Előszó – Ne adja fel! ...................................................................................................................................11 Miért íródott ez a könyv? – Elmegyünk, hogy visszajöjjünk ................................................................13 Kinek szól ez a könyv? ...............................................................................................................................22 A belsőleg kilúgozottak közé tartozik... ...........................................................................................22 …vagy a kívülről feltüzeltek közé? .....................................................................................................23
I. rész Végállomás: a házasság mindennapjai ...........................................................................................................25 1. fejezet Mindegy, kivel él .........................................................................................................................................26 A legtöbb válás felesleges .....................................................................................................................27 Ön az egyetlen tökéletes társ ...............................................................................................................28 Hazugságok, fűzők és a szerelem egyéb gyilkosai ............................................................................30 A szenvedélyek forrása a keresés ........................................................................................................32 Egy mint mindenki – a Boris Becker-jelenség ..................................................................................35 Miért lesz minden ugyanolyan, ha mindennek másképp kellene lennie?.....................................38 Hogyan változnak a királyfik hála Istennek békává? .......................................................................39 Házaspár, szülőpár, szerelmespár .......................................................................................................40 A válás azt jelenti, hogy szakítunk a régi fájdalmakkal ...................................................................42 Az új kapcsolat – „Vágytam az életre!” ...............................................................................................43 Felfedezni a saját erőnket, felszítani a saját szenvedélyünket..........................................................46 2. fejezet Egyébként is tévedésből házasodunk .......................................................................................................50 Két féllábú járni tanulna ......................................................................................................................50 Az okok elmúlnak, a társ marad .........................................................................................................51 „Szeretlek!” – ez a mondat rólam szól................................................................................................53 A jéghegy-modell..................................................................................................................................53 A belső gyermek tovább él ...................................................................................................................55 A nő szenvedélyre vágyik – a gyermek pedig védelemre ................................................................58 A másik pontosan érti, amit nem mondunk ki.................................................................................60 Amikor megházasodunk, gyógyítani akarunk .................................................................................63 3. fejezet A társunk csak szereplő a saját darabunkban .........................................................................................65 Azért leszünk szerelmesek, hogy ne kelljen szeretnünk ..................................................................66 Annyira gyenge vagy! ...........................................................................................................................68 Kivetítés – a partnerünk pontosan az, amit nem akarunk ..............................................................72 Tükör – a partnerünk pontosan az, amit nem akarunk látni..........................................................73 Árnyék – a partnerünk pontosan az, amit nem tudunk elviselni...................................................74 Végre olyan kíméletlen vagyok, mint a férjem! ................................................................................76 A gonosz anyós a legszorosabb szövetségesünk ...............................................................................77 Amikor a jéghegy felolvad… ...............................................................................................................78 4. fejezet Minél nagyobb a szerelem, annál nagyobb a csalódás...........................................................................80 A romantikus kábulat ...........................................................................................................................81 A kijózanító hatalmi harc ....................................................................................................................83 A magányos farkas és a bogáncs .........................................................................................................87 A jégkorszak ..........................................................................................................................................90 Beteggé teszel! .......................................................................................................................................94 Soha sincs vége – de egyre szebb lesz .................................................................................................96
szeresd_magad_12_ujkiadas2_mod2009.indd 7
2009.07.29. 17:22:50
5. fejezet Csúcsszuper!?… – Nincs kedvem!?… .....................................................................................................99 Lefeküdni, szeretkezni – minden lehetséges ...................................................................................100 Fantáziaképek, tökéletes társak, ideális elképzelések .....................................................................102 A szexualitás nagy zsákutcája............................................................................................................104 Mindent akarunk, és semmit sem érzünk .......................................................................................105 A szex mint fegyver ............................................................................................................................106 6. fejezet Házisárkányokról és anyámasszony katonáiról ....................................................................................109 A megsebzett nőiesség siratóéneke...................................................................................................111 Álmaink hercegei és megmentői.......................................................................................................114 Minden elégedetlen nő mögött egy gyenge férfi áll .......................................................................117 Ha a nők keresik a pénzt, a férfiak vigyáznak a gyerekekre ..........................................................119 A nők vezetik a férfiakat a szív útján ................................................................................................120 7. fejezet Ha ketten összekülönböznek, a harmadik sem tud segíteni......................................................... 124 Az új életelixír: a titkos szerető .............................................................................................. 125 Először az élvezet, aztán a bűntudat....................................................................................... 127 A megcsalt fél távolodik el először ........................................................................................ 128 A szerelmi háromszögben három ember fél a közelségtől ..................................................... 130 A házastárs-hernyótól a szerető-pillangóig ............................................................................ 132 A függőségnél csak a függetlenség rosszabb ......................................................................... 135 8. fejezet Szakítás – a megoldás elnapolása ................................................................................................ 137 Az elválás esélyei ................................................................................................................... 138 Hogyan válhatunk valóban szabaddá? ................................................................................... 140 Béke nélkül nem válhatunk függetlenné ................................................................................ 142 Az elválás megtanít a szeretetre ............................................................................................. 144 II. rész Visszatérés a szeretethez ................................................................................................................... 149 1. fejezet Az igazi szeretet – avagy: Kapcsolat Istennel ............................................................................. 150 Kapcsolat Istennel .................................................................................................................. 152 A győzelem értelmetlensége................................................................................................... 153 Nem kell tennünk semmit ...................................................................................................... 156 Isten nem egy ősz szakállú bácsi ............................................................................................ 160 Meghalunk, hogy újjászülessünk ........................................................................................... 162 2. fejezet Az az igazság, hogy a házasságban vannak hazugságok ............................................................. 166 Inkább meghalunk .................................................................................................................. 167 Hazudni a szeretetért .............................................................................................................. 168 A kezdet előtti vég .................................................................................................................. 169 Ha képesek vagyunk az elengedésre, rátalálunk a gyógyírra ................................................. 171 A katasztrófák értelme ............................................................................................................ 172 Az igazság gyógyít ................................................................................................................. 174
szeresd_magad_12_ujkiadas2_mod2009.indd 8
2009.07.29. 17:22:50
3. fejezet A hétköznapok kalandja............................................................................................................... 176 Engedjen szabad utat az érzéseinek! ...................................................................................... 177 Ne lépjen félre – mondja ki, amit gondol! ............................................................................. 179 Semmi sincs ezen a pillanaton kívül ...................................................................................... 181 Bizalom Istenben .................................................................................................................... 184 4. fejezet Megbocsátás – senkit sem tudunk megváltoztatni ...................................................................... 187 A harag beteggé tesz ............................................................................................................... 188 A megbocsátás felszabadít ..................................................................................................... 190 A szülők olyanok, mint a súlyzó ............................................................................................ 191 Igazi csodák ............................................................................................................................ 193 5. fejezet A szerelem öröme ........................................................................................................................ 195 Minden lehetséges .................................................................................................................. 195 A szeretet áradása ................................................................................................................... 197 A testi szerelem titkának a felfedezése ................................................................................... 198 A női ölből születik meg minden............................................................................................ 200 Beteljesülés az orgazmuson túl .............................................................................................. 202 A szenvedély fantomja ........................................................................................................... 203 Felejtse el a szexet! ................................................................................................................ 204 Valódi testi szerelem csak a szíven át áramolhat.................................................................... 206 A testünk az emlékezetünk ..................................................................................................... 207 Szeressen annyiszor, ahányszor csak teheti! .......................................................................... 209 6. fejezet A szerelem gyermekei ................................................................................................................. 212 Önmagunkkal terhesen ........................................................................................................... 213 A szülés – az elválás kezdete.................................................................................................. 214 Az újszülött felszínre hozza a hiányosságainkat .................................................................... 216 A jó ellentéte a jó szándék ...................................................................................................... 218 A gyermekeinknek arra van leginkább szükségük, ami a legnagyobb fájdalmat okozza nekünk ......219 Nem a papát akarom – szeretetet akarok ................................................................................ 220 A hatalmi harc: gyermekbénulás ............................................................................................ 222 A gyermekek meggyógyítják a szülőket ................................................................................ 223 A gyógyulásunk a valódi hagyatékunk................................................................................... 224 Az abortusz – a gyász ideje .................................................................................................... 226 7. fejezet A szeretet – munka, kitartás, fegyelem és eredmény ................................................................... 230 Instant szupersztárok .............................................................................................................. 231 Dolgozz a házi feladatodon, különben az dolgozik majd rajtad! ........................................... 232 A válság a szeretet szülési fájdalma ....................................................................................... 233 Ha győztes van, akkor valakinek veszítenie is kell ................................................................ 235 Igen, ezt akarom! .................................................................................................................... 236 Utószó – Egyedül is lehet – de kettesben olvasni sokkal jobb .................................................... 239 Köszönet ...................................................................................................................................... 242 Ajánlott irodalom......................................................................................................................... 244
szeresd_magad_12_ujkiadas2_mod2009.indd 9
2009.07.29. 17:22:50
Előszó
Ne adja fel!
