Vasi Gazdasag - 2011. marcius

XVII. évfolyam 2. szám

2011. március

ELEKTRONIKUS VÁLTOZAT A VAS MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA HAVILAPJA

Vas Megye Gazdaságáért Nézzünk elôre!

Ízelítô a tartalomból

A vasi kamara, a Vas Népe, a Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége és a Vas megyei munkaadók érdekvédelmi szervezetei március 21-én a Megyeháza dísztermében tartják idei közös Gazdasági Fórumukat. A tavalyi kezdeményezés sikere nyomán a szektor helyi szereplôi ismét összegyûlnek, hogy elôadók segítségével elemezzék a

Szent György napján Másfél évtizedes jubileumát ünnepli az idén a Vasi Múzeumfaluban rendezendô kézmûipari vásár. Az április 16–17-ei hétvégén újra benépesül a terület, amely a húsvéti készülôdésnek is otthont ad. Részletek a 3. oldalon.

Közelkép a kormányhivatalról A kamara elnökségi ülésén a vasi szervezet vezetôje és a szakigazgatási szervek irányítóinak egy csoportja tájékoztatta a gazdasági élet képviselôit a január elsejétôl bekövetkezett változásokról. Írások a 4–5 oldalakon.

napjainkra kibontakozott helyzetet, s együtt kutassák a fejlôdés lehetséges perspektíváit. A rendezvényen dr. Palócz Éva a Kopint– Tárki Zrt. vezérigazgatója, Király Miklós a NAV Vas megyei Adóigazgatóságának vezetôje, valamint Ajtay Szilárd a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakmai fôtanácsadója tart majd elôadást.

Részletek a 3. oldalon.

Fotó: Garas Kálmán

Szépségipari tanulóverseny

Közútfejlesztésekrôl Ugyancsak a grémium elôtt ismertette Katona Ferenc területi igazgató azokat a szempontokat és érveket, amelyek megyei összefogáshoz, s a nemzeti fejlesztési miniszternek címzett levél megírásához vezettek. Helyzetkép az 5. oldalon.

»

Kovács Vince kamara elnök köszönti a kitüntetett Günther Stoimaier urat

Hagyománnyá vált, hogy Vas Megye Közgyûlése minden esztendôben, a március 15-ei ünnepi rendezvényen adja át kitüntetéseit. A helyszín azonban az utóbbi esztendôkben mindig változott, s az idén a várossá avatásának tízedik évfordulójáról megemlékezô Répcelakon került sor a ceremóniára, ahol a vasi kamarát Kovács Vince elnök képviselte.

Duna-stratégia A Duna-régió uniós stratégiájának tervezete júniusban kerül az Európa Tanács elé. A nagyszabású terv kiemelt fejezeteinek koordinátor államait viszont már kijelölték, s körükben Magyarország komoly feladatokat kapott. Tájékoztató a 7. oldalon.

Helyi értékek a vendégvárásban A szomszédos Ausztriában már több évtizedes hagyományokkal bír a helyi kistermelôk, a vendéglátó egységek összefogása, a tájjellegû receptúrák összegyûjtése és népszerûsítése érdekében. Az értékmentés nem csupán a gasztronómiai kultúra továbbélését szolgálja, hanem komoly üzleti haszonnal is jár, hiszen a „Pannonische Schmankerlwirte” egyesület, magas minôségi mércét emelve ugyan, de tagjai számára logisztikai hálózatot mûködtet.

Az idén április 10-én a hagyományoknak megfelelôen ismét az OMK Teleki Blanka Szakképzô Iskolája ad otthont a Szombathelyi Nemzetközi Fodrász, Kozmetikus Tanulóverseny látványos programjainak. Az ötödik alkalommal megrendezendô eseményen a nôi- és a férfifodrász jelöltek három korosztályban különkülön versengenek majd az

A kistermelôk áruit eljuttatja a vendéglôk, éttermek konyháira, ahol elsôsorban a helyi étkek és italok szerepelnek az étlapokon.

Sôt, minden hely egy sajátos ízû termékkel rendelkezik, amelyet a vendégeknek ajándékozhat. S hogy a bejárt út nehézségektôl sem volt mentes, arról a burgenlandi egyesület vezetôi a vasi kamara összejövetelén, a Hotel Claudiusban számoltak be a tapasztalatokra éhes vállalkozóknak.

Beszámoló a 6. oldalon.

» Kiss Sándor, Josef Sagemaister és Franz Perner a rendezvényen

A több mint hetven kitüntetett sorában a Vas Megye Gazdaságáért Díj ez évi birtokosai is átvették Kovács Ferenc közgyûlési elnöktôl a rangos elismerést, amelyet 1995-ben a gazdasági önkormányzat kezdeményezésére Vas Megye Önkormányzata és a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közösen alapított. Így immáron tizenhét esztendeje a nemzeti ünnepen talál gazdára a kiváló

Szakma Sztár Ha április, akkor Szakma Sztár Fesztivál Budapesten. A Szakma Kiváló Tanulója Verseny az elmúlt három esztendôben a korábbiaknál látványosabb és tartalomban gazdagabb formát öltött, s jelentôsebb számban vonzotta a csupán nézelôdô, tapasztalatokat szerzô diákokat is. „A jó szakma felér egy diplomával” – szlogen jegyében.

Az idén április 18-án és 19-én ismét országos megmérettetésre kerül sor, s a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a hagyományokhoz híven nem csupán a versenyzôk vetélkedését támogatja, hanem az érdeklôdô általános és középiskolai tanulói részére autóbuszos látogató napot szervez, hogy a fiatalok még közelebb kerülhessenek a szakmák világához, szépségéhez.

Tíz iskola 139 nevezôje mérte össze tudását a januárban lebonyolított megyei elôdöntôkön.

A 21 fajta szakmai versengésben felmutatott teljesítménye alapján, az országos mezônyben öt diák képviseli majd a vasi színeket. Két hegesztô, s egy-egy géplakatos, központi fûtés- és csôhálózat szerelô, s élelmiszer-vegyi áru eladó.

gazdasági teljesítmények jutalma.

Az Európai Unió támogatásának köszönhetôen megújult Mûvelôdési Otthon és Könyvtár épületében Nádor István, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetôje, valamint Günther Stoimaier, a Vépen székelô SAB Technologies Kft. ügyvezetô igazgatója szoríthatott kezet a díjat adományozó szervezetek elnökeivel.

eredményekért. A kozmetikustanulók pedig egy mezônyben mérik össze tudásukat, ügyességüket. A dobogós helyezéseket elérô diákok, a rendezvény támogatóinak köszönhetôen értékes jutalomtárgyakkal térhetnek haza. A legeredményesebb és a legfiatalabb versenyzôk pedig különdíjban részesülnek.

Bôvebben a 2. oldalon.

Uniós nap a Family Centerben Az Europe Direct program országjáró turnéjának vasi állomásaként március 18-án érkezett meg Szombathelyre. Az EU Tájékoztató Nap rendezvényén, a Family Center bevásárlóközpontban fogadta az érdeklôdôket. Az euró-

pai jogot, a munkavállalást és egyéb egyéni problémákat érintô kérdésekre adott válaszokon túlmenôen, a totó helyes kitöltéséért a beszélgetôpartnerek tárgyjutalomban részesültek.

Tudósítás a 7. oldalon.

Környezetvédelmi barangolás A jogi szabályozás olykor dzsungelnek tûnô rendszerében nehéz eligazodni. E jelenség alól a környezetvédelem sem kivétel. Sôt a következô generációk sorsáért érzett felelôsségtudat fokozottabban inspirálja a vállalkozókat e szabályok betartására. A REGIONETaktív projekt lehetôséget biztosított arra, hogy a gazdasági szereplôk az ága-

zati szabályozásokban bekövetkezett változásokról a legavatottabb szakértôktôl, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelôség vezetô munkatársaitól szerezzenek friss információkat. A törvényi szabályozás aktuális elemeinek taglalásán túlmenôen az elôadók a szervezeti felépítéssel, az ellenôrzések

» A fórumon hosszúra nyúlt a jogszabályok ismertetése

Széchenyi Kártya 2 – KEDVEZÔBB FELTÉTELEKKEL Kedvezô kamatozású, rugalmas, szabad felhasználású hitellehetôség mikro-, kis- és középvállalkozások részére • Már minden, a konstrukcióban résztvevô banknál igényelhetô • 1+1 éves a hitelkeret • a konstrukció fô kártyája 2 éves • nincs negyedéves tôketörlesztési kötelezettség • 10 millió forint feletti Széchenyi Kártya igényléséhez elegendô két lezárt, teljes naptári éves gazdálkodói múlt AZ IGÉNYLÉS BENYÚJTÁSA: Pergel Bea (VMKIK székháza: Szombathely, Honvéd tér 2., tel.: 94/506-640)

jogszabályi alapjaival és gyakorlatával, továbbá a bírságtételek mértékével is megismertették az érdeklôdôket. A kamara székházában megtartott fórum lehetôséget biztosított a párbeszédre is. A hallgatóság soraiból sokan fordultak egyéni kérdésekkel, kérésekkel a vendég szakemberekhez.

Részletek a 3. oldalon.

2.

2011. MÁRCIUS

Gyakorlati szintvizsgák 2011 A szintvizsga rendszer bevezetését a Szakképzésrôl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2003. évi módosítása tette lehetôvé. Elôször a gazdasági kamarák gondozásába átvett 16 szakmában került sor a vizsgák szervezésére.

A 2004. évi modellkísérlet tapasztalatainak összegzése megállapította, hogy a jól elôkészített, s lebonyolított szintvizsgáknak pedagógiai, gyakorlati és módszertani haszna egyaránt van. A mérésre egy-egy szakmai képzési sza-

2 éves képzés: Ács, állványozó; Burkoló; Bútorasztalos; Épületgépészeti csôhálózat- és berendezésszerelô; Festô, mázoló és tapétázó; Fodrász; Géplakatos; Kárpitos; Kômûves; Nôi szabó; Pincér; Szakács; Szerkezetlakatos; Villanyszerelô; Cukrász; Kozmetikus; Hegesztô A szintvizsgák elôkészítése, lebonyolítása nagy kihívást jelent tanulónak, iskolának, gyakorlati képzôhelynek és a szervezô kamarának egyaránt. A tárgyi és a

A VAS MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA az alábbi tanfolyamokra, képzésekre várja a jelentkezéseket: Tréningek, tanfolyamok Konfliktusok kezelése Tárgyalástechnika Vezetôi hatékonyság növelése Üzleti kommunikáció Gépírás és iratkészítés Számítástechnikai alapismeretek

20 óra 20 óra 20 óra 20 óra 50 óra 50 óra

1 napos elôadás „A fuvarjog változásai az INCOTERMS 2010 tükrében” címmel. (Témája a 2011-tôl hatályos szokványjog ismertetése, szerkezeti felépítése és változásai.)

Kiemelten ajánljuk szállítmányozó vállalatok, logisztikai szolgáltatók, fuvarozók, disztribútorok, kereskedelmi képviseletek, vámügynökségek, importôrök szakemberei részére.

1 napos szakmai vizsgáztatáshoz kapcsolódó gyakorlatorientált felkészítés vizsgaelnökök és tagok részére 1 napos Elektronikus-ügyintézés képzés vállalkozók, vizsgaelnökök, tagok és magánszemélyek részére A felkészítô tanfolyamokat és képzéseket a jelentkezôk számának függvényében indítjuk.

Várjuk érdeklôdését!

Képzési nyilvántartási szám: 18 – 0071 – 05 Intézményi-akkreditációs lajstromszám: AL – 0738

kasz végén kerül sor annak megállapítására, hogy a tanuló elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat.

A szakképzô iskolák a szintvizsgákat beépítették a tanév rendjébe.

Az utóbbi években 250–400 között mozgott azon tanulók száma, akik részére a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel együttmûködve, az iskolák és gyakorlati képzôhelyek közremûködésével szintvizsgákat szervezett.

személyi feltételek biztosításáért a kamara a felelôs, a tanulókhoz kapcsolódó szervezési feladatokat viszont a képzô intézmény köteles elvégezni.

A diákok döntô többsége komolyan veszi a vizsgára való felkészülést. A visszajelzések alapján azért is hasznos számukra a megmérettetés, mert a szakmai képzés során elôször a szintvizsgán kerülnek olyan szituációba, amellyel késôbb a szakmunkásvizsgán találkoznak.

A sikeres szintvizsga eredménye jelen pillanatban még nem vehe-

További információ kérhetô: Baranyai Eszter szakképzési munkatárstól Elérhetôségei: Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szombathely, Honvéd tér 2.

E-mail: baranyai.eszter@vmkik.hu Telefon: 94/506 643, 94/506 649

Élénkül a vásárlási kedv Az úgynevezett eredménytábla a fogyasztói körülmények javulását regisztrálta.

Az uniós polgárok, ha már kipróbálták, komolyabb bizalommal fordulnak a határokon átnyúló vásárlások felé.

Az Európa Bizottság által közzétett tavaszi fogyasztói eredménytábla jelzi, hogy a 2009. évi gyors visszaesést követôen, uniószerte javul a lakosság vásárlási kedve.

Az éves index megmutatja például a fogyasztóknak a hatóságokba, nem kormányzati szervezetekbe, illetve kereskedôkbe vetett bizalmát, valamint a vitás kér-

Ebben a tanévben a március közepéig 29 szintvizsga lebonyolítására került sor a megyében. 223 tanuló adott számot gyakorlati tudásáról. Május közepéig további közel 600 tanuló mutatja meg, hogy milyen mértékben sajátította el az adott szakma gyakorlati ismereteit.

