Sülysáp füzet by Katus Norbert

Sülysáp

Kiadja: Sülysáp Nagyközség Önkormányzata 2241 Sülysáp, Szent István tér 1. www.sulysap.hu Felelős kiadó: Horinka László polgármester Összeállította: Katus Norbert Közreműködtek: Antalicz Csaba, Pálinkásné Petik Éva, Tarnavölgyi László. Fotók: Ahogyan nagyszüleink látták (Kucza Péter), Bugyi Csaba, ifj. Kapás József, Katus Norbert Légi fotók: Sülysáp Nagyközség Önkormányzata, Tápió-vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány www.sulysap.hu. Lektorálta: Szücsiné Laczkó Eszter

A kiadvány a Patkós stúdió gondozásában jelent meg 2009-ben. www.patkosstudio.hu

ülysáp Nagyközség Önkormányzata és a magam nevében köszöntöm Önt!

Sülysáp a Gödöllői-dombság nyúlványainak legvégén elhelyezkedő, több mint nyolcezer lakosú nagyközség. Ön ennek a településnek a kiadványát tartja kezében. A dombok és a síkság találkozása, a települést keresztülszelő Tápió patak és az általa táplált halastavak gyönyörű természeti környezetet varázsolnak településünknek. A természet szépségei mellett a sülysápi emberek vendégszeretete a garancia arra, hogy az idelátogató sok-sok élménnyel gazdagodik nálunk! Ajánlom ezt a kiadványt minden érdeklődőnek, akik szívesen gazdagítják információikat településünkről. Ajánlom mindazoknak, akik e füzet segítségével kívánják felfedezni Sülysáp szépségeit. Kívánom, hogy az itt szerzett élmények után máskor is vendégül láthassuk Önt. Horinka László polgármester 3

ülysáp története Sülysáp története ötvözi az eredetileg két különálló település – Tápiósüly és Tápiósáp – történetét.

A Tápió-vidék már több mint hatezer éve lakott terület, az ôsi kultúrák hagyatékai (mezôgazdasági szerszámok, bronzművesek, kovácsok művei, a leányvár) megtalálhatók Sülyben. A források szerint honfoglaló törzseink közül Tarján törzse telepedett le itt. Szent István korában átlagos népsűrűségű terület. A 13. században említik írásos források a mai Sülysáp korai elôdjeinek nevét: három kisebb falu alakult ki egymástól nem messze: (Tápió) Sáp, (Tápió) Süly és Oszlár. Tápiósápot az 1200-as évek elején már említik írott források, de következô bô kétszáz évérôl nagyon keveset tudunk. Tápiósülyt IV. Béla – Oszlárral együtt – a Nyulak-szigeti apácáknak adományozta. A tatárjárás (1241–42) következtében az itt élô lakosság többsége elpusztul, vagy elmenekül, de a veszély elvonultával megkezdôdik a népesség növekedése, a késôbbi falvak és a jobbágyság kialakulása. A 16–17. században nagy pusztítások érték e vidéket. 1526 és 1546 között még nem érik károk a két falut: az 1546-os összeírásokból a hódítások elôtti – középkori – gazdasági állapot rajzolódik ki. Elsôként a török vonulások következtében néptelenedett el majdnem teljesen Süly és Sáp. Az 1570-es évektôl kezdôdik a népesség lassú visszaáramlása, 1576-ban a jegyzékekben ismét szerepel a két falu. A hamarosan, 1591-ben kirobbanó tizenötéves háború viszont sokkal nagyobb pusztulást hozott, a teljes vidék elnéptelenedését eredményezte. A háborút lezáró bécsi béke (1606) után újra benépesül Süly. Ebben nagy 4

szerepe van az akkori földbirtokos Bosnyák Juditnak, aki különbözô eszközökkel segítette a letelepedést. Sáp csupán az 1700-as évek elején nyeri vissza korábbi lakosságszámát. A Rákóczi-szabadságharcban a sápi birtokos, Sôtér Tamás generális kapitányként a fejedelem oldalán harcolt. 1705 júliusában német és rác csapatok megrohanták Kókát, Szecsôt, Sülyt és Sápot. Ismét pusztává váltak, s a helyzetet tovább rontotta egy pestisjárvány. Békés fejlôdés csak az 1711-es szatmári béke után következhetett: az 1728-as összeírás jelenti lakottnak ismét a két falut, s megjelenik az elsô földesúri kúria. Ekkortájt a hizlalt marha a legfontosabb kiviteli cikk. A szentistváni, mendei, billei pusztákat bérelték a sülyiek legeltetésre. Mivel a 16–17. században nincs vásártartási joga a két falunak, a mezôgazdasági termékeket Gyöngyös, Jászberény, Cegléd és Nagykôrös vásáraiban értékesítették. Az újratelepülés az 1750-es évekig tartott. Nagy szlovák kisebbség települt a faluba (fôleg Sápra), s ugyancsak jelentôs zsidó közösségrôl is van tudomásunk, amirôl a ma is megtalálható zsidó temetô, valamint a múlt században átépített, majd lebontott zsinagóga maradványai tanúskodnak. Az 1726-ban Sülyben összeírt 84 jobbágyból 39 már 1700 elôtt is itt lakott. Tápiósáp 1700-as évekbeli virágzását az akkoriban épült temérdek műemlék bizonyítja: a Sôtérek kastélya, a Grassalkovichok vadászlaka, a Hevesy-kastély, szobrok, Kálvária-kápolna. A 18. században földbôség jellemezte az itteni jobbágyokat: közepes földterület jutott nekik. Megjelentek a zsellériparosok: volt már kovács, mészáros, molnár és kocsmáros is. 1848-ban az isaszegi csatába vonuló honvédsereg Tápiósülyön és Tápiósápon keresztül haladt. 5

