Müpa Műsorfüzet - Haydn: A teremtés (2017. január 1.) by Müpa Budapest

ÚJÉVI HANGVERSENY

Haydn: A teremtés 2017. január 1. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

mupa.hu

Csatlakozzon ingyenes hűségprogramunkhoz, gyűjtse a pontokat és élvezze a kedvezményeket!

mupa.hu/husegprogram

1 January 2017 Béla Bartók National Concert Hall

2017. január 1. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Haydn: The Creation Haydn: A teremtés

Oratorio in three parts, Hob. XXI:2 Text: Gottfried van Swieten

Featuring: Emőke Baráth – soprano Uwe Stickert – tenor Miklós Sebestyén – baritone

Oratórium három részben, Hob. XXI:2 Szöveg: Gottfried van Swieten Közreműködik: Baráth Emőke – szoprán Uwe Stickert – tenor Sebestyén Miklós – bariton

Purcell Choir (artistic director: György Vashegyi),

Purcell Kórus (művészeti vezető: Vashegyi György)

Orchestra of the Age of Enlightenment

A Felvilágosodás Korának Zenekara

Conductor: Adam Fischer The English summary is on page 19.

Vezényel: Fischer Ádám

Joseph Haydn Thomas Hardy festmĂŠnye

Újév a tengeren Egy már nem fiatal, de energikus osztrák úriember állt 1791 újév napján a La Manchecsatornát átszelő hajó fedélzetén, és lenyűgözve csodálta a tengert. Joseph Haydn volt az, néhány hónappal ötvenkilencedik születésnapja előtt, életében először tengeren, útban Nagy-Britannia felé. Közép-Európa egyik félreeső zugából indult el, a mai magyar–osztrák határon fekvő Eszterházáról, egy hercegi rezidenciáról, amelyen csaknem harminc évet töltött el udvari muzsikusként, zeneszerzőként, lényegében Esterházy Miklós, a „pompakedvelő“ szolgálatában. Miklós herceg azonban 1790-ben meghalt, és utóda iránt Haydn nem érzett olyan elkötelezettséget, hogy mindenáron maradnia kellett volna az udvarában. Meg aztán valószínűleg unta is már az elszigetelt „vidéki” életet. Ezért, amikor Johann Peter Salomon, a vállalkozó szellemű muzsikus megcsillantotta előtte annak a lehetőségét, hogy igen előnyös szerződéssel az akkori világ egyik fővárosába, Londonba viszi, Haydn – életkorára való tekintettel némi megfontolás után – örömmel mondott igent. Ott állt tehát 1791 újév napján Dover sziklái előtt, remélve, hogy életének új fejezete is szerencsés lesz. Európa-szerte nagy hírnévnek és tiszteletnek örvendett, műveit nyomtatásból ismerték, hatalmas mesterségbeli tudása, zenéjének eredetisége előtt fejet hajtottak. Azt azonban még csak gondolni sem merte, hogy az angol arisztokrácia és a londoni közönség rövid időn belül a lába előtt hever majd, ünnepli, kényezteti, s új műveinek – elsősorban a londoni szimfóniáknak – tömegeket megmozgató, lelkes fogadtatása lesz.

Dover sziklái

HAYDN: A TEREMTÉS

Londoni tartózkodásáról, amely egy hosszabb megszakítással négy évig tartott, naplót vezetett. Abban említi meg a tengerrel való találkozásának elementáris élményét, és egy másik, ugyancsak monumentalitásával ható zenei tapasztalatot is megörökít: Händel oratóriumainak előadásait a Westminster-székesegyházban, hatalmas kórus és zenekar közreműködésével. Haydn ekkor érezte meg a kórusban való énekelés közösséget formáló, együvé tartozást teremtő erejét, s azt, hogy egy nagy zeneszerző szavát egy egész nemzet lesi és érti. Mindezt megerősítette benne Európa első nemzeti himnuszának, a God save the King/Queen kezdetű egyszerű, de magasztos dallamnak ünnepek fényét emelő hatása.

