Tartalom Bevezető
11
1. rész – A kapcsolat-libikóka – Áttekintés 1. fejezet: Mitől lesz undok Rómeó és csömörlik meg Júlia? Miért nem passzolnak többé a kirakós darabkái? Meghittség és szex A higiéné hiánya A technika hiánya Segítség a házimunkában! A szex hiányának egyéb okai
17 20 27 29 29 30 31
2. fejezet: Mi építi és mi rombolja a kapcsolatokat? Én oké vagyok, te nem vagy oké – ítélkezés és a „nekem van igazam” kényszere Verjük le az ellenfelet – versengés a kapcsolatokban Az ego Jóváhagyásra vágyva Az uralkodás vágya
33
3. fejezet: Tűz és eső Ellentétes elemek és a velük való viszonyunk Tűz
45 45 46
33 36 40 43 44
7
parkapcsolati.indd 7
2010.10.18. 15:02:07
Víz Amikor a tűz vízzel keveredik A gyerekek és a tűz meg a víz Mennyire vagy tüzes/vizes te magad? Tűz és víz a hálószobában Tüzes/esős masszázs Tüzes/esős nyaralás És mi a helyzet az egynemű párkapcsolatokkal? Mi történik akkor, ha valamilyen okból nincs párod?
46 47 52 53 54 58 58 59 59
4. fejezet: Archetípusok Mik ezek? Miért játszunk archetípusos szerepeket? És mi van akkor, ha a partnerem nem akar változni? A változás és te Vajon minden archetípus „rossz”?
61 61 68 69 71 71
5. fejezet: A libikóka-forgatókönyv Miért pont akkor kell lelomboznia, amikor fel vagyok dobva? Az univerzum mint egyensúlyra törekvő mechanizmus A fifty-fifty mítosz A kapcsolatbank Ha a partnerválasztás egyensúlya felborul, a saját egyensúlyunk is egyre jobban kibillen Kiegyensúlyozatlanul Egyensúly és étrend
73
6. fejezet: A többi történelem… Hogyan befolyásolja a múlt a jövőnket? Családfelállítás
89 89 99
73 76 81 83 84 86 88
8
parkapcsolati.indd 8
2010.10.18. 15:02:07
7. fejezet: A kapcsolatok négy típusa 1. A független kapcsolat 2. A co-dependens kapcsolat vagy társfüggőség 3. Az interdependens vagy kölcsönös kapcsolat 4. A függő kapcsolat
105 105 107 118 123
2. rész – A kapcsolat-archetípusok feltárása 8. fejezet: A Gyerek és a Szülő Vonzó ellentétek Az egyensúly kialakítása – hogyan váltogathatunk egy archetípust és az ellentettjét? Az előnyök A Szülő és a Gyerek kiegyensúlyozása
125 125
9. fejezet: A Perfekcionista és a Trehány Az előnyök A Trehány és a Perfekcionista gyógyulása
141 144 145
10. fejezet: A Fösvény és a Költekező A pénz mint energia A pénz mint az irányítás eszköze Az előnyök A Fösvény és a Költekező kiegyensúlyozása
149 152 154 154 155
11. fejezet: A Pap és a Prostituált Az előnyök A Pap és a Prostituált gyógyulása
157 161 161
136 138 139
9
parkapcsolati.indd 9
2010.10.18. 15:02:07
12. fejezet: A Lusta és a Tevékeny Az előnyök A Lusta és a Tevékeny gyógyulása
163 165 165
13. fejezet: A Zsarnok, a Lázadó és az Áldozat A Zsarnok előnye A Lázadó haszna Az Áldozat haszna Az Áldozat gyógyulása – hogyan lesz az Áldozatból Győztes? A Zsarnok gyógyulása A Lázadó gyógyulása
167 174 175 176
14. fejezet: A Sikeres és a Vesztes Gyógyulás
183 186
15. fejezet: A Bajba jutott hölgy és a Fényes BMW-jű lovag A Megmentő haszna A Bajba jutott hölgy haszna A Lovag és a Bajba jutott hölgy gyógyulása
187 191 192 192
16. fejezet: A dualitás átalakítása Mi a baj azzal, ha igazunk van? Kommunikációfejlesztés Mi kell ahhoz, hogy egészséges kapcsolatot alakíthass ki magaddal és másokkal? A sokat emlegetett megbocsátás És ha nincs olyan, hogy helyes vagy helytelen?
