MATINÉKONCERTEK – Műhelytitkok
Képeslap Amerikából – Dvořák: Újvilág-szimfónia 2017. február 12. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
mupa.hu
Müpa Rádió Élmény minden pillanatban. Hallgassa a Müpa Easy és Müpa Symphony csatornákat a mupa.hu-n vagy okostelefonon!
mupa.hu
3
2017. február 12. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
MATINÉKONCERTEK – Műhelytitkok Képeslap Amerikából – Dvořák: Újvilág-szimfónia Közreműködik: Budafoki Dohnányi Zenekar Vezényel: Hollerung Gábor Moderátor: Gerlits Réka
„Épp most fejeztem be új szimfóniám második tételét, az Andantét, és ismét mondom, boldog és elégedett vagyok, ahogyan az így volt mostanáig, és ha Isten is úgy akarja, továbbra is így legyen! Így mottóm most és a továbbiakban: »Isten, szerelem, haza!« Csak ezek vezetnek boldogságra.” (Antonín Dvořák) A sorozatot szerkesztette és a műsorfüzetet írta: Körmendy Zsolt.
4
Egy cseh Amerikában Amikor 1892 szeptemberében Antonín Dvořák megérkezett az „új világba”, hogy átvegye a New York-i Nemzeti Konzervatórium vezetését, az Egyesült Államokban éppen Kolumbusz partraszállásának, vagyis Amerika felfedezésének négyszázadik évfordulóját ünnepelték. Dvořákot megérintette az ünnepi hangulat, ennek a számára is új világnak a szelleme, zavarba ejtő sokfélesége. Így írt erről egy levelében: „Ezer és ezer ember, állandóan változó látvány! És mindenféle zenét hallasz lépten-nyomon. Nincsenek szavaim, hogy mindezt leírjam.” Ha Dvořák szavai nem is voltak elégségesek, zenébe önteni képes volt élményeit. A New York-i Filharmonikus Zenekar felkérésére írt IX. szimfóniájában az amerikai kontinens különféle műfajú zenéit, köztük az ősi amerikai és az afroamerikai zene elemeit használja fel, saját hazájának zenei hagyományaival keverve, ilyen módon teljesen új, sajátosan amerikai szimfonikus stílust teremtve. Az így született „Újvilág” szimfóniát, annak sokszínű zenei világát, illetve a művet előadó szimfonikus zenekar munkáját mutatja be ez a Műhelykoncert.
Antonín Dvořák A legismertebb cseh zeneszerző egy Prágához közeli kis faluban született 1891-ben. Apja kocsmáros volt. A kis Antonín gyakran hallgatta őt, amint cseh dalokat énekelt és citerán kísérte magát. A későbbi zeneszerző gyermekként hegedülni tanult, és tagja volt a helyi zenekarnak, mígnem tizenegy éves korában apja kivette az iskolából, hogy a családi hagyományt követve mészárosnak taníttassa. Mivel a fiú nem szerette ezt a munkát, apja megengedte neki, hogy visszatérjen az iskolába német
nyelvet és zenét tanulni. A német akkoriban fontos volt, mivel Csehország az Osztrák– Magyar Monarchia része volt, ahol a német volt a hivatalos nyelv. Dvořáknak a német is és a zene is jól ment, egyre jobb zenekarokban játszott, és bemutathatta saját műveit is. Idővel nagyon híres lett, és zeneszerző-karmesterként bejárta a világot. Az Amerikában töltött három évet megelőzően számos cseh városon kívül többször járt Bécsben, Berlinben, Londonban, de megfordult többek között Moszkvában és Budapesten is.
Az „új világ” A genovai születésű olasz utazó, Cristoforo Colombo, akit magyarul Kolumbusz Kristófnak szokás nevezni, 1498-ban érte el az amerikai kontinens partjait. Akkor azt gondolta, hogy nem fedezett fel új földrészt, hanem Ázsia egyik keleti kiszögellését érte el. Négy évvel később egy másik felfedező, a földrész névadója, a firenzei Amerigo Vespucci nevezte először új világnak az újonnan felfedezett területeket. Egy 1502-ben kelt levelében ezt írja: „Az elmúlt napokban részletesen beszámoltam visszatérésemről néhány új országból, amelyet Portugália legfenségesebb királyának megbízásából és jóvoltából fedezhettem fel, és amelyet joggal nevezhetünk új világnak, mivel ezeket az országokat elődeink nem ismerték, és mindez tökéletes újdonság mindenkinek, aki hall róluk.”
