk vele.” (Szilágyi János György)

SZÉPIRODALOM / INTERJÚ, ESSZÉ

Vezér Erzsébet: Megőrzött öreg hangok. Válogatott interjúk

Petőfi Irodalmi Múzeum, 2004. 310 p. ill. 2300 Ft „E beszélgetések többsége nem bonyolódhatott volna le így a beszélgetőtárs személyének felkészültsége és koncentrált empátiája nélkül. Az irodalmi interjúk készítői általában másodrendű szerepet játszanak: létüket csak az indokolja, hogy alkalmat adnak a meginterjúvoltnak arra, hogy kifejthesse nézeteit, elmondhassa emlékeit. Vezér Erzsébet interjúiból azonban kirajzolódik a kérdező arca. „Semmi sem mindegy” – ezt sugallja ez az arc. Az interjúiban őrzött öreg hangok között ott van az övé is, a legbecsesebbek között.” (Eörsi István) A kötetben többek között Gyömrői Edittel, Lukács Györggyel, Hajós Edittel, Dienes Valériával, Ignotus Pállal, Hatvany Bertalannal, Zelk Zoltánnal készült interjúk olvashatók.

Titkok játéka. Válogatás Szentkuthy Miklós fényképhagyatékából

Szerk.: Hegyi Katalin Petőfi Irodalmi Múzeum, 2009. 103 p. ill. 3780 Ft „Nekem a fényképsorozatok mindig a legnagyobb örömet jelentik. Ugyanazt érzem a fényképekkel, mint a naplóírással kapcsolatban. Vagyis nem a megörökítés, az emlék lerögzítése izgat. Nem azért írok naplót és nem azért imádom a fényképeket, hogy maradandóság szomjamat kielégítsem, hanem csupán azért, mert akkor lesz valóság számomra az, amit átélek, ha lefényképezem vagy leírom. És hát minden szépliteratúrával foglalkozó fickó a valóságot szereti.”

Az európai öntudat írói

Szerk.: Kelevéz Ágnes Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 1999. 80 p. 500 Ft „A ma Európája, ez a változatos, sokszínű, mégis annyi közös vonást fölmutató entitás annak köszönheti létét, hogy mindig voltak gondolkodók, akik számára fontos volt az egység tudata, akik számára európainak lenni érték volt, ok a büszkeségre, de legalábbis elérendő cél: kedvező időkben távlat, rossz időkben remény. Az előzményeket nem ismerők számára úgy tűnhet, hogy az európai egységesülés folyamata lényegében a gazdasági kényszer, a politikai szükségszerűség eredménye. Ebben van igazság. Európa fogalma, az európai eszme, az egységesülés impulzusa azonban a szellem világából érkezett; a folyamatot, melynek immár mi is részesei lehetünk, hosszú spirituális fejlődés előzte meg és indította el.” (Martonyi János)

Jelen időben

Szerk.: Gulyás Gabriella és Horváth Csaba Petőfi Irodalmi Múzeum, 2010. 247 p. ill. 2990 Ft „Az írók jó olvasók. A magyar irodalomban mindig is fontosnak számított, mit gondolnak az alkotók korábbi pályatársaikról. Arany Zrínyiről, Babits Vörösmartyról, Kosztolányi Balassiról és Petőfiről írt, Ady Csokonairól, Móricz Mikszáthról, Nemes Nagy Babitsról. A Petőfi Irodalmi Múzeum ezt a hagyományt kívánja folytatni. […] az irodalom ne pusztán tananyag, hűvös tudás, de hang, hangulat, élmény is legyen. […] Bereményi Géza Balassiról, Lackfi János Aranyról és Csokonairól, Kukorelly Endre Petőfiről ír, Egressy Zoltán Madáchról és Vajdáról, Závada Pál Mikszáthról. Háy János esszéinek a tárgya Jókai és Kassák, Kemény Istváné Ady és Berzsenyi, Szabó T. Annáé Babits és Tamási, Grecsó Krisztiáné pedig Móricz és Sinka. Tolnai Ottó Kosztolányi, Parti Nagy Lajos József Attila és Weöres Sándor, Ágh István pedig Szabó Lőrinc és Nagy László kapcsán bontotta ki gondolatait. A felkért szerzők között van, aki hagyományos irodalomképet képvisel, van, aki az avantgárdból érkezett, s van, aki már klasszicizálódik.” (Horváth Csaba)

SZÉPIRODALOM / VERS

Ment-e a könyvek által a világ elébb? 26 vers Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulójára

Szerk.: Kovács Ida Petőfi Irodalmi Múzeum, 2001. 112 p. ill. 1100 Ft Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulóján, 2000 őszén a Petőfi Irodalmi Múzeum verspályázatot hirdetett „Ment-e a könyvek által a világ elébb?” címmel. Vörösmarty költeménye, a Gondolatok a könyvtárban 99 kortárs művészt ihletett meg, akik összesen 106 verset küldtek a pályázatra. Műveikből 2000. október 27-én rendhagyó verstárlat nyílt a Károlyi-palotában. Kötetünk válogatást ad közre a beérkezett legszebb költeményekből, s a versek kéziratát hasonmásban is közzéteszi. IRODALOMTÖRTÉNET/ ARANY JÁNOS

Arany János és családja relikviái

Szerk.: Ratzky Rita és Zuh Imre Petőfi Irodalmi Múzeum, 2009. 95 p. ill. 2940 Ft „Arany János szüleinek ízléséről nem sokat tudunk. Minden bizonnyal a költő gyermekkorából származik az a tulajdonsága, hogy az egyszerű tárgyakat és ruhadarabokat szerette. Ha valami díszesebb holmival ajándékozták meg, zavarba jött, szerénykedett. Hosszabb időbe került, míg el tudta fogadni, míg szívesen használta. Nehéz úgy felelősséggel valamit is mondani egy ember öltözködéséről, tárgyairól, hogy tudjuk, élete nagy részében a szükség határozta meg választását, vagyontalan ember volt. Arany János esetében a halála előtti néhány évet leszámítva feltétlenül így volt.” (Ratzky Rita) IRODALOMTÖRTÉNET/ PETŐFI SÁNDOR

Beszélő tárgyak. A Petőfi-család relikviái

Szerk.: Kalla Zsuzsa és Ratzky Rita Petőfi Irodalmi Múzeum, 2006. 222 p. ill. 3500 Ft Kötetünk új kiadása a legújabb kutatások eredményeit hasznosítva számos ponton módosítja és egészíti ki az 1997-ben megjelent első kiadást. Ezen kívül 10 új tárgyi emlékkel ismertet meg, amelyek az elmúlt évtizedben kerültek elő. A vállalkozás kísérletet tesz arra, hogy rekonstruálja, milyen tárgyi környezetben nőtt fel Petőfi Sándor, hogyan alakította ki később saját otthonát. A relikviák árulkodnak Petőfi ízléséről, a katalógusban szereplő ruhák, könyvek, metszetek, botok, sétapálcák, pipák, apróbb személyes holmik kapcsolódását az életműhöz szépirodalmi szöveghelyek érzékeltetik.

ARCpoetica. Petőfi Sándor életében készült képmásai

Összeállította Adrovitz Anna, felelős szerk. Kalla Zsuzsa Petőfi Irodalmi Múzeum, 2012. 124 p. ill. 2400 Ft „Petőfi alakját megszámlálhatatlanul sok portré őrzi. Kötetünk ezek közül az 1834–1849 között készített ábrázolások gyűjteményét adja közre. E képek különleges csoportot alkotnak, mivel feltételezhető, hogy a költő modellt ült hozzájuk, sőt, az esetek többségében baráti kapcsolatban állt a festőkkel. A halála után keletkezett nagy számú grafikával, festménnyel szemben e művek képzett vagy amatőr alkotóinak a költő-arc, a költő-figura közvetlen, élményszerű megragadására nyílt lehetősége. A kötet sajátossága, hogy a Petőfi életében készített portrékat megkísérli együtt értelmezni a róluk szóló forrásokkal, visszaemlékezésekkel.” (Adrovitz Anna – Kalla Zsuzsa)

IRODALOMTÖRTÉNET / PETŐFI SÁNDOR

„Ki vagyok én? Nem mondom meg...” Petőfi választásai

kiállításvezető Szerk.: Kalla Zsuzsa, Adrovitz Anna Petőfi Irodalmi Múzeum, 2012. 40 p. ill. 1000 Ft „Hol a szem szemével farkasszemet nézni? / Ki meri meglátni, ki meri idézni az igazi arcát?” – Babits Mihály 1923-as kérdése mit sem vesztett aktualitásából. A dagerrotípiáról a néző arcába fúródó, merész tekintet ma is kihívást jelent: ki is ez az ember? Látjuk-e alakját és költői teljesítményét? Velünk van-e még az életmű? Használjuk, forgatjuk-e köteteit? Vagy igaz, amit Weöres Sándor is írt róla, Petőfit a saját szobra takarja el? Személye a magyar nemzeti tudatban mindig többet jelentett, mint pusztán egy fontos alkotót: a költészet megtestesülésének számít. Így van ez még akkor is, ha manapság életművének ismerete visszaszorult, ha az alakja köré fonódó legendák szinte önálló életet élnek.

