A magyar népzenekutatás Bartók Béla és Kodály Zoltán óta hagyományosan g1 záró hangra írja a dallamokat. Ugyanakkor tanulságos Kodály Zoltán A magyar népzene című könyve. Míg a példatár dallamainak26 tonus finalisa mindig g1, a könyv elemző részében Kodály több esetben hasonlít össze különböző skálákon mozgó dallamokat. Ezeket úgy transzponálja, hogy a dallamközpontok azonos magasságba kerüljenek.27 Szabolcsi Bence A magyar zenetörténet kézikönyve című munkájában a példatár kisterces skálájú népi dallamainak záró hangja ugyan többnyire d1, de ha a dallam dó-n ér véget, akkor a záró hang f1 lesz. Itt is összehasonlításra kerülnek azonos dallammozgású, de eltérő záró hangú dallamok.28 Szintén eltér az egységes g1 záró hangos gyakorlattól, amikor a dó-n végződő „pszalmodizáló” dallamoknak vagy a sirató kisformájának a transzponálása dó=b1 záró hangra történik.29 Ugyanakkor a sirató kisformájának ismeretes egy másik, fa-mi-re-dó = f2-e2-d2-c2 transzponálása is. Ezt az indokolja, hogy így a kisformából lefelé tovább bővülő nagyformák záró hangja g1 lesz. A lefelé bővülés azonban nem mindig éri el a g1-t, hanem a1-n is megállhat. Ekkor egy nagyobb forma, a fríg sirató a zenei logika és az összefüggések megmutatása érdekében a1-en ér véget.30 Sőt, a siratók esetében a dór tetrachordon ereszkedő egysoros sirató záró hangja d2 lesz, jelezve, hogy ez a zenei forma tulajdonképpen a kétsoros sirató kisforma önállósodott első része. Egyszerű, motívumpárokból építkező zenei formák, a gyermekdalok rendezését látjuk a MNT II-ben. Az „önállósodott” kisebb zenei részek transzponálása itt is a teljesebbnek tekintett nagyobb formában elfoglalt helyük szerint történik. A mi-re-dó trichord a h1-a1-g1-re került, függetlenül attól, hogy a dalok dó-n vagy re-n érnek véget. A másik jellemző motívum, a szó-la-szó-mi pedig a d2-e2-d2-h1-re került, mivel ez a mag nemcsak önállóan él, hanem a nagyobb ambitusú ion jellegű gyermekdalok első feleként is. Ez akkor is így történt, ha a lefelé bővülés nem érte el a g1-t, csak az a1t.31 A nagy szekundon mozgó dallamok pedig re-dó = a1-g1-re kerültek. Tágabb értelemben a dallamok közötti összefüggést vette figyelembe Vikár László is, amikor keleti gyűjtéseinek publikálásánál a mi-re-dó tri26 27 28 29
30 31
A példatárat Vargyas Lajos állította össze. Pl. Kodály (1937/1976: 29, 31-33) Szabolcsi (1979b: 107) osztják medveének és magyar siratódallam. Vargyas (2002: 23. példa) dó-re-mi (pszalmodizáló) dallam vagy Dobszay-Szendrei (1988: 62, 82) sirató kisforma ill. pszalmodizáló dallam. Dobszay (1983: 30 l-p) fríg siratók. Pl. MNT, №290.
34