Müpa Műsorfüzet - A lipcsei Tamás-templom Kórusa (2017. március 14.) by Müpa Budapest

A lipcsei Tamás-templom Kórusa 2017. március 14. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

mupa.hu

14 March 2017 Béla Bartók National Concert Hall

St. Thomas Choir Leipzig Featuring: Ullrich Böhme, Organist of St. Thomas Church Leipzig Stefan Altner – continuo organ Hartmut Becker – cello Conductor: Gotthold Schwarz, St. Thomas Cantor

Scheidt: Ein feste Burg ist unser Gott (A mighty fortress is our God), SSWV 16 – for two four-part choirs from the Cantiones sacrae

Brahms: Warum ist das Licht gegeben dem Mühseligen (Wherefore hath the light been given to a heart sorrowful), op. 74/1 – motet for six-part choir

Schein: Verbum caro factum est (And the Word was made flesh) – motet for six-part choir from Cymbalum Sionium

Martin: Mass for Double Choir – Credo

Schütz: Ich hebe meine Augen auf zu den Bergen (My eyes are lifted up to the hills), op. 2/10, SWV 31 – for two four-part choirs from Psalmen Davids J. L. Bach: Das ist meine Freude (This is my joy), JLB 28 – motet for two four-part choirs J. S.Bach: Christ lag in Todesbanden – choral prelude, BWV 625 Mendelssohn: Mitten wir im Leben sind (Though in midst of life we be), op. 23/3 – for eight-part choir

Reger: Der Mensch lebt und bestehet nur eine kleine Zeit (Mankind lives and thrives only a short while), op. 138/1 – for eight-part choir from Eight Sacred Songs (1914) J. S. Bach: Toccata in F major, BWV 540/1 J. S. Bach: Singet dem Herrn ein neues Lied (Sing a new song to the Lord), BWV 225 – motet for two four-part choirs The English summary is on page 12.

2017. március 14. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A lipcsei Tamás-templom Kórusa Közreműködik: Ullrich Böhme, a Tamás-templom orgonistája Stefan Altner – continuo-orgona Hartmut Becker – cselló Vezényel: Gotthold Schwarz, a Tamás-templom kántora

Scheidt: Ein feste Burg ist unser Gott (Erős vár a mi Istenünk), SSWV 16 – két négyszólamú kórusra a Cantiones sacraeból

Brahms: Warum ist das Licht gegeben dem Mühseligen? (Miért adatik világosság a nyomorultaknak?), op. 74/1 – motetta hatszólamú kórusra

Schein: Verbum caro factum est (Az Ige testté lett) – motetta hatszólamú kórusra a Cymbalum Sioniumból

Martin: Mise két vegyes karra – Credo

Schütz: Ich hebe meine Augen auf zu den Bergen (Szemem a hegyekre emelem), op. 2/10, SWV 31 – két négyszólamú kórusokra a Dávid zsoltáraiból J. L. Bach: Das ist meine Freude (Isten közelsége oly igen jó nékem), JLB 28 – motetta két négyszólamú kórusra J. S. Bach: Christ lag in Todesbanden (Krisztusunk feláldoztatott) – korálelőjáték, BWV 625 Mendelssohn: Mitten wir im Leben sind (Életünkben szüntelen halál lesi léptünk), op. 23/3 – nyolcszólamú kórusra

Reger: Der Mensch lebt und bestehet nur eine kleine Zeit (Az ember csak rövid ideig él és létezik), op. 138/1 – nyolcszólamú kórusra a Nyolc vallásos énekből (1914) J. S. Bach: F-dúr toccata, BWV 540/1 J. S. Bach: Singet dem Herrn ein neues Lied (Énekeljetek az Úrnak új éneket), BWV 225 – motetta két négyszólamú kórusra

