2012/7. INGYENES / FREE
KÜLÖNSZÁM ingyenes
Bemutatkoznak az ország legjobb bárzongoristái
Villáminterjú a zsűri tagjaival Interjú Király L. Norbival, a versenysorozat műsorvezetőjével A New York Kávéház új kulturális programjai
York Kávéház Kávéház „a „ avilág világ legszebb kávéháza”, irodalmi A New York életünk örökös helyszíne, a városba városbalátogató látogatóturisták turistákésésa a életünk örökös művészetkedvelők találkozóhelye. találkozóhelye. Belépő hamisítatlanpolgári polgáriatmoszféra, atmoszféra, Belépő vendégeinket vendégeinket hamisítatlan a a boldog TérjenbebeÖn Ön is egy boldogbékeidők békeidők hangulata hangulata fogadja. Térjen is egy kávéra, vagy kóstolja meg konyhafőnökünk, Wolf András kávéra, vagy kóstolja meg konyhafőnökünk, Wolf András specialitásait! specialitásait!
New NewYork YorkKávéház Kávéház 1073 Budapest, Erzsébet 1073 Budapest, Erzsébet krt. krt. 9-11 9–11. Tel: Tel: 06 06 (1) (1)8866-167 8866-167 newyorkcafe@budapest.boscolo.com newyorkcafe@budapest.boscolo.com www.newyorkcafe.hu www.newyorkcafe.hu www.facebook.com/NewYorkCafeBudapest www.facebook.com/NewYorkCafeBudapest
Beköszöntő Kedves Olvasó! éhháza kösz önti Ön A világ legszebb kávéháza köszönti Önt! éházzról mindenkinek k A New York Kávéházról a pezsgő kulturális-irodalmi dig eelsőként lső élet, ezen belül pedig a „nyugatosok” jutnak eszébe. Szép és k vol lt, am termékeny időszak volt, amelyet hosszú és kényszerű szünet követett. Örömmel tudatjuk, hogy a kultúra visszatért kávéházunk falai közé! Ennek a változásnak pedig Ön is részese lehet!
Tóth Csaba
mmal kívánjuk színesebbé tenni nni a Világ Legszebb Többféle programmal Kávéházában töltött perce perceket. Palettánkon zenei, irodalmi és színészettel kapcsolatoss műs műsorok is helyet kaptak. ny m uta Elsőként a New York Café Bárzongorista Verseny mutatkozott be, n sz zám molhatunk bbe amely hat fordulóval jelentkezett – és büszkén számolhatunk és övezte. öveezte. Az első arról, hogy kezdeményezésünket óriási érdeklődés lönterméébenn, a Vörös és elődöntőt a New York Café két gyönyörű különtermében, ásodik ffordulón orddulón a tel a Fehér Szalonban rendeztük meg, de már a m második teljes gül öt tszááz érdeklődő kávéház megtelt érdeklődőkkel. A döntőt végül ötszáz rmében. számára tettük élvezhetővé a New York Palace Róma ter termében. A nagy sikerre való tekintettel úgy döntöttünk, hogy a New York Café nneek időpontja Bárzongorista Verseny Gáláját is megrendezzük, eennek r hu ooldalon ldalon lehet 2012. április 25. Jegyeket rendelni a www.jegymester.hu lehet! Fő célunk, hogy a kávéházi élményeket személyessé tegyük, erre a féle kellemes legalkalmasabb helyszín a New York Kávéház, ahol többféle bad órája. időtöltés közül választhat az, akinek van havonta egy-két szabad Az Irodalmi Páholy című eseménysorozatunkon kétféle programmall is várjuk az érdeklődőket. Az egyik egy író-olvasó találkozó, amelyet az egykori szivarbárban tartunk majd havi rendszerességgel. Nem véletlenül egykori, hiszen a helyiség mostantól a Nyugat Bár nevet viseli. A másik egy könnyed találkozó lesz, amelyen ismert írókkal és barátaikkal ismerkedhetnek meg a könyvek szerelmesei. A színészekről sem feledkezünk meg. Színész Páholy nevű őit rendezvénysorozatunkon a magyar színházkultúra jeles képviselőit interjúsorozat keretében ismerhetik majd meg az érdeklődők. Bízunk abban, hogy hamarosan – programjaink egyikén – vendégünkként köszönthetjük Önt! Kérjük, keressék rendezvényeink időpontjait honlapunkon!
