28
HARGITAI MIKLÓS
„A vásárlóknak elegük lett abból, hogy a Balaton környékén nem lehet balatoni halat kapni” – foglalja össze az utóbbi évek legfontosabb halpiaci fejleményét Füstös Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BH) kereskedelmi vezetője. A szakember szerint a láthatóan egyre tudatosabban választó ügyfelek mind kevésbé fogadják el, ha süllő vagy keszeg helyett az előbbiek nevén hekket kínálnak nekik. „Amúgy országosan is
érzékelhető, hogy a magyar vevő a magyar halat keresi” – hangsúlyozza, azt is hozzátéve, hogy az igények változásához a kereskedők is kénytelenek igazodni, olykor (látszólag) a saját érdekeik ellenére. A HEKKEK BEJÖVETELE
Hogy miért olyan nagy vívmány, ha nem ezer kilométerekről odaszállított, hanem helyben fogott halat árulnak, azt első ránézésre nehéz megérteni.
De a halért fizetett ár gyakran nem attól függ, hogy mennyibe kerül az alapanyag. A hekknek a beszerzéskor nagyjából ugyanannyi az ára, mint a hazai halnak, de jóval többet lehet kihozni belőle. Míg ugyanis a „száraz” hekk a sütés közben jelentős menynyiségű olajat szív fel, és így egy kilogrammnyi nyers halhúsból akár 1,2 kilogrammnyi sült hal lesz, addig a magas víztartalmú édesvízi halakból 1 kilogrammnyi halhús a sütés végén
Látványhalpiac Gyenesdiáson
FELFRISSÜLÉS Májusban végre balatoni halat áruló halpiac nyílt a Balaton partján, Gyenesdiáson. Úgy tűnik, a tudatosabb fogyasztók visszakövetelik tányérjukra az őshonos halfajokat. Meglátogattuk a piacot, és a háttérről kérdeztük a szervezőket.