195 195 199
Felhasznált irodalom
207
177 180 182
201 203 204
10
parkapcsolati.indd 10
2010.10.18. 15:02:07
Bevezető Az ember sem nem angyal, sem nem állat, s a legnagyobb baj az, hogy aki angyal akar lenni, állattá lesz.2 – Blaise Pascal (1632–1662) Francia tudós és filozófus géniusz – Imádok verekedni. Tudom, hogy ez furán hangzik, de szándékosan keresem az alkalmat arra, hogy összeverhessek valakit. Már tinédzserként is feldobott egy-egy jó bunyó. Amikor otthon nem mentek valami jól a dolgok, nagy megkönnyebbülést okozott, ha jól elagyabugyálhattam valakit a rögbipályán. Szándékosan sértegettem az ellenfeleinket. Később a kocsmákra és klubokra specializálódtam; itt próbáltam verekedést provokálni. Mostanában pedig az utakon vezetem le a haragomat, a többi autóson… A velem szemben ülő férfi idegesen fészkelődött a székében, amely most túl kicsinek tűnt hatalmas, izmos alakja alatt. A szék korlátozó erővé vált a számára, egyfajta ketreccé, és szemmel láthatóan erősen küzdött a belső kényszer ellen, hogy felálljon és elmenjen. Nyilvánvalóan kényelmetlenül érezte magát ebben a helyzetben. 2
P 99,1. 4. (358) Project Gutenberg Az ember sem nem angyal, sem nem állat stb. – Montaigne, Esszék, iii, 13. The Project Gutenberg EBook, Blaise Pascal, Pensées.
11
parkapcsolati.indd 11
2010.10.18. 15:02:07
Párkapcsolati játszmáink Beszélgetés közben mutatott némi bűntudatot múltbeli viselkedése miatt, hiszen elismerte, hogy fájdalmat okozott másoknak, de a dühe annyira eluralkodott rajta, hogy ez irányította, és ő ezt a haragot okolta erőszakos kitörései miatt. Elmesélte, hogy az egész korai tinédzserkorában kezdődött, a szülei válása idején, amelyet nagyon megsínylett. Mivel szóban nem tudta kifejezni a benne dühöngő érzéseket, a sportpályán próbálta levezetni őket, ahol – a legtöbb csoporttársánál nagyobb növésű lévén – az agresszív játékmodorban talált megkönnyebbülésre. Kifejezhetetlen érzelmei levezetésére ezt az egyetlen módszert ismerte. Ilyen az úgynevezett A-típusú személyiség: – Folyamatosan a jövő miatt rettegek; az tart mozgásban, hogy megvédjem az érdekeimet. Úgy érzem, hogy ha egyetlen percre megállnék, elveszíteném az éberségemet, és minden elromlana, összeomlana. Nem lepődtem hát meg túlságosan, amikor kiderült, hogy magas a vérnyomása. A kitörései miatt a házassága is veszélybe került. A feleségével is találkoztam, aki nyilvánvalóan aggódott a kapcsolatuk jövője miatt, és már fontolgatta, hogy elhagyja a férfit. Három iskolás lányukra is kihatott az otthoni feszültség, és ennek megfelelően kezdtek viselkedni; a középső gyerek kifejezetten lázadóvá vált. Amikor később a házaspáron és feszült házasságukon gondolkodtam, egyszer csak aha!-élményben volt részem. Rájöttem, hogy a pár két tagja nagyon sok tekintetben egymásnak ellentétes tükörképei. Amikor gondolatban felsoroltam az őket gyötrő fizikai és érzelmi problémákat, számos érdekes ellentétpárra bukkantam: • A férj magas vérnyomása • A férj aktivitása • A férfi kifejezi a haragját
A feleség alacsony vérnyomása A feleség passzivitása (egyenesen lusta) A nő csendbe burkolózik
12
parkapcsolati.indd 12
2010.10.18. 15:02:07
Bevezető • A férfinak nagyon fontos az irányítás • A férj önző (a nő szerint)
• A férfi hajlik az érzelmi kitörésekre • A férfi szereti a marihuána nyugtató hatását • A férfi hatalmas termetű, izmos • A férj uralkodó és kontrolláló
A nőt könnyen lehet manipulálni A nő túlságosan is figyelembe veszi mindenki más igényeit, a sajátjaival nem törődve A feleség érzelmileg hideg A nő az alkohol serkentő hatását kedveli A nő törékeny, vékony A nő félénk és visszahúzódó a kapcsolatban
Csak ültem és arra gondoltam, hogy ez nem lehet puszta véletlen. A pácienseim anyagában kerestem egy másik férfit, és a feleségével összehasonlítva őt is megvizsgáltam: • Súlyos vízvisszatartási problémák • A férfi nem dolgozik • Ő nem jár el szórakozni • A férj passzívan agresszív • A férfi egyáltalán nem kommunikál • Neki nincs önbizalma • A férfi komoly túlsúlytól szenved • A férfi a visszahúzódó gyerek
