A KÉK ÉG FELETT Nos, álljon itt egy rövid kis levezetés, hogy mi is folyik odafenn. Röviden listázzuk, hogy merre mi található. Az űr felfedezése és a kutatás általában öt eltérő „régióra” korlátozódik: alacsony földkörüli pályára, geoszinkron földkörüli pályára, a LaGrange pontokra, a Holdra és a mélyűrre. ALACSONY FÖLDKÖRÜLI PÁLYA Az alacsony földkörüli pálya, vagy AFP, a 150 és 2.000 km magasságban keringő dolgokat jelenti. Viszonylag olcsóbb fellőni valamit AFP pályára, mint valahova a világűrbe (elméletileg egy szuborbitális géppel is eljuthatsz egy AFP állmásra), ezért itt található az emberi személyzetet is tartalmazó állomások többsége. Közel tizenöt ilyen állomás kering AFP pályán, a kisméretű független űrlaboroktól kezdve a SaederKrupp gigantikus, földkörüli gyáraiig. A legtöbb állomás kistermetű; a belső terük nagyjából akkora, mint egy nagyobb házé, és kb. egy tucatnyi fős személyzetet lát el. Az igazán kicsik nem nagyobbak egy kétszobás lakásnál, és mindössze egy-két kutató dolgozik rajtuk. Ezeket az állomásokat futtató cégek többsége nem foglalkozik valójában az űrkutatással, csak szállítási és utánpótlási feladatokat látnak el számukra. Ezen kis állomások többsége nem önellátó, a nagyobb „központi” állomások szállítóhajóira, robotjaira vannak utalva, hogy ellássák őket élelemmel, energiával és oxigénnel. Habár a cégek elméletileg képesek egy szuborbitális gépet a Földről indítva eljuttatni egy AFP állomásra, nem rendelkeznek elegendő üzemanyag- vagy más jellegű utánpótláskapacitással, így ez csak egy oda-irányú út lenne. A legtöbb állomás modulárisan épül fel; csak az igazán nagyok állnak, egyetlen test-szerkezetből. A különböző modulokat egy központi modul köti öszsze, ami persze dupla annyi légzsilippel is rendelkezik. Az ebből elágazó modulok különböző feladatokat látnak el: egy részük lakóhelyiség, mások munkaterületek, míg a többi pedig kiszolgáló modul, melyek feladata az energiaellátás és a környezetszabályozás. Apollo állomás Az Apollo az Ares tulajdonában van; ez volt az első állomás, amit teljes egészében egy cég épített és üzemeltet. Miután a Daedalus és Icarus építési műveletei befejeződtek, az Ares átköltöztette a tevékenységeit ezekre az állomásokra, az Apollo-t pedig ellátó-központként használja azóta. Az Apollo jelenleg szállítási központként szolgál, a Földről érkező szállítmányok és utasok számára, akik különböző állomásokra szeretnének eljutni az űrben. Az Apollo felépítése általános, a nagyobb állomások típusa. A fő része egy függőleges szuperszerkezet, melyből a különböző modulok és összetevők kiállnak. Az oszlop hosszán több légzsilip is található, ahol régen a labor-modulok csatlakoztak, de manapság csak az űrrepülőgépek használják dokkoláshoz. Három hosszabb modul ágazik ki a törzsosz-
lopból, melyek végein lakómodulok csoportosulnak. Az egész állomás a függőlege oszlop körül forog, így a centripetális erő mesterséges gravitációt biztosít a lakómodul fürtökben (mióta az Ares az Apollót gazdasági állomássá alakította át, szerkezeti merevítőkkel kötötték össze ezeket a fürtöket, melyek mindegyike egy üvegezett liftet tartalmaz). Mióta az Ares az érdekeltségei többségét áthelyezte, rengeteg modult kiadott bérbe más cégeknek. A Mitsuhama és a Zeta-ImpChem a két legnagyobb kliense, de van több más is, például az UCAS Data Systems és a Prometheus Engineering. Mint az alacsony földkörüli pályán lévő állomások szállítási központja, az Apollo egy földkörüli városközpont, rengeteg fogyasztói