Séta Petőfi nyomában a mai Belvárosban

Összeállította: Ratzky Rita Petőfi Irodalmi Múzeum, 2011. 24 p. ill. 400 Ft „E fotókkal illusztrált füzetben ezúttal Petőfi Sándor pesti, főként belvárosi tartózkodási helyeit mutatjuk be. Válogatást nyújtunk iskoláinak, otthonainak, munkahelyeinek, valamint azoknak a közéleti helyszíneknek a címeiből, ahol megfordul, teret adva természetesen az 1848-as forradalom előkészítésének és eseményeinek. A topográfiai adatokat forrásmunkákból, szakirodalomból gyűjtöttük össze. A reformkori Pest épületeinek többségét már sajnos nem találhatjuk meg, emléktábla sem áll mindig a költő életrajzához kapcsolható pontokon. Füzetünket, melynek segítségével sétát tehetünk Petőfi nyomában, középiskolai tanulóknak, tanáraiknak és egyetemistáknak ajánljuk.” (Ratzky Rita) IRODALOMTÖRTÉNET / JÓKAI MÓR

„Egy ember, akit eddig még nem ismertünk” A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa I. (Könyvtára)

Szerk.: E. Csorba Csilla Petőfi Irodalmi Múzeum, 2006. 187 p. ill. 3900 Ft „A Petőfi Irodalmi Múzeum egyik büszkeségét, az intézmény kezdeteihez visszavezető Jókai-gyűjteményünket kívánjuk a magyar olvasóközönséggel megismertetni a most közreadott – az „Egy ember, akit eddig még nem ismertünk” kissé provokatív címet viselő – kötetekben. […] A hagyatékban megmaradt konkrét „példák” segítségével véleményt alkothatunk a képzőművészetekhez fűződő szoros kapcsolatáról, arról is, milyen volt ő, a maga fizikai valójában: parókában és anélkül, felöltőben és háziköntösben, vagy írófejedelemként olajfestményen, esetleg szoborként ábrázolva. Bepillanthatunk kéziratos mappáiba, megnézhetjük, mi borította a „bástyának”, „bűvkörének” nevezett, leginkább hozzánőtt bútordarabot, az íróasztalát.” (E. Csorba Csilla)

IRODALOMTÖRTÉNET / JÓKAI MÓR

„Egy ember, akit eddig még nem ismertünk” A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa II. (Kéziratai, az író képzőművészeti alkotásai, ábrázolások az íróról)

Szerk.: E. Csorba Csilla Petőfi Irodalmi Múzeum, 2004. 219 p. ill. 3900 Ft „A Petőfi Irodalmi Múzeum egyik büszkeségét, az intézmény kezdeteihez visszavezető Jókai-gyűjteményünket kívánjuk a magyar olvasóközönséggel megismertetni a most közreadott – az „Egy ember, akit eddig még nem ismertünk” kissé provokatív címet viselő – kötetekben. […] A hagyatékban megmaradt konkrét „példák” segítségével véleményt alkothatunk a képzőművészetekhez fűződő szoros kapcsolatáról, arról is, milyen volt ő, a maga fizikai valójában: parókában és anélkül, felöltőben és háziköntösben, vagy írófejedelemként olajfestményen, esetleg szoborként ábrázolva. Bepillanthatunk kéziratos mappáiba, megnézhetjük, mi borította a „bástyának”, „bűvkörének” nevezett, leginkább hozzánőtt bútordarabot, az íróasztalát.” (E. Csorba Csilla)

„Budapestnek emlékül – Jókai Mór”

Szerk. és bevezető tanulmány: Búza Péter Budapesti Városvédő Egyesület-Petőfi Irodalmi Múzeum-Summa Artium, 2011. 262. p. ill. 2500 Ft A kötet első, bevezető része sorra veszi Jókai pesti lakásait. A térképen több mint egy tucat pontját jelölhetjük meg költözködései újabb és újabb állomásainak. A második részben emlékezők mesélnek személyes tapasztalataikról nem mindig szép meséket (ezek egy része most jelenik meg először nyomtatásban), végül pedig közreadjuk a szerzőnek egy alig ismert kis füzetét, amelyet Budapestről írt, a millennium marketingjét szolgálva, a szeme láttára fölnőtt nagyváros értékeit, szépségeit reklámozva. Egyáltalán nem mellesleg kitérve a Svábhegyre is. IRODALOMTÖRTÉNET / MIKSZÁTH KÁLMÁN

Semmi mozdulat most. Mikszáth Kálmán összes fényképe, válogatott ábrázolások

Szerk.: Debreceni Boglárka Petőfi Irodalmi Múzeum, 2010. 127 p. ill. 2940 Ft „Hogy Jókai, Munkácsy elbájolók voltak – érthető. De ő, ha a formát, vonásait nézzük, direkte csúnya volt. Elég rendes, erőteljes alakján olyan fej, ami inkább hasonlított Tritonhoz, mint Apollóvagy Jupiterhez. Nagy golyóbis szemek, hihetetlen mozgékony, vastag szemöldök, tülök orr, s a világ leggörbébb, legfurcsább szája. De ezek felett a rekvizitumok felett gazdájuk úgy uralkodott beszéd közben, úgy kezelte őket, mint Hubay vagy Koncz a hegedűjét. Ha víg dolgot mesélt, egy-két-három tokája nőtt, s ha komolyra fordult a dolog, sovány, beesett, hosszú lett az arca. […] A szemében jóság, megfigyelés, emberismeret, filozófia, gúny, humor, tragikum csillant fel váltakozva. (Fesztyné: Akik elmentek)” (Fábri Anna)

IRODALOMTÖRTÉNET / NYUGAT

Nyugat-képeskönyv. Fotók, dokumentumok a Nyugat történetéből

Szerk.: Kelevéz Ágnes és Szilágyi Judit Petőfi Irodalmi Múzeum, 2009. 286 p. ill. 4830 Ft A Petőfi Irodalmi Múzeum a Nyugat megalapításának 100. évfordulóját a Nyugat-képeskönyv kiadásával zárja le. A kiállításunkon bemutatott gazdag fotóanyagot kötetünkben kép és szöveg egymással párbeszédet folytató, kölcsönösen kiegészítő együtteseként rendeztük sajtó alá. Az összegyűjtött ötszáz fotográfiát, kéziratot és dokumentumot időrendben haladva mutatjuk be, a képek vizuális közegét a szerkesztőségnek címzett levelek, korrigált kéziratok, feljegyzések, nyugatos nyomtatványok körvonalai teremtik meg. A fényképekhez kapcsolódva a Nyugat szerzőinek műveiből több mint háromszáz idézetet válogattunk. Ezek a szövegek külön-külön is önálló életet élnek, de egymással összefonódva egy nagyobb narratíva részévé válnak.

Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról

Szerk.: Angyalosi Gergely, E. Csorba Csilla, Kulcsár Szabó Ernő, Tverdota György Petőfi Irodalmi Múzeum, 2009. 439 p. ill. 2800 Ft „2008-ban múlt száz éve, hogy a Nyugat útnak indult. Aki a magyar irodalmi modernség korával foglalkozik, nem kerülhette el, hogy a modernizáció eme egyik legfőbb motorjával kapcsolatos nézeteit elmondja, ilyen tárgyú kutatási eredményeivel előálljon. […] Fontosnak éreztük a tanúságtételt irodalmi önismeretünk e kulcskérdésében, ezért teremtettünk alkalmat a kollektív, szervezett megnyilatkozásra. Több évtizeddel korábbi precedenshez, a Petőfi Irodalmi Múzeumban 1971-ben rendezett Nyugat-kiállításhoz és Nyugat-konferenciához kapcsolódva, egyetemi oktatók és tudományos kutatók részvételével 2008 októberében konferenciát rendeztünk a Petőfi Irodalmi Múzeumban A Nyugat útjai címmel.” (Tverdota György) IRODALOMTÖRTÉNET / ADY ENDRE

E. Csorba Csilla: Ady. A portrévá lett arc. Ady Endre összes fényképe

Petőfi Irodalmi Múzeum, 2008. 240 p. ill. 3990 Ft „A fényképész és a költő közös munkájával „portrévá formált arc”, a fotópapíron képződő tudatos fény-üzenet a 20. század elejének mítoszteremtő, mágikus vonzású alkotója, Ady Endre fényképein követhető nyomon a leghatásosabban. A „szeretném magam megmutatni” gondolata, az arc közszemlére bocsátása, arcok és pillanatok egymásra vetítése és egymásban való tükröződése több versében is előforduló képi elem: „Ezernyi idegen szemre / Vet naponként képet az arcom / S ezer idegen arccal alszom…” (Akit egyszer megláttunk); „Ha idegen arcokat nézek, / Arcom ijedten földre vágom.” (Az idegen arcok) Vajon milyen szerepet játszik Ady költészetének átörökítő folyamatában, Ady lírájának halhatatlanná válásában a mások tekintete általi létezés?” (E. Csorba Csilla)

Fráter Zoltán: Nincsenek itt már farsangi hajnalok Ady és Csinszka pesti lakása

Petőfi Irodalmi Múzeum, 2001. 31 p. ill. 400 Ft Ady a Csinszkával való megismerkedést követően nem kedvelte a pesti életet. Érdmindszent és Párizs után már csak Csucsára vágyott, amint tehette, oda utazott. A Veres Pálné utcai lakást mégis megszerette. […] Mondják, az ember egész életében, óhatatlanul keresi előképét végső nyughelyének. S talán valamennyire boldogabb az, aki meg is találja. Ady Endre nem volt boldog ember. Nem arra született. Az egyetlen, valamelyest magáénak tudhatott lakás sem az ő, hanem felesége ízlését tükrözi. De nélküle és költészete nélkül ez a lakás mégsem lett volna ilyen.