A feleségénél ízületi gyulladás (tűz) A nő soha meg nem áll A felesége folyton eljár a barátaival A nő kifejezi a haragját A nő kommunikációs munkát végez A felesége rendkívüli önbizalommal rendelkezik A nő karcsú, mint a nádszál A nő játssza a kritikus szülő szerepét 13
parkapcsolati.indd 13
2010.10.18. 15:02:07
Párkapcsolati játszmáink Feltúrtam a pácienseim aktáit és „kórtörténetét”, és hamarosan rájöttem, hogy minden hetero- vagy homoszexuális párnál, akik addig vagy akkoriban nálam jártak, felfedezhetők ugyanezen problémák ellenpóluspárjai. Elképesztőnek találtam, hogy azt, ami most ennyire szembetűnő felismerésként jelentkezett, nem láttam meg jóval hamarabb. Ismerem a régi mondást, hogy az ellentétek vonzzák egymást, de soha nem gondoltam arra, hogy ez ilyen mélységekig, mind fizikailag, mind érzelmileg igaz. Megértettem, hogy minden ember kapcsolata vagy ellenpólusokat, vagy hasonlóságokat, vagy az ellentétek és hasonlóságok keverékét tartalmazza. Néha, a helyzetek vagy a környezet függvényében, ezek változhatnak. A súrlódás azonban az ellenpóluspároknál jelentkezik. Ami egykor egymáshoz vonzotta őket, később pontosan az válik a közöttük felmerülő legtöbb nehézség okozójává. Az elgondolás tökéletesen logikusnak tűnt. Az univerzumban minden az egyensúlyról szól. Az egyének között lehet ez fizikai alapú – ahogy ki kell például egyensúlyozni a lúgosságot és a túlzott savasságot –, vagy érzelmi, amikor egyensúlyt kell keresni a túl dühös vagy uralkodó és a gerinctelen között, aki hagyja, hogy a többiek rajta tiporjanak. Megnéztem a pácienseimről írt feljegyzéseimet, amelyeket az egyes ülések után készítettem, és megértettem, hogy az adott párok miért alakítottak olyan kapcsolatot, amilyenben éltek. Tökéletlenségükben megtalálták a tökéletes párt – azt, akivel tökéletesen illettek egymáshoz abból a szempontból, hogy a lehető legjobban segíthették egymás személyes fejlődését. Lehet-e jobb módja az egyensúly megtalálásának, mint az saját ellentétpólusunk segítségével? Hiszen ahol ellentétek vannak, ott megvan a lehetőség a súrlódásra! Ezek az emberek azonban azért jöttek el hozzám, mert nem voltak boldogok. Ezt az érzést aztán a partnerükre vetítették, és a legtöbbször őt okolták a boldogtalanságuk miatt. Ha megértjük 14
parkapcsolati.indd 14
2010.10.18. 15:02:07
Bevezető a kapcsolatok egyensúly-keresési mechanizmusát, akkor a társunk problémái révén egyszerre felismerhetjük a saját fejlődési és átalakulási lehetőségeinket. Ha ezt a libikóka-effektust tudatosítottuk és megindult bennünk a belső változás, akkor a kapcsolat dinamikája is megváltozik, és ennek köszönhetően elkerülhetetlenül változni fog a másik is. Hihetetlen élmény, amikor láthatjuk, hogy a saját személyes átalakulásunk milyen hatással van a körülöttünk lévő kapcsolatokra – ilyenkor válik a látszólag lehetetlen lehetségessé. Amikor megváltozunk és egyensúlyba kerülünk, ennek hatására a külvilág is megváltozik. Ennek így kell lennie, mert az egész univerzum minden darabkája egymással összeköttetésben van, és semmi nem változhat meg anélkül, hogy ne hatna minden másra. A könyvben a bennünk működő archetípusos* és érzelmi libikókát fogjuk megvizsgálni, hogy kiegyensúlyozott kapcsolatokat vonzzunk az életünkbe. Párok példáival illusztráltam azokat a kapcsolattípusokat, amelyek akkor alakulnak ki, ha egyes életterületeken felborul az egyensúlyunk, illetve hogy ez az egyensúlyhiány hogyan hat a kapcsolatra. Nyilván nem tudsz teljesen azonosulni minden párral, kapcsolatuk bizonyos elemei és problémái mégis segíthetnek megérteni a saját kapcsolatod dinamikáját. Gyakran az is elég ahhoz, hogy felszabadítsd az adott energiadinamikát a kapcsolatban, ha egyszerűen megérted, hogy mi történik. A kapcsolatok olyan játszmákat alakítanak ki, amelyekhez két ember kell. (Próbálj csak meg egyedül teniszezni vagy squasholni egy pályán – egyszerűen nem fog menni.) Ha az egyikőtök kiszáll, a játszmának véget kell érnie. A könyvem abban próbál segíteni, hogy megértsd, milyen archetípusos szerepek fordulnak elő a kapcsolataidban és miért, hogy * Az archetípusok definícióját lásd a Negyedik fejezetben.
