Közép-Zala by zalataj kiado

Közép-Zala

Díjátadás Bödén

regionális havilap

VII. évfolyam 11. szám – 2010. november

A híres bödei energiadomb. Zala megye 7 természeti csodája közt a dobogó legmagasabb fokára a bödei energiadomb jutott a dobogó legfelsõ fokára, az év elején megtartott szavazás eredményeként. Felfedezõje szerint ezen a dom-

bon is találkozhat az ember azzal az erõvel, amely a Földön több helyen is tapasztalható. A csodakeresést, megyénk természeti és építészeti értékeinek feltérképezését a (Folytatás a 3. oldalon)

Az aprófalvak jövõjéért Gesztenye Fesztivál Gellénházán

Vidékfejlesztési konferencia Tófejen

Száztíz polgármester konferenciája… Telt ház a tófeji közösségi házban. A Zala Megyei Közmûvelõ- kat, köztük több országgyûlési dési Intézmény szervezésé- képviselõt. Horváth Zoltán ben, mintegy száztíz polgár- tófeji polgármester házigazdamester részvételével tartották ként mondott köszöntõt, s römeg november 26-án Tófejen viden bemutatta a rendezvényaz Aprófalvak, települések sor- nek otthont adó települést. Azt sa, jelene, jövõje címû kon- a községet, amely valaha meferenciát. Számos kérdés te- zõvárosi rangot is viselt, marítékre került. Összegzésként napság pedig – annak ellenéelmondható, hogy az utóbbi re, hogy érzõdik az ipar megjónéhány évben megromlott tartó ereje – küzd a kisközségi helyzetû aprófalvak sorsa nem lét gondjaival. Manninger Jeszívderítõ, ugyanakkor a hely- nõ, a megyei közgyûlés elnöke zet reménykeltõ. A negatív fo- a megyei önkormányzat egyik lyamat visszafordítható, ám eh- legfontosabb szerepét, a kishez találkoznia kell a kormány- községek támogatását hangsúzati és az alulról jövõ szándé- lyozta. Bizakodását fejezte ki az iránt, hogy végre elindulkoknak. A közösségi ház zsúfolásig hatnak az aprófavak egy elõtelt nagytermében Konczér revivõ úton, abban a megyéKatalin a Zala Megyei Köz- ben, amely meglehet jobb mûvelõdési Intézmény igazga- helyzetben van az ország keleti (Folytatás a 2. oldalon) tója köszöntötte a meghívotta-

Négy évvel ezelõtt rendezték meg elõször Gellénházán a „Dióhéjban Gesztenye Fesztivál”-t. Akkor még nem lehetett elõre sejteni, hogy a Gellénházi Mûvelõdési Ház invitálásának évrõl-évre szívesen tesznek eleget a meghívott csoportok. Idén 10 közösség vett részt a rendezvényen. A november 7-i õszi délutánra elfogadta a meghívást a körjegyzõséghez tartozó Lickóvadamos, Petrikeresztúr és Nagylengyel csapata; valamint Gellénháza számos csoportja: a Vajda József Népdalkör, a Nyugdíjas Klub, a Nõklub, a Galagonya Citeracsoport, az Ifjúság és a helyi Polgárõrség is. Gellénházával már régóta jó kapcsolatot ápol önkormányzata, Becsvölgye így a rendezvényre természe-

tesen õk is meghívást kaptak. A fesztivál napján 14 órától a gyermekeket játszóház várta. Pedagógusok segítségével krepp papírból õszanyót, dekopázs technikával õszi képet, valamint csuhébábot, hûtõmágnest készíthettek az apróságok. 15 órától Éder Katalin érdekfeszítõ elõadást tartott az õszi gyümölcsökrõl, terményekrõl. Nagyon sok információt hallottunk a gesztenyérõl, a dióról, ezek szervezetünkre gyakorolt jótékony hatásáról. S akik eljöttek, azt is vállalták, hogy elõre, otthon is készülnek a rendezvényre. Ugyanis „édes” feltétele is volt a részvételnek. Csak az a csoport vághatott bele a versengésbe, amelyik legalább háromféle házi készítésû, diót

(Folytatás a 2. oldalon)

A gellénházi nyugdíjasok a feladat megoldásán tanakodnak.

Közép-Zala

Az aprófalvak jövõjéért Vidékfejlesztési konferencia Tófejen (Folytatás az 1. oldalról)

felénél, ám itt is ugyanúgy szeretne magának mindenki munkát és a családjának jobb életet. Vigh László országgyûlési képviselõ a 20 éves önkormányzatiság jubileumára, mint ünnepre irányította a megjelentek figyelmét, ugyanakkor rávilágított, hogy ma sokkal nehezebb az önkormányzati munka, mint valaha. „De ahol az önkormányzat, az intézményvezetõk, mindenki jól teszi a dolgát, ott rendben mennek majd a dolgok” – adott hangot reményeinek. Hangsúlyozta az oktatási feladatok fontosságát, mondván, az iskolát minden erõvel meg kell tartani 1-8 osztályig; az oktatás nem kerülhet sokba! Ha faragni kell a költségekbõl, akkor a falunapon, a tûzijátékon kell kezdeni. Az önkormányzatok kilátásairól szólva óvatosságra intett a tervezett pályázatokkal kapcsolatban, hiszen ha felépít egy intézményt egy település, azt utána fenn is kell tartani. Fontos feladatként határozta meg a bürokrácia csökkentését. Megszüntetendõ, elrettentõ példaként említette azt a jelenséget, amikor például egy közmunka-pályázat elszámolásának több tíz kilónyi iratanyagát – benne térképmásolatokkal arról, hol kaszáltak a

dolgozók – a minisztérium könyvelõirodával ellenõriztette külön javadalmazásért… A közmunka jelentõségét abban határozta meg, hogy aki pénzt kap, az dolgozzon is érte. Ugyanakkor sokakat még a szûkös jövedelmük beosztására is meg kell tanítani, hogy ne többtízezer forintos telefont vásároljon az, akinek lyukas a cipõje. Végezetül biztosította a polgármestereket arról, hogy támogatásra talál az elszántságuk, amellyel az önkormányzati munkához láttak. Az elõadók közül nem tehetett eleget a meghívásnak Sztolyka Zoltán, Rozsály község polgármestere, ám a konferenciára készíttetett videoelõadása révén megismerhette a hallgatóság azt a példát, ami felemelte a mélyszegénységbõl a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei községet. V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár – aki egyébként a szomszédos Vas megyében, a legnyugatibb választási körzet országgyûlési képviselõje is – a vidékfejlesztés új irányait vázolta. A jelenlegi helyzetet e szavakkal jellemezte: „Szomorúan tapasztalom a vidék elmúlt évtizedekben bekövetkezett leépülését… Eltûnt a falvakból a marha, a sertés, megszûnik a növénytermesz-

tés. Másrészt vidékre költöznek a lakóparkok, amelyek lakói sokszor neheztelnek a szomszédságban folyó állattartásért…” Mindezt vissza kell fordítani, fenn kell tartani a faluközösségeket! A falu nem középkori maradvány, hanem reális élettér, ahol sok minden megtermelhetõ. A vidékfejlesztés gerincét a mezõgazdaságnak kell alkotnia! Változtatni kell a korábbi támogatási rendszeren, amely a nagyüzemeket, a tömegtermelést preferálta, s ez tragikus következményekkel járt. Nem lehet mindent csakis haszonelvû szemlélettel mérni. Nem a munkahely megszüntetõ, hanem a munkahelyteremtõ beruházásokat kell támogatni! – hangsúlyozta. – Újra értéket kell jelentenie a magyar vidéken elõállított termékeknek! Az nem járja, hogy például több hónapja lefagyasztott francia húst vásárolunk, amelyet azért sóznak ránk féláron, mert odahaza esetleg már csak állati eledelt készíthettek volna belõle az ottani szabványok miatt, nálunk pedig itt a friss vágású hazai! Az államtitkár szólt még a Leader pályázati rendszer tervezett átalakításáról. A program eredendõen az elszegényedõ térségek felzárkóztatására jött létre az unió nyugati államaiban, ám nálunk önmaga paródiájává vált. Újra kell tervezni, reális léptékû társulásokat kell létrehozni, s cselekvõképessé kell tenni a rá-