Idén a változó képzési idôk miatt az alábbi szakképesítésekhez kapcsolódóan szervezünk szintvizsgákat: 3 éves képzés: Ács, állványozó; Burkoló; Bútorasztalos; Épületgépészeti csôhálózat- és berendezésszerelô; Festô, mázoló és tapétázó; Fodrász; Géplakatos; Kárpitos; Kômûves; Nôi szabó; Pincér; Szakács; Szerkezetlakatos; Villanyszerelô

tô figyelembe a szakmai képzést lezáró moduláris vizsga értékelésénél. A kamara szintvizsga-szabályzata szerint a vizsgázó tanév végi osztályzatának meghatározásakor az itt nyújtott teljesítményt is figyelembe kell venni. A kamara gondozásába átvett szakmák esetében a szakmai és vizsgakövetelmények feltételként írják elô a szintvizsga meglétét, hiánya vagy elégtelen szintû teljesítése esetén azonban a tanuló nem bocsátható szakmunkásvizsgára.

A Szakma Kiváló Tanulója Versenyen induló résztvevôk munkájának értékelésekor a szintvizsgán nyújtott teljesítménye azonban már fontos szerepet játszik, eredménye beleszámít a végsô elbírálásba.

PZS

Tisztelt Vállalkozó!

A kamarai üzleti információbázist megtekintve közel negyvenezer tagvállalkozás adatai lelhetôk fel, méghozzá többféle keresési módszer alkalmazására széles körû tájékozódás lehetôségével.

Keresse a www.uzletahalon. hu címet, illetve tekintse meg a www.vmkik.hu portált!

Amennyiben lapunkban hirdetni, PR-cikket vagy egyéb információt kíván megjelentetni Mezei Péter várja hívását.

Telefon: 94/445-754, 06 20/9337-137 E-mail: vasiglossa@netkabel.net

dések kezelésének hatékonyságát. Az eredményjelzô hátterében az is felfedezhetô, hogy mélyül a szakadék az országokon belüli és a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem között. Annak ellenére, hogy a választék és a megtakarítások szempontjából jelentôs lehetôségek rejlenek a külhoni vásárlásokban. A tanulmányból kitûnik továbbá, hogy a fogyasztók sokkal magabiztosabbak a határon átnyúló vásárlás terén, ha egyszer már kipróbálták. A kínálati oldalon viszont jelent_s akadályok gördülnek az elektronikus kereskedelem útjába. Az idén kevesebb kereskedô értékesít az országhatáron túlra, mint tavaly.

Rendezvénynaptár Március 21.

Gazdasági fórum, Szombathely

Március 31.

Tourist-Net Turisztikai Konferencia, Sárvár

Április 10.

5. Szombathelyi Nemzetközi Fodrász, Kozmetikus Tanulóverseny

Április 14–15.

Szakmai vizsga elnökök „minimum vizsgája”, Szombathely

Április 16–17.

Szent György-napi kézmûves vásár

Április 18–19.

Szakma Kiváló Tanulója Verseny országos döntô, Budapest

Április

21. Regionális Szakképzési Fórum, Szombathely

Jubilál a mentésügyi alapítvány V Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár, Kovács Ferenc megyei közgyûlési elnök, valamint dr. Puskás Tivadar polgármester is részt vett a megalakulásának huszadik évfordulóját ünneplô Vas Megyei Mentésügyi Alapítvány március 12-ei jubileumi ünnepségén, ahol az eltelt évtizedek jeles történéseirôl Csákvári Imre, a civil szervezet kuratóriumának ügyvezetô elnöke adott számot.

Az összejövetelt követôen a mentôszolgálatnál 35 esztendôt eltöltött egykori gazdasági vezetôvel, az alapítvány egyik alapító tagjával beszélgettünk, aki öt éve nyugdíjasként végzi az önkéntes tevékenységet.

A vasi mentésügyet segítô alapítvány elsôsorban pénzgyûjtô és adományosztó szerepérôl ismert a közéletben. Az önkormányzatok, vállalkozások és magánszemélyek felajánlásai fôként az egy százaléknyi jövedelemadó összegekbôl tevôdnek össze. Az 1997 óta eltelt 14 esztendôben, átlag 1,7 millió forint értékben. A jótékony szervezet ugyanis e lehetôség megnyílásának évében, kampányt indított céljai megismertetésére, s ezáltal pártfogói láncot alakított ki. A támogatók, látva az alapítványi tagok elkötelezettségét, évrôl-évre hûségesen kitartott a szervezet céljai mellett.

E forrásokból jutott pénz az egészségügyi és az oktatási eszközök beszerzésére, a vasi mentôk szakmai továbbképzésére, valamint kiadványok megjelentetésére.

A Szombathely Domonkos utca 8 szám alatt székelô alapítvány tag-

Szombathelyi Nemzetközi Fodrász, Kozmetikus Tanulóverseny Az idén április 10-én ötödik alkalommal gyûlnek majd össze a régió diákjai, hogy felkészültségükrôl a népes mezônyben számot adjanak. A vasi kamara által szervezett rendezvénysorozatnak minden esztendôben az OMK Teleki Blanka Szakképzô Iskolája ad otthont. S az eseményt a szépségipari termékeket gyártó neves cégek, valamint a Szombathelyi Ipartestület, illetve Nagy János fodrászmester rendszeresen támogatják.

Emellett Nagy János a szervezés és a lebonyolítás folyamataiból is komolyan kiveszi a részét. A verseny védnökeinek névsora ugyancsak az összefogás erejérôl ad számot. A gazdasági önkormányzat részérôl Kovács Vince elnök és Bukvai Albertné alelnök, kézmûipari tagozatvezetô, az iskola képviseletében Rettegi Attila igazgató és Sipos László intézményvezetô, továbbá Máthé György az ipartestület elnöke fogadta el e tisztet. Az ünnepélyes megnyitóra már kora reggel, há-

romnegyed nyolc órakor kerül sor, hogy azután elindulhasson a versenyszámok özöne.

Az elsôéves nôi fodrász jelöltek a vízhullám fésülése babafejen, a Marcell vízhullám készítése babafejen vagy modellen, valamint a szalontechnika babafejen kategóriákban mérik majd össze tehetségüket. Az e korosztálybeli leendô férfifodrászoknak a divatfrizura szárításban szükséges jeleskedniük. A második évfolyamosoknak pedig a divatfrizura vágáson, szárításon kívül a klasszikus frizuraszárítás modellen vagy babafejen kiírást kell teljesíteniük.

A nôi mezônyben a másodévesek, a vízhullám és a szalontechnika elsôsöknek szóló feladatain túlmenôen, a nôi nyitott haj fésülése babafejen vagy modellen számbeli tudásukat fogják a zsûritagok elé tárni. A harmadéveseknek a versengésben a divatfrizura hajvágással történô készítésével, illetve az alkalmi kontyfésüléssel kell megbirkózniuk. A férfifodrász cím várományosaira pedig a divatfrizura vágás, szárítás, továbbá a klasszikus frizuravágás, szárítás munkája vár

ságának jelentôs része az évtizedek óta szolgálatot teljesítô mentôápolókból és mentôgépkocsi vezetôkbôl, mentôtisztekbôl és mentôorvosokbôl tevôdik össze.

Ugyanakkor a régi dolgozók igyekeznek minél több fiatalt bevonni a munkába, hogy az ifjak is átérezhessék az önkéntesen vállalt feladatok feletti örömet. A megyeszékhely Fô terén megrendezett civil börzéken például a kiállított rohamkocsi környékén az ifjabb mentô nemzedék mutatja be a nézelôdôknek az oktatóeszközöket, s az újraélesztési technikákat.

A lakossági ismeretterjesztésen kívül, napjaink egészségügyi viszonyai közepette, egyre jobban elkel az anyagi segítség, ezért az alapítvány bizonyos egyedi problémák megoldására célzott gyûjtéseket is szervez. Így kaptak nemrégiben téli gumikat a szombathelyi és a kôszegi állomások jármûvei. Jelenleg a szûkös költségvetés miatt a meglévô egészségügyi eszközök pótlására lesz szükség.

Az alapítvány kuratóriuma azt is elhatározta, hogy húsz esztendôs történetüket könyv formájában is az érdeklôdôk elé tárják. Szombathely mentéstörténetének hiányzó, 1932-tôl 1948-ig terjedô idôszakát ugyancsak szeretnék megismertetni a közönséggel, ezért Lendvai Rezsô oktatásért felelôs alapító- és kuratóriumi tag, kutatásokat végez a régmúlt eseményeinek feltárására.

Csákvári Imre azt is elmondta, hogy az eltelt két évtizedben számtalan kiadvány látott napvilágot, melyek oldalain az elsôsegély nyújtási tudnivalók mindig helyet kaptak.

IMPRESSZUM KIADÓ:

a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 9700 Szombathely Honvéd tér 2.

FELELÔS KIADÓ:

Kovács Vince SZERKESZTI: a VMKIK Szerkesztôbizottsága A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE:

Kiss Sándor TAGJAI:

Bukvai Albertné, Cseri József, Fekete Lajos, Kalmár Attila ÚJSÁGÍRÓ:

Bódizs Mária

majd. A kozmetikusótanulók viszont csak két kategóriában, az alkalmi és a fantázia smink megalkotásában kelnek versenyre egymással a helyezésekért.

További információ a verseny fôszervezôjétôl, Nagy János fodrászmestertôl a 94/313-476 és a 06 30/9972-060 számokon kérhetô. A másik szakágat illetôen Molnárné Mester Mária kozmetikus szaktanár a 06 70/311-4408-as telefonon várja az érdeklôdôk hívását.

SZERKESZTÔSÉG: 9700 Szombathely Honvéd tér 2.

Tel.: 94/312-356 Fax: 94/316-936 E-mail: vmkik@vmkik.hu, www.vmkik.hu A VMKIK tagjai körében ingyenesen terjesztve ISSN: 2061-4489

4.

3.

2011. MÁRCIUS

Környezetvédelmi barangolás Közös gazdasági elôre nézés a jogszabályok sûrûjében Terjedelmes prezentációkkal érkeztek a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelôség vezetô munkatársai a kamara székházába, ahol a REGIONETaktív projekt támogatásának köszönhetôen aktuális információkkal látták el az ágazat iránt érdeklôdô vállalkozások képviselôit.

Bencsics Attila igazgató a szervezet felépítésérôl, Sümeginé Szanyi Violetta általános igazgatóhelyettes az ellenôrzésekrôl és a vízjogi engedélyekrôl, Fekete István osztályvezetô a hulladékgazdálkodásról, Füleki Enikô pedig a levegô tisztaságának védelmérôl fejtette ki szakértôi gondolatait.

A hatósági jogosítványokon túlmenôen a környezetállapot monitorozás, illetve az igazgatási, véleményezési, tájékoztatási, adatkezelési feladatok ellátása is a felügyelôség hatáskörébe tartozik. Az újonnan megalakult kormányhivatal felé együttmûködési, koordinációs kötelezettséggel tartozik az egyébként független intézmény.

A szakmai fórumon a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény paragrafusai alapján az elvi-, a létesítési-, az üzemeltetési-, és a fennmaradási vízjogi engedélyekkel kapcsolatos tudnivalókról részletekbe menôen számolt be az elôadó. Megemlítve a vízkészlet járulék fizetési kötelezettek körét, továbbá az engedélyek módosítása, visszavonása, valamint a tevékenység szüneteltetése esetén követendô lépéseket. S hangsúlyozva, hogy a vízjogi engedélykérelmekhez szükséges tervdokumentációk tartalmi követelményeit a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szabályozza.

Ugyancsak a hatósági jog világába kalauzolta a résztvevôket a felügyelôség ellenôrzési gyakorlatáról, illetve szabályszegés következményeirôl szóló tájékoztatás.

Körbejárva a védelem és a szank-

» A hulladékgazdálkodási változásokról Fekete István tájékoztatta

A Gazdasági Fórumon a szektor jelenlegi hazai állapotát dr. Palócz Éva teszi górcsô alá. A Kopint– Tárki Zrt. vezérigazgatója a legfrissebb információkkal szolgál majd, hiszen elôadásában fôként 2011. elsô hónapjairól ad látleletet.

Az országos kitekintés után a vasi vállalkozások gazdasági teljesítményeirôl a TOP 50 közös APEH – kamarai kiadvány tükrében, s az adóhatóság adatai alapján számol be Király Miklós a NAV Vas megyei Adóigazgatóságának irányítója.

A napjainkban kiemelt jelentôségû közlekedési ágazat helyzetét, az elkövetkezendô idôszak közútfejlesztési elképzeléseivel párhuzamosan, az érveket ütköztetve

fogja boncolgatni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedési Helyettes Államtitkárságának szakmai fôtanácsadója, Ajtay Szilárd.

A vitaindító eszmefuttatásokat követôen, a résztvevôk hozzászólásaival teljesedik ki a fórum, ahol remélhetôleg az elôzô évi összejövetelhez hasonlóan sok vélemény, észrevétel, javaslat és kritika is elhangzik majd. Természetesen az elôre nézés szándékával.

az érdeklôdôket

cionálás számtalan területét. Így a környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítmények ellenôrzését, a vízjogi felügyeletet, az autóbontók vizsgálatát, a vízkészlet járulék revízióját, és a kötelezô adatszolgáltatások felülvizsgálatát. A szervezet emellett a szakmai jogszabályokba és határozatokba foglalt elôírások érvényre juttatása felett is ôrködik.

