Müpa Műsorfüzet - Duna Művészegyüttes: Székelykapu (2024. május 28-29.)

2024. MÁJUS 28., 29.

28, 29 May 2024

Festival Theatre

DUNA ART ENSEMBLE: SZÉKELY GATE

Performed by: Duna Art Ensemble and the Göncöl Band

Featuring: Borbála Fekete – voice

Featuring from recordings: Izabella Caussanel – voice, Álmos Gáspár – violin, Sándor Csoóri Jr – viola, kontra, tamburica, Irish bouzouki, Péter Friderikusz – cello, Dávid Lakatos – double bass, Gábor Földes – bass guitar, Béla Szerényi Jr – tárogató, recorder, Patrik Sebestyén – trumpet, flugelhorn, Zsombor Herédi – harmonica, Botond Őri Kiss – piano, Márk Csernovszki – harp, Áron Horváth – cimbalom, Masato Okazaki – musical saw

Music: Sándor Csoóri Jr

Music editor: István “Szalonna” Pál

Dramaturgy: Orza Călin

Set: Gábor Michac

Projection: Mihály Lukács

Costumes: Borbála Winkler Petri-Kiss, Rita Furik

Dance masters: Berta Almási Módos, Máté Módos, Balázs Sáfrán, Csaba Szabó, Ágnes Farkas, Beáta Gaschler, Áron Antal, Anett Nagypál, Lénárd Chifor

Dance troup leaders: Gyula András Soós, Katalin Bonifert

Choreographers: Tamás Farkas, Norbert “Cimbi” Kovács, Ignác Kádár, Zsolt Juhász, Orza Călin

Director: Zsolt Juhász

The premiere was presented by Müpa Budapest as a joint event with the Duna Art Ensemble as part of the Bartók Spring.

The English summary is on page 8.

2024. május 28., 29. Fesztivál Színház

DUNA MŰVÉSZEGYÜTTES: SZÉKELYKAPU

Előadja: a Duna Művészegyüttes és a Göncöl zenekar

Közreműködik: Fekete Borbála – ének

Felvételről közreműködik: Izabella Caussanel – ének, Gáspár Álmos – hegedű, ifj. Csoóri Sándor – brácsa, brácsakontra, tambura, ír buzuki, Friderikusz Péter – cselló, Lakatos Dávid – nagybőgő, Földes Gábor – basszusgitár, ifj. Szerényi Béla – tárogató, furulya, Sebestyén Patrik – trombita, szárnykürt, Herédi Zsombor – harmonika, Őri Kiss Botond – zongora, Csernovszki Márk – hárfa, Horváth Áron – cimbalom, Okazaki Masato – éneklő fűrész

Zene: ifj. Csoóri Sándor

Zenei szerkesztő: Pál István „Szalonna”

Dramaturg: Orza Călin

Díszlet: Michac Gábor

Vetítés: Lukács Mihály

Jelmez: Winklerné Petri-Kiss Borbála, Furik Rita

Táncmester: Módosné Almási Berta, Módos Máté, Sáfrán Balázs, Szabó Csaba, Farkas Ágnes, Gaschler Beáta, Antal Áron, Nagypál Anett, Chifor Lénárd

Tánckarvezető: Soós Gyula András, Bonifert Katalin

Koreográfus: Farkas Tamás, Kovács Norbert „Cimbi”, Kádár Ignác, Juhász Zsolt, Orza Călin

Rendező: Juhász Zsolt

A bemutató a Bartók Tavasz keretében a Duna Művészegyüttessel közös programként, a Müpa szervezésében valósult meg.