KÉPESLAP AMERIKÁBÓL – DVOŘÁK: ÚJVILÁG-SZIMFÓNIA
5
6
Zenei képeslapok az Újvilágból Dvořák életébe is sok újdonságot hozott a számára ismeretlen földrész kínálta számtalan élmény. Rövidesen megismerkedett a helyi lakosság különböző csoportjainak zenei kultúrájával. Az Osztrák– Magyar Monarchiában kisebbségiként élő közép-európaiként különösen fogékony volt a különbségekre és a változatos kulturális értékekre. Ezek a hatások öltenek formát IX. szimfóniájában. „Szimfónia az Új világból – ezt a címet adtam művemnek, mivel ez volt az egyik legelső kompozíció, amelyet Amerikában írtam. Úgy vélem, hogy ennek az országnak a hatása jól látható (itt a néger, indián és ír népzenére gondolok), és ez a hatás különbözteti meg (többi itt született darabommal együtt) hangulatában és karakterében más műveimtől. Pusztán a néger és indián zene szelleme az, amit megpróbáltam felidézni ebben a szimfóniában. Nem vettem át meglévő melódiákat.” Az így született dallamokat hallgatva úgy érezzük, hogy a szerző szinte képeslapszerűen idézi vissza ezeket a zenei benyomásokat. Az egyes dallamok, a különböző karakterek szinte látható élményt kínálnak a hallgatónak, megjelenítve, zenében életre keltve a szerzőt ihlető sokféle hatást.
A IX. szimfónia tételei I. tétel – Allegro molto A tétel lassú bevezetését követő gyors szakasz ritmikus, lendületes dallamossága az amerikai nagyvárosok világát idézi. A tétel utolsó egységében megjelenő téma egy ismert spirituálé dallamára utal. II. tétel – Largo A tétel spirituálészerű fő dallamának ösztönzője egy korabeli amerikai költő indián témájú eposzának erdei temetést leíró részlete volt. Később Dvořák egyik tanítványa szöveget is írt a dallamhoz, ebben a formájában sokáig eredeti amerikai népdalként tartották számon.
III. tétel – Molto vivace A táncos hangvételű harmadik tételt Dvořák beszámolója szerint ugyanennek az elbeszélő költeményének egy másik szakasza ihlette, amely az indián varázsló, Pau-Puk-Keewis táncát írja le. A középső részben cseh népzenei elemek is felismerhetők. IV. tétel – Allegro con fuoco A zárótétel megírása előtt Dvořák a nyarat egy csehek lakta amerikai településen, Spilville-ben töltötte, ahol Európában maradt gyermekei is meglátogatták. Így a honvágyat zenéjében felváltotta a viszontlátás örömének hangja. Ebben a hangulatban fejeződik be a nagyszabású szimfónia
Galambok és vonatok Dvořák világhírű zenészként is egyszerű ember maradt. Ha tehette, visszatért csehországi házába, ahol legnagyobb boldogságára feleségével és hat gyermekével lehetett, csehül beszélhetett, és etethette galambjait. Amikor nyaralójában pihent, kedvenc időtöltése galambjai etetése volt. Egyik angliai koncertje után találkozott a brit uralkodócsalád tagjaival. Egyikük Dvořák feleségét kérdezte férje kedvteléseiről. Válasza nyomán rövidesen kétkosárnyi postagalamb érkezett csomagban Angliából Dvořákék címére. Gyermekkora óta szinte a megszállottsággal határos módon rajongott a vonatokért: minden érdekelte, ami a vonatokkal volt kapcsolatos. Részletes feljegyzéseket készített a Prága és Bécs között közlekedő expresszvonatok adatairól, és napi rutinja részévé vált a kora reggeli séta a prágai főpályaudvarról kivezető alagúthoz. Külföldi útjai előtt gondosan tanulmányozta, fejből megtanulta a menetrendeket, az átszállási lehetőségeket. Az állomásokon rendszeresen szóba elegyedett a mozdonyvezetőkkel, akiktől tájékozódott a technikai újdonságokról, naprakészen tartva tudását. „Különösen nagyra tartom a hatalmas és tiszta
KÉPESLAP AMERIKÁBÓL – DVOŘÁK: ÚJVILÁG-SZIMFÓNIA
7
8
találékonyságot, amellyel a mozdonyt megalkották! – írta egy feljegyzésében – Számtalan különböző alkatrész alkotja, amelyek mindegyikének megvan a maga szerepe a megfelelő helyen. A legapróbb csavarnak is jelentősége van. Minden célszerűen van elrendezve, és a végeredmény csodálatos: ott áll a lokomotív a vágányon, vízzel és szénnel feltöltve. Egyetlen ember mozgat egy kis fogantyút, és a hatalmas karok mozgásba lendülnek. És bár lehet, hogy a vonat több száz tonnát nyom, mégis olyan fürgén fut vele a mozdony, mint a nyúl!”
