Pécsi Nemzeti Színház 2011/2012-es évad by Pécsi Nemzeti Színház Pécs

KEDVES KÖZÖNSÉGÜNK! Szeretettel várjuk Önöket régi fényében pompázó színházunkba! Izgatottan tekintünk az elôttünk álló hónapokra, bízunk benne, hogy a jövô évadra vonatkozó elképzeléseink elnyerik tetszésüket. Egy színházat mindenekelôtt az elôadásai határoznak meg. Nem mindegy azonban, milyen miliô fogad bennünket, hiszen a hely szépsége, egyedisége már önmagában különlegessé teheti azt a pár órát, amit ott eltöltünk. A nyár folyamán megszépült az épület homlokzata, nagylelkû pécsi vállalkozók jóvoltából renoválták az elôcsarnokot és a belsô tereket. A kamaraszínház amfiteátrumszerû nézôterére kényelmes széksorok kerültek. Látogatóink zöme virtuálisan találkozik velünk elôször, ezért az interneten is új megjelenéssel indítjuk az évadot: felhasználóbarát szerkezet és naponta frissülô tartalom teszi élvezetessé a böngészést. Az évad programjának összeállításakor minden korosztály érdeklôdését megpróbáltuk szem elôtt tartani. Szeretnénk visszahozni a színház „aranykorát”, amikor családok és baráti társaságok havi-kéthavi rendszerességgel látogattak el ide. Olyan darabokat választottunk, melyekre a szülôkkel együtt eljöhetnek a kiskamasz és gimnazista gyerekek. Gondoltunk az óvodásokra, a kisiskolásokra, mégpedig olyan mûvekkel, amelyeken szüleik, nagyszüleik is jól szórakoznak. A középiskolások felé pedig iskolaprogrammal nyitunk. Szeretettel várjuk tehát Pécs és a régió apraját-nagyját, sírni, nevetni, kikapcsolódni, elgondolkodni vágyó színházbarátait, az irodalom, a zene és a tánc szerelmeseit a Kultúra Városának Nemzeti Színházába!

Vincze Balázs A Pécsi Balett igazgatója

Rázga Miklós igazgató

Gulyás Dénes zeneigazgató

ÚJ BEMUTATÓK Nagyszínház Kálmán Imre: CSÁRDÁSKIRÁLYNÔ – operett Bemutató: 2011. október 07. Rendezô: Méhes László Weöres Sándor: A KÉTFEJÛ FENEVAD AVAGY PÉCS 1686-BAN – történelmi panoptikum Bemutató: 2011. november 11. Rendezô: Szikora János Giuseppe Verdi–Riederauer Richárd: OTELLO – balett Bemutató: 2011. november 25. Koreográfus-rendezô: Vincze Balázs Dés László–Geszti Péter–Békés Pál: A DZSUNGEL KÖNYVE – musical Bemutató: 2012. január 13. Rendezô: Böhm György Giuseppe Verdi: FALSTAFF – opera Bemutató: 2012. február 24. Rendezô: Nagy Viktor Molnár Ferenc: A DOKTOR ÚR – bohózat Bemutató: 2012. március 9. Rendezô: Tordy Géza

Dömötör Tamás: PONT COM – élô film (16+) Bemutató: 2011. november 18. Rendezô: Dömötör Tamás Koleszár Bazil Péter–Sultz Sándor: A JÓ PÁLINKA ITASSA MAGÁT – városi folklór, irónia hét képben (16+) Bemutató: 2012. január 20. Rendezô: Koleszár Bazil Péter LISZTMÁNIA – két egyfelvonásos balett Solti Árpád: Haláltánc-variációk – Liszt Ferenc Haláltánc címû mûve alapján – Koreográfus: Gaál Mariann Lisztmánia – Koreográfus: Zachár Loránd Bemutató: 2012. március 23.

N. Szabó Sándor Terem Ingmar Bergman: JELENETEK EGY HÁZASSÁGBÓL – színpadi játék Bemutató: 2012. március Rendezô: Esztergályos Károly

◆ Szabó Attila: A KÉTARCÚ BOSZORKÁNY – elbeszélgetô játék (Lázár Ervin nyomán) Bemutató: 2011. november Rendezô: Szabó Attila

Iskolai programok Kamaraszínház Fazekas Mihály–Váradi R. Szabolcs:

◆ LÚDAS MATYI – mesejáték

Bemutató: 2011. szeptember 16. Rendezô: Ottlik Ádám Kosztolányi Dezsô–Thuróczy Katalin: ÉDES ANNA – színmû Bemutató: 2011. október 08. Rendezô: Soós Péter 2

Bodonyi József: A HAMLET-SZTORI – beavató színházi iskolai program Shakespeare: Hamlet és Tom Stoppard: Rosencrantz és Guildenstern halott címû drámák alapján Rendezô: Bodonyi József Gulyás Dénes és Mácsai János szerkesztésében: „MESÉS OPERA” – az operairodalmat bemutató sorozat

TOVÁBBRA IS MÛSORON Nagyszínház Molnár Ferenc: A TESTÔR – vígjáték Frank Wildhorn–Jack Murphy: RUDOLF – musical Claude Magnier: OSCAR – komédia Adolphe Adam–Riederauer Richárd–Vincze Balázs: GISELLE – balett

Kamaraszínház ◆ HÓFEHÉRKE ÉS A HÉT TÖRPE – mesebalett

Mohácsi István: FRANCIA RÚDUGRÁS – pikáns bohózat (16+) (16+) – 16 éven aluliaknak nem ajánljuk! ◆ – ifjúsági elôadás

