Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás ............................................................................. 7 Előszó .............................................................................................................. 9 Bevezetés ...................................................................................................... 13 Első rész: Az álom természete ......................................................... 19 1. Álom és valóság ..................................................................................... 2. Hogyan keletkeznek a tapasztalatok? ................................................... 3. Az energia test ...................................................................................... 4. Összefoglalás: Hogyan keletkeznek az álmok ........................................ 5. Képek az Anyatantrából ........................................................................
19 20 40 49 50
Második rész: Az álmok használata és fajtái .......................... 55 1. Az álmok három fajtája ....................................................................... 2. Hogyan használjuk az álmokat ........................................................... 3. A csöd gyakorlatának felfedezése .......................................................... 4. A gyakorlás két szintje ...........................................................................
55 59 65 69
Harmadik rész: Az álomjóga gyakorlata ................................... 73 1. Vízió, akció, álom, halál ........................................................................ 73 2. Nyugodt időzés: siné .............................................................................. 75 3. A négy alapvető gyakorlat ..................................................................... 81 4. Előkészület az éjszakára ........................................................................ 88 5. A fő gyakorlat ......................................................................................... 94 6. Éber álom ............................................................................................ 109 7. Akadályok ........................................................................................... 117 8. Irányítjuk és tiszteljük az álmokat ...................................................... 121 9. Egyszerű gyakorlatok .......................................................................... 123 10. Integráció ............................................................................................. 127
Negyedik rész: Alvás ........................................................................... 130 1. Alvás és elalvás ................................................................................... 130 2. Az alvás három fajtája ....................................................................... 131
5
3. Alvás gyakorlat és álom gyakorlat ....................................................... 133 Ötödik rész: Az alvás jógájának gyakorlata ..........................136 1. A dákini, Szalgye Du Dalma ....................................................................136 2. Előkészítő gyakorlat ..................................................................................139 3. Alvás gyakorlat ........................................................................................140 4. Tiglé .......................................................................................................143 5. Előrehaladás ..........................................................................................144 6. Akadályok ................................................................................................145 7. Támogató gyakorlatok ............................................................................148 8. Integráció .................................................................................................151 9. Folyamatosság .........................................................................................160
Hatodik rész: További szempontok
............................................161 1. Összefüggések ...........................................................................................161 2. Tudat és rigpa ..........................................................................................162 3. Az alap: künsi ..........................................................................................165 4. Megismerés ...............................................................................................167 5. A tiszta világosság és üresség felismerése .................................................169 6. Az én ........................................................................................................172 7. A lényeg nélküli én paradoxona ..............................................................174
Utószó
................................................................................................175
Függelék: Az álomjóga gyakorlatainak kivonata ..............179 Szójegyzék Bibliográfia
........................................................................................182 ....................................................................................189
6
Köszönetnyilvánítás
Köszönetnyilvánítás Szeretnék köszönetet mondani azoknak az embereknek, akik nélkülözhetetlenek voltak e könyv közzétételében. Először is, és mindenekelőtt Mark Dahlbynak, a tanítványomnak és közeli barátomnak, akivel az együtt végzett munkát igen élveztem. Sok órát töltöttünk különböző témák megvitatásával a Berkeley kávézóiban. Nélküle ez a könyv nem jöhetett volna létre. Ugyanakkor: Steven D. Goodmannek, egy kollégának és barátnak, aki sokat javított a kéziraton számos jó javaslatával; Sue Ellis Dyernek és Chris Bakernek, akik a könyv kezdeti változatában szerkesztési javaslatokat tettek; Sue Davisnek és Laura Shekerjiannak, akik segítettek a szöveg elolvasásával, és visszajelzés biztosításával; Christine Coxnak a Snow Lion kiadótól, aki, mint tapasztalt szerkesztő nagyszerű képességeit a szövegben érvényesítette, és ezt a könyvet sokkal jobbá tette. A fotókat a meditációs és álom jóga pozíciókról a 76. és 99. oldalon Antonio Riestra készítette és Luz Vergara állt modellt. A csakrák illusztrációja Monica R. Ortega műve. Végül pedig köszönetet akarok mondani mindazoknak, akiket nem neveztem meg, de sokféleképpen segítettek.
7
Az álom és alvás tibeti jógája
Ezt a könyvet Namkhai Norbu Rinpócsének ajánlom, aki nagy inspiráció volt az életemben, mind abban, hogy hogyan tanítsak másokat, mind a saját gyakorlataimban.
