Közép-Zala

K ö z é p - Z a l a Múltidézés, faluközpont avatás Ünnepelt Nemeshetés

regionális havilap

VII. évfolyam 8. szám – 2010. augusztus

Ismét nagy siker volt István, a király Petrikeresztúron „Mi magunk vagyunk Szent István öröksége” – áll a petrikeresztúri ünnepség meghívóján Huzsvár László délvidéki katolikus püspök gondolata.

Az idézetet méltón ölthetik magukra a település lakói, hiszen augusztus 20-án mérhetetlen hazaszeretetükrõl tettek bizonyosságot ismét. A keresztény államalapításra méltón, szívet melengetõen emlékeztek. A fõhajtás szentmisével kezdõdött, melyet Rába Imre plébános celebrált. A lelkész Szent István örökérvényû üzenetére hívta fel a figyelmet. A család, a szeretet szolgálatára, mely 1100 éve alapja országunk létezésének. Az istentisztelet után ünnepség követ-

kezett, a jelenlevõket Gérczei Mónika, a község polgármestere köszöntötte. Majd dr. Hóbor Erzsébet, a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal nyugalmazott vezetõje szólalt fel. Az élet kenyerét adta örökségül István. Azt a fogyhatatlan szellemi-lelki étket, ami évrõl-évre táplál egy nemzetet – hangzott el a beszédekben. A meghitt perceket még meghatóbb pillanatok váltották. A Petrikeresztúri Amatõr Színjátszók profi elõadása következett.

Boldizsár Miklós Ezredforduló címû drámája alapján készült Szörényi Levente - Bródy János nevével fémjelzett István, a király rockoperát mutatták (Folytatás a 2. oldalon)

Vigh László, a térség önkormányzati képviselõje is beszédet mondott az ünnepségen. Álmokat szõtt Nemeshetés.

Reménykedett évek óta, hogy egyszer majd – apró léptékben – megszépül a falu központja.

A település kicsi vágya hirtelen nagyra nõtt és beteljesedett. A 311 lelkes község centruma újjávarázsolódott, s egy hónapja lenyûgözõ kép fogadja a lakókat, illetve odaérkezõket.

Mindez egy sikeres Leader pályázatnak köszönhetõ. 5 millió

forintot nyert az önkormányzat a település arculatának kialakítására. A hozzájárulásból közösségi teret létesítettek. Új buszmegállót helyeztek el és nem feledkeztek el örökségük továbbadásáról sem. Kiállították mindazt, ami értékes számukra, múltjuk egy darabját: ma már ritkán látható paraszti szekeret és eszközöket. Mindemellett (Folytatás a 2. oldalon)

ZÁLOGHÁZ nyílt Lentiben, az Óra-Ékszer és Ajándék Üzletben!

Eddigi tevékenységi körünket záloghitel folyósítással bõvítettük.

AZONNALI KÉSZPÉNZ! DISZKRÉCIÓ, BIZALOM, BIZTONSÁG! Kamat: 1,66 %/hó Záloghitel, a mindennapok hitele!

Törtarany felvásárlás magas áron! Óra, ékszer, ajándék és Zálogház

István, a király rockopera a petrikeresztúriak elõadásában.

Lenti, Kossuth út 6.

Tel.: (00 36) 92/351-333

2

Közép-Zala

2010. augusztus

Múltidézés, faluközpont avatás Ünnepelt Nemeshetés (Folytatás az 1. oldalról) pedig sövényesítettek, gyalogutat és kutat építettek a temetõhöz. A fejlesztést méltóképpen ünnepelték. A hivatalos átadást falunappal kötötték egybe augusztus 4-én.

– A nyár utolsó hónapja már az õszt sejteti, az elmúlást jelzi. Nemeshetés ennek ellenére a megújulást rejti magában. Jól tudjuk, jövõnk nincs múltunk nélkül, ezért õrizzük és örökítjük át minden pillanatban. E nézetünk öltött testet most a falu központjában is. Olyan tárgyak találhatók itt, melyeket egykoron használtak, s vannak közöttünk még olyan emberek, akikben emlékeket idéznek föl. Tihanyi Márk, kortárs novellaíró szavai merengnek bennem. Jobb, szebb, nagyobb, hatalmasabb, gazdagabb, híresebb – minden csak errõl szól. Lefoglalnak minket a külsõségek, közben pedig elfelejtjük, hogy minden erõnk belülrõl fakad. A bol-

dogság odakint csak úgy létezhet, hogy közben jövõbe tekint, s a múltat tiszteletben tartja. Vagyis olyan dolgokban, mint egy örömteli beruházás, vagy egy falunap, mely összehozza az itt élõ embereket, mely alkalmat ad a beszélgetésre, a nosztalgiázásra és az új élmények születésére. Úgy kell élnünk, hogy jelet, emléket hagyjunk magunk után. Az ember többségének megadatik, hogy kisebb-nagyobb alkotásokkal túlélje halandó életét, ezt próbáltuk tenni mi is – mondta el beszédében Varga Eszter, Nemeshetés polgármestere. S végül köszönetet mondott minden munkás kéznek, mely kivette a részét a fejlesztés sikerességébõl.

Az emelkedett hangulatot a Csillagvirág Énekegyüttes fokozta mûsorával. Majd Vigh László szólt az ünneplõkhöz.

Az országgyûlési képviselõ hangsúlyozta: gyakran elfelejtjük, hogy nagyszerû vidéken

Zsúpkötés gellénháziakkal Zalabaksán került megrendezésre 2010. augusztus 7-én a XII. Cséphadarós rozscséplõ és zsúpkötõ verseny, ahol Gellénházát a Vajda József Népdalkör „Gellénházi betyárok” nevû bandája képviselte.

Sajnos az égiek nem fogadták kegyeikbe a jelentkezõket, mert borús, esõs napra virradtunk. Ez a tény azonban senkinek sem szegte kedvét, hiszen minden jelentkezõ csoport megérkezett a kezdésre. A szervezõk az iskola elõterében fogadták az érkezõket, ahol minden csoport kialakíthatta a maga kis „birtokát”, mely egyben az „ételés italbemutató” helyszíne is lett. A bemutatóra a megnyitó után került sor. A települések megterített asztalain elõkerültek e munka jellegzetes ételei: sült hús, káposztaleves, pogácsa, kalács, kukoricás ételek..., s még sorolhatnánk a finomabbnál finomabb étkeket, amiket a zsûri értelése után a közönség is megkóstolhatott.

Megtelt a faluház ünneplõkkel. élni. S csak akkor jövünk rá, milyen környezet és közösség is vesz minket körül, mikor elszakadunk onnét. A nemeshetésiek azonban másképp gondolkodnak, értékelik mindezt.

Tetteik, érzéseik azt mutatják, hogy itt akarnak maradni, élni és ide szeretnének gyermekeket szülni. A szívet melengetõ pillanatokat követõen a szórakozásé volt a fõszerep. Benépesült a község kultúrháza délután két órára. Mûsort adtak a Hevesi Sándor Színház mû-

vészei, majd a Kerka Néptáncegyüttes és Rakovics István, gitármûvész lépett színpadra.

A gyermekekrõl sem feledkeztek el. A legkisebbeket történelmi íjászbemutatóval, arcfestéssel és hulladékból újrahasznosított játékokkal várták. Has sem maradt üresen a nagy napon, vaddisznópörkölt és lángos közül válogathattak a lakók. A rendezvény bállal zárult. A talpalávalóról Csiszár László gondoskodott.

M.Zs.

Ismét nagy siker volt István, a király Petrikeresztúron

A rozscséplés sajnos elmaradt, de a zsúpkötõversenyt – igaz nem hagyományos körülmények között – az iskola tornatermében megtartották. A csapatok egyesével mutatták be zsúptetõkészítõ tudományukat. Szakértõ zsûri értékelte a munkát, és meghozta döntését. A gellénházi férfiak ismét kitettek magukért, hiszen a „zsúpkötés” kategóriában II. helyezést értek el.

Szívmelengetõ érzés látni, hogy vannak még csoportok, amelyek fontosnak tartják hagyományaink ápolását. Hiszen Sütõ András szavai örökérvényûek: „Aki nem ismeri múltját, nem érti jelenét sem, mely a jövõnk hordozója ...”

(Folytatás az 1. oldalról) be az óvoda udvarán. A darab ötlete egyébként Szili Ernõ, helyi kántor fejébõl pattant ki.

– A tavalyi sok érdeklõdõt vonzó mûsorunkon felbuzdulva úgy döntöttünk, hogy idén is színre visszük államalapításunk történetét. Szent István hûséges sáfárai szeretnénk lenni, azok, akik továbbadják örökségét. Hittel, kitartással dolgozunk – még ebben a reménytelen világban is – magánéletünkben és közösségi létünkben. S nemcsak beszélünk, megpróbálunk cselekedni is. A rockopera megvalósítása tenni akarásunk szimbóluma. A darabot megújult koreográfiával és rendkívül nagy lelkesedéssel adtuk elõ. Minden faluban élnek tehetséges emberek, csak meg kell õket találni – mondta el Gérczei

Mónika, Petrikeresztúr polgármestere.