T
udom, hogy lehetséges. Tudom, hogy a kapcsolata pontosan olyan kapcsolattá válhat, amilyenre mindig is vágyott. A sors most a kezébe adta ezt a könyvet. Talán ajándékba kapta valakitől, például egy jó szándékú barátjától. Talán csak azért olvassa a könyv bevezető sorait, mert valaki azt mondta: „Figyelj, ha meg akarod menteni a kapcsolatodat, akkor olvass el végre egy ilyen könyvet!” Talán éppen a párja fenyegette ezzel a könyvvel, mint egy sodrófával: „Tegyél már végre valamit a házasságunkért!” Talán egyszerre csak ott volt az orra előtt, a könyvesboltban, a dohányzóasztalon vagy az éjjeliszekrényen, és azt súgta: „Nyiss ki és olvass el!” Talán már hosszú ideje keresi a választ a kérdéseire, vagy új szemléletmódot szeretne kialakítani, amely gyökeresen megváltoztatja szerelmi életét… Egy biztos: ha ezeket a sorokat olvassa, tudatosan vagy tudattalanul arra vágyik, hogy elmélyítse a kapcsolatát, vagy végre egy igazán mély kapcsolatot alakítson ki. Biztos lehet benne, hogy a lelke teljes erővel emellett fog állni, még ha az esze talán valami mást is mond. Még ha esetleg már fel is adta a reményt, hogy mélyebb és boldogabb lehetne a házassága, vagy ismét jól működhetne a kapcsolata; ha Ön és a társa összekülönböztek, ha rendszeresen nézeteltérésük támad, ha a testi szerelem elveszítette a beteljesítő varázsát. Ha már csak vitatkoznak; ha egyszerűen csak minden kiüresedett, a kapcsolat ingatag lábakon áll, és Ön kedves, ám semmitmondó gesztusokkal akarja kímélni a társát és önmagát. Talán már nem tud megbocsátani, és nem tud kiszabadulni a dühe börtönéből. Talán a középen megnyomott fogkrémtubus vagy az asztalt belepő morzsák miatt harcolnak, és ijedten veszik észre, hogy mindkét front állóháborúra rendezkedett be. Talán már több tucat könyvet elolvasott, számos tanfolyamon megfordult, sőt kapcsolat-terápián is részt vett, és mégis úgy érzi, hogy nem talál megoldást problémájára. Mégis lehetséges! Az élet 180 fokos fordulatot vehet, és két ember ismét visszatalálhat egymáshoz – végső soron ekkor találhatnak rá egymásra. Tudom, hogy ez lehetséges, még ha csodának tűnik is. Ha magunk is 12
szeresd_magad_12_ujkiadas2_mod2009.indd 12
2009.07.29. 17:22:50
megéljük, valóban úgy érezzük, mintha csoda történt volna. A döntés ugyanis csakis és kizárólag az Ön kezében van. Pontosan olyan kapcsolatban élhet, amilyenre mindig is vágyott, mégpedig azzal a társsal, akivel most él – mindegy, mennyire távolságtartónak, kellemetlennek vagy ijesztőnek látja is őt ebben a pillanatban. Tudom, hogy ez lehetséges. Azért tudom, mert mindezen magam is keresztülmentem. Persze, gondolhatja most Ön, hiszen én kapcsolat-szakértő vagyok. Sok éve foglalkozom ezzel a témával, rengeteget olvastam róla, kiváló, nagy tudású tanároktól tanulhattam, és nagyon sok emberrel dolgoztam együtt a kapcsolata javításán. Mindez nagyon fontos, de valójában azért tudom, hogy lehetséges, mert még ma is házasok vagyunk a férjemmel, és a szívem legmélyéig hálás vagyok neki. Még az első pillanatban sem tűntünk álompárnak. Volt idő, amikor senki nem adott volna egy lyukas garast sem a házasságunkért. Ma már úgy gondolom, hogy éppen a köztünk lévő látszólagos különbség kényszerített bennünket arra, hogy megkeressük azt az erőt, amely a valóban jó kapcsolatokat működteti. Mostanra meggyőződésemmé vált, hogy az élet vezetett egymáshoz bennünket, és azért állított elénk végtelenül sok akadályt, mert azok áthidalása volt az életfeladatunk, és az, hogy megtanuljunk hinni és meggyógyítsuk magunkat. Ha nem kellett volna szembenéznünk ezzel a kihívással, sohasem fedezzük fel, milyen sok szeretet, türelem, erő és bátorság lakozott mindig is a szívünkben, és sohasem élhettük volna meg, hogy ha két ember összekapaszkodik, a reménytelennek tűnő helyzeteket is megoldják. Akkor nem tudtam volna lépésről lépésre elfogadni, hogy minden rendben van velem. És sohasem írhattam volna meg ezt a könyvet. „Tudom, hogy lehetséges!” Ez a munkám valódi, valóban hiteles ereje. És ugyanez az erő hatja át ezt a könyvet is. Lányom és férjem iránt a legmélyebb hálára kötelezve, Eva-Maria Zurhorst Wuppertal, 2003. június
13
szeresd_magad_12_ujkiadas2_mod2009.indd 13
2009.07.29. 17:22:50
Miért íródott ez a könyv?