IRODALOMTÖRTÉNET / BABITS MIHÁLY

Kelevéz Ágnes: »Kit új korokba küldtek régi révek« Babits útján az antikvitástól napjainkig

Petőfi Irodalmi Múzeum, 2008. 268 p. 2700 Ft A kötetben összegyűjtött tanulmányok – melyeket a szerző kutatói pályája utóbbi másfél évtizedének terméséből válogatott ki – Babits életművének sajátosságait elemzik. Költészetének alkotói módszerén belül rávilágítanak az időben és stílusban egymástól gyakran távol eső, mégis hálószerűen összefonódó rájátszások jelentőségére. Gazdag anyagon mutatják be, hogy a verseket átható, változatos nyelvi leleménnyel egymásba kacsolódó vendégszövegek, áthallások, stílusutalások együttese a görög és latin klasszikusoktól a Biblián keresztül a kortárs modern művekig számtalan helyről kölcsönzi anyagát, de összetéveszthetetlenül egyéni világot alkot. IRODALOMTÖRTÉNET / KOSZTOLÁNYI DEZSŐ

Halkan szitál a tört fény. Kosztolányi Dezső összes fényképe

Szerk.: Kovács Ida Petőfi Irodalmi Múzeum, 2006. 144 p. ill. 2800 Ft „Kosztolányi képei. Portré, csoportkép, mesterek által készített fotók, hírlapi és színházi riporterek vakuvillanásai, amatőr felvételek. Társaságban, banketten, vonatfülkében, otthon, kávéházban, strandon. Legtöbb mégis a portré. […] Hiú volt-e Kosztolányi? Egyik versében a lírai monológ öntörvényű költője füst és kávé között henyélve, az önimádat büszke heverőjén vall kivételes feladatáról. Szégyentelenül, sőt öntudatos, kihívó fensőséggel. Hiú, öntetszelgő, a fényképész lencséjébe mint tükörbe bámuló, nárcisztikus kamasz? Költő a huszadik században. «Én önmagamat önmagammal mérem. Szavam, ha hull, tömör aranyból érem. Mindegyiken képmásom, mint királyé, s a peremén a gőgös írás: én.»” (Fráter Zoltán) IRODALOMTÖRTÉNET / JUHÁSZ GYULA

„Fekete album szürke erdejében”. Juhász Gyula összes fényképe

Fotótéka Szerk.: Macht Ilona, Tasi József Magyar Irodalmi Múzeum, 1998. 196 p. ill. 600 Ft A fellelt eredeti képek zöme az úgynevezett Kilényi-hagyatékból származik. Kilényi Irma (1881–1944) a költő önkéntes titkárnője volt s a húszas évek elejétől tragikus halálig gyűjtötte Juhász Gyula kéziratait, megjelent publikációit, a hozzá írt leveleket és nem utolsó sorban a róla készült fényképeket. […] Kilényi Irma, aki egy optikus és fényképész szaküzletben dolgozott, maga is sokszorosította Juhász Gyula fényképeit. […] A költőről fennmaradt mintegy nyolcvan fénykép a kötet összeállítói szerint is rendkívül hiányos. Az 1914 és 1920 közötti évekből például egyetlen új felvételről sem tudunk. Pedig Juhász Gyula sokra becsülte a fotográfiát. IRODALOMTÖRTÉNET / KASSÁK LAJOS

Kassák! A Kassák Múzeum állandó kiállítása

Szerk.: Sasvári Edit, Csatlós Judit Petőfi Irodalmi Múzeum–Kassák Múzeum, 2011. 37 p. ill. 1500 Ft A Kassák Múzeum a művészéletműveket bemutató emlékmúzeumok típusába tartozik, melyből több is van Magyarországon. Jogi státusa is hasonló a múzeumokéhoz, egy nagyobb intézmény filiáléjaként működik. A Kassák Múzeum helyzete azonban több szempontból is szerencsésebb a magyar művészet kiemelkedő alakjainak életművét bemutató kiállítóhelyekétől. […] Arra a közismert tényre épített, hogy Kassák a magyar művészet történetének programadó személyisége, a történelmi modernizmus és avantgárd nemzetközileg számon tartott alakja, akinek a személyére és életművére a magyarországi és nemzetközi modern művészet történetéből sok mindent lehet felfűzni és kibontani. 9

IRODALOMTÖRTÉNET / KASSÁK LAJOS

„...fejünkből töröljük ki a regulákat”. Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő. Tanulmányok

Szerk. Andrási Gábor 1980 Ft Petőfi Irodalmi Múzeum–Kassák Alapítvány, 2010. 204 p. ill. A Budapesten 2009. márc. 20-án rendezett konferencia előadásainak szerkesztett anyaga. A tanulmánykötet szerzői friss kutatások alapján és új szempontok felvetésével közelítenek Kassák életművéhez és megítéléséhez. A téma legkiválóbb kutatói irodalomtörténeti, történelmi és művészeti összefüggésben helyezik el a magyar avantgárd legnagyobb hatású személyiségének kimeríthetetlenül gazdag életművét a 10-es évektől a hatvanas évekig. A szövegek nagy hangsúlyt helyeznek a kontextusra, a közegre, amelyben Kassák működött, és az életmű kritikai megvilágítására.

Csaplár Ferenc: Bartók Béla, Kassák Lajos. Barbár allegrók, éjszaka zenék

Kassák Múzeum, 2006. 36 p. ill. 600 Ft Kassák 1913-ban, a Nyugat matinéján hallotta először Bartók zenéjét, és ezt az élményét az Egy ember élete című kötetében is megörökítette. Később, a Tett című lap szerkesztőjeként egy Bartókról szóló költeményt közölt, sőt, rendszeresen megküldte Bartóknak a Tett, később a MA számait. Az első világháború utolsó éveiben vált kapcsolatuk szorosabbá, Kassák 1917-ben a MÁ-ban közölte Bartók egy darabját, abban az időben, amikor egyetlen kiadó sem vállalkozott Bartók-darabok megjelentésére. A MA estjein Bartók zenéje mindig szerepelt a programban, Hevesy Piroska tolmácsolásában. Kassákot élete végéig foglalkoztatta Bartók művészete, azt mondhatjuk, hogy a nehezebb történelmi periódusokban is sokat tett Bartók szellemiségének életben tartásáért. A kiadvány, amely a Bartók Béla születésének 125. évfordulójára rendezett kiállítás alkalmából készült, e két kivételes személyiség kapcsolatáról szól.

A kölcsönös hatások körei A MA és a Zenit a zágrábi Marinko Sudac-gyűjteményben

Szerk.: Marinko Sudac, Branko Franceschi Kassák Múzeum-Avantgárd Kutató Intézet (Zágráb), 2012. 214 p. ill. 4000 Ft A kiadvány a Kölcsönös hatások körei. A MA és a Zenit a zágrábi Marinko Sudac-gyűjteményben című kiállításunk katalógusa. Tartalom: Sasvári Edit: Párhuzamok és különbségek Branko Franceschi: Összehajlás Fedja Vukic´: Az értelem melankolikus keresése Vidosava Golubovic´: A Zenit és a magyar avantgárd Valamint a MA, Kassák Lajos, Bortnyik Sándor, Zenit, Ljubomir Micic´, Branko Ve Poljanski, Ivan Goll, Boško Tokin, Marijan Mikac, Dragan Aleksic´, Traveleri, Molnár Farkas, Ivana Tomljenovic´ Meller, az Út illetve Magyarországon és Jugoszláviában megjelent avantgárd publikációk bemutatása.

Csatlós Judit-Joó Julianna: Legyél Kassák Lajos társszerkesztője!

Petőfi Irodalmi Múzeum-Kassák Múzeum, 2013. 18 p. ill. 500 Ft Folyóirat szerkesztő füzet középiskolásoknak A Legyél Kassák Lajos társszerkesztője! című múzeumpedagógiai kiadvány a múzeum állandó kiállításához készült középiskolás diákok számára. A kiadvány lehetőséget teremt arra, hogy a fiatalok számára talán kevésbé izgalmas témakört érdekessé téve bevezesse a diákokat a kiállítótérbe; a megadott szempontok és információk birtokában a kiállított tárgyakat tüzetesebben megfigyeljék, a falszövegeket jobban megértsék.

IRODALOMTÖRTÉNET / ILLYÉS GYULA

„Költő, felelj!” Tanulmányok Illyés Gyuláról

Szerk.: Tasi József Petőfi Irodalmi Múzeum, 1993. 300 p. 460 Ft „Illyés Gyula születésének 90. évfordulójáról a költő teljes életét bemutató kiállítással emlékezett meg a Petőfi Irodalmi Múzeum. […] Az évforduló tiszteletére, a régi jó hagyományt folytatva emlékülést tartottunk a Múzeumban 1992. november 11–12-én. Kötetünk az elhangzott tizennyolc előadást, továbbá Agárdi Péter, Kovács István és Varga Rózsa később érkezett tanulmányát tartalmazza. […] Személy szerint én féltem Illyés Gyulát. Nehogy úgy járjon, mint József Attila. […] piedesztálra [emelték], kiemelve gazdag és sok pólusú életművéből az 1930 körüli néhány esztendőt, amikor az illegális kommunista párt tagja volt. Így lett ő a proletariátus költője. Azt szeretném, ha Illyés Gyulára nem várna hasonló sors. (Tasi József) IRODALOMTÖRTÉNET / JÓZSEF ATTILA

„És ámulok, hogy elmulok” József Attila-iratok

Szerk.: Varga Katalin Petőfi Irodalmi Múzeum, 2005. 279 p. ill. 5500 Ft Születésének századik évfordulóján különleges szövegközléssel tisztelgünk József Attila emléke előtt. Közreadjuk a költő élete során keletkezett hivatali iratokat, dokumentumokat, értelemszerűen hozzávéve néhány, halála után keletkezett aktát is. […] A kutatás bogarászó, felfedező élményét tesszük lehetővé e könyv olvasójának azzal, hogy a dokumentumok nem szedett szöveg formájában, hanem képként jelennek meg, így nem csak az írott szövegek, hanem a korabeli nyomtatványok, bélyegzők, hivatali kézírásos rájegyzések, iktatások, aláírások, dátumok, keltezések és pecsétek is tanulmányozhatók. IRODALOMTÖRTÉNET / RADNÓTI MIKLÓS

