Bálint Blanka: A túlképzettség okainak vizsgálata az erdélyi diplomás fiatalok körében

Page 1


www.scientiakiado.ro www.facebook.com/ScientiaKiado


BÁLINT BLANKA A TÚLKÉPZETTSÉG OKAINAK VIZSGÁLATA AZ ERDÉLYI DIPLOMÁS FIATALOK KÖRÉBEN


s

SAPIENTIA KÖNYVEK

SAPIENTIA ALAPÍTVÁNY SAPIENTIA

ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM

PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM


BÁLINT BLANKA

A TÚLKÉPZETTSÉG OKAINAK VIZSGÁLATA AZ ERDÉLYI DIPLOMÁS FIATALOK KÖRÉBEN

Scientia K i a d ó Kolozsvár · 2011


SAPIENTIA KÖNYVEK 70. Társadalomtudomány A kiadvány megjelenését a Sapientia Alapítvány támogatta.

Kiadja a Sapientia Alapítvány – Kutatási Programok Intézete 400112 Kolozsvár, Mátyás király (Matei Corvin) u. 4. Tel./fax: +40-264-593694, e-mail: kpi@kpi.sapientia.ro www.scientiakiado.ro Felelős kiadó: Kása Zoltán A szakmai felelősséget teljes mértékben a szerző vállalja. A kötet a szerző doktori dolgozata, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karán védett meg. Témavezető: Böhm Antal, MTA doktora A doktori bizottság tagjai: Galasi Péter CSc, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem Hrubos Ildikó CSc, professor emerita, Budapesti Corvinus Egyetem Lannert Judit PhD, TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. Lengyel György DSc, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem Szántó Zoltán CSc, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem Vicsek Lilla Mária PhD, egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem

Első magyar nyelvű kiadás: 2011 © Sapientia 2011 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României BÁLINT, BLANKA A túlképzettség okainak vizsgálata az erdélyi diplomás fiatalok körében / Bálint Blanka. - Cluj Napoca : Scientia, 2011 ISBN 978-973-1970-52-3 331.548 37.048.4


TARTALOMJEGYZÉK

Előszó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 1. A túlképzettség kérdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 1.1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 1.2. A túlképzettség meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 1.3. A téma vizsgálatának fontossága. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 2. Országos iskolázottsági és munkaerő-piaci helyzet . . . . . . . . . . . . 29 2.1. Általános tendenciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 2.2. Területi eltérések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 2.3. Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 3. Túlképzettség a racionális döntések elmélete tükrében. . . . . . . . . 39 3.1. A túlképzettség makroszintű megközelítése . . . . . . . . . . . . . 40 3.2. A túlképzettség mikroszintű megközelítése . . . . . . . . . . . . . 57 3.3. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 4. Módszertani bemutatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 4.1. A vizsgálat alanyai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 4.2. Hipotézisek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 4.3. Módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 5. Túlképzettség a kutatási eredmények tükrében . . . . . . . . . . . . . . . 83 5.1. Az illeszkedési hiány mértéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 5.2. Túlképzettség a szociodemográfiai jellemzők alapján . . . . . . 85 5.3. Túlképzettséget jelentő korlátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 5.4. Túlképzettség – alternatíva a munkanélküliséggel szemben? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138 5.5. A túlképzettség mint átmenet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 5.6. Túlképzettség a következmények szempontjából. . . . . . . . . 148 5.7. A kvantitatív elemzés összefoglalása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 6. Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 Felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 Abstract . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183 Rezumat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185 A szerzőről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 Ábrák jegyzéke. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189 Táblázatok jegyzéke. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191



CONTENTS

Foreword . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 1. The Question of overeducation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 1.1. Introduction . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 1.2. The definition of overeducation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 1.3. Examination of the importance of the subject . . . . . . . . . . . . 24 2. Education and employment in Romania. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 2.1. General trends . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 2.2. Regional differences . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 2.3. Summary . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 3. Overeducation in the rational choice theory perspective . . . . . . . 39 3.1. The macro-level approach of overeducation . . . . . . . . . . . . . 40 3.2. The micro-level approach of overeducation . . . . . . . . . . . . . 57 3.3. Summary . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 4. Methodology . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 4.1. The study subjects . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 4.2. Hypotheses . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 4.3. Methods . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 5. Overeducation: The research results . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 5.1. The extent of the mismatch . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 5.2. Overeducation and the socio-demographic characteristics. . . . 85 5.3. The restrictive factors of Overeducation . . . . . . . . . . . . . . . . 94 5.4. Overeducation – an alternative to unemployment? . . . . . . . 138 5.5. Overeducation, as a temporary state . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 5.6. The consequences of overeducation . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 5.7. Summary of quantitative analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 6. Conclusion. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 References . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 Abstract . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183 Rezumat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185 About the author . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 List of Figures . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189 List of Tables . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191



CUPRINS

Prefaţă . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 1. Problematica supracalificării. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 1.1. Introducere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 1.2. Determinarea supracalificării . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 1.3. Importanţa cercetării temei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 2. Situaţia şcolarizării şi a pieţei de muncă din România. . . . . . . . . 29 2.1. Tendinţele generale . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 2.2. Decalajele teritoriale . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 2.3. Rezumat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 3. Supracalificarea din perspectiva teoriei alegerii raţionale . . . . . . 39 3.1. Supracalificarea la nivel macrosocial . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 3.2. Supracalificarea la nivel micro-social . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 3.3. Rezumat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 4. Prezentarea metodologică . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 4.1. Subiecţii cercetării . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 4.2. Ipoteze . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 4.3. Metode . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 5. Supracalificarea în oglinda rezultatelor empirice . . . . . . . . . . . . 83 5.1. Proporţia supracalificării . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 5.2. Supracalificarea pe baza caracteristicilor socio-demografice. . . 85 5.3. Barierele supracalificării . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 5.4. Supracalificarea – o alternativă la şomaj?. . . . . . . . . . . . . . . 138 5.5. Supracalificarea ca stare de tranziţie . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 5.6. Supracalificarea din perspectiva consecinţelor . . . . . . . . . . 148 5.7. Rezumatul analizei cantitative . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 6. Sinteză . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 Bibliografie . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 Abstract . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183 Rezumat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185 Despre autor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 Lista diagramelor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189 Lista tabelelor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191



ELŐSZÓ

Hogyan lesz egy tanárból golyóstollárus, ügynök, netán pék? Mi motiválhat egy mérnöki vagy jogi végzettséggel rendelkező személyt, hogy titkárnőként dolgozzon? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merültek fel bennem az érettségi találkozókon elhangzott beszámolókat hallgatva. Ezen gondolatok hívták fel a figyelmemet a diplomás túlképzettség kérdésére, ami a doktori disszertációm kutatási témája lett. Jelen kötet a megvédett doktori disszertáció módosítatlan változata. A túlképzettség kérdésköre a posztszocialista társadalmak igen jelentős és aktuális problémája, ám fontossága ellenére a témának igen kevés szakirodalmi előzménye van, különösen a posztszocialista térségben. A kötet ebből a szempontból hiánypótlónak tekinthető. A túlképzettség során megfogalmazható magyarázatok nagyon sokfélék lehetnek a makrostrukturális okoktól kezdve az egyéni szintű oksági tényezőkig. A képzettség és munkaköri követelmények közötti illeszkedési hiány okainak vizsgálata során ezért a racionális döntések elméletét tekintettem kiindulópontnak. A paradigma alkalmazása a túlképzettség magyarázata során új szempontú megközelítést jelent, ugyanakkor, elemzési keretként használva, lehetővé teszi a túlképzettség magyarázatára megfogalmazott fontosabb közgazdaságtani, szociológiai modellek és elméletek együttes kezelését. A disszertáció jellegénél fogva szűkebb szakmai közönségnek íródott, de remélhetőleg haszonnal forgathatják a könyvet oktatáspolitikával, munkaerő-piaci kérdésekkel foglalkozók, vagy a különböző társadalmi problémák iránt érdeklődők is. A könyvből megtudhatjuk, hogy milyen mértékű a túlképzettség a felsőfokú végzettségűek körében Erdélyben, illetve azt is, hogy melyek azok a tényezők, amelyek csökkentik/növelik a túlképzettség előfordulásának valószínűségét. A disszertáció nem a bérhozamok függvényében, hanem az egyének szempontjából közelít a munkaerő-piaci illeszkedés vizsgálatához, így az is kiderül, hogy milyen következményekkel érdemes számolni a túlképzettségi helyzetben levő diplomások viselkedését illetően. Jelen írás felhívja a figyelmet arra, hogy a Nyugat-Európára, ÉszakAmerikára érvényes elméletek nem feltétlenül szolgálnak magyarázattal a közép-kelet-európai térségekben zajló jelenségekre. A posztszocialista térségekben zajló átalakulási folyamatok ugyanis a munkaerő-piaci ki-


ELŐSZÓ

12

hívásokra adott válaszokat is meghatározhatják. A disszertáció fontos eredménye az új hipotézisek felvetése, ami új kutatási irányt jelenthet a diplomás túlképzettség vizsgálata során. A disszertáció nem születhetett volna meg a család, a barátok, a témavezetőm, a kollégák támogatása nélkül. Köszönetet szeretnék mondani témavezetőmnek, dr. Bőhm Antalnak a munkám során nyújtott segítségért. Továbbá köszönöm dr. Galasi Péternek, dr. Lengyel Györgynek és dr. Szántó Zoltánnak a tézistervezethez fűzött értékes megjegyzéseiket. Csata Zsombornak és dr. Rostán Zoltánnak is köszönettel tartozom, amiért hozzáférhettem a BBTE kutatási adatbázisához. A munkahelyi vitán részt vevő barátoknak és munkatársaknak is szeretném megköszönni, hogy hasznos észrevételeikkel hozzájárultak a disszertáció végleges formájának kialakításához. Hálával és köszönettel tartozom családtagjaimnak, akik ötleteikkel, tanácsaikkal jelentős mértékben hozzájárultak a dolgozat elkészüléséhez, ugyanakkor folyamatos biztatásukkal nagymértékben segítették a disszertáció befejezését.

