HELYZETKÉP

az Avasi Lakótelepen végzett terepmunka során megismert szerfogyasztói szubkultúráról

DIALÓG EGYESÜLET

az Avasi Lakótelepen végzett terepmunka során megismert szerfogyasztói szubkultúráról

DIALÓG EGYESÜLET

Készítette: Gordán Péter, Wágner-Lakatos Tamás A lekérdezésben és interjúk elkészítésében közreműködött: Molnár Erika önkéntes 2015. október – december

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 1.1. A tanulmány előzménye, célja 1.2. Jogi háttér, alapfogalmak tisztázása 1.3. Célterület behatárolása, az Avas lakótelep 1.4. Célcsoport beazonosítása, hipotézisek

4 5 7 13 16

2. Módszertani háttér bemutatása

24

3. Helyzetkép leírás – a terepmunka tapasztalatai 3.1. Helyzetkép a szakemberek szemüvegén keresztül 3.2. terepmunka, a lakossági és fogyasztói riportok 3.3. Új pszichoaktív szerek

28 32 53 64

4. Tapasztalatok összegzése, megállapítások és javaslatok 4.1. Országos tendenciák, általános jelenségek 4.2. Problémák, következmények, összegzés 4.3. Lehetséges megoldási javaslatok

76 77 85 93

Függelék: dokumentum-hivatkozások

99

Mellékletek Kérdőív az érintett intézmény dolgozóival (szakembereknek) Kérdőív egészségügyben dolgozó szakemberek számára Rövid interjút segítő kérdéssor (kérdőív) a szerfogyasztóval Rövid interjút segítő kérdéssor (kérdőív) a szomszédsági lakókörnyezettel, a kortárscsoporttal Feltáró beszélgetések, mélyinterjúk a szerfogyasztókkal Térkép – terület beazonosítása

101 102 104 105 108 110 119

1/ BevezetĂŠs

4

1.1. A tanulmány előzménye, célja A Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület 2002 óta tevékenykedik az Észak-magyarországi régióban, különösen Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az Egyesület tevékenysége mögé állítottunk egy konkrét filozófiát, amely a szakmai kérdéseken túlmenően, nem csak a kezdeményezési lehetőségeket, eszközöket és módszereket mutatja meg a tenni akaróknak, hanem arra biztat minden érdeklődőt, hogy a közösség erejét (is) használják életük, településük, környezetük élhetőbbé tétele érdekében. Feladatnak tekintjük továbbá a helyi társadalom és a helyi társadalmat mozgató erők, kapcsolatrendszerek kutatását, az eredmények publikálását. Megalakulása óta az Egyesület egyre több olyan közösségfejlesztési folyamatot tervez és valósít meg, amelyek segítik a települések közösségi viszonyait és erősítik a helyi civilséget.

2009-ben kezdtük a fejlesztő munkát az Avason, ahol 35.000 ember él. A világ lakótelepeinek közös tulajdonsága, hogy egymáshoz nagyon közel, és mégis egymástól viszonylag elszigetelve, a panelházak sűrű magányában élnek az emberek. Mióta csak jelen vagyunk – elsősorban a II. ütemben –, az itt működő oktatási, és szociális intézmények, társadalmi csoportok vezetőivel folyamatos párbeszédre törekszünk. Fórumokat kezdeményeztünk, amelyen elindulhatott, illetve most már folytatódhat a közös gondolkodás az Avas közösségi életének fellendítése érdekében. Lépcsőházakban végzett kérdőíves felmérés, interjúkészítés során 2013. május és 2015. április között 507 kérdőív készült el, mely jó alapot adott a hosszú távú munkánknak és a közösségi cselekvések támogatásának, valamint az így szerzett tapasztalatokat a közösségi klubokkal is megosztottuk. A fejlesztői folyamat hosszú távra (több évre) tervez, ennek meghatározó, kezdeti lépései a partnerségépítés, a közösségi terek működtetése és a szemléletformálás a párbeszéd fontosságáért.

Leginkább olyan közösségi beszélgetéseket folytatunk, amelyek a feltárt helyi értékek, problémák és lehetőségek mentén indulnak el, és generálnak olyan helyi cselekvéseket, amelyek megoldások a jobb életminőség felé. A szomszédságokban végzett kérdőívezés, közösségi beszélgetések alkalmával a helyi lakók jelezték, hogy egy ideje hangsúlyossá vált a droghasználók megjelenése az Avas lakótelepen. Több bérház technikailag zárhatatlan, így a szerhasználók megjelenése, az eldobált fecskendők jelenléte napi szintű feszültséget, félelmet okoz az itt élőkben.

A probléma megoldására több szakmaközi találkozó történt, mely során körvonalazódott egy reális helyzetkép elkészítésének igénye. A feladatra felkért két szakember szakmai munkája során szerhasználókkal, lakosokkal, az érintett szakmák képviselőivel készített interjút, fogalmazott meg javaslatot a probléma megoldására. Megköszönve átfogó munkájukat, ajánljuk mindazon olvasók számára a tanulmány megtekintését, akiket érdekel a téma, s érintett lehet a probléma megoldásában.

(Sélley Andrea, elnök)

5

Az Avas Lakótelep szerfogyasztói szubkultúrájáról készült helyzetkép elkészítésének általános célja, hogy az avasi szerhasználók és lakókörnyezetük (érintettek) körében végzett felmérés alapján „állapot-jelentést” lehessen kapni a problémával érintett helyi lakosok életmódjáról, hétköznapi és hétvégi időtöltéséről, lakókörnyezetükkel kapcsolatos meglátásaikról, érzelmi, baráti és családi kapcsolat-rendszereikről. Az utcai szociális munka (módszer) felkereső tevékenysége miatt a szerhasználókat és az érintetteket saját környezetükben kutattuk fel, hogy életvitelük, szokásaik, körülményeik mélyebben megismerhetők legyenek.

A vizsgálat konkrét célja arra irányult, hogy milyen típusú pszichoaktív1 szereket használnak, milyen korcsoportok, és milyen rendszerességgel fogyasztják azokat. A terepmunka tapasztalatai során feltérképezett Avas városrész (elődlegesen a II. ütem) szerhasználó szokásainak, helyszíneinek jellemzése, feltáró leírása is megtörtént. Elsősorban a szereket, a kipróbáló és használó személyeket célozza meg, valamint azokat a gócpontokat kívánja elérni, ahol pontos képet tudunk kapni arról, hogy jelenleg milyen kábítószerek találhatók az adott célterületen. A probléma súlyozása, annak vizsgálata, hogy mennyire hangsúlyosan jelenik meg ez a lakótelep hétköznapjaiban.

A tanulmány készítése dilemmákkal kezdődött.

– Elsőként jelentkezett a célcsoport reprezentáltságának kérdése, miszerint számukat, lakossági arányukat csak becslések alapján lehet meghatározni, mivel egy önmagában is heterogén, a társadalmunkban az egyik legzártabb szubkultúráról van szó. Lehetőség szerint mindenféle szer fogyasztóját, és minden korosztály érintettjeit meg kellett keresni.

– A második dilemma az anonimitás, és dokumentálás lehetősége volt. Az utcai munka során kérdőívek, interjúlapok, jegyzetek készítése nem lehetséges, és senki adatait sem szeretnénk tárolni. A tanulmány leíró része konkrét helyeket, utcákat és épületeket nem említhet, bár a tapasztalat azt mutatja, hogy az Avason élő és nyitott szemmel járó lakosok tisztában vannak a „szerhasználó térképpel”.

– A harmadik problémát a pszichoaktív szereket fogyasztókkal kapcsolatosan uralkodó társadalmi szemlélet jelentette, illetve a hatályos jogi szabályozás lehetőségei. Jelenleg nem a kereslet-csökkentés kap nagyobb prioritást, a terület meghatározó jellegzetessége a probléma kriminalizálása (a büntetés jelenleg az új szereket nem tudja kezelni). Ez egyrészt az érintett személyek polgári életét és lehetőségeit bélyegzi meg, másrészt társadalmon kívülre szorulnak, a többség számára láthatatlan térbe helyeződik a probléma.

1 Wikipédia: Pszichoaktív szerek (a köznyelvben: drogok[1] vagy kábítószerek) azok a természetes vagy mesterséges anyagok, amelyek az élő szervezetbe kerülve a központi idegrendszerre hatva megváltoztatják annak működését, funkcióját, illetve hiányuk elvonási tünetekkel jár. A köznyelv gyakran a kábítószerek megnevezésére használja ezt a kifejezést tévesen, mivel a kábítószer maga egy jogi fogalom, míg a drog pedig a tudat-cselekvés-hangulat módosulás befolyásolásának megnevezése inkább.

6

1.2. Jogi háttér, alapfogalmak tisztázása „A kormányzati szándék kínálatcsökkentési orientációját jelzi a Büntető törvénykönyv többszöri, de elsősorban is a kábítószerrel való visszaélés jogszabályi körének jelentős szigorítását eredményező, 2013. július 1-vel hatályba lépő módosítása (2012. évi C. törvény (VII.13.) a Büntető Törvénykönyvről), valamint a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, illetve az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012.

(IV. 02.) Kormányrendelet, azaz az ún. C-lista.2 „ A 2013. Július 1.-én hatályba lépett új Büntetőtörvénykönyv XVII. fejezete az egészséget veszélyeztető bűncselekmények körébe sorolja, és hat tényállásban rendelkezik a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekről: – – – – – –

kábítószer-kereskedelem kábítószer birtoklása kóros szenvedélykeltés kábítószer készítésének elősegítése kábítószer-prekurzorral visszaélés új pszichoaktív anyaggal visszaélés.

A BTK szerfogyasztásra és terjesztésre vonatkozó passzusainak értelmezése a Nemzeti Drog Fókuszpont által a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpont (EMCDDA) számára készített 2015-ös magyarországi jelentés alapján.

– A kábítószer kereskedelem (176-177§) tényállása magában foglalja a kábítószer kínálását, átadását, forgalomba hozatalát, illetve az azzal való kereskedést, valamint az ezekhez az elkövetési magatartásokhoz történő anyagi eszközszolgáltatását. A törvény ezt a bűncselekményt 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti alapesetben.

– A kábítószer birtoklását (178-180§) megvalósító elkövetői magatartásokat a termesztés, előállítás, megszerzés, tartás, az ország területére behozatal, onnan kivitel, illetve az ország területén való átszállítás. Ezeknek büntetési tétele alapesetben 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés lehet.

– A Btk. önállóan nevesíti a kábítószer-fogyasztást, amelynek büntetési tétele megegyezik a csekély mennyiség megszerzésére vonatkozó büntetési tétellel.

2 ÉLŐ JELENTÉSA MAGYARORSZÁGI DROGHELYZETRŐL Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület 2015. október – 7. oldal.

7

– A kóros szenvedélykeltés bűncselekményét (181.§) (az a nagykorú személy, aki egy kiskorút kábítószernek vagy kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetve szer kóros élvezetére rábír vagy rábírni törekszik) a Btk. két évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.

– A Btk. büntető eljárási útról való elterelés eseteit, illetve feltételeit is szabályozza (180.§), a magyar büntetőjogi dogmatika rendszerének megfelelően ún. büntethetőséget megszüntető okokként. A törvény szövege szerint nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, amennyiben az elkövető „az első fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt”. Az elterelés lehetőségétől elesik, aki a bűncselekmény elkövetését megelőző két éven belül vállalta az elterelésen való részvételt vagy büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása miatt megállapították.

– A Btk. tartalmazza az „új Pszichoaktív anyaggal visszaélés” elnevezésű bűncselekményt (184184/D.§), melyben a kábítószerre vonatkozó bűncselekmények struktúráját követve, azonban enyhébb büntetési tételekkel szabályozza az új pszichoaktív szerekkel kapcsolatos bűncselekményeket. Az új szabályozás minősített esetei lényegében azonosak a kábítószerekre vonatkozóakkal, azonban a jelentős mennyiségre történő elkövetést nem tartalmazza. A privilegizált esetek a csekély mennyiséggel való elkövetésre vonatkoznak, mely mennyiség felső határa az összes anyag tekintetében 10 gramm. A büntetendő cselekmények között szerepel az új pszichoaktív anyag megszerzése és tartása is, amennyiben a mennyiség meghaladja a csekély mennyiséget. A jogalkotónak nem volt célja az új pszichoaktív anyagot fogyasztók büntetőjogi felelősségének megalapozása, ezért nem büntetendő a fogyasztás, illetve csekély mennyiségre történő megszerzés és tartás.

A helyzetkép a Miskolc Avasi lakótelep (II. ütem) pszichoaktív szerfogyasztását célozza, ezért a témához szorosan kapcsolódó alapfogalmak értelmezése szükséges azért, hogy a szerfogyasztói magatartásformákról tisztább képet lehessen alkotni. A mai magyar köznyelvben leggyakrabban használt drog kifejezés nem teljes mértékben fedi le azon kémiai anyagok összességét, melyek a központi idegrendszerre hatnak, mivel ebbe a gyűjtőfogalomba nem tartoznak bele azon legális kémiai anyagok, mint például a nikotin, koffein, alkohol, valamint az olyan egyéb tiltólistán nem szereplő szerek, melyek szintén a központi idegrendszerre fejtik ki hatásukat, csupán azon anyagok, melyek jelenleg illegálisnak minősülnek. A pszichoaktív szer kifejezés már közelebb áll a pontos megfogalmazáshoz, mivel ez a fogalom olyan kémiai vegyületekre utal, melyek megváltoztatják a központi idegrendszer működését, a szervezetre gyakorolt hatásukat pedig a központi idegrendszeren, vagy a gerincvelőn keresztül fejtik ki. Ez a fogalom viszont nem különíti el a jogi értelemben vett legális, vagy illegális szereket. Abban az esetben, ha szorosan jogi szempontból kö-

8

zelítjük meg ezt a kérdést, célszerűbb a kábítószer fogalmát használni, mivel a magyar jogalkotás ezen szerek körébe sorol minden olyan kémiai anyagot, mely hatályosan szerepel az illegális szerek listáján.3 DROG

kábítószer

Pszichoaktív szer

A témával kapcsolatban pár alapvető kérdés fogalmazódott meg bennünk: kik és miért is próbálják a társadalmunk azon személyeit rendszabályozni, akik a pszichoaktív szereket/kábítószereket terjesztik vagy használják, és vajon miért akarják a „kívülállók” a szubkulturális csoportok és tagjainak akarata ellenére lebeszélni, esetleg eltiltani őket ezen vegyületek használatától, vagy terjesztésétől? A válasz megfejtéséhez elsősorban fontosnak tartjuk az egészség fogalmának értelmezését. A WHO definíciója szerint „az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jóllét állapota, s nem pusztán a betegség, illetve nyomorékság hiánya”. Ez azt jelenti, hogy az egészségi állapot három fontos dimenzió mentén állapítható meg és ezek pedig a következők:4 – Szomatikus, vagy más néven fizikai tényezők.

– Szociális tényezők.

– Pszichológiai tényezők.

Mindhárom tényező egyensúlya esetén beszélhetünk az egészség meglétéről, viszont ha a három tényező bármelyike sérül, úgy az egyensúly felbomlik, mely betegséget eredményez.5 Ezek alapján a szerfogyasztástól,

3 Rendészeti Ismeretek a kábítószer – problémával kapcsolatban, Nemzeti Kábítószerügyi Koordinációs Igazgatóság Országos Bűnmegelőzési Bizottság Budapest 2009. – 18. oldal 4 Egészségkárosító magatartások és mérési módszerek, Elekes Zsuzsanna, 2.oldal 5 Egészségkárosító magatartások és mérési módszerek, Elekes Zsuzsanna, 2.oldal

9

mint egészségkárosító tényezőtől óvni kell azt az egyént alkalmasint szubkulturális csoportot, aki/ akik esetleg nem képesek, nem akarják felmérni, vagy csupán haszonszerzés céljából – ami nem feltétlenül csak a megélhetéshez szükséges anyagi biztonság megteremtését foglalja magában –, vagy csupán merő önzőségből nem veszik figyelembe, hogy a pszichoaktív szerek használatával és/vagy terjesztésével, saját maguk, illetve mások egészségét veszélyeztethetik. Érthető módon az államnak, de talán elsősorban a többségi társadalomnak meg kellene akadályoznia azokat a személyeket, akiknek érdekében áll ezt az egészségkárosító tevékenységet folytatni, vagy terjeszteni. Miért is gondoljuk úgy, hogy elsősorban a többségi társadalomnak kell szerepet vállalnia a pszichoaktív szerek terjedésének megállításában, és miért nem egyből a hatóságoknak államilag kell beavatkoznia azonnal, mihelyst illegális szerfogyasztással találkozunk? Véleményünk szerint azért, mert nagy részben a többségi társadalomnak köszönhetőek azon normák és normarendszerek, melyek kitermelik magukból magát a szerfogyasztót, valamint az új pszichoaktív szerek és kábítószerek terjesztőit.

Tényként kezelhetjük, hogy egy adott társadalmon belül több különböző kultúrával, valamint normarendszerrel találkozhatunk, melyek egymás mellett érvényesülnek, mondhatni együtt élnek. Ebben az együttélésben különböző viselkedésformák szilárdulhatnak meg, melyek a domináns normarendszer számára elfogadhatóak, vagy akár teljes mértékben normasértőek is lehetnek.6 A többségi társadalom határozza meg a normarendszerét, illetve azt, hogy az egységes kultúra, valamint az azt alkotó szubkultúrák milyen viselkedési formák és/ vagy normák mentén funkcionálhatnak a társadalomban megítélt, elfogadott és szabályozott működési szinten.

Az értékrendszerek fogják szabályozni, hogy mit szabad, illetve mit nem. Ahol szabályozásról beszélünk, ott találkozhatunk a szabályrendszerekkel való szembefordulással, valamint ellenszegüléssel is, mely konfliktusokat eredményezhet bizonyos társadalmi, vagy akár össztársadalmi szinten. Például akármilyen pszichoaktív szer (akár legális vagy illegális) fogyasztása miatt keletkezhetnek konfliktusok, melyek szimbolikus tartalmat is hordozhatnak, definiálhatnak társas vagy kulturális közösségeket, akik a szembefordulásuk okán mutatnak nem normakövető magatartást.7 Az eddigiek alapján kijelenthető, hogy a szerfogyasztás össztársadalmi szinten egy deviáns viselkedésformának tekinthető. Minden olyan viselkedés, amely a többségi társadalom által elfogadott normákat sérti, az egyénre vagy akár a társadalomra nézve is károsnak minősül, deviáns magatartásnak nevezzük.8 A pszichoaktív szerek fogyasztása bizonyos szint átlépése után egészségkárosító és gyakran – kifejezetten a kábítószerek használatát és terjesztését ide értve – jogsértő magatartásnak minősül, ezért véleményünk szerint ebben a vonatkozásban deviancia és ezen belül a deviáns személy, vagy szubkulturális csoport értelmezhető úgy is, mint egy, az elfogadott legmagasabb szabályzó norma-rendszernek, azaz a jognak ellenszegülő és saját magára, vagy akár a társadalomra is veszélyt jelentő elem. Mi is teszi a deviáns személyt ilyen kontextusban normasértővé? Az, hogy bizonyos kémiai anyagokat abúzív módon használ. Az abúzus fogalma azt foglalja magában,

6 Egészségkárosító magatartások és mérési módszerek, Elekes Zsuzsanna, 3.oldal 7 Egészségkárosító magatartások és mérési módszerek, Elekes Zsuzsanna, 3.oldal 8 Egészségkárosító magatartások és mérési módszerek, Elekes Zsuzsanna, 9.oldal

10

hogy valaki nem rendeltetés szerint, illetve visszaélésszerűen használ különböző használati formákat, melyek a következőképpen nyilvánulhatnak meg:9 – Különböző szerek nem orvosi célú használata. Ide tartozhatnak például a még nem illegálisnak minősített új pszichoaktív szerek, vagy akár a ragasztó inhalálása.

– Orvosi célú szerek használata nem orvosi javaslatra. Ide sorolhatók például a különböző nyugtatók alkohollal történő fogyasztása, vagy a vény nélkül kapható gyógyszerészeti készítmények tipikusan pszichoaktív szerként történő használata.

– Orvosi célú szerek használata nem orvos által javasolt módon, vagy nem orvosi mértékben. Ide tartozik például az orvos által felírt nyugtatók, vagy antidepresszánsok túladagolása.

– A tiltott szerek használata. Ide sorolható egyértelműen a szorosan jogi értelemben használt kábítószerek fogyasztása.

Az abúzust értelmezhetjük egyfajta kontrollvesztésként is, amikor az egyén nem képes az előírt szabályoknak/ normáknak megfelelően használni bizonyos használati formákat, ezáltal visszaél azokkal és így kontrollt veszthet.

Például adott kémiai anyag adagolásában, illetve fogyasztásában. A kontrollvesztést értelmezhetjük egyfajta devianciának, főként a pszichoaktív szerfogyasztás viszonyában, és ha az előbb felsorolt fogalmakat kombináljuk, úgy máris kirajzolódni látszik egy szenvedélybeteg viselkedésforma körvonala. Szenvedélybetegségeknek azon viselkedésformákat nevezzük, amelyek felett a személy kontrollt veszít, ezáltal kényszeresen, ismételten végrehajtja azokat, és ezek a viselkedésformák jellemzően károsíthatják az egyént, vagy akár környezetét is.10 Káros szenvedélyek közé sorolható a pszichoaktív szerek fogyasztása, valamint a fogyasztásból eredeztethető hozzászokás.

A hozzászokás folyamata (a szerhasználat egyik jellemzője) az, amely alapvetően meghatározza, hogy veszélyességi szempontból a szakemberek mit tekintenek „drognak”. Az idegsejtek képesek tanulni különböző ingerületek hatására, ez a folyamat a kábítószer-fogyasztás esetén is végbemegy. A szervezet, pontosabban az idegsejtek folyamatosan próbálnak védekezni, azaz tompítani a kémiai anyag által rájuk gyakorolt hatást, ezt a mechanizmust nevezzük toleranciának.11 Az ismétlődő fogyasztás egyre erősebb választ vált ki a szervezetben, és ennek eredményeként jön létre a szenzitizáció, mely folyamat során egy bizonyos küszöb átlépése után, akár pozitív, akár negatív élmény váltja is azt ki, megerősödik a tanulás folyamata és egyfajta feltételes reflex alakul ki az egyénnél a szerfogyasztáshoz köthetően, melyet már függőségnek nevezünk. A függőséget/ addikciót a kémiai szerek vonatkozásában pszichoaktív-szer dependenciának is nevezzük, mely a kábí-

9 Egészségkárosító magatartások és mérési módszerek, Elekes Zsuzsanna, 7.oldal 10 Drogosok, Demetrovics Zsolt – Balázs Hedvig. – 122. olda 11 Deutsch Krisztina Szakoktató PTE ETK Addiktológia I. ppt – 4. oldal

11

tószer megszerzésére és fogyasztására irányul.12 Az előbb leírt folyamat maga a kémiai addikció, de a függőség más szinten is megjelenhet az egyén életében, nem csak kémiai formában, hanem viselkedési addikcióként is.

Ebbe a csoportba sorolhatjuk például az internetfüggőséget, kleptomániát, játékfüggőséget és még több hasonló viselkedésformát. Valós függőségről akkor beszélhetünk, ha az adott viselkedésforma uralni kezdi az egyén viselkedését és ez káros hatással van testi, vagy akár lelki egészségére, esetleg környezetére is.13 Jól látszik, hogy a függőség, valamint a szenvedélybetegség definíciója milyen nagymértékben mutat egyezést.

A pszichoaktív-szer dependencia, valamint egyéb más addikciók vonatkozásában ki kell térnünk az intoxikáció fogalmára, mely egy visszafordítható, azaz reverzibilis szer-specifikus szindróma, aminek folyamán maladaptív viselkedési változások következnek be a szer bevétele közben, vagy nem sokkal azt követően, a tünetek nem felelnek meg valamely általános egészségi állapot kritériumának, vagy nem magyarázhatóak semmi egyéb mentális zavarral.14 A szerfogyasztás maladaptív módja azt foglalja magába, hogy a szerfogyasztás során tolerancia alakul ki, azaz a használt szer egyre nagyobb dózisú bevitelét igényli a fogyasztó, vagy azonos dózis folyamatos használata esetén az adott szer csökkent hatást vált ki a használó szervezetéből, valamint a megvonási tünetek megjelenése szintén társul az imént felsoroltakhoz.15 A pszichoaktív szerek gyakori használata esetén jelentkezhetnek megvonási tünetek, avagy a rendszeresen használt pszichoaktív szer szüneteltetésével párhuzamosan, a használó kellemetlen lelki vagy testi tüneteket észlelhet.

A fiziológiai megvonási tünetek nem minden vegyület használata esetén alakulhatnak ki, viszont a pszichés megvonási tünetek kialakulására jóval nagyobb az esély. Ennek jellemzői a következők lehetnek:16 – A leszokási kísérletek sorozatos kudarca.

– Testi, vagy lelki problémák megjelenése, melyek a szerfogyasztó számára is egyértelműen az adott szer megvonásához köthetők, bár a fogyasztó ennek ellenére sem képes felhagyni szenvedélyével.

Egy másik szakmai megközelítés a következő jellemzőkkel egészíti ki a tünet-együttest, melyek megléte szintén a szerfogyasztással kapcsolatos megvonásra utalhatnak:17 – A szerrel kapcsolatban jellegzetes megvonási szindróma jelentkezhet.

– A szerfogyasztó, annak érdekében, hogy a megvonásból következő lelki, esetleg testi tüneteket csökkenthesse, vagy elkerülhesse, ismét az általa addig rendszeresen használt, vagy közel hasonló hatású szerhez nyúl.

– Az általa használt szer dózisát nagyobb adagokban, vagy huzamosabb ideig használja, mint az addig általánosan jellemezte szerfogyasztási habitusát.

12 Deutsch Krisztina Szakoktató PTE ETK Addiktológia I. ppt – 5. oldal 13 Drogosok, Demetrovics Zsolt – Balázs Hedvig. – 122. oldal 14 Demetrovics Zsolt, Alapfogalmak ppt, 11. dia 15 Egészségkárosító magatartások és mérési módszerek, Elekes Zsuzsa,nna 5.oldal 16 Drogosok, Demetrovics Zsolt – Balázs Hedvig. – 123. oldal 17 Egészségkárosító magatartások és mérési módszerek, Elekes Zsuzsanna, 6.oldal

12

– A használó aktivitása nagymértékben a szer megszerzésére összpontosul, valamint idejének nagyobb, vagy jelentős részét annak megszerzésére, vagy használatára fordítja.

– A szerhasználót addig általánosan jellemző szociális, foglalkozási vagy rekreációs tevékenységei háttérbe szorulnak a szerhasználatból kifolyólag.

Nem csak a pszichoaktív szerek választékát jellemzi a diverzitás, azok használati mintázata is differenciálódást mutathat. Ezek alapján megkülönböztethetünk:18 – Kísérletező szerhasználót, aki életében kevesebb, mint tíz alkalommal használt valamilyen pszichoaktív szert.

– Szociális-rekreációs használatot, mely azt jelenti, hogy a szerfogyasztó jellemzően valamilyen társas tevékenységhez köti a szerfogyasztást, mely nem mindennapos, pl. a hétvégi bulikhoz.

– Helyzeti droghasználat esetén a szerhasználó általában valamilyen problematikus helyzetet próbál megoldani az adott szer használatával, ezért ezt a szerfogyasztási mintát gyakoribb használat jellemzi, mint a szociális-rekreációs használatot, így sokkal nagyobb mértékben állhat fenn az intenzifikált, vagy más néven kényszeres szerhasználat veszélye.

– Valamint szorosan ide köthető a politoxikománia fogalma, ahol a szerfogyasztó egyidejűleg, vagy egymást követően használ különböző legális, vagy illegális pszichoaktív szereket.19

1.3. Célterület behatárolása, az Avasi lakótelep Az Avas-Dél a város legnépesebb lakótelepe, ahol Miskolc lakosságának majd egynegyede (egyötöde) él, kb. 35.000 fő. Az elmúlt évtizedben jelentős mértékű volt a fluktuáció és az elvándorlás, de nem csökkent a városrész népesedési súlya Miskolcon belül. A 2011. évi népszámlálási adatok szerint Miskolcon 165.321 fő él, 2014. január 1-jén pedig a lakosságszám 161.265 fő volt.

A lakótelep az Avas déli-délkeleti lejtőin helyezkedik el, a város szerves részét képező domb, mely mégis elkülönül. 1973 és 1985 között a házgyári panelelemekből kialakított emeletes házak három területi és időbeni ütemezéssel lettek létrehozva. Tervszerűen, meghatározott fizikai környezetben, a mennyiségi szemlélet jegyében, a lakáshiány miatt minél több családnak otthont biztosító épületeket akartak létrehozni. Az avasi városrész Miskolc legújabb kori történelmének csaknem két évtizedes intenzív városfejlesztési programja volt: a házgyári

18 Drogosok, Demetrovics Zsolt – Balázs Hedvig. – 130. oldal 19 Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja, Éves Jelentés 2009: A kábítószer-probléma Európában, 1.oldal

13

technológiával „tömegesen” épültek 10 és 4 szintes pont- és sorházak (1985 után nem csak előre gyártott panel elemekből összeállított lakóház készült). A városrész 12.106 db. lakásával az ország egyik legnagyobb lakótelepe, mely elsősorban az alsó-középosztálybeli rétegeknek és a közös életüket kezdő fiatal családosoknak adott otthont. A lakások többnyire tanácsi bérlakások, kisebb mértékben OTP hitelezett lakások voltak, melyeket a rendszerváltás után nagyrészt megvásároltak a bennük élők. A nem megfelelő közösségi és környezeti kialakítás következtében problémaként jelentkezett, hogy viszonylag kis területen magas lett a lakosságszám, illetve a városrész társadalom-építkezésének, közös múltjának hiánya. Jelenleg általánosan a lakótelep egészére jellemző, hogy a lépcsőházak nagy része lelakott, korszerűtlenek a gépészeti berendezések, a folyosóvilágítások sok helyen nem működnek, rossz a lakó-épületek szigetelése, „romos” a közös helyiségek állapota, a 10 szintes épületekben a liftek korszerűtlenek, több lépcsőházban szinte már életveszélyesek. A közterületek általánosságban rendezetlenek, a zöldfelületeket nem gondozzák megfelelően, a növények sok esetében kihaltak, a környezet szemetes.

A három ütem három eltérő struktúrában épült, „avasinak lenni egy fogalom”, de a lakótelep végleges kialakítását követően a térben is elkülönülő részek társadalmi és közösségi funkciói egymástól eltérően működnek.

Kelemen István az Avas városrész megvalósult intézményhálózata (Tervek és álmok) című írását felhasználva pontosabban látható, hogy a városrész szerkezete sajátos képet mutat. A Miskolcon belül „önálló életet élő” Avas három különböző ütemének sajátosságai eleve determinálják a negatív jelenségeket, azok jellegét és duplikáló erejét.

I. ütem Az avasi domb délkeleti oldalának alsó harmadában elhelyezkedő lakó- és intézményterület beépítési rendszere több szempontból is rossz adottságú. Az Avas dombot eltakarja a 10 szintes, mintegy másfél km hosszú, lényegében egyenes vonalvezetésű „nagy-fal”. A kizárólag lakófunkciókkal tervezett és megvalósult épületsor egyhangúságot áraszt, a Középszeren épült fel az I. ütem 2426 lakásának közel 80%-a (+Testvérvárosok, Ifjúság útja). A tízemeletes láncolat előtt út húzódik oda-vissza, parkolók sorakoznak szigorú rendszerben, illetve nincsenek a közterületen találkozási helyszínek, közösségi helyek és területek. A „nagy-fal” egyik szegletében, egy tömbben 20 tantermes általános iskola, 200 fős óvoda, 80 fős bölcsőde épült szűkös telekterülettel, forgalmi utak közelében.

Az épületek BVPR-házgyárban előregyártott vasbeton szerkezettel valósultak meg.

II. ütem 5360 lakást tartalmazó II. ütem területe a hegygerincen végigfutó Szentgyörgy hegyi u. (korábban Engels u.) két oldalán helyezkedik el. Az osztott-pályás négysávos főútra merőleges csatlakozású, kelet-nyugati irányú, egyenes vonalvezetéssel mellékutak közel négyzethálós területszerkezetet alkotnak. Ebben a merev, néhol már a józanész határát súroló úthálózati rendszerben minden második csak gyalogosforgalomra kiépített tereplépcső. Ezáltal a

14

burkolt útfelületek hossza megsokszorozódott a hihetetlenül zsúfolt épülettelepítés következtében. Nincsenek a házak között valós terek, szorosak az épületek, kis területen viszonylag magas lélekszámú lakosság zsúfolódik össze. A gerincút két oldalára építették a 10 szintes lakóépületeket és az egy-két szintes intézmények hálózatát.

A dombvállak felé - keleti és nyugati irányban - pedig alacsonyabb, F-I- 4 szintszámú épületek mellé telepítették a gyermekintézményeket, ahol a forgalmas, zajos, bűzös úthálózattól távolabb esnek, és a domboldalalakon nagyobb közösségi játszó- és zöldterületek szomszédságában vannak.

III. ütem Az itt felépült 3836 lakás és intézményeinek telepítése a II. ütem városrendezési logikáját követi, de jóval lazább, döntően a terepre „ültetett” útvonalvezetések mentén. Az osztott-pályás négysávos utat főként tízemeletes épületek, a Pattantyús utcától négyemeletes épületek szegélyezik. A II. ütemhez képest az emeletes házak nem szorosan egymás mellé lettek telepítve, vannak a közterületeken találkozási helyszínek, közösségi helyek és területek.

Két általános iskola, melléjük óvoda és bölcsőde épült, később az Avasi Gimnázium és a Jezsuita Gimnázium. Általában a lakótelep egy sajátos képződmény, tervszerűn felépített, paneles házgyári technika esetében speciális eset. Az Avas területi, fizikai (természetes és épített) környezetének adottságai miatt a II. ütem országosan is egyedi lakókörnyezettel rendelkezik (a Helyzetkép feltárás elsődleges célterülete). A népesség összetételében felülreprezentált az alsó középosztály, az alacsony státuszúak, a szegényebb rétegek, a lakosság körében a városi átlagnál magasabb a roma kisebbség és a munkanélküliek aránya.

Az Avasi dombon három ütemben három különböző térelosztású lakónegyed épült, melyek közül a III. ütem a leginkább élhető. A II. ütem a központi lakónegyed, ahol a problémák leginkább tömegesen megjelennek. Oka a zsúfoltság, hogy a viszonylag kis fizikai területen (lakások, közterületek) sok ember él együtt panelházakban. Az Avas egy telep, ahol mindenki mindent lát és tud, de mégsem ismerik a egymást szomszédok. Viszonylag alacsonyak az ingatlanárak, a közterületi betonelemek amortizálódtak, sok a garázsbolt, elsősorban is az italfogyasztó lakosságra orientálódva. A rendszerváltást követően óvoda és bölcsőde zárt be, új intézmények nyíltak, játszóterek épültek, a fák és bokrok megnőttek. A városban a lakótelepről kialakult kép rossz, vannak, akik inkább kerülik.