Elmegyünk, hogy visszajöjjünk
N
em akartam megírni ezt a könyvet. Azért írtam meg, mert meg kellett írnom. Nem hagyott nyugton, egyszerűen beköltözött a lelkembe, és mindenütt szembetalálkoztam vele. Meg akart jelenni a világban, és nyilvánvalóan rajtam keresztül. Valójában egész életemben a kapcsolatok kutatásával foglalkoztam, ám ez hosszú időn át a legkevésbé sem tudatosult bennem. Nagyon sok célom, tervem és vágyam volt, de sokszor megtörtént, hogy teljes erővel küzdöttem értük, és mégis minden másképp alakult. Az élet nagyon korán megtanított arra, hogy nem ellenőrizhetem, és nem irányíthatom. Az élet egyszerűen kibontakozik, és arra szólít fel, hogy vegyek részt ebben a kibontakozásban. Akaratom ellenére arra is megtanított, hogy minden folyamatos mozgásban van, és szüntelenül – ciklusról ciklusra – változik. Ráébredtem, hogy ez a változás jelenti az élet értelmét. Minden ilyen ciklusban lezárulnak és véget érnek a dolgok, és ez engem is elvezet önmagam újraértelmezéséhez, újjászervezéséhez és újraértékeléséhez – ezáltal pedig visszanyerem az életerőmet. Valamikor megráztak és félelemmel töltöttek el ezek a ciklusok, de időközben megtanultam teljes mértékben bízni abban, hogy mindig jön valami új. Megtanultam ébernek maradni, és fokozatosan ráérezni az életem irányára és értelmére. Megtanultam feladni rögzült szokásaimat és viselkedésmintáimat, amelyek megakadályozták, hogy eljussak oda, ahol lenni szeretnék. Megtanultam bízni abban, hogy az előttem álló, még ismeretlen útszakasz az egész utazás legszebb része lehet. Hogy a következő útelágazásnál ismét vár egy lehetőség, amelyet megragadva megérthetem, hogy mi az, ami valóban fontos, és ami boldoggá teszi az életemet. Sohasem éreztem úgy, hogy vége, mert a bennem élő ismeretlenről, a vélt hiányosságról, a látszólagos akadályról mindig kiderült, hogy valójában útjelző tábla. Mögötte mindig új lehetőség nyílt arra, hogy megtapasztalhassam a beteljesülésnek a korábbiaknál még mélyebb és valóságosabb érzését. Újra és újra arra kényszerültem, hogy kibírjam, amikor egy megszokott tér kiürül – csak hogy 14
szeresd_magad_12_ujkiadas2_mod2009.indd 14
2009.07.29. 17:22:50
helyet adjon az újnak. Ám ez a látszólag új tapasztalat mélységében mégiscsak ugyanazt a tartalmat hordozta. Az életemben végső soron – még ha hosszú időn át nem is voltam tudatában – mindig a kapcsolatok kutatása és önmagam elfogadása álltak a középpontban. Ötéves koromban sokszor éreztem magam magányosnak. Időnként olyan sajátságos félelem lett úrrá rajtam, hogy nem is mertem senkinek beszélni róla. Úgy éreztem, hogy az élet valahogy nem valóságos. Megfigyeltem az embereket, és azt kérdeztem magamtól, hogy vajon ők tudnake mindent, és csak én nem értek semmit. Rettegéssel töltött el a gondolat, hogy a körülöttem élő emberek talán csak színészek, akik kitaláltak egy színdarabot, és talán én vagyok az egyetlen, aki mindezt valóságosnak hiszi. Én vagyok az egyetlen, aki tudja, mi a félelem és az igazi öröm. Az is felötlött bennem, hogy akár fordítva is lehet: talán egyedül én sejtem, hogy valami nem valóságos ebben az életben. Ezért érzem magam gyakran annyira idegennek és magányosnak, miközben úgy hittem, mindenki más bizonyára boldog és elégedett. Amikor elkezdődött az iskola, gyakran erős migrénes rohamaim támadtak, amikor emberek között voltam, és csak az elsötétített szobában tudtam megmaradni. Fiatalkoromban sok ember jelenlétében annyira felgyorsult a légzésem, hogy elájultam. Amint nagykorú lettem, menekülésszerűen elhagytam a kisvárosunkat, és kiléptem a katolikus egyházból, abban a reményben, hogy valahol máshol megtalálom a hitet és az odatartozás érzését. A húszas éveim kezdetén az a nagy szerencse ért, hogy újságíróként Egyiptomba utazhattam. Újdonságként hatott rám az addigi életemhez képest hatalmas földrajzi, kulturális és vallási távolság, és csodálattal töltött el, hogy a vallás az élet minden pillanatában jelen van. Úgy éreztem, Egyiptomban valóban egységet alkot az élet és a hit. Ám ezért nagy árat kellett fizetni: miközben a müezzinek hangja betöltötte Kairó utcáit, fenyegetően sóvár férfiszemekkel és önmagukat feladó nőkkel találkoztam. A húszas éveim végén egészen a Jóreménység-fokig űzött a belső keresés vágya. Azonban még a feketék és fehérek országában sem találtam meg az igazságot. Ehelyett a különböző világok vándorává váltam, és egymást engesztelhetetlenül gyűlölő emberekkel találkoztam, akikben ugyanaz a mély vágy munkált – mindegy, milyen színű a bőrük. Egy idő után nem tudtam képviselni az egyértelmű elméleti apartheid-ellenes álláspontot, és nem éreztem képesnek magam arra, hogy aktualitásokról tudósító újságíróként dolgozzam. Amikor háromperces rádióriportot állítottam össze az országban uralkodó helyzetről, úgy tűnt, erőszakot követek el az 15
szeresd_magad_12_ujkiadas2_mod2009.indd 15
2009.07.29. 17:22:50
igazságon. Kezdetben politikai jellegű kérdésekre kerestem a választ. Szélsőjobboldali, nyilaskeresztet viselő búrokkal és éveken át üldözött, fekete gerillaharcosokkal készítettem riportot, ám az érdeklődésem fokozatosan pszichológiai irányba tolódott. Vak emberekkel Dél-Amerikáról beszélgettem. Ők megtanulták, hogy a hallásuk és a szaglásuk segítségével különböztessék meg a bőrszíneket. Mindez teljesen abszurdnak tűnt a számomra – az volt a célom, hogy a különböző bőrszínű emberek ismét kapcsolatba lépjenek egymással. Hogy hű maradhassak a tapasztalataimhoz, befejeztem dél-afrikai újságírói pályafutásomat, és egy könyvben örökítettem meg rendkívül összetett, időnként zavarba ejtő találkozásaimat a dél-afrikai feketékkel és fehérekkel. Visszatértem Németországba, és azonnal megkezdődött a következő tanulási ciklus az emberek kutatásának területén. A