Éppen nyolcszáz éve, hogy egy minnesänger a lipcsei, Szent Tamás nevét viselő Ágoston-rendi kolostornak adományozta az általa őrzött Szent Tamás-ereklyét, miután Indiából visszatérve csatlakozott a rendhez, amely már a 15. században helyet adott szegények iskolájának, ahová a legtehetségesebb diákok járhattak, a kosztot–kvártélyt templomi énekléssel ellentételezve. Az 1212 és 1222 között épült templomot szinte teljes körű átépítés után 1496-ban szentelték újra. Tornyát 1537ben húzták fel, és egy későbbi felújítás alkalmával építették 68 méter magasra. 1539 pünkösdvasárnapján Luther Márton prédikált itt, akkor mindössze huszonkét kórista alkotta az énekes iskolát. A gazdag városi polgárok azonban adományokkal gyarapították a Schola Thomanát működtető alapítványt, s mire a templom történetének huszonkilencedik kántorát, Johann Sebastian Bachot 1723-ban beiktatták, az ötvenöt bentlakó diákon kívül száztíz külsős is látogatta az intézményt, valamint öregdiákok is visszajártak énekelni. Huszonhét évig, haláláig tartó hivatali ideje alatt Bachnak rengeteg harcot kellett megvívnia a városvezetéssel művészi céljai eléréséért, tiszteletben tartatásáért. A Tamás-iskola soha nem csak zenészeket nevelt – bár jó néhány muzsikust adott a zenetörténetnek –, és ma sem ez a célja. Járt ide neves várostervező, író, történész, teológus, régész, festő, újságíró, költő, drámaíró, politikus, ügyvéd, sőt orosz

A lipcsei Tamás-templom Kórusa Fotó © Matthias Knoch

tábornok, matematikus, filozófus, ideggyógyász, zoológus, altengernagy, mérnök és csillagász is. Ma már korszerű környezet és infrastruktúra szolgálja az iskola működését. A kántor nem tanít az iskolában, s nem a diákokkal egy épületben él és dolgozik, hanem a Villa Thomanában, amely a mára kiépült campus, a Forum Thomanum területén található. (Az iskola működéséről Gotthold Schwarz karnagy részletesen beszél a Müpa Magazin március–áprilisi számában olvasható interjúban.) Nevezetes jubileummal esik egybe a Tamás-templom Kórusának magyarországi látogatása: Luther Márton éppen ötszáz éve függesztette ki a wittenbergi várkapura a reformációt elindító kilencvenöt tételét. Közvetett módon ezzel az eseménnyel kezdődött új fejezet a német egyházi zenében is – ebből a csodálatos repertoárból ad keresztmetszetet a világhírű kórus, hangsúlyosan a Tamás-templomhoz, Lipcséhez vagy más közeli városokhoz kapcsolódó mesterek remekműveivel. A műsor egyúttal a német motetta műfajának alakulásába is betekintést enged. Schein, Scheidt, Schütz – zenetörténet-vizsgára készülő diákok rémálma ez a három név. Nem elég, hogy az első kettőt könnyű összekeverni, olyan német szerzőket is takarnak, akik egymást követő években születtek, Bach előtt száz esztendővel, és szászországi városokban éltek. Abban az évben, amelyben elfoglalták Európa rangos zenei vezetői posztjait, mindegyikük megjelentetett egy nagy opust – a koncerten ezekből az 1610-as években publikált gyűjteményes kötetekből szólal meg egy-egy tétel, amelyek abban is közösek, hogy erősen hatott rájuk a 16.–17. század fordulóján Velencében virágzott többkórusos zeneszerzői technika. Samuel Scheidt (1587–1654) Halléban született, a városi sör- és bortárolásért felelős, majd később a város vízellátását felügyelő apa legidősebb fiaként. Fiatalemberként nem kevesebb, mint ötszáz kilométert utazott, hogy a kor legnagyobb orgonistájától, Jan Sweelincktől tanuljon Amszterdamban. (Hasonlóan Bachhoz, aki Buxtehudéhez utazott, száz évvel később). Ezenkívül azonban Scheidt soha nem hagyta el szülővárosát, amelybe visszatérve a brandenburgi őrgróf udvari orgonistája, majd kapellmeistere (zeneigazgatója) lett. Bár Halle a harmincéves háborúban többször gazdát cserélt, és lakosságának felét elveszítette, Scheidt sok német muzsikussal ellentétben nem utazott el, hanem kitartott: az ínséges időkben elvállalta a városi zeneigazgatói állást, valamint a legfontosabb templom, a Marktkirche zenei vezetését. Ekkor már másodízben szervezte meg a zenei életet, de mivel összekülönbözött a városi gimnázium igazgatójával, 1630 húsvétján példátlan módon nem szólt ének a templomban. Hat évvel később pestis pusztított Halléban, és Scheidt egy hónap