Megújul Hottó honlapja A képviselõ-testület elindította a község internetes honlapjának megújítását. Hamarosan új arculattal, hírekkel, információkkal, érdekességekkel találkozhatnak mindazok, akik rákeresnek az

Interneten Hottó honlapjára. A segítõkész helyi magánszemélyek munkája révén kevés önkormányzati pénzt kellett ráfordítani – tudtuk meg Vincze Ferenc polgármestertõl.

szoruló településcsoportokat. A munkacsoport már dolgozik a Leader rendszer rendbe tételén. A továbbiakban a polgármesterek kérdésekkel bombázták a képviselõket. A válaszokból kiderült, hogy a közhasznú, illetve közmunka program közti átmenet zökkenõmentes lesz, kivéve néhány, több évre elõre megkötött szerzõdést. Az osztatlan közös tulajdonban levõ ingatlanok anomáliáján is dolgozik a kormányzat – derült ki Pintér László országgyûlési képviselõ szavaiból. Eszerint lezajlanak majd a kimérések és elkülönítések, hogy ezután ne vétózhasson meg dacból egy társtulajdonos se fontos, se közös érdekeket. Vagy épp az 51 százalék feletti részesedést szerzõ társtulajdonos ne hozhasson a többieket kisemmizõ döntéseket. Deák István pethõhenyei polgármester a zsebszerzõdések révén elpotyázott területekért aggódott, József Attilával szólva: „nincs szabad föld egy kapa sem"! Az elhangzott válasz szerint sor kerül a zsebszerzõdések felülvizsgálatára és nem kerülhet törvénytelenül külföldi kézbe a magyar föld. A gépbeszerzési és egyéb pályázatok kiírásánál pedig arra törekszik a kormányzat, hogy a valódi termelõk, ne pedig a rózsadombi mûparasztok jussanak forráshoz. Farsang Lajos

Gesztenye Fesztivál Gellénházán (Folytatás az 1. oldalról)

V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár szerint tarthatatlan a helyzet.

2010. november

vagy gesztenyét tartalmazó süteményt hozott. A sütiket, tortákat hozzáértõ zsûri „vizsgálta”. Emléklappal, kis ajándékcsomaggal jutalmazták a legfinomabb, leghabosabb, leggesztenyésebb, legdiósabb és legszebb édességeket. A csoportok versenyében a tudást és az ügyességet is próbára tévõ feladatok várták a résztvevõket. Fel kellett ismerni különféle gyógynövényeket, magokat, a konyha illatait. Külön feladatban – versbe szedve vagy akár énekelve – kellett bemutatni a verseny névadóit, a diót és a gesztenyét. Rejtvény és totó is várta a versenyzõket. Ügyességi feladatok keretében fakanálon diót hordtak, kötényes menyecskéknek gesztenyét dobáltak, kiskanállal vizet gyûjtöttek, kézi segítség nélküli ivóversenyt tartottak. A gyomor

persze a feladatok megoldása közben sem maradt üres, hiszen letakart szemmel, süteménnyel tömhették társaikat a jelentkezõk. Három fõs zsûri – Éder Katalin dietetikus, Pál Éva könyvtáros és Farkas Imréné polgármester asszony – értékelte a feladatok megoldását. Az I. helyezést tanúsító oklevelet Nagylengyel csapata vehette át, a II. helyet a gellénházi Vajda József Népdalkör szerezte meg, a III. helyezett pedig a helyi Nõklub lett. A szervezõk minden csoportot ajándékcsomaggal jutalmaztak. A vendéglátók vacsorával várták a résztvevõket; a finom gulyást a Gellénházi Férfikar tagjai készítették el. Közben a süteményversenyre érkezett remekmûveket mindenki megnézhette, megkóstolhatta és elfogyaszthatta. P.L.

2010. november

Közép-Zala

Csinosítják a falut, megvitatták az út helyzetét Rendezvények a népmûvészet és Advent jegyében egy német vállalkozó kísérleti, bemutató jellegû útfelújításra tett elõzetesen ígéretet, majd visszavonta az ajánlatát. Ezért kútba esett a nagyon is idõszerû útjavítás. Ám mégis eredményesnek mondható a megbeszélés.

– Az elhangzott ígéret szerint az elõzõleg már bedepózott aszfaltot – késõbb pontosítandó módon – kedvezményesen felhasználhatjuk a település belsõ útjainak javítására – osztotta meg velünk Vincze Ferenc.

Díjátadás Bödén Az energiadomb a megye elsõ számú csodája (Folytatás az 1. oldalról)

A Teskánd-Hottó összekötõ út balesetveszélyes, mielõbb meg kell javítani. Munkához látott a hottói mányteremtõ betlehemi játékképviselõ-testület, s feladatot ra is sor kerül. Házról házra talált magának a köz érdeké- járnak az elõadók, majd az ben a falunak egyre több la- adventi játékot 23-án este is, a kója – számolt be róla Vincze faluház elõtt – rossz idõ esetén odabent – bemutatják. A falu Ferenc polgármester. – Örömmel tapasztaljuk, egész lakosságát várjuk erre a hogy egyre többen aktivizálják közös ünneplésre. – Csupa jó hír… magukat, köztük olyanok is, – Sajnos rosszabbal is szolakik korábban nem tették. A hölgyek például rendet raktak gálhatok. Elmaradt a Teskánda buszváró melletti közpark- Hottó összekötõ út beígért felban. A Hottó közigazgatási terü- újítása. Ennek érdekében felletéhez tartozó Perjászlói he- vettük a kapcsolatot a Közútgyen pedig a kápolna környé- kezelõ és a Zala Volán vezetékére növényeket, facsemetéket sével a munkának a holtpontvásároltunk és a területet par- ról való kimozdítása érdekékosították a polgárõrök. A fa- ben és bejárásra invitáltuk az luban egyébként a közterüle- érintetteket. Az összekötõ út állapota az tek rendben vannak az egyetlen megmaradt közmunká- elmúlt években jelentõs mérsunk révén. A képviselõ-tes- tékben romlott, balesetveszétület áttekintette az önkor- lyessé vált. Az itt élõknek, az mányzat különbözõ szerzõdé- ide látogatóknak és a település seit, megállapodásait, felülvizs- vállalkozásainak számára egygáltunk minden, a költségve- aránt napi bosszúságokat okoz tést érintõ kérdést. Felmértük és csökkenti a település és a az önkormányzat ingatlanva- helyi ingatlanok vonzerejét. gyonát, és áttekintettük, hogy Az út állapotának romlása milyen forrásból juthat pénz- a közlekedõ gépjármûvek ügyi lehetõségekhez az önkor- meghibásodását okozhatja, s mányzat. Úgy tûnik, szeren- egyben állandó veszélyhelycsés módon találtunk esélyt rá, zetet jelent a közlekedõk hogy a falu plusz bevétel- számára. Bízom benne, hogy hez jusson, így nyílhat némi mielõbb megoldást nyer a kérésünk. mozgástér… *** – Közelegnek az ünneA lapzártakor lezajlott útpek… Milyen eseményekkel köszöntött be az Advent bejárás eredményérõl Vincze Ferenc polgármester adott táHottóra? – Elsõsorban a gyerekek jékoztatást. Eszerint ismertette számára rendezünk Télapó ün- Halász Tiborral, a Magyar nepséget december 7-én, ám Közút Nonprofit Zrt. Zala Meugyanakkor a falu egész lakos- gyei Igazgatóságának üzeságát meghívtuk a jeles ese- meltetési és fenntartási oszményre. A falu egyik lakója, a tályvezetõjével az önkormányfafaragó mûvész Balogh Mi- zat álláspontját és megkérdezhály révén a Bárka Színház mû- te, miért maradt el a közelvészei tartanak elõadást. Ezen múltban megígért útfelújítás. kívül karácsony elõtt hagyo- A válaszban elhangzott, hogy