szolgáltatást biztosít az űrben dolgozók számára. Az alacsony földkörüli pályán keringő állomások dolgozói gyakran látogatnak az Apollora egy kis pihenésre és üdülésre. A modulok egy csoportja földkörüli piacként üzemel, ahol különféle háztartási cikkek szerezhetők be (és természetesen „speciális szolgáltatások”, valamint chipek és drog is). Számos klub is található itt. Camelot kutatási platform A Camelot a Novatech (eredetileg a Fuchi Orbital) elsődleges kutatási laborja, amit a vezető űrhajózási leányvállalata, a Walker Aerodesign tervezett, ami a legújabb és legjobb lett az űrtechnológiában. A Cameloton zajló kutatások többsége az anyagtudományra és molekuláris gépészetre fókuszál: fém és kristályrácsokra, polimerláncokra és kompozit anyagokra, a gravitáció enyhe torzításától szabadon. A többi nagyobb funkciója a műholdak indítása és fenntartása, AFP és geoszinkron pályán egyaránt. A Novatech felküldi az alkatrészeket a Camelotnak, ahol elvégzik a végső összeszerelést, mielőtt a végleges pályájára állítanák. A Camelot rendszeresen küldi ki a fenntartó egységeket is, hogy rutinellenőrzéseket és javításokat végezzenek a műholdakon, kicserélve a kritikus elektronikus összetevőket, vagy hogy átállítsák a műholdat, ha az a Föld felé zuhanna. Himmelsschmiede földkörüli gyár A Himmelsschmiede („Égi kovács”) a Saeder-Krupp legnagyobb földkörüli gyára. Más cégekkel ellentétben a Saeder-Krupp nagyon kevés kutatást végez zérógravitációban. Helyette lemásolják a versenytársaik terveinek többségét, finomítják és tökéletesítik a gyártási folyamatokat, hogy jobb minőségű terméket és kisebb veszteséget érjenek el. Űrbeli tevékenységeik többsége a termelésre fókuszál, különösen az elektronika, a mikroelektronika és a nanotechnológia területén. A Himmelsschmiede a legszokatlanabb tervezésű állomás. Míg a többi állomás körkörös vagy lineáris kialakítású, egy központi elemmel vagy oszloppal, kívül pedig a szerteágazó munkavagy lakóterület modulokkal. A Himmelsschmiede azonban téglatest alakú, lefelé és felfelé ágazó modulokkal. Úgy néz ki, mint egy földből kiszakított város, amit fellőttek az űrbe. Mint az Apollo, a Himmelsschmiede is ellát szállítási és utánpótlási feladatokat, a kisebb állomások számára. Az Apolloval ellentétben azonban a Himmelschmiede ritkán ad ki bérbe helyet más cégeknek. Egyedül a Cross cég van jelen a Himmelsschmiede-n, ami biotechnológiai kutatásokat folytat.
Shibanokuji szabadidőközpont A Shibanokuji a Yamatetsu első olyan legnagyobb űrállomása, melyet kereskedelmi és üdülési célból lőttek fel. Mint a neve is mutatja, a szabadidőközpont különféle zérógravitáció tevékenységeket kínál: fallabda súlytalanságban, műérzet, űrséta túrák, és így tovább. A Shibanokuji lakosztályokkal is rendelkezik azok számára akik (khm) intimebb tapasztalatokra vágynak. Természetesen mindennek a fenntartása meglehetősen költséges, ezért csak a gazdagabbak engedhetik meg maguknak a központ szolgáltatásait. A zéró gravitációs üdülési tevékenységek sorában egy igazán sok nujent hoz a Yamatetsu konyhájára: a zéró gravitációs orvoslás és terápia. A páciensek többsége a kezelések során átfogó génkezelésen is átesik, vagy egy mélyreható műtéten. Hogy előtérbe helyezzék az orvoslás ezen új módszerét, a Yamatetsu rengeteg nagyon veszélyes beteget küld, mint például a harci motoros Reno Rawhide-ot, a Cleveland Commandos-ból, aki szinte félbeszakadt gyomortájon a 2060-as idény vége felé. Természetesen ha csak a szórakozásra és nem a munkára koncentrálna a Yamatetsu, elég szegény megacég lenne, így kutatásokat és fejlesztéseket is végez. A jelenlegi munkák többsége a Shibanokujitól különálló kisebb munkaállomásokon zajlik (végül is nem szeretnék, ha a sok csúnya biotoxin megmérgezné a fizető vendégeiket), de a Shibanokuji ellátási és szállítási szolgáltatásokat nyújt nekik, így rövid pórázon tartják őket. A Tengely A Tengely az Aztechnology kísérlete arra, hogy ő földkörüli pályára állítson egy platformot. 