Bálint Blanka, Csíkszereda, 2010.


www.scientiakiado.ro www.facebook.com/ScientiaKiado


6. FEJEZET

ÖSSZEGZÉS

Ph.D-értekezésemben az iskolai végzettség és a munkahelyi követelmények közötti illeszkedést, illetve ennek hiányát vizsgáltam az erdélyi felsőfokú végzettségűek körében. A nem megfelelő illeszkedés egyik típusa a túlképzettség, amikor a munkavállaló a munkavégzéshez szükséges iskolai végzettségnél magasabb szintű végzettséggel rendelkezik. A munkavégzéshez szükséges képzettségi szint megállapítására – más szerzőkhöz hasonlóan (Berg 1970; Burris 1983; Lucas 1977; Rumberger 1981) – a foglalkozásosztályozási módszert alkalmaztam. A munkaerő-piaci illeszkedés ilyen szempontú megközelítése nem az egyetlen lehetőség, ugyanis a formális iskolai végzettség csupán egy elem az egyének alkalmasságának a meghatározásában. Egy olyan térségben azonban, ahol alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya és jelentős a diplomás fiatal munkaerő elvándorlása, a képességek, a tudás nem megfelelő kihasználása nagy veszteséget jelenthet. A túlképzettség vizsgálatának nemcsak a humánerőforrás szempontjából van kiemelkedő jelentősége, hanem a különböző negatív következmények szempontjából is, amelyek nemcsak az egyéni termelékenység csökkenésével járhatnak, hanem munkahelyi elégedetlenséget is szülhetnek. A nem megfelelő illeszkedés nagy valószínűséggel felmondással jár. A túlképzettség vizsgálatának jelentőségét a várható jövőbeli tendenciák is alátámasztják, romániai munkaerő-piaci szakértők ugyanis a diplomás túlképzettség további növekedését valószínűsítik (Hritcu 2008). A diplomás túlképzettség vizsgálata fontos és időszerű kérdés egy olyan munkaerőpiacon, amelyet a felsőfokú végzettségű munkaerő kínálatának növekedése jellemez, a foglalkozásszerkezet azonban nem felel meg a modern piacgazdaság követelményeinek. A dolgozatban arra kerestem a választ, hogy melyek azok a tényezők, amelyek csökkentik/növelik a túlképzettség előfordulásának valószínűségét. A kérdés megválaszolásához kétváltozós elemzést (asszociációs kapcsolatok vizsgálata, átlagérték összehasonlítása) alkalmaztam. A munkahelyi illeszkedést befolyásoló tényezők közötti együttes hatás vizsgálata pedig binomiális logisztikus regresszió segítségével történt.


156

6. ÖSSZEGZÉS

Ezen kívül – szintén kétváltozós elemzéssel – azt is vizsgáltam, hogy milyen társadalmi-demográfiai jellemzők mentén különíthetjük el a diplomás fiatalok munkaerő-piaci illeszkedés alapján kialakított csoportjait. A diplomás fiatalok túlképzettségének vizsgálata során megfogalmazható magyarázatok nagyon sokfélék lehetnek a makrostrukturális okoktól kezdve az egyéni szintű oksági tényezőkig. Az elemzésben ezért a racionális döntések elméletéből indultam ki, ami lehetővé teszi a probléma többszintű megközelítését. Az RDE modell alkalmazása a túlképzettség magyarázata során új szempontú megközelítést jelent. A paradigma ugyanakkor elméleti keretet jelentett a túlképzettség magyarázata során felhasználható különböző közgazdaságtani, szociológiai elméletek együttes vizsgálatához. A túlképzettség makroszintű magyarázata során a diplomás munkaerő-kínálat növekedésének leírásából indultam ki. Itt két cselekvésmodellt mutattam be, egyrészt az érettségizett fiatalok továbbtanulásra vonatkozó döntéseit, másrészt pedig a felsőoktatási intézmények vezetőinek a felvételi keretszámokra irányuló döntéseit. A két döntési helyzet együttes következménye az, hogy növekszik a diplomás munkaerő-kínálat. A diplomás munkaerő-kínálat növekedésének hatását a munkahelyi illeszkedésre nézve a neoklasszikus megközelítés (Freeman 1975), a szűrés/jelzés elmélet (Arrow 1973; Spence 1973; Stiglitz 1975), az állásverseny modell (Thurow 1975), illetve a hozzárendelés-elmélet (Rosen 1978; Sattinger 1993) segítségével mutattam be. Az elméleteket a munkahelyi illeszkedés kérdésére vetítve az a következtetést vonható le, hogy az egyének felsőfokú továbbtanulásra irányuló döntései, abban az esetben, ha sokan teszik meg ugyanezt a cselekedetet, szükségszerűen olyan nem kívánt mellékhatásokkal járnak, mint a túlképzettség. A dolgozat részét képező makroszintű elemzés fontosságát az adja, hogy egy személy esélye a munkaerőpiacon nemcsak a saját egyéni erőforrásaitól függ, hanem a munkaerőpiacon jelen lévő többi személytől, illetve a betölthető állásoktól is (Coleman 1991. 4.). Az RDE-t mint cselekvéselméletet a túlképzettség mikroszintű magyarázatára vetítve elmondható, hogy a diplomaszerzést követő cselekvés/döntés két egymást követő szűrési művelet végeredménye. Az első szűrőt azon korlátok alkotják, amelyekbe az egyén beleütközik az elvileg lehetséges összes cselekvés (elhelyezkedni végzettségének megfelelő szintű állásban, elhelyezkedni túlképzettként, vagy munkanélkülivé válni) közötti választás során. Ezek a korlátok ugyanis olyan szűrőt képezhetnek, amely következtében a végzettségnek megfelelő szintű állás


6. ÖSSZEGZÉS

157

kiesik a reális választási lehetőségek közül. A korlátok fennállása esetén a cselekvések gyakorlatilag lehetséges halmaza a túlképzettség vagy a munkanélküliség közötti választásra szűkül. Ekkor jön be a racionális döntés, mint a második szűrőt képező mikromechanizmus. Ilyen körülmények között a túlképzettség alternatívát képez a munkanélküliséggel szemben. A végzettségi szintnek megfelelő elhelyezkedést az alábbi tényezők korlátozhatják: a társadalmi tőke hiányosságai (rekonverziós stratégiák elmélete – Bourdieu [1978]), a munkahelykeresés költségei (álláskeresés-elmélet – Stigler [1961]; Büchel [2001]), a gyengébb képességek (heterogén képességek elmélete – Allen–van der Velden [2001]), illetve a nők esetében a házas családi állapot (differenciális túlképzettség elmélete – Frank [1978]), de ugyanakkor korlátot jelenthet a munkaerőpiac szempontjából nem megfelelő szakképzettség is. E gátló tényezők azonban nem minden diplomás számára jelentenek korlátot, így egy másik döntési helyzet áll elő: a túlképzettség vagy a megfelelő képzettség közötti választás, mivel feltételezésem szerint ebben az esetben a munkanélküliség nem jelent reális opciót. Egy ilyen döntési helyzetben a tipikus attitűd a végzettségnek megfelelő szintű elhelyezkedés, ami nem zárja ki azt, hogy egyes diplomások túlképzettként helyezkedjenek el. Amennyiben korlátozó tényezők fennállása hiányában is a diplomások végzettségi szintjükön aluli állásban helyezkednek el, ezt vagy a jobb karrierkilátások feltételezése indokolhatja (karriermobilitás elmélete – Sicherman–Galor [1990]), vagy pedig hiányos informáltság következtében áll elő (állásilleszkedés-modell – Jovanovic [1979a], [1979b]), de idővel – állásváltoztatásokon keresztül – optimális illeszkedés érhető el. Ilyen értelemben a túlképzettség egy átmeneti állapotot jelent a fiatalok számára. A túlképzettség kérdését az egyének szempontjából vizsgálva tehát két különböző döntési helyzetet érdemes megkülönböztetni. Ennek fontossága abban áll, hogy a két döntési helyzet mögött különböző racionalitás húzódik meg. Feltételezésem szerint bizonyos korlátozó tényezők fennállása esetén a túlképzettség alternatívát képez a munkanélküliséggel szemben, míg korlátok nélkül csupán átmeneti állapotot jelent a diplomások számára. A kutatás eredményei azonban cáfolják az átmeneti állapotra vonatkozó feltételezést. A túlképzettség nem csupán átmeneti helyzetet jelent az erdélyi fiatalok számára, hanem időben tartós állapot, amelyből nem könnyű kilépni. A korlátozó tényezőkre vonatkozó hipotézisek közül részben a heterogén képességekre vonatkozó feltételezést sikerült igazolni. Az adatok


158

6. ÖSSZEGZÉS

szerint a jobb iskolai teljesítmény növeli a túlképzettség elkerülésének esélyét. További eredmény, hogy a túlképzettség nem egyforma mértékben érinti a különböző szakok végzettjeit, így azt mondhatjuk, hogy a munkaerő-piaci kereslet és az oktatási kínálat közötti aszinkronitás is hozzájárul a túlképzettséghez. Az álláskereséssel eltöltött időszak hossza nem növeli, hanem csökkenti a megfelelő illeszkedés valószínűségét. A munkanélküliséggel való szembesülés viszont növeli a túlképzettség kockázatát az erdélyi diplomás fiatalok körében. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a túlképzettség alternatívaként szolgál a munkanélküliséggel szemben. A túlképzettség egyik okaként megfogalmazott új magyarázat összhangban van a romániai gazdasági helyzettel (a hatvanas évekig jellemző foglalkozásszerkezet konzerválódása, reális fejlesztési program hiánya, állásverseny erősödése, a végzettségnek megfelelő állásszerzés, illetve a szakmai integráció nehézségei), valamint a térségben uralkodó mentalitással (elhelyezkedési félelmek, a munkanélküliség kockázatának érzékelése, a munkanélküli negatív megítélése, biztonságra törekvés) is. A megfogalmazott magyarázat ugyanakkor a román szakértők véleményével is összecseng, akik szerint az atipikus alkalmazási formák nem új lehetőséget jelentenek Romániában, hanem inkább egy alternatívát a munkanélküliséggel szemben (Neagu 2004; Stănculescu–Berevoescu 2004). Az elvégzett munka további jelentőségét a hipotézisek empirikus ellenőrzése adja. A hipotézisek ellenőrzése során több szempontból is nehézséget jelentett a MOZAIK©2001 kutatás adatbázisának használata, annak ellenére, hogy az adatfelvétel átfogó volta miatt elfogadható az erdélyi fiatalok túlképzettségének magyarázata során. Ezek közül egyrészt az elemszám-probléma említhető meg, annak következtében, hogy az adatfelvétel nem csupán a diplomás fiatalokat célozta meg. Az adatbázis használatából adódó nehézségek másik része a vizsgálat céljából adódott, mivel az adatfelvétel nem elsősorban a munkaerő-piaci helyzet meghatározó tényezőire irányult, hanem a fiatalok anyagi és kulturális erőforrásainak, életmódjának és értékrendszerének feltárására. A hiányosságok kiküszöbölése érdekében a hipotézisek egy részét más adatbázison is ellenőriztem (BBTE-kutatás), ami segít az eredmények érvényességi körének meghatározásában. Az adatbázis használatából származó nehézségek kiküszöbölésében ugyanakkor az interjús vizsgálat is segített, lehetővé téve a probléma mélyebb megértését. A másodelemzésből származó nehézségeket érdemes szem előtt tartani, főként a társadalmi tőkére, illetve a diplomások heterogenitására


6. ÖSSZEGZÉS

159

vonatkozó hipotézisek elvetése előtt. A szűk társadalmi tőke, illetve a képességbeli hiányosságok negatív hatását a megfelelő munkaerő-piaci illeszkedésre nézve csak részben sikerült igazolni, de egyik fogalmat sem sikerült kielégítő módon operacionalizálni. Egy munkaerő-piaci illeszkedésre irányuló célzott adatfelvétel azonban véleményem szerint igazolná a kiterjedt társadalmi tőke, illetve a jobb képességek pozitív hatását a túlképzettség elkerülésére nézve. Ez további kutatási irányt jelenthet a romániai diplomás túlképzettség vizsgálata során. A szakirodalommal összhangban megfogalmazott 11 hipotézisből 2 részben, 4 teljesen igazoltnak, 2 nem igazoltnak és 3 cáfoltnak tekinthető. Az eredmények tehát nem egyértelműek, ami felveti annak a kérdését, hogy a Nyugat-Európára, Észak-Amerikára érvényes elméletek mennyiben szolgálhatnak magyarázattal a közép-kelet-európai térségekben zajló jelenségekre. A posztszocialista térségekben zajló átalakulási folyamatok ugyanis a munkaerő-piaci kihívásokra adott válaszokat is meghatározhatják.152 Eredményeim szerint az erdélyi diplomás fiatalok túlképzettségének vizsgálata során más jellegű magyarázatokat is célszerű megfogalmazni, amelyek közül a kockázatkerülő magatartást feltétlenül érdemes kiemelni. A disszertáció fontos eredménye az új hipotézisek felvetése, ez ugyanis új kutatási irányt jelent a diplomás túlképzettség vizsgálata során.