„…az égre írj, ha minden összetört!” Radnóti Miklós és kortársai

Szerk.: Varga Katalin Petőfi Irodalmi Múzeum, 2009. 196 p. ill. 4200 Ft A dokumentumkötet – ami egyúttal a Petőfi Irodalmi Múzeum centenáriumi kiállításának katalógusa is – Radnóti Miklós életének mozzanatait mutatja be sok-sok képpel, levelekből, naplókból, emlékiratokból származó történetekkel. A jól olvasható kéziratok, fotók, dokumentumok, rövid idézetek mozaikjából egy személyesebb Radnóti-kép bontakozik ki: megismerhetjük a költő mestereit és barátait, a kor irodalmi, grafikai, művészeti törekvéseit, bepillanthatunk költői műhelyekbe, szerkesztőségekbe, könyvesboltokba, miközben elkerülhetetlenül szembesülünk a harmincas, negyvenes évek világával, a formálódó háború és az emberüldözés borzalmaival is. A kötetet életrajzi jegyzetek, Radnóti családját és lakhelyeket bemutató adattár, valamint névmutató teszi teljessé. IRODALOMTÖRTÉNET / OTTLIK GÉZA

Ottlik képeskönyv

Szerk.: Kovács Ida Petőfi Irodalmi Múzeum, 2003. 131. p. ill. 3500 Ft „Ottlik Géza jelenlététől általában mindjárt tágasabb lett a szoba, bőségesebb, alapos ismeret után bensőségesebb és elgondolkoztatóbb a világ. Ottlik igen hamar „ámulatokra” ébresztette szellemi híveit, s ezzel arra is, hogy igenis „van tét”, rettentő boldogságra és olthatatlan szomorúságokra szolgál végső soron ez a mi földi életünk. […] Ottlik nagyregényében, az Iskola a határon részeinek élén, meg bevezetőjében ott a híres mondás arról, hogy sem erőltetni nem lehet dolgokat, sem megfutamodni nem szabad, hanem Isten kegyességére kell bízni az egészet.” (Tandori Dezső)

IRODALOMTÖRTÉNET / TANULMÁNY

A forradalom után. Vereség vagy győzelem?

Szerk.: Cséve Anna A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 10 Petőfi Irodalmi Múzeum, 2001. 231 p. 1200 Ft A Petőfi Irodalmi Múzeum nemzetközi konferenciát szervezett – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az MTA Irodalomtudományi Intézete közreműködésével – 1999-ben az 1848-as forradalom és szabadságharc leverésének 150. évfordulóján. A Magyar Tudományos Akadémián elhangzott előadásokból készült tanulmánykötet „1848–49” (és általában a forradalmak) leverését követő dezillúzió témakörét vizsgálja a politika, a filozófia, a folklorisztika, a zene-, művészet- és irodalomtörténet egyedi szempontjai szerint.

Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok

A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. Szerk.: Kalla Zsuzsa Petőfi Irodalmi Múzeum, 2000. 321 p. ill. 980 Ft „A több mint egy évtizedes hazai kultuszkutatás legfrissebb eredményeit bemutató kötet az 1997 őszén, Az irodalom ünneplésformái címmel meghirdetett konferencia előadásait adja közre. […] A kötet írásaiban lapozva a kultuszkutatás iránt érdeklődő jónéhány, már a sorozat előző darabjaiból ismert nevet, elkötelezett kutatót fedezhet fel. Ezzel is magyarázható, hogy a konferencia és a megjelenés között eltelt időszakban az előadások egy része komoly tanulmánnyá érett, az utóbbi években sokan választották a kultuszkutatást, mint mára teljes létjogosultságot nyert, az irodalom jól ismert jelenségeit más perspektívába, új megvilágításba helyező vizsgálati szempontot tudományos tevékenységük egyik fő vonulatának, ezt az egymás után sorjázó önálló kötetek is bizonyítják.” (Kalla Zsuzsa)

Kultusz Mű Identitás

Kultusztörténeti tanulmányok 4. Szerk.: Kalla Zsuzsa, Takáts József, Tverdota György Petőfi Irodalmi Múzeum, 2005. 392 p. 2700 Ft „Kultusztörténeti előadásokat tartalmazó kötetünk némileg eltérve az eddigi gyakorlattól, nem egyetlen konferencia anyagát adja közre, hanem két tudományos ülésszak anyagából válogat. Az egyik rendezvényre Alkalom és mű címmel 2002 szeptemberében Keszthelyen került sor, a második konferenciát 2004 szeptemberében a Sapientia Egyetem meghívására és közreműködésével Kultusz, kultúra, identitás címmel Csíkszeredában tartotta az MTA Irodalomtudományi Intézete és a Petőfi Irodalmi Múzeum által közösen szervezett Kultuszkutató Csoport. […] Jelen kiadvány jól tükrözi a kultuszkutatás jelenlegi állapotát, amelyet a nyitás és az expanzió szavakkal foglalhatunk össze.” (Kalla Zsuzsa – Takáts József – Tverdota György)

Ködlovagok. Irodalom és képzőművészet találkozása a századfordulón 1880–1914

Szerk.: Palkó Gábor Petőfi Irodalmi Múzeum, 2012. 199 p. ill. 2400 Ft „A Petőfi Irodalmi Múzeumban a Ködlovagok. Irodalom és képzőművészet találkozása a századfordulón 1880–1914 című tárlat (2010. november 10. – 2011. szeptember 16.), illetve az azonos című konferencia (2011. szeptember 8.) ezekre a kérdésekre keresett választ: a századforduló művészetének önértelmező alakzatai (lirizálódás és énkultusz; atmoszféra és hangulat; köd, fátyol és homály stb.) hogyan működtethetőek irodalom és képzőművészet találkozásának leírásában és bemutatásában – egy évszázad távlatából.” (Palkó Gábor)

IRODALOMTÖRTÉNET / TANULMÁNY

Kelevéz Ágnes: »Kit új korokba küldtek régi révek« Babits útján az antikvitástól napjainkig

Mérlegen egy életmű. Déry Tibor halálának huszonötödik évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásai

Sajtó alá rendezte: Botka Ferenc Petőfi Irodalmi Múzeum, 2003. 244 p. 1500 Ft „A kultuszkutatás alaptétele szerint az évfordulós megemlékezések célja az ünnepelt érdemeinek, jelentőségének újabb és újabb megindoklása, rögzítése, jobbik esetben kísérlet a művek elemzésére, mélyebb megértésére. […] lassan letelik az a purgatóriumi időszak, amely általában elbillenti a mérleget – feledést vagy a klasszikusoknak járó elismerést hozva. […] amit egykor Déry életében pozitívnak mondtak, arról ma az ellenkezőjét halljuk; ami korábban „lenn” volt, azt ma a történelem kereke a magasba emelte – legalábbis ezt állítják a leegyszerűsítő és hangos népszónoki vélekedések.” (Botka Ferenc)

Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok

Petőfi Irodalmi Múzeum, 2002. 292 p. 500 Ft „A könyv tematikája szerteágazó. A 20. századi magyar irodalom jónéhány jeles alakja föltűnik a lapokon, s az irodalom mellett alkalmilag a művészetek története is témaként jelenik meg. Sokféle érdeklődés találhat tehát itt tárgyat magának. A tematika gazdagsága azonban csak egyike a könyv jellegzetességeinek, s nem is a legfontosabb jellegzetesség ez. A földolgozás módja, a példaszerű filológiai megközelítés az, ami ezeket az írásokat egyesíti, s amely igazi értéküket adja. Tasi József ugyanis egy nagyon ősi, de vitalitását korokon átívelve is megőrizni képes disciplina művelője volt: első rendű „nyomozó” filológus.” (Lengyel András)

IRODALOMTÖRTÉNET / NAPLÓ, LEVELEZÉS

Párizstól Pocsolyavárosig. Bölöni György és Itóka levélnaplója 1906–1912

Petőfi Irodalmi Múzeum, 2005. 124 p. Szerk.: Nagy Csaba 1500 Ft „Vajon miféle műfaji megjelölést takarhat a levélnapló elnevezés? – kérdezheti e kötet olvasója. Levélformába bújtatott naplót-e, vagy inkább naplószerű levelezést? Legtöbbet idézett és leghitelesebbnek tekintett műve fogalmazásakor maga Bölöni György is e műfaji megjelöléssel illette későbbi felesége, Itóka leveleit („levélnapló” illetve naplószerű levél”), amelyeket rendre felhasznált Az igazi Ady írásakor. […] Bölöni és Itóka hagyatékának ismeretében ma már leszögezhetjük, hogy a házaspár egyik fele sem írt klasszikus értelemben vett naplót, dokumentumaik és kézirataik között csupán a több mint ezer darabot számláló levelezésük maradt fenn.” (Nagy Csaba)

Csáth Géza: „Méla akkord: hínak lábat mosni” Naplófeljegyzések 1987–1904

Sajtó alá rendezte: Molnár Eszter Edina és Szajbély Mihály Magvető Kiadó–Petőfi Irodalmi Múzeum, 2013. 562 p. ill. 3990 Ft Naplóját 10 éves korában, 1897. április 7-én, egy szerdai napon kezdi vezetni. Fő témája sokáig az időjárás és az iskolai történések, meg hogy mi volt ebédre-vacsorára, mit csinált az a szemtelen Trüszke dajka, mikor következik kedvenc étele, az olajos káposzta. Ám ahogyan múlik az idő, tekintete úgy jár be egyre nagyobb köröket. Gimnazista naplóiból már mikrotörténeti részletességgel rajzolódnak ki a Brenner és Kosztolányi család hétköznapjai, az a polgári miliő, amelyben fontos szerepet játszanak a társas összejövetelek, a születés- és névnapok, a házi és a nyilvános muzsik álás, az irodalom és a színház. Az életmű-sorozat e kötete Csáth Géza 1897 és 1904 között született naplóit tartalmazza. A későbbi memoárok még sok titkot rejtenek. IRODALOMTÖRTÉNET / NAPLÓ, LEVELEZÉS

Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I.