8
Előszó
Előszó Egy jól ismert tibeti mondás szerint: „Előbb ki kell fejteni a hagyományvonalat és a történeti hátteret, hogy elvágjuk a kétségeket a tanítás és az átadás hitelességét illetően.” Így ezt a könyvet az életem rövid történetével kezdem. Nem sokkal az után születtem, hogy a szüleim elmenekültek Tibetből a kínai megszállás elől. Nehéz körülmények között éltünk, és a szüleim egy keresztény bentlakásos iskolában helyeztek el, ahol azt remélték, majd törődnek velem. Az apám buddhista láma* volt, anyám Bön* gyakorló. Nem sokkal ez után apám meghalt. Végül is anyám újraházasodott egy férfival, aki Bön láma volt. Mindketten, ő és anyám is, azt szerették volna, hogy a saját kultúrám körében maradjak, így, amikor tíz éves lettem, elvittek az indiai Dolanjiba a központi Bön kolostorba, és felszenteltek, mint szerzetest. Miután a kolostorban éltem egy ideje, Lopön (Igazgató) Szangye Tenzin Rinpócse felismert engem, Khyungtul Rinpócse reinkarnációjaként, aki híres tudós, tanító, szerző és meditációs mester volt. Nagyon jól ismerték, mint asztrológus mestert, Nyugat-Tibetben és Észak-Indiában pedig híres volt, mint a vad szellemek megszelídítője. Sok helyről keresték mágikus gyógyító képességei miatt. Az egyik támogatója az Észak-Indiában lévő Himachal egy helyi királya volt. Ez a király és a felesége, képtelenek lévén gyermeket nemzeni, megkérték Khyungtul Rinpócsét, hogy gyógyítsa meg őket, amit meg is tett. A fiú, akit nemzettek és felneveltek, a mai napig első miniszter Virbhardurban (Himachal Pradesh).
9
Az álom és alvás tibeti jógája Mikor tizenhárom éves voltam, a kedves gyökér-mesterem, Lopön Szangye Tenzin, nagy tudás és megvalósítás embere, felkészült, hogy tanítsa a Bön vallás egyik legfontosabb ezoterikus tanítását, a Nagy Tökéletességet (Dzogcsen*), a Zhang Zhung Szóbeli Átadás (Zhang Zhung Nyan Gyud*) hagyományából. Habár még fiatal voltam, a mostohaapám meglátogatta Lopön Rinpócsét, és megkérte, hogy engem is vegyen be a tanításokba, ami három éven keresztül minden egyes nap folyt. Lopön kedvesen beleegyezett, de megkért, hogy én, a többi leendő tanítvánnyal együtt, vigyek neki egy álmot a tanítások kezdete előtti éjszakáról, így meghatározhatja a felkészültségünket. Néhány tanítvány nem emlékezett álomra, ami akadályok jele. Lopön meghagyta nekik, hogy kezdjenek megfelelő tisztító gyakorlatokba, és elhalasztotta a tanítások kezdetét, amíg nem lesz álma minden tanulónak. Más diákok álma azt jelezte, hogy sajátos gyakorlatokra van szükségük, hogy készen álljanak a tanításokra, például olyan gyakorlatok elvégzésére, amelyek megerősítik kapcsolatukat a Bön védelmezőkkel*. Én egy buszról álmodtam, amely a tanárom háza körül körözött, bár ott tulajdonképpen nincs is út. Az álomban a busz kalauza a barátom volt, és én mellette álltam, jegyeket osztva minden egyes személynek, aki felszállt a buszra. A jegyek olyan papírszeletek voltak, melyeken a tibeti Á szótag ékeskedett. Ez a második vagy harmadik oktatási évemben történt Dolanjiban, tizenhárom éves koromban, és abban az időben nem tudtam még, hogy az Á a Dzogcsen tanításokban nagy jelentőséggel bíró szimbólum. A tanárom soha nem mondott semmit az álommal kapcsolatban, ez volt a szokása. Kevés megjegyzést tett arról, hogy mi volt jó, de boldog voltam, mivel megengedték, hogy a tanításaira eljárjak. A tibeti szellemi hagyományokban megszokott, hogy a tanulók álmait a tanító arra használja ezen a módon, hogy meghatározza, megfelelő-e a tanulónak, hogy megkapjon egy bizonyos tanítást. Bár jóval ez után kezdtem el az álomjóga tanulmányozását és gyakorlását, ez az eset volt a kezdete annak, hogy érdeklődni kezdtem az álmok iránt. Mély benyomást hagyott bennem, hogy mennyire nagyra értékelik az álmokat a tibeti kultúrában és a Bön vallásban, és hogy a tudattalanból érkező információ gyakran jóval értékesebb, mint az, amit a tudatos elme biztosítani tud. A hároméves tanítás után, mely számos meditációs elvonulást foglalt magába hasonló gyakorlókkal együtt, csakúgy, mint sok olyan elvonulást is,
10