Az iparban féloldalas fejlôdés alakult ki több történelmi tényezô miatt. Míg Süly egy fontos kereskedelmi út mentén fekszik, addig Sáp zártabb, távolabb esik ettôl az úttól. Ezt a féloldalas fejlôdést tovább erôsítette az 1882-ben átadott Kôbánya–Szolnok vasútvonal is, hiszen elsôsorban Sülynek jelen tett elônyt. A vasút ösztönzôen hatott Tápiósüly iparára. Két malomról tudunk a községben, 1910 után már bank is található a faluban, s említésre méltó az állomás mellett épült szálloda és vendéglô, melynek épülete ma is megtalálható. Az 1880-as évek elején épült a Budapesti Honvéd Helyôrség katonai tábora a mai Szilvafasoron, mely az elsô világháborúig a honvédek szálláshelyéül szolgált. Az elsô világháború alatt fogolytáborrá szervezték, az 1930-as években már a leventék kiképzôközpontja. 1942-tôl zsidókat és nemkívánatos személyeket hoztak ide, majd innen munkaszolgálatra szállították tovább ôket. 6

A szovjet hadsereg 1944 novemberében foglalta el a két falut, de nem telepedett meg, hamarosan tovább is vonult. A nagybirtokokat itt is hamarosan – már decemberben – felosztották. A két falu elôször 1950-ben egyesült Sülysáp néven, de a fennálló lakossági feszültség miatt négy évvel késôbb szétvált, s 1970-ben egyesítették végérvényesen a két települést. (A közös közművek megépítése miatt mára teljesen egybeolvadt az egykor különálló két falu.) A termelôszövetkezet 1960-ban alakult meg, hamarosan jól működô mezôgazdasági munka alakult ki a növénytermesztés, állattenyésztés és egyes melléküzemágak terén is. 1952-ben a maglódi és a sülysápi ÁFÉSZ összeolvadásából alakult Alsó-Tápió menti ÁFÉSZ bonyolította teljes egészében a vonzáskörzet – Tápiósüly, Tápiósáp, Úri – gazdasági életét. Központi szerepét a közel 500 alkalmazott is mutatja. A termékekbôl jelentôs mennyiséget exportáltak külföldre is (Franciaország, USA, Olaszország). 1972-ben új, korszerű épületbe költözött a tápiósülyi iskola (ma Móra Ferenc Általános Iskola), ami korábban több épületben működött. 1977–1988-ig a sülysápi tanácshoz csatolták Úri község tanácsát, így 11 évig a két község irányítását a közös tanács végezte Sülysápról. A közös tanács közigazgatási területén közel tízezer ember élt akkor. 1990. október 8-án alakult Sülysáp Nagyközség Önkormányzata. 1991-ben adták át a tápiósülyi általános iskola tagiskolájának új épületét a szôlôstelepi részen, 1996-ban költözött új épületbe a korábban a Sôtérkastélyban működô tápiósápi (ma Szent István) általános iskola. 7

ülysáp hírességei Szirtes Ádám

1925. február 10-én született Tápiósápon (ma Sülysáp), ahol kezdetben summás, majd szíjgyártóinas volt. 1948-ban a Talpalatnyi föld Góz Jóskájaként egy csapásra ismert és népszerű lett. A Színház- és Filmművészeti Fôiskolán 1950-ben szerzett diplomát. Ízes beszéde, alkata miatt kezdetben színpadon is fôleg parasztfigurákat játszott, de késôbb sokféle karaktert megjelenített, amelyért díjak sorával jutalmazták: Jászai-díj (1955), érdemes művész (1970), kiváló művész (1983), Kossuth-díj (1988). Önéletírása befejezésében a halál akadályozta meg. Életét Budapesten, 1989. július 27-én fejezte be. Sírja a Farkasréti temetőben látogatható.

Hevesy György Hevesy György (Budapest, 1885. augusztus 1. – Freiburg im Breisgau, 1966. július 5.) Nobel-díjas magyar vegyész, kifejlesztett egy radioaktív jelzô módszert, amellyel kémiai folyamatokat lehet tanulmányozni: például állatok metabolizmusát. A róla elnevezett, Dózsa György utca 110. szám alatt található egykori Hevesy-kúria nyári lakhelyéül szolgált. Mára díszes kapuja (a Szent István Általános Iskola kapuja) árulkodik az épület egykori szépségérôl. A kastélyhoz tartozott egy botanikus kert, melynek faritkaságai közül néhány még ma is látható a Hevesy parkban. 8