Ferenczy Noémi: Teremtés (1913) Iparművészeti Múzeum

Haydn, aki addig egy arisztokrata udvar kicsiny, zárt, individuális világához szokott, és rövid bécsi tartózkodásai során is csak néhány főúri és polgári szalonban fordult meg, a zene és az emberek kapcsolatában új dimenziókat fedezhetett fel. Számára London nemcsak az új évet, hanem az új világot is jelentette.

HAYDN: A TEREMTÉS

A megtépázott kétfejű sas és egy zenekedvelő báró Haydn 1795-ben visszatért a Habsburg Birodalomba, ám korábbi munkaadóihoz, az Esterházyakhoz immár csak laza szálak fűzték. Bécsben telepedett le. Ezt követelte hírneve. Udvari állást nem vállalt – hatvanhárom éves volt akkor. A császárvárosnak volt szüksége rá, és nem elsősorban a császárnak. A rezidenciális zeneszerzőből világlátott és világhírű mester lett, nemzeti kincs, a nemzet komponistája. Ehhez a politikai háttér – zenei kifejezéssel élve – mintegy ellenpontként adott jelentős impulzusokat. A Habsburg Birodalom számos önbizalom-romboló sikertelenséget szenvedett el a megelőző években. 1790-ben meghalt a reformcsászár, Európa egyik vízióval és koncepcióval rendelkező uralkodója, II. József, aki halálos ágyán törvényeinek jó részét kénytelen volt visszavonni. Utódja, Lipót mindössze két évet uralkodott, majd Ferenc császár kudarcot kudarcra halmozott. Közben a régi Európát – a hatalmi viszonyokat tekintve és morálisan egyaránt – szétzilálta a francia forradalom, és csaknem minden politikai, diplomáciai, katonai akcióban a Habsburg Birodalom húzta a rövidebbet. A birodalom tehát recsegett-ropogott, és ilyen körülmények között fontos volt, hogy a soknemzetiségű alattvalók a Duna mentén legalább az erő és az összetartozás illúziójában részesüljenek. Zenéje által az idősödő Haydn ennek a történelmi pillanatnak vált egyik kulcsfigurájává. Ez a következtetés akár merésznek és légből kapottnak is tűnhetne, ha Haydn bécsi tervei és feladatai mögött nem állt volna egy magas rangú állami tisztségviselő, Gottfried van Swieten báró. A teremtés oratórium ötlete és szövegkönyve tőle való. Nevét a bécsi klasszikusok kora iránt érdeklődők jól ismerik. II. József udvari könyvtárának vezetőjeként ő ismertette meg Mozartot

Gottfried van Swieten

és Haydnt a megelőző kor zeneszerző-óriásai, Bach és Händel műveivel. Az ő szalonjában játszotta át Mozart Johann Sebastian Bach Wohltemperiertes Klavierjának prelúdiumait és fúgáit, valamint tőle kapta Händel Messiásának partitúráját, amelyet átdolgozott és előadott. Van Swieten báró holland családból származott, de már apja is a Habsburgok szolgálatában állott: Mária Terézia császárnő orvosa volt. Ő maga tanulmányai után diplomáciai pályára lépett, s gyorsan felívelő karrierje Nagy Frigyes császár birodalmi székhelyére, Berlinbe vezette. Nagykövetként ott nemcsak a felvilágosult uralkodó szellemi auráját élvezte, hanem kapcsolatba került Bach legjelentősebb muzsikus fiával, Philipp Emanuellel és néhány jelentősebb Bach-tanítvánnyal is. Innen az életre szóló érdeklődés Johann Sebastian Bach zenéje iránt. Van Swieten oly közismerten nagy szerepet játszott Bach és Händel felfedezésében, hogy az első, zenetörténeti jelentőségű Bach-könyv ajánlása is neki szól.