Az alapfogalmak értelmezésétôl kezdôdôen, az adatszolgáltatási tennivalókon keresztül a súlyos bírságokig bezáróan került a rendezvényen terítékre a levegô tisztaságának óvása. Miközben a légszennyezô források mûködésének engedélyezésérôl is szó esett. Elhangzott, hogy a 2011. január 15ét követôen csak a bûzkibocsátással járó hatásvizsgálat, vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetén szükséges védelmi övezetet kialakítani. Ugyanezen idôponttól, a folyamatban lévô ügyekben is alkalmazni kell a megváltozott levegôvédelmi jogszabályokat. A 306/ 2010. (XII.23.) kormányrendeletet, a 4/2011.

(I.14), illetve a 6/2011. (I. 14.) VM rendeleteket. A hatályon kívül helyezettek között pedig a 21/2001.

(II.14) kormányrendelet, a 17/ 2001. (VIII.3.) KöM, továbbá a 14/2001. (V.9) KöM- EüM- FVM egykori szabályozások szerepelnek.

Változás elôtt áll a hulladékgazdálkodási törvény is. Az uniós irányel-

veknek való megfelelés szellemében, a jövôben, e tevékenységi körökben a hulladékképzôdés megelôzésére, valamint a hulladékgazdálkodás gondos tervezésére szükséges fókuszálni. A hulladékhasznosító társadalom kibontakoztatása érdekében. A közeljövôben kihirdetendô törvényi paragrafusokban módosulnak az alapelvek, az alapfogalmak, és a hulladék meghatározásának szempontjai. Voltaképpen ez utóbbi szerint olyan termékrôl lévén szó, amely a piacon értékesíthetô. Pontosan rögzülnek a hulladék birtokosának kötelezettségei, valamint a begyûjtés, a szállítás és a hasznosítás formái. A törvény elôírja a hulladékgazdálkodási tervek tartalmi követelményeit. A Nemzeti Megelôzési Programnak pedig 2013. december 12-ig kell elkészülnie. Új felhatalmazó rendelkezések látnak majd napvilágot, ám a törvény egyes fejezetei csak 2015. január elsejétôl lépnek hatályba.

A kamarai összejövetelen a hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek, a 164/2003. (X.18) kormányrendelet alapján kerültek górcsô alá.

Az elôadó arra is felhívta a figyelmet, hogy az adatlapok és a kitöltési útmutatók a www.kvvm.hu honlapon érhetôk el.

Szent György napján Immár 15 esztendeje nyitotta meg kapuit elsô alkalommal a Vasi Múzemfaluban a Szent György-napi kézmûipari vásár. A programjaiban is a középkor miliôjét idézô, korhû környezetbe helyezett látványosságot hamar megszerette a közönség. A látogatottság foka pedig az ország távoli pontjairól, sôt még a határokon túlról is vonzotta a kiállítókat. A népi hagyományokat ôrzô kézmûveseket, akik tájegységeik hagyományait ôrzik, s ôseiket tisztelve, viszik tovább a stafétabotot. Nem véletlen, hogy egyedi értékek hada vonul fel az eseményen. A nézelôdô és vásárolgató publikum emellett a bemutatókon a már feledésbe merülô mesterségbeli fogásokról is képet kaphat.

Mindeközben a vidám hangulatról a mutatványosok, a csepûrá-

A vasi kamara kezdeményezésére tavaly fogtak elôször össze a megye gazdasági érdekképviseleti szervezetei a Vas Népe Szerkesztôségével, hogy a szektor történéseinek elemzését elvégezzék a vállalkozások képviselôinek széles köre elôtt.

Az idén ismét sor kerül a „Nézzünk elôre!” – logójú eseményre.

A Megyeháza dísztermében március 21-én 14 órától a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége, továbbá a Vas megyei munkaadók érdekképviseleti szervezeteinek elnökei, illetve a megyei napilap vezetôi köszöntik majd megjelent tagságukat, illetve a vendégeket.

gók, a taláros vásárbírák és a zenészek, énekmondók gondoskodnak az idén is.

Mivel az április 16–17-dikei a naptár szerint a húsvét ünnepi elôtti hétvége lesz, a vásár szervezôi teret adnak az elôkészületeknek. A családok sonkát, és hímes tojásokat vihetnek magukkal haza. Beavatódnak a kalácsdagasztás folyamatába. A gyermekek pedig marcipánfigurákat készíthetnek. A hagyományôrzés és megújulás jegyében tartandó vásáron a bio- és natúrtermékeknek is kiemelt szerep jut.

A kamara határon átívelô projektjének jóvoltából a vásári híd szomszédságában fekvô kis téren gasztronómiai udvar fogadja majd a látogatókat és a szakembereket, ahol a Pannon régió különbözô tájegységeinek jellegzetes ételei sorakoznak majd fel. Így

többek között az ôrségi, a szigetközi, a zalai és a soproni ételek, s italok csábítják kóstolásra, vásárlásra a sokadalom résztvevôit.

A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága másfél évtizeddel ezelôtt egy olyan népszerû eseményt indított útjára, amely Szombathely rendezvénynaptárában elôkelô helyet foglal el, s amely méltó emléket állít a magyar kézmûvesség évszázadainak.

Széll Kálmán Terv a gazdaságról Az államadósság csökkentése, illetve újratermelôdésének megakadályozása mellett a Széll Kálmán Terv a gazdaság, tartós lendületbe hozását jelölte meg fô prioritásként, hogy erôs és versenyképes magyar vállalkozások jelenhessenek meg Európa piacán. A 26 pontos, határidôket is tartalmazó cselekvési programban több helyütt található olyan passzus, amely a szektor szereplôit közvetlenül érinti.

Az „Összefogás az adósság ellen” – alcímet viselô tanulmány pedig a problémás jelenségeket, megoldásmódjukkal és elérhetô hasznukkal egyetemben elemzi.

El kell hárítani a gazdaság növekedését gátló akadályokat!

A megszorító intézkedések politikája helyett az Orbán-kormány a szerkezeti átalakításokkal törekszik az adósságveszély elhárítására, s az ország talpra állítására.

A nagyszabású terv megalkotói leszögezték, hogy a polgárok jövedelemadó forintjainak kétharmad része fordítódik adósságtörlesztésre, mely összeg, jelentôs része külföldre vándorol. Ahogy a magyarok munkájának eredményeibôl is döntôrészt mások gazdagodnak. E kiszolgáltatott helyzeten sürgôsen változtatni szükséges. „Most jött el a pillanat, hogy hadat üzenjünk az adósságnak, mely polipként ráfonódik életünkre” – olvasható a kiadványban, melynek sorai arra is kitérnek, hogy az IMF-tôl vissza kell szerezni az elvesztett mozgásteret.

Továbbá megszüntetendô az egyes cégek kiváltságos helyzete, hogy e csoport tagjai is kivegyék részüket a közös terhek viselésébôl. Legfôképpen pedig el kell hárítani az akadályokat a gazdasági növekedés útjából. Az Új Széchenyi Terv ezért nyit utat a vállalkozások elôtt a munkahelyteremtés és a fellendülés irányaiba. A korábbi, munka-, család-, és vállalkozásellenes adózási rendszer helyébe lépett struktúra alacsonyabb kulcsával segíti a szektorbeliek boldogulását.

A kormány tanulmánya arra is rávilágít, hogy Európa országai már feladták a „hitelbôl mindent lehet” elvet, ám a magas magyar államadósság komoly törlesztési terhekkel jár együtt.

Amíg 2002-ben a nemzeti össztermékre vetített államadósság 53 százaléknak mutatkozott, addig 2010 évre ezen arány 82 százalékig kúszott fel. A folyamatot ábrázoló grafikonra tekintve jól látszik, hogy különösen az elmúlt két esztendôben szökött az „egekbe” a skála. Sôt, a külsô államadósság szintje is kimagaslóan alakult. Elsôsorban a felfutó devizahitelek, illetve a külsô forrásból finanszíro-

zott államadósság folytán. A hatalmas adósságcsapda pedig a világ egyik legkiszolgáltatottabb országává tette hazánkat. Így a terv az adósságállomány ötven százalék alá szorítását tûzte ki fô célként. E feladattal párhuzamosan a társadalmi-gazdasági élet átszervezése, valamint a gazdasági növekedés gyors ütemû beindítása is az elsôrendû tennivalók közé soroltatott. Stabilitást pedig a hazai össztermék gyarapítása adhat. Az elképzelések szerint a magyar tulajdonú gazdaság megújulásának motorjaként fog szolgálni az Új Széchenyi Terv.

A növekedésen és a versenyen túlmenôen, a gazdaságpolitika középpontjába a munkát állítja a Széll Kálmán Terv, hiszen az 55 százalékos foglalkoztatási szinttel Magyarország Európa sereghajtójának számít. Az Új Széchenyi Terv emiatt 73 milliárd forintot szán a közmunkaprogramokra, illetve a hátrányos helyzetû emberek foglalkoztatásának támogatására.

Nemzeti Közlekedési Társaság alakul Hazánkban a közösségi közlekedés is, már régen válságos állapotba jutott. A MÁV jelenlegi, veszteséges és bürokratikus mûködése fenntarthatatlan. A MÁV, a VOLÁN és a BKV külön-külön pazarlóan gazdálkodik. Az utazási kedvezmények dzsungele, az ötven jogcím által, átláthatatlan és ellenôrizhetetlen. A vasút folyamatos eladásának a terv véget vet, az állam rendezi a 300 milliárdos tartozást, majd az átszervezés révén önfenntartóvá válik a nemzeti vasúttársaság.

A jövô év januárjában végbemenô integrációnak köszönhetôen pedig megalakul a Nemzeti Közlekedési Társaság. A szervezeti konszolidációval egy idôben új díj- és kedvezményrendszer lép életbe.

A következô esztendôben viszont, szintén január elsejétôl a használatarányos elektronikus útdíj kerül bevezetésre. Az Új Széchenyi Terv a közlekedés fejlesztésére, valamint a felújítási munkálatokra 752 milliárd forintot biztosít.

Az állam teljes körûen visszatér az oktatás világába Az adósság elleni küzdelem, jelentôs területének, az oktatásnak a színvonala nem függhet az önkormányzatok helyzetétôl és döntéseitôl, ezért egységes rendet kell az ágazatban teremteni – szól az érvelés.

A kormánytagok is úgy vélik, – a hazai rendszer mûködése messze esik a gazdaság és a munkaerôpiac tényleges igényeitôl. Komoly közpénzáldozattal tartanak fenn olyan intézményeket, amelyek nem szolgálják a szféra érdekeit.

Egyetemek és fôiskolák tömege bocsát ki a munka világa számára használhatatlan diplomákat.

Másfél évtized alatt a képzési struktúra tönkrement. Megbomlott a humán és a reáltudományok oktatásának az egyensúlya. A piac számára értékes végzettséggel rendelkezô ifjak pedig elhagyják az országot, így e közpénz befektetések elvesznek.

A szakképzés presztízse ugyancsak veszendôben. Elkerülhetetlen tehát a régi magyar hagyományokra építve, de a jelenlegi német minta szerint formált duális szakképzés bevezetése. Emellett új alapokra helyezôdik a felsôoktatás rendszere, illetve a közoktatás törvénye is. Az Új Széchenyi Terv 285 milliárd forinttal kíván hozzájárulni e szakterület fejlôdéséhez.

A vállalkozások érdekében Az államadósság közvetett módon is nehezíti a cégek gazdálkodását, hiszen amíg a tetemes adósságszolgálat felemészti a költségvetési források java részét, a járulékok csökkentése kivitelezhetetlen feladat. Óriási bürokrácia és adminisztráció nyomása. A magas jegybanki alapkamat a hitelfelvétel költségeit emeli. A vállalkozások közül sokakat ellehetetlenít a körbetartozások állománya.

A Széll Kálmán Terv megalkotói szerint a befektetôknek Magyarország, politikai stabilitása és újjászervezése folytán vonzó célpont. Így csökkenhet a kockázati felár, az államadósság, valamint a jegybanki, majd a kereskedelmi banki alapkamat szint. Tehát a vállalkozások hitelezési költségeinek a mértéke is leszálló ágba kerülhet. „Sajátos pozitív spirálba kerülünk” – folytatódik az eszmefuttatás.

A gazdasági kilátások javulásával új perspektívák nyílnak a vállalkozások elôtt. A beruházások növekedést és új munkahelyeket eredményeznek, s a trend jótékonyan hat majd az államadósság alakulására. Az Új Széchenyi Tervben 516 milliárd forintnyi forrás található vállalkozásfejlesztés és támogatás címszavak alatt.

További lépésként a Nemzetgazdasági Minisztérium az idén megalkotja a vállalkozások adósságterheit csökkentô intézkedéscsomagot. A végrehajtási és felszámolási eljárások gyorsítására és átláthatóvá tételére vonatkozó szabályozás ugyancsak a cégek érdekeit tartja szem elôtt.

A Széll Kálmánról elnevezett dokumentum akciótervének 26 pontja között szerepelnek még olyan határidôk, amelyek a gazdasági szereplôk javát szolgálják. Az idén július elsejétôl új közbeszerzési törvény lát napvilágot, a rezsiköltségeket pedig befagyasztja az állam. A terv intézkedéseinek nyomában, már 2014 decemberére a GDP 65–70 százalékára csökkenhet az államadósság.

A költségvetési hiány pedig az idén 2,9% körül hullámozhat, majd 2014-ig 1,9 százalékra apadhat.

