Jessica Ortner: Karcsúsító EFT - Kopogtató módszerrel a fogyásért

Tartalomjegyzék

Előszó Bevezető

9 12

Első rész: FELKÉSZÜLÉS AZ UTAZÁSRA Első fejezet: Hogyan segíti a kopogtatás a fogyást?

Második fejezet: A kopogtatási alapismeretek rövid összefoglalása Harmadik fejezet: A pánikminta felszámolása

21 30 47

Második rész: MÉLYEBBRE TEKINTÉS Negyedik fejezet: Az érzelmi evés legyőzése Ötödik fejezet: Hogyan hatnak az események a testi önbizalomra?

Hatodik fejezet: A hiedelmek ereje Hetedik fejezet: Fájdalom a háj alatt Nyolcadik fejezet: Magabiztosan a női testben

65 84 98 118 134

Harmadik rész: TOVÁBBLÉPÉS Kilencedik fejezet: Élvezetet találni a mozgásban Tizedik fejezet: Az ételeket övező mítoszok, tények és érzelmek kibogozása Tizenegyedik fejezet: Az önmagunkról való gondoskodás és az élvezetek Tizenkettedik fejezet: Tovább az úton

149 170 190 214

Összegzés Köszönetnyilvánítás A szerzőről Tárgymutató

228 231 233 234

Előszó

A legjobbkor került a kezembe ez a könyv... nagyjából egy hónappal az új könyvem borítófotózása előtt. Nem ez volt az első alkalom, évek óta fotóznak, és mindig nagyon fontos volt, hogy jól álljanak rajtam a kiválasztott ruhák.

Ilyenkor mindig szigorú diétára fogtam magam, hogy a fotózás napján a legjobb formámat hozzam. Négy héttel korábban most is csökkenteni kezdtem a kalóriákat, és naponta mértem magam. A mérleget még az utazásokon is magammal hordtam. Éveken keresztül működött ez a módszer. Most azonban nem. Tényleg. A testem egyszer csak azt mondta, hogy elég volt. Minden kalóriaszámolás és edzés hatástalan maradt. A mérleg – és a súlyom – nem mozdult. Mellbevágó volt, és bár ellentmondott mindannak, amit a biológiai működéséről gondolunk, mégis ez történt.

A helyzet iróniáját csak tovább fokozta, hogy a mérlegre állva azt feltételeztem, hogy a testem elárul, miközben minden szempontból az egészség bajnokának számítottam. Ha a súlyomról volt szó, mindig úgy kezeltem a testemet, mint egy veszélyes bűnözőt, akit folyton szemmel kell tartanom. Tudtam, hogy az extrém fogyókúra őrültség, mégsem láttam más lehetőséget Jessica programjának megismerése előtt.

Amikor először a kezembe vettem Jessica könyvét, a testemet illetően szkeptikus voltam a programmal és a kopogtatás módszerével kapcsolatban is. Miközben olvastam, meglepett, hogy kutatások tanúsága szerint a módszer csökkenti a kortizolszintet! Így igaz: a kopogtató módszer csökkenti a hízásért leginkább felelős stresszhormon szintjét. Ez maga volt a felismerés. Így aztán a kételkedésem ellenére elhatároztam, hogy kipróbálom, és teljesen lenyűgözött, hogy milyen gyorsan átalakította a testemet. Jessicával dolgozva rájöttem, hogy két korlátozó hiedelem csapdájában voltam. Egyrészt felismertem, hogy tudattalanul magamévá tettem azt a gondolatot, miszerint számomra a fogyás, az edzés, az egészséges táplálkozás és a testi jó közérzet valójában küzdelem – és mindig is az volt. Másrészt pedig beleragadtam abba a kulturális elképzelésbe, hogy egy nő értéke szorosan függ a testsúlyától.

Soha nem lehettem elég vékony, mindig volt még 4-5 kiló, amit leadhattam volna. A fogyást illetően az „elég” soha nem volt elég, így soha nem lehettem magabiztos a testemben.

9

KARCSÚSÍTÓ EFT

Jessica közreműködésével és a kopogtató módszerrel megszűnt a testemhez való viszonyomat eltorzító aggodalmaskodás, és a tévhiteim kezdtek átalakulni. Az első és leginkább észrevehető jel a sportoláshoz fűződő viszonyom megváltozása volt. A testmozgást már gyerekként is reménytelenül monoton munkának találtam. Emlékszem, négyéves koromtól kezdve minden családi kiránduláson nehéz csomagokat kellett emelkedőkön felcipelnem. Tízévesen síbakancsban másztam meg a Washington-hegyet, hátizsákkal, sílécekkel és botokkal a nyakamban. Ezek a korai élmények alapozták meg azt a meggyőződésemet, hogy az edzés és a sportolás olyasmi, amit nem élvezek, így megdöbbentett (és persze örömmel is töltött el), hogy a kopogtatás hatására reggelente azzal ébredtem, hogy sportolni akarok. Mostanra tényleg alig várom, hogy megmozgassam a testemet. A sportolás valódi élményforrás lett, egyáltalán nem érzem kötelező monoton feladatnak. Még ilyet!

A kopogtatás rendszeres használatával azt is elhatároztam, hogy hagyom a borzasztó fogyókúrákat, helyette inkább gondját viselem a testemnek.

A folyamatos mérlegen álldogálás és kalóriaszámlálgatás helyett olyan friss ételeket eszem, amelyeket szeretek, és inkább arra összpontosítok, hogy értékeljem azt a testet, amely nekem adatott.

Vajon belefértem végül a kiválasztott ruhákba a fotózás napján? Igen!

Mindegyiken könnyen felment a cipzár, és felvehettem azt a nadrágot, amelyet előre megálmodtam. A fotózás napján, évek óta először, hihetetlenül jól éreztem magam. Jó volt a testemben lenni, a ruhák is élményt jelentettek, és egyik bókot kaptam a másik után. Micsoda hatalmas meglepetés volt mindez!

Az egész karrieremet arra építettem, hogy a testünk tudja, mire van szüksége, és ezt jelzi is. Most azonban rájöttem, hogy a jelzések néha elmosódhatnak. Elhomályosítják őket az értékességünkkel, a hiányosságainkkal és az elégtelenségünkkel kapcsolatos tévhiteink. A folyamatos fogyókúrázás ezeken a hiedelmeken alapul. Azért választjuk ezt, mert lélekben eltávolodunk a testünktől, és azt mondjuk magunknak, hogy rosszak vagyunk. Az állandó fogyókúrázás arról szól, hogy alávetett helyzetbe kényszerítjük a testünket – de lássuk be, ez nem működik. A fogyókúra nem okvetlenül hatásos, még akkor sem, ha csak nagyon keveset eszel és nagyon sokat sportolsz. Én már kipróbáltam ezt. És valószínűleg te is. Némelyikük gyors eredményt hoz, ezek azonban nem tarthatók, és csak arra jók, hogy egyre kevésbé értsd, amit a tested közölni próbál a jelzéseivel.