152 Gábor Kálmán (2005) szintén amellett érvel, hogy az ifjúsági vizsgálatokban figyelembe kell venni a szocialista társadalmi struktúrát és annak egyik alapjellegzetességét, a monolitikus hatalmi struktúrát, mely a kultúrától kezdve az államig mindenre rátelepedett. Ez viszont nem jelenti azt, hogy minden posztszocialista országban egyforma volt a monolitikus hatalmi struktúra, sem azt, hogy a kommunizmus összeomlása után a különböző országokban azonos módon alakult az oktatási, munkaerő-piaci, szociális rendszer (uo. 11–12.).



FELHASZNÁLT IRODALOM

ABRAHAM, Dorel 2000 Atlasul sociologic al schimbării sociale din România postcomunistă [A posztkommunista Romániában bekövetkezett társadalmi változások szociológiai atlasza]. Sociologie Românească 1. 1–38. ALBA-RAMIREZ, Alfonso 1993 Mismatch in the Spanish Labor Market Overeducation? [Illeszkedési hiány a spanyol munkaerőpiacon: túlképzettség?]. The Journal of Human Resources 28. 2. 259–278. ALLEN, Jim–VAN DER VELDEN, Rolf 2001 Educational mismatches versus skill mismatches: effects on wages, job satisfaction and on-the-job search [Iskolázottsági illeszkedési hiány versus képességbeli illeszkedési hiány: ezek hatása a bérekre, a munkahelyi elégedettségre és a cégen belüli álláskeresésre]. Oxford Economic Papers 3. 434–453 ALLEN, Jim–DE VRIES, Robert 2004 Determinants of skill mismatches: the role of learning environment, the match between education and job and working experience [A képességbeli illeszkedési hiány meghatározó tényezői: a tanulási körülmények, az iskolázottság és az állás közötti illeszkedés, valamint a munkatapasztalat szerepe]. TLM.NET Konferenciaelőadás: Quality in Labour market Transitions: a European Challenge, 25–26 November, Amsterdam Royal Academy of Sciences. ALPIN, C.–SHACKLETON, J. R.–WALSH, S. 1998 Over- and Undereducation in The UK Graduate Labour Market [Túlképzettség és alulképzettség Nagy-Britannia diplomás munkaerőpiacán]. Studies in Higher Education 23. 1. ANDREN, Daniela–EARLE, John S.–SAPATORU, Dana 2004 The Wage Effects of Schooling under Socialism and in Transition: Evidence from Romania, 1950-2000 [Az iskolázottság hatása a bérekre a szocializmusban és az átmenetben: Példák Romániából 1950–2000 között]. In: Regional Labour Market Adjustments in the Accession Candidate Countries. Workpackage No. 4, WIFO. 1–35.


162

FELHASZNÁLT IRODALOM

ANGELUSZ Róbert–TARDOS Róbert 1998 A kapcsolathálózati erőforrások átrendeződésének tendenciái a kilencvenes években. In: Kolosi Tamás–Tóth István György–Vukovich György (szerk.): Társadalmi Riport – 1998. TÁRKI, Budapest, 237–256. ANDOR Mihály 1998 Az esélyek újratermelődése. Educatio, ősz. ARROW, Kenneth J. 1973 Higher Education as a Filter [A felsőfokú végzettség szűrő funkciója]. Journal of Public Economics 2. 193–216. ATHEY, Timothy R.–HAUTALUOMA, Jacob E. 1994 Effects of Applicant Overeducation, Job Status, and Job Gender Stereotype on Employment Decisions [A munkavállaló túlképzettsége, az állás státusza és a nemi szereotípiák hatása az alkalmazási döntésekre]. The Journal of Social Psychology 134. 4. 439–452. BABBIE, Earl 1996 A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi Kiadó. Fordította: Kende Gábor, Szaitz Mariann. BĂDESCU, Gabriel 1999 Comentariu la „Drumul antreprenorial...” [Megjegyzések a „Vállalkozói út…” című tanulmányhoz]. Sociologie Românească 1999. 2. 137–139. BÁLINT Blanka 2004 Családi háztartások a térségben. In: Bodó Julianna (szerk.): ALMA – Acces To The Labour Market. Csíkszereda, Multimédia Trans Kiadó, 301–311. 2006 Szakmai szintézis a székelyföldi térség 1989 utáni munkaerőpiaci helyzetével kapcsolatos kutatási programok és szakmai publikációk eredményei alapján. MTA Határon Túli Magyar Tudományos Ösztöndíjprogram Kuratóriuma. Kézirat. BÁLINT Blanka–BÁLINT Gyöngyvér–BIRÓ A. Zoltán–KOSZTA Csaba János 2003 Hargita megye munkaerőpiaca munkavállalói szempontból. In: Fábri István (szerk.): Kisebbségi lét és érvényesülés. A magyar lakosság munkaerő-piaci kihívásai a Kárpát-medencében. Budapest, Lucidus Kiadó, 179–215. BÁLINT Blanka–BÁLINT D. Gyöngyvér–BIRÓ A. Zoltán–KOSZTA Csaba János 2004 Munkaerőpiac és munkavállalók Hargita megyében. In: Bodó


FELHASZNÁLT IRODALOM

163

Julianna (szerk.): Székelyföldi mozaik – Térségi szociológiai tanulmányok. Csíkszereda, Pro-Print Kiadó, 13–36. BÁLINT Blanka–BIRÓ A. Zoltán 2004 Helyzetkép Mezőmadarasról. In: Székelyföldi mozaik – Térségi szociológiai tanulmányok. Csíkszereda, Pro-Print Kiadó, 97–148. BÁLINT Blanka–DEMETER Gyöngyvér 2002 MOZAIK©2001 Gyorsjelentés – Székelyföld. In: Szabó A. et alii (szerk.): Magyar fiatalok a Kárpát-medencében. Gyorsjelentés. Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, 189–237. BÁLINT Blanka–MIKLÓS István 2005 Továbbtanulás – család – térségi társadalom. Kérdőíves vizsgálat Hargita megye nyolcadik osztályos tanulói körében. In: Túros Endre (szerk.): Igény a tanulásra? Csíkszereda, Pro-Print Kiadó, 29–60. BÁLINT D. Gyöngyvér 2004 Migrációs folyamatok és aspirációk a székelyföldi fiatalok körében. In: Bodó Julianna (szerk.): Székelyföldi Mozaik. Térségi szociológiai tanulmányok. Csíkszereda, Pro-Print Könyvkiadó, 77–96. BARTUS Tamás 2003 Informal search and job opportunities among secondaryschool leavers in Hungary [Informális keresés és álláslehetőségek a középfokú végzettségűek körében Magyarországon]. Review of Sociology 9. 25–26. XXX 2005 Barometrul de Opinie Publică [Közvéleménykutatási barométer] (Forrás: www.osf.ro) BATTU, H.–BELFIELD, C. R.–SLOANE, P. J. 1999 Overeducation Among Graduates: a cohort view [Túlképzettség a diplomások körében: egy kohorszvizsgálat tapasztalatai]. Education Economics 7. 1. 21–38. BECKER, Gary S. 1962 Investment in Human Capital: A Theoretical Analysis [Az emberi tőkébe való befektetések elméleti elemzése]. The Journal of Political Economy 70. 5. 9–49. 1964 Human Capital. A Theoretical and Empirical Analysis, with Special Reference to Education [Emberi Tőke. Egy elméleti és empirikus vizsgálat, különös tekintettel az iskolázottságra]. New York, National Bureau of Economic Research.


164

FELHASZNÁLT IRODALOM

BELMAN, Dale–HEYWOOD, John S. 1991 Sheepskin Effects in the Returns to Education: an Examination of Women and Minorities [Báránybőr effektus az iskolázottsági befektetések megtérülése során: nők és kisebbségiek helyzetének elemzése]. Review of Economics and Statistics 73. 720–724. 1997 Sheepskin effects by cohort: implications of job matching in a signaling model [Báránybőr effektus kohorszok szerint: az állásilleszkedés implikációi egy jelzés modellben]. Oxford Economic Papers 49. 623–637. BERG, Ivan 1970 Education and Jobs. The Great Training Robbery [Iskolázottság és állások. A nagy oktatási rablás]. Penguin Education. BILLS, David 2004 The Sociology of Education and Work [Oktatás és munkaszociológia]. Blackwell Publishing. BIRÓ A. Zoltán 2005 Meddig tanulunk? A tanulási életpálya alultervezése Hargita megyei nyolcadik osztályosok körében. In: Túros Endre (szerk.): Igény a tanulásra? Csíkszereda, Pro-Print Kiadó, 11–28. BIRÓ A. Zoltán–BODÓ Julianna–GAGYI József–TÚROS Endre 1995 A túlélés vonzásában. Helyzetelemző tanulmány a romániai magyar oktatási /nevelési szerkezetről. In: Túros Endre (szerk.): Változásban? Elemzések a romániai magyar társadalomról. Csíkszereda, Pro-Print Könyvkiadó, 67–91. BIRÓ A. Zoltán–GAGYI József–TÚROS Endre 1995 „Átmeneti” ifjúsági társadalom. In: Túros Endre (szerk.): Változásban? Elemzések a romániai magyar társadalomról. Csíkszereda, Pro-Print Könyvkiadó, 135–151. BIRÓ A. Zoltán–ZSIGMOND Csilla 2005 Székelyföld – számokban. Csíkszereda, Alutus Kiadó. BLASKÓ Zsuzsa 2008 Származási hatások a munkapiacon? A társadalmi egyenlőtlenségek iskolarendszeren kívüli átörökítéséről. Ph.D-értekezés. BOURDIEU, Pierre 1978 A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Budapest, Gondolat Kiadó. 1998 Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In: Lengyel György–Szántó László (szerk.): Tőkefajták: A társadalmi és kultu-