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület kezdeményezte, amelyet felkarolt többek között a Zala Megyei Közgyûlés is. A tavaly október elsején közzétett felhívásra több mint 300 különbözõ ajánlat érkezett. A november 19. és december 15. között lezajlott elsõ szavazási fordulóban a szavazók ebbõl a háromszázas gyûjteménybõl választhatták ki azt a huszonöt természeti és huszonöt építészeti kincset, amely esélyessé vált a Zala megye csodája címre. Az idén év elején befejezõdött többfordulós szavazás során közel 35 ezer voks érkezett be. A lezárult szavazás eredményeként a következõ rangsor alakult ki: Zala megye 7 természeti csodája: 1. Bödei energia domb, 2. Keszthelyi öböl, 3. Cserszegtomaji kútbarlang, 4. Hévízi gyógytó, 5. Kovácsihegy bazaltfolyosója, 6. Kis-

Balaton, 7. Zalaegerszegi Azáleás-völgy. Zala megye ember alkotta 7 csodája: 1. Becsehely-Pola mûemlék templom, 2. Egervári várkastély, 3. Festetics kastély, (Keszthely), 4. Szent Anna körtemplom, (Kallosd), 5. Göcseji Falumúzeum (Zalaegerszeg), 6. Nemesnépi fazsindelyes, szoknyás harangláb, 7. Zalaszántói sztúpa. Az elsõ helyezettnek kijáró, a jeles eredményt tanúsító emlékplakett és oklevél átadására 2010. november 17-én a bödei faluházban került sor Ujj Tibor jelenlegi, Horváth Amália Mária korábbi polgármesternek és a dombot felfedezõ Böde Jánosnak. Az ünnepséget Vigh László országgyûlési képviselõ is megtisztelte jelenlétével. Ujj Tibor polgármester meghívása jóvoltából lapunk is részese lehetett az ünnepségnek, amelyet Böde önkormányzata szervezett a faluházban. -f-

Budavölgyi Kálmán, a kanizsai Civil Kerekasztal Egyesület ügyvezetõ elnöke, Ujj Tibor polgármester, Böde János, a domb felfedezõje, Horváth Amália Mária korábbi polgármester, Mihovics József, a Zalai Hírlap felelõs szerkesztõje, Balogh István, Civil Kerekasztal Egyesület elnöke, valamint Horváth Zoltán, a megyei önkormányzat térségfejlesztési bizottságának elnöke.

Közép-Zala

2010. november

A gellénházi népdalkörösök nagy sikere

A férfiak ígérik: dolgos menyecskét keresnek agglegény társuknak. November 27-én a gellénhá- gyei Közmûvelõdési Intézmény, zi Vajda József Népdalkör ismét a Deák Ferenc Megyei Könyvtár, eredményesen szerepelt. A da- a Zala Megyei Múzeumok Igazlosok ezúttal Murakeresztúron gatósága és a Zala Megyei Levélgyõzték meg a zsûrit és a kö- tár „Szép Zalában születtem…” zönséget felkészültségükrõl, tu- címmel XI. alkalommal írt ki dásukról. Kulcsárné Csejtei Ma- közösségi pályázatot a Zala merianna, a csoport mûvészeti gyei közösségek, egyesületek révezetõje beszélt az ide vezetõ szére. Erre a pályázatra jelentkezett dalkörünk is. Megadott útról: – 2010. januárjában a Zala témakörökben várták az írásos Megyei Közgyûlés, a Zala Me- és képi anyagból összeállított

munkákat. A kétfordulós versenyben az elsõ akadályt sikeresen vettük, beadott pályamunkánk megfelelt a követelményeknek, így meghívást kaptunk a rendezvény november 27-i második fordulójára, a „Zalai Hagyományok Napja” c. gálamûsorra. Népdalkörünk az „Asszonykeresõ” c. népi játékkal nevezett. A történetet a csoport tagjaival közösen írtuk, közösen találtuk meg a beleillõ dalokat, népi csúfolókat, rigmusokat. Szorgalmasan, szívvel-lélekkel készültünk a bemutatóra, hiszen tudtuk, hogy minden fellépõ színvonalas elõadással áll a zsûri elé, és a sok kiváló csoport között kell megállni a helyünket. A bemutató végén a zsûri véleményét, döntését Kiss Gábor, elnök, a megyei könyvtár igazgatója tolmácsolta. Több kategó-

riában hirdettek eredményt. A Vajda József Népdalkör a „Történetek, regék, mondák, adomák, falucsúfolók gyûjtése, bemutatása” kategóriában I. helyezést ért el. A csoport ezen kívül még egy díjat tudhat magáénak, hiszen a két egyéni különdíj egyikével is a gellénháziakat jutalmazták. A legjobb férfi elõadónak járó elismerést a népi játék fõszereplõje, asszonykeresõje, Nemes Nándor kapta. A zsûri elnöke a rendezvény végén Kulcsárné Csejtei Mariannát kérte fel, hogy a csoportok közösen énekeljék el a „Szép Zalában születtem” címû népdalt. Kellemesen hátborzongató érzés volt, ahogy a 27 csoport együtt dalolt. Már nem versenyeztek, hanem önfeledten, jókedvûen énekeltek… P.L.

Katalin-bál és gálamûsor Nagysikerû Katalin-bált rendezett november 27-én a helyi faluházban a hottói Sport- és Kulturális Egyesület. A rendezvényen mintegy hetvenen ropták a táncot. Szintén november 27-én Murakeresztúron, a Szép Za-

lában születtem címmel kiírt közösségi pályázat keretein belül megrendezett Hagyományok napja címû gálamûsoron nagy sikerrel lépett fel és kategória-gyõztesként térhetett haza a Kishottó Népdalkör.

fekete köpönyegbe burkolózó éjszaka váltja. Ránk köszöntött Szent András napja.

Advent kopogtat a lélek ajtaján. f.l.

Advent idején Decemberben járunk. A természet évente ismétlõdõ lassú halódásának melankóliája nemcsak testünket dideregteti, átsugározza lelkünket is. Napokhetek múlnak, s a lelki életet élõ ember számára elkezdõdik az elcsendesedés, a várakozás idõszaka: az advent. Szent András apostol ünnepéhez (november 30.) legközelebb esõ vasárnappal kezdõdött az a négyhetes intervallum, amely a lélek felkészítésének idõszaka, felkészülés a Megváltó karácsonyi érkezésére. Adventus Domini. A latin szavak magyar jelentése: az Úr eljövetele, röviden Úrjövet. Advent idején – harmóniában a természet elcsendesedésével – a hívõ ember számára is a befelé fordulás, az önvizsgálat hetei következnek el… Adventnek, akárcsak a többi egyházi ünnepkörnek is megvannak a liturgikus külsõségei. Színe a lila, kivétel a harmadik (gaudete=örvendjetek!) vasárnap, amikor a pap rózsaszín miseruhát ölt. Az oltárt nem díszítik virágokkal ilyenkor, s az

orgona is legfeljebb az éneket kíséri. Nem tartozik ugyan a liturgiához, de mára igencsak szorosan kapcsolódik az ünnepkörhöz az adventi koszorú. Az „autentikus” koszorú gyertyáinak színe hasonlatos az adventi miseruha lila és rózsaszín koloritjához. Vasárnaponként egyegy gyertyát gyújtunk meg rajta. A karácsony elõtti vasárnapon mind a négy gyertya ég, az imbolygó lángok hirdetik, hogy közel az eljövetel, közel a megváltás. Advent a karácsony misztériumát sóvárgó lélek-utas váróterme. Várakozás a gyermekként közénk születõ Megváltóra. Várakozás Krisztusra, akirõl jövendöltek az Ószövetség prófétái. Várakozás Krisztusra, aki valóban eljön, megérkezik karácsonykor. Várakozás Krisztusra, akit jelen napjainkban mindennap várni kell, hogy minden napon megérkezzék. Várakozás Krisztusra, aki eljön ítélni eleveneket és holtakat, ahogy azt az Apostoli Hitvallás tanítja. Decemberben járunk. A szürke öltönyös nappalt hosszú