A kívülről szemlélődő közvélekedés megítélése szerint az emberek nem szívesen laknak itt, veszélyes, nem jó a lakókörnyezet. Az elmúlt 10 évben a helyi és az országos híradásokban az Avasról számtalan negatív történés és sztereotipizáló ábrázolás jelent meg, a „fészekrakó” családok komoly problémát okoztak. „A 2002-es esztendőt követően elindított fészekrakó program rávilágított a lakhatási támogatások veszélyforrásaira és korlátaira. A program segítségével betelepült, városi környezethez nem szokott közösségek tagjai komoly társadalmi feszültséget generáltak, valamint jelentős gazdasági veszteséget okoztak. A 2008 óta kumulálódó pénzügyi-gazdasági válság rendkívüli módon negatívan érinti az Avas városrész lakónépességének egzisztenciális helyzetét”20 20 Miskolc Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégia. 2014. 44 oldal.

15

1.4. Célcsoport beazonosítása, hipotézisek A Helyzetkép feltárás célcsoportja az Avasi lakótelep II. ütemében élő pszichoaktív szerek használói, valamint kábítószer-fogyasztói, beleértve az új vegyületek, illetve a hagyományos kábítószerek fogyasztóit, akik a magyar társadalomban egy deviáns szubkultúra tagjainak számítanak, ezért a társadalmon kívüli sajátos helyzetükből adódik, hogy a legelzártabb kisebbségi csoport.

Szubkultúra a társadalmon belüli kisebb egység, mely részben vagy egyáltalán nem követi a „külső” társadalmi környezet szabályait, mint ahogy a pszichoaktív szerfogyasztók sem. A legális, vagy illegális pszichoaktív szerfogyasztó szubkultúra részesei szubjektíven észlelik és értelmezik a környező világot. Az uralkodó kultúrától eltérő rendszerben működő, akár azzal szemben álló normákat követő, deviáns magatartási módok gyakran együttesen jellemzők lehetnek. Nehezen és részlegesen elérhetők az információk e zárt és heterogén társadalmi csoportról.

A kultúra fogalom jelentése és használata általában művelés, köznapi értelemben művelődés. A társadalomtudományok tágabb értelmezést használnak: világértelmezési keret, ami egésszé szervezi a társadalmi környezetre vonatkozó észleleteinket. Természetesnek érezzük a társadalmi tényeket és a kialakított normákat, a naponta ismétlődő viszonyulásokat, eseményeket és rituálékat. Más-más kultúrában máshogy értékelődnek a dolgok, mindegyik a saját világában megszokott és elismert módon jár el, szervezi a társadalmi életét, meghatározza és formálja normáit. A kábítószer-használó szubkultúra önálló normarendszerrel és világértelmezési kerettel rendelkezik, tehát a társadalmon belül saját szabályok szerint működő kultúrát formál, melyet nagyban meghatároz a „külső világ” attitűdje, viszonyulása.

A pszichoaktív szerek fogyasztásának megítélése országonként és kultúránként változó képet mutat, hazánkban általában konzervatívabb megközelítés érvényesül. A magyar kultúrában a társadalmi felelősségvállalás szerepe mintha csökkenne, mivel a különböző érákban nem kaphatott megfelelő mértékű támogatást. Ha a fiatalnak nincs megfelelő háttere, akkor nem tud eligazodni a folyamatosan változó rendszerekben, nem képes megszervezni a megfelelő életmódját, egészséges szórakozását (önkifejezését).

A normák társadalmi tények, melyek az együttélés keretéül szolgálnak¸ az adott kultúrában mi helyes vagy helytelen. A normák rendjét a mindenkori társadalmi környezet alakítja ki az idők folyamán. Nem csak a közösség fennmaradását szolgáló szerepe van pl.: cipőfelhúzás, köszönés. Rendszerint a fiatalság rákérdez a szabályokra, ugyanis elavulhatnak számukra, mert nem ésszerűség, hanem tradíció miatt engedelmeskedünk nekik. A köznapi értelemben normális a jól szocializált személy, aki az adott kultúrában bevett társadalmi szabályok szerint viselkedik, és ezek szerint ítéli meg a külvilág eseményeit. A normáktól való eltérés a deviancia, mely koronként, régiónként és társadalmanként változhat, pl.: minden társadalomban más számít

16

bűnözésnek, így a pszichoaktív szerek/kábítószerek használatának megítélése, többek között a marihuána-fogyasztás büntethetőségének kérdése.

Hazánkban a pszichoaktív szerhasználók szignifikáns hányada nem a bevett társadalmi normák, illetve a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelően élnek. A kábítószer-fogyasztó szubkultúra, illetve a legális pszichoaktív szert használók egy része nem, vagy kevésbé illeszkedik a jelenlegi társadalmi környezet szabályaihoz, ezért deviáns magatartásformának minősül. Kitaszított emberek, akik többsége titokban és félelmek közt kénytelenek a hétköznapi életformájukat kialakítani, függetlenül attól, hogy a szerhasználat milyen kárral és veszéllyel jár önmagára és környezetére nézve. *** Az Avasi lakótelep (II. ütemre fókuszálva) szerfogyasztói szubkultúrájáról készült helyzetkép speciális lakóövezetben, panelházas élettérben, a helyiek vonatkozásában az életükről és rajtuk keresztül készült tanulmány.

Az elért célcsoport közösségi szinten aktív részvevőként jelenik meg, mivel e makroközösségek, más néven lakókörnyezet foglalja magába a szerfogyasztókat, akik a vizsgálat célpontjai, és akik egy zsúfolt társasházi (házgyári emeletes) városrészben a hétköznapjaik során megannyi problémával találkozhatnak. Elsősorban a pszichoaktív szerfogyasztók megszólítására fókuszálunk, olyan személyekre, csoportokra, akiket az uralkodó normák, a társadalmi környezet „kábítószeresnek” vagy „drogosnak” tart, miközben az esetek túlnyomó mértékében nem képes a többség differenciálni a témával kapcsolatos vonatkozásbeli eltéréseket. Az elsődleges célcsoport, azaz a szerfogyasztó szubkultúra zárt és heterogén társadalmi réteg, nagyon nehéz tartalmáról és működéséről közvetlen, illetve releváns információkat kapni, a népességen belül arányukat csak hozzávetőlegesen lehet meghatározni.

A hivatalos hazai kutatások kiinduló alapot nyújtanak abban, hogy meghatározzuk, azaz valamilyen nagyságrendben beazonosítsuk az Avason élő szerhasználók számát. Magyarországon 2007-ben a felnőtt népesség országos reprezentatív mintáján készült kutatás21 (Paksi és Arnold 2007) alapján, a megkérdezett 18-64 éves korosztály 9,3%-a, ezen belül a 18-34 éves korosztály 20,9%-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert.

21 http://drogfokuszpont.hu/szakteruleteink/populacios-vizsgalatok/populacios-vizsgalatok-tenyek-es-szamok/

17

2011-ben került sor az ESPAD kutatássorozat ötödik felmérésére. A megkérdezett 16 éves fiatalok 19,9%-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert. Ennél magasabb, 24,9% volt azoknak az aránya, akik biztosan droghasználati céllal fogyasztottak valamilyen szert (a tiltott szerek mellett mágikus gombát, egyéb opiátokat pl. mákteát, szerves oldószereket, patront/lufit, mefedront). A visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás (orvosi javaslat nélküli nyugtatók/altatók és alkohol gyógyszerrel együtt) életprevalencia értéke 14,7% volt. Az összes (tiltott és legális) szerfogyasztás életprevalencia értéke a megkérdezett 16 éves diákok körében 28,8% volt. A fiúk 28,3%-a, a lányoknak pedig 29,4%-a fogyasztott már valamilyen visszaélésre alkalmas szert élete során.

Meglátásunk, hogy az avasi 35.000 fő lakosság arányában 10-16%-ra becsülhetjük az érintettséget, így az Avas vonatkozásában ez az adat kb. 3.500– 5.600 fő, aki fogyasztott már életében valamilyen pszichoaktív szert. A szerhasználókat korosztályilag is nehéz behatárolni, 10-12 évestől kezdődően fogyaszthatják azokat, energiaital, kávé, cigaretta, alkohol, gyógyszer „alapanyagok” használatával kezdődik, ami alapvetően jelen van.

A nyolcvanas évek közepén megjelent avasi „ős-heroinisták”, a kilencvenes évektől a fiatalok körében jellemző marihuána fogyasztás, illetve régi szerek használói ma már az idősebb generációkat képviselik, 50 év körüliek vagy a még korosabbak is érintettek lehetnek. Összességében a 10-60 év közötti generációk tagjai próbálták ki,

18

vagy élhetnek valamilyen kábítószerrel, korosztályonként eltérő arányban. A 12-16 év közöttiek a leginkább veszélyeztetett korcsoport, akik a régi szerekkel kevésbé találkoztak.

Az Avasi lakótelep szerfogyasztói szubkultúrájáról készült Helyzetkép célcsoportja a városrészben, elsősorban a II. ütem 5360 lakásában élők között „megbúvó” szerfogyasztó, aki •bármilyen formában valamilyen illegális, vagy legális, régi pszichoaktív szert használ, •bármilyen formában valamilyen illegális, vagy „féllegális”, új pszichoaktív szert használ. *** Közvetlen célcsoport a szerhasználók, közvetett az érintettek, a lakossági környezet, kontroll és kortárs csoport, intézmények, szakemberek.

1. Intézmények: a problémával közvetlenül találkozó szakemberek felkutatása – interjú arról, ki mit gondol az avasi kábítószerhelyzetről? Országos és nemzetközi tendenciák, drogpolitikai helyzet és álláspont rendszerezése.

2. Lakossági környezet: interjú és kérdőív arról, ki mit tapasztal, mit érzékel, miért van, milyen formában van jelen, kell-e ellene tenni, szerinte mit lehetne tenni… stb.

3. Kontroll és kortárs csoport: beszélgetések tervezett-célzott interjú-kérdésekkel operálva, veszélyeztetettek feltárása 4. „Hólabda” módszer alkalmazása 5. Riportok, interjúk szerfogyasztókkal. Kikről is beszélünk?!

– férfiak, akik reggeltől a bolt – kocsma – lakás útvonalon mozgásban vannak – idősebb nők, akik gyógyszert alkohollal kevernek – régi és új szereket intravénásan fogyasztók – régi és új szereket szájon át fogyasztók – füvesek: marihuána, hasisfogyasztók – alkalmi vagy rendszeres, parti/hétvégi vagy napi fogyasztó – egyebek •A pszichoaktív szerfogyasztók egymástól részben vagy teljesen elkülönülnek, részben találkozási pontok vannak a különböző szerhasználó alcsoportok között. Meghatározó az azonos korosztályhoz tartozás, a megszokott kapcsolódás egy adott helyszínhez vagy adott szerhez, valamint fogyasztási szokásaik társas vagy egyéni jellege.

Avasi terepmunka, a célcsoport felkeresése, helyszínek behatárolása: különböző intézmények, utca, játszótér, házak közötti „rések”, lakás, lépcsőház, szórakozóhely, kocsma, bolt, erdősebb területek.

19

A célcsoport által használt pszichoaktív szerek beazonosítása •Régi pszichoaktív szerek: – Alkoholok, barbiturátok.

– Nyugtatók, antidepresszánsok.

– Marihuána és származékai.

– Stimuláns kábítószerek: extasy, speed, kokain – Hallucinogének: LSD, meszkalin, datura, varázsgombák – Ópiát-félék: heroin, ópium, morfin és morfium, máktea – Különböző vény nélkül beszerezhető gyógyászati jellegű vagy gyógyszer-készítmények •Új pszichoaktív szerek, a köznyelvben dizájner drogként jelennek meg: – Katinonok és származékai: MDPV, pentakristály, valamint fürdősó vagy egyéb, más néven a köztudatban elterjedt új pszichoaktív szerek, kristályos vagy por formában. A Kati, zene, Zsuzsi elnevezésű szerek is ide tatoznak, növényi tápsók és védőszerek.

– Szintetikus kannabinoidok: JWH változatok vagy szintetikus anamnamidok, melyeket a lakókörnyezetben herba/herbál, biofű elnevezéssel illetnek, nyomokban acetont is tartalmazhatnak az szintetizálás során átitatott anyagok.

– GHB és ezeknek módosított vegyületi képletei: Gina.

– Krokodil: desomorphine – Különböző háztartási anyagok, vegyszerek nem rendeltetésszerű használata, pl., fogyasztószerek, rush, patkányméreg (dúsításra, „felütésre”).

Az előzetes tapasztalatok és információk alapján körvonalazódik, hogy a fiatalok egyre inkább érintettek, veszélyeztetettek, és legfőképpen az olcsó, könnyen elérhető új pszichoaktív szerek vonatkozásában, ezért ők az avasi vizsgálat elsődleges célcsoportja. *** Avasi lakótelep szerfogyasztói szubkultúrájáról készült helyzetkép hipotézisei: – új pszichoaktív szerek hódítanak, melyek összetétele részben, vagy egyáltalán nem ismert, a hatásuk kiszámíthatatlan, az egészségügyi következmények tekintetében a pszichiátriai kórképek fokozottan jelentkeznek; – az új pszichoaktív szerek elsősorban a fiatalok körében terjednek, jellemzően az alsó középosztálybeliek, és a szegényebb rétegek használják;

20

– a szakemberek, az intézmények nem teljes mértékben tudják beazonosítani és elérni a szerfogyasztókat; – a szakemberek, az intézmények az új pszichoaktív szerekről nem rendelkeznek elegendő tudományos háttérismerettel, pl. toxikológiai, addiktológiai, pszichiátriai kutatások, valamint a tudásmegosztás hiánya; – az új pszichoaktív szerek megjelenésével a toxikológia és az addiktológia sem képes lépést tartani; – ellátatlan, a jelenlegi intézményrendszer számára nehezen megközelíthető szerfogyasztó csoportok vannak; – a fiatalok valós szükségletei nem ismertek, szubkulturális magatartásuk összefügg szociokulturális helyzetükkel, a jövőkép nélküliséggel, céltalansággal, nem reális énképpel; – a szocializáció során nagy a közösség, és ezen belül a kortárs csoportok hatása, meghatározó a „banda” szerepe, mely tényezők megléte növeli a szerfogyasztás bekövetkeztének valószínűségét; – a kölcsönösség jellemezheti ezeket a kapcsolatokat, melyek a szerfogyasztás mentén szilárdulhatnak meg, az érdek jelentős arányban kötheti össze őket; – alapvetően a helyi lakosok élhetőnek tartják a lakótelepet, az Avas nem olyan szörnyű, mint ahogy a külvilág (nem avasi) megítéli; – a szerfogyasztók egyre nehezebben elérhetővé, zártabb és rejtőzködőbbé válnak, mivel az adott szubkultúra tart a szerhasználatból származó büntetőjogi következményektől; – a nem preventív jellegű fellépés ellentétes hatással van a probléma csökkentését célzó szándékkal; – a szerfogyasztással kapcsolatos területen a szakmaközi együttműködésben hiányosságok jelentkeznek, mely a célcsoport elérésére, illetve az utánkövetésre vannak hatással; – az új pszichoaktív szerek elleni küzdelem eszköze felkereső, megkereső tevékenység lehet, közösségi szinten való feltérképezése és kezelése, mivel a makró, azaz lakókörnyezet szűrheti ki, ismerheti, találkozhat az ott tartózkodó vagy ott élő szerhasználókkal; – a közösségi programok szervezései nagy valószínűséggel erősíthetik a társadalmi kohéziót, megfelelő szabadidős önkifejezést és megvalósítást elősegítő tevékenységek támogatását, valamint a céltalanság leküzdése elleni törekvések erősítését.

21

Szertároló tasak az erdőben

22

Füves cigarettacsikk a lépcsőházban

Fecskendő járda melletti bokor alatt

23

2/ Módszertani háttér bemutatása

24

A Dialóg Egyesület felkért két különböző tapasztalattal és gyakorlattal, releváns szakmai tudással rendelkező szakembert azzal a céllal, hogy kapcsolatot létesítsenek, beszélgetéseket kezdeményezzenek az Avason élő „pszichoaktív szerfogyasztó” szubkultúrával, hogy a személyesebb riportok összegzéséből tanulmány készüljön, az interjúk alapján a társadalmon belüli, nehezebben megközelíthető csoport élete jobban megismerhető legyen, valós problémáik, szükségleteik, észrevételeik feltárásra kerüljenek. Az adott lehetőségekhez mérten (pl. vizsgálatra rendelkezésre álló idő, őszi-téli időszak) teljesen anonim módon készüljön helyzetkép a szerfogyasztókról, utcán, lépcsőházban, közösségi, akár privát/személyesebb környezetben.

A helyzetfeltáró vizsgálat nem kutatás, de használ kutatási elemeket. Az előkészítés feladata volt, a sorvezetőként használt interjú lapok összeállítása. A tanulmány céljának megfelelően az elsődlegesen használt módszer az utcai terepmunka volt, mely a rendelkezésre álló (feltárt, gyűjtött) háttér-információk és a riportok feldolgozásával alkot egészet. A több irányból felépített Helyzetkép leírásának elkészítéséhez az empirikus élményeket kontrollálják a szakemberekkel készített interjúk tapasztalatai, a szakirodalom előzetes és folyamatos feldolgozása.

Az utcai terepmunka a célcsoport életterében való megjelenést jelenti, bizalmi kapcsolaton alapuló kölcsönös párbeszédet. Felkereső, leszólító tevékenység a célcsoport saját hétköznapi és szubkulturális közegében, ahol biztonságban érzi magát.

A szakemberek, kortárscsoportok és veszélyeztetettek felkeresése hólabda módszerrel. Különböző riportok és interjúk, illetve utcai beszélgetések jegyzetben rögzítése: – Kérdőív, interjú az érintett intézmények dolgozóival (szakemberek szemén át látni mások véleményét) – Rövid beszélgetések, riportok, interjúk szerfogyasztókkal (közvetlenül találkozni velük, megismerni őket, és szokásaikat) – Rövid beszélgetések, riportok, interjúk lakossági környezetben és kortárscsoportokkal – Feltáró beszélgetés, mélyinterjú szerfogyasztókkal A tanulmány felépítésének kialakítása több változaton ment keresztül. A terepmunka tapasztalatai és a szakemberekkel készített riportok megmutatták, hogy a szakirodalom részletes elemzésére van szükség, de úgy, hogy a helyi sajátosságok talaján legyenek értelmezve, megjelenjen benne a célterület és a célcsoporttal való közvetlen találkozások élménye. A különböző fejezetekben és alfejezetekben az egyes strukturált részek külön-külön tartalmi elemzések, és az adott témán (pl. szakember interjúk feldolgozása, vagy új pszichoaktív szerek leírása) belül megjelenik az összes forrásunk (terepmunka lakossági, célcsoport riport) tapasztalata.

25

A tanulmányban bizonyos témákat, vonatkozó tartalmakat több dimenzióból vizsgálunk. Különböző aspektusból, újra és újra feldolgozzuk ugyanazon kiemelt alapkérdéseket, hogy objektívebb képet kaphassunk az Avasi pszichoaktív szerhasználat feltérképezéséhez. Összevethetőek legyenek a különböző irányból származó források információi, ezáltal kialakítható lehet egy reprezentatív helyzetkép.

A terepmunka tapasztalatai során lejegyzett riportokból a szakmai leírásokba dőlt betűvel illesztettünk részletek (az adott oldalakon beljebb elhelyezve), illetve a tanulmány egy külön fejezete (3.2) válogat az érdekesebb interjúkból.

26

27

3/ Helyzetkép leírás – a terepmunka tapasztalatai

28

A rendszerváltás idején Miskolcon a térség tradicionális kohászati, gépipari és bányászati nagyvállalatainak megszűnése következtében a munkanélküliség erőteljesen megnőtt, mely jelentős népességvesztéssel és a város gazdasági súlyának csökkenésével járt együtt. Az Avasi lakótelepre többségében a munkavállaló fiatal családok költöztek, kiknek nagy része a kilencvenes évek elején elvesztette a munkahelyét, főként az alacsony képzettségű, nem piacképes szakképzettséggel rendelkező gyári munkások. A következő évtizedek elhúzódó és jelentős erőforrásokat felemésztő szociális válságkezeléssel teltek, a városnak szembe kellett nézni a gazdasági szerkezetváltás kényszerével. A tervgazdaságban felépített „iparváros” helyett másban kellett gondolkodni, mely képes felszívni, azaz foglalkoztatni az „acélváros” munkástömegét. Ma már tudjuk, hogy nem sikerült a negatív folyamatokat oly mértékben kezelni, hogy a városrész (elsősorban I. és II. ütem) slumosodásának problémája megoldódjon.

25 éves házas nő szeret az Avason lakni, a II. ütemben él. Jó a közlekedés, elérhető távolságban van minden, a lakótelepen sok a szolgáltatás (pl. posta, orvosi rendelő). Értéke az emberek sokfélesége, ös�szetétele, a szabadidős lehetőség (pl. kilátó), játszóterek, közösségi kávézó, bölcsőde, Avasi Gimnázium színházterme. Probléma, hogy a városrész nagyon szemetes és nem annyira biztonságos. A játszóterek piszkosak, de nem a kutyapiszok a legdurvább, hanem a gyógyszeres dobozok, törött feles üvegek, ami a gyermekekre veszélyes lehet.

38 éves nő elmondta, hogy szereti a szűkebb környezetét, a lépcsőház rendezett, kidíszített, saját közös képviseletük van, amivel nagyon elégedett. Tágabb környezetében ocsmányul viselkedő gyerekeket lát, a buszmegállót összehányják a hajléktalanok, koszosak a játszóterek, üres üvegek és cigarettacsikkek eldobálva mindenfelé. Nappal látott patkányt, ahogy a nagy felmászik a kukára, szedi ki az ennivalót a kicsiknek, akik ott jönnek utána. „Este jönnék haza a gyerekkel, mi lenne, ha az utcán a fiatalok megtámadnának? Meg se tudnám védeni magunkat, bár a kamera visszatartó erő, ezért annyira már nem veszélyes. Bár egy bekristályozott fiatal hallucinációi és reakciói nem kiszámíthatók.”

Az avasi elszegényedés fő oka az elérhető munkahelyek hiánya, a városban felépített gyárak és üzemek bezárásával a „munkásnegyedben” élők elveszették jövedelmüket. Alapvető probléma a munkanélküliek alacsony iskolázottsága vagy nem megfelelő szakképzettsége, a munkagyakorlat hiánya, melyek mind nehezítik az amúgy is rossz munkaerő-piaci lehetőségeket. Sorsok, szülői szerepek és a családok megtörtek. Az iskolai és a munkaerő-piaci sikertelenség, a teljesítmény és a teljesítés hiánya a „feleslegesség” érzését kelti, mely az előítéletekkel és a diszkriminációval koncentrálódva az „önhibás” életforma és életmód megerősítését eredményezheti. Személyiség torzul, az értékrend eltávolodik a társadalmi elvárásoktól, a szegénységi kultúra sajátos egyéni-közösségi pszichés állapotot, ingerérzékenységet alakít ki. A konzerválódott negatív társadalmi helyzet a személyiség leépüléséhez vezet, így a hátrányos helyzetű családokba születő gyermekek eleve korlátozott esélyekkel indulnak életpályá-

29

juknak. A szülők átörökítik tapasztalataikat gyermekeikre, mely ártalmas lehet az iskolai, ezáltal társadalmi sikerességre. A helyzetükből adódóan a fiatalok generációi eleve determinálva vannak a rossz döntésekre, a szubkultúrákhoz vonzódásra, a szerhasználat, mint megoldási mód megtalálására.

Az Avason a családi kötelékek lazák, jellemzőek a tört családok, hiányosak az „egészséges” szerepminták, melyek a társadalmi lénnyé válást erősítenék. Az elszegényedés elmagányosodással is jár, mely kihatással van a lakosság szociokulturális helyzetére, a családok állapotára, valamint a felnövekvő generációkra és a helyi társadalom térbeli tagozódására (szegregálódó településrész, lakótelepen belüli háztömbök, utcák és területek). A fiatalok tárgyi ismerete szegényes, jelentősen hiányoznak a „gyerek-élményeik”, jövőkép nélküliség dominál életükben. Komoly érzelmi zavarok jelentkeznek, nem rendelkeznek módszerekkel és eszközökkel a belső problémáik megoldásához. A negatív szülői mintákat generációk óta hordozzák, valamint ugyanazokat a hibás magatartási formákat, melynek eredményeképpen újratermelik azokat, pl. kriminalizálódás, korai házasság, középiskola befejezésének hiánya, 3-6 gyermek, a szociális és nyugdíjszerű jövedelmek, az alacsony iskolai végzettség.

A hátrányos helyzetű családokban élő gyermekek és fiatalok alacsonyabb százalékban képesek az elvárt társadalmi értékrendnek megfelelő életpályát felépíteni. A családok széthulltak, többségüknél az elsődleges védőháló szilánkokra tört, az informális és formális intézmények nem tudják betölteni teljes mértékben feladatukat ezen a téren. A közoktatás rendszere képtelen a rá nehezedő nevelési-oktatási kihívásokkal megbirkózni, miközben csökkennek az egyedi szükségletekre szabható eszközei és ennek eredményeként jellemző a középiskolai lemorzsolódás.

A hiányosságok, valamint a szociális problémák sokszorozódnak, az avasi területen nem egységesülnek helyi társadalommá a „mesterséges közösség” kulturális jellemzői. A társadalmi tények és normák sajátosságokat hordoznak éppúgy, mint minden városrész esetében, de nagyobb a társadalmi leszakadás veszélyeztetettsége.

52 éves nő, állítása szerint az Avason érzékelhető a szerfogyasztás, úgy tapasztalja sok fiatal szív valamit.

Elmondása szerint nagy problémát jelent a kábítószer-fogyasztás, melynek gyökerét a családi problémákban látja, legfőképp a kellő figyelem hiányát a szülők részéről. Az Avason és városi szinten is probléma, hogy kevés a munka. A riportalany tizenkét éve dolgozik ugyanott, elégedett a munkahelyével. Azt szereti a lakótelepen, hogy minden elérhető közelségben van, jó a lakóközösség, mert szerinte jó helyen lakik. Igazából nincs baja az Avassal, szeret itt élni, ezért nem is érti, miért mondanak róla sok rosszat. Alapvetően jó a rendőri jelenlét az Avason, olyan helyeken is szokott járőröző rendőröket látni, ahol nem is gondolta volna. Ezek a területek nem feltétlenül bűnözéssel fertőzöttek, hogy ott szükség lenne rendőri jelenlétre.

Ennek apropóján említett egy esetet, amelyben elmesélte, hogy pár hónapja szeme láttára drogozott egy fiatal srác, majd önkielégített meztelenül az egyik élelmiszer-áruháznál fényes nappal. A II. ütem alján végig húzódó síneknél, illetve a lakótelep bokrosabb részein már többször is látott kábítószer-fogyasztókat.

30

II. ütem belváros – főutca

Fecskendő a házak között

31

3.1. Helyzetkép a szakemberek szemüvegén keresztül A Helyzetkép feltárás előkészítő szakaszában összegyűjtésre kerültek azon intézmények és szervezetek, melyek leginkább találkozhatnak a szerfogyasztói célcsoportokkal. A képviselt szervezetek a saját szakterületükön jelentős múlttal rendelkeznek. A szerhasználók számára nyújtott szolgáltatások és ellátások napi rendszeres profijukba tartoznak, vagy érintkezéseik során közvetlenül, illetve közvetetten kapcsolatban kerülhetnek, ezáltal eseteket, helyzeteket, történeteket tárhatnak fel.

Miskolcon a Drogambulancia munkatársai és önkéntesei, az egészségügyi intézmények, illetve a Laurus Egyesület szakemberei azok, akik célirányosan a szerfogyasztókkal foglalkoznak. Az általuk és a többi megkérdezett szervezet, valamint szakember által elmondott általános tendenciák nem mások, mint a városra jellemző jelenségek, avasi tapasztalataik a helyi „drogszakmát” érintő szereplők szubjektív, de reális helyzetértékelései. A felvázolt elérhető, rendelkezésre álló részismeretek (szakirodalom, terepmunka) egységbe rendezésével hozzávetőlegesen valós kép alakítható ki.

Az intézményi strukturált kérdőív használata a helyzetkép készítésének egyfajta fókuszcsoportos vizsgálati része, melyet kiegészítenek a háttérdokumentumok (szakirodalmak) feldolgozása, illetve a terepmunka (lakossági, szerhasználó lekérdezések) tapasztalatai. Az interjúhoz megkeresett összes intézmény és szervezet, azok szakemberei készségesen álltak rendelkezésünkre. A kérdőívet az alábbi intézmények munkatársaival vettük fel: – Laurus Egyesület – Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat (Avasi csoport) – Drogambulancia – Máltai Játszótér – Avasi Közösségi rendőr – Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház – Semmelweis Kórház Pszichiátriai Osztály – Mentőszolgálat – Gimnázium – Szakközépiskola *** A város egészét tekintve a pszichoaktív szereket használók szempontjából a legfertőzöttebb helyek közt az Avas, Belváros, Vörösmarty, Hejőcsaba, Görömböly, Kilián, Vasgyár, Számozott utcák, Bábonyibérc, Tetemvár stb. felsorolásra került, tulajdonképpen minden városrész meg lett nevezve. A városban a fertőzött te-

32

rületek közt már nehéz különbséget tenni, Miskolc teljes egésze érintett lehet; de a helyzetfeltáró tapasztalataink összesítése alapján megállapítható, hogy az Avas az elsők közt szerepel.

Soványka, meghatározhatatlan korú (30-50 közötti) asszony, kezében nejlonszatyorral, benne tömény és boros üvegek járnak táncot. Sietve tovább menne, de kérdésünkre elmondta, hogy utálja a drogosokat, mert mindenhol beléjük botlani, és itt a házuk körül is van mindig tű eldobálva. Lenézi életformájukat, ahogy viselkednek. Egy történetet is megoszt velünk, hogy egy ismerős betörte a kirakatot, hogy legyen pénze valamilyen kábítószerre.

A Drogambulancián az éves kliensszám kb. 500 fő, 1996. június 10.-től 2015. december 31.-ig regisztráltak száma: 3531 fő, a teljes regisztrált közül 1/5-e a lány. A kliens körükbe tartozók közül 15-20%-ék az intravénás szerhasználó. Korosztály szempontjából legmagasabb az arány a 20-24 év közötti korcsoportban, a 16-20 és a 2430 éves korosztály tagjai körülbelül azonos arányban szerepelnek a klienskör megoszlását tekintve. A „Klasszikus kábítószerek” fogyasztás legfeljebb a 10-15%-os maximum értéket érheti el, a többi esetben az újszerek használata jelenik meg jellemzően, körülbelül 50-50%-os arányban a kristály és a herbál/biofű nevezetű új pszichoaktív szerekre vonatkozóan. Gina, 4mac, kati, zsuzsi korábban elterjedt dizájner szerek voltak, de már kimentek a forgalomból, jelenleg zene, herbál, kristály elnevezésekkel találkoznak leginkább.

A szintetikus kannabinoidok, valamint a kristály a legelterjedtebb. Több olyan fogyasztó is a klienskörünkbe tartozik, aki valamilyen új szert használ az általa elsődlegesen használt hagyományos, már megszokott kábítószer helyettesítésére, de vannak olyan klienseink is, akik a könnyebb hozzáférhetőség miatt részesítenek valamilyen új pszichoaktív szert előnyben. Sokkal gyorsabb a függőség kialakulása a klasszikus szerekkel szemben, az agykárosodás is nagyobb lehet. Szív- és érrendszeri megbetegedés és pszichiátriai következményei is intenzívebben jelentkeznek.

Legálisak a megvásárolt új pszichoaktív szerek, a fogyasztói nem érzik annak veszélyességét: „ami szabad, azt lehet.” Társadalmi szempontból nehéz meghatározni, kikre jellemző leginkább a szerhasználat, minden réteg bizonyos százalékban érintett lehet, az új pszichoaktív vegyületek alacsony árából kifolyólag következtethetünk talán arra, hogy a szegényebb társadalmi rétegekből származó fogyasztók arányszámai valamivel magasabb értéket mutathatnak lokális, vagy akár regionális szinten.

A Drogambulancia munkatársai szerint kissé magára hagyták a szakterületet, nincs egységes konszenzus, a városban hiányos a prevenciós ellátás, nincs rehabilitációs intézmény. A civil szervezetek nagymértékben segíthetnék a kliensek utánkövetését, mivel aktívan jelen vannak a közösségekben. Szerepük lehetne az érintettek megszólításában, hogy jobban megismerhessék a drogambulancia működését, valamint azokat a lehetőségeket, mellyel az intézmény elő tudja segíteni a leszokást. A civilek akár egy kaput képezhetnek olyan személyek felé, akik más esetben nem biztos, hogy felkeresnék az intézményt, illetve a különböző szervezetek közti kommuni-

33

kációban is szerepet vállalhatnának. A Drogambulancia is egy civil szervezet, mely fontos tényező, hiszen nem kötelező állami feladatként valósítja meg tevékenységét, ezáltal hatékonyabban lehet dolgozni. A szakmaközi hálózat részben működik, a civil a civil szervezettel jól együtt tud gondolkodni, az állami és civilek között kellene a kapcsolatot fejleszteni. A szervezetek többsége saját fenntartási nehézségei miatt próbál talpon maradni, így kevesebb energia marad a rendszeres és szerteágazó együttműködésre.

18 éves fiú. Budapestről származik. Két éve hagyta abba a szerfogyasztást 6 hónapig járt elterelésre, ebből 2 hónapig volt intenzív rehabilitáción. Heroint intravénásan használta, valamint a krokodilt pár alkalommal kipróbálta. Már négyen meghaltak a baráti társaságában drogtól. Beszélt a krokodil hatásáról. Halálfélelem, szorongás. Utóhatása: stresszhelyzetben felmegy a vérnyomása, szívritmuszavar.

Honti Zalán, a Laurus Egyesület szakembereként elmondta, hogy 2010-ben jelentős változás történt egész Magyarország területén az elérhető pszichoaktív szerek piacán azáltal, hogy dizájner drogok/új pszichoaktív szerek jelentek meg a kínálati oldalon. Az első ilyen ismertebb anyag a mefedron („Kati”) volt, melyet 1 éven keresztül még büntetlenül tudtak terjeszteni, csak 2011. január 1. óta minősült kábítószernek. A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) adatai alapján 2010-ben a kábítószer jellegű lefoglalt anyagoknak még csak 10%-a volt dizájner drog. Ez az arány azóta egyenletes ütemben emelkedett, és a BSZKI adatai alapján 2013-tól a dizájner drogok már dominánsabb szereknek számítanak a hazai kábítószer piacon, mint az 1990-2010 közötti húsz éven át elérhető klasszikus kábítószerek. 2014-ben a teljes lefoglalt kábítószer jellegű anyagok 60 % volt dizájner drog. A legjelentősebb mértékben a szintetikus kannabinoidok („biofű”) terjedtek el, melynek 2014-ben egyedül akkora piaci megoszlása volt (40%), mint a klasszikus kábítószereknek együttvéve (heroin, kokain, amfetamin, LSD, marihuána, ecxtasy…). A bűnjelként lefoglalt fecskendők adatai még kedvezőtlenebb képet mutatnak. A bevizsgált fecskendők alapján 20 éven keresztül a fecskendők 85-95 %-ban a heroin, metadon, amfetamin hármas volt jellemző, azon belül 60-70% között mozgott a heroin mennyisége. 2010-ben ez a stagnált állapot kezdett megváltozni, és 2014-ben a fecskendőknek márcsak 5%-ból volt kimutatható a heroin, és a fecskendők több mint 90%-a dizájner drogot, és nem beazonosítható új pszichoaktív szereket tartalmazott.