FELHASZNÁLT IRODALOM

165

rális erőforrások szociológiája. Budapest, Aula Kiadó, 155–176. Fordította: Bogdán Éva. BUKODI Erzsébet 2000 Szülői erőforrások és iskolázási egyenlőtlenségek. In: Elekes Zsuzsanna–Spéder Zsolt (szerk.): Törések és kötések a magyar társadalomban. Budapest, Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság – Századvég Kiadó, 13–27. BÜCHEL, Felix 2001 Overqualification: reasons, measurement issues and typological affinity to unemployment [Túlképzettség: okok, mérési itemek és a munkanélküliséghez közeledő tipológia]. In: Descy, P.–Tessaring, M. (eds.): Training in Europe. Second Report on Vocational Training Research in Europe 2000: Background Report. 2 (CEDEFOP Reference series). Luxembourg, Office for Publications of the European Communities, 453–560. BÜCHEL, Felix–MERTENS, Antja 2004 Overeducation, undereducation, and the theory of career mobility [Túlképzettség, alulképzettség és a karriermobilitás elmélete]. Applied Economics 36. 8. 803–816. BÜCHEL, Felix–POLLMANN-SCHULT, Mathias 2001 Overeducation and Skill Endowments. The Role of School Achievement and Vocational Training Quality [Túlképzettség és képességbeli adottságok. Az iskolai eredmények és a szakképzés minőségének szerepe]. IZA Discussion Paper 337. BURRIS, Val 1983 The social and political consequences of overeducation [A túlképzettség társadalmi és politikai következményei]. American Sociological Review 48. 4. 454–467. BREEN, Richard–GOLDTHORPE, John H. 1997 Explaining Educational Differencials. Towards a formal Rational Action Theory [Az iskolázottsági eltérések magyarázata. Közeledés a formális racionális cselekvések elmélete felé]. Rationality and Society 9. 3. 275–306. 2001 Class, Mobility and Merit. The Experience of Two British Birth Cohort [Osztály, Mobilitás és érdem. Két brit életkori kohorsz tapasztalatai]. European Sociological Review 17. 2. 81–101. BROWN D. J. et alii 2006 Nonstandard Forms and Measures of Employment and Unemployment in Transition: A Comparative Study of Estonia,


166

FELHASZNÁLT IRODALOM

Romania and Russia [Az alkalmazás és a munkanélküliség mérésének és formáinak nem szokványos módja: Észtország, Románia és Oroszország összehasonlító vizsgálata]. IZA Discussion Papers 1961. 1–33. CÂRŢÂNĂ, Corneliu 2000 Mobilitatea socială în România. Aspecte cantitative şi calitative la nivel naţional şi în profil teritorial [Társadalmi mobilitás Romániában. Mennyiségi és minőségi aspektusok országos és területi szinten]. Sociologie Românească 1. 105–124. CHEVALIER, Arnaud 2000 Graduate Over-Education in the UK [Diplomás túlképzettség az Egyesült Királyságban]. London, Centre for the Economics of Education, London School of Economics and Political Science. 1–22. CLOGG, Clifford C.–SHOCKEY, James W. 1984 Mismatch Between Occupation and Schooling: A Prevalence Measure, Recent Trends and Demographic Analysis [Foglalkozás és iskolázottság közötti illeszkedési hiány: mérési gyakoriság, jelenlegi tendenciák és demográfiai elemzés]. Demography 21. 2. 234–257. XXX 2003 Recensământul populaţiei şi al locuinţelor – 2002 [Népszámlás Romániában – 2002]. III kötet. Bukarest, Consiliul Naţional de Statistică. COLEMAN, James S. 1991 Matching Processes in the Labor Market [Illeszkedési folyamatok a munkaerőpiacon]. Acta Sociologica 34. 3–12. 1998 A társadalmi tőke az emberi tőke termelésében. In: Lengyel György–Szántó László (szerk.): Tőkefajták: A társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája. Budapest, Aula Kiadó, 11–43. Fordította: Nagy László Ábel. 2001 Társadalmi tőke. In: Lengyel György–Szántó László (szerk.): A gazdasági élet szociológiája. Budapest, Aula Kiadó, 99–128. Fordította: Orthmayr Imre. CSÁKÓ Mihály 2003 Magyarok munkaerő-piaci helyzete és attitűdjei Erdélyben és a Felvidéken. In: Fábri István (szerk.): Kisebbségi lét és érvényesülés. A magyar lakosság munkaerő-piaci kihívásai a Kárpát-medencében. Budapest, Lucidus Kiadó, 15–41.


FELHASZNÁLT IRODALOM

167

CSATA Zsombor 2005 Az iskolázottsági esélyek társadalmi meghatározottsága az erdélyi magyar fiatalok körében. In: Gábor Kálmán–Veres Valér (szerk.): A perifériáról a centrumba. Az erdélyi fiatalok helyzetképe az ezredforduló után. Szeged–Kolozsvár, Belvedere Meridionale, Max Weber Társadalomkutató Alapítvány, 75–107. CSATA Zsombor–DÁNIEL Botond 2005 Átmenet a képzésből a munka világába az erdélyi magyar fiatalok körében. Korunk 205.11. CSATA Zsombor–DÁNIEL Botond–POP Carmen 2006 Pályakezdő fiatalok a munkaerőpiacon. Erdélyi Társadalom 4. 1. 7–27. CSATA Zsombor et alii 2007 Erdélyi magyar fiatal diplomások karrierje, migrációja, felnőttoktatási igénye. In: Karrierutak vagy parkolópályák? Friss diplomások karrierje, migrációja, felnőttoktatási igényei a Kárpát-medencében. Kutatási zárójelentés, 10–59. CSATA Zsombor–MAGYARI Tivadar–VERES Valér 2002 MOZAIK©2001 Gyorsjelentés – Székelyföld. In: Szabó A. et alii (szerk.): Magyar fiatalok a Kárpát-medencében. Gyorsjelentés. Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, 137–187. CSONTOS László 1999 Ismeretelmélet, társadalomelmélet, társadalomkutatás. Budapest, Osiris Kiadó. DEKKER, Ron–DE GRIP, Andries–HEIJKE, Hans 2002 The effects of training and overeducation on career mobility in a segmented labour market [Az oktatás és a túlképzettség hatása a karriermobilitásra egy szegmentált munkaerőpiacon]. International Journal of Manpower 23. 2. 106–125. DEMETER Gyöngyvér 2002 A vidéki fiatalok munkaerő-piaci helyzete az Alcsík kistérségben. (Egy szociológiai vizsgálat eredményeinek összegzése). Kisebbségkutatás 11. 2. 325–333. DOLTON, Peter–VIGNOLES, Anna 2000 The incidence and effects of overeducation in the U.K. graduate labour market [A túlképzettség elterjedtsége és hatásai a diplomás munkaerőpiacon az Egyesült Királyságban]. Economics of Education Review 19. 179–198.


168

FELHASZNÁLT IRODALOM

DOLTON, Peter–SILLES, Mary 2001 Over-Education int the Graduate Labour Market: Some Evidence from Alumni Data [Túlképzettség a diplomás munkaerőpiacon: néhány bizonyíték az alumni adatok alapján]. London, Centre for the Economics of Education, London School of Economics and Political Science 1–40. DOSTIE, Benoit–SAHN, David E. 2006 Labor Market Dynamics in Romania During a Period of Economic Liberalization [Munkaerő-piaci dinamika Romániában a gazdasági liberalizáció periódusa alatt]. IZA Discussion Paper 2511. 1–34. ELSTER, John 1995 A társadalom fogaskerekei. Magyarázó mechanizmusok a társadalomtudományban. Budapest, Osiris Kiadó. Fordította: Helmich Zoltán és Szántó Zoltán. XXX 1995 Employment Outlook – July 1995 [Foglalkoztatási kitekintő – 1995. július]. Organisation for Economic Co-operation and Development, Párizs. (Forrás: www.oecd.org) ERDEI Itala 2004 Az erdélyi felsőoktatás. Budapest, MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság, Határon Túli Oktatás Fejlesztéséért Programiroda. 49. 2005 Hallgatói mobilitás a Kárpát-medencében. In: Gábor Kálmán– Veres Valér (szerk.): A perifériáról a centrumba. Az erdélyi fiatalok helyzetképe az ezredforduló után. Szeged–Kolozsvár, Belvedere Meridionale, Max Weber Társadalomkutató Alapítvány. 108–129. FÁBRI György–HORVÁTH Tamás 2001 Befektetői igények és szakképzettségi realitás a Kárpát-medencében. Régió 2001. 4. 51–84. FÉNYES Hajnalka–PUSZTAI Gabriella 2004 A kulturális és a társadalmi tőke kontextuális hatásai az iskolában. Statisztikai Szemle 82. 6–7. 567–583. FERNANDEZ Kelly, M. Patricia 1998 Társadalmi és kulturális tőke a városi gettóban: következmények a bevándorlás gazdaságszociológiájára. In: Lengyel György– Szántó László (szerk.): Tőkefajták: A társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája. Budapest, Aula Kiadó, 239–280. Fordította: Nagy László Ábel.


FELHASZNÁLT IRODALOM

169

XXX 2004 Fiatal diplomások munkaerő-piaci helyzetének változása 1999–2003. Budapest. FLAP, H. D.–DE GRAAF, N. D. 1998 Társadalmi tőke és megszerzett foglalkozási státus. In: Lengyel György–Szántó László (szerk.): Tőkefajták: A társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája. Budapest, Aula Kiadó, 129– 151. Fordította: Bartus Tamás. FRANK, Robert H. 1978 Why women earn less? The Theory and Estimation of Differencial Overqualification [Miért keresnek kevesebbet a nők? A differenciális túlképzettség elmélete és értékelése]. The American Economic Review 68. 3. 360–373. FREEMAN, Richard B. 1975 Overinvestment in College Training? [Túlzott beruházás a főiskolai képzésbe?] The Journal of Human Resources 10. 3. 287–311. FUKUYAMA, Francis 1997 A bizalom. A társadalmi erények és a jólét megteremtése. Budapest, Európa Könyvkiadó. Fordította: Somogyi Pál László. FURLONG, Andy 2003 Sebezhetőség és ifjúsági munkaerőpiac. In: Furlong, Andy– Stalder, Barbara–Azzopardi, Anthony: Sebezhető ifjúság. Sebezhetőség az oktatásban, a munkavállalásban és a szabadidőben Európában. Szeged, Belvedere Meridionale, 207–222. GÁBOR Kálmán 2005a A perifériáról a centrumba. Korunk 2005. 11. 2005b A perifériáról a centrumba. Előzetes hipotézisek a határon túli magyar fiatalok helyzetének az értelmezéséhez. In: Gábor Kálmán–Veres Valér (szerk.): A perifériáról a centrumba. Az erdélyi fiatalok helyzetképe az ezredforduló után. Szeged–Kolozsvár, Belvedere Meridionale, Max Weber Társadalomkutató Alapítvány, 9–22. GALASI Péter 2004a Túlképzés, alulképzés és bérhozam a magyar munkaerőpiacon, 1994–2002. Közgazdasági Szemle 51. 449–471. 2004b Valóban leértékelődtek a felsőfokú diplomák? A munkahelyi követelmények változása és a felsőfokú végzettségű munkavállalók reallokációja Magyarországon, 1994–2002. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek. BWP február.


