Tartalom A kezdetek Az íriszdiagnosztikáról Az íriszdiagnosztika működése Az íriszdiagnosztikai térkép Rendszertérképek Az írisz jeleinek fiziológiája Alapvető írisztopográfia Alkat Főbb íriszjegyek és jelek Az írisz színe és annak variációi Sérülések, lakúnák és kripták Radiális vonalak Az ideggyűrűk Salakszegély Nyirokfüzér Nátriumgyűrű Arcus senilis Irritációk A pupilla alakja Az emésztőrendszer: a gyomor és a belek A vastagbél Az idegek Gyógyulás és Hering gyógyulási törvénye Elemzés készítése
6
9 11 12 13 14 17 21 23 24 25 27 28 29 30 31 32 33 33 34 35 38 39 40 42
Néhány esettanulmány Egyes számú eset: A láb területei Kettes számú eset: Vesebetegség Hármas számú eset: Psoriasis (pikkelysömör) és diszfunkcionális vese Az íriszdiagnosztika és a táplálkozás Kémiai és tápanyag-táblázatok Íriszdiagnosztikai tápanyag-táblázat Ásványianyag-hiány tünetek Ásványi és kémiai elemek analízistáblázata Mire alkalmas az íriszdiagnosztika? Amit az íriszdiagnosztika nem tesz... Összefoglalás Dr. Jensenről
45 46 47 49 51 52 55 60 62 64 66 68 70
7
TÜDŐ
NY
K
NY AK
VÁ LL
MELLHÁRTYA
MEL FELS LKAS Ő RÉ SZE
ÁJ M
HNYM.
KÓ . AT ÉL EH P B EP . YM HN FEJ
HNYM.
HNYM. TEST
ÁG YÉ K
AG LY INA HÓ AG GY HÚ Z/V MNIS PÉ ZEMÉRET S H ON É S C RE/M GÁT HE
S EL SF HA
NCE MEDE
NYELŐCSŐ
HANGSZÁLAK
PAJZSMIRIGY
I NY
MÁ J
LAPO CKA NYA KCSI GOLY A ME L TER LKAS ÜL I ET
CSM.
MPM.
R ÁJ SZ CS OR PO V KA EL LL A NY SÓ Á UL ND AL A M AT GAR E GÉG Ő LÉGCS
T HÁ
S AL
R ZE
Ó
RÉ SZ E
J MÁ
HNYM.
HNYM. TEST K YÉ ÁG
CSM.
MPM.
A GOLY KCSI NYA I AS LLK T ME RÜLE TE
CKA LAPO
NYELŐCSŐ
HANGSZÁLAK
PAJZSMIRIGY
NY OR E AL LV R SÓ ÁL S LK ZÁ MA AP J ND OC UL S A GA RAT GÉG E LÉG CSŐ ÉL YB
MELLÉKVESE
A AORT
HNYM.
HNYM. FAROK
NAP FON AT
TÉRD LÁBFEJ
SZE Ó RÉ HAS ALS
ÉSI IN G KER K- ÉS NYIRO BŐR
LÁGYÉK
MED ENCE
SZIGMABÉL
B
VE
AR CÜ RE G
ÁNT VASTAGBÉ L
TM.AGY.M.
GYOMOR
H AR
G RE CÜ AR OR FOD ISZ
ÍR
AGY TALAMUSZ HIPOTALAMUSZ
AGY
TYA HÁR HAS FAL HAS
HA S AL SÓ RÉ SZE
MELLÉKVESE
VAKBÉL
J
GYOMOR
VÉ KO N
AR CÜ RE G
C
AGY
AK NY
LL VÁ
MELLKAS
KÉ Z
MELLKAS ALSÓ RÉSZE
RÖVIDÍTÉSEK PEY. PL. Peyer-plakkok MPM. Mellékpajzsmirigy AGY.M. Agyalapi mirigy TM. Tobozmirigy CSM. Csecsemőmirigy
S EL SF HA
S ND
LÉ P
RE
N
MELLHÁRTYA
MELLKAS FELSŐ RÉSZE
KA R
OM ZE IZ ÉS E SZ R ER KE SŐ /H RE FEL EK S A SZ H FÉ E E T NC PE DE ME
BŐR
VBF.
AGY.M. TM.