Szabó Csaba
Impresszum Fidelio különszám New York Café – Bárzongorista Verseny Felelős szerkesztő: Józsa Diana Grafikai munka: Protzner György Korrektor: Endreiné Szemők Ildikó Felelős kiadó: Fidelio Média Kft. – Márkus Gábor Szerkesztőség: 1055 Budapest, Szent István krt. 23. Tel.: (1) 476-0320 Fax: (1) 476-0321 E-mail: fidelio@fidelio.hu Nyomdai munkák: Oláh Nyomdaipari Kft.; 1211 Budapest, Központi u. 69–71. Tel.: (1) 278-5000; ügyvezető igazgató: Oláh Péter HU ISSN – 2062-2902 Megjelenik április 10-én 20 000 példányban.
3
4
A zene kortól független – interjú Nyári Károllyal Zongoristaként és előadóként egyaránt tudja, min múlik egy produkció sikere. A Roland és a New York Café közösen meghirdetett Bárzongorista Versenyének zsűrijének elnökeként pedig éleslátásával azt ismeri fel, hogy a tizenhárom induló versenyzőből ki felel meg leginkább e műfaj kívánalmainak. Nyári Károly zongoraművész maga is ismerősen mozog a bárzongoristák világában. 1986-ban kezdődő szólókarrierje során számtalan zenei műfajban állta meg helyét, amit a bárzongorázásban is remekül kamatoztat. Diplomáját ugyan jazz-zongora tanszakon szerezte, de azóta számos világsztár mellett, számtalan stílusban szerzett nemzetközileg átütő sikereket, hiszen Chaka Khan, Gloria Estefan, Mariah Carey, Phil Collins, Michael Jackson, Elton John, Frank Sinatra vagy épp Pavarotti oldalán egyaránt remekelt. Most erről a megmérettetésről mesél ragyogó arccal.
eseteket, amikor óriásplakátokon, nagy nevekkel meghirdetett Sportcsarnok Aréna-beli koncertre mindössze száz ember ment el. Ezekkel a gyerekekkel kapcsolatban pedig magára a műfajra van nagyon nagy igény. Ők nagyon jól képzett, zeneakadémiákat végzett zenészek, akik erre tették fel az életüket. Ez a bulvár számára lehet, hogy nem annyira izgalmas, mert itt nincsenek botrányok, nincsenek hátrányos helyzetűek, itt csak minőségi muzsika van, amivel pedig foglalkozni kell. – Erre a minden alkalomra megteremtett műfaji változatosság is remek alkalmat teremt.
– Nagyon fontos a közönségnek megköszönni azt, hogy hétről hétre veszi a fáradtságot és eljön, hogy meghallgassa ezeket a zongoristákat, akik remek művészek, de nevük a közönség széles körében nem ismert. Mert függetlenül attól, hogy nem ismerik őket, fordulóról fordulóra mégis meg tudják tölteni a New York Kávéházat. Ismerünk olyan
Zongorázni másképp is lehet Szentpéteri Csilla zongoraművész a magyar zenei élet egyik legszínesebb, legkülönlegesebb személyisége, igazi hungaricum, aki koncertjeivel mindig magával ragadja közönségét szerte a világban. Színes és változatos zenei világa igazi kuriózum itthon és Európában. Az elmúlt években számtalan exkluzív és elegáns koncertet adott Bécstől Párizson keresztül Genfig. Néhány évvel ezelőtt, valamikor az ezredforduló táján és talán apropóján, jött egy furcsa pillanat, egy hóbortos ötlet, mely
– A zsűriben mindannyian nagyon odafigyelünk arra, hogy ezek a zeneileg és technikailag jól felkészített zongoristák fordulóról fordulóra hogyan küzdenek meg a stílusbeli gondokkal, ha ezek egyáltalán gondot jelentenek. Látjuk, hogyan esnek ki és hogyan jutnak tovább egyes versenyzők, és aki továbbjut, milyen fejlődési folyamaton megy át. – A világ legszebb kávéháza fordulóról fordulóra csakugyan megtelt, ezt a versenyzők játéka biztosította. A nézők figyelmének ébren tartásában azonban önnek volt jelentős szerepe a zenei lista összeállításával. – Épp ez a lényege. A dalokat olyan tematika szerint állítottuk össze, ami egy bárzongorista életében mindenképp fontos tényező. Fontos, hogy filmzenét, musicalt, popzenét tudjon játszani, mert lehet, hogy valaki nagyon jó jazz- vagy klasszikus zenei alapokkal rendelkezik, de ennek az egész bárzongoristázásnak épp az a lényege, hogy a „csacska” melódiákkal is boldogulni tudjon. Az olyan dalokkal, amik nem vehetik fel a versenyt egy zongoraversennyel, operával vagy akár egy teljes operettel, mégis le tudják kötni a figyelmet akár egy egész estére. Az interjút Csomós Éva készítette, teljes terjedelmében a www.fluidum.hu oldalon olvasható.
