állapotot vissza állítsa az egyensúlyába. És ezzel be is zárult a kör! Ez a rendszer alapja. Egyenletben nézve, mindez valami olyasmi lenne, mint amit a 60.-as ábrán láthatunk.
(60. ábra) Jól látszódik, hogy a kondenzátorunk végén van egy vissza csatolás és egy kivezetés is, ami nem tudni, hogy hova is vezethet vajon! Eláruljam, hogy hova vezet? Természetesen a Napba! Így kapcsolódunk a Naprendszerünkbe található Nap-hoz! Nem csak a mi bolygónk termeli a Nap számára az energiát, hanem a Naprendszerünk összes többi bolygója is, sıt maga a Nap is. És mivel azok a bolygók is "egy láthatatlan fonál" segítségével kapcsolódnak a Napunkhoz, ezért nem csak a Nappal állunk össze kötetésben, hanem az összes többi bolygóval is. Úgymond kölcsönhatásban állunk egymással. De ez nem csak a ebben a Naprendszerben igaz, hanem az összes többiben is, mivel a mi Napunk, más Naprendszerek bolygóihoz kapcsolódik, így ha nem is közvetlen módon, de közvetett módon azokkal is kapcsolatban állunk. Ezek a napok, pedig a Csillagrendszerrel vannak kapcsolatban. A Csillagrendszerünk, pedig más Csillagrendszerekkel egyetemben a dimenziónkhoz kapcsolódnak, a dimenzink pedig az összes többi dimenzióval egyetemben ismét az atomokhoz kapcsolódnak! És így tovább! Na már most, hogyan is néz ki mőködés közben vajon a bolygónk, ha eszerint a modell szerint vizsgáljuk? Az elsı réteg, azaz az atommag=bolygónk belsı magja, a közhiedelemmel szemben nem a Föld tengelyével megegyezı irányba forog, hanem nagyjából 85-90 fokkal eltérı pályán (61. ábra).
(61. ábra) A második réteg ami szintén forog pedig ehhez képest nagyjából 45 fokos szöggel más irányban forog (62. ábra)! Hogy miért? Nagyon egyszerő, mert egy ekkora gömb az egy dolog, hogy képes megforgatni az ıt körülvevı réteget, de mivel az egyik réteg és a másik réteget nem lehet össze kapcsolni "cölöpökkel" ezért a következı rétegnek nem kötelessége ugyanabba az irányba forogni. Továbbá nagyon gyorsan kell a belsı magnak forognia ahhoz, hogy egyáltalán arra képes legyen, hogy a felette lévı réteget egyáltalán mozgásra kényszerítse! Harmadjára pedig a fölötte lévı rétegnek sokkal nagyobb a mozgási felülete és a gyorsulás hatására a réteg saját tömege az, ami más irányba lendíti saját magát, mint az eredeti mag! Így már jobban felfogható?
(62. ábra) A következı rétegre ugyanez igaz (63. ábra), mint fentebb, ismét 45 fokkal elgörbőlve, de már az ellenkezı irányba teszi meg ugyanazt a forgást! Hogy miért? Mert a második rétegben található Neutronokból a harmadik rétegbe Protonok váltak ki és mivel a Neutron egyik fele tartalmazza a Protonok pozitív töltését így fogalmazzunk úgy, hogy ez a réteg a taszítás hatására az ellentétes irányba kezd el forgni. Az az a 2 réteg között egy minimális hézag húzzodik. Illetve ez a 2 ellentétes forgás hozza létre a Föld körül a mágneses mezıt is, mely 3 réteg mozgása, az elektront és elektron többletet generálja.
44