4.

2011. MÁRCIUS

KAMARAI FÓKUSZ

Közelkép a kormányhivatali szakigazgatás helyzetérôl A Vas Megyei Kormányhivatal vezetôjének beköszöntô elôadását követôen négy szakigazgatási szerv irányítója számolt be a változásokról a kamara márciusi elnökségi ülésén. Harangozó Bertalan a Széll Kálmán Terv prioritásait, valamint vállalkozásokat érintô momentumait tárta a grémium elé. Rimányiné Somogyi Szilvia pedig a munkaügyi központ statisztikai adatainak tükrében világított rá az elmúlt hónapokban lezajlott folyamatokra.

Az összejövetelen dr. Virágh Norbert a munkavédelem és munkaügy, Horváthné dr. Sélley Erzsébet az élelmiszerbiztonság, Szilágyi Ildikó a fogyasztóvédelem oldaláról mutatta be a szervezetek tevékenységét.

A gazdasági egységeket legközelebbrôl érintô szakhatóságok bemutatkozását megelôzôen Katona Ferenc területi igazgató a megyei közútfejlesztések jelenlegi és jövôbeli állapotát boncolgatta az elnökségi megbeszélésen.

» Harangozó Bertalan

» Rimányiné Somogyi Szilvia

» Dr. Virágh Norbert

» Horváthné dr. Sélley Erzsébet

» Szilágyi Ildikó

Összefogással az akadályok Megelôzés – kötelezô bírságolás leküzdhetôk A Széll Kálmán Tervet ismertetô kormányrendezvényrôl egyenesen a vasi kamara elnökségi ülésére érkezett Harangozó Bertalan.

A Vas Megyei Kormánymegbízott az intézkedéscsomagot tartalmazó kiadványt felmutatva, a kötet „Összefogás az adósság ellen” alcímére hívta fel a grémium tagjainak figyelmét.

Rövid visszatekintô értékelésében pedig arra utalt, hogy 1945 után az európai társadalmakkal egy idôben Magyarországon is reformcélok fogalmazódtak meg, ám a politikai és hatalmi viszonyok megtörték e haladó irányt.

Az elkövetkezett hosszú idôszakban a szociális piacgazdaság építése is tévútra jutott. Sôt, a rendszerváltás utáni két évtizedet sem lehet sikertörténetnek nevezni. Az elôzô kormányzati ciklusok intézkedései nyomán, napjainkra 80 százalékig kúszott fel az adósságteher, melynek viselésébe a társadalom majd belerokkan.

A mai helyzet kísértetiesen hasonlít a vasi származású Széll Kálmán pénzügyminiszterségének, valamint miniszterelnökségének körülményeihez, amikor hasonló mérvû nehézségekkel kellett

megküzdenie. Nem véletlen, hogy a 26 pontot tartalmazó szerkezeti átalakítás csomag e sikeres államférfiú nevét viseli.

A kormánymegbízott megítélése szerint az államigazgatás az 1990. évi önkormányzati törvénnyel gellert kapott, s burjánzásnak indult a területi szervezeti struktúra.

Közel harminc dekoncentrált egység jött létre és mûködik az országban. E rendszer tarthatatlan és finanszírozhatatlan. Az új alkotmány azonban összehangolt és szervezetileg hatékony felépítést tesz majd lehetôvé. Ahogy a kormányhivatalok is az ôsi magyar tradíciókra épülnek.

A vasi kormányhivatal vezetôje eszmefuttatásában a regionalitás helytelen értelmezésére ugyancsak rávilágított. Az Európai Unió ugyanis a közigazgatást nemzeti hatáskörbe utalta, tehát régiós elvárása nem létezik. Kizárólag a források felosztásánál határozott meg szinteket. Így például Ausztriában is megmaradtak a tartományok. Magyarországon viszont a megyei és a régiós kompetenciák egymás mellett mozogtak, s funkcióik összekeveredtek. Most a hétéves uniós költség-

vetési ciklus végén a forrásfelhasználás hatékonyságát illetôen mérleget vonhatunk, amelybôl kiderül, hogy a dinamizáló fejlôdés helyett adósságcsapdába került a nemzet.

A „Jó Állam” megvalósításának szellemében, az idén megalakult kormányhivatalok a vállalkozók helyzetén is javítani kívánnak. S a Széll Kálmán Terv is számos ponton érinti e réteg kibontakozási lehetôségeit. „Az erôvonalak adottak, az erôforrások viszont végesek, hiszen az integráció két évtizedet késett.

Ugyanakkor minden rendelkezésemre álló törvényes eszközzel, s a kamarával való együttmûködés minden lehetséges formájában szeretném szolgálni a vállalkozók boldogulását, s a magyar gazdaság dinamizálását. A vállalkozókat sújtó jogszabályok megváltoztatásának kezdeményezésében, illetve az új szabályozások elôkészítésében szoros kooperációt ajánlok a gazdaság önkormányzatának. Hiszem, hogy kamarai szerepvállalással az akadályok elgördíthetôk, s a közös célok megvalósíthatók” – mondotta Harangozó Bertalan.

Fokozatosság, arányosság, méltányosság A fogyasztóvédelem területén elindult új irány reprezentánsa az úgynevezett pozitív lista bevezetése – jelentette ki tájékoztatójában Szilágyi Ildikó. A vasi kormányhivatal felügyelôségének vezetôje emellett a tavalyi ellenôrzésekbôl leszûrt tapasztalatokról is beszámolt a kamara elnökségi tagjai elôtt.

Elmondta, hogy a 21 országos témavizsgálat és a két helyi kezdeményezéssorozat 1284 ellenôrzésénél a 36,7 százalékos kifogásolási arány az elôzô évek közel ötven százalékához képest javuló tendenciát mutat. A bírságok összege mégsem lett kevesebb. Holott a vizsgálatok száma is csökkent, hiszen a darabszám teljesítés helyett az alapos feltárásra helyezôdött a hatósági hangsúly. Az elmúlt évi tevékenység gerincét az Európai Unióból kivont, s más veszélyes termékek feltárása és forgalomból történô kivonása jelentette.

Az idei tervek 25 téma-, s egy helyi vizsgálatról szólnak. E körbe tartozik az árfeltüntetés, az elektronikus kereskedelem, a szavatosság és jótállás, a termékbiztonság, a fogyasztói egészségvédelem felülvizsgálata. Februárban viszont a felügyelôség a rendôrséggel együtt a vasi szórakozóhelyeken a fiata-

lok alkohollal és dohányáruval való kiszolgálását vette górcsô alá. Az eredmény megnyugtató, hiszen a húsz egységben három esetben történt szabálytalanság.

A szakhatóság vezetôje a 2011-es tevékenység szemléletbeli változására is utalt. A kis- és középvállalkozói rétegnél a jogalkalmazásban a korábbi gyakorlatot felszámolva a fokozatosságnak, az arányosságnak és a méltányosságnak kell érvényesülnie. Ellenôrzésekkor partnernek tekintendôk a vállalkozók.

A kisebb súlyú, azonnal pótolható hiányosságokért nem szabad bírságot kivetni.

Vállalkozóbarát arculatot ölt a pozitív lista is. Egy szakmai bizottság döntése alapján e minôsítést az a vállalkozás nyerheti el, amely a kijelölt vizsgálatok eredménye szerint a jogszabályoknak megfelelôen végzi tevékenységét. Ugyanakkor bármely cég kérheti a múlt feltárásával is járó, átfogó fogyasztóvédelmi revíziót, hogy felkerülhessen a névsorba, amely a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapján fog megjelenni. A minôsített vállalkozások tanúsítványaikat, melyek a fogyasztóbarát embléma elôszobájaként tarthatók számon, kifüggeszthetik az üzle-

tekben. Ám, ha az utóellenôrzések során hiányosságokra derül fény, az egység lekerül a listáról.

Az elsôsorban a határon átívelô viták rendezését magára vállaló, valamint az uniós jogszabályokról tájékoztatást nyújtó Európai Fogyasztói Központ mûködése szintén elônyöket hordoz. Méghozzá a fogyasztók és a vállalkozók szemszögébôl is. Az intézmény ugyanis térítésmentes segítséget nyújtva mûködik közre az egyedi fogyasztói szerzôdésekbôl eredô, határokon átívelôen az uniós államokbeli vállalkozásokkal szembeni fogyasztói panaszok és jogviták rendezésében. Szükség esetén felvilágosít a fogyasztói jogokról, az uniós jogszabályok tartalmáról, valamint a bírósági eljáráson kívüli vitarendezési lehetôségekrôl. Továbbá elvégzi a panasz rendezéséhez tartozó fordítási feladatokat. Sôt, hasznos tippeket és tanácsokat szolgáltat a határon átnyúló ügyletekkel, kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatban. S elemzi az esetek elônyeit és kockázatait is. „Az elmúlt esztendô a változások éveként jellemezhetô, 2011. pedig a megújulás periódusa lesz” – szögezte le elôadása végén Szilágyi Ildikó.

Az idén januártól kettôs irányítás alatt mûködik a Vas Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve.

A munkáltatói jogokat gyakorló, s a funkcionális és költségvetési háttért biztosító kormányhivatal mellett a szakmai irányítást az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelôség látja el. A korábbi évek strukturális felépítésén módosítva a döntéshozók ismét egy szervezet felügyelete alá terelték a munkabiztonsági és munkaegészségügyi területekbôl összetevôdô munkavédelmi-, illetve a munkaügyi szakágakat. A szakigazgatási szerv két vasi egysége Szombathelyen jelenleg két helyütt, a Hargita és a Vízöntô utcákban székel. Emellett a munkavédelmi tanácsadói, tájékoztatói tevékenység is a tevékenységi kör részét képezi – jelentette ki dr.

Virágh Norbert. A megbízott igaz-

gató az ellenôrzési célokat és feladatokat felsorolva kiemelte az eljárások „piactisztító” szerepét, s a súlyos jogsértések feltárásának jelentôségét. Elmondta, hogy a bírságokon kívül a közbeszerzésekbôl és állami támogatásokból való kizárás, valamint bizonyos esetekben a munkaügyi feketelistára történô felkerülés is a jogkövetkezmények között tarttatik számon. A feketefoglalkoztatások visszaszorításának eszköze pedig az utóellenôrzés.

Tavaly bôvült a kötelezô bírságolások köre – folytatta a szakhatóság vasi irányítója, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az ágazati kollektív szerzôdésekben foglalt szakmai minimálbér meghatározása jogszabályértékû, ezért a szakszervezeti tagságtól függetlenül kötelezô az alkalmazása.

Virágh Norbert a vállalkozásokkal kapcsolatban a kamara által már

hosszú évek óta sürgetett preventív eljárások középpontba kerülését hangsúlyozta. A megelôzés elve immár kormányzati elvárás, vagyis elsô esetben a figyelmeztetéssel vagy feltétel vizsgálattal élhetnek az ellenôrök. Kivéve a kötelezô bírságolások körét, valamint az élet, a testi épség és az egészség közvetlen veszélyeztetésének eseteit. Ugyanakkor a megelôzés elvéhez szükséges majd igazítani az ellenôrzô hatóságok számára elôírt jogszabályi hátteret is.

A beszámoló során elhangzott, hogy a munkaügy területén a 2010 évi bírságolási arány messze meghaladta az elôzô három év 38-53 százalék közötti arányait. A tavalyi 70% megközelítette a 2006-os 71 százalékos értéket. Így a régióban az 1275 feltárt jogsértés az érintett vállalkozásoknak több mint 452 millió forintjába került.

Hamarosan új jogszabály várható A kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának tevékenységében az állatállomány fogyása okán is az élelmiszerlánc került elôtérbe. Az ellenôrzés korábbi rendszere pedig 2007. október elsejétôl a láncszemlélet térhódítása révén teljesen megváltozott. Egységes élelmiszerbiztonsági szervezet jött létre. A hatósági felügyelet elsôsorban arra ügyel, hogy az élelmiszer ne veszélyeztesse a fogyasztók egészségét – mutatta be a szervezet munkáját Horváthné dr. Sélley Erzsébet.

Az igazgató fôállatorvos arra is kitért, hogy amíg 2007. elôtt négy minisztérium felügyelete alá tartoztak az élelmiszerellenôrzések, addig az új rendszerben egyedül a vidékfejlesztési miniszter felel az élelmiszerbiztonságért, a higiéniáért és az ellenôrzésekért.

Az adott termékek minôségéért pedig az elôállító, export esetén viszont az elsô magyarországi forgalmazó a felelôs. Az úgynevezett nyomonkövetési szisztémának köszönhetôen a hibás termékek

mielôbbi visszavonására, valamint a felelôsök és a beszállítók azonosítására is lehetôség nyílik.

Az elôadó hangsúlyozta, – törvény a végsô fogyasztó egészségén kívül a vállalkozások érdekeit védi. Az elsô fokú ügyekben az igazgatóság kerületi hivatalai járnak el, amelyek Vas megyében Szombathelyen, Celldömölkön, Körmenden és Sárváron székelnek.

Az államigazgatási szerv feladatai azonban szerteágazóak. A szabályok érvényesülésének ellenôrzése mellett többek között kiszûri az élelmiszerekbôl, italokból és élvezeti cikkekbôl a vegyi, fizikai és biológiai káros anyagokat. Továbbá vizsgálja a megbetegedést okozó termékeket, illetôleg kimunkálja a közegészségügyi határértékeket, követelményeket.

Mindeközben az Európai Unió temérdek jogszabályában és rendeletében foglaltakra is ügyel.