2010. november

Közép-Zala

Szemléletesebbé válik az oktatás Sikeres iskolai pályázat Teskándon A kormányzat elõször 2007-ben írta ki a TIOP 1.1.107/1-es pályázatot, melyre Teskánd önkormányzata beadványt nyújtott be. Pályamunkájuk sikeres volt, azonban az állami közbeszerzési eljárás eredménytelenül zárult, így a 2007ben nyertesek számára 2010ben újból kiírták a már említett támogatási lehetõséget. – Egy olyan pályázatot kellett újból megírni, amit már megnyertünk. Az év elején készültünk el a beadvánnyal, és novemberben kaptuk meg a sikeres pályázásról szóló tájékoztatót. A több mint 4,5 millió forintos támogatásból az általános iskolát fogjuk fejleszteni, ahova interaktív táblákat, számítógépeket, számítástechnikai eszközöket szerzünk be – avatott be a részletekbe Tóth István Jánosné polgármester. A jövõben a már meglévõ egy mellett további három tanteremben tartják óráikat inter-

Jövõre már az új eszközökkel folytatódik az oktatás. aktív módon a pedagógusok. Ezenkívül három számítógép, szerver gép szoftverrel, vezeték nélküli internet támogató csomag és az interaktív táblakezelésre felkészítõ oktatás szerepel az elnyert támogatásban. Hatz Csaba iskolaigazgató szintén örömmel szólt a pá-

lyázat nyújtotta új lehetõségekrõl, hiszen az interaktív táblával, szemléltetõ tananyagokkal látványosabb, élményszerûbb lesz az oktatás. – Szeretnénk egy másik iskolában is megtekintetni a már mûködõ interaktív tantermi csomagot, ezután választa-

nánk a nálunk szóba jöhetõ tantermek közül. Az eszközbeszerzés után egy kollégát szeretnénk úgy kiképeztetni, hogy õ utána meg tudja tanítani a többieket ennek a táblának a használatára. Most még csak alsó tagozatos órákon dolgoznának az új interaktív eszközzel, de a célunk az, hogy a késõbbiekben az iskola összes tanulója ismerje és használja mindezt. Lehet, hogy nem jut el minden tanulónk a világ legcsodálatosabb helyeire, de így lehetõséget nyújtunk arra, hogy megismerjék, halljanak róluk – zárta mondandóját az intézményvezetõ. Tóth István Jánosné elmondta, hogy a szerzõdések aláírása után, a bekért ajánlatok közül még idén szeretnék kiválasztani a számukra megfelelõt, így az iskolában jövõre már az új eszközökkel folytatódna az oktatás. Pataki Balázs

Fellendítenék Nemeshetés kulturális életét Nemeshetés újdonsült polgármestere, Magyar Kálmán elõzõ számunkban a közösségi élet kapcsán utalt arra, hogy a településnek szüksége lenne egy civil szervezetre, mely a faluszépítést, hagyományõrzést, rendezvényszervezést irányíthatná. „Kívánsága” hamarosan teljesülhet, hiszen, a falu egy kis csoportja már a közelgõ ünnepekre való készülõdésen töri a fejét. – Öt évvel ezelõtt költöztem haza a fõvárosból, és akkor többekkel szerveztünk egy nõklubot, ami közel két évig mûködött is, de késõbb sajnos megszûnt. Az idei önkormányzati választásokon képviselõvé választottak, s új polgármesterünkkel eltökélt szándékunk a település kulturális életének fellendítése. Az évszakoknak megfelelõ rendezvényeket szeretnék szervezni, a karácsonyi színpadi mûsorra már meg-

kezdtük a készülõdést – árulta el Kovács Lászlóné, s hozzátette, az ünnepi pásztorjátékban a fiatalok szinte mindegyike szerepelni fog. A vendégeket süteményekkel, különbözõ finomságokkal várják a szervezõk. A még nem bejegyzett, de aktív közösségként elsõ nagy feladatára készülõ „Kulturális Munkacsoport” jelenleg tizenegy tagot számlál. Egyesületük hivatalossá tételét elsõ nagyobb programjuk eredményességétõl teszik függõvé, melyre remélhetõleg mindenki kíváncsi lesz a településen. Ennek érdekében december 24-én tartandó misztériumjátékot kora délután rendezik, hogy az otthoni karácsonyozásra is világosban hazaérjen mindenki. A jövõben szeretnének minden korosztályra kiterjedõ programokat szervezni, melyhez várják az ötleteket és

A gyerekek Varga Tamásnéval készülnek a karácsonyi mûsorra. segítõket. Elsõként a legkisebbeket szólítanák meg programjukkal. – A karácsonyi ünnepség elõtt Mikulásvárásra hívjuk a gyerekeket, s erre a rendezvényre érkezik egy sókerámia-

készítõ, illetve településünk csipkeveréssel foglalkozó kézmûvese is bemutatja portékáit a december 5.-iki eseményen – invitált Kovács Lászlóné szervezõ. P. B

Közép-Zala

2010. november

Baktüttõs új esélye Csökkenhet a munkanélküliség

A felújított iskolaépületben 60 négyzetméter akár gazdasági célokra is hasznosítható. A szükség hozta és ugyanakkor új esélyt is magában rejt az egykori iskolaépület új célokra való igénybevétele Baktüttõsön – osztotta meg velünk Kámán Krisztián polgármester. A közelmúltban felújított, fõutca menti épületben már új, akadálymentesített orvosi rendelõ, és idõsek klubja mûködik, s egyik szárnya pedig további hasznosításra vár. – A ma is kitûnõ statikai állapotban levõ ház a 30-as években épült, a gazdasági világválság éveit követõen, amikor nagy hangsúlyt fektettek az oktatásra, s számos hasonló intézményt létesítettek sokhelyütt az országban – ismert et i a tö r t é n et et K á m á n Krisztián. – Egészen a 90-es évekig folyt az alsó tagozatos oktatás a régi iskolánkban, a felsõsök pedig Tófejre jártak. Azóta a három település – Tófej, Pusztaederics és Baktüttõs – kisdiákjai együtt tanulhatnak az idõközben megépült, közösen fenntartott korszerû intézményben. Az öreg iskola ezt követõen idõlegesen például ruharaktárként fungált, azonban tíz éven át igazából nem volt funkciója, így alaposan leromlott az állapota. Idõközben létrejött a falugondnoki szolgálat is, majd az épületet másik szociális célra: idõsek gondozására alakítottuk ki. Elõször a pókaszepetki szociális ellátó rendszerhez csatlakoztunk, s e feladatok teljesítésére használtuk az öreg épületet. A feladatot késõbb – a dolgozókkal együtt – átvette a Támasz szociális alapszolgáltató intézmény. Mivel a régi orvosi rendelõ nem

felelt meg az ÁNTSZ követelményeinek, új megoldást kellett keresnünk. Ebben az épületben találtunk helyet neki, amit egy szerencsés pályázat révén a szomszédvár rendelõjével együtt felújítottuk. (A kettõs avatásról legutóbbi lapszámunkban tudósítottunk.) A rendelõt már birtokba vették a falubeliek, az öreg iskolaépület egyik szárnya azonban még kihasználatlan. A mintegy 60 négyzetméternyi tér hasznosítására új lehetõségeket keres az önkormányzat. – Milyen elképzelések jöhetnek számításba? – Egy alkalmas pályázat révén szeretnénk ezt az épületszárnyat is felújítani. A továbbiakban a gazdasági hasznosítást látom legalkalmasabb megoldásnak. Akár az önkormányzat szervezésében elképzelhetõ, hogy szakképzettséget nem igénylõ betanított munkát szervezünk, vagy vállalkozás számára bérbe adhatjuk, természetesen csakis csendes, környezetkímélõ tevékenység végzésére. Mivel a községünkben jelentõs az aktív korú munkanélküliek aránya, az alapvetõ célunk az, hogy a helybeliek számára teremtsünk foglalkoztatási lehetõséget. Erre a szociális foglalkoztatás is nyújt némi lehetõséget, amellyel a jövõben is szeretnénk élni. Jövõre például négyórás önkormányzati foglalkoztatást szeretnénk biztosítani a közfoglalkoztatási keret terhére. – További tervek? – Tavasszal parkosítási programot indítunk. Virágosí-

