54. évfolyam, 1. szám
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 1
10/16/2015 12:00:22 AM
A kezdet Órákon át kerestem egy idézetet, ami leírja az érzéseimet, de végül ebből nem lett semmi, annál inkább az újságból. Az egész meghatódós történet ott kezdődött, hogy bejött huszonöt ember a terembe pénteken és csak úgy záporoztak az ötletek, aztán ott folytatódott, hogy a következő hét végéig már nagyjából harminc ember jelentkezett, hogy írna valamit. Ami pedig a legjobb volt, hogy már az első hétvégén érkezett be cikk. Kevesen és keveset késtetek. Én szeretném, ha a lap azt tükrözné, hogy milyenek az apáczaisok, hogy mennyire változatos témák érdeklik őket, de nekem az is ott van az első helyen, hogy a szerkesztőségünkben lelkes emberek legyenek, akik szívesen írnak a rengeteg dolgozat és tanulnivaló ellenére is. Szóval szerintem mindenkinek köszönet jár azért, hogy segített a lap elkészítésében, és egyben arra szeretnélek buzdítani titeket kedves lapszerkesztők és mindenkit, hogy írjatok cikket, novellát, verset és küldjétek el.
Rebeka
Színnel-lélekkel A Tiszta Szívvel diákkorom idején még kisebb formátumban, fekete-fehér nyomtatásban jelent meg, de már akkor is mindig örömmel vettem a kezembe: kíváncsian olvastam társaim cikkeit, verseit, novelláit – ezeken keresztül még jobban megérthettem, mit is jelent apáczaisnak lenni, mennyi minden érdekli ennek a nagy közösségnek tagjait. Ennek mintegy tizenöt éve. A színes, szerteágazó tartalom megmaradt (sőt, ehhez most már színpompás külső is társul), lelkes szerkesztőségünk célja pedig ebben a tanévben sem lehet más, mint hangot adni az összes évfolyamnak, és az újság lapjain hűen tükrözni az iskola pezsgő, tarka-barka életét. Írásainkban így többek között beszámolunk az Apáczai jelentős eseményeiről, friss kutatási eredményeket bemutatva kacsintgatunk a természettudományok felé, miközben – a hagyományoknak megfelelően – teret adunk a diákság szépirodalmi alkotásainak is. Idén ráadásul megelevenedik a múlt a Tiszta Szívvel-ben: a gimnázium alapításának 60. évfordulóját ünnepeljük, korábbi diákok és tanárok segítségével igyekszünk felvázolni, milyen is lehetett régen apáczaisnak lenni. Olykor az iskola berkein kívülre is merészkedünk, ezúttal a mindenkit foglalkoztató menekültügyhöz szólunk hozzá. Mindenkinek jó szórakozást kívánunk!
Szilágyi Barnabás tanári főszerkesztő
2 Tiszta_Szívvel-54_1.indd 2
10/16/2015 12:00:23 AM
Tartalomjegyzék
Impreszum Felelős kiadó: Munkácsy László Tanári főszerkesztő: Szilágyi Barnabás Diák főszerkesztők: Szalai Rebeka, Ferenci Ármin Olvasószerkesztő: Perez-Lopez Áron Ricardo Tördelés: Oszlánszky Csaba, Petrók Flóra Borítótervek: Ozoróczy Dia
Szerzők: Balázs Gergő
Lévay Vince
Bede Ábel
Móró Fruzsina
Bódis András Barnabás
Nényei Lujza
Döndő Csilla
Rákos Dominik
Fogti Laura
Szabó Karolina
Janik Bella
Szalai Rebeka
Keltai Dóra
Szikszai Mirkó
Kereszturi Julianna
Torma Zoltán
Kincses Tamara
Turi Soma
Konecsni Panka
Varga Flóra
Kunetz Fanni
Vatai Dalma
02...................................................Köszöntő 03..............................................Impresszum 04........................................................Interjú 05..........................50 óra közösségi munka 06....................................60 éves az Apáczai 08...............................................................ID 09........................Párizsban járt az Apáczai 10.................Az V. kerület legjobb kajáldái 11................................................Iskolarádió 12.....................................Az abszolút hideg 14........Mágneses féregjáratot hoztak létre 15.................................................Filmajánló 16...........................................A függőségről 18.......................................................Kelet(i) 19 ..............................................Menekültek 21........................................................Interjú 22.............................................Ki Mit Tube? 24......................................................Kultúra 26.............................................Papírvárosok 28.................................................Így írtok ti 31................................................Illusztráció
Tiszta Szívvel, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium hivatalos iskolaújsága 54. évfolyam 1. szám tsz.apaczai@gmail.com tisztaszivvel.apaczai.elte.hu
3 Tiszta_Szívvel-54_1.indd 3
10/16/2015 12:00:23 AM
Interjú a fiatal és energikus franciatanárnővel, Kőműves Edinával T. Sz.: Nem is volt olyan régen, hogy először lépte át patinás iskolánk küszöbét. Milyen érzések kavarogtak Önben? Mi volt az első benyomása? K. E.: Igazából nem most jártam először a gimnáziumban, hiszen néhány évvel ezelőtt itt végeztem a tanári gyakorlatomat franciából és történelemből is. Akkor rettenetesen izgultam, de most, tanárként visszatérve nagy előny, hogy már korábban megismertem az iskolát. T. Sz.: Gyermekkori álma valósult meg azzal, hogy tanári pályára került? K. E.: Nem hiszem. Mint mindenki, én is egyiptológus, régész, őslénykutató vagy csillagász szerettem volna lenni. Szerintem minden stréber ovis ilyesmire vágyik. Van egy barátnőm, aki tényleg egyiptológus lett. Jó neki, de nekem is, mert nagyon szeretek tanítani. T. Sz.: Eleven vagy csendes gyerek volt? K. E.: A diákjaimhoz vagy a mostani önmagamhoz képest? :D Mindig 4-es volt a magatartásom, ezzel az osztály legrosszabbjai közé tartoztam. Esélyem sem volt rossznak lenni, a pásztói francia kéttannyelvűben ez volt a szint, csupa jó gyerek járt oda.
4. Azért, hogy megmaradjon a történelem iránt érdeklődőknek. 5. Azért, hogy ne legyen büdös. T. Sz.: Tudna említeni egy számunkra érdekes francia szokást?
K. E.: Édeset reggeliznek. Ezt sosem sikerült megszoknom. :) T. Sz.: Szeret utazgatni? Melyik ország vagy város kápráztatta el leginkább? K. E.: Amikor csak tehetem, megyek. Szívesen beszereznék egy kaparós világtérképet, ahol jelölhetem, hogy merre jártam, és remélem, idővel minél nagyobb felületet lefedhetek majd. Eddig, azt hiszem, az amerikai utam volt a legérdekesebb, de mindenhol van valami olyan, ami emlékezetes marad, ami miatt érdemes volt elindulni. Általában ezek nem nagy dolgok, hanem valami apróság, amit magam fedezek fel. Máris kedvem lett csomagolni. :) T. Sz.: Szívesen jár fesztiválokra?
T. Sz.: Mikor és hogyan találkozott először a francia nyelvvel?
K. E.: Koncertekre nagyon, de a fesztivál már sok nekem. Biztosan nem bírnék ki egy hetet sátorban, főleg, hogy mindig oda állítom véletlenül, ahol reggel tűz a nap. Szóval nem vagyok egy nagy cserkész…
K. E.: A gimnáziumban, 14 évesen. Azóta ekörül forog az életem, amit igazán nem bánok, és nagyon hálás vagyok érte az alma materemnek.
T. Sz.: Ajánlana egy Önnek kedves írót? K. E.: Ó, igen, többet is. :) Szabó Magda és Truman Capote jut most eszembe.
T. Sz.: Kistanárként mi volt a legmulatságosabb helyzet, amibe került?
T. Sz.: Mivel tölti szívesen szabadidejét?
K. E.: Azt hiszem, ezért az élményért abba az időbe kell visszamenni, amikor tapasztalatszerzés céljából elküldtek gyakorolni egy általános iskolába. Az 5. osztályban tanítottam jó ideig, és nagyon aranyosak voltak a gyerekek. Az alábbi 5 válasz pedig az egyik témazáró egyszerűnek tűnő kérdésére született: Miért mumifikálták az egyiptomiak a holttesteket? 1. Mert hittek a lelkivilágban. 2. Mert úgy szerették, mint egy istent. 3. Mert úgy hitték, ha nem csinálják meg, a holttest egész életükben kísérteni fogja őket. Más szóval: babonásak voltak.
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 4
K. E.: Szeretek olvasni, sorozatot nézni, de ami kicsit érdekesebb, az a gobelinhímzés, amit megszállottan csinálok. Ezen kívül imádok társasjátékozni, és hegedülök is. T. Sz.: Mihez kezdene, ha megnyerné az ötös lottót? K. E.: Megtámogatnám családomat és a barátaimat, elmennék egy világkörüli útra, és felvásárolnék egy életre elegendő csokitartalékot. T. Sz.: Mi volt életének eddigi legszebb pillanata? K. E.: Nem tudom megmondani. De ez szerintem jó jel, mert biztosan több is volt.
Móró Fruzsina
10/16/2015 12:00:23 AM
50 óra közösségi munka – szabályok, lehetőségek Mint azt már sokan tudjátok, mindenkinek, aki érettségizni szeretne, teljesítenie kell 50 óra közszolgálatot. Néhány alapszabály: • Az Apáczaiban nem kell szerződés, csak a jelentkezési lapot kell kitölteni, amelyet az egyik szülőnek alá kell írnia. • 16 éves kor alatt nem lehet külföldön munkát végezni. • Azt a munkát, amiért fizetést adnak, nem tekintik közszolgálati munkának. • Este 8 és reggel 6 óra között nem szabad dolgozni. • Max. napi 3 órát lehet leigazolni. • Max. heti 12 órát lehet leigazolni. Az Apáczai minden évben biztosít lehetőséget a diákoknak munkára: • Idősek oktatása (informatikából: Skype, internet, okostelefon és segélykérő karperec használatára); • Tantermek, kollégiumi szobák lefestése, felújítása; • Szelektív kukák ürítése; • Iskolai madarak gondozása; • Segítség az Apáczai-napok szervezésénél; • Részvétel projektekben; • Segítségnyújtás színházakban; • Segítségnyújtás természetvédelmi területen; • Turistajelzések újrafestése; • Iskolatársak korrepetálása; • Az V. kerület ágyhoz kötött lakóinak tanítása a számítógép kezelésére; • Segítségnyújtás az állatkertben, állatok gondozása Ezen kívül még számos lehetőség közül választhattok, például: • Rendezvények szervezése (vagy a szervezők segítése); • Segédkezés kiállítások szervezésében; • Részvétel a táborokban ifiként; • Könyvtári munka (könyvek pakolása, eligazítás, adminisztratív feladatok stb.). Jó munkát mindenkinek!
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 5
Döndő Csilla és Keltai Dóra
10/16/2015 12:00:23 AM
60 ÉVES! AZ APÁCZAI 60 ÉVES!