15
parkapcsolati.indd 15
2010.10.18. 15:02:07
Párkapcsolati játszmáink milyen áron tarthatod fenn őket a boldogságod rovására, és hogy hogyan állíthatod meg a játszmát. Emellett a könyv alapvetően az egyensúlyról szól. Arról, hogy hogyan érhetünk el egy egyensúlyi pontot a saját énünk két pólusa – a rejtett aspektusok (az árnyékos oldalunk) és a látható aspektusok – között, miután kezelhetetlenné váltak és felborították az egyensúlyunkat, aminek köszönhetően most nem leljük sem a saját lelki békénket, sem a kapcsolatainkét. A saját és a kapcsolataink gyógyulásához először a saját egyensúlyunkat kell megtalálnunk. Megjegyzés: Az esettanulmányokhoz a saját tapasztalataimat használtam fel azokkal, akikkel együtt dolgoztam, és akikkel így vagy úgy összetalálkoztam az utam során. Végtelenül hálás vagyok az élményeikért és a példákért, amelyeket leírhattam a könyvben. A személyazonosságuk védelme érdekében azonban változtattam azokon a részleteken, amelyekről felismerhetők lettek volna, és csak a problémáikat tartottam meg, hogy ezáltal segíthessek azoknak az olvasóknak, akik esetleg a saját élményeikre tudják majd vonatkoztatni a történeteiket. Mivel sokunkban meglévő viselkedési archetípusokkal foglalkozunk, a leírt esetek átfedhetik egymást. Sok ember tehát, akivel találkoztam, valójában egyetlen esettanulmányban is megjeleníthető lenne. Ily módon bármilyen hasonlóság egy vagy több adott személlyel pusztán a véletlen műve.
16
parkapcsolati.indd 16
2010.10.18. 15:02:07
Első fejezet
Mitől lesz undok Rómeó és csömörlik meg Júlia? „Minden kettős; minden kétpólusú; mindennek megvan az ellentétpárja; szeretni és nem szeretni ugyanaz; az ellentétek azonos természetűek, de mértékükben különbözőek; a szélsőségek összetalálkoznak; minden igazság féligazság; minden ellentmondás megoldható!” A. Kybalion A teremben összetalálkozik a tekintetetek. Érzed, hogy a férfi téged figyel, annak ellenére, hogy amikor felé nézel, úgy tesz, mintha éppen elmélyedne a beszélgetésben. Amint találkozik a tekintetetek, gyorsan elkapjátok, mégis mindketten nagyon is tisztában vagytok a másik jelenlétével, pedig a terem, ahol vagytok, zsúfolásig tele van emberekkel. Feléd igyekszik, utat tör a tömegben. Lehet, hogy véletlenül jön erre? Valahogyan sikerül bekapcsolódnia annak a csoportnak a beszélgetésébe, ahol te is állsz. Megkönnyebbülsz, hogy nem csak te vetted észre őt. Lehet, hogy az érzés kölcsönös? A vonzalom, amely magával ragadott titeket, azt súgja: „Igen! Talán nem is volt olyan rossz ötlet eljönni ebbe a buliba.” Megkérdezi, hogy hozhat-e neked egy italt. Elrémít a gondolat, hogy mi van, ha nem jön vissza. De visszajön! 17
parkapcsolati.indd 17
2010.10.18. 15:02:07
Párkapcsolati játszmáink Csevegés közben kiderülnek a közös érdeklődési pontok, nevetséges féltékenység lesz úrrá rajtad, ha egy másik nő jön oda hozzá, megöleli, és nevetnek egymás viccein, majd titokban elképzeled, vajon milyen lehet ruha nélkül… és így tovább, ahogy a kapcsolatok indulnak. Megbeszéltek egy találkát, majd egy másodikat is, hogy lássátok, hová vezethet a kapcsolatotok. Persze rengeteg egyéb hal úszkál még a tengerben, de azok úgysem jók semmire, ha egyszer nem érdekelnek… És a találkozások izgalma – a játékok, az érintések, a bizsergés, a borral álcázott bizonytalanság, a véget nem erő telefonbeszélgetések, táncolás zene nélkül, egy szál spagetti beszippantása a két végéről, hajnali telefonhívások és egyéb hasonló bolondságok, a régi szeretők, szülők, kollégák intrikái, sms-ek, a kapcsolat elújságolása a barátoknak, az izgalom, hogy mit szól hozzá a család, majd a véleményük semmibevétele, az első szeretkezés kezdeti ügyetlensége… és aztán innen indulnak el néhányan egy elkötelezett kapcsolat felé. Egyszer azonban minden nászútnak vége szakad. Tarthat