ÚJDONSÁGOK PÁHOLYOK ÉRTÉKESÍTÉSE Ha Ön valamelyik elôadáson saját páholyában szeretné vendégül látni családját, barátait vagy üzletfeleit, lehetôséget biztosítunk arra, hogy a páholy minden székét együtt tudja megvenni. „AHOGY TETSZIK” BÉRLET Új lehetôség azoknak, akik maguk szeretnék összeállítani, hogy mely elôadásokat kívánják megnézni az évadban. GYERMEKBÉRLET Iskoláknak, valamint olyan családoknak ajánljuk, akik hangsúlyt fektetnek gyermekük szórakoztató nevelésére. KARZATBÉRLET – A legkedvezôbb árfekvésû bérlet a nagyszínházi karzatra. RÉSZLETFIZETÉS Családoknak és kisebb közösségeknek szeretnénk kedvezni ezzel a bérletfizetési lehetôséggel. KIEMELT KEDVEZMÉNYEK Bérletárainkat jelentôs mértékben csökkentettük és különös figyelmet fordítottunk a diák-, nyugdíjas- és pedagóguskedvezmények kiszélesítésére. (A visszaélések elkerülése érdekében belépéskor ellenôrizhetjük a nyugdíjas- vagy diákkedvezményre szóló jogosultságot!) Részletek a „Bérletajánlatunk” és a „További információk” fejezetekben. 3

ÚJ BEMUTATÓK Kálmán Imre:

Csárdáskirálynô

Kálmán Imre 1882-ben született Siófokon. Apja jómódú gabonakereskedô volt, aki színházépítésbe fogott, hogy fellendítse Siófok kulturális életét, de vállalkozása megbukott. Így az elszegényedett család Budapestre költözött. Imre beiratkozott a Zeneakadémiára, ahol zeneszerzést tanult. Hiába jósoltak azonban nagy jövôt neki, komolyzenei mûveinek nem talált kiadót. Ezért a Vígszínházhoz szerzôdött korrepetitorként, illetve a Pesti Naplónál vállalt zenekritikusi állást. Amikor Kálmán Imre megkezdte a Csárdáskirálynô komponálását, szövegíró társaival, Leo Steinnel és Jenbach Bélával a készülô mûnek az Éljen a szerelem! címet szánták. A darabot 1915 ôszén, a bécsi Johann Strauss Theaterben mutatták be, Csárdásfürstin, vagyis Csárdáskirálynô címmel. A bécsi közönség lelkesen ünnepelte az új Kálmán-operettet. A darab néhány év alatt meghódította a világot: Bécs után Berlin, majd 1916-ban a budapesti Király Színház következett. A háború bizonyossága az operettnek különös kontextust adott. A történet szerint Edvin herceg beleszeret Vereczki Silviába, a Pesti Orfeum híres „Csárdáskirálynô”-jébe. Azonban a család elvárásai szerint mást kell elvennie. Ezért Edvin anyja Budapestre utazik, hogy a dolgokat elrendezze. Ám az események még sok meglepetést tartogatnak... A Csárdáskirálynônek olyan – mindannyiunk számára ismerôs – slágerei lettek, mint „A lányok, a lányok, a lányok angyalok...”, a „Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád...”, vagy az „Álom, álom, édes álom...” 1954-ben Békeffi István és Kellér Dezsô jelentôsen átdolgozta Stein és Jenbach librettóját. Színházunk ezt a változatot játssza, a dalszövegeket Gábor Andor fordította. Rendezô: Méhes László

ÚJ BEMUTATÓK Weöres Sándor:

A kétfejû fenevad avagy Pécs 1686-ban

Weöres Sándor már fiatalon a Nyugatban publikált, gimnazista korától fogva Kosztolányi és Babits pártfogoltja lett. 1933–1943 között, húsztól harmincéves koráig Pécsett élt, rövidebb-hosszabb megszakításokkal. Weöres ezt a drámáját rendelésre írta: Pécs kért tôle egy, a város történetével kapcsolatos színmûvet. A mû bemutatója azonban elmaradt, csak tíz évvel késôbb jelent meg kötetben. A szerzô a darab körüli huzavona közben fogadta meg, hogy több színjátékot nem ír. A kétfejû fenevadban panoptikumszerûen vonul fel nemzetek, vallások, társadalmi osztályok és emberi jellemek sokasága. „Színházi pályámat több mint harminc évvel ezelôtt épp abban a pécsi színházban kezdtem, ahol most A kétfejû fenevad színpadra állítására kaptam megbízást. Sorsszerûnek is tekinthetem akár, hogy Déry Tibor Óriáscsecsemôje és Weöres Kétfejûje stilárisan hasonló rendezôi képzeteket ébresztettek bennem. Többféle elembôl építkezni! Színpadi nyelvet találni, amely csak az enyém, és ezen a nyelven beszélni! Legkorábbi, és azóta mit sem változott ars poétikus óhajok ezek. De milyen is ez a vágyott nyelv? Mindenekelôtt színes és gazdag. Képek, hangok, színek, szavak „gesamtkunstwerkje” – a dráma szolgálatában. Talán így lehetne a legtömörebben összegezni. Nem minden darab alkalmas arra, hogy ilyen eszközökkel keltsék életre. Meggyôzôdésem azonban, hogy Weöresnek ez a remekmûve ilyen. Vannak darabok, amelyek már az elsô olvasás során határozott víziót keltenek. Igazából ezek a szerencsés, ihletett helyzetek, hiszen ilyenkor más dolga sincs az embernek, mint hogy ezt a speciális „belsô mozit” a képzelet virtuális terébôl a színpad valóságos terére vetítse. Az elôadásban különleges szerephez jutnak majd a speciális bábuk és az orientális tánc. A legnagyobb kihívásának mégis azt tartom, hogy a sokféle elembôl építkezô színpadi elôadás úgy jelenítse meg Weöres nyelvének érzéki gazdagságát, ahogy azt eddig még soha nem hallottuk.” Szikora János Rendezô: Szikora János

