Közép-Zala by zalataj kiado

Közép-Zala

Anyák napja Tófejen

regionális havilap

VII. évfolyam 4. szám – 2010. április

Mindszenty emlékünnepet tartottak A Szent István király plébánia rendezésében május nyolcadikán, szombaton tartották a Szent Gellért lovagrend következõ emléknapját Nagylengyelben. A délelõtti misét követõen elõadással is várták az érdeklõdõket. – A lovagrend két évig tartó Mindszenty emlékezést tart. Az idén van halálának har-

mincötödik évfordulója, és így emlékezünk rá – mondja a lovagrend nagymestere Munkácsy-Kovács László. Azt is megtudtuk, hogy a szervezet 2002 óta mûködik, jelenleg körülbelül nyolcvan taggal rendelkezik. Komoly célkitûzéseik között szerepel Mindszenty József bíboros mielõbbi (Folytatás a 2. oldalon)

A szentmise elõtt gyülekeznek a lovagrend tagjai.

Versekkel, dalokkal köszöntötték az édesanyákat. Az anyák megünneplésé- kel, dalokkal, tanult körjátének története az ókori Görög- kokkal köszöntötték az édesországba nyúlik vissza. Akko- anyákat, nagymamákat. Õket riban tavaszi ünnepségeket az általános iskolások mûsora tartottak Rheának, az istenek követte, akik a verses összeállíanyjának, és vele együtt az tásokon kívül táncaikkal, jeédesanyák tiszteletére. A ke- leneteikkel csaltak mosolyt az reszténység elterjedésével, az ünnepeltek arcára. A közel ünnep vallási színezetet is ka- másfél órás mûsor zárásaként pott. Akkoriban a húsvétot kö- az iskola énekkara lépett a vetõ negyedik vasárnapon, az színpadra, majd a fellépõk vianyák vasárnapján tartották az rággal köszöntötték az anyukáédesanyák ünnepét. A család- kat, nagymamákat. (Folytatás a 2. oldalon) juktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás elõtt külön erre a napra elkészítették az anyák sütijét, az édesanyák számára. Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az elsõ ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. Tófejen – immár hagyományosnak mondhatónak – május 3-án, 17.00 órakor kezdõdött az anyák napi ünnepség, a közösségi ház nagytermében. Elsõként a közösségi ház vezetõje, Lakatos György köszöntötte a jelenlevõket, majd a legkisebbek, az ovisok léptek bátortalanul a színpadra, ahol versek-

Meghívó

Hírek, riportok tényszerûen www.zalatajkiado.hu A Közép-Zala (is) online változatban fotógalériával

Szeretettel várjuk a második „Kalandra Falu” vidéki tízpróba elnevezésû rendezvényünkre, amelyet 2010.05.15.-én tartunk. Helyszín: Rózsa Bisztró, Nagylengyel, Arany J. út. 65. Vidám versenyek kezdõdnek a falusi életre hangoltan de. 10 órától, majd egyéni elõadók, zenekarok, dalkörök, táncosok adnak fergeteges mûsort, illetve koncerteket. Este bállal zárjuk a programot. Részletes programleírást honlapunkon találnak. WWW.rozsa-bisztro atw.hu Jöjjön és érezze jól magát !!!

Közép-Zala

2010. április

Az idõseket ünnepelték Nagykapornakon Május hetedikén, pénteken délután a nagykapornaki faluházban az idõsek voltak a központban. A mûsor megkezdése elõtt már sokan gyülekeztek a községházban, ahol megterített asztalokkal várták a vendégeket, s ez ünnepi hangulatot kölcsönzött az estének. A termet orgonacsokrokkal díszítették. – Hivatalosan októberben tartják az idõsek napján, de náluk így alakult ki a tradíció, hogy ilyenkor májusban rendezünk egy programot a település idõs lakóinak – meséli Sifter Péter polgármester. Azt is megtudtuk tõle, hogy körülbelül kettõszázan vannak a faluban a korosabb lakók. A polgármester a bejáratnál fogadta a megjelenteket, mindenkit kedves szóval üdvözölt. A mûsort beszédével kezdték meg, elõször humorosan köszöntötte a jelenlévõket, majd komolyan beszélt az idõsek, nagymamák, nagypapák tiszteletérõl, arról, hogy gondoskodással, szeretettel, megnyugtatással kell velük bánni. Saját édesapjáról mesélt, illetve, hogy milyen érzés lehet megérni ezt a kort, majd elviselni az ezzel járó nehézségeket. A megnyitóbeszédet követõen helyi kislányok, kisfiúk

A programban az Útitársak csoport is fellépett. táncoltak, a közönség tetszését elnyerték. Ezután a Nagykapornaki Általános Iskola énekkara és furulyacsoportja szórakoztatta a közönséget. A furulyamûsort kíváncsi érdeklõdéssel hallgatta mindenki. A gyerekek verset is szavaltak, a közönségbõl sokan meghatódtak az elõadáson. Az iskolások után a szintén helyi Vörös és Fekete Tánccsoport fellépését láthatták, a nézõknek tetszett a produkciójuk. Vacsorával is megvendégelték a szépkorúakat, majd a misefai és nagykapornaki öregfiúk futballcsapatból alakult Útitársak elnevezésû csoport lépett fel. A közönségnél nagy sikert aratott a humoros elõadás, végigtap-

Anyák napja Tófejen (Folytatás az 1. oldalról) Köszönjük az óvónõknek és az iskola pedagógusainak azt a lelkiismeretes felkészítõ

munkáját, amivel hozzájárultak azokhoz az örömkönnyekhez, ami a mûsort követõen az anyukák szemében csillogott.

A közönség nagy érdeklõdéssel figyelte a mûsort. A vacsora közben is hangusolták. Az Úti Katalin által koreografált együttes ez al- latosan szólt a muzsikaszó, kalommal egy skót szoknyá- majd este élõ zenés mulatságban elõadott táncprodukciót gal várták az idõseket. Salamon Enikõ mutatott be.

Mindszenty emlékünnepet tartottak A Szent Gellért lovagrend rendezvénye Nagylengyelben (Folytatás az 1. oldalról) boldoggá avatása, de a határon túli gyerekek támogatására is gondot fordítanak. A lovagrend számos helyszínen tartott már hasonló megemlékezést. Mindszenty bíboros életének ismertetése a cél, olyan felvételek, életképek bemutatása, amit sokan még nem ismernek. A nagylengyeli egyházközség meghívására érkeztek a zalai faluba. Mivel Rába Imre gellénházi plébános is a lovagrend tagja, õ közvetítette a kérést. Reggel kilenc órakor gyülekeztek a vendégek a község faluházában, ahonnan ünnepélyesen átvonultak a templomba. A misét Ungvárszki Imre somogyvári plébános celebrálta. A rendezvényen részt vett Vigh László országgyûlési kép-

viselõ is, aki rövid beszédet tartott az elõadás megkezdése elõtt. – Fontos nekem, hogy az ilyen meghívásoknak eleget tegyek. Szívesen jövök ide, mert itt igazi konzervatív, keresztény polgárok laknak. Szép falu Nagylengyel, talán az egyik legszebb a választókerületemben – mondta el a képviselõ. A program folytatásaként dr. Zinner Tibor, a Legfelsõbb Bíróság Tudományos Kabinetjének fõosztályvezetõje, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Kar Jogtörténeti Tanszék megbízott elõadója tartott elõadást Mindszenty életérõl. A jól sikerült rendezvényt ünnepi ebéddel zárták, melyre minden érdeklõdõt szeretettel vártak a faluházba. S.E.

Tudósítókat keresünk! Várjuk mindazok jelentkezését térségünkbõl, akik szívesen tudósítanának a településükön történt eseményekrõl.

A virág sem maradhatott el.