A Babtista Szeretetszolgálat keretei közt működött Avasi Tűcsere Programhoz 2009 és 2011 között 279 fő intravénás szerfogyasztó csatlakozott. A Nemzeti Drog Fókuszpont adatai alapján ez a program 2010-ben 16.492 db steril fecskendőt adott ki, és 13.070 darab fertőzésveszélyes használt fecskendőt gyűjtött be a kliensektől.

Az Avasi Tűcsere Program 2009 és 2011 közötti vezetője elmondta, hogy a Miskolc - Avasi tapasztalatok alátámasztják az intravénásan fogyasztott kábítószerek országos tapasztalatait. Míg 2009-ben a tűcsere programmal elért intravénás drogfogyasztók kb. 70%-a heroin fogyasztó volt, 25%-a amfetamin fogyasztó, 2011-ben a tűcsere program klienseinek 70%-a már dizájner szereket használt (még a régi kliensek jelentős része is szert váltott).

A Laurus Egyesület Miskolc Vasgyári városrészében valósított meg különböző drogprevenciós és készségfej-

34

lesztő programokat (szabadidős programokat, munkavállaláshoz szükséges készségek fejlesztését, agressziókezelő tréninget, áldozattá válást megelőző programot, szülői kompetenciákat fejlesztő programokat). Jelenleg szenvedélybetegek számára működtetnek nappali ellátó szociális intézményt, ahol mind alkohol függőkkel, kábítószer fogyasztókkal, mind pszichiátriai kezelésből visszamaradt gyógyszerfüggőkkel foglalkoznak. A szervezet képviselője elmondta, hogy csak egy kiegyensúlyozott, mind a keresletcsökkentésre, mind a kínálatcsökkentésre egyaránt hangsúlyt szervező drogstratégiának van hatása. A keresletcsökkentés terén pedig egy jól kiépített kezelő-ellátó rendszernek és a vele párhuzamosan működő, a szerfogyasztás különböző kockázati elemeit együttesen csökkentő komplex készségfejlesztő és megelőző programok tudnak hatékonyak lenni. A drog visszaszorítását egyedül a kábítószer-kínálat csökkentésére (hatékony bűnüldözésre) fordító stratégiák eredménye, hogy a nehezített kínálat, de azonos kereslet mellett a bűnözők még drágábban tudnak pszichoaktív szereket terjeszteni, így a nagy nyereségért megéri nekik nagyobb kockázatokat és durvább eszközöket vállalniuk. Mind a jól működő keresletcsökkentés, mind a kínálatcsökkentés, egymás hiányában csak szélmalomharcot tud vívni.

Az új pszichoaktív szerekre vonatkozóan létezett egy úgynevezett C lista, melyet fél évente frissítettek. Erre a C listára az új vegyületek bevizsgálásukat és beazonosításukat követően kerülhettek fel és ezáltal a terjesztésük, tartásuk már büntethetővé vált. Ez az eljárás még jobban felgyorsult azáltal, hogy most már kormányrendeletben lehet az új dizájner drogok beazonosítása után ezen drogok tartását, terjesztését büntethető tenni. Ennek ellenére az a tapasztalat, hogy egyre gyorsabban váltják fel a büntethetővé váló szereket újabb és újabb még legális szerek. 2015. évben megrendezett Tűcsere szolgáltatók éves konferenciáján az ORFK képviselője mondott el egy esetet, amely szerint nagyobb mennyiségű olyan új pszichoaktív anyagot foglaltak le, amely még nem volt tiltólistán, ezért a tulajdonosnak vissza kellett adniuk. Majd jelzésükre a Vám- és Pénzügyőrség foglalta le, akiktől a lefoglalt anyag újra visszakerült a tulajdonoshoz. Mire az adott szer büntethetővé vált, addigra már a díler az összes anyagot eladta, így őt nem sikerült elfogniuk.

A legnagyobb probléma a jelenlegi szerfogyasztással, hogy mind az egyéni, mind a közösségi kockázatok a többszörösére nőttek. A klasszikus szerek használata mellett a kínálatcsökkentő és keresletcsökkentő tevékenységek egy kiszámíthatóbb területen mozogtak, a stratégiák, programok tervezhetőbbek voltak. A tervezhető problémára kiépült egy ellátórendszer, melynek olyan statikus eleme is van, mely inkább a 2010 előtti problémák kezelésére hivatottak. Jelenleg viszont a programoknak egyaránt kell képesnek lenniük arra, hogy a folyamatos változásra gyorsan reagáljanak, illetve a már megjelent újabb típusú problémákra hatékonyan, megemelkedett szolgáltatási képességgel reagálni (az olcsó szintetikus kannabinoidok kiváltotta jelentős számú akkut pszichózisok, vagy krónikus pszichiátriai betegségek; hirtelen jelentkező többszörös mérgezések…).

A gyors változásra reagáláshoz a szakmaközi együttműködéseknek meg kell erősödniük (egészségügyi-, szociális-, oktatási-, bűnmegelőzési területen) és várhatóan az új típusú problémákra gyorsan reagáló, probléma orientált szakmai szervezetek szerepe is megerősödik.

35

17 és 20 éves fiú. Az idősebb fiú 15 évesen a másik 16 évesen szívott először marihuánát. Elmondásuk szerint az avasi szerfogyasztás nagymértékben az új kábítószerek fogyasztására összpontosul, a régi kábítószereket nehéz beszerezni és, ha esetleg valaki speed-et szeretne, akkor sem biztos, hogy azt kap, vagy lehet, hogy a kábítószer, amit megkap, tartalmaz valamennyit az eredeti szerből, de nagyobb részben valami új szerrel van felütve. A 20 éves srác marihuánázni szokott, bár, ha azt nem tud szerezni, néha vesz biofüvet is, de azt annyira nem szereti, mert feszültséget okoz nála az első körülbelül 20 percben és csak utána jön a fűhöz hasonlító lazulós hatás. A 17 éves fiú is szerfogyasztó, ő ritkábban szokott kábítószert fogyasztani, általában heti 1-2 alkalommal, haverokkal. Ő csak marihuánát szokott szívni, bár egyszer kipróbálta a biofüvet, de nem tetszett neki, ezért többször nem fogyasztotta. Számára túl intenzív volt a hatása és nem érezte jól magát tőle. Haverjai szoktak néha speed-et használni bulik alkalmával, de nem tudja, hogy az tényleg az a szer-e, vagy valami más. A két fiú elmondta, hogy hideg időben általában valamelyik lépcsőházban szoktak szívni, de van, amikor a lakótelepen sétálás közben szívnak el 1-2 cigit. Buliban is inkább az jellemző, hogy marihuána mellé megisznak egy-két sört, de nem szeretik azt az állapotot, amikor nem tudnak magukról, ezért nem próbálnak más, új szereket. A két fiú elmondása szerint volt olyan időszak, amikor egy héten 4 új nevű szert is rájuk akart sózni az egyik dealer, akitől vásárolni szoktak. A fiúk nem tudták megmondani, hogy milyen szerek voltak ezek, mivel őket nem érdeklik a porok, csak esetleg a biofű, de annak is több fajtája van. Ampor, kristály, mdpv, pentakristály amikről eddig hallottak, de sok más új szer is van a piacon, amiknek nincs konkrét nevük, csak porként említik. Azt is hallották, hogy, ha a fehér por közt rózsaszínes szemcsék találhatók, akkor valószínűleg patkányméreg van közékeverve. Hallottak olyan fogyasztóról is, aki megőrült egy új szertől és pszichiátriára került, mert dührohamai voltak a szer hatása után is. „Ezektől az új szerektől sokan megkattannak, és nem érdekli őket, hogy utána mi lesz, az a lényeg, hogy üssön a cucc és olcsó legyen”, mondta a 20 éves srác.

Semmelweis kórház pszichiátriai osztályának orvosa elmondta, hogy a mostani szintetikus szerek bizonyos pszichiátriai betegségek jegyeit utánozhatják. Előfordul, hogy jóval kitolódik a szer hatása, mint az a korábbi pszichoaktív szereknél jellemző volt. A betegek többnyire a szükséges detoxikálási idő leteltével kerülnek a pszichiátriai osztályra. Epilepsziás roham (akár halmozottan is) jelentkezhet az új pszichoaktív szerek hatása alatt.

Az adott szerek hatásából eredően komoly sürgősségi helyzet is kialakulhat, ezért intoxikált állapotban nem fogadják a szerfogyasztót a pszichiátriai osztályon, hanem lehetőség szerint azonnal átirányítják a sürgősségi osztályra.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy sokszor a fogyasztó nem mondja meg, hogy használt-e valamilyen új szintetikus szert. Általában nem tudja, illetve nincs tisztában azzal, hogy milyen új pszichoaktív szert fogyasztott. Sajnos az új szereket nem lehet kimutatni a szervezetből, így az orvosok sem tudják, hogy pontosan

36

mivel állnak szemben. Az új pszichoaktív szerek hatása alatt előfordulhatnak paranoid, üldöztetéses gondolatok, hallucinációk, agresszív viselkedés, szorongásos tünetek. Az utóhatás hosszabb ideig is eltarthat a szer fogyasztását követően. Volt rá eset, hogy egyetlen drogfogyasztást követően három hónappal később még mindig úgy gondolta a fogyasztó, hogy figyelik, furcsa dolgokat érzékelt maga körül, megváltozottnak érezte magát és a testét. Az új pszichoaktív szerek a korábbi kábítószerekhez képest jóval olcsóbbak. Még az alkohol is drágábbnak mondható, jellemzően egy „jó berugás” is többe kerül manapság, mint ha az adott illető egy új pszichoaktív szert vásárol. Ijesztő az új szerek megjelenése, valamint terjedése, és sajnos a szkemberek is tehetetlenek ezekkel a szerekkel szemben.

Manapság jellemzően a régebbi szereket használók már kevésbé fordulnak meg a pszichiátriai osztályon, akik mostanában bekerülnek, azok jellemzően az új pszichoaktív szerek fogyasztói, amiket főként cigaretta, tabletta vagy por formájában fogyasztanak. A legutóbbi 3 hónap alatt egy-két intravénás droghasználó jelentkezett az osztályon. A tízen- és huszonévesek legjellemzőbben az új pszichoaktív szerek fogyasztói, a 30 év felettieknél is előfordul, de az idősebbeknél inkább az alkohol, illetve a különféle gyógyszerek abúzív jellegű használata a jellemző. Tipikus helyzet, hogy az alkoholista szülők gyermekei nagyobb eséllyel nyúlnak a különböző kábítószerekhez, valamint ebből következően a helytelen szülői minták tovább öröklődnek a családon belül. A gyógyszer és alkohol kombináció még mindig nagyon jellemző. Gyakori tapasztalat az osztályon megjelenő szenvedélybetegek körében a politoxikománia is.

Az új pszichoaktív szerekkel szemben a marihuána leginkább nyugtatja a használót, viszont az új szerek használóinál gyakran jelentkezik agresszió, valamint ezek a szerek igen szélsőséges, zavart viselkedést okozhatnak. Azért azt is tudni kell, hogy a marihuána használatát követően is kialakulhat pszichózis az arra hajlamos személyeknél, de a marihuána-használat következményeként nem volt ilyen gyakori a pszichotikus állapotok jelentkezése, mint az új szerek használóinál. Sokszor nehéz kinyomozni, hogy a szerfogyasztást megelőzően volt-e a betegnek pszichiátriai problémája, esetleg konkrét betegsége, de az egyértelműen látszik, hogy az új szerek használóinál gyakrabban jelentkeznek pszichotikus állapotok.

A szerhasználók számát nehéz megbecsülni, mert a betegek többsége a Detoxikáló után hazatávozik, ezen kívül egy részük nem ismeri el a drogfogyasztást, illetve egy részüknek még nincs kapcsolata az egészségüggyel.

A tárgyhéten, az ügyeleten 2 fő jelent meg valamilyen porhasználat miatt, de nem tudták, mit fogyasztottak pontosan, csak azt, hogy valamilyen új szert. A szerhasználók nem merik elmondani a segíteni igyekvő orvosoknak, hogy pszichoaktív szert használnak, mivel félnek a következményektől, pedig az orvosokat köti a titoktartás, ebből kifolyólag nem jelentik az eseteket a hatóságok felé.

A szerhasználók nagy része az intoxikált állapotára való tekintettel a Sürgősségi osztályra, pontosabban a Detoxikálóba kerül. Onnan rendezett állapot esetén hazabocsátják, vagy továbbiakban is fennálló pszichés tünetek esetén a Pszichiátriára irányítják át őket. Az osztályon újonnan megnyílt Addiktológiai részleg segíti a szerfogyasztót a méregtelenítődésben, mely több hetet, hónapot is igénybe vehet. Átmenetileg gyógyszeres

37

támogatás is szükséges lehet, de az orvosok igyekeznek a betegeket a nyugtatókról, altatókról levenni, mert egyébként könnyen szerváltásba csúszhatnak át a betegek. Csak a legszükségesebb gyógyszereket kapják, illetve, ha szenvedélybetegségen kívül más pszichiátriai probléma is fennáll, akkor nyílván azt is kezelik adekvát módon.

Többnyire csoportterápiás módszerekkel próbálnak a betegeken segíteni, szükség esetén egyéni terápiára is lehetőség van. Információt kell a fogyasztók számára nyújtani, hogy mi történik velük a pszichoaktív szerek, illetve egyéb más kémiai anyagok használata következtében. Aki tartósan valamilyen szert használ, annak előbb-utóbb kaotikussá válik az élete, szociálisan egyre inkább peremhelyzetre sodródik, családi, munkahelyi, valamint egyéb szociális kapcsolatai igen erőteljesen megromlanak. 2014. december elején indult az osztályon az Addiktológiai részleg, folyamatban van a megfelelő szakmai működési rendszer kialakítása, az osztály nyitott a civil szervezetekkel való együttműködésekre. A civil szervezetekre nagy szükség van a célcsoportokkal való kapcsolattartásban, közreműködhetnek azok felderítésében és terápiába való bevonzásában, mielőtt még nagyobb probléma jelentkezne az adott szerfogyasztók életében és egészségében. A civilekkel való együttműködés az utókezelés szempontjából is kiemelt jelentőségű.

Az osztályon vegyes szociális helyzetűek fordulnak meg. A fiatalok alsóbb rétegeinél az új, olcsó pszichoaktív szerek használata, illetve az alkohol a jellemzőbb, de a jobb szociális helyzetűeknél is előfordul nem kis számban e szerek használata.

Az új pszichoaktív szereket annak ellenére fogyasztják, hogy a médiában folyamatosan jelen vannak a káros hatásaikról szóló hírközlések. Nagy a probléma ezekkel az új pszichoaktív szerekkel, mivel olcsók, könnyen hozzáférhetők, akár az internetről is megrendelhetők, nagyon veszélyesek, és már egy alkalommal való használat is maradandó pszichés vagy szervi károsodást okozhat.

Motivációs tényezők a szerhasználatra: • Csoporthoz tartozás/kortárshatás érvényesülése • Bulin kipróbálni, használni • Sok a pszichés problémával küzdő fiatal, aki ezt gondolja megoldásnak • Szülői minta (például alkohol problémával küzdő szülő) Fű heti több alkalommal, ha nincs, akkor esetleg JWH-s cucc, de ez nagyon ritka, szinte nem is jellemző.

Spuri havonta, 2 havonta, meg nagy ritkán LSD-t akarok vagy gombát, mert utazni jó, de azt maximum ilyen évente egyszer. Havonta, 2 havonta egyszer a csajommal és haverokkal szoktunk partizni, akkor sem vágjuk magunkat haza, csak úgy kellemesbe. Maximum 1 csomit szoktunk felélni a csajommal egy húzósabb előadónál, meg mellette egy-két spangli. Spurizásnál éreztem már magam nagyon sikeresnek, meg zseniálisnak, de a spuri az már csak ilyen. Az ember hajlamos kicsit túlgondolni akkor a dolgokat.

(Részlet egy mélyinterjúból)

38

A B-A-Z. Megyei Kórház pulmonológus, endokrinológus orvosa elmondta, hogy intézményükbe sok beteg vidékről kerül be, nincsenek Miskolcra és ezen belül az Avasra vonatkozó pontos adataik a szerfogyasztással kapcsolatban. A GYEK intézményében a kezeltek száma évente körülbelül 400-500 fő.

Az általunk megkérdezett orvos elmondása szerint manapság Miskolcon is hatalmas problémát jelent az új pszichoaktív szerek terjedése és használata, de már 18 évvel ezelőtt hasonló állapotok uralkodtak, csak akkor még a régi kábítószerek vonatkozásában. Az újfajta pszichoaktív szerek megjelenése miatt égető a helyzet, mivel nem áll rendelkezésünkre megfelelő mennyiségű ismeretanyag az új pszichoaktív szerek emberi szervezetre gyakorolt rövid, illetve hosszú távú hatásaival kapcsolatban. A lakosság körében emelkedik a szerhasználók aránya, a fogyasztás egyre fiatalabb korban veszi kezdetét. A kábítószer Miskolcon mindenhol jelen van, de az egészségügyi intézménynek jellemzően vidéki kliensei vannak. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a falvakban is megjelentek az új pszichoaktív szerek, az internetes rendelési lehetőségekből kifolyólag könnyen hozzájuthatnak az ott élők is. Az osztályon megforduló betegek fogyasztási szokásai vegyes képet mutatnak. A herbált szívják általában csoportosan, ennek a szernek intravénás fogyasztása nem jellemző, az intravénás használat túlnyomó részben a kristály esetében gyakori, de az orrba szippantás (nazális fogyasztás) is megszokott. A heroinhasználatot - mely mostanában igen ritka – a személyiség elmagányosodása jellemzi (csak nekem legyen), azaz inkább egyedül fogyasztják, ezzel szemben a marihuánát (fű), valamint a biofüvet inkább csoportosan használják. Általában minden rétegre ugyanúgy szertelen (meggondolatlan és töménytelen) fogyasztás jellemző.

Az új típusú kábítószerek terjednek leginkább, a herbál már a tizenévesek körében, az általános iskolások is kipróbálják. A szegényebb rétegek között nagyobb arányban fordul elő, elsősorban azon társadalmi csoportoknál, akik nagy feszültségben élnek. Legtöbb esetben a szerfogyasztás okának hátterében az áll, hogy a fiatalok nem rendelkeznek jövőképpel, gyakran nem járnak iskolába, valamint rossz mintákat örökölnek a szülőktől. A negatív kortárshatás felerősödik, anya-apa iszik, és nem foglalkoznak a gyerekkel. A roma kisebbség szerfogyasztása felülreprezentált, ők jellemzően inkább vidékiek.

Szinte mindenki, aki nem tudja beszerezni az általa megszokott „régi szert”, valami új típusúhoz nyúl. Az intravénás szerhasználók körében fő szerré vált a kristály, a methadon mellett is szúrják, arányában kb. 90% százalékuk. Az utcán abszolút jelen vannak az új szerek, megszerezhető bármi, legtöbben dealertől vásárolnak vagy az internetről, de olyan is akad, aki a régi kábítószert felüti valamelyik új pszichoaktív szerrel, aztán úgy adja el. Akármilyen szerek kombinációja előfordulhat a használók között, ezáltal az új szerek hatása eléggé változó. A klasszikus kábítószerekből és fogyasztóikból kevés maradt, mivel azok drágák és nehezebb ezeket beszerezni, illetve a régi kábítószerek fogyasztói büntethetők is az új pszichoaktív szerek fogyasztóival szemben, mivel e szerek nagy része még nem szerepel a tiltólistán. Az elosztók általában Debrecenből vagy Pestről hozzák a városba a régi kábítószereket. A piacon már kevésbé szerezhető be például a fű, aminek jóval magasabb, mint a biofű ára, és a vizeletteszt is kimutatja. A biofű valamilyen növényi származék, ami át van itatva különböző

39

kémiai anyagokkal, ezeket általában Kínából rendelik a használók, és acetonnal feloldják, majd kiszárítják. Arra is volt már példa, hogy adott új pszichoaktív szerekben fekáliát is kimutattak. Ez is azt bizonyítja, hogy nem lehet tudni, mit tartalmaznak ezek a vegyületek.

Miskolc nagyon fertőzött hely az új pszichoaktív kábítószerek szempontjából, a Tetemvár központi helynek számít a szerfogyasztás és a terjesztés szempontjából. Az előbb említett területen már előállítottak több családot is, akik terjesztettek, valamint voltak olyanok is, akik ezeket az új szereket előállították és börtönbe is kerültek, mivel herbált és a kristályt készítettek. Az új szerek terjedése szempontjából az Avast is meg kell említeni. A kristály átfogó név, a köztudatban is így mozog, általában: fehér por, kristály, kapszula, ami akár lehet valamilyen mefedron származék, vagy MDPV is. Tizenévesek elsősorban a kristály- és herbál-fogyasztók, akik nem próbáltak korábban más szert. Az idősebb fogyasztók körében gyakoribb, hogy ragaszkodnak az általuk már megszokott kábítószerhez, mint például a fűhöz, de az is észrevehető, hogy a régi, megszokott kábítószerek kevésbé vannak jelen a fogyasztók köreiben (speed, heroin), amióta elterjedtek az új pszichoaktív szerek.

A probléma kezelése szempontjából nagyon fontos a civil szervezetek szerepe a szerfogyasztók elérésének érdekében, mert a lakóközösségben aktív részvételt képviselnek, valamint a preventív jellegű tevékenységek megvalósításával pszichoaktív szerek terjedésének tudnak határt szabni.

Tisztán hajlamos vagyok kicsit jobban ráparázni dolgokra, ha szívok, akkor kicsit bezárkózom, nem szeretem, ha olyankor ismeretlen formák, mondjuk, leállnak velem dumálni, mert nem az, hogy nem felelek, vagy ilyesmi, csak jobb olyankor hasonló arcokkal mozogni. Spurizva volt már rá példa, hogy buliból hazafelé még tök idegen arcokkal is dumáltam hosszú ideig, akkor azért beszédesebb az ember, meg pörög az agy. Amikor ezeket az új cuccokat toltam, például a PV-t, na, ott fél óra, max 1 óra volt ilyen bogyós fíling, aztán para volt mind a két alkalommal, azt hittem, hogy követnek meg ilyenek, egyik haverom el is szaladt, mert ráparázott egy árnyékra. A JWH elején meg feszültség 20 percig, aztán a fűhöz hasonló érzés másfél-két órán át, de sokkal erősebb, meg három slukk után fejbevágott, a csajom azt nagyon nem szereti.

(Részlet egy mélyinterjúból) A felkeresett mentőtiszt elmondta, hogy jellemzően a biofű, valamint a kristály terjed a szerfogyasztók között, a régi kábítószerek használóival nagyon ritkán találkozik mostanában. Sajnos ezek az új pszichoaktív anyagok sokkal intenzívebb hatást váltanak ki az emberi szervezetből, mint a klasszikus kábítószerek. Már nagyon alacsony életkorban elkezdik a fiatalok, jellemzően 14 és 30 éves kor közötti esetekkel találkozik. A kristály fogyasztójára az agresszivitás a jellemző viselkedésforma miatt, ő gyakran „teljesen kikel magából”. A kristályfogyasztók sok esetben úgy viselkednek, mint bizonyos pszichiátriai betegek: őrjöngnek, hallucinálnak, beképzelnek dolgokat.

Náluk keringési elégtelenség is jelentkezhet, magas pulzus és vérnyomás, a testhőmérséklet hirtelen csökkenése.

40

Ezzel szemben a biofű használóknál jellemzőbb a mellkast szorító érzés, a légszomj, valamint az ebből adódó pánik, de agresszió nem jellemzi a pácienseket. A kristályt orron vagy szájon keresztül, esetleg intravénásan veszik be a fogyasztók. A biofüvet elszívják minden esetben.

A fogyasztók jellemzően a mélyszegénységben élő emberek közül kerülnek ki, ezen belül nagy arányban vannak a roma fiatalok. Azért jutnak könnyen ezekhez a szerekhez a mélyszegénységben élők, mert már az internetről is beszerezhetőek, az áruk olcsó, így bárki meg tud venni magának egy-egy adaggal. Nagy problémát jelent még az is az új pszichoaktív szerekkel kapcsolatban, hogy nem ismert az összetételük, így nem lehet tudni sok esetben, hogy mire számíthatunk a fogyasztóval kapcsolatban, bár az agresszió várható a kristály esetében.

Az alkohol- és gyógyszer-fogyasztás is nagy probléma, ez már nem csak a 15 és 30 év közötti korosztály estében, hanem az idősebb generációkra is jellemző. Adott esetben (indokkal), ha például idegesek, akkor hajlamosak több nyugtatót bevenni a számukra előírtnál, valamint az is jellemző, és inkább a vidéki területeken, hogy ismerőstől kér nyugtatót olyan ember, akinek nincs az felírva.

17 éves fiú. Elmondása szerint ő maga esetleg marihuánát szív, de már az sem nagyon jellemző, viszont egyik közeli ismerőse rendszeresen fogyaszt új szereket, leginkább biofüvet, melyből problémái is származnak. A fiatalember szereti az Avas hangulatát, de teljesen tisztában van azzal, hogy az itt terjedő új szerek nagy hatással vannak a közösség formálódására, mivel a használók közt többen is fenyegetést jelenthetnek a lakókörnyezetre, mivel az új szerek gyakran agressziót váltanak ki a használóból. A fiatal elmondta, hogy több olyan új szerről is hallott, melyek az Avason terjednek, például a krokodil, a kristály, a biofű, valamint valamilyen akkumulátorsav-származék, ami szintén kristály formájában fordul elő.

Az Avasi Területi Szolgáltatási Központ (családsegítő és gyermekjóléti) 2014-ben 1750 fővel került kapcsolatba, közöttük vannak olyanok, akik nem az intézmény kompetencia körébe tartozó ügyfelek voltak (nem szolgáltatási szakterületük). Több okból kifolyólag kerülnek hozzájuk kliensek, attól függ milyen a probléma jellege. Kábítószer-használattal kapcsolatban 10-12 fő érkezett be a jelzőrendszeren keresztül, de a jelek alapján, és az utcán tapasztalva sokkal több érintett lehet (látni rajtuk, hogy használók). A város abszolút fertőzött, a fiataloktól megkérdezik használtak-e valamit, de nem mondják el. A szülő beszámol arról, hogy a gyereke bódult, de nem tudja mitől, lehet alkoholtól. Feltételezhetően a szülők is jobban érinttettek, mint azt tudni lehet. A régi heroinfogyasztók azt mondják, kevesebb az Avason a kábítószeres. Volt olyan kliens, aki gyakran jött, nem látszott rajta különösebben semmi, később elmondta, mindig be volt szúrva. Ismertek a helyek, ahova a fiatalok el szoktak járni, akár az anyagot beszerezni.

A pszichoaktív szerek fogyasztását nehéz társadalmi csoportok szerint besorolni, mert a helyi társadalom nagy része érintett. A mélyszegénységben élők közt kevésbé jellemző e szerek fogyasztása, inkább a szegények (alsó középosztálybeliek), azaz a szociális hátrányokkal küzdők használják az egyre inkább teret nyerő újszere-

41

ket. A 12-17 év közötti korosztály a legveszélyeztetettebb. Hiányoznak a családokból a domináns férfiminták, a gyerek sok esetben úgy érzi, őt otthagyták. A kortárs csoportokra jellemző a „Ki a Jani” státusz, a gyerek otthon rossz, a bandában viszont vagány lehet, ha gyógyszert alkohollal kombinál, vagy más szert használ.

A családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnál úgy becsülik, hogy a kábítószerek közül a herbál/biofű 40%, kristály 45%, kannabisz és származékai 5%-ban lehetnek jelen, de az arányszám-becslésbe nem tartozik bele pl. a frontin csepp alkohollal fogyasztva. Régen a „hagyományos fű” mellett a heroin és a kokain volt a legjellemzőbb, majd később a speed. Egy kliens egyszer elmondta, hogy korábban árusított, da ma már nem dealer. Míg régen tudta, hogy alapvetően 4 fajta anyag van, és hogy azoknak milyen a hatása, kinek mi kell (való), mára ez teljesen megváltozott. Az új pszichoaktív szerhasználók agresszívak lehetnek, nem tudnak magukról, és mérgezés is előfordulhat. A fogyasztóknál előbb-utóbb lopás, utcai telefon-rablás is megjelenik, de akár a ruhájukat és egyéb értékeiket is el/odaadják az anyagért cserébe.

A szakmaközi együttműködésnek van múltja a városban, eddig három alkalom volt, de a folyamat sajnos megakadt. A szakemberek igényelnék az információt, az Avason is volt kábítószerügyi egyeztető fórum. Stratégiai szükséglet, hogy egy hatékony együttműködési rendszer alakuljon ki a problémakör kezelésének érdekében. A civil jó és szükséges partner, mivel rugalmas tud lenni, hozzáállás és lehetőség kérdése, hogy arra fókuszáljanak, amire az intézmények nem tudnak.

A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás 2016. január 1-jétől kizárólag egy szolgáltató keretében működtethető, a hatósági feladatokhoz kapcsolódó, gyermekek védelmére irányuló tevékenységek, valamint a speciális szolgáltatások biztosítása a járásszékhelyek települési önkormányzataihoz kerül.

40 éves férfi elmondta, hogy hosszú évek óta rendszeresen, de alapvetően alkalmi marihuánafogyasztó.

Akkor szívja, ha van, ha nincs, nem kell. Egyre nehezebben elérhető nemcsak az anyagi problémáiból adódóan, hanem korlátozottabban lehet megvásárolni a piacon. A kilencvenes évek elején füvezett először (15 évesen) baráti társaságban, előbb hétvégenként, majd hétköznapokon is. Az alkoholt 14 évesen kezdte, azóta alkalmi fogyasztó. Később kíváncsiságból kipróbált szinte minden pszichoaktív szert, ami elérhető volt, a mákteától (heroin, morfium nem) kezdve a speeden és az LSD-én át, a kokainig, de alapvetően mindig is a füvet és a hasist tartotta a legjobb szernek.

A kilencvenes években szakmát szerzett, érettségizett, majd lediplomázott, miközben folyamatosan munkát vállalt. Megházasodott és jelenleg a feleségével és gyermekével él az Avason, a kettes ütemben.

Jelenleg nincs jövedelme és reméli, hogy minél hamarabb újra dolgozni tud, mert hosszabb ideig munkaképtelen volt. Úgy gondolja, hogy megfelelő hozzáállással megfelelő fogyasztási szokás alakítható ki, ami nem gátolja, sőt elősegíti a hétköznapi boldogulást. „Jó szívó vagyok”. Fogyasztási szokása alapvetően változó (nem alakult ki állandó), akár egész nap tud marihuánát szívni, de van, amikor csak este. Évek óta át-

42

lagban hetente egyszer, havonta 4-8 alkalommal (nap) fogyasztja. Leghosszabb ideig 3 hónap volt, amíg nem élt vele, de fiatalkorában éveken át minden nap használt valamit.

(Részlet egy mélyinterjúból) A Málta Játszótér közvetetten, de gyakran érintkezik a szerfogyasztókkal. A Játszótér az a közösségi színtér, mely a legrégebben (16 éve) működik az Avason, generációk nőttek közben fel, sok információ van jelen: a szerfogyasztók vonatkozásában ők tudják legjobban megítélni, hogy az oda járók közül ki tartozhat például szerfogyasztói körbe.

Munkatársainak becslése szerint az „intézményük” korcsoportja 13-45 közöttiekre tehető. Klienskörük elsődlegesen a 0-12 éves gyerekek (70%). Szülő, nagyszülő 25%, 12 év feletti nem szülő 5%. Az éves átlag létszám 180 fő/nap (más településről is járnak, csoportok is), az Avasról 160 fő/nap. Hozzávetőlegesen 30-40 fő „a mag” létszáma. Szülő: 15 fő, ebből 5 fő alkohol és pszichológiai problémákkal küzd. Ennél a csoportnál magas a szeparáció veszélye. A 12 év feletti gyerekek közül a középiskolások már nem nagyon járnak be, illetve, ha csapatokba verődve szerfogyasztók lesznek, már csak vizet inni, vagy WC-re kéredzkednek be. A 16-18 év közötti fiatalok közül nagy arányban próbálják ki az új pszichoaktív szereket, és többen fogyasztóvá is válnak, minden napszakban jelen vannak az utcákon (többnyire csoportosan). A cigányság és a többségi társadalom körében 50-50%-ban lehet jelen a rendszeres szerhasználat. A mélyszegénységben élőket érinti leginkább, akiknél fennáll a bűnözés veszélye. Bandázás jelen van: 12-18 évesek körében jellemző. Ez a jelenség növeli a bűnözési hajlamot, illetve a pszichoaktív szerfogyasztás veszélyét.

A Játszótér munkatársai úgy látják, az Avason nincs jelenleg drogprevenciós tevékenység, csak az időnkénti iskolai felvilágosító előadások; a rendőri intézkedés helyett közvetlen segítő beavatkozás lenne szükséges. A közösségi munka során lemorzsolódnak a pszichoaktív szert használó fiatalok, nem találják a helyüket, a szubkulturális jellegük és igényeik miatt nem is lehet e keretek közt tartani őket. A civilek egyik lehetséges megoldásnak a pszichoaktív szerhasználókat célirányosan megkereső segítők közvetlen beavatkozását látják, azért, mert ezek a szakemberek a kialakított bizalmi kapcsolatok révén esetleg képesek lennének a szerfogyasztó fiatalokra hatni, akár már lakókörnyezetükben, azaz lokális szinten is, mivel a célcsoportot megszólító elérés szüksége talán a legfontosabb tényező a szerhasználat aktív feltárásában, valamint a megfelelő monitoring és utánkövetés területén.

Vannak olyan intézmények, ahol megfordulnak a szerfogyasztók, de azok nem ismerik fel őket, pl. munkaügyi központ, kormányhivatal, vagy akár a szociális osztály. Ezeknek a kapcsolódó rendszereknek éppúgy nincsenek eszközeik, mint a Játszótérnek. Intézményi szinten forrásra és szakemberekre lenne szükség, a prevencióra kellene helyezni elsősorban a hangsúlyt. A régi ifjúsági klubok szabadidős programjai hiányoznak a fiatalok életéből, melyek meggátolhatják a negatív jellegű kortárshatásokat.

Nehéz a kábítószerezőket más irányba mozgatni - összetett, sok kedvezőtlen tényező motiválja őket a szerfogyasztással kapcsolatban –, feltárni a valós szükségleteiket, valamit nyújtani számukra, kitalálni és rávezetni

43

őket arra az útra, ami a szer helyett megoldás lehet. Az információnyújtás és információcsere a hatékony közös munka. Szükséges lenne egy központi szervező erőre, mely el tudja érni és meg tudja fogni a csellengő, valamint az új szerek rabságába eső fiatalokat.

A Játszótér munkatársának megállapításai: – Komoly probléma a szerhasználatot tekintve az alkoholfogyasztás is.

– Nyáron feltűnőbb a szerhasználat, mivel nyilvánosan szívják – Lehet látni a fiatalok csoportos vonulását, amikor mennek a szerért, és visszafelé jövet az állapotuk már megváltozott.

– További problémák közé sorolható: a prostitúció és a korai terhesség. Fiziológiai szempontból a lányok korán érnek, azonban emocionális zavarok jellemzik őket.

– Használt szerek: kristály, patkányméreg („kísérleti” szerfogyasztás – az anyag hígítása miatt kerül bele), Robitussin (kodein-származék), herba vagy herbál (JWH származék), kisebb mértékben kokain, heroin és más egyéb ópiátok.