A LIPCSEI TAMÁS-TEMPLOM KÓRUSA

leforgása alatt mind a négy gyermekét elvesztette. Ő az első német zeneszerző, aki orgonaműveinek köszönhette hírnevét. Az életműve másik jelentős részét képező német nyelvű egyházi zene – akárcsak billentyűs műveinek java – protestáns korálokon alapul. Johann Hermann Schein (1586–1630) szinte kizárólag vokális műveket írt; az elsők között alkalmazta az itáliai madrigál, a Monteverdi-féle énekbeszéd, a monódia stílusát a német egyházi zenében. Tizenhárom évesen lett énekes fiú a drezdai udvarban, majd a lipcsei egyetemen tanult, és Weimarban lett zeneigazgató. Harmincesztendősen nyerte el a Tamás-templom kántori, illetve a Tamás-iskola ezzel a poszttal együtt járó latin- és zenetanári állását. Rögtön összetűzésbe került a rektorhelyettessel, aki rossz szemmel nézte Schein megbecsültségét, esküvőkért, temetésekért kapott külön jövedelmét. A Cymbalum Sionium kötet, amelyből egy tételt hallhatunk, 1615-ben jelent meg nyomtatásban. A harminc bibliai szövegre írt motetta mintegy fele latin nyelvű, stílusuk pedig annak a hatalmas gyűjteménynek a kompozícióihoz is közel áll – ez az ugyanebben az időben, Schulpfortában, az ottani kórusiskolában összeállított Florilegium Portense –, amelyből bő száz évvel később Bach is előadott tételeket Lipcsében. Heinrich Schütz (1585–1672) csak négy hónappal született később, mint barátja, Schein, akit halálos ágyánál meglátogatott. Ő azonban sokkal jobb egészségnek örvendett, jobb anyagi körülmények között élt, többször utazott, akkoriban már-már hihetetlenül magasnak számító kort ért meg: nyolcvannyolcadik évében hunyt el. A Johann Sebastian Bach előtti időszak legjelentősebb német zeneszerzőjének tartják, ő írta ez első – sajnos elveszett – német operát. Apja, aki polgármester is volt, jól menő fogadót üzemeltetett, s az ott vendégeskedő kasseli őrgróf volt az, aki felfedezte az ifjú Heinrich Schütz tehetségét, és magával vitte az udvarába fiú énekesnek. Később ösztöndíjjal három évre Velencébe küldte tanulni a kor egyik legnagyobb mesteréhez, a Szent Márk-székesegyház karnagyához, Giovanni Gabrielihez, aki a legmagasabb szinten művelte a több kórusra írt zeneszerzői technikát. Ezután Schütz a szász választófejedelem udvarába került Drezdába, ahol a kor etalonját jelentő olasz zenét is meghonosította itáliai muzsikusok meghívásával. A Dávid zsoltárai (Psalmen Davids) című gyűjtemény huszonhat zsoltármegzenésítést tartalmaz Luther fordításában. A zeneszerző az előszóban úgy fogalmaz, hogy a műveket olasz módra komponálta meg, ahogyan azt „kedves tanárától, a messze földön híres Giovanni Gabrielitől látta”.

Johann Ludwig Bach (1677–1731), a „nagy” Bach távoli rokona Meiningenben volt kántor és karmester. (Ugyanehhez az udvarhoz kötődött kétszáz évvel később Brahms és Max Reger is.) Az, hogy Johann Ludwig kantátái fennmaradtak, Johann Sebastian Bach érdeme, aki lipcsei évei alatt tizennyolcat lemásolt és előadott a Tamás-templomban, vagyis bizonyosan nagyra tartotta rokonát. A nyolc fennmaradt motetta közül a ma elhangzó szintén a többkórusos hagyományt folytatja. Felix Mendelssohn-Bartholdy több szálon kötődött Lipcséhez: 1835 és 1847 között kisebb megszakításokkal a Gewandhaus zenekarának vezető karmestereként pezsdítette fel a város zenei életét. A korabeli gyakorlatnak megfelelően kortárs műveket vezényelt, de a „régizene” iránti rajongáFelix Mendelssohn-Bartholdy sát is kielégítette: Händel, Haydn, Mozart, Beethoven és Gluck zenéje mellett számos Bach-kompozíciót tűzött műsorra. 1841 áprilisában, vagyis tizenkét évvel azt követően, hogy Bach halála után Berlinben először megszólaltatta a Máté-passiót, a Tamás-templomban is elvezényelte a remekművet. Ugyanitt egy évvel korábban Bach-orgonadarabokat játszott az általa kezdeményezett Bach-emlékmű felállításáért rendezett koncerten. Bachhoz nemcsak művészileg, hanem a hit révén is kapcsolódott Mendelssohn. Bár mindig büszkén emlékezett családja zsidó ágára és a felvilágosodás egyik legjelentősebb filozófusaként tisztelt nagyapjára, Moses Mendelssohnra, őt magát már a református vallás szerint nevelték. Egy francia református lelkész lányát vette feleségül, de még hét évvel korábban, 1830-ban megírta a Reformáció-szimfóniát a lutheri hittételeket összefoglaló ágostai hitvallás kinyilvánításának háromszázadik évfordulójára. Ugyanebben az évben vetett papírra egy kantátát a Máté-passió vezérkoráljára Bach stílusában, valamint a ma este hallható nagyszabású a cappella motettát, amelynek középpontjában szintén korál áll, szövege pedig egy középkori latin nyelvű gregorián antifóna Luther 1524-ben készült fordításában. Ez a mű „egyike legjobb egyházi darabjaimnak, mérgesen dörmög és sötétkéken sípol” – írta nővérének, Fanny Mendelssohnnak.

