14
Enni kéne Nagy Éva élelmiszervegyész rovata
Az elmúlt héten a nyári zöldség- és gyümölcsfogyasztás fontosságával foglalkoztunk. Öt évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott klinikai vizsgálat eredményei kimutatták, hogy minél nagyobb a flavonoid bevitel, annál kisebb a tüdőrák kialakulásának veszélye. Ez a jótékony hatás elsősorban a quercetin nevű (főként a salátában, olajbogyóban, hagymában, petrezselyemzöldben található) flavonoidnak köszönhető. A quercetin és apigenin gátolja a festékes anyajegydaganat (melanoma) kifejlődését, annak áttételképző és beszűrődést előidéző tulajdonságát, és általában a daganatok gyors fejlődéséhez szükséges érhálózat kialakulását. A kutatások világszerte folytatódnak, egyik fontos céljuk a ma már több mint ötezer ismert fla-
Méregkerülő Dr. Tóth Erzsébet rovata Elérhetőség: 0905/186 015
Ezen a héten folytassuk vizsgálódásainkat az emberi testben és időzzünk el a hormonrendszer szerveinél. Ezek az állomások a következők lesznek: agyalapi mirigy, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvesék, hasnyálmirigy, ivarmirigyek. Általánosságban jellemző a belső elválasztású mirigyekre, hogy fehérje összetételűek és koleszterin alapú anyagokat termelnek. Termékeiket hormonnak nevezzük. A hormonok alapja koleszterin, melyek a vérárammal a célszervekhez jutnak.
Csallóköz
Tanácsadó
Csökkentsük a kockázatot! vonoid kedvező hatásának minél alaposabb megismerése. Fontos tulajdonsággal rendelkeznek a teljes kiőrlésű gabonafélék is. Bőséges (600-800 g/nap) fogyasztásuk feltehetően csökkenti a gyomor-, vastagbél-, végbéldaganat kockázatát. A teljes értékű kifejezés azt jelenti, hogy teljes őrlésű, azaz korpát, sok élelmi rostot is tartalmazó gabonaféléről van szó, illetve az ebből készült kenyérről, péksüteményről, száraztésztáról, valamint a fehér rizst helyettesítő gabonagyöngyéről. A bennük lévő élelmi rostok bőséges bevitele gátolhatja a vastagbél-, a végbél-, a mell- és hasnyálmirigydaganat kialakulását, míg a bőséges cukorfogyasztás feltehetően növeli a nyelőcsőrák kifejlődésének a veszélyét. Ebből következik, hogy a daganatmegelőző táplálkozásban a teljes értékű gabonaféléknek helye van: barna és magvakat tartalmazó, magokkal megszórt teljes kiőrlésű lisztekből készült kenyerek, péksütemény, tésztafélék, müzli, gabonagyöngyéből készült köretek, főételek – ezek naponta többszöri fogyasztása javasolt. Hogy mennyi teljes értékű gabonafélét fogyasztunk, arról nincs statisz-
tikai adat, de valószínűleg nagyon keveset, ráadásul még mindig nagyon kevesen táplálkoznak így. Emiatt a gabonafélék elégtelen fogyasztásából, az élelmi rostok elégtelen beviteléből és a cukor bőséges beviteléből
ja és a korparéteg tartalmazza, amelyek a fehérlisztté való őrléskor sajnos, melléktermékként távoznak. A teljes kiőrlésű lisztekben viszont jelen vannak, és elfogyasztás után kifejtik egészségvédő és gyógyító hatásukat. Az értékes
A szerző felvétele
származó kockázat veszélye sok ember életében ott lappang. Az ajánlott napi élelmi rostbevitel 30-35 g, amit napi többszöri teljes értékű gabonatermék és zöldség, gyümölcs fogyasztásával érhetünk el. A gabonamagvak és a belőlük készült gabonafélék (cereáliák) fogyasztásával a szervezetbe kerülő keményítő (összetett szénhidrát) és fehérje mennyisége jelentős. A bennük lévő értékes és gyógyító rostanyagokat, ásványi sókat viszont csak a mag felhé-
olajsavak, vitaminok, enzimek és egyéb biológiailag aktív alkotóelemek elsősorban a mag csírakezdeményében vannak jelen, ami a fehérlisztbe szintén nem kerül be, még az őrlés előtt kiverődik a szemekből. Végül hadd hangsúlyozzam még egyszer: a teljes értékű gabonafélék bőséges napi és a hüvelyesek rendszeres (nem naponta történő) fogyasztása, a cukor- és édességfogyasztás jelentős korlátozása csökkenti a civilizációs betegségek kockázatát.