ASTAGBÉL NT V RÁ
G RE CÜ R AR DO ZFO ÍRIS
HA
AGY TALAMUSZ HIPOTALAMUSZ
AGY
Íriszdiagnosztikai térkép
AIR-képe (M agy FL R Az
MELLK AS
RÖVIDÍTÉSEK FÉREGNY. Féregnyúlvány EPEH. Epehólyag VBF. Vékonybélfodor HNYM. Hasnyálmirigy
RÉ SZ E
R ZE
COMB
Ő
Z KÉ
AS MELLK SZE K RÉ RDÁ ALSÓ BO R KA
MELLKAS
DS EN IR
KIS HÖRGŐK
B NY ŐR IR OK -É S
ALSÓ KÖZÉPS Ő FE TÜDŐ- TÜDŐ LSŐ LEBENY LEBENY TÜDŐLEB ENY
S GÉ IN ER
CE
AK
HA RE K
LKAS MEL
VEGETATÍV IDEGRE ND SZ LÓ VASTAG SZÁL ER BÉ L FEL
S F ES HE EL ZIZ R SŐ O E /PE RÉ M TE SZ E FÉ SZ ME EK DEN
HOM LO K LEB ENY HO ML OK HO HA ML LÁ NT OK ÉK ÜR SZ EG EM ÁL LK AP OC S FE LS Ő
AGY
HASH ÁRTY A HASF AL
TORO K
ÉSZE LSŐ R T FE HÁ
AR N
DS RIN BŐ GÉ R SI RE N KE
ÉRZÉKSZER MOZGÁSSZE VEK, RVEK ÖRÖK LÖ KÉPETT MENTÁ SSÉG LIS EGY EK ENS ÚLY KÖZ PON T
AIR-képe (M agy FL R Az
Y. FÉREGN LÁGYÉK
SZ ÍV
AZ ÖT ÉRZÉK TERÜL ETE EG O, KÉ NYSZER SZER KÉPE ZETT M SS ÉGEK ENTÁLI ME NTÁ , BESZ S LIS ÉD KÉP ESS ÉGE K
VESE
S RO KÉ
ZER
É SI R ENDS
RIN G
KE
RÉ SZ E
HÖRGŐK
KE R CS ES ON ZT T -
SZÍV HÚ G
CSÍPŐ
Ó
IDEGRENDSZ ATÍV ER GET VE PEY. PL. VÉ B ÉL KO NY N KO OMORSZÁJ GY ER E/M ÉH
ÍV IDEGRENDSZER TAT GE VÉKO VE . PL. NY PEY BÉ ÉL YB MORZÁR GYO
ÉGB ÉL GÁT
HÖRGŐK
YH PÉN ÓL YA ISZ G /VA GIN A H V
ÍV SZ
HER E
OK TOR ÁNU SZ
Ő LS BE ÜL P- F ZÉ L KÖ FÜ Ő LS KÜ FÜL
R GIDE TÍV ÁLLÓ VASTAGBÉL TA SZ GE LE
RENDSZE
VESE
LL ME VB F.
Ő EL TV ON CS BÓ BIM
KIS HÖRGŐK
VBF.
Y AG KIS
SZÍV
DOR ZFO ÍRIS
VEK, ÉRZÉKSZERERVEK MOZGÁSSZ LIS MENTÁ LÖTT EK ÖRÖK PESSÉG KÉ ZUS PUL I IM M E N R BŐ
L
ÉLÉNKSÉG, ÉLETJEL Y EN LEB OK ML OK HO ML HO G E K É ÜR NT S OK LÁ OC ML M HA O AP E H LK SZ ÁL SŐ L FE
ALSÓ TÜDŐLEBENY
VÉ
I) C AR YIR OK - ÉS
NYSZER EGO, KÉ S TÁLI ÉD MEN ZETT , BESZ GEK SZER SSÉGEK SSÉ ÉPE KÉPE IS K TÁL MEN KIS AGY CS ON TV ELŐ ME BE LL L BIM FÜ SŐ BÓ L K ÖZ FÜ ÉP L -K Ü FÜ LSŐ L
ETE AZ ÖT ÉRZÉK TERÜL Ő FELS TÜDŐ Y N LEBE ZE R
ÉLÉNKSÉG, ÉLETJEL R BŐ
RÉ SZ E
I) K YA
Ő
Ő TÜD
LÁBCSÍPŐ COMB TÉRD FEJ
LS TA HÁ
HÁT FEL SŐ R ÉSZ E
TSZ RE NT KE CSO
A kezdetek Az 1800-as évek elején egy fiatal fiú, Péczely Ignác odahaza, a Zala megyei Egervárott elfogott egy baglyot házuk kertjében. A tizenegy esztendős fiú kisebb közelharcot vívott a megrémült madárral, amelynek során megtapasztalta hegyes karmainak erejét, amint a madár elkeseredetten védekezett. A küzdelem során a fiú véletlenül eltörte a madár egyik lábát. Ahogy a fiú és a madár egymás szemébe meredtek, a fiú észrevette, Péczely Ignác hogy egy fekete csík kezd formálódni a bagoly egyik szemében. Péczely bekötözte a törött lábat, és lassanként meggyógyította, majd szabadjára engedte a baglyot, az azonban jó néhány évig nem hagyta el a kertet. Péczely később fehér, görbe vonalakat fedezett fel a bagoly szemében, a korábbi fekete vonal helyén. Az a fekete vonal egy idő után parányi pöttyé változott, és e körül alakultak ki a fehér vonalak és árnyékok. Amikor Péczely felnőtt, orvos lett, és sosem felejtette el a bagollyal történt esetet. Pályája során lehetősége nyílt megfigyelni balesetet szenvedett páciensek szemének szivárványhártyáját műtét előtt és után is. A betegek szemében megfigyelt változások megegyeztek sérüléseikkel, műtétjükkel vagy betegségeikkel, így Péczely kezdett meggyőződni arról, hogy létezik valamiféle válaszreakció az írisz különféle mintázatai és a test többi része között. Meggyőződésévé vált, hogy az írisz hűen tükrözi az egyes szervekben végbemenő változásokat. Péczely ezen megfigyelésekre alapozva alkotta meg az első íriszdiagnosztikai térképet.
9
ÍRISZDIAGNOSZTIKA EGYSZERŰEN
Péczely-féle írisztérkép (Forrás: Péczely Ignácz: A szivárvány-hártyáról. Budapest, 1873.)