Szerk.: Tasi József Petőfi Irodalmi Múzeum, 1988. 559 p. 500 Ft Válogatásunk a Petőfi Irodalmi Múzeum törzsanyagára épül. 1979-ben, Móricz Zsigmond születésének centenáriumán ide került vásárlás révén Móricz Zsigmond írói hagyatéka, benne mintegy 6100 darab Móriczhoz címzett és 1500 darab Móricztól származó levél – utóbbiak zöme az író saját kezű gépiratos másolatában. Kötetünk a válogatás során dr. Móricz Imre jóvoltából jelentősen kiegészült a Móricz Erzsébet hagyatékában található Móricz-levelekkel és az általa Móriczhoz írt, ugyancsak gépiratos másolatban fennmaradt levelekkel. Más magánszemélyektől is kaptunk, és egyéb közgyűjtemények anyagából is válogattunk leveleket kötetünk számára. Részben terjedelmi, részben filológiai okokból jelentő mennyiségű levél, illetve levélrészlet került a jegyzetekbe is. IRODALOMTÖRTÉNET / NAPLÓ, LEVELEZÉS

Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II.

Szerk.: Tasi József Argumentum Kiadó – Magyar Irodalom Háza, 1999. 489 p. 500 Ft A második kötet az első kötet 812 darab leveléhez készült jegyzetanyagot tartalmazza, amely azonban így is legalább olyan adatgazdag és izgalmas olvasmány, mint az első kötet.

IRODALOMTÖRTÉNET / NAPLÓ, LEVELEZÉS

Szerb Antal válogatott levelei

Szerk.: Nagy Csaba Petőfi Irodalmi Múzeum, 2001. 133 p. 700 Ft „Nagyságában és hatásában egyaránt jelentős életmű szerény háttérdokumentumát veheti kézbe az olvasó Szerb Antal születésének 100. évfordulóján. Tizenhét év tizenhét kötetének alkotója mutatkozik be lapjain, a játékos, melegszívű barát, a tréfára mindig kész, de magával szemben mindenkor kérlelhetetlen író, irodalomtörténész. […] A kötet címében szereplő „válogatott” jelző arra utal, hogy a közgyűjteményekben fennmaradt levelek közül csak a tartalmukban érdekeseket, informatívakat tesszük közzé, a mindössze egy-két soros, formális közlések bemutatásától tartózkodunk.” (Nagy Csaba) IRODALOMTÖRTÉNET / BIBLIOGRÁFIA, KÉZIRATKATALÓGUS, REPERTÓRIUM

Magyar Nemzet Repertórium (1938–1939)

Összeáll.: Kendéné Palágyi Erzsébet Petőfi Irodalmi Múzeum, 1980. 391 p. 900 Ft „Szakkörökben már több ízben szó esett arról, milyen mérhetetlen gazdagságot rejtenek napilapjaink, milyen fontos lenne feltárni ezeket a művelődéstörténet, helytörténet és általában a történettudomány művelői számára, milyen nagy tömegű elfeledett adatot, összefüggést tudna felszínre hozni az ilyen természetű munka, s hogy a lapokban megőrződött információ felszínre hozása mennyivel konkrétabbá, gazdagabbá tenné egész múltunkról való tudatunkat, nemzeti hagyományainkat.” (Botka Ferenc)

Nagy Csaba: Szerb Antal bibliográfia

Petőfi Irodalmi Múzeum, 2001. 92 p. 550 Ft „Jelen munkában arra teszünk kísérletet, hogy 2001 végéig teljességre törekvően regisztráljuk a Szerb által írt, életében nyomtatásban megjelent műveket, azok idegen nyelvű változatait, valamint az író műfordításait, de a tételek után jelezzük, ha azok írójuk halála után is kiadásra kerültek. […] Szerb Antal születésének 100. évfordulóján a Petőfi Irodalmi Múzeum azzal a nem titkolt szándékkal kínálja e kis kötetet olvasóinak, hogy segítséget nyújtson vele egy Szerb-biográfia megírásához.” (Nagy Csaba)

Parragi Márta: Szentkuthy Miklós könyvtára

Petőfi Irodalmi Múzeum, 2008. 34 p. ill. 1500 Ft Szentkuthy Miklós könyvtára egyike a XX. század gazdag magángyűjteményeinek, fiatal korától kezdve rendszeresen vezetett naplójával együtt különleges helyet foglal el a hagyatékban. […] Azon ritka alkotók egyike volt, aki gyakran, sokat és szívesen mesélt életéről, gondolatairól, készülő műveiről, így könyvtáráról is tőle magától tudhatjuk meg a legtöbbet: „Az én könyvtáram szerves része óriás naplómnak, könyveim majdnem minden lapján dátumok, utalások a naplóra, a naplóban utalások az illető könyvre, képre, lábjegyzetre. Naplóm – nem érthetetlen, de – félig hasznos könyvtáram nélkül.”

IRODALOMTÖRTÉNET / BIBLIOGRÁFIA, KÉZIRATKATALÓGUS, REPERTÓRIUM

Nagy László bibliográfia

Szerk.: Maróti István-Pesti Ernő-Reguli Ernő Petőfi Irodalmi Múzeum, 1995. 114 p. ill. 200 Ft Lényegében három nagy könyvtár bibliográfiáinak anyagát használtuk fel. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár irodalmi katalógusát és számítógépes adatbázisát, a Veszprém Megyei Könyvtár korábban készített Nagy László-bibliográfiáját és az Országos Széchényi Könyvtár kurrens irodalmi könyvészetét. Ezeket egységesítve, helyenként kiegészítve, olykor javítva, pontosítva sikerült a Nagy László-i életművet és annak kritikai fogadtatását regisztráló bibliográfiát összeállítani. Az autopszia elvét csak az anyag kisebbik részénél tudtuk alkalmazni. […] Az anyaggyűjtést 1994. december 31-vel zártuk.

Hafner Zoltán: Kertész Imre bibliográfia

Petőfi Irodalmi Múzeum, 2009. 226 p. 1800 Ft „Bibliográfiánk teljességre törekvően regisztrálja Kertész Imre 1975 és 2009 között nyomtatásban megjelent műveit, az eközben született magyar nyelvű szakirodalmat, és kiegészül a kötetben megjelent fordítások, valamint a szépirodalmi munkák színpadi és filmadaptációinak adataival. E csoportosításnak megfelelően a kötet három fő részből áll, s mindegyikük további alfejezetekre tagolódik. A tételek valamennyi esetben kronologikusan követik egymást. […] A Bibliográfia Kertész Imre 80. születésnapjáig követi nyomon az életmű alakulását és fogadtatását. Az ünnepi megjelenés a lezárhatatlan anyaggyűjtésnek szerencsésen határt szabott ugyan, ám a további gyűjtőmunka és feldolgozás mégsem tekinthető befejezettnek.” (Hafner Zoltán)

Babits Mihály kéziratai és levelezése I–IV.

Kéziratkatalógus Argumentum Kiadó – Petőfi Irodalmi Múzeum, 1993. 525, 463, 463, 286 p. Összeállította: Cséve Anna, Kelevéz Ágnes, Melczer Tibor, Nemeskéri Erika, Papp Mária 500 Ft / kötet „Babits Mihály a Nyugat első nemzedékének Ady mellett legjellegzetesebb lírikusa, akinek irodalmi hagyatéka valamennyi nemzedéktársa hagyatékához hasonlítva talán a leggazdagabb. Ez a bőség Törös Sophie-nak köszönhető. „Török Sophie, amellett, hogy írói életművét építette, egyre fontosabb föladatának tartotta, hogy Babits életének minden dokumentumát összegyűjtse. Nem volt ehhez szakképzettsége, de nem is igényelt ilyesmit. A maga fantasztikusan szívós, mértéktelen és kissé szeles módján mindent gyűjtött a fontos okiratoktól a kéziratokon, számlákon, napi följegyzéseken át a színházjegyekig, a levelektől a személyes tárgyakon, emlékeken át orvosságos üvegekig, játékszerekig – emlékezik vissza Keresztury Dezső.” (Nemeskéri Erika – Láng József) MŰVÉSZET

Borgos Anna–Csatlós Judit–Konok Péter: Elmozdulás Munkáskultúra és életmódreform a Madzsar-iskolában

Petőfi Irodalmi Múzeum–Kassák Múzeum, 2012. 86 p. ill. 2400 Ft Az Elmozdulás. Munkáskultúra és életmódreform a Madzsar-iskolában címmel megrendezett kiállítás a Kassák Múzeum modernitás kutatási programjába illeszkedik. Célja a művészeti törekvések társadalmi kontextusba helyezése, valamint az avantgárd és a munkáskultúra kapcsolatának újragondolása. A kiállítás katalógusa a Madzsar Józsefné Jászi Alice vezette mozdulatművészeti iskola tevékenységét mutatja be, kiemelve e kör kapcsolatát a kor haladó polgári eszméihez és a munkáskultúrához. A címben az elmozdulás szó egyszerre utal Madzsar Alice mozdulatművészet terén kifejtett tevékenységére, a hagyományoktól való eltávolodásra, valamint a társadalmi és női szerepekről kialakított képének újszerűségére.