berlini fal leomlott, és én egy nagy, egykor kelet-német, berlini vállalat kommunikációs, majd munkaügyi vezetője lettem. Jó három éven át a kelet-német gazdasági újjászervezés egyik úttörőjének számítottam, míg egy reggel az irodámban idegösszeomlást kaptam. Ezen a napon kellett volna szélesebb nyilvánosság előtt bemutatnom azokat a kommunikációs módszereket, amelyeket a vállalatom számára kifejlesztettem. Ez az idegösszeroppanás valójában egy régen a felszín alatt lopódzó folyamat tetőpontja volt. Napok óta minden porcikám tiltakozott az ellen, hogy megtartsam ezt az előadást. Nagy erőfeszítéssel úgy írtam meg, ahogy egy igazi „menedzser” összeállít egy ilyen prezentációt: táblázatokkal, számokkal, diagramokkal, szaknyelven. Ám régóta nem ez volt a munkám voltaképpeni hajtóereje, az érdeklődésem ismét az emberek felé fordult. Ezúttal nem a fekete és a fehér állt a skála két végpontján. Miután én voltam felelős a vállalat belső kommunikációjáért, a hivatalos teendőim mellett egyfajta tolmács szerepét is betöltöttem kelet és nyugat, vezetők és beosztottak között. Gyakran vezettem menedzsment-továbbképzéseket és személyiségfejlesztő tréningeket, és a cégvezetés gyakran kért fel közvetítésre minden elképzelhető tárgyaláson. Ismét előttem állt a kihívás, hogy a kommunikáció módszereivel hidat építsek az emberek közötti, látszólag áthidalhatatlan szakadékok felett. Hivatalosan a saját területemért, az ott dolgozó kollégákért és a napi üzletmenetért feleltem, de a lelkem mélyén megint csak az a feladat jelentette a teljességet, hogy tovább kutassak, és közelebb vihessem egymáshoz az eltérő szociális hátterű embereket. Ezúttal nagyon hosszú időn át próbálkoztam azzal, hogy megfeleljek az elvárásoknak. A külső szemlélő számára nagyon lendületesen, egyik cigaret16
szeresd_magad_12_ujkiadas2_mod2009.indd 16
2009.07.29. 17:22:50
táról a másikra gyújtva, teleírt határidőnaplóval tizenkét órákat dolgoztam végig, de belsőleg egyre gyakrabban szenvedtem orvosilag nem magyarázható szívritmuszavartól és különböző pánikrohamoktól. Olyan érzés volt, mintha egy szerepet játszanék, amelyben elveszítem önmagamat. Az idegösszeroppanás elegendő erőt adott, hogy ismét csak kilépjek mindenből, és így visszanyerjem a bátorságomat és az önmagam iránti hűségemet. Anélkül, hogy tudtam volna, mi lesz a következő lépés, benyújtottam a felmondásomat, és otthagytam a nagyon is jól fizető állásomat. Emiatt természetesen kénytelen voltam lemondani a sportkocsimról, az elegáns luxuslakásomról, az utazásokról és az ötcsillagos szállodákban eltöltött éjszakákról is. Felújítottam egy lelakott, régi lakást, és meglehetősen visszavonultan éltem. Kisebb munkákból, például szövegkönyvírásból tartottam fenn magam, és fogalmam sem volt, hogy merre kellene továbbhaladnia az életemnek. Kimerültem, kiégtem, és olyan embernek láttam magam, aki az egész világon kereste (és sehol sem hiába) a választ az emberi természetre vonatkozó kérdéseire. Éppen harminckét éves voltam, az idegösszeroppanás pontot tett a meglehetősen szerteágazó karrierem végére. Világcsavargóéveim után remeteként, visszavonultan éltem. Már csak egy dolog érdekelt: hogyan találok rá a boldogságra és a beteljesülésre? És hogyan tudok közben valami értelmes és érdemleges dolgot tenni? Hogyan tudok kapcsolatot teremteni az emberek között? Különleges választ kaptam ezekre a kérdésekre: a spirálom félrecsúszott, teherbe estem. A sors megajándékozott egy gyermekkel, aki elég erősen akarta az életet ahhoz, hogy kikerülje a védekezésemet. Apának pedig egy nyüzsgő fiatalembert kaptam, aki nem is tudta, mi a kétkedés és a keresés, és élettapasztalata, életfelfogása jobban nem is különbözhetett volna az enyémtől. Hat évvel fiatalabb volt, mint én, és az élet különösebb kerülők nélkül elhalmozta mindennel, amire csak vágyott. Vonzó fiatalember volt, szinte mindig jókedvű, szerette élvezni az életet, és az volt a legfőbb célja, hogy növelje egy vállalat forgalmát, illetve ezzel együtt építse a saját karrierjét. Egyszer többre vinni, mint a bátyja – mindössze ennyit várt el az élettől. Amíg meg nem ismerkedett velem, az éjszakai élet és különféle könnyed, sekély viszonyok kötötték le a figyelmét. A baráti körében és a mindennapjaiban én idegennek hatottam, nemcsak azért, mert egészen másképp néztem ki, mint azok a karcsú, törékeny teremtések, akik a gyermekem ismeretlen apjának az addigi barátnői voltak. Ő sem felelt meg semmiféle szempontból az ideális társról alkotott elképzelésemnek. Melegséget 17
szeresd_magad_12_ujkiadas2_mod2009.indd 17
2009.07.29. 17:22:50
éreztem ugyan a közelében, és meg tudott nevettetni, de nem éltük meg villámcsapásszerű élménynek, amikor először egymás szemébe néztünk, és ő sem volt az a kreatív férfi – például tehetséges építész vagy zseniális író –, akiről mindig is álmodoztam. Nem támaszkodhattam széles vállára, nem kereste az élet értelmét, és még nem akarta megtalálni élete egyetlen szerelmét. Én azonban addig a pillanatig folyton a pontosan hozzám illő társat kerestem – eredménytelenül. Állandóan az ideális férfira vágytam, és közben két komolyabb szerelemre, és egy egész sereg rövidebb viszonyra találtam. A szívem sohasem tudott megnyugodni. Bár nagyon szívesen maradtam volna, és teljesen odaadtam volna magam, valami mindig arra késztetett, hogy elmenjek: az egyiknél a félelem, hogy ő fog elhagyni, a másiknál a félelem, hogy túlságosan el fog nyomni. Mindenki, aki csak ismert, egy véleményen volt: alkalmatlan vagyok egy kapcsolatra. A házasságunk története nem volt különleges. Nem az a romantikus történet. Hiszen alig ismertem a férjemet, aki hat évvel fiatalabb volt nálam. Nem voltunk álompár, mindenki láthatta. De szülők voltunk, és hamarosan ezt