SOK VAGY KEVÉS? DÖNTSD EL TE! TARTALMASAN TELT EZ A 60 ÉV? DÖNTSD EL TE! SZÜLEID IDEJÉBEN IS IDE JÁRTÁL VOLNA? DÖNTSD EL TE! HOGY DÖNTÉSED MEGHOZATALÁBAN SEGÍTSÜNK, ÚJSÁGUNK RÖVID ÖSSZEFOGLALÓT KÉSZÍTETT GIMNÁZIUMUNK TÖRTÉNETÉBŐL. Képzeld magad elé az 50-es évek Magyarországát! A mainál sokkal több gyerek születik, kötelező az orosz nyelv tanulása, a karácsonyt „fenyőfaünneppé” nevezik át, elkészül a 3-as metró építési terve. Ebben a régi világban alapították iskolánkat, akkori nevén a Cukor Utcai Általános Iskola és Gimnáziumot (1955-ben). 4 alsó tagozatos, 4 felső tagozatos, 4 gimnáziumi osztállyal és 685 diákkal indult meg a képzés. Apáczai Csere János nevét 2 évvel a nyitás után vette fel, s már a kezdetektől fogva az ország legelitebb iskolái között foglalt helyet. Habár a suli 60 éves, maga az épület már több mint 100 esztendeje áll Reichl Kálmán építésznek és Bárczy István polgármesternek köszönhetően, akiknek nevét a főbejárat mellett emléktábla őrzi. Tudtad-e, hogy az Apáczai épülete előtt régen villamos, majd troli közlekedett? Ha nem hiszed, akkor a saját szemeddel győződhetsz meg róla, ugyanis a mai napig megtalálhatók az épület homlokzatán a felsővezetékes rendszert rögzítő horgok. Egy újabb kérdés: jártál-e már iskolánk alagsorában? Ha jártál, akkor te igazán szerencsés vagy, s leginkább bátor, különösen, ha betévedtél néhány komor hangulatú cellába, melyek úgy hatnak, mint egy kísértetház elátkozott szobái. Ha így történt, akkor második világháborús emlékre bukkantál, mivel az alagsorban még ma is láthatók a támadás esetére létrehozott polgári védelmi helyiségek. Gimnáziumunkat fennállása óta már sokan irányították. A tiszteletet érdemlő elődök közül mindenképpen emeljük ki dr. Temesi Alfrédet (1959-66). Az akkori tanári kar kétharmadát lecserélte olyan országosan elismert tankönyvszerző tekintélyekre,mint például Holics László. A kezdeti 20 helyett ekkor már 33 osztály működött összesen 1127 tanulóval, ami az Apáczai történetében a legmagasabb szám. Bevezették a gyakorlati oktatást. A felső tagozatosoknak 3 műhelyt is létrehoztak, ahol „izgalmasabbnál izgalmasabb” munkáknak sajátíthatták el a csínját-bínját.
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 6
10/16/2015 12:00:23 AM
A gimnazistáknak még jobb soruk volt, ugyanis heti 5 órát kellett különféle gyárakban tölteniük (pl. Csepel Vas- és Fémművek; Motorkerékpár; Egyesült Izzó és Villamossági Rt.; Egyesült Gyógyszerés Tápszergyár stb.). 1971 gyászos év volt az általános iskola számára; az osztályokat felmenő rendszerben megszüntették, hogy megalapíthassák a kollégiumot, lehetőséget biztosítva a vidékről érkező fizikai dolgozók gyerekeinek, hogy a fővárosban tanulhassanak. Az általános iskola megszűnésével emelkedett a gimnáziumi osztályok száma. Pezsgő diákélet bontakozott ki: diákcsereprogramok Berlinnel, építőtáborok, színjátszó előadások színesítették a mindennapokat. Aktívan működött az iskolában az énekkar, a számítástechnika-, a film- és fotószakkör. Az irodalmi és zenei délutánokon híres előadókat láttak vendégül. 1991-ben ismét nagyot lépett előre az iskola, közeledve mai arculatához: elindult az Apáczai Napok rendezvénysorozat, a gólyatábor Zamárdiba költözött, és az iskola telket vásárolt Tiszainokán.
A táborokról Zsigri tanár urat és Zentai tanár urat kérdeztük.
A tiszainokai táborok a kezdetektől fogva nem sokban különböztek attól, ahogy ma kinéznek. Több turnusban sátrakkal vonultak le egy-egy hétre az osztályok, főztek, sportoltak és jól érezték magukat. Az esőházat valamint a mosdókat és a konyhát magába foglaló téglaházat gimnáziumunk építette fel. Ám az első néhány évben a tábor még nélkülözni volt kénytelen a zuhanyzót. Egy lila lavór segítségével kellett megoldani a fürdést a kerti csapnál, ami sokszor félreértésekhez és kisebb-nagyobb botrányokhoz vezetett. Zentai Gábor tanár úr 1982-től 2003-ig sikeres munkát végzett a gólyatábor szervezésében. Első táborhelyként Zamárdi-felső szolgált, ahol a fiúk és a lányok az üdülő két részén laktak: a lányok kőházakban, a fiúk sátrakban. Esténként gitároztak a vízparton, palacsintát sütöttek, sőt éjszakai fürdőzéseket is szerveztek a bátrak számára. A tábor az évek során fokozatosan fejlődött, folyamatosan alakult, egészen a mai napig. Ezzel gyakorlatilag időutazásunk végére értünk. Ha az Apáczai közelmúltját nézzük, idén 21 éve, hogy elindult a hatosztályos képzés. 1997-ben a tanári mellett a harmadik emeleten emléktáblát állítottak az elhunyt apáczaisok tanárok tiszteletére. A 21. század első évtizedében az épületben részleges felújításokat végeztek, 2010-ben akadálymentesítették a gimnáziumot a tehetséges mozgássérült diákok számára. Iskolánk vezetője 2001-től Munkácsy László igazgató úr, aki az Apáczai jelenét és jövőjét irányítja.
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 7
Rákos Dominik
10/16/2015 12:00:23 AM
A diákönkormányzatról szakszerűen
Tudtad, hogy van egy szervezet az iskolában, amely diákokból szerveződik, és az a célja, hogy minél jobban élvezzük az iskolában töltött időt? Programokat is rendez és az érdekeidet is igyekszik a tanári kar felé képviselni? Mi is az az ID? Ha a száraz törvényi szöveget nézzük, az iskolai diákönkormányzat, (rövidítve ID) egy olyan szervezet, melyet jogaid és érdekeid képviseletével bíztak meg, diákokból áll, és különféle eseményeket is rendezhet. Az ID azonban több ennél: lehetőség. Lehetőség arra, hogy mi, apáczaisok beleszóljunk az iskolai életbe, úgy alakítsuk azt, hogy kedvünket leljük apáczais éveinkben. A diákönkormányzat érdekképviseleti szerv: ha bármi panaszod, sérelmed van az iskolában, az ID-hez fordulhatsz, mi pedig megpróbálunk segíteni (akár tanulmányaid, tehát például dolgozataid, akár az iskolai élet kapcsán). Megjelenhetünk egy esetleges fegyelmi eljárásban, minden diákságot érintő ügyben megszólalhatunk, különféle jogosítványainkkal garantálhatjuk, hogy szavad eljusson az iskolához, sőt tehetünk érte, hogy ne csak szó maradjon. A mi teendőnk érdekeid, véleményed megjelenítése is, a gyűléseinken felmerülő problémákra megoldást keresünk. Ha változtatni akarsz, úgy véled, jobban is lehetne csinálni valamit, közösen fellépve nagyobb eséllyel vihetjük sikerre terveidet. Sokan úgy gondoljuk, hogy az Apáczai több, mint egy iskola, és több, mint hatszáz diák együttese. Az Apáczai egy közösség is, és ezért a közösségért érdemes dolgozni, olyan programokat szervezni, amelyek kikapcsolódást nyújtanak neked, alkalmat arra, hogy jól érezd magad apáczais ismerőseiddel, új barátokra és élményekre tegyél szert. Ezért igyekszünk rendszeres és tartalmas programokat rendezni, szebbé varázsolni a tanévet. Az ID diákközösség, s mint ilyen, nem működhet nélküled! Igen, te is fontos vagy nekünk! Gyere el programjainkra, nyílt beszélgetéseinkre, érezd jól magad, mondd el véleményedet! Ha történetesen valami nem nyerte el tetszésedet, oszd meg velünk, és igyekszünk jobbá válni… Ebben az évben is várunk, akár résztvevőként, akár szervezőként. Az ID nem öncélú dolog, az ID érted van, formáld olyanná, ami neked is tetszik! Kövess minket Facebookon, hogy ne maradj le a legfontosabb eseményekről!
Apáczais Diákönkormányza
Gólyaszemmel Az ismerkedés már a vonaton elkezdődött. (Erről gondoskodtak az ifik.) Hosszas beszélgetések után végre megérkeztünk. A szívem a torkomban dobogott. Innen nincs visszaút – gondoltam. A csomagjainkat, voltak oly kedvesek a szervezők, kocsin vitték a táborig. Mikor megpillantottam a tábort, (legalább is amennyit láthattam akkor belőle) bizakodni kezdtem. - Ez egy jó hely! - gondoltam. Ekkor még nem foglalhattuk el faházainkat. Osztályfőnökünk elvitt minket a Balaton partjára, ahol egy rövid ,,tájékoztató órát” tartott nekünk az iskolai életről és arról, hogy mit is jelent apáczaisnak lenni. A ,,hét” ezután jobbnál-jobb programokkal telt el. Nagyon élveztük a szobák közötti versenyzést (főleg mi, az 5-ös szoba lakói). A tábor végén meghallgathattuk egyes leendő tanáraink intelmeit és az ifik jó tanácsait is. Mikor tudatosult bennünk, hogy már le is telt a négy nap, valamennyien elégedettek voltunk, hiszen egy nagyon jól sikerült bemutatkozás volt, és már tudtuk, hogy a miénk jó osztályközösség lesz.
Roskó Kristóf
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 8
10/16/2015 12:00:23 AM
Párizsban járt az Apáczai Augusztusban a francia fővárosba látogatott az iskola néhány tucat diákja. Az indulás napján nem minden a terv szerint alakult, ugyanis bizonyos okok miatt a busz négy órát késett. Végül azért sikerült elindulnunk, és 23 óra utazás után a busz leparkolt a szállásunk melletti Lidl parkolójában. Ezután négynapos gyalogos városnézés következett, melyet Csiszár Gábor tanár úr vezetésével – és a szintén minket kísérő Bakos Györgyi tanárnő társaságában – járhattunk végig gyakorlatilag problémamentesen (persze egy-két diák néha elmaradt a csoporttól, de végül mindig megtaláltak minket). Első nap megnéztük a Tuilériák kertjét, a Vendome-ot, a Concorde teret, és kaptunk egy kis szabadidőt a Champs-Elysées-n. Ezután, mint elmaradhatatlan látványosságot, megnéztük a Diadalívet, majd a Sacré Coeur templomot is a Montmartre negyedben. Mikor az egyik utcai árus megtudta, hogy magyarok vagyunk, rögtön magyarul próbálta nekünk kínálgatni portékáját! Este elmentünk a vigadalmi negyedbe is, ahol a sok érdekes látnivaló mellett a híres-hírhedt Moulin Rouge-t is láthattuk. A következő nap reggeli állomása a nevezetes Père Lachaise temető volt: itt többek között megnéztük Jim Morrison és Oscar Wilde sírját. Tettünk egy kis kitérőt a modern képzőművészet világába a Pompidou Központban, majd elmentünk a Luxembourg kertbe és a St. Germain negyedbe is. A hazatérés előtt pedig még megkóstoltuk a világ legfinomabb fagyiját. A harmadik nap ellátogattunk a Rodin Múzeumba, majd megnéztük Napóleon sírját az Invalidusok dómjában. Következő célpontunk a Louvre volt, ahol az ellenőrző kapun való átjutás kicsit nehézkesre sikeredett, ugyanis az étkezések miatt minden második apáczais táskájában volt egy bicska, amit természetesen nem lehetett bevinni... Mikor már majdnem mindenki átjutott, az egyik diák táskájából az őr egy anyagdarabba csomagolt konyhakést húzott ki: ezt már ő sem bírta ki mosolygás nélkül. A Louvre-ban eltöltött pár óra után pedig megejtettünk egy kis vásárlást Párizs felhőkarcolós, New Yorkra hasonlító részében, a Défense negyedben. A másnap egy jó kis elázással kezdődött, ugyanis a Notre-Dame felé menet elkapott minket az eső. A vizes ruhánkban tehát először felmásztunk a gótikus templom tetejére, majd belülről is megcsodálhattuk a 700 éves épületet. A tanár úr még elvitt minket a szintén gótikus Sainte-Chapelle-hez, ezután megkaptuk a délutánt, hogy szabad programokat szervezhessünk magunknak. Sokan kiállításokra mentek, valamint lehetőségünk nyílt megcsodálni az Eiffel-tornyot is. Az ötödik nap délutánján a csapat a Place St.-Michelen találkozott a fakultatív programok után, ahonnan a Musée d'Orsay-ba mentünk, majd részt vettünk egy szajnai hajókázáson. Az egész következő napot Disneylandnek szenteltük, ahol rengeteg élményben lehetett részünk: volt, aki életében először ülhetett hullámvasúton, és volt, akinek a gyerekkori álma vált valóra azzal, hogy vehetett egy fénykardot. Valamint akadtak olyanok, akik boldogan fotózkodtak akkor is, mikor a hullámvasút műszaki hiba miatt megállt alattuk az út közepén. Összességében a Disney-kaland nagyon jól sikerült. Versailles-ban töltöttük utolsó franciaországi napunkat. Itt elsőként megnéztük a kastélyt, majd a Kis- és a Nagy-Trianont, végül a hatalmas parkban megcsodáltuk a zenélő szökőkutakat (Les Grandes Eaux). Ezután pedig következhetett – hogy a tanár úr szavaival éljek – a maratoni buszozás hazafelé. Végül kiemelném, hogy a sok látnivaló mellett ez az utazás számomra azért is olyan emlékezetes, mert sok diáktársamat megismertem és megkedveltem, akiket eddig csak a folyosókon láttam. Jó érzés, hogy az iskolában sétálva rengeteg olyan ismerős arcot látok, akikről tudom, hogy ott voltak velem Párizsban.