MŰVÉSZET / KÉPZŐMŰVÉSZET

Halotti maszk – élőmaszk. Tanulmányok a kegyelet kultúrtörténetéből

Szerk.: E. Csorba Csilla és Kovács Ida Petőfi Irodalmi Múzeum, 2006. 111 p. ill. 3500 Ft „A Petőfi Irodalmi Múzeum gazdag – magyar irodalmi – ikonográfiai gyűjteményének eddig ismeretlen, soha be nem mutatott részét képezik a halotti maszkok, összesen harminchárom példány. […] Bár a vágy, hogy szélesebb közönség elé tárjuk, kiállítás formájában bemutassuk-e maszkokat, igen régóta él bennünk, sokáig ódzkodtunk ennek megvalósításától, mert bizonytalanok voltunk a fogadtatást illetően: vajon milyen érzelmeket kelt ma az elidegenedett halálhoz való személytelen viszonyulás, milyen reakciók születnek mások halhatatlanná vált vonásainak szemlélésekor? […] Katalógusunk tanulmányai az utolsó portré keletkezésének, szerepének ókor óta meglévő szokásrendjéről, annak a kultúrákba ágyazottságáról, valamint a művészetekkel való szoros kapcsolatáról szólnak.” (E. Csorba Csilla)

ARCpoetica. Petőfi Sándor életében készült képmásai

„...keresztülszőtték-fonták szívem...” Petőfi Sándor költészete. Gobelin kiállítás Szerk.: Benkő Andrea. Petőfi Irodalmi Múzeum, 1999. 28 p. ill. 2000 Ft „A Petőfi Irodalmi Múzeum felhívására egy évvel ezelőtt műtermek sokaságában ültek szövőszékük elé magyar művészek, hogy a klasszikus gobelin technika eszközével, a kárpitművészet műfajában tisztelegjenek Petőfi Sándor emlékének a kettős évfordulón. […] Elkerülhetetlen, hogy párhuzamot vonjunk a Petőfi művelte irodalmi nyelv és egy másik művészeti ág, a kárpitművészet nyelvi eszközének: szövéstechnikájának és kifejezési sajátosságainak fennmaradása között. […] Akik elsajátították és őrizték hagyományait, máig fenntartották a művészi kifejezés egy sajátos lehetőségét, biztosították sokoldalúságát, s véle egy műfaj jövendőjét.” (Pálosi Judit)

Ködlovagok. Irodalom és képzőművészet találkozása a századfordulón 1880–1914

MŰVÉSZET / KÉPZŐMŰVÉSZET

Balogh István 1890–1956

Petőfi Irodalmi Múzeum–Noran Könyvkiadó, 1997. 78 p. ill. 600 Ft „Alkotásait sokáig dekadensnek minősítették. Éveknek kellett eltelniük, mígnem művészetét objektíven értékelhettük, megállapítva, hogy Balogh István korának jelentős művészegyénisége volt. Egyetlen stílust sem fogadott el vagy fejezett ki maradéktalanul. Nem csatlakozott iskolákhoz és irányzatokhoz, de a szecessziós stílusirányzatból sok mindent átvett és a maga ízléséhez igazította, és tulajdonképpen a szecesszió volt az egyetlen stílus, amely meghatározóan alakította szemléletét.” (Köteles Pál)

Herczeg Klára-katalógus

Szerk.: Kovács Ida Petőfi Irodalmi Múzeum, 1996. 56 p. ill. magyar-angol 600 Ft „Herczeg Klára világkultúrákat vált gyűrűjének könnyed és természetes elfordításával. Az érmek: alig tenyérnyiek. A legtöbb szobor, ami említek: kisplasztika. Az oltárok, amelyeket az európai szellem kivételes alkotóinak és csodatetteinek Herczeg Klára emel: házioltárok. Fenyegetett, költözködő, szétszórt népek megtartó szentképei. Talán ezért is lehetnek ily meghittek és bensőségesek. A köztéri szobrok oly gyakori bombasztikussága nem veszélyezteti az ő hőskultuszát. Amit csinál, az európai mítosz bűbájos, kamarazenei átirata. Redukált, viaszfigurányi méretek. S talán épp e redukció folytán: felszabadult, a formák körvonalain túlpezsgő szellemmel.” (Hubay Miklós)

Engel Tevan István 1936–1996. Tanulmányok, emlékezések, életmű-katalógus

Szerk.: Kiss Marianne Petőfi Irodalmi Múzeum, 2006. 130 p. ill. 2700 Ft „A négy és fél éves Engel Tevan István rajzai elmélyült tanulmány után kiáltanak. Nem körülíró vonalat húzott Pisti gyerekként, hanem teret és térfogatot érzékeltetett. Perspektívát. Skurcban a disznókat, letaposva a libákat, összeszorult katonákat. Tömegjeleneteket, szituációkat. Drámai történetet, folyamatot, képregényt. Csatajelenetet, a rajz közepén pedig, 1941-ben járunk, felismerhetően a magyar koronát, a ferde kereszttel és a három drágakőfüggővel. A „szent koronát”, miközben családjával ő már kitagadott volt. Nem mondom, hogy a katonák közvetlen jelentést hordoznának. A kisfiúk fantáziájának a katonák örökös szereplői. De annyit talán jeleznek, hogy a felnőttek bizonyára egyre többet beszéltek róluk. A hallás, a hallomás, az olvasás a számára látás volt. És mindent megjegyzett. És amint a rajzok mutatják, meg is értett.” (Széchenyi Ágnes) MŰVÉSZET / FOTÓ

Semmi mozdulat most. Mikszáth Kálmán összes fényképe, válogatott ábrázolások

Szerk.: Debreceni Boglárka Petőfi Irodalmi Múzeum, 2010. 127 p. ill. 2490 Ft „Hogy Jókai, Munkácsy elbájolók voltak – érthető. De ő, ha a formát, vonásait nézzük, direkte csúnya volt. Elég rendes, erőteljes alakján olyan fej, ami inkább hasonlított Tritonhoz, mint Apollóvagy Jupiterhez. Nagy golyóbis szemek, hihetetlen mozgékony, vastag szemöldök, tülök orr, s a világ leggörbébb, legfurcsább szája. De ezek felett a rekvizitumok felett gazdájuk úgy uralkodott beszéd közben, úgy kezelte őket, mint Hubay vagy Koncz a hegedűjét. Ha víg dolgot mesélt, egy-két-három tokája nőtt, s ha komolyra fordult a dolog, sovány, beesett, hosszú lett az arca. […] A szemében jóság, megfigyelés, emberismeret, filozófia, gúny, humor, tragikum csillant fel váltakozva. (Fesztyné: Akik elmentek)” (Fábri Anna)

MŰVÉSZET / FOTÓ

E. Csorba Csilla: Ady. A portrévá lett arc. Ady Endre összes fényképe

Petőfi Irodalmi Múzeum, 2008. 240 p. ill. 3900 Ft „A fényképész és a költő közös munkájával „portrévá formált arc”, a fotópapíron képződő tudatos fény-üzenet a 20. század elejének mítoszteremtő, mágikus vonzású alkotója, Ady Endre fényképein követhető nyomon a leghatásosabban. A „szeretném magam megmutatni” gondolata, az arc közszemlére bocsátása, arcok és pillanatok egymásra vetítése és egymásban való tükröződése több versében is előforduló képi elem: „Ezernyi idegen szemre / Vet naponként képet az arcom / S ezer idegen arccal alszom…” (Akit egyszer megláttunk); „Ha idegen arcokat nézek, / Arcom ijedten földre vágom.” (Az idegen arcok) Vajon milyen szerepet játszik Ady költészetének átörökítő folyamatában, Ady lírájának halhatatlanná válásában a mások tekintete általi létezés?” (E. Csorba Csilla)

Halkan szitál a tört fény. Kosztolányi Dezső összes fényképe

Szerk.: Kovács Ida Petőfi Irodalmi Múzeum, 2006. 144 p. ill. 2800 Ft „Kosztolányi képei. Portré, csoportkép, mesterek által készített fotók, hírlapi és színházi riporterek vakuvillanásai, amatőr felvételek. Társaságban, banketten, vonatfülkében, otthon, kávéházban, strandon. Legtöbb mégis a portré. […] Hiú volt-e Kosztolányi? Egyik versében a lírai monológ öntörvényű költője füst és kávé között henyélve, az önimádat büszke heverőjén vall kivételes feladatáról. Szégyentelenül, sőt öntudatos, kihívó fensőséggel. Hiú, öntetszelgő, a fényképész lencséjébe mint tükörbe bámuló, nárcisztikus kamasz? Költő a huszadik században. Én önmagamat önmagammal mérem. Szavam, ha hull, tömör aranyból érem. Mindegyiken képmásom, mint királyé, s a peremén a gőgös írás: én.” (Fráter Zoltán)

„Fekete album szürke erdejében” Juhász Gyula összes fényképe

E. Csorba Csilla: Máté Olga fotóművész. „Nagy asszonyi dokumentum”

Petőfi Irodalmi Múzeum–Helikon Kiadó, 2006. 207 p. ill. 3500 Ft Máté Olga (1878-1961) a 20. század első felében alkotó fotóművész, akinek munkásságát, egybevetve férfi kollégáiéval is, a legelsők között emlegethetjük. Szinte egyedülállónak mondható műfaji sokoldalúsága, szakmai pályája végig megújulni kész természete, az újabbnál újabb törekvések nyomon követése, művészetében azok értékálló feldolgozása. „Anya, asszony és művész. Ennek egysége foglalkoztatja. A teljes asszony az ideálja, ezért harcol és a világnak önmagán keresztül akarja megmutatni a példát” – a Kaffka Margitról írt összegzés Máté Olga életét is egybefoglalja. Elsősorban portréfotográfusként ismert, a realista és festői tendencia egyaránt nyomot hagyott arcképein.