„A magyar népművészetnek és ezen belül a monumentális fafaragásnak, de a népi építészetnek is csúcsa a székelykapu – írja a néprajzkutató Balassa M. Iván. – A hagyományosan nagynak, fedelesnek vagy galambbúgosnak nevezett kaput az 1900-as évek elejétől nevezik székelykapunak, nevét a Székelyföldről kölcsönözve, ahova erre az időre visszaszorult készítésének gyakorlata. Három oszlopa, zábéja van, ezeket felül egy vízszintes gerenda, a szemöldökfa vagy kontyfa köti össze, amelyre gyakran galambdúcot (galambbúgot) építenek. Az oszlopok közötti távolság eltérő, helyet adva a nagy- és a kiskapunak, azaz a teher- és személyforgalomnak. A fában szegényebb vidékeken, vagy a kevésbé tehetősek olyan kaput is állítottak, ahol csak a kiskapunak van fedele, esetleg galambbúgja, a nagykapu egyszerű, fedél nélküli, leveles kivitelű. Gyakran ezeket is székelykapunak nevezték.”

A kapu készítésére legalkalmasabb a tölgyfa, amit Székelyföldön cserfának, cserefának hívnak, míg a kapuszárnyak a könnyebb fenyőből készülnek. Az anyagot egy évig száradni hagyják, és csak ezt követően fognak bele a faragásba. Először meghatározzák a méreteket, majd a szerkezeti elemeket, az oszlopokat és a koszorúgerendát erősítik össze csapolással, az elmozdulást megakadályozó, egyben díszül is szolgáló haránt-, illetve könyökkötéseket pedig lapolják. A kiskapu feletti kaputükröt változatosan és egyes vidékekre jellemző módon zsilipeléssel, máshol függőleges lécekből kialakított rácsozattal és egyéb megoldásokkal töltik ki. „Mindezek után következik a kapu díszítése és a szövegek bevésése – folytatja Balassa. –A székelykapukat általában virágos mintákkal díszítik, de van, amikor mértani alakzatokkal. Hagyományosan azonban jóval több volt a díszítetlen, simakapu, mint a kicifrázott. A faragott díszeket vésővel, a finomítást faragókésekkel készítették. De nemcsak faragták, hanem festették is a székelykaput, eredetileg csak piros, fehér, zöld és kék színnel. A feliratok a kontyfára kerültek, de előfordultak a kiskapu feletti szemöldökfán is.” Ezek a feliratok a székelykapuk elmaradhatatlan tartozékai. Egyrészt az építés idejét és a gazda, illetve a fafaragó nevét ismertetik, általában a kapu belső oldalán, másrészt jókívánságokat, üzeneteket tartalmaznak a betérő számára: „Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez – testvér – ne légy hűtlen soha!”; „Házad lehet bárhol, de hazád csak itt.”; „Béke a bejövőre, áldás a kimenőre!”; „Isten hozott. Ha mész, Isten legyen veled.”

A székelykapu az ősi erő szimbóluma, szakrális jelentőségű tárgy, mely a hit, a remény, az Istenhez való tartozás jelképe, kommunikációs csatorna ég és föld között. Három oszlopa a test, a lélek és a szellem egységére utal, faragásai védelmi, kegyelmi és áldást adó szimbólumok, az univerzum energiájának lenyomatai. A Duna

Művészegyüttes produkciójának inspirációs forrásául ez a gazdag jelentéssel rendelkező építmény szolgált.