Majd folytatta: a próbák több hónapig tartottak. Minden szereplõ a megfelelõ karakter bõrébe bújhatott. Közel 50-en vettek részt az elõadásban, a színészek maguk készítették a díszletet és a jelmezeket. A felkészítés Lóránt Emília és Kiss Henrietta vállalta idén is magára. A siker pedig nem maradt el, a több száz fõs nézõsereget áthatotta a petrikeresztúriak által tolmácsolt, államalapító üzenet. Közösen, együtt, összefogva töltötték el a jeles alkalmat, s tesznek majd így jövõre is. Szent István modern hívei a múltból merítkeznek és szebb jövõt teremtenek a jelenben. A színvonalas rendezvény tûzijátékkal és bállal zárult.

- mzs -

2010. augusztus

3

Közép-Zala

Teskándi testvértelepülési kapcsolatok Teskánd Önkormányzatának már régóta dédelgetett vágya volt, hogy baráti szálakat építsen ki külhoni településekkel, mert mindig is fontos volt számukra a határontúli magyarokkal való kapcsolattartás. Régebben az iskola egy osztrák intézménnyel állt kapcsolatban, mely együttmûködés sajnos a vezetésekben történt személycserék miatt szûnt meg az elmúlt évek során.

Azonban a nyelvgyakorlás és más kultúrák megismerése miatt szeretnék az iskolásokat újból kapcsolatba hozni más intézmények diákjaival.

A település önkormányzata részérõl Erdély és Kárpátalja települései voltak a kiszemeltek között, annál is inkább, mivel a képviselõ-testület tagja, Gehér Marianna mindkét magyarlakta vidéken jó kapcsolatokkal rendelkezik. A képviselõ-testület a jövõbeni esetleges pályázatok, az iskolák, civil szervezetek

közti együttmûködés szempontjából is jónak ítélte az ötletet, így felvették a kapcsolatot Mezõvári vezetõségével.

Mezõváriról tudni kell, hogy egykori mezõváros, a Borzsa folyó Tiszába ömlõ torkolatánál az ukrán-magyar határ mentén terül el. A településválasztás okát Tóth István Jánosné, Teskánd polgármestere eképp indokolta: – 570 kilométerre található, a határhoz közeli, magyarlakta település, 3100 lakossal bír, akik javarésze fõként szállásadással, turizmussal foglalkozik. Elõször írtunk egy levelet, majd egy kisebb küldöttséggel kiutaztunk, és a település megismerése mellett Ukrajnát is körbejártuk. Megcsodáltuk Kárpátalja magyarlakta területeinek emlékeit, így voltunk Beregszászon, Munkácson, a Vereckei-hágónál, a sipoti vízesésnél – osztotta meg élményeit a polgármesterasszony. Hozzátette, meg-

Egyedülálló korrajz Sikeridézõ

Rendhagyó kötetet ajánlunk lapunk olvasóinak. Farkas László a rendszerváltásnak nevezett átalakulás éveibe vezet vissza bennünket ironikus írásaival és összetéveszthetetlen karikatúráival.

A kötet megvásárolható szerkesztõségünkben, vagy utánvéttel megrendelhetõ. Ára: 1.500 Ft. Érdeklõdni: Zalaegerszeg, Rákóczi u. 2-4., telefon: 92/596-936, 30/378-4465, fax: 92/596-937, e-mail: zalataj@zelkanet.hu.

2002-ben elsõ – azóta egyetlen – bajnoki címét szerezte az élvonalban a ZTE labdarúgócsapata.

Idén – fennállása során elõször – Magyar Kupa döntõt játszott az egerszegi együttes, s noha nem sikerült legyõznie a bajnok Debrecent, így is dicséretes a szereplése.

Hogy ne maradjunk trófea nélkül, idézzük fel a bajnoki aranyéremhez vezetõ utat a Megkoronázva címû kötet segítségével. A rengeteg fotót, statisztikai adatot, riportot tartalmazó könyv ismét megvásárolható szerkesztõségünkben, vagy utánvéttel megrendelhetõ. Ára: 2.500 Ft. Érdeklõdni: Zalaegerszeg, Rákóczi u. 2-4., telefon: 92/596-936, 30/378-4465, fax: 92/596-937, e-mail: zalataj@zelkanet.hu.

A teskándi küldöttség Mezõváriban. lepõ volt számukra az ukrán település infrastrukturális elmaradottsága, melyen mindenképpen fejleszteni kellene. A polgármesterrel, Salamon Elemérrel megállapodtak abban, hogy a jövõben testvértelepülési kapcsolatot építenének ki, melynek elõszeleként egy nagyobb csoporttal ismét elzarándokolnának Mezõváriba. Ahol bár közigazgatásilag sok helyütt ukránul kellene megértetnie magát az unió magyar állampolgárának, azonban a helyiek szeretete, nyitottsága, és nem utolsósorban magyarsága kárpótolja ezt az aprócska problémát.

Zalaegerszegnek jó kapcsolata van Marosvásárhelylyel, s az õ együttmûködésük révén került képbe Marosoroszfalu és Teskánd focicsapata. S bár a 2200 lakosú, Maros partján fekvõ helység csekély hányada magyar, mindez nem zárja ki a jó kapcsolat létrejöttét. Marosoroszfalu lakosai már az idei teskándi falunapokon vendégeskedtek Zalában, így részvételükkel nemzetközivé emelték a fut-

balltorna mezõnyét. Chis Bãlan Ilie polgármester levélben köszönte meg a szíves vendéglátást, melyben sajnálta, hogy idén már nem kerülhet sor a teskándiak látogatására nagyközségükben.

– Nagyon örülünk, hogy meglátogattak bennünket, megismertettük velük a települést, a környéket, s remélem, hogy a jövõben is profitálhatunk ebbõl a kapcsolatból. Érdekes, hogy lehetnek akármilyenek a politikai viszonyok, õk a jó példa rá, hogy románok, magyarok, szerbek és oroszok nagyon jól, konfliktusmentesen megférnek egymás mellett – emelte ki Tóth István Jánosné.

A települést érintõ további hír, hogy a közösségi ház építésénél, amint megkapják az építési engedélyt, úgy írják ki a közbeszerzési eljárást, és kezdõdhet meg a tényleges építkezés. Közelgõ program, hogy idén is megrendezik a szüreti felvonulást, mely várhatóan szeptember végén pezsdíti fel a település apraját-nagyját.

Pataki Balázs

Harangszentelés Kisbucsán 2010. augusztus 15-én, vasárnap, a búcsúi ünnepi szentmise keretében került sor az új községi harang felszentelésére Kisbucsán. A község 100 éves harangját tavaly õsszel tulajdonították

el ismeretlen személyek. Az ünnepi megemlékezés alkalmából Ilyés Dénes atya mondott szentmisét és szentelte fel a község központjában álló haranglábra kerülõ új harangot.

4

Közép-Zala

2010. augusztus

Múlt és jelen összefonódása az ormándlaki falunapon

A Dervalics család képviselõi és a szép külsõt kapott kripta.

Ormándlak önkormányza- vetõen az egykori földbirtokos ta, augusztus 7-én hívta falu- egyik családtagja a megvalónapi ünnepségre a helyieket sítás nemes célját hangsúlyozés a környék lakóit. A község ta beszédében. A felújítás és életében minden nyáron visz- a szentmise alkalmat adott szatérõ program idén is tartal- arra, hogy véglegesen lezárják mas kikapcsolódást, szórako- a kriptát, és a továbbiakban zást kínált a vendégeknek. A csak ravatalozóként mûköddélelõtti órákban fõzõverseny jön tovább.

A múltat idézõ esemény vette kezdetét a faluházat körülölelõ, esõ áztatta tisztáson, után Ormándlak Község Önahol jó hangulatban készültek kormányzata ebédre hívta az a göcseji ételek. A rotyogó ez alkalomra idelátogató Derkondérok melletti réten légvár, valicsékat. Amíg a vendégek élõcsocsó térítésmentesen várta az ugrálni és játszani kívánó gyerekeket és felnõtteket.

A nap jelentõs eseményeként lehet beszámolni a település temetõjében lévõ felAugusztus 20.-a olyan nap, újított kripta átadásáról, ami amelyrõl hazánkban szinte Rába Imre plébános, püspöki minden településen megemlétanácsos által tartott szentmise keznek. Ekkor ünnepeljük álkeretében történt. A község lamalapításunkat, az aratás véföldbirtokos családjának krip- gét, az új kenyeret. Nemzetitája a múlt század elején az szín szalaggal kötjük át a ke1920-as években épült a teme- nyeret, ezzel fejezzük ki, hogy tõ dombján, melyben Derva- a haza és az élet összekaplics Ákos, valamint leszárma- csolódik.

Gellénházán, a mûvelõzottjai nyugszanak. A szentmise végén a község polgármes- dési ház elõtt tartották a tere, Méry Zoltán méltatta a megemlékezést. Horváth Lászszép külsõt kapott épület je- ló, a ház igazgatójának kölentõségét, megköszönve a tá- szöntõje után Rába Imre mogatók és pártolók hozzáál- kanonok plébános mondta lását. A beruházás 10 millió fo- el szívhez szóló ünnepi berintba került, melybõl 7 millió szédét. forintot az Európai MezõgazAz ünnepi mûsort a hedasági és Vidékfejlesztési Alap lyi általános iskola kisdiákjai és támogatásának eredménye- a falu fiataljai adták. A gyeként nyert el a falu. Ezt kö- rekek elõadása a búzáról, a kenyérsütésrõl szólt. GyerElérhetõségeink: mekversekkel, mondókákkal játszották el azokat a munkaTelefon: folyamatokat, amelyeket a 92/596-936, vetéstõl, az aratáson át kell fax: elvégezni ahhoz, hogy asztalunkra finom kenyér kerül92/596-937, hessen. e-mail cím: A fiatalok mûsora az államzalataj@zelkanet.hu alapításhoz, István király dicsé-

elfoglalták helyüket az asztalnál, kihasználtuk e perceket arra, hogy megszólaltassuk a falu polgármesterét a nap további programjáról.