Michelangelo: A világosság és a sötétség szétválasztása A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója

Bécsi visszatérése csupán néhány évvel előzte meg II. József trónra lépését. Alatta a báró nemcsak az udvari könyvtár élére került, s ezt a posztját haláláig meg is tartotta, hanem ő lett – ma így mondanánk – a császár oktatásért és kultúráért felelős minisztere is. Ezt a megbízatást II. József halálával elveszítette, ám ezzel együtt is befolyásos udvari ember maradt, s több mint valószínű, hogy 1797-ben az ő ötletére bízták meg Haydnt a császári himnusz megkomponálásával. A híres Gott erhalte, zenei értelemben minden idők egyik legszebb himnusza, Ferenc császárt dicsőítette. Valódi üzenete azonban nem ez. Általa az osztrákoknak és a Duna menti, Habsburg Birodalomban élő népeknek lett közös énekük – nagy és elhatározó lépés volt ez a Duna-monarchia megteremtéséhez. Ekkoriban van Swietent és Haydnt más is foglalkoztatta: egy nagy, bibliai tárgyú oratórium, német szövegre, à la Händel – A teremtés.

„És lőn világosság”

Immanuel Kant

Senki más nem öntötte hangokba olyan egyszerűen s mégis elementáris erővel a napfény megjelenését, mint Haydn A teremtés kezdetén, a sötétség és az őskáosz ugyancsak zseniális ábrázolása után. Mintha a 18. század egész felvilágosodásmozgalma, Voltaire-től Kantig, egyetlen pillanatba sűrítve válna öntudatlanul is átélhetővé. A teremtés koncepciója és szövege – amely van Swieten és Haydn közös terveinek eredménye – a felvilágosult ember hitvallása, a német felvilágosodás egyik legszebb emléke Nagy Frigyes és II. József korának szellemében. A teremtés „főhőse“ maga Isten, aki a világ megalkotójaként és felépítőjeként áll a teremtett égitestek és élőlények mögött. Uralmát megannyi dicsőítő kórus énekli meg, érte születik meg a nagy mű. Haydn a komponálás idején mindennap térden állva adott hálát azért, hogy folytathatja munkáját. Ugyanakkor az isteni teremtés munkafolyamata logikus és racionális. Tehát egyfelől felfoghatatlan, másik oldalról nagyon is megérthető. A teremtő és az építész. A tervező és a kivitelező. A mindenekfelett álló törvény, amely szilárd alapot ad az emberi tudatnak, és a vizsgálódó értelem, a dolgok mikéntje és hogyanja. A „Bewußtsein” (tudat)

HAYDN: A TEREMTÉS

és a „Vernunft” (értelem) – ahogyan a kor legnagyobb gondolkozója, Immanuel Kant fejtegeti a Tiszta ész kritikájában. Haydn tudott Kantról, van Swieten pedig berlini éveiből akár személyesen is ismerhette. Kant könyvei az 1780-as, 1790-es évek nagy talányai, vitaanyagai, csodált eszmefuttásai voltak. A teremtés librettója, mely angol eredetű – feltételezés szerit Milton Elveszett paradicsomának mintájára írta egy Lidley vagy Lindley nevű, elfeledett költő –, világos és transzparens. A káosz bemutatása után három arkangyal, Gábriel, Uriel és Rafael meséli el a teremtés folyamatát: a fény megjelenését, a vizek és a szárazföld szétválasztását, és azt, hogyan alkotta meg az Úr a növényeket, a csillagokat, a nappalt és az éjszakát, az éveket, hónapokat, napokat, az állatokat (madarakat, halakat, négylábúakat, rovarokat és bogarakat), s végül, de nem utolsósorban az első emberpárt, Ádámot és Évát. Az ő megjelenésükkel fejeződik be a teremtés, tehát abban a paradicsomi állapotban, amelyben még minden teremtmény érintetlen, bűntelen, s tökéletes harmóniában él egymással és teremtőjével. A nagy mű szinte kontraszt nélküli. Van Swieten és Haydn csak a jót ábrázolja. A kórus hétszer – a teremtés munkanapjain és a pihenőnapon egyaránt – zengi el dicshimnuszát. A változatosság izgalmát A teremtés más rétegeiben kell keresnünk.