Az előadás első része a székely nép eredetének táncos krónikája. A különböző énekek révén először a mitikus múlt, az ősi eredetmondák világa elevenedik meg: Égi-földi eredetmondák – a Nap és a Hold násza, Nimród és fiai, Hunor és Magor, a Csodaszarvas űzése, a székely nép születése. A második énekben (A Szent Anna-tó legendája) a mágikus népszokások és szertartások színes képei, legvégül a székelység történelmének meghatározó helyszínei és eseményei, illetve e történelem kimagasló személyiségei tűnnek fel: az előadás megidézi Dózsa György parasztfelkelését, Kőrösi Csoma Sándor keleti útját, a Siculicidiumot, vagyis a mádéfalvi veszedelmet, a csíksomlyói Babba Máriát, a Napba öltözött Boldogasszonyt. Furik Rita jelmezeinek színei és formái a mitikus tartalmat erősítik, az alapruházatot a Nap és a Hold szimbóluma, a kezdet, a teremtés ihlette. Különös jelentősége van a székely viseletre jellemző csíkos mintázatnak is, melyet a tervező az élet szimbólumaként használ. A székelység az életét kezében tartva irányítja a rendszert, amelyben él, így a csíkos szövés nemcsak díszítőelemként, hanem erős összekötő jelképként jelenik meg a jelmezek bizonyos részein. Ifj. Csoóri Sándor világzenei dallamai Bartók Béla gyűjtéseiből merítenek, megjelennek köztük régi és új stílusú népdalok is.

Az előadás második része táncos barangolás Székelyföldön, a művészek a különböző régiók zenéje és táncai segítségével kalauzolják a közönséget ezen az ősi és hallatlanul színes tájon. Ebben a részben autentikus székely népviselet jelenik meg, melynek legfőbb jellemzője, hogy hagyományos kézi megmunkálással, házilag készült, gyapjú, kender, len és juhbőr felhasználásával. Az előadásban eredeti, Székelyföldről származó népviseletek, valamint az eredetiek alapján rekonstruált női és férfijelmezek egyaránt láthatóak. A székelységre jellemző színek és minták felkutatása, a ruhák táncművészekre alakítása Winklerné Petri-Kiss Borbála munkája. A második részben autentikus székely népzene hallható: gyergyói, felcsíki, FelsőMaros-menti, sóvidéki, kászoni, magyarói dallamokat játszik a Göncöl zenekar, amelynek zenei vezetője Pál István „Szalonna”.

Az 1957-ben alakult Duna Művészegyüttes 26 fős tánckarból és 6 fős népi zenekarból áll, tagjai hivatásos néptáncosok és hangszeres művészek. A táncosokat kísérő Göncöl zenekar önálló koncerteket is ad, amelyek elsősorban az autentikus népzenére épülnek. A Duna Művészegyüttes a hazai néptánchagyomány hiteles, ugyanakkor nyitott és figyelemfelkeltő tolmácsolására törekszik, produkcióit egyszerre jellemzi a hagyományőrzés és a művészi kísérletezés. Az együttes repertoárjában fontos helyet foglalnak el a néptáncot és a kortárs táncot ötvöző táncszínházi bemutatók, valamint a néptáncelemeket felhasználó gyermek- és ifjúsági előadások. Törekvésük, hogy előadásaik a néptánc iránt érdeklődőket a színházhoz, a színházba járókat pedig a néptánchoz vigyék közelebb.

Fotó © Végh Tamás

Juhász Zsolt néptáncos, koreográfus, 1999 óta a Duna Táncműhely vezető koreográfusa, 2007 óta a Duna Művészegyüttes művészeti vezetője. Az 1990-es évektől munkásságát számos szakmai díjjal – többek között A Népművészet Ifjú Mestere címmel, néptáncfesztiválok nívódíjaival és koreográfusi díjakkal – ismerték el. 2003-ban Harangozó Gyula-, 2006-ban Imre Zoltán-díjat kapott, 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. Munkásságában kiemelt szerepet kap a magyar néptánc hagyományainak hiteles ápolása, művészi színvonalú színpadra vitele táncosként és koreográfusként egyaránt. Különösen fontosnak tartja, hogy a magyar néptánc sokszínű formakincsét kortárs mozgásszínházi technikákkal ötvözze, és ekként korszerű táncszínházi produkciókat hozzon létre.