– A 125 lelket számláló faluban 2002 óta rendezzük meg a falunapot, amelyet szép számmal látogatnak meg a környezõ településekrõl is. Célunk e napok szervezésekor az, hogy az itt eltöltött percek emlékezetesek legyenek a helyieknek és az idelátogatóknak egyaránt – tudtuk meg Méry Zoltántól, aki négy éve felelõs az önkormányzat munkájáért.

– Polgármester úr, adna ízelítõt a falu éves programjai közül?

– Minden nyáron közös kirándulást szervezünk az itteniek számára, így történt idén is. Mezõkövesden jártunk 50 fõvel, kétnapos út keretében, aminek költségeit az önkormányzat állta. Éves programjaink között említhetném a hegyi búcsút, a karácsonyi ünnepséget, a nõnapot, az anyák napját, valamint a legidõsebb polgár köszöntését. A faluban mûködõ nõklub sûrû prog-

ramja és az idõsek klubja aktív részvétele is említést érdemel.

A szemerkélõ esõben a falu apraja-nagyja szorgoskodott, bútort cipelt, pakolt, míg a szórakoztatásért felelõs zenekar hangolta be hangszereit. A fõzõverseny eredményhirdetésére a kora délutáni órákban került sor. Az eseményre érkezõk ezt követõen a zenés mûfaj képviselõinek különbözõ mûsorain szórakozhattak. Elsõként a Sorry 'N együttes, majd a zalaegerszegi Hevesi Színház mûvészei léptek a közönség elé. A legkisebbekre gondolva a szervezõk a népszerû Mutyi bohóc meghívásával kedveskedtek. A program záró részeként a mulatós zene ismert mûvelõje, Postás Józsi és szabadtéri buli tette emlékezetessé a rendezvény hátralévõ perceit.

A verõfényes napsütés ugyan elmaradt az idei ormándlaki falunapon, de a szórakozni vágyók kitartása és lelkesedése derûs pillanatokat szerzett az immár hagyományos ünnepen, ahol a múlt és jelen ekképp fonódott össze.

Török Irén

Augusztus 20. Gellénházán

Méltó mûsort adtak a fiatalok. retéhez, a kenyér tiszteletéhez kapcsolódott.

Gyönyörû dalokat, verseket hallhattunk. Egy versrészletet kiragadtunk: A kenyér az életet, tisztességet, a Szentséget jelentette. A magyar embernek a kenyér az élet. Becsüld meg hát a kenyeret! Neveld Te is a kenyér tiszteletére gyermekedet!

Adja meg az Isten a mindennapi kenyeredet!

Köszönjük a szereplõknek a szép megemlékezést.

Az ünnepi mûsor végén Rába Imre plébános megszentelte a feldíszített kenyeret. A közönséget borral és szentelt kenyérrel kínálták a fellépõk.

Ezután a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház színészei szórakoztatták a jelenlévõket.

Este utcabálra, késõbb pedig tûzijátékra várták a község lakosságát.

2010. augusztus

5

Közép-Zala

Múltunk gyökereibe kapaszkodva Gombosszegi számvetés Gombosszeg jellegzetes települése a göcseji „szegeknek”, de aprótelepülés lévén természetesen nincs akkora nyüzsgés, mint egy városhoz közeli „félezres” faluban. Pedig az elmúlt négy évben Gombosszeg életében is történtek jelentõs változások. Mindezekrõl Török Zoltán polgármestert faggattuk: – Milyen gazdasági helyzettel vágtak neki ennek a ciklusnak?

– A 2006. évi választást követõen az önkormányzati testület személyemen kívül teljesen kicserélõdött. Nagy reményekkel vágtunk neki a tennivalóknak, azonban gyorsan szembesültünk vele, hogy a feladatellátáshoz biztosított normatívák, illetve az önkormányzat minimális bevételei csupán az alapfeladatok ellátásához elegendõek. Jelenleg bevételeink a 14 évvel ezelõtti szinten vannak, így fennmaradásunk óriási erõfeszítéseket, állandó odafigyelést, folyamatos átcsoportosítást igényel az önkormányzattól.

– Tudják-e támogatni a lakosságot?

– A korábbi években kialakult gyakorlatnak megfelelõen ezen önkormányzati ciklus alatt is tudtuk biztosítani a településen élõ gyermekek részére a beiskolázási segélyt.

Amennyiben azonban a jövõben sem nõ bevételi forrásunk, úgy át kell gondolni a további támogatás feltételrendszerét. Az elmúlt idõszakban kénytelenek voltunk mérsékelni az idõsek támogatását, így azt kérelmezni kellett és az eljárás során minden esetben vizsgáltuk a rászorultságot is.

Sikerként könyvelhetõ el, hogy önkormányzatunk eddig a szemétszállítás díja mellett a szelektív hulladékgyûjtés költségeit is át tudta vállalni a lakosságtól. Ezek az átvállalások

az utóbbi években már erõn felüliek voltak, ezért nem biztos, hogy továbbra is fenntarthatóak lesznek.

– Mivel próbálják javítani a gombosszegiek komfortérzetét a településen?

– 2009-ben beindítottuk településünkön a könyvtári szolgáltatást, melynek eredményeként a lakosság számára jelentõs számú könyv és folyóirat vált elérhetõvé. Önkormányzatunk az élhetõbb település felé próbált mozdulni. A szennyvízelvezetés bevezetésére a kezdeti lépéseket – a lakosság támogatása mellett – megtettük, de sajnos képviselõtársaim teljes körû támogatottságának hiánya miatt a terv meghiúsult.

Ezt követõen – újabb lehetõségként – csatlakozhattunk volna a szomszéd településen lévõ konzorciumi szennyvízberuházáshoz is, de a rendelkezésre álló rövid idõ, az elõkészítettség foka, illetve a jogszabályváltozás miatt erre már nem volt lehetõségünk. Megjegyezném, hogy ezt az elképzelést már valamennyi képviselõtársam támogatta.

– Milyen a közösségi élet Gombosszegen?

– Községünkben civil szervezõdésként Faluszépítõ Egyesület mûködik. Tevékenységük sikeressége változó, melynek oka elsõsorban a lakosság elöregedésébõl adódó aktív közremûködõk hiánya. Az egyesület jelentõs eredményként könyvelheti el, hogy 2009. évben gyümölcsöskertet telepítettek a faluba. A kertbe nem nemesített, hanem õshonos, Kárpát-medencei fajtákat ültettek. Olyan növényeket, amelyek kedvelik az itteni talajt és éghajlatot, s nem szorulnak permetezésre (tökalma, borcseresznye, pirosbelû körte, pogácsaalma, feketeberkenye stb.) A munkában az önkor-

Tófej nyertes pályázata A 2009-5.2.1. /A. számú pályázati kiírás keretében történõ Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése (Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás) korszerûsítése címû pályázattal 19.671.525 Ft támogatást nyert a Tófej község önkormányzata. A támogatás 90 %, az önkormányzatnak 10 százalékos önerõt kell hozzátenni.

A beruházás célja Tófej községben az orvosi rendelõ felújítása; nyílászáró-csere, fûtéskorszerûsítés, akadálymentesítés, Baktüttös községben a régi iskolaépület egy részében orvosi rendelõ kialakítása. A beruházás 2.6 millió értékben eszközbeszerzést is tartalmaz.

A beruházást augusztus 2-án kezdték el. Várható befejezés ez év szeptember 30.

Hagyománnyá vált a falunapi rendezvénysorozat. mányzat is jelentõs szerepet vállalt, nem csak a területtel, hanem karbantartásban is.

– A települést nagyrészt szépkorúak lakják. Hogyan segítik õket?

– A választást követõen is fontos feladatnak tartottam az idõsebb korosztály, az ún. szépkorúak megbecsülését. Az önálló életvitelük fenntartásához már korábban is lehetõség volt szociális étkeztetés, illetve házi segítségnyújtás igénybevételére. Az alapszolgáltatások bõvítéséhez falugondnoki szolgálat létrehozására pályáztunk. Több éves jogorvoslati eljárás igénybevételével sikerült 5,6 millió forintot nyernünk, melybõl egy Fiat Scudo típusú buszt vásároltunk. A szolgálat segítséget nyújt többek között a háziorvosi, illetve az egészségügyi szakellátás igénybevételéhez, a nagyobb bevásárlások lebonyolításához, a környékbeli településekkel való kapcsolattartáshoz, kiránduláshoz, istentisztelet, fürdõk látogatásához.