Ugyanebben az időben Nils Liljequist svéd lelkész összefüggést fedezett fel a szervezetben felgyülemlő különböző gyógyszermaradványok és az írisz egyedi elszíneződései között. Mivel Liljequist fiatalkorában súlyos beteg volt, orvosai javallatára rendkívül nagy mennyiségű kinint szedett. A kinin hatására eredetileg kék szeme sárgás-zöldesre színeződött. Az 1800-as évek óta az íriszdiagnosztika hatalmas léptékben fejlődött. Számtalan tudós és orvos kutatja azóta is ezt a tudományágat, állandóan felülvizsgálva és javítva az írisz-térképet. Az íriszdiagnosztika tehát tudományos megfigyelésen alapszik, mégis olyanfajta tudományág, amelyet nem lehet tudományos tesztekhez kötni, mivel nem nyújt klinikai jellegű információt. Még a csúcstechnológiát alkalmazó nyugati orvoslás sem képes mindenre választ találni. Nehéz dolog ugyanis egy bizonyos tudományos rendszert tesztelni egy másikkal szemben, amikor két különböző típusú adatról van szó.
10
Az íriszdiagnosztikáról Az Egyesült Államokban dr. Bernard Jensen volt az íriszdiagnosztika úttörője. Ő fejlesztette ki az egyik legátfogóbb íriszdiagnosztikai térképet, amely megmutatja az egyes szervek elhelyezkedésére utaló jeleket is a szivárványhártyán. A mai napig az ő írisztérképe a legpontosabb.
Az íriszdiagnosztikáról Az íriszdiagnosztika olyan tudományág és gyakorlat, amely felfedi a szervezetben kialakult gyulladásokat, megmutatja, hogy azok pontosan hol lelhetők fel a testben, és hogy mely szakaszukban fognak tüneteket produkálni. Az írisz ezenkívül megmutatja a testalkatot, a páciens vele született gyengeségeit, egészségi állapotát, valamint azokat a változásokat, amelyek az illető testében aktuálisan zajlanak életmódjának következtében. Az íriszdiagnosztika olyan tudományág, amely elemzi a szem szivárványhártyájának, más néven íriszének finom szerkezetét. Az írisz a szemgolyónak az a része, amely a szem színét adja. Írisz a szivárvány istennője volt a görög mitológiában, és ő volt az istenek hírnöke az Iliászban is. Ha felnagyítjuk, láthatjuk, hogy az írisz tulajdonképpen egy külön kis világ, amelyben rengeteg apró részlet rejlik; olyan terület, amelyen rengeteg jellegzetesség megtalálható. Az íriszt akár egy bámulatos mennyiségű információt kezelő kommunikációs rendszernek is tekinthetjük. Az információs kód az írisz számtalan rostjában található. A különféle rostjellegek kombinációja végtelen számú variációt alkot. A múltban és jelenleg is rengeteg, egészségügyi alapellátásban dolgozó orvos használja az elemzésnek ezt a formáját az egyéb diagnosztikai eljárások mellett, hogy pontosabban felmérhessék a betegek egészségügyi szükségleteit.
11
ÍRISZDIAGNOSZTIKA EGYSZERŰEN A szemet mindig is a lélek tükrének tartották, most pedig már a test tükrének is nevezhetjük. A szemben és a szem környékén lévő jelzéseket régóta használjuk arra, hogy képet kapjunk az egyén egészségi állapotáról. Mára azonban arra is rájöttek, hogy a szemben található információk többrétűek, mint korábban feltételezték. Az egyre fejlettebb technikai eszközök lehetővé tették a szem közelebbi, így pontosabb vizsgálatát, amelynek során kiderült, hogy a szem tulajdonképpen nem más, mint a különböző testi funkciók és állapotok miniatűr számítógépes kijelzője, amely valóban megérdemli minden gondolkodó ember őszinte és elfogulatlan figyelmét. Az íriszdiagnosztika alkalmazásával lehetőségünk nyílik megfigyelni a normális és abnormális válaszjeleket. A normális ebben az esetben nem úgy értendő, hogy minden embert összehasonlítva megállapítjuk, mi a normális, hanem inkább az egyén saját erősségeit és gyengeségeit veszi alapul: egy erős testben lévő gyenge szerv különböző jellegzetességeket hozhat létre, ugyanakkor az illető szempontjából ez mégis gyengeséget jelent.
Az íriszdiagnosztika működése A szem szivárványhártyája a test legösszetettebb szövete, amely a külvilágra nyílik. Tulajdonképpen az agy kiterjesztése, mivel több százezer idegvégződés, mikroszkopikus méretű véredények, izmok és szövetek találhatók benne. Az írisz az agy és az idegrendszer révén összeköttetésben áll a test minden szervével és szövetével. Az idegrostok az impulzusokat azáltal kapják, hogy összeköttetésben állnak a látóideggel, a látódombokkal és a gerinccel. Embriológiailag a mezoderm és a neuroektoderm
12
Az íriszdiagnosztika működése szövetekből képződnek. Az íriszben mind a szimpatikus, mind pedig a paraszimpatikus idegrendszer képviselve van. A természet így látott el minket egy miniatűr képernyővel, amely idegreflexek alapján a test legrejtettebb pontjait is megmutatja. Mostanában kezdjük csak felfedezni, hogy a szem kétféleképpen működik: amellett, hogy képeket közvetít számunkra a külvilágból, azt is láthatóvá teszi a külvilág számára, hogy mi zajlik a testen belül. Az íriszben található idegrostok úgy reagálnak a test szöveteinek megváltozására, hogy olyan élettani választ hoznak létre, amely megegyezik az adott szövet elváltozásaival és a szövet helyével. Annak tudományos magyarázata, hogy ez a folyamat idegtanilag pontosan hogyan zajlik, még várat magára. Jelenleg is számtalan kutatás célja ennek a jelenségnek a pontosabb feltárása. Ám addig is nyugodtan hagyatkozhatunk több mint 150 esztendő tapasztalatokon alapuló tényeire: amit ez idáig megtudtunk a témáról, az a normális szervezettel rendelkező emberek többségére pontosan és megbízhatóan alkalmazható. Az írisz tehát megmutatja az egyén gyengeségeit és erősségeit, valamint azt, hogy mi történik a testtel helytelen életviteli szokások hatására. Ezenkívül természetesen megmutatja azt is, hogy mennyire csodálatos tud lenni egy olyan ember szervezete, aki a természet törvényeivel összhangban, ennélfogva jól éli az életét.