ez hetekig, hónapokig, vagy akár évekig is, de a kapcsolatokon előbb vagy utóbb mindig megjelennek az „elhasználódás” jelei. Repedések keletkeznek a bizalom páncélján. Megszakad, vagy adatközlésre szorítkozik a kommunikáció; a zárkózott hallgatások és dühös kitörések egyre gyakoribbá, a köztes békeidőszakok pedig egyre rövidebbé és kevésbé meghitté válnak. Igazoltnak tűnő félelmek és vádaskodások ütik fel a fejüket, és egyre nagyobb szerepet kapnak a pénzügyekkel, a hűséggel és a káros szenvedélyekkel kapcsolatos gondok. Megjelennek a higiénés és háztartási kérdések, a féltékenység, valamint a másikkal kapcsolatos képtelen elvárások. A szex a békülés elengedhetetlen manipulációs eszközévé válik, vagy egyenesen megszűnik. Azt leszámítva, amikor látszólag minden rendben, a felek a keserű sérelmek és a neheztelés külön 18
parkapcsolati.indd 18
2010.10.18. 15:02:07
Mitől lesz undok Rómeó és csömörlik meg Júlia? vackaiba húzódnak vissza. A valaha szerető és kedves szavak helyét átveszi a durva sértegetés. A fizikai bántalmazás az egykor forrón szeretett hőst/hősnőt borzasztó férjjé/feleséggé torzítja. Az egykor ígéretektől duzzadó világ ma kíméletlen pokolnak tűnik – és a felek úgy érzik, hogy nem ezt érdemelték. Ez a helyzet hónapokig, évekig, illetve sok esetben egy életen át fennmaradhat. De mi történhet egy kapcsolattal, amitől minden, ami jó volt benne, elmúlik, és ami miatt olyan rövid időn belül egyszerre annyira rossznak tűnik szinte minden? Miért hagy idővel olyan rossz szájízt maga után a mézeshetek édessége? Hogyan válhat az az ember, akit valaha szerettünk, a legellenszenvesebb alakká az életünkben? A kapcsolatok megfigyelése során nagyon ritkán láttam olyat, amelyik igazi választáson alapult, és ahol a két ember nem egyszerűen azért volt együtt, mert: • esküt tettek, • elkezdtek együtt járni, majd soha nem tudtak véget vetni ennek, mert féltek, hogy megbántják egymást, • ez a leggazdaságosabb életforma, • félnek feladni ezt a szokást, • félnek a változástól, • hát nincs amúgy is mindenkinek problémája?, • ott vannak a gyerekek, • köti őket a vallási meggyőződés, • a cégük vagy az anyagi körülményeik stb. csapdájában vergődnek, • mit mondanának a többiek (család, hitközség stb.), ha elválnának, • jobb így, mint egyedül, 19
parkapcsolati.indd 19
2010.10.18. 15:02:08
Párkapcsolati játszmáink • pénzügyileg így biztonságos, • nem is ANNYIRA rossz ez, • …vagy mert nem adódik egyéb életképes lehetőség, hanem mert mély és őszinte vágy él bennük, hogy segítsék társuk spirituális fejlődését, és mert valóban inspirálja és felemeli őket a másik jelenléte. Hányan állíthatjuk vajon őszintén, hogy a mi kapcsolatunk igenis ez utóbbi kategóriába esik? Miért van ez így? Mitől lesz undok Rómeó, és mitől csömörlik meg Júlia? Miért nem passzolnak többé a kirakós darabkái? A kapcsolat első, „mézeshetek” fázisában az történik, hogy elhisszük, hogy megtaláltuk a saját belső személyes kapcsolatkirakósunk hiányzó darabkáját – azt a személyt, akitől teljesnek érezzük magunkat. Mostanáig úgy éreztük, mintha hiányozna belőlünk egy darab. Először megmámorosodunk az érzéstől. Minden tökéletesnek tűnik. Tényleg megtaláltuk a lelki társunkat? Mivel magunkban nem vagyunk egészek vagy teljesek (csak nagyon, nagyon kevesen azok), olyan valakit keresünk, aki mellett teljesnek, egésznek érezhetjük magunkat, és őrá vetítjük mindazt, amilyenek mi lenni szeretnénk. Ha félénkek vagyunk, társaságkedvelő és magabiztos fellépésű párt keresünk. Ha érzelmileg visszafogottak vagyunk, az érzelmi melegséget és nyitottságot sugárzó emberek társaságára vágyunk. Az agyonhajszolt, A-típusú személyiségek szívét pedig esetleg egy laza, nyugis valaki képes lángra gyújtani. Ahogy fejlődünk és változunk, a kirakós darabkái idővel már nem illeszkednek olyan kényelmesen és szeretetteljesen, mint valaha. A változásért vagy a változás hiányáért (mikor melyik) pedig természetesen a másikat hibáztatjuk. Hol van az az ember, aki nélkül 20