– Kistelepülés ide vagy oda, irigylésre méltó falunapot rendeznek évrõl-évre…

– Minden évben megrendezzük a településen a falunapot, az idei volt a sorban a nyolcadik. A rendezvény célja elsõsorban a közösségteremtés és összetartás, mivel ha egy társaság összefog, képes értékeket teremteni. Falunapunkra minden esetben meghívtuk a településrõl elszármazottakat, leszármazottakat, örökösöket.

Ilyenkor több évtizede nem látott rokonok, barátok, gyermekek, unokák találkozhattak egymással, s a hétköznapokon csupán 40 fõ lakosságszámú Gombosszegen 350 fõ részvételére is számíthattunk.

– Milyen fejlesztéseket sikerült elérni, és mik vannak még tervben?

– Jelenleg folynak községünkben a faluház felújítási munkálatai, illetve az új buszváró kialakítása. A feladatokra pályázati úton 15,6 millió forintot nyertünk, s ez olyan munkálatok elvégzését tette lehetõvé, melyet önerõbõl soha nem tudtunk volna megoldani.

Ennek elõzménye, hogy egy régi, rossz beruházást követõen a faluház mûszaki állapota kritikus szintre jutott: az alapozás részben meg sem történt, és ezt sikerült most hosszú idõre rendezni. A település elején található buszvárót sikerült úgy kicsinosítani, hogy ez most már a településünkre jellemzõ gyöngyszem a domb tetején. Örömünkre szolgál, hogy e kis település a ciklus alatt 22 millió vissza nem térítendõ támogatást kapott és ebben jelentõs szerepe van önkormányzatunknak.

– Második ciklusát tölti.

Mi volt a pozitívum, és volt-e negatívum?

– Eredménynek tartom egy elöregedõ településen az életfeltételeken történõ javító változtatásokat, a falugondnoki szolgáltatás lehetõségeit, a kulturális hagyományok továbbvitelét, a falunapot, az õshonos fajtákból ültetett gyümölcsöst és végül – de természetesen nem utoljára – a pályázaton nyert beruházások fejlesztési lehetõségeit. Negatívumként említeném, hogy nem volt meg a képviselõ-testületben az összhang a szennyvízberuházás kapcsán, szavazataikkal nem a település akaratát tolmácsolták. Lehetõségeink – forrás hiányában – korlátozottak. Tapasztalatom szerint azok a tervek igazán életképesek, amelyek múltunk gyökereibe kapaszkodnak. Fontos az értékeink számba vétele, mert azok adják meg a közösség összetartó erejét.

6

Közép-Zala

2010. augusztus

Új helyen Baktüttösön az orvosi rendelõ

Sokszori próbálkozás után nyert a pályázatuk Baktüttös és Tófej Önkormányzata közösen pályázott a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program keretén belül orvosi rendelõk felújítására. Tófejen akadálymentesítés és fûtéskorszerûsítés valósul meg, Baktüttösön pedig teljesen új helyre kerül a betegellátó intézmény.

– A régi iskola épületében alakítunk ki orvosi rendelõt, mert az eddigi nem felel meg a hatályos ÁNTSZ elõírásoknak. Így például 18 négyzetméternél nagyobbnak kell lenni, külön vizesblokkra van szükség, és a mozgáskorlátozottak számára is könnyen megközelíthetõnek kell lennie. Többször pályáztunk már rá, s most sikerült 12 millió forintos támogatást nyernünk az új épületre.

A két település közösen több mint 21 millió forintot kapott, amelybõl orvosi berendezésekre is futja majd – árulta el Kámán Krisztián, Baktüttös polgármestere.

Baktüttösön a régi iskola épülete már lebontásra lett

volna ítélve, azonban a TÁMASZ idõsek otthonát alakított ki az épület egyik felében, és a mostani pályázat sikerének köszönhetõen a másik felébe az orvosi rendelõ kerül.

A régi építmény így teljesen megújult, hiszen tavaly már a tetõcsere és a külsõ felújítás is megtörtént, idén pedig augusztus elejétõl október közepéig folynak a belsõ munkálatok. Az eddigi egészségügyi épületnek más funkciója lesz, egy fodrászat és a falugondnoki szolgálat raktára kapna helyet benne. Továbbá ugyanott a falugondnoki szolgálat gépjármûvének is garázst alakítanak ki. A településen más pályázatok sikerére is várnak: a szociális földprogram elindítása, illetve a kultúrház eszközbeszerzése a cél. Elõbbi esetben a helyi munkanélkülieket szeretnék a mezõgazdaságban vetõmaggal, illetve állatokkal segíteni, utóbbi esetben pedig hangosító berendezést szereznének be és színpadot építenének.

A régi iskolaépületben alakítják ki az orvosi rendelõt.

– A földprogramban 20 fõt szûkös költségvetése alaposan szeretnénk elindítani, akiknek be van osztva, de ebbõl 5 mila pályázat sikere esetén 1 mil- lió forint értékben kapnak tálió forintnyi támogatást szeret- mogatást az étkeztetettek, a nénk szétosztani, amivel elin- szennyvízcsatornát használók, díthatnák a saját kis gazdaságu- a futballisták, és segítik a kat. A kultúrházas beadvány si- tankönyvvásárlást, valamint a kere esetén 400 ezer forintot közép és felsõoktatásban tanuköltenénk a rendezvényeink lókat is. Az egykori orvosi renszínvonalasabb lebonyolításá- delõre már 30 millió forintot ra – számolt be a tervekrõl költöttek el, így az idei faluKámán Krisztián. A polgár- napra szánt pénz a mostani pámester hozzátette még, hogy a lyázat tíz százalékos önrészékultúrház festése és a bútorok nek fedezésére fordítják. beszerzése jelenleg is folyaPataki Balázs matban van. A település éves

Szépkorúak mûvészeti találkozója Gellénházán

Nagyszerû kezdeményezés volt.

Már megszokhattuk, hogy Gellénházán aktív kulturális élet folyik. Augusztus utolsó vasárnapján is egy ilyen rendezvénynek adott otthont a település.

Kulcsárné Csejtei Marianna, a rendezvény szervezõje elmondta: – A nyugdíjas csoportoknak, egyéni elõadóknak nagyon kevés lehetõségük van arra, hogy találkozzanak egymás-

sal, bemutathassák megszerzett tudásukat. Így hát a gellénházi Vajda József Népdalkör és a Gellénházi Nyugdíjas Klub magára vállalta a Szépkorúak Mûvészeti Találkozójának megszervezését. Ötletekbõl, lelkesedésbõl nem volt hiány, azonban – néhány adakozó magánszemélyen kívül – sajnos nem sikerült hivatalos támogatókat találni. A két cso-

port a saját pénzét (amelyet versenyeken nyertek, fellépésekért, illetve mûködésükhöz kaptak) adta a rendezvényhez.

A pénzügyi nehézségekbõl a résztvevõk semmit nem vehettek észre.

Zalából 19 nyugdíjas csoport és 19 szólista jött el, akik ének, zene, vers, próza, színjátszás, népi játék és tánc kategóriában mérték össze tudásukat.

Egy megyén kívülrõl jelentkezõ csoport is volt Nagyatádról.

A Szépkorúak I. Mûvészeti Találkozóját a település polgármestere, Farkas Imre Józsefné nyitotta meg, ezután a térség országgyûlési képviselõje, Vigh László szívhez szóló köszöntõjét hallhatták a megjelentek.

A nagyszámú résztvevõ biztosította az egész napos szórakozást. Jó érzés látni, hogy a nyugdíjas korú emberek is aktív, tevékeny életet élnek, tudásukat, élettapasztalatukat átadják társaiknak.

A fellépõket háromtagú zsûri értékelte.

– Könnyû dolgunk volt, nem minõsítenünk, hanem értékelnünk kellett, és mindenki

kiválóan teljesített. Ennek ellenére persze a díjak kiosztásánál meg kellett különböztetni a mûsorszámokat – mondta dr.

Jáni Jánosné, a zsûri elnöke.

A helyezések mellett különdíjak is gazdára találtak. A leghangulatosabban éneklõ csoport különdíját a Gellénházi Férfikar kapta, a zsûri szerint a legtáncosabb lábú csoport tagjai pedig a Gellénházi Nyugdíjas Klub asszonyai voltak.

A szervezõk minden csoportnak és egyéni elõadónak ajándékkal és emléklappal kedveskedtek. A rendezvény végén a házigazdák a saját maguk készítette gulyással, palacsintával látták vendégül a Szépkorúak I. Mûvészeti Találkozójának résztvevõit.

Több csoportnak még a nap végére is megmaradt a jókedve, így vacsora után vidám nótázásba kezdtek. Úgy gondoljuk, minden résztvevõ élményekkel tele, hasznos tapasztalatokkal távozott. Reméljük, a következõ években lehetõség lesz a kezdeményezés folytatására.

P.I.

2010. augusztus

7

Közép-Zala

Mûvésztábor Pusztaedericsen A XX. Zalai Nemzetközi Mûvésztelepek keretén belül, kilencedik alkalommal fogadta az alkotni vágyó fiatal festõmûvészeket Pusztaederics augusztus 2-12-ig. A zalai dombság ölében elhelyezkedõ község takaros, kanyargós utcáinak egyikében találunk rá a panzióra, mely otthonául szolgál a tíznapos rendezvénynek.

Gál Lászlóné, aki immár húsz éve polgármestere a falunak, lelkesen és szeretettel beszél a kezdetekrõl, valamint az idei táborról is.