mindent megváltoztatott. Hatéves kora óta szorgalmasan tanult, gyakorolt, koncertezett rendszeresen és engedelmesen játszotta azt, ami a kottába le volt írva. Számos díj, elismerés bizonyítja szakmai tudását, rangos helyszíneken, kiváló zenésztársakkal állhatott színpadra és ért el komoly sikereket először a klasszikus zene birodalmában. És mégis – Szentpéteri Csilla gondolt egy merészet és megváltoztatta az addig kőbe vésett szabályokat. Eljátszott a gondolattal, ha ma élne Mozart, Beethoven, Brahms, Liszt, Vivaldi, mit kezdene a 20. század technikai csodáival, hangszereivel, stílusirányzataival. Így az előadóból előbújt az alkotó, aki társszerzőként kezeli az eredeti klasszikus művet, hol hozzátesz, hol elvesz belőle, megérzéseit, saját hangulatait követve változtatja meg azokat. Azóta nála a klasszikus zene nem komolyzene többé, inkább játékos kísérlet, átdolgozásra, továbbgondolásra váró kiindulópont. Átlépve a formai kereteket, a hangszerelés, a hangnem, a tempó és a hagyomány kötöttségeit, immár szabadon szövi zenéjét, kalandozva múlt és jelen között. Létrehozta saját Zongorabolygóját, mely bemutatja, hogy zongorázni másképp is lehet, nincs komoly- vagy könnyűzene, csakis örömzene. Forrás: www.szentpetericsilla.hu
5
Az ember kevés ahhoz, hogy felfogja – interjú Király L. Norbival A kaposvári Király L. Norbi 2010-ben, az X-Faktor című tehetségkutató verseny legmegosztóbb tagjaként tűnt fel, és bár akkor a harmadik helyen végzett, ma ő tűnik a megmérettetés valódi valódi győztesének, hiszen sokoldalúságával, igazi showman alkatával az éneklésen túl számos egyéb területen is helytáll. Most mint a világ legszebb kávéházában rendezett Bárzongorista Verseny házigazdájával beszélgettünk. – Ismerünk zenészként, de műsorvezetőként is több alkalommal láttunk már. Ez a szerepkör most a műfaj szempontjából mégis kicsit meglepő. Mennyire áll hozzád közel a bárzongorázás? Egyáltalán jut időd a zenét figyelni vagy teljes mértékben a saját feladatodra koncentrálsz? – Régen én is zongoráztam, tíz hónapig jártam zongoratanárhoz, ami idő alatt háromévnyi anyagot nyaltam be. Még az érettségire sem készültem a zongorázás miatt, annyira szerettem. Az egyedüli gond az volt, hogy a sok gyakorlástól ínhüvelygyulladásom alakult ki, ami miatt nagy sajnálatomra abba kellett hagynom. Aztán eléggé eltávolodtam a zongorától, de mindig nagyon szerettem. Ha csak feleannyira tudnék zongorázni, mint az itteni versenyzők, már összetenném
A műfajon is sokat segítünk – interjú Rakonczai Viktorral
– Amikor felkapod a fejed egyegy dallamra, mit figyelsz benne leginkább? – Felfigyelek a technikai kunsztokra, de a zsűri is szokta mondani, hogy egy előadó akkor jó, ha van kisugárzása. Itt is vannak olyan emberek, akik úgy ülnek le a zongorához, hogy én is azt mondom, „Na ezt most megnézem, mert ebből biztos lesz valami!” Ilyenkor az is megtörténhet, hogy az sem érdekel, milyen technikával zongorázik, még hibázhat is, mert annyira leköt, hogy csak nézem, mert elvisz magával az előadó hangulata. Az interjút Csomós Éva készítette, teljes terjedelmében a www.fluidum.hu oldalon olvasható.
Mivel itt nagyon jó zongoristák vannak, a kevésbé szeretett feladatokat is rendesen megoldják, de azért az érződik, hogy az ilyen darabok nincsenek úgy kidolgozva, mint amelyek egyegy zongoristához közel állnak.
Igen előnyös, ha egy produkció sikerének titkát valaki kívülről és belülről egyaránt ismeri. Rakonczai Viktor előadóként maga is tudja, min múlik egy fellépés sikere, zeneszerzőként és producerként pedig annak a titkát ismeri, mitől lesz egy dal igazán átütő erejű. A Bárzongorista Verseny zsűrijében már hónapok óta segíti tanácsaival a New York Café leendő bárzongoristájának jelöltjeit.
– Pedig épp arra kellene a felkészülés során nagyobb figyelmet fordítani.