Konecsni Panka
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 9
10/16/2015 12:00:23 AM
Az V. kerület legjobb kajáldái kilencedikes szemmel A cím második része nagyon fontos. Ezzel azt akartam kiemelni, hogy nem igazán ismerem az V. kerületet, így az itt lévő éttermeket és kávézókat sem. Sőt, továbbmegyek: Budapestet sem. Dunakeszin lakom, korábban nagyon ritkán jártam be a városba, az V. kerületbe gyakorlatilag soha. Így érthető, hogy az első két hét alatt minden nap beültünk valahová újdonsült osztálytársaimmal – ugyan nem azokra a helyekre, amelyekről most írni fogok nektek, hanem leginkább a megszokott gyorséttermekbe, például Meki, Burger King, Pizza King stb. Viszont most bemutatok nektek néhány olyan helyet, ahol első látásra nagyon finomakat lehet enni – ti pedig majd megmondhatjátok, hogy tényleg így van-e vagy sem.
1: Chili Bistro – Tacos & Mexican Food, Kálvin tér 5.
A Chili Bistro szerelem volt első látásra – vagy éppen első szaglásra, ugyanis olyan ínycsiklandóan finom illatok áradtak ki az étteremből, hogy nem csodálkoztam a kis helyre bezsúfolódott sokaságon. A névből vélhetően mindenki kitalálta, hogy miféle kajáról van szó – az étterem kínálatában azonban nemcsak tipikus mexikói ételek szerepelnek, hanem „sima” saláták, levesek, tészták és pizzák is. A mexikói különlegességnek számító tacóból, tortillából, burritóból, quesadillából és enchiladából pedig annyiféle ízesítés áll rendelkezésre, hogy nehéz választani.
2. Street Bistro, Kecskeméti utca 3.
Minden bizonnyal ez az egyik legsokszínűbb étterem az Apáczai közelében. Itt mindenféle ételt talál az ember, ha megéhezik. Vannak itt levesek, gasztroburgerek, grillszendvicsek, hotdogok, mexikói ételek, chips, tészták, saláták, egyszóval minden, amit egy diák 7 (vagy rosszabb esetben 8) óra után megkívánhat. Sőt, az úgynevezett „partyboxok” csoportok számára is megoldást kínálnak a 4 illetve 8 fős menükkel, amelyek hamburgert, szendvicset és burritót tartalmaznak – méghozzá egyszerre, kevesebb pénzért.
3. Goodbar – Goodburger, Kecskeméti utca 6.
Itt is sokféle ajánlat közül válogathattok: reggeli, előétel, saláta, főétel, desszert is van, nem is akármilyenek! Már a reggelik között nagyon különleges, nem mindennapi ételek kapnak helyet, mint például a lazactartáros bagel kapribogyóval és sajtkrémmel. Előételnek lehet választani tapast nyári zöldségekkel, illetve nachost házi salsa- vagy guacamole-mártogatóval. De ha valaki hétköznapibb kajára vágyik, annak ott vannak a hamburgerek – a Goodburger, a Juicy Lucy, a bárány- vagy sertéshúsos hambi, valamint a vegaburger. Arra azért számítsatok, hogy még a hamburgerek ízvilága sem a megszokott. Látszólag sokkal igényesebben készítik itt el őket, hogy még a hamburgerek ízvilága sem a megszokott. Látszólag sokkal igényesebben készítik itt el őket, mint mondjuk a Mekiben (bár persze annak is megvan a maga varázsa). A desszertek között rögtön megragadja az ember figyelmét a New York Sajttorta erdei gyümölcsös chutney-val – és nem is véletlenül! Ha az íze is olyan vonzó, mint a neve, akkor mostantól csak ott eszem sajttortát.
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 10
10/16/2015 12:00:23 AM
4. Nagyi Palacsintázója, Petőfi Sándor utca 17–19.
Talán furcsán hangzik a hely neve, mondhatni gagyi – de a névválasztásnak valójában története van. A palacsintázó megálmodója azt írja: „Csodálatos lett volna, ha a nagymamám ennyi izgalmas palacsintával kényeztetett volna el! Sajnos nem így volt, de akár lehetett volna így is!” Egyébként elképesztően sokféle palacsinta van, ráadásul csupán párszáz forintért. Az édes palacsinták között van klasszikus baracklekváros, fahéjas és kakaós, de újdonságként kipróbálhatjátok a pudingos, a vegyes gyümölcsös és a marcipános palikat is, és ami számomra a legjobban hangzik: mogyorókrémes-banános! Sós palacsintákat is ehettek, például sajtos, sonkás és akár spenótos ízesítésben (ez utóbbi, azt hiszem, nem lesz túl népszerű), illetve a legkülönbözőbb ízű töltött krumplikat is megkóstolhatjátok: sajtos-tejfölös, magyaros, mexikói húsos is színesíti a palettát. Ráadásul úgynevezett palitálat is rendelhettek, ha csoportosan palacsintáznátok egyet. :)
Vatai Dalma
Iskolarádió Mikor elkezdtem gondolkodni ezen a témán, agyam azonnal elkezdett pro és kontra érveket felsorakoztatni a sulirádióval kapcsolatban. Mindenekelőtt az jutott eszembe, hogy milyen überkirály meg szupermenő, hogy ilyen is működhet egy iskolában, és nem csak azt mondhatom el egy külsősnek az Apáczairól, hogy jó a közösség, meg sokat kell tanulni, de jó hely, hanem azt is megemlíthetném, hogy „amúgy a szünetekben sulirádió is van.” A sulirádió hasznos, mert a közérdekű információk könnyebben eljutnak az osztályokhoz, illetve ha valaki elvesztett valamit, akkor könnyebben megtalálhatja, ha bemondják a rádióban. Mindez nagyon szép és jó, de rögtön utána felmerült bennem, hogy nem biztos, hogy annyira szerencsés, ha a rádió eltereli a figyelmemet, amikor egy dolgozat előtt szünetben átnézem az anyagot, vagy éppen azt magyarázom valakinek. Egyébként is, az Apáczaiba rengeteg diák jár, különböző zenei ízléssel, és lehetetlen olyan műsort összeállítani, amely mindenkinek megfelel. Ezek alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a sulirádió felesleges, mert ha valaki szeretne a szünetben zenét hallgatni, az szépen előveszi a telefonját, és lejátssza magának a kedvenc számait. Volt-e valaha sulirádió az Apáczaiban, és ha igen, akkor miért szűnt meg? Ezt kutatva egy hétfő reggelen lebattyogtam az igazgatói irodába, mert ha már játszunk, akkor játsszunk nagyban, és feltettem Munkácsy László igazgató úrnak a fent említett kérdéseket. Válaszának lényege az volt, hogy az iskolarádiót nehéz volt fönntartani, illetve zavarta a szünetben a diákokat és a tanárokat egyaránt. Még azt is hozzátette, hogy ő nem támogatná az iskolarádió újbóli elindítását. Az álláspontját megértem, de ezzel nem akarok befolyásolni senkit. Sőt, mindenkit arra buzdítok, hogy a témában mondja el bátran véleményét, akár az ID-nek is.
Varga Flóra
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 11
10/16/2015 12:00:24 AM
Az abszolút hideg Amikor megkapja az ember a menzán a meleg gyümölcslevest, amellett, hogy késztetést érezhet, hogy otthagyja, arra gondolhat, hogy miért nem tudják végre hidegen adni. Amikor a mostani héten bejön az ember a suliba, észreveszi, hogy milyen hideg is van, véget ért a nyár. Az előző példákban azonban a hideg szó mindig más hőmérsékletet jelöl – látható tehát, hogy a köznapi életben a hideget leginkább valamihez viszonyítjuk (a levest a normális gyümölcsleveshez, a suli hőmérsékletét a nyárihoz stb). Ez azonban nem célszerű olyan esetekben, amikor valaminek a hőmérsékletét kell megadni – hiszen rengeteg viszonyítási pont lehetne. Az abszolút hőmérsékleti skála az ilyen problémákat kiküszöböli. A tudomány a Kelvin-skálát használja, aminek 0 pontja legyen a lehető legkisebb hőmérséklet (ehhez ugyanis nem túl nehéz viszonyítani), egységei legyenek a víz hármasponti hőmérsékletének (ahol a gőz, jég és víz is egyensúlyba kerülhet) pontosan 273,15-öd részével megegyező nagyságúak. Így az olvadó jég 273,15 fokos (273,15 fokkal melegebb, mint a legkisebb hőmérséklet), a forró víz 373,15 K fokos. A Földön az eddig talán szabályosan mért legmagasabb hőmérséklet a kaliforniai Halál Völgyében 330 K-nek felel meg. De a sütőt elő tudom melegíteni akár 500 K-re is. A másik irányba haladva pedig, ha valakinek folyékony nitrogén folyna az ujjára, többek között megérezhetné, hogy milyen a 80 kelvin. Tehát a mindennapokban körülbelül ezt a 80-500 K-ig tartó tartománnyal találkozunk. Fel tudjuk idézni, hogy milyen, ha megég az ujjunk a forró vízben vagy lefagy a kezünk a kesztyűben. Sőt, ebben a tartományban még néhány jól működő törvényünk is van, ami előrejelzi a dolgokat: ha melegítem a lufimat, kidurran, mert kitágul a benne lévő gáz. Ha lehűtöm az ezüstöt, jobb vezető lesz, a szilícium épphogy hevítéssel bírható vezetésre, míg a gázok esetén ehhez ionizációra van szükség. Ezek azonban legtöbbször csak ebben a tartományban működnek, hiszen az itteni tapasztalatokra épülnek. Vannak azonban olyanok, akik többet akarnak: kíváncsiak, hogy hogy viselkednek az anyagok, milyen törvényeknek engedelmeskednek, meg minden ezen kívül, pl. a Nap 6000 K-es hőmérsékletén, vagy éppen 2,7 K-en a világűrben vagy akár 0,000000001 K-en. Őket általában kutatóknak hívják, és különböző módszereket dolgoztak ki, hogy elérhessék ezeket a körülményeket. Nézzük most meg a kis hőmérsékletek esetét, és hogy hogyan is érik el ezeket. Úgy 4 kelvinig, a hélium kritikus hőmérsékletéig szinte problémamentesen lehet folyékony héliummal (vagy magasabb hőmérsékletig, de olcsóbban nitrogénnel) hűteni, csak egy kicsit bűvészkedni kell a különböző dugattyúkkal. Itt talán érdemes megemlíteni a Joule-Thomson effektuson (ha adiabatikusan kiterjed egy reális gáz, az bizony lehűl egy hőmérséklet alatt) alapuló Linde hűtőt, amivel a gázokat cseppfolyósítják. 1 K alatt azonban a héliumnak már egyik izotópja sem használható (lassú párolgása) miatt hűtésre, így érdekes módszereket dolgoztak ki, ezekből nézzük meg most talán a két legérdekesebbet. Használhatunk először is lézereket. Ha ugyanis szabadon repdeső atomokat megfelelő energiájú fénnyel világítunk, vagyis fotonokkal bombázunk, akkor az atomok ezeket a fotonokat elnyelik gerjesztett állapotba kerülnek, majd egy idő után tetszőleges irányba újra kisugározzák őket, visszatérve az alapállapotba. A gerjesztésre alkalmas frekvenciát (az atompályák közötti energiakülönbségnek megfelelő frekvencia) gerjesztési frekvenciának nevezzük. Abban az esetben, ha egy irányból jövő, a gerjesztési frekvenciánál éppen alacsonyabb frekvenciájú fotonokkal bombázom az atomokat, azok az atomok, amik elfele mozognak (vagy bármerre kis sebességgel), azok ezt nem tudják elnyelni. Ellenben a lézer felé egy bizonyos sebesség felett mozgó atomok a Doppler-effektus miatt a frekvenciát nagyobbnak észlelik – ez lehetővé teszi nekik, hogy elnyeljék. Mivel minden ilyen ütközésben az impulzus megmarad, a lézer felé mozgó részecskéket ilyen módon „fékezik” a fotonok. Hogyha a tér mindhárom irányából két-két lézert felállítunk, azok minden irányban fékezik az atomokat – tehát csökkentik a mozgási energiáját, végső soron tehát pedig a hőmérsékletét. Ahhoz, hogy az atomokat egy helyre zárják, itt mágneses teret használnak, ezzel elkerülve a fal általi energiaátadást. Mindez egész jól működik, ha ügyesen csináljuk:ugyanis ahogy lassulnak a részecskék, úgy kell növelni a frekvenciát, közelítve az eredeti gerjesztési frekvenciához (mivel a Doppler-effektus a részecskék sebességének csökkenésével gyengül). Van egy olyan hőmérséklet, ami alá már nem tudjuk azonban így hűteni, mivel a gerjesztett részecskék által véletlenszerűen kibocsájtott fotonok is gerjeszthetik a többi részecskét, lévén a sebesség, így az energiakülönbség közöttük nagyon kicsi. Mivel a hűtés neve Doppler-hűtés, ahol ez bekövetkezik, azt a hőmérséklet a Doppler-hőmérsékletnek nevezzük, és kb. ezred kelvin (mK) nagyságrendű.