Hormonrendszerünk és betegségei I. A célszervek sejtjein érzékelők vannak, melyekre a hormonok rákapcsolódnak. Ezt a rákapcsolódást úgy képzeljük el, hogy mindegyik hormonnak van egy meghatározott helye, melybe úgy kapcsolódik, mint a zárhoz a kulcs. Az érzékelő a zár, a hormon a kulcs. A későbbiekben látni fogjuk, hogy sajnos sok anyag van, mely a tolvajkulcshoz hasonlóan elfoglalja más kulcs (hormon) helyét, így a sejt teljesen más információt kap. Ez ugyanolyan jelenség, mint amikor tolvajkulccsal hatolnak be a lakásunkba és teljesen más dogokat csinálnak ott, mint mi szoktunk. Ha lehet fokozni az emberi szervezet működésének bonyolultságát, akkor a hormonrendszer működése talán a legbonyolultabb és leginkább alárendelt az érzéseinknek. Az agyalapi mirigy az agyban helyezkedik el. Ha a hormonrendszert egy zenekarnak képzeljük, akkor az agyalapi mirigy a dirigens. Szoros kapcsolatban áll az agy egyik részével, amit hipotalamusznak ne-
vezünk. Ez a szoros kapcsolódás is azt jelzi, hogy az agyból kiinduló jelek a hormonrendszert aktívan befolyásolják. Az agyalapi mirigynek két lebenye van: elülső és hátulsó. Az elülső lebeny hatféle hormont termel. Ide tartozik a növekedési hormon, a pajzsmirigy, továbbá a mellékvese működését befolyásoló hormon, a tüszőserkentő és sárgatestműködést befolyásoló hormon és a tejelválasztást serkentő hormon. A hátulsó lebeny a vízvisszatartást irányító hormon és simaizom összehúzódást irányító hormon termelődésének helye. Ezek a hormonok az egész szervezetünkre nagy hatással vannak, meghatározzák életfunkcióinkat. Gondoljunk csak a növekedési hormonra. Ha túl kevés van belőle, nem növünk meg, ha túl sok akkor pedig óriások lehetünk. A pajzsmirigy a gégénél helyezkedik el. Működését az agyalapi mirigy tireotrop hormonja folyásolja be. Fő hormonja a tiroxin, mely főleg gyerekeknél az agy fejlődésére van nagy hatással, befolyásolja a
csontosodást és növekedést. Ezt a hormonműködést a születés után rögtön figyelik, hogy megakadályozzák a gyerekek súlyos szellemi fogyatékosságát. Ez a hormon hatással van anyagcserénkre. Ha túl sok van belőle, gyors az anyagcsere, az ember bármennyit ehet, nem hízik. Ha túl lassú, akkor kevés kalóriabevitel mellett is hízás lehetséges, vagy minden igyekezetünk ellenére nagyon nehéz tartani súlyunkat. A pajzsmirigy másik hormonja az úgynevezett kalcitonin, amely a vér kalcium anyagcseréjét szabályozza. A mellékpajzsmirigy a pajzsmirigy mögötti kötőszövetben helyezkedik el. Négy darab rizsszem nagyságú szövet biztosítja az úgynevezett parathormon termelését. Ez a hormon a kalcium anyagcseréjét biztosítja. Ha túl kevés hormon termelődik, tetániás görcsök léphetnek fel. Ha túl sok termelődik, következménye csontlágyulás (oszteoporózis) és a belső szervek elmeszesedése lehet. Legközelebb a mellékvesével folytatjuk.