A zongoristának készülő Rakonczai Viktor manapság zeneszerzőként él a sikerre vágyó énekesek tudatában, hisz úgy tartják róla, csak sikerdalokat ír. A 2005-ben EMeRTon-díjjal, egy évvel korábban pedig Artisjus-díjjal kitüntetett művész hatalmas alázattal szerzi dalait, hisz óriási elkötelezettséget érez a zene minden területe iránt. Tóth Gabi, Zséda, Kökény Attila, Lola és Kocsis Tibi egyaránt hálával tartozik neki, a Szerelem, miért múlsz? című dalát pedig egész Európa énekli meghatott lúdbőrzéssel, Wolf Kati karizmatikus előadása hatására.
– Játékában tehát sokrétűnek kell lennie, de fellépésében milyen a jó bárzongorista?
– Mivel ön ismert műfaji sokoldalúságáról, amit a versenyzőknek itt is minden fordulóban bizonyítaniuk kell, hogy látja, milyen eredménnyel tudnak ezeknek az elvárásoknak megfelelni? – Mindenki azt a stílust játssza legjobban, amelyikhez a leginkább ért, de az is gyakran előfordul, hogy egy bárzongorista olyan kéréssel találkozik, ami nem éppen a szíve csücske, és lehet, hogy azt nem is tudja olyan jól megoldani. Ez a verseny pedig épp arról szól, hogy a kevésbé ismert vagy szeretett műfajt is egyforma felkészültséggel tudja játszani.
6
a két kezem. Úgyhogy annyira nem áll távol ez a világ, csak annyiban, hogy számomra ez így egy kicsit egyveleg hatású. De persze, megpróbálom figyelni a versenyzőket. Arra tudok leginkább figyelni, amit felismerek, mert az üti meg legelőször az ember fülét, de nekem elsősorban a saját mondókámra kell koncentrálnom.
– Nyilván az a műfaj, ami a kisujjban is benne van, azt bármikor sokkal könnyebb prezentálni, mint amivel foglalkozni kell, és utánajárni, hogy mitől lesz stílusos az a dal. Hogyha a zongorista nincs annyira oda azért a műfajért, akkor az nem is lesz annyira kidolgozva. Mivel itt mindenki nagyon jó zenész, egy nagyon jó átlagos szintet azokban a műfajokban is hoznak, amit épp nem kedvelnek annyira.
– Nálam ez örök kérdés, mert alapvetően a bárzongoristáknak olyan atmoszférát kell megteremteniük egy kávézóban, ami nem tolakodó, mellette lehet jól beszélgetni, az ember jó hangulatba kerül, de nem olyan típusú a zongorajátéka, ami odafigyelést igényel. Na most mindig a két irány között hezitálunk, vagyis próbáljuk vegyíteni, mert azért most mégiscsak egy versenyen vagyunk, ahol attraktívnak kell lenni, és annak ellenére, hogy bárzongoristát keresünk, mégis azokat a zongoristákat tudjuk jól értékelni, akik „odafigyelősebb” muzsikát játszanak. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok olyan bárzongoristát szeretnek a világban, akik nem zavarják a közönséget, de itt a versenyen kevésnek értékelnénk, mert itt mi most sok egyébre is kíváncsiak vagyunk. Az interjút Csomós Éva készítette, teljes terjedelmében a www.fluidum.hu oldalon olvasható.
7
A Bárzongorista Verseny története Három év kihagyás után, 2011-ben újra útjára indult a Bárzongorista Verseny. A Roland és a Filmmúzeum 2003-ban hirdette meg először a versenyt, amelyet minden évben egyre nagyobb érdeklődés övezett. A 2007-es gálát már a MÜPA 1300 fős nagytermében rendezték meg. 2011-ben világ legszebb kávéháza, a New York Kávéház adott otthont a rangos eseménysorozatnak, amelyre 2011. november 20-ig több mint harminc bárzongorista jelentkezett. A szakmai zsűri (Szentpéteri Csilla, Nyári Károly, Rakonczai Viktor) a selejtező során tizenhárom versenyzőt tartott alkalmasnak arra, hogy az elődöntőkben bizonyítsák tehetségüket. A versenysorozat moderálására formabontó ötletként Király L. Norbit kértük fel, aki az X-Faktor tehetségkutató show-műsorban tűnt fel. Norbi kiváló választásnak bizonyult, erősítve a kontrasztot, miszerint a bárzongorista műfaj mára megváltozott és lassan visszaépül a mai modern világ ízléskultúrájába. A jelentkezők között több zenészdinasztia is képviseltette magát. Az elődöntőkbe tizenhárom versenyző jutott: Almási Antal, Balogh Tamás,
8
fotó: Deepskeye Systems
Banyák József, Berki Artúr, Csemer István, Csikós József, Darvas Tamás, Gallyas Lakatos Róbert, ifj. Mága Zoltán, Mida Oszkár, ifj. Ökrös Ottó, Pintér Péter és Szűcs Gyula. A különböző fordulók más és más tematika köré épültek. Így hallhattunk darabokat Orosz János kottaörökségéből, estet rendeztünk a Magyar Örökzöldek, az operettslágerek és popmelódiák, a filmslágerek, illetve a magyar popklasszikusok kiváló repertoárjából, az ötödik fordulóban pedig igazi kuriózummal, egy zenei étlappal készültünk, amelyről a közönség választhatott kedvére. A döntőbe Banyák József, Berki Artúr, Darvas Tamás, Mida Oszkár, ifj. Ökrös Ottó és Szűcs Gyula jutott tovább. A verseny játékszabályát úgy alkottuk meg, hogy a közönség szavazatai, illetve a zsűri által felállított rangsor fele-fele arányban számított az értékelésben. Az utolsó három versenyző közül egy főt visszajuttatott a zsűri, majd a másik két versenyző közül internetes szavazás döntötte el, hogy ki jut a következő fordulóba.