A Sôtér család Ha van család, mely sokat tett településünkért, az a Sôtér család. Több mint 100 éven át jelentôs szerepet töltöttek be a 17–18. századi falu életében. Az „elsô” Sôtér Ferenc volt, akirôl annyit tudunk, hogy Gyöngyösrôl származott, és 1659-ben szerzett nemeslevelet. A 17. század közepén visszafoglalt Pest megye elsô alispánja lett. Fôként Sápon hagyták maradandó nyomaikat: nagyon gazdag család volt, és nem restelkedtek javaikat a falu – Sáp és Süly – javára fordítani. Igazi jótékony, vallásos emberek voltak, méltók arra, hogy nevüket századok múltával is emlegessék az itt lakó emberek. Sôtér Gábort 1738-ban fôszolgabírónak választották meg. Feleségével, Urbányi Erzsébettel négy gyermeket neveltek: Évát, Juliannát, Borbálát és Franciskát. Éva és Franciska szüzességi fogadalmat tettek, Julianna egy bizonyos Kiss Sándorhoz ment feleségül, ám gyerekeik nem születtek. Egyedül Borbála vitte tovább a családi vérvonalat: Ethele Antal (az ôslakos család) feleségeként 5 lánynak adott életet. Jótékony ittlétüket bizonyítja pl. a Sôtér-kastély, a sápi templom, a Sôtér-kápolna. 9

ülysáp műemlékei Sôtér-kastély

A késô barokk kastélyt a 18. század közepén a Sôtér család építtette. A kastély egyemeletes, késô barokk stílusban épült, szabadon álló építmény, melyet az évek során folyamatosan bôvítettek. A kastélyépület 1945 elôtt a katolikus egyház tulajdona volt, az irgalmasrendi apácák zárdájaként és óvodaként működött. A II. világháború után, 1996-ig általános iskolai oktatás folyt benne. Az épület jelenleg üres, felújításra vár.

Grassalkovich-vadászlak Ôsfákkal övezett parkrész szélén áll a részben manzárdtetôs, egyemeletes, 1770 körül emelt épület. Az igényes késô barokk együttes a Grassalkovich család vadászkastélya volt. A belsô boltozatos szobáiban a 19. század elejére tehetô díszítôfestést tártak fel a közelmúltban. Itt pihent meg Petôfi 1845. július 10–11-én, 10

amikor barátjával, Vahot Imrével meglátogatta annak Tápiósápon élô testvérét. Az 1970-es években parkjában több ipari gyártócsarnok épült, a kastélyban pedig sokáig a termeléshez kapcsolódó adminisztráció kapott helyett.

Hevesy-kastély díszkapuja A kanyargós Dózsa György úton található az egykori, mára jelentôsen átalakított Hevesykúria. Nevét építtetôjérôl, a Nobel-díjas kémikus, Hevesy Györgyrôl kapta. Az épület 1840 körül épült, klasszicista és romantikus stílusban. Hatalmas és botanikai különlegességeket is tartalmazó kertje volt. Mára csak az egyik szárnya látható, mivel az épület másik részét lebontották, iskola épült a helyén. Díszes nagykapuja felújítva ma is megtekinthetô. 11

Sápi (Szent István-) templom Sôtér Gábor 1720 körül fából, 1748ban kôbôl építtetett kápolnát, amit 1759-ben templommá bôvítettek ki Szent István király tiszteletére. Barokk stílusú, boltozatos belsejében igényes oltárokat, barokk szószéket, keresztelôkutat, sekrestyeszekrényt, padokat láthatunk. A fôoltáron az ismeretlen szerzôtôl származó 18. századi oltárkép: Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának.

Sülyi (Kisboldogasszony-) templom A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom 1498-ban épült, a Tápió mente egyetlen gótikus műemléke. Bizonyos forrásokból arra lehet következtetni, hogy már az Árpád-korban is állt a helyén templom. A török hódoltság alatt erôsen megrongálódott, a 18–19. század folyamán is több ízben bôvítették a gótikus eredetű hajót és szentélyt. Síkmennyezetes belsejének korábbi berendezésébôl a fôoltár – melyet barokk szobrok díszítenek – és a tabernákulum látható. Oltárképe a 19. század közepérôl való, Szűz Mária születését ábrázolja. 12

Nepomuki Szent János szobrok A barokk szobrok (Dózsa György u. 3/A, 149) a XVIII. Század második feléből származnak. A sápi településrészen állnak. A 3/A számú ház kertjében található alkotás érdekessége a talapzaton található „fekvő Szent Rozália”-szobor.

Szentháromság-szobor K álvária-kápolna

A Szent István tiszteletére felszentelt templom mellett találjuk a Sôtér család adományából 1776-ban épült Kálvária-kápolnát. A kör alaprajzú barokk stílusú építményt füzérek és címer díszíti. Kelet-KözépEurópában csupán 5 ilyen építményrôl tudunk, folyamatban van a világörökség részévé nyilvánítása.

Olasz emlékmû A tápiósülyi fogolytáborba deportált és itt elhunyt 129 fiumei olasz polgár emlékére emelték 1996-ban.

Hôsi emlékmû A Hevesy parkban található emlékmű az I. és II. világháború tápiósápi áldozataira, valamint a kommunizmus sülyi és sápi áldozataira emlékeztet.

I. világháborús emlékmû II. világháborús emlékmû Román emlékkereszt és -tábla Pávát tartó lány szobra Munkaszolgálatra hurcoltak emlékköve

Szent István-szobor 13

ülysáp természeti adottságai és értékei

Sülysáp a Tápió-vidék észak-nyugati peremén helyezkedik el a Gödöllôi-dombvidék közvetlen szomszédságában. Földrajzi fekvésébôl fakad tájképi változatossága. A dombság nyúlványai északnyugatdélkeleti irányban ereszkednek le a település területén. A tápiósápi falurész teljes hosszában a Sápi-patak völgyében húzódik, de ugyanígy a sülyi ófalu is az Alsó-Tápió völgyét követi. Délrôl szintén löszdombok határolják, melyek Mendétôl Sülysápig párhuzamos vonulatokat alkotnak. A keleti, szôlôstelepi rész azonban már a Tápió-vidék homokbuckásaival mutat rokonságot. A dombhátakat egykor borító tölgyesek mára sajnos teljesen eltűntek. Az intenzív mezôgazdasággal óriási területeket vontak szántóföldi művelés alá. Az erdôk szinte csak azokon a dombtetôkön maradtak meg, ahol már túl meredek a terep a műveléshez. Ezeket ma többnyire a betelepített akác- és erdeifenyô-ültetvények alkotják. 14

A falu fô vízfolyásának, az Alsó-Tápiónak a medrét az 1960-as évek végén szabályozták, az 1963-as nagy árvizet követôen. Viszont a Sápi-patak településen kívüli részét még az eredeti égeres, kôrises ligeterdô kíséri egészen a forrásig. Ugyanígy szép ligeterdôk kísérik a sápi Mogyorós-völgyben, és a sűrűpusztai Nádas-völgyben felfakadó patakok mentét, valamint a Tápió Sülysápról kilépô szakaszát. Hagyományos értelemben vett védett terület Sülysáp területén nem található, azonban vannak úgynevezett „ex lege” (törvény erejénél fogva általánosan védett) területek. Ezek közé tartozik valamennyi patak forrása, a Felsô-Tápió menti lápterület (Nagy Mocsarina) és az Úri út melletti dombtetôn lévô Leányvár, mely egy bronzkori földvár maradványa. S bár nem Sülysáp közigazgatási területéhez tartozik, mindenképpen meg kell említenünk a Sápi-patak forrásvidékét, mely már a Gödöllôi-dombvidék Tájvédelmi Körzet része. Látnivalók Sülysápon

Sápi halastavak és forrás Sülysáp legszebb és legkedveltebb kirándulóhelye a sápi halastavak és a Sápi-patak forrása. A tavak a Forrói útról közelíthetôek meg a település utolsó házait elhagyva 2 kilométerre. A három tóból álló víztározórend szert a patak felduzzasztásával hozták létre völgyzáró gátak emelésével. S bár az így kialakított tavak mesterségesek, az élôvilág az elmúlt évtizedekben egyre jobban birtokba 16

vette ôket. Partján öreg fűzfák csoportosulnak, a sűrű nádasokban gazdag madárvilág fészkel. Leggyakoribb madarai a tôkésrécék és a szárcsák, de elôfordulnak szürke és vörös gémek, nagy kócsag és kárókatona is. A tórendszer egyben jelentôs kétéltűszaporodóhely, és több hüllô is kötôdik a területhez (pl. vízisikló, mocsári teknôs). Emellett a lápi-mocsári növényzet is tartalmaz értékes növényfajokat: mocsári nôszôfű, széleslevelű gyapjúsás, vörös acsalapu. A horgászok mellett a halállomány második legnagyobb fogyasztója, a vidra, mely kiemelkedôen nagy számban él part menti kotorékaiban. A tavakat elhagyva még másfél kilométert kell megtennünk, hogy elérjünk a Sápi-patak eredetéhez. A forrás közvetlen környezete ki van építve, szájában egy óriási malomkô hever, mely mellett a mélybôl felfakad tiszta, hűs vize. Az egyik legszebb forrás a Tápióvidéken. Tiszta vizét akár meg is kóstolhatjuk. 17

Kotlina-völgy, Vadalmás Bár közigazgatásilag már nem Sülysáphoz tartoznak, de ha már a forrásnál járunk, mindenképp érdemes egy kis kirándulást tenni a forrásvölgy (Locsodpuszta) feletti dombokra. A domboldalakon a Gödöllôidombságra jellemzô tatárjuharos lösztölgyes maradványait láthatjuk kisebbnagyobb foltokban a vadvirágos löszgyepek és cserjések mellett. Ezek a tölgyes állományok már viszonylag fajgazdagok, bennük több védett és fokozottan védett növény-, valamint állatfaj él. Az aljnövényzetben megtalálható a nagyezerjófű és több talajlakó orchidea: a tarka kosbor, a fehér és piros madársisak, és a korhadéklakó madárfészek is. A cserjék leggyakoribb képviselôi a csíkos kecskerágó, a kökény és az egybibés galagonya. A domboldalakat borító löszgyepek is számos ritkaságot rejtenek. Az aranysárga tavaszi hérics mellett, elôfordul a lila virágú bunkós hagyma, a kúszó szárú pusztai meténg és a Szent László-tárnics is. Az itteni erdôkben fészkelô madarak közül kuriózum a holló. 18