Van azonban jó hírem is: bármelyik tévhited megváltoztatható, és vele együtt a biológiád is. Mindegy, hogy cukorfüggő vagy, utálsz sportolni, vagy azt hiszed, képtelen lennél magabiztosnak érezni magadat a testedben – a megoldás, amelyet keresel, itt van, ebben a könyvben. A kopogtatássoroza10

ELŐSZÓ

tok és a Jessica által nyújtott online segítség visszavezet ahhoz a testi önbizalomhoz és bölcsességhez, amely a születésed óta a tiéd. Ideje, hogy megállítsuk az extrém fogyókúrák és edzések őrületét, és új kapcsolatot teremtsünk önmagunkkal, az érzelmeinkkel, az ételeinkkel és a testünkkel, és miközben ezt tesszük, úgy alakítsuk át a testünket, hogy természetesnek és élvezetesnek találjuk.

A Karcsúsító EFT működik. Ennyi. Tegyél próbát vele! Nincs mit vesztened. Legfeljebb néhány kilót, idejétmúlt tévhitet, és persze egy szekérderéknyi felesleges kortizolt.

Dr. Christiane Northrup

11

Bevezető

Éveken keresztül abban a hitben éltem, hogy a fogyás a megoldás minden bajomra. Ha végre beleférek ebbe a ruhába vagy abba a farmerbe, akkor boldog leszek, felfelé ível a karrierem és végre randizhatok. De csak azután, hogy azokat a kilókat leadtam. Majd akkor, ha nem így nézek ki.

Addig azonban folyamatosan pánikban voltam, ha valaki lefényképezett, és kifejlesztettem azt a stratégiát, hogy a kezemmel takargattam a gyűlölt testrészeimet. Vagy kivágtam, és csak az arcomat tartottam meg a képből, ha a kezem már nem volt elég nagy ahhoz, hogy eltakarjam azokat a bizonyos részeket.

Addig feladtam a terveimet. Érzelmileg összezsugorodtam, hogy az emberek ne vegyék észre, testileg milyen hatalmasnak érzem magam. Sorra vásároltam a fogyókúrás könyveket, a sportfelszereléseket és a diétás ételeket. Egy nap majd boldog leszek, de nem ma, mert még nem adtam le azokat a kilókat.

Ismerősen hangzik?

A fogyás kulturális megszállottsággá vált, amelyet az a tény is nyilvánvalóvá vesz, hogy a fogyókúraüzlet dollármilliárdos iparággá nőtte ki magát. Gondolom, nem ez az első fogyásra szánt kiadásod, ha megvetted ezt a könyvet.

Miért tűnik mégis úgy, hogy semmi sem működik? Ha ennyire vágysz a fogyásra, miért vall mégis kudarcot az a rengeteg erőfeszítés, amellyel leadnád azokat a kilókat? Egyértelmű, hogy valami hiányzik, kell lennie egy rejtett kulcsnak a szégyent okozó testedhez – de mi lehet az? Többet kellene sportolni vagy egy adott gyakorlat kellene végezni? Csak növényi ételeket enni? Vagy magas fehérjetartalmút? A folyamatosan egymásnak ellentmondó információkkal bombázó világban mi hozza el végül az áttörést a fogyás kérdésében?

Hogy egy szóban foglaljam össze: az érzelmeid.

Az érzelmeid tartják ellenőrzésük alatt az önmagaddal, a súlyoddal és az értékeddel kapcsolatos hitedet, és azok irányítják a cselekedeteidet is. Megtörtént már veled, hogy az egészséges táplálkozás mellett döntöttél, majd a félig kievett kekszes doboz felett így szóltál magadhoz: „Nem hiszem el, hogy ezt csinálom... már megint!”? Minden cselekedet mozgatórugói az érzelmeid. Bár pontosan tudod, mit „kellene” tenned, mégis mást csinálsz, mert az érzelmeid elterelnek.

12

BEVEZETŐ

A düh, a félelem, a neheztelés és a bűntudat olyan érzelmek, amelyek a legjobb szándékot is eltérítik, és a biológiádra is mély hatással vannak. Ez életbevágó kérdés, amelyről alig beszélünk. Rengeteget hallunk az ételekről és a sportolásról, de mi a helyzet a stresszhormonnak nevezett kortizol túltermelésével, amely közvetlen kapcsolatban áll a hasi elhízással? Léteznek ezzel kapcsolatos kutatások, mégis elhitették velünk, hogy a fogyás az evésen és a sportoláson múlik. Ha nem járunk sikerrel, a génjeinket okoljuk, vagy ami még rosszabb, azt hisszük, hogy velünk eredendően nincs rendben valami. Én is azt éreztem, hogy velem van a baj, miközben éveket töltöttem jojódiétával, és azon küzdöttem, hogy legalább ne hízzak tovább. A mosolygás mögé rejtőztem, és arra vágytam, hogy tetsszem az embereknek, otthon pedig papírtörlőket gyűrtem a kukába, hogy eltakarjam velük a felfalt édességek csomagolását.

Sok más, a teste és a súlya miatt szégyenkező nőhöz hasonlóan én is érzelmi zugevő voltam. Gyerekkoromban kezdődött. Világosan emlékszem az első magányos zabálásomra. Hétéves voltam, amikor magamra maradtam egy egész tálca csokis sütivel. Lekuporodtam a lépcső aljára, és felfaltam az egészet, miközben éberen füleltem, nehogy rajtakapjon valaki. Ilyen kicsi voltam, de már akkor is azt hittem, hogy szégyellnivaló dolgot csinálok.

Azzal a tálca csokis sütivel kezdődött a hosszantartó gyűlölet-szeretet kapcsolatom a csokoládéval és más édességekkel, illetve néhanapján a sós dolgokkal is.

A sóvárgás számomra olyan valóságos fizikai érzés volt, amely gyorsan legyőzte a józan észt és elfeledtette, mennyire betegre ettem magam legutóbb.

Hirtelen jelent meg, és azonnal kielégítendő fizikai szükségletnek éreztem.

Mivel ez a szokás kamaszkoromban is megmaradt, meghíztam, majd pánikba estem, és kétségbeesetten próbáltam lefogyni.