tunk, fákat ültetünk, kiülõpadokat helyezünk el a régi iskolaudvarban. A kultúrház felújítása lassan már halaszthatatlanná válik. Az épületben mûködik a könyvtár, a teleház… számos fiatal itt tölti el hasznosan az idejét. A 60-as években épült intézmény tetõzetét ki kell cserélni, hõszigetelt ablakokat kell beépíteni. A további elképzeléseket a lakossággal közösen szeretnénk kidolgozni. Gyûjtjük az igényeket, s az év vége közeledtével falugyûlést tartunk, amelyen ki-ki megoszthatja a képviselõtestülettel az ötleteit, javaslatait. Szerény keretek közt gazdálkodunk, ám úgy vélem, az sem kis dolog, hogy mégis gyarap-

szik a falu. Kevés az iparûzési adó, a költségvetésünk jelentõs hányadát a közösen fenntartott intézmények – iskola, óvoda, körjegyzõség – mûködtetésére fordítjuk, a büdzse negyedét pedig a segélyezés viszi el. Reményeim szerint a közös gondolkozással és a szerény lehetõségek optimális kihasználásával javítható a településük helyzete. Nem gazdasági természetû, de ugyancsak fontos tervünk a Baktüttõsrõl elszármazottak találkozójának megszervezése. Ezért felkutatjuk az elköltözött falubelieket, s meghívjuk õket egy közös eszmecserére, ünneplésre. Farsang Lajos

Szépkorúakat köszöntöttek Baktüttõsön

Kámán Krisztián polgármester köszöntötte a falu szépkorú lakóit. Családias hangulatú rendezvényen ünnepelték az idõseket Baktüttõsön, a kultúrházban. A november 12-én – a szociális munka napján – megtartott ünnepségen mintegy negyven idõs ember örülhetett a tiszteletükre összeállított mûsornak. Az önkormányzat nevében Kámán Krisztián polgármester köszöntötte, míg a Támasz Alapítvány képviseletében Pintér Krisztina mesével szórakoztatta a megjelenteket, majd a térség könyvtárait ellátó intézmény nevében Pál Éva könyvtáros Ernest Hemingway és Sütõ András gondolatait osztotta meg a hallgatósággal az elõttünk járó generáció megbecsülése jegyében. Az

óvodások és kisiskolások dallal-tánccal kedveskedtek a nagyiknak-papiknak. Horváth Petra és Horváth Zsanett, valamint Császár Ferenc verssel köszöntött, színtúgy mint a kisiskolás Bujtor Zsófia, aki meglepõ érett kifejezésmóddal szavalta Ady: Õrizem a szemed címû költeményét. A 90 éves Toplak Józsefnét és a 82 esztendõs Vörös Ambrust – a település két megjelent legidõsebb polgárát – Pintér Krisztina, valamint Kámán Krisztián külön is köszöntötte. Végül a felújított régi iskolaépületben – ahol nemrégiben orvosi rendelõt is kialakítottak – vendégül látták a falu szépkorú lakóit. -f-

Közép-Zala

2010. november

Fõhajtás… Szépkorúak ünnepe Nagylengyelben Nagylengyel önkormányzata idõsek napját rendezett november 13-án és virágba borította szépkorú lakóinak szívét. – Tisztelnünk, becsülnünk kell szépkorúinkat, hiszen munkájukkal, életükkel példát mutatnak. A fiatalabb nemzedék az idõsektõl szerez tapasztalatot. S az, hogy, milyen lesz a következõ generáció, mindig a szülõktõl függ. Attól, milyennek nevelik gyermekeiket, milyen példát mutatnak. A hajlott korúak már felnevelték gyermekeiket; hosszú

éveken át dolgoztak kemény, kitartó munkával azért, hogy biztonságos életet teremtsenek családjuknak. Az évek múlásával azonban a körülmények is változnak, más dolgok kerülnek elõtérbe. Az idõs létnek is megvan a sajátos szépsége, a maga feladata. Az unokákkal való foglalatoskodás, a ház körüli teendõk; talán több idõ jut a barátokra, az ismerõsökre, a kikapcsolódásra. S hogy mennyire tartalmasan töltik el napjaikat, az magukon és környezetükön múlik. A

Polgárõrök parkosítottak Megszépült a kápolna környéke Malus Royalty, Ulmus car- lünk, hogy segíthettünk – mepinifolia Wredei vagy Euony- sélte Horváth Imre, a Hottói mus. Ezekbõl a latin kifejezé- Polgárõr Egyesület vezetõje. sekbõl sokan nem jönnének rá Horváth Imre hozzátette: arra, hogy növényekrõl van Hottón a faluház felújítása miszó. Magyarra fordítva pirosle- att idén nem volt indokolt a velû díszalmát, aranyszilt, kis- parkosítás, a temetõ pedig talevelû hársat, kecskerágót, vö- valy „zöldült ki”, így esett a várös és zöld törpeborbolyát, lasztás a kápolna környékére. puszpángot ültettek november Többszöri egyeztetés után nolegszebb hétvégéjén a Perjász- vember 13-án a hottói polló hegyháton. A Kandikó-ki- gárõrségi és sportköri tagok, látó közelségében található, jú- népdalkörösök, hegytulajdonius végén felszentelt kápolna nosok közösen végezték el a különleges gyöngyszemévé vált munkát, aminek gyümölcsét a hegyhátnak, és egy hirtelen legtöbben a nyári László – jött ötlet segítségével most a napi búcsún csodálhatják majd meg. környezete is megszépült. Pataki Balázs – Az Országos Polgárõr Szövetség november 13-ára országos fásítási és hulladékszedési napot hirdetett. Telefonon keresztül lehetett támogatásra jelentkezni, mi is nyertünk 10 ezer forintot. Ezt az összeget ugyanennyivel megtoldotta a Hottói Önkormányzat, és az egyik hegytulajdonos, Molnár Gyula kertész is ajánlott fel növényeket. Lehetõség szerint nagyobb növényeket válogattunk, hogy minél hamarabb szépítsék a környezetet. Régóta tervben volt a kápolna környékének parkosítása, s örü- A kitûnõ idõ is segített a munkában.

Fontos tagjai Nagylengyel közösségének. Nagylengyeli Önkormányzatnak fontos szerepe van ebben. Ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy szebbé tegyük idõseinek létét. Megbecsülésünket nap mint nap próbáljuk kifejezni, s éreztetni, hogy fontos tagjai közösségünknek – e szavakkal üdvözölte a község szépkorúit Scheiber Ildikó, Nagylengyel új polgármestere. Az összejövetelre közel 60 nyugdíjas fogadta el a meghívást. A szervezõk kulturális mûsorral kedveskedtek az ezüsthajú nemzedéknek. Elsõként az ovisok léptek színpadra, s csaltak könnyeket verseikkel és énekeikkel nagyszüleik szemébe. A kicsik köszöntötték a falu legidõsebbjeit is, a 88 esztendõs Bedõ Antalné, Gizi nénit és a 89 éves Völgyi Istvánt. – Nemcsak az apróságok, a nagyobbak is fejet hajtottak. A helyi Tini Girls Tánccsapat elkáprázatta elõadásával a szépkorúakat. Tisztelegtek a színjátszókör tagjai is, akik alkalomhoz illõ darabbal készültek, „50.-ik házassági év-

forduló” elnevezésû színmûvüket mutatták be. Vendégszereplõnk is volt Zalaegerszegrõl, az Apáczai ÁMK-ból, Doma Gréta musical és popslágereket adott elõ. Úgy láttuk, jól érezték magukat idõseink. S reméljük, ha csak erre az egy napra is, de elszálltak a betegség okozta fájdalmak, elfelejtõdtek az öregség gondjai – tette hozzá Scheiber Veronika, a Nagylengyeli Kultúrház új vezetõje. Az ünnepség után vacsora következett, melyet saját kezüleg készítettek el a falubeliek. A fõszakács – a településrõl elszármazott, ámde mindig viszszatérõ és mindenben segítõ, városkörnyéki vezetõ védõnõ – Gyetván Ildikó volt. A falatozás után az idõsekre leselkedõ veszélyekre hívták föl a figyelmet. A résztvevõket bûnmegelõzési tanácsokkal látták el. A színvonalas esemény estébe nyúló kötetlen, baráti beszélgetésekkel zárult. A szépkorúak meghatódott lélekkel, vidáman tértek haza otthonukba. - mzs -