fotó: Deepskeye Systems
A zsűri Berki Artúrral
New York Café Bárzongorista Verseny – döntő Berki Artúr lett az év bárzongoristája. A kitűnő zenész nyerte meg a New York Café 1 millió forintos szerződését. A közönségdíjat Darvas Tamás kapta. Berki Artúr tizenkét társával együtt 2011 novemberében vágott neki a megmérettetésnek. öt forduló kőkemény kihívásainak kellett megfelelniük ahhoz, hogy végül hat versenyző a döntőbe kerülhessen. Komolyan vett, ám baráti csatának lehettek szemtanúi a New York Café Bárzongorista Verseny döntőjének vendégei a New York Palota Róma termében március 31-én este. A hat finalista – Banyák József, Berki Artúr, Darvas Tamás, Mida Oszkár, ifj. Ökrös Ottó és Szűcs Gyula – mindent beleadott a játékába, amely nem is csoda, tekintve, hogy öt fordulón már túljutott a világ legszebb
kávéházában és mindegyikük jogosan érezte úgy, hogy őt illeti a New York Café Bárzongorista versenyének fődíja, az 1 millió forintot érő szerződés. Az este első részében minden versenyző előadott egy szabadon választott jazz standard-et, majd kísérte a Nyári lányokat, azaz Editet vagy Alizt, esetleg mindkettőt. A népszerű könnyűzenei slágerekkel hatalmas sikert arattak, nem csak a közönségnél, hanem a zsűrinél is. A feladat lényege az volt, hogy kiderüljön: a zenészek miként tudnak alkalmazkodni és tudják kísérni az énekeseket. A forduló után 3 versenyzőtől kellett búcsút vennünk, így a nem dobogós
helyek ki is derültek: a 6. helyezett Mida Oszkár, az 5. helyezett Szűcs Gyula és a 4. helyezett Banyák József lett. Az est második részében ugyanazt a dalt kellett előadnia a három finalistának. A párbajdal a Casablanca betétdala, az As Time Goes By című szerzemény volt. Ezek alapján dőlt el, hogy Berki Artúr nyerte az 1 millió forintot érő szerződést. Mint ahogy eddig is gyakorlat volt a New York Café Bárzongorista Verseny elődöntőin, nem csak a zsűrinek, a közönségnek is volt lehetősége kinyilvánítani véleményét. A szavazatok alapján Darvas Tamás egy négyszemélyes vacsorát nyert a New York Palota Salon Éttermébe, az ajándékra jogosító elismervényt Wolf András, a Salon Étterem chefje, az esszenciális magyar gasztronómia megálmodója adta át.
9
A döntősök Banyák József Ötéves kora óta a zene bűvöletében él, de a zongorára csak tízéves korában talált rá. A Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskolát még szolfézs és hegedű szakon végezte el, de a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre már jazzzongora szakra vették fel. A bárzongorázást Esze Jenőtől tanulta három éven át, jazz zongora tanárai pedig ifj. Szakcsi Lakatos Béla és Oláh Kálmán voltak. Gyakorlatot Budapest számos kávézójában és éttermében szerzett, de 2006ban egy amerikai luxushajón is játszott. Most az Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium ifjú tanára. Úgy tartja, hogy a zenész lelkiállapota mindenképp befolyásolja a végkifejletet, ugyanaz a hangszer mindenki keze alatt másképp szól.
Berki Artúr Klasszikus zenei pályára készült a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zongora tanszakán, Benkő Zoltán irányítása alatt. Azonban hamar kiderült, hogy szeret kísérletezni és szívesen kalandozik a műfajok között, ezért váltott. Bár kisgyermekkora óta koncertezik, először csak ezen a versenyen izgult, mert itt szólóban kellett megmutatkoznia. Az érzelmek és hangulatok visszaadására törekszik, nagy hangsúlyt fektet a tempóra és a felkészültségre.