„Az én nyelvemet az egész világon megértik” Ezt válaszolta Haydn Mozartnak, amikor a jóval (huszonnégy évvel) fiatalabb kolléga így intette atyai jó barátját annak első londoni útja előtt: „Papa! Ön semmiféle nagyvilági nevelésben nem részesült, és túl kevés nyelvet beszél”. A sors úgy hozta, hogy Mozart egy évvel később meghalt; Haydn Londonban szerzett tudomást a haláláról, s az nagyon megviselte. A tőle idézett mondattal Haydn saját zenei nyelvére céloz, amelyet mindenütt megértenek (egyébként korához képest angolul is meglehetősen gyorsan és jól megtanult londoni tartózkodásának idején). Talán nem is azt kellene mondani, hogy zenéje könnyen érthető, hiszen egyike volt a legrafináltabban alkotó komponistáknak, hanem azt, hogy a Haydn-zene hatása remekül megtervezett, és sohasem téveszt célt. Haydn mindig pontosan tudta, milyen közönségnek komponál, és a mű hangvételével, bonyolultságának mértékével ehhez tartotta magát. A teremtés esetében egyszerű eszközökkel, nagyon erős, még a zenéhez nem értők számára is egyértelmű kifejezésre törekedett. A „lőn világosság” pillanata felejthetetlen: halk előkészítés után a teljes zenekaron, teljes hangerővel felharsan

a klasszikus összhangzattan alaphangzata, a C-dúr akkord. Rendkívül izgalmas a művet indító káosz zenéje. Bár a szólamok a kezdő c hanghoz képest merészen kalandoznak távoli hangnemekbe, és valóban nehéz tájékozódni a zenei folyamatban, a káosz voltaképpen mégis a teremtés előkészítő munkafázisa. Ez is megtervezett, mintha Isten egy kozmikus kohóban gyúrná az elemeket. A c hang háromszori hangsúlyos megszólalása bizonyos formai fegyelmet is kölcsönöz a bevezetőnek. És a zseniális részletek! A tengeri vihar ereje és lendülete, a földrengés és az azt felváltó idilli patak; a mező pasztorális zenéje, gyengéd természetpoézise. Vagy: napfelkelte à la Haydn: a hegedűkön és a fuvolán lépcsőzetesen (skálában) halad a kimért dallam felfelé, míg a basszus lefelé lépeget, a hangzástér kitágul, és megszólal a teljes zenekar. S mennyire más – hasonló eszközök alkalmazásával – a hold ábrázolása! Kimeríthetetlen az állatok hangjának, mozgásának zenei kifejezése: a sas büszke röpte, a pacsirta éneke, a galambpár turbékolása. Egy másik részben oroszlán ordít, tigris suhan, szarvas szökell, ló üget, békésen legel a nyáj, s a rovarok, bogarak elterjednek a föld felszínén; zenére fordítva: a mély hangzásszférákban. Az áriák témái egyszerűek, könnyen megjegyezhetők; többüket érezték már népiesnek is. Általában rövidek, egy-egy gesztus, mozdulat zenei pillanatai. A témáknak ez a természete a kórustételek homofon és polifon részeire egyaránt jellemző. Ez adja a mű erejének egyik titkát, és Haydn zenéje leginkább ebben találkozik a példakép Händellel.