parkapcsolati.indd 20
2010.10.18. 15:02:08
Mitől lesz undok Rómeó és csömörlik meg Júlia? nem bírtam meglenni? Akinek a legkisebb érintése vad vágyakat keltett bennem? Akinek az e-mailjeire órákig vártam a számítógép előtt? Akinek a véleményét mindenkiénél fontosabbnak tartottam? Valójában mi ment gajra Mr. Tökéllyel? Most úgy érezzük, hogy nem passzol össze a két darabka, ugyanakkor egyedül sem érezzük teljesnek magunkat. A kegyetlen illúzió abból adódik, hogy azt vetítettük ki a másik emberre, amit mi akartunk, és ő is ugyanezt tette velünk. A hidegzuhany aznap ér minket, amikor ráébredünk, hogy a másik nem is az az ember, akinek hittük. Dühösek vagyunk rá, amiért nem az – saját magunk megoldatlan és felfedezetlen aspektusai –, akinek hittük, és akire vágytunk. Irreális elvárásokat támasztottunk vele szemben. Miért kellene jobban olyannak lennie, amilyennek mi akarjuk őt, mint amennyire nekünk meg kellene felelnünk az ő elvárásainak? A kirakós darabokra hullik, és a másik többé már nem képviseli a tökéletes párt számunkra. A mézeshetek elteltével valakinek be kell vetnie az ágyat. „És a végén maradt kettő…” A dualitás jellege Az egész univerzum a kettősségen alapszik. A világegyetem, mint olyan, egy egyensúlyra törekvő mechanizmus. Helyes–helytelen. Nappal–éjjel. Jó–rossz. Anyag–antianyag. Nap–Hold. Tűz–víz. Összehúzódás–kiterjedés. Sav–lúg. Pozitív töltés–negatív töltés. Anód–katód. Nedves–száraz. Férfi–nő. Ego– felsőbb én. Pozitív–negatív. Alkotás–rombolás. Passzív–aktív. Egyéni–kollektív. Hideg–meleg. Megérzés–logika. Kivonás–összeadás. Jin–jang. Háború–béke. Anyag–szellem. Fehér lyukak–fekete lyukak. Kilégzés–belégzés. Egyensúly–kiegyensúlyozatlanság. Jobb és bal. Hogy csak néhány példát említsünk az univerzumban található megszámlálhatatlan ellentétpár közül. 21
parkapcsolati.indd 21
2010.10.18. 15:02:08
Párkapcsolati játszmáink Az ellentétek ezen húzó-vonó ereje az univerzum mozgatórugója. A leghatalmasabb galaxisoktól kezdve a legparányibb atomokig a teremtés minden dolgára hatással van, a saját életünket is beleértve. Minden alá van rendelve ennek a dualitásnak. Ha megnézzük a bibliai és egyéb ókori tanításokat, azt látjuk, hogy az egyből, Ádámtól származunk, és ebből keletkezett a kettő Éva megteremtésével. Nemcsak bennünk, emberekben, hanem az egész világegyetemben él a teljesség felkutatásának – vagy más szóval az egyensúly kialakításának – a vágya. A kapcsolatokkal külsőleg próbáljuk elérni ezt az állapotot. (Az igazság az, hogy az egyensúlyt először magunkban kell megteremtenünk ahhoz, hogy az külsőleg is megnyilvánulhasson.) Minden fizikai, érzelmi és mentális probléma az egyensúly hiányából ered. Még Isten is megteremtette a maga Egyéből a saját ellentettjét Lucifer képében; mi is megalkotjuk hát a saját, ellentétpárokból álló világunkat, hogy aztán ismét az Egység állapotára törekedjünk. A kapcsolatok mind arról szólnak, hogy – saját magunkat kiegyensúlyozandó – a másikban próbáljuk megkeresni az ellentétünket. Meghittség Egy bensőséges kapcsolathoz elengedhetetlen, hogy belelássunk a másikba, pontosabban a lelkébe – azaz hogy minden ítélkezés és feltétel nélkül elfogadjuk őt. Azt hinni, hogy ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a társadnak előbb x-szé, y-ná vagy z-vé kell válnia, ellentmondás, hiszen ezzel azt mondod, hogy „akkor szeretlek, ha teljesíted a feltételeimet” (ami, mint tudjuk, nem az igaz szeretet ismérve). A szeretet pedig – természetéből adódóan – feltétel nélküli. Nem szerethetsz valakit úgy, hogy egyúttal azt akard, hogy valaki 22
parkapcsolati.indd 22
2010.10.18. 15:02:08