Jelentkezés: tel.: 92/596-936 (8-16 óráig), fax: 92/596-937, e-mail: zalataj@zelkanet.hu

2010. április

Közép-Zala

Költészet napja Baktüttösön – Deák megemlékezéssel egybekötve

A résztvevõk nagy figyelemmel kísérték az elõadást. Április tizenkilencedikén, ség gondozási központjában hétfõ délután tartottak Baktüt- tartották. tösön egy hangulatos rendezA mûsort Pál Éva, a József vényt a helyi idõsek klubjában, Attila Városi Könyvtár munkaahol a Költészet Napja alkal- társa versével nyitották meg, õ mából nem csak Deák Ferenc- egyébként a program befejezre emlékeztek, hanem minden tével minden résztvevõnek költõre. A program a település emléklapot adott a szép délkönyvtárának és a nyugdíjas utánt idézve. – Elsõ alkalommal renklub közös szervezésének köszönhetõ. Az eseményt a köz- dezzük meg ezt a költészet

CZOTTER IRODATECHNIKA

napi megemlékezést, de mindenképpen hagyományossá szeretnénk tenni. A délután színesebbé tételéhez hívtuk meg Révész Erzsébet, országosan elismert versmondót, és dr. Szinku Mihályt, a helyi állatorvost, aki többek között Zalatárnoki Faluvédõ és Közmûvelõdési Egyesület elnöke, és helyi fiatalokat, akik verset mondanak – tudtuk meg Baksa Anna képviselõtõl, aki a rendezvény fõszervezõje is egyben. A vendégeket a gondozási ház dolgozói pogácsával, üdítõvel, kávéval látták vendégül. A rendezvényen szép verseket, megemlékezéseket hallhattunk, és egy nagyon érdekes elbeszélést Szinku Mihálytól, aki a Deák-család történe-

tét, családfáját adta elõ egészen ezerhatszázig visszanyúlva, humoros históriákkal kiegészítve. A részvevõk figyelemmel kísérték az elõadást, hiszen a történetekben számos ismert helyszín, és szereplõ volt, többen bólogattak, vagy közbeszóltak, hogy õk is emlékeznek. Az elõadás befejeztével lehetõség nyílt könyvvásárlására, amit Deák unokatestvére írt, s mivel többen szeretik a könyveket, éltek is a lehetõséggel. Mint megtudtuk, a falunak nagyon figyelemre méltó könyvtára van (hozzávetõlegesen kettõezerötszáz könyv, jórészt a József Attila Könyvtárból), sokan tagok a faluból, és körülbelül húsz-harminc ember aktív olvasó is. Salamon Enikõ

Öregbítették Gellénháza hírnevét

Zalaegerszeg, Gyimesi u. 36. Másológépek, egyéb irodagépek, Tec Ma és Samsung pénztárgépek, kellékanyagok értékesítése és szervize. Másológépek bérelhetõk.

Tel.: 06-92/320-258; 06-20/9510-824

TÓFEJEN

Szeretettel várunk mindenkit május 24-én, hétfõn a sportpályán megrendezésre kerülõ programjainkra! Program: •10.00-12.00 – Sportversenyek óvodásoknak és iskolásoknak •14.00-tól – Utcák közötti futball- és tekebajnokság – Házaspárbaj: Asszonycipelés Férj talicskázás – Tófej legerõsebb embere verseny: Versenyszámok: Rönkhajítás Zsákcipelés Petrencésrúd-tartás Traktorgumi forgatás Kosártartás – Szabadtéri fõzés – Májusfa kitáncolás – „Tófej csillagai” karaoke a bál kezdetéig – Szabadtéri bál Az utcák a szokásos módon szervezzék meg csapataikat! Lakatos György

Sikeresen szerepeltek a gellénháziak. Nagyatád önkormányzata góriában indult „A 20 év legés a Hotel Solár közösen szer- sikeresebb népi játékai” címû vezte meg a somogyi városban összeállításával, míg a Férfikar a III. Solár Fesztivált, melyen a „ének” kategóriában katonadagellénházi Vajda József Nép- lokkal mutatkozott be. Minddalkör és a gellénházi férfikar két produkció páratlan sikert is részt vett. aratott mind a zsûri, mint a néPénteken az érkezést köve- zõközönség körében. A férfitõen városnézésre indultak a kar elsõ helyezést ért el. A dalosok. A hotelben bemutat- nagy sikert jelzi, hogy záráskozási esten ismerkedtek egy- ként még egyszer színpadra mással az ország különbözõ kérték a jókedvû dalosokat. tájairól érkezett csoportok. Az utolsó nap fürdõzéssel, Másnap került megrende- városnézéssel és szabadon vázésre a „Szépkorúak Mûvészeti lasztott programokkal telt. Találkozója”, melynek keretén Nagyszerû három napot tölbelül 4 kategóriában mérhet- tött együtt a csoport, miközben ték össze tudásukat a résztve- tovább öregbítették Gellénhávõk. A népdalkör „egyéb” kate- za és a népdalkör hírnevét.

Közép-Zala

2010. április

Ússzon Teskándon! A teskándi tanuszoda 18 m hosszú, 29-30 fokos feszített víztükre, 75-90-140 cm mélysége minden korosztály számára egészséges idõtöltést kínál. A mozgásban gazdag életmód feltételei adottak, használja ki, éljen a lehetõséggel! SZABADÚSZÁS Reggel: Hétfõtõl - Péntekig: Este: Hétfõn és Kedden: Szerdán: Pénteken:

6.30 - 8.30 18.00-20.00 19.00-20.00 16.00-20.00

BELÉPÕ Felnõtt, gyermek: 800 Ft/alkalom 10 alkalmas bérlet: 7.000 Ft

Mozdulj Teskánd! Az uszodát minden csütörtökön 18-20 óra között ingyen látogathatják a helyi lakosok! (lakcímkártya bemutatása szükséges) JELENTKEZZEN PROGRAMJAINKRA! – babaúszás: a játékos vízhez szoktatás kitûnõ alkalom a víz megszerettetésére – óvodások, iskolások oktatása, edzése: (3 éves kortól már érdemes elkezdeni az oktatást): a kitartó, fegyelmezett tulajdonságok elérése az úszás megtanulásával, gyakorlásával válik teljessé. – nyári úszótanfolyam, úszótábor, medence-party – felnõttek oktatása (senkinek nem késõ elkezdeni): Kedd: 17.00-18.00 Jelentkezni lehet egyénileg, vagy csoportosan! Oktatás: Egyéni, 1 alkalom: 1.200 Ft/óra 5 alkalmas bérlet: 6.000 Ft • 10 alkalmas bérlet: 10.000 Ft Csoportok kedvezménnyel! (A csoportokért igény esetén buszt küldünk.) Vízi-torna (Aquafitness): nem kell úszni tudni Jobb teljesítõképesség, stresszoldó hatás, formásabb alak: segít megszabadulni a felesleges kilóktól! Hétfõ: 17.15-18.15 óráig • Szerda: 18.00-19.00 Ára 1 alkalommal: 1.200 Ft/óra • 5 alkalmas bérlet: 6.000 Ft • 10 alkalmas bérlet: 8.000 Ft Alkalmanként bérelhetõ a teljes medence. Ára: 9.000 Ft/óra Címünk: Teskánd, Rákóczi u. 22. Telefon: 92/570-084

www.zalatajkiado.hu

Nagylengyel Õsi zalai zamatok – Bér- és kereskedelmi fõzés – Palackozás – Kis- és nagykereskedelmi értékesítés – Igény szerint cefrebeszállítás