– Jellemző a politoxikománia.

– Az új pszichoaktív szerek terjedése észrevehető a szakemberek számára is, de pontosan behatárolni szertípus, vagy név alapján nem tudják azokat, mivel különböző nevek keringenek.

– Nem tudják monitorozni a fiatalokat.

– Az alkoholt kiegészítő szerként fogyasztják általában.

– A rendőrök jelen vannak, de kiszámítható a mozgásuk.

– A fogyasztók hozzávetőleges összetétele: 5-6%-uk nem politoxikomán, 10-12%-uk a régi szerek használója 17-23 év közötti 6 fős csoport tagjai nyíltan beszélnek a szerfogyasztásról, ők maguk is használnak.

Hagyományos füvet, biofüvet, kristályt fogyasztanak. Egyikük szer (feltételezhetően penta kristály vagy MDPV) aktív hatása alatt állt. Az illető pszichotikus, agresszív, indulatos, fókuszzavaros (nem volt képes fókuszálni), csapongó. Elmondta, hogy tegnapelőtt volt a detoxikálóban, mert túladagolt cseppeket., izomgörcs, majd izommerevség jelentkezett a lábában. Elmondták azt is, hogy Rivotril, Frontin-, Xanaxés alkoholfogyasztók is egyben, heroint is fogyasztottak már (kipróbálták, de nem elérhető számukra), hígítófogyasztás is előfordulhat náluk ritkán. A csapatot láthatóan a „kiütni magam” motiváció vezérli, szinte bármit elfogyasztanak, amihez éppen hozzáférnek. Attól függetlenül vállalják a kockázatokat, hogy közvetlen tapasztalatuk van a rosszullétekről és a fizikai következményekről. Láthatóan a pszichotikus viselkedésüket nem tudják kontrollálni, nem érzik magukat a produkált állapotban. A csapat elmondta, hogy általában minden új por megkapható az Avason, de legtöbben a biofüvet szívják. A másik közkedvelt szer a kristály és a PV.

44

Avasi rendőrőrs munkatársa szerint egyre jobban jelen van a szerhasználat, és egyre fiatalabbak körében terjednek a pszichoaktív szerek. A 12-17 éveseket tartja leginkább veszélyeztetetteknek. Iskolákban prevenciós előadásokat tart: a tapasztalat az, hogy már 12 éves korban kapcsolatba kerülnek a gyerekek valamilyen pszichoaktív szerrel. A kíváncsiság és a kortárshatás is erős motiváló tényezőnek számít a szerfogyasztás szempontjából, valamint a rossz családi helyzet is domináns rizikófaktorként jelenik meg a szerhasználó fiatalok körében. Elsősorban az alsóbb osztályba tartozók fogyasztják, látványosan 2-3 éve terjedtek el az új pszichoaktív szereket, a régi kábítószerek szinte eltűntek. Meglátása szerint az Avas nem gócpont, konkrét bejelentést alig kapnak. A Tetemvár, Vasgyár és a Számozott utcák, ahol a legtöbb dílert elfogták. Az Avason a rendőrséget azzal az indokkal keresik fel jellemzően, hogy „bulizók drogoznak” a házban, de inkább csak azért említik a szert, hogy biztos kimenjen valaki. Kisebb bolti lopások, nagyobb rablások, ahol felmerül a szerfogyasztással kapcsolatos gyanú, de alapvetően kevés „drogos ügyfelük” van. Utcán kevésbé vannak jelen a szerfogyasztók, inkább elbújnak lépcsőházakba vagy bokros részeken.

A rendőrőrsnek a gyermekintézményekkel (pl. gyermekváros, GYEK) és a drogambulanciával van aktív munkakapcsolata, de fontos lenne számukra a nagyobb szakmai együttműködés kialakítása. Minden szereplő le van terhelve a saját feladataival, más-más a fókusz. Nem hatósági szervnek kellene a problémával elsődlegesen foglakoznia, hanem szakmai szervezeteknek kellene jogosítványokat kapniuk ezen a területen. Személyes és bizalmi kapcsolat szükséges a szerfogyasztókkal való probléma megoldásához, de veszélyes is lehet, vagy inaktív az együttműködésben pl. nem akar leszokni. A methadon program megítélése is változó, mivel lehet, hogy az abban résztvevőt konzerválja egy szinten a terápia, és valójában nem segíti hozzá a leszokáshoz. Az is előfordulhat, hogy a methadon mellett párhuzamosan más szereket is használ a kliens, valamint a tűcsere programok esetében, a fertőzések visszaszorítása érdekében hasznos, de az abban részt vevő szerhasználók egy része gyakran szétszórja a kapott tűket/fecskendőket a használatot követően. Dilemmaként felvetődik, hogy vajon ezek a programok valóban hozzájárulnak-e a fogyasztás mértékének csökkenéséhez. Az ideális megoldáshoz vezető út az lenne, ha az ellátások fejlesztése és az információ sere elősegítése egyszerre valósulhatna meg, ami fontos irányt adna a problémakezelésnek.

Amíg suliba jártam, megvolt a kis körünk bent, akikkel haverkodtam meg partizgattam, velük suli előtt meg közben is szívogattunk. Az is előfordult, hogy parti után úgy mentünk be, hogy a spuresz még lecsengőben volt, meg az is tuti, hogy néha suliban is felszipákoltunk egy kis spurit, de ez nem volt annyira jellemző. Évente 1-2 alkalommal esetleg. Mondom, a füvezés az rendszeres, akár heti 5 nap is.

Suliban nagyon bírtam a dolgokat, mert a tanárok nem értenek hozzá, és semmit nem vágtak le, max azt hitték, hogy hülyéskedünk, amikor kicsit túlkaptuk a zöldön, a spurinak meg kifejezetten volt, amelyik tanár örült, mert akkor elfilózgattunk a töriről, mondjuk, persze nem vágta, hogy készen vagyunk.

A tanulásnál a fű az nem jó, mert nem jegyzel meg semmit, vagy csak nagyon nehezen. A spuri meg a

45

többi stimu az zsír hozzá, mert attól ragad az infó. Melóban a fű az igazi, mert nem unatkozol, játszol a telefonnal üres járatokban, vagy valami filmre flesselgetsz. (Részlet egy mélyinterjúból) Középiskolai tanár elmondta, hogy nagyon nagy és súlyos probléma a mai fiatalság körében a kábítószer-fogyasztás. A jelenség okai közt leginkább szerepel a szülők részéről az odafigyelés, törődés hiánya. Túl sokat dolgoznak, nem tudnak úgy odafigyelni a gyerekekre. Nincs idő a napi dolgok megbeszélésére pl. vacsoránál, mert nagyon későn érnek haza. Nincs energiájuk, idejük figyelemmel kísérni a gyerek tanulását, viselkedését az iskolában, illetve a gyerek problémáit: legyen az akár az iskolával vagy a magánélettel kapcsolatos. A legtöbb gyerek délután egyedül felügyelet, ellenőrzés nélkül van. Nagyon sok a csonka család: válás vagy az egyik szülő külföldön dolgozik és csak nagyon ritkán jön haza. Előfordul, hogy kiskorú gyermeket a nagyszülő nevel, vagy teljesen egyedül van. Az ifjúsági szórakozóhelyeken minden megkapható, a törvényeket nem tartják be. A médiákon keresztül is sok negatív hatás éri a gyerekeket és a fiatalok ebben a korban nagyon befolyásolhatók, főleg, ha nincs biztos érzelmi családi háttér mögöttük. A legveszélyeztetettebbek az elvált szülők vagy éppen az elviselhetetlen rossz családi légkörben nevelkedők, magukra hagyott gyerekek (pl. külföldi munkavállalás miatt), a munkanélküliség miatt lecsúszott családok, a „jó” családok, ahol pénz van bőven, szeretet és törődés kevésbé (pénzzel pótolják) van jelen. A kamaszok körében divat kipróbálni, de rászokni főleg a kedvezőtlen családi helyzetben élők fognak. A kábítószer-fogyasztás hatása személyiségromboló és egészségkárosító, az élet minden szintjén jelentkezik, a munkában, tanulásban, de a magánéletben is. Használója teljesen elveszti az uralmat maga fölött, nincs önkontrollja, kikerül a társadalom perifériájára.

Régen jellemzően alkohol gyógyszerrel párosítva, illetve a ragasztó, hígító volt kedvelt bódulatkeltő szer, ma már minden kapható a fiatalok szerint: speed, ecstasy, spice, kati, marihuána, heroin, hasis, kokain, LSD és még ki tudja mi minden. Ifjúsági szórakozóhelyeken, iskolák környékén, baráti társaságokban „szájhagyomány” útján terjed, hogy kitől lehet beszerezni. Úgy véli, hogy a fiatalok nagyon sokan, a kipróbálás szintjén 70-80%-ban érintettek.

Közülük kevesen szoknak rá, mert biztos a családi hátterük, vagy rendelkeznek határozott életcéllal, ezért tanulnak és mindent megtesznek, hogy elérjék azt. Nem tudja, hogy mennyien lehetnek a szubkultúra részesei, de nem hiszi, hogy a tanítványai között vannak rendszeres fogyasztók. Nem utal rá semmi, járnak iskolába és tanulnak is.

Közösségi szintű kezelés kellene, rendezvények, amikor felhívják a figyelmet a veszélyekre és gyógyult szenvedélybetegek is beszámolnak történetükről. Az avasi iskolában van tapasztalat a preventív jellegű programokkal kapcsolatban, szerinte a legfontosabb a megelőzés. A drog-probléma kezelésében legnagyobb hatásfokú lehet a kortárs segítő program, amikor a tanulók a hasonló korúaknak jobban el tudják mondani a bennük lévő kérdéseket. Beszélnek élményeikről, nagyobb befolyással tudnak lenni a kortársak, könnyebben megnyílnak nekik, mint az idősebeknek és a hivatalos személyeknek. Tájékoztató előadások az iskolában: ez azért jó, mert összefoglalja röviden, tömören és érthetően a lényeget, nem annyira „szaknyelvű”, mint a jogszabály leírása. Az internetről is lehet tájékozódni, de ott olyan információtömeg van, amit nincs idő elolvasni és a megbízhatósá-

46

guk enyhén szólva is kérdőjeles. Sajnos az ifjúságvédelmis tanár tevékenységét pár éve megszűntették, pedig képes volt segíteni. Nagy szükség volt és lenne rá, főleg a megelőzés miatt, illetve a munkáját az osztályfőnökökre hárították, ami szinte lehetetlen a magas óraszámok és a többi feladat miatt.

A felderítésben az ellenőrzéseket kellene hatásosabbá tenni: pl. a szórakozóhelyeken, iskolák környékén. A terjesztőket súlyosan büntetni kell. A fogyasztók esetében viszont nem hisz abban, hogy a büntetések szigorítása hatásos és elrettentő lenne, inkább a megelőzésben és a nevelésben lát eredményes megoldást. Sőt, ha már büntetni kell, az nevelő hatású legyen, pl. végezzenek értelmes és hasznos munkát. Ilyen például a közmunka Svédországban, hogy ha valaki túl sokat iszik, és társadalmi normaszegésen érik, akkor utcát seper meghatározott óraszámban, akkor is, ha a „felsőbb” társadalmi körökbe tartozik is.

Iskola után/munka után igen gyakran fogyasztok kábítószert, rendszeresen. Ha azt nézzük, igazából olyan 27 éves koromig majdnem minden nap szívogattam füvet. Hétvégéken meg partikban ment a gyorsulgatás, általában spuri, de ezeket az új szarokat is próbálgattuk, mikor mi volt épp az aktuális.

Hát spuri, bogyó, fű, JWH, muskátli (biofű az is), pottpurri, PV 1-2 alkalommal volt, csak orrba, máshogy nem, meg LSD, gomba, meszkalin, de ezek is csak ritkán. Volt egy időszak az életemben, amikor kipróbáltunk mindent, amit lehetett kapni és be is tudtunk szerezni. Az Avason a cuccokat is felütötték mindennel, rendes fűhöz már alig lehettet hozzájutni az elmúlt pár évben, vagy lehetett mondjuk, csak kicsit körülményesebb volt, mert sok osztó átállt erre a mű zöldségre.

(Részlet egy mélyinterjúból) *** Demográfia: Avason élő szerhasználók számának becslése Az alábbi gondolatsor a megkeresett 10 intézmény 13 szakembere által adott információ, a saját tereptapasztalat és a lakossági adatok felhasználásával is csak „játék” lehet a számokkal.

A szerhasználók számának, a lakosságon belüli arányának meghatározása a rejtőzködő, zárt szubkultúra jellegéből adódóan is csak hipotetikusan lehetséges. A témában érintett intézmények megközelítőleges arányszámokat tudnak produkálni, a különböző hivatalos nyilvántartások, a meglévő részkimutatások nincsenek összesítve. A kábítószeresek alacsony arányban kapcsolódnak be a számukra kialakított szolgáltatásokba, mert akkor jelentkeznek a rendszerekben, ha már probléma van. Vagy a büntetőjogi következmények elkerülése végett jelennek meg, vagy a szubjektív jellegű egyéni krízisállapot miatt.

Következtetett arány-számok becsülhetők meg, melyek meghatározását három irányból lehet összevetni: egyrészt az intézményi adatok, másrészt lakossági adatok, harmadrészt a terepmunka és a szubjektív beszámolók alapján.

47

A tapasztalatok alapján, a II. ütemben a felkeresett/elért lépcsőházak közül volt olyan, ahol feltehetően több lakás, több személy is érintett: voltak nyomai, jelei a használatnak, illetve lakossági elmondás alapján. Akadt „sterilnek tűnő” panelház is, de feltehetően „minden lépcsőházra jut minimum egy drogos”.

– Miskolcon hozzávetőlegesen 160.000 fő él.

– Az Avason 12.106 db lakás található, melyben kb. 35.000 fő él (sajnos a lépcsőházak számát nem sikerült felkutatni, pedig az is egy hasznos kiindulópont lehetne).

– A panelházak 10+1 (földszint) és 4+1 emeletesek, az I. ütemben nincs, a II. ütemben kevesebb a 4+1 emeletes, a III. ütemben kb. azonos arányban épültek.

– 10+1 emeletes lépcsőházak minimálisan 2 lakás/ szint, azaz 22 db lakás található (III. ütemben jellemző ez a típus), de átlagban a legjellemzőbb (elsősorban a II. ütemben) 5 lakás/ szint, azaz 55 lakás.

– A 4+1 emeletes lépcsőházak esetében minimálisan 2 lakás/ szint, azaz 10 lakás van, de átlagban a legjellemzőbb (elsősorban a II. ütemben) 15 lakásos lépcsőház, 3 db. /szint.

– Az avasi lakásszámot arányosítva a lakosságszámmal, akkor az egy lakásra jutó személyek száma 2,89 – 3,3 fő. (Természetesen ez nagyon „szabad” megközelítés) – (A házgyári előregyártott paneles technikával készült lakóházakon túl, a ’80-as és ’90-es években épültek a II és III ütemben emeletes társas, és családi ikerházak is.)

A városon belül az Avas az egyik legfiatalabb lakossággal rendelkező városrész, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar által 2011 év első felében készített22 szociális térkép adatai alapján az látszik, hogy az avasi területeken a fiatalok aránya 16-20%-os. A lakótelepen felülreprezentált korosztály körében jellemző az új pszichoaktív szerek fogyasztásának drasztikus terjedése, azaz a 14-20 év közöttiek a leginkább veszélyeztetettek. Ezek alapján a teljes lakosság lélekszámához viszonyított, és hozzávetőlegesen meghatározható kábítószer-fogyasztói arány magasabb, mint a városi átlag. A veszélyeztetettség meghatározói is felülreprezentáltak, a szociokulturális faktorok is koncentráltabban vannak jelen, a lakosság fiatalabb összetételű, így a szerfogyasztói érintettség is a városi átlagnál magasabb arányszám lehet.

A drogambulancia vezetőjével közösen levezetett gondolatmenet alapján az ellátórendszerbe a szerhasználók tényleges populációjának kb. 10%-a jut el, azaz, ha 1 fő bekerül, 9 fő nem. Az intézményben éves szinten kb.

500 fő kliens jelenik meg, összesen kb. 3.600 fő a regisztrált szerhasználó, hozzávetőlegesen az 50%-uk miskolci, mely kb. 1.800 főt jelent. Vagyis Miskolcon 18.000 fő lehet pszichoaktív szerfogyasztó, mely a város lakosságának 1/4-ét jelentő 35.000 fős Avas Lakótelep vonatkozásában 4.500 fő.

A tanulmió kb. 10-15 %-a lehet érintett, melybe az egyszerányban korábban már idézett „Élőjelentés” alapján, illetve a közvélekedés szerint is a teljes populáci kipróbálás is beleértendő. Ez a város lakosságára vetítve,

22 http://bolcsesz.uni-miskolc.hu/dok/jubileumikotet/22_szabo.pdf

48

2007-es és 2011-es kutatásokra és a saját tapasztalatokra is alapozva, hozzávetőlegesen 16.000 - 24.000 főt jelenthet, az Avas vonatkozásában ez az adat kb. 3.500– 5.600 fő között alakul.

A hipotézisünket alátámasztják a fiatalok megnyilatkozásai (kb. 90%-ban hallottak róla, 20-30%-ban már próbálták) a terepmunka során és a szakértői tapasztalataink is. Ezek a teljes lakosságra vetítve akár 15-20%-ot is elérheti a szerhasználók száma, mely a lakótelepen 5.600 – 7.000 főre tehető. A fogyasztók avasi lakásszámra vetített mutatója: 0,46 – 0,58 fő/ lakás. A számítással még tovább „filozofálgatva”: egy 15 lakásos lépcsőházban 6,9-8,7 fő, 55 lakásos lépcsőházban 25,3-31,9 fő között lehet az érintettek száma.

A szakemberek és saját tapasztalataink alapján a pszichoaktív szerhasználók között a nemek aránya a követező lehet: nő 15-20%-ék, férfi 80-85%-ék.

A fogyasztók közötti anyag-fajta és szerfogyasztások szerinti megoszlás is csak becsült adat lehet: – új szerek fogyasztása 60-65% – marihuána 30-35% – egyéb régi szerek (amfetamin, heroin, kokain stb.) 5-10%-ék A fenti becslés, csak játék a számokkal, azzal a céllal, hogy a megszerezhető adatokkal legalább arányaiban látható legyen az érintettek köre, lokalizálhatóvá váljanak a szerhasználás következményeiből eredő problémák, és azok súlyozása. *** A Helyzetkép feltárás tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a legtöbb fiatalt a kíváncsiság, a kortárshatás, valamint bizonyos élethelyzetek meglétének hiánya, illetve a szocializáció káros irányultsága vezetheti a pszichoaktív szerhasználat útjára.

Az esetek túlnyomó részében megfigyelhető a barátok, haverok aktív közreműködése a szerfogyasztói habitus kialakulásában, azaz a fiatalok jellemzően egymást viszik bele a szerhasználatba. Aki elmélyül a pszichoaktív szer fogyasztási szubkultúrájában, az könnyen a társadalom perifériájára szorulhat, szociális és társadalmi szempontból egyaránt. A szakemberek úgy vélik, hogy általában csoportosan szívnak a szerhasználók és főként az olcsó szintetikus kannabinoidokat részesítik előnyben, azaz a biofüveket. A kristályt általában szúrják vagy lenyelik, az orrba szívás kevésbé jellemző fogyasztási forma. A családokban az együtt fogyasztás nem jellemző, de erre is volt már példa. A fiatalok összebandáznak, és a szert is közösen szerzik be, az intravénás használó egyedül vagy csak 2-3 fős csoportokban, együtt használnak pszichoaktív szereket „intimebb formában”. Az új vegyületekről számos alkalommal nem lehet tudni mi az összetételük pontosan, folyamatosan változnak, szinte

49

mindegyik más fajta. A szerfogyasztóknál számos esetben nem ismert, hogy mit használt és azt sem, hogy adott szer milyen hatást vált ki, illetve gyakorol a szervezetre hosszú- vagy rövidtávon, valamint ezekből a tényezőkből eredően azt sem tisztázott sok esetben, hogy milyen módon lehet kezelni az új pszichoaktív kémiai anyagok használóit. Mindenféle vegyi anyagot felhasználnak, és porrá alakítva beszúrják, vagy dohányba keverik, emellett a gyógyszer és alkohol kombinált fogyasztása is gyakori.

A szakemberek és a szerfogyasztó fiatalok lekérdezése során tapasztalat, hogy a különböző pszichoaktív szerek első megjelenésekor a stabilabb anyagi helyzettel rendelkezők érik el azokat, fogyasztják, majd el kezdik a társadalmi szintjüktől „lejjebb” terjeszteni. Ők be tudják szerezni, jobban értenek hozzá, és el tudják juttatni az alsó társadalmi rétegekhez, a szegénységben élőkhöz. Adott személy maga köré gyűjt egy fiatal csoportot, bizalmi kapcsolatot épít ki, és a forgalmazásból a maga szerét is finanszírozza. Az ár az átadás-továbbítás számától függően nő, és az adag csökken (lecsípnek belőle). Az új pszichoaktív szer kiváltja az alkoholt is, mert olcsó, és jobban eléri a kívánt pszichotikus-hatást.

A szerhasználók többsége politoxikomán (kb-70-85%), vannak köztük olyanok, akik gyakran megvetik az alkoholistákat, viszont kiegészítőként használják az alkoholt, ha nem áll rendelkezésükre más pszichoaktív szer. A „pia”, a cigaretta, az energiaital csak belépő a szervezet működésének befolyásolására, a „társadalmi pótcselekvéshez”, majd a kevésbé büntethető új pszichoaktív szerek a következő lépés. A köznyelvben, a társadalomban elfogadott vélekedés szerint az alkohol, a gyógyszer kevésbé veszélyes, nem számít drognak. Mindeközben minden szakmai vélemény és kimutatás szerint az alkoholisták jelentik a társadalom legnagyobb szerfogyasztó problémáját. Még ha legális anyagról is van szó, az „én alkoholista vagyok” elfogadó attitűd, nem változtat gondolati rendszert, még ha absztinens is, benne van az elismert italfogyasztó kultúrában. Áteshet elvonón, rehabilitáción, de onnan többnyire visszakerül a rendszerbe és akár az első utcasarkon már visszaeshet, mivel könnyen elérhető a legális szer. Eleve mintát nyújt a szeszfogyasztás, a megoldási lehetőségek keresése valamilyen anyaghasználat irányába.

A megkérdezett szakemberek közül azok, akik közvetlenül tapasztalják a pszichoaktív szerek jelenlétét, úgy látják, hogy Miskolcon jelentős a fogyasztás, egyre inkább az új pszichoaktív szerek irányába tolódik.

Jellemzően a fiatalok kerülnek kapcsolatba ezekkel a kémiai anyagokkal, leginkább ők a veszélyeztetettek. Az Avason az alkohol több családot érinthet és nagyobb probléma, mint a hagyományos vagy az új pszichoaktív szerek terjedése, de a teret nyerő kemikáliák mindenképpen hatalmas veszélyt jelentenek. A piac teljesen átrendeződött, szinte eltűntek a régi kábítószerek, az intravénás fogyasztók többsége nem jut heroinhoz, vagy amfetamin-származékokhoz, így az új szerek kínálata között kell megtalálniuk a magukba szúrható anyagot. Az intravénás, és ezen belül a heroinfogyasztók aránya minimálisra csökkent, de még jelen vannak az Avason, és máshol is, pl.: Belváros, Szentpéteri kapu, Vasgyár, stb.

Az új pszichoaktív anyagok kiszorították a hagyományos szereket, előfordul, hogy a fogyasztó azt hiszi, speedet vagy ecstasyt vásárol, de nem azt kap, hanem valami kevert anyagot. Már mindenféle ismeretlen port

50

képesek cigarettába tekerni, vagy akár a kristályt és változatait intravénásan használni. Egyre inkább változnak a szerek, akár otthon összekeverik, interneten készen megrendelik, vagy csak az alapanyagokat beszerzik boltban, akár patkánymérget, hígítót is használnak. A legelterjedtebb szerek a kristály és a biofű (herbál), de e kategóriák inkább gyűjtőnevek. A gina sokáig (körülbelül 1-2 évig) a leginkább kedvelt szer volt, de úgy tűnik, már nincs jelen. Az új szerek mellett továbbra is jelen vannak egyéb más kábulatkeltő anyagok, mint a palackos gáztöltő, szifon vagy a szex shopból beszerezhető élénkítő szerek, gyógyszerek és gyógyászati jellegű készítmények stb.

Bármely internetes böngészőbe a megfelelő kulcsszavakat beírva tömegesen jelennek meg olyan oldalak, ahonnan az új szerek megrendelhetők. Magyar nyelven, mindenféle akciók és elnevezések, dizájner anyagok, melyek összetétele elég zavaros.

A különböző statisztikák arányszámait figyelembe véve, a drogambulancián, valamint azon kívül kezelésben részt vevő kliensek szerhasználatát illetően, országos szinten a marihuánafogyasztás az élen jár. Ezzel szemben a lefoglalási arányszámok folyamatosan eltolódást mutatnak, 2014-ben a lefoglalt új pszichoaktív szereken belül a szintetikus kannabinoidok közel kétszerese a lefoglalt marihuána mértékének. Az eddigiek alapján úgy becsüljük, hogy az Avason a pszichoaktív szerek használatának becsült megoszlása (alkohol és gyógyszer nélkül) az alábbi: az új szerek fogyasztása 60-65%-os, a kannabisz és származékai 30-35%, egyéb régi szerek (amfetamin, heroin, kokain) 5-10% körüli.

A szakemberek többsége ismeri a szerek megnevezéseit, jellegét és feltételezhető hatásait, de azokat részben tudja beazonosítani (kivétel Drogambulancia, Laurus, pszichiátria). Az új pszichoaktív kémiai anyagok megjelenésekor diverzitásukból, valamint a kábítószerpiac dinamikusan jogkövető – a betiltott vegyületet módosítják, vagy új jelenik meg – magatartásából kifolyólag. Úgy érzik, „homályosban tapogatóznak”, de alapvetően szeretnének többet tudni, nyitottak az új ismeretek befogadására. A problémát felismerik és hangsúlyozzák a beavatkozás szükségességét. Általános véleményként fogalmazódott meg, hogy a régi szerek fogyasztóinak aránya csökkent, viszont az új pszichoaktív vegyületek használatának aránya ezzel szemben növekedést mutat. Az alkohol az Avason mindenütt jelen van, de legális szerként a társadalomban más szinten jelenik meg problémaként, viszont az egyik leginkább olyan szer, mely egészségügyi és szociális szempontból generációkon átívelve hatékony rombolást végez. A felnőttek körülbelül 1/3-a italozó lehet, a mélyszegénységben élő családok érintettek leginkább. A pszichoaktív szerek esetében mindenféle új elnevezésről hallottak, de igazából nem tudják mik is lehetnek ezek a vegyületek pontosan. Az említett szerek: alkohol, kávé, cigaretta, gyógyszer – nyugtatók, legális gyógykészítmények, „hagyományos fű”, vagyis a kannabisz és származékai (marihuána, hasis), heroin, speed, ecstasy, kati, gina, krokodil, herbál, biofű, kristály, pentakristály MDPV, patkányméreg, egyéb vegyszerek (konkrét megnevezést/fajtát nem tudtak mondani).

51

A szakemberek véleménye szerint a legnagyobb veszélyt az új pszichoaktív szerek jelentik, melyek intravénás használat esetén intenzíven pusztíthatják a használót. Butulás és szociális deformitás lehet a következménye, az új szerek mérgezéses állapota több napig vagy hétig produkálhat pszichés és fizikai tüneteket. Az új kémiai vegyületek használatával könnyen kialakulhat függőség, a szerek színesebbé és teljesebbé teszik a szürke hétköznapokat. A leginkább érintett fiatalok nem tudják az életüket kitölteni, kevés a kötelező tennivalójuk, sok esetben érdektelenné válnak a tanulással kapcsolatban, iskolába sem járnak, mely még jobban a céltalanság mezsgyéjére sodorhatja őket. A rendezetlen, rendszertelen és céltalan életében kialakulhat egy működési rendszer, valamint egy viselkedési függőség is. Napi alapfeladatukká, rutinná válik, hogy beszerezzék az árut. Az új pszichoaktív szerek lelki és fizikai függőségének kialakulását befolyásolhatja a veszélyesség-érzet mértéke egy adott szerrel kapcsolatban.

A kíváncsiság motiváló tényező az új vegyületek kipróbálásának területén, egyrészt az addig fogyasztott klasszikus kábítószerhatás kiváltása érdekében, másrészt a korábban absztinensnek számító egyén első drog-élményének megszerzését illetően. Vannak olyan esetek, amikor a kipróbálás alkalmával a rossz élmény vagy rosszullét jelentkezik, ezért többet nem használja, és visszatérnek a régi szerre. Aki több alkalommal fogyaszt, az nagy valószínűséggel rászokik, mivel a szer többszöri bevitelével nő a szervezet toleranciaszintje és megerősödik a tanulás folyamata, mint feltétlen reflex. A használat hosszútávú fiziológiás következményeit nem lehet tudni, a közvetlen negatív hatás, a rosszullét (erős kábulat, „kiütés”) elég gyakori az új vegyületeket fogyasztók körében.

A szerfogyasztás fizikai, pszichés és egészségügyi vonzata, szerenként eltérő, és gyakran nem egyezik a büntetési kategóriával, vagy a társadalomban való megítélésének mértékével. Az új szerek pszichés hatása erős, láthatóan erősen károsítja a használó szervezetét. Fogyasztója zavarttá válik, csökken a veszélyérzete, a kristály esetében agresszivitás nagy eséllyel jelentkezhet. Általában másképp viselkedik, mint az alkoholt, heroint, amfetamint, LSD-t, marihuánát fogyasztó: a működése teljesen szélsőségessé válik, mintha keverednének benne a különböző hatások, egy kicsit kifordul a személyisége. E szerek fogyasztása általában valamilyen fizikai rosszulléttel jár: szédülés, hányás, térképzet-zavar, bizonytalan mozgás, másnap gyengeség és depresszió jelentkezhet. A szerhatás közben pszichotikus állapotok jelentkezhetnek, skizofrénia-szerű állapotba kerülnek tőle, pszichiátriai betegségek tüneteit produkálják.

52

3.2. terepmunka, a lakossági és fogyasztói riportok A helyzetfelmérés elkészítéséhez rövid beszélgetések valósultak meg, egyéni és csoportos riportok a helyi lakosokkal. A találkozások során sorvezető kérdések alapján kötetlen diskurzusok, „utcai leszólítások”, non-direktív interjúhelyzetet teremtve. Eredetileg az interjúlapok a helyszínen kitöltésre kerültek volna, de a körülmények ezt nem tették lehetővé, ezért a sorvezető kérdések alapján a helyzethez alkalmazkodva végeztük tevékenységünket, majd azt követően jegyeztük le a riportokat.

Megkeresett lakossági környezet jellemzői: – általános iskolás fiatalok – középiskolások – kortárs csoport és tagjai – azonos érdeklődési területből adódóan kapcsolatban lévők – utcai nyugdíjasok, „figyelők” – munkából, gyerekkel óvodából és iskolából haza siető szülők, nagy testvérek – vegyes társadalmi helyzetű utcán közlekedők, az „ügyes-bajos” dolgukat intéző felnőttek – kutyát sétáltatók – lépcsőházban felbukkanó lakosok – boltos A helyi lakossági környezet összetételében mindazon személyeket értjük, akik a lakótelep mindennapi életének, azaz működési rendszerének szervezéséhez hozzájárulnak, abban részt vesznek. A különböző társadalmi státuszú, panellakásban élő II. ütemi lakosok, elsősorban hétköznapokon iskolájuk, munkájuk vagy egyéb ok (pl. rokoni látogatás) által a városrészben jelenlévő vegyes korosztályú személyek.

46 év körüli férfi. Rendszeresen lát bandázásokat az Avason. Szerinte a posta környéke a legfertőzöttebb szerfogyasztás szempontjából, ott még napközben is szokott látni adás-vételt. Szerinte 15-16 éves srácok szokták eladni a kábítószert az adott helyen, akik néha mászkálnak, néha pedig csak egyhelyben állnak, és amikor valaki odamegy hozzájuk, akkor helyben vagy a posta környékén valahol megtörténik az átadás, aztán ismét a postához megy a két illető. A férfi elmondása szerint leggyakrabban a biofűről lehet hallani a helyi fiataloktól a lakótelepen. Látott már olyan fiatalt is, aki fényes nappal teljesen öntudatlan állapotban mászkált a főutcán, látszott rajta, hogy teljesen zavart, egyik pillanatban leszólított embereket, utána dühöngött magában, majd elkezdett rohanni. A férfit zavarja, hogy általában a kisebbséghez tartozó fiatalok viselkedése nem megfelelő az Avason, gyakran tapasztal olyat, hogy a játszótereken

53

tartózkodó fiatalokat le akarják húzni az ott focizó, bandázó cigány fiatalok cigivel vagy pénzzel. Egyik barátjának gyermekét is érte atrocitás, pénzt vettek el tőle. 4 kisebbségi elkövető volt és utána hallotta az áldozat, hogy mennek biocuccot venni. Azóta az áldozat nem mer mozogni este a bérházak közt, de számtalan hasonló eset történik iskolákban és környékükön is a férfi elmondása szerint.

Az utca embere általában azt tapasztalja, hogy az új pszichoaktív szerek jelenléte jellemző, a helyi beszélgetéseik során hallanak ezt-azt a lakosok, néha egy-két eset szóba kerül a szomszédságban. A szerek elnevezései is felbukkannak, de pontosan nem tudják beazonosítani azokat, valamint azzal kapcsolatban sem áll elegendő ismeretanyag rendelkezésükre, hogy kire milyen hatással lehetnek ezek az új pszichoaktív szerek. Azt sem tudják, hogy lakókörnyezetükben, ki és mit is használhat pontosan, viszont nap, mint nap találkoznak a szerfogyasztás jelenségével. Sokan látják, de nem cselekszenek, mert csak közvetetten érintettek, bizonytalanok és nem tudják, hogy pontosan miről van szó, mi lehet az oka, mit lehetne tenni, illetve nem akarnak belekeveredni.

Látják, hogy köztük vannak, akár közvetlen szomszédságukban élnek, ebből kifolyólag a helyi lakosok és az általuk formált közösségek azok, akik a legnagyobb segítséget nyújthatják a szerfogyasztókkal foglalkozó szakemberek számára. A lakóközösségek által sokkal könnyebben feltérképezhetővé válnak a fogyasztók, akár pontosabb kép is alkotható a lokális pszichoaktív szerfogyasztás vonatkozásában. A fű, a herbál és a kristály, amit leginkább ismernek közösségi szinten az emberek. Az utcán kutyát sétáltatók, az osztálytársak, a nyugdíjasok mind látják, hogy felbukkannak a kábítószerek és az azt használó főként fiatalok. A problémát leginkább a viselkedés-változásban látják, a fogyasztók tönkre teszik magukat, nő a veszélyeztetettségük, nem ritkán agresszívakká válnak, mint azt már számos interjú és riport során tapasztalhattuk.