MŰVÉSZET / FOTÓ

Titkok játéka. Válogatás Szentkuthy Miklós fényképhagyatékából

Ottlik képeskönyv

Szerk.: Kovács Ida Petőfi Irodalmi Múzeum, 2003. 131. p. ill. 3500 Ft „Ottlik Géza jelenlététől általában mindjárt tágasabb lett a szoba, bőségesebb, alapos ismeret után bensőségesebb és elgondolkoztatóbb a világ. Ottlik igen hamar „ámulatokra” ébresztette szellemi híveit, s ezzel arra is, hogy igenis „van tét”, rettentő boldogságra és olthatatlan szomorúságokra szolgál végső soron ez mi földi életünk. […] Ottlik nagyregényében, az Iskola a határon részeinek élén, meg bevezetőjében ott a híres mondás arról, hogy sem erőltetni nem lehet dolgokat, sem megfutamodni nem szabad, hanem Isten kegyességére kell bízni az egészet.” (Tandori Dezső)

„…mit tesz a fény…” Nádas Péter fotográfiái 1959–2003

Petőfi Irodalmi Múzeum, 2012. 39 p. ill. magyar-angol 1400 Ft „Michel Tournier francia író megállapítása szerint: „ha az író és a fényképész ugyanaz a személy, akkor a két médium – a szöveg és a kép – közti viszony egmásnak nem alárendelt.” Különösen nem, ha olyan két, kisebb-nagyobb kihagyásokkal egymás mellett haladó, párhuzamos pályáról, foglalatosságról van szó, mint Nádas Péter írói és „tanult” fotográfusi munkássága esetében. Bár Nádasnál fotókészítési és fotóhasználati módról egyaránt beszélhetünk, a képi hivatkozás ez utóbbi esetben sem tekinthető alárendeltnek. A fotózás aktusának precíz tervezettsége, a pillanat törtrésze nyomán rögzült, titokkal teli végleges megragadásának módja érezteti velünk, hogy mindent tud a fotográfiát létrehozó cselekvésről, annak materiális, technikai, nyersanyagbeli, formai kritériumairól, és a képkészítés fotón túli, más térbe, a távoliba tartó dimenzióiról is. Mindkettőnek kiinduló- és végpontja a fény.” (E. Csorba Csilla) MUZEOLÓGIA / GYŰJTEMÉNYI KATALÓGUS

Arany János és családja relikviái

Szerk.: Ratzky Rita és Zuh Imre Petőfi Irodalmi Múzeum, 2009. 95 p. ill. 2490 Ft „Arany János szüleinek ízléséről nem sokat tudunk. Minden bizonnyal a költő gyermekkorából származik az a tulajdonsága, hogy az egyszerű tárgyakat és ruhadarabokat szerette. Ha valami díszesebb holmival ajándékozták meg, zavarba jött, szerénykedett. Hosszabb időbe került, míg el tudta fogadni, míg szívesen használta. Nehéz úgy felelősséggel valamit is mondani egy ember öltözködéséről, tárgyairól, hogy tudjuk, élete nagy részében a szükség határozta meg választását, vagyontalan ember volt. Arany János esetében a halála előtti néhány évet leszámítva feltétlenül így volt.” (Ratzky Rita)

MUZEOLÓGIA / GYŰJTEMÉNYI KATALÓGUS

Beszélő tárgyak. A Petőfi-család relikviái

„Egy ember, akit eddig még nem ismertünk” A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa I. (Könyvtára)

„Egy ember, akit eddig még nem ismertünk” A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa II. (Kéziratai, az író képzőművészeti alkotásai, ábrázolások az íróról)

MUZEOLÓGIA

A kezdet az egésznek a fele

Szerk.: Gulyás Gabriella, H. Bagó Ilona Múzeumpedagógiai füzetek I. Petőfi Irodalmi Múzeum, 2010. 160 p. ill. 990 Ft „Ebben a kötetben megpróbáljuk összefoglalóan bemutatni annak a műhelymunka-sorozatnak a főbb tartalmi és módszertani elemeit, amelyet a pilot-projektben megvalósítottunk, mintegy lerakva a jövőbeni irodalmi muzeológus továbbképzés alapjait. […] A kötetet a műhelymunkán, tréningeken részt vevő kollégákon kívül szeretettel ajánljuk mindazoknak, akik pedagógusként vagy muzeológusként hisznek abban, hogy a csoportban tanulás olyan gyakorlati tudást eredményez, készségeink és képességink fejlődését és a személyiség kiteljesedését teszi lehetővé, amelyet egyénileg nem érhetünk el. A muzeológia és ezen belül az irodalmi muzeológia jövője (akárcsak múltja) nem kizárólag az egyéni nagy teljesítményeken, hanem a közösségben kiérlelt és megtapasztalt tudáson és együttes erőfeszítésen nyugszik” (a szerkesztők)

Múzeumelmélet. A képzeletbeli múzeumtól a hálózati múzeumig

Szerk.: Palkó Gábor Petőfi Irodalmi Múzeum – Ráció Kiadó, 2012. 300 p. 2875 Ft „Jelen kötet érvelésmódjában, előfeltevéseiben, modalitásában és pragmatikájában egymástól radikálisan különböző szövegeket állít egymás mellé. Ami összeköti őket, mégsem csupán a tematikai szint. A múzeum intézményét, intézményi gyakorlatát, társadalmi beágyazottságát és szereplehetőségeit érintik, de ami ezen túl is közös bennük, az az elméleti igény érvényesítése a megközelítésmódban és a konkrét érvelésben egyaránt. […] A tanulmányok pragmatikai vonatkozások tekintetében legalább ilyen széles skálán mozognak: a – jobb híján – filozófiai esszének nevezhető szövegek a múzeum intézményének jelenét és jövőjét igen absztrakt módon, a múzeumi praxistól távol maradva tárgyalják, míg néhány tanulmány a múzeumi tevékenységek napi gyakorlatát érinti a gyűjteményezéstől a dokumentáláson át a kiállításépítésig.” (Palkó Gábor)

Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról

Szerk.: Cséve Anna, Lenkei Júlia, Sulyok Bernadett Petőfi Irodalmi Múzeum, 2008. 327 p. 2600 Ft „A Petőfi Irodalmi Múzeum alapításának ötvenedik évfordulóját 2004. május 24-én Az irodalom emlékezete – Műtárgyak bűvöletében című nemzetközi konferenciával ünnepeltük. A köszöntők és hozzászólók, a társintézmények képviselői külföldről és itthonról a múzeum jelentőségét méltatták […] s töprengtek el a világban bekövetkező folyamatoknak az olvasási szokásokra, az irodalom ismeretére, s ezáltal az irodalmi múzeum jövőjére vonatkozó hatásairól. Ezt az alkalomhoz kötődő, nemzetközi példákat is tartalmazó előadássort egészítettük ki a múzeum 2004–2008 között folyó munkájához – gyűjteményezéshez, kiállításrendezéshez, közreadáshoz, digitalizáláshoz stb. – kapcsolódó aktuális hozzászólásokkal, tanulmányokkal. […] E két rész összeszerkesztése olyan könyvet eredményezett, amely a 21. század elején korszerűnek mondható muzeológia elméleti felvetéseit, általunk gyakorolt módszereit mutatja be.” (E. Csorba Csilla)

MUZEOLÓGIA

A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások Szerk.: Botka Ferenc Petőfi Irodalmi Múzeum, 2000. 283 p. ill. 980 Ft „A hagyományostól némileg eltérő intézménytörténetet tart kezében az olvasó. […] Úgy véljük, egy a hagyományosnál mozgékonyabb forma, amely vegyes műfajú írásokkal és olvasmányosan idézi fel tevékenységünk, látványosabban tudja felmutatni elődeink és mai munkatársaink törekvéseit, eredményeit. […] A kötet e nagyobbik részét alkotó „szubjektív” megnyilatkozásokat egy szárazabb, csak a tényeket felsorakoztató függelék egészíti ki. Első részében az intézmény által gondozott kiadványokat, sorozatokat majd – évenkénti sorrendben – a kiállításokat foglalja össze. Végül pedig kísérletet tesz az intézményben – s tágabb értelemben: az irodalmi muzeológia területén, a fővárosban és vidéken – tevékenykedett kollégák munkásságának lexikonszerű bemutatására.” (Botka Ferenc) KIÁLLÍTÁSI KATALÓGUS

„Ki vagyok én? Nem mondom meg...” Petőfi választásai

Kiállításvezető Szerk.: Kalla Zsuzsa, Adrovitz Anna Petőfi Irodalmi Múzeum, 2012. 40 p. ill. 1000 Ft „Hol a szem szemével farkasszemet nézni? Ki meri meglátni, ki meri idézni az igazi arcát?” – Babits Mihály 1923-as kérdése mit sem vesztett aktualitásából. A dagerrotípiáról a néző arcába fúródó, merész tekintet ma is kihívást jelent: ki is ez az ember? Látjuk-e alakját és költői teljesítményét? Velünk van-e még az életmű? Használjuk, forgatjuk-e köteteit? Vagy igaz, amit Weöres Sándor is írt róla, Petőfit a saját szobra takarja el? Személye a magyar nemzeti tudatban mindig többet jelentett, mint pusztán egy fontos alkotót: a költészet megtestesülésének számít. Így van ez még akkor is, ha manapság életművének ismerete visszaszorult, ha az alakja köré fonódó legendák szinte önálló életet élnek.

Bécs. Álmok köntöse. Magyar írók Bécs-élménye (1873–1936)

Szerk.: Török Dalma Petőfi Irodalmi Múzeum, 2011. 228 p. ill. 4200 Ft „A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítása révén lehetőségünk nyílik, hogy újra felfedezzük a magyar írók bécsi kötődéseit, s érdeklődéssel forduljunk szomszédaink irodalmi múltbeli teljesítménye felé. A kiállítás azonban ennél sokkal többre is módot ad, s ez teszi igazán aktuálissá: ráébreszt a két ország, a két főváros szellemi életének összefonódásaira, olyan közös kulturális hagyományok meglétére, melyre mindkét fél joggal lehet büszke. […] Túlságosan gyakran feledkezünk meg arról, hogy lelkesedés, kíváncsiság és személyes elköteleződés nélkül ilyen jellegű kiállítások nem jöhetnének létre.” (Dr. Elisabeth Kornfeind)

Fráter Zoltán: Nincsenek itt már farsangi hajnalok Ady és Csinszka pesti lakása

KIÁLLÍTÁSI KATALÓGUS

„Nekünk ma Berlin a Párizsunk” – Magyar írók Berlin-élménye 1900-1933 „Unser Paris ist Heute Berlin” – Ungarische Schriftsteller Erleben Berlin 1900-1933 Szerk.: Török Dalma Petőfi Irodalmi Múzeum, 2007. 240 p. ill. magyar-német 2730 Ft „Míg Ady Endre, és nyomában oly sok magyar művész a 20. század elején az „ember-sűrűs, gigászi vadont”, a mámort hozó, „daloló Párist” emelte műveiben piedesztálra, az őt követő generációknak – elsősorban az 1920 és 1933 között Berlinben élőknek – a német főváros nyújtotta a szabadság, a kiteljesedés és a megújulás élményét. A Petőfi Irodalmi Múzeum Írók poggyásszal című kiállítás-sorozatával arra tesz kísérletet, hogy megvizsgálja az európai nagyvárosok és a magyar irodalom kapcsolatát, a város, az ott-lakók, a benne kibontakozó művészi áramlatok vonzó vagy taszító, de mindenképpen meghatározó és megtermékenyítő, irodalmi műveken, és más művészeti ágakhoz sorolható alkotásokon is lemérhető hatását.” (E. Csorba Csilla)