A múlt zenéje iránt szenvedélyesen érdeklődő, százhúsz éve elhunyt Johannes Brahms (1833–1897) a reneszánsz és a német barokk motettastílust ötvözi a 19. század egyik legjelentősebb Bach-kutatójának, Philipp Spittának ajánlott két motetta első darabjában. Egy levélben így ír a derűs hangvételű II. szimfónia után befejezett, Warum ist das Licht gegeben dem Mühseligen (Miért adatik világosság a nyomorultaknak?) kezdetű műről: „Meg kell vallanom, hogy mélyen melankolikus személy vagyok; hogy a fekete szárnyak mindig ott suhognak felettünk; hogy talán nem minden szándék nélkül követte szimfóniámat egy kis értekezés a nagy miértről.” A szövegeket ugyanúgy szabadon válogatta össze a tételekhez a Bibliából – Jób könyvéből, Jeremiás siralmaiból, Jakab leveléből –, mint tíz évvel korábban a Német rekviemhez. Az első tétel mindig a „nagy miérthez” tér vissza, a második egy kánon szerkesztésű fiatalkori mise része, a harmadikban protestáns koráldallam szól a dús hangzás „tetején”, a zárótétel négyszólamú korálfeldolgozását pedig akár Bach is írhatta volna. Frank Martin (1890–1974) egy református lelkész tizedik gyermekeként született Genfben, és már kilencévesen dalokat írt – minden zenei előképzettség nélkül. Három évvel később Bach Máté-passióját hallotta koncerten, erre az eseményre életre szóló élményként emlékezett. Engedelmeskedve szülei akaratának, két évig matematikát és fizikát hallgatott a Genfi Egyetemen, de közben zenei téren is folyamatosan képezte magát. Pályájának egyik fontos szereplője az iskolateremtő zenepedagógus, Émile Jaques-Dalcroze, akivel az 1920-as évektől dolgozott együtt. Két kórusra írt, a mai hangversenyen felhangzó több más műhöz hasonlóan a késő reneszánsz velencei hagyományokhoz kapcsolódó miséjét 1926-ban fejezte be, de a mű majdnem negyven évig feküdt a fiók mélyén, mire először előadták. Max Reger (1873–1916) 1907-ben került Lipcsébe, ahol az egyetemi templom kántora és az egyetem tanára lett, továbbá zeneigazgató az egykor Johann Ludwig Bachot, később pedig Brahmsot is foglalkoztató szász-meiningeni hercegi udvarban. Az első világháború kezdetén, 1914-ben, amikor latin és német nyelvű rekviemeken dolgozott, komponálta a Nyolc vallásos ének című ciklust. A sorozat első darabjának szövegét ugyanaz a költő, Matthias Claudius jegyzi, akinek A halál és a lányka című versét Schubert megzenésítette. A mű kezdősora Jób könyvéből való, és az anglikán halotti ima egyik része. Reger egy nem sokkal korábbi motettasorozata Bach hatására született, és a Tamás-templom kórusának ajánlotta. Az a ciklus viszont, amelyben a mai koncerten hallható tétel is helyet kapott, jóval egyszerűbb stílusú,