A szerfogyasztókhoz való lakossági hozzáállás alapvetően négy csoportba sorolható: – fogyasztó vagy veszélyeztetett – érintett (családtag, barát), aki cselekedni akar – látja és felismeri, de részleteiben nem tudja, hogy mi az, illetve beavatkozni sem szándékozik – nem tud, nem lát semmit, és nem is akar, az utcán csukott szemmel „átjár” A lakossági környezetben is megjelenik az alkoholfogyasztás problémája éppúgy, mint a kriminális jelenségek, vagy a fogyasztókon látható szélsőséges szerhatások látványa. Voltak olyan beszámolók, melyben az szerepel, hogy az Avasról vitték vidékre az anyagot, az újszereket, hogy ott tovább árusítsa valaki. Szakértői tapasztalat, hogy a hátrányos helyzetű kistérségek településein az alacsony státuszú, szegényebb lakosság körében az új szerek egyre inkább jelen vannak.

54

50 év körüli férfi, elmondása szerint az alkohollal van probléma az Avason. Ő szeret itt lakni, bár nagy a munkanélküliség, ezen kellene változtatni, mert ebből sok probléma keletkezik. Őt a drogosok nem érdeklik, ha teheti, iszik inkább, minthogy drogozna.

Az utcán hétköznap őszi délután megszólított 56 év körüli nő elmondása szerint alkoholt használ súlyosan stresszes állapotban. Tapasztalta, hogy a lépcsőházakban tűket dobáltak el (Szilvás). 16-18 évesek dizájner drogokat használnak (krokodil). Úgy gondolja, hogy a droghasználat oka a hányattatott életmód (szülők válnak stb.).

50 év körüli nő úgy gondolja, hogy sok fiatal bűnözni kezd a kábítószerezés hatására. Beszámolt arról, hogy a barátnőjének a fia a postánál lévő bankautomatát próbálta meg kirabolni, hogy pénzt szerezzen drogra. Elkapták és börtönbe került.

45 év körüli férfi, elmondása szerint tudja, hogy problémák vannak a kábítószerekkel az Avason, sokszor tapasztalt ő is erre utaló jeleket lakókörnyezetében, például séta közben talált fecskendőket, főleg a nyári időszakban, valamint sokszor lát bandázó fiatalokat, akik a Középszertől felvezető lépcsősornál szoktak ácsorogni, nevetgélni, hangoskodni. Pár alkalommal hallotta is, hogy cuccot akarnak szerezni és azért telefonálgatnak. Arra is volt példa, hogy fiatalok a bérházak között este cigiztek és elég hangosan beszélték, hogy „nekem is hagyj belőle, én már kezdem érezni”, aztán ott hangoskodtak, meg nevetgéltek az ablakok alatt. A férfi elmondása szerint a lakókörnyezetében többször is előfordult, hogy a lépcsőházakba nem ott élő fiatalok mentek be, cigarettáztak a lépcsőfordulóban és miután elszívták, már mentek is.

Többször volt, hogy el is zavarta őket, mostanában már nem járnak fel, legalább is ő nem találkozott velük, de több ismerőse is mesélt történeteket hasonló esetekről. A férfi elmondása szerint a biofű nevét hallotta több helyről is a lakókörnyezetében, más kábítószerekről esetleg a tévéből értesült. Véleménye szerint sokat változott az Avas az elmúlt 10 évben, jobb lett a közbiztonság, aktívabb a rendőri jelenlét, kamerákat is sok helyre felszereltek, de ezzel még a kábítószer-fogyasztókat nem fogják elkapni, mivel szerinte sokan otthon csinálják, valamint tudják, hogy hol tudnak biztonságban drogozni, meg azt is, hogy hol nincsenek rendőrök és kamerák. Értékként a városrész fejlődését emelte ki, például új játszóterek megjelenését, a Platán kaszinó megszűnését, a közbiztonság lassú javulását, a jó tömegközlekedést, valamint a minőségi oktatást. Problémaként említette a kábítószer-fogyasztást, a bandázásokat, az esti hangoskodásokat, amik szintén a nyári időszakra jellemzőek inkább, a munkanélküliséget, alkoholizmust, a kisebbség viselkedését, bár azt is hozzátette, hogy amióta a fészekrakók többsége eltűnt, ez a helyzet is mintha jobb lenne.

55

Utcán sétáló két 15 éves középiskolás elmondása szerint nem használnak semmilyen drogot, és alig találkoztak vele a környezetükben. Van egy osztálytársuk, akiről sejteni lehetett, hogy valamit használ, aztán egy alkalommal kiesett a padból, így nyilvánvalóvá vált, hogy kábítószeres: állítólag valamilyen füvet szív, de nem tudja szintetikus vagy hagyományos anyagról van-e szó.

37 év körüli nő, elmondása szerint a kábítószer jelen van az Avason, a rokonságában is volt olyan fiatal, aki valamilyen por miatt rosszul lett. A fiú szülei elmondták, hogy eleinte ezt a bio valamit szívta a gyerek a barátaival, de a szülei rájöttek, amikor már otthon is csinálta esténként. Az apja akkor beszélt vele és a fiú azt mondta, hogy csak kipróbálta, és hogy azzal a haverjával nem fog már találkozni, aki hozta neki, de rá pár hétre rosszul lett és az anyjának elmondta, hogy felszívott valami port, amikor látták a szülei, hogy egyre ingerültebb, és nem lehet vele beszélni, mert bezárkózott.

Most iskola után azonnal haza kell mennie, nem mehet az ismerőseihez, csak úgy, ha folyamatosan elérhető. Azóta elvileg nem drogozik, a szülei megbíznak benne, hogy eléggé megijedt és nem fog megint hülyeséget csinálni.

A 10 emeletes lépcsőházban élő fiatal férfi családtag rövid időn belül drasztikusan lefogyott, beesett az arca. Feltűnő volt, súlyosabb betegségre is lehetett gondolni. Aztán a ház környékén találtak eldobott tűt, és látták a lépcsőházban is, amint szert használ.

Fiatal nő családjában van érintettség, mert az egyik unokatestvére börtönbe került az anyag miatt. Ő maga is fogyasztott és árult, de valaki rosszul lett az általa forgalmazott valamilyen új pszichoaktív szertől, ezért ítélték el. Ő maga nem vonódott be a család a dolgaiba, de nagyon sajnálja a történteket. Életek törnek ketté a meggondolatlan fiatalok önpusztító magatartása miatt. *** A szerfogyasztókkal történt közvetlen helyzetfelmérés rövid egyéni és csoportos riportok felvételére épül.

Sorvezető kérdések alapján kötetlen beszélgetések, „utcai leszólítások”, non-direktív interjúk megvalósítása, terepmunka, utcai szociális munka formájában. Korábbi elképzelés szerint az interjúlapok a helyszínen kitöltésre kerültek volna, de a körülmények ezt nem tették lehetővé. A rendelkezésünkre álló zárt helyeket (Avasi Kávézó, közösségi tér, Dialóg és Málta settlement lakás, Málta Játszótér) nem fogadták el, saját otthonaikba nem invitáltak, inkább az utcán beszélgettek. A mélyinterjúkat különböző módokon bonyolítottuk le: Dialóg settlement lakás, fogyasztó otthona, Skype. A megszólítottak többnyire készségesen álltak szóba velünk, de az érintettséget nem minden esetben vállalták fel, ha igen, akkor szívesen elmondták élményeiket (akár mint egy barát). Gyakran

56

még a szerhasználat látható aktív hatásait produkálták, olykor az új pszichoaktív szerek okozta állapotuk miatt nem jöhetett létre a rendes kontaktus, a riport.

A felkereső-megszólító tevékenység előkészítéseként terepbejárás történt, ahol a szerfogyasztásra utaló jelek („nyomok”) feltárására is sor került. Megpróbáltuk a megfigyeléseink alapján feltárni, hogy a kettes ütemben hol és milyen pszichoaktív szerfogyasztók fordulnak el. A bokrosabb, erdősebb részeken volt jellemzőbb a használt fecskendők megtalálása, bár leltünk iskolaudvaron is. Viszonylag kevés került elő (bár mi a kevés?!), de tudni kell, hogy a Drogambulancia önkéntesei rendszeresen gyűjtenek fecskendőket az Avason, és a város más területein is. A lépcsőházakban a „füves-cigaretta nyomok” voltak elsősorban jellemzők, leginkább a nem zárható épületekben. Az első emelet vagy a tetőrész kedvelt helyszín. A házak közötti területeken, padoknál, játszótereken, lépcsőházak előtt jellemzően szertárolásra alkalmas alufóliák, valamint a használatra utaló csikkek voltak fellelhetők.

Lakótelep melletti kis erdőben szerhasználók után kutatva fecskendőket fotózunk, majd beljebb haladva két reményvesztett hajléktalannal találkozunk. Megijednek, de baráti kezdeményezésünkre megnyílnak és elmondják, hogy a drogosok az erdő szélén szokták beszúrni magukat, gyakran beléjük kötnek. „Mini-tisztásunk” fekete pernyével borított égett eszközein végigmutatva elmesélik, hogy nemrég rájuk gyújtották sátrukat és dolgaikat.

Röviden beszélgetünk a csövi-lét nehézségeiről, majd a gégemetszett férfi hortyogással búcsúzik tőlünk, és mi a rengetegbe bevetve magunkat tovább folytatjuk kutató utunkat.

A terepmunka során körülbelül 35-45 fő (beleértve, akiről feltételezzük, de nem vállalta fel) szerfogyasztó személlyel beszéltünk, korosztályilag 13-45 év közöttiekkel. Néhány kivételtől eltekintve kisebb-nagyobb csoportokban az utcán lettek megszólítva, a megjelenés, a szubkulturális öltözék, a mozgás, a viselkedés stb. jelek alapján. A segítségüket kértük, s némi „ellenállást” követően, a távolságtartás és bizalmatlanság falait lerombolva a többség nyíltan beszélt az érintettségéről. Gyakran előfordult, hogy a látható jelek ellenére a riportalany nem mondta el kötődését, a szerhasználatát, de a bizalom légkörének kiépítését követően, mint barátjának vagy ismerősének történeteként szívesen megosztotta velünk élményeit. Három mélyinterjú készült lakásban és nem utcai környezetben. Hosszabb időt igénylő beszélgetések voltak, melyek információit csak részben használtuk fel, mert a tanulmányba részletes tárgyalásukra nem volt lehetőség (pl.: szakképzés, munkaerőpiac).

Fellelhetők, léteznek találkozóhelyek, központi területek, padok, lépcsősorok, játszóterek, ahol a helyiek csoportosulni szeretnek, nemcsak a kábítószeres szubkultúra tagjai, hanem egyéb bandázók, vagy akár felnőtt alkoholisták csoportjai. A lakossági, szakember és szerfogyasztó interjúkban a releváns kérdésekre adott válaszokból olyan, jól beazonosítható panelházak, utcák, közök, stb. kerültek megnevezésre, melyek forgalmazó és fogyasztó helyek egyaránt. A rendszeres terepbejárások és a riportok során feltárt információkból

57

kialakítható egy avasi drogtérkép (térbeli, fogyasztási), mely alapján célzottan lehet szolgáltatásokat tervezni és megvalósítani.

Az avasi terepmunka során láttuk, hogy – Egy hétvégi délelőttön két izgatott srác csönget fel a tízemeletes panel kaputelefonján, majd a harmadikról kinéznek, és a lentiek felkiáltják a rendelést.

– Hétköznap este a kiskocsmából kiperdül egy, az eszméleténél alig lévő srác, a betonfalat fejjel megkocogtatja, úgy marad; egy perc múlva társai kijönnek utána, két fiú és egy lány szedi össze. Kicsit többnek tűnik a szituáció-kezelésük, mint „sima részeg” állapotnál, megy a viháncolás, ami néha agresszívvé válik, bizonytalan léptek, homályos tekintetek kísérik.

– Kora délután a kisbolt előtt megáll egy nagy Mercedes, mellette erős testalkatú, melegítő gatyás arcok intéznek valami nagy üzletet.

– Kisebb csoport hangosan és zavarosan, valamint kissé agresszív felhangokkal kísérve beszélget, tudomást sem véve a körülöttük lévő világról.

– Két botorkáló fiatal kapkodó, de üres tekintete keresi az utat a domboldal lépcsőin, majd jobbra kanyarodva eltűnnek a panelrengetegben.

– Pénteken valamilyen jövedelem (pl. fizetés, közmunka, szociális jövedelem) érkezett tömegesen, így a szombat és vasárnap délelőtt hatalmas a mozgás, élet van az utcán: megnő a szerfogyasztás, a kisboltokba igyekvő felnőttek éppúgy megsokasodnak, mint a házak közt a dílerekhez siető fiatalok kisebb-nagyobb csoportjai. Garázsboltok előtt dohányzók sokasága. A kilincsek mindenhol izzanak, nejlonzacskókban olcsó szeszek csörgedeznek (kivétel a műanyag flakonos bor). A cuccosok kapkodó léptekkel mennek le a Középszerre és a Testvérvárosokra, majd vissza felfelé már bizonytalanabb járású, ráérős fiatalok baktatnak.

– A zebránál megálló autósok előzékenyebben engedik át a gyalogosokat ahhoz képest, mint ahogy a város többi részén jellemző (ez is helyi norma); mindeközben mellettem vidékről bejáró kukások reménykedve turkálnak a roncskonténerek bűzében, hátha valami kidobott eleséget vihetnek otthonaikba (feltehetően telepre, valamilyen kistelepülési szegregátumba).

Az utcán elért szerhasználók szintén arról számoltak be, hogy a klasszikus kábítószerek jóval drágábbak és nehezen beszerezhetők. Többen a kannabiszt és származékait részesítik előnyben, de vannak olyan időszakok, amikor csak a szintetikus füvekből lehet beszerezni: ebben az esetben dönteni kell, vállalja-e az intenzívebb, gyakran rosszulléttel járó herbált vagy sem.

Az idősebbek, a „régi füvesek” kisebb arányban térnek át az új pszichoaktív szerekre. A mostani fiatalok túlnyomó részben az új vegyületekkel találkoznak, mivel ezeknek alacsonyabb az áruk – akár legális módon –,

58

könnyebben jutnak hozzájuk, így nincs élményük, tapasztalatuk a régi kábítószerekkel kapcsolatban. Azonnal az új és intenzívebb pszichoaktív szereket próbálják ki és szokják meg, mint „alap” használati anyagot. Nincs veszélyérzet, hiszen a törvény nem bünteti a forgalomban lévő „valamilyen” új szert.

Miskolcon a cuccolás szerintem nagy gond, főleg ezek az új kotyvalékok jelentenek nagy gondot, mert olcsók, meg mindenhonnan ez folyik, meg a munkanélküliség a másik, de szerintem csomó helyen ez a két dolog találkozik egymással. Miskolcon jóformán már csak az újfajta szintetikus anyag van, jó, meg lehet itt is szerezni a füvet, meg a speed-et is, csak nagyon körülményes, meg lehet, hogy azok is fel vannak ütve valami új vegyszerrel. A szegényebbek, a cigányok többen használják ezeket az új anyagokat.

(Részlet egy mélyinterjúból) A riportalany hallott már az új kábítószerekről, de alapvetően távol tartja tőlük magát, mert véleménye szerint megőrülnek tőle a használói. Két alkalommal fogyasztott herbált, ezekhez van köthető élménye. „Nincs fű íze, először amikor próbáltam, megcsapott, de gyorsan ki is ment, valami gyengébb változat lehetett, társaságban szívtuk el. A másodiktól nagyon rosszul lettem, olyan volt, mint a rush csak durvább, egy slukk és semmi nem maradt. Megcsavar, megőrjít és nincs vége, majd megpusztulás és szédülés jött, teljesen kiüt, hányingerem volt, megmozdulni sem tudtam, azt se, hogy pontosan mi történt. A villanyrendőrnél nyomta a kezembe egy ismeretlen srác, mert tüzet adtam neki, a második slukk már nem is kellett, teljesen elvesztettem a kontrollt, a buszon már nagyon rosszul voltam, le is szálltam és gyalog vánszorogtam haza, majd a szobában feküdtem a tévét bámulva (semmit nem fogtam fel belőle) mereven. Pozitív annyi volt benne, hogy az első perc olyan, mint a marihuána, csak utána meg jön a halálfélelem.

(Részlet egy mélyinterjúból) A pszichoaktív szerek használatához vezető útra a belépést a legális „hétköznapi” kémiai vegyületeket tartalmazó fogyasztási cikkek jelenthetik, mint a cigaretta, a kávé, az energiaital és az alkohol. A cigarettát szinte mindenki kipróbálja, kávét a felnőttek többsége fogyasztja, az alkoholfogyasztás pedig általános jelenség. Reggelente megszokott látvány nyújt az iskolába igyekvő, feltehetően gyér reggelit fogyasztó, vagy egyáltalán nem is étkező fiatal, aki a kezében, többek közt, energiaitalt szorongat. Délután szintén fogyasztják a frissítő üdítőt, így eleve biztosítják a szervezetük szerekkel való működtetését. A fiatalok ezekről az anyagokról úgy beszélnek, mint alapvető fogyasztási cikkről. Az alkohol az energiaitallal keverve hatékony bódító hatást tud elérni, e kombináció is népszerű a fiatalok körében. A stimulált egyéniség számára az olcsó és könnyen elérhető új szerek hívogató közelségben vannak és alkalmasint még legálisak is, elsősorban a marihuána.

Léteznek történetek, családi drámák, reménytelenségbe süllyedt sorsok, és egyéni, rossz döntések, illetve vannak normális életek, bujkáló emberek és közösségek, akik az avasi szerhasználók szubkultúráját és környezetét

59

jellemzik. Egymás mellett él, viszonylag kis területen és zsúfoltan elhelyezett panelrengetegben a jobb társadalmi státuszú és a legszegényebb egyaránt, a városi arányszámhoz képest felülreprezentált a roma lakosság. Az avasi helyzet ezért is specifikus, mert minden társadalmi csoportban jelen vannak a pszichoaktív szerfogyasztók: családok közt, távolabbi rokonoknál, az utcán, a lépcsőházi szomszédságban, a kisboltban, mindenfajta szociometrikus térben.

Négy 15-17 év közötti fiú bandázva mentek focizni, ekkor szólítottuk meg őket. Úgy érzik, hogy az Avason rendszeresen zajlik a szerfogyasztás, elsősorban a fű és a biofű terjed, de speed-ről, LSD-ről is hallottak. Elmondásuk szerint ők nem fogyasztanak, de viselkedésük és beszédük alapján úgy tűnt, hatás alatt nem állnak. Zavarba jöttek bizonyos kérdéseknél, vacilláltak a válaszokkal, egyikük kényszermozgásos volt, nem tudott koncentrálni. Feltételezésünk, hogy ő használó lehet, még ha nem is rendszeres, illetve egy másik fiú el is mondta, hogy próbálta már.

18 éves fiú már kipróbált kábítószereket, általában marihuánát fogyaszt, de azt már nagyon nehéz beszerezni az Avason, mivel a biocucc olcsóbb. Főleg a krokodilt említette, valamint a kristályt, melyeket már használt.

17 év körüli lány, elmondása szerint a kábítószer jelen van az Avason, előfordul, hogy párjával szokott füvezni, és abban az esetben, ha nem tudnak füvet szerezni, akkor ritkán bio-t vesznek, de azt sem a párja, sem ő nem szereti annyira, mivel más a hatása, mint a fűnek és erősebb is. A hatást úgy jellemezte, hogy erősebb a fűnél, hamarabb beüt, és jobban lefárasztja az embert, néha nagyon zavartnak érzi magát tőle. A párja jobban bírja, mint ő, többet is tud szívni belőle, de ha teheti, akkor inkább ő is rendes füvet vesz, mint ezt a bio izét. Más szereket nem próbáltak, bár a dealerük mondta, hogy vannak különféle stimuláns porai, de nekik az nem kell. Suliban nem szokott szívni, de utána igen, heti körülbelül 2–5 alkalommal. A kábítószert a párja intézi, de néha együtt mennek az emberükhöz.

Elmondása szerint van úgy, hogy egy pakk több mint egy hétig is elég nekik. A lány szeret az Avason lakni, születésétől kezdve itt él, nem is szeretne elköltözni, csak akkor, ha a párjával távolabb találnak munkát az iskola elvégzése után.

22 éves egyetemista férfi. 2 éve él albérletben az Avason. Csoporttársai közül többen is füveznek, de azt általában Debrecenből szerzik be, mivel az itteni dealerük már egyszer megpróbált olyan cuccot adni nekik, amibe valami más szer volt keverve és egyikük rosszul lett tőle. Elmondása szerint alkalmanként ő is szokott füvezni, de inkább iszik, mert azt jobban szereti. Több helyről is hallotta, hogy nem megbízhatóak a miskolci források, mivel mindenhol ezt a „bio-szemetet” akarják az embernek eladni. Az

60

ismerősei közt is van olyan, aki a port használja, általában bulikban, de van, amikor hétköznap is. A férfi nem tudta megmondani, mi a por pontos neve, de volt, hogy enyhén sárgás volt a színe, máskor meg tiszta fehér, és nagyon kis adagtól is teljesen zavart lesz az ismerőse, beképzel dolgokat, szó szerint parázik a portól. Mindezt abból lehet látni, hogy meg sem szólal, csak rágja a száját és jár a lába. Elmondása szerint a Rocky-ban teljesen megszokott, hogy cuccolnak az egyetemisták, és azt is látni, hogy terítik az anyagot.

Középiskolás fiú, valamint csendben ücsörgő kisöccse és egy 15 éves lány (mindhárman roma származásúak). A fiú 2-3 évig Kanadában élt a családjával, az iskolából két évet kihagyott és a 6-ik osztályba jött vissza. A város szoc.rehabos játszótéren, egy padon üldögélve szólítottuk meg őket. Nyitottan, könnyen beszélgetésbe elegyedtek velünk. Látják a szerhasználatot, állításuk szerint nagymértékben érzékelhető az új pszichoaktív szerek terjedése, elég gazdagon szolgálnak információval. A fiú észrevehetően intelligens, érettségire jár, aztán szakmát szeretne, és reméli, hogy lesz lehetősége külföldön munkát vállalnia, mint az apjának, az iskolák elvégzése után. A fiú mesél az egyik rokonáról, aki vidékről költözött az Avasra a családjával és nagyon rövid idő leforgása alatt használni, illetve árulni kezdett új pszichoaktív szereket, valamint belekeveredett egy trafik kirablásába is, melyet többed-magával, csoportosan hajtottak végre. Az említett rokont – aki szintén fiatal felnőtt – elkapták, és jelenleg a börtönbüntetését tölti. A fiú elmondása szerint a rokona az Avasra kerülése után új, helybéli barátaival kezdett el használni pszichoaktív szereket, melyek legfőképp szintetikus kannabinoidok voltak, valamint esetenként kristály. Pár hónapra rá, hogy a srác bekerült a szerfogyasztó közösségbe, már észrevehető volt rajta a változás, de családja nem tudott mit kezdeni fiuk gyakran agresszív és egyre inkább mélyülő bünözői magatartásával.

Drasztikus mértékben fogysztotta ezeket az új pszichoaktív szereket, és ha épp nem volt rá pénze, hogy vegyen, akkor akár lopott is, vagy kissebb lehúzásos balhékba keveredett haverjaival, csak azért, hogy lehetőleg minden napra biztosítsa magának az általa kedvelt szereket. Ennek a folyamatnak a végeredménye volt a trafik kirablása. Az általunk megkérdezett fiúval együtt tartózkodó lány szintén elmesél egy esetet, mely a rokonságában történt. A történetben egy apuka új pszichoaktív szereket árult, amit fia előtt sem titkolt. A fiú társult az apjával, csak vele ellentétben ő ki is próbálta ezeket a szereket. Egyik alkalommal a fiú szervezete nem volt képes tolerálni az általa használt vegyületet és meghalt. Ez után az apuka börtönbe került.

A fiú hozzátette, hogy ő is kipróbálta már párszor a marihuánát, valamint egy új pszichoaktív szert, melyet dohinak hívnak, összetétele az árusoktól függ, mivel mindenféle olcsón beszerezhető és a tüdőn keresztül felszívódó pszichoaktív szert tartalmazhat a készítmény, amit dohánnyal összekeverve árulnak bizonyos dílerek. Ez egy nagyon olcsó utcai koktél, melyből körülbelül egy adag olyan 500 forintba kerül, és ha szerencsés a fogyasztó, akkor nyomokban, talán még marihuánát is tartalmaz, de 90%-

61

ban ismeretlen eredetű és hatású kémiai vegyületek keverékéről beszélünk. Az fiú elmondása szerint ő rosszul érezte magát a dohitól, erősen szorított a melkasa, a szíve használat közben és még pár napra rá is szorított, valamint szúró érzést érzett a melkasában. A dohi hatása miatt nem fogja még egyszer kipróbálni elmondása szerint. Szerinte az új szerek elsősorban a Tetemvár területéről kerülnek fel az Avasra nagyobb mennyiségben, több szálon is, mert aki használja ezeket, az általában kis csoportokban, vagy haveri közösségekben terjeszti is. Ha más nincs, akkor, amit szerez a haveroknak, abból levesz magának, vagy kicsit drágábban adja el, hogy legyen miből vennie magának megint egy újabb dózist.

Vannak olyan ismerősei is, akik a saját ruhájukkal fizettek a cuccért, valamint tud olyanokról is, akik olcsó turkálókból szereznek ruhákat és azokat cserélik el pszichoaktív szerekre.

Két férfi 28–32 év körüliek. Állításuk szerint csak a klasszikus füvet próbálták, egyikük alkalmanként még szokott szívni, de az új szereket mellőzi, mivel rossz tapasztalatai vannak ezekkel az új pszichoaktív szerekkel kapcsolatban. A férfi elmondta, hogy ő haverjaival szokott leginkább füvezni és, hogy a társaságban többen is kipróbálták már a biofüvet, de mindenki maradt a megszokott marihuánánál. A másik férfi elmondta, hogy az új szerek szétszedik az embert, sokszor a megszokott kábítószereket is ezekkel dúsítják, ezért a fogyasztónak nagyon kell vigyáznia, hogy kitől és hol veszi meg az általa használt anyagot. A pszichoaktív szerhasználat szerintük is fennálló probléma az Avason és ezen belül az új szerek terjedése/térhódítása jelentős, mert alacsony áruk miatt hozzáférhetőségük egyszerűbb.

Két fiú és két lány a Középszeren üldögélve telefonon kihangosítva rapzenét hallgatnak. Láthatóan jól érzik magukat a kora esti sötétségben, nevetgélnek a bérház előtti padon. Közeledésünkre kérdően és bizalmatlanul fürkészenk minket. A beszélgetés első felében máris kitérünk a pszichoaktív szerhasználat kérdéskörére. A fiatalok először habozva válaszolnak kérdéseinkre, de kis idő elteltével az egyik fiú elárulja, hogy ő már bizony több alkalommal is használt marihuánát, valamint néhányszor szívott biofüvet a haverjaival. Elmondása szerint egyre nehezebb igazi marihuánát szerezni, mivel sokkal olcsóbban hozzá lehet jutni ezekhez a műfüvekhez és ezért jóval többen szívják ezeket. Eközben a két lány is kezd feloldódni, az egyik mesélni is kezdi, hogy az egyik osztálytársa szintén használ biofüvet, ami teljesen kábulttá teszi és ez órán is észrevehető. A fiú elmondja, hogy nem szívesen beszél szerfogyasztási szokásairól, mivel fél attól, hogy lebukhat, és esetleg börtönbe kerül. Szerinte nem azokat kellene büntetni, akik fogyasztják ezeket a pszichoaktív szereket, hanem azokat, akik árulják, főleg ezekkel az új pszichoaktív anyagokkal kell vigyázni, mert teljesen tönkre teszik az embert. Sokkal erősebbek, olcsóbbak és a kristálytól agresszívvá válnak a használók. Az a baj, hogy inkább büntetik a füveseket, mint azokat, akik törnek-zúznak az új szerek miatt. A fiú elmondta, hogy, ha teheti, inkább marihuánát szív, de ha nem tud szerezni, akkor inkább nem szív semmit, minthogy valami baja legyen a biofűtől.

62

Klasszikus kábítószereket forgalmazó díler elmondta, hogy jellemzően 70%-ban vannak jelen a piacon az új és 30%-ban a régi anyagok. Az új kábítószerek alapvetően két nagy csoportra oszthatók: 60%-ban a kristály és mindenféle porok, illetve 40%-ban a biofüvek és annak változatai. A hagyományosakból a marihuána származékokat fogyasztók aránya a legmagasabb, mintegy 80% lehet, az amfetamin és extasy 10%-ék körüli, a heroin 5%, kokain 3%-ék, LSD és gomba 2 % körüli. Az új szintetikus szereket elvből sem árulja, és saját maga sem használja, ügyfeleivel bizalmi kapcsolatban van. Szerinte a „klasszikus fű” nagyon keresett pszichotikus szer még mindig, de már nehezebb hozzáférni. Véleménye szerint a város lakosságának akár 80%-a is érintett lehet a kábítószerekkel kapcsolatban, és kb. 40%-a már kipróbálta, tehát használta már valamelyiket: „mindenki függ valamitől”. Az Avason végképp magasabb a fogyasztási arány, mert frekventált hely éppúgy, minta a másik ilyen, a Diósgyőri városrész.

A fogyasztási szokásokra jellemző, hogy van, aki azért hagyta abba az intravénás használatot, mert alig lehetett hagyományos anyaghoz hozzájutni. Egy ismerőse 3 évig nem szúrt, mert a tűvel nem tudta felszívni a forgalmazott árut, annyira nem volt tiszta. Szétütött anyagokat kapott, rosszul volt tőle, nem akarta megmérgezni magát. A tűmentes esztendőket követően beszúrt valami „álamfetamint” és igencsak kellemetlen állapotba került. Az új pszichoaktív szerek esetében a biofüveket szívják, általában csoportosan. A kristály jelenléte erősödik, legjellemzőbben gyomron át fogyasztják, de nagy arányban orrba szívják, illetve az intravénás használat is jelen van. Lenyelik (pl. italba teszik), vagy a papírzsebkendőt szétszedik a legvékonyabb rétegekre, majd abba teszik bele a port, és irány a gyomor.

Az avasi terepmunka igazolta a szakemberekkel készített interjúk legelső és legfontosabb egybehangzó megállapítását, miszerint a város illegális és még legálisnak minősülő (azaz nem büntethető) új pszichoaktív vegyületekkel kiegészült kábítószerpiacának strukturálisan átrendeződött szerkezetét, mely az elmúlt pár évben drasztikusan és roppant gyors ütemben megváltoztatta a szerfogyasztási szokások mintázatát.

A kockázati tényezők növekednek, miközben a szakemberek részéről a szükséglet és a szándék megvan, de még nem áll rendelkezésre a valóban hatékony és a problémát megfelelő szinten kezelő beavatkozás. Miskolcon, valamint a vizsgált lakótelepen (elsődlegesen II. ütem) a szerfogyasztás szempontjából fellelhetők kiemelkedő arányt mutató területek, melyek a pszichoaktív szerek fogyasztása, valamint azok terjesztésének szempontjából differenciát mutatnak, azaz a rejtekhelyek, ahol az adott szereket fogyasztják, valamint azok a zónák, ahol a terjesztésre fókuszálnak elsősorban (ezeket részletesen nem elemeztük, írtuk bele a tanulmányba). *** Az interneten elérhető az Egy drogdíler naplója című interjú, mely egy szubjektív kinyilatkozás, viszont nem elhanyagolható a tartalma: egy volt kábítószer forgalmazó beszél az új pszichoaktív szerekről és azok hatásáról,

63

melyek térnyerése befolyásolták abban, hogy abbahagyja illegális tevékenységét. Érdemes elolvasni:http://www. partyzoo.hu/cikk/2014-02-07-egy-drogdiler-naploja-abbahagytam-mert-nem-arulok-merget.

Részlet az interjúból: „24 évig árultam drogot, de pár hónapja abbahagytam, mert a mai helyzetet már én sem vállaltam be. A fiatalok nem veszik már a hagyományos drogokat, helyette kizárólag a sokkal ártalmasabb és jóval olcsóbb dízájnerdrogokat vásárolják, amiket én sokkal inkább méregnek tekintek, mint drognak… A penta és a biofű is pár használat után olyan komoly függőséget okoz, hogy bármit megtesznek érte. A lopásokon kívül saját magukat is áruba bocsáthatják a gyakran 12 éves korban rászokó fiatalok”

3.3. Új pszichoaktív szerek A Helyzetkép elkészítése során törekvéseink egyrészről azt célozták, hogy tisztább képet alkothassunk arról, milyen kábítószerek, valamint új pszichoaktív vegyületek terjednek napjainkban az avasi illegális kábítószerpiacon, hogy az érintett szerfogyasztói szubkultúrák, mely vegyületeket részesítik előnyben. Jelen fejezettel röviden és célra törően tárgyaljuk és ismertetjük azon legális/illegális pszichoaktív szereket, valamint már kábítószernek minősített és ismertebbé vált kémiai anyagokat, használatukból eredő legjellemzőbb tüneteket, szer-specifikus tünetegyütteseket. Ezen pszichoaktív szerek csoportjába azok a vegyületek kerültek, amelyeket a megkérdezett lakosok, szerfogyasztók veszélyesség és/vagy elterjedtség szempontjából legtöbbször említettek meg.

Magyarországon az első nagy kábítószerhullám a 60-as évek végére és a 70-es évek elejére tehető. A térhódítás nem azonos szerek mentén következett be, mint az jellemző volt az akkori demokráciákban.23 A rendszerváltást megelőző, majd az azt szorosan követő időszakban elterjedt higítózás, valamint az alkohollal és gyógyszerrel való visszaélések mellett szépen lassan nyitott az illegális szerek piaca az akkor még „új nyugati” kábítószerek felé, melyek addig egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mértékben, elég szűk kör számára voltak elérhetők. A kilencvenes évektől gyors fellendülés mutatkozott az illegális kábítószerpiacokon országszerte és egyre nagyobb teret hódítottak maguknak a mára már „klasszikus kábítószerekként” emlegetett és jól ismert illegális anyagok, köztük a marihuána, a speed, az ecstasy, a heroin és a különbféle pszichedelikus anyagok, mint például az LSD, a meszkalin vagy akár a varázsgombák. Talán 2008-tól már érezhető volt az új pszichoaktív szerek dominánsabb jelenléte a szerfogyasztók körében hazánkban, de közel sem olyan mértékben, mint ahogy az napjainkban érzékelhető. A széles körű térhódítás csupán pár év leforgása alatt következett be. Az utóbbi évekre jellemző és a „klasszikus kábítószereket” sújtó keresletcsökkenés azért teljes mértékben nem volt képes kiszorítani a régi, illegálisnak minősülő pszichoaktív vegyületeket. Ezt nagyon jól szemléltetik az érintettek és az aktív szerfogyasz23 Országos Kémiai Biztonsági Intézet Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat, A KÁBÍTÓSZEREK VILÁGA, Budapest 2006, 5. oldal

64

tók környezetében végbement lekérdezések is, melyeket az Avason készítettünk. Az esetek túlnyomó részében még mindig érezhető volt, hogy első helyen, szerhasználat szempontjából, a marihuána és származékainak fogyasztása áll, valamint az ennek hatását valamennyire pótolni képes új, olcsóbb, helyettesítő pszichoaktív szerek (szintetikus kannabinoidokat).