2048-ban nyitották meg, de már akkor problémák voltak, és 2050-ben egy hatalmas rendszerhiba után evakuálták. Az Aztechnology több szuborbitális hordozót is bérelt a SeaTec International-tól, hogy lehozza a személyzetet. Az összegyűlt kis flottát a Federated Boeing hordozórakétái támogatták, és három felszállás után 12 órás rekordidő alatt evakuálták a Tengelyt, így mindössze negyvennyolc áldozatot követelt csak a több mint négy órás út. Mivel ez drasztikusan visszavetette az Aztechnology tevékenységét, azóta a Tengelyt csak a hagyományos kapacitása harmadán működtetik. Jelenleg a Shibata vezeti a Tengely műveleteit, és a repüléseket. Maga az Aztechnology a hidroponikus mezőgazdasági technikákra koncentrál, mellyel földkörüli pályán termesztenek növényeket. Az egyetlen más cég, ami tevékenyen jelen van a Tengelyen, az az Universal Omnitech, ami a zéró gravitációs biotechnológiai kutatásai egy részét végzi itt. Zürich-Orbital A Freedom űrállomás végső megtestesülése, de a Zürich-Orbital úgy néz ki, mint egy ócska játékszer. Számtalan négy méter átmérőjű és 10 méter hosszú cilinder modulból épül fel, melyek dodekaéder központi elemek körül forognak. Ezek egyike (a Rotunda) a Z-O földkörüli parancsnoki központjaként szolgál, egy másik pedig a Társasági Tanács gyűlésterme. Hat darab tíz méter átmérőjű rotunda szolgál ezen kívül még gyűlésteremként, közösségi élettérként és kommunikációs központként. A Z-O rendkívüli biztonsági rendszerrel rendelkezik. Az utasok csak közvetlenül a Földről indított orbitális járattal juthatnak a fedélzetre; más állomások és a Z-O között nincs
egyetlen közvetlen űrjárat sem. A biztonsági ellenőrzések hihetetlenül paranoiásak; azonosító- és ujjlenyomatellenőrzés, retinavizsgálat, hangazonosítás, DNS- és még magasság/súly ellenőrzés is! A biztonsági őrök minden létező biztonsági felszereléssel megvizsgálnak téged és a csomagod, és még a Földön ellenőriz egy bérmágus asztrálisan is, hogy nem állsz befolyás alatt. Grammra pontosan megvizsgálják a felszerelésed is, hogy biztosan ne csempéssz be semmit, amit nem kellene. A Z-O-val való kommunikáció ellenőrzött, külön csatornákon zajlik. Csak a Z-O kezdeményez, időzít, szervez meg külső kommunikációt, erősen kódolt csatornán, és minden, a mátrixban létező eltűnő és teleportáló RECS trükköt alkalmaznak. Ha találnál is egy csatlakozási csomópontot (valahol egy legsötétebb és legeldugottabb céges rendszerben), legalább Vörös-6-os rendszerrel kell szembenézned, kevés idővel és műveleti lehetőséggel, valamint rengeteg JG-gel. Kint az űr vákumában a Z-O egy sor gyilkos műholdat és fegyverállást üzemeltet az állomás közvetlen közelében, gyorsan eliminálva minden lehetséges fenyegetést, ami túl közel merészkedne. A nemkívánatos események esetén, amik esetleg történhetnek, az állomáson számos sugárzásvédett, gyorsan felfújódó létfenntartó túlélőbuborék található, melyeken a fedélzeten lévők elmenekülhetnek. Ezután addig lebegnek az űr sötétjében, míg valaki be nem fogja a segélykérő jelüket, és ki nem menti őket.