szólamszövése mentes a bonyolultságtól, hangzásával, statikus méltóságával Allegri híres Misereréjére emlékeztetheti a hallgatót. Johann Sebastian Bach (1685–1750) mind a hat fennmaradt motettája valószínűleg gyászszertartásra vagy megemlékezésre készült. A két kórusra írt Singet dem Herrn ein neues Lied kezdetű 1726-ban vagy 1727-ben keletkezett Lipcsében; ez Bach egyik legnehezebb és az egyik leghosszabb motettája, valószínűleg pedagógiai célokat is szolgált. Különböző zeneszerzői technikákkal megírt részek váltakoznak benne, énektechnikailag is rendkívüli magas követelményeket támasztva az előadókkal szemben, talán a kantátarepertoárhoz szükséges énekmódok és műfajok gyakoroltatására. Az „Énekeljetek az Úrnak új éneket”, a „Dicsérjétek az Istent az ő szent helyén, minden lélek dicsérje az Urat” zsoltárszövegek, valamint a feldolgozott korálstrófa („Ahogy egy apa megkönyörül minden kisgyermekén, az Úr is megbocsát, amikor gyermekként féljük őt”) különösen alkalmas lehetett arra, hogy a kántor–tanító érzékeltesse a Tamás-iskola énekeseivel, hogyan illeszkedik egy ilyen zenemű mindennapi életükbe, előadói kötelességeik sorába. Mozart állítólag a Tamás-templomban hallotta ezt a művet, és rajongott érte; egy anekdota szerint lakásában kiteregette a szólamkottákat, és úgy olvasta össze a zenét. John Eliot Gardiner karmester szerint ez a mű az egyik legtáncosabb egyházi zene, amelyet Bach valaha is írt, „hangszerelése” – például a jellegzetes hárfapengetés, az üstdobmotívumokat idéző ütemek és még számtalan más effektus – miatt mind közül ez a „legzenekarosabb” motetta. Írta: Várkonyi Tamás

A LIPCSEI TAMÁS-TEMPLOM KÓRUSA

Gotthold Schwarz 1952-ben született, ugyanott, ahol Robert Schumann, Zwickauban. A Tamás-templom Kórusának tagjaként ismerkedett meg a kóruséneklés szépségeivel és kihívásaival. 2015-ben ideiglenes jelleggel kérték fel az énekkar vezetőjének, majd 2016-ban – negyvenkét jelentkező közül – választották kántornak. Johann Sebastian Bach után ő a tizenhetedik ezen a poszton; a lipcsei alpolgármester tavaly augusztusban, ünnepélyes keretek között nevezte ki a városházán, megbízatása 2021-ig szól. A rendkívül tevékeny és sokoldalú muzsikus Drezdában és Lipcsében tanult: éneket Gerda Schriever, orgonát Wolfgang Schetelich és Hannes Kästner, vezénylést Max Pommer és Hans-Joachim Rotzsch osztályában. Diplomamunkáját Max Pommer vezetésével írta Bach műveinek retorikájáról, később magánúton képezte tovább magát Peter Schreier, Hermann Christian Polster és Helmuth Rilling vezetésével. Diplomája megszerzése után oratóriuménekesként és kantáták énekes szólistájaként kezdte pályáját, 1979-ben a Tamás-templom hangképző tanárának nevezték ki. Énekesként olyan neves dirigensek produkcióiban vett részt, mint John Eliot Gardiner – a brit dirigens nevezetes kantátazarándoklat-lemezsorozatában is –, Philippe Herreweghe, Peter Schreier, Martin Haselböck, valamint a lipcsei Gewandhaus Zenekara, a drezdai Kreuzchor és természetesen a Tamás-templom kórusa, amellyel Bach szólókantátáit lemezre is vette.

Gotthold Schwarz Fotó © Matthias Knoch

Szabó Marcell Fotó © Csibi Szilvia , Müpa

Karmesterként 1984-ben és 1989-ben saját együtteseket alapított Concerto Vocale Leipzig és Sächsisches Barockorchester néven, valamint 1993-ban egy triót a Bach család zenéjének megszólaltatására. 2012-ben újabb két együttest hozott létre Kammerchor Leipziger Cantorey és Ensemble Bach Consort Leipzig néven. 1986 óta a lipcsei Felix Mendelssohn-Bartholdy Zeneművészeti Főiskola tanára. Ullrich Böhme 1972 és 1979 között Drezdában és Lipcsében végezte tanulmányait, többek közt a Tamás-templom két legendás kántora, a Max Reger-növendék Karl Straube és Günther Ramin osztályában. 1985 óta a lipcsei Tamás-templom orgonistája: rendszeresen játszik istentiszteleteken, koncerteken, kíséri a kórust, valamint közreműködik passiók, kantáták, oratóriumok előadásában. Emellett koncertezett Európa-szerte, ÉszakAmerikában és Japánban, s gyakran hívják meg nemzetközi orgonaversenyek zsűrijébe. A Lipcsei Zenei és Színművészeti Egyetemen tanít, 1994 óta professzorként.