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 12
10/16/2015 12:00:24 AM
Másik, jóval alacsonyabb hőmérsékletek elérésére használható módszer szintén mágneses teret alkalmaz, adiabatikus demágnesezésnek hívják. Tudni kell ehhez, hogy az összes atomot elektronok veszik körül, amik a legtöbb esetben mozgásuk révén mágneses teret indukálnak – ezt jellemzi a mágneses indukció (vektor) ami több irányba állhat, vagyis kb. megmutatja az atomok mágneses terének az irányát, ha úgy képzeljük el, mintha az atomok kis mágnesekként viselkednének. Hasonlóan az atommagok, amiknek szintén van mágneses momentuma, csak jóval, de jóval kisebb, mint az atomé, de az is kis mágnesként viselkedik. Ezt a jelenséget használják ki, a következő módon: a már jó lehűtött, 3-4 K alatti anyagot mágneses térbe rakják – ekkor elkülönül egy energetikailag kedvezőbb (alacsonyabb energiájú) állapot – olyan mintha, kezdetben kikapcsolnánk a Föld mágneses mezejét, majd egyszer csak visszakapcsolnánk. A legtöbb részecske ebbe az irányba áll be (mint az iránytűk) és az így felszabadult energiát egy állandó hőmérsékletű héliumtartállyal vezetik el, ami így állandó hőmérsékleten tartja a mintát. A héliumot azonban eltávolítják (izolálják a rendszert) majd lecsökkentik a mágneses teret – ekkor energia már nem távozhat a rendszerből, hő sem (adiabatikus), így ekkor a részecskék, miközben a mágneses momentumuk visszarendetlenedik (magyarul felveszi a statisztikus eloszlást), egymás mágneses tere ellenében munkát kell, hogy végezzenek – tehát az anyag, hasonlóan az adiabatikus kiterjedéskori lehűléshez, lehűl. Nagyobb mágneses tér már az atommagokat is képes így összerendezni, így még jobban lehűthető az anyag – ezt a folyamatot adiabatikus mag-demágnesezésnek nevezzük és ezzel érték el a mindmáig mért leghidegebb hőmérsékletet: 100 pK-t, rézben. Tehát képesek vagyunk így lehűteni dolgokat (nem minden anyagot lehet így lehűteni, az adiabatikus mag-demágnesezéshez általában jók a p-d mező fémkomplexei, a mag demágnesezéshez páratlan tömegszámú atommag kell). De mit is találunk? Először is, itt már csöppet sem feltételezhető, hogy az atomok nem hatnak kölcsön. Kölcsönhatnak, csak máshogy, mint gondolnánk. Nézzünk három példát! Ha bizonyos anyagokat egy kritikus hőmérséklet alá hűtünk, egyszerűen 0-ra csökken az ellenállásuk – a mágnesesség nem tud beléjük hatolni, őket szupravezetőknek nevezzük. Rengeteg furcsa tulajdonságuk van, látványosan lebegnek például a mágnesek fölött, de felhasználásuk már kevésbé ismert: hatalmas erősségű tekercseket csinálnak belőlük, hiszen hatalmas áram tud rajtuk keresztülfolyni ellenállásuk hiánya miatt, így a mágneses tér óriási, és így tudunk például MRI-ket az orvosoknak, NMR-ket a kutatóknak vagy 4-5 T-s mágneseket a CERN-i részecskegyorsítónak biztosítani. Ha tovább hűtjük az anyagokat, néhány kelvin hőmérsékletre, újabb furcsa dolog történik: egyes anyagok, mint például a hélium megbolondul: a viszkozitása (belső súrlódása) nullára csökken, így „fel tud kapaszkodni” az edény falán, és szépen kifolyik belőle. Hasonló módon készíthető pl. (amíg persze hideg) magától folyó szökőkút is, hiszen a hélium magától felkúszik bárminek a falára. Végül, amiről talán kevesebben tudnak, kisebb hőmérsékleten, már utaltam rá, fontossá válik a kölcsönhatások milyensége. Itt az anyagok két nagy csoportja drasztikusan eltér: a fermionokra (feles spinű részecskékre, például az elektronra) érvényes a Pauli-féle kizárás elve, tehát halmazukban nem tölthetnek be ugyanolyan energiaszintet, ezért még 0 K-en is van egy legmagasabb energiaszint, ez a Fermi-energia. Ezzel szemben a bozonokra (egész spinű, például foton vagy hélium) ez nem érvényes, így ők ha a hőmérséklet a 0-hoz közeledik, mindannyian az alapállapotban térhetnek vissza – vagyis egy „fázisátalakulás” alakul ki közel az abszolút 0 kelvinhez, és egy új fázis, az úgynevezett Bose-Einstein kondenzátum jöhet létre. Ezt sikerül elérni már különböző atomokra – pl. nátriumra, káliumra, az alkálifémek közül elég sokra – érdekes módon páratlan spinűekre is. A kutatók azonban nem elégszenek meg ennyivel, hiszen minél hidegebb az anyag, annál inkább a kvantummechanikai természete jön elő. A nyáron sikerült nátrium-kálium molekulákat (igen, molekulákat) az MIT-n részben lézeres hűtéssel 500 nK-re hűteni, ami főleg a több szabadsági fok miatt jóval nehezebb. Jelenleg azon próbálkoznak, hogy még egy 0-t letöröljenek – állításuk szerint 50 nK-en már a molekulák is egy Bose-Einstein kondenzátumba rendeződnek, amit eddig még senkinek sem sikerült elérnie. A NASA pedig az űrállomáson akar pikokelvin hőmérsékleteket elérni, hátha történik valami - ha más nem, kiadtak rá egy jó adag pénzt.
Turi Soma, 11.c
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 13
10/16/2015 12:00:24 AM
Mágneses féregjáratot hoztak létre Spanyol kutatók a világon először hoztak létre egy apró féregjáratot, amelyen keresztül össze tudták kapcsolni a tér két pontját. A létrehozott féregjáraton anyag nem képes átjutni, de az elektromos sugárzás igen. Ennek a találmánynak a jelenlegi állás szerint nincs túl sok köze az Interstellar (Csillagok között) vagy a Star Trek féregjárataihoz, ahol fényéveket tesznek meg rendkívül rövid idő alatt. Az ilyen alagutak létrehozása még a várat magára. A kutatóknak tehát sikerült előállítani egy olyan alagutat, amelyben a mágneses mező egy ponton eltűnik, majd egy másikon felbukkan – ez elsőre nem hangzik túlságosan nagy dolognak, de ha szabadon engedjük a fantáziánkat, rájövünk, mennyire rendkívüli is ez az eredmény. A féreglyuk egy „alagút”, amely összeköti az univerzum két pontját. A kutatók ezt a jelenséget eddig csak szimulálni tudták, a közelébe sem jutottak egy gravitációs féreglyuk létrehozásának. Nem meglepő, mivel ehhez hatalmas gravitációs energia kellene, és egyelőre rejtély, hogy lehetne ilyesmit előállítani. Az elektromágneses energiát viszont jól tudják manipulálni. A Barcelonai Autonóm Egyetemen ezért döntöttek úgy, hogy laborkörülmények között teremtenek egy mágneses féregjáratot. A fizikusok tavaly már elkönyvelhettek egy részsikert: létrehoztak egy alagutat, amely a mágneses mezőt eljuttatta egyik helyről a másikra, de ez még nem volt igazi féregjárat, mert a mágneses mező továbbra is észlelhető volt, miközben áthaladt az alagúton. Megfelelő metaanyagok és metafelületek használatával ezt a problémát is sikerült kiküszöbölniük. Az egy adott forrásból származó mágneses vagy elektromágneses sugárzás megjelent a féregjárat másik végén, és a kettő közt nem volt észlehető mágneses sugárzás. Ezzel sikeresen megteremtették azt az illúziót, hogy a mágneses mező egy másik, ismeretlen dimenzión jut át, mielőtt elérne céljához. Ez azt is jelentette, hogy az alagút végénél megjelent egy elszigetelt mágneses monopólus – egy olyan mágnes, melynek csak egy pólusa van. Ez az eredmény azért meglepő, mert a természetben nem találhatók mágneses monopólusok. Az összhatás azt mutatja, hogy létrejött egy mágneses mező, és ez egy olyan dimenzión keresztül jutott el egyik pontból a másikba, amely kívül esik az általunk ismert három dimenzión. Az eredményeknek kézzelfogható haszna is lehet: felhasználhatják őket új típusú MRI-berendezések gyártásánál, illetve célzott mágnesrezonanciás szkennelésekhez.