ÚJ BEMUTATÓK Giuseppe Verdi–Riederauer Richárd:

Otello

Verdi 1884 végén kezdte el mûvét komponálni, és nem egészen egy év múlva be is fejezte. Ekkor úgy döntött, hogy a darab címe Otello és nem Jago lesz, mivel „Jago az a démon, aki mindent mozgat, de Otello az, aki cselekszik.” A shakespeare-i mûhöz képest az opera mûfajának megfelelôen sûrítettebb a fogalmazás. Ez az Otello Jago elsô célzásaira azonnal dühödten reagál, s a második felvonás végére pedig megérik benne a bosszú gondolata. Az opera Desdemonája szûzies és hûséges, dramaturgiailag meglehetôsen a háttérbe szorul, bár jelenléte végig érezhetô. Verdi operáját Riederauer Richárd zeneszerzô és Vincze Balázs koreográfus a balett világába helyezik át. A tánc érzéki mûvészet, melynek közvetítôje a táncos teste, illetve mentális és fizikai teljesítménye. Az emberi érzelmek legszélesebb skálája, legnagyobb amplitúdói jelennek meg Otello és Desdemona igaz szerelmének végzetes drámájában. A legtisztább szerelmi kapcsolat is gyilkos szenvedéllyé válhat az oktalan féltékenység felkeltésével. A legmagasztosabb emberi érzés egy csapásra halálos fegyver lesz az elûzhetetlen „zöld szemû szörny” megjelenésével. Otello beismerve bûnét, önként vállalja halálát. Jago, aki intrikájával diadalt aratott, köztünk marad. Koreográfus-rendezô: Vincze Balázs

Riederauer Richárd

ÚJ BEMUTATÓK Dés László–Geszti Péter–Békés Pál:

ÚJ BEMUTATÓK

A dzsungel könyve

Giuseppe Verdi:

Falstaff

Rudyard Kipling regénye nyomán A Dés László zeneszerzô, Geszti Péter dalszövegíró és Békés Pál szövegíró közös munkájából tizenöt éve született musicalt ma már minden gyerek ismerheti, de talán színpadon még nem látta. Ezt a hiányt szeretnénk pótolni. „A dzsungel könyve címû musical ma már klasszikusnak számít, sok helyen, sokszor, nagy sikerrel játszották, játsszák. Nagyon remélem, hogy a siker Pécsett sem marad el. Sôt, ha kicsit szemtelen lennék, akkor azt mondanám, hogy biztos vagyok benne, itt is nagy siker lesz. De mivel mi, színházi emberek alapvetôen babonásak vagyunk, és félünk attól, hogy elijesztjük a sikert, ezért nem mondom, hogy így lesz, csak remélem. A darabról már rengeteg mindent elmondtak, de ha valaki mégsem tudja, hogy mirôl is szól, álljon itt egy kis összegzés: Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenrôl szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecébôl szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésrôl és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos idôszakáról – vagyis mindarról, ami egy »kölyökkel« megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik. Van egy merész álmom, egy titkos vágyam! Igazi boldogság lenne, ha azok a gyerekek, fiatalok és már nem annyira fiatalok, akik majd az elôadást megnézik, a színházból hazamenvén levennék a polcról Rudyard Kipling varázslatos mûvét és elolvasnák azt Benedek Marcell csodálatos fordításában!” Böhm György Rendezô: Böhm György

Békés Pál

Dés László

Geszti Péter

Az Otello hatalmas sikere után a milánói Scala egy új mûvet rendelt a zeneszerzôtôl, akár egy vígoperát is. „Negyven éve keresek egy jó vígopera-librettót...” – válaszolta Verdi. 1889 nyarán Boito, Verdi librettistája átadta a mesternek a Falstaff tervezetét. Verdi elolvasta Shakespeare Windsori víg nôkjét és a IV. Henriket, majd ezt válaszolta: „Ez a Falstaff vagy Víg asszonyok, amely két nappal ezelôtt még az álmok világában volt, kezd testet ölteni és valósággá válhat. Mikor? Hogyan? Gondolt-e éveim számára? Túl nagy merészség lenne ezt a feladatot magamra vállalni. És ha gyôz a fáradtság? És ha nem tudom befejezni a zenét?” Boitónak sikerült meggyôznie Verdit arról, hogy a Falstaff-témában egy remekmû lehetôsége rejlik. „Csillagszóró és tûzijáték, varázslat és ámulat, tréfa és komoly valóság. Ezt is gondolhatja, aki Verdi varázslatos és egyben utolsó színpadi mûvét nyitott szívvel és füllel hallgatja. Harold C. Schonberg híres zenekritikus írja, hogy a Falstaff valóban a költészet és a zene új párosítása, mert nincs benne ária, nincsenek tablók, nincs melodráma. Ehelyett minden aprólékosan kidolgozott, gyorsan mozog, tele villanásokkal, magasrendû humorral. Verdi utolsó operájának utolsó jelenetében a ZENE egy ôsi és egyben legszigorúbb formájához, a fúgához nyúl. Eleddig egyetlen mûvében sem komponált befejezett fúgát. De ez a fúga nem szigorú, hanem derûs. Van ebben valami jelképes és csodálatosan furcsa. Verdi, operáinak sorát egy vidám fúgával zárja le. »Ez a világ mily furcsa. Lám, mily bolond az ember. A szívét nem tudja, sohase tudja fékezni az értelem. Kacagjuk egymást. Vajon van-e ki bölcsebb lehetne...?« Egy korszak utolsó hôse, trubadúrja Falstaff, aki bár már nem fiatal, de pocakos és kopaszodó, akit megaláznak, mégis bátran kíván, szeret, és szórja maga körül az élet sóját, borsát, fûszereit, mely fûszerek nélkül szegényebb lesz, szegényebb lett a világ. Olvassuk tehát Shakespeare három Henrik-drámáját, és A windsori víg nôket! Hallgassuk nyitott szívvel és nyitott füllel a Falstaffot, Verdi utolsó opera-varázslatát!” Gulyás Dénes Rendezô: Nagy Viktor