Fotó © Éder Vera

SUMMARY

‘The Székely gate is the peak of Hungarian folk art, including monumental woodcarving, as well as folk architecture,’ wrote the ethnographer Iván Balassa M. ‘Traditionally called large, roofed or dovecote gate, they have been called Székely gates since the early 1900s, after the Székely Land, which by that time had become the last refuge of the custom. It has three posts, connected at the top by a horizontal beam, on which a dovecote is often built. The distance between the posts is different, allowing space for a large and a small gate, i.e. for freight and foot traffic.’ This special structure is a symbol of ancient power. It is an object of sacred significance, a symbol of faith, hope, belonging to God, a channel of communication between heaven and earth. Its three posts represent the unity of body, soul and spirit, and its carvings are symbols that render protection, grace and blessing, while being impressions of the energy of the universe.

The Duna Art Ensemble drew inspiration for its two-part production from this richly meaningful construction. The first part is a chronicle in dance of the origins of the Székely people. Different songs bring to life the mythical past, the world of ancient origin stories – the tales of the Sky and the Earth, the marriage of the Sun and the Moon, Nimród and his sons, Hunor and Magor, the chase of the Magic Stag, the birth of the Székely people – as well as the most significant places, events and personalities in the history of the Székelys, evoking the peasant uprising of György Dózsa, Sándor Kőrösi Csoma’s journey to Asia, the Siculicidium, or, the Mádéfalva Massacre, the Babba Mária of Csíksomlyó, the Virgin Mary in the Sun. The colours and shapes of the dancers’ costumes reinforce the mythical content, the designer uses the striped pattern, typical of the Székely costume, as a symbol of life. The world music melodies are drawn from the collections of Béla Bartók, and folk songs of both the old and the new style can be heard.

The second part of the performance wanders through the Székely Land, with the artists guiding the audience through this ancient and incredibly colourful territory with the help of music and dances from the different regions. This act features authentic Székely folk costumes and folk music.

ÉLMÉNYT AJÁNDÉKBA!

Ajándékozzon felejthetetlen pillanatokat: új programjainkat keresse honlapunkon! mupa.hu

ELŐZETES

2024. szeptember 1.

JAZZTIME

BERNSTEIN – JAZZ SIDE

STORY SYMPHONIC

SZŐKE NIKOLETTA, GÁJER BÁLINT & A DANUBIA ZENEKAR

2024. szeptember 18.

EURÓPAI HIDAK: BUDAPEST–BRÜSSZEL

SELAH SUE

2024. szeptember 6–29.

RECIRQUEL: IMA

Előadja: Charles-Eric Bouchard / Horváth Zita / Illés Renátó / Seguí-Fábián Eszter / Zsíros Gábor Koreográfus, rendező: Vági Bence

Fotó © Mathieu Zazzo

Szőke Nikoletta

Fotó © Hirling Bálint

2024. szeptember 11–16.

RECIRQUEL: SOLUS AMOR

Előadja: Bagdi Gergely, Fehér Ádám, Horváth Zita, Illés Renátó, Sergii Materynskyi, Yevheniia Obolonina, Seguí-Fábián Eszter, Frederico Silva, Téri Gáspár,  Várnagy Kristóf, Zsíros Gábor

Koreográfus, rendező: Vági Bence

2024. szeptember 24., 25.

PÉCSI BALETT: FAUST, AZ ELKÁRHOZOTT

TÁNCDRÁMA KÉT RÉSZBEN

Rendező-koreográfus: Vincze Balázs

2024. október 10–22.

LISZT ÜNNEP

RECIRQUEL: PARADISUM

Előadja: Demissie Efraim, Fehér Ádám, Yevhen Havrylenko, Ignácz Ivett, Kateryna Larina, Andrii Maslov, Sergii Materynskyi, Seguí-Fábián Eszter

Koreográfus, rendező: Vági Bence

Fotó © Székely Lilla Flóra

Fotó © Hirling Bálint

Fotó © Pesti András

Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1. Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000 E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu

Nyitvatartás

Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon.

A szerkesztés lezárult: 2024. április 26.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

Stratégiai partnereink:

A Müpa támogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium.