ÖSSZEFOGLALÓ A HAMISÍTÁS ELLENI NEMZETI TESTÜLET 2015. ÉVI KUTATÁSAIRÓL
TARTALOMJEGYZÉK
HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON - 2015 A hamisítással kapcsolatos lakossági attitűdök alakulása 2009-2015 között 2 FELMÉRÉS A MAGYAR KÖZÉPISKOLÁS DIÁKOK JOGVÉDETT DIGITÁLIS TARTALMAKKAL KAPCSOLATOS SZOKÁSAIRÓL ÉS ATTITŰDJEIRŐL (A kutatási eredmények összefoglalása) 10 MAGYARORSZÁGON GYÁRTOTT ÉS FORGALMAZOTT BIOÉLELMISZEREK PIACÁNAK FELMÉRÉSE (A kutatási eredmények összefoglalása) 18 A HAMIS TERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK VIZSGÁLATA a 23. Telekom VOLT Fesztivál látogatóinak körében
22
HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON - 2015 A HAMISÍTÁSSAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ATTITŰDÖK ALAKULÁSA 2009-2015 KÖZÖTT
HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON - 2015 A HAMISÍTÁSSAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ATTITŰDÖK ALAKULÁSA 2009-2015 KÖZÖTT
BEVEZETÉS
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület A tudatosságnövelés és a jogsza(HENT) 2008. évi megalakulásakor bályalkotás eredményességéhez három fontos feladatot tűzött ki: elengedhetetlen, hogy a HENT megismerje a hazai fogyasztók • a hamisításra vonatkozó sta- véleményét a hamisítás jelensétisztikai adatok rendszerbe géről, valamint a magyar lakosság foglalása, vásárlási szokásait a hamis termé• a szellemi tulajdon védelmével kek tekintetében. Ezen kérdések és a jogérvényesítéssel kap- feltérképezésének céljából a TÁRKI csolatos tudatosság növelése 2009 óta minden évben országos és szemléletformálás, lakossági felmérést végez a HENT • a jogérvényesítéssel össze- megbízásából. Az adatfelvétel 1000 függő jogszabályi környezet, fő megkérdezésére épül1, és a 18 a jogalkalmazás kérdéseinek, éven felüli felnőtt lakosságot nem, valamint a jogosultakat segítő kor, iskolai végzettség és lakóhely intézkedéseknek és eszközök- szempontjából reprezentálja. Mivel nek az áttekintése. a kérdések többsége megegyezik a korábban lekérdezettekkel, így lehetőség nyílik összehasonlító megállapítások megfogalmazására.2
2
A kutatás az alábbi kérdésköröket vizsgálta: 1. A hamis termékekkel kapcsolatos vásárlási szokások 2. A hamis termék vásárlásának motivációi 3. Hamisítással kapcsolatos attitűdök 4. Internethasználat és szerzői jogvédelem alatt álló tartalom
1. A HAMIS TERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOK
2015-ben a megkérdezettek 81%-a nem vásárolna hamis terméket. Ha a korábbi évek idősorának adataival vetjük össze ezt az értéket, akkor nem tapasztalunk jelentős elmozdulásokat, inkább csak enyhe ingadozásokat látunk. Azoknak az aránya pedig, akik a kérdésfeltevést megelőző egy évben ténylegesen nem is vásároltak hamis terméket, szintén nem változott: 2010-2015 között csak 13-18%-ot tett ki azoknak a válaszadóknak a részaránya, akik valóban vásároltak az elmúlt egy évben bármilyen hamis terméket.3
1. ábra: Vásárolna-e hamis terméket? (%, 2010-2015) 100% 90%
5
3
5
2
3
3
19
27
22
18
20
16
76
70
73
80
77
81
80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
2010 (N=1009) 2011 (N=991) 2012 (N=987) 2013 (N=963) 2014 (N=974) 2015 (N=957) Nem vásárolna
Talán
Igen, bármikor
A HAMIS TERMÉKEK ELUTASÍTÁSA - AZ ELVEK SZINTJÉN A hamisított ruházati termékek vásárlásának elutasítottságában az elmúlt 4 évet vizsgálva lényeges elmozdulások mutatkoznak: a 2011-es 44%-os elutasítás az elmúlt években folyamatosan felfelé kúszott és 2015-ben már elérte az 59%-ot.
A pontos elemszámok az idősoros elemzés során a következők voltak: 2009-ben 1008 fő; 2010-ben 1013 fő; 2011-ben 1012 fő; 2012ben 1012 fő, 2013-ban 1012 fő, 2014-ben 1007 fő és 2015-ben 1001 fő. 2 A hét adatfelvételi hullámból egységes adatbázist építettünk. Ez lehetővé tette, hogy a legfrissebb (2015. évi) adatokon túl ezen a kb. 7000 válaszadó válaszaira épülő adatbázison is elemezzük a hamisítással kapcsolatos társadalmi folyamatokat. 3 Az eredmények értelmezésekor fontos figyelembe venni, hogy itt a kérdezettek visszaemlékezése alapján rögzített válaszokról van szó, amelyeket a szubjektív elemek, információhiány (a vásárló nincs tudatában annak, hogy hamis terméket vásárolt) és a vissza (nem) emlékezésből eredő pontatlanságok is torzíthattak. 1
3
HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON - 2015 A HAMISÍTÁSSAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ATTITŰDÖK ALAKULÁSA 2009-2015 KÖZÖTT
A hamis illatszerek, illetve kozmetikumok elutasítottsága határozottabb, mint a ruháké: itt is folyamatosan emelkedik az elutasítók aránya. 2015-ben a lakosság 79%-a jelezte, hogy amennyiben egy hamisított kozmetikumhoz olcsóbban hozzájutna, mint az eredetihez, akkor sem venné meg. A hamis CD-t, DVD-t vásárlók aránya nem változott az elmúlt évekhez képest: a lakosság 80%a határozottan elutasította ezt a fogyasztói viselkedést. A korábbi évekkel összehasonlítva némi ingadozás észrevehető, de jelentős elmozdulást nem tapasztalunk. Az illegálisan másolt, letöltött számítógépes programokat megvásárlók, felhasználók aránya 2011-től 2013-ig jelentősen csökkent, azóta ismét emelkedett. Jelenleg a lakosság 20%-a tartja elképzelhetőnek, hogy egyes számítógépes programokhoz törvénytelen módon jusson hozzá. A válaszadók 6%-a nyilatkozott úgy, hogy venne, vagy lehetségesnek tartja, hogy venne nem megbízható forrásból származó gyógyszert. A vizsgált időszakban az elmúlt évi adatokhoz viszonyítva nem történt elmozdulás, de fontos megemlíteni, hogy 2015-ben is ez az a terület, ahol a legnagyobb a hamis termékek elutasítása. A nem megbízható forrásból származó élelmiszerek és italok fogyasztását is elutasítja a megkérdezettek döntő többsége: 2013 óta valamivel csökken ugyan az elutasítók aránya, de még így is 80%-ot ért el. A kutatás arra is kitért, hogy a megkérdezett személy használna-e zenékhez és filmekhez való hozzáférés céljából olyan ingyenes, illetve fizetős internetes oldalakat, amelyek tartalma nem legális forrásból származik. Az elmúlt években a válaszok ugyan némi ingadozást mutattak, de a válaszadók 80-85-%-a jelezte, hogy nem használna ilyen célra sem fizetős, sem ingyenes oldalakat. A fizetős oldalak elutasítása értelemszerűen magasabb, mint az ingyenes portáloké.
4
A HAMIS TERMÉKEK ELUTASÍTÁSA A GYAKORLATBAN A mintába került személyek tényleges vásárlói magatartására is rákérdeztünk; arra voltunk kíváncsiak, hogy vásároltak-e az elmúlt egy évben hamis terméket. 2011 óta ez az arány ugyan 13-18% körül mozog, de az egyes termékcsoportok esetében jelentős különbségeket látunk. A „legnépszerűbb” termék 2015-ben is a hamis ruházat: a válaszadók 20%-a vásárolt hamis ruhát a megkérdezés évében, ami kisebb emelkedést jelent a korábbiakhoz képest. Hamis illatszert minden huszadik megkérdezett vásárolt. Ez a két terméktípus leginkább a fiatal középkorúaknál fordult elő. Hamis CD-t vagy DVD-t pedig összesen 2%, míg gyógyszert mindössze 3% vásárolt. A 2010-2015 közötti időszak felmérési adatait összehasonlítva a leglényegesebb változás a hamis illatszert, valamint a hamis CD-t vásárlók arányának visszaesése.
2015-ben a válaszadók 73%-ánál szerepet játszott a választásban a termék ára, vagyis azért vásárolt hamis terméket, mert „olcsó volt”. Általánosságban elmondható, hogy a hamisított termékeket nagyobb eséllyel vásárolják a közép-magyarországi régióban élők, a fővárosiak és a 18-30 közötti korosztály. Kisebb a hamis termék vásárlásának előfordulása az idősek körében, a nyugat- és a közép-dunántúli régióban, valamint az Észak-Alföldön élők esetében. A hamisított ruházati termékek, illatszerek és élelmiszerek fő vásárlói a közép-magyarországi régióban laknak, többnyire 40 év alattiak, alacsony az iskolázottságuk és nagyon alacsony a jövedelmük. A hamisított CD, DVD és a számítógépes programok tipikus vásárlói a fiatal budapesti iskolázott férfiak.
A hamisított termékek vásárlóinak alakulása 2010 óta, (%, 2010-2015) 30 26
26
25 23 22 22 22
20
18 16
15
20 17
15
13
15
20
18
17 15
13 10
10
6
5
7
7 5 5 5
4 4
4 2
4 2
5 3
6 4 4 4
4 1 1
3 1 1
4 2
3
4 2
0 Vásárolt-e az elmúlt egy évben hamis terméket? 2010 (N=995)
ruha
2011 (N=980)
illatszer
2012 (N=937)
cd, dvd
élelmiszer
2013 (N=989)
gyógyszer
2014 (N=995)
program
Összesen
2015 (N=916)
5
HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON - 2015 A HAMISÍTÁSSAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ATTITŰDÖK ALAKULÁSA 2009-2015 KÖZÖTT
2. A HAMIS TERMÉK VÁSÁRLÁSÁNAK MOTIVÁCIÓI
A HAMIS TERMÉKEK BESZERZÉSI HELYE Míg a ruházati cikkek, az illatszerek, a CD-k és DVD-k, az élelmiszerek, illetve a számítógépes programok esetében a hamis termék vásárlásának elsődleges motivációja egyaránt az alacsony ár volt, addig a gyógyszereknél „nem volt gond annak minőségével”.
A hamis ruhát a vásárlók háromnegyede piacon, utcán szerzi be, további egynegyedük boltban (is) vásárol hamisított ruházati termékeket. A hamis illatszert és adathordozót (CD, DVD) a fogyasztók több mint 50%-a piacról és az utcáról vásárolja. Utóbbinál ugyanakkor az internetes rendelések aránya idén jelentősen, 12%-ról 30%-ra emelkedett. A másolt, letöltött számítógépes programok beszerzéséhez a fogyasztók 70%ánál az ismerősökön keresztül vezet az út. A nem megbízható forrásból származó élelmiszerek piacon való hozzájutása 2015-ben drasztikusan, több mint 20 százalékponttal csökkent (62%).
A magyar felnőtt lakosság 60%-a jelezte, hogy találkozott a gyógyszerhamisítás veszélyeivel foglalkozó hirdetéssel. 2014-ben ez az arány még csak 26% volt. Idén a megkérdezettek 27%-a a TV-ben, 14% gyógyszertári plakátokon, illetve a válaszadók 8% interneten látott a gyógyszerhamisítás veszélyeivel foglalkozó hirdetést. Nem patikából származó gyógyszer vagy táplálék-kiegészítő forrásai (%, 2010-2015) 80 70
50
67
61
60
60 56
50
2010 (N=10) 2011 (N=15) 2012 (N=38)
40
20 10 0
25 18 13
20
22
21
14
11
7 0
0
piacon, utcán
6
2013 (N=14)
33
30
boltban
20
1413 5 0
benzinkúton
7
5 0 0
2014 (N=5)
0
interneten vásárolta
10
11
7 0
2015 (N=16) 7
8
0 0
edzőteremben vásárolta
ismerőstől, baráttól kapta
3. HAMISÍTÁSSAL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK
Megvizsgáltuk, hogy a fogyasztók Ennek alapján a hazai lakosság négy nagy csoportba osztható: hogyan vélekednek a márkás ruházati cikkekről, fontos-e szá- 1. Márkahűek (44%) mukra ezek viselése és eredetisége. 2. Márka- és eredetiség-érzéketlen (38%) 3. Külsőségre nem adó márkahűek (15%)4 A népesség 39%-ának nem 4. Külvilágnak kiöltözők (3%)5 fontos, hogy az általa viselt ruha és cipő márkás legyen, 33%-uk A magyar lakosság megoszlása a márkás és eredeti termékekről viszont kifejezetten a márkás alkotott véleményük alapján (%, 2011-2015) ruházati termékeket keresi a boltok polcain. A márkát fontosnak tartó válaszadók aránya növekedett 2015-ben: míg 2011 és 2014 között csak 21-28% körül mozgott ez az Márkahű Márkaérzéketlen arány, idén 33%-ra emelkedett. A 44% 38% magyar lakosság 40%-a szerint, ha a ruhája márkás, akkor az legyen eredeti. A kutatás ugyanakkor azt is vizsgálta, hogy mi a fontosabb a magyar lakosság számára: az, hogy a ruhájuk márkás legyen, vagy elég, ha csak annak látszik. Külvilágnak kiötöző 3% Külsőségekre nem adó márkahű 15%
A márkaérzéketlen vásárlók általában maximum 8 általánost, vagy szakmunkásképzőt végeztek, az idősek és középkorúak köréből kerülnek ki. A valódi márkahű fogyasztók jellemzően a fiatalok és a fiatal középkorúak, többségüknek felső, vagy középfokú végzettsége van, Budapesten élnek és a felső jövedelmi ötödbe tartoznak. 4 5
Számukra nem fontos, hogy egy ruhán márkajelzések legyenek, viszont ha már vannak, elvárják annak eredetiségét. Számukra fontos, hogy egy ruhán márkajelzések legyenek, annak eredetiségéhez viszont nem ragaszkodnak.
7
HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON - 2015 A HAMISÍTÁSSAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ATTITŰDÖK ALAKULÁSA 2009-2015 KÖZÖTT
A HAMISÍTÓK ÉS A VÁSÁRLÓK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE
A HAMISÍTÁS TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEINEK MEGÍTÉLÉSE
A 2014-ben tapasztaltakhoz hasonlóan 2015-ben is megállapítható, hogy a magyar fogyasztók szigorúan ítélik meg a hamis termékek árusítását: kétharmaduk bűncselekménynek tartja a hamisítványok értékesítését, valamint a megkérdezettek 59%-a a mostaninál szigorúbban büntetné a hamisítókat.
Általánosságban megállapítható, hogy 2015-ben a magyar fogyasztók 49%-a a hamisítást veszélyesnek ítéli meg, míg a lakosság 21%-a szerint a hamisítás nem rejt magában annyi valós veszélyt, mint amennyire riogatnak vele. A bizonytalanok magas aránya (30%) jelzi, hogy a kérdésben nem egyértelmű a lakosság állásfoglalása.
Emellett a válaszadók egynegyede felelősségre vonná a hamis termékek vásárlóit is. Az elmúlt években egyébként a hamisítványokat vásárlók megítélése folyamatos ingadozást mutatott. A válaszadók több mint 60%-a a hamisítók gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzésében látja a hamisítás elleni küzdelem megoldását.
A magyar lakosság 40%-ának véleménye szerint a hamisítás megfékezése csak a nagy, multinacionális vállalatok érdekeit szolgálja, további 33% nem tudja eldönteni, mit gondoljon a kérdésről, és csak 25% utasítja el a fenti állítást. A megkérdezettek 70%-a évek óta úgy véli, hogy a hamisítás komoly károkat okoz a költségvetésben, 49%-a vélekedik úgy, hogy a haJellemzően együtt mozognak a hamisítók, vala- misítás miatt munkahelyek is megszűnnek. mint a hamis terméket vásárló fogyasztók szigorúbb büntethetőségét célzó vélemények, bár a megkérdezettek a fogyasztókkal kapcsolatosban kissé elnézőbbek voltak.
A hamisítók és a hamisítványok terjesztőinek szigorúbb büntethetőségéről alkotott vélemények (%, 2009-2015) 100% 90% 80% 70% 60%
69%
68%
56%
58%
62%
61%
59%
24%
22%
30%
26%
24%
25%
28%
7%
10%
14%
16%
13%
14%
13%
2009 (N=991)
2010 (N=996)
2011 (N=985)
2012 (N=986)
2013 (N=987)
2014 (N=983)
2015 (N=983)
50% 40% 30% 20% 10% 0%
8
Egyáltalán nem ért egyet, vagy nem ért egyet
Egyet is ért meg nem is
Teljesen egyetért vagy egyetért
4. INTERNETHASZNÁLAT ÉS SZERZŐI JOGVÉDELEM ALATT ÁLLÓ TARTALOM A szerzői jogvédelem alatt álló tartalmak közül kiemelkedően fontosak az ún. torrent oldalakról letölthető, nem legális forrásból származó filmek és zenék. Az előző évhez képest 2015-ben nőtt azok aránya, akik tagadták, hogy néztek vagy hallgattak volna nem jogtiszta filmet/zenét (89-87%).
A tipikus önfenntartó fogyasztó a budapesti, illetve városi fiatal férfi, míg az átlagos potyázó középkorú vagy idősebb, megyeszékhelyen vagy községben lakó nő. A letöltők 44%-a pénzhiánnyal indokolja a letöltést, a többiek pedig a letöltés egyszerűségére és a fájlok más forrásból való elérhetetlenségére hivatkoznak.
A válaszadók összesen 10%-a vallotta be, hogy valaha nézett/hallgatott illegális tartalmakat. 2012 óta a film-, zene-, szoftver- és a könyvletöltés tekintetében nagyjából stagnál a letöltők, illetve a letöltést bevallók aránya. A letöltés tipikusan nem egy egyszeri, hanem többszöri cselekvés, legyen szó filmről, zenéről, szoftverről vagy könyvről.
A letöltési szokások megváltoztatására való hajlandóság szempontjából az internetet használók 38%-a nem fizetne azért 2015-ben, hogy legálisan hozzájusson a tartalmakhoz, amíg azok ingyenesen is letölthetők. 26%-uk pedig csak akkor változtatna az eddigi hozzáállásán, ha jóval olcsóbban lehetnének beszerezhetők a tartalmak. Érdekes fejlemény, hogy 2011-2014 között az előbbi csoport aránya fokozatosan nőtt, míg az utóbbié fokozatosan csökkent. 2015-ben viszont mindkét csoportnál ellenkező irányú trend tapasztalható. A legális letöltési lehetőségek ismertsége az internet használók körében a folyamatos emelkedést követően a tavalyi 70%-ról idén 59%-ra esett vissza.
A megkérdezettek mindössze 13%-a vallotta be, hogy töltött le illegális tartalmat (bármilyen tartalmat egyszer vagy többször) az internetről. A fiatalok ebben a kérdésben is erősen felülreprezentáltak (29%), jellemzően még a férfiak töltenek le (17%). A letöltési és fogyasztási szokások alapján három csoportba sorolhatók a válaszadók. 1. Becsületes vagy titkolózó (90%) 2. Önfenntartó fogyasztó (7%)6 3. Potyázó (3%)7
A legális szolgáltatások közül 2015-ben a legnépszerűbb a YouTube (90%) volt, őt a Telenor-Deezer követte (42%), a harmadik helyen az i-Tunes (22%), majd a dalok.hu (20%) szerepelt.
Ön nézett meg filmet az interneten annak tudatában, hogy az illegális forrásból származik (vagyis azt a forgalmazó, gyártó nem ingyenesen kívánta terjeszteni)? (%, 2012-2015) 100%
3%
4%
2%
3%
80%
79%
80%
89%
3%
4%
3%
4%
81%
80%
87%
90% 80% 70%
Igen, többször is
60% 50%
Egy alkalommal
80%
40%
Nem
30%
Nem tudja
20% 10% 0%
5%
3%
5%
12%
15%
13%
2012 (N=562)
2013 (N=600) 2014 (N=853) Filmnézés
6 7
3% 5% 2015 (N=637)
4%
2%
3%
13%
13%
15%
2% 7%
2012 (N=559)
2013 (N=594)
2014 (N=580)
2015 (N=637)
Zenehallgatás
Maga tölti le és fel is használja a tartalmakat Maga ugyan nem tölt le tartalmat, viszont élvezi annak gyümölcsét, használja a mások által letöltött tartalmakat.
FELMÉRÉS A MAGYAR KÖZÉPISKOLÁS DIÁKOK JOGVÉDETT DIGITÁLIS TARTALMAKKAL KAPCSOLATOS SZOKÁSAIRÓL ÉS ATTITŰDJEIRŐL
FELMÉRÉS A MAGYAR KÖZÉPISKOLÁS DIÁKOK JOGVÉDETT DIGITÁLIS TARTALMAKKAL KAPCSOLATOS SZOKÁSAIRÓL ÉS ATTITŰDJEIRŐL (A KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA) AKTÍV INTERNETHASZNÁLAT A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) 2015. június 1-16. között országos felmérést végzett a hazai középiskolákban, amely a diákoknak a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakkal és a hamisított termékekkel kapcsolatos attitűdjeit és használati szokásait, valamint a termékhamisításra vonatkozó tapasztalatait vizsgálta. A testület e kutatás segítségével kívánt tájékozódni a középiskolások szokásaiban, attitűdjeiben 2011 óta bekövetkezett változásokról. Ennek érdekében megbízta a 2011. évi, hasonló tárgyú felmérés készítőjét, a Free Association Research Kft.-t az új szempontokkal is kiegészített vizsgálat elvégzésével.
Az internet a középiskolás diákok életében központi szerepet tölt be. Az okostelefonok széleskörű térnyerésének köszönhetően a középiskolások internethasználatában a mobiltelefon-készülékek aránya (83%) 2015-ben már meghaladta a számítógépekét (81%). Ebben a nők szerepe kiemelendő, akiknek 90%-a használ mobiltelefont internetezésre, míg a férfiak esetében ez az arány alacsonyabb, 75%. A diákok alig több mint negyede (28%) vesz igénybe tabletet erre a célra. Az internetes tartalmak mobileszközökkel való elérésének fejlődő tendenciáját nagyban támogatja az is, hogy a mobil tarifacsomagok többsége már tartalmaz adatforgalmat, illetve a szabadon igénybe vehető wifi-hálózatok száma is nőtt.
A világháló a szórakozás, a kapcsolattartás és az információszerzés elengedhetetlen eszköze. Az internetet a diákok 4/5-e használja zenehallgatásra vagy filmnézésre. Hasonlóan magas arányt képviselnek azok, akik az internetes platformokon futó kommunikációs csatornákat veszik igénybe (chat, fórum, közösségi oldalak). Az internet a szórakozás egyéb módjait is szolgálja, így például játékra használja a középiskolások fele (férfiak 67%, nők 29%). A tanulási célú felhasználást a diákok fele említi meg, de az ilyen célú felhasználás inkább a nőkre jellemző, mint a férfiakra (58%, illetve 45%). A tanuláshoz, az iskolából kapott feladatok A felmérés keretében alkalmazott megoldásához kötött internethasználatot csak a diákok 1/5-e tartja rendminta a 16. életévüket betöltött szeresnek, a többség (72%) inkább alkalmi felhasználónak tekinti magát magyar középiskolásokat1 repre- ebből a szempontból. zentálja. Az adatfelvétel módja online, önkitöltős kérdőív segítségével végzett, anonim adatfelvétel volt.2 A kérdőívre 235 középiskolából 7978 értékelhető válasz érkezett. 10
Az internet használata 2011-hez képes számos területen szignifikánsan növekedett. A zenehallgatás, filmnézés esetében figyelhető meg a legjelentősebb növekedés (68%-ról 82%-ra), továbbá a kapcsolattartás, azaz a chatelés, fórumozás, közösségi oldalak terén is 10%-os (66%-ról 76%-ra) emelkedés regisztrálható. Örvendetes változás, hogy tanulási céllal a diákoknak növekvő hányada, már 54%-a veszi igénybe (2011: 49%) a világhálót.
Az internetezéssel töltött időn belül 2015-ben egyharmados súlyt képvisel a kapcsolattartás, a közösségi kommunikáció, a film-, zenefogyasztás „részesedése” egynegyedet tesz ki, a tanulásra pedig az internetezéssel töltött idő több mint egytizede jut. Az interneten elérhető tartalmak közül változatlanul a zenék és a filmek a legkeresettebbek (88%, illetve 82%), játékokat a diákok 42%-a keres (férfiak körében 63%, nők esetében 21%). A nemek között jelentős a különbség a szoftverek esetében is – a férfiak 35%-a, míg a nőknek mindössze 7%-a keres ilyen tartalmat. Az internetes tartalmak közül 2011 és 2015 között a 17 évesnél idősebbek körében a kereslet a filmek iránt nőtt a legnagyobb mértékben, 10%-kal (72%-ról 82%-ra).
Milyen célra használod az internetet?
Adatok %-ban 2011
2015
(8464)
(4591)
Filmeket, zenéket nézek/hallgatok
68
82
Chatelek, fórumozok, közösségi oldalakat látogatok
66
76
Tanulásra használom
49
54
Letöltök dolgokat, amik érdekelnek/tetszenek
53
54
Elolvasom az aktuális híreket, e-maileket, alapvető információkat szerzek be
52
49
Játszom
40
47
Egyéb
8
6
Teljes minta
Milyen tartalmakat keresel az interneten?
Adatok %-ban 2011
2015
(8464)
(4591)
Zenét
84
87
Filmet
72
82
Teljes minta
Fotókat, képeket
55
55
Játékot
38
43
Szoftvert
30
23
E-bookot
10
11
Egyebet
22
24
A tényleges arányoktól való eltérés korrekciója súlyozás útján történt a következő szempontok szerint: az iskola régiója, az iskola típusa, a válaszadók neme. A 2011 után hatályba lépett, szigorúbb jogszabályok miatt 2015-ben csak a 16. életévüket már betöltött diákok megkérdezésére nyílt lehetőség, szemben a 2011. évi kutatással, amikor a minta a 14-16 évesekre is kiterjedt. Ez az oka annak, hogy csak a 17. életévüket betöltött tanulókra vonatkozóan rendelkezett a kutatás összehasonlító adatokkal. 2 A kérdőív kitöltése az iskolákban tanóra keretében történt. A kérdőív nyitott és zárt kérdéseket egyaránt tartalmazott, és kitöltésének időigénye közel 20 perc volt. 3 Az összehasonlító adatok minden esetben 17. életévet betöltő diákokra vonatkoznak. 1
11
FELMÉRÉS A MAGYAR KÖZÉPISKOLÁS DIÁKOK JOGVÉDETT DIGITÁLIS TARTALMAKKAL KAPCSOLATOS SZOKÁSAIRÓL ÉS ATTITŰDJEIRŐL
FILMFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK A filmfogyasztásban a streamelés és a letöltés egyaránt jelen van. A filmeket kereső diákok 43%-a mindkét módszert alkalmazza, de ma már majdnem ugyanekkora súlyt képviselnek azok, akik csak streamelés útján néznek filmeket az interneten (38%). A nők körében népszerűbb a streaming jellegű fogyasztás, a férfiaknál a streamelők csoportja fele ekkora (27%-os) súlyt képvisel, tehát esetükben a letöltés igénye erőteljesebb. A letöltés fokozatos háttérbe szorulását jelzi, hogy a filmeket letöltéssel birtokló diákok aránya 2011 és 2015 között a 17 éveseknél idősebbek körében jelentősen, mintegy 15%-kal, 78%-ról 63%-ra csökkent.
Melyik állítás igaz rád a filmekkel kapcsolatban? Filmet keresők
Adatok %-ban 2011
2015
(6086)
(3760)
Előbb le szoktam tölteni saját gépre és úgy nézem meg
38
18
Nem szoktam letölteni, csak megnézem a neten (stream)
21
36
Mindkettő előfordul
40
45
NT/NV
0
1
A megkérdezett diákok körében a filmek letöltésének legelterjedtebb módszere változatlanul a torrentezés; 81% ezt a módszert alkalmazza, elsősorban a férfiak (87%). A nők ezzel szemben magasabb arányban (29%) veszik igénybe a felkínált letöltési linkeket; ez a férfiak esetében csak 19%. A torrent vezető szerepe egyébként a nők körében is tetten érhető, 74%-os. A torrentet használók aránya - a 17 évesnél idősebbeknél - gyakorlatilag nem változott a négy évvel ezelőttihez képest, míg a letöltési linkek használatát tekintve kisebb csökkenés mutatható ki (28%-ról 24%-ra). Fontos ugyanakkor, hogy a torrent, mint letöltési technológia, nem kizárólagosan a jogvédett tartalmak fizetés nélkül történő beszerzésének eszköze. Léteznek olyan filmes anyagok, amelyek szabadon terjeszthetőek, illetve ingyenesen beszerezhetőek ezen az úton. Igaz ez természetesen bizonyos zenei és szoftver tartalmakra is. Hogyan szoktál filmeket letölteni?
Adatok %-ban 2011
2015
(4769)
(2367)
Torrentezni szoktam
85
84
Fórumok, letöltést kínáló oldalak linkjeit használom
28
24
Más fájlcserélőt használok
15
12
Fizetek érte
7
6
Filmet letöltők
12
A streamelt filmek elsődleges forrásai a nagy videomegosztó portálok, az ilyen megoldást választó diákok 75%-a veszi ezeket igénybe. A válaszadók 70%-a használ filmekre szakosodott, ingyenes oldalakat is. Az összehasonlító minta adatai szerint 2011-hez képest a streamelők megnövekedett csoportján belül az ismert videomegosztók (pl. Youtube, Inda) látogatottsága jelentősen, mintegy 20%-kal, 56%-ról 75%-ra növekedett, míg a filmekre szakosodott, ingyenes oldalaké 8%kal, 78%-ról, 70%-ra csökkent.
Hogyan szoktál filmeket nézni az interneten keresztül? Néznek filmet az interneten keresztül
Adatok %-ban 2011
2015
(3741)
(3068)
Az ismert videomegosztó oldalakon (Youtube, Indavideo stb.)
56
75
Filmekre szakosodott, ingyenesen nézhető oldalakon
78
70
Tévés oldalakon (pl. UPC Horizon Go, HBO Go, Filmbox Live)
0
11
Filmekre szakosodott fizetős oldalakon
6
8
Egyéb módon
8
8
ZENEHALLGATÁSI SZOKÁSOK Zenei tartalmak fogyasztásakor a diákok döntő többsége az előzetes zeneletöltés és a streamelés módszerét egyaránt használja. A hazai zenehallgatás fontos jellemzője, hogy a középiskolásoknak mindössze 5%-a fizet a zeneletöltésért. A zenei tartalmak megszerzésének elterjedt, ingyenes módszere a fájlcserélés, amelyet alkalmazói nem tartanak torrentnek. 2011 és 2015 között az összehasonlítható minta körében a klasszikus torrent használati aránya ugyan 59%-ról 39%-ra csökkent, a felkínált letöltési linkeket szintén kevesebben használják, mint négy évvel ezelőtt, de ezzel egyidejűleg az ún. „más” fájlcserélőt használók aránya 36%-ról 47%-ra növekedett, azaz e módszerek népszerűbbé váltak.
Hogyan szoktál zenéket letölteni?
Adatok %-ban 2011
2015
(5777)
(2980)
44
40
Torrentezni szoktam
59
39
Más fájlcserélőt használok
36
47
Fizetek érte
5
5
Zenét letöltők Fórumok, letöltést kínáló oldalak linkjeit használom
13
FELMÉRÉS A MAGYAR KÖZÉPISKOLÁS DIÁKOK JOGVÉDETT DIGITÁLIS TARTALMAKKAL KAPCSOLATOS SZOKÁSAIRÓL ÉS ATTITŰDJEIRŐL
A streaming útján történő zenehallgatásban változatlanul domináns szerepet tölt be a Youtube, a válaszadók 90%-a ezt használja. Kedvező változás, hogy a megkérdezett diákoknak már a 12%-a hallgat zenét szakosodott fizetős oldalakon, amely az arány négy évvel ezelőtt mindössze 1% volt.
A streamelt zenehallgatás nem kellően jól ismert a hazai diákság körében: a válaszadók fele még nem hallott stream-alapú, legális, fizetős szolgáltatásokról. Az előfizetést teljesítő, aktív használók aránya jelenleg mindössze 4%-ot tesz ki, ugyanakkor majdnem háromszor nagyobb a próbahasználatra már regisztráltak csoportja (11%). Azoknak a diákoknak a körében, akik ismerik ezeket a szolgáltatásokat, a használók/nyitottak aránya magasabb, mint az elutasítóké.
Hogyan szoktál zenéket hallgatni az interneten keresztül?
Adatok %-ban 2011
2015
(5338)
(3240)
93
90
Zenékre szakosodott, ingyenesen hallgatható oldalakon
24
25
Webes rádión keresztül
32
15
Zenékre szakosodott fizetős oldalakon
1
12
Egyéb módon
5
8
Hallgatnak zenét az interneten keresztül Az ismert videomegosztó oldalakon (Youtube, Indavideo stb.)
JÁTÉKOK ÉS SZOFTVEREK BESZERZÉSE A játékokat és a szoftvereket a diákok döntően fájlcserélőkről szerzik be, míg a letöltött fotók, képek több mint fele fórumokról, letöltést kínáló oldalakról származik. A játékok és a szoftverek beszerzési módja az elmúlt négy év alatt érdemben nem változott, csupán az ismerősöktől való beszerzés aránya csökkent jelentősebb mértékben. Hogyan jutsz hozzá általában az interneten a játékokhoz? Keresnek játékot az interneten
Adatok %-ban 2011
2015
(3238)
(1679)
Fájlcserélőkről (pl. torrent)
61
59
Fórumokról, vagy letöltést kínáló oldalakról
36
39
Ismerősöktől kapok anyagokat
43
27
Fizetős FTP-n keresztül
6
16
SMSweben keresztül
4
0
14
Hogyan jutsz hozzá általában az interneten a szoftverekhez?
Adatok %-ban 2011
2015
(2501)
(1032)
Fájlcserélőkről (pl. torrent)
68
68
Fórumokról, vagy letöltést kínáló oldalakról
49
42
Ismerősöktől kapok anyagokat
42
26
Fizetős FTP-n keresztül
6
19
Egyéb módon
21
19
Keresnek szoftvert az interneten
SZERZŐI JOGI ISMERETEK, TUDATOSSÁG A torrent, a fájlcsere széleskörű használata ellenére a diákok több mint fele legálisnak ítéli meg saját internetes letöltési gyakorlatát. Ez a fajta elégedettség inkább jellemző a nőkre (60%), mint a férfiakra. A diákok szervezett keretek között elsajátítható szerzői jogi tudása az elmúlt időszakban bővült. A korábbinál nagyobb (27%-os) arányban tanultak a szerzői jogról iskolai keretek, elsősorban informatikai vagy számítástechnikai tanórák keretei között. Az iskolai oktatást megnevezők aránya közel 10%-kal növekedett a 2011. évihez képest, emellett iskolán kívüli forrásból jutott információkhoz a diákok több mint 40%-a. Iskolai keretek között tanultál már a szerzői jogról? Teljes minta
Adatok %-ban 2011
2015
(8464)
(4591)
Igen
18
27
Az iskolában nem, de hallottam már róla
50
43
Nem, erről nem volt szó sosem és nem is hallottam róla
32
28
NT/NV
1
2
A középiskolások több mint fele (58%) biztosnak ítélt szerzői jogi ismeretekkel rendelkezik, mert úgy véli, hogy jól azonosítható az interneten, hogy mi a legális és az illegális tartalom. A férfiak sokkal magabiztosabbak e téren (65%), mint a nők (52%). Van azonban a diákoknak egy olyan kisebb csoportja is (17%), amely bizonytalan tudással bír, és saját bevallása szerint egyáltalán nem képes a legális és az illegális források megkülönböztetésére.
megkérdezettek nagy többsége (78%) a tevékenységet törvénytelennek ítéli meg, és a válaszadók közül 23%-ot ez visszatart a fájlmegosztók használatától. A diákoknak csak a 22%-a véli úgy, hogy a fájlmegosztó oldalak használata nem törvénytelen.
A szerzői művek (zene, film, könyv) engedély nélküli másolását, terjesztését 10-ből 6 válaszadó büntethetőnek tartja. Az idősebb diákok (20 éves kor felettiek) körében a büntethetőség társítása szigA fájlmegosztó oldalak használatához kapcsolódó nifikánsan magasabb (74%). negatív következményekre kérdezve a diákok elsősorban a szankciókra asszociálnak (33%), illetve biztonsági aggályokat említenek (11%). Összességében a 15
FELMÉRÉS A MAGYAR KÖZÉPISKOLÁS DIÁKOK JOGVÉDETT DIGITÁLIS TARTALMAKKAL KAPCSOLATOS SZOKÁSAIRÓL ÉS ATTITŰDJEIRŐL
A legális beszerzési forrásokra való törekvés ugyan tetten érhető hozzáállás a diákok körében, de ma még csak kevesebb, mint 50%-uk vásárol - különböző rendszerességgel - eredeti terméket. A számítógépes játékok, filmek esetében az eredeti termékek fogyasztóinak aránya magasabb (49%, illetve 51%), míg az e-booknál alacsonyabb (39%). A válaszadók több mint fele (56%) továbbra sem hajlandó a korábban letöltött tartalmak utólagos megvásárlására. 10-ből 3 válaszadó esetében volt már erre példa, de ezen a téren nem mutatható ki érdemi elmozdulás a 4 évvel ezelőttihez képest. A szerzői jogi tudatosság hiányosságait jelzi, hogy a középiskolások 3/4-e nem fizetett még életében internetes letöltésért legalább egy alkalommal. A férfiak esetében 36% azoknak az aránya, akik fizettek már, viszont a nők jelentősen elmaradnak (16%) ettől. Kedvező tendencia, hogy a 2011. évi helyzethez képest 5%-kal, 21%-ról 26%-ra növekedett a fizetők aránya.
A fizetési hajlandóság alacsony foka az ingyenesen beszerezhető tartalmakkal is összefüggésben áll. A diákoknak csak alig több mint 1/4-e lenne hajlandó fizetni az offline használatra is igénybe vehető digitális tartalmakért. A többség (76%) úgy nyilatkozott, hogy nem hajlandó a fizetésre addig, amíg rendelkezésére áll az ingyenes alternatíva. (E tekintetben nincs pozitív változás a 4 évvel ezelőttihez képest.) Az alacsony színvonalú fizetési morál ellenére a válaszadó diákok nagy többsége, közel 2/3-a helyesli a zenei előadók jogdíj formájában történő javadalmazását, amennyiben sikeres dalokkal jelennek meg. Mindazonáltal 70%-os súlyt képviselnek azok, akik nem tudnak arról, hogy az adathordozók ára jogdíjat is tartalmaz. (E tekintetben nem történt javulás 2011-hez képest.) A diákok azon kisebb csoportja, amely értesült a jogdíjak adathordozókba építéséről nem helyesli (60%) az illegálisan megszerzett tartalmak legalizálását az üres adathordozók árába épített díjon keresztül. Az elutasítás mértéke enyhe növekedést mutat.
TERMÉKHAMISÍTÁS A termékhamisítás a diákok által jól ismert jelenség. A válaszadók háromnegyede találkozott már hamis termékekkel, azaz hamisított cipővel, ruhával, valamint illatszerrel. A forgalmazás legismertebb csatornái véleményük szerint az internet és a piacok. Háromnegyedük tudatában van a hamis termékek egészségkárosító hatásának, illetve annak, hogy ezek forgalmazása bűncselekmény és a gyártók bevételtől esnek el. 16
Milyen hamis termékekkel találkoztál már?
Adatok %-ban 2011
2015
(8464)
(4591)
Cipő
82
79
Ruha
83
77
Illatszer
75
74
Játék
67
66
Elektronikai cikk
59
63
CD/DVD
66
57
Szoftver
57
57
Élelmiszer
39
41
Gyógyszer
23
29
egyik sem
6
8
Teljes minta
A ruházati termékek terén a márka a középiskolások fele számára fontos. Érdekes módon a nők kevesebb jelentőséget tulajdonítanak a márkajelzésnek, mint a férfiak.
Fontos számodra, hogy márkás legyen a ruha, cipő, amit viselsz? Teljes minta Igen
Adatok %-ban 2011
2015
(8464)
(4591)
45
45
A hamistermékekkel kapcsolatos attitűdöt jellemzi, hogy a diákok majdnem fele nem tartja fontosnak az eredetiséget, és nem zavarja, ha a márkás termék nem eredeti. A nők körében nagyobb a jogtalanul logózott cikkek elfogadottsága. Fontos számodra, hogy ha márkás terméket használsz/viselsz, eredeti legyen?
Adatok %-ban 2011
2015
(8464)
(4591)
Igen, fontos
55
55
Nem, ha a hamison nem lehet észrevenni, hogy nem eredeti
22
20
Egyáltalán nem fontos
23
24
NT/NV
0
1
Teljes minta
A márkajelzés értéknövelő funkcióját a diákok 40%-a ismeri el. A nemek között e téren is jelentős különbség mutatkozik, a nők 32%-ával szemben a férfiak 48%-a társít a márkajelzéshez magasabb értéket.
17
MAGYARORSZÁGON GYÁRTOTT ÉS FORGALMAZOTT BIOÉLELMISZEREK PIACÁNAK FELMÉRÉSE
MAGYARORSZÁGON GYÁRTOTT ÉS FORGALMAZOTT BIOÉLELMISZEREK PIACÁNAK FELMÉRÉSE1 (A KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA)
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület HENT) megbízása alapján 2015-ben az Industorg Védjegyiroda Minőségügyi Kft. kutatást végzett a bioélelmiszerek magyarországi piacáról. A kutatást külön indokolta, hogy hazánkban nem készült átfogó, a témát feltáró, hasonló vizsgálat. A bioélelmiszerek hamisításának gyanúja esetén elsősorban azt szükséges vizsgálni, hogy az ökológiai termelésre utaló jelölést (az öko-/biojelzést, illetve az EU ökologóját) az adott termék előállítója, feldolgozója, forgalmazója jogosan használja-e, azaz az előírásoknak eleget tett-e. A fogyasztók számára az öko-/biojelzés, illetve az EU ökologójának használata azt jelenti, hogy a termék a bioélelmiszerekre vonatkozó, szigorú előírások betartásával készült, ezért a kutatás középpontjába a fenti jelzésekkel kapcsolatos fogyasztói bizalom vizsgálata is került.
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON Az élelmiszer-biztonság egyre szaporodó elvárásai között az egyik legfontosabb, hogy az élelmiszer ne tartalmazzon a jogszabályban meghatározott határérték feletti szennyezőanyagokat. A fogyasztók körében felerősödött a természetes, a vegyszerektől mentes, egészséges alapanyagokból készített élelmiszerek iránti kereslet. Ennek a trendnek megfelelve, a termékeik iránti bizalom fokozására és forgalmának növelésére az élelmiszerek előállítói gyakran használják a „bio” és az „öko” jelzőket. Ez a jelző a fogyasztók számára azt a pozitív üzenetet hordozza, hogy a termék az élet („bio”) folyamatainak vagy a környezet („öko”) sajátosságainak figyelembevételével készült. 18
Az öko-/biotermékek előállítását az Európai Unió szintjén egységes előírások szabályozzák.2 Csak olyan termék jelölhető ilyen terméknek, amely a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában megfelelően alkalmazza a rendeletben meghatározott szabályokat, és előállítója (növénytermesztő, állattartó, élelmiszer-feldolgozó, kereskedő) az előírt ellenőrzési rendszerben részt vesz. Minden tagállam önállóan dönt arról, hogy milyen ellenőrzési rendszert működtet. A tagországok többségében a felügyeletet ellátó, ún. illetékes hatóság több, akkreditációval rendelkező tanúsító szervezetet is elismer. Az európai uniós elvárásoknak megfelelő szervezeteket feljogosíthatják a tanúsítvány feltüntetésére.
Az ökológiai gazdálkodás területén hazánkban az illetékes hatóság a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), mint kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv. Magyarországon azonban a tanúsítási tevékenységet a NÉBIH által kijelölt ellenőrző, tanúsító szervezetek végzik. A jogszabályok szerint a tanúsító szervezetek akkreditálása és ellenőrzése a NÉBIH feladata, mely során a hivatal a magyar és az európai uniós öko-jogszabályokban foglaltaknak való megfelelést vizsgálja. Ezáltal biztosítottá válik, hogy az előírásoknak megfelelő módon működjön a tanúsító szervezetek köre. Jelenleg az ökológiai gazdálkodást folytatni kívánó gazdálkodók két tanúsító szervezet ellenőrzése alatt tevékenykedhetnek: a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. (HU-ÖKO-01 kódszámmal) és a Hungária Öko Garancia Kft. (HU-ÖKO-02 kódszámmal). A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2014-ben 1672 mezőgazdasági termelő folytatott ökológiai gazdálkodást, a bevont mezőgazdasági terület nagysága 124 ezer hektárt tett ki.3 A Magyarországon előállított, tanúsított ökológiai gazdálkodásból származó termékek 2/3-a külföldre kerül, többnyire nyersanyag formájában. A külföldi piacok megtartása és fejlesztése érdekében nélkülözhetetlen az integráció megszervezése, a termelés minőségbiztosítása, valamint a terület pénzügyi támogatása. A kedvező külpiaci lehetőségek nem ösztönzik eléggé a termelőket a belső piac megnyerésére, noha a belföldi kereslet jelenleg még . A magyarországi ökológiai termelésből származó termékek (biotermékek) fogyasztása alacsony arányt mutat a hagyományos, nem-ökológiai élelmiszerek fogyasztásához képest. Ez részben annak tudható be, hogy a fogyasztók csak kismértékben ismerik az ökológiai termelésből származó termékek körét, fogyasztásuk jótékony hatását, másfelől viszont azok, akik vásárolnak biotermékeket és aktív fogyasztóknak is tekinthetőek, azoknak magas az ár-érték érzékenysége. A hazai piac koncentráltságát mutatja, hogy az ökológiai gazdálkodásból származó termékek fogyasztása leginkább Budapestre fókuszálódik, a kiskereskedelmi forgalom túlnyomó része itt bonyolódik, másodlagos területeket a régióközpontok és a nagyobb városok alkotják.
A „Magyarországon gyártott és forgalmazott bioélelmiszerek piacának felmérése” címel készített kutatás eredményeinek összefoglalása. Az Európai Unió Tanácsa 834/2007/EK rendelete szabályozza átfogóan az ökológiai termelést („organic production”). 3 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ua001.html 1
2
19
MAGYARORSZÁGON GYÁRTOTT ÉS FORGALMAZOTT BIOÉLELMISZEREK PIACÁNAK FELMÉRÉSE
A VIZSGÁLAT MEGÁLLAPÍTÁSAI A vizsgálat keretében egyrészt a fogyasztók körében végzett felmérés értékelésére, másrészt a hazai, ökológiai gazdálkodási tevékenységet folytató cégekkel, továbbá a két tanúsító szervezet vezetőjével készített interjúk4 összegzésére került sor.
Az öko-/biotermékek beszerzési helyszínének vizsgálata változatos képet festett a hazai vásárlási szokásokról. Azok a fogyasztók, akik rendszeresen vásárolnak ökológiai gazdálkodásból származó termékeket/biotermékeket, – ahogy ők fogalmazták – elsősorban kistermelőknél (33%) szerzik be ezeket, de számottevő a különböző áruházláncokban (15%), kiskereskedőknél (14%), drogériákban (12%) bioboltokban (12%) vásárlók köre is.
A válaszok általában megerősítették a hazai piacon alkalmazott öko-/biojelzés hitelességét. A gazdálkodó szervezetek megkérdezett képviselőinek döntő többsége megbízik az öko-/biojelzéssel ellátott élelmiszerekben, azok minőségében. A tanúsító szervezetek képviselői ennél óvatosabban fogalmaztak, különösen az előre csomagolt ételek kapcsán jelezték fenntartásaikat. Az ökológiai gazdálkodási szektor szereplőivel szemben a megkérdezett fogyasztók másként vélekednek erről a kérdésről: a válaszadók több mint fele szerint hamisítják ezeket a jelzéseket, ezért 28%-uk nem is tekinti hitelesnek a termékeken feltüntetett öko-/ biojelzést. A megkérdezett fogyasztók 58%-a nem tudja, hogy mely szer- Az öko-/biotermékek piacán egyérvezetek végzik Magyarországon az ökológiai gazdálkodásból származó telműen jelen van a hamisítás, ami termékek tanúsítását. az élelmiszerekre általában jellemző. A hamis öko-/biotermék A gazdasági szervezetek képviselői, valamint a fogyasztók bevonásával nem jelent okvetlenül egészségre készített felmérés eredményei alapján megállapítható, hogy az érdeklő- ártalmas terméket, hanem elsősordést, a bizalmat, valamint a fogyasztói keresletet elsősorban az öko- ban azt, hogy a termék előállítálógiai gazdálkodásból származó termékekre (biotermékekre) vonatkozó sa nem felel meg az ökológiai ismeretek terjesztésével, a tájékozottság javításával, valamint a gazdálkodás szigorú követelhitelesség növelésével lehet fokozni. ményeinek, így a termelő vagy a kereskedő jogellenesen tünteti fel A fogyasztók 97%-a az öko-/biotermékeket az egészséges életmóddal, termékén az öko-/biojelzést. egészséges táplálkozással azonosítja, ugyanakkor a megkérdezett fogyasztóknak több mint harmada jelezte, hogy ezek a termékek drágák, a fogyasztók többsége által nem megfizethetőek. A megkérdezettek egynegyede pedig nem tekinti ár-érték arányosnak a forgalmazott öko-/ biotermékeket. Megállapítható tehát, hogy az ökológiai gazdálkodásból származó termékek vásárlóit az egészséges életmód, egészséges táplálkozás igénye vezérli vásárlói döntéseik során, ám meghatározó szerepe van a mindenkori árviszonyoknak.
A vizsgálat keretében 5x15 fős, véletlenszerűen kiválasztott fogyasztói csoportban folytak fókuszcsoportos, moderált beszélgetések, megadott kérdéssorok mentén. Interjúk készültek továbbá az ökológiai gazdálkodási szektor 21 szereplőjének, valamint a két tanúsító szervezetnek a képviselőivel. 4
20
A hamisított termékek kapcsán mind a fogyasztói, mind pedig a gyártói, feldolgozói, forgalmazói és tanúsítói oldal véleményeiben kiemelten jelennek meg a zöldségek, továbbá a gyümölcsök, a kenyér- és a pékáruk. A megkérdezett gazdálkodó szervezetek képviselőinek fele (10 fő) úgy vélekedik, hogy valamennyi termék esetében előfordul a hamisítás. A felmérésben részt vevő szervezetek döntő többsége beszállítóitól kér az ökológiai gazdálkodásból származó termékekre vonatkozóan valamilyen minősítő tanúsítványt vagy dokumentumot. A gazdasági szereplők jellemzően ismerik a hamisítás jogkövetkezményeit, ám többen is jelezték, hogy azokkal nincsenek teljesen tisztában, mert még nem merült fel az érvényesítés szükségessége. A vállalkozók többsége egyéb intézkedéseket is alkalmazna a hamisítás ellen, így javasolták egy „feketelista” létrehozását (úgymint a hamisított termék beszerzési helyének meghatározása, azok összegyűjtése és nyilvánosságra hozatala céljából), valamint az állam és a piaci szereplők összefogását a hamisítás megakadályozása érdekében. A kutatás eredményeit összesítve, a gazdasági szereplők és a fogyasztói csoportok körében egyértelműen megfogalmazódott, hogy a hamisítás ellen aktívabb fellépésre lenne szükség, melynek egyik eszköze lehet a szélesebb körű tájékoztatás, az oktatás és képzés kiterjesztése is.
A LEGINKÁBB HAMISÍTOTT ÖKO-/BIOTERMÉKEK KÖRE (%) (több válasz is lehetséges)
37
28
14
12
gyümölcsök
zöldségek
tejtermékek
7
húsárúk
gabonafélék
2 pékárúk
2
édességek
4
szeszesital
4
nem tudja
10
nem válaszol
mind
10
21
A HAMIS TERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK VIZSGÁLATA A 23. TELEKOM VOLT FESZTIVÁL LÁTOGATÓINAK KÖRÉBEN
A HAMIS TERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK VIZSGÁLATA
A 23. TELEKOM VOLT FESZTIVÁL LÁTOGATÓINAK KÖRÉBEN
BEVEZETÉS
A KUTATÁS CÉLJA A Hamisítás Elleni Nemzetközi Testület (HENT) nevében eljáró Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megbízásából a Tárki Zrt. 2015 júliusában elemzést készített a hivatal által az intézet rendelkezésérére bocsájtott kérdőívek alapján. A vizsgálat alapjául szolgáló kérdőíveket a soproni 23. Telekom VOLT Fesztivál 18 évnél idősebb látogatói a rendezvény időtartama alatt a helyszínen maguk tölthették ki. A kérdőív a hamis termékekkel és az illegális forrásból származó szerzői jog által védett tartalmakkal kapcsolatos attitűdöket az alábbi témakörök mentén vizsgálta a fesztivál látogatóinak körében: • • • • 22
hamis termékek vásárlása az elmúlt egy évben, hamis termékekhez való hozzáférés, a hamis termék megvásárlásától visszatartó erő, a hamis termékek árusításának kárvallottjai.
A KUTATÁS MÓDSZERE, MINTÁJA Az adatfelvétel a soproni 23. Telekom VOLT Fesztivál ideje alatt, 2015. július 01-től 04-ig tartott. A kvantitatív, önkitöltős módszerrel készült kutatás terepmunka fázisát a megbízó hajtotta végre. Az általuk összegyűjtött és elemzésre átadott kérdőívek száma 199 darab volt, így azt mondhatjuk, hogy a minta nagysága megközelítette a kétszázat. Az alábbi táblázatban a válaszadók nem, kor és legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása található. Látható, hogy a kérdőívet nagyobb arányban töltötték ki a fiatalok (18 - 30 évesek) akik a válaszadók 87%át teszik ki, és a minimum középfokú végzettséggel rendelkezők (91,5%). A felülreprezentálás tényét magyarázza a könnyűzenei fesztivál környezet, mely valóban leginkább az oktatási intézményekből éppen kikerülő- vagy még hallgatói jogviszonnyal rendelkező fiatal korosztályra jellemző. A válaszadók neme szerinti megoszlása kiegyensúlyozott, a magyarországi nemek szerinti népesség megoszlás arányaihoz közelít. Neme
Életkora
Végzettsége Összesen
N
%
Férfi
90
45
Nő
109
55
18 – 22 évesek
105
53
23 -30 évesek
68
34
31 - 45 évesek
20
10
46 - 60 évesek
5
2,5
60 év feletti
1
0,5
Alapfokú
16
8
Középfokú
99
50
Felsőfokú
83
41,5
Válaszhiány
1
0,5
199
100
Az adatok értelmezése – Az elemzés folyamán mindenképpen szem előtt kell tartanunk azt, hogy a kis elemszám, és a nem véletlenszerű kiválasztás az általánosíthatóság ellen szólnak. Egy kérdés esetében az elemzés nem javasolt, ha egy- egy kategóriában nincs ötnél több válaszadó. Ezért, pl. az életkorra vonatkozó demográfia kérdés esetében az életkor korcsoport kategóriákon belül a 31 év feletti korcsoportok összevonásra kerülnek (13%), a továbbiakban e korcsoportoknál az összevont „középkorúak és idősek” kategóriában vizsgálva a megoszlásokat.
A megoszlásokat az adott kérdésre érvényes választ adók arányában adjuk meg, és mindenhol feltüntetjük a „nem tudom”-mal felelőket, illetve a releváns elemszámot. Egyes kérdéseket azonban a megkérdezetteknek csak egy bizonyos körében kellett feltenni. Ezt a körülményt az adott esetekben jelezzük. Ilyenkor a százalékok a megkérdezettek szóban forgó csoportjára vonatkoznak. A százalékos értékek egy tizedpontig kerekítettek, ezért összegük a megoszlások tekintetében ± 1%-kal eltérhet a 100%-tól. Amennyiben a válaszok százalékos említési gyakoriságáról beszélünk, a kérdezetteknek kérdésenként több választ is adhattak, ezért ezek összege meghaladhatja a 100%-ot. 23
A HAMIS TERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK VIZSGÁLATA A 23. TELEKOM VOLT FESZTIVÁL LÁTOGATÓINAK KÖRÉBEN
KUTATÁSI EREDMÉNYEK
HAMIS TERMÉK VÁSÁRLÁSA AZ ELMÚLT EGY ÉVBEN 2015-ben a soproni VOLT Könnyűzenei Fesztivál résztvevői körében végzett felmérésben, az önkéntes válaszadók elég nagy számban határozottan tudtak arra a kérdésre válaszolni, hogy vásároltak- e az elmúlt egy évben bármilyen hamis terméket. A biztos válaszadók aránya 93,5% volt, míg a bizonytalanok tábora 6,5%. A válaszadók kevéssel több mint a fele (55,3%) állította, hogy az elmúlt egy évben vásárolt már hamis terméket, és tízből minden negyedik személy (38,2%) mondta azt, hogy nem vásárolt. Azon válaszadók között, akik az elmúlt évben vásároltak bármilyen hamis terméket, háromnegyed részben (75,5%) túlsúlyban vannak azok, akik az elmúlt évben ezt többször is megtették, és negyed részben (24,5%) vannak azok, akik most először vásároltak hamis terméket.
Vásárolt e az elmólt 1 évben hamis terméket? (százalékos megoszlás, N=199) Ha vásárolt milyen gyakorisággal? (százalékos megoszlás, N=110) 6,5%
Nem 75,5% 38,2%
Nem tudja Igen, vásárolt
55,3%
Igen, többször is Igen, egy alkalommal
24,5%
24
Ennél a kérdésnél a demográfiai jellemzők mentén vizsgálva a megkérdezetteket, azt látjuk, hogy a női és férfi válaszadók között leginkább a hamis terméket nem vásárlók körében nagyobb az eltérés (férfi 16%, nők 23%). Az életkor szerinti korcsoportok alapján elmondhatjuk, hogy a legfiatalabb felnőttek (18- 22 évesek) vásároltak leginkább hamis termékeket (32%), a 31 év fölötti korcsoport esetében ez alig elvétve fordult elő. Az iskolai végzettség alapján azok, akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége középiskola, azok, akik leginkább a hamis termékek vásárlása mellett döntöttek. Az iskolai végzettség emelkedésével a válaszadók jobban megfontolják, hogy vállalják- e a hamis termékek vásárlását, így a felsőfokúan iskolázottak körében kevesebb volt az ilyen típusú termékek vásárlása az elmúlt egy évben. A speciális kérdezési körülményből adódóan (VOLT Fesztivál), a korcsoportra és iskolai végzettségre szelektálva, a felülreprezentáltságból adódóan messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le.
VÁSÁROLT-E BÁRMILYEN HAMIS TERMÉKET AZ ELMÚLT 1 ÉVBEN (%-os megoszlás a demográfiai jellemzők mentén, N= 199)
igen, igen, egy nem vásárolt nem tudja többször is alkalommal % % % % Kérdezett neme Korcsoport Kérdezett legmagasabb iskolai végzettsége
Összesen %
férfi
19
7
16
4
45
nő
23
7
23
3
55
18 – 22 éves
24
8
19
3
53
23 – 30 éves
15
5
12
3
34
31 év fölötti
4
1
8
1
13
általános iskola (vagy kevesebb)
4
1
4
0
8
középiskola
21
8
18
4
50
felsőfokú végzettség
17
5
17
3
42
100
100
100
*Alacsony esetszámok miatt az eredmény óvatosan kezelendő a 31 év fölöttiek és ált. isk. végzettek körében!
25
A HAMIS TERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK VIZSGÁLATA A 23. TELEKOM VOLT FESZTIVÁL LÁTOGATÓINAK KÖRÉBEN
A kérdőívet kitöltők a felsorolt válaszkategóriák közül választhatták ki, hogy ha vásároltak hamis terméket az elmúlt egy évben, mi volt annak az oka. A válaszlehetőségek közül többet is jelölhettek. A legtöbben, a hamis terméket vásárlók fele (49,2%) a termék olcsóságát jelölte meg fő oknak, kicsivel több, mint egynegyede (28,3%) azért vásárolta, mert számára látszólag nem volt gond a minőségével, és ugyanennyi (28,3%) válaszadót nem is érdekelt, hogy hamis- e a termék vagy sem, megvette mert szüksége volt rá.
Miért vásárolt hamis terméket? (százalékos megoszlás N= 120)
49,2%
olcsó volt
nem volt gond a minőségével
28,3%
nem érdekelte, hogy hamis vagy nem hamis
28,3%
egyéb okból
17,5%
nem tudja
3,3%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
*A kérdés esetében több választ is meg lehetett jelölni, ezért az oszlopok összege a 100%- ot meghaladja!
Tovább vizsgálva kifejezetten a vásárlók célcsoportját megállapíthatjuk, hogy a vásárlás okaként majdnem ugyanannyian említik a termék olcsóságát, a hamis terméket egy alkalommal vásárlók és a többszöri alkalommal vásárlók táborában is (50,6% többször vásárló, 59,3% egy alkalommal vásárló). Azok közül, akik csak egyszer vásároltak hamis terméket, közel kétszer annyian (40,7%) mondták azt, hogy látszólag nem volt gond a termék minőségével, mint a többszöri vásárlók közül (25,3%). Az egyszeri vásárlók csoportjánál feltehetően ez lehet egy akadálya a további vásárlásoknak. Egy jól észrevehető különbség húzódik meg a vásárlók esetében az egyszeri és többszöri vásárlók között abban, hogy az előbbi csoportot nem érdekelte a termék eredete, hiszen közel tízszer annyi többször is vásárló személy (34,9%) jelölte meg ezt a kategóriát, mint egyszeri vásárló (3,7%). 26
Hamis termék vásárlási okok, a vásárlás gyakorisága szerint (százalékos megoszlás, N= 83 többször vásárló, N=27 egy alkalommal vásárló)
80% 70,0 59,3%
60,0 50,0
50,6% 40,7%
40,0
34,9%
30,0
25,3%
21,7%
20,0
11,1%
10,0
3,7%
1,2%
0,0 mert olcsó volt
látszólag nem volt gond a minőségével
nem érdekelte hogy hamis vagy nem
egyéb
0%
nem tudja
Többször vásárolt Egy alkalommal vásárolt
Azon válaszadók közül, akik a hamis terméket az alacsony ára miatt választották, szinte mindenki (88%) eredeti terméket vett volna, ha az nem lett volna sokkal drágább a hamisnál.
EREDETI TERMÉKET VÁSÁROLT VOLNA, HA AZ NEM LETT VOLNA SOKKAL DRÁGÁBB A HAMISNÁL? (ESETSZÁMOK ÉS %-OS MEGOSZLÁS, N= 58) N
%
Igen
51
88
Nem
2
3,4
Nem tudom/ nekem mindegy
5
8,6
Összesen
58
100
27
A HAMIS TERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK VIZSGÁLATA A 23. TELEKOM VOLT FESZTIVÁL LÁTOGATÓINAK KÖRÉBEN
HAMIS TERMÉKHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS A hamis terméket vásárló kitöltők egy felsorolásból választhatták ki, hogy mely különböző helyekről szerezték be az általuk vásárolt hamis terméket. A listát saját válaszukkal is kiegészíthették, több választ is megjelölhettek. Az eredmények alapján, a hamis terméket vásárló fesztivállátogatóknak valamivel több, mint a háromnegyede (77,6%) az Internetről szerezte be ezt a terméket, további egyötöde (19%) piacon, utcán, de Magyarországon, és közel ugyanannyian (15,5%) magyarországi boltban jutottak hozzá a termékhez. Külföldi utazások során a vásárlók csupán 6%- a vásárolt hamis terméket. Megállapíthatjuk, hogy a fesztivállátogató fiatalok hamis termékeiket legfőképpen az Internetről szerzik be.
Hol vásárolt hamis terméket? (százalékos megoszlás N= 116)
piacon, utcán (Magyarországon)
19%
boltban (Magyarországon)
15,5%
interneten
77,6%
külföldi utazás során
nem tudja
6%
0,9%
0%
20%
60%
60%
80%
100%
*A kérdés esetében több választ is meg lehetett jelölni, ezért az oszlopok összege a 100%- ot meghaladja!