ÚJ BEMUTATÓK Molnár Ferenc:

A doktor úr

Az ország határain kívül Molnár Ferenc a magyar irodalom egyik legismertebb képviselôje. Apja Genfbe íratta be egyetemre, ahol egy évig nemzetközi büntetôjogot hallgatott. Molnár azonban hamarosan az írói pálya iránt kezdett érdeklôdni. Elôször a Budapesti Napló alkalmazta fordítóként, majd saját írásait is közölték. 1898-ban jelent meg elsô novelláskötete. Beöthy László, a Nemzeti Színház frissen kinevezett igazgatója felkérte Molnárt a kor szellemét tükrözô, új magyar vígjáték megírására. Molnár évekkel késôbb megjegyezte, hogy ha nem rendelnek tôle darabot, akkor sose fordult volna a színpad felé. Késôbb a Vígszínháznak is eladta a mûvet, tiltakozásul az ellen, hogy Beöthyt menesztették pozíciójából. Így végül 1902 novemberében a Vígszínházban mutatták be a darabot. Maga Molnár így fogalmazta meg saját színpadi esztétikáját: „Nem vagyok híve annak a felfogásnak, hogy a színház szószék. Minden népgyûlési szónoklatot alkalmasabbnak tartok propaganda céljára, mint a színházi elôadást. A függöny mögött álomvilág van, s ha a függöny legördült, máris tovatûnt, s az élet változatlanul megy tovább”. A doktor úr cselekménye szerint dr. Sárkány ügyvéd azáltal lett híres, hogy többször is zseniálisan szónokolt védence, Puzsér, hivatásos betörô érdekében. Puzsér minden alkalommal hátrahagy ügyvédjének egy-egy ügyesen kigondolt jelet, mely megkönnyíti a védelmét. Az ügyvédnek tehát éppolyan szüksége van Puzsérra, mint fordítva. Dr. Sárkány így nyilatkozik a darab kulcsfigurájáról: „Hát ki hozza ide a legszebb bûnügyeket? Puzsér! Ki jár éjszakáról éjszakára a sipisták kávéházaiban, hogy csekély ügynöki díjért a legszenzációsabb védelmeket közvetítse? Puzsér! Ki hozta rongyos kis tiszteletdíjért a Soroksári úti háromszoros rablógyilkosságot az én irodámba, holott mások vagyonokat ígértek érte? Ki az összes gonosztevôk barátja, bizalmasa, tanácsadója? Ki ajánl nekik ügyvédet? Ki jelenti be hetekkel elôre a lopásokat és a szerb disznókereskedôk kifosztását? Ki hozza a legérdekesebb, a legtapasztaltabb, a legesküvôbb tanúkat? Puzsér, Puzsér és Puzsér! Az egész irodám ôrajta alapszik, ô az én jobb kezem, az én bal kezem, az én legfontosabb kliensem, az én primadonnám! Kérem védencem felmentését.”

ÚJ BEMUTATÓK Fazekas Mihály–Váradi R. Szabolcs:

Lúdas Matyi

Csokonai után Fazekas Mihály a legjelentékenyebb alakja annak a Debrecenben kivirágzó irodalmi kultúrának, amely a felvilágosodásból vezetett a romantika felé. A kor legjobb magyar elbeszélô költeménye 1804-bôl, a népmesei ihletésû Lúdas Matyi. Miután Kazinczy tetszését nem nyerte el a mû, a szerzô újra átdolgozta. Ezután sok kiadást ért meg, és a ponyvára kerülve eljutott a nép közé. A Lúdas Matyi alapötlete, a sérelmét a gazdagon háromszorosan megbosszuló szegényember története, az egyetemes folklór sok helyen felbukkanó vándormotívuma. Matyi dacos szembeszegülése a földesúrral, s még inkább képtelen fenyegetôzése nem lázadásnak tûnik, hanem a világ dolgairól mit sem tudó suhanc naivságának. Mégsem váratlan fordulattal válik hôssé, hanem világot lát, mesterségeket tanul, pénzt gyûjt, s így nyer lehetôséget bosszújára. Fazekas ezt a népmesei toposzt igazi magyar történetté alakította: a táj, a korabeli magyar közállapotok, a magyar parasztok, egy igazi magyar földesúr, Matyi pedig igazi magyar népmesei hôs – írja Szerb Antal A magyar irodalom történetében. A Lúdas Matyi-történet – vándormotívum. Térben és idôben egyaránt. Sokan feldolgozták Móricz Zsigmondtól Schwajda Györgyig. Dargay Attila egészestés rajzfilmjén generációk nôttek fel. Váradi R. Szabolcs azonban igazi mai történetté alakította: friss, vérbô, zenés komédiát kínálunk a Lúdas Matyi „ürügyén”, elsôsorban gyerekek, nem utolsó sorban az ôket kísérô felnôttek okulására és derülésére. Rendezô: Ottlik Ádám

Rendezô: Tordy Géza

Váradi R. Szabolcs

ÚJ BEMUTATÓK Kosztolányi Dezsô–Thuróczy Katalin:

ÚJ BEMUTATÓK

Édes Anna

Dömötör Tamás:

Az Édes Anna keletkezése idején Kosztolányi a Pesti Hírlap számára beszélgetéseket készített a társadalom különbözô rétegeinek tagjaival. „Egy itt, a Krisztinavárosban szolgált cselédlány adta az elsô impulzust regényemhez. De ez nem az a lány volt, aki tényleg megölte a kommün bukása után a gazdáit. Csak most, amikor már befejeztem a regényemet, tudtam meg, hogy csakugyan megtörtént ez az eset.” – írta Kosztolányi. „Gyilkosság történt. Méghozzá, mindjárt kettôs gyilkosság. A tettes személye, ismert: Édes Anna, vízivárosi cseléd, egy éjszaka több késszúrással meggyilkolta Vízyéket, a gazdáit. Tettét beismeri, annak okára azonban nem tud magyarázatot adni. Majdnem mindent tudunk, tehát. A krimi mûfajának szabályai szerint viszont a legfontosabb és legizgalmasabb kérdésre még válaszolnunk kell: ami történt, miért történt? Hogyan válhat egy ártalmatlannak látszó, törékeny, fiatal lányból gyilkos? Hogyan lehet a mintaházaspárból áldozat? Milyen apró, lényegtelennek tûnô mozzanatok, történések vezettek el a sorsszerû gyilkossághoz? Ezt firtatja a vizsgálóbíró, mert az elôadás, formáját tekintve bírósági kihallgatás, az események rekonstruálása, melyek a bíró kérdései és Anna válaszai révén elevenednek meg. A regény megjelenése óta a legkülönbözôbb magyarázatok láttak napvilágot a gyilkosság indítékait illetôen: volt, amely az elnyomó úri osztály és a proletariátus örök konfliktusának megjelenését látta benne; más a freudi »elfojtás« tragikus következményét, és volt olyan is, amelyik a szerelmi csalódás miatti bosszúban látta a magyarázatot. Melyik hát a sok közül? Egyik sem? Mindegyik együtt? Minden lepereg elôttünk a tragikus végig, mégsem kapunk egyértelmû válaszokat, miként maga Kosztolányi Dezsô sem adott regényében ilyeneket. Nyilván szándékosan. Az író világ- és emberképének legfontosabb jellemzôje ugyanis, hogy az élet megfejthetetlenül titokzatos sokszínûségét, az egyén megismételhetetlen egyediségét vallja. Kosztolányi (s vele mi is) minden olyan eszmét elvet, amelyik leegyszerûsítô magyarázatra törekszik. Édes Anna tettét sem lehet magyarázni egyetlen vagy akár több okkal sem, mert minden tette, így a gyilkosság mögött is ott áll az ember a maga teljes életével. Az elôadás feltett szándéka, hogy az értelmezés és a válasz felelôssége alól a nézôk se vonhassák ki magukat.” Soós Péter

pont com

Dömötör Tamás 2007-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmmûvészeti Egyetem rendezô szakán. Elsô nagyobb költségvetésû mozifilmje a több díjat is elnyert Czukor Show. „P. hét éve nem hagyta el a lakását. Agorafóbiás. Betegsége a súlyosabb fajtából való: lakásában sem tûr meg senkit. P. hét éve csak videofonon kommunikál a világgal. Tulajdonképpen teljes joggal vesz részt a társadalomban: betegsége elôtt jó állása volt, betegbiztosítása prémium kategóriás, mindene megvan, amire szüksége van a lét és lélek fenntartásához. Bizonyos aspektusból nézve élete irigylésre méltó. Legalábbis így látszik kívülrôl. De P. magányos. Mindenki elkövet mindent, hogy ne így legyen: az anyja – aki egyedül nevelte fel – mindennap jelentkezik. Pszichológusa immár hét éve próbálkozik, hogy páciense valamikor elhagyhassa a lakását. Mellesleg társkeresô klubba íratja P.-t, finom erôszakkal terelve egy igazi kapcsolat felé. A telefonos háztartási ügyelet embere segít, ha elromlik a porszívó, és tanácsot is ad – ha nem kérik, akkor is. Biztosítója még szexpartnerrel is szolgál adott esetben. P.-nek mégis hiányzik valami. A virtuális szexjátékok elodázzák ugyan a robbanás pillanatát, de a hiányt nem tudják eltüntetni. És akkor megjelenik Éva. Csak a videofon képernyôjén persze. Éva nem sajnálkozik, nem akar jónak látszani. Ô az egyetlen, aki nem hiteget, mivel ô maga sem hisz. Viszont ô az egyetlen, aki odamegy. És minden megváltozik. P. elhagyja a lakást, de majdnem az életével fizet érte... A darab A szerelmes Thomas címû francia filmhez készült, Philippe Blasband által írt forgatókönyv nyomán jött létre. A mû igazi mai történet. A színpadon egyetlen színész játszik. Mindenki más élôben – de virtuálisan – lesz jelen a színpadon, egy videofon segítségével. A mai technikai színvonal lehetôvé teszi, hogy bármelyik szereplô (P.-t kivéve természetesen) a játszóhelytôl térben messze legyen. Tulajdonképpen a Földön akárhol.” Dömötör Tamás

Rendezô: Dömötör Tamás

Rendezô: Soós Péter

Thuróczy Katalin 12

ÚJ BEMUTATÓK Koleszár Bazil Péter–Sultz Sándor:

ÚJ BEMUTATÓK

A jó pálinka itassa magát

Koleszár Bazil Péter 1995-ben végzett a Merlin Színészképzô Mûhelyében, majd éveken át a Merlin Színházban, illetve a Nemzeti Színházban játszott. Jelenleg szabadúszó színész és rendezô. Sultz Sándor dráma- és forgatókönyvírónak ez a harmadik közös munkája a rendezôvel. „Az elôadás létrejöttének apropója egy szakmai vita volt arról, hogy érdekes lehet-e a nézô számára a színpadon az, ami a civil életben is történik körülötte. A vita eldöntését a nézôkre bíztuk. Így született A jó pálinka itassa magát címû produkció. Az elôadás titokban magnóra, illetve videóra felvett párbeszédek alapján készült. Sultz Sándorral közös munkánk során felvetôdött a kérdés, hogy kell-e mindenáron történetet mesélni, vagy elég egy elôadáshoz lazán összefûzött jelenetek sora. A „pillanatképeket” csak egy narrátor-szerû figura köti össze, ezáltal kerülnek keretbe, s így adják kaleidoszkóp-szerû hû tükörképét a magyar valóságnak. Elôadásunkban nem a történetmesélés az érdekes, hanem az, amit a képek mesélnek, mondanak, elárulnak. Semmit nem írtunk az életbôl elcsípett dialógusokhoz, csak drámailag sûrítettünk, ha szükségesnek láttuk. A mindennapokat kívántuk színpadra állítani tükörként, magunknak és a nézôknek. A mû szereplôivel nap mint nap találkozhatunk: professzorok, vállalkozók, gazdálkodók, hajadonok, kômûvesek ôk. Abszurdba hajló, nevetni- vagy sírnivaló életképek jelenetfûzére az a mû, Közép-Európa legközepébôl.” Koleszár Bazil Péter

LISZTMÁNIA Haláltánc-variációk – Liszt Ferenc: Haláltánc címû mûve alapján A baletthez az inspirációt Liszt Ferenc: Haláltánc címû mûve adta. A Dies ireae – a harag napja – egy széles körben elterjedt középkori himnusz-dallam, a Liszt-darab vezérmotívuma, s egyben a táncelôadás alapszituációja. A haláltánc késô-középkori eredetû allegorikus mûfaj, mely az élôket a halál közelségére figyelmeztette. A haláltánc-ábrázolások azt üzenik, hogy a halállal szembesülve minden ember egyenlôvé válik. A Haláltánc-variációk a földi – általunk valósnak megtapasztalt – élet lehetôségeit, a döntés és a kiszolgáltatottság helyzeteit mutatja meg. A színpad a hétköznapi poklok láncolatának színterévé válik. Zeneszerzô: Solti Árpád, koreográfus: Gaál Mariann

Lisztmánia

Rendezô: Koleszár Bazil Péter

A „Lisztomania” Heinrich Heine kifejezése, amit némi gúnnyal használt egy újságcikkében. Arra utalt, hogy Liszt az 1840-es évekbeli koncertvirtuóz pályafutása abnormális reakciókat váltott ki, fôként hölgy hallgatóiból, rajongóiból. A mester puszta láttára tucatjával ájultak el a nôk, egy-egy hajtincséért verekedés tört ki. Liszt volt az elsô megasztár, aki tudatosan építette föl imázsát. Ô adott elôször szólóhangversenyt, ahol kizárólag ô lépett fel, oldalra fordította a közönségnek addig háttal álló zongorát, és tûzijáték-szerû virtuozitásával, mély átélésével elkápráztatta még ellenségeit is. De mindezt nem az öncélú magamutogatás kedvéért tette, hanem a mûvészet erejének és társadalmi megbecsülésének emelését akarta elérni. A tánckompozíció humoros fricska elértéktelenedô világunkról, Liszt Ferenccel a középpontban. Liszt meg nem értett, groteszk hôse a darabnak, aki a mai felszínes világban élô emberek között inkább titkolja mûvészetét. Múzsáját persze itt is megtalálja: beleszeret egy lányba, aki a kivagyiság álarca mögött szintén érzékeny áldozata a sekélyes világnak, mint Liszt maga. Koreográfus: Zachár Loránd Sultz Sándor

ÚJ BEMUTATÓK Ingmar Bergman:

Jelenetek egy házasságból

Ingmar Bergman forgatókönyvíró-rendezônél senki nem tudott pontosabb képet adni az emberi kapcsolatokról, különösen a házasságról. A Jelenetek egy házasságból talán a leghíresebb mûvészi megfogalmazása egy modern házasság széthullásának. Szikár, kíméletlen, pontos látlelet, ismerôs pillanatok saját kapcsolatainkból. Az 1973ban készült híres film alapjául szolgáló mûvet hamarosan a színház is felfedezte, hiszen eszközeiben ugyanolyan közel áll a színházhoz, mint a filmhez. „Johan és Marianne a konvencióknak és az anyagi biztonság ideológiájának gyermekei. Soha nem érezték polgári életmódjukat nyomasztónak, vagy hamisnak. Beilleszkedtek egy szokásrendszerbe, amit készek továbbvinni. Eleinte csaknem ideális képét adják a házasságnak. Apró gondok jelentkeznek ugyan, de csak olyanok, amiket az ember tréfás egyetértésben old meg. Aztán jön a csapás: Johan bejelenti, hogy szerelmes egy másik nôbe, és szeretné felbontani a házasságát. Mariannét teljesen kiszolgáltatottá teszi a váratlan bejelentés. Amikor hosszabb idô után találkoznak, a nôn a gyógyulás jelei mutatkoznak, Johannak viszont kezd rosszul menni a sora. Találkozásuk kínos és esetlen, mégis néhány rövid másodpercre elérik egymást az elszigeteltségen át. Megfordul a helyzet: ettôl elszabadul a pokol. A nô kezd talpra állni, a férfi alól egyre inkább kicsúszik a talaj. Elhatározzák, hogy együtt adják be a válópert, ám amikor találkoznak, hirtelen felrobban az évek óta elfojtott agresszivitás. Kivetkôznek emberi mivoltukból, egy céljuk van, hogy testileg-lelkileg meggyötörjék a másikat. A teljes pusztulásból két új ember kezd felemelkedni: újratanulják önmagukat. Minden kapcsolatuk továbbra is zavaros, az életük egy sor nyomorúságos kompromisszumra épül. Megoldás nincs, elmarad a happy end. Három hónapig írtam ezt a könyvet, de egy fél élet tapasztalatai sûrûsödnek benne.” (Részlet Ingmar Bergman bevezetôjébôl)

ÚJ BEMUTATÓK Szabó Attila:

A kétarcú boszorkány

– Lázár Ervin meséi nyomán

„Lázár Ervin meséinek ereje az önzetlen szeretet egyszerû felmutatásában van. Nála nem az eredendôen gonosz bukik el, hiszen olyan nincs. Helyette megbocsátás és remény van. A kétarcú boszorkány nem Lázár Ervin-i, csupán „lázárervinül” beszélô mesehôs, aki a szeretetrôl, önmagunk megismerésérôl és elfogadásáról mesél gyerekeknek és felnôtteknek egyaránt. Elôadásunk a 2009-ben bemutatott Az élet titka folytatása. Abban az öregkorról, a halállal való szembenézésrôl mesélt a Fiatal Öregasszony; itt pedig saját magáról, azaz saját magukról, hiszen ô folyton »ketten van«. Egy tündér, és a tündér jóságát állandóan megkérdôjelezô boszorkány. Aki nézett már árgus szemekkel befelé, annak ez ismerôs: belekukkantunk ebbe a zavaros kaleidoszkópba, és meglátjuk a bennünk lakó jót és rosszat. Az egyik tündér, a másik boszorkány. De melyik melyik? Síró-Nevetô ország határán az idôk kezdete óta egyedül él az Öreg Fiatalasszony egy apró szemû házban. Ez az utolsó állomása annak az útnak, amely az üveghegyre vezet. Azok járnak erre, akik tanácsért mennek a Nagyszakállú Öregemberhez. Hajdanán sokan átkeltek az országon: királyfiak, kalandorok, szélhámosok, csavargók és királylányok. Az asszony pedig mindenkinek személyre szabott útvonaltervet adott, így amire a Nagyszakállú Öregemberhez értek, már meg sem kellett szólalniuk, hisz kérdésükre saját maguk tudták a választ. De mostanában nem jár erre senki, így bôven van idô az emlékezésre. Lehet félelmetesnek lenni és szabadjára engedni a boszorkányt. Vagy lehet simogatni az emlékeket tündér-szemüvegen át. És elmélkedni arról, miért van szükségük egymásra: tündérnek a boszorkányra, boszorkánynak a tündérre.” Szabó Attila Elôadásunk családi színház, már négyéves kortól ajánljuk!

Rendezô: Esztergályos Károly Rendezô: Szabó Attila

Elôadja: Sólyom Katalin 16

ÚJ BEMUTATÓK Bodonyi József:

A Hamlet-sztori

Bodonyi József fordító, rendezô több munkáját is láthatta már a pécsi közönség. Az elôadás két mû, William Shakespeare Hamlet és Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott címû színmûveinek egymásra utaló, egymást elemzô adaptációja. A Tom Stoppard-mû érdekessége, hogy az eredeti shakespeare-i történetnek két mellékszereplôjét teszi meg fôszereplôvé, ami által különös nézôpontból látjuk az eseményeket. A „kisember” szemszögébôl a Hamlet-sztori abszurddá válik. „Három szereplô meséli el a Hamlet történetét – a szereplôk felváltva mesélnek és játszanak. A darab a tizenéves korosztály számára, az ôket körülvevô élményvilág figyelembevételével készül. A darabot játszó három színész a Hamlet történetének megértésében, elemezésében segíti a nézôket azáltal, hogy egy különös nézôpontot teremt. Minden arra irányul, hogy Hamlet cselekedeteinek és döntéseinek hátterében munkáló morális konfliktusokat kibontsa és megfejteni próbálja. A játéktér egyszerûsége a nézôk képzeletének intenzívebb bevonását célozza.” Bodonyi József Rendezô: Bodonyi József

ÚJ BEMUTATÓK Gulyás Dénes és Mácsai János szerkesztésében:

„Unalmas az opera? Elavult, múzeumba való? Vagy szenvedélyes szerelem, megunhatatlan varázslat? Bizonyára ez utóbbi, ha az opera kialakulása, több, mint 400 év óta lelkesen tapsolnak az emberfeletti énekes-teljesítménynek, a magávalragadó dallamoknak, a zenekari hangzásnak. Az opera sikere minden vészharang-kongatás ellenére töretlen. A világ operaházai megtelnek, a közönség CD-n, filmen, interneten is élvezi a legösszetettebb mûvészeti mûfajt, újból és újból örül a legmagasabb szellemi és fizikai teljesítményeknek, Mozart, Verdi, Wagner, Bartók és sokak drámai zsenijének, zenéjének. A sorozat célja a fiatalok megismertése a legjobb operákkal, elcsábítása e sokrétûen kacér és titokzatos mûvészet felé. Havi rendszerességgel terítékre kerül egy-egy remekmû, amelyeknek legfontosabb részleteit élô elôadókkal mutatjuk meg, színes magyarázatokkal, történetekkel tárjuk fel a titkokat, amelyeket a nagy szerzôk mûveikbe kódoltak. Operául érteni nem nehéz, de annál nagyobb élmény, sôt fizikai élvezet, csak kicsit meg kell ismerni a nyelvet, amelyen kommunikál velünk. A többi már magától megy, és megunhatatlan, életre szóló vonzalom lesz belôle. A sorozat egyben stílustörténeti kalauz is, hiszen az opera pontosan tükrözi a zenei nyelvezetet és a kort, amelyben keletkezett. Megjelenik majd a klasszika legizgalmasabb, megunhatatlan zenéje, és sok életteli színpadi figurája Mozart operáiban, a romantika varázsvilága, titokzatossága Weber muzsikájában. Átélhetjük Verdi hôseinek végtelen gonoszságát és emberi nagyságát, Wagner kábító akkordjait és hôseinek végtelenül felfokozott érzelmeit. Megismerhetjük a nagy orosz romantikusok sajátos és egyedi zenei világát, és találkozhatunk Bartók rejtélyes Kékszakállú hercegével, a 20. század egyik legfontosabb remekmûvével. A sorozat nem szokványos operaismertô lesz. Meg kívánja mutatni, hogy a fiatalok számára sem tabutéma az emberi lét legszélsôségesebb érzelmeit megidézni, és mindezek legjobb zenei ábrázolásairól beszélni.” Mácsai János