– Kilenc évvel ezelõtt felhívott Iklódbördõcérõl Horváth András – aki Lentiben fogadott mûvészeket, – hogy mi is bekapcsolódhatnánk az évente megrendezésre kerülõ programsorozatba. Így történt, hogy az esztendõk során sokféle nemzetiségû (orosz, szerb, erdélyi, valamint ausztriai) vendégek tiszteltek meg bennünket jelenlétükkel.

– Jelenleg mely országból jött mûvészek alkotják a tábort?

– Idén negyedik alkalommal tért vissza hét erdélyi fiatal, akiket már barátként fogadunk és várunk a falunkban.

Az említett barátságot, jó kapcsolatot jelzi az a tény is, hogy holnap hegyi partira hívta õket az egyik helyi lakos.

– Ön szerint mi az, ami visszahozza az ifjú alkotókat ide, Pusztaedericsre?

– A nyugodt légkört, a csendet említhetném, ami ideális környezetet biztosít számukra, hogy az alkotótevékenységük eredményes legyen. Én személy szerint is mindent megteszek, hogy hozzájáruljak a kényelmükhöz, mind az étkezés, mind pedig a szállás kényelmét illetõen.

– A tábor finanszírozását hogyan tudták megoldani?

– Az elmúlt években nagyobb részt az önkormányzat állta az anyagi költségeket, idén én, mint a házigazda település polgármestere próbálom saját anyagi lehetõségemmel is támogatni ezt az értékes kezdeményezést. A finanszírozás jelentõsebb részérõl a Zaláért Egyesület gondoskodik. Szeretném megemlíteni, hogy minden évben 1-1 alkotás itt marad nálunk a faluházban, és az önkormányzat tulajdonában lévõ intézmények falát díszíti.

Megköszönve Gál Lászlóné Magdi kedves, önzetlen szavait, megszólaltattuk a fiatal mûvészeket is. A panzió egyik hangulatos szobájában találunk rá a hét fiatalra, és a hétvégére idelátogató idõs festõmûvészre, Konok Tamásra. Az

Az alkotómunka egyik eredménye. évekig Párizsban élt és alkotott mûvész, Angyal Mária mûvészettörténész meghívására érkezett Zalába, hogy gazdag életpályájának tapasztalataival segítse az itt folyó tevékenységet.

Az erdélyi táborlakók Ferencz S. Apor szervezésében Csíkszeredáról verbuválódtak össze, és térnek vissza e kedves kis faluba évrõl-évre: Bíró Zsuzsanna, Csillag Imola, Csillag István, Kovács Imre, Szentes Zágon és a jelenleg Belgiumban élõ Fazakas Barna. Az asztalokon szerteszét az

alkotómunka folyamatai, elkezdett és már befejezett képek sorakoznak, melyek különbözõ technikával és színárnyalatokkal készültek a barátságos udvar nyugalmában.

– Szeretünk itt dolgozni, kiemelném a fogadtatást a falu lakóinak részérõl. Hasonló emberi megnyilvánulások vesznek bennünket körül, mint odahaza Erdélyben, és ez pozitív hatással van ránk – osztotta meg velünk gondolatait Ferencz S. Apor.

Török Irén

Oldtimerek randevúja Nagylengyelben A matuzsálemkorú jármûvek azt a kort idézik, amikor az ember és a technika még harmóniában élt egymás mellett.

Ez az érzés lengte át idén is a nemzetközi, Zala-menti veterán autó-, és motortalálkozót.

A programnak 15. alkalommal adott otthont megyénk augusztus 6. és 9. között. A háromnapos rendezvényre közel 100, szemet gyönyörködtetõ, mûszaki kuriózummal neveztek. Az érdeklõdõk a veterán mellett antik, klasszikus, nosztalgia és youngtimer típusú példányokkal találkozhattak. A két- és négykerekû gépcsodák nem most gurultak le a gyártósorról, a legfiatalabb modellek elmúltak már 30-40 évesek, a legidõsebbek pedig lassan az egy évszázadot tapossák. A különlegességek randevúja pénteken a messzirõl érkezettek ünnepi fogadásával kezdõdött a Zalaegerszegi Számviteli Fõiskolán, majd másnap túrával és versennyel folytatódott. A jármûvek szombaton több mint 140 kilométert püfögtek Zala útjain. Az elsõ és fõállo-

Az egyik nagy becsben tartott gépcsoda. más Nagylengyel volt, ahol rendkívüli érdeklõdés kísérte a feltûnést keltõ ritkaságokat. A településen elméleti és ügyességi feladatokat kellett megoldaniuk a résztvevõknek, majd vendégség fogadta õket.

– A veterán jármûvek korszakos példányok és rengeteg

emléket idéznek fel az idõsebbekben; a fiataloknak pedig múltidézést, idõutazást kínálnak. Ezért is kell megmutatni a nagyközönségnek ezeket az autókat és motorokat. A repertoár egyébként évrõl-évre változik, nagyon sok a visszatérõ, ma már hazajáró vendégünk.

Idén is érkeztek az Alföldrõl,

Budapestrõl és Szlovéniából.

Az oldtimerek között volt 1911-es Opel, Cadillac Cabrio, német DKW, Bently, és Volkswagen Karmann Ghiát. A túra során szívesen, örömmel és szeretettel fogadtak bennünket Zala kistelepülésein, melyet ezúton is köszönünk – mondta el a szervezõ, Zalaegerszegi Autó-Motor Veterán Klub képviseletében Pávlicsné Mikola Lívia.

A nagy becsben tartott gépcsodák Nagylengyelbõl Hernyék felé vették az irányt, majd Lentit, Bánokszentgyörgyöt és Becsvölgyét érintve tértek vissza a megyeszékhelyre. Vasárnap szlalom versennyel és eredményhirdetéssel zárult az esemény. A rendezvény során kiderült: egy „idõs” jármûvet lehet szeretni, de szenvedélyesen imádni is. Az oldtimerek tulajdonosai egybehangzóan kimondták: valósággal rajonganak jármûveikért. Ez számukra életforma, a közös hobbi pedig családdá kovácsolja õket.

- mzs -

8

Közép-Zala

2010. augusztus

Falunap a hagyományok jegyében

Az óriás csúszda nagyon népszerû volt a gyerekek körében.

2010. augusztus 07-én került megrendezésre Tófej évenként visszatérõ programsorozata. A Válicka-völgy és Göcsej határa által körülölelt dombok között fekvõ település hívta ünnepre, szórakozásra a helyieket és a szomszéd községek lakóit a falunap alkalmával. Délelõtt esõs idõben folyt a lázas készülõdés a falu sportcentrumában, ahol a fõszervezõvel, Lakatos György-

gyel találkoztunk. 2006-ban adták át az újonnan épült faluházat, azóta felelõse a község mûvelõdési életének, valamint a falunapi rendezvényeknek.

– Elsõsorban a helyi kulturális csoportoknak adunk teret, hogy bemutatkozzanak a közönségnek. A fellépõk között lehet említeni a Szivárvány dalkört, a Tófeji Általános Iskola tánccsoportját is. A lényeg az, hogy valamilyen kö-

tõdése legyen a településünkhöz. Amiben eltérés mutatkozik az elõzõ évekhez képest, az a külföldi vendégszereplõk meghívásában van, így Szlové niából, Kapcáról látogat el hozzánk a népdalkör. Mindebben támogatást kapunk a helyi önkormányzattól, valamit a településen mûködõ TÁMASZ Alapszolgáltatási Intézmény Tófeji Intézményegységétõl – tudtuk meg a közösségi ház vezetõjétõl.

Kora délután napsütésben kezdõdtek el az események szentmisével, valamint felvonásra került a község zászlaja is a sportpálya tövében. Az ünnepélyes megnyitót megtisztelte jelenlétével Vigh László, a térség országgyûlési képviselõje, aki kedvesen fogadta a jelenlévõk üdvözlését.

A rendezvénysátor színpadára lépõ szervezõ, Lakatos György a sokszínû kulturális programok felsorolásával tartalmas szórakozást kívánt a közönségnek. Elsõként a Budapestrõl érkezõ Kincses Bábszínház mutatta be „A Brémai muzsikusok” címû zenés bábelõadását, melyet a kicsik lelkes és érdeklõdõ tekintete kí-

sért több mint egy órán át. E programmal párhuzamosan a pálya körül vízi foci, óriás csúszda, körhinta, valamint arcfestés és lufibohóc tarkította a programok sokaságát. A gyerekeknek szóló mûsort követõen a felnõtt közönség elé zenés-táncos kulturális csoportok vonultak fel. A fellépõk között tófeji, csesztregi, söjtöri, pusztaszentlászlói, valamint szombathelyi és a már említett Szlovéniából hívott elõadók mutatták be tudásukat.

Szemerkélõ esõben a hagyományos Tófej-Teskánd öreg-fiúk labdarúgó-mérkõzésen drukkolhattak az idelátogatók. Az egyik fa tövében a helyi nyugdíjasklub kínálta a saját kezûleg készített ruhabohócokat és lábtörlõket. Mindeközben a különbözõ ételeket, édességeket és italokat árusítók szolgáltatásait lehetett igénybe venni.