170

FELHASZNÁLT IRODALOM

GALASI Péter–TIMÁR János–VARGA Júlia 2001 Pályakezdő diplomások a munkaerőpiacon. In: Semjén András (szerk.): Oktatás és munkaerőpiaci érvényesülés. MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, Munkatudományi kutatások. 74–89. GEORGESCU, Maria-Ana 2004 Politici de ocupare a forţei de muncă [Munkaerő-foglalkoztatási politikák]. Studiu de caz – Judeţul Mureş. Calitatea Vieţii 17. 1. 1–23. GOTTSCHALK, Peter–HANSEN, Michael 2003 Is the Proportion of College Workers in Noncollege Jobs Increasing? [Növekszik-e a főiskolai végzettségű dolgozók aránya a főiskolai végzettséget nem igénylő állásokban?]. Journal of Labor Economics 21. 2. 449–471. GÖDRI Irén 2004 A Magyarországra bevándorolt népesség jellemzői, különös tekintettel a Romániából bevándorlókra. In: Kiss Tamás (szerk.): Népesedési folyamatok az ezredfordulón Erdélyben. Kolozsvár, Kriterion Könyvkiadó, 126–146. GOLDTHORPE, John H. 1996 Class Analysis and The Reorientation of Class Theory: The Case of Persisting Differential in Education Attainment [Osztályelemzés és az osztályelmélet új iránya: A megkülönböztető iskolai teljesítmények állandósága]. The British Journal of Sociology 47. 3. 481–505. GRANOVETTER, Mark 1981 Toward a Sociological Theory of Income Differences [A jövedelmi különbségek szociológiai elmélete felé]. In: Berg, Ivar (ed.): Sociological Perpectives on Labor Markets. New York, Academic Press. 11–47. 2001 A gazdasági intézmények társadalmi megformálása: a beágyazottság problémája. In: Lengyel György–Szántó Zoltán (szerk.): A gazdasági élet szociológiája. Budapest, Aula Kiadó. 61–78. Fordította: Kemény Szabolcs. GREEN, Francis–MCINTOSH, Steve–VIGNOLES, Anna 1999 ‘Overeducation’ and Skills – Clarifying the Concepts [Túlképzettség és képességek – a fogalmak tisztázása]. Centre for Economic Performance. Discussion Paper 435. GROOT, Wim 1993 Overeducation and the Returns to Enterprise-related Schoo-


FELHASZNÁLT IRODALOM

171

ling [Túlképzettség és a vállalatorientált képzések megtérülése]. Economics of Education Review 12. 4. 299–309. GROOT, Wim–MAASSEN VAN DEN BRINK, Henriette 2000 Overeducation in the labor market: a meta-analysis [Túlképzettség a munkaerőpiacon: egy metaelemzés]. Economics of Education Review 19. 2. 149–158. GYÖRGYI Zoltán 2005 Friss-diplomások a munkaerőpiacon. Forrás: www.ph.hu/ mf/24.05/08html Letöltés ideje: 2006. január 20. HALL, Richard H 1994 Sociology of Work [A munka szociológiája]. Thousands Oaks, Perspectives, Analyses, and Issues. Pine Forge Press. HANCZ Imola–PÉTER László 2004 „Úgy érzem, hogy nagyon nehéz munkanélkülinek lenni …” Elemzési kísérlet a kolozsvári munkanélküli fiatalok pénzszerzési gyakorlatairól. WEB 13. 65–74. HARTOG, Joop 1980 Earnings and Capability Requirements [Jövedelmek és képességbeli követelmények]. The Review of Economics and Statistics. 62. 2. 230–240. 2000 Over-education and earning: where are we, where should we go? [Túlképzettség és jövedelmek: hol állunk, merre kellene tartsunk?]. Economics of Education Review 19. 131–147. HERMANN Zoltán 2003 Továbbtanulási döntés az általános iskola végén: a kulturális és jövedelmi tényezők szerepe. Ph.D-értekezés. HERSCH, Joni 1995 Optimal ‘Mismatch’ and Promotions [Optimális illeszkedési hiány és az előreléptetések]. Economic Inquiry 33. 4. 611–624. HORVÁTH D. Tamás 1991 A felsőoktatás és a diplomások munkaerőpiaca az Egyesült Államokban. Közgazdasági Szemle 38. 11. 1098–1114. HRITCU, Mirona 2008 Inflaţie de supracalificaţi pe piaţa muncii [Túlképzettek inflációja a munkaerőpiacon]. Capital. (Forrás: www. capital.ro) JARVIS, George K.–NORTHCOTT, Herbert C. 1987 Religion and Differences in Morbidity and Mortality [Morbiditási, mortalitási különbségek és a vallás]. Social Science and Medicine 25. 7. 813–824.


172

FELHASZNÁLT IRODALOM

JOVANOVIC, Boyan 1979a Job matching and the Theory of Turnover [Állásilleszkedés és a felmondás elmélete]. The Journal of Political Economy 87. 5. 972–990. 1979b Firm-specific Capital and Turnover [Cégspecifikus tőke és felmondás]. The Journal of Political Economy 87. 6. 1246–1260. XXX 2001 Az ezredforduló munkaerő-piaci kihívásai a Kárpát-medencében. Elemzett régió: Hargita megye, Románia. Csíkszereda, KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja. Kutatási jelentés. KALLEBERG, Arne L.–SORENSEN, Aage B. 1973 The Measurement of the Effects of Overtraining On Job Attitudes [A túlképzettség hatásának mérése a munkahelyi attitűdre]. Sociological Methods and Research 2. 2. 215–238. KALLEBERG, Arne L.–SORENSEN, Aage B. 1979 The Sociology of Labor Markets [A munkaerőpiac szociológiája]. Annual Review of Sociology 5. 351–379. KÉZDI Gábor–HORVÁTH Hedvig–HUDOMIET Péter 2004 Munkaerő-piaci folyamatok, 2000-2003. In: Kolosi Tamás– Tóth István György–Vukovich György (szerk.): Társadalmi Riport 2004. TÁRKI, Budapest. KERTESI Gábor–KÖLLŐ János 2005 Felsőoktatási expanzió, „diplomás munkanélküliség” és a diplomák piaci értéke. Budapesti Munkagazdaságtani füzetek BWP 2005/3 61 KISS Tamás–CSATA Zsombor 2004 Migrációs-potenciál vizsgálatok Erdélyben. In: Kiss Tamás (szerk.): Népesedési folyamatok az ezredfordulón Erdélyben. Kolozsvár, Kriterion Könyvkiadó, 91–125. KÖLLŐ János–VINCZE Mária 1997 Self-employment, Unemployment and Wages: Regional Evidence from Hungary and Romania [Önfoglalkoztatás, munkanélküliség és bérek: regionális bizonyítékok Magyaroszágról és Romániából]. Budapest Working Papers 7./1999. Budapest, Institute of Economics, Hungarian Academy of Sciences. KOPÁTSY Sándor 1993 Fogyasztói társadalom felé. Educatio – Tavasz. 2.1. 52–65. LAKI László–BIRÓ A. Zoltán 2001 A globalizáció peremén. Kunhegyes térsége és a Csíki-medence az ezredfordulón. Budapest, MTA Politikai Tudományok Intézete.


FELHASZNÁLT IRODALOM

173

LANNERT Judit 1998 Pályaorientációk. Educatio, ősz. 2005 A továbbtanulási aspiráció társadalmi meghatározottsága. (Forrás: www.oki.hu) LĂZĂROIU, Sebastian 1999 Comentariu la „Drumul antreprenorial...” [Megjegyzések a „Vállalkozói út …” című tanulmányhoz]. Sociologie Românească 1999/2. 1–4. LE GRAND, Carl–SZULKIN, Ryszard–TAHLIN, Michael 2004 Over-education or Lack of Skills? Job Matching on the Swedish Labour Market 1974 – 2000 [Túlképzettség vagy képességbeli hiányosságok? Munkahelyi illeszkedés a svéd munkaerőpiacon 1974–2000 között]. Kézirat 1–47. LENGYEL György 2007 A magyar gazdasági elit társadalmi összetétele a huszadik század végén. Budapest, Akadémiai Kiadó. LEVELEKI Magdolna 1999 A bomlás virágai. Gazdaságszociológiai írások 1988–1998. Veszprém, Veszprémi Egyetemi Kiadó. LIN, Nan 2004 Social Capital [Társadalmi tőke]. In: Beckert, Jens–Zagiroski, Milan (eds.): Encyclopedia of Economic Sociology. Rutlege Ltd. LUCAS, R. E. B. 1977 Hedonic Wage Equations and Psychic Wages in the Returns to Schooling [Hedonikus béregyenletek és pszichés bérek az iskolázottsági befektetések megtérülésében]. American Economic Review 67. 549–558. MACDONALD, Glenn 1982 A Market Equilibrum Theory of Job Assignment and Sequential Accumulation of Information [Az állásilleszkedés piaci egyensúlyelmélete és az információ szekvenciális akumulációja]. American Economic Review 72. 5. 524–542. MACRI, Diana-Gloria 2001 Cum poţi obţine un loc de muncă la Roşiori de Vede – Teleorman [Miként lehet állást szerezni Roşiori de Vede településen]. Sociologie Românească 1–4. 172–193. MALAMUD, Ofer–POP-ELECHES, Cristian 2007 The Effect of Postponing Tracking on Acces to Higher Educa-


174

FELHASZNÁLT IRODALOM

tion [Az útvonalválasztás elhalasztásának hatása a felsőfokú végzettség hozzáférhetőségére]. mimeo. 1–29. MCGOLDRICK, KimMarie–ROBST, John 1996 Gender Differences in Overeducation: A Test of the Theory of Differential Overqualification [Nemi különbségek a túlképzettségben: A differenciális túlképzettség elméletének tesztelése]. American Economic Review 86. 2. 280–284. MEZEI Elemér–VERES Valér 2001 Társadalomstatisztika. Kolozsvár, Egyetemi Kiadó. MIKLÓS István Ottó 2004 Társadalmi helyzetkép az Észak-Kelet Hargita Kistérségi Társulásról. In: Vidékfejlesztés Hargita megyében. Csíkszereda, Regionális Képzési Központ, Alutus Kiadó. 31–62. MINCER, Jacob 1958 Investment in Human Capital and Personal Income Distribution [Befektetés az emberi tőkébe és az egyéni jövedelemeloszlás]. The Journal of Political Economy 66. 4. 281–302. 1962 On-the-Job Training: Cost, Returns and Some Implications [Munkahelyi képzés: költségek, megtérülés és néhány következmény]. The Journal of Political Economy 70. 5. 50–79. MOKSONY Ferenc 1999 Gondolatok és adatok. Társadalomtudományi elméletek empirikus ellenőrzése. Budapest, Osiris Kiadó. 2005 Társadalmi mobilitás és öngyilkosság. Demográfia. 2005. 1. 7–22. XXX 2007 National Human Development Report – Romania: Making EU Accession Work for All – Fostering Human Development by Strengthening the Inclusiveness of the Labor Market in Romania, Bucureşti. 1–226. NEAGU, Gabriela 2004 Educaţie, inserţie şi mobilitate profesională [Iskolázottság, munkaerő-piaci beilleszkedés és szakmai mobilitás]. Calitatea vieţii 14. 1–2. 1–13. 2006 Polarizarea accesului la serviciile de educaţie. Rolul sistemului de învăţământ [Az iskolázottsági szolgáltatásokhoz való hozzáférés polarizációja. Az oktatási rendszer szerepe]. Calitatea vieţii 17. 1–2. 1–13.