Egy rövid időszakban minden ébren töltött órámat a fogyókúrának és a sportolásnak szenteltem. Éheztem, és edzéssel büntettem magam a kövérségem miatt. Amikor lefogytam pár kilót, egy kicsit leeresztettem. És ekkor, mintha csak emlékezetkiesésben szenvedtem volna, megint enni kezdtem.

Annyira jól viselkedtem, hogy megérdemlek ennyit – mondtam magamnak. – Keményen dolgoztam, ezt az egyet megengedhetem magamnak. Nem sokkal később aztán megint ott álltam a tükör előtt összetörten és legyőzötten, tele csalódással, gyűlölettel és dühvel.

Ahogyan Einstein is frappánsan megfogalmazta, őrültség folyton ugyanazt csinálni és más eredményben reménykedni. Úgyhogy röviden fogalmazva őrült voltam. Őrültek voltak a fogyókúráim. Kicsivé tettem és megszégyení13

KARCSÚSÍTÓ EFT

tettem magam, és őrült módon a bűntudatot akartam arra használni, hogy rendbe tegyem a dolgaimat.

Szerencsémre Nick Ortner, a legidősebb bátyám 2004-ben megismertetett a kopogtatással, más néven az EFT kopogtató módszerrel, amely az akupunktúrás pontokat kopogtató stresszkezelő eljárás. Valójában a kopogtatás vetett véget annak az őrültségemnek, amely a fogyás és a testemmel kapcsolatos önbizalom terén addig uralta az életemet. Bár, hogy teljesen őszinte legyek, amikor először megmutatták, inkább a kopogtatást találtam őrültségnek.

Amikor Nick először megmutatta, mi az a kopogtatás, azt hittem, szórakozik velem, és semmi kedvem sem volt részt venni ebben. Amikor végül beadtam a derekamat és kipróbáltam, megdöbbentem a gyors eredményen.

Tíz perc kopogtatás után teljesen elmúlt az a súlyos megfázás és homloküreggyulladás, amely miatt két napig ágyban feküdtem. Emlékszem, döbbentem tapasztaltam, hogy megint tudok orron át lélegezni. Kisebbfajta csodának tűnt, hogy a homloküreg-gyulladás tünetei teljesen eltűntek annak hatására, hogy végigkopogtattam a fizikai tüneteim – és persze a látszólag semmibe vezető karrierem miatt érzett csalódásom – pontjait. Ekkor jöttem rá először, hogy mennyire alulértékeltem az érzelmek és a stressz testre gyakorolt hatását.

Néhány évvel később Nickkel és közeli barátjával, Nick Polizzivel dokumentumfilmet forgattunk. A címe A kopogtató módszer volt, és valódi emberek kopogtatással kapcsolatos eredményeit mutatta be. A forgatás nemcsak anyagi kockázatot jelentett, hanem azt is folyamatosan próbára tette, menynyire hiszünk az álmainkban. Filmes tapasztalatok és külső finanszírozás hiányában csak úgy juthattunk előre, ha legyőztük a szorongásainkat és a lehetségest illető korlátozó hiedelmeinket. Talán közhelyként hangzik, de csak úgy tudtuk megcsinálni a kopogtatásról szóló filmet, hogy minden egyes lépésnél magunkon is a kopogtatást alkalmaztuk.

Mi is pontosan a kopogtatás? Hamarosan elmagyarázom. A részleteket az első és a második fejezetben mutatom be.

Bár a kopogtatásnak köszönhetően az életem számos területén előreléptem, ebben a kezdeti időszakban nem használtam ezt a módszert az életemet gyerekkorom óta meghatározó témára – a testsúlyomra és a testképemre.

A testsúlyommal való küzdelem az énképem nagy részét jelentette, ugyanakkor szégyelltem is, és igyekeztem elrejteni. Még akkor is a súlyom és az evés megszállottja voltam, ha kíméletlen fogyókúrával és edzéssel sikerült fogynom. Még a „vékony” időszakaimban sem találtam megnyugvást és örömet.

Később rájöttem, hogy a súlyommal kapcsolatos megszállottságom miatt képtelen voltam meglátni, mi zajlik a felszín alatt. Hasonlóan azokhoz a nőkhöz, akiket most tanítok és segítek, hagytam, hogy elhitessék velem, hogy 14

BEVEZETŐ

a fogyás az akaraterőről szól. Évekig meg voltam győződve arról, hogy nekem nincs olyan akaraterőm, amellyel a sovány emberek nyilvánvalóan rendelkeznek. Bár évekig a személyiségfejlődést tanulmányoztam, csak ritkán jutott eszembe, hogy az érzelmeim hatással lehetnek a súlyommal folytatott küzdelemre.

2008-ban azonban történt valami, ami arra kényszerített, hogy felhagyjak ezzel az őrültséggel, és komolyan ránézzek a súlyom mögött rejlő fájdalomra.

Egy konferencián vettem részt, amikor felismert egy asszony, odajött hozzám, és azonnal áradozni kezdett a munkámról. Ekkoriban mutatták be a filmünket, és több ezer ember hallhatta az interjúmat. Számomra azonban ez volt az első eset, hogy találkoztam egy rajongóval, és hihetetlenül jólesett ez a hatalmas pozitív visszajelzés. Miután megáldott és az imáiba foglalt, az asszony tetőtől talpig végigmért, és azt mondta: – Kövérebb, mint gondoltam. – A büszkeség és a lelkesedés egy pillanat alatt fordult át reménytelen csüggedésbe.

Nem ez volt az első alkalom, amikor az emberek megjegyzéseket tettek a súlyomra, de ekkor jutottam el arra a pontra, hogy beláttam, más megközelítésre van szükségem. Az asszony megjegyzése mélyen megbántott, hiszen én is folyton elítéltem magamat. Eljött az ideje, hogy a testemhez való viszonyulásommal és a túlsúly alatt rejtegetett fájdalommal kezdjek foglalkozni.

A konferenciáról hazatérve elkezdtem összeszedni mindazt, amit több száz kopogtatásból, a személyiségfejlesztő guruktól, valamint a pszichiáterekkel és pszichológusokkal készített interjúkból megtanultam, és elkezdtem ezeket magamon alkalmazni.

Mielőtt a kopogtatást fogyás céljából alkalmazni kezdtem volna magamon, felállítottam néhány szabályt. Tilos fogyókúráznom vagy sportolással büntetnem magam. Ez eddig sem működött, felesleges tehát újra erre az útra lépnem. Tilos továbbá a súlyomat használnom kifogásként arra, hogy nem vagyok boldog és nem mozdulok meg azokért a dolgokért, amelyekre az életben vágyom. Hiszen ez sem működött korábban.