Az elôadó az elmúlt években napvilágot látott hazai szabályozások közül a vállalkozók figyelmébe ajánlotta a kereskedelmi

tevékenységek végzésének feltételeirôl szóló 2009. évi kormányrendeletet, illetve az élelmiszerek forgalomba hozatalát, elôállítását, engedélyezését és bejelentését újraszabályozó, tavaly júliusban hatályba lépett FVM rendeletet. A 2010-es változások ismertetésének köre a külön engedélyköteles élelmiszerekkel, a rendezvényekre vonatkozó különleges szabályokkal, az adatszolgáltatási és nyomonkövetési kötelezettségekkel, a másodlagos élelmiszervizsgálat helyzetével, valamint a kistermelôi elôállítás és értékesítés feltételeivel folytatódott. A bôséges tavalyi jogszabálytermés áttanulmányozásán túlmenôen az igazgató fôállatorvos szerint érdemes az állati eredetû élelmiszerek forgalomba hozatalára és az értékesítési helyén történô élelmiszer elôállítására, illetôleg a vendéglátó termékekre vonatkozó 2007. évi szabályozását is figyelemmel kísérni. Sélley Erzsébet azt sem rejtette véka alá, hogy a vendéglátást érintôen, hamarosan új jogszabály lát majd napvilágot.

Az ellenôrzésekkel kapcsolatban pedig kifejtette, hogy a preventív szemléletet az igazgatóság munkatársai már egy esztendeje alkalmazzák. A figyelmeztetés a cél, nem a bírság, hiszen ezen összegek a vállalkozások fejlôdését is szolgálhatják.

4.

5.

2011. MÁRCIUS

KAMARAI FÓKUSZ

Rendkívül alacsony a munkában álló népesség aránya Bár a régió három megyéjének területe eltér egymástól, a munkanélküliek számának csökkenése közös jellemzôként regisztrálható. Ami a konkrét számokat illeti, a téli szezonális hatások következtében az idén januárban, Gyôr-Moson-Sopron megyében közel 16 ezerre, Vasban 12 ezerre, Zalában pedig 20 ezer fölötti értékre rúgott a nyilvántartott álláskeresôk létszáma. A gazdaságilag aktív népességen belüli arányuk 15 százalékkal Zala megyében a legmagasabb, és a gyôri térségekben 7,5 százalékkal a legenyhébb, míg a vasi tájakon 10,1 százalékot mutat – számolt be a tényadatokról Rimányiné Somogyi Szilvia.

A kormányhivatal munkaügyi központjának igazgatója aggasztónak tartja az aktív népességen belüli inaktív réteg nagyságát, mely a Nyugat-Dunántúlon 41,7 és 45,1 százalék között mozog. Sôt, a foglalkoztatottak alacsony aránya nemzeti jellegzetességünk. E

tekintetben Málta mögé kerülve, az Európai Unió sereghajtója Magyarország.

Vajon a népesség több mint a fele miért marad távol a munkaerôpiactól? – vetette fel a bonyolult kérdést a szakember.

Sajnos e táborba tartoznak a pályakezdô fiatalok is, akik közül sokan végeznek gimnáziumokban, ugyanakkor 26,2 százalékkal a szakközépiskolákból kikerülôk aránya a legmagasabb Vas megyében. A statisztikák szerint a munka világába a szakiskolai bizonyítvány a legjobb belépô.

A felesleggel párhuzamosan betöltetlen álláshelyekkel küszködnek a vállalkozások. Elsôsorban Zala megyében, ahol a legsúlyosabb a munkanélküliség, de a régióban is több mint hétezer nevesített szakmájú dolgozóra volna szükség. Az országban pedig közel 50 ezer e hiány. E számok jelzik, hogy az iskolák képzési struktúrája és a gazdaság igénye között még mindig jelentôs az eltérés.

Vas megyében például a forgácsoló, a hegesztô, a lakatos, a mûszerész, az ápoló, a varrónô és az eladó foglalkozási ágak kerültek fel a hiányszakmák listájára.

A munkaügyi központ vezetôje az elnökségi ülésen a jelenlegi támogatások válfajait ugyancsak ismertette. A rövid, illetve hosszú idôtartamú közfoglalkoztatásokon túlmenôen a vállalkozások elôtt feltáruló lehetôségeket is górcsô alá tette. Így a TÁMOP 1.1.3. foglalkoztatási támogatást, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtô beruházásainak kétféle konstrukciójú támogatását. Érdemes e kedvezményeket részletesen tanulmányozni, hiszen a munkabérek és járulékok 70 százaléka, illetve az új foglalkoztatott után járó 1,2 millió forint rejlik a támogatások hátterében. Vas megyét viszont a leghátrányosabb helyzetû kistérségeknek juttatandó összegek nem érintik.

Olcsóbban is lehet energiához jutni AZ ELEKTRONIKUS AUKCIÓ A LEGEREDMÉNYESEBB Sikeres csoportos energia beszerzésekrôl adott számot Benke Zsolt a vasi kamara székházában tartott elôadásában. A budapesti Sourcing Hungary Kft. munkatársa az összejövetelen kifejtette, a több mint száz csatlakozott vállalkozás és önkormányzat 173 millió forintos éves megtakarítást ért el. Az egy szervezetre esô átlag pedig 1,7 millió forintot tett ki.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatását is élvezô kezdeményezés hét, Vas megyei résztvevôjének tavaly összesen négymillió forinttal kevesebbet kellett villamos-, illetve földgáz energiáért fizetnie.

Az együttes piaci fellépés és az egy kézben tartott lebonyolítás éppúgy elônyökkel jár, mint a jelentôsebb mennyiség vételéhez tartozó komolyabb verseny, mely

árcsökkentô hatással bír – jelentette ki a szakember. Aki határozottan állítja, hogy az egyedi energiaárakhoz képest mérhetô megtakarítások érhetôk el a közös beszerzéssel.

A csatlakozók függetlensége azonban biztosított, hiszen minden tranzakcióhoz egyedi feltételek, kötelezettségvállalások és szerzôdések tartoznak. Ugyanakkor az eltérô fogyasztási szokások kiegyenlítésére is alkalom adódik.

Nem véletlenül fordulnak egyre többen e megoldás felé, hiszen a szabad piac a korábbi bebetonozottsággal szemben, új dimenziókat nyit. Az árak elszabadulásával pedig a költségek a fókuszba kerültek, s uralkodóvá válik a besz-

erzésközpontú szemlélet. Ezáltal felértékelôdnek a megtakarításokat eredményezô technikák.

Benke Zsolt szerint a széles kereskedôi kör versenyeztetésében az elektronikus aukció a legsikeresebb. Az ajánlatkérések egy-három órájában kiélesedik a versenyhelyzet, s a folyamatos licitek okán, egy pályázó akár több tíz újabb tétellel léphet elô. Az internetes piactéren villamos energia szolgáltatás megszerzéséért általában 18 szereplô folytat küzdelmet egymással.

A villamos energia egyébként tôzsdei termék, ezért az árképzésben az idôzítésnek óriási a szerepe. Így a független beszerzési szakértôi cég képviselôje arra biztatta a fórumon megjelent vállalkozókat, hogy akkor kössenek szerzôdéseket, amikor az ár alacsony sávban mozog. Mivel ez év végéig újabb emelkedés várható, most érkezett el a csatlakozás ideje. A földgáz energia kettôs piacán ugyancsak érdemes csoportosan megjelenni az ajánlatkérésekkel, hiszen általában negyedévente változik az árszint.

Kamarai viszonylatban elmondható, hogy a már meglévô száz üzletfél, közel ötszáz fogyasztási hellyel rendelkezik. Az e körben versenyeztetett villamos energia mennyisége 36,3 millió kW órát jelentett. Így érte el a megtakarítás 173 millió forintot.

Ami a Sourcing Kft. piaci pozícióit illeti, az eltelt három esztendôben, több mint 700 vállalat és intézmény megbízásából a cég 1038 projektet bonyolított le, 96 milliárd forintnyi beszerzési értékben. Partnereik között sok neves vállalat található.

A szabad piaci lehetôségek iránt érdeklôdô vállalkozások pedig a www.sourcing.hu weboldalon szerezhetnek bôvebb információkat.

Megfogalmazódtak az érvek és az igények MEGYEI ÖSSZEFOGÁS ÉS LOBBIZÁS A VASI KÖZÚTFEJLESZTÉSEKÉRT A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is részt vett a nemzeti fejlesztési miniszterhez címzett levél szakmai elôkészítésében, megfogalmazásában és aláírásában.

A vasi térség jövôje szempontjából sorsdöntô dokumentumon tizenegy aláírás szerepel. A Vas Megyéért Egyesület és a megyei önkormányzat mellett az építész, a mérnök, a kereskedelmi és iparkamara, illetve a munkaadók és gyáriparosok szövetsége, valamint az MTESZ és a TIT elnökei, továbbá Szombathely és Körmend városok polgármesterei látták el kézjegyükkel a dr.

Fellegi Tamáshoz intézett kérelmet. A kamara elnökségi ülésén Katona Ferenc részletesen beszámolt az irat hátterérôl, s a benne foglaltak súlyáról, sürgetô voltáról.

A közúti közlekedés vasi prioritásait szemléltetô elôadásában Katona Ferenc kifejtette, hogy erôs lobbizás szükséges ahhoz, hogy a jelenleg egyeztetés alatt lévô hosszú távú országos fejlesztési koncepció kialakításánál, programciklusonkénti ütemezésénél a megye gazdasági talpon maradását, fejlôdését garantáló projektek méltó helyükön szerepelhessenek.

A Magyar Közút Kht. területi igazgatója a hálózat jellemzô forgalmi értékeinek bemutatása során elmondta, hogy a tervezett nyomvonalak megvalósulása esetén Bécsbe, Grazba és Gyôrbe két órával, Pozsonyba pedig közel három órával hamarabb lehet majd eljutni. Méghozzá megfelelô biztonsággal.

A statisztikák arról is árulkodnak, hogy Budapest térségén kívül, az országban a 86-os fôút mentén a legjelentôsebb a forgalom. Ugyanakkor a vasi határátkelôk terhelése is folyton emelkedik, miközben a motorizációs prognózisok ugyancsak növekedésrôl számolnak be.

A 2013-ig kitûzött fejlesztési projektek közül a 86-os fôút Zala–Vas megyei határától Nádasdig elkészült a szélesítés és felújítás terve, tehát a kivitelezési munka indítható.

Ahogy a 76-os és 86-os fôutak keresztezôdésétôl, a körforgalmi csomópontig is rendelkezésre áll a felújítási terv. Hasonló állapotú a körmendi körforgalomtól Egyházasrádócig húzódó – 4,5 km hosszú elôzési sáv – kiviteli dokumentációja is. A 8as fôúton pedig a Dabrókai Csárdától a körmendi elkerülô útig behatárolt rész 11,5 tonnás teherbírású megerôsítést kap majd, ha e 24 kilométeres szakasznak a nyár elejéig napvilágot lát az építési engedélye.

Az M8 gyorsfor-

galmi út Körmend és az országhatár közötti részének építését sajnos a helyi viták késleltetik. A többség érdekében történô összefogás hiánya ugyanis a projekt létét, megvalósíthatóságát veszélyezteti.

A területi szakértôk fontosnak ítélik az ausztriai S 7-es felé tartó négysávos folyosó munkálatainak megkezdését, hiszen a közhiedelemmel ellentétben, határszomszédunk sem mondott le a négysávosítás késôbbi kivitelezésérôl.

A közelmúltban felröppent szakmai vélekedések nem állják meg a helyüket Egyházasrádóc–Szombathely viszonylatában, mivel e fajsúlyos szakaszon a leghatékonyabb és legbiztonságosabb megoldás a fizikai elválasztással építendô 2x2 sáv lehet.

A megyei igazgató veszélyes jelenségnek tartja, hogy az M9 távlati lehetôségeit, valamint a széles körû egyeztetés alapján kialakított KÖZOP-os projekteket még a szakemberek is helytelenül összekeverik. A Szombathely–Vát szakasz esetében viszont a kivitelezô problémái miatt adódtak nehézségek, ezért elkerülhetetlen az újbóli pályáztatás. Jó hír, hogy a Szeleste–Répcelak viszonylatában a

négysávos vonalvezetés engedélyezési eljárása megkezdôdött.

A 88-as fôút Sárvárt elkerülô szakasza, illetve a leágazó rész 11,5 tonnás burkolatmegerôsítése ugyancsak a tervek között szerepel.

Katona Ferenc végül ismertette a három országos programciklusba felvételre javasolt vasi fejlesztéseket, amelyek a dr. Fellegi Tamás miniszternek küldött levélben is szerepelnek. Így a dokumentum aláírói mindenekelôtt kérik, hogy az M8 jelû gyorsforgalmi út Körmendtôl az országhatárig vezetô szakasza a szentgotthárdi csomópontig 2x2 sávval, 2015-ig készülhessen el.

A II. programciklusban Szombathely-Kôszeg között a 87-es fôút 2x2 sávra bôvüljön. Továbbá az M9-es Szombathely–Nemesbôd– Bük–Sopron távon épüljön meg.

A megyeszékhelyen pedig a Szent Márton út feletti felüljáró, illetôleg az északkeleti és nyugati tehermentesítô út kivitelezése történjen meg 2020-ig.