Ullrich Böhme Fotó © Franke Punctum

Summary The St. Thomas Choir Leipzig dates back to the 13th century, and the ensemble was already famous when Johann Sebastian Bach became its choirmaster in 1723. During the more than two decades he spent at the head of the choir until his death, Bach continued the work of his – estimable, in his view – predecessors, nurturing the traditions of choral singing and educating the pupils at the St. Thomas School as a teacher. These two complementary activities remain the focus of the world-famous choir’s life today. Their Budapest appearance coincides with a noteworthy anniversary: it was 500 years ago that Martin Luther posted his 95 theses on the door of Wittenburg’s castle church, thereby launching the Reformation. This indirectly opened a new chapter in German church music as well – a marvellous repertoire that the renowned choir will be giving an overview of, with special emphasis on masterpieces from composers connected to the St. Thomas Church, Leipzig, or nearby cities. The programme opens with works from three outstanding German Baroque composers who also indirectly influenced Bach. Hermann Schein himself served as Thomas Cantor during the first half of the 1600s, while the long-lived Heinrich Schütz, as kapellmeister at the glittering Dresden court, combined German musical traditions with Venetian polychoral techniques, with Samuel Scheidt hailing from the North German organ school. The works of Johann Ludwig Bach, have been preserved thanks to his distant relative, Johann Sebastian – and this evening’s programme will feature a rarely heard piece of his. Representing the Romantic era are three composers: Mendelssohn, Brahms and Reger, whose vocal works closely link them to the church music of the German Reformation and, naturally, to Bach. Following one movement from 20th century Swiss composer Frank Martin’s sublime mass for double choir, the concert will conclude with Johann Sebastian Bach’s grand motet for double choir. Outstanding choirmaster Gotthold Schwarz took up the post of Thomas Cantor in 2016 after working with the ensemble for decades. As a singer, he has worked with renowned conductors like Sir John Eliot Gardiner, Philippe Herreweghe, Peter Schreier, Martin Haselböck, as well as with the Gewandhausorchester Leipzig and the Dresden Kreuzchor. He has been a professor at the University of Music and Theatre Leipzig since 2016. Ullrich Böhme has been the Thomas Organist since 1985, and has also performed concerts across Europe, and in North America and Japan. Often invited to serve on the juries of international organ competitions, he has also taught at Leipzig’s music academy since 1994.

CMY

PONTOK, KEDVEZMÉNYEK, EXTRA ÉLMÉNYEK

Csatlakozzon Ön is!

mupa.hu/husegprogram

ORGONA-PÁRBAJ

Martin Sturm és Karol Mossakowski

Műsorvezető: Tompos Kátya és Fassang László

2017. március 22. Karol Mossakowski Fotó © K. Merritt

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL

Liszt: Koronázási mise

Vezényel: Rossen Gergov

2017. április 8.

Osztrák–Magyar Haydn Filharmónia Fotó © Nancy Horowitz

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL

René Jacobs és az Akademie für Alte Musik Berlin

Bach: Máté-passió

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL

Daniele Gatti és a Mahler Chamber Orchestra

Bellini: A puritánok

Közreműködik: a Kolozsvári Opera Énekkara, Pannon Filharmonikusok Vezényel: Riccardo Frizza

2017. május 18., 21. Jessica Pratt

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK

Wagner: Rienzi

Koncertszerű előadás Vezényel: Sebastian Weigle

előzetes,

AJÁNLÓ

Stratégiai partnereink:

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Stratégiai médiapartnereink:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Emberi Erőforrások Minisztériuma

Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter A címlapon: A lipcsei Tamás-templom Kórusa Címlapfotó: Matthias Knoch A szerkesztés lezárult: 2017. március 7. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

ISO: 9001:2000