Előszó amit egyedül végeztem, beléptem a szerzetesi Dialektikus Iskolába. A tanulás programja általában kilenctől tizenhárom évig tart a befejezésig, és lefedi a hagyományos képzést. Megtanították az általános tantervi tárgyakat, mint a nyelvtan, szanszkrit, költészet, asztrológia és művészet, és ugyanakkor megtanítottak nem az általános tanmenethez tartozó tárgyakat is: episztemológia, kozmológia, szútra*, tantra* és Dzogcsen. A szerzetesi képzés alatt az álommal kapcsolatban sok tanítást és átadást kaptam, a legfontosabbak a Zhang Zhung Nyan Gyud, az Anyatantra, és Shardza Rinpócse irataiból származtak. Nagyon jól teljesítettem a képzésen, és amikor betöltöttem a tizenkilencedik évemet, megkértek, hogy kezdjek el másokat is tanítani, amit meg is tettem. Körülbelül ugyanebben az időben írtam meg és publikáltam Shenrab Miwocse Úr*, életrajzát, aki a Bön vallás megalapítója volt. Később én lettem a Dialektikus Iskola elnöke, majd négy évig tartottam ezt a pozíciót, és aktívan közreműködtem az iskola alakításában és fejlesztésében. 1986-ban megkaptam a Geshe fokozatot, a legmagasabb fokozatot, amely elérhető a tibeti szerzetesi oktatásban. 1989-ben Namkhai Norbu Rinpócse olasz Dzogcsen közösségének meghívására a nyugati világba utaztam. Bár nem volt a terveim között, hogy tanítsak, a közösség tagjai megkértek, hogy mégis tegyem ezt. Egy napon kis papírszeleteket osztottam ki, hogy az összpontosítás meditációjában használjuk. Minden egyes papírszeleten ott volt a tibeti Á szótag. Pontosan akkor, a tizenöt év előtti álmom jutott eszembe, ahol ugyanezeket a papírokat a buszra szálló embereknek osztottam ki. Mondhatni, fejbe vágott a dolog. Nyugaton maradtam, és 1991-ben megkaptam a Rockefeller Fellowship ösztöndíját, hogy végezzek kutatást a Rice Egyetemen. 1993-ban publikáltam az első könyvemet nyugaton, The Wonders of the Natural Mind (A természetes tudat csodái címmel), melyben megpróbáltam bemutatni a Nagy Tökéletesség (Dzogcsen) tanításait világos, egyszerű módon. 1994-ben megbízást kaptam a The National Endowment for the Humanities Intézettől, hogy tanulmányt készítsek a Bön hagyomány logikai és filozófiai nézőpontjairól Anna Klein professzor együttműködésével, aki a Rice Egyetemen a vallástudományok tanszékének vezetője. Így tehát a tudományos aktivitásom továbbra is folytatódott, de a gyakorlás mindig fontosabb volt, és mindezen idő alatt továbbra is érdekelt az álom és az álom gyakorlata. Érdeklődésem nemcsak elméleti volt. Bíztam az álmaim böl-
11
Az álom és alvás tibeti jógája csességében, fiatal korom óta hatással voltak rám a tanárom és anyám álombeli tapasztalatai, az álmok használata a Bön hagyományban, és az utóbbi tíz évben intenzíven gyakoroltam az álomjógát. Minden éjjel, amikor ágyba kerülök, szabadságot érzek. A napi tevékenykedésnek vége. Néhány éjszaka a gyakorlat sikeres, néhány éjszaka nem az, és ez várható is, amíg a gyakorlat nem lesz eléggé előrehaladott. Mindamellett majdnem minden este azzal a szándékkal megyek aludni, hogy végrehajtsam az álom gyakorlatot. Ebben a könyvben a tanítások a gyakorlatok során szerzett saját tapasztalataimból, és a fentebb említett három szentiratból erednek. Az álom és alvás tibeti jógája szóbeli tanításokból nőtt ki, melyeket Kaliforniában és Új-Mexikóban adtam át az évek során. A kötetlenség, amely a tanítások része volt, megmaradt. A szavak, melyeket legelső felbukkanásukkor csillaggal jelöltünk a szövegben, megtalálhatók a szószedetben a könyv végén. Az álomjóga elsődleges támasz saját gyakorlatom kifejlesztésében, és ez igaz sok tibeti mesterre és jógira*. Például mindig lenyűgözött Shardza Rinpócse, a nagy tibeti mester története, aki mikor meghalt 1934-ben, elérte a fénytestet (dzsálü*), ami a teljes megvalósítás jele. Élete alatt sok művelt tanítványa volt, rengeteg fontos szöveget írt, és annak az országnak a javára dolgozott, amelyben élt. Nehéz elképzelni, hogyan lehetett ennyire termékeny a külső életben, beteljesítve a sok felelősséget és hosszú kutatási terveket, amelyeket mások javára vállalt, és ugyanakkor képes volt elérni ekkora megvalósítást a szellemi gyakorlás során. Azért tehette ezt meg, mert nem író volt a nap egy részében, tanító egy másikban, és gyakorló a maradék órákban. Az egész élete gyakorlás volt, ha meditációban ült, ha írt, ha tanított, vagy ha éppen aludt. Azt írja, hogy az álom gyakorlat központi fontosságú volt a szellemi előrehaladásában, és lényeges a megvalósításában. Ugyanez igaz lehet ránk is.