Tintoretto: Az állatok teremtése

HAYDN: A TEREMTÉS

Domenichino: Ádám és Éva

Emberpár – rózsaszínben „Méltósággal és fenségesen, szépséggel, erővel, bátorsággal felruházva, az ég felé egyenesedve áll az ember, a férfi, a természet királya – így mutatja be Uriel a teremtett embert, akit Isten a saját képére formált. Hasonlóan ideális Éva leírása is. Szinte kínálja magát a szövegi rokonság A varázsfuvolával: „Férfi, nő és nő és férfi az istenségre hasonlítanak” – énekli ott Pamina és Papageno, nem egy pár, hanem két fél pár, hiszen a darab végén mindkettő megleli a maga párját. Ám éppen azért, mert ezek a szavak nem szerelmesek vagy házastársak szájából jönnek, mélyebb, általánosabb értelmet nyernek, s a frivol, forradalom előtti udvari világgal ellentétben a monogámia polgári értékrendjét hangsúlyozzák. Az új társadalom alapja Ádámok és Évák törvényesen szentesített kapcsolata: a család. Haydn egész életműve egyik legszebb pillanatával ajándékoz meg bennünket A teremtés III. részének kezdetén, amikor a régi barokk operák isteneinek megjelenéséhez hasonlóan „rózsás fellegekből” száll alá az első emberpár. A férfi és a nő lassú, ünnepélyes vonulása ismét A varázsfuvolát juttatja eszünkbe: a tűz és víz próbáját, amelyen keresztül Tamino és Pamina eljut a beavatottak kiválasztott csoportjához. Ráadásul a Haydn-zenekarban megszokott két fuvola helyett itt három játszik, ugyanabban a hangnemben, mint amelyben Sarastro a szent csarnokot magasztalja A varázsfuvolában. Amikor Mozart operáját Bécsben bemutatták, Haydn már elindult London felé, később azonban megismerkedett elhunyt barátja gyorsan népszerűvé váló remekművével. A varázsfuvola egyik legigazabb értője Haydn lehetett, merthogy ő tudta, mennyi valóságos utalás rejtőzik a műben a szabadkőművesek titkos világára, hiszen – Mozarthoz hasonlóan – tagja volt az egyik bécsi páholynak. Mindenesetre az ember megjelentetése a teremtés folyamatában nem nélkülöz rituális pillanatokat. Leegyszerűsítve mondható: A teremtés Haydn Varázsfuvolája – nemcsak az emberi méltóság apoteózisa miatt, hanem zenei stílusában is. Közérthetőség egyfelől, mély mondanivaló másfelől. A bonyolult egyszerűnek tűnik; az egyszerűség mögött különleges érettség, invenció, zenei tudás rejtőzik.

HAYDN: A TEREMTÉS

Újév a Müpában A nagy művet, amelyen Haydn két évig dolgozott, 1798 áprilisának végén mutatták be a bécsi – régi – Schwarzenberg-palotában, egy befolyásos egyesület anyagi támogatásával, óriási művészi elismerést és anyagi sikert eredményezve. Haydn maga vezényelt, a fortepianónál Antonio Salieri ült, a közönség soraiban a császárváros krémje foglalt helyet. Saját bevallása szerint Haydn kis híján elájult az izgalomtól és attól a hatástól, amelyet az általa komponált zene gyakorolt rá. A teremtést egyik legjobb művének tartotta, saját kiadásában jelentette meg, részt vett a későbbi nyilvános előadásokon, s élete utolsó közszereplése is A teremtés előadásához kapcsolódott. A mű korán megkezdte hódító útját, egyik első „külföldi” bemutatója Budán zajlott le 1800. március 8-án, Haydn vezényletével, József nádor és felesége, az orosz cár lánya, Alekszandra Pavlovna tiszteletére. A teremtés az európai zene egyik emblematikus remekműve lett, ikonná vált. De nem csak az ereklyének kijáró tisztelet az oka annak, hogy ez a mű a hangversenyélet repertoárjának kötelező darabjai, Bach passiói, Händel oratóriumai és Beethoven Missa solemnise mellé került. A teremtésre szükségünk van. Vágyunk arra, hogy valaki ismét megmutassa a világ szépségeit, és azt az érzést közvetítse, hogy jó élni a földön. Ezért válhat A teremtésből a mindenkori újrakezdés zenéje. Ezért csendül fel a Müpában ma, újév napján. Írta: Batta András