Bódis András Barnabás
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 14
10/16/2015 12:00:24 AM
Filmajánló Nader és Simin Egy elválás története A filmet 2011-ben mutatták be Iránban, Asghar Farhadi rendező hazájában, majd 2012-ben elnyerte az arab filmipar első Oscar-díját a legjobb idegennyelű film kategóriában. A történet Nader és Simin, egy alsó-középosztálybeli iráni házaspár konfliktusát mutatja be. A pár válni készül, mert Simin egy jobb élet reményében Európába akar költözni gyermekükkel, míg Nader otthon maradna, hogy súlyosan beteg édesapját ápolja. A filmet egy válás következményeinek allegóriájaként is értelmezhetjük. Az alapkérdésben rejlő feszültség rányomja a bélyegét a családot érő összes más problémára, a szülők minden szituációban arra törekednek, hogy megőrizzék gyermekük bizalmát. A lány végül főszereplővé is válik: az ő drámája ez igazából, hiszen a válás mindig a gyerekekre van a legnagyobb hatással. Egyre inkább ös�szezavarodik, de még próbál mindent megtenni szülei együtt-tartása érdekében. A válni készülő pár vitája egyben bemutatja, milyen dilemmákkal szembesül sok iráni: a modern vagy a tradicionális keleti családmodellt kövesse? A hagyományok tisztelete a fontosabb, vagy az, hogy kiegyensúlyozott jövőt biztosítson gyermekének? A történetben sok mellékszereplő is felbukkan: az ő sorsukon keresztül bepillantást nyerhetünk a mélyszegénység és a szigorú vallási előírások által meghatározott világba. A film objektivitásra törekszik: megpróbálja bemutatni hősei motivációit anélkül, hogy bárki felett ítélkezne. Így valamennyire át tudjuk érezni a szereplők helyzetét, de egyértelműen senkinek sem tudunk igazat adni. Sajnos Simint (az édesanyát) Naderhez képest csak felületesen ismerjük meg. A cselekmény felénél tragédia történik, mely morális kérdéseket vet fel, megkérdőjelezi a törvények igazságosságát. Ennek a remekül rendezett, hibátlan színészi játékokkal teli (az általában problémát jelentő gyerekszínészek is kifejezetten jó alakítást nyújtanak) filmnek köszönhetően bepillantást nyerhetünk egy átlagos iráni család mindennapjaiba is, ez a művet még érdekesebbé teszi. Így az eltérő kultúrák iránt érdeklődőknek is érdemes megnézni, nem csak az igényesebb filmes közönségnek. Nekik mindenképpen kötelező, mert egy kevésbé ismert filmes kultúra gyöngyszemét élvezhetik.
Bede Ábel
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 15
10/16/2015 12:00:24 AM
A függőségről – Takács József pszichológus meglátásai Brit tapasztalatok:
‒ Alapvető különbség a magyar és a brit droghelyzet között, hogy Angliában sokkal előbb jelent meg a drogpiac: már a 60-as években, míg nálunk csak a rendszerváltozás után. Angliában szélesebb körű a droghasználat, sokkal inkább a hagyományos kábítószerek, főleg a marihuána, illetve a kokain népszerű. Előbbi a fiatalok, míg utóbbi az idősebb (módosabb) korosztályok körében. Ezzel ellentétben Kelet-Európában a 90-es években kezdtek el megjelenni a kábítószerek, így a piac sokkal gyorsabban is változott, mivel a felvevőközönségnek nem alakult ki drogkultúrája. Ennek köszönhetően a magyar piacot elárasztották a dizájnerdrogok, melyek nyugaton – bár megjelentek – nem szorították ennyire vissza a hagyományos szereket. Mindkét országban nagy problémát jelent a herbál, más néven biofű, amely sokkal olcsóbb, mint a klasszikus marihuána, azonban jóval ártalmasabb is, gyakran súlyos károsodásokat okoz. Angliában széles körben elterjedt az alkoholfogyasztás is: kialakult a fogyasztói bizalom, így szívesebben élnek vele, mint egyéb, új szerekkel.
Alkohol-, drog- és dohányhasználat:
‒ Magyarországon, ahogy Európa több országában is, nagy hagyománya van az alkohol- és a dohánytermékek fogyasztásának. A fiatalok is hamar megismerik ezeket a szereket. Az alkohol a nyugati kultúrkörben elfogadott tudatmódosító szer, ezért a fiatalok ezzel kerülnek legkorábban kapcsolatba. Hazánkra ez fokozottan érvényes. Az alkohol sok problémát okozhat, azonban az elfogadottsága miatt jól kiépült az ellátórendszer, bármelyik nagyobb településen van detoxikáló, ahol ellátást biztosítanak. Ezzel szemben kábítószer okozta rosszullét vagy egészségügyi probléma kezelésére nincs kapacitás, illetve nincs bizalom a rendszer iránt. Megállapíthatjuk tehát, hogy alkoholmérgezéssel bátran fordulnak orvoshoz vagy hívnak mentőt, míg drogtúladagolással sok esetben nem mernek segítséget kérni, mert tartanak a rendőri eljárástól. A legális háttér miatt a társadalom sokkal inkább elfogad egy alkoholfüggőt, segít rajta, míg a drogfüggőket sokkal nagyobb eséllyel kriminalizálja, kiveti őket magából, pedig ezek az egyének legalább annyira segítségre szorulnak. A probléma megoldásához kellene egy igazán széleskörű társadalmi diskurzus, valamint hatékony, folyamatos prevenció. Fiatalkori szenvedélybetegségek:
Drogok:
‒ Sok tényező együttesen határozza meg, hogy függéségbe kerül egy fiatal, vagy sem. Ilyen például a családi helyzete, vagyis az, hogy mennyi anyagi és érzelmi támogatást kap a gyermekévek során. Emellett szerepet játszik az a közeg, amelyben felnő, vagyis az iskolák, óvodák. Ha az a közösség, amely a fiatalt legjobban befolyásolja, kapcsolatban áll bármilyen szerrel, a közösségbe bekerülő egyén függővé válhat.
Dohányzás:
‒ A dohányzás széles körben elterjedt hazánkban, rengeteg fiatal számára a felnőttekről alkotott kép szerves része. Bár a cigarettára is vonatkoznak prevenciós programok, ezek nem hatásosak, illetve főként kapudrogként jellemzik azt. A dohányzó fiatalkorúak számát nem sikerül nagymértékben redukálni. Az iskolai dohányzás korlátozásával az elszívott cigaretták száma ugyan csökkent, de a függőséget ez nem szünteti meg.
Alkohol:
‒ Magyarországon a fiatalok – más országokkal összehasonlítva – nagyon korán kipróbálják az alkoholt. Nemcsak korán kezdenek el alkoholt fogyasztani, de nagy mennyiségben, magas alkoholtartalmú italokkal teszik ezt. Az alkohol gyakorlatilag átveszi a szórakozás szerepét:
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 16
10/16/2015 12:00:24 AM
nem a társaság használja arra, hogy jól érezze magát, hanem azért kell nagy csapatban lenni, hogy jobban csússzon az ital. Az alkohol fogyasztása – bár a nyugati kultúrkör része – a fiatalok nagy részénél kultúra nélküli, mert a fogyasztás módja kihangsúlyozza a fogyasztás hatásait, sőt e hatások elérése az egyedüli cél.
Drogprevenciós programok:
‒ Az intézmények helyileg szerveznek programokat, azonban a források hiánya miatt nem elég gyakran, illetve nem elég korai életkorban. Jelenleg nincs egy egységes, állami drogprevenciós program, és ez komoly problémát jelent, mert a diákok rengeteg különböző, akár egymásnak ellentmondó információt is kapnak. Ezek összezavarják őket, ellentmondanak tapasztalataiknak, esetenként elavult megközelítéseken alapulnak. Erre példa a kapudrog fogalma, amely tévút, mivel semmiféle bizonyíték nem létezik arra, hogy a cigaretta vagy a gyengébb drogok hatása miatt tendenciaszerűen egyre erősebb szereket kezdenének használni a fogyasztók.
Összegzés Magyarországról:
‒ Jelenleg a magyar társadalomban nincs droggal kapcsolatos diskurzus, mert a generációs különbségek miatt az alulinformált, idősebb korosztályok démonizálják a kábítószer-használatot ahelyett, hogy párbeszéd folyna róla. A kipróbálás korhatára egyre jobban visszacsúszik a gimnáziumi évekre, ahol a tabuk és a moralizálás miatt a lázadás felé terelődnek a fiatalok. Ezzel szemben Amerikában a fiatalok nagy része a felsőoktatásban próbálja ki ezeket a szereket, amikor már érzelmileg, illetve szellemileg is érettebbek. Az ideális megoldás a gyerekkorban kezdődő, gyakori, társas foglalkozásokon és nyitott diskurzuson alapuló, informatív prevencióban rejlik: ez kockázatfelmérésre neveli a fiatalokat, illetve későbbre tolja a kábítószerek kipróbálásának idejét, olyan korba, amikor a fiatal elég érett ahhoz, hogy magától felmérje határait. Torma Zoltán, Szikszai Mirkó
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 17
10/16/2015 12:00:25 AM
Kelet(i) Egy önkéntes szemszögéből Élni a megszokott életed, terveket szőni, bulizni, tanulni alapvetően normális dolog. Tulajdonképpen le lehet élni úgy egy életet, hogy egy szűk rétegen kívül senki másra nem figyelsz. Le lehet, de nem érdemes. Nem érdemes, mert minden nap, minden pillanatban, mindenhonnan áramlik feléd az információ. Mindenről. Rólad, a családodról, a városodról, esetleg ennél messzebbi helyekről is. Csak úgy jön, és neked állást kell foglalnod. Nagy a nyomás, és kevés az ismeret. Én nem állítom, hogy ismerem a statisztikákat, és tudom, hogy ki, miért, honnan menekül. Én csak azt tudom, hogy menekül. Számok, statisztikák árulnak el semmit egy vallásilag, állampolgárságilag, életkorilag is eltérő csoportról. Mi mind bezsúfoljuk őket egy szó mögé. Lényegtelen, hogy nő vagy férfi, gyerek vagy idős. Nekünk ők csak számok, akiket meg kell oldani, mint egy egyenletet. Érted? Csak számok, nem emberek, és ezért nem is bánunk velük emberségesen. Hiszen ki ágyaz meg egy kettes számnak? Ki az, aki feltakarítja a tizenötös piszkát? És ki az, aki enni ad a harmincasnak? Hülyeség a számoknak emberi jogokat adni. És én is csak úgy, mint sokan mások, a Keletibe mentem segíteni az egyik augusztusi délutánon. Én hülye, a tízesnek adtam egy színes ceruzát. A négyszázas és kilencszázhetvenhetes nevetett azon, ha nem kaptam el a buborékokat, amiket fújtak. Nagyon rosszcsontok voltak. Az ezerötszáztizenkettes hozott nekem két maoamot, és szétosztottam a négyszázas és kilencszázhetvenhetes között. Nekem nem kell, én bármikor vehetek és ehetek. Odajött a kétezer-nyolcszázhuszonhatos és nem értette, hogy mi az a buborékfújó, hosszú percekig tettem be a vízbe, majd raktam a szája elé, mire sikerült megtanulni a technikát. Iszonyúan jót játszottunk, ő, a hétezer-ötvenhatos, és én. Nevettünk, mosolyogtunk, és mutogatva magyaráztunk közös nyelv híján. Aznap még Fótra is lejuttattunk egy kis számot, aki négy napja volt Budapesten, és sehogy se tudta, mit kell tennie. Senki nem vett észre egy egyedül földön heverő, kísérő nélküli gyermeket. Máskor rengeteget labdáztunk, sajnos nem minden számra emlékszem, és azt hiszem idővel a körvonalaik is fakulni fognak, szerencsére a képek nem. Nagy körben álltunk, kiabáltunk, és valahogy a fiúk rászoktak arra, hogy magasra felcsapják a labdát, ami jó mes�szire elpattan. Ezt addig játszották, amíg egyszer valaki el nem kezdett kiabálni velem, hogy miért dobjuk a családok közé a labdát, és akkor mindahányan, akik így ütötték meg a labdát, mutogatni kezdték nekem, hogy többet nem fordul elő. Pedig rájuk sem szóltam. Néha elfelejtem, hogy bizony ezek a számok is csak olyanok, mint nálunk, gyerekek. Azt hiszem az ötezres lehetett az, aki folyamatosan fogta a kezem és el nem engedett, a nyakamba mászott, puszit adott, és hozott maoamot, de nem volt szabad odaadni senkinek, mert ő aztán jól kiismert. Mindent elosztogattam, amit kaptam. Az ötezer-tizenkettes szerintem velem egyidős lehetett, kendőt hordott, amit mindig gondosan megigazított játék közben.