Idõsek napja Kisbucsán „Önmagát becsüli meg minden nemzedék azáltal, hogy tudomásul veszi: a világ nem vele kezdõdött”. Sütõ András szavaival köszöntötte a község nyugdíjasait Takács Ferenc polgármester az immár hagyományosan megrendezett kisbucsai szépkorúak napján. Az önkormányzat és a Kisbucsa Községért Közalapítvány szervezésében 2010. november 20-án délután megrendezett ünnepségen a község tornatermében szép számmal gyûltek össze a meghívottak. A két szervezet vezetõi köszöntötték a község legidõsebb lakosait: Hompó Józsefnét és Tóth Sándort. A jó hangulatú rendezvényen a szervezõk meleg étellel, a Zalai Építõk Vadrózsa Dalkörének színvonalas mûsorával és a helyi gyermekek (Nyiri Fanni, Nagy Márton, Kaszás Kristóf és Gergõ) szereplésével kedveskedtek a falu szépkorú lakosainak.

Közép-Zala

2010. november

Szépkorúak és elszármazottak randevúja Idõseket ünnepelt a fiatal Teskánd

A meghívott vendégek megtöltötték az iskola tornaterét.

Az iskolások zenei képzettségükrõl adtak számot.

Második alkalommal rendezte meg a Csukás István iskolában Teskánd önkormányzata a településrõl elszármazottak találkozóját november 21-én, vasárnap. A rendezvényre praktikusan az idõsek napi ünnepséggel együtt került sor, amelynek szervezésében a Vöröskereszt helyi szervezete is oroszlánrészt vállalt. A lassacskán hagyománnyá érõ rendezvényen Tóth István Jánosné polgármester köszöntötte a megjelenteket, s üdvözölte Vigh László parlamenti képviselõt, aki ideillõ példázattal, s Calcuttai Teréz anyának a „Himnusz az életrõl” címû gondolatsorával szólt az elszármazottakhoz, s a település szépkort megélt lakóihoz. Házigazdaként Hardi Csaba, az iskola igazgatója beszélt a rendezvény jelentõségérõl. A mintegy nyolcvan idõskorú és félszáz elszármazott, hazalátogató vendéget ezt kö-

ményhálózatra. A falu bizakodik, hogy sikeres lesz a fejlesztés érdekében az iskola bõvítésére, fûtés és nyílászárók cseréjére beadott 200 milliós pályázat, csakúgy, mint az IKSZT (Integrált Közösségi Színtér – magyarul kultúrház) tervezett megépítése is. A hallgatóság megismerhette az 1927-ben született, elszármazott Szakál Antalné Nagy Irén üdvözlõ levelét is, amelyben sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a messze távolból

vetõen színes mûsorral szórakoztatták a kisóvodások. A nagyobbacskák, az iskolások verssel, furulyával, gordonkával léptek fel, a zalaszentgyörgyi Margaréta Népdalkör pedig dalcsokorral állt színpadra. Az elõadás után az önkormányzat és a Teskándi Nõklub nevében Tóth István Jánosné, a Teskándért Egyesülettõl pedig Pál László elnök köszöntötte a település két megjelent legidõsebb lakóját, az 1924-ben született Györe Lászlónét és az 1930-as Marton Károlyt. A falu polgármestere tartalmas elõadásában bemutatta Teskánd múltját és jelenét. Kifejezte bizakodását az iránt, hogy visszatér az építkezési kedv és új lendületet kaphat a törökkori múlttal rendelkezõ, ám mégis fiatal falu. Hiszen magas az aktív korú dolgozók száma, sok az iskolás és óvodás, sõt, kisded, így bízvást szükség lesz a fejlõdõ intéz-

nem látogatgat haza Teskándra. Az egykori falusi hétköznapokra Dormán László képviselõ emlékezett, majd a pusztaszentlászlói Csak Csajok táncos formáció lendületes mûsora pezsdítette fel a hangulatot. A mûsor után a rendezõk megvendégelték a meghívottakat, a finom töltött csirkére csúszott vérmérséklet szerint a borocska vagy az üdítõ, végül operettest zárta a hangulatos programsort. - farsang -

Tudósítókat keresünk! Várjuk mindazok jelentkezését térségünkbõl, akik szívesen tudósítanának a településükön történt eseményekrõl. Jelentkezés: tel.: 92/596-936 (8-16 óráig), fax: 92/596-937, e-mail: zalataj@zelkanet.hu

’’SZORT 99’’ SZOLGÁLTATÓ ZRT.

Italáru kis- és nagykereskedés Zalaegerszeg, Báthori u. 2. (a volt Gyantagyár területén)

Tel.: 92/596-129

8901 Zalaegerszeg, Rákóczi u. 2-4. Pf.: 191 SZOLGÁLTATÓ ZRT.

• Méret utáni polgári és ortopéd cipõkészítés a Piac tér 1. sz. alatt Tel.: 92/312-543

• Munkaruha készítése nagy választékban. Extra méret esetén egyedi gyártást is végzünk. ZALAEGERSZEG Tel.: 92/311-111/20

2010. november

Fõzni jó! Ez egy jó ötlet… A december hónaphoz mindig vegyes érzelmekkel viszonyulok. Egyik oldalról ott az állandó idõzavar, hogy mindent el tudjak intézni. Másik oldalról meg alig várom a szenteste nyugalmát. Tavaly karácsonykor sikerült erre rárakni még egy lapáttal. A családi vacsorát nálunk tartottuk. Szülõk, testvérek, mindenkit meghívtunk. Ki kellett tennem magamért. Most kiderül mennyire jó a konyhám. Akasztják a hóhért – mondanák sokan. A kihívással magabiztosan néztünk szembe Én és a Konyha. Hogy a tétet emeljem, elhatároztam, halászlét is fõzök! Még eddig soha nem csináltam. Körbe néztem az interneten, hogy is kell csinálni. Fõztem a halat. Hegyekbe állt a hagyma, mert szerintem hagymából sose árt a sok. (Ettõl a nejem mindig hülyét kap.) Fõzés közben rájöttem, sikerült túllõnöm a célon. Ezt megerõsítette nejem döbbent tekintete is. Te Úristen, mit fogunk kezdeni ennyi halászlével? Majd öszszeforr, nyugtattam. De én is éreztem, hogy ez sokkal több, mint amennyi elfogy. Még januárban is ezt fogjuk enni beiglivel. Hát ettõl nem lettem boldog. Amíg a hûtõ tele halászlével nem fõzhetek mást, pedig volt egy-két recept, amit már kinéztem. A vacsora végén jutott eszembe egy jó ötlet! Finom volt? Igen! Nem akartok vinni belõle? Mindenki örült a lehetõségnek, én is. Most már csak arra kell egy jó ötlet, hogy mit fogok enni januárban beiglivel… mxm lakberendezés: Miszori Imre