is láthatta mindenki. Számomra egyértelmű volt, hogy megszülöm ezt a gyermeket. Az ő számára pedig világos volt: „Meg fogjuk oldani!” Mindent magunk mögött hagytunk, elköltöztünk egy másik városba, és összeházasodtunk. Két évvel később: a lányunk már tud járni. A házasságunk maga rideg unalom. Anya főz, apa dolgozik. Alig van valami, ami összekötne bennünket. A férjem egyre később, egyre ritkábban jár haza, és pedig megfulladok a homokozókban és a játszótereken. Egyre gyakrabban veszekszünk. A barátaink egy része már eleve tudta, a másik része mostanra elkerülhetetlennek látta: ezek ketten nem fogják elviselni egymást. Egyetlen vágyunk sem vált valóra, de nem szakítunk. Berendezkedünk. Sok rutinszerű cselekvés, és sok kedves megszokás. Egy közös gyermek. Kezdetben még küzdünk egymással – lelkileg és testileg, egyre erőtlenebbül. Halk és hangos hatalmi harcok. Végül kínozzuk egymást: barátságos hétköznapok és titkos viszonyok, előléptetés, költözés, reménytelenség és újrakezdés. De mégsem szakítunk. Amikor eljutunk erre a pontra, és erőt vesz rajtunk a szomorúság, mindig megjelenik a régóta elveszettnek hitt, meleg érzés: kettőnk mély, belső összetartozása. Nem vad, nem szenvedélyes – lágy, melankolikus érzés, visszaemlékezés arra a szerelemre, amely meglepően gyorsan jött, és ugyanolyan gyorsan el is illant. Ez az érzés ugyan még nem a belső keresésem végcélja, de szinte mágikus vonzerőt gyakorol rám. Mintha egy titkos kód lenne, amelyet 18
szeresd_magad_12_ujkiadas2_mod2009.indd 18
2009.07.29. 17:22:50
meg kell fejtenem. Megpróbáljuk akaratlagosan megkeresni ezt az érzést. Megpróbáljuk felfedezni a rejtekhelyét. Valamiképp sejtem, hogy egy kapcsolatnak nem az a lényege, hogy a tökéletes társ álljon mellettünk. Valami a lelkem mélyén azt mondja: Még ne add fel! Valamiképp kettőnk között is felfedezem ugyanazokat az árkokat, amelyek már egészen más férfiaktól is elválasztottak. Igen, ha elég elkeseredett és elég őszinte vagyok, akkor be kell vallanom önmagamnak: ezt már mind ismerem. Ő legalább annyira nem tehet erről, mint a többiek. Egyszerre csak úgy érzem magam a házasságomban, mint egykor Dél-Afrikában, vagy közvetlenül a keletet és a nyugatot elválasztó fal mellett. Azon a látszólag áthidalhatatlan ponton, ahol mindig is igyekeztem kapcsolatba hozni egymással olyan embereket, akik idegenebbnek nem is érezhették volna a másikat. Egyre gyakrabban találkozunk egymással a sérüléseink határán. Beszélgetni kezdünk, az egykori félelem és elutasítás helyett most lassan, kíváncsisággal kezdjük felfedezni egymás világát. Én kapcsolat-terapeuta leszek, minden könyvet elolvasok erről a témáról, tanfolyamokra járok, és beiratkozom egy terapeuta-képzésre. Egyre gyakrabban merjük nyíltan elmondani a másiknak a valódi véleményünket. Minél határozottabban kijelentjük, hogy milyen messze vagyunk egymástól, annál közelebb kerülünk egymáshoz. Egyre több bátorságunk lesz a barátainkkal is beszélgetni a kevéssé ideálisnak mondható házasságunkról. Kiderül, hogy másoknál sem jobb a helyzet. Megkönnyebbülés. Még közelebb kerülünk egymáshoz és másokhoz. Míg a férjem egyre gyakrabban jön haza, én visszamegyek dolgozni. Időközben megszereztem a terapeuta-végzettséget, és olyan emberekkel dolgozom, akik a hivatásuk területén ugyanúgy zsákutcába kerültek, mint én magam menedzserkoromban. Végre valóban az emberek állnak a tevékenységem középpontjában. Kezdem megérteni, hogy mindent, ami egykor meggyógyított bennünket, másoknak is továbbadhatunk. A valódi hivatásom kutatása, az akkori cikcakkos karrierem – mindennek van értelme. Ezzel párhuzamosan a házasságom is ébredezni kezd – egyszerre talál rám a siker és a boldogság. Ennek az időszaknak a kezdetén hirtelen csodálatos módon összeilleszkednek az életem mozaikdarabkái. Amikor még nem is sejtem, hogy hamarosan átcsap a fejem felett egy kapcsolat-hullám, megismerkedem dr. Chuck Spezzanóval. A házasságom gátjai és problémái vezettek el az egyik előadására. Most ott ülök százötven más ember között, és csak annyit tudok, hogy ismert amerikai kapcsolat-specialista, és sok könyvet írt. Én még egyet sem olvastam. 19
szeresd_magad_12_ujkiadas2_mod2009.indd 19
2009.07.29. 17:22:50
Körülbelül tíz perce tart az előadás, mikor annyira mélyen megérint, annyira meghat, hogy nem tudom visszatartani a könnyeimet. Úgy tűnik, ez a férfi ismeri minden gondolatomat, és tudja, hogy mit keresek. Teljesen magától értetődően fogalmazza meg a kapcsolatok döntő témáit és törvényszerűségeit – olyan elméleteket, amelyeket már régóta formálgatok magamban, ám őszintén szólva sohasem bíztam meg bennük teljes mértékben. Emellett egészen nyilvánvaló, hogy hosszú éveken át kémkedett utánunk a függöny mögül. Minden példája, minden története, minden vicce arra utal, hogy kívül-belül ismer engem és a férjemet. Nagyon megráz, mélyen megindít, de egyidejűleg megkönnyebbülést is jelent. Három napon át újra és újra át kell adnom magam a könnyeknek, és ezeknek a mély, mozgásba hozó érzéseknek. Aztán már tudom, hogy választ kaptam a terápiás munkámmal és az életemmel összefüggő fontos kérdésekre, és ezek a válaszok – függetlenül attól, hogy az életem mely problémájára vonatkoznak – mindig arra mutatnak rá, hogy szeretnem kell önmagamat. A házasságom és a munkám már régen rávezetett erre a nagyon lényeges pontra, de még soha senki nem világította meg ennyire megalapozottan, részletesen és precízen. Már régóta bennem élt minden válasz, de sohasem bíztam meg bennük. Chuck Spezzano jóvoltából végre egy teljesen újfajta felfogás kristályosodott ki bennem. Boldog voltam, és végtelen kutatási vágy töltött el. Ismét megváltozik a munkamódszerem. Ismét megváltozik a férjemhez fűződő kapcsolatom. Fellépünk házasságunk