A kannabisz és származékainak használatát továbbra is első helyen tartja számon az EMCDDA számára a 2014-es adatokból készített 2015. évi Magyar országos jelentés is. Az elterjedtebb nevén „fűként” ismerté vált kábítószer és származékainak hatóanyaga a delta9-tetrahidrokannabiol (THC), mely a cannabis sativa elnevezésű növény leveleiből és gyanta-dús virágzatából nyerhető ki.24 A marihuánát először Kr.e. 2737-ben kezdték el gyógyászati célokra használni, mely Shen Neng kínai császár nevéhez fűződött és terjedt el lassan Ázsiából az egész világon.25 Ezt a kábítószert leggyakrabban elszívják a használók marihuánás cigaretta formájában vagy pipából fogyasztva, de az esetek elhanyagolható részében találkozhatunk olyan fogyasztókkal is, akik sütemény formájában viszik be szervezetükbe a hatóanyagot. A THC nevű hatóanyag a CB (kannabinoid receptor) receptorokhoz csatlakozik, melyek megtalálhatók a központi és környéki idegrendszerben, a szívben, májban, tüdőben, herékben, a méhben, a csontvelőben, vázizmokban, illetve a zsírszövetekben.26 A marihuánát és származékait a következő hatások jellemzik leginkább a szervezetbe kerülve:27 – Szájszárazság.

– Éhségérzet növekedése.

– Jelentősen csökkent reflexek.

– Feldobottság, jókedv.

– Az érzékek felfokozottsága.

– A vizuális, hallási, látási érzékek élénkülése, megváltozása.

– A gondolkodás, logikai funkciók sérülése, megváltozása.

Nagyobb dózis bevitele esetén a következő tünetek jelentkezhetnek a szerfogyasztónál: – Hányiger, esetleg hányás.

– Hallucinációk léphetnek fel.

– Kellemetlen közérzet, vagy akár pánikroham is kialakulhat.

Az amfetamin származékok közül jelen esetben, csak a speed elnevezésű kábítószerre térünk ki, mivel ezt a stimulánst említették meg legtöbben a beszélgetések során. Elmondták, miszerint ezt a kábítószer-fajtát keverni

24 Élet és tudomány 2009/32, Szintetikus kannabinoidok a szabadpiacon, Fű, Fűszer, Füstölő, 1002. oldal 25 Mitch Earleywine, Marihuána – A tudomány álláspontja, Edge 2000 – NDI, Budapest, 2004, 16. oldal 26 Élet és tudomány 2009/32, Szintetikus kannabinoidok a szabadpiacon, Fű, Fűszer, Füstölő, 1002. oldal 27 Drogosok, Demetrovics Zsolt – Balázs Hedvig, 129. oldal

65

szokták, azaz „felütik” gyakran valamely olcsóbb, új pszichoaktív vegyülettel a terjesztők a nagyobb anyagi haszon elérésének érdekében. Ezt a kábítószert is a stimulánsok csoportjába soroljuk az ecstasy és kokain mellett, azon szerek közé, melyek izgatják, gyorsítják, vagyis stimulálják a központi idegrendszert, valamint a legális szerek közül ebbe a csoportba sorolható a koffein és a nikotin is.28 Az amfetaminokat eleinte gyógyszeralapanyagként használta az orvostudomány és csak később terjedtek el élénkítő hatású kábítószerként.29 Használatuk általában orron keresztül felszippantva (nazális úton), szájjon át tabletta formájában, vagy intravénásan történik.

E kábítószerek esetén hamarabb következhet be nagymértékű pszichés, azaz lelki függés és kisebb a valószínűsége, hogy nagymértékű testi függőség alakuljon ki.30 Az amfetaminok hatásait a következő tünetek jellemezhetik leggyakrabban:31 – Éberségi szint növekedése.

– A vérnyomás emelkedése.

– Nagymértékű izzadás és ezzel szorosan együtt járó, nagymértékű vízveszteség.

– Felléphet étvágytalanság.

– Energizáltság és túlzott nyugtalanság érzet.

– Eufória, valamint túlzott beszédesség.

– Könnyebb kapcsolatteremtés érzete, megnövekedett önbizalom és túlzott önértékelés.

– A szexuális vágy megnövekedése.

Nagyobb dózis bevitele esetén a következő tünetek léphetnek fel a szerhasználónál:32 – Az idegrendszer fokozott izgalmi állapota.

– Fokozott vérnyomás-emelkedés, drasztikus esetben súlyos keringési zavarok, valamint nagyon magas vérnyomás.

– Légzési nehézségek léphetnek fel.

– Fokozott nyugtalanság – Szorongás, esetleg pánikroham is jelentkezhet.

– Legszélsőségesebb esetben kóma, vagy akár halál is bekövetkezhet. „Hogy miért csinálom? Boldogabb leszek tőle, a célja az öröm és az alkotás.” Munkavégzés közben is szokott füvezni, de nem alakítja a kötelességeinek elvégzését az élete szubkulturális oldala. Inspirálóan

28 Drogosok, Demetrovics Zsolt – Balázs Hedvig, 125. oldal 29 Tégy az Egészségedért! Szemléletformáló egészségprogram a gyulai kistérségben, Egészségfejlesztési iroda, DROG, Szerző: Labos Rita szociális munkás, 11. oldal 30 Drogosok, Demetrovics Zsolt – Balázs Hedvig, 125. oldal 31 Drogosok, Demetrovics Zsolt – Balázs Hedvig, 125. oldal 32 Drogosok, Demetrovics Zsolt – Balázs Hedvig, 125. oldal

66

hat rá, ha kreatív munkát kell végeznie. A fizikai munka kevésbé működik marihuána fogyasztásakor, ilyenkor használ speed-et. A szerek típusától, azok kombinációjától függ, hogy ki milyen viselkedésűvé válik, de a személyiség sem mindegy abból a szempontból, hogy kiből milyen drogos válik.

(Részlet egy mélyinterjúból) A Helyzetkép elkészítése során fő fókuszunk alá vont új pszichoaktív vegyületek jelenléte nagyon domináns az általunk vizsgált területen. Nemcsak a szerhasználók és az esetlegesen érintettek említették nagyobb arányban ezeket a kémiai anyagokat, de a témában általunk megkérdezett lakosok és vélelmezett veszélyeztetett fiatalok, fiatal felnőttek, valamint szakorvosok és a szociális területen megkérdezett szakemberek is. A riportok, mélyinterjúk és kötetlen beszélgetések során az új pszichoaktív szerek nagymértékű terjedésére hívták fel a figyelmünket, valamint ezen új vegyületek veszélyességére és kiszámíthatatlan hatásaira fektették a hangsúlyt.

Ebből következik, hogy az avasi helyzetképnek a feladata nem célozza a már jól ismert és leggyakrabban akár legális formában is elérhető kémiai vegyületek boncolgatását, mint pl. az alkohol, vagy a különböző nyugtatók, esetleg a koffein, nikotin szervezetre gyakorolt hatását – bár kétségtelenül ezek a szerek is igen nagy problémát jelentenek a mai magyar társadalomban. Véleményünk szerint a legálisan fogyasztható „cuccok” igazi beléptető, vagy kapuvegyületek, melyek még vonzóbbá tehetik az illegális szerek világát.

Magyarországon 2010-ben hódítottak teret az új pszichoaktív szerek, lassan háttérbe szorítva a klasszikus kábítószereket. Az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk, valamint összetételük részben, vagy egyáltalán nem ismert a mai orvostudomány számára, mivel biztonságos fogyasztásra vonatkozó vizsálatok eddig nem készültek.33 Az új pszichoaktív szereket több formában is be lehet szerezni, mivel adott szer megjelenhet akár por, kapszula vagy tabletta formájában, de nem csak ebben térhetnek el egymástól, hanem színezetében is mutathat különbséget, pl. a színskála a fehér színtől terjedhet akár a barnáig, mégis ugyanarról a pszichoaktív szerről beszélünk. Folyamatosan bővül a kínálat, ezáltal könnyebben, több módon is hozzáférhetővé válnak e szerek. Már nemcsak a jól bejáratott dílerektől lehet beszerezni a különböző illegális vagy még legális vegyületeket, hanem az internetről is könnyedén rendelhetők a különböző fantázianevekkel ellátott kémiai anyagok.

Abból az okból kifolyólag, hogy ezek az új pszichoaktív vegyületek igencsak kiszámíthatatlanok, nagyon találó az azokat fogyasztókat kisérleti droghasználóknak nevezni. Ők sokszor nem is tudják igazából, mit vásárolnak és fogyasztanak a fantázianévvel, vagy egy kémiai képlet nevével ellátott csomagolás kibontása után. Pedig nagyon erős hatást képesek kifejteni, mely akár okozhat szerotonin szindrómát, máj- és vesekárosodást, idegrendszeri károsodást, mentális zavarokat és persze, függőséget is.34 De mik is azok a dizájner drogok? Olyan kémiai

33 „Új pszichoaktív szerek” designer drogok, összeállította Dr Albert Anita, SZTE-ÁOK Pszichiátriai Klinika II. Pszichiátriai osztály 2015, 1. oldal 34 „Új pszichoaktív szerek” designer drogok, összeállította Dr Albert Anita, SZTE-ÁOK Pszichiátriai Klinika II. Pszichiátriai osztály 2015, 1. oldal

67

vegyületek, melyek a tiltólistán szereplő tiltott anyagok kissé módosított változatai. Ezek már más anyagnak számítanak és emberi fogyasztásra nem alkalmas szerként kerülnek forgalmazásra, pl. az interneten.35 Az új pszichoaktív szerek diverzitásának köszönhetően nehezen nyomon követhető ezen anyagok terjedése.

Elterjedség és kábítószerhasználati szokások szerint négy nagyobb csoportra oszthatók azon fogyasztókat, akik ezeket az új pszichoaktív szereket részesítik előnyben:36 – középiskolások, – hajléktalanok, – gettószerű városrészekben vagy gettókban élők és a súlyosan elmaradott településeken, országrészeken élők, – valamint az előzőekben felsoroltakhoz képest alacsony számú kisérletező pszichonauták.

Milyen kémiai anyagok tartoznak az úgynevezett új pszichoaktív szerek csoportjába? Ahhoz, hogy egy pszichoaktív szer „C”, azaz tiltólistára kerülhessen, nem elég csupán, hogy az illegális szerek piacán megjelenjen az adott kémiai anyag és a szerfogyasztók használják azt, hanem egy több hónapos folyamat előzi meg a listára vételt és ahhoz, hogy az új pszichoaktív anyag láthatóvá váljon, először el kell terjednie a szerhasználók közt. A legelterjettebb új illegális kémiai anyagok – melyek már tiltólistán szerepelnek - típusai a következők:37 – morfin-észterek (3-benzoil-morfin) – arilciklohexilaminok - PHP, TCP (fenciklidin analogok) – fentanilok (a-metilfentanil) – fenetilaminok - DOM, MDMA, PMA, DOB (PIHKAL vegyületek) – fenilpiperidinek - MPPP (petidin / meperidin analogonok) – triptaminok - DIPT, Foxy (TIHKAL vegyületek) – piperazinok - BZP, mCPP, TFMPP, 2C-B-BZP (partitabletták, kapszulák, porok; KpIR stimulánsok) – szintetikus kannabinoidok JWH-018, JWH-250, RCS-4 (Spice termékek) – katinonok - mefedron, methylon, MDPV, nafiron – arilciklohexilaminok - metoxetamin, 3-MeO-PCP, 3-MeO-PCE Rengeteg új pszichoaktív szer található a kábítószerpiacon, jelen körülmények között nincs lehetőségünk arra, hogy akár az előbb felsorolt szereket részletesen ismertessük, csak azon kémiai anyagokra áll módunkban kitérni, melyeket a tanulmány elkészítése során végzett interjúk és rövid riportok során említettek.

35 Dr. Szalayné Péter Ildikó, Designer drogok ppt, 1. oldal 36 „HERBÁL PARA” DROGPOLITIKAI CIVIL FÓRUM, 2015. JÚNIUS 11. KOSSUTH KLUB, Beszámoló, 1. oldal 37 „Új pszichoaktív szerek” designer drogok, összeállította Dr Albert Anita, SZTE-ÁOK Pszichiátriai Klinika II. Pszichiátriai osztály 2015, 2. oldal

68

Legtöbb alkalommal a biofű vagy herbál neve hangzott el az új pszichoaktív szerek közül, ez a két megnevezés nem minden esetben feltétlenül egy adott szert jelöl, bármely olyan új pszichoaktív kémiai anyagra utalhat, mely hatásra és/vagy megjelenésre is hasonlít a kannabiszra vagy valamely származékára, esetleg a szer – abszolút nem valós – „természetes” eredetére kíván utalni. Az elnevezés szinte mindig a marihuánára céloz a jól megszokott szintetikus kannabinoidoknál. Pl. az egy időben közkedvelt és nagyon elterjedt legális marihuána-helyettesítő szer neve mutatja ezt jó: spice fantázianéven futott – jelentése magyarul fűszer –, ezzel titkon tájékoztatva a kissé szemfülesebb leendő fogyasztót a szer használatát követő és várható hatásról. Ezeket a szereket a marihuánához hasonlóan elszívják és a tüdőn keresztül szívódik fel a hatóanyag nagy része a szervezetben. A szintetikus kannabinoidok 7 nagy csoportra oszthatók, melyek a következők:38 – Naphthoylindoles (e.g. JWH-018, JWH-073 and JWH-398).

– Naphthylmethylindoles.

– Naphthoylpyrroles.

– Naphthylmethylindenes.

– Phenylacetylindoles (i.e. benzoylindoles, e.g. JWH-250).

– Cyclohexylphenols (e.g. CP 47,497 and homologues of CP 47,497).

– Classical cannabinoids (e.g. HU-210).

Hatásmechanizmusuk hasonló a marihuána hatóanyagáéhoz a tetrahidrokannabioléhoz (THC), mivel ugyanazokhoz a CB (kannabinoid receptor) receptorokhoz csatlakozik, így a szintetikus kannabinoidok hatásukat tekintve is a THC-hoz hasonló tüneteket eredményeznek a fogyasztó számára:39 – jókedv – eufória – relaxáltság – álomszerű állapot – torzult időérzék – memória- és mozgáskoordinációs zavarok – véreres szem – szívdobogás és egyéb keringési rendellenességek – fokozott étvágy – szájszáradás

38 „Új pszichoaktív szerek” designer drogok, összeállította Dr Albert Anita, SZTE-ÁOK Pszichiátriai Klinika II. Pszichiátriai osztály 2015, 3. oldal 39 Élet és tudomány 2009/32, Szintetikus kannabinoidok a szabadpiacon, Fű, Fűszer, Füstölő, 1002. oldal

69

Abban az esetben, ha az adott szerek valamelyikét nagyobb adagban használják, úgy az előbb leírt tünetek kiegészülhetnek a következőkkel:40 – szedáltság – pszichózis (A realitáskontroll felbomlása, gyanúja akkor merül fel, ha az egyén viselkedése úgy változik meg, hogy a változás társadalmilag indokolatlan és az egyén szempontjából megmagyarázhatatlan.)41 – hallucinációk – pánikroham A második leggyakrabban említett kémiai anyag a kristály elnevezésű, új pszichoaktív szer volt. Pontosabb megnevezése a beszélgetések során nem hangzott el, de kristályos formában általában a Benzo fury-val, MDPV-vel, mephedronnal, methylonnal, mefedronillal, mielankolával, MP4-vel, 4FA-val, 4MEC-vel, pentylone-val, pentedronnal találkoztunk. Ezek a vegyületek stimuláns hatásuk miatt kedveltek a szerfogyasztók között, legtöbbször az MDMA-hoz és az anfetaminhoz hasonlítják hatásukat a szer használói. Kinézetre fehéres kristály vagy porszerű anyag, leggyakoribb elnevezéseik: kati, zsuzsi, zene, penta, kristály, PV. Fogyasztása általában nazálisan (orron keresztül) történik vagy szájon át por és tabletta formájában, de szélsőséges esetekben intravénás fogyasztás is előfordulhat.42 Ezek a vegyületek kémiailag a phenethylamin-családba tartoznak, a khat növény katinonjának szintetikus származékai.43 Ez a növény Észak-Afrikában és az Arab-félsziget délnyugati részén honos, hatóanyagai a cathinone és a cathine, fogyasztása során elszívják, forrázzák a növényt, vagy rágás útján kerülnek a hatóanyagok a szájüregbe, majd ott a nyálkahártyán keresztül gyorsan felszívódnak és eliminálódnak.44 A kristályok jellemzőbb hatásai használat közben:45 – Mozgáskényszer.

– A testhőmérséklet emelkedése.

– Hőhullámok.

– Rövid ideig tartó boldogságérzet, majd ezt követően depresszió.

– Tachycardia, a pulzusszám akár elérheti a 150-et percenként.

40 Élet és tudomány 2009/32, Szintetikus kannabinoidok a szabadpiacon, Fű, Fűszer, Füstölő, 1002. oldal 41 A szkizofrénia és egyéb pszichózisok, Dr Tolna Judit, Budapest 2009 február 27.SE FOK előadás, 2. – 3. dia 42 http://egerrev.blogspot.hu/2014/11/minden-napra-egy-anyag-kristaly.html RÉV Szenvedélybetegsegítő Szolgálat Blogja.

43„Új pszichoaktív szerek” designer drogok, összeállította Dr Albert Anita, SZTE-ÁOK Pszichiátriai Klinika II. Pszichiátriai osztály 2015, 4.–5. oldal 44 „Új pszichoaktív szerek” designer drogok, összeállította Dr Albert Anita, SZTE-ÁOK Pszichiátriai Klinika II. Pszichiátriai osztály 2015, 4. oldal 45 „Új pszichoaktív szerek” designer drogok, összeállította Dr Albert Anita, SZTE-ÁOK Pszichiátriai Klinika II. Pszichiátriai osztály 2015, 5. oldal

70

– Hatására jellemző, hogy kiiktathat bizonyos szükségletközpontokat, így a fogyasztó nem érez esetleg éhséget, szomjúságot, vagy akár fájdalmat.

Egy másik forrás ezeken felül a következő hatásokról tett említést:46 fokozott empátia, illetve néhány óra elteltével a használat után jelentkező szorongás, félelem, ingerlékenység. Rendszeres használat vagy nagyobb dózis bevitele esetén jelentkezhet akár pszichiátriai jellegű probléma, mint például: pánikroham, hallucinációk, üldöztetéses érzések, agresszivitás.

A beszélgetések során a megkérdezett személyek által legtöbbet említett két vegyület, a legagresszívabb hatásmechanizmussal rendelkező új pszichoaktív szerek közé tartozó MDPV és a krokodil.

A Methylenedioxypyrovalerone azaz MDPV 2010 környékén robbant be a köztudatba és magasabb szinten terjedt el a szerfogyasztók között, pl. ivory wave, fürdősó, Cloud9, Dove fantázianevekkel ellátva. Ez a szer egy norepinefrin és dopamin reuptake inhibitor.47 Ez azt jelenti, hogy az adott szer megnöveli az idegsejtek közötti szerotonin nevű neurotranszmitter koncentrációját a szerotonin visszavételéért felelős fehérjét gátolva.48 Szintetizálására 1969-ben került sor.49 A pyrovaleron nevű fogyasztószer 3-4 metiléndioxi kiegészített analógja.50 Az MDPV fogyasztása szájon át, orron keresztül vagy intravénásan történhet. Használat közben hatása a stimulánsokhoz hasonló:51 – Testi-lelki felpörgés.

– Fokozott aktivitás.

– Szorongás.

– Paranoid gondolatok.

– Erőszakosság.

– Pszichotikus állapotok.

– Szapora pulzus.

– Magas vérnyomás.

– Izzadás.

– Remegés.

46 http://egerrev.blogspot.hu/2014/11/minden-napra-egy-anyag-kristaly.html RÉV Szenvedélybetegsegítő Szolgálat Blogja.

47 Droghasználat 2011, Zacher Gábor ppt, 5. dia 48 https://hu.wikipedia.org/wiki/Szelekt%C3%ADv_szerotoninvisszav%C3%A9tel-g%C3%A1tl%C3%B3k Wikipédia.

49 „Új pszichoaktív szerek” designer drogok, összeállította Dr Albert Anita, SZTE-ÁOK Pszichiátriai Klinika II. Pszichiátriai osztály 2015, 5. oldal 50 Designer drogok a toxikológus szemével, Zacher Gábor ppt, 24. dia 51 http://kef9.hu/a-dizajner-drogok-fajtai , KEF9.hu/a-dizajner-drogok-fajtai

71

A kábítószer hatásának időtartama kiszámíthatatlan, alkohollal együtt fogyasztva kómát vagy halált is okozhat.

Hosszabb távú használata vagy nagyobb dózis bevitele esetén jelentkezhet még: – Súlyos drogéhség, valamint kényszeres használat.

– Pszichotikus tünetek léphetnek fel.

A szer megvonásából kifolyólag a következő elvonási tünetek jelentkezhetnek a szerfogyasztóknál:52 – Depresszió.

– Levertség.

– Fejfájás – Izgatottság.

– Izomgyengeség.

– Néhány esetben a szem bevérzettsége, hosszabb távon erős vesefájdalom is jelentkezhet.

Egészségkárosító hatás szempontjából talán a leglátványosabb hatást a krokodil fantázianevű vegyület fejti ki.

A desomorphine szó szerint megeszi áldozata szöveteit. Mint arra a latin elnevezése is utal, ez a vegyület egy ópiát analóg, melyet 1932-ben izoláltak amerikai tudósok és a morfiumnál, valamint a heroinnál is erősebb fájdalomcsillapító és nyugtató hatású szer, de a manapság ismeretes nevét és házi körülmények közti előállítását 2002-re datálják. Elkészítése kodein tartalmú gyógyszerekből történik, amit sósavval, gázolajjal, vörös foszforral, hígitóval, valamint jóddal főznek fel. 53 Hozzájutni az internetről, leggyakrabban növényvédő tápszerként lehet, használata intravénásan történik.54 Hatása 1,5–2 órát tart, a heroinhoz hasonló, viszont sokkal erősebb. Ez a szer erősen szövetromboló hatású, használatát a következő károsodások jellemzik:55 – Súlyos szöveti károsodást okoz, akár olyan szintűt is, hogy a használó élettartama 2–3 évre csökkenhet.

– Viszérgyulladást és üszkösödést okozhat, ami akár amputációhoz is vezethet.

– A szúrás helyét pikkelyessé és zöldes árnyalatúvá változtatja, hosszabb távon a lágy szövetet elszürkíti és egészen az emberi csontig bomlasztja.

A fenti elemzés alapján jól látható, hogy az új pszichoaktív szerek piacán hatalmas a választék. Ahogy

52Tégy az Egészségedért! Szemléletformáló egészségprogram a gyulai kistérségben, Egészségfejlesztési iroda, DROG, Szerző: Labos Rita szociális munkás, 21. oldal 53 „Új pszichoaktív szerek” designer drogok, összeállította Dr Albert Anita, SZTE-ÁOK Pszichiátriai Klinika II. Pszichiátriai osztály 2015, 6. oldal 54 Tégy az Egészségedért! Szemléletformáló egészségprogram a gyulai kistérségben, Egészségfejlesztési iroda, DROG, Szerző: Labos Rita szociális munkás, 22. oldal 55 „Új pszichoaktív szerek” designer drogok, összeállította Dr Albert Anita, SZTE-ÁOK Pszichiátriai Klinika II. Pszichiátriai osztály 2015, 6. oldal

72

betiltanak egy már elterjedtebb vegyületet, rövid időn belül új szerek veszik át a helyét. A kémiai anyagok a már illegális (klasszikus) kábítószer hiánypótlóiként léptek színre. A hatásmechanizmusuk és a szervezetből kiváltott közvetlen hatásaik kis mértékben ismeretesek, valamint a hosszú távú hatások és az erre irányuló kísérletek hiányából eredően alig vagy még egyáltalán nem jelezhetők előre. Véleményünk szerint az új pszichoaktív szerek a hagyományos drogokhoz képest sokkal nagyobb egészségkárosító rizikófaktort jelentenek a szerfogyasztóknál és a többségi társadalomban egyaránt: pszichés, valamint szomatikus hatásaik jóval kiszámíthatatlanabbak, intenzívebbek és ezeket a tényeket tetézi, hogy előállításuk, valamint terjesztésük sokkal olcsóbb és védettebb (az internetnek köszönhetően). Kérdésünk: – A jelenlegi jogi szabályozás valóban megvédi-e, vagy kellőképp el tudja-e rettenteni azt a fiatalt, aki iskolában, otthon vagy akár egy internetkávézóban teljes szabadsággal tájékozódhat az új, még legális pszichoaktív szerekkel kapcsolatban?

– Az elterelés utáni maximum két évvel később történő esetleges ismételt visszaesést büntető rendszer vajon mit tud majd kezdeni a függőséggel, illetve a kortárshatással szemben, ami nyomást gyakorol a veszélyeztetett fiatalra vagy a fogyasztóra; valamint miként törekszik arra, hogy kivédje a nem megfelelő szociális hátteret, mely hatalmas rizikófaktort képez a fiatalokat szerfogyasztása szempontjából?

Változó a szemlélet, általában a társadalom nagyon elítéli a kábítószer-használókat, de nem tudja, kik ők, hogy milyenek, ha tudná, akkor értené is őket. A szerfogyasztással kapcsolatos legnagyobb félelme a börtönnel való veszélyeztetettség. Egyszerű, középkorú, hétköznapi fogyasztó, aki nem szeretne mást, csak nyugodtan élni, szívogatni. Nem akar a rendőrségtől félni, de ma már azért is elítélhetnek valakit, ha csak szívja a füvet. Nagyon sokan így gondolhatják és érezhetik, mindazok a hétköznapi emberek, akik normál életvitelük mellett kikapcsolódásból spangliznak.

(Részlet egy mélyinterjúból)

73

Megégett fecskendő vég erdős részen

Intravénás fogyasztás nyomai erdős részen

74

Szétszedett fecskendők betétei

75

4/ Tapasztalatok összegzése, megállapítások és javaslatok

76

4.1. Országos tendenciák, általános jelenségek A fogyasztási szokások, szerek használatának arányai megváltoztak. A vezető drogszakmai szereplők, szervezetek által végzett felmérésben „a legtöbb résztvevő, összesen 15-en említették fontos, megoldandó problémaként az új pszichoaktív szerek (dizájner drogok) fogyasztását (1. ábra), mellyel a jelenleg a hazai drogpolitikának szembe kell néznie. A második legtöbb említést kapott probléma az alkohol-fogyasztás, összesen 10-en említették. További 1-1 említést kapott a kannabisz-fogyasztás, a többi szer együttes használata (polydrog használat), valamint a szenvedélybetegség-probléma ismeretének hiánya.”56

A szakemberek bevonásával készült kontrollcsoportos vizsgálat a fenti táblázatban szereplő arányokat, az Avasra vonatkozóan a Helyzetkép feltárás folyamata során szerzett saját tapasztalataink alapján igazolni látjuk. Hiányossága a további régi szerek problémájának megjelenése, melynek a kannabisfogyasztást megelőző helyen kellene szerepelnie.

Az újabbnál újabb pszichoaktív szerek megjelenése és a használatukból eredő egészségkárosodási rizikófaktorok hatalmas problémát jelentenek egész Európa-szerte. A veszély elsősorban abban nyilvánul meg, hogy e szerek olcsón előállíthatók, szállíthatók és ebből kifolyólag alacsonyabb áron hozzáférhetők a „klasszikus kábítószerekkel” szemben, másodsorban pedig kiszámíthatatlan hatást válthatnak ki az emberi szervezetbe kerülve, mellékhatásaik pedig közel sem annyira ismeretesek, mint a már eddig jól megszokott kábítószereké.57 2014-ben 101 új pszichoak56 ÉLŐ JELENTÉSA MAGYARORSZÁGI DROGHELYZETRŐL Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület 2015. október – 14. oldal 57 Designer drogok a toxikológus szemével Zacher Gábor ppt 10. oldal

77

tív szer jelent meg Európában, Magyarországon pedig 42 új szert azonosítottak. A múlt évben kétszeresére nőtt a kannabinoidok – elterjedtebb nevükön „biofű” félék – lefoglalási aránya a marihuána lefoglalásokkal szemben.58 A rekreációs szerhasználati mintázatokban hangsúlyos mértékben jelentek meg a már megszokott régi kábítószerek mellett a szintetikus kannabinoidok és a stimuláns dizájnerek is. A kannabinoidok csoportját alkotják a JWH-k, FUBINACA, PINACA, valamint a CHMINACA. A szerfogyasztási mintázatban dominánsabban megjelenő új stimulánsok csoportjába tartozik a mefedron, MDPV, pentedron, pendedron és az α-PVP. A Nemzeti Drog Fókuszpont 2015-ös kezelőhely vizsgálata alapján a kezelésbe került szerhasználók túlnyomó részét a kannabiszhasználók (31%) alkották elsősorban és a szintetikus kannabinoidok használói (27%) mutatták a legnagyobb arányszámokat.59 A második helyen a stimuláns kábítószereket fogyasztók szerepelnek a kezelésbe lépők közt, 2014-ben pedig ez a kezelést megkezdők 19.1%-át jelentette. Ők főként amfetamint, MDMA-t és származékait vagy egyéb más stimulánsokat – a kokaint nem beleértve – használtak elsődleges szerként. A 2011-es ESPAD kutatás alapján a szintetikus katinonok az ötödik helyen szerepeltek (6%), fogyasztás szempontjából megelőzve sok más klasszikus stimulánst.60 Az intravénás szerhasználók között 2010-től nyertek nagyobb teret az új pszichoaktív szerek első körben, kiszorítva a heroint, majd 2013-tól az amfetamint is, így 2014-ben már az intravénás szerhasználók 68%-ban injektáltak valamilyen új dizájner stimulánst elsődleges szerként.61 Ezek között az új dizájner stimulánsok között 2012 óta még mindig a legnagyobb arányban injektált szer a pentakristály, de meg kell említenünk az intravénás szerhasználók körében 2014-re második helyre felzárkózó „zene” néven futó pszichoaktív szert is.62

58 „HERBÁL PARA” DROGPOLITIKAI CIVIL FÓRUM 2015. JÚNIUS 11. KOSSUTH KLUB BESZÁMOLÓ 1. oldal 59 2015-ös Éves Jelentés (2014 adatok) az EMCDDA számára „Magyarország”, Nemzeti Drog Fókuszpont, 25. oldal 60 2015-ös Éves Jelentés (2014 adatok) az EMCDDA számára „Magyarország”, Nemzeti Drog Fókuszpont, 32. oldal 61 2015-ös Éves Jelentés (2014 adatok) az EMCDDA számára „Magyarország”, Nemzeti Drog Fókuszpont, 28. oldal 62 2015-ös Éves Jelentés (2014 adatok) az EMCDDA számára „Magyarország”, Nemzeti Drog Fókuszpont, 29. oldal

78

Az NFP 2015-ös találkozóján (tűcsere-szolgáltatók szakmai találkozóján) résztvevő, ópiát helyettesítő kezelést is nyújtó szervezetek beszámoltak arról, hogy a helyettesítő kezelésben résztvevők esetén a klienskörben számottevően fordul elő a dizájner stimulánsok intravénás használata és/vagy a szintetikus kannabinoidok fogyasztása a kezelés mellett.63 2014-ben 4688 kliens kezdett meg kezelést, ebből 3120 fő életében először, a kábítószer-használatból adódó problémáik okán. A kliensek 55,5%-a kannabiszhasználatból eredően, 12,5%-a amfetaminhasználat miatt, 4,2% ópiumhasználatból kifolyólag, 2% alatt volt a kokaint és az ecstasy-t használók aránya, a fent maradó 24,3% pedig elsődleges szerfogyasztásként valami egyéb szert jelölt meg.64 A megnevezés alatt egyértelműen az új pszichoaktív szerek terjedését kell értenünk.65

A kezelésbe kerülés legfőbb indoka a szerhasználók körében a büntetőeljárás elkerülése volt, ami 60%-át, azaz 2788 főt jelent a klienskör összetételének szempontjából.66 Véleményünk szerint teljesen reális képet nem alkothatunk az utcai szerfogyasztással kapcsolatban, mert a fogyasztók kérdéses százaléka nem keresi fel egyik intézménytípust sem, mivel esetleg még nem rendelkezik a szerhasználatból kifolyólag egészségügyi vagy egyéb más eredetű panasszal, vagy bizonyos esetekben nem is képes az adott szer használója felismerni azt, hogy már jelentkezett nála valamilyen egészségkárosodási tényező, illetve egyéb más, szorosan a szerfogyasztáshoz kapcsolódó probléma. Ennek ellenére az alábbi kimutatásokból

63 2015-ös Éves Jelentés (2014 adatok) az EMCDDA számára „Magyarország”, Nemzeti Drog Fókuszpont, 37. oldal 64 2015-ös Éves Jelentés (2014 adatok) az EMCDDA számára „Magyarország”, Nemzeti Drog Fókuszpont, 55. oldal 65 2015-ös Éves Jelentés (2014 adatok) az EMCDDA számára „Magyarország”, Nemzeti Drog Fókuszpont, 59.. oldal 66 2015-ös Éves Jelentés (2014 adatok) az EMCDDA számára „Magyarország”, Nemzeti Drog Fókuszpont, 55. oldal

79

nagyon jól látszik, hogy mekkora mértékben hódítanak teret az új pszichoaktív szerek, és hogy több év távlatában továbbra is a marihuána és származékai állnak vezető helyen a nemzeti kimutatások szerint. A következő grafikon szintén alátámasztja azt a tényt, hogy 2007-től 2014-ig a kezelést kezdők körében kimagaslóan a marihuánafogyasztás volt a jellemző, valamint arra is rávilágít a grafikon, hogy az egyéb szerek fogyasztása növekvő tendenciát mutat 2007 óta a kezelést kezdő eltereltek, illetve nem eltereltek körében.

A következő grafikon a 2007-től 2014 évvégéig terjedő időszakra vonatkozó szertípus szerinti eloszlást szemlélteti a kezelést kezdők körében, ahol szintén egyértelműen megmutatkozik a kannabiszt használók dominanciája, valamint az is megnyilvánul, hogy az egyéb szerek csoportjába tartozó pszichoaktív vegyületek szintén domináns növekvő tendenciát mutatnak, megelőzve még az anfetaminokat is 2014-ben.