Elkezdtem a testemhez, az ételhez, a sportoláshoz, valamint a szexuális intimitáshoz, az élvezethez és a tökéletességhez fűződő kapcsolatomat vizsgálni, és rájöttem, hogy nincs velem semmi baj. Csak olyan hiedelmeim vannak, amelyek azt éreztetik velem, hogy nem bírom ki, ha nem fordulhatok vigaszként az evéshez.

Aztán hirtelen bevillant, hogy nem viselhetem jól gondját valaminek, amit ennyire gyűlölök. Olyan régóra gyűlöltem már a testemet, hogy fogalmam sem volt, hogyan tisztelhetném és táplálhatnám jól őt és önmagamat. Miközben mindvégig a külsőre összpontosítottam pusztán azért, mert nem feleltem meg a karcsúság vezérelte szépségeszménynek, elvettem magamtól a lehetősé15

KARCSÚSÍTÓ EFT

get, hogy jól érezzem magamat a testemben. Ez olyan stresszt teremtett, amely meggátolta a fogyást és a boldogságot.

A kopogtatás elvette ennek az élét, így továbbléphettem, és elkezdhettem foglalkozni a már régóta markukban tartó érzelmeimmel és tévhiteimmel.

Ezzel a stresszt is enyhíthettem, és kiüríthettem azt az érzelmi csomagot, amely a testemet szorongásban és stresszben tartotta.

Ahogyan a kopogtatásnak köszönhetően halványulni kezdett a stressz és az érzelmi csomag, végre képes voltam érezni, mire van szüksége a testemnek, hogy jól legyen. Hihetetlenül felszabadító volt egészséges és jó közérzetet biztosító ételeket választani, és valódi élvezettel fogyasztani őket. És életemben először alig vártam, hogy megmozgassam a testemet.

Minél inkább értékeltem és szerettem a testemet olyannak, amilyen volt, annál könnyebb volt a gondját viselnem. Azt is megengedtem magamnak, hogy értékeljem a teljesítményemet és szépnek érezzem magamat már azelőtt, hogy fogyni kezdtem volna. A kopogtatást használva először voltam képes a magam életét élni, és használni az erőmet. Minél inkább így tettem, annál könnyebben fogytam – már nem kellett erőlködnöm.

Miután jó tíz éven keresztül a súlyom miatt tettem parkolópályára a boldogságomat, rá kellett jönnöm, hogy épp fordítva kellett volna csinálnom.

Nem a fogyás ad több önbizalmat, hanem az önbizalom vezet a fogyáshoz, az erősebb és egészségesebb testhez. Számomra, illetve klienseim és tanítványaim ezreinek számára a fogyás és a testi önbizalom soha nem a hájról szólt.

Sokkal inkább arról, hogy miként tekintünk önmagunkra, és hogyan képviseljük ezt a külvilágban.

Hatalmas erő van a tudatosságban, és abban a pillanatban, amikor őszinték vagyunk magunkhoz, hirtelen tisztán látunk mindent, bár a tudatosság önmagában gyakran nem elég. Előfordulhat, hogy tudatosan látjuk, mi gátol bennünket, mégis azt tapasztaljuk, hogy a gondolataink és a cselekedeteink nincsenek összhangban. Itt jön a képbe a kopogtatás. Nem győzök csodálkozni, micsoda eredményekre képes, nemcsak nálam, hanem emberek százezreinél is, akiket volt szerencsénk A kopogtató módszer című filmünkkel, az online tanácsadásokkal és az évenkénti Kopogtató Világtalálkozóval elérni.

Rengeteg idő pazaroltam a panaszkodásra, hogy „már mindent megpróbáltam” és „nekem semmi sem működik”. Pedig csak azt nem próbáltam meg, hogy szeressem és jónak találjam magamat. A kopogtatásnak köszönhetően képes lettem erre, és ez hihetetlen eredményeket hozott a testemben és az életemben.

16

BEVEZETŐ

A könyvről Amikor felkértek ennek a könyvnek a megírására, a konyhapadlón zokogtam.

Pánikkal töltött el az a gondolat, hogy ilyen nyilvános módon osszam meg a belső utazásomat. Nem akartam a fogyókúra-iparág részévé válni sem, amely nem egyszer éppen abból húz hasznot, hogy rossz érzéseket kelt a nőkben önmagukkal szemben. Ez nem én vagyok, és nem ilyen karrierre vágyom.

Az egyetlen ok, amiért végül igent mondtam, hogy mindaz, amit szerettem volna megosztani, nem olyasmi, amit a szokványos fogyókúrás könyvekben olvashatsz. Nem hiszek a diétákban, és nincsen közzétehető edzési tervem sem. Ehelyett inkább olyan önfelfedező és önismereti utazásra szeretném elvinni a nőket, amelyet magam is megtettem, és amelyen kliensek és tanítványok ezreit is végigkísértem már.

Bár a „fogyás” kifejezés a könyv és az online képzések címében is szerepel, az igazság az, hogy az önmagáért való fogyás nem nagyon érdekel – hacsak a súlyod nem veszélyezteti az egészségedet. Számomra a fogyás örömteli mellékhatása annak, hogy jobban szeretem magam, magabiztosabbnak és gyönyörűbbnek érzem magamat a testemben. Valójában éppen azért reménykedem, hogy a nők velem tartanak erre az utazásra, mert az élet egésze megnyílik számukra, ha megismerik ezeket az érzéseket. Ekkor a külső és a belső valóság hirtelen lenyűgöző és inspiráló módon változik meg, és valóra válik, ami korábban csak álom volt.

Az a legviccesebb, hogy bár nem a fogyás az elsődleges cél, a kilók megbízhatóan eltűnnek a klienseimről és a tanítványaimról. Ez ennek a módszernek az igazi varázsa. A valóban nagyon erőteljes kopogtató módszerrel megszüntetheted a stresszt, a korlátozó érzelmeket és hiedelmeket, és nagyon gyorsan rájössz, hogy neked és a testednek valójában mire van szüksége. Így sokkal több figyelmet kapnak az érzelmeid és a testedhez fűződő viszonyod, és kevesebbet a fogyás. Bármilyen ironikusan hangzik is, a klienseim és a tanítványaim ekkor válnak képessé a fogyásra, és az eredményeket teljesen természetesen és erőlködés nélkül meg is tartják.