GEOSZINKRON FÖLDKÖRÜLI PÁLYA A geoszinkron földkörüli pálya (GFP) a tengerszint feletti 37.000 km-es magasságot jelenti. Az ebben a magasságban lévő objektumok sebességének meg kell egyeznie a Föld forgási sebességével. A föld felszínéről ez úgy tűnik, mintha az objektum mindig ugyanazon a ponton lenne a föld felett, ezért is hívják „geoszinkronnak”. Ebben a magasságban lévő objektumok túlnyomó többsége emberi személyzet nélküli kommunikációs, időjárás figyelő, kém-vagy egyéb célú műholdak. Csak kevés emberi személyzettel rendelkező állomás van GFP pályán; nagyon költséges fellőni valamit ilyen magasságba. Az állomások többsége itt utánpótlási vagy szállítási pontként szolgál, a Holdról vagy a LaGrange pontokról érkező űrrepülők számára. A többi a műholdak fenntartását és szervízelését végzi. Icarus állomás Az Ares Macrotechnology tulajdona, az Icarus állomás jelenleg a legnagyobb működő toroid-kerekes állomás a mai napig. Ez azt jelenti, hogy az állomás forog, így rendelkezik némi gravitációval (0,5 G) a toroidban (ami a küllőkön a középpont felé haladva teljesen zéróra csökken). 2060-ban nyitották meg, főleg szállítási pontként szolgál az AFP pályáról érkező és a Daedalusra és a Holdra tartó űrrepülők számára. Továbbá, az Ares igyekszik kialakítani egy részét üdülési tevékenységekre a turisták számára, hogy versenybe szálljon a Yamatetsuval. A befejezés időpontját
ezen év végére tűzték ki, de a műveletek késlekedése miatt a dátum 2063 elejére csúszott.
Perzse töb súrlódást is okoz a cégek között, hogy ki birtokolja ezeket az értékes pontokat.
Echo állomás A jelenleg Echo néven ismert állomás eredetileg a Harris 3M Halo nevű állomása volt a ’29-es Összeomlás előtt. Bár a Fuchi örökölte a Harris 3M földkörüli tulajdonának többségét, elsősorban az alacsony földkörüli pályára szeretnének fókuszálni, így a Halo-t leírták. Húsz éven keresztül üresen és némán hánykolódott az űrben. 2054-ben semleges szabadúszók bandája lépett a Halo fedélzetére, hogy továbbítsanak néhány adatot, melyet a Camelotról loptak. Helyreállították az állomás létfenntartó és kommunikációs rendszerét. Az adatok továbbítása után kitalálták, hogy szabadúszók független állomásává alakítják a Halo-t. Az utolsó vadászatuk bevételét és néhány Földi kapcsolatukat felhasználva újraaktiválták a Harris 3M állomását, melyet ezután Echonak hívtak. Azóta az Echo egy független állomássá nőtte ki magát, ahol a szabadúszók nyugodtan összegyűlhetnek és munkát találhatnak, a céges megtorlástól való félelem nélkül. Rengeteg a Holdról és a LaGrange pontokról induló és oda tartó csempészet az Echo állomáson keresztül zajlik, az állomás lakóinak némelyike szerelő, vagy az űrbeli céges Johnsonok által felbérelt szabadúszók. Az állomás vezetősége részesedést szed az állomáson zajló vagy köttetett árnyvadászati bevételekből az utánpótlás és az állomás fenntartása miatt.
L1: Treffpunkt Raumhafen A Treffpunkt Raumhafen a Proteus elsődleges űrállomása. Mivel a világot eléggé felkavarta az első vízalatti archológia megvalósítására tett sikertelen kísérlete, az Eurocorp csendben küldött fel alkatrészeket az állomás megépítésére. Mikor a Halley üstökös kezdett az érdeklődés középpontjába kerülni, a Proteus igencsak meglepett mindenkit, mikor leleplezte a Treffpunkt állomás létezését. Bár még csak hat hónapja üzemel, a Proteus már bérbe adott munkaterületet az AG Chemie Europa, Transys Neuronet és az ECC Eurotronicsnak. Ők is belekezdtek pár zéró-gravitációs kutatásba és fejlesztésbe, fekete kutatási projecteket is végeznek, melyeket szeretnének titokban tartani a versenytársaik előtt.