A vasi lobbycsapat a III. ciklusba sorolta a 8-as fôút Rábahidvég– Jánosháza közötti részének fejlesztését. A 88-as fôút kiépítését Sárvár–Celldömölk–Pápa útvonalon, továbbá a Kemenesalja fôvárosát elkerülô szakasz kivitelezését. Szükséges még Sárvár nyugati, illetve Rábapaty 84. számú fôútról történô elkerülése, valamint e térségekben elôzési sávok megvalósítása.

Az együttmûködô vasi szervezetek, önkormányzatok nemzeti fejlesztési miniszterhez intézett levelükben kiemelt jelentôségû feladatként szerepeltették, hogy a korábban kialakított, s a KÖZOP körébe tartozó projektek 2015-ig befejezôdhessenek. Tehát az építési engedéllyel rendelkezô kivitelezési munkálatok még az idén, a programban rögzítettek szerint elkezdôdhessenek. A zalai megyehatártól Egyházasrádócig, illetve Körmend és Egyházasrádóc viszonylatában.

6.

2011. MÁRCIUS

FÓKU S Z BAN A TU RI Z M U S

Pannonische Schmankerlwirte „Ahány ház, annyi szokás” HELYI VENDÉGLÁTÁS & TERMÉKEK & ÉTELSPECIALITÁSOK A vendéglátó egységek vezetôi és a helyi kistermelôk egyesületet alapítottak a tájjellegû ételek népszerûsítéséért. A hálózatról ma elmondható, hogy átmeneti hanyatlást követôen kiállta az idô próbáját, s a kezdeti célok megvalósításán túlmenôen, a logisztikai szervezés új tartalommal töltötte meg a kezdeményezést. Visszatekintve, az idáig vezetô út azonban korántsem látszik rögmentesnek, hiszen rengeteg akadállyal kellett megküzdeni. Sôt, napjainkban is a folytonos megújulás szellemében mûködik a Pannon konyha értékeinek, gasztronómiai hagyományainak megôrzését felvállaló közösség. Az osztrák egyesület irányítói Josef Sagemaister és Ing. Franz Perner, aki egyben a Burgenlandi Gazdasági Kamara szakosztályvezetôje Szombathelyen, a Hotel Claudius konferenciatermében osztották meg tapasztalataikat a régió vendéglôseivel, étteremtulajdonosaival.

A diskurzus során kiderült, hogy a szomszédbeli történések sok hasznosítható ötlettel szolgálnak.

Az osztrák, a magyar és a szlovák területegységeket magában foglaló Pannon konyha nem csupán sajátságos ételkészítési módszerekkel rendelkezik, hanem a Pannon Régió kulturális történelmének a részét is képezi. A helyi ter-

» Az egyesület jelképei közül a kötényt és a bort a házigazda vasi kamarai fôtitkár mutatta be

mékek, s a tájegységeket jellemzô ízek letûnt idôk világába kalauzolják vissza a vendégeket, miközben alkalmat nyújtanak a térségi vállalkozók sikeres együttmûködésére.

A Pannonische Schmankerlwirte szisztéma felépülése és mûködése a magas minôségi követelményeken alapul, mely folyamatosan tartandó és javítandó. Az egyesület tagjainak tehát önkéntes csatlakozásuk elôtt egy norma- és követelményrendszernek kell megfelelniük. A kontroll pedig folyamatos.

Az egyesület alapítói megelégelték, hogy a bécsi konyha ízei uralták a vendéglátást, ezért 1995ben összefogtak a burgenlandi konyha népszerûsítéséért. Körbejárták a tartomány éttermeit, és a feltételek ismertetését követôen, csatlakozásra buzdították a partnereket. A politikai élet és a média támogatását is elnyerve, pályázati források segítették az elképzelések lépésrôl lépésre történô va-

A torkosság napján A Magyar Turizmus Zrt hat esztendôvel ezelôtt állt elô a „Torkos csütörtök” ötletével, arra buzdítva a vendéglôk, éttermek tulajdonosait, hogy a farsang utáni elsô csütörtöki napon „félpénzen” kínálják szolgáltatásaikat. A kezdeményezés keresztény népi hagyományok felelevenedését is magában hordozza, hiszen elôdeink a negyvennapos nagyböjt elôtti lakomával mondtak búcsút egy idôre a húsételeknek.

A tapasztalatok szerint az eltelt bô fél évtizedben mind a vendéglátók, mind pedig a „torkosok” körében terjed a szokás. A fele áron való étkezés lehetôsége elsôsorban azon családokat csalogatja a terített asztalok mellé, akik ritkábban engedhetik meg maguknak e kikapcsolódási formát. Ugyanakkor a törzsvendégek sem kívánnak lemaradni, s elôre helyet foglaltatnak. Nem véletlen tehát a zsúfoltság, amely korábbi évtizedek éttermi viszonyait idézte 2011-ben, de csupán egyetlen napra.

A tömeg természetesen ellátási nehézségekkel jár. Néhányan türelmetlenül iszogatva várják, hogy a megrendelt finomságok mielôbb megérkezzenek eléjük. A

konyhák személyzete és a felszolgáló pincérek hada viszont alig bírja a rohangálást.

A vállalkozók szerint az árrés csökkentô engedmény számukra nem, vagy csak csekély mértékben jár anyagi haszonnal, mégis érdemes csatlakozni e modern „népszokáshoz”. Remélve, hogy a torkos csütörtöki vendégek egy része legalább családi ünnepeket, baráti összejöveteleket tartani visszatér kedvenc éttermébe.

A lakosság fizetôképességének romlásán túlmenôen a szállodaés vendéglátóipar egységeinek az alapanyagok és az energia árának fokozatos emelkedésével egész évben meg kell küzdeniük. A többletköltségek ugyanis tovább nem háríthatók, ezért e veszteséget a vállalkozásoknak kell kigazdálkodniuk. A szakemberek viszont óva intik a tulajdonosokat, üzemeltetôket attól, hogy a minôség kárára tegyenek egyensúlyozó lépéseket. A hosszú távra tervezett mûködés érdekében a költségcsökkentés más módszereit érdemes alkalmazni.

Jó hír azonban, hogy a lakomák résztvevôi közül néhányan már a 2012-es Torkos csütörtökre is asztalt foglaltattak maguknak.

lóra váltását. Az összegyûjtött receptúrára hagyatkozva pedig a sajtóorgánumok a kialakult kínálati palettát a lakosság elé tárták.

Természetesen az ételek elkészítési praktikáját a mai elvárásokhoz igazították. Így például a disznótoros étkeket eladható formában tálalták a vendégek elé.

E struktúrában üzemeltetett éttermek használhatták a megkülönböztetô jelzésként kihelyezett logót. A tartományszerte terjesztett plakátok ugyancsak a tradíciók megismerése, az ízek újra felfedezése felé terelték a lakosságot. Mivel a folyamat rengeteg adminisztrációval járt, a tagság egyesületi hozzájárulást is fizetett.

A kezdeti lelkesedés után azonban álomba merült a kezdeményezés.

Az ébredés a délburgenlandi vendéglôk tulajdonosainak csoportjához kötôdött, akik nem hagyták veszni az elért eredményeket, s új emblémával folytatták az utat. Késôbb a tartomány középsô, majd északi részének szakmabeli rétege is csatlakozott a feléledô rendszerhez. Ekkor született meg a Pannonische Schmankerlwirte.

A korábbi kudarc okait boncolgatva, kiderült például, hogy a generációváltáskor a felsôfokú végzettséggel rendelkezô fiatalok a nemzetközi konyha felé kacsintgattak. A problémák további feltárásának tapasztalataiból tanulva, s a Pannon értékeket visszahozva az egyesület vezetése a receptek mellett ügyelt a

helyi borkínálat bevezetésére is.

A „Milyen Burgenland íze” – mottó szellemében teljesebb ajánlati kép bontakozott ki. Ahol az étterem egyéni arculata éppúgy kidomborodott, mint a minôség iránti elkötelezettség, illetve a kistermelôi háttérstruktúra igénybe vétele. Továbbá a harmonikus együttmûködés és a vendégszeretet. A korábban 42 tagot számlált egyesület napjainkban 37 rendes, illetve 30 támogató taggal mûködik. S kooperációra lépett a helyi vadásztársasággal is.

Komoly fejlôdésen esett át a logisztikai platform, amely egész Burgenland területén a kistermelôk termékeit eljuttatja a tagság vendéglátó helyeire. Mindezen túlmenôen minden étterem egyedi saját termékkel bír, amellyel megajándékozza a vendégeket. A kitûnô étel pedig élvezeti cikként jelenik meg a tartományi piacon.

Franz Perner arra is rámutatott, hogy a Pannon szómozaik révén az egyesület a magyar éttermeket is szeretné felölelni. Nyitott a csatlakozni szándékozók elôtt.

Az összejövetelen élénk érdeklôdés mutatkozott a szervezetbeli tevékenységek részletei iránt.

Kiss Sándor a vasi kamara fôtitkára az információs rendezvényen elhangzottak alapján kifejtette, hogy a megyében ugyan kevésbé szervezetten, de elindult a vállalkozói összefogás folyamata. A helyi kistermelôk helyzetbe hozását a határon átívelô kamarai projektek is támogatják. Fontos lenne, hogy a szolgáltatások színvonala azonos mértéket öltsön mindkét oldalon.

S a termelésben az ad hoc jelleg helyett a tudatosság nyerne teret.

Célszerû volna az agrárkamarával együtt potenciálanalízist készíteni a helyi kistermelôi kínálatról és kapacitásról. A logisztikai hálózat megteremtése, illetve egy burgenlandihoz hasonló egyesület mûködtetése azonban nem nélkülözheti az állam támogatását. Ahogy mindez a szomszéd tartományban, az eltelt másfél évtizedben megtörtént.

GONDOLATOK AZ INTERKULTURÁLIS TRÉNINGRÔL Ez év március 2-án és 9-én a Vasmegyei Kereskedelmi és Iparkamara felkérésére interkulturális tréninget tartottam Szombathelyen illetve Sopronban, a turizmus és vendéglátás legkülönbözôbb területein dolgozó helyi szakemberek számára.

A tréning középpontjában az osztrák–magyar projektekben is felhasználható interkulturális kompetenciák és együttmûködési stratégiák megismerése, továbbá a saját tapasztalatok során megszerzett tudás felelevenítése és reflektálása állt.

A 2x90 perces workshopok elsô felében megismerkedünk az interkulturális helyzetek és kapcsolatok reflektálásának általános kérdéseivel, majd a tipikus vagy tipikusnak tartott osztrák és magyar szokásokkal, viselkedési, gondolkodási és cselekvési mintákkal, ezek különbségievel – egyéni és közösségi szinten.

Különös hangsúlyt kaptak a két ország máig élô és ható sztereotípiái, a magyarok és az osztrákok önmagukról és egymásról alkotott képe, a történelmi és politikai események eltérô értelmezései, az ebbôl származó félreértések és konfliktusok.

A workshop második felében a határ menti kooperáció során szerzett pozitív és negatív tapasztalatokat, a problémamegoldásban, együttmûködésben felmerülô problémamegoldó- és munkastratégiákat vizsgáltuk meg, különös tekintettel a következô témákra: – tervezés, munkavégzés és problémamegoldás – idômenedzsment – szabálykövetés, az értelmezés keretei

» Dr. Riszovannij Mihály – hierarchia és vezetési stílusok – tárgyalási és érvelési stratégiák – érzelemkifejezés és nonverbális kommunikáció – minôségfogalmak Miután valamennyi résztvevô az osztrák–magyar határ menti régióban dolgozik, fontos és tanulságos volt a tárgyalt kérdésekre vonatkozó felmérések eredményeinek összevetése a résztvevôk vélekedéseivel és tapasztalataival, az innovatív, helyzetérzékeny megoldási stratégiák megvitatása.

Ehhez hozzájárult a workshop interaktív jellege is.

Dr. Riszovannij Mihály

Pillanatkép az Utazás kiállításról Várhatóan az év második felében elkészül a hazai turizmusról szóló törvény – jelentette ki az Utazás 2011 Nemzetközi Idegenforgalmi Kiállítás megnyitóján Szatmáry Kristóf. A turizmusért felelôs államtitkár egyebek között azt is kifejtette, hogy a kormány, munkahelyteremtô és országimázs-építô szerepe folytán, stratégiai ágazatnak tekinti az idegenforgalmat.

A március eleji budapesti seregszemlén 32 ország közel hatszáz kiállítója kínálta programjait. Közöttük a vásár díszvendégei. A külföldiek közül India, a hazai városok közül pedig Gyôr került reflektorfénybe. A szektor vasi képviselôi ugyancsak kitettek magukért, hiszen a tavalyinál többen, látványosabban, s újdonságokkal megspékelve helyezték terítékre ajánlataikat.

A négynapos szakmai kavalkád kiemelt terület, az egészségturizmus sok érdeklôdôt vonzott.

Bük és Sárvár fürdôvárosok külön-külön standon vonultatták fel közkedvelt szolgáltatásaikat, illetve újdonságaikat. Szombathely és Kôszeg városokon kívül a Vas

megyeiek a Nyugat-dunántúli régió több mint négyszáz négyzetméteres standján szerepeltek a nagyszabású börzén.

A regionális marketing igazgatóságának társkiállítójaként szerepeltek a kereskedelmi és iparkamarák, a falusi turizmus szövetségek és a tourinform irodák. E sorban

»

mutatkozott be a vasi gazdasági önkormányzat projektkiadványa, a „Turizmus határok nélkül”.