28
A HAMIS TERMÉKEK MEGVÁSÁRLÁSÁTÓL VISSZATARTÓ ERŐ Arra a kérdésre, hogy a hamis terméket vásárló válaszadót mi rettent- A hamis terméket nem vásároló hetné el a vásárlástól, a megkérdezettek leginkább a termék vélhetően válaszadók esetében is hasonló szempontok azok, amik visszatartrossz minőségét (63,9%) említették. ják őket a hamis termék vásárlásáA másik fontos szempont, ami alapján elállna a hamis termék vásárlásától tól. Tízből nyolc megkérdezett itt is a válaszadó, az az egészségére veszélyt jelentő, ártalmas jellemzője a leginkább a termék vélhetően rossz terméknek (48,7%). Közel egyforma arányban említették azt, hogy a sok minőségét (85,3%) említette, míg a kudarc/ átverés (26,1%), vagy felelősségre való vonás/ büntetés (29,4%), vásárlók körében tízből hatan emlíilletve garancia, jótállás esetleges elvesztése (23,5%) okán nem vásárol- tették ugyanezt. nának a későbbiekben már hamis terméket. A másik fontos szempont, ami alapján elállna a hamis termék vásárlásától a válaszadó, az az egészségét veszélyeztető, ártalmas jellemzője (37,3%) a terméknek. Közel egyforma arányban említették azt, hogy az átveréstől való félelem (29,3%), Mi tartaná vissza a vásárlót a hamis termékek vásárlásától? garancia, jótállás esetleges elvesz(százalékos megoszlás N= 119) tése (30,7%) okán nem vásárolnának hamis terméket. sok kudarc, átverés
A felelősségre vonás/ büntetés a nem vásárlókat kevésbe tartja vis�sza a vásárlástól (16%), szemben a hamis terméket vásárlók körében mért aránnyal (29,4%), ami az utóbbi csoport esetében így közel kétszerese a nem vásárlókéhoz képest.
26,1%
felelősségre vonás, büntetés
29,4%
egészségre való veszély, ártalmasság
48,7%
garancia, jótállás elvesztés
23,5%
a termék rossz minősége
nem tudja
63,9%
2,5% 0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
*A kérdés esetében több választ is meg lehetett jelölni, ezért az oszlopok összege a 100%- ot meghaladja! 29
A HAMIS TERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK VIZSGÁLATA A 23. TELEKOM VOLT FESZTIVÁL LÁTOGATÓINAK KÖRÉBEN
Mi tartja vissza a nem vásárlót a hamis termékek vásárlásától? (százalékos megoszlás N= 75) átveréstől való félelem
29,3%
felelősségre vonás, büntetés
16%
egészségre való veszély, ártalmasság
37,3%
garancia, jótállás elvesztés
30,7%
alacsony minőségű termék
85,3%
szégyenérzet mások előtt
1,3%
nem tudja
1,3% 0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
*A kérdés esetében több választ is meg lehetett jelölni, ezért az oszlopok összege a 100%- ot meghaladja!
A HAMIS TERMÉKEK ÁRUSÍTÁSÁNAK KÁRVALLOTTJAI A kérdőív végén kíváncsiak voltunk arra, hogy a fesztivállátogatók szerint, akár vásároltak bármilyen hamis terméket, akár nem, mit gondolnak, kinek okoz kárt leginkább a hamisítás? A válaszadók a következő megadott válaszlehetőségek közül választhattak egyet: az eredeti termékeket gyártó cégeknek, szerzőknek vagy az államnak, vagy a fogyasztóknak, vagy a közjónak, társadalomnak okoz leginkább kárt a hamisítás. A válaszadók egy része (16,1%) nem tudott választani a felsoroltak közül, vagy nem válaszolt a kérdésre. A bizonytalanok aránya arra enged következtetni, hogy nem egyértelmű az állásfoglalásuk ebben a kérdésben. Általánosságban elmondható, hogy a kérdőívet kitöltő fesztivállátogatóknak több mint a fele (51,3%) az eredeti terméket előállító gyártót nevezte meg a kárt leginkább elszenvedőnek a bevételkiesés és a bizalomvesztés okán. További egynegyedük (24,6%) a fogyasztókat tartja a leginkább vesztesnek a hamis termékek rövid élettartama, vagy veszélyessége, elavulása miatt. Az államot vagy a társadalmat, a költségvetési bevételkiesés vagy munkahelyek megszűnése, illetve termékminőség romlás következtében mindössze a válaszadók 8%- a tartja leginkább károsultnak. 30
Kinek okoz kárt leginkább a hamisítás? (százalékos megoszlás N= 179)
10,1%
6%
5,5%
terméket előállító állam fogyasztó 51,3%
társadalom nem tudja nem válaszol
24,6%
2,5%
Közelebbről megvizsgálva azt, hogy kik a hamisítás leginkább veszteseinek tartott szereplői a hamis terméket vásárlók és nem vásárlók körében, azt látjuk, hogy mindkét csoport magas arányban (vásárlók 34,1 %, nem vásárlók 20,7%) úgy látja, hogy az eredeti terméket előállító cég nagymértékben károsodik. Mégis a magas árak miatt a hamis terméket megvásárlása egyfajta „kényszer”, vagy az lenne a többség számára, mert az eredeti termékeket magas áruk miatt nem tudja, nem akarja megvásárolni. A továbbiakban is elég világosan kitűnik, hogy a fogyasztókat a leginkább vesztesnek tartó csoport a nem vásárlók köréből kerül ki, 16,2% választotta ezt a válaszkategóriát. Az állam és a társadalom szereplőinél mért alacsony arány (0,6 – 4,5%) azt mutatja, hogy a válaszadók valójában nincsenek tisztában a közösen megfizetett árral. Nem látják, hogy milyen károkat jelenthet a közjónak a hamis termékek előállítása, kereskedelme, nem számolnak az ennek nyomán az állami költségvetésben keletkező hiánnyal, illetve a munkahelyek megszűnésével. Ezt erősíti meg az a tény is, hogy a bizonytalanok teljes csoportja a hamis terméket vásárlók köréből kerül ki (6,7%). 31
A HAMIS TERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK VIZSGÁLATA A 23. TELEKOM VOLT FESZTIVÁL LÁTOGATÓINAK KÖRÉBEN
A hamisítás leginkább veszteseinek tartott szereplők arányainak megoszlása (100%) a hamis terméket vásárlók, illetve nem vásárlók körében (százalékos megoszlás N= 179)
terméket előállító
34,1%
20,7%
2,2% 1,1% 1,1% 0,6%
állam
8,4%
fogyasztó
2,8%
társadalom
1,1% 0,6%
nem tudja
0% 0%
16,2%
4,5%
6,7%
0%
10% igen, vásárolt
20%
30%
nem vásárolt
nem tudja
40%
A nemek szerint vizsgálva ugyanezt a kérdést, több mint másfélszer annyi női válaszadó szerint is a leginkább károsodást szenvedő szereplők maguk a gyártó cégek. A hamisítás leginkább veszteseinek tartott szereplők arányainak megoszlása (100%) nemek szerinti bontásban (százalékos megoszlás N= 179) 21,2%
terméket előállító
35,8%
1,7% 1,1%
állam
férfi 14,5% 12,8%
fogyasztó
3,4% 2,8%
társadalom
3,4% 3,4%
nem tudja
0%
32
nő
10%
20%
30%
40%
Egy másik demográfiai jellemző szerint, a korcsoport alapján vizsgálva kitűnik, hogy a legfiatalabb korcsoportba (18- 22 évesek) tartozó válaszadók a társadalmat, a közjót tartják legkevésbé károsultnak (0,6%). És ugyanezen korcsoportból kerülnek ki a bizonytalanok többsége is. A többi korcsoportba tartozó válaszadók (23 év felettiek együtt) közül aránylag többen vannak azok, akik a fogyasztókat, illetve a társadalmat tartják leginkább vesztesnek a hamis termékek használata okán. A hamisítás leginkább veszteseinek tartott szereplőkarányainak megoszlása (100%) a korcsoportok szerint (százalékos megoszlás N= 179)
terméket előállító
állam
4,5% 2,2% 0% 0,6%
fogyasztó
társadalom
34,1%
18,4%
12,8% 11,2%
3,4% 0,6%
3,4% 2,2%
nem tudja
1,1% 1,1%
4,5%
0%
10% 18-22 éves
20% 23-30 éves
30%
40%
31 év fölötti
33
A HAMIS TERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK VIZSGÁLATA A 23. TELEKOM VOLT FESZTIVÁL LÁTOGATÓINAK KÖRÉBEN
A legmagasabb iskolai végzettség szerint vizsgálva ugyanezt a kérdést, egy markáns jellemzőlátszódik. A felsőfokú végzettségű válaszadók vannak a legtöbben azok között, akik a társadalmat tartják leginkább vesztesnek a hamis termékek használata következtében..
A hamisítás leginkább veszteseinek tartott szereplőkarányainak megoszlása (100%) iskolai végzettség szerint (százalékos megoszlás N= 179)
3,4%
terméket előállító
állam
0,6% 1,7% 0,6% 2,8%
fogyasztó
társadalom
nem tudja
27,5% 25,8%
0,6% 1,1%
0,6% 2,2% 0%
13,5% 11,2%
4,5%
3,9%
5%
10%
általános iskola
34
15%
20%
középiskola
25%
30%
35%
felsőfokú végzettség
40%
35
Kiadta a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Titkársága, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 7. www.hamisitasellen.hu - a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület honlapja www.sztnh.gov.hu - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapja e-mail: hent@hipo.gov.hu Felelős kiadó: Dr. Bendzsel Miklós Kiadta a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Titkársága, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Grafika: Zsiráf Kreatív ügynökség Nyomdai kivitelezés: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerkesztette: Németh Mónika, Botos-Penyigey Krisztina, Csősz Gergely, Metzinger András A kutatásokat készítette: TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. (Várnai Magdolna, Antal Edit, Melles Ágnes, Szeitl Bianka) Free Association Research Kft. (Kovács Gábor) Industorg Védjegyiroda Minőségügyi Kft. (Laki Ildikó, Závecz Tibor, Széman György, Gláser Tamás)