Dvořák a Holdon Egyes források szerint 1969. július 20-án, az első holdra szállás alkalmával az Apolló-11 egyik űrhajósa, Neil Armstrong az Újvilág szimfónia negyedik tételének felvételét hallgatta, miközben a Hold felszínére lépett. Ha ez valóban így volt, Dvořák muzsikája kísérte az emberiség egyik legfontosabb lépését egy másik „új világ” felé.
Dvořák számokban Élete hossza: 62 év, 7 hónap, 23 nap (1904. május elsején hunyt el Prágában) Magassága: 178 cm Zeneszerzői tevékenységének időtartama: 42 év (1861–1903) Befejezett műveinek száma: több mint kétszáz Fennmaradt műveinek száma: 186 Fennmaradt műveinek együttes időtartama: három és fél nap (körülbelül 85 óra) Fennmaradt leveleinek száma: körülbelül 1500 Fellépéseinek száma karmesterként: 112
KVÍZ – Válaszolj a következő kérdésekre!
A válaszadásban segít a műsorfüzet. Egy kérdésnél több helyes válasz is adható.
1.
2.
3.
Ki nevezte először Újvilágnak az amerikai kontinenst? a. Aldous Huxley b. Amerigo Vespucci c. Antonín Dvořák d. Kolumbusz Kristóf Milyen népek zenéje hatott Dvořákra az Amerikában töltött idő alatt? a. afroamerikai b. indiai c. indián d. ír e. német Mi volt Dvořák kedvenc időtöltése a zenén kívül? a. galambok etetése b. nyelvtanulás c. utazás d. vonatok nézegetése
4. Milyen hangszerek nem szerepelnek a szimfonikus zenekarban? a. angolkürt b. fuvola c. hegedű d. pánsíp e. varázsdob
KÉPESLAP AMERIKÁBÓL – DVOŘÁK: ÚJVILÁG-SZIMFÓNIA
9
MATINÉKONCERTEK – Műhelytitkok
Mindig vasárnap / 11.00
2017. április 30.
Hegedű és verseny
MATINÉKONCERTEK – Szenvedélyek
Mindig vasárnap / 11.00 2017. március 26.
Szenvedélyem: a tánc – Juronics Tamás
HANG-SZER-SZÁM
Mindig szombaton / 11.00 2017. február 18. 2017. március 18. 2017. április 15.
Utazás Symphoniába – Fafúvósok Utazás Symphoniába – Rézfúvósok Utazás Symphoniába – A zenekar
ISKOLÁSKONCERTEK
2017. március 27., hétfő és május 11., csütörtök
Üzenet a Földről
2017. április 7., péntek
Irány Rio! – Világjáró muzsikusok
AJÁNLÓ
előzetes,
Stratégiai partnereink:
Stratégiai médiapartnereink:
A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Emberi Erőforrások Minisztériuma
Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter A szerkesztés lezárult: 2017. február 2. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!
ISO: 9001:2000