A késõ délutáni órákban, az operett neves hazai képviselõjeként, Oszvald Marika és Csontos Csaba lépett a dobogóra. Az ünnep, a szórakozás és a vigasságok méltó befejezéseként tûzijáték, végül bál zárta a napi eseményeket.

Török Irén

Tófeji kertbarátok Lakhegyen Kertbarát körünk 16 tagja július 24-én Lakhegyre indult, hogy a nyári idõszak se teljen el közös program nélkül. A kirándulás során a sziklakertek, balkonládák színesítése került elõtérbe. Boda Judit kertészetében sziklakerti, virágágyi, árnyéki és gyeppótló dísznövényeket, díszfüveket és évelõ fûszer- és illatnövényeket, továbbá cserjéket termesztenek. Fõ specialitásuk az alacsony növekedésû sziklakerti évelõk, melybõl számos fajta található a kertészetben. Ugyanezen növények zöme április- májusban virágzik, most is szép számmal sorakoztak az illatos virágú vagy éppen színes leveleikkel díszítõ növények. Legnagyobb érdeklõdés a fûszernövények iránt mutatkozott annak ellenére, hogy fûszerkertjeinkben már az alapnövények megvannak.

A kisebb-nagyobb csoportokba rendezõdött kertbarátok egymás kosarából lesték el az ötleteket, hogy ki melyik virágot szánja a másik mellé, me-

lyik ami igazán mutatós. Judit jó házigazdaként mindenki kérésére elmondta a növények nevét, víz, fény igényeit, a fûszernövények felhasználásához még recepteket is sorolt.

Szép számmal került almaillatú menta, narancsillatú menta, zöldmenta, citromillatú kakukkfû, nagyvirágú oregáno, metélõ fokhagyma, izsóp, tárkony, metélõ petrezselyem a ládáinkba, majd a kertjeinkbe. Az évelõ szilakerti növények sokaságából a fehér, a himalájai, a spanyol, a kaukázusi varjúháj bizonyult a legnépszerûbbnek, de mongol kõrózsával, kõtörõvel, bíborszínû délvirággal, léggömbbel, igazi különlegességként télálló kaktuszokkal is gyarapodtak a tófeji kertek. Hazafele még egy fagyira is jutott idõnk Zalaegerszegen.

Kertbarát körünk felkérést kapott a 2010. szeptember 25én megrendezésre kerülõ I. Pántlika Folklórfesztivál és Kézmûves Vásárra, melynek zárásaként a jubiláló együttes

A legnagyobb érdeklõdés a fûszernövények iránt volt. nagyszabású gálamûsorral lép színpadra. A fesztiválon részt vesznek a megye néptánc együttesei, népdalkörei és népi zenekarai. A rendezvény felvonulással indul Bak fõutcáján, majd többszáz táncos és népzenész veszi birtokba a színpadot. A programok között szerepel a népi kézmûvesek bemutatója és vására, népi játszóház és játszótér, vala-

mint folk-kocsma kialakítás. A Kertbarát Kör - Tófej Egyesület a tagok által régi családi receptek alapján elõállított termékekkel, terményekkel vonul ki az eseményre. Jöjjön és ismerjen meg bennünket, szívesen várjuk kóstolókkal, érdekességekkel! www.kertbarattofej.ingyen web.hu Kertbarát Kör - Tófej Egyesület

2010. augusztus

Közép-Zala

9

Kétnapos vigasság Nagykapornakon Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is kétnaposra tervezték Nagykapornakon a falunapot. Így a rendezvény elsõ napja még a júliust búcsúztatta, második felvonása pedig már az augusztust köszöntötte.

A faluházban és környékén már reggel 9 órakor gyülekeztek a sportolni vágyók, és hét csapat részvételével kispályás focitorna kezdõdött a község sportpályáján. A versengést végül a benzinkutasok csapata nyerte. A népszerû torna mellett hagyományosan Nagykapornak és Misefa kölyökcsapatai is megmérkõztek egymással. Miközben kipihenték fáradalmaikat a focisták, már finom babgulyás és halászlé illatok terjengtek a kézmûvesek, vásárosok, vízifoci, ugrálóvár, trambulin és rodeó bika között hömpölygõ tömegben.

Horváth Zsolt és társasága már sokadik éve halászlével lepi meg a falunap közönségét, idén 100 adaggal készültek: – Dél után álltunk neki a halászlének, és az öt órás munka során 30-40 kilónyi halat használunk fel hozzá. A térséghez kapcsolódó halakat lehet benne megtalálni, így pontyot, keszeget, kárászt. Az alaplé több ízbõl tevõdik össze így van benne harcsa, pisztráng, lazac is. Az évek folyamán már kialakult egy csapat, amely mindezt rendkívül finoman elõ tudja állítani. Így már sokan várják, mikor készülünk el, hiszen ez nagyban, 60 literes üstben fõ, így nem marad ki belõle semmi – árulta el a mosolyogva a horgászegyesület szószólója. Megjegyezte még, hogy az önkormányzat év közben támogatja az egyesületet, így õk már több mint egy évtizede minden falunapkor egy

kis fõzéssel hálálják meg mindezt. Az ínycsiklandó halászlébõl jutott a fellépésre érkezõ mûvésznek, Koós Jánosnak és csapatának is, aki kérdésemre elárulta, hogy manapság is sok helyre hívják, és a zene mellett még mindig meghatározó szerepet játszik életében a foci, ami egyet jelent a Fradival.

– Manapság is sokat dolgozom tévében, rádióban, és járom az országot. A repertoárunk változatlan maradt, hiszen ha újat énekelnék, akkor a régit követelnék, így azokat adom elõ, amiket ismernek, amin felnevelkedtek, amiket kívülrõl tudnak – tudtam meg Koós Jánostól közvetlenül a fellépés elõtt. Aki miután színpadra lépett az élõben játszó kis zenekarával, egybõl vidám mosolyt csalt az összegyûlt tömeg arcára. Tette mindezt vidám történeteivel, a közönséggel néha kekeckedõ közvetlen humorával. Ugyan a technika ördöge próbált kibabrálni a szervezõkkel, de azért koraeste mégiscsak színpadra lépett a pölöskei The Fact fiatal rockcsapata, a helyi Útitársak tánccsoport, a pacsai Nõszirom, valamint Kiglics Tamara és Kaj Bernadett is mikrofont ragadott. Bent a faluházban közben Baby Gabi fellépésére gyûlt össze a tömeg, akik a szombat estét Fantasy bállal zárták le.

A programokkal egy idõben mindkét napon Rácz Zsuzsanna védõnõ várta állapotfelmérésre az egészségükkel törõdõket. Vasárnap, hogy a szombat esti mulatságot is ki lehessen pihenni, kicsit késõbb kezdõdtek a programok. 15 órai kezdettel hagyományos fõzõversenyre várták a jelentkezõket, melyhez

Szépkorút köszöntöttek A gombosszegi Egyed Lászlónét köszöntötte a polgármester, Török Zoltán és átadta a miniszterelnök által aláírt, a szépkorúaknak szóló oklevelet. A 95 éves ünnepelt háztartásbeliként élte életét, kézimunkázni és kertészkedni szeretett. Jelenleg lányával él Zalaegerszegen, egészsége még engedi, hogy az újságot is elolvassa.

3 gyermeke, 2 unokája és 3 dédunokája is köszöntötte az ünnepeltet.

Idén sem maradhatott el a sokak által várt halászlé. csapatonként 5 kg húst az önkormányzat adott.

– Ezúttal 19 csapat nevezett be a versengésre, így a jóllakottság garantált volt. A deszszertnek valót az Útitársak tánccsoport állta: 1200 palacsintát készítettünk. Szintén versenyen kívül, az Idõsek Otthona prószával kedveskedett az érdeklõdõknek. Ez a két nap kiváló alkalom volt arra, hogy a környék baráti társaságai, kulturális csoportjai ismét összejöjjenek, beszélgessenek – mesélte büszkén Sifter Péter polgármester.

Vasárnap szintén benépesült a színpad, 16 órától ismert Koós Jánossal felesége, musical dallamokkal lépett fel Dékány Sarolta is fellépett. az „EGO” színpad, és kicsit ke- órákban derült fény. Ahogy leményebb stílusban a „Tégla- szállt az est, tûzijáték várta a gyári megálló” rock zenekar. két napot együtt töltõ lakosSzintén a tánc mûfajában mu- ságot. Aztán, hogy a meghívó tatkozott meg a helyi Vörös és záró sorát idézzem: „Véget veFekete tánccsoport és a ne- tettek a zenének, haza mentek mesrádói Kurázsi Kulturális a legények…” A következõ Egyesület. A délután folyamán nagyszabású program a szepa „Tilaji Sakálok” terepjáró be- tember közepén tartandó szümutatót tartottak a sportpálya reti felvonulás lesz a településen.

Pataki Balázs melletti füves területen, majd Az eseményen készült kéaz érdeklõdõk utána kóstolták meg a fõzõverseny étkeit, peket a www.zalatajkiado.hu melynek gyõztesére az esti képgalériájában találják.

Mûködött és bevált Az új kormány elsõ intézkedései közé tartozott, hogy viszszaállította az osztályzás rendjét és az évismétlés (más szóval buktatás) lehetõségét az általános iskolák alsó tagozatán.