lépcsőjének következő fokára. Még őszintébben hozzuk egymás tudomására, hogy mennyire idegenek voltunk egymás számára. Ezért most mindketten megértést és támogatást kapunk a másiktól azon a területen, amelyen korábban állandóan küzdöttünk egymással. Most, hogy tudatosultak bennünk különbségeink és eltérő vágyaink, egyre kevesebb szóra van szükség, mégis hihetetlen mértékben javul a kommunikációnk. A barátaink nem hisznek a szemüknek: „Éppen ők ketten…” Azonnal érzékelik újonnan nyert erőnket és a kibontakozó szeretetet. Egészen hétköznapi helyzetekben is úgy viselkedünk, mint az újsütetű szerelmesek. Ezzel párhuzamosan a baráti körünkben kitör az a betegség, amelyből nekünk éppen most sikerült felgyógyulnunk. Alig múlhat el nap anélkül, hogy ne hallhatnám valaki történetét a párkapcsolati problémáiról. Úgy tűnik, egyre több nő, férfi és pár jutott zsákutcába. Néha úgy érzem, hogy szinte agyonnyom ez a teher. Tegnap még kellemesen csevegtünk az idő20
szeresd_magad_12_ujkiadas2_mod2009.indd 20
2009.07.29. 17:22:51
járásról, ma pedig szakítás és elkeseredettség a telefon másik végén: „A feleségem éppen ma költözött el. A szeretőjével akar együtt élni.” Máshol még négy kisgyerek is van, megint máshol mindketten szeretőt tartanak. Néha egyszerűen csak kiüresedett a kapcsolat a két ember között, máskor pedig állandó háborúskodás uralkodik. Olyan, mintha járvány tört volna ki, ami egyre több embert fertőz meg. A betegség kezdetben észrevétlen, de elkerülhetetlen lefolyású, míg végül a beteg kapcsolat meghal: a pár szakít. Egyre gyorsabban, egyre gyakrabban, egyre különlegesebb körülmények között érnek véget a kapcsolatok. Jó barátok, szomszédok, kollégák – senki sem akar szakítani, de mindenki belefáradt már, és kényszerítve érzi magát ennek az utolsó lépésnek a megtételére. A munkám során ez a téma kezdetben csak kerülőúton jelenik meg, és csak fokozatosan helyeződik át ide a tényleges súlypont. A férfiak mindenekelőtt azért jönnek el hozzám, mert szeretnének sikeresek lenni, és több örömet, értelmet találni a munkájukban. Legtöbbször azonban elég egy vagy két célmeghatározó beszélgetés, és egyszerre minden a kollégákhoz, munkatársakhoz, vezetőkhöz fűződő kapcsolatok körül forog, illetve – a beszélgetőtársam meglepetésére – az élet- vagy házastárshoz fűződő kapcsolat körül is. Ezen a pontok sok embernek elakad a lélegzete, csődöt mond az önkontrollja, és könny futja el a szemét, mert az orkán valódi középpontja éppen otthon, a hitvesi ágy közepén vonul végig. Az érzéseknek ez a régóta feltartóztatott hulláma legtöbbször a felszínre hoz egy mélyebb felismerést is: a férfiak, akik ugyan felkapaszkodtak már a ranglétra legtetejére, kénytelenek bevallani maguknak, hogy mennyire automatizálódott, mennyire elgépiesedett az egész tevékenységük, és mennyire eltávolodtak a képességeiktől és a valódi igényeiktől. És közben milyen messzire kerültek a társuktól és a családjuktól. És mennyire vágynak arra, hogy ismét megtalálják a valódi célt, mind a munkájukban, mind a magánéletükben. Eddig lényegében kizárólag a szakmában elért vagy elérni vágyott sikerek álltak a figyelmük középpontjában, ám ez lassan veszít a súlyából, amikor végre a beszélgetés középpontjába kerülhetnek a magánélet és a párkapcsolat nehézségei, amelyek felemésztik az ember erejét. Egyszerre csak felmerül a vágy, hogy megint beszélgetni kezdjenek a párjukkal, vagy épp el is hozzák magukkal az egyik terápiás ülésre. Végül a munkám során egyre gyakrabban találkozom olyan kapcsolat-problémákkal, amelyeket nemrégen saját magam is végigéltem. Egyre több pár fordul hozzám olyan reményvesztetten és elkeseredetten, amilyen egykor én is voltam. Alig valaki akar szakítani, és alig valaki érti, hogyan 21
szeresd_magad_12_ujkiadas2_mod2009.indd 21
2009.07.29. 17:22:51
furakodhatott be ez a vírus a kapcsolatba. A legtöbben egyszerűen beletörődtek, bűntudattal küzdenek, és féltik a gyerekeket. Anélkül, hogy tudatosan ezt az utat választottam volna, vagy különösebb hírverést csaptam volna, fokozatosan kapcsolat-szakértővé váltam. Olyan lettem, mint a folyómeder, amelyet a víz egyre inkább kiszélesít. A házasságom volt a forrás, a könyvek és a továbbképzések az első tavaszi olvadások, Chuck Spezzano pedig az árvíz. A pácienseim látnak el állandóan vízzel, és ők a tanítómestereim is. Minden egyes kérdésükkel egyre világosabban kirajzolódott előttem egy térkép, amely eligazít a kapcsolat dzsungelében. Minden egyes kérdésüknél felismertem, hogy mindaz, amit megéltem és megtapasztaltam a házasságomban, bizonyos törvényszerűségek szerint összefügg egymással, illetve hogy a magánéleti és szakmai kapcsolatok – igen, még az emberfajták közötti konfliktusok is – ugyancsak e törvényszerűségek szerint alakulnak. Minden kapcsolatnak az a célja, hogy teljes mélységében megértsük és teljes valónkkal átéljük. A kapcsolatokban felmerülő problémák voltaképpen felszólítást jelentenek az érintetteknek arra, hogy saját maguknak kell meggyógyulniuk. Hiszen a szakítás nem megoldás, hanem mindössze a gyógyulás elhalasztása. Ezzel a könyvvel az a célom, hogy a folyó továbbfolyhasson. Ezzel a könyvvel szeretném kifejezésre juttatni a hálámat azért, hogy megkaptam az életemben a szeretet hatalmas ajándékát. A szívem legmélyéig boldoggá tenne, ha még válás vagy szakítás előtt elérhetném vele azokat az embereket, akik már elveszítették a hitüket a kapcsolatukban vagy a házasságukban, és ezekkel a sorokkal átadhatnék nekik valamit abból a reményből, szeretetből és bátorságból, amire én rátaláltam ezen a hosszú úton. Ha arra bátoríthatnám őket, hogy a saját kapcsolatukban is fedezzék fel újra ugyanezt.
22
szeresd_magad_12_ujkiadas2_mod2009.indd 22
2009.07.29. 17:22:51
Kinek szól ez a könyv?