A látogatók körében tapasztalt sikeren túlmenôen a megyei vállalkozások elismerésben is részesültek. A Magyar Turizmus Zrt. által az elmúlt esztendôben alapított Magyar Turizmus Minôségi Díjra

A Nyugat-dunántúl vásári kínálata sokakat vonzott

az idén tizennyolc szállodát és három éttermet ítéltetett méltónak. A kitüntetettek között két vasi hotel, a sárvári Spirit Hotel Termál Spa, valamint a büki Danubius Spa Resort vezetôje szoríthatott kezet a megtisztelô címeket átadó Horváth Gergely vezérigazgatóval.

4.

7.

2011. MÁRCIUS

Vasi Volán Gazdára leltek a Duna-stratégia díjazottak E U ROPE DI RE CT

kiemelt fejezetei Az ütemezés szerint az idén júniusban kerül az Európai Tanács elé jóváhagyásra a makroregionális szintû Duna-Stratégia tervezete. Így a 2011. elsô felében soros, magyar uniós elnökségre hárul az érdekek összehangolásának, illetve a koncepció megismertetésének feladata. A mérnöki és az építész kamarák, valamint a MTESZ februári rendezvényének díszvendége, Barsiné Pataky Etelka kormánybiztos, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke felszólalásában hangsúlyozta: – manapság a problémák java része országhatárokon belül nem oldható meg, ezért Közép-Európa államai felismerték egymásra utaltságukat. A társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásokra együtt kell keresniük a válaszokat. A közép-kelet-európai együttmûködés tehát a stratégia révén új alapokra helyezôdik.

Négy pillérrôl építkezve A Balti tengeri Stratégiát követôen, az Európai Unió második transznacionális területfejlesztési programcsomagja Németországtól Ukrajnáig, illetve Bulgáriáig terjedô makrorégiót foglalja magában, azaz nyolc, uniós tagállamot, s hat közösségen kívüli országot ölel fel.

A német, az osztrák, a cseh, a magyar, a szlovák, a szlovén, a román, a bolgár, a horvát, a szerb, az ukrán, a bosznia -.hercegovinai, a montenegrói és moldovai együttmûködôk köre közel 115 millió embert fog össze. A dokumentum cselekvési terve négy pillérre támaszkodva kívánja teljesíteni a feladatokat. Mindenekelôtt a most kibontakozó Duna szövetséget a többi régióval például a mobilitás fejlesztése, a fenntartha-

dusában már közös, európai fejlesztési térségként jelenhetne meg. Leküzdve a mai hátrányt, amikor a brüsszeli intézmények a közösség perifériájaként kezelik e tagállamokat.

Felosztották a tizenegy cselekvési területet

tó energiahasználat ösztönzése, s a kultúra és az idegenforgalom népszerûsítése révén próbálja majd összekapcsolni.

Hatalmas tennivalóköteget jelent a Duna-régió környezeti értékeinek védelme, vagyis egyebek között a vízminôség helyreállítása, a kockázatok kezelése, illetve a biodiverzitás megôrzése.

Ahogy e térségekben a jólét megteremtése is számtalan kihívást rejt magában, hiszen e körbe tartozik a vállalkozások versenyképességének támogatása, az emberi képességekbe történô befektetés, a kutatási kapacitás bôvítése, az oktatás és az információs technológiák fejlesztése.

Utolsó tartóoszlopként a Duna régió, mint egység megerôsítése a bürokrácia nélküli intézmények rendszerének hatékonyabbá tételével, s a kooperáció kiteljesítésével jár együtt, az olyan általános gondok felszámolása érdekében, mint a szervezett bûnözés.

E makro programtól elvárható, hogy hatékonyabbá teszi a közúti, a vasúti és a vízi közlekedést, az alternatív energiaforrások használatát, továbbá hozzájárul a gazdaság, az innováció és az oktatás dinamikusabb fejlôdéséhez.

A feladatok sikeres végrehajtása legfôképpen azt eredményezné, hogy a Duna régió az unió 2014ben induló új költségvetési perió-

Az Európai Unió regionális politikáért felelôs biztosa, Johannes Hahn Martonyi János magyar külügyminiszterrel együtt, az idén februárban, Budapesten arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a stratégia legjelentôsebb építôelemeit mely országok fogják koordinálni. E nemzeti megbízatás elsôsorban a megvalósítás irányítását, a partnerekkel közösen összeállítandó munkafejezetek elkészítésének vezénylését, s a finanszírozás lehetôségeinek felkutatását öleli fel.

Az országok szoros együttmunkálkodásának oly módon kell végbemennie, hogy a meglévô álló uniós forrásokat, új intézmények létrehozása nélkül, minél optimálisabban hasznosítsák a felek. A területek gazdájaként funkcionáló koordinátorok megkezdték az elôkészületeket. Figyelve arra, hogy a Balti tengeri Stratégia mintájára, új jogszabályok és intézmények létrehozása, valamint új források igénylése nélkül teljesítsék feladataikat.

A nehéz elvárások folyamában, Magyarország három ágban kapott szerepet. A vizek minôségének helyreállításáért és megôrzéséért Szlovákiával együtt felelôs.

Míg a környezeti kockázatok kezelését Románia közremûködésével koordinálja.

Több ország versenyzett az energiabiztonsági terület megszerzéséért, így megtisztelô, hogy az elsôsorban a gázenergia hálózatok védelmének, valamint a megújuló energiaforrások felhasználásának ágazatait illetôen hazánké lehet a fôszerep.

Határidôs feladatok Kihasználatlan hajózási lehetôségek, a közúti és vasúti összeköttetések hiánya, a környezetet fenyegetô veszélyek, valamint az oktatási, kutatási és innovációs erôfeszítések koordinálatlansága éppúgy közös fellépést igényel, mint a folyami hajózás feltételeinek javítása, illetve az özönvízszerû áradásoknak, és az élôhelyek tönkretételének a felszámolása. A remények szerint a nemzeti energiapiacok összekapcsolása meg fogja oldani a villamos energia, illetve a tüzelôés fûtôanyagok ellátási problémáit.

A program néhány célkitûzés esetén határidôket is tartalmaz.

A Duna teljes szakaszára érvényes árvízkockázat-kezelési tervnek például 2015-ig kell elkészülnie, majd hat esztendô alatt a dokumentumba foglalt elôírások is megvalósítandók. A kikötôkbe telepítendô multimodális terminálok kivitelezésének 2020-ig szükséges megtörténnie. Sôt, a belvízi hajóutak és a többi közlekedési ágak összekapcsolásának ugyancsak az évtized végéig végbe kell mennie. Emellett ezen esztendôre a fekete tengeri ökoszisztémák az 1960. évi szintre állítandók vissza, továbbá a nemzeti össztermék három százaléka kutatás-fejlesztésre fordítandó. A stratégiai tervezet szerint a régió minden uniós polgára számára 2013-ig a széles sávú, nagy sebességû internet hozzáférés megadatik majd.

Hazánkban az Új Széchenyi Terv negyven olyan projektet tartalmaz, amely a Duna-stratégiához is kötôdik. A makro régiós tér feltárulására pedig 2012-ig kell várniuk a kis- és középvállalkozásoknak. Vas megyében pedig osztrák és szlovén partnerekkel közösen érdemes bekapcsolódni a folyamatokba. Szerencsére a vasi kamara, projektjei által már hosszú évek óta építi e kapcsolatokat, amelyek új dimenziókat kaphatnak.

Az elmúlt esztendôben félmilliárd forintnyi pályázati forrás segítette a társaság fejlesztéseit, melyeknek köszönhetôen elsôsorban Szombathely–Szentgotthárd viszonylatában javultak a közlekedés feltételei. A megyeszékhelyen hét, a távolsági üzletágban két új, illetve 4 magas komfortfokozatú használt autóbusszal bôvült a jármûpark. S a nehézségek ellenére, eredményes évet zárt a Vasi Volán Zrt. – hallhatták a vállalat ünnepi összejövetelének résztvevôi a Tó Vendéglô konferenciatermében Papp László vezérigazgatótól.

A Reguly Antal Általános Iskola diákjainak mûsorát követôen, Márai Sándor ünnepekrôl szóló gondolatait idézte a cégvezetô a március 15-ei, kitüntetések átadásával egybekötött, hagyományos ünnepségen, ahol nem csupán a munkájukat kiválóan ellátó kollégák, hanem a jó partnerek is a listán szerepeltek. Így összesen közel ötvenen vehettek át különbözô díjakat. A ceremónián Lakatos Tibor alezredes, a Vas megyei Rendôr-fôkapitányság rendészeti igazgatója, fôkapitány helyettes, valamint Ducsai Ákos az Allianz Hungária Biztosító Zrt. értékesítési igazgatója is közremûködött az elismerések átadásában.

A Volán Plakettet gazdag és értékes szakmai életpályája jutalmaként, Magyar László PR munkatárs vehette kézhez, nyugdíjba vonulása alkalmából.

A Volán Szent Kristóf Emlékérem arany fokozata Pongrácz Tibor

kocsi mozgatónak, ezüst fokozata Martonné Tóth Marietta menetrendi és díjszabási elôadónak, bronz fokozata Végh Lászlóné anyagelszámolónak jutott.

Az Év Vasi Volánosa Lolbert Jánosné lett.

A Vasi Volánért kitüntetést tíz dolgozó, Bodorkós Mária, Dávid Istvánné, Horváth László, Skrapits Miklós, Kovács Tamás, Farkas Lajos, Gazdag Gábor, Czibók István, Németh Károly és Csercsics Péter érdemelte meg.

Kiosztották még az Aranylánc Medál, illetve a Vezérigazgatói Dicséret díjakat, továbbá a balesetmentes vezetésért adandó okleveleket. A másfél millió kilométer kategóriában Lolbert János, Nagy Kálmán és Skrapits Miklós felelt meg a feltételeknek. Berta Tibor és Fülöp Tibor 1 250 000 kilométert tudhat maga mögött, míg Borbély László elérte az egymillió kilométert. Emellett a 750, az 500 és a 250 ezer kilométer birtokosainak teljesítményét is elismerte a társaság. Tárgyjutalomban pedig a kiegyensúlyozott együttmûködésért a rendôr-fôkapitányság 12 munkatársa részesült.

Papp László a felemelô pillanatokban a Volán idei terveit sem rejtette véka alá. Elmondta, hogy a helyközi szállítás színvonalát 14 új, illetve nyolc, jó állagú használt jármû fogja növelni. Szombathelyen a hét darab, szóló típusú autóbusz forgalomba helyezésével teljesül majd a cég közszolgáltatási szerzôdésében vállalt kötelezettsége. Sôt, pályázatok révén megújul az utas tájékoztató rendszer. Celldömölkön pedig az autóbuszállomás öltözik korszerû köntösbe.

Elnökségi félidôben az uniós történésekrôl Félidejéhez közeledik a magyar uniós elnökségi idôszak, s az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, valamint az Europe Direct Hálózat tájékoztató irodái, az elôzô években lezajlott kampányokhoz hasonlóan az európai közösségbeli viszonyokat, jogszabályi lehetôségeket lakosság-, és vállalkozó közelbe hozzák. Ezúttal március 17-e és 25-e között, az ország 12 pontjának bevásárlóközpontjaiba települnek ki a felkészült szakemberek. Szombathelyen a Family Center tágas elôtere adott otthont a road show lebonyolításának.

A tájékoztató kiadványokkal, ajándéktárgyakkal, s gyermekeket vonzó léggömbökkel teli, Európai Uniós jelképekkel feldíszített standon várták a szombathelyi információs pont munkatársai az érdeklôdôket a vasi megyeszékhelyen is.

Ahol elsô kézbôl, közérthetôen adtak válaszokat, tanácsokat a kíváncsiskodók kérdéseire.

Takács Tamás irodavezetô a bevásárló centrum nyitásától, zárásáig tartó, egész napos program tapasztalatait összegezve elmondta, hogy a legtöbben a külföldi munkavállalási lehetôségekrôl informálódtak.

Különösképpen a május elsejei,

ausztriai piacnyitás körülményeit kerültek a kötetlen diskurzusok fókuszába.

A diákokat és a fiatalokat pedig a külhoni tanulási, szakmai gyakorlatszerzési esélyek érdekelték a legintenzívebben. Mások csupán az általános tudnivalók megszerzése miatt álltak meg a stand elôtt.

Néhányan viszont Magyarország uniós elnökségi szerepét, s az eltelt közel három hónap történéséit igyekeztek közelebbrôl megismerni. Szó esett továbbá a pályázati források és a különféle támogatások kiaknázhatóságának módjairól, a nyugdíjakról, illetve az utazási szabályokról, továbbá az uniós állampolgársággal járó kedvezményekrôl is.

Mivel a magyar lakosság unió iránti fogékonysága még mindig hagy kívánnivalót maga után, a road show jelleg_ információátadások egyértelm_en sikerként könyvelhetôk el. Bár a szombathelyi információs pont vezetôjét a hétköznapokban is gyakorta felkeresik egyegy probléma megoldása, avagy az egyedi lehetôségek kutatása végett, a forgalmas közterületeken, a vásárokban, az egyéb kiállításokon, a konferenciák helyszínein, a fürdôparadicsomokban, s a városok látványosságainak közelében a felvilágosítás hatékonysága megsokszorozódik.

Felszólítás Az Európa Bizottság felszólította Magyarországot és Spanyolországot, hogy biztosítsák az új mobilszolgáltatások részére a GSMfrekvenciákhoz való hozzáférést.