80

Az új pszichoaktív szerek vonatkozásában szembetűnő, hogy abban az esetben, ha a három, e szereket képző egyéb csoportot összevonva vizsgáljuk, akkor 2007-től 2014-es évvel bezárólag láthatóvá válik, hogy használatuk aránya rohamosan növekvő tendenciát mutat, az elterelésen kívül kezelést kezdők körében, mely érték 2014-ben elérte a kannabiszhasználók arányát, ami szintén az új pszichoaktív szerek térhódítását támaszthatja alá.67

67 2015-ös Éves Jelentés (2014 adatok) az EMCDDA számára „Magyarország”, Nemzeti Drog Fókuszpont, 60. oldal

81

A következő diagramon a megkérdezett intézmények által becsült értékek láthatók a különböző pszichoaktív szerek használatának vonatkozásában, mely az elsődleges szerhasználat becsült megoszlását százalékos arányban mutatja be a szerfogyasztók között. Itt is jól megfigyelhető az a tendencia, miszerint a kannabiszfogyasztás a legdominánsabb (31%), szorosan a második és harmadik helyen a szintetikus kannabinoidok (26%), valamint a stimuláns dizájnerek (21%) szerepelnek. A többi kábítószer igen nagy mértékben elmarad a felsorolt szerek fogyasztási arányszámaitól.68

Az új pszichoaktív szerek megjelenése a magyar kábítószerpiacokon szintén exponenciális növekedést mutatott az elmúlt években, ezt a tényt véleményünk szerint nagyon jól alátámasztja a 2009-től 2014 év végéig lefoglalt „klasszikus kábítószerek”, valamint „dizájner drogok” előfordulási gyakoriságát szemléltető grafikon, melyen látható, hogy 2014-ben már a rendőrség által lefoglalt pszichoaktív szerek 60%-át a „dizájner drogok” tették ki. Legnagyobb arányban a katinon származékok (ide értve kimagasló arányban az alfa-PVP-t és a pentedront), valamint a szintetikus kannabinoidok szerepeltek a lefoglalt új pszichoaktív szerek között.69 68 2015-ös Éves Jelentés (2014 adatok) az EMCDDA számára „Magyarország”, Nemzeti Drog Fókuszpont, 66. oldal 69 2015-ös Éves Jelentés (2014 adatok) az EMCDDA számára „Magyarország”, Nemzeti Drog Fókuszpont, 102. oldal

82

2010 őszétől folyamatos emelkedést mutatnak a szintetikus kannabinoidok lefoglalási arányszámai is, mely arányszámok 2014-re majdnem kétszeres értéket mutattak a marihuána lefoglalásokkal szemben.70 70 2015-ös Éves Jelentés (2014 adatok) az EMCDDA számára „Magyarország”, Nemzeti Drog Fókuszpont, 104. oldal

83

A jelenleg érzékelhető legnagyobb problémák között említhetjük meg az illegális kábítószerpiac dinamikus jogszabálykövető magatartását. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha valamely új pszichoaktív szert illegális szerré, azaz kábítószerré minősítenek, úgy rendkívül rugalmas módon, valamint nagyon rövid idő alatt valamilyen új hatóanyag jelenik meg a kereskedelemben. Hatását tekintve hasonló vagy teljes mértékben azonos az előző pszichoaktív szerével, viszont még a tiltólistán nem szerepel, így legálisan terjeszthető, ez jellemző az újabb szintetikus kannabinoid származékok megjelenésére is 2013 és 2015 között.71

71 2015-ös Éves Jelentés (2014 adatok) az EMCDDA számára „Magyarország”, Nemzeti Drog Fókuszpont, 105. oldal

84

4.2. Problémák, következmények, összegzés.

A hipotézisünkben (14-15. oldalon) előrevetített feltételezéseink többsége megállta a helyét, beigazolódott, hogy az Avasi városrészben hangsúlyosan jelenik meg a tanulmányban vizsgált problémaegyüttes. A lakótelep hétköznapjaiban egyre inkább jelen van és beazonosítható a pszichoaktív szerek elterjedése, nagymértékben megváltoztak a domináns anyagok, a kínálat és a szerfogyasztási szokás. Az Avas korábban a város heroin fogyasztóinak központi területe volt, de mára ez a klasszikus pszichoaktív szer szinte teljesen eltűnt. A szakemberek számára sok a kérdés és a bizonytalanság a témában. A kábítószer, drog, pszichoaktív szer (5 oldalon) fogalmak értelmezésének dilemmájától kezdve, az új pszichoaktív szerek és dizájnerek várhatóan nagy egészségügyi és társadalmi kárainak kezelhetőségén át, a vegyészeti elemzések és nyilvántartások akadályaival bezárólag.

Az Avasi lakótelep szerfogyasztói szubkultúrájáról készült feltárás során több irányból szereztünk információt, hogy minél inkább objektív helyzetkép alakulhasson ki. A vonatkozó szakmai dokumentáció a helyi tapasztala-

85

tokkal összevetve rajzolta ki a lehetséges beavatkozások irányvonalát, mely nem minden esetben a helyi döntéshozók, az intézmények és szervezetek kompetenciájába tartozik. Komplex társadalmi folyamatokról van szó, egy olyan jelenségről, mely a történelem során végigkísérte az emberiséget, és a megítélése koronként, nemzetenként, országonként változó volt. Eltérő társadalmi és közösségi adottságok, illetve ok-okozati összefüggések, melyek a probléma-együttes jellegét adják, determinálják az ésszerű és megvalósítható megoldásokat, mintegy „társadalmi egyenletként” megkísérelve a negatív jelenségek orvoslását. Az uralkodó kultúra és az adott jogi rendszer befolyásolja a kereteket, elhelyezi a kábítószer-használó szubkultúrát az érvényes és elfogadott értékrendbe. Az elsősorban fiatalokat érintő új pszichoaktív szerek növekedő problémájának orvoslásához meg kell érteni a célcsoportot, a motivációikat, a szükségleteiket, a szubkulturális működésük mechanizmusait.

2012 óta egyre égetőbb problémát jelent világszerte az úgynevezett dizájner drogok, vagy új pszichoaktív szerek terjedése a fiatalság, valamint a már aktív szerhasználók körében is. Ezen „bódulatkeltő” vegyületek előfordulása több téren is problémát okoz, mivel olcsó áruk miatt könnyebben hozzáférhetőek, hatásuk intenzívebb és összetételük diverz tulajdonsága miatt sok esetben a szervezetre gyakorolt hatásuk nehezebben orvosolható, mint ahogy a szakemberek által már jól megszokott klasszikus kábítószereknél volt. Állandóan változik az összetétel, nehézkes az aktuális szert tiltólistára helyezni, eközben a szerhasználó nem bízik a rendőrben, aki a törvényt, a büntetést képviseli, az életformája miatt a rendőrség a társadalmon kívül rekedésének jelképe.

Az Avason, a lakótelep hétköznapjaiban hangsúlyosan jelenik meg a probléma együttes, a városon belül a legfertőzöttebb területek egyike, a kettes ütem központi helyszín. Fontos tényező, hogy az új vegyületeket nagy arányban a hátrányos helyzetű lakosság csoportok és fiatalok használják. Arányukat Miskolc lakossági mutatóval összevetve látható, hogy az Avason felülreprezentáltan jelennek meg, ezáltal a fogyasztók is többen lehetnek a város egyéb területeihez viszonyítva.

A pszichoaktív anyagokat fogyasztók számának becslése: – legalsóbb érték 3.500 fő – „legdurvább” becslés 8.000 fő – A lakosság teljes populációjára vetítve valószínű 15-18%-os átlagérték (5-6 ezer fő), de a fiatalok körében akár 30%-os is lehet.

A régi szerek háttérbe szorultak, kb. 4-5 éve folyamatosan jelentek meg az újak, de 1-2 éve teljesen fertőzött lett a városrész. Az intravénás fogyasztók száma, aránya csökkent, de vannak olyanok is közöttük, akik új szerekre tértek át (elsősorban a kristály). A „tűfüggés” önmagában is egy jelenség, ez a belövés tevékenysége: nekik kell a szer, bármi. A fogyasztók közt is terjednek az új szerek hatásának negatív tapasztalatai, ezáltal a

86

tudatosabbak óvatosabban bánnak vele. Az utcai riportok során beszámoltak közvetett élményről és történésről, amikor ismerős vagy rokon valamilyen új vegyület miatt életét vesztette, például túladagolta magát, vagy kiugrott az ablakon. A „klasszikus fű” fogyasztók csak abban az esetben állnak át a mesterséges anyagra, amennyiben a pénzügyi helyzetük „rákényszeríti” őket (a herbál, a biofű ára töredéke a marihuánának és a hasisnak). Az új szerek terjedésének fontos befolyásoló tényezője, hogy a régi szerek árához képest jóval olcsóbban lehet beszerezni (kb. 1/5-e), nem szerepelnek tiltólistán, könnyen elérhetők. Az utcán, buszon, megállóban, boltban stb. nyíltan beszélnek róla, a beszerzés-átadás is nyilvánosan történik. Az egyik lépcsőházból a másikba átugorva, vagy a szomszédos háztömböt felkeresve is már hozzá lehet jutni. Kettes ütemből a hármasba vagy a Középszerre és a Testvérvárosokra látogatva egyszerű séta közbeiktatásával be lehet szerezni. Elosztóktól vásárolni grammot vagy csak egy cigit, vagy leugrani a városba, a nagyobb beszerzőhelyre és közvetlenül hozzáférni (pl. Tetemvár).

Füves cigarettacsikkek a II. ütemben, egy négyemeletes lépcsőház előtt

A fiatalok nagy arányban bátran kipróbálják a szereket, kezdeti használatkor azt se tudják, mi az, a biofűről vagy herbálról is azt hitték és hiszik, hogy természetes, miközben szintetikus vegyszer fejti ki hatását.

Akik ismerik az új pszichoaktív szerek bizonytalansági hátterét és mégis kipróbálják, azok számára a veszélyérzet csökken és a veszély nő; tudják, hogy patkányméreg lehet benne, de „ki akarják ütni” magukat. Gyakran előforduló jelenség, hogy általános felső-tagozatos vagy középiskolás fiatalok reggel az iskola előtt „beszívnak” és rosszul lesznek.

87

Szerhasználói motivációs folyamat: A kábítószerek/új pszichoaktív vegyületek világa felé való érdeklődés elsősorban a fiatalok körében jelentkezik a lázadás időszakaiban, mint egy kór, mely más-más következménnyel zárul. Van, aki – csak belekóstolt és a tapasztalat-szerzést követően továbblapozza élete regényét, – rendszeres fogyasztóvá válik és akár eljuthat arra a szintre is, hogy belevész a kábítószerek mocsarába, – időszakos, alkalmi fogyasztó lesz, – rendszeres, tudatos fogyasztóvá válik és kialakítja a szubkulturális részvételét, emellett képes a társadalomban hasznos pozíciót betölteni, az érvényes normák szerinti elfogadható módon működni (pl. értéket és javakat termelni, gyereket nevelni).

A céltalan életérzést eredményező deficitek a társadalom diszfunkcióinak lenyomatai, az el nem fogadott szubkulturális kisebbségek a többségi oldal és a fennálló rendszerek torzult visszatükrözései. Apátiás állapot a rászokás egyik motivációs tényezője: pszichoaktív szerekhez nyúlás az útvesztőben eltévedt eszköztelen emberek személyes hiányainak kompenzációja. A fiatalok számára a hétköznapok ürességével párosuló nyomás alól egyfajta menekvés az új szerek fogyasztása, melyek egyik legfontosabb jellemzője a „kiütés”. Vegyszeres mérgezés, agymosás: nem emlékszik semmire, hatása közben teljesen tompává teszi a használóját, „kifordul magából”, irracionális cselekményekre képes. Az aktív pszichotikus beavatkozás jellemzője, hogy látomásokat, hallucinációkat is eredményez. „Állapot függőség”, keresnek valami mást, eltávolodni a tapasztalható valóságtól, és bele kerülni egy a hétköznapi érzésektől távol lévő tudatszintre, melyben nincs felelősség és nincs korlát.

A használók azt kutatják, hogy mekkora az a dózis, ami nem okoz súlyos rosszullétet, de kellően „kiüti” a fogyasztót. A fiatalok önmagukon kísérleteznek, miközben el akarnak szabadulni, menekülni kilátástalannak és értéktelennek tűnő életükből, a lelki terheiktől, melyekhez a szocializáció során más megoldási alternatívát nem kaptak. Az új pszichoaktív szerek terjedésével egyre többen rendelkeznek rossz tapasztalattal, a szubkultúra berkeiben is terjednek a hírek, a történetek. Feltételezhető, hogy a társadalomban jelentkező, az új szerekkel járó negatív jelenségek viszonylag rövid időn belül besűrűsödnek, látványosan sokasodnak, melynek eredménye lehet a veszélyes kábítószerek visszaszorulása, a régi szerek ismételt előtérbe kerülése. Mindez függ a lakosság, a családok szociális és társadalmi helyzetétől, a lehetőségek bővülésétől, a jövőkép feltételeinek jelenlététől, a közösségi és jogszabályi megítéléstől.

Az új pszichoaktív szerek használatával a fogyasztók pszichiátriai betegségek viselkedésjegyeit produkálják, az önpusztítás és önrombolás a család, a közösség, a környezet, az egész társadalom rovására megy. A jövő nemzedéke a fiatalok. A most felnövő generációk majdani feladata lenne az ország és a társadalom építése, de ők a leginkább érintettek és veszélyeztettek. Az emelkedő használati arány és súlyosbodó következmények (ismeretlen vegyszerek, melyek egyre inkább zavarosak), az új szerek okozta sebek, a szociális, emberi és egészségügyi hatásai csökkentik a társadalmunk fejlődésének és fejlesztésének lehetőségeit is.

88

Az Avasi lakótelepnek ezen okokból kifolyólag is kiemelendő célpontnak kell lennie a pszichoaktív szerek fogyasztásának csökkentése és megakadályozása érdekében. Új szer használója: – A menekülés eszközeként tekint rá (ha nem is tudatosan) – Függő és rendszer-fogyasztó, a függőség a betegsége (számára a szer csak eszköz).

– Meglévő mentális vagy pszichés gondok oldására használja, de fokozza, súlyosbítja a személyiség problémát.

– Pszichózis, pszichotikus állapot a feltételezhető következménye, maradandó agyi „lenyomat” mentális károsodással.

– Pszichiátriai és szomatikus megbetegedések, a szer utóhatásának állandósulása.

– Következményei lehetnek szervi megbetegedések: keringés, kiválasztó rendszer, gyomor.

A pszichoaktív szereket használó egyént, mint a szerfogyasztó szubkultúra deviáns viselkedésformákat követő tagját vizsgáljuk a jelen Helyzetkép elkészítése során. Ő részben a negatív kortárshatások eredményeként egy „banda” részét képzi, ahol a csoporton belüli státusz megszilárdulásának egyik módja maga a szerfogyasztás. Mérlegelni kell, hogy vajon a társadalmi orientáció szempontjából elzárkózó csoportot milyen módszerekkel és hogyan lehetne a legkönnyebben és legcélszerűbben megközelíteni, valamint a társadalom mely szintjein érzékelhetők és szűrhetők ki azon személyek, akik esetleg ehhez a szubkultúrához tartoznak, vagy talán fognak csatlakozni. Ebben a vonatkozásban a pszichoaktív szerek használatára, mint tevékenységre, esetleg ideológiára is tekinthetünk, mely hátteret szolgáltat a legális, vagy illegális kémiai vegyületek használatához. Ebből az elgondolásból kiindulva, mely fő rizikófaktorként a negatív kortárshatás szempontjából vizsgálja a szerfogyasztó szubkultúrát, juthatunk el ahhoz a kérdéshez, hogy a család, illetve tágabb értelemben, akár a közvetlen lakókörnyezet mennyire képes felmérni egy adott személyről, aki részét képzi ez közösségeknek, hogy szerhasználó? A válasz teljesen egyértelművé vált számunkra, mivel ahogy azt az interjúk, riportok és rövid beszélgetések során többen is kiemelték: a civil szervezeteken keresztül egy lehetséges elérési útvonal nyílhat a pszichoaktív szerek használói felé, megkereső személyes kapcsolatokra építő közösségi szintű beavatkozás. Hálózatosodásban, a szakmaközi kapcsolatok fejlesztésében, együttműködések szervezésében is szerepe lehet, hiszen a civil szervezetek aktív részvétele, szerepvállalása, valamint tevékenysége (többek közt) a társadalmi kohézió erősítését szorgalmazza.

Megoldásként szolgálhatnak, elsősorban az adott szubkultúra tagjainak elérésében azáltal, hogy a szervezetekhez csatlakozó lakóközösségeken keresztül az azokban élő szerhasználók és lehetséges veszélyeztetett egyének/csoportok láthatóvá, ezáltal lokális szinten elérhetővé válnak. Rugalmasabb lehetőségekkel rendelkeznek ellentétben például egy egészségügyi intézménnyel szemben, melynek sem feladatköre, sem pedig anyagi forrásai nem teszik lehetővé egy ilyen jellegű feltérképező munka elvégzését. Másodsorban a már elért szerhasználókra

89

aktívabb hatást képesek gyakorolni a közösségen keresztül, mely akár hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott személy igénybe vegyen olyan ellátási formákat, melyeknek nem feltétlenül válna részesévé, csak bizonyos nyomás hatására – mint például egy lehetséges büntetőjogi eljárás, vagy egészségkárosodás megjelenéséből kifolyólag –, akár konkrét, elterelő, vagy drog-prevenciós tevékenység formájában is. Harmadsorban az utánkövetésben kiemelkedő szerepet játszhatnak, valamint nagy százalékban megkönnyíthetik bizonyos állami intézmények munkáját, mivel ezek a szervezetek az aktív részvételnek köszönhetően, valamint a közösség aktív szerepvállalásával, pontosabb képet alkothatnak a lakókörnyezetükbe visszakerült szerhasználók mindennapjairól, a pszichoaktív szerhasználat alakulásának vonatkozásában, akár „több szem többet lát” alapon, a kontroll megtartásának és a hétköznapi életmód szervezés figyelemmel kísérésében, esetleg elősegítésében, valamint a reintegráció folyamatának serkentőiként. Negyedszerre a civil szervezetek kapcsokat, összekötő elemeket képezhetnek intézményi szinten is úgy, hogy a pszichoaktív szer használóival kapcsolatos feladatokat vállalnak át az állami szférába tartozó intézményektől. Így tehermentesítik azokat, és ha szükséges, bizonyos tevékenységekből kifolyólag – például a szenvedélybetegek számára egészségi és pszichés állapotuk javítása, meglévő képességeik és készségeik megtartása, illetve a fejlesztést szorgalmazó csoportos foglalkozások formájában – elősegíthetik a kliensekre vonatkozó információk áramlását, valamint a szakemberek területi összekapcsolódását bizonyos szolgáltatásokban, esetleg a rendelkezésre álló közösségi terek különféle felhasználásának formájában. Összességében az aktív közösségi részvételnek köszönhetően a civil szervezetek közvetlen módon képesek eljuttatni bizonyos preventív vagy alacsonyküszöbű ellátásokat a lakóközösségekben élő pszichoaktív szerhasználókhoz, valamint a feltérképezés és utánkövetés területén is fontos szerepet tudnak betölteni a közösségi szerepvállalásnak köszönhetően.

Veszélyeztetettek, rizikó faktorok: – tört családban élő fiatalok – az iskolát korán elhagyók, lemorzsolódottak – szociális vagy tanulási problémákkal küzdő diákok – lakótelepre bevándorlók – rejtett hajléktalanok (panelházakban köztartozást felhalmozók, minimális ellátásra-életvitelre berendezkedők) – fiatalkori bűnelkövetők, bűnöző szülők gyermekei – a gyermekjóléti, illetve a gyermekvédelmi intézmények lakói – munkanélküli, a hátrányos társadalmi helyzetű csoportok gyermekei – olyan családok, ahol az alkohol és a gyógyszer a családi kultúra része, a szülőknél mentális, pszichés problémák jelentkeznek

90

– „halmozottan előnyös, jobb helyzetűek”: a pénzkeresés és a javak fogyasztása mellett nem jut idő a gyerek szükségleteire, érzelmi nevelésére.

Az ellátórendszerrel kapcsolatos megállapítások – A nem szenvedélybetegekkel foglalkozó érintett szervezetek csak részben ismerik a szerhasználó klienskört, a saját ügyfeleik közül feltételezéseik vannak, hogy ki lehet érintett.

– A szakemberek többsége módszertanilag nem látja át a drogproblémát, a szereket részben ismeri.

– Igénylik, hogy szakembereket és adekvát intézményeket vonjanak be a munkába, saját ismereteiket bővítsék.

– Fontosnak tartják a civilek bevonását, kiemelt feladatként a célcsoport eléréséhez, illetve utánkövetésükre vonatkozóan.

– A probléma megoldása érdekében a prevencióra helyeznék át a hangsúlyt.

– Nagyon sok a veszélyeztetett ember, de a szakemberek nem ismerik fel őket, vagy meg van kötve a kezük – úgy érzik, hogy hiányzik a speciális szakember és a szolgáltatás.

– Igény lenne úgynevezett drogfórumra, a probléma kezelésének központi összehangolására.

– Főleg az alkalmazható gyakorlatra kíváncsiak.

– Nincs elég ellátó szervezet és szolgáltatás, olyan közösségi beavatkozás hiányzik, mely eléri a veszélyeztetett vagy már szerhasználó fiatalokat, a leginkább érintett célcsoportokat.

– Általában sztereotip gondolkodás jellemző. Összefüggések a feltárt avasi helyzettel (Szakemberek – Lakókörnyezet - Szerhasználók – Terepmunka): – Az Avasi lakótelepen, azon belül az elsődlegesen vizsgált II. ütemben a pszichoaktív szereket használók aránya magas, a városon belül kiemelt fogyasztói gócpont.

– Egyre fiatalabbak próbálják ki, akik nem ismerik a hagyományos kábítószereket, ezáltal élmény- és hatásbeli összehasonlítási alappal sem rendelkeznek.

– Egyre felelőtlenebb a szerhasználat, veszélyérzet nélkül vállalják az ismeretlen összetételű új szer fogyasztásával járó kockázatot – Jellemzően az új szereket egyre nagyobb arányban használó fiatalok „magukra hagyottak” – Új szerek hódítanak, melynek legfőbb okai: a szegénység, a klasszikus szerekkel kapcsolatos állami büntető fellépés.

– Csökken a régi szerek használata és elérhetősége, ennek legfőbb okai: az új olcsóbb, nem büntethető, intenzívebb, könnyen elérhető (más-más díler és fogyasztói oldal) – Az új pszichoaktív szereknek egészségkárosító és pszichózis-erősítő hatása van, jellemző a pszichiátriai és szomatikus kórképek kialakulása.

91

– Csökken az intravénás kábítószer-fogyasztók száma/aránya és egyre inkább kristályt használnak – A megkereső, felkutató program és szolgáltatás hiánya.

– Közösségi élmények és a szabadidő-eltöltés lehetőségének hiánya, az önkifejezés korlátozottsága – Nincsenek megszólítva, vagy ha igen, akkor nem a megfelelő módon történik, a leginkább veszélyeztetett és segítségre szorulók elvesznek a rendszerek között.

– Hiányzó szolgáltatás az alacsonyküszöbű ellátás – Fő motivációs tényező a régi szernél - mert jó; az újnál - mert kiüt Dilemma: beteg, bűnöző, vagy a társadalom áldozata?

Ajánlás: Az interneten elérhető több releváns film, mely képet nyújt és tanulságul szolgálhat. Az egyik ilyen egy utcai felvétel két intravénás szerhasználóval, akik a régi szerről áttértek az újakra (érdemes megnézni): http://444.hu/2014/10/18/ezek-a-szerek-kipusztitjak-a-brigad-felet/

92

4.3. Lehetséges megoldási javaslatok A terepmunka során tapasztaltak feldolgozását követően egyértelműen látszik, hogy jelenleg nincs intézményi, szolgáltatási válasz az új szerek terjedésének megakadályozására, helyi szintű kezelésére. A szerhasználók nehezen megszólíthatók, „zárkózottak”, a közvetlenül nem érintett lakossági környezet elsősorban veszélyforrásként tekint rájuk. A lakótelep adottságainak, valamint a fizikai környezetalakításának komoly korlátai vannak, mely behatárolja a megoldások keresésének és megtalálásának lehetőségeit. A közösségi terek és szabad területek hiánya, az alsó középosztálybeli, a szegény és az alacsony státuszú lakosság felülreprezentáltsága meghatározza a negatív társadalmi folyamatok jelenlétét. Az életpálya-lehetőség hiánya, a fiatalok kilátástalan helyzete, a rossz szociális kiindulópont eleve determinál a társadalomtól idegen, az uralkodó kultúrával ellentétes viselkedésformák felvételére, használatára.

A szerhasználó egy sajátos rendszerben működik, amelyben az adott magatartás mintája válasz valamire, az élethelyzetére és lehetőségeire, mindarra, ami hatással van a hétköznapjaira, a boldogulására. Ha elvesszük a szert és az azzal járó életformát (rehabilitáljuk a kábítószer-beteget), akkor azt helyettesítenünk kell valami más tevékenységgel, melyben megtalálhatja önmagát, valamint visszanyerheti életében a kontrollt, hogy képes legyen újra reális felelősség-tudattal döntéseket hozni, ezáltal céltalansága a megfelelő motivációs háttérnek köszönhetően pozitív irányultságot mutasson.

A szerfogyasztó szubkultúra negatív tendenciáit erősítő külső tényezők: – Alacsony az áron beszerezhetők (még az alkoholnál is olcsóbb anyagok) az új pszichoaktív szerek, emellett könnyen elérhetők, egyszerű hozzáférni.

– Rendkívül dinamikusan módosul a vegyületek összetétele, a szakemberek, a „C” tiltólista nem képes követni az új pszichoaktív szerek változásait.

– A bűnüldözés, büntető igazságszolgáltatás korlátozza az alternatív megoldások bevezetését.

– A fogyasztókkal szembeni büntetőpolitika kártékonyan hat az életminőségére, a társadalom részévé válás folyamatára.

– Az egyenlő félként kezelő párbeszéd hiánya a valós szükségletek és okok feltárásában jelent akadályt.

– A kábítószeres szubkultúrát társadalmi kórként, mintegy betegségként tüntetik fel, mely rejtőzködéséből adódó sajátossága kitűnően alkalmas a társadalomban uralkodó általános elégedetlenség levezetésére.

– Nincs kiépült, teljes lefedettséget biztosító ellátási rendszer, hiányoznak az alacsonyküszöbű, ártalomcsökkentő programok.

93

Ellátási piramis beavatkozási szintjei:

Az Avasi Helyzetkép feltárás alapján az alábbiak a szükségletek, a szakterületi javaslatok.

Szükség van…

– a szerfogyasztók részletes feltérképezésére közösségi szinten, akár hólabda módszerrel, az érintett intézményi háló és szakembergárda bevonásával, többek között az információs rendszerezése és monitoring érdekében; – a szerfogyasztás csökkentését célzó settlementek és információs pontok létrehozása a leginkább érintett és fertőzött területeken, melyek többek közt a témában érintett intézmények szolgáltatásaival kapcsolatos információkat nyújthatnak az „utca emberének”; – félutas ház, vagy félutas lakások létrehozása az Avason a szenvedélybeteg reintegráció hatékonyságának növelése érdekében; – „speciális szolgáltatások” az Avason, mint például az anonim szerhasználói csoportok szervezése és támogatása a reintegráció, valamint a szenvedélybetegség leküzdésének önsegítő formájaként; – a kábítószer-használat csökkentését célzó preventív jellegű tevékenységekre, valamint egy új szemlélet megszilárdítására a lakóközösségekben, mely a szerhasználatot, mint egészség károsító tényezőt közelíti meg, aminek hátterében, pszichés, emocionális vagy akár szociális problémák húzódhatnak meg; – a kezelésekhez való hozzáférést elősegítő kommunikációs programok, valamint szolgáltatások támogatása és népszerűsítése a szerfogyasztók és a lakosság között egyaránt; – önálló közösségi terekre, klubokra (a pincék, garázsok lehetőségének kihasználása);

94

– utcai szociális munkát biztosító alacsony küszöbű szolgáltatás, valamint aktív feltáró és segítő jelenlét a veszélyeztetettség szempontjából leginkább érintett lakóterületeken; – a fiatalok valós érdeklődésének megfelelő, az önkifejezést és önmegvalósítást elősegítő, a „felesleges energiákat”, a kihasználatlan, vagy nem megfelelően kihasznált szabadidőt lekötő közösségi események, rendezvények, és programok megvalósítása, melyek hangsúlyt fektetnek a család szerepének fontosságára, valamint a szerhasználatból eredő egészségkárosító rizikó faktorok ismertetésére; – konkrét és célirányosan működtetett szakmaközi hálózatra, a különböző érintett ellátások, szolgáltatások összehangolására, ténylegesen működő jelző- és információs, illetve konzultációs rendszer kialakítására; – városi szakmaközi egyeztető fórumok létrehozására; – közösségi munkára, közösségfejlesztésre, melynek elengedhetetlen feltétele a lakókörnyezetben való jelenlét; – a lakosság számára átadott információkra (szerzésre és átadásra), a szubkultúra és a társadalmi környezet viszonyának alakításához, a pszichoaktív szerfogyasztókkal kapcsolatos attitűd formálásához; – a szerhasználat, valamint az ahhoz köthető rizikófaktorok csökkentését célzó tematikus csoportok létrehozása, nem csak szerfogyasztóknak, hanem családtagoknak és érintetteknek egyaránt; – a már elért és megszólított szerfogyasztók bevonására a közösségi kezdeményezésekbe, a hasznosabb szabadidő-kihasználás és - eltöltés, valamint a szerfogyasztó személyiség pozitív formálódásának érdekében; – a lakosság körében társadalmilag aktívabb szerepet vállalni akaró személyek felkutatására és bevonására a különböző preventív vagy ártalomcsökkentő, valamint egyéb más monitoring jellegű tevékenységekbe; – helyi közösségi beszélgetésekre és a szerfogyasztást célzó előadások megvalósítására a szerhasználat szempontjából legfertőzöttebb lakóterületeken; – „felvilágosító” programra, tájékoztató és szóró anyagok készítésére a szerfogyasztással járó leggyakoribb rizikófaktorokkal kapcsolatban, valamint szolgáltatásokat bemutató kiadványok terjesztésére a szerhasználók lakókörnyezetében; – lakossági, iskolai és intézményi jelzőrendszerek kialakítására, valamint a jelzésekre reagálni képes, az érintett szerfogyasztókat célzó különféle szolgáltatásokba való bevonásra; – az új pszichoaktív szerekkel kapcsolatos kutatások eredményeinek ismertetésére, a témában érintett szakemberek és aktív lakosok szakmai fejlesztését biztosító tréningek és tanulmányok megvalósítására, az eddigi kutatások ismertetésére és innovatív módszerek bemutatására; – a témához kapcsolódó európai uniós irányelvek hangsúlyozására, támogatása, valamint a szerhasználathoz kapcsolódó korai jelzőrendszer kialakítására, akár aktív utcai és lakossági szinten egyaránt; – egy Avasi a pszichoaktív szereket célzó szolgáltató központra létrehozására, mely képes összefogni és szervezni a már meglévő és működő intézményeket és szolgáltatásokat, mely a feltárt szükségleteket és megoldási javaslatokat komplex módon képes rendszerezni.

95

Alapvetően három irányból ható beavatkozások tervezhetők: – Központosított koordináló forrásközpont kialakítása, mely rendelkezik jogosítványokkal egy Miskolcot teljes mértékben lefedő program szakmaközi szintű megvalósításához.

– Központi adatbázis, nyilvántartás, indikátor és dokumentációs rendszer felépítése.

– Új szolgáltatások életre hívása: feltárás, bevonás, ellátás, folyamatos szükséglet-felmérés, a változások követése, időszakos kontroll és mérföldkőelemzés.

Az új vegyületek követhetetlen módosulásai miatt a pszichoaktív szerhasználók sajátos és változó szükségleteinek megfelelő szolgáltatási együttműködést, és rendszert kell kiépíteni, hogy kezelhetővé váljon a miskolci és ezen belül is az avasi drogprobléma.

Rövidtávon az Avasi lakótelepen a szélesebb körben terjedő, egyre nagyobb emberi és társadalmi károkat okozó (elsősorban) új pszichoaktív szerek és a dizájner drogok problémájának kezeléséhez a lehetséges válasz egy alacsonyküszöbű ellátás létrehozása. Része a megkereső, felkereső terepmunka, mely képes jelen lenni a kábítószeres életterében, bizalmat épít ki, képes ellenállást csökkenteni és motivációt erősíteni. Emellett a szakmaközi együttműködés területeit szélesítve az intézmények közti kapcsolatot összehangolni képes koordináló, információs és adatbázist kezelő „kábítószerügyi szakmapolitikai forrásközpont”–ot célszerű létrehozni. A korábbi tűcsere programok megítélése kettős képet mutat, de érdemes szakmai vitát követően újragondolni, egyéb ártalomcsökkentő beavatkozással egyetemben.

Középtávon az előrehaladott, alapellátás keretében nem kezelhető szerhasználók kezelése érdekében rehabilitációs intézményt célszerű kialakítani, és a szolgáltatásrendszerét kiépíteni.

Hosszútávon rehabilitációs és foglalkoztatási program létrehozása szükséges a negatív életspirálból való kitöréshez, egy új élet elkezdéséhez. Az elvett szer helyett „alternatív szenvedélyt”, önmegvalósító eszközt kell nyújtani, melyhez a fogódzót erősítő közösség (család, vagy annak pótlása) szükséges. A „száraz” kábítószeres számára munka és megélhetés kell, mely egyben erősíti a szociális kompetenciák fejlődését, a társadalmi normák elsajátítását stb., összességében lehetőséget biztosít az önpusztító magatartásforma befejezéséhez. Az elhagyott közösségbe, élettérbe és környezetbe visszatérve a megerősítő fejlesztő program megfelelő erőt és motivációt képes nyújtani, a visszaesés kísértésével szemben.

A pszichoaktív szerhasználó ellátási piramisa alapján az alacsonyküszöbű szolgáltatások azok, melyek első lépésként az Avason ki kellene építeni. A prevenció a „társadalmi renddel szembeni lázadás” ellenszere is lehet, mely az új szerek kipróbálásának egyik személyes motivációs tényezője. Az alacsonyküszöbű szolgáltatások keretén belül utcai felkereső munka, klubok létrehozása is lehetséges, illetve alternatív rehabilitációs módszerek és tevékenységek kidolgozása (válasz az új szerek kihívására).

96

Javasolt beavatkozás a prevenció szintjén, melyhez utcai felkereső szociális terepmunka társul. Az Avason kialakítandó intézményi feltétel megteremtésével, alacsonyküszöbű szolgáltatás létrehozása lenne a hatékony megoldás. Célirányos felvilágosító programok, kisközösségi kezdeményezések és klubok az egyéni és kortárs csoport pszichoaktív szerfogyasztó magatartásának változásáért. Pszichoaktív szerhasználattal kapcsolatos információs központ kialakítása, mely jelenti a szakmaközi együttműködés megerősítését, a célirányos adat és nyilvántartás rendszer kialakítását, a szakmai tapasztalatcserét, illetve tudásmegosztást és –fejlesztést.

Ellátási piramis72 Reszocializációs szolgáltatások (védett szállások, félutas házak, védett munkahelyek)

Tartós bentlakást biztosító drog- és addiktológiai rehabilitációs intézetek (terápiás közösségek- TC modell, Portage modell, Minnesota modell, drogfree intézmények)

Egészségügyi osztályos kezelést biztosító intézetek (klinikák, kórházak, addiktológiai és pszichiátriai osztályai, sürgősségi osztályos /detoxikálás céljából/, egészségügyi addiktológiai és pszichiátriai rehabilitációs és krónikus osztályok) Egészségügyi-és szociális szakellátást biztosító intézmények (addiktológiai ambulanciák, drog- és alkoholambulanciák, gondozóintézetek, szenvedélybetegek nappali intézete, pszichiátriai betegek nappali intézete) Egészségügyi és szociális alapellátást biztosító intézmények (háziorvos, védőnő, iskolaorvos, iskola pszichológus, iskolai szociális munkás, gyermek pszichiátriai és addiktológiai rendelő, gondozó-intézetek, szociális nappali intézmény, szociális közösségi ellátás, családsegítő, gyermekjóléti intézmény, alacsonyküszöbű szolgáltató) Elérő, célzott ártalomcsökkentő programok, célzott és indikált prevenció veszélyeztetett csoportok részére (gyermekvédelmi jelzőrendszer, EÜ-i és szociális alapellátás, utcai szociális munka, utcai elérő program, biztonságos szerhasználat /informáló kiadványok, tűcsere/, és szexuális magatartásra nevelő program, közösségi addiktológiai és pszichiátria, nevelési tanácsadó, speciális program - kommunikáció, konfliktuskezelés, agresszió-prevenció) Megelőző, ártalomcsökkentő programok (iskolai-, munkahelyi prevenció, szűrések, biztonsági szabadidős programok, biztonságos szórakozóhelyek, szóróanyagok, nevelési programok, médiaprogramok, iskolai szociális munka stb.)