Az íriszdiagnosztikai térkép Klinikai környezetben végzett alapos megfigyelések lehetővé tették, hogy megfejtsük az emberi szivárványhártya rejtélyes nyelvét. Ma már olyan térképünk van az íriszről, amelynek segítségével nagyon pontosan végigkövethetjük annak felületét. Így lehetőségünk nyílik
13
ÍRISZDIAGNOSZTIKA EGYSZERŰEN arra, hogy megnézzük a szövetek állapotát, ennek eredményeképpen pedig képet kapjunk a vizsgált személy egész szervezetéről. A dr. Bernard Jensen által kifejlesztett térkép 50 évnyi kutatás és intenzív tanulmányozás gyümölcse. Jensen az íriszdiagnosztika régebbi mestereinek tanítványaként megtartotta és rendszerbe foglalta azokat a szempontokat, amelyek a klinikai gyakorlatban is helytállónak bizonyultak. Minden egyes szervet azonosítani lehet, a legfontosabbak ezek közül fel vannak vázolva a térképen, hogy könnyebben meg lehessen találni őket. A térkép megmutatja az írisz tagoltságát úgy, ahogyan egy normálisan működő testben látható. Kivételeket persze lehet találni, ez is azt mutatja, hogy előfordulnak egyéni eltérések. Az írisztérkép földrajzi térképhez hasonlóan mutatja meg a szervek és szövetek alapvető elhelyezkedését. Az íriszben láthatók olyan jelek és jellegzetességek, amelyek egyelőre megmagyarázhatatlanok és ismeretlenek. Ha a szöveget levesszük a térkép egy átlátszó diaképéről, ezt és az íriszről készített képet rá tudjuk vetíteni egy hátsó vetítővászonra. Így a kettő egymás fölé kerül. Ez az eljárás lehetővé teszi az egyéni íriszelemzést, amely már meglehetősen pontos. A térképen vastagon jelölt főbb területek megfigyelésével lehetőség nyílik arra, hogy észrevehessük az egyéni eltéréseket. E térkép létrejöttét tapasztalati tényeken alapuló, rengeteg időt és költséget igénylő megfigyelések tették lehetővé. A világon minden íriszdiagnoszta ezt használja, és ez tanúsítja megbízhatóságát.
Rendszertérképek Az alábbi illusztráció bemutatja, hogyan lehet információhoz jutni a szivárványhártya vizsgálata alapján. Azáltal, hogy az írisz mintá-
14
Rendszertérképek Íriszdiagnosztikai térkép
RÉ SZ E
ORSZÁJ OM GY
HE RE /MÉ H
MELLÉ KVESE
GÁT
VÉG BÉL
HERE
VESE
HÖRGŐK
OMORSZÁJ GY
NYIROK- ÉS K
Ő
IDEGRENDSZ ATÍV ER GET NYBÉL PE KO VÉ PL.Y.
VE
HÚ GY HÓ LY AG
RÉ SZ E
VA GIN A
ÁNU SZ
ÉSZE LSŐ R T FE HÁ
HÁ T SZ ALS AK Ó AS Z KÖ SZ ZÉP AK SŐSZFELSŐ AS RE Z AKASZ ND SZ ER
IN GÉ SI
ER
Ó
VESE
ÉRZÉKS MOZGÁ ZERVEK, SSZERV EK ÖRÖK LÖTT KÉPESSMENTÁL ÉGEK IS EGY ENSÚ LYKÖ ZPO CS NT ON TV ELŐ ME LL BIM FÜ BÓ L
AR
I KBŐ ÉS R KE RI NG ÉS
NY IRO
ÉLÉNKSÉG, ÉLETJEL
AZ ÖT ÉRZ ÉK TERÜLE TE EGO, SZER KÉNYSZER ZETT KÉPE MEN SSÉG ME EK, TÁLI NT ÁL BESZ S IS K HO ÉD ML ÉP ES OK SÉ GE HA K LÁ SZ NT EM FE ÉK LS Ő ÁL LK AP OC S KMELLÉ VESE
FÉREGNY.
LÁGYÉK
HASH ÁRTY A HASF AL
KIS HÖRGŐK
TORO K
VEGETATÍV IDEGRE ND SZ LÓ VASTAG SZÁL ER BÉ L FEL
H
ENCE
HN YM .
NY
NY BŐ IRO R KÉS KE RI N KÖZÉP FELS SŐ Ő
TÜDŐ
RE
AS KE HE FE SZ RE LS IZ Ő OM /PE RÉ TE SZ FÉ E SZ MED EK
MELL KAS
VBF.