Közép-Zala

Pályázatokhoz kapcsolódó kiadványok, újságok készítése szerkesztése megbízhatóan, gyorsan! Érdeklõdni: 92/596-936; 30/378-4465 e-mail: zalataj@zelkanet.hu

TV- és Híradástechnikai híradástechnikai Szerviz

- TV javítás - TV javítás - DIGI - DIGI TVTV zalaegerszegi zalaegerszegi forgalmazója forgalmazója - Mindig - Mindig TVTV - 7-digitális 7 digitális csatorna csatorna havidíj havidíj nélkül! nélkül! - -Távirányítók Távirányítókforgalmazása forgalmazása - Digitális - Digitális mûholdas mûholdas televíziózás televíziózás

Zalaegerszeg, Ady u. 31. Tel.: 92/510-865, 30/318-9631 30/692-3599 E-mail: postmaster@elektroservice.t-online.hu

Közép-Zala

2010. november

Ne csak lakosság, közösség is legyen a falu… Beszélgetés Salamon Máriával, Csonkahegyhát újraválasztott polgármesterével

Salamon Mária Csonkahegyhát neve a 2006-os önkormányzati választások kapcsán vált országosan ismertté. Az akkori szavazást az tette különlegessé, hogy a községben tíz(!) polgármesterjelölt indult, ráadásul a voksolást szavazategyenlõség miatt meg kellett ismételni. Végül Salamon Máriát választották polgármesterré a helyiek, vele beszélgettünk még az október harmadiki választás elõtt egy pályázati forrásokból épült új játszótér avatása kapcsán. Akkor azt kérte, hogy a beszélgetés semmiképpen ne lehessen a kampány része, így csak a választások után jelenjen meg. Azóta kiderült, Salamon Mária ismét bizalmat kapott a falu lakóitól. – Polgármester asszony! Milyen forrásokból sikerült felépíteni Csonkahegyhát új játszóterét? – Az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében került kiírásra a pályázat még 2008-ban. A pályázat száz százalékban támogatott, az önrész az ÁFA-tartalom. Ez egy falufejlesztési támogatás, 6.662.000 Ft elnyerésével sikerült kialakítanunk egy parkot a faluközpontban, egy parkolót építettünk szintén a központban, térköveztük a temetõt, felújítottuk a ravatalozót, valamint elkészült a már említett játszótér. Az általunk beadott pályázatok egyébként elég jó arányban bizonyultak sikeresnek. – A már említett beruházásokon kívül milyen fejlesztések valósultak meg az el-

múlt négy évben a faluban, mi ad okot elégedettségre, s mely területen maradt hiányérzete? – Jó pár elképzelésünk megvalósult, igazán elégedettséget mégsem érzek, mert sokkal többet szerettem volna elérni. Ha mégis megnevezem az örömteli dolgokat, akkor a legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy képesek voltunk megtartani az intézményeinket, az iskolát és óvodát a csökkenõ gyermeklétszám miatt apadó támogatások mellett is, ez sok, hasonló méretû községnek nem sikerült. Nagyon örülünk az új, felújított, kibõvített orvosi rendelõnknek

szerepelt, s a továbbiakban is nagyon fontosnak tartanám, hogy egy színpaddal bõvíthessük a faluházat, enélkül nehezen valósíthatók meg azok a közösségi programok, melyek a kultúrát képviselik, s melyek egyúttal összetartó erõt is jelentenek a faluközösség számára. – Egy mai falu közösség, vagy csak lakosság? – Ma sokkal inkább lakosság, a régi összetartó faluközösségek szinte sehol sem találhatók már meg, ennek nagyon sok oka van, nem helyi okok ezek, nem speciálisan csonkahegyháti probléma ez, inkább társadalmi jelenség.

Csonkahegyhát új játszótere. is, ez azonban nem csupán Csonkahegyhát érdeme, a megvalósult fejlesztés társközségeinkkel közös beruházás, közös fenntartású létesítményrõl lévén szó. Nagy eredménynek tartom, hogy itt a mi falunkban is létrejöhetett a falugondnoki szolgálat, új jármûvet szerezhettünk be, s az állami normatívának köszönhetõen mûködtetni is tudjuk a szolgálatot. Szintén pályázati pénzbõl felszámoltuk az illegális hulladéklerakó helyeket, például a most felavatott játszótér helyén is egy ilyen lerakóhely volt. – A hiányok? – Nagyon jó lett volna felújítani középületeinket, cserélni a buszvárókat, járdáink, útjaink felújításra szorulnak. Korábbi elképzeléseimben is

– A mindenhol jelenlévõ pénztelenségen kívül mi okozza egy önkormányzat napi mûködésében a legnagyobb nehézséget? – A legnagyobb gondot és legtöbb munkát a bürokratikus ügyintézés okozza, például egy pályázat elkészítésénél hihetetlen mennyiségû papírt gyártunk, ráadásul a folyamatba bekapcsolódik rengeteg hatóság, hivatal, az egész folyamat átláthatatlanná válik, és az esetlegesen elnyert összeg is sok lépcsõben, késõn, rengeteg akadályon át érkezik rendeltetési helyére. A bürokrácia iszonyatosan sok idõt és energiát vesz el más, lényeges dolgoktól. Nagy gondot okoz, hogy a törvény rettentõen sok kötelezõ feladatot ír elõ az önkormányzatok szá-

mára, az ezek elvégzéséhez szükséges forrásokat viszont nem rendeli hozzá a teendõkhöz. E téren feltétlenül változásokra lenne szükség. – Milyen tervekkel indul neki a következõ négy évnek? – Jó lenne, ha azt megtarthatnánk, amink jelenleg van, intézményeinket és szolgáltatásainkat négy év múlva is szeretném, ha mûködtetni tudnánk, valóban nagy pénzt igénylõ beruházásokat nem merek sem tervezni, sem ígérni, a jelen helyzetben ez felelõtlenség lenne. – Mennyire érezhetõ itt helyben az elszegényedés, a leépülés? – Az elszegényedést én sokkal inkább az önkormányzatok és intézményeik esetében látom, a lakosság körében kevésbé jellemzõ ez. Az önkormányzat folyamatosan hitelek felvételére kényszerül, a megérkezõ finanszírozások egybõl a hitelek kiegyenlítésére mennek. A lakosság körében én nem érzékelek elszegényedést. Persze sokan és sokszor jönnek segélyekért, ennek nagyon különféle okai vannak. Sokszor nem biztos, hogy az fordul hozzánk segélyért, aki a legjobban rászorul arra. – Mi ad reményt a megmaradáshoz, négy év polgármesterség tapasztalatainak birtokában mik azok az örömök, melyekre alapozni lehet egy újabb ciklust? – Az mindenképpen öröm, ha egy bármilyen kicsi dolgot is sikerül megvalósítani, már az is öröm, ha egy jó napot sikerül szerezni a falu lakosságának, ha nem hinném, hogy lesznek a következõ idõszaknak is sikerei, örömei, nem vállalnám az újabb megmérettetést. Az azonban, hogy többen kértek erre, mindenképpen támasz, bíztatás, visszajelzés. Egy korábbi kérdésre visszautalva talán annak örülnék a legjobban, ha Csonkahegyháton nem csupán lakosság, hanem tényleg közösség élne. -najó-