72 ÉMOP-4.1.2/A-1-2012-0001 projekt keretében készült „Addiktológiai tájékoztató füzet” 15. oldal

97

Alapvető feladat, hogy az Avason fizikailag rendelkezésre álljon, kialakításra kerüljön egy szolgáltató hely, ahol különböző szakemberekkel megindulhat az intézményfejlesztés, azzal párhuzamosan az utcai szociális munka és a közösségi programok szervezése. A tevékenységek tervezése elsődlegesen az Elérő, célzott ártalomcsökkentő programok, célzott és indikált prevenció veszélyeztetett csoportok részére, illetve Megelőző, ártalomcsökkentő programok szinten valósul meg. A szociális és egészségügyi szinteken, illetve egyéb érintett intézményi beavatkozási területeken a szolgáltatások összehangolása, információjuttatása, fejlesztése a feladat.

Távoli cél a rehabilitációs intézetek, illetve reszocializációs szolgáltatások kiépítése.

98

FÜGGELÉK Felhasznált dokumentumok, hivatkozások

•ÉLŐ JELENTÉSA MAGYARORSZÁGI DROGHELYZETRŐL Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület 2015. október •BTK 2013. július 1-vel hatályba lépő módosítása, a 2012. évi C. törvény (VII.13.) a Büntető Törvénykönyvről •Rendészeti Ismeretek a kábítószer problémával kapcsolatban, Nemzeti Kábítószerügyi Koordinációs Igazgatóság Országos Bűnmegelőzési Bizottság Budapest 2009.

•Elekes Zsuzsanna: Egészségkárosító magatartások és mérési módszerek, Budapest Corvinus Egyetem Szociálpolitikus és Szociális munkás képzés •Demetrovics Zsolt – Balázs Hedvig.: Drogosok •Deutsch Krisztina Szakoktató PTE ETK Ápolás Betegellátás Alapszak, Addiktológia I. ppt.

•Demetrovics Zsolt, Alapfogalmak - PowerPoint •Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja, Éves Jelentés 2009: A kábítószer-probléma Európában •Kelemen István az Avas Városrész megvalósult Intézményhálózata (Tervek és álmok) •Miskolc Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégia. 2014. http://miskolc.hu/integralt-telepulesfejlesztesi-strategia •2011-es ESPAD kutatássorozat ötödik felmérése http://drogfokuszpont.hu/szakteruleteink/populacios-vizsgalatok/populacios-vizsgalatok-tenyek-es-szamok/ •A KÁBÍTÓSZEREK VILÁGA. Országos Kémiai Biztonsági Intézet Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat, Budapest 2006 •Szintetikus kannabinoidok a szabadpiacon, Fű, Fűszer, Füstölő. Élet és tudomány 2009/32.

•Mitch Earleywine, Marihuána – A tudomány álláspontja, Edge 2000 – NDI, Budapest, 2004 •Tégy az Egészségedért! Szemléletformáló egészségprogram a gyulai kistérségben, Egészségfejlesztési iroda, DROG, Szerző: Labos Rita szociális munkás •„Új pszichoaktív szerek” designer drogok, összeállította Dr Albert Anita, SZTE-ÁOK Pszichiátriai Klinika II. Pszichiátriai osztály 2015,

99

•Dr. Szalayné Péter Ildikó, Designer drogok - PowerPoint, 1. oldal •„HERBÁL PARA” Drogpolitikai Civil Fórum beszámoló - Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület, 2015. június 11. Kossuth Klub •A szkizofrénia és egyéb pszichózisok, Dr Tolna Judit, Budapest 2009 február 27.SE FOK előadás •http://egerrev.blogspot.hu/2014/11/minden-napra-egy-anyag-kristaly.html RÉV Szenvedélybeteg segítő Szolgálat Blogja •Droghasználat 2011, Zacher Gábor - PowerPoint •Designer drogok a toxikológus szemével, Zacher Gábor - PowerPoint • 2015-ös ÉVES JELENTÉS (2014 adatok) az EMCDDA számára - „Magyarország”. Készítette Nemzeti Drog Fókuszpont.

•ÉMOP-4.1.2/A-1-2012-0001 projekt keretében készült „Addiktológiai tájékoztató füzet” •A Józsefvárosi Magdolna negyedben élő szerhasználó és veszélyeztetett fiatalok életmódjának és életkörülményeinek vizsgálata - Kurt Lewin Alapítvány, Budapest, 2010. október •Az új pszichoaktív anyagokhoz kapcsolódó jogszabályi változások - Tűcsere szolgáltatók éves szakmai találkozója - Nemzeti Drog Fókuszpont, 2013. március 18.

•Youtube •Wikipédia •www.444.hu •https://maps.google.hu/

100

MELLÉKLETEK: 1.

2.

3.

4.

5.

6.

Kérdőív az érintett intézmény dolgozóival (szakembereknek) Kérdőív egészségügyben dolgozó szakemberek számára Rövid interjút segítő kérdéssor (kérdőív) a szerfogyasztóval Rövid interjút segítő kérdéssor (kérdőív) a szomszédsági lakókörnyezettel, a kortárscsoporttal Feltáró beszélgetések, mélyinterjúk a szerfogyasztókkal Térkép – a terület beazonosítására

101

Kérdőív az érintett intézmény dolgozóival (szakembereknek) Intézmény:……………………………………………………………............... név:………………………………………… beosztás:…………………………

– Mit gondol, mennyire égető problémát jelent a kábítószer-fogyasztás ma Miskolcon?

– Ön szerint melyek a legfertőzöttebb területek kábítószer-fogyasztás szempontjából Miskolcon?

– Melyek a legfertőzöttebb helyek az Avason?

– Körülbelül mekkora az intézményükben a klienskör?

– Az Avasról körülbelül hány kliens jár Önökhöz?

– Körülbelül milyen a nem szerinti megoszlás a klienskörben?

– Milyen korcsoportok alkotják a klienskört?

– Milyen szereket és milyen arányban használnak a kliensek?

– Milyen fogyasztási szokások jellemzik a klienskört? (pl: egyéni, csoportos, szájjon át, orron keresztül, orálisan, elszívják, inhalálják, intravénásan fogyasztják) – Mekkora körülbelül az aránya a politoxikomán klienseknek?

– Mely szerek a legkedveltebbek a szerfogyasztók között?

– Körülbelül hány intravénás szerfogyasztó tartozik a klienskörükbe?

– Melyek Ön szerint a legnagyobb veszélyt jelentő szerek?

– Melyek Ön szerint a legelterjettebb szerek?

– Milyen jellegű problémákat okozhatnak ezek a szerek a fogyasztóknak?

– Milyen új szerek terjedéséről hallottak mostanában?

– Milyen új szerek voltak eddig is jellemzőek?

– Ezen belül az Avason?

– Mennyire vannak jelen az utcán ezek az új szerek?

– Ön szerint az új típusú kábítószerek hol terjednek leginkább?

– Ön szerint mik a legnagyobb veszélyei ezeknek a szereknek?

– Ön szerint melyik társadalmi csoportok fogyasztják ezeket az új szereket leginkább?

– Milyen a férfiak és nők aránya az új szerek fogyasztói között?

– Ön szerint melyik korosztály a legveszélyeztetettebb az új szerek kapcsán?

– Mely új szerek okozhatnak nagyon erős pszichés és esetleg fizikai függöséget?

– Milyen magas azon személyek aránya az új szerek fogyasztói közt, akik már pszichés betegségben szenvedtek, vagy pszichés betegek lettek a szerfogyasztás miatt?

– Milyen pszichés kórképek jellemzők a szerfogyasztók közt?

102

– Az új szerek Ön szerint milyen arányban terjednek a hagyományos már megszokott szerek mellett?

– Körülbelül mekkora arányban vannak azok a szerfogyasztó kliensek, akik, ha nem tudják beszerezni az általuk megszokott szert, akkor valami új típusú szerhez nyúlnak?

– Az intravénás szerhasználók körében mennyire terjednek az új kábítószerek és mennyire jellemzőek, mint pótló vagy kiegészítő szerek és mik ezek a szerek?

– Tud-e olyan gócpontokról, ahol gyakrabban fogyasztanak kábítószert csoportosan, vagy amit rendszeresen látogatnak a kábítószer-fogyasztók az Avason és környékén?

– Melyek azok az intézmények/szervezetek Ön szerint, ahol leginkább megfordulnak kábítószer-fogyasztók?

– Mi Ön szerint a legégetőbb probléma, amit orvosolni kellene intézményi szinten, szolgáltatási szinten vagy módszertanilag a szakmában?

– Mennyire tartja fontosnak a szakmaközi kapcsolatok erősítését?

– Mennyire tartja fontosnak az intézmények közötti kapcsolatok és együttműködések erősítését?

– Mennyire tartja hasznosnak szakmai szempontból a civil szervezetek tevékenységeit és esetleges bevonásukat?

– Ha hasznosnak tartja miért és Ön szerint milyen jellegű együttműködés jöhet létre egy civil szervezettel?

– Ha nem tartja hasznosnak, akkor miért nem?

– Ön szerint kit lenne érdemes megkérdezni a szerfogyasztás kapcsán?

103

Kérdőív egészségügyben dolgozó szakemberek számára 1. Körülbelül hány kábítószer-fogyasztó fordult meg Önöknél az elmúlt félév során? Milyen a férfiak és a nők aránya? Meghatározná a legfiatalabb és legidősebb korcsoportot? Mely korcsoportból kerülnek ki a leg�gyakrabban? Ezekre lebontva, mely szerek fogyasztása jellemző? Milyen szindrómákat produkálnak és mely szerek miatt?

2. Az Önnél megfordult esetek iskolai végzettségét meg tudná határozni?

3. Milyen szereket használtak ezek az illetők?

4. Mely szerek voltak a legnagyobb arányban?

5. Melyek azok a szerek, amelyek a legszélsőségesebb viselkedést váltják ki a szerfogyasztóból?

6. Milyen hatásmechanizmus jellemzi ezeket a szereket? Mire hatnak a szervezetben ezek a szerek?

7. Milyen viselkedés jellemzi a szerhasználókat?

8. Tapasztalt-e Ön pszichológiai szempontból elváltozásokat?

9. Pszichiátriai vonatkozásban melyek a legveszélyesebb szerek Ön szerint?

10. Melyek azok a legveszélyesebb szerek, melyek más egészség jellegű egészségi károsodást okoznak?

11. Mennyire látja Ön valósnak az új szerek hódítását a régi, már megszokott kábítószerekkel szemben?

12. Miben látja eltérőnek az új szerek hatásmechanizmusát a régi, megszokott kábítószerekhez képest?

13. Mennyire gyakori Ön szerint az új szerek megjelenése a szerfogyasztói piacon?

14. Önök mennyire tudnak aktualizálódni az új szerek által kiváltott hatásmechanizmusához, valamint túladagolásához?

15. Ön szerint mi segíti ezeknek az új szereknek a terjedését? Milyen okból terjednek ezek a szerek az elmúlt pár évben?

16. Ön szerint a szociális helyzet összefüggésben áll-e azzal, hogy milyen szert fogyaszt az adott felhasználó?

17. Találkozott-e olyan esettel, amikor nem volt biztos, hogy megmenthető? Milyen arányban fordult elő?

18. Hogyan látja, mivel és milyen formában lehetne az Önök munkáját megkönnyíteni?

19. Ki és mivel tudna esetleg hozzájárulni ahhoz, hogy a mostaninál is eredményesebben végezzék a munkájukat?

20. Ön szerint milyen egészségügyi vagy egészségügyön kívüli szolgáltatásokkal lehetne hozzájárulni ahhoz, hogy jobb képet lehessen alkotni az új szerek hatásáról, piacra kerüléséről, illetve szervezetre gyakorolt hatásuknak megismerésével kapcsolatban?

104

Rövid interjút segítő kérdéssor (kérdőív) a szerfogyasztóval Demográfiai kérdések: – Életkora?

– Neme?

– Születési helye?

– Családi állapota?

– Legmagasabb iskolai végzettsége?

– Rendelkezik-e valamilyen akut (rendszeres vagy rendszeresen visszatérő) betegséggel? Abban az esetben, ha van, akkor mi az és mióta áll fenn?

– Milyen panaszai szoktak jelentkezni ebből a problémából kifolyólag?

– Milyen gyakran jelentkezik ahhoz köthető panasz és mióta?

– Ön szerint van-e olyan egészségi problémája, mely összefüggésbe hozható a szerhasználattal? Életmód, életkörülmények: – Milyen anyagi körülmények jellemzik Önt saját meglátása szerint?

– Milyen anyagi körülmények jellemzik családját?

– Mennyi a havi bevétele?

– Mennyit költ havi szinten kábítószerre?

– Milyen anyagi források biztosítják szerhasználatát?

– Van-e tartozása, adóssága, kölcsöne akár magánszemély, akár valamilyen pénzintézet felé?

– Ha van, mi az, mennyi és mióta áll fent?

Szerfogyasztási szokások: – Melyek a leggyakrabban Ön által használt szerek, milyen módon és rendszerességgel fogyasztja azokat?

– Milyen kábítószereket ismer Ön a lakókörnyezetében?

– Melyek a legelterjedtebbek Ön szerint a lakókörnyezetében?

– Mennyire ismeri az új kábítószereket és azok hatásait, valamint mennyire jellemző Ön szerint ezek terjedése a lakókörnyezetében?

– Próbált-e már ki valamilyen új szert?

105

– Ha igen, mit és milyen hatást tapasztalt?

– Pozitív vagy negatív élményként élte meg az adott szer által kifejtett hatást?

– Milyen szert ismer, amit nem próbálna ki, mert veszélyesnek, túl intenzívnek vagy károsnak ítél meg?

– Inkább egyedül vagy inkább társaságban szokott kábítószert fogyasztani?

– Inkább zárt helyen vagy inkább közterületen szokott kábítószert használni?

– Ha társaságban kábítószerezik, általában megszokott társasággal teszi azt?

– Ha az adott társasággal fogyaszt, akkor mi, vagy mik azok a szerek, melyeket legtöbbször fogyasztanak?

– Mennyire gyakori, hogy Ön által alig, vagy egyáltalán nem ismert emberekkel fogyaszt kábítószert?

– Mikor történt ilyen utoljára?

– A családjában van-e olyan, aki szerfogyasztó?

– Ha igen, akkor milyen szert fogyaszt és milyen gyakorisággal? (cigi, alkohol, kávé, kábítószer) – Problémát jelent-e Önnek a szerfogyasztása akármilyen formában is? Ha igen, akkor miért? Ha nem, akkor miért nem?

– Mennyire ismeri az Ön környezetében előforduló kábítószerek hatását, összetevőit, valamint a szervezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatásukat?

– Mennyire van tisztában azzal, hogy milyen problémákat okozhatnak ezek a szerek a fogyasztó életében? (szociális és egészségügyi értelemben) – Mi az elképzelése, mik lehetnek ezek a problémák és hogyan következhetnek be a szerfogyasztó életében?

– Az Ön által felsorolt problémák közül melyek jelentkezhetnek az életében, melyek veszélyeztethetik az életét és miért?

– Milyen kábítószert használt először és hol?

– Első alkalommal miért próbált ki kábítószert?

– Mi volt az a szer?

– Pozitív vagy negatív élményt adott először?

– Ha negatívat, akkor mi vitte rá, hogy mégis használja?

– Hogyan alakult ki jelenlegi szerfogyasztási szokása?

– Mik voltak azok a szerek, melyeket eddig kipróbált és ezek körül melyeket használta huzamosabb ideig az élete során és melyek azok a szerek, amiket a mai napig fogyaszt?

106

– Ön miért használ kábítószereket?

– Mennyire gyakran vannak tiszta időszakai és ezek mennyire hosszú időszakok?

– Mennyi volt a leghosszabb idő, amit szerhasználat nélkül töltött?

– Ön szerint akkor miért nem fogyasztott kábítószert?

– Mennyire ítéli el Ön szerint a társadalom a szerfogyasztást, valamint a szerfogyasztókat?

– Önt érte-e már atrocitás a szerhasználatból kifolyólag?

– Ha igen, akkor mi történt?

– Volt-e már dolga a hatósággal szerfogyasztásból, birtoklásból kifolyólag?

– Ha igen, az mikor és hogyan történt?

– Ön szerint a lakókörnyezetében melyek a legelterjedtebb kábítószerek?

– Melyik korosztály fogyasztja ezeket a szereket leginkább?

– Ön szerint területileg felosztható-e a lakókörnyezete szerfogyasztás szempontjából?

– Abban az esetben, ha igen, akkor melyik szer és hol a leggyakoribb?

– Az Ön megítélése szerint mennyire könnyű lakókörnyezetében kábítószerhez jutni?

– Mi a legnagyobb félelme, amely összefüggésbe hozható a szerfogyasztással és miért?

107

Rövid interjút segítő kérdéssor (kérdőív) a szomszédsági lakókörnyezettel, a kortárscsoporttal Demográfiai kérdések – Életkora?

– Neme?

– Születési helye?

– Családi állapota?

– Legmagasabb iskolai végzettsége?

– Ön melyik részén lakik az Avasnak?

– Hogyan jellemezné lakókörnyezetét? (milyen problémák, értékek, lehetőségek találhatók a környéken, kérem, rangsorolja is ezeket) – Ön szerint mennyire jelent problémát a kábítószer-fogyasztás ma az Avason, és miben nyilvánul meg?

– Ön szerint kik a leginkább veszélyeztetettebbek a szerfogyasztást illetően és miért?

– Ön szerint mennyire érintettek a problémával kapcsolatban a közintézmények, mint például az iskolák? Abban az esetben, ha tud konkrét esetet, kérem, mesélje el.

– Ön milyen kábítószerek terjedéséről hallott az Avason?

– Ön szerint mennyire látható a probléma az itt élő lakosok számára?

– Ön szerint az Avas melyik részei a legfertőzöttebbek szerfogyasztás szempontjából?

– Ön szerint milyen korcsoportok és hol fogyasztanak kábítószert legjellemzőbben az Avason?

– Tud-e konkrét helyet, vagy esetet, mely az Avashoz köthető a témában?

– Mit tapasztal Ön a lakókörnyezetében?

– Esetleg közvetlen környezetében, családjában van-e szerhasználó személy, abban az esetben, ha igen, akkor hány éves és mit, vagy miket használ és milyen rendszerességgel?

– Ön szerint mit kellene, vagy mit lehetne tenni a kábítószer-fogyasztás arányának növekedése ellen?

108

Programok, szolgáltatások – Mennyire fontos Ön szerint a prevenció (megelőzés)?

– Milyen szolgáltatásokat ismer Ön a városban, amelyek érinthetik a szerfogyasztókat?

– Milyen intézményeket vagy szervezeteket ismer, akik profilja érinti vagy konkrétan a szerfogyasztókra specializálódott?

– Milyen szolgáltatásokra lenne szükség Ön szerint, ami érintheti a szerfogyasztókat?

– És miért lenne ezekre szükség Ön szerint?

– Mi jó és mi rossz Ön szerint azokban a szolgáltatásokban/intézményekben, melyek érinthetik a szerhasználói kört?

109

Feltáró beszélgetések, mélyinterjúk a szerfogyasztókkal Demográfiai kérdések: – Életkora?

– Neme?

– Születési helye?

– Családi állapota?

– Legmagasabb iskolai végzettsége?

– Rendelkezik-e valamilyen akut (rendszeres, vagy rendszeresen visszatérő) betegséggel?

– Ön szerint van-e olyan egészségi problémája mely összefüggésbe hozható a szerhasználattal?

– Abban az esetben, ha van, akkor mi az és mióta áll fenn?

– Milyen panaszai szoktak jelentkezni ebből a problémából kifolyólag?

– Milyen gyakran jelentkezik ahhoz köthető panasz?

– Ha igen, abban az esetben mióta?

Munka/iskola: – Jelenleg dolgozik, tanul, vagy álláskereső?

– Abban az esetben, ha dolgozik, akkor mi a foglalkozása?

– Ha tanul, akkor mi lesz a végzetsége?

– Jelenleg miből tartja fenn magát? (csak főállás vagy van mellékes is? És ha van, akkor mi az?)

– Egy vagy több munkahelye van?

– Egy vagy több iskolát végez?

– Mennyire játszik szerepet anyagi stabilitásában a családja/párkapcsolata/barátai?

– Mennyire elégedett jelenlegi egzisztenciális helyzetével?

– Jelenlegi élethelyzete mennyire stabil az Ön és közvetlen környezete meglátása szerint?

– Abban az esetben, ha nem érzi kellőképp stabilnak helyzetét, mit gondol, Ön és közvetlen környezete mivel stabilizálhatná azt?

– Mit lát Ön és közvetlen környezete: mennyire stabil a helyzete a munkaerőpiacon?

110

– Hogyan látja a helyzetét 10 év múlva? (munka, család, társadalmi kapcsolatok, szerfogyasztás) – Iskola/munka előtt milyen gyakorisággal fogyaszt kábítószert és mit?

– Iskolában/munkában milyen gyakorisággal fogyaszt kábítószert és mit?

– Iskola után/munka után milyen gyakorisággal fogyaszt kábítószert és mit?

– Milyen saját tapasztalatai vannak az iskolai/munkahelyi szerfogyasztással kapcsolatban? (pozitív vagy negatív élményt él meg közben?)

– Mit gondol, mennyire befolyásolja munkája/tanulmánya a szerfogyasztási szokásait? (mérték, rendszeresség, szertípus) Életmód, életkörülmények: – Milyen anyagi körülmények jellemzik Önt saját meglátása és közvetlen környezete szerint?

– Milyen anyagi körülmények jellemzik családját?

– Mennyi a havi bevétele?

– Van-e tartozása, adósága, kölcsöne akár magánszemély, akár valamilyen intézmény felé?

– Ha van, mi az és mióta áll fent?

– Körülbelül mikorra tudja törleszteni azt?

– Mennyire befolyásolja egzisztenciális biztonságát?

– Milyen kihatással van életére a tartozása?

– Ön szerint mennyire stabil családja anyagi helyzete?

– Hányan élnek egy háztartásban?

– Ebből hányan rendelkeznek anyagi forrással és milyen jellegű az?

– Mennyire befolyásolja a szerfogyasztása az anyagi helyzetét? (körülbelül men�nyit költ kábítószerre és egyéb más élvezeti cikkekre egy héten) – Mennyit költ ételre, italra, használati cikkekre egy hónapban?

– Saját lakásban, albérletben, szülőknél, rokonoknál vagy barátoknál él?

– Lakókörülményeivel mennyire elégedett?

– Mi jellemzi azt?

– Mennyi a havi rezsije?

– Összesen mennyi a havi kiadása?

– Okozott-e már gondot a lakóhelyének fenntartása, ha igen, akkor mikor és miért?

111

– Ha okozott gondot, azt hogyan sikerült megoldania és mennyi idő alatt?

– Hogyan jellemezné lakókörnyezetét? (problémák, értékek, lehetőségek a környéken) – Ön szerint van-e valamilyen összefüggés az itt élő szerhasználók és a lakókörnyezet között?

– Miket és kiket tart abszolút pozitív hatásúnak lakókörnyezetében?

– Mesélje el minél részletesebben, mi jellemzi a hétköznapjait? (napi rutin) – Mesélje el minél részletesebben, mi jellemzi a hétvégéit?

Szabadidő-eltöltési szokások: – Melyek a leggyakrabban Ön által használt szerek, milyen módon és rendszerességgel fogyasztja azokat?

– Jár-e szórakozni?

– A szórakozás és szerfogyasztás mennyire gyakran kapcsolódik életében?

– Mi jellemzi a szórakozási szokásait?

– Van-e hobbija?

– Milyen hobbijai vannak?

– Milyen gyakran űzi kedvenc hobbiját?

– Mennyire jellemző, hogy szerhatás alatt a hobbijával foglalkozik?

– Milyen gyakran hallgat zenét?

– Milyen zenéket szeret? (jellemzők, előadók megnevezése, esetleg stílusok) – Mennyire jellemző, hogy zenét hallgat szerhatás alatt?

– Milyen zenéket hallgat szerhatás alatt? (jellemzők, előadók megnevezése, esetleg stílusok) Jelentős személyek, kapcsolatok: – Kik az Ön számára legfontosabb személyek?

– Kihez vagy kikhez fordul, ha olyan gondja van, amit egyedül nem tud megoldani?

– Voltak-e konfliktusai családjával, vagy családjában, melyek erősen hatottak Önre? (komolyabb konfliktusok) – Kivel él?

– Milyennek tartja családi kapcsolatait?

– Milyennek és hogyan jellemezné családi életét és kapcsolatait?

112

– Tud-e családja/párkapcsolata, esetleg tudnak-e barátai/munkatársai a szerhasználatáról?

– Abban az esetben, ha igen, akkor kik azok a személyek és hogyan állnak ehhez?

– Hogyan derült fény kábítószer-fogyasztására a családjában/szűkebb környezetében?

– Mennyire beszél szerfogyasztási szokásairól a családjában és környezetében?

– Kik azok a személyek, akikkel a tágabb környezetében megosztja a szerhasználatból eredő pozitív és negatív élményeit?

Baráti és szociális kapcsolatok: – Mennyire határozza meg kapcsolatai minőségét, hogy a kapcsolat alanya szerfogyasztó vagy sem?

– Mennyi lazább szociális kapcsolata van? (haverok, spanok) – E személyek közül hány a szerfogyasztó, milyen kábítószereket használnak jellemzően és milyen gyakorisággal?

– Mennyi erősebb szociális kapcsolata van? (igazi barátok) – Ezen személyek közül hány a szerfogyasztó, milyen kábítószereket használnak jellemzően és milyen gyakorisággal?

– Milyennek írná le magát tisztán és szer hatása alatt?

– Mennyire szeret ismerkedni, új kapcsolatokat teremteni tisztán és szer hatása közben?

– Mennyire tartod magad segítőkésznek tisztán és szer hatása közben?

– Vannak-e erősen érdek alapú kapcsolatai?

– Abban az esetben, ha igen, milyen érdek mentén jönnek létre ezek a kapcsolatok?

– Mi jellemzi ezeket a kapcsolatokat?

– Mennyire szorosak ezek a kapcsolatok, esetleg mennyire függ ezektől a kapcsolatoktól?

– Ezek a kapcsolatok milyen formában és mértékben hozhatók összefüggésbe a szerfogyasztásával?

113

Siker, boldogság: – Mit jelent Ön szerint a siker?

– Érezte már magát sikeresnek?

– Ha igen, akkor miért és mikor, valamint kapcsolatban állt-e ez a szerfogyasztással valamilyen formában?

– Ha nem, akkor miért tartja magát sikertelennek és ez kapcsolatban áll-e valamilyen formában a szerfogyasztással?

– Van-e olyan terület az életében, ahol sikeresnek érzi magát?

– Ha igen, akkor mi az, vagy mik azok a területek?

– Mi volt Ön szerint a legutolsó nagy siker az életében?

– Mit gondol, hogyan lehetne sikeresebb az életében?

– A szerfogyasztás miatt vagy közben élt-e már meg sikerélményt?

– Ha igen, mi volt az?

– Mit jelent az Ön számára a boldogság?

– Milyen gyakran érzi magát boldognak?

– Mikor érezte magát utoljára igazán boldognak, és mihez volt köthető ez az érzés?

– Hosszú távon mi tudná boldoggá tenni Önt?

– A szerfogyasztás boldoggá teszi Önt?

– Ha igen, akkor miért?

– Ha nem, akkor miért?

– Milyen gyakran érzi magát boldogtalannak és általában mikor?

– Jellemzően mi teszi Önt boldogtalanná?

Kihívás: – Ön szerint mit jelent a kihívás?

– Szereti a kihívásokat?

– Ha igen, miért?

– Ha nem, miért?

– Milyen nagy kihívások voltak eddig jelen az életében és mik azok a dolgok, melyek most jelentenek Önnek kihívást?

Problémák: – Mit jelent az Ön számára a probléma szó?

– Milyen nagy problémák voltak és vannak jelen az életében, és mihez köthetők?

114

– Állítson sorrendet a problémák között. Mely probléma a legelhanyagolhatóbb és mely probléma határozza meg leginkább mindennapjait?

– Ön szerint a szerfogyasztásából erednek problémák életében bármilyen szinten is?

– Ha igen, akkor milyen jellegűek ezek a problémák, és mennyire befolyásolják a mindennapi életét?

– Származott-e már problémája kifejezetten a szerfogyasztásból kifolyólag?

– Ön szerint a környéken élők számára mik a legfőbb problémák a lakókörnyezetben?

Szerfogyasztási szokások: – Milyen kábítószereket ismer Ön a lakókörnyezetében?

– Melyek a legelterjedtebbek?

– Mennyire ismeri az új kábítószereket és azok hatásait, valamint mennyire jellemző Ön szerint ezek terjedése a lakókörnyezetében?

– Próbált-e már ki valamilyen új szert?

– Ha igen, mit és milyen hatást tapasztalt?

– Pozitív vagy negatív élményként élte meg az adott szer által kifejtett hatást?

– Milyen szert ismer, amit nem próbálna ki, mert veszélyesnek, túl intenzívnek vagy károsnak ítél meg?

– Milyen kábítószereket használ, milyen rendszerességgel és milyen dózisban?

– Melyek a leggyakrabban Ön által használt szerek, milyen módon és rendszerességgel fogyasztja azokat?

– Inkább egyedül vagy inkább társaságban szokott kábítószert fogyasztani?

– Inkább zárt helyen vagy inkább közterületen szokott kábítószert használni?

– Ha társaságban kábítószerezik, általában megszokott társasággal teszi azt?

– Ha az adott társasággal fogyaszt, akkor mi vagy mik azok a szerek, melyeket legtöbbször fogyasztanak?

– Mennyire gyakori, hogy Ön által alig vagy egyáltalán nem ismert emberekkel fogyaszt kábítószert?

– Mikor történt ilyen utoljára?

– A családjában van-e olyan, aki szerfogyasztó?

– Ha igen, akkor milyen szert fogyaszt és milyen gyakorisággal? (cigi, alkohol, kávé, kábítószer)

115

– Problémát jelent-e Önnek a szerfogyasztása akármilyen formában is?

– Ha igen, akkor miért?

– Ha nem, akkor miért nem?

– Mennyire ismeri az Ön környezetében előforduló kábítószerek hatását, összetevőit, valamint a szervezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatásukat?

– Mennyire van tisztában azzal, hogy milyen problémákat okozhatnak ezek a szerek a fogyasztó életében? (szociális és egészségügyi értelemben) – Mi az elképzelése, mik lehetnek ezek a problémák és hogyan következhetnek be a szerfogyasztó életében?

– Az Ön által felsorolt problémák közül melyek jelentkezhetnek az életében, melyek veszélyeztethetik az életét és miért?

– Milyen kábítószert használt először és hol?

– Első alkalommal miért próbált ki kábítószert?

– Mi volt az a szer?

– Pozitív vagy negatív élményt adott először?

– Ha negatívat, akkor mi vitte rá, hogy mégis használja?

– Hogyan alakult ki jelenlegi szerfogyasztási szokása?

– Mik voltak azok a szerek, melyeket eddig kipróbált, és ezek körül melyeket használta huzamosabb ideig az életében, és melyek azok a szerek, amiket a mai napig fogyaszt?

– Ön miért használ kábítószereket?

– Mennyire gyakran vannak tiszta időszakai és ezek mennyire hosszú időszakok?

– Mennyi volt a leghosszabb idő, amit szerhasználat nélkül töltött?

– Ön szerint akkor miért nem fogyasztott kábítószert?

– Mennyire ítéli el Ön szerint a társadalom a szerfogyasztást, valamint a szerfogyasztókat?

– Önt érte-e már atrocitás a szerhasználat miatt?

– Ha igen, akkor mi történt?

– Volt-e már dolga a hatósággal szerfogyasztásból, birtoklásból kifolyólag?

– Ha igen, az mikor és hogy történt?

– Lakókörnyezetében Ön szerint, melyek a legelterjedtebb kábítószerek?

– Milyen korosztály fogyasztja ezeket a szereket leginkább?

– Ön szerint területileg felosztható-e a lakókörnyezete a szerfogyasztás szempontjából?

116

– Abban az esetben, ha igen, akkor melyik szer és hol a leggyakoribb?

– Az Ön megítélése szerint mennyire könnyű lakókörnyezetében kábítószerhez jutni?

– Mi a legnagyobb félelme, amely összefüggésbe hozható a szerfogyasztással és miért? Életvitel-változás: – Változtatna-e jelenlegi életvitelén?

– Ha igen, akkor miért és miben?

– Ha nem, akkor miért?

– Az Ön megítélése szerint életvitelére milyen hatással volt a szerfogyasztás?

– Volt-e olyan konkrét eset, amikor az életvitelében a szerfogyasztás drasztikus változást okozott?

– Mikor és mi volt életvitelében a legnagyobb változás, és mihez volt köthető?

– Voltak/vannak-e Ön szerint összefüggések a szerfogyasztási szokásainak alakulása és az életvitelében bekövetkezett jelentős változások között?

– Ha voltak/vannak, akkor milyen jellegű összefüggések?

– Ha nem voltak/vannak ilyen összefüggések, akkor mihez vagy mikhez kötné szerfogyasztásának alakulását?

– Mi lenne az az ok, vagy esemény Ön szerint, amely hatására felhagyna szerfogyasztásával?

Programok, szolgáltatások – Milyen szolgáltatásokat ismer Ön a városban, amelyek érinthetik a szerfogyasztókat?

– Milyen intézményeket, vagy szervezeteket ismer, akik profilja érinti vagy konkrétan a szerfogyasztókra specializálódott?

– Milyen szolgáltatásokra lenne szükség Ön szerint, ami érintheti a szerfogyasztókat?

– És miért lenne ezekre szükség Ön szerint?

– Mi a jó és mi a rossz Ön szerint azokban a szolgáltatásokban/intézményekben, melyek érinthetik a szerhasználói kört?

117

Szabadidő-eltöltési lehetőségek: – Az Ön megítélése szerint mennyire van szabadideje?

– Mi mennyi időt vesz el szabadidejéből?

– Mennyire használja ki Ön a szabadidejét?

– Hol és mivel szereti Ön legjobban eltölteni a szabadidejét?

– Kivel vagy kikkel szereti legjobban eltölteni a szabadidejét?

– Lakókörnyezetében Ön milyen szabadidő eltöltésére alkalmas helyeket és lehetőségeket ismer?

– És melyek azok a helyek, amelyek közkedveltek?

– Milyen aktív szabadidős programokat ismer lakókörnyezetében?

– Ön szerint mikre lenne esetleg szükség ahhoz, hogy az itt élők jobban/tartalmasabban tudják eltölteni a szabadidejüket?

– Mit látogatna esetleg Ön is?

– Ön szerint szabadidejének ütemezése, kihasználása és mennyisége mennyire áll összefüggésben a szerfogyasztási szokásaival?

– És milyen formában nyilvánul ez meg Ön szerint szabadidejének beosztásában?

118

Térkép – AVAS lakótelep, azon belül is a II. ütem területi beazonosítása

119