E
z a könyv olyan embereknek szól, akik tartós, de örömtelen kapcsolatban élnek. Akik válás előtt állnak, vagy szerelmi háromszögben élnek. Akik félrelépnek, akiket megcsalnak, akik szinte kényszeresen váltogatják a párjukat, vagy akiket újra és újra elhagynak. Akik keresik a gyógyírt a kapcsolatukra, de talán nem mernek rálépni a kapcsolat-terápia útjára, vagy még nem találták meg a számukra legmegfelelőbb terápiaformát. Akik esetleg már nagyon hosszú, szenvedéssel teli utat tettek meg. Ön talán józan, gyakorlatias ember, és a házassága egyfajta megszokott rutin. Talán már beletörődött, és feladta a reményt, hogy egyszer ismét közel kerülnek egymáshoz a párjával. Talán úgy érzi, hogy valami a lelke mélyén mégis harcolni akar ezért a régi, elhalványodott szerelemért. Vagy talán kétségbeesett, mert titokban szeretője van, és állandóan fél, vagy bűntudat mardossa a párjával és a gyermekeivel szemben. Talán már elgondolkodott a váláson, de fél kimondani az igazságot; retteg a vallomástól, mert akkor az esetleg talán elköltözik, vagy éppen Önnek mutat ajtót. Bármilyen probléma merül fel – tapasztalataim szerint alapvetően kétféle módon lehet viszonyulni egy örömtelen, üres kapcsolathoz. Az egyik, hogy a kapcsolat annyira nagy súllyal nehezedik ránk, hogy a menekülés jelenti az egyetlen megoldást. A másik, hogy azonnal elfojtunk magunkban minden érzést, amely a kapcsolat zavarára utalna, és úgy viselkedünk, mint a három majom: nem látunk, nem hallunk, nem beszélünk. Először is gondolja végig, hogy magára ismer-e az egyik csoportban, és ha igen, melyikben:
A belsőleg kilúgozottak közé tartozik-e… Kívülről nézve minden rendben lévőnek tűnik, de belül merevnek, erőtlennek érzi magát? Időnként úrrá lesz Önön egy tompa érzés, hogy „Csakugyan ennyi volt az egész?” Csendes egyformasággal peregnek a mindennapok? Úgy tűnik, mintha áltatná önmagát és a párját is, mintha a párja lenne a legutolsó, aki bármit is sejt abból, ami Önben zajlik? Ismeri azt 23
szeresd_magad_12_ujkiadas2_mod2009.indd 23
2009.07.29. 17:22:51
a félelmet, hogy esetleg a többiek is észrevennék, hogy a házassága nem más, mint hazugság? Egyre gyakrabban eszébe jut éttermekben, bulikon, baráti körben, hogy „a többiek valószínűleg sokkal boldogabbak”? Egyre többet tesz, és mégis egyre kevesebb az eredménye? Valahol menet közben elveszett a szexualitás, vagy gépiessé vált, vagy állandóan újabb, egyre vadabb trükkökre vágyik? Úgy érzi, hogy kiégett? Van szeretője? Álmodozik a nagy szerelemről, vagy legalábbis egy izgalmas kalandról? Félti a gyermekeit? Fél attól, hogy el kell hagynia a párját? Fél, hogy kiderül, kudarcot vallott az életről szóló nagy álma? Fél a szívében rejtőző igazságtól?
…vagy a kívülről feltüzeltek közé? Túlságosan elfoglalt ahhoz, hogy a kapcsolatával foglalkozzon? Nem szeret lelkizni, nincs kedve az ilyen beszélgetésekhez? Úgy véli, hogy végső soron senkinek semmi köze az Ön belső világához? Időnként mégis fél attól, hogy elhagyják? Lehet, hogy a társa kételkedik az Önhöz fűződő érzéseiben? Régóta sejti, vagy éppen most tudta meg, hogy a párja valaki másba szerelmes? Egyre inkább beletemetkezik a munkájába, egy új hobbiba vagy más elfoglaltságokba, és már nem is marad ideje a párjára? Úgy érzi, hogy a társa kizárta az életéből, nyomást gyakorol Önre, folyton a nyakára jár, vagy éppen elűzte otthonról? Úgy érzi, hogy bármit is tegyen Ön, az a társának sohasem elég? Anélkül, hogy valójában akarná, egyszerűen csak „belekeveredik” különböző kalandokba? Alkohollal, étellel, kábítószerrel, szexszel, televízióval, számítógéppel vagy más szenvedélyekkel tompítja el magát, amelyek felett egy idő múlva már nem tud úrrá lenni? Olyan szenvedélyekkel, amelyek különösen vidám társaságban vagy az egyedüllét pillanataiban válnak a legerősebbé? Ha sok minden vagy pár elem Önre illik, akkor nem az a megoldás, hogy szakít a párjával, hanem hogy önmagán kezd el dolgozni. A gyógyuláshoz valódi döntésre van szükség. Nem élete egyetlen szerelmére, a tökéletes társra van szükség a kapcsolatában, hanem kíméletlen őszinteségre, az igazság felvállalására, akaraterőre, időre, türelemre és sok-sok gyakorlásra.