FELHASZNÁLT IRODALOM

175

ORBÁN Annamária–SZÁNTÓ Zoltán 2005 Társadalmi tőke. Erdélyi társadalom 3. 2. 55–70. PĂNESCU, Cătălina Andreea é. n. Brain Drain and Brain Gain: A New Perspective on Highly Skilled Migration [Agyelszívás és agygyarapodás. A magasan képzett migráció új perspektívája]. In: New Patterns of Labour Migration in Central and Eastern Europe (Forrás: www.cenpo.ro), 112–135. PÁSZTOR Adél 2005 Ellenszélben. Iskolázottsági egyenlőtlenségek a kisebbségi magyar fiatalok körében a rendszerváltást követően. Ph.D-értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem. Szociológia Ph.Dprogram. PATERNOSTRO, Stefano–SAHN, David E. 1999 Wage Determination and Gender Discrimination in a Transition Economy: The Case of Romania [Jövedelmek meghatározása és nemi diszkrimináció az átmenet gazdaságában: Románia példája]. World Bank Policy Research Working Paper 2113. 1–31. (Forrás: http://ssrn.com) PATRINOS, Harry Anthony 1995 Socioeconomic Background, Schooling, Experience, Ability and Monetary Rewards in Greece [Társadalmi-gazdasági háttér, iskolázottság, tapasztalat, képességek és anyagi ellenszolgáltatások Görögországban]. Economics of Education Review 14. 1. 85–91. 1997 Overeducation in Greece [Túlképzettség Görögországban]. International Review of Education 203–223. PÉNZES Tamás 2002 A kutatásban alkalmazott statisztikai eljárások. In: Münnich Ákos (szerk.): A jövő vezetőinek jelene. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 223–236. PIKÓ Bettina 2004 A vallás és egészség kapcsolatának szociológiai értelmezése. In: Vingender István (szerk.): Egészségszociológia. Szöveggyűjtemény. Budapest, Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Főiskolai Kar, 51–59. PÎRCIOG, Speranţa–CIUCĂ, Vasilică–BLAGA, Eugen 2006 Evoluţia ocupaţiilor pe piaţa forţei de muncă din România în perpectiva anului 2010 [A foglalkozások alakulása a romániai munkaerőpiacon a 2010-es év perspektívájában]. Bukarest, Ministerul Muncii, Solidarităţii Sociale şi Familiei.


176

FELHASZNÁLT IRODALOM

POLONYI Gábor 2001 IKT Hozzáférési és Használati Indexek: Módszertani vizsgálat. Virtuális Térfigyelő Rendszer, Információ, Társadalom Monitoring tanulmányok 1. (Budapest, TÁRKI) POLÓNYI István 2000 Egyre többet, egyre kevesebbért? Educatio 1. 43–61. PUSZTAI Gabriella–VERDES Emese 2002 A társadalmi tőke hatása a felekezeti gimnazisták továbbtanulási döntéseire. Szociológiai Szemle 2002. 1 90–106. PUTNAM, Robert D. 1995 Tuning In, Tuning Out: The Strange Disappearance of Social Capital in America [Ráhangol, Kikapcsol: A társadalmi tőke különös eltűnése Amerikában]. The 1995 Ithiel de Sola Pool Lecture. Political Science and Politics 1995. december 664–683. 2006 Egyedül tekézni: Amerika csökkenő társadalmi tőkéje. In: Lengyel György–Szántó Zoltán (szerk.): Gazdaságszociológia. Budapest, Aula Kiadó, 207–219. Fordította: Varga Tibor. PREOTESI, Mihnea 2004 Salariaţii români – câştigători şi perdanţi ai tranziţiei [Romániai alkalmazottak – az átmenet vesztesei és nyertesei]. Calitatea Vieţii 17. 3–4. 1–20. RIMLER, Judit 2003 Ecset vagy egér. Mesterségbeli tudás és magas szintű technika. Közgazdasági Szemle 50. december 1095–1140. RÓBERT Péter 1986 Származás és mobilitás. Rétegződés – modell vizsgálat VII. Budapest, Kossuth Könyvkiadó. 1994 Egyenlőtlen esélyek az iskolai képzésben. In: Havas Katalin– Somorjai Ildikó (szerk.): Szöveggyűjtemény a társadalmi egyenlőtlenségek tanulmányozásához. Budapest, Techno Inter Kft. 2001 A származástól a teljesítményig. A státusmegszerzés folyamata Magyarországon. In: Társadalmi mobilitás. A tények és vélemények tükrében. Budapest, Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság – Századvég Kiadó. 2004a Felsőoktatás és munkaerőpiac. IFM Humán Erőforrás Háttértanulmányok. Integrációs és Fejlesztési Munkacsoport – Humánerőforrás-fejlesztési Munkacsoport. TÁRKI, Budapest. 2004b Iskolai teljesítmény és társadalmi háttér nemzetközi összehasonlításban. In: Kolosi Tamás–Tóth István György–Vukovich György


FELHASZNÁLT IRODALOM

177

(szerk.): Társadalmi Riport – 2004. Budapest, TÁRKI. 193–205. 2006 Bővülő felsőoktatás: ki jut be? In: Fényes Hajnalka–Róbert Péter (szerk.): Iskola és mobilitás. Szöveggyűjtemény. Debrecen 190–201. ROBST, John 1995 College Quality and Overeducation [A főiskola minősége és a túlképzettség]. Economics of Education Review 14. 3. 221–228. ROSEN, Sherwin 1978 Substitution and Division of Labour [A munkaerő megoszlása és helyettesítése]. Economica. 45. 179. 235–250. 1998 Emberi tőke. In: Lengyel György–Szántó László (szerk.): Tőkefajták: A társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája. Budapest, Aula Kiadó, 71–100. Fordította: Nagy László Ábel. RUBB, Stephen 2003 Overeducation: a short or a long run phenomenon for individuals? [Túlképzettség: átmeneti vagy tartós jelenség az egyének számára?] Economics of Education Review 22. 389–394. RUMBERGER, Russel W. 1981 The Rising Incidence of Overeducation in the U.S. Labor Market [A túlképzettség előfordulásának növekedése az Egyesült Államok munkerőpiacán]. Economics of Education Review 1. 3. 293–314. SANDU, Dumitru 1999 Drumul antreprenorial: fără încredere dar cu relaţii [A vállalkozói út: bizalom nélkül, de kapcsolatokkal]. Sociologie Românească 1999. 2. 117–136. SATTINGER, Michael 1975 Comparative Advantage and the Distribution of Earnings and Abilities [A jövedelmek és képességek eloszlásának komparatív előnyei]. Econometrica 43. 3. 445–468. 1993 Assignment Models of the Distribution of Earnings [A jövedelemeloszlás hozzárendelési modelljei]. Journal of Economic Literature 31. 831–880. SCHULTZ, Theodore W. 1998 Beruházás az emberi tőkébe. In: Lengyel György–Szántó László (szerk.): Tőkefajták: A társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája. Budapest, Aula Kiadó, 45–69. Fordította: Tényi György.


178

FELHASZNÁLT IRODALOM

SHAVIT, Yossi–MÜLLER, Walter (eds.) 1998 From School to Work. A Comparative Study of Educational Qualifications and Occupational Destination [Az iskolából a munkába. Az iskolázottsági képesítések és a foglalkozások összehasonlító vizsgálata]. Oxford, Clarendon Press. SICHERMAN, Nachum 1991 „Overeducation” in the Labor Market [Túlképzettség a munkaerőpiacon]. Journal of Labor Economics 9. 2. 101–122. SICHERMAN, Nachum–GALOR, Oded 1990 A Theory of Career Mobility [A karriermobilitás elmélete]. Journal of Political Economy 98. 1.169–192. SIK Endre 2004 Mérhetetlen(ül fontos) tőkék. In: Szivós Péter–Tóth Pál István (szerk.): Stabilizálódó társadalomszerkezet. TÁRKI Monitor jelentések – 2003. Budapest, TÁRKI, 129–133. SLOANE, P.J.–BATTU, H. –SEAMAN, P.T. 1999 Overeducation, undereducation and the British labour market [Túlképzettség, alulképzettség és a brit munkaerőpiac]. Applied Economics 31. 1437–1453. SMITH, Herbert L. 1986 Overeducation and Underemployment: An Agnostic Review [Túlképzettség és alulfoglalkoztatás: egy agnosztikus számbavétel]. Sociology of Education 95. 2. 85–99. SØRENSEN, Aage B.–KALLEBERG, Arne L. 1981 An Outline of a Theory of the Matching of Persons to Jobs [A hozzárendelés-elmélet áttekintése]. In: Berg, Ivar (ed.): Sociological Perpectives on Labor Markets. New York, Academic Press, 49–74. SPENCE, Michael 1973 Job Market Signalling [Jelzések a munkaerőpiacon]. The Quarterly Journal of Economics 87. 3. 355–374. STANCIU, Mariana 1999 Probleme actuale ale ocupării forţei de muncă din România [A munkaerő elhelyezkedésének aktuális problémái Romániában]. Calitatea Vieţii. 10. 1–2. 61–71. STĂNCULESCU, Manuela Sofia–Berevoescu, Ionica 2004 Housholds, Work and Flexibility. Critical Review of Literature – Romania [Háztartások, munka és flexibilitás: a szakirodalom kritikus áttekintése – Románia]. In: Wallace, Claire (ed.): Critical


FELHASZNÁLT IRODALOM

179

Review of Literature and discourses about flexibility. Proiect HWF – Research Report 1. Chapter nine 187–225. STOICA, Cătălin Augustin 1999 Comentariu la „Drumul antreprenorial...” [Megjegyzések a „Vállalkozói út …” című tanulmányhoz]. Sociologie Românească 1999. 2. 141–148. STOICA, Laura 2006 Direcţii de acţiune pentru creşterea accesului la educaţie al copiilor provenind din medii defavorizate [Cselekvési irányok a hátrányos helyzetű családból származó gyermekek iskolához való hozzáférésének növelésére]. Calitatea Vieţii 1–2. 1–7. STIGLER, George, J. 1961 The Economics of Information [Az információ gazdaságtana]. The Journal of Political Economy 69. 3. 213–225. STILGLITZ, Joseph E. 1975 The Theory of „Screening”, Education, and the Distribution of Income [Szűréselmélet, iskolázottság és a jövedelemeloszlás]. The American Economic Review 65. 3. 283–300. SZABÓ Andrea–BAUER Béla–LAKI László–NEMESKÉRI István 2002 MOZAIK©2001 Gyorsjelentés – Összegzés. In: Szabó A. et alii (szerk.): Magyar fiatalok a Kárpát-medencében. Gyorsjelentés. Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, 7–44. SZAKÁL Gyula 2004 A társadalmi tőke hatása az oktatásra, az egészségre és a civil szférára. In: Szakál Gyula–A. Gergely András (szerk.): Társadalmi tőke, karrieresélyek, viselkedésminták. Budapest, MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont, Munkafüzetek 97. 6–20. SZÁNTÓ Zoltán 1999 A társadalmi cselekvés mechanizmusai. Budapest, Aula Kiadó. SZÉKELYI Mária–BARNA Ildikó 2002 Túlélőkészlet az SPSS-hez. Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Budapest, Typotex Kiadó. THUROW, Lester C. 1975 Generating Inequality. Mechanism of Distribution in the U.S. Economy [Az egyenlőtlenség generálása. A disztribúció mechanizmusai az Egyesült Államok gazdaságában]. New York, Basic Books, INC., Publishers.