Bár a fogyás is lenyűgöző, számomra mégis azt a legizgalmasabb látni, hogy a nők hogy érzik magukat, és hogyan alakul át az életük. Ezek a nők már a fogyást megelőzően felhagynak a rejtőzködéssel, beleszeretnek magukba, hatalmasat lépnek előre a párkapcsolatukban és a karrierjükben, és nem annak függvényében ünneplik a szépségüket, hogy mit mutat a mérleg, hanem mert tényleg szépnek érzik magukat.

Valószínűleg rájöttél már, hogy a könyvben bemutatásra kerülő módszert kifejezetten a nőkre szabtam. Bár a kopogtatás mindkét nem fogyását 17

KARCSÚSÍTÓ EFT

hatékonyan segíti, a fogyás és a testi önbizalom terén a nők élményei sajátosak.

A módszert a tanítványaim számára hoztam létre, és rengeteget tanultam, miközben tanítottam és kísértem őket a saját folyamatukban. Arra törekedtem, hogy a könyvben szó essen a leggyakoribb kérdésekről és témákról. Íme, egy rövid összefoglaló, hogy mi mindent tanulhatsz meg, ha végigolvasod.

A könyv első részében megtanítom a kopogtatás alapjait, elmagyarázom, hogy mi ez, és miért működik. Ezután elindítalak a fogyás és a testi önbizalom útján, és megtanítom, hogyan használd ezt a technikát a legtöbb ember számára első érzelmi akadály, a pánik legyőzésére. A második részben tovább „hámozzuk a hagymát”, és megvizsgáljuk a fogyás és a testi önbizalom mélyebb vonatkozásait. Ez valóban segít majd feloldani a fogyást eddig megakadályozó régi mintákat és érzelmeket. A harmadik részt elolvasva pedig gyakorlatok segítségével magabiztosabb viszonyt alakíthatsz ki az ételekkel, és megtanulhatod, miként építsd be az önmagadról való gondoskodást az életedbe.

Arra bátorítalak, hogy a könyv olvasása és a módszer felfedezése közben végezz el minden gyakorlatot, és próbáld ki az összes kopogtató forgatókönyvet. A fejezetek végén található kopogtató forgatókönyveim összefoglalják az adott fejezetben tanultakat. Döntő fontosságú a kopogtatás alkalmazása. Ha ezt elhagyod, a fogyás küszködéssé válik, és nem hozza azt tartós eredményt sem a súly, sem pedig a testi önbizalom terén, mint a kopogtatással megtámogatott folyamat.

Azt javaslom, először olvasd végig az egész könyvet, majd térj vissza azokhoz a részekhez, amelyek a leginkább megérintettek. Remélem, hogy többször is visszatérsz majd ehhez a könyvhöz, amikor támogatásra és segítségre van szükséged. Hagyd, hogy társként kísérjen az utadon.

Valóban megtiszteltetésnek érzem, hogy ezt a módszert megoszthatom veled, és remélem, hogy te is elindulsz, és rátalálsz az egészséges testedre, amelyet valóban szeretsz és értékelsz. Legfőképpen azonban azt remélem, hogy utad elvezet annak a hihetetlenül csodálatos nőnek a szeretetéhez és elfogadásához, aki vagy. Ekkor felismered majd azt a valódi értéket, amelyet a világnak jelentesz.

18

Első rész

Felkészülés az utazásra

„Az egyetlen igazi út az, ami belül van.”

– Rainer Maria Rilke –

Első fejezet

Hogyan segíti a kopogtatás a fogyást?

A majdnem két méter magas dr. Dawson Church olyan ember, akit azonnal észreveszel. Épp megérkeztem arra a londoni konferenciára, ahol dr. Church és én készültünk előadást tartani a kopogtatásról. Örömmel vettem észre őt a terem másik végében, és lábujjhegyre állva integettem felé (a magam 158 centijével sosem sikerült igazán szemmagasságba kerülnöm vele).

Azóta, hogy A kopogtató módszer című filmünk forgatásán 2007-ben megismerkedtünk, már többször is volt szerencsém dolgozni vele. Mindig is nagyra tartottam derűs természetét – olyan kedélyesen tudott kacagni, hogy azt a Mikulás is megirigyelte volna –, úgyhogy nagyon izgatott voltam, amikor a köréje gyűlt tömegtől elszabadulva odasietett hozzám.

Rögtön láttam rajta, hogy valamit el akar mesélni. A család hogylétéről szóló udvariassági körök után dr. Church elmondta, hogy épp most érkezett egy orvosi konferenciáról, ahol első alkalommal volt alkalma bemutatni legutóbbi tanulmányának eredményeit.

Elmagyarázta, hogy a kutatásai bizonyították azokat az eredményeket, amelyeket magamon és több ezer más emberen is tapasztaltam, vagyis hogy a kopogtatás hihetetlenül hatékony módszer a stressz testre gyakorolt ártalmas hatásainak csökkentésére.

Dr. Church kutatása – amelyet ebben a fejezetben mutatok be – és számos más alapvető tanulmány is segít megérteni, hogy a kopogtatás miért segíti a fogyást, teszi szükségtelenné a fogyókúrákat, a koplalást és az túlzott sportolást.

A kopogtatás és a fogyás Dr. Peta Stapleton klinikai pszichológus az ausztráliai Queenslandben.

Az elmúlt húsz évben táplálkozási zavarokkal küzdő pácienseket kezelt, és kutatásokat folytatott a fogyás és evési szokások témakörében. Éppen akkor összegezte a kopogtatás fogyásra, illetve az ételek utáni sóvárgásra gyakorolt 21

KARCSÚSÍTÓ EFT

hatásáról szóló kutatásai első (és legfontosabb) szakaszát, amikor interjút készítettem vele. Az eredmények hihetetlenül izgalmasak voltak és maradtak – azt bizonyítják, amit magam is tapasztaltam a klienseimnél és a tanítványaimnál.

Dr. Stapleton azért vágott bele a kutatásba, mert rá akart jönni, hogy a kopogtatás hatással van-e a fogyásra és az ételek után sóvárgásra, és ha igen, akkor mennyire hatékony. Mivel a csapatával sikeres fogyásokat dokumentáltak a kutatásban részt vevők esetében, dr. Stapleton a publikálást megelőzően megosztotta egyes felismeréseit az orvosi körökkel.

Az ellenőrzött kutatásban összesen nyolcvankilenc 31 és 56 év közötti olyan nő vett részt, akik a testtömeg-indexük (BMI) alapján elhízottnak számítottak. Nyolc héten keresztül hetente körülbelül két órát töltöttek kopogtatással – átlagosan negyedórát naponta. Fogyókúra és sportolás nélkül, vagyis kizárólag kopogtatással átlagosan 7,5 kilót fogytak a kutatási időszakban!