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 18
10/16/2015 12:00:25 AM
Talán annak a számnak érdekesebb a története, aki szintén kísérő nélkül volt, de ő nem indult Fótra. Németországba ment egy másik családdal. Iráni volt, és egy „science school”-ba járt, ha jól értettem, nagyon szerette a biológiát. Egy statisztikakedvelő, önjelölt provokátor ekkor avatkozott közbe, mondván, hogy beszélgetett egy emberrel, és ez is alátámasztja, hogy csak a jobb megélhetésért jönnek ide. Nekem pedig lesült a bőr az arcomról, amikor az iráni fiúnak kellett magyaráznom, hogy ki volt és mit mondott, mert nem tud az ember ilyenkor nem szégyenkezni. Ennek az egész matematikai hercehurcának a csúcspontja akkor következett be, amikor egy gitáros fiú zenéjére táncoltam egy körben gyerekekkel, főleg lányokkal. Vagy akkor, amikor valamiféle gyors táncot jártunk azzal a húszezer-ötszázhetvenkettessel, aki talán a legvidámabb percet adta a kint töltött időből. És az élen áll a meghatódás szempontjából az a kisfiú is, aki labdázás közben behúzott az árnyékba a tűző napról. Ezek csak képek. Megörökített pillanatok, de olyan pillanatok, melyeknél nem tudod megmondani, hogy ki adott a másiknak többet. Egyáltalán azt, hogy te vajon adtál-e valamit, vagy csak kaptál. És hogy kik ezek a számok? Nekem Jaha, Halud, Suhael, Muhamad, Nahid, Hassn. És nem csak ők, rengeteg a feljegyzetlen név, az elfelejtett arc. Nem telhet el egy nap sem anélkül, hogy ne gondolnék arra, mi van velük. Először, amikor a határ felé megindult tömeg képeit néztem, vártam az arcaikat és aggódtam, hogyha nincsenek ott, miért nincsenek, és hol lehetnek. Nem tudom azt mondani, hogy megnyugtató, amit hallok és olvasok, és ez nem a politikáról szól. Hanem azokról a gyerekekről, akik ott voltak velem, és azokról, akik nem. És reményvesztetten állnak most a fal másik oldalán, alszanak egy tranzitzónában, gyalogolnak kilométereket tovább, vagy fulladnak a tengerbe.
Szalai Rebeka
Menekültek
Napjainkban egyre többet hallunk és érzékelünk az Európát elért menekültáradatról, migrációs hullámról. Látható , hogy az Európai Uniót, az Uniót alkotó országokat és ezek vezető politikusait váratlanul érték az események. Európa felkészületlen, nincs közös álláspont, minden ország egyéni módon kezeli a kialakult helyzetet, gyakran szembemenve az EU-s jogszabályokkal és törvényekkel.
Statisztika:
-Ebben az évben Magyarországon 155.484 (a számadatok naponta változnak, már 200 ezer fölött járunk!) migránsból 88 kapott menekültstátuszt. 218 embert ismertek el oltalmazottként, 4 főt befogadottként, 1914 kérelmet utasítottak el és 64 696 eljárást szüntettek meg. -2011 júliusa és szeptembere között 357 ember kért menedéket Magyarországtól, míg 2015. április és június között ez a szám 33.199-re nőtt. - Az Európai Unió összesen 22 504 főt kíván befogadni Európán kívülről, míg az úgynevezett frontországokból, Görög- és Olaszországtól 32 256 főt szeretne átvenni. A legtöbb migránst befogadó ország Németország (12 600 fő), míg a legkevesebbet a szigetország, Málta (74 ember).
Civil szervezetek:
A Magyarországon is tevékenykedő, migránsokkal foglalkozó civil szervezetek közül több is szeretettel várja a lelkes, segítőkész középiskolás diákok seregét. Ha önkénteskedésen gondolkozol, ajánlott felkeresni a Migszol, a Magyar Helsinki Bizottság vagy épp a Migration Aid weboldalát.
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 19
10/16/2015 12:00:26 AM
De ha a személyes találkozások híve vagy, részt vehetsz nyílt és sokszínű programjaik egyikén. A jelentkezés nagyon egyszerű, nem kell semmilyen, a témával kapcsolatos tapasztalat, csupán minimális angol nyelvtudás. Annál fontosabb a lelkesedés, a feltétlen segíteni vágyás és a fejlett kommunikációs képesség.
Híres menekültek:
-Victor Hugo (1802-1885): A Nyomorultak és a Notre Dame-i toronyőr írójának is el kellett menekülnie hazájából, Franciaországból 1851-ben. Az angol Csatorna-szigeteken telepedett le, ahol 20 évet töltött. Ez idő alatt írta legtöbb regényét. Végül visszatért Párizsba, de nem maradhatott ott hosszú ideig, ismét országa elhagyására kényszerült. A 20 éves távolmaradásról Hugo így vélekedett: „Szeretek mindent, ami a szabadságért, az anyaországért vagy az igazságért küzd; és bár béke van bennem, mindig fáj, hogy idegen földön járok.” -Albert Einstein (1879-1955): A híres tudósnak a II. világháború idején kellett elhagynia hazáját, Németországot zsidó származása miatt, mivel a Harmadik Birodalom hazaárulással vádolta meg. Innen Az USA-ba emigrált, ahol később befolyását és anyagi forrásait kihasználva segített másoknak is vízumot szerezni. -Bartók Béla (1881-1945): Neki is a II. világháború idején kellett emigrálnia az Amerikai Egyesült Államokba. Habár ő maga nem volt zsidó, határozottan ellenezte üldöztetésüket illetve munkásságuk betiltását. Kijelentette, hogy kész magát zsidónak vallani, csak hogy kifejezze tiltakozását az üldöztetésük ellen. Így, mikor kitört a háború, vonakodva ugyan, de Amerikába költözött. „A legfőbb eszme, amelyet magaménak vallok, az emberek konfliktusok felett álló testvérisége... Ezért nyitott vagyok bármely friss és egészséges befolyás iránt, legyen az szlovák, román, arab vagy más”vallotta. -Puskás Ferenc (1927-2006): Az 1956-os forradalom kitörésekor az Aranycsapat éppen Spanyolországban vendégeskedett. A forradalom leverése miatt azonban a csapat nem tért haza, hanem úgy döntött, hogy elmegy egy dél-amerikai turnéra is. Ezek után a csapat tagjai közül néhányan visszatértek Budapestre, de Puskás családjával Bécsbe disszidált. Később a Real Madridnál játszott és a Panathinaikosznál edzősködött. 25 év elteltével volt csak alkalma visszalátogatni Magyarországra, majd 10 év múlva, 1991-ben végleg hazaköltözött.
6 érdekes tény a menekültekről: Egy nemzetközi civil szervezet, az Amnesty International, amely az emberek egyenlőségéért küzd, érdekes infografikákat készített a menekültekről. A következő pontokhoz az ezeken közölt adatokat vettük alapul. 1. A szíriaiak több mint ötven százaléka kényszerült otthona elhagyására. 2. Ebből Európát alig 5% éri el, a többi menekült Irakban, Egyiptomban, Jordániában, Törökországban települ le. 3. A Libanonban élő emberek ötöde menekült, ez 1.2 millió embert jelent. 4. A leginkább hátrányos helyzetű menekültek havi 13.5 dollárt (3 650 Ft-ot) kapnak, ami naponta 125 Ft-ot jelent. 5. Törökországban él a legtöbb szíriai menekült, 1 900 000 fő. 6. Az ENSZ menekülteket támogató alapját csak 40 százalékban töltötték fel a donorállamok.
Fogti Laura
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 20
10/16/2015 12:00:26 AM
„Hogy mi az, ami megnyugtat? Leginkább a nyugtató…” Sikerről, sikertelenségről, az élet szépségéről, a tenger morajlásáról és a színészetről nyilatkozik Mucsi Zoltán színművész egy exkluzív interjúban csak itt, a Tiszta Szívvelben. ‒ Iskolánk most ünnepli jubileumi 60. tanévét. Mi volt a legfontosabb dolog, amit középiskolás éveiben tanult? ‒ Erre nem lehet egy mondattal választ adni. Ott tanultam meg felnőtté válni. Ott tudtam meg, milyen is szerelmesnek lenni, és igazából ott ér véget a gyerekkor. Sok jó és sok nehéz időszakot is átéltem, de hát mindez olyan régen volt… ‒ Melyik az a kor, amelyben szívesen élt volna? ‒ Nem is tudom, én szívesen élek most. Nyilván sok a nehézség, de felhőtlen kor sohasem volt. Kizsákmányolás volt 500 éve is, száz éve is, most is van, és lesz is. Nincs olyan idő, ahová most hirtelen elutaznék. Ha egy életünk van, azt kell kihasználni. Ha meg több, akkor meg úgyse emlékszünk a többi életünkre. De mondjuk egy ősközösségben élni érdekes lehet, vagy akár a Római Birodalomban. ‒ El tudná magát képzelni egy ország kormányzójaként? ‒ Persze, de nem biztos, hogy az lenne a legszerencsésebb ország (nevet). ‒ Ön négygyermekes, nagycsaládos ember. Mi az a meghatározó dolog, amit a szüleitől tanult, és mit szeretne mindenképp átadni a gyerekeinek? ‒ Leginkább az elfogadást, a szeretetet, a türelmet. Főképpen ezeket szeretném én is átadni a gyerekeimnek, és persze igyekszem, hogy a rossz tulajdonságaimat meg ne… ‒ Ha már itt tartunk: mi az, amit rossz tulajdonságának gondol? ‒ Ebből is elég sok van, és tudom, ha az összeset felsorolnám, betelne az újság (nevet). Mondjuk leginkább a türelmetlenség. De dolgozom rajta – több-kevesebb sikerrel –, hogy ez ne legyen jellemző rám. Az ember próbál fékeket berakni, de ha a fékpofa elromlik, akkor baj van.
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 21
‒ És mi az, ami megnyugtatja? ‒ Hogy mi az, ami megnyugtat? Leginkább a nyugtató. Na jó, meg a tenger, de sajnos ritkán jutok el oda, pedig nagyon szeretek utazni. ‒ Most pedig egy kicsit a színészetről: mennyire viszi bele a magánéletébe? Otthon is szokott színészkedni? ‒ Nem, nem szoktam, mert drága a fellépti díjam, a család nem tudná megfizetni (nevet). De hát persze próbálom elválasztani a munkámat a magánélettől. ‒ Mit gondol, mi a színészet célja? ‒ Hogy elgondolkodtasson a problémákról, azokról is, amelyekre nem tudunk megoldást találni. Persze humor is kell, hogy oldja a feszültséget, és hogy minél több ember érdeklődését felkeltsük. ‒ Mit üzen az apáczais olvasóknak? ‒ Sok sikert, és boldog szülinapot a sulinak!