ALSÓ
ALSÓ
LKAS MEL
Ő TÜD
Ő FELS
MED ENCE
KA R
LÉ P
É EF
NCE MEDE
MELLKAS
BO RD ÁK
OM ZE IZ ÉS SZ R E KE SŐ ER RE FEL /H S EK HA SZ
RÉ SZ E
MELLHÁRTYA
KÉ Z
LÁBFEJ
Ó
NAP FON AT
SZIGMABÉL
TÉRD
LS TA HÁ
TÜDŐ
KA R
LÁGYÉK
K
B
T E PE NC DE ME A ÁRTY HASH AL HASF
S -É OK IR NY
R BŐ
CKA LAPO
A AORT
KIS HÖRGŐK
LAPO CKA
NYELŐCSŐ
LL VÁ
VE GE
SZÍV
HANGSZÁLAK LÉGCSŐ
NYELŐCSŐ
K YA
MPM.
HANGSZÁLAK LÉGCSŐ
N
AK NY
ÁNT VASTAGBÉ L
GYOMOR
COMB
HA S AL SÓ RÉ SZE
H AR
RENDSZ ER GDE VI Ó VASTAGBÉL TÍ ÁLL SZ TA LE
PAJZ SMIR IGY
LS TA HÁ
BŐR
ÉS
ÉLÉNKSÉG, ÉLETJEL
NY OR AL ELV SÓ R ÁL LK SZ MA AP ÁJ ND OC GÉG ULA S GA E RAT
SZEN ZO
ROS FIZIOL ÉR Z ÓGIA ÉK I AG EL Y
ER SZ ND RE
T HÁ SÓ SZ AL KA A SZ SŐ Ő ÉP Z FELS SZ KÖZ KAS KA A SZA SZ
ÉREM SZEM ONT CS
A GIN VA
AG LY HÓ GY HÚ
LÁBFEJ
RÉ SZ E
TÉRD
S EL SF HA
Ő
VAKBÉL
COMB
ÁJ M
J
ÓTK L PA BÉ
ÉH RE/M HE GÁT
Z KÉ
C
MPM.
HÁT FEL SŐ R ÉSZ E
. EH EP
IRIGY PAJZSM
OK TOR
K RDÁ BO R KA
VBF.
GYOMOR
A
ÁJ SZ CS R PO OR V KA EL LL A NY SÓ Á UL ND E AL A M GÉG T RA GA
TM.
HÖRGŐK
MELLKAS
AGY. M.
VASTAGBÉL
KISAGY,
ÉKELÉS S ÉRZ RIKU GY OTO GIAI A Y, M ICHOLÓ AG PSZ
ÉKE LÉ S
Y
ÍV IDEGRENDSZER TAT GE VÉKONY VE BÉ L. L Y. P PE OMORZÁR GY
TÜDŐ
MELLHÁRTYA
HA
NT RÁ
ÉRZ
AI A G
R BŐ
NY AK VÁ LL
LÓG I
TE ÉK TERÜLE AZ ÖT ÉRZ SZER KÉNY S EGO, TÁLIÉD MEN SZ ZETT , BE EK SZER SSÉGEK SÉG KÉPE ÉPES OK SK ML TÁLI HO MEN S ÉK EM NT OC SZ LÁ AP HA LK ÁL Ő LS FE
I
ER SZ ND RE
RIKU S
PSZIC HO
RC
S GÉ
AGY, MO TO
VEK, ÉRZÉKSZER VEK SZER MOZGÁS ÁLIS MENT LÖTT EK ÖRÖK PESSÉG KÉ US PULZ I IM NEM Ő EL TV ON BÓ CS BIM LL ME L FÜ
AK
ZÉKELÉS OS É R ZOR GY ZEN GIAI A Y, S OLÓ AG FIZI
VBF.
KI S
S EL SF HA
R SZE EN D ÉSI R ERING BŐR
SZE Ó RÉ HAS ALS
BAL ÍRISZ
JOBB ÍRISZ RÖVIDÍTÉSEK FÉREGNY. Féregnyúlvány TM. Tobozmirigy EPEH. Epehólyag VBF. Vékonybélfodor
COPYRIGHT 1981 BY BERNARD JENSEN, D.C.
RÖVIDÍTÉSEK MPM. Mellékpajzsmirigy PEY PL. Peyer-plakkok HNYM. Hasnyálmirigy AGY. M. Agyalapi mirigy
R ZE DS EN
Ő TÜD
DSZER REN ÉSI
TÜDŐ
KE RIN
G RIN KE
GÉ SI
R
Keringési rendszer
J MÁ
15
ÍRISZDIAGNOSZTIKA EGYSZERŰEN
RÁNT VASTAG HA BÉ
IGY SMIR PAJZ
GYOMOR AS LLÓ V TAGBÉL ZÁ LS FE
FE LS Ő
ÁJ SZ OCS AP V LK EL ÁL NYLSÓ A
FEL
NYELŐCSŐ
VA KB ÉL
SZIGMABÉL
HN YM .