Ifj. Ökrös Ottó Versenytársainál többet tudhat a Bárzongorista Versenyről, hiszen 2004-ben édesapja bizonyult e megmérettetés legjobbjának, így most jogosan gondolhatja úgy: az ő ideje érkezett el. A billentyűk elé ülve többnyire nem tudja pontosan, hogyan fog játszani, mert alkotásában az adott pillanat, a hangulat és még számos részösszetevő befolyásolja. Annyi azonban bizonyos, hogy mindig teremt.
10
Darvas Tamás Klasszikus zenei pályája mellé párhuzamosan érkezett a jazz, ami mellett végleg elkötelezte magát. Ebben Binder Károly és dr. Garai Attila voltak segítségére. Játszott éjszakai bárokban, majd szalonzenekarával több külföldi országban. Lassan húsz éve bárzongorista, és úgy gondolja, bizonyos időt a vendéglátó műfajban kell tölteni ahhoz, hogy hozzászokjon a közvetlen közönséghez, és ráérezzen, hogyan kell szórakoztatni őket. Ehhez a versenyhez is így viszonyul: szórakoztatni jött, azért van, hogy közönségének örömet szerezzen.
Mida Oszkár Hétéves kora óta gyúrja a fekete-fehér billentyűket, amit annyira megszeretett, hogy az Országos Zeneművészek Központi Stúdiójának hallgatójaként Csonka Emiltől tanulta el a további rejtelmeket. Magántanítványként Cséki Kálmántól és az ezen a versenyen 2003-ban szintén megforduló Szirmai Zoltántól tanult. A vendéglátóiparban tizennyolc éve dolgozik, így számos nívós helyen játszott már itthon, és luxushelyek zongoristájaként külföldön. Fegyelmezett művész, aki önmaga játékával többnyire nem elégedett.
Szűcs Gyula Zenei körökben igen ismert, mivel egy évtizedes klasszikus zenei múltját némi könnyűzenei kalandozásra váltotta, hogy aztán a jazz mellett tegye le voksát. Mestere Szakcsi Lakatos Béla volt, ő többek közt Balázs Elemér, Torma Rudolf, Egri János, Fekete Kovács Kornél mellett játszott, de Cserháti Zsuzsát is kísérte. Nagyapja a New York Kávéház cimbalmosa volt, aki unokájának inkább zongorista pályát szánt.
11
A New York Kávéház A négyszintes kávéház tagolását a jellegzetes csavart oszlopok rendkívül dekoratívan oldották meg, az újszerű erkélymegoldás, a hatásos karzatlépcső, a csillárok és a mennyezeti freskók, mind-mind csak a luxust növelték. Már az 1894. október 23-án megtartott ünnepélyes megnyitóra is tódult az akkori irodalmi és művészvilág színe-java, mintha csak megérezték volna képviselői: ez a hely lesz évekig, évtizedekig otthonuk, éltető közegük, mindenük. Az anekdota szerint a nyitónapon Molnár Ferenc egy jókedvű újságírócsoport élén a Dunába dobta az étterem kulcsát, hogy az éjjel-nappal nyitva maradhasson. A várakozásokkal ellentétben igen tarka közönség tódult a Kávéházba. Létrejöttek a művészasztalok, és kialakult a Kávéház napszakok szerint váltakozó törzsközönsége.
fotó: Deepskeye Systems
A New York története még a 19. század hetvenes éveiben kezdődik, amikor is egy jó képességű, felsőmagyarországi fiatalember, név szerint Max Aufricht tanítói oklevéllel és egy ezüstforinttal a zsebében megérkezik Budapestre. Szegénységéhez azonban hatalmas ambíció társul, megszerzi a jogi doktorátust és elsajátítja a francia nyelvet. A magyarosított nevű Arányi Miksa hamarosan Párizsban találja magát, ahol megismerkedik a New York Biztosítótársaság igazgatójával. A találkozásból üzlet kerekedik: megbízást kap egy magyarországi hálózat kiépítésére, ami olyan jól sikerül, hogy szükség lesz egy reprezentatív székház építésére is. Az olasz reneszánszra támaszkodó, de alapvetően az eklektikus stíluselemeket hangsúlyozó terveket a kor ünnepelt építésze, Hauszmann Alajos készítette. Az épület legpompásabb része a földszinti Kávéház lett. Enteriőrjeit a historizáló eklektika jegyében tervezték. Csupa márvány, bronz, selyem és bársony volt minden.