• Anno 1982 •

Hungarikum

Várom régi és leendõ ügyfeleimet! Telefon: 92/380-037, 30/3358-311

8900 Zalaegerszeg, Sport u. 2. Tel.: 92/314-140 Nyitva: hétfõ-péntek: 9.00-18.00, szombat: 9.00-13.00-ig

2010. április

Közép-Zala

„Göcsej kislakói” Erdélyben 2009. novemberében kaptuk a felkérést, hogy településünket, Petrikeresztúrt, és iskolánkat, a gellénházi dr. Papp Simon Általános Iskolát képviseljük a Keresztúr Nevû Települések Szövetsége és a székelykeresztúri Petõfi Sándor Általános Iskola szervezésében zajló „Ki tud többet az Európai Unióról” vetélkedõn. Év elejétõl elkezdtük a felkészülést, és csapatnevet is választottunk: községünk elhelyezkedésébõl adódóan „Göcsej kislakói” lettünk, név szerint Dávid Andrea, Kiss Zsanett és Németh Bence. Sokat készültünk és hamar eljött az utazás ideje, 2010. április 19-e, vasárnap. Utunkat este 11 óra körül – több csapattal együtt – kezdtük meg Balatonkeresztúrról, ahonnét rögtön Kaposkeresztúrra mentünk, ahol újabb csapattal bõvült az utaslétszám. Másnap, útban a szállás felé több helyen is megálltunk. Elsõ állomásunk Arad volt, ahol a Szabadság szobrot és a tõle pár méterre lévõ román diadalívet láthattuk. Következõ megállónk Déva volt, ahol Déva várának romjait nézhettük meg. A fel- és levezetõ utat vársiklóval tettük meg, ami a 170 m-es szintkülönbséget, 282 mes pályán tett meg. Majd Gyulafehérvárra érkeztünk, ahol a székesegyházat szemléltük meg. A templom a Hunyadiak, majd az erdélyi fejedelmek temetkezési helye volt. Ott még szemügyre vettük az ortodox székesegyházat, ami a 20. század elején épült. Végül Székelykeresztúrra érkeztünk, ahol a végleges szállást megkapva, fáradtan zuhantunk az ágyba. Kedden reggeli után a Petõfi Sándor Általános Iskolában kötöt-

tünk ki, ahol minden csapat be lett osztva egy-egy felsõs osztályba, így bepillantást nyerhettünk az oktatásba. Mi egy hatodikos biológiai órán vehettünk részt. Az iskolát elhagyva két csoportba rendezõdtünk. Mi elõször a Molnár István Múzeumba látogattunk el, ahol régészeti leleteket, egy nemes erdélyi család pár ruhadarabját, régi székely népviseletet és sok olyan értéket láthattunk, amit ma már valószínûleg nem használnak. Innen Petõfi körtefáját néztük meg, ahol az idegenvezetõ elmesélte Petõfi utolsó napját, majd a költõ tiszteletére közösen elszavaltuk a Nemzeti dalt. Ezután visszamentünk a szállásra, ahol megebédeltünk, majd ismét útnak indultunk. Ezúttal Segesvárra. Tudniillik: Segesvár történelmi központja 1999 óta a Világörökség része. Várának egykori 14 tornyából 9 még most is áll, melyeket 930 m hosszú várfal köt össze. Híres zenélõ óráján 12 apostol ezüst szobra sétált körbe, melyeket 1601-ben elraboltak, majd 1648-ban pótoltak. Ma pedig már múzeum található benne. Mi viszont nem mentünk be ebbe a múzeumba, hanem csak egy jó nagy kört tettünk Segesvár területén. Utána pedig Fehéregyházára, a Petõfi Múzeumba mentünk bõvíteni tudásunkat. A szerda is a kirándulás napja volt. Elsõ utunk Parajd volt, ahol a sóbányát tekinthettük meg. A bányában 120 méter mélyen templom és játszótér is van. A lefelé és a fölfelé vezetõ utat kisbusszal és sok-sok lépcsõvel tettük meg. Ezután Szovátára mentünk, ahol a Medve-tavat néztük meg. Nevét kiterített medvéhez hasonló alakjáról kapta. Sajnos a Medve-tó körüli sétára nem volt idõnk. Innen Ko-

Pályázatokhoz kapcsolódó kiadványok, újságok készítése, szerkesztése megbízhatóan, gyorsan! Érdeklõdni: 92/596-936; 30/378-4465 e-mail: zalataj@zelkanet.hu

HIRDETÉSÉT feladhatja a Közép-Zala havilapban. Telefon: (92) 596-936; Fax: (92) 596-937. E-mail: zalataj@zelkanet.hu

Felejthetetlen élményben volt részük. rondra utaztunk tovább, ahol mindenki kedvére vásárolhatott. Utána pedig Farkaslakán kötöttünk ki, ahol Tamási Áron sírhelyét láthattuk. E nap során utolsó utunk Szejke-fürdõ volt, ahol Orbán Balázs sírhelyéhez mentünk. Sírja elé székelykapu-sort állítottak, amelybõl az utolsó kapu az övé volt. Itt közösen elénekeltük a Székely Himnuszt, majd szállásunk felé vettük az irányt. Csütörtök a verseny napja volt. Mindenki izgatottan várta a kezdést, viszont elõtte ismét két csoportra osztottak minket, pontosabban úgy, ahogy a buszuknál voltunk. Délelõtt a Power Pointos bemutatóban mindegyik csapat bemutatta az általa kapott országot. Nekünk Franciaország jutott. A csapatok egyik fele a bemutatókat nézte, míg a másik fele pedig egy puzzle-t rakott ki idõre. Az elején egy kicsit nehezen ment a kirakása, de a vége felé már nagyon bele jöttünk. Szerencsénkre 5 perc alatt sikerült kiraknunk, így megkaptuk rá a 15 pontot. Ezzel a délelõtti versengés véget is ért, így visszamentünk ebédelni, majd a délutáni verseny kezdetéig mindenki a maga elfoglaltságában volt. Elérkezett a fél öt. Most már mindenki izgatottabb volt. A délutáni verseny elkezdõdött. A feladatlapok egymás után jöttek, számuk szerint 10. Szinte mindegyik feladatlapra más idõt kaptunk. A leghosszabb idõ 8 perc volt. Végül a verseny sok izgalommal, de véget ért. Rá egy fél órára az eredményeket már tudtuk. Nem kerültünk dobogós helyre, de mi nem is vártuk azt. Számunkra ez az egész egy élmény volt, amiben volt szerencsénk részt venni. Viszont ez a nap nem csak a verseny napja volt, hanem egyik csapattársunk, Németh Bence szü-

letésnapja is. Olyan szerencsében is részes lehetett, hogy nem csak mi, de kísérõink és iskolánk igazgatója és községünk polgármestere is felköszöntötte. Bár már így is sok minden jóban lehetett részünk, de ez még pénteken folytatódott. Megtekinthettük a Gyilkos-tavat, ami egy természetes torlasztó Hargita megye északkeleti részén. A Gyilkos-tó tengerszint feletti magassága 980 méter. E tó fölé emelkedik északon a Kis-Cohárd sziklája, ahova mi is felmentünk, és ami 1344 méter magason található. A Kis-Cohárd tetejérõl gyönyörû látvány tárult elénk. Pénteki utazásunk során tettünk még egy sétát a közeli Békás szorosnál. Majd ismét visszatértünk szállásunkra, ahol felkészültünk a szombati utazásra. Szombat reggel korán keltünk. Bepakoltunk a buszba, reggeliztünk és elbúcsúztunk újdonnal szerzett barátainktól és nyolc körül hazafelé vettük utunkat. Szombaton éjfél körül értünk haza, fáradtan, de tele élményekkel, kalandokkal, új barátokkal. Megismertük Erdély gyönyörû tájait, történelmünk, irodalmunk darabjait, a székely emberek életkedvét, vendégszeretetét. Már régebbrõl tudtuk, hogy községünknek Fiatfalva – Székelykeresztúr egy településrésze – testvér-települése. Az évek során már falunkból is sokan jártak ott, bebarangolva Erdély gyönyörû tájait. Mi mindannyian most jártunk itt elõször, de már tudjuk, nem utoljára, hisz Erdély visszavár. Köszönjük, hogy részesei lehettünk ennek a csodálatos hétnek. Az élménybeszámolót a csapat nevében készítette: Dávid Andrea

Közép-Zala

2010. április

Költészet napi mûsor Gellénházán Keresztury Dezsõ, Tóth Árpád, Aranyosi Ervin és még sok más szerzõ mûveit hallhattuk a gellénházi kultúrházban április kilencedikén, pénteken, este hat órakor, amikor is a Magyar Költészet Napja alkalmából József Attilára is emlékeztek. – Második alkalommal rendezzük meg ezt a kötetlen délutánt, most már hagyományteremtõ céllal, hiszen tavaly is jól sikerült a felolvasóest, ennek tekintetében folytatjuk. A rendezvény a mûvelõdési ház és a Gellénházi Általános Iskola közös szervezésében valósul meg. Különösen örülünk annak, hogy nem csak a gyerekek, de felnõttek is többen vállalkoztak arra, hogy elhozzák kedvenc versüket, és megoszszák azt a jelenlévõknek – tud-

tuk meg Horváth Lászlótól, a Gellénházi Általános Iskola és a Mûvelõdési Ház igazgatójától. Továbbá elmondta, hogy tavaly sokan a saját versüket olvasták fel, idén is várnak önálló mûveket. Senkitõl nem kívánják azt, hogy megtanulja a verset, itt nem ez a lényeg, hanem a költészet szeretete. A rendezvényen teaházi hangulatot kívántak felidézni, hiszen az asztalokat egyes csoportok körbe ülték, és teát, apró süteményt szolgáltak fel a szavalóknak. A gyerekek a program kezdete elõtt izgatottan készültek, hogy minél jobban sikerüljön elszavalni kedvenc költeményüket. A mûsort az iskola igazgatója nyitotta meg beszédével, miszerint köszöntötte a jelenlévõket, külön üdvözölte