Bár dr. Stapleton számított rá, hogy kopogtatást végezve a résztvevők fogyni fognak, a fogyás mértéke őt is meglepte. Ami még izgalmasabb, hogy a kezdeti nyolchetes kopogtatási időszakban elért fogyást a résztvevők fél évvel később is megtartották, annak ellenére, hogy többségük a kutatási időszak végén felhagyott a kopogtatással.

Hogyan lehetséges ez? Hogyan vezethet a kopogtatás ilyen drámai és tartós fogyáshoz ilyen rövid időn belül? Vizsgáljuk meg először azt, miként hat a stressz az emberi testre, hogy aztán jobban megértsük dr. Stapleton kutatási eredményeit.

A test stresszkoktélja A testnek van egy vegyi laborja. Fontos, hogy ez megfelelően működjön, amikor hormonokat és vegyi anyagokat bocsát ki. Sajnos azonban sokunk naponta fogyaszt olyan drogot, amely túlzott mennyiségben hízáshoz vezet. Ezt a drogot stressznek hívják.

A stressz az amigdalából, a középagyban, a limbikus rendszerben található mandula alakú részből indul ki. Az amigdalát a test füstjelzőjeként is szokták emlegetni. Amikor veszélyt érzékel, a „küzdj vagy menekülj” pszichés stresszválaszt váltja ki az agyban. Ez a kortizolnak nevezett hormon túltermeléséhez vezet, ami a kutatások szerint megnövekedett étvágyat, cukor utáni sóvárgást és hasi elhízást okoz. Még az olyan enyhe stressz is kiválthat „küzdj vagy menekülj” választ, ha amiatt aggódunk, hogy szoros a farmerünk, és soha nem adjuk le azt a pár kilót szülés után. Ugyanezt a stresszválaszt ered22

FELKÉSZÜLÉS AZ UTAZÁSRA

ményezi az olyan általános rossz érzések tapasztalása, mint a düh, a félelem és a bűntudat.

A „küzdj vagy menekülj” válasz a veszélyre készíti fel a testet, és segíti abban, hogy vagy küzdjön meg a támadóval, vagy eredjen futásnak, ahogyan az őseink tették, amikor szembekerültek a vad tigrissel. Mivel ennek a stresszválasznak az a célja, hogy a hirtelen vészhelyzetben megmentsen, a test védelmi rendszere nagyon gyorsan reagál: megemelkedik az adrenalinszint, az izmok megfeszülnek, megemelkedik a vérnyomás, a szívritmus és a vércukorszint, hogy gyorsabban reagálhassunk, sebesebben futhassunk vagy magasabbra mászhassunk.

Mivel a test minden energiája az önvédelem támogatására csoportosul át, a kevésbé lényeges funkciók, mint például az emésztés, lelassulnak vagy akár le is állnak. (Az emésztési zavar nem számít sürgős feladatnak akkor, amikor az ember szó szerint az életéért fut.) Ugyanakkor káros hatással van az anyagcserére és megakadályozza a szükséges tápanyagok felszívódását, ha képtelenek vagyunk megfelelően és hatékonyan megemészteni az ételeket. A létfontosságú tápanyagok és a táplálék hiányára a test éhségérzettel reagálhat. Nem azért, mert több ételre van szüksége, hanem azért, mert a stresszválasz olyan helyzetet eredményezett, amelyben képtelen megfelelően megemészteni azt az ételt, amelyet már megkapott.

Mi – az őseinkkel ellentétben – rendkívül sokféle, összetett ingernek és stresszhatásnak vagyunk kitéve, így stressz-szintünk tartósan megemelkedik, vagyis a testünkben hosszabb időn keresztül és gyakrabban váltódik ki a „küzdj vagy menekülj” válasz. Ez pedig jó eséllyel káros hatást gyakorol az emésztésünkre, az anyagcserénkre és a hormonjainkra – ráadásul rendszeresen és tartósan.

A stressz tehát akkor is meghiúsíthatja a fogyásra tett erőfeszítéseket, ha sportolsz és megfelelően táplálkozol. Ezen a ponton válik a kopogtatás rendkívül erőteljes eszközzé, hiszen éppen az az erőssége, hogy megszakítja a „küzdj vagy menekülj” választ, és gyorsan abba az ellazult állapotba juttatja vissza a testet, amelyben az képes a megfelelő emésztésre, emellett pedig javítja a táplálék felszívódását és gyorsítja az anyagcserét. Nézzük, hogyan történik mindez!

Hogyan csökkenti a kopogtatás a stresszt?

Egy dr. Church (a jó kedélyű óriás) által vezetett véletlenszerű, ellenőrzött kísérletben – amely a tudomány aranyszabályának számít – nyolcvanhárom 23

KARCSÚSÍTÓ EFT

kísérleti alany kortizolszintjét és pszichológiai tüneteit vizsgálták. A kísérlet résztvevőit három csoportra osztották: az első csoport egyórás kopogtató kezelést kapott, a második csoport hagyományos beszélgetős terápián vett részt, a harmadik csoport pedig semmilyen kezelést nem kapott.

Míg a kontroll-, illetve a beszélgetésterápiás csoport tagjainál a vizsgálati időszakban csupán 14 százalékos kortizolszint-csökkenést mértek, ugyanez az érték a kopogtatással kezelt csoportnál átlagosan 24 százalék volt, de voltak olyan résztvevők is, akiknél a kortizolszint 50 százalékkal csökkent.

A kopogtatós csoport kortizolszintjének drámai csökkenése annyira jelentős eredménynek számított, hogy a kutatócsoport először azt hitte, hogy vagy a mintával, vagy a mérőeszközökkel van valami baj. A pontosság biztosítása érdekében néhány héttel elhalasztották az eredmények kiértékelését, hogy újra beállíthassák a mérőeszközöket, és újra lefuttassák az adatokat. Mivel a második alkalommal is ugyanazt az eredményt mérték, továbbították azt dr.

Church-nek.

A dr. Church kutatásának szigorúan és kétszeresen is ellenőrzött eredményeiből fakadó következtetések alátámasztották a Harvard Medical School által tíz évvel korábban végzett kísérlet eredményeit. A Harvard-tanulmány kimutatta, hogy egy adott meridián akupunktúrás pontjainak stimulálása csökkenti az amigdala, illetve az agy egyéb, rossz érzések feldolgozásában érintett területeinek aktivitását. Az agy fMRI- és PET-vizsgálatainak eredményeiből világosan látszik, hogy az amigdala vészharangja elhalkul az akupunktúrás pontok stimulálásának hatására.