12
A New York akaratlanul is irodalmi kávéházzá avanzsált. Ez a hely volt az otthona a Nyugat című folyóiratnak, itt lett törzsasztala a Pesti napló szerkesztőségének, a félelmetes kritikusok a híres „veseasztal” körül tanyáztak, a filmesek a Dohány utcai oldalon, a karzaton helyezkedtek el, de itt tartották a színházi premierek bankettjeit is, és szintén itt volt a képzőművészek „napközije”, a Nyeho. Aki művész volt, itt otthonra lelt. A kávéházi élet megsínylette mind az első, mind a második világháborút, de a kegyelemdöfés akkor érte a New Yorkot, amikor a kávéházi részből az ötvenes években – igaz, csak rövid időre – sportszeráruház lett. A Hungáriára átkeresztelt kávéház 1954-ben poraiból éledt újjá. A New York igazi feltámadása azonban még váratott magára, legalábbis a rendszerváltásig. 2000-ben az olasz Boscolo vásárolta meg az épületet, majd a szálloda mellett 2006-ban kinyitották az eredeti pompájában csillogó Kávéházat. Muránói csillárokat hozattak, helyreállították az aranyozásokat, a freskókat és a márványlapokat. Most egy magyar cég, a Café and Event Kft. üzemelteti a Kávéházat és a Salon Éttermet. Nem titkolt céljuk, hogy visszahozzák a magyar kultúrát ezen ódon falak közé. És ezért mindent meg is tesznek.
Tudják, mi az a „kis irodalmi”? Nem érdemes találgatni: kevés sonka, szalámi és sajt ízlésesen tálalva, lehetőleg hitelbe, vagy olyan olcsón, hogy a „boldog békeidők” örökké pénzszűkében szenvedő írói is megkóstolhassák. Igen, a századelő Budapestjén vagyunk, a New York Kávéházban, amely egyformán vonzott művészeket és arisztokratákat, bohémeket és nyárspolgárokat. A művészasztaloknál olyan irodalmi nagyságok ültek, mint Karinthy, Heltai Jenő, Krúdy, Nagy Lajos, akik a kapucíner mellé tintát és tollat rendeltek. Itt írta Molnár Ferenc a Liliomot. Osvát Ernő a „New York” karzatán szerkesztette a legendás Nyugat folyóiratot. Ide hozta elolvasásra először Móricz Zsigmond a Hét krajcárt, Kosztolányi A szegény kisgyermek panaszait. Tudjuk, hogy a budapesti New York Kávéház nyerte el nemrégiben a világ legszebb kávéháza címet. De nekünk, magyaroknak a New York több, mint kávéház: irodalmi hagyományunk, nemzeti önismeretünk része és büszkesége. Különösen ezért van jelentősége annak, hogy ma, egy év-
századdal később a New York Irodalmi Páholy elindításával egyszerre tiszteleghetünk a nagy elődök, és a mai írónagyságok előtt, és visszahozhatunk valamit abból, amit a „boldog békeidők” hangulatának szokás nevezni. A New York Irodalmi Páholy nyitóestjének íróvendége a ma élő legnagyobb költő, a kétszeres Kossuth-díjas Juhász Ferenc. Vendégei két jóbarátja: Konok Tamás festőművész és Kovács Levente zeneszerző. Hármuk szakmai-emberi kötődése nagyszerű művekben is megnyilvánul, ennek lehet tanúja április 15-én 18 órától az érdeklődő közönség. A régi tradíció jegyében kerül felavatásra Juhász Ferenc művészasztala a költő fényképével, aláírásával, és eredeti kéziratával; korábbi köteteiből és személyes relikviáiból pedig minikiállítás nyílik a kávéházban. A programhoz kapcsolódó érdekesség, hogy az estet megelőzően az Irodalmi Páholy művészeti vezetője és az irodalmipalyazat.hu helyszíni szépíró versenyt hirdetett, korántsem véletlenül „nyugatos” témára. Ennek díjait a zsűri gyors értékelése után Juhász
fotó: Deepskeye Systems
Ferenc személyesen adja át az alkotóknak. A New York Irodalmi Páholy negyedévenként jelentkezik; következő estjének fővendége a Széchenyi-díjas tanár-irodalomtörténész-televíziós személyiség, Ungvári Tamás lesz, aki művészbarátai körében mesél a nyugatos hagyományok továbbéléséről. A New York Irodalmi Páholy kamararendezvényei közül kiemelkedik a Nyugat Bár címen induló zenés irodalmi sorozat, amely a jelen irodalmi életének rangos alakjait és művekkel bizonyított fiatalabb tehetségeit vonultatja fel. Első vendége a televízió irodalmi műsoraiból jól ismert, Kossuth-díjas kiváló költő-műfordító-professzor, Lator László lesz. Az Irodalmi Páholyok szakmai színvonalát Turczi István házigazda személye garantálja. Programjainkról bővebben a www.newyorkcafe.hu oldalon olvashat.