Készülnek a Csukás Napokra

Csukás István a teskándi apróságokkal. Május 20-21-én tartja Teskánd iskolája a Csukás Napok rendezvényt, amelyre harmadik alkalommal kerül sor. Idén nagyszabású mûsort tartanak, hiszen most ünnepli az iskola fennállásának huszadik évfordulóját. Az iskolatörténeti kiállításon régi bizonyítványokat, fotókat szeretnének bemutatni. Gálamûsor keretében lépnek fel a volt tanítványok, akik a mûvészet területén elért eredményeiket kívánják bemutatni. Néptánccsoportok (jelenlegi és régi tanulókkal) produkciói és a Kutyakölykök formáció fellépése is hangulatossá teszi a mûsort. Rajzpályázatot hirdetnek, a pályamunkáknak a jövõ iskoláját kell

ábrázolni, erre is várják a jelentkezõket. A második nap a diákoknak szeretnének kedveskedni, igazi gyereknapi hangulatot kívánnak teremteni: lesz színházi elõadás, kézmûves foglalkozás, íjász verseny, lovaglás, vattacukor… – Természetesen várjuk Csukás Istvánt, iskolánk névadóját is, az elõzetes egyeztetés alapján úgy tûnik, hogy el is jön az író – mondta a rendezvény egyik szervezõje, Tóth Ildikó. A kétnapos rendezvényre várják a volt diákokat, tanárokat, a technikai dolgozókat. Mivel nem mindenkit tudnak elérni, ezúton is szeretettel hívják mindazokat, akik kötõdnek az iskolához.

A rendezvényen teaházi hangulatot kívántak teremteni. a József Attila Könyvtár munkatársait. A költemények elõadásában is szabadon lehetett választani: volt olyan, aki énekelt, aki megzenésítve adta elõ a mûvet, és többen csak egyszerûen felolvasták a kedvencüket. A versek között egyegy zenés mûsor vidám han-

gulatot teremtett, de voltak egészen komoly szellemû versek is. A kellemes hangulatú est befejezéseként Horváth László igazgató köszönetet mondott mindenkinek, akik a rendezvényen közremûködtek, továbbá a megjelenteket buzdította egy kellemes esti beszélgetésre.

Közösségi ház Teskándon Tóth István Jánosné polgármester örömmel említette, hogy a község sikeresen szerepelt az IKSZT elnevezésû pályázaton. E szerint egy közösségi házat kívánnak létrehozni a településen, hiszen eddig Teskándon nem volt. – A körjegyzõség mögött van egy régi pajta és konyha, a külsõ arculat megõrzésével, építészeti emlékként megtartva kívánjuk rendbe hozni, elképzeléseink szerint belülrõl például egy olvasó sarkot, teleházat, konyhát, egy klubfoglalkozásra alkalmas helyiséget szeretnénk. Ezzel kapcsolatban még várjuk az ötleteket a lakosságtól is, hogy mire lenne igény – teszi hozzá a polgármester. A beruházás jelentõs, és utófinanszírozású, de szükséges egy helyiség a településen mûködõ civil szervezetek számára is. Az elõzetes tervek szerint még idén szeretnék elkezdeni a munkálatokat, és ha minden jól alakul, jövõ tavasszal lenne az átadás. Május elsejétõl ketten végeznek rendszeresen õrszolgálatot a településen. Felváltva dolgoznak, és nagyrészt lefedik a kritikus idõszakokat. Õrzik a települést, a rendõrséggel és a polgárõrséggel együttmûködve a gyanús elemeket figyelemmel kísérik. A szolgálat egyelõre december végéig mûködik.

Hirdetésszervezõket

keresünk a megye minden részébõl! Érdeklõdni lehet: 92/596-936, 8-12 óráig, illetve 30/378-4465.

Közép-Zala

2010. április

Hottón õrszolgálattal is javítják a közbiztonságot

Anikó sárga mellényben, kerékpárral járja az utcákat. Nemrégiben Hottó sikere- ban Halász Lászlóné, Anikó sen pályázott, így adódott a vigyáz a lakókra. lehetõség arra, hogy állandó A májusban indult szolgálaõrszolgálattal próbálják kiszûr- tot napi nyolc órában teljesíti, ni a gyanús elemeket. A falu- kifejezetten figyel az úgyneve-

Segítségnyújtás gombnyomásra Jelzõrendszeres házi segítségnyújtás a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény ellátási területén Rosszullét, otthoni baleset, krízishelyzet esetén a rászoruló személy egyetlen gombnyomás segítségével szakszerû, azonnali segítségnyújtásban részesül

zett kritikus idõszakokban, akkor, amikor legtöbben munkában vannak, illetve piacnapokon, amikor nincsenek otthon. Hottón harmincegy egyedülálló idõs ember él, akikre fokozottan kell figyelni. Az õrszolgálat együttmûködik a polgárõrséggel, õk önkéntes alapon vállalják az ügyeletet. A 2001 óta mûködõ egyesülethez egyre több fiatal is csatlakozik, és ígéretet tettek az õrszolgálat támogatására, kiváltképp a faluhoz tartozó hegyi területen. – Anikót nem kell félteni – jegyzi meg Simon Gyuláné, a település polgármestere –, lehet, hogy egyedül van, de a polgárõrséggel, illetve a helyi körzetes rendõrrel is bármikor felveheti a kapcsolatot. Kedveli, amit csinál, szívvel-lélekkel járja a falut. Anikó telefonszámát közzé tesszük, így probléma esetén hívható. Elmondta, hogy a szolgálat teljesítésével a faluban a közbiztonságot szeretnék javítani, az embereknek megnyugtató

érzést ad a mûködése. A feladatok közé tartozik a gyanús elemek kiszûrése, például az ismeretlen jármûvek rendszámát feljegyezni, figyelni az idegenekre, az idõsekre, hiszen volt már példa a trükkös tolvajlásra. Az õrszolgálathoz tartoznak kötelezõen elõírt kellékek, például a sárga mellény, és sapka, jegyzetfüzet. Anikó kerékpárral járja a község utcáit. A szolgálat indulását követõen nem sokkal megkezdõdött szolgálatot teljesítõk oktatása Teskándon, egy száztíz órás biztonságõr tanfolyam, melynek költségét az önkormányzat fedezi, több községbõl élnek a lehetõséggel. Remélik, hogy a jövõben is támogatott lesz a közbiztonság, ugyanis ez a pályázat december harmincegyig tart, de azt követõen is igény mutatkozik a szolgálatra. – Jó tanács, hogy az értékeket jól zárható helyre kell tenni, hogy rá ne fizessünk – figyelmeztet Anikó. Salamon Enikõ

A Kis Hétrét zenekar Pusztaedericsen

A jelzõrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítjuk: • Az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes, szakképzett gondozónak a helyszínen történõ megjelenését 30 percen belül. • A segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét. • Szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. A jelzõrendszeres házi segítségnyújtást igénybe veheti • Az egyedül élõ 65 év feletti személy. • Az egyedül élõ súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy. • A kétszemélyes háztartásban élõ 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. Térítési díj Az ellátásért térítési díjat kell fizetni: 4. 000 Ft/hó. Az összeg tartalmazza a kivonuló szolgálat (járõr + gondozónõ) helyszínen történõ megjelenését. A készülék és a felszerelése díjmentesen történik. További információkért hívja a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény irodáját a következõ telefonszámon (92/815-529), ahol munkatársaink állnak rendelkezésére, vagy érdeklõdjön a településén dolgozó szociális gondozónõnél.