Bár a Harvard kísérletében tűkkel stimulálták az akupunktúrás pontokat, egy külön lefolytatott, kettős vak kísérlet tűk használata nélkül is ugyanezt a jótékony hatást mérte és erősítette meg – és a kopogtatásnál is pontosan ez történik.

Az akupunktúrás pontok kopogtatása és az érzelmi nehézségek szétválogatása az „energiapszichológiának” nevezett feltörekvő terület része. Az energiapszichológia már meglévő kutatásai egyre nagyobb figyelmet kapnak, részben azért, mert „bizonyítékalapú” megközelítéssel könnyen összevethetők a Society of Clinical Psychology (a tizenkét amerikai pszichológiai egyesület egyike) szabványaival.

Miközben sok pszichológus és mentális egészséggel foglalkozó szakember elkezdte beépíteni a kopogtató módszert a munkájába, a bátyámmal szenvedélyesen hiszünk abban, hogy mindenkinek az ujjában ott van a képesség, hogy javítson a saját állapotán. Ha megismered a kopogtatást, mindig a rendelkezésedre áll majd az eszköz, amely a stresszes időszakokban segítségedre lehet. Ez pedig hihetetlenül megnöveli az önmagadba vetett hitedet.

24

FELKÉSZÜLÉS AZ UTAZÁSRA

Ha szívesen elolvasnád azt a tucatnyi tanulmányt, amelyek a legkülönbözőbb betegségek és állapotok kezelésében mutatják be a kopogtatás hatékonyságát, látogass el a www.TheTappingSolution.com/science-and-research.php weboldalra vagy olvasd el Nick bátyám nagy sikerű EFT – A kopogtató módszer. Forradalmi megoldások a stresszmentes életért (Bioenergetic Kiadó, 2013) című könyvét.

Egy úttörő felfedezés Miután megismertünk néhány, a kopogtatás hatásosságát a fogyás és a stresszoldás terén alátámasztó újdonsült kutatási eredményt, szeretnék elmesélni egy történetet, amely bemutatja, mennyire hatékony a kopogtatás az általános egészség és jóllét javításában.

A hagyományos pszichológiai képesítéssel rendelkező dr. Roger Callahan az egyik páciensénél 1979-ben ért el először átütő eredményt a kopogtató módszer alkalmazásával. Ez az után történt, hogy tanulmányozta az akupunktúraként ismert ősi gyógyító technika alapját képező meridiánokat.

A meridiánok az életerőt – kínai nevén csít – az egyes szervekhez és rendszerekhez szállító energiacsatornák a testben. Fel- és lefelé futnak a test mindkét oldalán, és minden egyes meridián egy adott szervhez csatlakozik – például a gyomorhoz, az epehólyaghoz, a veséhez, és így tovább. A meridiánok a test felszínén található végpontokon keresztül érhetők el.

Ezekbe a meridián-végpontokba szúrják bele az akupunktúrás tűket, és mi is ezeket a pontokat kopogtatjuk az egyensúly helyreállításához és az egyes meridiánok energiaáramlásának növeléséhez. Néhány ilyen pontot stressz hatására öntudatlanul is megérintünk – például a homlokot, az állat vagy a kulcscsontot –, talán éppen azért, hogy valami módon nyugtatni próbáljuk magunkat.

Mivel a páciens kezelése sikeresnek bizonyult, dr. Callahan a pszichoterápia és a kopogtatás összevonásnak lehetőségeire összpontosítva folytatta a meridiánok tanulmányozását. Idővel egyfajta „algoritmuskészleteket”, kopogtatási sorozatokat fejlesztett ki az egyes témákhoz. Különböző kopogtatási sorozatokat hozott létre például a félelem vagy a düh kezelésére. Emellett diákjainak is elkezdte tanítani a kopogtató módszert.

Az egyik tanítványa, Gary Craig, elkezdett kísérletezni a kopogtatással, és felfedezte, hogy nem is annyira az egyes sorozatok a hatékonyak, hanem inkább maga a kopogtatás. A módszer egyszerűsítésére Gary Craig egyetlen kopogtatási sorozatot hozott létre, amely azóta az EFT – Emotional Freedom 25

KARCSÚSÍTÓ EFT

Techniques (az érzelmi felszabadítás technikája) – alapjává vált. Az általában használt elnevezése a kopogtató módszer vagy a meridiánkopogtatás.

A Gary által kialakított EFT-sorozat magában foglalja az összes nagyobb meridián-végpontot, és minden tünetre vagy témára alkalmazható. A második fejezetben részletesen is bemutatásra kerülő EFT-sorozat a kéz oldalán indul, továbbhalad a szemöldök belső, majd külső oldalára, továbblép a szem és az orr alá, majd az állon, a kulcscsonton és a bordák oldalán áthaladva a fejtetőre érkezik.

Miközben Craig a kopogtató sorozat egyszerűsítésén dolgozott, dr. Patricia Carrington pszichológus, a Princeton Egyetem pszichológiai tanszékének tagja Craigtól függetlenül szintén létrehozott egyetlen algoritmust, amelyet sikerrel alkalmazott a páciensein. Ő alkotta meg a választási módszert is, amelyre rövidesen visszatérünk.

Gary Craig és dr. Patricia Carrington munkája egyre ismertebbé vált, eredményeik pedig számos pszichológus és kutató figyelmét felkeltették, és nekik köszönhetően ma már sokkal jobban értjük, miként segít a kopogtatás az agyunk újratanításában.

Agyunk újratanítása Ahhoz, hogy megértsük, miért működik olyan jól a kopogtatás – nemcsak a szorongás, a félelem, a traumák, hanem a fogyás esetében is – tudnunk kell, hogyan működik a limbikus válasz.

A limbikus rendszer az agyunk része, amely magába foglalja a veszély érzékelése esetén a „küzdj vagy menekülj” ingerválaszt kiváltó, harcias amigdalát.

Ugyanez a folyamat zajlik le akkor is, ha az ételek miatt vagyunk stressznek kitéve. Amikor például csokoládé után sóvárogsz, lehet, hogy a limbikus válasz okozza a kínlódásodat. Ha az agyad azt tanulta meg, hogy csokis keksz majszolgatásával válaszoljon a stresszre, akkor nyilvánvalóan ehhez a megoldáshoz folyamodsz majd egy nehéz munkanap végén.