12
Bevezetés
Bevezetés Életünk harmadát alvással töltjük, nem számít, mit teszünk, legyenek erényesek vagy erénytelenek a cselekedeteink, legyünk bár gyilkosok vagy szentek, szerzetesek vagy kicsapongók, minden nap ugyanúgy végződik. Lecsukjuk a szemünket, és beleolvadunk a sötétségbe. Ezt félelem nélkül tesszük, még akkor is, amikor minden, amit „énnek” ismerünk, eltűnik. Egy rövid időszak után képek keletkeznek, és ezzel együtt az énképünk is létrejön. Újból létezünk, az álom nyilvánvalóan határtalan világában. Minden éjjel részt veszünk e mélységes rejtélyekben, a tapasztalás egyik dimenziójából egy másikba mozogva, elvesztve és újból megtalálva önmagunk érzetét, és mégis az egészet biztosra vesszük. Reggel felébredünk, és folytatjuk a „valós” életben, azonban egy bizonyos értelemben még mindig alszunk és álmodunk. A tanítások elmondják, hogy folytathatjuk ebben a csalóka, álomszerű állapotban, nappal és éjjel, vagy pedig ráébredhetünk az igazságra. Amikor az alvás és álom jógáival foglalkozunk, egy hosszú hagyományvonal részeivé válunk. Férfiak és nők – századokon keresztül – elvégezték ugyanezeket a gyakorlatokat, ugyanazokkal a kételyekkel és akadályokkal szembesültek, mint mi, és ugyanazokat az előnyöket kapták meg, amiket mi is megkaphatunk. Sok magas láma és művelt jógi tette az alvás és álom jógáját elsődleges gyakorlatává, és ezeken keresztül megvalósítást ért el. E történeteken elmélkedve, és emlékezve az emberekre, akik az életüket a tanításoknak szentelték – a mi szellemi őseinkre, akik e tanításokon keresztül a gyakorlatuk gyümölcsét átadják nekünk –, hitet érzünk és hálát a hagyomány iránt.