A zenekar tagjai a pusztaedericsiekkel. A József Attila Városi Könyvtár, Pál Éva könyvtáros közremûködésével 2010. április 22-én 17 órakor a Kis Hétrét zenekar látogatott el településünkre, Pusztaedericsre. Az elõadásuk témája aktuális: vidám tavaszi tréfákról szólt. A mûsor elsõ felében a gyerekeknek zenéltek, második felében pedig a felnõtt korosztályt kápráztatták el a Két nem címû zenés elõadásukkal. Számos humoros találós kérdéssel, vicces mondókákkal, fülbemászó dallamokkal kedveskedtek a gyermekeknek, akik mosolyuk-

kal, jó kedvükkel viszonozták a zene által közvetített törõdést. Érdekességként hangszereket is bemutattak, melyekbõl számtalan érdekes hangot csaltak ki. A felnõtteknek szóló rész a férfi és a nõ kapcsolatáról szólt, tanulságosan a napi ellentétekrõl, természetesen bõ humorral fûszerezve. A rendezvény végén Gál Lászlóné polgármesterasszony álló fogadáson látta vendégül a mûvészeket és közönségüket. A résztvevõk jó hangulatban, egy újabb élménnyel gazdagodva tértek haza.

Közép-Zala

2010. április

A vidéki gyökerek mindig segítettek A föld nemzeti szuverenitásunk kulcseleme – szögezi le dr. Ángyán József, a Szent István Egyetem tanára. A Fidesz országgyûlési képviselõje szerint azonnali irányváltásra van szükség a magyar mezõgazdaságban. Hogy mik lennének a legfontosabb lépések? Errõl beszélt lapunknak a kiváló szakember, az Országgyûlés mezõgazdasági bizottságának tagja. – 2011. május 1-jén lejár a földvásárlási moratórium… – Közös érdekünk, hogy mielõtt a földpiacot a külföldi tõke elõtt megnyitnánk, saját nemzeti szabályozásunkat (pl. földtörvényt) e várható helyzethez igazítsuk, s a magyar gazdatársadalmat megerõsítsük. Ehhez arra lenne szükségünk, hogy – amint azt az európai megállapodás egyébként számunkra lehetõvé teszi, és amint azt pl. a lengyelek már az alapmegállapodásban rögzítették – a földvásárlási moratóriumot további 3 évvel, 2014. május 1-jéig meghosszabbítsuk. Sajnálatos tény, hogy sürgetésünk ellenére ezt a magyar kormány – bár évek óta megtehette volna – az EU-nál hivatalosan mind a mai napig nem kezdeményezte. – Mik lennének egy „patrióta” agrár- és vidékfejlesztési stratégia és program fõ pillérei? – Az agrár- és vidékfejlesztési stratégia és program fõ irányainak és a megvalósítás teendõinek meghatározásához mindenek elõtt az agráriumra és a vidékre vonatkozóan világos jövõképpel kell rendelkeznünk. – Van ilyen világos jövõképünk? – A jövõre vonatkozó elképzeléseink megfogalmazása során abból kell/célszerû kiindulnunk, hogy történelmünk során, nehéz helyzetekben mindig vidéki gyökerekbõl táplálkozva, a falusi közösségek erejére támaszkodva tudott a magyar társadalom megújulni. A vidék tehát nem csupán profitérdekeket kiszolgáló termelési tér, hanem egyúttal társadalmi és biológiai élettér is, amely az ott élõ közösségek és a természeti környezet számára az életfeltételeket biztosítja, a város számára pedig élelmezési és élelmiszerbiztonságot, utánpótlást, egyúttal hátországot, „visszavonulási”, regenerációs lehetõséget is kínál, amelyre a város – az elõrejelzések szerinti klímaváltozás és a globalizációs folyamatok közepette – egyre inkább rászorul, túlélése saját vidéke megerõsítése nélkül egyre kétségesebbé válik. A Kárpát-medence környezeti feltételei és a magyarság több, mint ezeréves itt felhalmozott tudása, a földhöz kötõdõ kultúrája, a hazai „agrikultúra” azonban ennél sokkal jobb lehetõségeket kínál. Ez a – jövõké-

Dr. Ángyán József pünk szerinti – agrármodell: a többfunkciós mezõgazdaság, a környezet- és tájgazdálkodás, amely úgy állít elõ értékes, szermaradvány-mentes, egészséges és biztonságos élelmiszereket, valamint helyi energiát és egyéb nyersanyagokat, hogy közben megõrzi a talajainkat, az ivóvízbázisainkat, az élõvilágot, a tájat és benne az embert, közösségeit és kultúráját. Egyúttal munkát, megélhetést biztosít a lehetõ legtöbb ember számára. Ez a mindenütt – gyengébb termelési adottságú, ám környezeti, természeti szempontból általában annál értékesebb területeinken is – jelen lévõ („területfedõ”), a tájak eltérõ természeti adottságaihoz és gazdálkodási tradícióihoz alkalmazkodó, életképes mezõgazdaság az egyéni/családi kis- és középbirtokok meghatározó szerepére épül. Ez biztosítja a tulajdonosi szemléletbõl fakadó „jó gazda gondosságát”, az egymást követõ generációk közti felelõs viszonyt, valamint azokat a foglalkoztatási, minõségi termelési, élelmezési és környezeti teljesítményeket, amelyek az egész társadalom számára és a vidék hosszú távú megmaradása szempontjából egyaránt létfontosságúak. A vidéki életminõség javításának fontos eleme az ellátás, az alapvetõ szolgáltatások (az önkormányzati hivatal, az egészségügyi ellátórendszer, a posta, a helyi közlekedés, stb.) fenntartása és fejlesztése, amelyek a vidéki gazdaság és társadalom számára nélkülözhetetlenek, és megõrzése, féltõ gondozása mindannak (a templomnak, az iskolának, a helyi kultúra és közösségi együttlét intézményeinek, stb.), amik meghatározzák a helyi társadalom, a falusi közösségek identitását. Ezeket a közösség számára fontos szolgáltatásokat és az együvé tartozás közösségi intézményeit a szolgáltatók számára (közpénzbõl származó kiegészítéssel) jövedelmezõvé kell

tenni, illetve a köz (az állam, az önkormányzat) forrásaiból kell finanszírozni. – A mai helyzetbõl kiindulva e jövõkép eléréshez jelentõs változtatásokra lehet szükség az agrár- és vidékpolitikában. Mik lennének e változtatás legfontosabb alapelvei, súlypontjai és céljai? – A változtatás alapelveinek megfogalmazása során abból indulhatunk ki, hogy – miután a globalizációs erõk elsõsorban a helyi közösségek, a társadalom összetartó erejének, szövetének felbontására, immunrendszerének kikapcsolására törekednek, ezért ennek ellensúlyozása, azaz – a helyi gazdaság és társadalom megerõsítése és a hálózati gazdaság kialakítása a vázolt jövõkép elérésének egyik kulcskérdése. E fõ cél elérésének legfontosabb elemei, amelyekre a „nép-párti” agrár- és vidékpolitika fejlesztési törekvéseinek irányulnia kell, és amelyek a legsürgetõbb feladatokat adják, az alábbiak: – a vidéki munkahelyek megõrzése, gyarapítása; – a népesség megtartása, a demográfiai egyensúly helyreállítása; – az élelmezési és élelmiszerbiztonság szavatolása, a kiszolgáltatottság csökkentése; – a vízbázisok, a talajok továbbá az élõvilág és a tájak megõrzése, a környezetbiztonság növelése; – helyi erõforrásokra és rendszerekre is támaszkodó energiaellátás, energiabiztonság, a kiszolgáltatottság csökkentése; – a vidéki életminõség javítása, a vidéki gazdaság több lábra állítása; – a város és vidéke szoros kapcsolata kiépülésének segítése. Ezek jegyében a lehetõ legnagyobb mértékig törekednünk kell a tájegységek önálló termelésére, a helyi mezõgazdaság, ipar, kereskedelem fejlesztésére. Nem adhatjuk föl a földrajzi és kulturális hagyományainkból fa-