„…az égre írj, ha minden összetört!” Radnóti Miklós és kortársai

Kassák! A Kassák Múzeum állandó kiállítása

„És ámulok, hogy elmulok” József Attila-iratok

KIÁLLÍTÁSI KATALÓGUS

„…mit tesz a fény…” Nádas Péter fotográfiái 1959–2003

Herczeg Klára-katalógus

Ködlovagok. Irodalom és képzőművészet találkozása a századfordulón 1880–1914

Virtuális kiállítás DVD (400 kereshető idézet, 250 kép, Hanggaléria, Filmnovella) Petőfi Irodalmi Múzeum, 2012. 2100 Ft A virtuális kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum Ködlovagok Irodalom és képzőművészet találkozása a századfordulón 1880–1914 című tárlata alapján készült. A „ködlovag” nemzedék íróinak és képzőművészeinek alkotásait olvasva és nézegetve nemcsak ismereteket lehet szerezni művészeti irányzatokról – a szecesszióról, a szimbolizmusról –, hanem a száz évvel ezelőtt élt művészek élettapasztalatait össze lehet vetni mai személyes élményeinkkel. A kor alkotói ugyanis az élet alapkérdéseit értelmezték újra, arra igyekeztek válaszolni, hogyan látjuk a világot magunk körül, mi is az a valóság.

Eszmélet, DVD-ROM

Petőfi Irodalmi Múzeum, 2005. 2650 Ft Négynyelvű, interaktív, multimédiás DVD-ROM József Attila születésének 100. évfordulójára. Kordokumentumok, fényképek, könyvek, kéziratok, megzenésített versek, videófilmek.

DVD, DVD-ROM, CD, CD-ROM

Mesefotel CD-ROM

Magyar Hangvarázs Märchensessel. Armchair Tales. Le Fauteuil aux Histoires Magyar hangvarázs. Ungarischer Stimmenzauber. Hungarian Sound Magic. Parole aux Lettres Hongroises. Szerk.: Emőd Teréz Petőfi Irodalmi Múzeum, 2006. angol-francia-német nyelvű 1000 Ft A cím nem véletlen: 11 költő és 11 író hangját hallgathatjuk meg – természetesen anyanyelvünkön, magyarul, de a verseket és meséket olvashatjuk is – 4 nyelven: magyarul, németül, angolul és franciául. A képekről, ha akarjátok, beleültethetitek szerzőket a fotelbe. Sőt, megismerkedhetünk életükkel, műveikkel és mesevilágukkal. Kik ők? Aki mesél nekünk: Békés Pál, Boldizsár Ildikó, Csukás István, Darvasi László, Háy János, Kányádi Sándor, Lackfi János, Lázár Ervin, Mosonyi Aliz, Péterfy Gergely, Szunyogh Szabolcs. Aki verset mond: Ágh István, Beney Zsuzsa, Bertók László, Kiss Benedek, Kiss Ottó, Kukorelly Endre, Szilágyi Ákos, Takács Zsuzsa, Tóth Krisztina, Varró Dániel, Zalán Tibor.

Aranyhangok I. Válogatás a Petőfi Irodalmi Múzeum Hangtárának gyűjteményéből

Szerk.: Kelevéz Ágnes Petőfi Irodalmi Múzeum, 2003. 2310 Ft Karinthy Frigyes, Babits Mihály, Fenyő Miksa, Lesznai Anna, Füst Milán, Kassák Lajos, Tersánszky Józsi Jenő, Szabó Lőrinc, Németh László, Molnár Ferenc, Zilahy Lajos, Márai Sándor hangfelvételei.

Aranyhangok II. Válogatás a Petőfi Irodalmi Múzeum Hangtárának gyűjteményéből

Szerk.: Gáspár György Petőfi Irodalmi Múzeum, 2005. 2650 Ft Bródy Sándor, Herczeg Ferenc, Benedek Marcell, Lengyel Menyhért, Halász Gábor, Cs. Szabó László, Arthur Koestler, Ignotus Pál, Tamási Áron, Illyés Gyula, Kodolányi János, Déry Tibor hangfelvételei.

Aranyhangok III. Válogatás a Petőfi Irodalmi Múzeum Hangtárának gyűjteményéből

Szerk.: Kemény Aranka Petőfi Irodalmi Múzeum, 2008. 2450 Ft Dutka Ákos, Lukács György, Miklós Jutka, Jékely Zoltán, Dienes Valéria, Zelk Zoltán, Tamkó Sirató Károly, Fejtő Ferenc, Féja Géza, Veres Péter, Devecseri Gábor, Szentkuthy Miklós hangfelvételei.

Aranyhangok IV. Válogatás a Petőfi Irodalmi Múzeum Hangtárának gyűjteményéből

Szerk.: Kelevéz Ágnes Petőfi Irodalmi Múzeum, 2011. Határ Győző, Kormos István, Mándy Iván, Mészöly Miklós, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Ottlik Géza, Örkény István, Pilinszky János, Szabó Magda, Vas István, Weöres Sándor hangfelvételei.

DVD, DVD-ROM, CD, CD-ROM

Németh László. Képek, történetek az életműhöz

Petőfi Irodalmi Múzeum, 2008 1610 Ft Közreműködik: Bács Ferenc és Ráckevei Anna Forgatókönyv: Németh Ágnes Rendezte: Mohácsi Szilvia „Az ember nemcsak természet; vállalkozás is” – írta Németh László. Valóban, az ő élete hatalmas szellemi vállalkozás volt. A róla szóló film elsődleges célja, hogy ezt az egyedülálló szellemi vállalkozást például állítsa az ifjúság számára, és a történelmi eseményekkel párhuzamba állítva bemutassa az író, orvos és pedagógus életútját.

Esti kérdés. Babits Mihály olvassa fel műveit

Szerk.: Kelevéz Ágnes Petőfi Irodalmi Múzeum 2650 Ft Halk sercegés. Néha-néha kis torokköszörülés. Aztán megszólal egy különös, rekedtes, váratlanul kántáló hang: Babits Mihály olvassa fel műveit. A tiszteletteljes várakozást először talán meghökkenés váltja fel, hiszen nem szokás verseket így mondani, aztán feledünk mindent, mert magával ragad az előadásmód öntörvényűsége. „A ritmikus érzék netovábbjáról tett tanúságot ez a recitáció” — emlékezik Füst Milán egy Babits-estre; „magános, önmagának szóló közlési modor, semmi megalkuvás és semmi kinyilatkozás” — örökíti meg szavalatát Móricz Zsigmond; egy kortárs újságíró pedig egyenesen azt írja: „Aki hallotta, új dolgokat tudott meg Babits Mihály költészetéről.” IDEGEN NYELVŰ KIADVÁNYOK

Petőfi Literary Museum

Editors: Cséve Anna, E. Csorba Csilla, Ratzky Rita Petőfi Irodalmi Múzeum, 2004. 35 p. ill. 1000 Ft It is with great pleasure that we present this booklet to mark the 50th anniversary of the Museum of Literature Petőfi. In it you will find an outline of the Museum and its building – past and present. Located in a palace in the heart of the inner city, the Museum is preserver of Hungarian literary heritage, altough in its garden with century-old trees and its halls imbued with memories long past, contemporary literature and its attendant arts also find a home.

Kassák! The permanent exhibition of the Kassák Museum

Editors: Edit Sasvári, Judit Csatlós Petőfi Museum of Literature–Kassák Museum, 2011. 37 p. ill. 2000 Ft The Kassák Museum is a memorial museum of the kind that is dedicated to an individual oeuvre. Like most other museum of this type in Hungary, it is in legal terms a subsidiary of a larger institution. Yet, the Museum has a more fortunate position in several respects than other exhibition spaces presenting the oeuvres of outstanding Hungarian artists. […] This strategy was buttressed by the well-known fact that Kassák was a programmatic personality of Hungarian art history and an internationally recognized figure of historic modernism and the avant-garde. His person and oeuvre can be a focus for presenting a broad range of subjects in the history of modern Hungarian and international art.

IDEGEN NYELVŰ KIADVÁNYOK

Lajos Kassák – Botschafter der Avantgarde 1915–1927

Literaturmuseum Petőfi–Kassák Musem, 2011. 102. p. ill. 5000 Ft Es ist sechs Monate her, dass das erste Heft von Dokumentum erschienen ist. Wir haben kein Programm herausgegeben, als wir angefangen haben; unsere veröffentlichten Arbeiten sprachen für uns. Im Rahmen der technischen Möglichkeiten haben wir uns bedingungslos eingebracht. Wir haben keine Kunstzeitschrift gemacht, wir waren vielmehr bemüht, aus sozialem Blickwinkel einen Querschnitt des heutigen Weltbildes zu zeichnen. Weder aus parteipolitischem, noch aus ökonomischem Kalkül haben wir unsere Farben gewechselt. Wir sind Opposition. Unsere Opposition erschöpft sich jedoch nicht in kritischen Stellungnahmen und realisierbaren Androhungen.

Once I lived, I, Sándor Márai. Patterns from a globetrotting Hungarian’s life

The exhibition of the Museum of Literature Petőfi as part of Magyar Magic – Hungary in Focus 2004 at the Hungarian Cultural Centre London Hungarian Cultural Centre, 2004. 64 p. ill. 1800 Ft The exhibition about Sándor Márai being held at the Hungarian Cultural Centre in London is a collection of around one hundred and fifty objects relating to Márai’s life and works. Our aim is to let readers to find out more about a writer whose name is now known around the world, but about whose life and person they know very little. The exhibition has already visited most European countries. It has been to places where Márai’s works are becoming ever more widely read.