13
Az álom és alvás tibeti jógája Néhány tibeti mester furcsának találhatja, hogy olyan nyugati embereknek tanítom e gyakorlatokat, akik nem mentek végig bizonyos előkészítő gyakorlatokon, vagy akiknek nincs még egy bizonyos megértése. A tanításokat hagyományosan titkos tanításként tartották fenn, mind a tisztelet jeleként, mind a tanítás olyan felhígulása elleni védekezésként, amely a felkészületlen gyakorlók félreértéséből fakadhat. Sohasem tanították ezeket nyilvánosan, vagy adták könnyen, inkább olyan személyeknek tartották fenn, akik felkészültek az átadásra. A gyakorlatok nem kevésbé eredményesek és értékesek, mint amilyenek voltak, de a feltételek ebben a világban megváltoztak, és így valami mással próbálkozom. Remélem, ha azt tanítom, ami hatásos, nyílt és egyszerű, a hagyomány jobban megmarad, és több embernek tud javára válni. Azonban fontos, hogy tiszteljük a tanításokat, azért, hogy megvédjük őket, és azért, hogy elmélyítsük a gyakorlatunkat. Kérem, próbáljátok meg e tanítások közvetlen átadását megkapni egy hiteles tanítótól. Jó dolog olvasni e jógákról, azonban jobb, ha megkapjuk a szóbeli átadást, amely erősebb kapcsolatot hoz létre a hagyományvonallal. Továbbá könnyű olyan akadályokba ütközni az ösvényen, melyeken egymagunk nehezen jutunk túl, de egy tapasztalt tanító képes ezeket azonosítani, és segíthet az elmozdításukban. Ez egy nagyon fontos pont, amit nem szabad elfelejteni. Emberi életünk értékes. Ép testünk és tudatunk van, teljes lehetőséggel rendelkezünk. Találkozhatunk tanítókkal, tanításokat kaphatunk, és van életünk, melyben élvezhetjük azt a szabadságot, hogy követhetjük a szellemi ösvényt. Tudjuk, hogy a gyakorlás alapvető a szellemi fejlődésben, ugyanúgy, mint abban a törekvésünkben, hogy másokat segítsünk. Tudjuk azt is, hogy az élet gyorsan elszáll, és a halál bizonyos, dolgos életünkben mégis nehéznek találjuk, hogy annyit gyakoroljunk, amennyit szeretnénk. Talán meditálunk egy vagy két órát naponta, de a maradék huszonkét óra arra marad, hogy a figyelmünk elkószáljon, és a szamszára* hullámain hánykolódjunk. Azonban az alvásra mindig van időnk, életünk harmada, amit alvással töltünk, gyakorlásra használható. Ennek a könyvnek az a fő témája, hogy a gyakorláson keresztül nagyobb tudatosságot fejleszthetünk ki az élet minden pillanatában. Ha ezt megtesszük, a szabadság és rugalmasság folyamatosan növekszik, és egyre kevésbé irányítanak minket a szokásos gondolatokba bonyolódások és eltérülések. Kifejlesztünk egy stabil és élénk jelenlétet, amely lehetővé teszi, hogy sokkal
14
Bevezetés ügyesebben válasszunk pozitív válaszokat bármire, ami felmerül, válaszokat, melyek leginkább válnak mások javára, és egyben segítik szellemi fejlődésünket. Legvégül kifejlesztjük az éberségnek egy olyan folyamatosságát, mely lehetővé teszi, hogy teljes éberséget tartsunk fenn az álom alatt ugyanúgy, mint az éber életben. Ekkor képesek vagyunk az álom jelenségeire kreatív és pozitív módon válaszolni, és különféle gyakorlatokat valósíthatunk meg az álom állapotban. Amikor teljesen kifejlesztjük ezt a képességet, úgy találjuk, hogy nagyobb könnyedséggel, kényelemmel, tisztasággal és megbecsüléssel éljük mind az éber, mind az álom életet, és ugyanakkor felkészítjük magunkat, hogy elérjük a megszabadulást a köztes létben (bardó*), a halál után. A tanítások sok módszerről gondoskodnak, hogy javítsunk az átlagos életünk minőségén. Ez jó, mivel ez az élet fontos és értékes. Azonban e jógáknak a legvégső célja mindig az, hogy a megszabaduláshoz vezessen minket. Addig is ez a könyv legjobban úgy érthető meg, mint egy gyakorlati kézikönyv, útmutató a Bön buddhizmus tibeti hagyományainak jógáihoz, ami az álmokat arra használja, hogy elérje a megszabadulást az átlagos élet álomszerűségéből, és arra használja az alvást, hogy felébredjen a tudatlanságból. Ahhoz, hogy ezen a módon használd a könyvet, kapcsolatot kellene teremtened egy képzett tanítóval. Ezek után pedig, hogy a tudatod stabilizáld, végezd a harmadik részben található nyugodt időzés gyakorlatát (siné*). Amikor úgy érzed, készen állsz, kezdd meg az előkészítő gyakorlatokat, és tölts el velük egy kis időt, beépítve őket az életedbe. Azután kezdd meg az elsődleges gyakorlatokat. Nem kell sietni. A szamszára illúzióiban kezdet nélküli idők óta vándorlunk. Egyszerűen elolvasni egy másik könyvet a szellemiségről, és azután elfelejteni, csak nagyon kicsit változtat az életben. Azonban, ha e gyakorlatokat végigkövetjük, akkor a saját alapvető természetünkre fogunk ráébredni, ami maga a megvilágosodás. Ha nem vagyunk képesek jelenlétben maradni alvás közben, ha elveszítjük önmagunkat minden éjjel, milyen esélyünk lesz, hogy éberek maradjunk, ha jön a halál? Ha belépünk az álmainkba és kapcsolatba lépünk a tudat képeivel, mintha azok valódiak lennének, ne számítsunk arra, hogy szabadságot élvezünk a halál utáni állapotban. Nézd meg az álombeli tapasztalataidat, hogy tudd, hogyan fogsz a halálban boldogulni. Nézd meg az alvásod tapasztalatait, hogy felfedezd, valójában ébren vagy-e, vagy nem.