Kincses Tamara
10/16/2015 12:00:26 AM
Ki Mit Tube? Mi is az a Ki Mit Tube? Biztosan ti is tudjátok, hogy idén is megrendezésre került a Ki Mit Tube. Ha van olyan köztetek, aki még nem találkozott vele, ez egy internetes tehetségkutató, ahol a versenyzők saját kamerájukkal felveszik mondandójukat, azt, amiben tehetségesek, és a verseny honlapjára (kimittube.hu) feltöltik bemutatkozó és produkciós videójukat. A Ki Mit Tube-nak mi, az internet népe vagyunk a célközönsége. Éppen ezért ha Te is tehetséges videósnak, előadóművésznek tartod magad, vagy van véleményed, amit meg akarsz osztani az emberekkel, jövőre akár Te is jelentkezhetsz, ha másért nem, akkor a sok értékes nyereményért. Az idei verseny 2015. július 12-én kezdődött és szeptember 20-án zárult a fináléval. A tavalyi és az idei Ki Mit Tube között jelentős különbségek voltak. Most a tizedik zsűritag is közülünk került ki! Ezt a helyet végül szavazással, a sokunk által kedvelt Dancsó Péter foglalhatta el. Ezen kívül idén a döntő előtt még egy elő-, és egy középdöntőn is megmérettetésre kerültek az indulók. A középdöntőbe és a fináléba bejutott szerencséseknek új témákat kellett kidolgozniuk, hogy mi, és a zsűri válasszon közülük.
Dancsó Péter
Nekem ő a kedvenc videósom, ezért nagyon örültem amikor kiderült, hogy ő is benne lesz a Ki Mit Tube-ot elbíráló zsűriben. Értékeléseiben is fellelhető a tőle megszokott komolytalanság, de azért az elbírált videó lényegét is kiemeli.
Kiss Ádám
Szerintem az ő kritikái a legjobbak, mert a lényeget mondja el bennük. A ki Mit Tube előtt még sosem hallottam róla, pedig 87 000 feliratkozó azért nem kevés.
Viktória
Róla még sosem hallottam ezelőtt, 28 000 feliratkozója van ami nem olyan sok (na persze nem mitha én nem örülnék neki ha nekem ennyi lenne). Az értékelései jók, de azért nem mindenben tapint rá a lényegre szerintem.
Fish! Krisztián (Senior Hal)
Nem teljesen értem az értékeléseinek a stílusát, vagyis , hogy először lehordja a videót a sárga földig majd vagy azt mondja róla, hogy tényleg jó vagy azt, hogy hihetetlen jó és soha jobbat nem látott.
Pixa
Szerintem ő felnőtt létére a legkevésbé találó videókat készítő zsűritag, nem is tudok róla túl sokat írni, mert nem értem egyszerűen az értékeléseit, az értékelései logikáját, mondanivalóját, lényegét.
Szirmai Gergő
Dancsó után a második kedvenc videósom, neki 282 000 feliratkozója van, de szerintem ez a videóihoz képest nagyon kevés. A Ki Mit Tube-os értékelései szerintem picit túl jónak állítja be a beérkezett videókat.
Saiid
Amikor először megláttam Saiid-ot azt hittem, hogy valami szlenges maszlagot fogok hallani. Részben (De csak nagyon kis részben!) úgy is lett, viszont nagyon nagy meglepetés volt mennyire rámutat a lényegre, akkor is ha más gondolatmenettel jut ugyanarra mint a többi zsűritag.
TBG
Ő is elég jólelkű az értékeléseiben, de néha teljesen indokolatlanul ítél el szerintem jó videósokat. Ezelőtt sohasem hallottam róla, mégis megkedveltem pár videó után, egyszerűen a stílusa miatt.
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 22
10/16/2015 12:00:26 AM
Unfield
Unfield-ről már hallottam régebben is, de nincsenek túl nagy ismereteim vele kapcsolatban, ezért teljesen megváltoztatta a véleményemet róla az a pár értékelése amit láttam tőle, ugyanis jóval lojálisabb véleményei vannak mint hittem. Zsűritagként nem túl tevékeny, nem csinál sok videót.
Puzsér Róbert
Nagyon sajátos stílusa van, a hangja meg olyan mintha mindig szidna, pedig még a negatív véleményeit is többnyire elégkíméletesen mondja el. Kritikái hol nagyon jók, hol kevésbé, de mindig benne van a valóság is.
Mondik Noémi
Na… Mondik Noémi… vele kapcsolatban sohasem tudom eldönteni, hogy végsőkig negatív értékeléseket készít vagy tényleg jók a kritikái. Ebben valószínűleg szerepett játszhat flegmatikus hangja is, de néha egyértelműen nem akarja észrevenni a jót a videókban, viszont néha meg a hibák mellett siklik el, és a videót elhalmozza dícséretekkel, ezért nem tudok soha kiigazodni rajta. 1. Beni - (5067 szavazattal) 2.Standard Hiba - (2312 szavazattal) 3.The BMG - (1728 szavazattal) 4.Bittner Dániel - (1418 szavattal) 5.Mongooz and the Magnet (&friends) - (1348 szavazattal) Az első a 15 éves Beni lett. Benevezett: A Fehér ötven árnyalata Középdöntő: Fiatalság, boldogság Finálé: Szlemtől szembe A második a Standard Hiba lett. Benevezett: Van egy álmom Középdöntő: Bejöhetek? Finálé: Nem gagyi A harmadik a The BMG lett. Benevezett: Lovers on The Sun/Jó nekem Középdöntő: A cappella mix Finálé: Past A negyedik Bittner Dániel lett. Benevezett: Se fény, se árnyék (saját dal) Középdöntő: Mindenki hős akar lenni Finálé: Rózsát dobok Az ötödik a Mongooz and the Magnet lett. Benevezett: Mit akarsz tőlem? Középdöntő: Like a drug Finálé: Numbers Beni versei szerintünk ötletesek, viccesek, érdekesek voltak és a mondandójuk sem elhanyagolható. The BMG-s srácok pedig jó számokat remixeltek, énekeltek.
Kunetz Fanni, Janik Bella, Lévay Vince, Szabó Karolina
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 23
10/16/2015 12:00:26 AM
Kultúra Mangák A két világháború között a japán fametszetek és a nyugati képregények ötvözéséből született a manga műfaja. Az ebből készülő animációs filmek az animék. A japán képregényalkotás A japán mangák az amerikai képregényekkel ellentben kézzel készített, egy író tollából származó művek. A látványvilágon azonban 5‒10 ember is dolgozhat. Mindegyiküknek más-más feladata van. A mangaka írja a történetet, rajzolja a gyorsvázlatot. Szerepet kapnak még a kihúzók, a tónusozók, háttértervezők, fekete haj- és ruha-, sebességvonal- és hanghatás-rajzolók. Mivel ilyen sokan dolgoznak rajta, a jogdíjak igen magasak, mégis a legtöbb eurázsiai országban megveszik a mangákat. Hogy miért? Azért, mert elképesztő a látványviláguk és a sztorijuk. Vannak olyan mangák is, melyeken csak egy-két ember dolgozik. Ez meglátszik a végeredményen és az árakon is. Hogy mitől jobbak a hosszú mangák? A 25-nél több kötetből álló mangák általában elgondolkodtatók, tudatosan előre tervezettek. Sokszor nem vesszük észre a fontos részleteket. Például a One piece című mangában sokszor úgy tűnhet, hogy a panel széle véletlenül le van vágva, ám kötetekkel később, mikor megláthatjuk a panel egészét, hihetetlen dolgokra jövünk rá. A Bleachben konkrétan több fejezet választhat el egy-egy összetartozó eseményt, mondatot. A Fairy Tailben van a legtöbb ilyen fordulat. A manga magyar vonatkoztatásai Közép-Európában Magyarországon a legelterjedtebb az animézés, ugyanis mi vagyunk az egyetlenek a térségben, akiknek saját mangakiadója (MangaFan) is van. Ezen kívül sok érdekes animés rendezvényt is szervezünk. Legnépszerűbb a MondoCon, melyen magánszemélyek is eladhatnak megunt mangákat, régi cosplay-eket. A legközelebbi ilyen esemény október 17‒18-án lesz a Hungexpón. A mangákkal és a velük kapcsolatos rendezvényekkel ellentétben sajnos az animék hanyatló korszakba értek. Míg régen a Jetix és az A+ (később Animax) is sugárzott szinkronos animéket, mára mindegyik csatorna megszűnt. Ha többet akarsz megtudni a mangákról, ajánlom a Japán Alapítvány Budapesti Irodájának Könyvtárát, ahol e témában készségesen állnak rendelkezésedre.
Kereszturi Julianna
Pink Floyd 50 Idén pontosan ötven éve alakult a legendás brit együttes, pszichedelikus-progresszív rock földi helytartója. A rockzene egyik legsikeresebb, többször feloszlott-újraalakult zenekarát nem az LSD általi inspirálódás emelte ki az „alternatív” zenekarok rendkívül széles mezőnyéből: költői dalszövegeik, kidolgozott konceptalbumaik, űrbéli hangzásviláguk, különleges atmoszférájú koncertjeik által hagytak kitörölhetetlen lábnyomot a (könnyű) zenében.