Az Európai Unió hivatalosan felszólította Magyarországot és Spanyolországot, hogy teljes mértékben tegyenek eleget az aktualizált uniós GSM-irányelvnek, azaz biztosítsák, hogy a 900 MHz-es frekvenciasávot gyorsabb mobilszolgáltatások, például mobil internet céljára igénybe lehessen venni. E frekvenciasáv megnyitása a fejlettebb hozzáférési technológiák – mint az univerzális mobiltávközlési rendszerek (UMTS) – számára fontos lépést jelent a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások gyorsabb és szélesebb körben való elterjedésének elmozdítására

irányuló erôfeszítések terén. Az irányelv ezért jelentôs szerepet tölt be az európai digitális menetrend azon célkitûzésének megvalósításában, hogy 2013-ra minden európai polgár alapvetô széles sávú hozzáféréssel rendelkezzen.

A tagállamok megállapodtak abban, hogy a módosított GSMirányelvet 2010. május 9-ig átültetik nemzeti jogukba. Magyarországot és Spanyolországot az uniós jogsértési eljárás keretében „indokolással ellátott vélemények” formájában szólították fel ennek megtételére. Ha Magyarország és/vagy Spanyolország két hónapon belül nem értesíti a Bizottságot a módosított GSMirányelvbôl fakadó kötelezettségeik teljesítésére vonatkozó intézkedésekrôl, a Bizottság a Bíróság elé idézheti ôket és pénzbüntetés kiszabását kérheti.

4.

8.

2011. MÁRCIUS

Innovatív kezdeményezések Ötmillió magyar hengerfej az AZ EGYETLEN HAZAI, INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁSÁRA Opel motorokban világszerte LÉTREHOZOTT HÁLÓZAT EREDMÉNYEI nerált, menedzselt, segített projektek. Közel 500 innovációs fejlesztéssel kerültek kapcsolatba a szakemberek, amelybôl projekt is lett, és összesen közel 2000 ügyfél volt, aki igénybe vette szolgáltatásaikat.

Körülbelül 50 klaszterrel dolgozik együtt szorosan a hálózat, amely kéttucat nemzetközi hálózatnak tagja, így külföldi kapcsolatépítésben is rendelkezik kompetenciákkal és szakértelemmel rendelkeznek a nemzetközi, 7. Keretprogram, Interreg és más programok területén is.

A Pannon Novum Nyugatdunántúli Regionális Innovációs Ügynökség szolgáltatásként nyújtja többek között akkreditált képzési programjait, klaszterfejlesztési és projektfejlesztési szakmai tudását, pályázatírási és pályázatmenedzsment tevékenységét és ezen túl szakmai felmérések, tanulmányok, rendezvények, kiadványok, kreatív programok is fûzôdnek a nevéhez. Tevékenységéért tavaly elnyerte a Committed to Excellence – Elkötelezettség a kiváló-

A VMKIK tanácsadásai

A regionális innovációs rendszerek mûködtetésének, az innovációban érdekelt szereplôk tevékenységei koordinálásának és a régiós igényeknek megfelelô szolgáltatások nyújtásának céljából 2004–2007 között tevékenykedtek a regionális innovációs ügynökségek konzorciumai. A tervezô, hídképzô, hálózatépítô és szolgáltató funkciók továbbvitele érdekében régiónként egy-egy önálló jogi személyiséggel rendelkezô nonprofit innovációs ügynökség jött létre 2008-ban, így egy 50–60 fôvel mûködô, képzett, tapasztalt országos hálózat mûködik immáron lassan hét éve, amelynek fô feladata az innovációs fejlesztésekre fókuszálni. Érdemes az elmúlt évek eredményeirôl néhány szót szólni.

Talán a legbeszédesebb adat, hogy a regionális innovációs ügynökségek hálózata (RIÜNET) által generált, mentorált és menedzselt innovációs projektek értéke meghaladja a 12,5 milliárd forintot! Ezekbe beletartoznak a saját projektjeik csakúgy, mint a más szervezetek, vállalkozások számára ge-

■ Kiss Sándor fôtitkár • 94/506-645 kiss.sandor@vmkik.hu nemzetközi kapcsolatok, kereskedelemfejlesztés, PR ■ Szabó Tímea szolgáltatási vezetô • 94/506-641 szabo.timea@vmkik.hu kamarai szolgáltatások, rendezvények, nemzetközi kapcsolatok, okmányhitelesítés ■ Takács Tamás kereskedelem-fejlesztési vezetô 94/506-651 takacs.tamas@vmkik.hu rendezvények, nemzetközi kapcsolatok, EU információk, Europe Direct iroda ■ Csiszár István gazdaságfejlesztési vezetô 94/506-648 csiszar.istvan@vmkik.hu innováció, mûszaki fejlesztés, pályázati tanácsadás, iparjogvédelem, minôségügy, településfejlesztés ■ Pergel Beatrix szolgáltatási elôadó • 94/506-640 pergel.bea@vmkik.hu

Rugalmas gyártósorokon készült el az ötmilliomodik termék, mely hosszú sorozat nem csupán az európai modellekhez jutott el. Napjainkban a gyár ismét világszínvonalú technológia telepítésére készül. ságért díjat is. Tehát az egyetlen olyan, kifejezetten innováció céljára létrehozott országos hálózatról beszélhetünk, amely már megfelelô módon beágyazott a helyi, regionális viszonyokat tekintve és az ötlettôl a piaci hasznosításig képes és kész segíteni ingyenes konzultációval, vagy más, konkrét szolgáltatásokkal. Minden innovációs ügynökség egyúttal az Új Széchenyi Terv Információs Pontjaként is mûködik hivatalosan, így tényleg egy helyen megkaphatóak a különbözô innovációhoz kapcsolódó területekrôl az információk.

A régiónkban Gyôrben, Szombathelyen és Zalaegerszegen is várja iroda az érdeklôdôket, és jelentkezésüket a pannonnovum@pannonnovum.hu emailcímen. Használják ki a lehetôséget, érdemes!

MD

Szentgotthárdon legördült a gyártósorról az ötmilliomodik hengerfej, melynek öntvénye is hazai termék.

Az Opel magyarországi hengerfejgyárában 1996 szeptemberében indult a munka. S az elmúlt másfél évtizedben a cég remekül ki tudta használni a rugalmas cellarendszerû megmunkálási techno-

»

Idôpont:

Tanácsadó:

Helyszín:

Jogi tanácsadás

szerda 8–12

Dr. Kövesdi Zoltán jogi megbízott

VMKIK székháza I. em. tárgyaló

Békéltetô Testület ügyfélfogadása

szerda 8–12

Dr. Kövesdi Zoltán jogi megbízott

VMKIK székháza I. em. tárgyaló

Pályázati tanácsadás

szerda 8–12

Csiszár István gazdaságfejlesztési vezetô

VMKIK székháza I. em. tárgyaló

Iparjogvédelmi tanácsadás

hétfô 8–10 csütörtök 14–16

Csiszár István projektmenedzser

VMKIK székháza I. em. tárgyaló

Szakképzési tanácsadás

kedd 13–16

Polgár Zsuzsanna mb. szakképzési vezetô

VMKIK székháza I. em. tárgyaló

általános tájékoztatás, kamarai szolgáltatások, okmányhitelesítés, Széchenyi Kártya ügyintézés

■ Popella Szilvia szakképzési tanácsadó 94/506 642 popella.szilvia@vmkik.hu

■ Forjánné Bakucz Krisztina szolgáltatási elôadó •#94/506-640 bakucz.kriszti@vmkik.hu rendezvények, titkárság Széchenyi Kártya ügyintézés

■ Baranyai Eszter szakképzési munkatárs 94/506-649 baranyai.eszter@vmkik.hu

■ Nagy Zsanett regionális szakképzési koordinátor 94/506-644 nagy.zsanett@vmkik.hu ■ Némethné Szuklits Eszter szakképzési tanácsadó 94/506-644 szuklits.eszter@vmkik.hu tanulószerzôdések felügyelete, gyakorlati képzôhelyek ellenôrzése, minôsítése ■ Vargáné Krug Ágnes szakképzési tanácsadó 94/506 642 Fax: 94/316 936 vargane.agnes@vmkik.hu

Mivel a magyar határszéli városban megmunkált alkatrészek világszerte a General Motors több motorgyárába kerültek, világszerte ötmillió vásárló autójában lévô Opel, vagy Chevrolet motorban gyújt szikrát egy hazánkban szerelt gyújtógyertya.

Szentgotthárdon nemsokára ismét a technika legmodernebb vívmányainak felhasználásával épül motorgyár. Az 500 millió euró beruházás révén létrehozandó új egység a jelenlegi termékek mellett három új motorcsalád gyártását fogja végezni, mely további 800 dolgozó részére ad munkalehetôséget, már a jövô esztendôtôl.

A szentgotthárdi hengerfejgyár csapata az 5 milliomodik hengerfejjel

Téma:

■ Polgár Zsuzsanna mb. szakképzési vezetô 94/506 643 polgar.zsuzsanna@vmkik.hu

lógia elônyeit, mely akkoriban világújdonságnak számított.

Az üzem ugyanis a különbözô méretû és típusú hengerfejek gyártására alkalmassá tehetô oly módon, hogy az átállás költséghatékonyan és gyorsan hajtható végre.

A gyártott típusok között 1997ben a 2.2 literes hengerfejek is szerepeltek, s e termékek egy részét exportálta a cég. A Rába-parti motorgyár viszont hengerfejszükségletének mintegy negyedét még más Opel-gyáraktól kapta.

Több alkalommal történt típus-integráció is, így mindig az adott motorok igényének megfelelô hengerfejek készülhettek el.

■ Magyarné Patek Tímea szakképzési adminisztrátor 94/506-649 •#magyarne@vmkik.hu ■ Németh Róbert gazdasági vezetô • 94/506-646 nemeth.robert@vmkik.hu kamarai tagsági ügyek, tagdíjak, céginformációs szolgáltatás, WEB-oldal, technikai eszközök bérbeadása ■ Cserôsné Bazsó Klaudia pénzügyi elôadó 94/506-647 bazso.klaudia@vmkik.hu pénzügy ■ Szakály Andrea pénzügyi elôadó 94/506-647 szakaly.andrea@vmkik.hu

A KAMARA ELÉRHETÔSÉGEI: 9700 Szombathely, Honvéd tér 2. Tel.: 94/312-356, 94/506-640 Fax: 94/316-936 Központi e-mail: vmkik@vmkik.hu • Honlap: http://www.vmkik.hu

Fogyasztói szemmel A világnap vasi vetülete Közel fél évszázada, az Egyesült Államokban John F. Kennedy elnök nyilatkozatban rögzítette a négy alapvetô fogyasztói jogot. E történelmi esemény tiszteletére 1982ben indult útjára a világnap mozgalom. Kontinensünkön pedig az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 1999 óta rendezi meg a Fogyasztók Európai Napját. A testület „Egységes piac, termelés és fogyasztás” (EGSZB) szekciója az idén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal, valamint a Magyar Gazdasági és Szociális Tanáccsal karöltve, március 18-án, a „Határok nélküli fogyasztás” mottóval szervezett konferenciát Budapesten.

Az eseményt megelôzôen a Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelôsége programsorozattal hívta fel a diákok és a lakosság figyelmét e szakterület fontosságára.

A szervezet vezetôje, Szilágyi Ildikó elmondta, hogy a fogyasztói jogok és kötelezettségek, a megye négy szakközépiskolájában, rendkívüli osztályfônöki órák révén kerültek közelebb a felnövekvô nemzedék tagjaihoz. Akik eközben a felügyelôség tevékenységét is megismerhették, s tapasztalatokat szereztek arról, hogy milyen esetekben lehet a szakhatóság segítségét, közbenjárását kérni.

A tudatos fogyasztói jogérvényesítés szabályairól, a panaszok kezelési módjairól tájékozódhattak a vásárlók március 16-án, a Savaria Pláza földszinti terében. A nyílt napon az érdeklôdôk személyes tanácsokat kaphattak, és fogyasztóvédelmi tájékoztató kiadványo-

kat vihettek magukkal haza.

A kérdések sora pedig híven tükrözte, hogy a kereskedelmi és szolgáltató ágazatban bôven akad még javítanivaló.

Ami a világnapot illeti, a szervezôk az idén a tisztességes pénzügyi szolgáltatásokat helyezték az ünnepi rendezvények fókuszába.

Nem véletlenül. Árbörze Tavaly augusztustól Magyarországon a fogyasztói árak elszabadultak. Amíg az év elsô felében, az elôzô esztendôhöz képest stagnálást, olykor csökkenést mutatták, addig az élelmiszerek és az üzemanyagárak magasba szökkenése folytán erôs pénzromlás következett be. Decemberben közel öt százalékkal magasabb szinten álltak az árak, mint 2009 utolsó hónapjában. Nem véletlenül, hiszen a háztartási energiák is 6,3 százalékos, átlag feletti növekedést produkáltak. E körben az áram 7,4 százalékos, a vezetékes gáz 9,6 százaléknyi felfutásával terhelte a családi kasszákat. A távhôszolgáltatás viszont az adómérték változás miatt 12,6 százalékkal lett kevesebb.

Az infláció azonban uniós jelenség, hiszen a 27 tagállamban a harmonizált fogyasztói árindexek átlagosan 2,3 százalékkal haladták meg az elôzô évi mértéket. A mezônyben a szlovák lakosságnak egy százalékot, a szlovéneknek 1,6, az osztrákoknak 1,8, a románoknak 7,7, s a magyaroknak négy százalékos fogyasztói árindex rátát kellett elviselniük tavaly. A hazai mérték európai közösségi viszonylatban a negyedik legmagasabb értéket jelentette.