15
Az álom és alvás tibeti jógája
Hozzájutás a tanításokhoz A legjobb megközelítés a szóbeli és írott szellemi tanítások megszerzésére a „hallás, következtetés és megtapasztalás”, és ez voltaképpen nem más, mint intellektuálisan megérteni azt, ami elhangzott, levezetni és következtetni a jelentésre, és ezt alkalmazni a gyakorlásban. Ha a tanulást ezen az úton közelítjük meg, akkor a tanulás folyamata egybefüggő és szüntelen, de, ha megáll az intellektus szintjén, akkor a gyakorlás korlátjává válik. A tanításokat tekintve a meghallásban vagy hozzájutásban a jó tanuló olyan, mint egy ragasztóval borított fal: a rávetett magok ráragadnak. A rossz tanuló olyan, mint egy száraz fal: amit rászórnak, az lecsúszik a padlóra. Amikor a tanításokat megkapjuk, nem szabad kárba veszniük. A tanulónak meg kellene tartania a tanításokat a tudatában, és dolgoznia kellene velük. A tanítások, amelyeket nem hatott át a megértés, olyanok, mint a magok, amelyeket a száraz falra dobtak; leesnek a padlóra és elfelejtődnek. A tanítások jelentésének feltárásáig jutni olyan, mint ha felkapcsolnánk a lámpát egy sötét szobában: ami eddig rejtve volt, tisztává válik. Ez az „Aha!” tapasztalása, amikor a részek a helyükre illeszkednek, és megértjük őket. Ez abban különbözik az egyszerű fogalmi megértéstől, hogy ez valóban tudás, nem pedig olyan ismeret, amiről pusztán csak hallottunk. Például, ha beszélnek nekünk sárga és piros párnákról egy szobában, akkor az olyan, mintha intellektuális megértést szereznénk róluk, de, ha bemegyünk a szobába és sötét van, nem tudjuk megmondani melyik párna milyen. A jelentést feltárni olyan, mint felkapcsolni a lámpát: akkor már közvetlenül megismerjük, milyen a piros, és milyen a sárga. A tanítás többé már nem valami, amit csak ismerünk, részünkké vált. A „gyakorlásban való alkalmazás” alatt azt értjük, hogy amit fogalmilag megértettünk – megkaptunk, megfontoltunk és jelentőségteljessé tettünk – átfordítjuk közvetlen tapasztalássá. Ez a folyamat analóg a só ízlelésével. A sóról beszélhetünk, a kémiai természete megérthető és így tovább, azonban a közvetlen tapasztalás csak a kóstolásával érhető el. Ez a tapasztalat nem megragadható intellektuálisan, és nem is lehet szavakban átadni. Ha megpróbáljuk elmagyarázni az ízét valakinek, aki még soha nem kóstolt sót, nem lesz képes megérteni, hogy mi az, amit tapasztaltunk. Azonban, amikor olyan emberrel beszélünk róla, akinek már van erről tapasztalata, akkor már mindket-
16
Bevezetés ten tudjuk, miről van szó. Ugyanez a helyzet a tanításokkal. Azokat így kell megtanulni: hallani vagy olvasni kell róluk, gondolkodni rajtuk, levonni a következtetést, és végül megtalálni az értelmét a közvetlen tapasztalásban. Tibetben az új bőröket a napra teszik és bedörzsölik vajjal, hogy megpuhuljanak. A gyakorló olyan, mint az új bőr, durva és kemény a szűk nézetek és fogalmi ridegség miatt. A tanítás (dharma*) olyan, mint a gyakorlás által bedörzsölt vaj, és a Nap olyan, mint a közvetlen tapasztalás; amikor mind a kettőt alkalmazzuk, a gyakorló lágy lesz és hajlékony. A vajat ugyanakkor bőrzsákokban tárolják. Amikor a vajat sok évig a zsákban hagyják, a zsák bőre megkeményedik, mint a fa, és azt már nem képes semmilyen mennyiségű új vaj meglágyítani. Az, aki sok évet tölt a tanítások tanulmányozásával, és nagy mennyiséget tárol intellektuális szinten kevés gyakorlati tapasztalattal, olyan, mint a megkeményedett bőr. A tanítások megpuhíthatják a tudatlanság és feltételekhez kötöttség kemény bőrét, azonban, mikor az ismeretet csak tárolják az értelemben, és nem dörzsölik be a gyakorlóba gyakorlással, és nem melegítik meg közvetlen megtapasztalással, akkor az a személy rideggé és keménnyé válhat csupán értelmi megértésében. A továbbiakban az új tanítások sem fogják megpuhítani, áthatni és megváltoztatni. Óvatosnak kell lennünk, hogy ne halmozzuk fel a tanításokat csupán fogalmi felfogásban, nehogy ez a fogalmi megértés a bölcsesség akadályává váljon. A tanítások nem elképzelések, hogy gyűjtsük őket, hanem egy ösvényt alkotnak, amit követni kell.