2010. november

Közép-Zala

„Mások segítése tesz boldoggá” Egy polgármester áldozatos mindennapjai A rohanó, zaklatott mindennapok elviselésében és megélésében segítséget nyújthat egyegy helyi közösség összetartó ereje, vagy néhány embertársunk példamutató életútja. A göcseji dombság egyik rendezett kis falujának, Szentkozmadombjának életét érintõ sokrétû fejlõdés motorja Káli Lajos polgármester. Az õ hihetetlen elszántsága, értékteremtõ kezdeményezései, és a közérdekét szolgáló tevékenysége tárul most az olvasó elé. – Itt, a község mellett, a Káli-tanyán születtem 1960-ban, majd három év múlva költöztünk szüleimmel a faluba. Az általános iskolai tanulmányaimat a Dervalics-kastélyban kezdtem el, majd Zalatárnokon fejeztem be. Ezt követõen a zalaegerszegi Munkácsy Mihály Szakmunkásképzõben sajátítottam el az asztalos szakma fortélyait, és a Zala Bútorgyárban helyezkedtem el. 1994-ben nyitottam meg a vállalkozásomat, azóta itthon dolgozom fõállású vállalkozóként. Közel 14 templom famunkálatai köthetõk a nevemhez. A kreatív, különleges elképzelések megvalósítását kihívásnak tartom – kezdte életútjának felvázolását Káli Lajos. A polgármester elmondása szerint Szentkozmadombja sorsát mindig a szívében õrizte, ezért a település közepén építette fel a házát. Akkortájt sokan értetlenül figyelték, hogy ott, ahol a lélekszám látványosan megfogyatkozott, õ további terveket szövögetve otthont teremtett családjának. Így a dolgos hétköznapokban egyre több közösségi munkát vállalt, elsõként, mint az önkormányzat képviselõ-testületi tagja. – 1998-ban indultam a polgármesteri címért, amit azóta is sikerült megõriznem. Az évek során fõ célomnak tartottam, hogy a falunkban lévõ megüresedett házakba ismét élet költözzön, amelynek érdekében kulturális programok szervezésével igyekeztem községünkre felhívni a figyelmet – tudtuk meg a sokéves tevékenység lényegét. A polgármester szerény, közvetlen, közösségért élõ személyiségének köszönhetõen egyre több tartalmas, baráti kapcsolatot épített ki itthon és határon túl egyaránt. Évek óta mûvészek szánják rá magukat, hogy alkotómunkájukat itt, e kedves, dimbes-dombos faluban folytassák. Így Szentkozmadombját választotta lakhelyéül a Brassóból ideköltözött

hegedûmûvész pár, valamint festõ, grafikus és közmûvelõdési szakember, sikeres sportember, valamint tudományos kutató is. – Személy szerint nem csak a hivatal eszközeivel, hanem saját lehetõségeimmel is támogatom az itt élõk életét. Fával dolgozó szakemberként összegyûjtöttem a régi építészetet jellemzõ nyílászárókat, melyeket használni tudunk a most épülõ, és a felújítandó házaknál. A mindennapok megélésében mások segítése tesz boldoggá – hallottuk a megindító szavakat a polgármestertõl. Az esztendõk során idetelepült mûvészek ma már barátként segítik Káli Lajos kivételes munkáját. Több mint tíz éve mûvész-és õsmagyar tábor, illetve ötödik éve fogathajtó verseny került megrendezésre, valamint az itteni faluház ad otthont a környezõ vadászok találkozójának is. – Az itt élõ gyerekeknek az ünnepeket saját készítésû fajátékokkal szoktam emlékezetessé tenni, amit õk hálásan rajzokkal, kedves, sajátkezû munkáikkal köszönnek meg. Gyermekkorom egyik idõtöltése egy tanyamakett összeállítása volt, amelyet idén az egyik rendezvényünk keretében az idelátogató családok elkészíthettek, és átadásra került a falu játszótere is – sorolta tovább az itteni történéseket. Ezt követõen lelkesen beszélt elképzeléseirõl, terveirõl, melyek érintik a falu közepén álló Dervalics-kastély felújítását, a Hét Vezér tiszteletére készülõ földvárat, valamint egy állandó jellegû helytörténetû kiállítást, amely az általa összegyûjtött több mint 3000 régi tárgyat öleli majd fel. A kitûzött céloknak sora számos, így energiapark létrehozása, valamint õshonos gyümölcsfák telepítése az utókorra gondolva. A falu világhírû szülötte Gerencsér Ferenc cimbalommûvész, akinek emlékére nagyszabású ünnepséget tervez, és aki helyet kapna abban a könyvben, melynek megírása a jövõ munkáinak egyike. – A hosszú évek során néha nehéz helyzeteket és eseményeket éltem meg, melyeknek elviselése és kezelése szinte felülmúlta erõmet. Az ilyen pillanatok enyhítésére a hétköznapokat színessé téve, összehívom e kis közösséget, és írókra, költõkre emlékezünk felolvasásokkal, mesékkel, melyet az itt élõ Révész Erzsébet Radnótidíjas versmondó segít – avatott

Káli Lajos a falu új játszóterén. Gondolnak a gyermekekre is. be bennünket a napi esemé- mányzati választás nem okozott nyekbe. változást a község mindenAz elmúlt évben a települé- napjaiban. sen élõ és alkotó Nemes László – Munkahelyeket szeretnék festõmûvésszel együtt egy szár- teremteni az itt élõknek és önnyas oltár készítését vállalta fel, ellátóvá tenni a településünket mely alkalommal a mûvész hang- – hiszen örökké a falu sorsán súlyozta a polgármester erényeit. jár a fejem – mondja terveibe Szentkozmadombja fejlõdése merülve Káli Lajos. töretlen, hiszen az önkorTörök Irén

CZOTTER IRODATECHNIKA Zalaegerszeg, Gyimesi u. 36. Másológépek, egyéb irodagépek, Tec Ma és Samsung pénztárgépek, kellékanyagok értékesítése és szervize. Másológépek bérelhetõk.

Tel.: 06-92/320-258; 06-20/9510-824

Megjelenik Baktüttõs, Bocfölde, Böde, Gellénháza, Gombosszeg, Hottó, Iborfia, Kisbucsa, Nagykapornak, Nagylengyel, Nemeshetés, Ormándlak, Petrikeresztúr, Pusztaederics, Teskánd, Tófej önkormányzatának támogatásával Kiadja: Dél-Nyugat Kiadó Kiadó-fõszerkesztõ: Ekler Elemér Szerkesztõség: 8901 Zalaegerszeg, Rákóczi út 2-4. Pf.: 381. Tel.: (92) 596-936 Fax: (92) 596-937; e-mail: zalataj@zelkanet.hu ISSN 2061-358X Készült: Göcsej Nyomda Kft. Zalaegerszeg, Bajcsy-Zs. tér 2. Tel./fax: (92) 316-783

Közép-Zala

2010. november

Starx tisztítószerek Starx Color Plus mosógél koncentrátum 3l Starx Red Berry öblítõ koncentrátum 1l Starx White Silk öblítõ koncentrátum 1l Starx Sensation öblítõ koncentrátum 1l Home Power fertõtlenítõszer 750 ml Voo Herbal Garden tusfürdõ 400 ml Voo Aloe Vera Breeze sampon 400 ml Home Power zéró penész 500 ml Home Power ablaktisztító 500 ml Starx Active O 2 mosógél 2l Home Power fertõtlenítõszer 5l Az árak az áfát tartalmazzák!

1 550 Ft 350 Ft 350 Ft 350 Ft 350 Ft 350 Ft 350 Ft 1 090 Ft 390 Ft 1 350 Ft 1 900 Ft

Házhoz visszük a tisztaságot! Területi képviselõ: Tel.: 30/699 3875

Nagylengyel Õsi zalai zamatok – Bér- és kereskedelmi fõzés – Palackozás – Kis- és nagykereskedelmi értékesítés – Igény szerint cefrebeszállítás

• Anno 1982 •

Hungarikum

Várom régi és leendõ ügyfeleimet! Telefon: 92/380-037, 30/3358-311

www.zalatajkiado.hu Süldõk elõjegyezhetõk Törzsállományból, húsfajta 25-30 kg-os süldõk folyamatosan kaphatók. Ár: 550 Ft/kg, takarmánygabonát beszámítok!

Érdeklõdni: 92/393-577, 06/30/478-6485

Hirdetésszervezõket keresünk a megye minden részébõl! Érdeklõdni lehet: 92/596-936, 8-12 óráig, illetve 30/378-4465.

Nálunk megtalálja az igazit!

CRONOS

Személyre szabott társkeresés komoly kapcsolatot keresõknek!

http://zalaegerszeg.ctk.hu tel:20/405-7597