Mivel a kopogtatás gyorsan leállítja a „küzdj vagy menekülj” ingerválaszt és csökkenti a kortizol szintjét, képes leszel felülírni, hogy az agyad miként reagáljon a stresszre és a csokis kekszre. Ahelyett, hogy késztetést éreznél az utolsó darab keksz felfalására is, képes leszel megállni és eldönteni, hogy tényleg a kekszevés-e az ellazulás legjobb módja.

A bizonyos ételek utáni erős sóvárgást tapasztalva szinte lehetetlennek hangzik a gondolat, hogy az ember megálljon és eldöntse, tényleg akarja-e és muszáj-e megennie azt az ételt, amelyre olyan nagyon vágyakozik. Olyas26

FELKÉSZÜLÉS AZ UTAZÁSRA

valakiként, aki megszokta, hogy egy ültő helyben fal fel hat biomüzliszeletet (az egészségesen táplálkozó időszakom egyik kedvenc időtöltése volt), pontosan megértem, miért érzel így. Amikor úgy érzed, hogy belehalsz, ha nem kaphatod meg azt a bizonyos ételt, akkor éppen annak a limbikus válasznak vagy kiszolgáltatva, amely valószínűleg már évekkel korábban beleivódott az agyadba.

Az az elképzelés, hogy a limbikus rendszer megtanítható új válaszokra a megszokott ingerekkel kapcsolatban, egybevág a neuroplaszticitásról szóló legfrissebb kutatások eredményeivel, amelyek szerint az agy áramkörei megváltoztathatók. A tudósok azt feltételezik, hogy amikor egy nehéz munkanap végén újfajta válaszra tanítjuk meg a limbikus rendszerünket, valójában az idegsejtjeink áramkörét változtatjuk meg, vagyis arra tanítjuk az agyunkat, hogy másképp reagáljon, mint ahogyan szokott.

Már több ezer emberrel dolgoztam az ételek utáni sóvárgás és az érzelmi evés témájában, ám még mindig lenyűgöz, hogy milyen gyorsan képes a kopogtatás megváltoztatni ezt a szokást. Amikor az érzett stresszre kopogtatunk, az emberek gyakran azt mondják: – Nahát, ez az egész nem is az ételről szól! – A túlevést okozó stressz kopogtatása után kevesebbet esznek anélkül, hogy egyáltalán észrevennék. Egyszerűen elveszíti az erejét az a helyzet vagy az az étel, amely korábban falánkságra sarkallta őket.

Ez azt is jelenti, hogy soha többé nem keríti őket hatalmába a sóvárgás vagy az érzelmi evés? Nem. Viszont olyan ritkán fordul elő, hogy már nem akadályozza meg a céljaik elérését. Gyakran úgy beszélnek erről, hogy végre megnyugvást tapasztalnak az evéssel kapcsolatban. Sokan mesélnek arról, hogy évek óta először nyugodtan elmehetnek egy buliba, és képesek nyugodtan beszélgetni másokkal, amit eddig soha nem tapasztaltak, mert korábban csak az ételekre összpontosítottak. Hosszú idő után először úgy mennek el sétálni vagy jógaórára, hogy tényleg jól érzik magukat.

A kopogtatásról, a fogyásról és a testi önbizalomról szóló sikertörténetek a körülmények, problémák és nehézségek széles skáláját ölelik fel. Bármilyen körülményekről szóljon is azonban a történet, a kopogtatást alkalmazó kliensek lefogynak, és tartják is a súlyukat. És ami még fontosabb, már a fogyás előtt képesek gyönyörűnek érezni magukat a testükben.

Miért válaszd a kopogtatást, ha most akarsz fogyni?

Az emberek gyakran kérdezik tőlem, hogy milyen gyors fogyásra számíthatnak a kopogtatással. Bár sok kliensem már a közös munka első heteiben fogy27

KARCSÚSÍTÓ EFT

ni kezdett, mindenkinek megvan a maga tempója. Amennyiben a kopogtatást a fogyási küzdelmek okozta stressz és nyomás feloldásának céljával kezdjük, ellentétest hatást idézünk elő, ha közben megszállottan ragaszkodunk a fogyáshoz. Ha valóban erre az útra lépünk, a fogyás csupán kellemes mellékhatása lesz annak, hogy jobb érzésünk lesz magunkkal kapcsolatban.

A kopogtatásban az a nagyszerű, hogy alkalmazható fejfájás, hátfájás, szinte bármilyen fizikai fájdalom, álmatlanság vagy olyan kellemetlen érzelmek, mint a félelem, a düh és egyebek esetében is. Segít ellazulni egy hosszú nap végén, vagy az összpontosításban válik hasznodra, ha lelassultál. Végtelen hosszan sorolhatnám fizikai és érzelmi előnyeit, úgyhogy nyugodtan próbálkozz a kopogtatással bármikor, amikor szeretnéd jobban érezni magad, és a fogyás sem várat magára sokáig.

A kopogtatással mindenki képes a fogyásra Bármennyire lenyűgözőek is a kopogtatással kapcsolatos tudományos igazolások, számomra mégis azok a leghihetetlenebb eredmények, amelyeket magamon, a klienseimen és a családtagjaimon tapasztaltam. Ezek bizonyítják számomra, hogy a kopogtatás az általam ismert legerőteljesebb eszköz a fogyásban.

A módszerrel ismerkedve nagyon szkeptikus voltam, és mind a mai napig lenyűgöz, mennyire nagyszerű eszköze a kopogtatás a fogyásnak, a súly megtartásának, a testi önbizalom erősítésének, a stressz, a betegségek és a fizikai fájdalom legyőzésének. A kopogtatás, mint a fogyás és az egészségmegőrzés eszköze, az évek során a szenvedélyemmé vált, mert az általam ismert eredményei tagadhatatlanok. Lelkem szkeptikus része kénytelen volt elismerni a vereségét.

Sok kliensem ugyanígy kételkedik a közös munkánk kezdetén. Mindig nagyra értékelem, ha ezt őszintén elismerik. Hozzám hasonlóan ők is számtalan módszert kipróbáltak már, hogy lefogyjanak: fogyókúrákat, edzési terveket, hipnózist vagy meditációt. És minden egyes felbuzdulás úgy ért véget, hogy vagy nem hozott változást, vagy visszahízták, amit leadtak. Miért éppen a kopogtatás lenne más? Ám amikor belevágunk a közös munkába, fogyni kezdenek – nem azért, mert fogyókúráznak, hanem azért, mert megtanulják, hogyan legyenek boldogok az adott pillanatban. A kopogtatás segít a kortizolszint csökkentésében, ezért a hormonok a fogyást támogatják. Segíti az egészséges életviteli változások megszilárdítását is. A könyvben számos kliensem történetét elmesélem, 28