kadó termelési módjainkat, terményeinket, hagyományos növény- és állatfajtáinkat, helyi üzemeinket, mint ahogy fontos a helyi energiatermelés és -ellátás is. Mindezek fejlesztése munkaalkalmakat is teremt a helyi közösségek számára. Minél inkább elfogadjuk a ránk erõltetett, tõlünk idegen gazdasági, termelési szokásokat, módokat, feladatokat, annál inkább kiszolgáltatottak leszünk, és erõsítjük gyarmati helyzetünket. Meg kell õriznünk a helyi természetet, és egészséges, helyi termékeket kell biztosítanunk a helyi fogyasztóknak. A fönntartható helyi közösség egyik alapvetõ mûködési elve, hogy mindig a helyi szükségleteket és a közeli város élelmiszerigényét kell elõbb kielégíteni, s csak utána juthat a termékekbõl távolabbi térségeknek. Fontos továbbá, hogy fejleszszük a kis méretû, helyi üzleti és ipari tevékenységeket, mikro-, kis- és középvállalkozásokat, minél inkább helyi energiaforrásokat használjunk, a pénz a lehetõ legtovább a helyi közösségen belül forogjon, és a falusi közösség legyen mindig kapcsolatban a közeli város közösségével. A mezõgazdaság elsõ számú és legfontosabb piaca a helyi és a hazai piac! A kis léptékû, nagy központok nélküli, hálózati gazdaság csökkenti a társadalom kiszolgáltatottságát, mûködésének, élelmezésének – raktározási, hûtési, szállítási, kereskedelmi, hirdetési – költségeit. Azáltal pedig, hogy közel hozza a termelõt a fogyasztóhoz, a közösség élelmezési és élelmiszerbiztonságát is növeli. Mindehhez a közjó szolgálatában álló, a közösségi és környezeti érdekek mentén beavatkozó, azaz az „ökoszociális” piacgazdasági modellt követõ, erõs „nép-párti”, nemzeti elkötelezettségû államra, törvényhozásra és kormányra van szükség.

A föld nemzeti szuverenitásunk kulcseleme.

2010. április

Közép-Zala

Édesanyák köszöntése Baktüttösön

A mûsorra sokan voltak kíváncsiak. Az elõre jelzett idõpontra Május elsõ vasárnapján Baktüttösön kedves mûsorral vár- sorban érkeztek az ünnepelták a helyi gyerekek, fiatalok tek, meg is telt a kultúrház. A az édesanyákat, nagymamákat. teremben orgonaillat áradt, A rendezvény négy órakor ami igazi anyák napi hankezdõdött, de a szereplõk már gulatot kölcsönzött. A mûsor megnyitójaként az jóval elõtte gyülekeztek, utolsó ismételten megválasztott orpróbát tartottak, gyakoroltak.

Az elõvigyázatosság a legjobb fegyver Szomjúság, nyugdíj-kiegészítés folyósítása, nyeremények átadása, rokonnal megbeszélt adásvétel, vagy kölcsön. Széles a rossz szándékú emberek repertoárja, akik ilyen és ehhez hasonló történetekkel akarnak gyanútlan áldozataik lakásába bejutni, hogy aztán bizalmukba férkõzve és figyelmüket elterelve értékeket lopjanak el tõlük. Az ilyen jellegû bûncselekmények megelõzése érdekében a Zala Megyei Rendõrfõkapitányság az alábbiakra hívja fel a figyelmet. • Elsõ és legfontosabb szempont, hogy ne engedjenek be idegent a lakásba! • Ha valaki hivatalos személynek adja ki magát, mindig gyõzõdjenek meg róla, hogy valóban az-e, akinek mondja magát (kérjék el igazolványát, telefonon érdeklõdjenek az adott szervezetnél, hogy valóban az õ alkalmazottjuk járja-e a házakat)! • Mindig gyõzõdjenek meg arról, hogy kinek és miért adnak ki pénzt! Ha családtagjukra hivatkozva kér pénzt

egy idegen, hívják fel Önök a családtagot, hogy megbizonyosodjanak róla, valóban megegyeztek-e a pénzátadásról! • Javasoljuk, hogy nagyobb összegû készpénzüket ne otthon tárolják, hanem valamely pénzintézetben helyezzék el! • Fordítsanak figyelmet a lakókörnyezetükben bámészkodó idegenekre! Ha ilyen személy az Önök környezetében lakókról érdeklõdik, adjanak kitérõ választ! • Nagy segítség a rendõrség számára, ha minél jobb személyleírást tudnak adni az idegenrõl és megjegyzik gépkocsijának rendszámát. Amennyiben pedig megtörténik a baj, ne változtassák meg a helyszínt, ne takarítsanak fel, ne mosogassák el például a vízkérés ürügyén bekopogtató idegen után a poharat, hiszen így fontos nyomok is elveszhetnek! • Minden gyanús körülmény esetén értesítsék a rendõrséget, mivel közös érdekünk, hogy ne váljon senki áldozattá! Zala Megyei Rendõrfõkapitányság

szággyûlési képviselõ, Vigh László mondott köszöntõt. Szeretettel üdvözölte az édesanyákat, és egy kedves történettel nyitotta meg az ünnepséget. A képviselõ az érzelmekrõl beszélt, arról, hogy csak az idõ elteltével értjük meg milyen fontos az életben a szeretet. A megjelent édesanyákat Kámán Krisztián, a település polgármestere is köszöntötte. Történeti visszatekintés után a gyerekek nevelésének fontosságát hangsúlyozta. A mûsorban Pál Éva, a József Attila Városi Könyvtár munkatársa is megemlékezett az anyák napjáról, személyes élményekkel tette színessé mondanivalóját. A megnyitó beszédeket követõen kezdõdött a helyi fiatalok mûsora, így az énekkartól hallhattunk egy szép dalt. A

település iskolásai, óvodásai egy kedves színdarabot adtak elõ, nagy tetszést arattak. Minden gyerek saját édesanyjáról, nagymamájáról beszélt, hogyan szeretnék meglepni õket, mit szeretnek bennük a legjobban. Szavaltak, énekeltek, sõt táncoltak is a kicsik. A humoros elõadással megnevettették a közönséget, de sokan meghatódtak a nézõk közül. A gyerekektõl nagyon figyelmes volt, hogy nemcsak az édesanyáknak, de külön a nagymamáknak is készítettek mûsort. Végül hatalmas orgonacsokrokkal kedveskedtek a szeretteiknek. Az énekkarosok is szavaltak, mélyen megható verseket, és egy dallal zárták a rendezvényt, több édesanya elérzékenyülten hallgatta õket. Salamon Enikõ

Anyák napján …”szívedbe Isten költözött, Áldott vagy Te, az aszszonyok között...” Az idei évben május elsõ vasárnapja, Anyák napja másodikára esett. Ezen a reggelen színesebben nyílott minden virág, pompázatosabb színben ragyogott a kert és az egész világ. Minden és mindenki az édesanyákat köszöntötte, a legjobb tudása szerint próbált kedveskedni annak az asszonynak, akinek az életét köszönheti, aki védte és oltalmazta élete pályáján, a boldogságos Szûz Máriát is beleértve,

Szívhez szóló mûsor volt.

hiszen Õ mindannyiunk édesanyja, Magyarország Nagyasszonya, mennyei édesanyánk. A gellénházi, dr. Papp Simon Általános Iskola tanárai és a település hívõi közül néhányan egy szép, tartalmas mûsort adtak elõ a templomban Cseman Eszter és fivére Cseman Attila fuvolás és gitáros kíséretével. A mûsor szívhez szóló volt és kedves, többen a jelenlévõ édesanyák közül el is érzékenyültek egy egy pillanatra. Rába Attila gellénházi adminisztrátor