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 24
10/16/2015 12:00:27 AM
ters, Nick Mason, Rick Wright) verbuválódott ’65-ben, majd Syd Barrett csatlakozásával és vezetésével működött 1968-ig (ekkor jött a képbe David Gilmour). Nevükkel két híres blueszenésznek, Pink Andersonnak és Floyd Councinak állítanak emléket. Debütáló albumuk, a ’67-es The Piper at the Gates of Dawn mind szakmai, mind a közönség körében nagy sikert aratott, a brit pszichedélia egyik alapműve. Már ekkor kialakulóban volt egyedi hangzásviláguk, ám a folklorisztikus hatásokat, ami meghatározza ezt a lemezt, később elhagyták. Sajnos a Syden eluralkodó skizofrénia, drogfüggőség és kiszámíthatatlanság a zenekarból való távozását okozta. Neki állít emléket az 1975-ös Wish You Were Here című konceptalbum, ami emellett kemény kritikája a zeneiparnak és a kor társadalmának. Az albumot keretbe foglaló gigantikus, kilencrészes Shine On You Crazy Diamonds tisztelgés Syd előtt. Ez talán a Pink Floyd egyik legfontosabb lemeze. A Wish You Were Here előtt viszont már elérték az átütő sikert a Dark Side of the Moonnal 1973-ban. Az album példátlanul hosszú ideig, 741 napig volt a Billboard Top 200-as listáján, mellyel rekordot állítottak fel. Központi témája a halandóság, a háború, az őrület, a skizofrénia (lásd Brain Damage), az emberekre nehezedő állandó nyomás, a versenyfutás az idővel, a pénzzel, és a mindezek fölött működő örök körforgás. Jellemzőek a dzsesszes hatások, a véletlenszerű hangeffektek és beszédfoszlányok bejátszása, mindamellett, hogy a blues-rock és az elektronika közti átmenet határozza meg a hangzásvilágot. Ebben a légkörben született meg talán legemlékezetesebb alkotásuk, a The Wall. Ez egy dupla konceptalbum és rockopera egyben. A történet egy – a társadalom által elnyomott - antihős, Pink életét mutatja be, akinek meghalt az apja; őt egyedül nevelő „oroszlánanyja” és agresszor tanárai beteggé teszik. Pink saját fantáziájának világába menekül és egy képzeletbeli falat épít maga és a külvilág közé. Életének minden rossz eseménye „egy újabb tégla a falban”. Aztán egy időre abbahagyja a fal építését, híres rocksztár lesz, a házasságba menekül, de lelki egyensúlyát ez sem hozhatja meg. Ezután újrakezdi a fal építését, amelyet végül siker koronáz. Spoilernek talán elég is annyi, hogy a fal mögött Pink lassan megőrül. Az albumból 1982-ben forgatott musicalfilmet Alan Parker. A színpadi show, a turnék, a fárasztó munka azonban egyre jobban elcsigázta a tagokat, akik között az egyetértés hiánya kezdett újból megjelenni. Sokáig nem készült el semmi, az együttesből kivált a billentyűs Wright. Waters gyakorlatilag egyedül elkészített egy lemezt (The Final Cut). Ezután a tagok végképp összevesztek. Később a tagok szólóban próbálkoztak, viszonylag kevés sikerrel. Végül 94-ben újra ös�szeálltak a Division Bell lemez erejéig, illetve – teljesen váratlanul – megjelentették tavaly az Endless Rivert, ami régi felvételek újrarendezésének, felturbózásának, összevágásának eredménye. Nényei Lujza
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 25
10/16/2015 12:00:27 AM
Papírvárosok Megrajzolják a szemem. Pislogok egyet, kitisztul a kép. Körülöttem minden hófehér, csak egy kislány barna haját és szemét látom magam előtt. A kezében lévő barna ceruzát épp pirosra cseréli. Vékony vonalat húz a számnak. Picit megcsúszik a keze, és ettől úgy nézek ki, mintha szomorú lennék. Először megijed, aztán megvonja a vállát. Elővesz egy apró piros papírt és ragasztót. A kis szívecskét mellkasomra ragasztja. Mindenféle színűre színezi a ruháim: a pólóm narancssárga, a szoknyám kék, a hajam vörös. A lány elégedetten rám néz, bólint egyet, majd egy papírházba helyez. Óvatosan körbenézek, de úgy, hogy ne lássa, mozgok. Látom, hogy körülöttem minden papírból van. Papírváros. Papírország. És úgy néz ki, én vagyok az egyetlen lakója. Figyelem, ahogy a kislány művészkedik fejem felett. Sokáig dolgozik még. Ezután egy kiáltás hallatszik a távolból. A lány visszakiált. Nem értem a nyelvét. Csak egy papírlány vagyok. Leoltják a villanyt ‒ a sötétben minden szín másnak tűnik. Valahogy minden ijesztőbb… Várok egy picit, majd felfedezőútra indulok. Észreveszem, hogy nem vagyok egyedül. A többi papírlány és papírfiú gúnyol amiatt, hogy folyton szomorú vagyok. Mondhatnám nekik, hogy csak elrontottak, de nem akarok szembeszállni velük. Lehajtott fejjel elmegyek mellettük. Minden megtelik halk szöszmötöléssel. A papírnyelv az emberek számára érthetetlen, de vicces. Apró súrlódások sorából áll, mind különböző hosszúságú és hangszínű. Elmegyek a csúfolódó papírfiúk és papírlányok mellett. Befordulok egy apró papírutcába, ahol egy másik papírfiú van. Megszaporázom a lépteim, és megpróbálok minél gyorsabban elmenni mellette. Nem akarom, hogy ő is kicsúfoljon, mégis alig tudom levenni róla a tekintetem. Zöld szemével rám néz, tekintetében kíváncsiság tükröződik. Föláll. Sokkal magasabb nálam, valószínűleg idősebb is. Megkérdezi, miért vagyok szomorú. Azt válaszolom: „Így rajzoltak”. Ő boldog. Mellkasán ott az apró piros papírszív, ahogy az enyémen és mindenki másén. Egy ideig még ott maradok vele. Sokat beszélünk. Ezután halvány fény szűrődik be a városkába, és mi tudjuk: hajnalodik. A kislány mindjárt felkel, és ha így talál minket, akkor bajba kerülhetünk. Mindketten elkezdünk futni a házunk felé, és félúton elválunk. Megbeszéljük, hogy este ugyanabban a kis utcában találkozunk. Bemegyek a papírházamba és elhelyezkedem ugyanúgy, ahogy a kislány tegnap otthagyott. Fölkapcsolják a villanyt. Hirtelen egy arcocska jelenik meg a város fölött – a kislányé, aki alkotott minket. Úgy néz le ránk, mint egy isten. Egy isten, aki épp most alkotott egy világot, ahol ő mindenható. Mindenre hat, és csak a képzelete szab neki határt. Félrebillenti a fejét, megmozgatja a tetőt a szomszéd házon. Újra megszólal a tegnapi kiáltás, de most a hangok sora és az intonáció is más. A lány szeplős arca elfordul, ismét elsötétül a szoba. Lélezget-visszafojtva várok egy-két percet, amíg meg nem bizonyosodok róla, hogy a lány elment. Ezután lélekszakadva rohanok abba a sikátorba, ahol tegnap találkoztam a papírfiúval. Még nincs ott, de türelmesen várok rá. Kis idő múlva megérkezik ő is. Mosolyognék rá, ha tudnék, de sajnos nem tudok. Mozogni képes vagyok, de az arckifejezésem örökre az arcomra fagyott. Ő biztatóan mosolyog. Szótlanul kézen fog. Elindul a város széle felé. Követem. Futunk. Kiérünk a városból. Még soha nem láttam a körülöttünk lévő világot – és egy picit megijedek tőle. Minden túl élénknek tűnik és minden hatalmas. Káprázik a szemem. A fiú nem áll meg, fut tovább ki, a kinti világba, én pedig rohanok utána. Sokkal hosszabb lábai vannak, mint nekem, így alig bírom vele tartani a lépést. A hatalmas szoba padlóján haladunk.
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 26
10/16/2015 12:00:27 AM
Megállunk egy szék lábánál és elkezdünk fölmászni rajta. A földön találunk egy darabka ragacsot, azt rakjuk a kezünkre, és most azzal tapadunk oda a székhez, hogy tudjunk mászni. A szék ülőkéjén tartunk egy kis pihenőt. Megkérdezem, hogy miért jöttünk el, de ő csak annyit mond: majd meglátom. Nem is kérdezősködöm. Nem tudom, mennyi az idő, de a nap nagy részét mászással töltjük. Végül felérünk a szék tetejére és onnan átmászunk az asztalra. Megkér, hogy üljek le. Megteszem. Elfut a radírhoz, lecsippent belőle egy darabot, majd visszajön hozzám. Letérdel elém és a radírt a számhoz illeszti. Óvatos precizitással leradírozza a szám elrontott végét. Én csak nézem, ahogy koncentrál. Ezután elmegy és hoz egy agyonhegyezett piros ceruzát. Egy embernek talán ez nagyon apró, de nekünk, papírembereknek szinte kezelhetetlenül nagy. A ceruza hegyét letöri, és újrarajzolja a számat. Most már mosolygok. És belül is boldog vagyok. Csak szótlanul nézünk egymás szemébe. Egy kis idő után a fiú megölel. Így maradunk végtelennek tűnő percekig, amíg föl nem kapcsolódik egy villany. Ekkor elenged, és kimerevedünk egymás mellett, mintha a lány reggel hagyott volna minket az asztalán. Az alkotónk odajön hozzánk, ránk néz, oldalra dönti a fejét, majd ragasztóért nyúl. Összeragasztja a kezünket, majd a városba helyez. Ugyanígy maradunk egészen addig, amíg a lány el nem megy aludni, aztán elmegyünk a házamba. Az egész éjszakát átbeszélgetjük. Nevet adunk egymásnak, olyan nevet, melynek csak papírnyelven van értelme. Mikor megint elkezd világosodni, visszamegyünk arra a helyre, ahová a kislány rakott minket tegnap. A nap ugyanúgy indul, mint a tegnapi, de egyszer csak valaki fölkapja a papírvárost és elviszi. Beraknak egy kocsiba, és egy hatalmas épület udvarára visznek. Ott még több hasonló papírváros van. Otthagynak. Csengőszó hallatszik, és az épület elcsendesül. A csendben állunk egy ideig. Egyszer csak dörgés hangzik a fejünk fölül. Fölnézünk, és rémültem látjuk, hogy fölöttünk esőfelhőkkel terhes az ég. Ránk esik az első esőcsepp. Tudjuk, hogy nem menekülhetünk sehová, így maradunk kinn az utcán. A szelíd eső nemsokára zivatarrá fokozódik. Színeink elmosódnak, sírva nézünk egymásra. Ilyen hát a vég. Zokogva összeölelkezünk. Érzem, ahogy lassan mállunk szét, és nemcsak mi, hanem körülöttünk az egész világ. Lassan minden szétmállik. Papírbirodalom és az összes lakója kevesebb, mint egy óra alatt eltűnik. Csak két apró papírszív marad az udvar ázott betonján.
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 27
10/16/2015 12:00:27 AM
Így írtok ti
Tűzkő Marcell: Miért e sok késés és igazolatlan? (Magyarázat az érdeklődők számára)
Reggelente, iskolába menet, Bágyadt fürdőzés és suttogás után, Ócskaságok szépségében gyönyörködve, Mindig elbizonytalanodom célomat illetően. Néha lelassít a rémület. Mi ez a folytonos hidegrázás? Tűnődvén vágok át mindenen, Tanácstalanságom, Bábeli zűrzavarként csúcsosodik fejem fölött, És csak mire a kapuhoz érek, Addigra fedezem fel a jelenséget, Mely utam minden percét kísérti, És hatalmas tündöklő alakjával elállja a bejáratot. Percekig taszigálom odébb a hatalmas, mocorgó hústömeget, Hogy végre felérjek a lépcsőn, De látva minden reggel próbálkozásom sikertelenségét, Inkább egy rövid ideig csodával adózom, A perzselő trónfészkén ücsörgő Bagolykirálynak, Aki szárnyát a torkába dugva okád, Az átnyirkosodott stresszhelyzetek roppant szerkezetére, Ahogy mozdulatlan fintorba merevedve, A legtökéletesebb és legnyomasztóbb grimasszal Simogatja eltévedt tekintetem. Csodálom, ahogy csőréből szüntelen folyik a hang, a fény és a nyál, És színfoltos, puffadó, izzadt teste mögül Lassan kiemelkedik az Új világ. --Volt már jelző?
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 28
10/16/2015 12:00:27 AM
Így írtok ti
Varjú Dániel: 1. Érosz Kárörvendő kaján mosoly az arcán; Vékonyszálú pulcsiban flangál; Hömpölygő lávafolyam helyett; Villamosszék-nyílja talál. Csordogál tohonyán egy-két kósza csepp; Szilánkos padlóján lilafüstös rémkertek; Itt az ívóban a romok között-mellett; Hellyel-közzel jövök bódultan - lövök! Kopott, máló arany bronzköntösben portartó; E jelenet, mint antik görög vázán ősi freskó; Játszódik le, közben keleti ízek keverednek; Vásárlók jönnek-mennek, én folytonos integetek, Maneki neko. Nonstop, monoton, Sziszüphoszi feladat az enyém; Mint egy átlós tükör szelíd képe, az utca másik felén; Csápol az örökmozgó szimultán; Mancsom az Ő mancsához soha-soha el nem ér.
2. Hogyha néha üldözgetnél fergeteges álmokat; Jusson mindig az eszedbe, van ki téged támogat; Havas égkő málló porát zúgathatod kezedben; Barátaid nélkül csillag égen Te lész egyetlen; Hős szerencse mégis az, hogy van más létező veled; Ki kezedet mindig fogja, a lassú padkán lépeget; Nem kényszerből tart a séta át egy egész életen; Hullócsillag, egyet kérek, tartson mindig Ő velem! És ha egyszer, izzadt fejjel, támolyogva átérünk; Az ódon kapun - mely gót jegyeket visel magán; Ordíthatjuk teli szájjal, elkerültünk, bús magány!
Elvitelre?
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 29
10/16/2015 12:00:27 AM
Így írtok ti 3. A zöld kézírás Elveszett - mi meg sem volt; Kárörvend most élő s holt; Szívem képét meg nem értem; Zavart égre csend honolt; Elveszett - mi meg sem volt; Ábrándokkal teli bolt; Bezárt fantáziák tára; Véget ért az elborult; Elveszett - mi meg sem volt; Bűnös vágy, mi elloholt; Barna szemek, lábak, kezek; Ajkaimtól nem bódult; Elveszett - mi meg sem volt; Fájó lakat kicsorbult; A ketrec - látod - újra nyitva; Lelkem lángja kivirult.
Tiszta_Szívvel-54_1.indd 30
10/16/2015 12:00:27 AM
Tiszta_SzĂvvel-54_1.indd 31
10/16/2015 12:00:28 AM
Tiszta_SzĂvvel-54_1.indd 32
10/16/2015 12:00:30 AM