24
szeresd_magad_12_ujkiadas2_mod2009.indd 24
2009.07.29. 17:22:51
I. rész
Végállomás: a házasság mindennapjai
25
szeresd_magad_12_ujkiadas2_mod2009.indd 25
2009.07.29. 17:22:51
1. fejezet
Mindegy, kivel él
M
indegy, kivel él. Hiszen úgyis mindig önmagával találkozik. A másik ember csak egy vászon, amelyen Ön végignézheti a saját, beteljesületlen vágyait, a ki nem elégített szükségleteit, a szeretetre való képességét, a gátjait és a sérüléseit, az elevenségét és az életteliségét, de mindenekelőtt a mély, belső meghasonlást a vágyai és a félelmei között. Egyetlen társ sem segíthet Önnek a lelki békéje megtalálásában, és nem tudja Ön helyett biztosítani a megfelelő önértékelést és önbizalmat. Mindegy, kivel találkozik, végül mindig önmagával néz szembe. Éppen ezért tapasztalataim szerint nyugodtan megmaradhat annál a társnál, aki mellett most él – mindegy, mennyire kellemetlennek tűnik is éppen ez a helyzet. Pontosan ott van nagyon sok tennivalója, ahol a legnagyobb fájdalmat, gyűlöletet, sérüléseket, hidegséget, dermedtséget vagy ellenszenvet érzi – és ezt a munkát önmagán kell elvégeznie. Tisztában vagyok azzal, hogy a fenti kijelentés azonnal komoly ellenállást fog kiváltani. Hiszen kisgyermekkorunktól kezdve azt hallottuk, hogy a királyfi találkozik a királykisasszonnyal, és boldogan élnek, amíg meg nem halnak… Ezek a mesék azonban az esküvő napján véget érnek, míg a való életben a házasság mindennapjai legtöbbször csak az esküvő után kezdődnek el. És sajnos egyre gyakrabban fordul elő, hogy a házasság sokkal hamarabb véget ér, mint hogy a házasfelek meghaltak volna. Németországban ma minden harmadik házasság válóperes tárgyaláson zárul le. Az iparvidékeken minden második. A kilencvenes évek óta ez az arány folyamatosan nő, és a csúcspontját 2003-ban érte el, amikor több mint kétszázezer házaspár vált el. Ezek az emberek azért házasodtak össze, mert kerestek valamit, és azt hitték, hogy a másikban pontosan azt találták meg. Később pedig azért váltak el, mert nem kapták meg azt, amire vágytak. A párjukat hibás csomagolású terméknek tekintik, mert nem az volt benne, ami a címkén állt. Amikor visszatekintenek, úgy látják, hogy a házasság ezzel az emberrel végső soron csalás volt. 26
szeresd_magad_12_ujkiadas2_mod2009.indd 26
2009.07.29. 17:22:51
A legtöbb válás felesleges Amikor azt állítom, hogy a házasságok hetven százalékának biztosan nem kellett volna válással végződnie; amikor azt mondom, hogy mindegy, kivel él, végül úgyis mindig önmagával találkozik, akkor ezzel a talán provokáló kijelentéssel arra szeretném késztetni Önt, hogy másképp tekintsen a házasságára, mint eddig. A házasság nem selyempapírba csomagolt románc; a házasság valódi értelme mindig az, hogy egyensúlyt teremtsen a két ember belső konfliktusai között. Éppen ezért a házasság gyógyulást hozó szentély, és a valódi, adni képes szeretet felfedezésének a helye. A hétköznapok fi lozófusai azt állítják, hogy az élet iskola. Ha ez így van, akkor a bensőséges kapcsolat és a házasság egyfajta elitegyetem. Itt várnak ránk a legnehezebb vizsgák, itt tanulhatjuk a legtöbbet, itt fejlődhetünk a leginkább – de emellett itt is kaphatjuk a legtöbbet… Ezt a természet rendezte így, még ha a Grimm fivérek és mai hollywoodi utódaik valami egészen mást is akarnak elhitetni velünk. A házasság legmélyén az élet kihívást jelentő dinamikája – egyfajta paradoxon – rejtőzik. Bár a bensőséges kapcsolatban rejlő lehetőségek sokkal átfogóbbak, mint bármilyen más emberi kapcsolat, sehol sem nyilvánulnak meg egyértelműbben a hiányosságaink, mint egy elkötelezettséget jelentő, tartós párkapcsolatban. A házasság az a kapcsolat, amely a leginkább rákényszerít bennünket annak a felismerésére, hogy egyénként sohasem lehetünk teljesek, mert mindig hiányzik belőlünk valami, mégpedig a jobbik felünk. Hiszen vagy csak nők vagyunk, vagy csak férfiak. Valamennyien férfinak vagy nőnek születünk, és már születésünk pillanatában belépünk a legnagyobb feszültség területére, az emberi élet legnagyobb polaritásának az egyik végpontjára. Emberként már az első pillanattól kezdve hiányzik belőlünk a teljesség: vagy-vagy, vagy férfiak vagyunk, vagy nők. A legelső pillanattól kezdve arra vágyunk, hogy testileg, érzelmileg és lelkileg ismét egyesüljünk a másik pólussal. A másik felünk keresése, a másik utáni vágyakozás úgyszólván genetikailag belénk van kódolva. Ez hajtja folyamatosan előre testünk minden sejtjét, a teljes létezésünket, és aztán végre valahol találkozunk valakivel, aki pontosan annak tűnik, ami belőlünk hiányzik. Végre egy pár leszünk – összeházasodunk. Úgy tűnik, hogy beteljesült a vágyunk, és ismét teljesnek, egésznek érezzük magunkat. De hányszor fordul elő, hogy egy pár jó néhány évnyi együttélés után is ilyen teljesnek, összetartozónak és egységesnek tűnik? Hány esetben érezzük több év után is a harmóniát és az örömöt, hány párnál működik a valódi, 27
szeresd_magad_12_ujkiadas2_mod2009.indd 27
2009.07.29. 17:22:51
aktív kommunikáció? Hány olyan hosszú évek óta együtt élő párt ismer, akik valóban úgy érzik, hogy a másik által váltak egésszé? Akik képesek kihívásnak tekinteni a különbségeket, és együttérzők, nagyvonalúak egymással szemben? Akik útjelzőnek tekintik a feszültségeket, amelyeknek a segítségével jobban megtanulhatják megérteni a másikat? Ha hiszünk a hivatalos válási statisztikáknak, akkor arra kellene következtetnünk, hogy a másik emberrel való együttélés az idők folyamán egyre inkább elviselhetetlen teherré válik. Hogy fokozatosan elveszítjük a boldogságra irányuló reményeinket és a másik nembe vetett bizalmunkat, ahelyett, hogy rátalálnánk arra az örömre, békére és a régóta áhított, harmonikus közelségre, amiben a házasságkötés napján reménykedtük. Ez a könyv a boldogságról szól. A kapcsolat harmóniájáról és öröméről. Emellett azt is állítja, hogy ezek évről évre fokozódhatnak. Megmutatja, hogy minden pillanatban nagyon sokat tehetünk ezért a boldogságért. És szeretné bebizonyítani, hogy tévedés abban hinni, hogy ehhez a boldogsághoz a tökéletes társra van szükség. Megmutatja, hogy Önnek minden a rendelkezésére áll ahhoz, hogy ismét szeretettel és élettel töltse be a kapcsolatát. Ám ehhez a saját belső világára kell összpontosítania a keresést.
Ön az egyetlen tökéletes társ Az egység, amit mindenki olyan lázasan keres, valóban létezik. De nem odakint, ahol gondoljuk. A tökéletes létezést, az egységnek ezt az érzését sokkal inkább önmagunkban, a lényünk mélyén találjuk meg. Mindenki ezzel született, de alig valaki emlékszik vissza rá. Bennünk rejtőzik, mint a napraforgó magja, amely már a legelső pillanattól kezdve magában hordozza valamennyi információt a későbbi növényről. A napraforgó magja növekedés közben sohasem tenné fel magának a kérdést, hogy nem szeretne-e inkább almafa lenni. Egyszerűen csak nő, és a lehető legszebb napraforgóvá válik, amilyenné csak lenni képes. A mi emberi fejlődésünk, növekvésünk a legtöbbször kevésbé egyértelműen zajlik. A nevelés korlátai, a családi elvárások és a társadalom befolyása gyakran egyfajta lelki génmanipulációként hatnak a bennünk növekvő magra. Az idők folyamán akkora befolyást gyakorolnak ránk, olyan sok nyomot hagynak bennünk, hogy már sejtelmünk sem marad az egykori egységünkről. Egyszerűen eltűnt a szemünk elől ez a mag – mert a túlterhelés, a zavarok, a korlá28
szeresd_magad_12_ujkiadas2_mod2009.indd 28
2009.07.29. 17:22:51