Sápi homokbánya és a Kukli-hegy A Dózsa György út végén meredek emelkedô visz az egykori sápi homokbányákhoz. Valamikor innen nyerték az agyagot a falu vályogházainak építéséhez. Később a tégla megjelenésével mind elhanyagoltabbá vált üres bányát új lakók vették birtokba. A meredek partfalakba apró lyukak tucatjait láthatjuk ma is. Parti fecskék és gyurgyalagok vájják költôüregeiket az agyagfalba. Némelyik akár egyméteres mélységig is benyúlik. Mindkét madárfaj védett, és ez az egyetlen elôfordulásuk Sülysápon, ezért fokozott figyelmet érdemelnek. A bányák felett szép homoki gyepek borítják a Kukli-hegyet, a homoki társulások jellegzetes fajaival. Az állományalkotó magyar csenkesz mellett megtalálhatjuk a fürtös gyöngyikét, az apró tyúktaréjt és a homoki pimpó sárga virágait. Ezek a homoki legelôk utolsó maradványai a településen. A Kukli-hegyrôl szép kilátás nyílik a sápi falurészre.

Hevesy park Sülysáp legnagyobb parkja, mely a Sápi-patak jobb partján húzódik mintegy 5 hektáros területen. Nyugati része a területre jellemzô egykori ártéri növényzetet ôrzi, míg keleti része egy 19

régóta gondozott park képét mutatja. A focipálya melletti (nyugati) rész egy vadregényes ártéri rengeteg, melyben az eredeti keményfás (tölgy-kôris-szil) és puhafás (fűz, nyár) ligeterdô képviselôi egyaránt megtalálhatók. Az idôs, terebélyes fák és a sűrű bozót kitűnô fészkelô- és búvóhely az állatok számára, és gazdag madárvilágnak adnak otthont. Az aljnövényzet általános erdei fajokból tevôdik össze: erdei szálkaperje, gyömbérgyökér, vérehulló fecskefű és nagy területeket borít be a borostyán. Területén több helyen vannak kisebb vizenyôs mélyedések, melyeket nád és sás borít, sôt, jelen van a mocsári nôszirom is. Mint zavartalan és természetes működésű ártéri erdô kitűnô menedékhely az élôvilágnak a sápi falurész közepén. Az iskola melletti rész, amelyben játszótér lett kialakítva, már a múlt században is gondozott park volt, melyet valószínűleg a Hevesy-család alakított ki. Erre utalnak a kocsányos tölgy és fehér nyár mellett elôforduló idôs tájidegen fák: a platán, a zöld juhar, a nyugati ostorfa, illetve két óriási mocsárciprus is, mely igazi különlegesség. A park további érdekessége, hogy itt találhatók Sülysáp legidôsebb tölgyfái, melyek a százesztendôs kort is meghaladják. 20

K astélykert A volt szôlôsi iskola épülete mögött egy hangulatos, idôs fákból álló kb. másfél hektáros park található. Északról az Alsó-Tápió szôlôstelepi ága határolja, mely üde termôhelyet biztosít a növényzetnek, és nagyon hangulatossá teszi a ligetet. A játszótér környezetében vadgesztenyefák és feketefenyôk sorakoznak, de az igazi famatuzsálemek a kastély épülete mögött találhatók. Ahogy a kis ösvényen beljebb hatolunk az „erdôbe”, száz év körüli kocsányos tölgyeket, és óriási, több öles fehér nyárokat láthatunk, valamint közöttük elég nagy számban a kemény, rücskös kérgű nyugati ostorfával is találkozhatunk, melynek fiatal hajtásai mindenütt jelen vannak. A park közepén lévô kis dombon az aljnövényzetben megtalálható a széleslevelű salamompecsét is, melynek levelei a gyöngyvirághoz hasonlítanak. A liget nagyon hasonlít az egykori eredeti vegetációra, mely a fehér nyárakkal elegyes homoki tölgyes volt. Lehet, hogy ez az utolsó maradványa Sülysápon ennek a társulásnak, de az is elképzelhetô, hogy a tölgyeket az egykori tulajdonosok ültették az ostorfával együtt, mely tipikus parkfa volt a múlt században. Mindenesetre ez semmit nem von le a hangulatos, idôs park szépségébôl. 21

úraútvonalak Sülysápon

Az országos turistaút-hálózatból Sülysápon a zöld+ és a sárga túraútvonalak haladnak át. Amennyiben a sülysápi vasútállomást vesszük kezdôpontnak, két különbözô irányba indulhatunk útnak a zöld+ jelzésen. A túraútvonalak kerékpárral is bejárhatók.