17
Az álom és alvás tibeti jógája
Tenzin Wangyal Rinpócse (fotó: Mary Ellen McCourt)
18
Az álom természete
Első rész
Az álom természete 1. Álom és valóság Akár emlékszünk álmainkra, akár nem, mindannyian álmodunk. Álmodunk csecsemőként, és álmodunk mindaddig, amíg meg nem halunk. Minden éjjel belépünk egy ismeretlen világba. Úgy tűnhet, hogy a hétköznapi önmagunk vagyunk, vagy teljesen mások. Találkozhatunk emberekkel, akiket ismerünk, vagy nem ismerünk, akik élnek vagy halottak. Repülünk, találkozunk nem-emberi lényekkel, lehetnek örömteli tapasztalásaink, nevetünk, sírunk, de lehetnek félelmetesek, emelkedettek vagy átalakítottak. Általában mi mégis csak kis figyelmet szentelünk ezeknek a rendkívüli tapasztalatoknak. Sok nyugati, aki közeledik a tanításokhoz, az álomról alkotott olyan elképzeléssel teszi ezt, ami pszichológiai elméleteken alapszik; következésképpen, amikor elkezdenek jobban érdeklődni az álom felhasználása iránt szellemi életükben, rendszerint az álmok tartalmára és jelentésére összpontosítanak. Az álom természetét ritkán vizsgálják. Amikor mégis, akkor a vizsgálat azokhoz a misztikus folyamatokhoz vezet, ami egész létezésünk alapja, nemcsak álombeli életünké. Az első lépés az álom gyakorlásában elég egyszerű: fel kell ismerni a hatalmas lehetőséget, amit az álom a spirituális utazásban jelent. Általában az álmot „valótlannak” gondoljuk, ellentétben a „valódi” éber élettel. De semmi nincs, ami jobban valós lenne, mint az álom. Ennek a megállapításnak csak akkor van értelme, ha megértettük, hogy a normális éber élet ugyanannyira valótlan, mint egy álom, és ez pontosan igaz fordítva is. Ekkor érthető, hogy az álomjóga minden tapasztalatra alkalmazható: a nappal álmaira ugyanúgy, mint az éjszaka álmaira.
19
Az álom és alvás tibeti jógája
2. Hogyan keletkeznek a tapasztalatok? Tudatlanság Minden tapasztalatunk, beleértve az álmokat is, tudatlanságból fakad. Ez egy elég meglepő megállapítás Nyugaton, ezért először értsük meg, hogy mit jelent a tudatlanság (marigpa*). A tibeti hagyomány kétféle tudatlanságot, nem-tudást különböztet meg: veleszületett tudatlanságot és kulturális tudatlanságot. A veleszületett tudatlanság a szamszára alapja, és meghatározza a hétköznapi lények jellemzőit. Ez nem-tudás saját igazi természetünkről és a világ igazi természetéről, eredménye pedig belegabalyodás a kettős tudat csalásaiba. A dualizmus alakítja ki az ellentétességet és kettősséget. Megosztja a tapasztalat osztatlan egységét azzá és ezzé, jóvá és rosszá, én-né és te-vé. Ezekre a fogalmi felosztásokra alapozva „elsőbbségeket” alakítunk ki, ami ragaszkodásban és idegenkedésben, szokásos reakciókban nyilvánul meg, mindez létrehozza azt, amit leginkább önmagunkként azonosítunk. Mi ezt akarjuk, nem azt, ebben hiszünk, nem abban, ezt tiszteljük, és azt lenézzük. Örömöt akarunk, kényelmet, gazdagságot, hírnevet, és megpróbálunk elmenekülni a fájdalomtól, szegénységtől, szégyentől, és kényelmetlenségtől. Ezeket a dolgokat magunknak akarjuk, és azoknak, akiket szeretünk, és nem törődünk a többiekkel. A jelenlegitől különböző tapasztalást akarunk, vagy a jelenlegi tapasztalást akarjuk megőrizni, és elkerülni az elkerülhetetlen változásokat, melyek a megszűnéséhez vezetnek. Van