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Fotó © Raffay Zsófia

Fischer Ádám Budapesten zeneszerzést, majd Bécsben vezénylést tanult. Első munkahelye a Grazi Operaház volt, ezt követték Helsinki, Karlsruhe, München és Freiburg dalszínházai. 1987-től öt évig fő-zeneigazgató volt Kasselben, ahol Mahler Fesztivált szervezett. Ugyancsak 1987-ben részt vett a Nemzetközi Haydn Fesztivál létrehozásában Eisenstadtban, és megalapította az Osztrák–Magyar Haydn Zenekart. 2006 óta a Budapesti Wagner-napok művészeti vezetője. Irányításával és dirigálásával aratott nagy sikert a Müpában a Parsifal, a világon alighanem egyedülálló módon négy egymást követő napon előadott A nibelung gyűrűje, valamint a Trisztán és Izolda, a Lohengrin, a Tannhäuser, A nürnbergi mesterdalnokok és A bolygó hollandi. Fischer Ádám munkásságát 2008-ban Kossuth-díjjal ismerték el. Baráth Emőke a budapesti Zeneakadémián szerzett diplomát, majd a firenzei Luigi Cherubini Konzervatóriumban tanult. Részt vett többek közt Kiri Te Kanawa, Marton Éva, Nancy Argenta, Sass Sylvia és Deborah York mesterkurzusain. 2007-ben Karlovy Varyban harmadik helyezett lett az Antonín Dvořák Nemzetközi Énekversenyen, 2011-ben pedig első és közönségdíjat nyert az innnsbrucki Pietro Antonio Cesti Barokk Operaversenyen. Olyan neves dirigensekkel dolgozott már, mint Alan Curtis, Fischer Ádám és Takács-Nagy Gábor, s fellépett többek közt Aix-en-Provenceban, a Theater an der Wienben, a Théâtre des Champs-Elyséesben, a versailles-i Opéra Royalban és az amszterdami Concertgebouw-ban. Junior Prima-díjas művész.

HAYDN: A TEREMTÉS

Fotó © Sven Christian Schramm

Uwe Stickert Weimarban született, ahol kitüntetéssel végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ének szakán. Azóta fellépett többek közt a berlini Komische Operben, az esseni Aalto Theaterben, valamint Weimar, Heidelberg, Mannheim, Chemnitz, Nürnberg és Bielefeld színházaiban. Az utóbbi években érdeklődése a francia operák felé fordult, 2014 és 2016 között a Faust elkárhozásában (Berlioz), valamint Meyerbeer műveiben (A hugenották, A zsidó nő) is színpadra lépett. Koncerténekesként Bachspecialistának is tartják: a passiók Evangélistájaként nagy nemzetközi turnén érdemelte ki a közönség és a szakma dicséretét. Olyan karmesterekkel dolgozott együtt, mint Daniel Barenboim, Helmuth Rilling és Christopher Hogwood. Sebestyén Miklós a bécsi Belvedere Énekversenyen aratott sikere óta sok rangos európai operaházban szerepelt már (milánói Scala, Welsh National Opera, Theater an der Wien, Deutsche Oper am Rhein, Komische Oper Berlin, Oper Leipzig, Staatstheater Nürnberg). A Magyar Állami Operaházban 2011-ben lépett fel először, a New York-i Metropolitanben 2012-ben, a Budapesti Wagner-napokon pedig 2013-ban debütált A nürnbergi mesterdalnokokban. Olyan neves karmesterekkel és rendezőkkel dolgozott már, mint Fabio Luisi, Lorin Maazel, Fischer Ádám, Riccardo Chailly, Carlo Rizzi, Ulf Schirmer, Robert Carsen, David Pountney, Philippe Arlaud, Giancarlo del Monaco és Peter Konwitschny. Oratóriuménekesként is nemzetközileg elismert művész.

A Purcell Kórust 1990-ben Vashegyi György alapította, az angol barokk szerző Dido és Aeneas című operájának koncertszerű előadására. A kórus tagjainak mindegyike képzett muzsikus, énekes és hangszeres zenész, közülük sokan énekelnek más kórusokban is, és szólistaként szintén fellépnek más együttesekkel. A kórus repertoárjának gerincét a Gesualdótól Mozartig terjedő periódus zenéje alkotja, Fotó © Nagy Attila, Müpa de számos alkalommal megszólaltatnak későbbi kompozíciókat is. Rendszeres fellépői a Fertőd-Eszterházán rendezett historikus Haydn Fesztiválnak, valamint a Müpa régizenei hangversenyeinek, köztük a Régizene Fesztiválnak. A kórus elkötelezett résztvevője az újonnan felfedezett 17–18. századi kompozíciók jelenkori bemutatóinak. A Felvilágosodás Korának Zenekara – a Southbank Centre rezidens zenekara és a Glyndebourne-i Operafesztivál társult együttese – 1986-ban azzal a céllal alakult, hogy korhű hangszerekkel szólaltassa meg elsősorban a 18. század második felének zenéit. A választott korban keletkezett műveket azonban rég eljátszották, így ma már szélesebb repertoárból merítenek. Szervezetileg tökéletesen demokFotó © Posztós János, Müpa ratikus, önkormányzó a zenekar, s ennek köszönhetően a legkiválóbb karmesterekkel dolgozik együtt rendszeresen. Művészeti vezetője nincs, ehelyett úgynevezett vezető művészei (Principal Artist) vannak: John Butt, Sir Mark Elder, Fischer Iván, Vladimir Jurowski és Sir Simon Rattle.