1. sz. túraútvonal: Vasútállomás–Tápiósüly– Oldal-hegy–Tápiószecsô (v. úri halastó) Az aluljáró déli feljáróján feljôve a Szilvafasoron haladva jutunk el a település központjába, a Szent István térre, ahol a Wass Albert Művelôdési Ház, a polgármesteri hivatal és a névadó, Szent István kôszobra található. A hivatal kertjében áll a Pávát tartó lány szobra, a hivatal falán, valamint a bejárat melletti emlékkövön pedig emléktábla hirdeti, hogy egykor katonai tábor állott a községháza helyén. Az út végén jobbra fordulva hamarosan átkelünk az Alsó-Tápió hídján és elhaladunk a piactér mellett. A 31-es fôúthoz érve balra forduljunk az ófaluba. A jelzés a Fô úton visz tovább, de ha a zebrán átkelünk, és a Kápolna utcán megyünk tovább, régi falusi lakóházakat is láthatunk. Kb. 400 m múlva elérjük a sülyi római katolikus templomot, mely a Tápió-vidék egyetlen gótikus temploma. Ha itt járunk, érdemes felmenni a temetôdombra, ahonnan szép kilátás nyílik az egész községre. A zöld+ jelzés a Fô úton visz tovább egészen a Szôlô útig, mely aszfalt-, majd homokúton keresztül vezet ki a faluból. Az utolsó háztól kb. 700 m-re egy vascsô oszlopnál ismét jobbra fordulunk. Az út emelkedik, akác- és nyárerdôkön visz keresztül, mígnem egy újabb elágazáshoz érünk. Ha egyenesen megyünk tovább a zöld ∆ jelzésen a Nádas-völgyön keresztül az úri halastóhoz jutunk. Amen�nyiben a zöld+ útvonalon folytatjuk utunkat az Oldal-hegy gerincén, utunk végén a szomszédos Tápiószecsôre érkezünk. 22

2. sz . túraútvonal: Vasútállomás–Besnyôi-dûlô – Tabacsiszka–Kistelek–Sápi halastavak–Forrás Az állomásépület elôtt elhaladó Vasút úton jobbra induljunk el, majd az elsô keresztezôdésben a Deák Ferenc utcán menjünk fel a Szent Imre utcáig. Itt balra fordulva sétáljunk fel egészen az utca végéig. A Petôfi Sándor utcához érve jobbra fordulunk és az aszfaltutat is elhagyva kimegyünk a faluból a Besnyôi-dűlôig. Ezen a földúton kb. 2 km-t gyalogolunk a víkendházak és szôlôskertek mentén egészen a második útkeresztezôdésig. Itt a sárga jelzésen balra fordulva betérhetünk a sápi homokbányákhoz és a faluba, vagy egyenesen továbbhaladva 300 m után ismét megtaláljuk a sárga jelzést. Ha egyenesen haladunk tovább, kb. 2 km után ismét keresztezôdéshez érünk, ahol a sárga jelzés balra fordul meredeken emelkedve. A Tabacsiszka gerincén átkelve hamarosan meglátjuk a Forrói utat lenn a völgyben. Az útkeresztezôdésben elhagyott épületek láthatók. Mi jobbra forduljunk a földúton a távoli házak felé. Néhány száz méter után beérünk Kistelek házai közé, és hamarosan elérjük a halastavakat is. A tórendszer északi oldalán haladjunk tovább, és gyönyörködjünk a tájban. Az utolsó tavat is elhagyva még kb. 2 km-t kell gyalogolni egyenesen a sárga jelzésen, míg elérünk a forrásig. A sárga jelzést követve a dombokon át Pécelre juthatunk, vagy a Forrói úton visszatérünk Sülysápra. Amennyiben térképpel rendelkezünk, az útvonal több ponton is tetszés szerint módosítható. A fenti leírás a felfestéseket követi. 23

ass Albert Művelôdési Központ

„A magyar hazát ma elsôsorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá.” Meggyôzôdéssel hiszem az 1920-as évek nagyformátumú kultuszminiszterének, Klebelsberg Kuno mondatának mai igazát. A sülysápi Wass Albert Művelôdési Központ és a Kapás József Helytörténeti Gyűjtemény igyekszik a maga szerény eszközeivel szolgálni ezt az ügyet. Az intézmény színpadát, nézôterét folyamatosan megtöltik a klubok, iskolák, óvodák, kulturális csoportok „hozott” programjai. A WAMK-ban egy művelôdésszervezô-intézményvezetô dolgozik azon, hogy az intézmény saját szervezésű rendezvényei is minél több érdeklôdôt vonzzanak a jövôben a kultúra házába. Az Ebadták színjátszóinak öt, az Atom Dance táncosainak két teltházas elôadása, a két nyugdíjasklub programjai mellett a Tápiómente Táncegyüttes gálája, 24

a Szirtes-kiállítás, az erdélyi Boróka néptáncosainak Szent István-napi szereplése, a Horthyfilm vetítése, a sülysápi bornap és a rendszeressé váló, óvodásoknak szervezett koncertekszínházak sikere, az intézmény és a település néptáncegyüttesébe jelentkezett gyerekek nagy száma (A fiúkat még várjuk!) ad reményt arra, hogy a jövôben a sülysápi közönség bátrabban tiszteli meg majd házunkat a figyelmébe ajánlott következô programjainkon is. A programokról a Sülysápi Hírforrás és a tapiokultura.hu világhálós újság folyamatosan informálja a közönséget. Számítok Önökre! Tarnavölgyi László művelôdésszervezôintézményvezetô Tel.: 06-30-407-39-74 E-mail: tarnavolgyi.l@gmail.com Honlap: www.tapiokultura.hu 25

apás József Helytörténeti Gyűjtemény Sülysáp, Dózsa György u. 105.