egy másféle nem-tudás is, ami kultúrához kötött. Ez úgy jön létre, hogy a vágyak és idegenkedések intézményesítetté válnak egy kultúrában, és törvénnyel rögzítik őket egy értékrendszerben. Például Indiában a hinduk úgy hiszik, hogy helytelen tehenet enni, de nem baj disznót enni. A muzulmánok úgy hiszik, hogy helyes marhahúst enni, de nekik tilos a disznóhús. A tibetiek mindkettőt megeszik. Kinek van igaza? A hindu szerint a hinduknak van igaza, a muzulmán szerint a muzulmánoknak van igaza, és a tibeti szerint a tibetieknek van igaza. A különböző hiedelmek nem az alapvető
20
Könyvajánló Mark M. Braunstein: Csírakert a konyhában Csíráztatni könnyebb, mint gondolnánk! Munkánk eredménye ott díszeleg a konyhánkban, s amellett, hogy vidám látványt nyújt, fontos tápanyagokkal gazdagítja étrendünket és életenergiával tölt fel. A csírák a természet nagyszerű ajándékai, hiszen a magoncban ott található a teljes növény falatnyi méretű, ehető formában. Ára: 1900 Ft
Lénárt Gitta: Lúgosítás élő ételekkel Átállás 4 lépésben A legtöbb betegség oka szervezetünk elsavasodása. Lénárt Gitta legújabb könyvében 4 lépésre bontott, részletes programot nyújt olvasóinak, akik testük öngyógyító és önfenntartó erőit aktivizálva szeretnének átállni a lúgosító étrendre. A folyamatot a nyerskonyha fotókkal gazdagon illusztrált, legfinomabb receptjeivel támogatja. (Színes, keménytáblás) Ára: 3200 Ft
Lénárt Gitta: Élő aszalványok könyve A nyerskonyha menükínálatában talán az aszalás útján készített ételek a legizgalmasabbak. A könyvből a gyakorlati tanácsok mellett könnyen elkészíthető, ízletes és egészséges receptekből válogathatunk – és készíthetünk kenyeret, ropogtatnivalókat, fasírtot, pizzát vagy akár tortát és palacsintát is sütés nélkül. (Színes) Ára: 2940 Ft
Ruediger Dahlke: Peace Food R Békés táplálkozás hús és tejtermékek nélkül B R Ruediger Dahlke minden könyvében a test és lélek egészségének fontosságát h hangsúlyozza. A szerző úttörő orvosi felfedezéseken keresztül, olvasmányosan éés szemléletesen írja le, hogy a hús és tejtermékmentes táplálkozással nemcsak magasabb életkort, de egy teljesebb és testileg-lelkileg kiegyensúlyozottabb m ééletet is elérhetünk. Ára: 3200 Ft
Jonathan Safran Foer: Állatok a tányéromon Jonathan Safran Foer könyve a legeredetibb hangvételű könyv, amit ebben az évszázadban írtak az étkezés témakörében. Rengeteg humorral, iróniával és ébresztő gondolatokkal mutat rá a húsipar és a húsevés visszásságaira, illetve arra, hogy az állatokhoz való viszonyunk sok esetben milyen méltánytalan és tisztességtelen. Az Állatok a tányéromon garantáltan megváltoztatja a gondolkodásodat az evésről és a húsról, méghozzá jó irányban. Ára: 2700 Ft
ZÖLDVÉR
PROGRAM
zöld út az egészséghez... Viva Natura World Kft. • Tel.: +36 27/358-465 www.facebook.com/vivanatura Web áruház: www.vivanatura.hu VNTV – a mindentudás csatornája:
www.vntv.hu
Szivárvány szakácskönyv
*\RUV pWNHN pOĴ V]iUtWPiQ\RNEyO
Az ország legnagyobb ezoterikus könyvesboltja 1133 Budapest, Váci út 78/B. (a 3-as metró Dózsa György úti megállójánál) Tel/Fax: 349-6568
www.elixirbolt.hu E-mail: konyvesbolt@elixir.hu
Látogassa meg üzletünket, vagy honlapunkat, de megtalálja újdonságainkat havonta az Elixír Magazinban is!