Mitől lesz undok Rómeó és csömörlik meg Júlia? más legyen. Ahelyett, hogy olyannak látnád, amilyen, valaki másnak képzeled őt, és miközben arra összpontosítasz, ami hiányzik belőle, elmulasztod meglátni lénye valódi csodáját. Miért vágyakozunk mindannyian a meghittségre? Mert mind ezt tesszük, korra, nemre vagy hitre való tekintet nélkül; a teljes elfogadás után sóvárgunk, és rengeteg időt és erőfeszítést áldozunk ennek a gyakran megfoghatatlan célnak az oltárán. Egy-egy kapcsolat kezdetén időnként úgy érezhetjük, hogy megtaláltuk! Nézzük csak meg például a tömegben együtt álló szerelmeseket, akik teljesen elmerülnek egymásban… amit a későbbi években esetleg sértőnek találnak majd a másikban, az most, ebben a szakaszban, csak még inkább fokozza a vonzerejét. Ugyanakkor, ha saját magunkat nem fogadjuk el teljes mértékben, akkor nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ezt megtehessük egy másik emberrel. Ha a meghittség a teljes elfogadásról szól, a kapcsolatok pedig saját magunknak nyújtanak tükröt, akkor azzal, hogy valaki mást elfogadunk, magunkat is elfogadjuk, és viszont. Hogy ez milyen érzés? Egy barátnőm egyszer így írta le: „Az ügyfelem volt, de képtelen voltam nem észrevenni, hogy milyen magas, és hogy milyen döglesztően fantasztikus az alakja – olyan, amilyennel csak élsportolók dicsekedhetnek. Nem bírtam elszakadni a gondolattól, hogy milyen őrületes kaland várhatna ránk, holott a helyzet egyáltalán nem volt rózsásnak mondható. Ezek a gondolatok és fantáziaképek teljesen magukkal ragadtak. Már voltak elvárásaim, és erre sok energiát vesztegettem. (Mert az elvárással egyszerre érkezik a félelem is attól, hogy esetleg nem érjük el a célunkat, a félelem pedig elszívja az energiánkat.) Tehát ahelyett, hogy ráhajtottam és az ágyamba cipeltem volna, feltettem magamnak a kérdést, hogy milyen tükörképet mutat nekem magamról. És hirtelen megláttam benne bizonyos tulajdonságaimat. Az együttérzés hullámai öntöttek el iránta és saját magam 23
parkapcsolati.indd 23
2010.10.18. 15:02:08
Párkapcsolati játszmáink iránt is. Önmegfigyeléssel és a gondolkodás elhagyásával, valamint egy olyan létállapot elérésével, ahol már nem azonosultam a vele szemben támasztott elvárásaimmal, elértem, hogy mindezt képes lettem leválasztani magamról. Megláttam a küzdelmeit, a bizonytalanságát, a bátorságát és a meghittségre való igényét stb. A teljességét látva furcsa dolog történt. Mintha valami erős fény vette volna körül. Azt hittem, csak én látom, de elmondta, hogy ő is ugyanilyen fényben lát engem. Percekig meg sem tudtunk szólalni, csak ültünk ott a fényben és a teljes elfogadásban fürödve. Ilyen szeretet volt közöttünk. Mintha nem különálló személyként léteztünk volna. És ennek a szeretetnek nem volt semmiféle romantikus/érzéki vetülete. Ezt követően elmúlt bennem az a vágy, hogy úgymond párkapcsolatot alakítsak ki vele, és mély áhítattal figyeltem azt, ami ilyenkor történik, amikor igazán mélyen kapcsolódunk valakihez vagy valamihez. Eggyé váltunk.” Ez az eggyé válás az, amiről az igazi bensőséges kapcsolat szól. Eggyé akarunk válni mindennel, ami van, és mindenekfelett az istenivel; mert ez a végső cél – az unió vagy egység megtapasztalása Istennel (akárhogy fogjuk is fel a lényét) és minden létezővel. Amikor pedig átéltük a Bibliában leírt Bukást, azt hittük, hogy kiűzettünk vagy leválasztattunk erről az Egységről. A kapcsolatok ennek a célnak az elérésében segítenek minket – egy lépcsőfokot képviselnek a teljesség vagy szentség elérése felé. A kapcsolatok hatalmas fejlődési lehetőséget tartogatnak az emberi lények számára. Itt tudunk a legtöbbet fejlődni, ugyanakkor ez az a terület, ahol általában a legtöbb szenvedés vár ránk. Miután éveket töltöttem a kapcsolatok megfigyelésével, megértettem, hogy ezek valójában az egyensúly kialakítására tett kísérleteink. A libikóka egyik végén ülünk, és olyan valakihez vonzódunk, aki egyensúlyba hozza nekünk ezt a mérleghintát. Ami azonban most vonzást gyakorol ránk, az hamarosan taszítóvá válik. 24