A Helytörténeti Gyűjteményben megismerhetjük Sülysáp nagyközség múltját, az itt élô lakosság szokásait, eszközeit, népviseletét, életmódját, kultúráját, valamint az ezeket tükrözô hagyományôrzô munkáját. A tárlatban helyet kaptak Sülysáp híres szülöttei, kiemelkedô személyei, mártírja is. A közel ezer kiállított tárgy híven tükrözi a 20. század eleji életet. Nyitva tartás: Májustól szeptember végéig a helyi újságban megjelölt napokon 15 órától 18 óráig. Nyitvatartási idôn kívül bejelentkezés alapján. További információ és bejelentkezés az alábbi telefonszámokon:

Kapás József múzeumi gondnok: 06-29-435-750 06-70-263-09-99 Tarnavölgyi László művelôdésszervezô 06-30-407-39-74 Katus Norbert 06-30-989-25-01 26

A kiállított tárgyak téma szerinti csoportosítása:

tisztaszoba

ipar

konyha

háziipar mezôgazdaság 27

ivil szervezetek, sport

Sülysápon viszonylag nagy számban képviseltetik magukat az alapítványok, egyesületek, amelyek széles palettájából választhatnak a helyiek, és lehetnek azoknak tevékeny tagjai. Szent István Általános Iskola Alapítványa

Községi Sportkör: Labdarúgó-szakosztály Kézilabda-szakosztály Taekwon-do-szakosztály Tápiómente Ökölvívó Egyesület Sülysápi Amatőrcsillagász Egyesület Falu Érdekvédelmi Közösség

Móra Ferenc Általános Iskoláért Alapítvány

Tápió Természetvédelmi Egyesület

Egészséges és Erkölcsös Ifjúságért Összefogás Sülysápért Egyesület Alapítvány „Sülysápért” Közalapítvány

Sülysápi Polgárőrség Bogdán Flórián Önkéntes Tűzoltó Egylet

Sülysápi Nyugdíjas Hagyományőrző Pávakör

A település sportélete is igen gazdag. A labdarúgás, a taekwon-do, a kézilabda és az ökölvívás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a lovaglás. 2007 óta már hagyomány a kistérségi futónap, ahol a környező települések gyer mek, ifjúsági és felnőtt indulói mérhetik össze gyorsaságukat.

Barátság Nyugdíjas Klub Gyermekszív Nagycsaládos Egyesület Tápiómenti Kisbárka Egyesület EBADTÁK Amatőr Színjátszó Egyesület Atom Dance Tánccsoport 28

1%-os felajánlás lehetôségei sülysápi alapítványok, egyházak részére: Magyar Katolikus Egyház technikai szám: 0011 www.katolikus.hu Magyar Református Egyház technikai szám: 0066 http://www.reformatus.hu/ Magyar Baptista Egyház technikai szám: 0286 http://www.baptist.hu/ Evangéliumi Pünkösdi Közösség technikai szám: 0138 http://www.epk.hu/ Sülysápi Móra Ferenc Általános Iskoláért Alapítvány a kedvezményezett adószáma: 18680250-1-13 http://moraiskolasulysap.5mp.eu/ Sülysápi Szent István Általános Iskoláért Alapítvány a kedvezményezett adószáma: 18679360-1-13 http://www.sapiskola.fw.hu/ Sülysápért Közalapítvány a kedvezményezett adószáma: 19184692-1-13 Egészséges és Erkölcsös Ifjúságért Alapítvány a kedvezményezett adószáma: 19180117-1-13 www.tapio.hu 29

itélet Tápiósülyi Kisboldogasszony Egyházközség

A középkori plébánia alapításának éve ismeretlen. A török hódoltság után 1728-ban alapították újra az egyházközséget. A plébánia a Római Katolikus Egyház szervezetében, annak tagjaként áll fenn. A Váci püspökséghez tartozik, fenntartói a hívek, illetve a püspökség. Hitéleti alaptevékenységen túl öntevékeny ifjúsági foglalkozások, sérült gyerekek közössége, szeretetszolgálat, óvodai foglalkozás, énekkar és egyéb kulturális tevékenységek állnak a hívek rendelkezésére. Tápiósápi Szent István Egyházközség

A Váci Püspökséghez tartozó Római Katolikus Egyház sápi plébániáján 1754-ben kezdődtek el az anyakönyvi bejegyzések. Alapításának éve is ezen időszakra tehető. Az egyházközség lélekszáma megközelítőleg 2000 fő. A plébánia a gyermekek részére a hitoktatás, játékos foglalkozások, valamint az énekkar és az önállóan működő ifjúsági csoportok helyszíne. A templomba eljutni nem tudó idős és beteg hívek részére minden hónapban egy alkalommal a házaknál tartják a szentmisét. Az egyházközségben Katolikus Karitász működik. Evangéliumi Pünkösdi Közösség Sülysápi Gyülekezete