Az Obeliszk Az Obeliszk a Hisato-Turner Broadcasting Corporation tulajdonában álló oszlop alakú állomás. Az atlanta- és Osaka központú HTB több magas-profilú trideo és mátrix csatornát birtokol és üzemeltet, a NewsNet-et, az Ősi Bölcsességet és a NostalgiaVid-et is beleértve. Az Obeliszk állomás látja el a HTB műholdjai karbantartását, például a NewsNet SatNet-ét. Ezüst Orom (az Otthon) Az Ezüst Orom űrállomás (az űrbeliek csak „Otthonnak” hívják) a New York-i központú Trans-Orbital tulajdona. Az Otthon a Trans-Orbital egyetlen űrállomása, de egy nagyon fontos funkciót lát el: az űrbeli ingatlanokkal nem rendelkező cégek műholdjainak indítását és karbantartását. A legfontosabb ügyfeleik közé telekommunikációs társaságok és hálózatüzemeltetők tartoznak, például a PacRim Communications és a Renraku. A Trans-Orbital több más kereskedelmi műholdat is üzemeltet, például meteorológiai és navigációs műholdakat. A Trans-Orbital állomása töltő- és utánpótló központként is üzemel a Holdra és a LaGrange pontokra tartó űrrepülőgépek számára. Régen a Fuchinak is nyújtott utánpótlás szolgáltatásokat. Ezek a megállapodások a Novatechre vonatkoznak a Fuchi felbomlása óta. Jelenleg a Trans-Orbital hasonló szerződéseket kötött a Proteus-szal is (a szerződést 2060-ban kötötték, de a Trans-Orbital addig elsunnyogta a Proteus kérelmeit míg a Treffpunkt állomás meg nem épült). A Novatechel és a Proteussal kötött megállapodások részeként a Trans-Orbital megosztotta a Formosa öböl-béli és Devil’s Island-i kilövőállomásait is. A LAGRANGE PONTOK A LaGrange Pontok ideálisak nagyobb űrlétesítmények számára, mivel itt semlegesítődnek a gravitációs erők.
L2: Sötét-oldali Csomópont A Sötét-oldali Csomópont a Hold távoli felén van, a Novatech mélyűri állomása. Az építése eredetileg még 2055-ben a Fuchi részeként kezdődtek, de néhány évig késlekedtek, mikor a Fuchi felbomlott. A Novatech csak ez év elején tért vissza a Csomópont építési munkálataihoz. A Hold sötét oldalán való helyzetéből adódóan a Csomópont a Novatech központjaként szolgál a Holdon folyó tevékenységeihez. Bár még dolgoznak rajta, az állomás fele már kész van és működőképes. A Novatech innen indítja a robotjait a Hold felszínére bányászati földmérésre. Tervezik egy automatizált bánya és finomító felállítását a Holdon, mely nyersanyaggal látná el az űrbéli építkezési projecteket. L3: Nerva A Nerva a Harris 3M által a LaGrange Pontokra telepített két űrállomás egyike. Amíg működött, a Harris 3M biotechnikai kutatásainak központjaként szolgált. Némelyek szerint csak a zéró-gravitáció nyújtotta előnyöket használta ki, de mások szerint tiltott kutatásokat folytattak, amit nem szerettek volna nyilvánosságra hozni. Az Összeomlás idején hónapokra elvesztették a kapcsolatot a Nervával. Mikor végre sikerült helyreállítani a kapcsolatot, nem érkezett válasz, ami annyit jelenthetett, hogy mindenkit elvesztettek a fedélzeten. Mielőtt képesek lettek volna egy mentőakciót indítani, a Fuchi felvásárolta a tulajdonaival együtt. A Fuchi leírta a Nervát, mint veszteséget, mivel a Föld körül a Holddal ellentétes oldalon helyezkedik el, így nincs stratégiai jelentősége. A Nerva a mai napig csendben, üresen kering a semmiben. L4: Daedalus A Daedalus az Ares elsődleges kutatási létesítménye az űrben. Nagyobb mint több százezer-tonnás anyahajó öszszessége, az Ares főbb kutatási projectjeinek és orbitális gyárának központja. A Daedalus összekötőként is szolgál az Ares egyéb mélyűri létesítménye számára, mint például az Artemis Hold-archológia és a nap körüli pályán lévő Helios állomás számára. L5: Szeméttelep Az L5 LaGrange Ponton volt a Harris 3M másik állomása, az Angel állomás. Mikor a Harris 3M-et még nem vonták ki az üzletből, az Angel állomás a cég mikroelektronikai és