parkapcsolati.indd 24
2010.10.18. 15:02:08
Mitől lesz undok Rómeó és csömörlik meg Júlia? Mert amit zavarónak találunk valakiben, az – vagy az ellentettje – elkerülhetetlenül a saját kiegyensúlyozatlanságunk része. Ahelyett, hogy magunkban elismernénk, inkább másnál vesszük zokon. Aki nehezményezi, hogy a társa szétszórt, túlságosan rugalmatlan, vagy soha nem képes befejezni a dolgokat, rá fog jönni, hogy benne magában is fellelhetők vagy ugyanezek a tulajdonságok, vagy az ellenpólusuk: nevezetesen a merevség vagy rugalmatlanság, az, hogy képtelen eltérni a megszokott cselekvéssortól akkor is, ha az már nyilvánvalóan nem hasznos többé, és hogy egyetlen dologra összpontosít minden más hátrányára. Ilyenkor azt játsszuk, hogy egyre a másik „hibáit” soroljuk, mert így nem kell foglalkoznunk azzal az igen kényelmetlen gondolattal, hogy mi is kivesszük a részünket a kiegyensúlyozatlanságból. Rájöttem, hogy a problémás kérdések hiányos és eltúlzott aspektusai a legtöbb emberi kapcsolatban tükröződnek. Ha már tudjuk, hogy mit nem szeretünk a partnerünkben, akkor megérthetjük, hogy mi magunk hol nem vagyunk egyensúlyban, hiszen végső soron elkerülhetetlenül hasonló sebeket hordozunk. Azért jövünk össze a másik emberrel, hogy begyógyítsuk a benne tükröződő sebeinket. Akit a tökéletes párunknak látunk, az a teljességérzetünkhöz szükséges egyensúlyt képviseli. Más szóval abbéli igyekezetünkben választjuk ki a párunkat (és a sebeit), hogy megleljük a saját sérült pszichológiai kirakósunk hiányzó darabkáját. A tökéletes párt keressük, de nem vesszük észre, hogy mivel bizonyos szempontból sérültek vagyunk (csak nagyon kevesen nem), egy mély, tudattalan szinten a társunk álruhájában megjelenő saját sebünk tükörképével adjuk össze magunkat, hogy teljessé válhassunk. 25
parkapcsolati.indd 25
2010.10.18. 15:02:08
Párkapcsolati játszmáink Egyetlen másik embernek köszönhetően sem érezhetjük azonban teljesnek magunkat. Ezt csak magunkban érhetjük el, ezért elkerülhetetlenül elbukik – vagy a legjobb esetben is elégedetlenséggel terhelt – minden olyan kapcsolat, ahol két fél próbál kiadni egy egészet. Csak akkor nyújthat egy kapcsolat valóban dinamikus fejlődési lehetőséget, ha két olyan ember alkot párt, akik mindketten teljesnek, egésznek érzik magukat. A partner szó maga is azt sugallja, hogy mindkét személy csak egy-egy részt (lat. pars; ang. part = rész) alkot, és egy másik emberre is szükség van ahhoz, hogy egész lehessen. Ahelyett, hogy egyszerűen belefognánk a kapcsolatok pszichológiájának megismerésébe, előbb • nézzük meg, miért eltérőek a nemek; • idézzük fel a múlt eseményeit; • vizsgáljuk meg, hogy miért viselkedik vagy él egy adott módon a másik; • értsük meg a kapcsolatok és az egyensúly dinamikáját; • és lépjünk be a jelenbe, hogy megértsük: az egyetlen dolog, amit megtehetünk egy helyzet megváltoztatása érdekében, az saját magunk megváltoztatása – mert ezzel elkerülhetetlenül változni fog a kapcsolatunk is. Képzeld el, hogy egy libikóka két végén ülsz a társaddal. A mérleghintán nem változtathatsz a helyzeteden anélkül, hogy a másik végén ülő személyre ne hatnál, hiszen ez ellentmondana a világegyetem törvényeinek. A libikókán fel-le mozogva mindenképpen hatsz a másik végén ülőre. Minél közelebb kerülsz a közepéhez, annál kevésbé leng ki a libikóka, azaz annál kevesebb szélsőséges ellentét feszül köztetek stb., és annál jobban közelítetek a középponthoz. Más szóval megteremtitek a valódi egyensúlyt, amely létrehozza a kapcsolatotokban a meghittséget. 26
parkapcsolati.indd 26
2010.10.18. 15:02:08