A lépés mindenképpen üdvözlendõ, hiszen olyan ártalmas gyakorlatot szüntet meg, mely évekre tönkretehette egy kisdiák elõrehaladását iskolai tanulmányai során.

Régi probléma az oktatásban, hogy amint hatalomra kerül egy-egy új politikai erõ, egy-egy új miniszter, mindjárt reformálni, mindenáron változtatni akar, s lassan elveszíti eredeti értelmét (az amúgy is idegen eredetû) reform szó, mára sokkal inkább szûkítést, bezárást, visszafogást, megszûntetést, bonyolítást jelent, mintsem eredeti tartalmát.

Az oktatás kezdete, az alapok egyébként végképp nem szorulnak állandó reformálásra, száz évekig mûködött jól, állandó tartalommal, letisztult módszerekkel.

Régen egy lurkó üres táskával – jó, egy ábécés könyvvel és egy irkával – és teli fejjel élte meg iskolás éveit, ma húszkilós hátizsák alatt görnyedeznek az írni-olvasni nem tudó diákok.

Igen, az átkos, túlhaladott múltban mogyorófavesszõje is volt a tanítónak, elõfordult a körmös is, nem tanultak huszonötféle módszerrel olvasni a gyerekek, egyszerûen csak megtanultak olvasni, mondjuk karácsonyra.

Késõbb jött a kórusban mondott szorzótábla, versek, dalok, kiszámolók.

Aki pedig nem tanult meg a kellõ idõben írni, olvasni, számolni, az megbukott, osztályt ismételt.

Egyszerû, mûködõ rendszer, évszázadokon át bevált.

Mindez interaktív tábla, kakaóbiztos számítógép, DADAprogram, iskolapszichológus,

2010. augusztus

Közép-Zala

diákönkormányzat, minõségbiztosítás nélkül, rendben, csendben, fegyelemben.

Igen, rendben.

Az osztályozás ugyanis rend, a tudás értékelésének numerikus rendje, mely ösztönöz, tájékoztat, visszajelez, versenyeztet, jutalmaz, büntet.

Az évismétlés, a buktatás pedig a gyerek érdekét szolgálja, hiszen a keletkezett problémákat nem görgetni kell magunk elõtt, hanem ott és akkor kijavítani, ahol és amikor keletkeznek.

Az osztályozás, s maga az egész oktatás egyben ugyanis szelekció is volt, a jó képességû, szorgalmas, kötelességtudó diákból késõbb orvos, mérnök, tanár, miniszter lehetett, a gyengébb képességû pedig megtalálta a helyét a társadalomban más, ugyancsak fontos, de szellemi felkészültséget nem igénylõ munkahelyeken.

Tudjuk, a régmúltban a társadalom, a társadalmak hatalmas energiát fordítottak az írástudatlanság, az analfabetizmus leküzdésére, az elmúlt idõszakban viszont olyan érzése lehetett az embernek, hogy még nagyobb energiák, erõk mozdulnak meg az újból létrehozására.

Ebbe az irányba lökdösött bennünket ezer szennycsatornájával a média, s fájdalom, ezt érezhettük az oktatás tekintetében is.

Egy nemzetet felszámolni az alapoknál lehet hatékonyan.

Vajon logikus, a demokráciával összeegyeztethetõ gyakorlat volt-e az elmúlt idõszakban, hogy egy demográfiai csõdben lévõ nemzet kis létszámú ifjúságát, jövõje egyetlen zálogát jelentõ kincsét egy ötszázalékos (értsd: száz emberbõl kilencvenöt által elutasított) pártra bízta, mely párt elõszeretettel hódolt az idegen értékek elõtt, mely párt a dro-

Hirdetésszervezõket keresünk a megye minden részébõl! Érdeklõdni lehet: 92/596-936, 8-12 óráig, illetve 30/378-4465.

Dédapák és fiúk Farkas László illusztrációja

10

– Tudod, kisonokám, nekünk még csak palatáblánk volt, de ha álmomból ugrasztanak fel, akkor is tudom, hogy mennyi hétszer nyolc! got, a homoszexualitást támogatta, s mely párt hideglelõsen irtózott mindattól, ami akár csak emlékeztette is a magyarságra, a nemzettudatra?

Ez persze költõi kérdés, nem igényel választ.

Tény, a tudatlan tömeg, az irányítható massza rövid távon érdeke a politikának s a gazdaságnak egyaránt, hosszú távon viszont a tudatlanságba süllyedt nemzet elsorvad, mert nem ismeri fel saját érdekeit, nem látja, nem érti saját létezésének összefüggéseit.

A szavak értelme megváltozik, kiürül. Így fordulhat elõ, hogy modernizálásnak hívjuk az iskolabezárást, a kórházak, vasútvonalak, posták megszüntetését. Így nyomhatnak le olyan ostobaságokat a torkunkon, hogy kisiskolákat mûködtetni nem hatékony, nem gazdaságos.

Elõször is az oktatás akkor hatékony, ha a diákok megtanulnak írni, olvasni, számolni, gazdaságos pedig soha nem is volt, maga a kifejezés is idegen az oktatás tartalmától.

Nem, nem gazdaságos.

Csak szükséges.

Miként enni is az, idõs szüleinket ápolni is az, halottainkat eltemetni, vagy templomot építeni is az.

Ha elfogadjuk, hogy az osztályozás újbóli engedélyezése egy lépés a régi idõk mûködõképes rendje felé, akkor gondoljuk át, nyugodtan, felsziszszenés nélkül az alábbi, szentségtörésnek látszó kérdés felvetését: Vajon kárt okozna-e az apró falvakban élõ gyermekek-

nek, ha visszatérne az egy falu – egy tanítós, összevont alsó tagozatos iskolák ideje, persze nem mindenütt, csak ahol nincs jobb megoldás?

Mert ahol nem kell digitális táblára és évente újra és újra elkészítendõ programokra, szakértõkre és ellenszakértõkre költeni az oktatásra szánt pénzt, nos, ott könnyen eltarthat egy kis falu is egy tanítót.

Vajon baj lenne-e, ha egy kisdiák alsó tagozatban „csak” írni, olvasni, számolni, rajzolni, énekelni tanulna meg?

Tényleg akkora baj lenne, ha az idegen nyelvet nem hat éves korában kezdenék tömni annak a lurkónak a fejébe, aki még anyanyelvén sem tud írni, olvasni?

Szinte hallom a választ, a felháborodás hangját, miszerint a fentiek a középkort jelentenék most, a XXI. században.

A középkort azért nem, de igaz, a múlt század oktatási gyakorlatát igen.

Kérdés csupán az, hogy ha egymás mellé állítanánk egy akkori diákot és egy mait, a modern, liberális oktatásban pallérozottat, nos, melyik diák lenne vonzóbb számunkra?

Megijedni persze nem kell, az osztályzás,a buktatás visszaállítása korántsem jelenti a kis, falusi iskolák újraélesztését, az összevont osztályok megjelenését, csupán ábrándoztam egy kicsit.

A döntés nem az én kezemben van, s ez jól is van így. Én ugyanis a nádpálcát is visszaadnám a tanítóknak…

- najó -

11

Közép-Zala

2010. augusztus

Teskándra költözött a Landorhegy bajnokcsapata Nyáron Teskándra helyezte át székhelyét a Landorhegyi LSC nõi labdarúgó csapata. A Zalaegerszeg elsõ nõi csapataként anno 1989-ben alakult, s sokáig Boyér Sándor által irányított együttes a megyei bajnokság elmúlt idényében elsõ helyen végzett. Kis tanakodás után úgy döntöttek, hogy az erõsebb bajnokságban, az NB II-ben teszik próbára magukat.

Döntésükben megerõsítette õket, hogy a megyei bajnokság mezõnye eléggé megfogyatkozott, ugyanakkor keretüket elég erõsnek érezték, hogy elõrébb lépjenek. Kapóra jött, hogy a labilis anyagi helyzet mellett Teskándon örömmel fogadták õket, így szponzorinévhasználati szerzõdést kötöttek: õsztõl Teskánd-Landorhegy néven szerepel a csapat.

– Tavasszal már szó volt arról, hogy ide csatlakozna a csapat, mivel akkortájt nem igazán volt edzéslehetõségük.

Korábban már volt nõi csapatunk, így örömmel fogadtuk a lányokat. Õk az ötödik csapatunk, színessé teszik az amúgy sem szürke teskándi sportéletet. Reméljük, hogy az országos szintû megmérettetés-

ként is szolgáló NB II-ben is megállják a helyüket, és jó hírét viszik a falunak – mondta Fábián István, a helyi sportegyesület elnöke.

A csapat a nyári felkészülést egy egész hetes edzõtáborral kezdte Kustánszegen, ahol napi három edzéssel hangolódtak az új szezonra. A késõbbikben több edzõmérkõzéssel készültek a bajnokságra, így megmérkõztek a már NB I-es Nagykutassal, amelytõl csupán 4-1-re kaptak ki. Igaz, hogy a válogatottakkal is bíró Ferencváros 9-1-re verte õket, de tapasztalatszerzésnek kitûnõ lehetõség volt az a meccs is. A fõvárosi csapat trénere, Hevesi Tamás pedig hozzáállásuk miatt dicsérettel illette a zalai csapatot. A szintén NB IIbe nevezett Nagykanizsa ellen itthon 8-0-ra, idegenben 41-re gyõztek. Az országos bajnokságban a dél-zalai együttes mellett a Somogyjád gárdája is ismerõs ellenfél lesz, hiszen õk két éve még a zalai bajnokságban edzõdtek.