180

FELHASZNÁLT IRODALOM

TOBĂ, Monica 2002 Capitalurile părinţilor şi educaţia copiilor. [Szülők tőkéi és gyerekek iskolázottsága]. Sociologie Românească 2002/3–4. 44–51. TSANG, Mun C.–LEVIN, Henry M. 1985 The Economics of Overeducation [A túlképzettség gazdaságtana]. Economics of Education Review 4. 3. 93–104. VAHEY, Shaun P. 2000 The great Canadian training robbery: evidence on the returns to educational mismatch [A nagy kanadai rablás: bizonyítékok az iskolázottsági illeszkedési hiány megtérüléséhez]. Economics of Education Review 19. 219–227. VÁMOS Dóra 2000 A munkapiacon – diplomával. Educatio 2000. 162–78. VAN DER MEER, Peter H. 2005 The validity of two education requirement measures [Két iskolázottsági követelményeket mérő mérési módszer validitása]. Economics of Education Review 1–9. VAN SMOORENBURG, M.S.M.–VAN DER VELDEN, R.K.W. 2000 The training of school-leavers Complementarity or substitution? [A végzősök képzése: kiegészítés vagy helyettesítés?]. Economics of Education Review 19. 207–217. VERES Valér 2003 A társadalmi struktúra etnikai sajátosságai a posztszocialista Erdélyben. Erdélyi Társadalom 1. 87–112. 2004 Foglalkoztatottság és foglalkozásszerkezet Romániában 2002ben. WEB 12. 41–48. VERDUGO, Richard R.–VERDUGO, Naomi Turner 1898 The Impact of Surplus Schooling on Earnings [Az iskolázottsági többlet hatása a jövedelmekre]. The Journal of Human Resources 24. 4. 629–643. VERHAEST, Dieter–OMEY, Eddy 2004 What determines measured overeducation [Mi határozza meg a mért túlképzettséget?]. Working Paper 2004/216. VOICU, Bogdan 2004 Capital uman: componente, niveluri, structuri. România în context european [Emberi tőke: komponensek, szintek, struktúrák. Románia európai kontextusban]. Calitatea Vieţii 15. 1–2. 1–22.


FELHASZNÁLT IRODALOM

181

WALLACE, Claire 1998 Ifjúság, munka és oktatás a posztkommunista Európában: út az individualizáció felé? Korunk 1998. 6. ZAGARE, Frank C. 2006 Játékelmélet. Fogalmak és alkalmazások. Budapest, Helikon Kiadó. Fordította: Hidi János. ZAMFIR, Cătălin 2000 Politica socială în tranziţie [Szociálpolitika az átmenetben]. In: Zamfir, Elena–Bădescu, Ilie–Zamfir, Cătălin (eds.): Starea societăţii româneşti după 10 ani de tranziţie. Bukarest, Expert Kiadó, 13–33.



ABSTRACT

The political transformation after 1989 resulted in important changes in the social-economical structure of Romania. One of the major changes was the massive job loss, the drastic decline of the ratio of employed population together with a high unemployment. Parallel with those a rapid growth has started in attendance to graduate studies. The expansion of higher education hasn’t stopped since. In these conditions it is an important research area analyzing the possibilities of employment for the graduate population. One of the important aspects of the problem is the so called job-matching, meaning the relationship between qualification and job description where the match depends on the qualification. One type of mismatch is the so called overeducation when the employee has a higher degree than necessary for that specific job. In this thesis I examine the question of overeducation among the graduate young adults in Transylvania, Romania. I use the rational choice theory as a starting point to analyze the mismatch between the qualification and job requirement. Using this paradigm is a new approach in explaining the causes of overeducation, and as a theoretical frame gives an opportunity to handle in aggregation all of the most important economical and sociological models and theories developed to explain the problem of overeducation. In this thesis I’m looking to answer the some questions like: to what degree can overeducation be explained by the differences in social capital existing among the graduate young adults. Does overeducation depend on the costs of job search? What role has the differing skill level of the graduate young adults on overeducation? Does differential overqualification exist? Is overeducation the same among the different specializations? In my thesis I will examine if the phenomenon of overeducation is a temporary phenomenon or a persisting one in the lives of graduate young adults? Examining overeducation in accordance with the available empirical data brings up the necessity of considering alternative hypotheses in the cases of the graduate young adults in a post – socialist Eastern European country. In the case of the Transylvanian graduate young adults overeducation seems to be a risk aversion attitude and offers an alternative to unemployment. This assumption could give an alternative path for the research of overeducation among Romanian graduates.



REZUMAT

Schimbările societăţii româneşti de după 1989 au impus o serie de transformări socio-economice semnificative şi în viaţa populaţiei. Dintre acestea trebuie remarcate pierderea masivă a locurilor de muncă, scăderea drastică a ratei populaţiei ocupate, urmate de creşterea ratei şomajului. Paralel cu aceste fenomene, gradul de participare la învăţământul superior a înregistrat o creştere rapidă, expansiunea învăţământului superior fiind în curs de derulare. În acest context, posibilităţile de angajare a tinerilor absolvenţi ai învăţământului superior constituie un important domeniu de cercetare. Problema care se pune vizează analiza gradului de adecvare-inadecvare dintre sfera de activitate şi calificarea obţinută. Una din formele lipsei de armonizare dintre cerinţe şi calificare este supracalificarea, când salariatul are pregătire şcolară superioară faţă de cerinţele ocupaţiei prestate. Lucrarea de faţă are ca scop examinarea supracalificării în rândul tinerilor licenţiaţi din Transilvania. În examinarea problematicii supracalificării, punctul de pornire a constituit teoria alegerii raţionale. Utilizarea acestei paradigme reprezintă o abordare nouă în cercetarea supracalificării, iar folosirea ei drept cadru de analiză oferă posibilitatea studiului global al celor mai importante teorii şi modele economice, sociologice folosite în explicarea fenomenului cercetat. În lucrarea de faţă, voi formula răspunsuri la câteva dintre problemele legate de cauzele supracalifării, cum ar fi: în ce măsură poate fi explicată supracalificarea cu diferenţele de capital social al tinerilor licenţiaţi? Este dependent fenomenul supracalificării de costul căutării unui loc de muncă? Ce rol au diferenţele aptitudinale ale tinerilor licenţiaţi în evitarea supracalificării? Cum afectează supracalificarea pe absolvenţii cu diferite specializări? De asemenea, lucrarea încearcă conturarea unui răspuns şi la întrebarea dacă, pentru tinerii licenţiaţi, supracalificarea este o stare tranzitorie sau un proces permanent. Examinarea empirică a ipotezelor formulate pe baza literaturii de specialitate ne-a permis relevarea faptului că, în regiunea analizată, este necesară o abordare specifică în explicarea fenomenului supracalificării. Pentru tinerii din Transilvania, supracalificarea poate fi rezultatul unei atitudini de evitare a riscului şi o alternativă faţă de şomaj. Această perspectivă impune o nouă direcţie de abordare a fenomenului de supracalificare a tinerilor cu studii superioare din România.



A SZERZŐRŐL

Bálint Blanka Csíkszeredában született 1976. augusztus 2-án. Felsőfokú tanulmányait a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen végezte 1994– 1998 között, szociológia szakon. Ugyanitt magiszteri képzésen vett részt Terület és közösségfejlesztés szakirányban. Doktori tanulmányait a Budapesti Corvinus Tudományegyetemen végezte a szociológia PhD-program keretében, ahol 2009-ben doktori oklevelet szerzett. Az egyetemi tanulmányok befejezése után a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjánál helyezkedett el, ahol több nemzetközi kutatási projektben vett részt. Jelenleg adjunktusként dolgozik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Campusán.



ÁBRÁK JEGYZÉKE

1. ábra. A munkanélküliségi arány alakulása Romániában 1991–2003 között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. ábra. A foglalkoztatottsági arány alakulása Romániában 1995–2003 között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. ábra. A foglalkoztatott lakosság megoszlása fontosabb gazdasági ágazatok szerint – Románia 1990–2003 között . . . . . . . . . . . . . . . 4. ábra. A felsőfokú végzettségűek aránya a különböző korcsoportokban Románia – 2002 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. ábra. A felsőfokú végzettséggel rendelkező, gazdaságilag aktív népesség megoszlása településtípus szerint – Románia . . . . . . . . 6. ábra. Felsőoktatási intézményekbe beiratkozott hallgatók száma Romániában 1990 és 2004 között. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. ábra. Felsőoktatási intézmények száma Romániában 1990 és 2004 között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. ábra. Felsőoktatási intézményekben végzett hallgatók száma Romániában 1990 és 2004 között. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. ábra. A túlképzettség mértéke Romániában nemek és településtípusok szerint, százalékban – 2002 . . . . . . . . . . . . . . . .

29 30 31 33 34 42 43 43 84



TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

1. táblázat. A 12 éves és idősebb népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása Romániában (relatív gyakoriság) . . . . . . . . . . 32 2. táblázat. A foglalkoztatott lakosság megoszlása a foglalkozási főcsoportok alapján – 2002 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 3. táblázat. A munkahelyi illeszkedés csoportjai, nemek szerint (relatív gyakoriság) (N=188) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 4. táblázat. A diplomás fiatalok munkahelyi illeszkedés szerinti csoportjainak átlagéletkora és a t-próba eredményei . . . . . . . . . . 88 5. táblázat. Munkahelyi illeszkedési csoportok településtípusok szerint (relatív gyakoriság) (N=1503) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 6. táblázat. A munkahelyi ágazat, lakhely és munkavégzés helye függvényében (a megfelelően képzettek körében) – relatív gyakoriság (N=861) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 7. táblázat. A diplomások munkahelyi illeszkedés szerinti típusai nemzetiség szerint (relatív gyakoriság) (N = 1515) . . . . . . . . . . . . 91 8. táblázat. A munkahely ágazata a megfelelően képzettek körében, nemzetiség szerint (relatív gyakoriság) (N=1000) . . . . . . . . . . . . . 92 9. táblázat. A munkahelyi illeszkedés típusai az alkalmazást biztosító vállalat típusa szerint (relatív gyakoriság) (N=1527) . . . 93 10. táblázat. Munkahelyi illeszkedés szerinti típusok a családi állapot függvényében (relatív gyakoriság) (N=1529) . . . . . . . . . . 103 11. táblázat. Különböző szervezetekhez való kötődés, a munkahelyi illeszkedési csoportok szerint (relatív gyakoriság) (N =188) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 12. táblázat. A főkomponenst alkotó változók szkórjai, kommunalitásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 13. táblázat. A művelődési intézmények átlagos látogatási gyakorisága a munkahelyi illeszkedés függvényében, és a t-próba eredményei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 14. táblázat. A bináris logisztikus regressziós modellbe beépített független változók paraméterei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 15. táblázat. A szignifikáns logisztikus regressziós modell, a hozzá tartozó változókkal együtt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 16. táblázat. Az álláskeresés időtartama a munkaerő-piaci illeszkedés függvényében, és a t-próba eredményei . . . . . . . . . . 111


192

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

17. táblázat. A főkomponenst alkotó változók szkórjai, kommunalitásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18. táblázat. A fiatalok munkahelyi illeszkedés szerinti csoportjainak átlagos munkaerő-piaci tapasztalata és a t-próba eredményei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19. táblázat. Munkahelyi illeszkedés a felsőfokú végzettség szintje szerint (relatív gyakoriság) (N=1528) . . . . . . . . . . . . . . . . 20. táblázat. Munkahelyi illeszkedés az elvégzett osztályok száma szerint és a t-próba eredményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21. táblázat. A munkahelyi illeszkedési csoportok átlagos könyvolvasási gyakorisága, és a t-próba eredményei . . . . . . . . . 22. táblázat. Munkahelyi illeszkedés a felsőfokú végzettséget nyújtó intézmény típusa szerint (relatív gyakoriság) (N=188) . . 23. táblázat. Munkahelyi illeszkedés a felsőoktatásban való részvétel formája szerint (relatív gyakoriság) (N=188) . . . . . . . . 24. táblázat. Munkahelyi illeszkedés az iskolai teljesítmény átlaga szerint és a t-próba eredményei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25. táblázat. A változók főkomponens szkórjai és kommunalitásai . . 26. táblázat. A logisztikus regressziós modellbe beépített független változók paraméterei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27. táblázat. A szignifikáns logisztikus regressziós modell, a hozzá tartozó változókkal együtt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28. táblázat. A szignifikáns logisztikus regressziós modellt alkotó változók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29. táblázat. Végzettség és foglalkozás közti illeszkedés a munkanélküliséggel való szembesülés alapján (relatív gyakoriság) (N=182) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30. táblázat. Végzettség és foglalkozás közti illeszkedés a diplomaszerzés éve szerint (relatív gyakoriság) (N=188) . . . . . . 31. táblázat. A bináris regressziós modellbe bevont változók paraméterei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32. táblázat. A szignifikáns modellt alkotó változók paraméterei. . . 33. táblázat. Végzettség és foglalkozás közti illeszkedés az állásváltoztatási tervek szerint (relatív gyakoriság) (N=1525) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34. táblázat. A vizsgált hipotézisekre vonatkozó információk . . . . .