. EH EP
L
LLÓ VASTAGBÉL SZÁ LE
RÁNT VASTAG HA BÉ L ÉL GYOMOR
ONYBÉL VÉ K
SZÁLLÓ VAS TA GB
ÁL LK AP OC S
Emésztőrendszer
VÉG BÉL
J MÁ
Ő EL TV ON CS
OR R
KIS HÖRGŐK
TÜDŐ
PAJZ SMIR IGY LÉGCSŐ
B
KIS HÖRGŐK
J
LÉGCSŐ
TÜDŐ
HÖRGŐK
MELLKAS
IGY SMIR PAJZ
GÉG GA E RAT
HÖRGŐK
R OR E GÉG AT GAR
MELLHÁRTYA
CS ON TV EL Ő
Légzőrendszer
K RDÁ BO
MELLHÁRTYA MELLKAS
OM ZE IZ ÉS SZ R KE SŐ RE FEL S HA
HA RE S F KES EL ZIZ SŐ O RÉ M SZ E
BO RD ÁK
GÉ IN
R SI
ER DS Z EN
NYIR OK - ÉS
RI NG ÉS I
BŐ R
HÖRGŐK
TA GB É
ZÁLLÓ VAS
KIS HÖRGŐK
TÜDŐ
VAK BÉL
KIS HÖRGŐK
B
L
Ó VASTAGBÉL ÁLL SZ LE
S FEL
RÁNT VASTAG HA BÉ HÖRGŐK
TÜDŐ
RÁNT VASTAGB ÉL
J
SZIGMABÉL
VESE
VESE
LÉ P HÚ GY HÓ ÁN LYA USZ G VÉG BÉL
AG LY HÓ GY HÚ
J MÁ
R BŐ
L
R ZE
R OR
HA
16
KE
S ND RE
NY IR OK -É
R KE
R BŐ
S
Kiválasztórendszer
Az írisz jeleinek fiziológiája zatának egyedi részeit meghatározzuk, meg tudjuk figyelni az adott rendszer reflexállapotát. Különböző rendszereket hasonlítunk össze, hogy felmérhessük egymással való kapcsolatukat. Az íriszdiagnosztika ilyen módon nyújt hasznos információt az egészségi állapottal kapcsolatban.
Az írisz jeleinek fiziológiája Az alábbi ábra az írisz szöveteinek keresztmetszetét ábrázolja. Megmutatja, hogy az írisz jelei hogyan alakulnak ki ezekben a szövetekben és a szövetek felszínén. A pupillán sugárban körbefutó rostokat trabeculumoknak nevezik. Ezek alkotják a legfelső rétegek anyagát. Ezek a rostok válaszjelzéseik szerint kiemelkednek vagy visszasülylyednek. Ennek eredményeképpen világosabb és sötétebb területek képződnek.
Az írisz keresztmetszete 1. AKUT 2. SZUBAKUT 3. KRÓNIKUS 4. DEGENERATÍV
ELÜLSŐ HATÁRRÉTEG STRESSZKARIKA
ÍRISZFODOR - VEGETATÍV IDEGKOSZORÚ PIGMENTFODOR
PUPILLATÁMASZTÓSZEGÉLY SZÖVET ZÁRÓIZOM VÉREDÉNYEK ÉS IDEGEK TÁGÍTÓ IZOM HÁTSÓ HÁMSZÖVET
17
ÍRISZDIAGNOSZTIKA EGYSZERŰEN Az íriszdiagnosztika négy fázisba sorolja a reflexszövetek állapotát: akut, szubakut, krónikus és degeneratív. Amikor az adott testszövet aktív, gyulladt, esetenként fájdalmas, és a tápanyagokat nagy gyorsasággal használja fel, az írisz úgy jelzi ezeket az állapotokat, hogy a megfelelő reflexterületen erősen kifehéredik. Ez a jel általában huruttal, hályoggal, (fokozott) váladékkiválasztással, szöveti irritációval, duzzanattal és érzékenységgel társul. Ez az aktív, akut szakasz, amikor is a test kidobja magából a felhalmozódott méreganyagokat, és „takarítja a házat”. Világos területek akkor keletkeznek, amikor a rostok kiemelkednek az írisz felületéről. Színük látszólag fehér, bár valójában átlátszó, színtelen. Amikor az idegellátás kimerül, a tápanyagraktárak kiürülnek, és a keringés fáradtság következtében lelassul, az akut módon aktív szövet nagyon alacsony aktivitási állapotba kerül, amit az íriszdiagnosztikában szubakut állapotnak nevezünk. Ekkor azt figyelhetjük meg, hogy a korábban nagyon fehér területek egyre sötétebbé válnak. Ebben az állapotban már csökken a szövetintegritás. Meglehetősen gyakori jelenség, hogy a test bizonyos szerveiben már a születéstől fogva ez a szint van jelen, a szülők génállományából eredő veleszületett gyengeség következtében. Szubakut állapotban a szövetek vitalitása a normálisnál alacsonyabb. A rendelkezésre álló tápanyagok nem szívódnak fel kellőképpen, és a szövet nem tudja megtartani azokat. Az íriszdiagnosztika és a táplálkozás szimbiotikus kapcsolatban áll egymással. Minden rendellenesség összefüggésben áll egy annak megfelelő tápanyag-problémával. Amikor az íriszdiagnoszta gyenge szövetet lát, egyúttal megfigyelheti a hozzá tartozó tápanyag egyensúlyhiányát is az adott szövetben. Pontosan itt látszik, mennyire hasznos lehet az íriszdiagnosztika: kimutat egy gyenge szövetet, és felfedi, hol és milyen fajta tápanyag szükséges az egyedi korrekcióhoz.