egyéb gyárának központja volt. Akárcsak az ellenpárja, Nerva, az Angel állomás is elhagyatott, mióta a Harris 3Met kivonták az üzletből. A Fuchi ezt is veszteségnek írta le, miután csak az alacsony földkörüli pályára kezdett koncentrálni. Azóta az Angel állomást a legtöbb űrpilóta csak „szeméttelepnek” hívja. Az L5, akár az L4, egy stabil LaGrange pont, ami azt jelenti, hogy az L5 körül minden anyag a pont felé vonzódik. Emiatt az L5 rengeteg űrszemetet odavonz, ezek többsége még az előző századból származik, mely az idők során odasodródott és ott gyűlt össze. A HOLD Nem igazán volt sok továbblépés a holdkutatásban, mióta Neil Armstrong megtette az első kis lépését. A SaederKrupp állította fel az első telephelyet a Holdon 2050 vége felé, ezt az Ares követte 2055-ben. A Novatech csak mostanában kezd beszállni a dologba, bár az ő állomásuknak még csak a harmada van kész. Artemis Hold-archológia Artemis az Ares holdbázisa. Az eredeti Apollo 11 landolása helyének közelében létesült. A 150 fős személyzet által fenntartott laboratórium a gyógyszerészettől kezdve a geológiáig többféle kutatást is folytat. Egy kis bányászati tevékenységet is folytatnak, de előbb széleskörű tanulmányozásra van szükségük, hogy kiterjeszthessék a bányászati műveleteket.
Fernseit holdállomás A Fernseit a Lunar Mining Corp (a Saeder-Krupp leányvállalata) holdkolóniája, a Hold sarkvidékeihez közel. A Fernseit bányászatot folytat a Hold felszínén; elsősorban kalcium és titánium ércet és ásványokat, de a kutatások szerint fémek, kvarc és bizonyos ritka elemek is találhatók. Egy másféle bányászatot is folytatnak a Holdon: varázsművességet. Egy hozzám hasonló világinak kicsit nehéz elmagyarázni, de a lényeg, hogy a holdsziklák némelyike értékes alkímiai összetevőket tartalmaz. Tévedés ne essék, a mágia a Holdon olyan, mint a mágia az űrben – egyszerűen nem létezik. Tettem pár utat a Fernseit állomásra, de mágiának még a nyomát sem láttam. Beszéltem pár cimborával is, akik jártak már a Holdon, de varázslóhoz hasonlót se láttak ott. Olympia holdbázis A Novatech (Fuchi Orbital) állomásának építése 2061ben kezdődött, és egyharmada már készen áll. A kész rész már működik, egy kevés személyzettel. A Novatech 2064re szeretné befejezni a munkálatokat. A MÉLYŰR A Holdon túl is folynak kutatások, a NASA, az Ares és mások is küldtek messzebbre szondákat. A NASA 2011-ben megpróbált embert juttatni a Marsra, de ez a kísérlet katasztrófába fulladt és sosem érte el a célját. Csak az eredeti űrhajósok harmadát sikerült visszahozni.
Jelenleg csak egy emberi személyzettel rendelkező állomás ismert a Hold pályáján túl, ami az Ares tulajdonában áll. A Yamatetsu bejelentette, hogy valamikor 2063 közepén embert juttat a Marsra, az Ares pedig, hogy 2064-ben az Europára, a Jupiter egy holdjára. A Saeder-Krupp ki szeretné terjeszteni a bányászati kutatásait az aszteroida-övre. Szondák tucatjai kutatják a mélyűrt, melyek célja többek között a Plútó, a Merkúr és az Oort-köd. Helios Az Ares Macrotechnology tulajdona, az egyetlen (ismert) emberi személyzettel rendelkező űrállomás a Hold pályáján túl. A Helios a Nap körüli pálya egy LaGrange pontján helyezkedik el, a Föld pályájának közvetlen ellentétében. Az Ares eddig titokban tartotta ezt a projectet, de az általam gyűjtött információkból (melyeket pár Ares technikustól vettem, akik túl sokat ittak az Apollon), a Helios a naprendszer nagytávolságú megfigyelését folytatja. A Marsra, az aszteroida övbe és messzebbre indított küldetések csatlakozási pontjaként is szolgál.
Fordította: Farkas „Skull” Milán, a Target: Wastelands alapján folken@freemail.hu http://skull.uw.hu