HAYDN: A TEREMTÉS

New Year’s at the Müpa Budapest Joseph Haydn premièred his oratorio The Creation at Vienna’s (old) Schwarzenberg Palace in late April of 1798, in a concert that was supported by an influential association. He had worked on the masterpiece for two years and his labour was rewarded with tremendous recognition and bountiful riches. Haydn himself conducted the first performance, with Antonio Salieri seated at the fortepiano and the audience’s ranks swelled by the cream of the imperial city. Haydn himself later recounted collapsing backstage from the energy of the evening and the impact his own music had had on him. He considered The Creation to be one of his finest works and published it in a special edition. He also later took part in public performances, with even his final public appearance associated with this composition. The work was the first in a long series of triumphs: its first “foreign” première came under the composer’s own baton in Buda on 8 March 1800, and was in honour of Archduke Joseph, the Palatine of Hungary, and his wife, Alexandra Pavlovna, daughter of the Russian tsar. The Creation is one of the most emblematic and iconic masterpieces of European music, but it is not simply as a musical relic that it is included in the essential repertoire of the concert world alongside Bach’s passions, Handel’s oratorios and Beethoven’s Missa solemnis. The Creation is something we need. We yearn for someone to again show us again the beauties of the world and to impart the feeling that it is good to live on Earth. This is why The Creation can be – especially on New Year’s Day – quintessential music of constant renewal. This holiday performance features two of the work’s most inspired interpreters: the Orchestra of the Age of Enlightenment, established in 1986 in order to interpret first of all the music of the second half of the 18th century by period instruments, and the Purcell Choir, which was founded more than 25 years ago and is led by György Vashegyi. The presence of Adam Fischer, the conductor for the evening, and the soloists, who are all distinguished singers of works of both the genre and the specific era, guarantees a stylistically faithful and successful performance.

SUMMARY

Frédéric Champion orgonaestje

2017. február 3.

Fotó © Bonnie Nichol

FELFEDEZÉSEK

Szegedi Szimfonikus Zenekar

Közreműködik: Miklósa Erika – szoprán, Szabó Marcell – zongora Vezényel: Gyüdi Sándor

2017. február 12.

Szabó Marcell Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Rossini: A sevillai borbély

Közreműködik: Budafoki Dohnányi Zenekar Vezényel: Hollerung Gábor

2017. február 18.

RÉGIZENE FESZTIVÁL

Europa Galante

Vezényel: Fabio Biondi

2017. február 27.

RÉGIZENE FESZTIVÁL

Simone Kermes: Vihar

2017. március 1.

A lipcsei Tamástemplom Fiúkórusa

Vezényel: Gotthold Schwarz

előzetes,

AJÁNLÓ

Művészet és építészet képekben Keresse a Librinél, vagy a Vince Könyvesboltban a Müpában.

mupa.hu

Müpa élmény gombnyomásra

Kövessen minket közösségi csatornáinkon is:

mupa.hu

Stratégiai partnereink:

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Stratégiai médiapartnereink:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Emberi Erőforrások Minisztériuma

Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter A címlapon: Fischer Ádám Címlapfotó: Csibi Szilvia, Müpa A szerkesztés lezárult: 2016. december 15. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

ISO: 9001:2000