18
Az írisz jeleinek fiziológiája A kezeletlen szubakut állapot a nem megfelelő és stresszt okozó életvitelt folytató egyénben egyre romlik. Ennek következtében az is előfordulhat, hogy a szöveti integritás krónikus állapotba kerül, amelyben az elégtelen tápanyagbevitel komoly következményekkel jár. Krónikus állapotban az anyagcsere során keletkezett salakanyag kiválasztása leáll, a sejttevékenység gátolt, az idegi impulzusok elhalnak, és a helyzet megérik arra, hogy súlyos betegség és rendellenesség alakuljon ki. Ekkor fordul elő, hogy valaki betegségek egész sorát produkálja. Becslések szerint országunkban (Kanada) a betegségek 80 százaléka krónikus. A krónikus állapotot nagyon nehéz meggyógyítani. Kitartónak, állhatatosnak és elkötelezettnek kell lennünk ahhoz, hogy egészségesebb mintákra válthassunk, és életvitelünkön hosszú távon változtassunk. Sokkal könnyebb a jó egészséget fenntartani, mint visszaszerezni azt, ami elveszett. Amikor egy krónikus állapotot kezeletlenül hagy, és az életerő csökkenését okozó tevékenységeit folytatja, a páciens végül a szövetek minőségének hanyatlásával szembesül: bomlással, degenerációval és szövetelhalással. Ez az íriszen fekete lyukak megjelenésével mutatkozik meg: ezeken a területeken a rostok egyszerűen nem láthatók többé. Ez az állapot nagyon súlyos, és a folyamatot rendkívül nehéz visszafordítani. Ahhoz, hogy igazán tisztában legyünk egészségi állapotunkkal, tudnunk kell, hol helyezkednek el gyenge szövetek. Így elkezdhetjük megerősíteni azokat, és fokozatosan kiküszöbölhetjük a szöveti integritást gyengítő tevékenységeket és életviteli szokásokat. Ez az alapelve a megelőzésre összpontosító egészséggondozásnak is. Tökéletes íriszt még soha nem láttak – minden ember mutat valamilyen fokú szerzett vagy genetikailag meghatározott (öröklött) szöveti gyengeséget. Gyakran figyelhetők meg kombinált fázisok ugyanazon a szervterületen belül is. Egy krónikusan beteg szövet egy
19
ÍRISZDIAGNOSZTIKA EGYSZERŰEN nagymértékben akut szövettel keveredve összességében funkcionális normalitást mutat. Íme egy példa arra, hogy mennyire hasznos lehet az íriszdiagnosztika az egyén fizikai problémáinak részletekig menő felderítésében. A páros szervek, mint például a tüdő, a vese vagy a pajzsmirigy esetében nemegyszer megfigyelhető az egyik oldal alul- és a másik oldal túlműködése, így ezek a szervek a laboratóriumi tesztek során összességében normális eredményeket mutathatnak. A hozzáértő számára azonban az íriszdiagnosztika olyan információt fog mutatni, amely segíthet eloszlatni a kételyt ezekben az ügyekben azáltal, hogy megmutatja az elszigetelt állapotokat. Az íriszdiagnosztika NEM nevezi meg a betegségeket, hanem leolvassa a szöveti állapotot. Ebből az információból lehet hajlamokra, tendenciákra és azokra az irányvonalakra következtetni, amelyek bizonyos állapotok felé vagy éppen azokból kifelé vezetnek. Emellett méreganyagok leülepedését és felhalmozódásuk szintjét is meg tudjuk figyelni. Ebből a szempontból az íriszdiagnosztika fontos eszközzé válhat az egészség javításában és a szövetek megfiatalításában. Ezenkívül felfedi a páciens alkati felépítését, ami nagyon értékes információt nyújt ahhoz, hogy meghatározhassuk az egyén gyógyulásra való képességét és lehetséges reakcióját egy bizonyos kezelésre. Ez az orvos vagy gyógyító számára megmutatja az egyén gyógyuló, regeneráló képességét, vagyis azt, hogy az adott kezeléssel milyen gyorsan fog javulni az állapota, illetve milyen mennyiségben képes a szervezet ésszerűen hasznosítani ezeket a kezeléseket. Az íriszdiagnosztika legnagyobb előnye abban rejlik, hogy előre jelezni tudja a közelgő nehézségeket. Már azelőtt láthatjuk a szöveti változásokat, mielőtt azok ténylegesen bekövetkeznének. Így hát, ha a megelőző egészséggondozásban dolgozunk, hathatós eszközt jelenthet számunkra ez a tudományág.
20
Az írisz jeleinek fiziológiája Az alábbi illusztráció grafikusan ábrázolja, hogy mit jelent a szövetek reflexállapotának négy fázisa. A gyógyulás bekövetkezésekor ugyanígy megfigyelhető a szöveti reflex ellenkező iránya is.
A szöveti reflex degeneratív és progresszív fázisai
AKUT SZUBAKUT KRÓNIKUS DEGENERATÍV A degeneratív állapot irányába haladást az (1) akut, (2) szubakut, (3) krónikus, (4) degeneratív fázis mutatja. A gyógyulás irányába haladás pedig visszafelé irányuló folyamat, amelynek során a rostok összekötődnek, amint az 5-ös, 6-os, 7-es és 8-as fázisban látható.
Alapvető írisztopográfia Az íriszdiagnosztikában még járatlanok számára is hasznos, ha fel tudják ismerni az írisz főbb jellegzetességeit. Az íriszdiagnosztika magában foglalja a nagyon finom, bonyolult szöveti felépítés tanulmányozását. Az emberi szem szivárványhártyáján egyenként 90 területet tudunk megkülönböztetni. Ezek a területek mindkét íriszen mások. A jobb szem írisze a test jobb oldalának felel
21
ÍRISZDIAGNOSZTIKA EGYSZERŰEN
H.