Gyülekezetük alapításának pontos éve ismeretlen. Valószínűleg 1912-ben indult a pünkösdi misszió Tápiósülyben. Fontos állomása volt a gyülekezet nek a mostani templom építése, melynek ünnepélyes átadása 1984 ôszén volt. Az Evangéliumi Püspöki Közösség protestáns jellegű keresztény egyház, tagja az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetségének. A gyülekezetnek jelenleg nincs körzeti tevékenysége, viszont lelkipásztora az Evangéliumi Pünkösdi Közösségben négy pünkösdi gyülekezet (sülysápi, isaszegi, kókai, ceglédi) országos képviselôje. Baptista Gyülekezet

A község életének 1903 óta részese a Baptista Gyülekezet. Kezdetben élénk hitéleti munkájával járult hozzá ahhoz, hogy a falu baptista lakosai gyakorolhassák vallásukat. Amikor a többi egyház is ugyanezt tette, gyülekezeti életük befelé fordulóvá vált, és belsô növekedésre serkentette tagjait. Gyülekezetük önmagát tartja fenn, a Magyarországi Baptista Gyülekezet Szövetségének tagja, társgyülekezete a Szentmártonkátai Baptista Gyülekezet. 30

itüntetések

A Sülysáp díszpolgára cím az önkormányzat által kiosztható legnagyobb helyi elismerés. Annak adományozható, aki a politikai, gazdasági, tudományos, kulturális élet területén kiemelkedôt alkotott, illetve aki Sülysáp községért kiemelkedôen tevékenykedett, a község lakóinak érdekében maradandót alkotott. Sülysáp díszpolgára kitüntetô címet kapta a településért végzett kiemelkedô tevékenységéért 1993-ban Szabó András sülysápi születésű nyugalmazott kanonok, 1994-ben dr. Gáspár István orvos, 1994-ben Gáspár László, a Gáspár István Alapítvány megalapítója, 1997-ben Lukács Sándor tűzoltóparancsnok, 2001-ben Szóró József helyi vállalkozó, 2003-ban dr. Katona István sülysápi születésű segédpüspök, 2003-ban Kapás József, a helytörténeti gyűjtemény megalapítója, 2006-ban dr. Papp Ágoston háziorvos, 2009-ben dr. Szegedi László plébános. A „Sülysápért” plakett bármely területen kiemelkedô tevékenység elismerésére szolgál. Adományozása a képviselô-testület tagjainak ajánlásával történik, kiosztására nemzeti ünnepek, községi rendezvények alkalmával van lehetôség. A plakettet 2001-ben Stumpf István volt kancelláriaminiszter, 2002-ben a Barátság Nyugdíjas Klub, 2003-ban dr. Papp Ágoston háziorvos, Bacskay Ottóné sápi óvónô, Tengely Zsuzsanna gyermekorvos, 2004-ben Salvári Györgyné körzeti ápoló, 2007-ben Zakar József tűzoltó, 2009-ben pedig László Ferenc, a helyi labdarúgás kiemelkedô gondozója kapta. 31

özérdekű információk Sülysáp Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 2241 Sülysáp Szent István tér 1. Honlap: www.sulysap.hu; E-mail: sulysapph@monornet.hu

Polgármesteri hivatal Központ 435-001 Központ 635-420 Fax 435-003 Jegyzô 635-433 Adóügyek 635-426, 635-421 Pénztár 635-436 Gyámüg 635-429 Szociális ügyek 635-425 Műszaki csoport 635-431, 635-432 Anyakönyvvezetô 635-424 Családsegítô szolgálat (Szent I. tér 7.) 635-434 Központi konyha (Malom u. 14–18.) 435-377 Faluszolga Kft. Vízmű Készenléti ügyelet Községgazdálkodási csoport Idôsek Napközi otthona

435-056 (30) 370-4778 435-065

(gondozási központ)

435-980

Iskolák Móra Ferenc Általános Iskola (Malom u. 14–18.) Móra Ferenc Általános Iskola Tagiskola (Vörösmarty u. 1.) Szent István Általános Iskola (Dózsa Gy. u. 110.) Könyvtárak Nagyközségi Könyvtár Szent István Általános Iskola nyilvános könyvtára

435-040 435-391 435-012

(Szent István tér 7.)

635-438

(Dózsa Gy. u. 110)

435-012

Mûvelôdési központ (Wass Albert M. K. Szent István tér 7.)

635-437

Orvosi rendelôk, ügyeletek Központi orvosi ügyelet Készenléti orvosi ügyelet I. számú háziorvosi rendelô II. számú háziorvosi rendelô III. számú háziorvosi rendelô Gyermekorvosi rendelô Fogorvosi rendelô

(Losonczi u. 1.) 435-050 (munkanap 14-18h) (30) 479-4502 (Losonczi u. 1/a.) 435-380 (Fô u. 47.) 435-020 (Kossuth L. u. 206.) 435-022 (Szent István tér 17/a) 435-384 (Fô u. 6.) 435-388

Óvodák Csicsergő Napközi Otthonos Óvoda 2. sz. tagóvoda 3. sz. tagóvoda 4. sz. tagóvoda

(Vasút u. 88.) (Dózsa Gy. u. 107.) (Balassi Bálint u. 9.) (Mátyás király u. 7.)

435-011 435-018 435-382 435-383

Védônôi szolgálatok

Fô u. 47. Kossuth Lajos u. 204.

435-392 435-588