13
fotó: Deepskeye Systems
Manapság, mikor egyre ritkábbak az idő próbáját is kiálló olyan értékek, melyek kapcsolatteremtő ereje generációkon átívelve is hat, nagyszerű élmény, ha az a művészeten keresztül válhat kapoccsá alkotó és befogadó közt olyan közegben, ami maga is ennek megtestesítője. A New York már a kezdeti időszakban is ennek szellemében működött: premierek bankettjeit rendezték itt, színészek, direktorok ülték körbe az Újházi asztalt, Kövessy Albert színidirektor itt hozta létre a nyugdíjas színészeket megsegítő „Kövessy-várat”, és ez volt az a hely, ami az agg színészeknek délelőttönként szabad bejárást biztosított – fogyasztási kötelezettség nélkül. Most a közönség figyeli ugyanott, miben hasonlít a kezdő és a vén komédiás, mitől marad állandó az érték, mitől lesz a minőség mindig korszerű. Úgy sejtjük, az értéket teremtő mozgatóerők nem életkorfüggők, ezért a motivációk azonossága, a tapasztalatok pontos megfogalmazása és átadása jelentheti a korosztályok közti kapcsolatot. Az Európai Unió a 2012-es évet az Aktív Idős Kor és a Generációk Közötti Együttműködés Évének szenteli. Így ez a beszélgetőest-sorozat alkalomról alkalomra nyújt lehetőséget a generációk közti találkozásra, hogy ebben a gyönyörű környezetben, gasztronómiai kalandozás mellett kutassa közös gondolkodással a mögöttes tartalmakat, szellemilelki feltöltődésként. A házigazda, Csomós Éva tapasztalt és empatikus beszélgetőtárs, aki úgy segít a válaszokat megtalálni, hogy a kutatás izgalma éppúgy átjárja a nézőt, mint a beszélgetésben résztvevőt. Programjainkról bővebben a www.newyorkcafe.hu oldalon olvashat.
14
Wolf AndrĂĄs AndrĂĄs aa Salon Salon Étterem Étterem Executive Executive Chef-je, Chefje, az az „EsszenciĂĄlis „EsszenciĂĄlis Magyar Magyar Wolf GasztronĂłmiaâ€? egyik GasztronĂłmiaâ€? egyik megĂĄlmodĂłja: megĂĄlmodĂłja: „AzĂŠtelek ĂŠtelekesszenciĂĄja esszenciĂĄjaazazĂz.Ăz.Salon SalonĂŠttermĂźnkben ĂŠttermĂźnkben aa hagyomĂĄnyos hagyomĂĄnyos magyar magyar „A konyhĂĄt ĂşjĂtjuk ĂşjĂtjuk meg meg oly oly mĂłdon, mĂłdon, hogy hogy az az ĂŠtelek ĂŠtelekĂzĂŠt ĂzĂŠtmegtartva, megtartva, textĂşrĂĄjĂĄt, textĂşrĂĄjĂĄt, konyhĂĄt tĂĄlalĂĄsĂĄt, formĂĄjĂĄt ĂŠs szĂnĂŠt ĂĄtalakĂtva hozzuk lĂŠtre a kreatĂv mĹąvĂŠszi egysĂŠget. WiODOiViW IRUPiMiW pV V]tQpW iWDODNtWYD KR]]XN OpWUH D NUHDWtY PÄŹYpV]L HJ\VpJHW Az esszenciĂĄlis magyar gasztronĂłmia lehetĹ‘sĂŠget nyĂşjt, hogy a tradicionĂĄlis $] HVV]HQFLiOLV PDJ\DU JDV]WURQyPLD OHKHWÄžVpJHW Q\~MW KRJ\ D WUDGLFLRQiOLV magyar ĂŠtelek ismĂŠt a nemzetkĂśzi ĂŠrdeklĹ‘dĂŠs kĂśzĂŠppontjĂĄba kerĂźljenek.â€? PDJ\DU pWHOHN LVPpW D QHP]HWN|]L pUGHNOÄžGpV N|]pSSRQWMiED NHU OMHQHN Âľ GyĹ‘zĹ‘djĂśn meg errĹ‘l szemĂŠlyesen, lĂĄtogasson el hozzĂĄnk! *\Äž]ÄžGM|Q PHJ V]HPpO\HVHQ OiWRJDVVRQ HO KR]]iQN
Wolf AndrĂĄs Executive Chef
Salon Étterem Boscolo Budapest Hotel,Salon 1073Étterem Budapest, ErzsÊbet kÜrút 9–11. Boscolo Budapest Hotel, 1073 salon@budapest.boscolo.com Budapest, ErzsÊbet kÜrút 9-11. Tel: +36 1 886 6167, E-mail:
Tel: +36 1 886 6167, E-mail: salon@budapest.boscolo.com
15
16