Közép-Zala

2010. április

Ha eladják megvan, ha megtartják megszûnik? A külsõ üzletrészek különös élete Szökröny Józsefné 1992. április 10-én a pacsai Haladás MgTsz.-tõl 52 400 forint névértékû részjegyet és 367 ezer forint névértékû üzletrészt kapott. A szövetkezeti üzletrészre átruházhatósági, örökölhetõségi lehetõség állt fenn, kívülálló személy részére történõ értékesítés esetében a szövetkezetet és a tagokat elõvásárlási jog illette meg, így a tulajdonosoknak meg volt kötve a kezük, hogy kinek adhatják el. Majd ugyanebben az évben történt alapszabály-módosítás következtében az üzletrészek 10 százalékát a szolidaritási alapba helyezték, így a már említett üzletrész értéke 326 300 forintra módosult. A tulajdonos hat évvel késõbbi halála után lánya, Arzenovits Andrásné örökölte az üzletrészt. Az üzletrészeket veszteségrendezés érdekében a szövetkezet 10 százalékos áron kívánta felvásárolni, illetve 35 százalékos áron az új kft.ben tagságot, és abban levõ üzletrészt ajánlott érte. Ezért az összegért azonban az örökös nem kívánt megválni tõle. Így 2001. augusztusában a tulajdonos örökségét felajánlotta eladásra az FVM Zala Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának, ahonnan két hónap múlva kapott választ, és árajánlatot. Közben 2001. április 27-ére a szövetkezet közgyûlést hirdetett, melyrõl az üzletrész tulajdonosokat hivatalosan nem értesítették, így több érintett lemaradt egy fontos döntésrõl, ugyanis a napirendi pontok közé menet közben bevették a külsõ üzletrészek ügyét is... Az összejövetelen pedig olyan döntés született, hogy aki nem kívánta az üzletrészét a tsz-nek eladni, annak az értékét a szövetkezet nullára csökkentette, tulajdonjogát megszûntette. A tulajdonosok – mivel nem tagok – jelenlétük esetén sem szavazhattak volna az ügy döntésekor. A közgyûlés jegyzõkönyvének elnöki felszólalásában pedig ez állt: „…mert ez az üzletrész ügy még nem futott ám le, most van egy olyan alkalmas, vákuumos pillanat, amikor a törvényt annulálták, másik meg még nincs, amikor ezt megléphetjük…” A határozat ellen 30 napon belül lehetett a tagoknak fellebbezni. Minderrõl az érintettek (akik nem

Az aktahalmaz csak duzzad… tagok) lemaradtak, mivel a már megmásíthatatlan döntésrõl csak hónapok elteltével, 2001. szeptember 7-én értesítették a tulajdonosokat. Továbbá a küldöttközgyûlés azt a határozatot hozta, hogy a veszteséges tsz 65,5 millió forint értékû üzletrészébõl 40 millió forintnyit ingyenesen átad az új kft tulajdonába. Egy 2000-ben elfogadott, a mezõgazdasági szövetkezeti üzletrészekrõl rendelkezõ törvény alapján az üzletrészeket a szövetkezeteknek az eredeti áron kell megvásárolniuk. A sajtó már foglalkozott az ügygyel, s így fény derült arra, hogy azon szövetkezeteknél fennálló tulajdonrészeket, melyek 2001. június 31-ig nem álltak felszámolás, végelszámolás, vagy csõdeljárás hatálya alatt, az FVM felvásárolja. A mûködõ szövetkezetek közé tartozott a pacsai is, így a veszteségrendezési eljárás indokoltsága is kétségessé vált. Így a tulajdonos Zala Megyei Fõügyészséghez folyamodott jogorvoslatért, ahonnan azt a tájékoztatást kapta, hogy ügyében a Zala Megyei Bíróság az illetékes. Ügyét végül munkahelyi elfoglaltság miatt nem tudta végigvinni. 2002. januárjában az üzletrész értéktelenné válása okán az FVM zalai hivatala visszavonta vételi ajánlatát. – A 2001-es közgyûlésen a tagoknak étkezési jegyet osztogattak, akikkel utána jelenléti ívet írattak alá. Mivel többen – miután átvették a jegyüket – távoztak, az utána történt etikátlan döntésrõl nem tudtak. A jegyzõkönyvben a jelenléti

íven szereplõ létszámra hivatkoztak a döntés meghozatala után, holott mint kiderült, a mi sorainkban csak egy ember ült. Késõbb járták a házakat és vették az üzletrészeket, minderre Szentpéterúrban élõ tanúk vannak. Olyanokét is vették, akik hasonlóképp jártak, mint én. 10 százalékos árat kínáltak, s azt mondták nekik, ha ennyiért se adják el, akkor teljesen elveszik a tulajdonjog. Ugyanakkor volt olyan is, aki ki tudta harcolni a teljes vételárat. Cégbírósági adatok alapján 1999-ben a tsz négy vezetõjének nevére több mint 3 millió forintnyi érték került. 2006-ban, amikor a BábolnaIKR elkezdte felvásárolni az üzletrészeket, közel 21 milliót fizetett a korábban tulajdonosaiktól töredék áron felvásárolt üzletrészekért – emlékezik viszsza Arzenovits Andrásné és férje. Kárrendezésük ügyében 2008-ban a Zalaegerszegi Városi Bírósághoz fordultak, azonban nem volt könnyû dolguk már a pert elvállaló ügyvéd keresésekor sem. Több helyrõl azt a választ kapták, hogy Zala megyében ügyüket nem fogja senki sem elvállalni, mivel az ügyükben érintett alperes, Radics Tibor tsz elnök, a megyei bíróság elnökének unokatestvére. Más megyébõl bíztak meg ügyvédet – A bírósági eljárásnak a törvény szerinti megcsúfolása az, amit velünk tettek – veszi át a szót Arzenovits András, a férj. – Az elsõ tárgyalásról például nem értesítettek ki sem bennünket, sem az ügyvédünket. Távollétünkben kitûzték a

következõ tárgyalást. A második tárgyaláson pedig csupán adategyeztetés történt. Megkérdeztek bennünket, hogy mit szeretnénk, majd az alperes következett: a bíró és az õ ügyvédjük egymás közt beszélgetve utaltak rá, hogy a múltkor már együtt megtárgyalták a dolgokat. A rögzített hangszalagon csak a bíró által rámondott szöveg hallható. Az ügy tárgyalásakor a rokoni szálakat is megemlítettük, de nem történt reagálás, pedig felkészültünk arra is, hogy az igazunk érdekében más megyébe kell elutaznunk – idézi fel Arzenovits András. A következõ tárgyalásra a bíróság tanúkat kért annak bebizonyítására, hogy az ominózus közgyûlésen hozott határozat tisztességtelenül született meg. A bíró meg is hallgatta a beidézett öt tanút, azonban az igazsághoz hozzátartozik, hogy a bíró a tárgyalás elõtti este értesítette az egyik tanút a másnapi tárgyalásról és kérte, hogy adja tovább az idõpontot a többi beidézettnek. – Érthetetlen módon nem esett szó a beidézett tanúk útiköltség-térítésérõl, az ötödik tanúra pedig már nem jutott idõ, mivel az alperes ügyvédje nem ért rá tovább, így a bíró berekesztette a tárgyalást – egészítik ki az akkor történteket. Ítélet három tárgyalás után sem született, így a felperes a negyedik alkalomra megszerezte azt az APEH-igazolást is, amely tanúsítja, hogy a termelõszövetkezet nem volt veszteséges. A bíróságon mindez nem volt elégséges a döntéshez. Az ötödik tárgyalás elõestéjén lettek kiértesítve az ügyvédek, hogy az ügyet tárgyaló bíró másodszorra sem kapta meg az ügyben állítólag perdöntõ jelentõséggel bíró adóhatósági igazolást, ezért költségkímélés címén a tárgyalást elhalasztják. – Az ötödik tárgyalás idõpontjára várva kaptunk egy levelet a városi bíróságtól, hogy a bíró kitûzte a tárgyalást, de 10 perc várakozás elteltével sem a felperes, sem az alperes nem jelent meg, így azt a bírósági végzést hozta, hogy követelésünk elévült, és a közgyûlésen hozott döntést 30 nap múltán nem lehet megmásítani. A döntésbe nem