116

119 122 123 124 125 126 128 128 130 131 133

142 145 146 146

148 153


JEGYZETEK

..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... .....................................................................


194

JEGYZETEK

..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... .....................................................................


A SAPIENTIA KÖNYVEK SOROZAT KÖTETEI

Megjelent: 1.TONK MÁRTON–VERESS KÁROLY (SZERK.) Értelmezés és alkalmazás. Hermeneutikai és alkalmazott filozófiai vizsgálódások. 2002. 2. PETHŐ ÁGNES (SZERK.) Képátvitelek. Tanulmányok az intermedialitás tárgyköréből. 2002. 3. NAGY LÁSZLÓ Numerikus és közelítő módszerek az atomfizikában. 2002. 4. EGYED EMESE (SZERK.) Theátrumi Könyvecske. Színházi zsebkönyvek és szerepük a régió színházi kultúrájában. 2002. 5. VORZSÁK MAGDOLNA–KOVÁCS LICINIU ALEXANDRU Mikroökonómiai kislexikon. 2002. 6. KÖLLŐ GÁBOR (SZERK.) Műszaki szaktanulmányok. 2002. 7. SZENKOVITS FERENC–MAKÓ ZOLTÁN–CSILLIK IHARKA–BÁLINT ATTILA Mechanikai rendszerek számítógépes modellezése. 2002. 8–10. TÁNCZOS VILMOS–TŐKÉS GYÖNGYVÉR (SZERK.) Tizenkét év. Összefoglaló tanulmányok az erdélyi magyar tudományos kutatások 1990–2001 közötti eredményeiről. I–III. 2002. 11. SORBÁN ANGELLA (SZERK.) Szociológiai tanulmányok erdélyi fiatalokról. 2002. 12. GÁBOR CSILLA–SELYEM ZSUZSA (SZERK.) Kegyesség, kultusz, távolítás. Irodalomtudományi tanulmányok. 2002. 13. SALAT LEVENTE (SZERK.) Kínlódni ebben az országban…? Ankét a romániai magyarság megmaradásának szellemi feltételeiről. 2002.


14. NÉMETI JÁNOS–MOLNÁR ZSOLT A tell telepek elterjedése a Nagykárolyi-síkságon és az Ér völgyében. 2002. 15. NAGY LÁSZLÓ (SZERK.) Tanulmányok a természettudományok tárgyköréből. 2002. 16. BOCSKAY ISTVÁN–MATEKOVITS GYÖRGY–SZÉKELY MELINDA– KOVÁCS-KURUC J. SZABOLCS Magyar–román–angol fogorvosi szakszótár. 2003. 17. BRASSAI ATTILA (SZERK.) Orvostudományi tanulmányok. 2003. 18. PETHŐ ÁGNES (SZERK.) Köztes képek. A filmelbeszélés színterei. 2003. 19. KISS ISTVÁN Erodált talajok enzimológiája. 2003. 20. NAGY LÁSZLÓ (SZERK.) Korszerű kísérleti és elméleti fizikatanulmányok. 2003. 21. UJVÁROSI LUJZA (SZERK.) Erdély folyóinak természeti állapota. Kémiai és ökológiai vízminősítés a rekonstrukció megalapozására. 2003. 22. JÓZSEF KOLUMBÁN ET ALII Lectures on nonlinear analysis and its applications. 2003. 23. EGYED EMESE (SZERK.) „Szabadon fordította…” Fordítások a magyar színjátszás céljaira a XVIII–XIX. században. 2003. 24. BAJUSZ ISTVÁN (SZERK.) Mindennapi élet a római Dáciában. 2003. 25. SELYEM ZSUZSA–BALÁZS IMRE JÓZSEF (SZERK.) Humor az avantgárdban és a posztmodernben. 2004. 26. GÁBOR CSILLA (SZERK.) Devóciók, történelmek, identitások. 2004. 27. ROTH-SZAMOSKÖZI MÁRIA (SZERK.) Válassz okosan… Készségfejlesztő program az agresszivitás csökkentésére. 2004.


28. SIPOS GÁBOR (SZERK.) A kolozsvári Akadémiai Könyvtár Régi Magyar Könyvtár-gyűjteményeinek katalógusa. 2004. 29. NEMÉNYI ÁGNES (SZERK.) A rurális bevándorlók. Az elsőgenerációs kolozsvári városlakók társadalma. 2004. 30. BAJUSZ ISTVÁN (SZERK.) A Csíki-medence településtörténete a neolitikumtól a XVII. század végéig a régészeti adatok tükrében. 2004. 31. KOVÁCS ZSOLT (SZERK.) Erdély XVII–XVIII. századi építészetének forrásaiból. 2004. 32. KISS ISTVÁN A mikroorganizmusokkal beoltott talajok enzimológiája. 2004. 33. BRASSAI ZOLTÁN ET ALII A kovásznai szénsavas fürdők és mofetták a végtagi verőérszűkületek kezelésében. 2004. 34. HORVÁTH ISTVÁN (SZERK.) Erdély és Magyarország közötti migrációs folyamatok. 2005. 35. GÁBOR CSILLA (SZERK.) A történetmondás rétegei a kora újkorban. 2005. 36. EGYED EMESE (SZERK.) Ismeretség. Interkulturális kapcsolatok a színház révén: XVII–XIX. század. 2005. 37. BERSZÁN ISTVÁN (SZERK.) Alternatív mozgásterek: Működés és/vagy gyakorlás a kognitív folyamatokban. 2005. 38. EGYED PÉTER (SZERK.) A közösségről – a hagyományos, valamint a kommunitarista felfogásokban. 2005. 39. JANCSÓ MIKLÓS Csiky Gergely dramaturgiája és a XIX. század végi magyar drámaírás. 2005. 40. ZOLTÁN BENYÓ–BÉLA PALÁNCZ–LÁSZLÓ SZILÁGYI Insight Into Computer Science with Maple. 2005.


41. KESZEG VILMOS (SZERK.) Specialisták. Életpályák és élettörténetek. 2006. 42. BAJUSZ ISTVÁN (SZERK.) Téglás István jegyzetei. 2005. 43. ZOLTÁN MAKÓ Quasi-triangular Fuzzy Numbers, Theory and Applications. 2006. 44. BERSZÁN ISTVÁN (SZERK.) Gyakorlat–etika–pragmatizmus. 2006. 45. BEGE ANTAL Régi és új számelméleti függvények. 2006. 46. BALÁZS LAJOS A vágy rítusai – rítusstratégiák. A születés, házasság, halál szokásvilágának lelki hátteréről. 2006. 47. ALBERT-LŐRINCZ ENIKŐ Átfesthető horizont. 2006. 48. NÉMETI JÁNOS–MOLNÁR ZSOLT A tell telepek fejlődése és vége a Nagykárolyi-síkságon és az Ér völgyében. 2006. 49. TAMÁSI ZSOLT-JÓZSEF Az erdélyi római katolikus egyházmegye az 1848–49-es forradalomban. 2007. 50. PETHŐ ÁGNES (SZERK.) Film. Kép. Nyelv. 2007. 51. SZILÁGYI GYÖRGYI–FLÓRA GÁBOR–ARI GYULA Bihar megye gazdasági-társadalmi fejlődése. Eredmények és távlatok. 2007. 52. OZSVÁTH IMOLA (SZERK.) Néptanítók. Életpályák és élettörténetek. 2007. 53. ISTVÁN URÁK Date despre arahnofauna din bazinul superior al Oltului. 2008. 54. SZABÓ ÁRPÁD A tulajdonváltás folyamata Románia gazdasági átalakulásában. 2008.


55. SZABÓ ÁRPÁD A romániai gazdasági átalakulás esettanulmányokban. 2008. 56. TŐKÉS GYÖNGYVÉR Szakma vagy hivatás? A kolozsvári magyar egyetemi oktatók státuszcsoportja. 2008. 57. ZSIGMOND ISTVÁN Metakognitív stratégiák – összetevőik és mérésük. 2008. 58. ANDREA VIRGINÁS Crime Genres and the Modern – Postmodern Turn: Canons, Gender, Media. 2008. 59. PLETL RITA (SZERK.) Az anyanyelvoktatás metamorfózisa. 2008. 60. MAKÓ ZOLTÁN–LÁZÁR EDE–MÁTÉ SZILÁRD Előrejelző módszerek gazdasági és műszaki alkalmazásai. 2009. 61. SÁNDOR MIKLÓS SZILÁGYI Dynamic Modeling of the Human Heart. 2009. 62. LÁSZLÓ SZILÁGYI Novel Image Processing Methods Based on Fuzzy Logic. 2009. 63. ÉVA GYÖRGY Studiu anatomic al unor cormofite din zona Ciucului. 2009. 64. BEÁTA ÁBRAHÁM Evoluţia turbăriilor din judeţul Harghita. 2009. 65. IMRE ATTILA A Cognitive Approach to Metaphorical Expressions. 2010. 66. ŞTEFANIA MARIA CUSTURĂ Marin Sorescu. Poezia teatrului şi teatralitatea poeticului. 2010. 67. GIZELLA BOSZÁK (SZERK.) Fehlertypologie im DaF-Unterricht Band 1. Studien zu deutschrumänish-ungarischen Interferenzerscheinungen. 2010. 68. PLETL RITA (SZERK.) Az anyanyelvoktatás mozaikjai. 2010.


Scientia Kiadó 400112 Kolozsvár (Cluj-Napoca) Mátyás király (Matei Corvin) u. 4. sz. Tel./fax: +40-264-593694 E-mail: scientia@kpi.sapientia.ro www.scientiakiado.ro Műszaki szerkesztés: Dobos Piroska Korrektúra: Szenkovics Enikő Tipográfia: Könczey Elemér Készült a kolozsvári Gloria nyomdában 150 példányban Igazgató: Nagy Péter



Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.