– Az NB II jelentõs többletköltséggel jár, így például Pécsre, Szegedre is kell majd utazni. Többen támogatnak

CZOTTER IRODATECHNIKA Zalaegerszeg, Gyimesi u. 36.

Másológépek, egyéb irodagépek, Tec Ma és Samsung pénztárgépek, kellékanyagok értékesítése és szervize.

Másológépek bérelhetõk.

A lányok az edzéseken szorgalmasan készülnek az új megmérettetésre. bennünket mezekkel, játéken- számolt be a változásokról Fagedélyekhez kiváltáshoz szük- lati Ádám vezetõedzõ. Bár a séges összeg elõteremtésével, keret jelentõsen átalakult, a utaztatással. A tavaly még eb- lányokon mindezt nem venni ben az osztályban szereplõ észre. Olyan társaságot alkotNagykutassal már felvettük a nak, mint akik már évek óta kapcsolatot, hogy tudjuk, mire ismerik egymást.

Az új bajnokság elviekben számíthatunk ebben a bajnokságban. A keretben történt egy utánpótlás együttes indulását kis mozgás, kilencen érkeztek, is elõírta volna, azonban ez öten pedig távoztak a csapat- alól egy évig mentesülhet az tól. Dávid Diána, Andris újonnan induló együttes, így Dóra, Góczán Kitti, Németh ezzel a lehetõséggel élt is a Vera és Czigány Lilla a Kert- Teskánd-LSC. Az elkövetkezõ városból, Fábián Ramóna, Zsi- egy évben tehát ki kell alaga Orsolya a Páterdombtól, kulnia az utánpótlás csapatPózvári Evelin Zalaapátiból, nak. Így aki kedvet és tehetPrófusz Viktória pedig Nagy- séget érez magában, azt szívekutasról érkezett. Balogh Zsu- sen várják a keddi és pénteki zsanna, Milics Veronika, Far- edzéseken. A csapat hazai mérkas Kata és Wappler Abigél kõzéseit mindig szombatonabbahagyták, Eszter Sarolta ként vívja a teskándi sportpápedig Nagykutasra távozott. lyán, ahova várnak minden lelSegédedzõként pedig a Kert- kes szurkolót, így az NTE 1866 városi LSC csapatának eddigi MÁV elleni, szeptember 18-iki, trénere, Szilágyi Mihály is 15 órakor kezdõdõ találkozóra is.

Pataki Balázs csatlakozott az együtteshez –

Tel.: 06-92/320-258; 06-20/9510-824

’’SZORT 99’’ SZOLGÁLTATÓ ZRT. 8901 Zalaegerszeg, Rákóczi u. 2-4. Pf.: 191 SZOLGÁLTATÓ ZRT.

• Méret utáni polgári és ortopéd cipõkészítés a Piac tér 1. sz. alatt Tel.: 92/312-543

• Munkaruha készítése nagy választékban.

Extra méret esetén egyedi gyártást is végzünk.

ZALAEGERSZEG Tel.: 92/311-111/20

Megjelenik Baktüttõs, Bocfölde, Böde, Gellénháza, Gombosszeg, Hottó, Iborfia, Kisbucsa, Nagykapornak, Nagylengyel, Nemeshetés, Ormándlak, Petrikeresztúr, Pusztaederics, Teskánd, Tófej önkormányzatának támogatásával Kiadja: Dél-Nyugat Kiadó Kiadó-fõszerkesztõ: Ekler Elemér Szerkesztõség: 8901 Zalaegerszeg, Rákóczi út 2-4. Pf.: 381.

Tel.: (92) 596-936 Fax: (92) 596-937; e-mail: zalataj@zelkanet.hu ISSN 2061-358X Készült: Göcsej Nyomda Kft. Zalaegerszeg, Bajcsy-Zs. tér 2.

Tel./fax: (92) 316-783

12

Közép-Zala

2010. augusztus

Helytörténeti kiállítással egybekötött falunap Múltat idéztek és a jelenben ünnepeltek a hottóiak

Megtelt a kultúrház környéke ünneplõkkel Hottón.

Dodzsem, körhinta, visító emlékeit. Évszázados tárgyak, hangú pénznyelõ játékgép és kellékek, szerszámok bukkanbóvliárusok hada – egy feszti- tak elõ a poros padlások elduvál vagy falunap sok helyen gott sarkaiból. A relikviákat a már elképzelhetetlen ezen „kí- község kultúrházában állítotsérõprogramok” nélkül. Szin- tuk ki. Az emléktárgyak hiteles te. Hottón azonban szó sincs anyagként szemléltetik az elilyesmirõl. A Göcseji-dombság telt több száz évet, s tárják föl északi csücskében meghúzódó a látogatók elõtt a falu esemékisfaluban másféle módon ün- nyekben gazdag fejlõdését, érnepelnek. A településen a kö- tékét, történetét. Érzékeltetik, zösségkovácsolás, a szokások bemutatják Hottó sokszínûséápolása, a tradíciók felelevení- gét, lakóinak mindennapjait, tése és a helyi értékek bemu- tradícióit, szokásait. A kiállítás tatása játssza a fõszerepet. Így állandó marad, így már van van ez a jeles alkalmakkor is és volt augusztus 14-én. A község napja családias légkörben, felejthetetlen emlékek bûvkörében zajlott. A rendezvényt helytörténeti kiállítással nyitották meg. A helyiek múltját bemutató tárlat létrehozását már évekkel ezelõtt megálmodták, s most valóra is váltották.

– A szervezõmunka, az elõdeink által használatos mezõgazdasági, ipari, háziipari, háztartási, ruházati és egyéb eszközök gyûjtése a község egész területén elkezdõdött. A lakók szívesen nyitották ki pajtáikat és keresték elõ a régi kor

egy múzeumunk, ahol õrizhetjük, továbbadhatjuk múltunkat, s egyben ápolhatjuk jelenünket – mondta el Simon Gyuláné, Hottó polgármestere.

Majd folytatta: régi hagyományai vannak a falunapnak, tavaly elmaradt, 2007-ben azonban nagy sikert aratott, akkor a településrõl elszármazottak találkozójával kötötték egybe. A népszerûségre idén sem volt panasz, minden korosztály megtalálta a számára megfelelõ idõtöltést. A délelõtt a sport és a mozgás jegyében telt, kispályás labdarúgó-bajnokságot rendeztek. A házigazdák ezúttal a második helyen végeztek.

Ezt követõen a kultúra és a folklór került elõtérbe. Mûsort adott a Nagykutasi Népdalkör, az EGO Színpad Társulata, a Bonita Tánccsoport és a Zalatárnoki Kéknefelejcs Népdalkör. A gyermekeket kézmûvesfoglalkozásokkal, arcfestéssel, játszóházzal, légvárral és a Ziránó Bábszínház elõadásával várták. Mindeközben pedig tûzoltó bemutató is zajlott a településen. A színvonalas, tartalmas, szórakoztató nap bállal zárult.

- mzs -

HIRDETÉSÉT feladhatja a

Közép-Zala havilapban.

Telefon: (92) 596-936; Fax: (92) 596-937.

E-mail: zalataj@zelkanet.hu

Egyszerû a választás.

Zalaegerszeg, Ady u. 31.

92/510-865 • 06-30/692-3599

TV- és híradástechnikai szerviz

Fõzni jó!

Négy szürkét kérek...

Elméletileg én vagyok a fõnök otthon, de a feleségemnek néha eszébe jut valami. 1-2 napig tudom tartani magam, de aztán…

Talán öt éve eszébe jutott, itt az ideje, hogy figyeljünk magunkra. Így lett vége a bablevest eszek lekváros buktával korszaknak.

Minden nyáron egy hetes lékúrán kell részt vennem.

Már öt éve csinálom. Minden reggel felkelés után meg kell innom egy nagy pohár tejeskávét. Majd jön a szokásos biciklizés. Ezután hulla fáradtan leülök a badacsonyi strandon és kezdõdik a lékúra. Egy lángossal és 4 kisfröccsel.

Az elsõ hét alatt sikerült egy olyan rendszert kikísérleteznem, ami biztosítja a lékúra eredményességét.

Mindig 4-et kérjünk, így a gyakori sorban állást el tudjuk kerülni.

Elsõre nem találtunk egymásra a kisfröccs és én. Úgy gondoltam, nem fogom kisfröccsel égetni magam.

Elég nagy vagyok már. Ezért a nagyfröccsöt választottam. Három pohár után éreztem, ha együtt maradunk – én és a nagyfröccs – ennek csúfos vége lesz.

Gondolkodtam, kell itt lenni még egy másik keverési aránynak is. És lõn a hosszúlépés! Az elsõ pohár után egybõl tudtam, mi nem egymásnak lettünk teremtve.

Végül is nem szeretnék vesekövet kapni. A keverési arányokat végiggondolva, felcsillant a remény, a kisfröccs formájában. Azóta a Balatonon elválaszthatatlanok vagyunk én és a kisfröccs. Ezt a kúrát mindenkinek ajánlom!

Mxm lakberendezés: Miszori Imre