IZMO K AGY , MO , TÜ T PR D O ÖRGŐK, H S H , N V ZÍ
ÉS ING ER , K STB. ER GY RI VÁZ ., TM . , EP T Y.M E AG
, ÉRZÉKELŐ IDEGE K B ŐR EGEK, NYIROKR EN S ID P, VESE U , PAJ D IK J, LÉ ZS SZ OR M Á HÚGYCSŐ, C MI Ő, ATA, SO LÉ ZT ., MEL KVESE N , YM BELEK M O OR GY
S
7 zónára osztott írisz
A vegetatív idegkoszorú fontos tájékozódási pontnak számít.
22
meg, a bal pedig a test bal oldalának. Így a tízcentes érménél is kisebb két íriszen belül több mint 180 különböző terület áll rendelkezésünkre az információgyűjtéshez. A pupillától kifelé haladva körülbelül egyharmad szembogárnyi távolságra található az első főbb jegy, az íriszfodor vagy más néven vegetatív idegkoszorú (lásd illusztráció). Ennek alakja gyakran szabálytalan, és határai állandóan változnak. Ez a jegy különíti el az emésztő- és feldolgozószerveket a test többi részétől. A koszorún belül található a gyomor, valamint a vékonyés vastagbél területe. Maga a koszorú a vegetatív idegrendszert jelképezi. A koszorún kívül található minden más szerv és szövet, az ábrán látható helyeken. Az illusztráción jól látszik, hogy hét zóna létezik, mindegyikük egyedi tartalommal. A legtöbb embernél a tüdő, a vese, a bél és a máj területei
Alapvető írisztopográfia emelkednek ki tájékozódási pontokként. Ezekből kiindulva tudjuk megállapítani, hogy milyen közel helyezkedik el a többi terület, amelyre kíváncsiak vagyunk.
Alkat Az íriszt vizsgálva először is a következőket figyeljük meg: mutatkoznak-e benne világos, illetve sötét részek, hány lyuk látható benne, vagy épp a lyukak hiánya tűnik-e fel először, tapasztalhatók-e elváltozások, milyen színek és textúrák a jellemzők. Ez az átfogó első benyomás ad képet az írisz alkati jellegéről. Az írisz szöveti különbözőségeit a ruhaszövetek – selyem, pamut, durva szövésű zsákvászon vagy pamutkarton – különböző textúráihoz hasonlíthatjuk. A rostok egymáshoz való közelsége és egyformasága jelzi az alkati erőt. Egy ilyen tulajdonságokkal bíró ember ritkán betegszik meg, és ha mégis, akkor rendkívül gyorsan felépül, és a megfelelő kezelésre gyorsan reagál. Minél szabálytalanabb és lazább a rostszerkezet, annál nagyobb gyengeséget mutat a szervezet. Az ilyen szervezet számára sokkal nehezebb fenntartani a kitűnő egészségi állapotot, ezért tudatosabban kell alkalmazni azokat az erőket és gyakorlatokat, amelyek növelik a vitalitást. Minél erősebb az alkati felépítés, annál inkább képes a szervezet arra, hogy megtartsa a tápanyagokat, elszállítsa az anyagcsere során keletkezett salakanyagokat és folytassa az életet adó sejttevékenységeket. A gyengébb alkati felépítés nem tudja fenntartani a megfelelő tápanyagszinteket, az anyagcsere-folyamatok lassabbak, és nagyobb a valószínűsége a salakanyagok felhalmozódásának. Mindazonáltal gyenge alkattal is lehet hosszú és egészséges életet élni, ha megfelelően
23
ÍRISZDIAGNOSZTIKA EGYSZERŰEN
Jó alkati felépítés
Gyenge alkati felépítés
törődünk vele, illetve az erős alkati felépítés is gyorsan kimerülhet és elveszhet, ha nem figyelünk rá kellőképpen. Gyakran figyelhető meg ugyanazon a szervezeten belül különböző alkati erősségek kombinációja. Az alkati minőséget 10-es skálán mérjük, amelyen az 5-ös az átlagos és az 1-es a legmagasabb.
Főbb íriszjegyek és jelek Az íriszen megfigyelt tulajdonságok sok apróbb részletből tevődnek össze. A legnyilvánvalóbbakat felsoroljuk itt, hogy az alapfogalmakkal tisztába jöhessünk, mivel ez a kis könyv csupán bevezető az íriszdiagnosztikába, nem pedig a módszer mélyreható magyarázata. Aki szeretne elmélyülni ebben a tudományban, annak érdemes elolvasnia dr. Bernard Jensen könyvét Science and Practice of Iridology (Az íriszdiagnosztika tudománya és gyakorlata) címmel. Az írisz főbb jegyei és jelei a szemszín és variációi, az elváltozások, lakúnák (hézagok), kripták (zárványok), a pupilla külső gyűrűje, a radiális vonalak, a nyirokfüzér, az irritációk, az arcus senilis
24
Alapvető írisztopográfia (a szaruhártyát körbefogó áttetsző, fehér, szürke vagy kék gyűrű), az ideggyűrűk, a koleszterin-, illetve nátriumgyűrű, valamint a különféle pupilla-alakzatok. AZ ÍRISZ SZÍNE ÉS ANNAK VARIÁCIÓI Napjainkban csupán két szemszín létezik a világon: a kék és a barna. Ezek a támasztószövet szerkezetében különböznek egymástól. A kék szem kevésbé sűrű, hosszanti elválasztó képletecskéi (trabeculumai) nyitottak és tisztábban látszódnak. A kék szemet ezért könnyebb tanulmányozni. A barna szem sűrű, a trabeculumokat nem lehet látni, ezért a barna szemet nehezebb elemezni.
Kék szivárványhártya
Barna szivárványhártya
Pszóra
Pszóra (részlet)
25