Közép-Zala

2010. április nyugodtunk bele, így másodfokon a megyei bírósághoz fordultunk. Az ott megtartott tárgyalásra mindkét ügyvéd sokat utazott, hiszen a mi ügyvédünk Sopronból, az alperesé Gyõrbõl érkezett. Felolvastatták a mi kérelmünket, majd az alperes beadványát, aztán berekesztették a tárgyalást. 5 perc alatt hoztak egy érthetetlen döntést, hogy a mi ügyünknek már semmiféle jelentõsége sincs – mesélik keseregve. Arzenovitsék szerint ezzel a döntéssel semmibe vették azt, hogy amíg az üzletrész megvolt, addig a tulajdonrészek tíz százalékát le lehetett „csípni” a szolidaritási alapba. Késõbb pedig nagyon sok ember vagyonát vették meg tizedéért, mint amennyit ért, aki nem adta el, azét meg „lenullázták”. A károsultak igazuk tudatában 2010. februárjában felülvizsgálati kérelemmel a Legfelsõ Bírósághoz fordultak. Véleményük szerint több dolog is sántít az ügyben, amit beadványukban is megemlítettek: ha tényleg veszteséges lett volna a termelõszövetkezet, akkor a veszteségrendezést mindenkire és arányosan kellett volna kiterjeszteni, a közgyûlési döntéssel szembeni 30 napos fellebbezés jogával pedig csak a tagok élhettek volna. Egy másik egykori tulajdonos, a nemesrádói Sötét András szintén több tárgyaláson van túl. Beszélgetésünk közben Radics Tibor 2002. októberi azon nyilatkozatát is megmutatta, amiben az szerepel, hogy a termelõszövetkezeten annak idején semmiféle teher nem volt: – Akkor hol van a mi pénzük? Örököltem, tulajdonom, úgy mint sok más sorstársamnak. Amikor az IKR egyesült az itteni kft.-vel, akkor megjelentek nálunk a faluban, hogy megvásárolnák az üzletrésze-

met. Most akkor egyszer megvan az üzletrészrész, másszor meg nincs? Annak idején én is felajánlottam a tulajdonrészemet az FVM-nek, mert nem akartam tizedáron a tsz-nek adni. Panaszommal a sajtóhoz is fordultam, de egy idõ után mindenhol megrekedt az ügy. Közben meg a kft. emberei riogatták az idõseket, ágyhozkötött betegeket a faluban, hogy ha nem adják el a részüket 15, illetve 30 százalékért, akkor megsemmisül. Ha egyszer örököltük, akkor milyen jogon vehetik azt el? Sõt! Akadt, aki pofátlan módon 3 százalékot ajánlott a több százezer forintos részemért. Összegezve: ha töredékpénzért eladtuk volna az üzletrészünket, akkor meglenne, de így már nem létezik? – fakadt ki Sötét András. Arzenovitsék számolása alapján 21 millió forint veszteség érte a pacsai, nemesrádói, zalaigricei és zalaszentmihályi érintetteket. S vannak még, akik öröklés útján szereztek üzletrészt, s nem is tudnak róla, hogy milyen veszteség érte õket. A károsultaknak annak idején a minisztériumtól kapott elutasított vételi ajánlatnál felhívták a figyelmüket arra, hogy tartsák meg papírjaikat, mert a késõbbiek folyamán talán javul a helyzetük. Nos, a helyzete senkinek sem javult. Arzenovitsék abban reménykednek, hogy ha sikerülne igazukat bizonyítaniuk, akkor sorstársai is könnyebb lesz jogorvoslatért folyamodniuk. Három éve ajánlatot kaptak az egyes papírokon már megszûnt üzletrészükre, de úgy gondolták, hogy a becsületük fontosabb. Mert bár a felmerülõ költségek lassan felemésztik az örökölt üzletrész értékét, de az igazukért a végsõkig hajlandóak elmenni. pébé

’’SZORT 99’’

SZOLGÁLTATÓ ZRT. 8901 Zalaegerszeg, Rákóczi u. 2-4. Pf.: 191 SZOLGÁLTATÓ ZRT.

• Méret utáni polgári és ortopéd cipõkészítés a Piac tér 1. sz. alatt Tel.: 92/312-543

• Munkaruha készítése nagy választékban. Extra méret esetén egyedi gyártást is végzünk. ZALAEGERSZEG Tel.: 92/311-111/20

Megemlékeztek a Föld napjáról Teskándon

Az alsósok is aktívan részt vettek az akcióban. Április huszonkettedikén ünnepeljük a Föld napját, és ennek apropójából Teskándon hagyományosan megtartották a szemétszedési akciót, mely idén rendhagyó módon kapcsolódott a Magyar Közút által hirdetett programhoz. – Az iskola is csatlakozott a szemétszedéshez, hétköznap a gyerekek jobban ráérnek, mint a felnõttek. Az iskolásoknak nevelõértékû ez a program, mivel belõlük lesz a jövõ generációja, s talán visszaemlékeznek majd, hogy egykor iskolásként szedték a szemetet, nem fognak eldobálni semmit sem – mondja a település pol-

gármestere, Tóth István Jánosné. Az akcióban öt település vett részt (Teskánd, Böde, Babosdöbréte, Boncodfölde, Hottó), az alsósok az iskola környékét fésülték át, a felsõsöket saját lakóhelyükre vitték a falugondnoki busszal, és ott szedték a szemetet. Az akcióban – amely tavaly is jól sikerült – elsõsorban a külterületekre fordítanak gondot, a belterületet a közcélú foglalkoztatottak rendben tartják. A gyerekek egyébként kaptak kesztyûket, zsákokat, csoportonként térképet, a hulladék elszállításáról pedig a Magyar Közút gondoskodott. S.E.

Elérhetõségeink: Telefon: 92/596-936, fax: 92/596-937, e-mail cím: zalataj@zelkanet.hu

Megjelenik Baktüttõs, Bocfölde, Böde, Gellénháza, Gombosszeg, Hottó, Iborfia, Kisbucsa, Nagykapornak, Nagylengyel, Nemeshetés, Ormándlak, Petrikeresztúr, Pusztaederics, Teskánd, Tófej önkormányzatának támogatásával Kiadja: Dél-Nyugat Kiadó Kiadó-fõszerkesztõ: Ekler Elemér Szerkesztõség: 8901 Zalaegerszeg, Rákóczi út 2-4. Pf.: 381. Tel.: (92) 596-936 Fax: (92) 596-937; e-mail: zalataj@zelkanet.hu ISSN 2061-358X Készült: Göcsej Nyomda Kft. Zalaegerszeg, Bajcsy-Zs. tér 2. Tel./fax: (92) 316-783

Közép-Zala

2010. április

Eladó malacok

Húsjellegû fajtiszta malacok (süldõk) négyes mentes törzsállományból május végi és júniusi elvitellel ELÕJEGYEZHETÕK.

Fõzni jó!

Érdeklõdni: 92/393-577,30/478-6485

A hétvégén a barátomnál voltunk… Este rábeszéltem õket, inkább fõzzünk, mint elmenjünk étterembe. Addig is tudunk beszélgetni. Hagyományos elrendezésû konyhája van. A szokásos. Kicsi, kevés tároló hellyel. Fiók alig, mosogatóban még a reggeli bögrék. A kedvenc gombás ételemet csináltam. A saját konyhánkban, idenyúlok- odanyúlok és már meg is van. Hát itt nem így volt… A megfelelõ méretû edényért ki kellett pakolnom az ajtós szekrény teljes tartalmát. Csak így fértem hozzá. A mosogatóban el kellett mosogatnom a bögréket, hogy a gombát meg tudjam mosni. A vágódeszkának alig találtam helyet a pulton a konyhai gépek miatt. A fõzõlap mellett annyi hely se volt, hogy le tudjam tenni az elõkészített anyagokat. Sokkal tovább tart fõzni, pedig nem elõször csinálom. Kezdtem pánikba esni. Még a végén leégek, hogy milyen béna vagyok. Sikerült összehozni, de azért leizzadtam. Megettük, besöpörtem az elismerõ szavakat, a receptet is elkérték. Másnap nem hagyott nyugodni a gondolat. Vajon mi lehetett a gond? Amint elkezdtem a saját konyhámban fõzni, rájöttem. Mennyivel könnyebb egy olyan konyhában fõzni, ahol minden ott van, ahol lennie kell. Jól felszerelt, ezért csak a fõzéssel kell foglalkoznom. Mxm lakberendezés: Miszori Imre

Vörös tojótyúkok házhoz szállítással eladók: 550 Ft/db. Zalaboldogfán 50 Ft kedvezmény.

További információ: 06-30/6823217

Elérhetõségeink: Telefon: 92/596-936, fax: 92/596-937, e-mail cím: zalataj@zelkanet.hu