Gulyás Dénes 18

Mesés opera

Mácsai János 19

TOVÁBBRA IS MÛSORON Molnár Ferenc:

A testôr

– vígjáték

TOVÁBBRA IS MÛSORON Frank Wildhorn–Jack Murphy:

Rudolf

– musical

TOVÁBBRA IS MÛSORON Claude Magnier:

Oscar

– komédia

TOVÁBBRA IS MÛSORON Adolphe Adam–Riederauer Richárd–Vincze Balázs:

Giselle

– balett

TOVÁBBRA IS MÛSORON Hófehérke és a hét törpe

– mesebalett

TOVÁBBRA IS MÛSORON Mohácsi István:

Francia rúdugrás

– pikáns bohózat

DÍJAZOTTAK 2010/11 ÉVAD: Gobbi Hilda Életmû-díj: N. Szabó Sándor Pécsi Nemzeti Színház Nívódíj: Kovács Mimi, Märcz Fruzsina Szendrô-díj: Ottlik Ádám Pro-Civitate: Sólyom Katalin Bánffy Miklós-díj: Simon István Imre Zoltán-díj: Vincze Balázs Az évad legjobb nôi táncosa: Nagy Írisz A legígéretesebb pályakezdô táncmûvész: Szabó Márton Életmû-díj: Tóth Sándor Az évad legjobb végzôs növendéke: Tuboly Szilárd A XI. POSZT DÍJAZOTTAI: Mohácsi János (Parasztopera) – a legjobb rendezô Köles Ferenc (Parasztopera) – színész zsûri – a legjobb férfialakítás Kovács Márton (Parasztopera) – a legjobb zeneszerzô Remete Krisztina (Parasztopera) – a legjobb jelmez 30

TÁRSULATUNK A Pécsi Nemzeti Színház örökös tagjai: Illyés Gyula Babarczi Etelka Bakos László Bódis Irén Czímer József kiváló mûvész Csaba Zita Csanálossy Zoltánné Eck Imre Kossuth-díjas, érdemes és kiváló mûvész Faludy László érdemes mûvész Fülöp Mihály Galambos György Gyurász Ferenc Kós Lajos Jászai-díjas Kovács Dénes Labancz Borbála Jászai-díjas Marczis Demeter érdemes mûvész Mester István Monori Ferencné Németh Alice Nógrádi Róbert érdemes mûvész N. Szabó Sándor Paál László Jászai-díjas Péter Gizi Simon István Sík Ferenc Kossuth-díjas Sólyom Katalin Jászai-díjas Szabó Samu Kossuth-díjas Szívler József Takács Margit érdemes mûvész Tóth Sándor érdemes mûvész Uhrik Dóra Kossuth-díjas, érdemes mûvész Unger Pálma Vári Éva Kossuth-díjas, érdemes mûvész Vata Emil Jászai-díjas Wágner József

SZÍNMÛVÉSZEK BÁNKY GÁBOR BOROS ANNA e.h. DARABONT MIKOLD FÜSTI MOLNÁR ÉVA Jászai-díjas GÖTZ ATTILA GYÖRFI ANNA JÓZSA RICHARD KÖLES FERENC LIPICS ZSOLT NÉMETH JÁNOS OTTLIK ÁDÁM PILINCZES JÓZSEF SÓLYOM KATALIN Jászai-díjas STENCZER BÉLA STUBENDEK KATALIN SZÉLL HORVÁTH LAJOS TÓTH ANDRÁS ERNÔ URBÁN TIBOR UNGER PÁLMA VIDÁKOVICS SZLÁVEN MAGÁNTÁNCOSOK CZEBE TÜNDE Harangozó-díjas DÓRI ISTVÁN MOLNÁR ZSOLT NAGY IRISZ PATAKI SZABOLCS SZABÓ MÁRTON MAGÁNÉNEKESEK GYÔRFI ISTVÁN SZÉCSI MÁTÉ VÁRADI MARIANNA VERMES TIMEA KARMESTER BÓKAI ZOLTÁN ÉNEKMESTER BUKSZÁR MÁRTA KORREPETÍTOROK HORVÁTH JUDIT JAKSOV BORISZ

TÁNCKARI TAGOK DÉR DALIDA HARKA MÁTÉ KEREKES SOMA LÔRINC KISS ESZTER KÓCSY MÓNIKA KONCZ PÉTER MATOLA DÁVID TUBOLY SZILÁRD UJVÁRI KATALIN VINCZE BRIGITTA ÉNEKKARI TAGOK BENDE ISTVÁN BENYOVSZKY TAMÁS BÓDIS ZSUZSANNA DARGÓ SZILVIA DUROVICS GÉZA FERTÁLY KATALIN HORVÁTH SZABÓ GÁBOR KAUFMANN MÁRIA KÁLLAI GERGELY KEMÉNY HENRIETTE PAPP B.KRISZTINA RUBIND PÉTER SÁRKÖZI EDINA SCHUM LÁSZLÓ SZABÓ ERIKA VARGA ORSOLYA TITKÁRSÁG DANYI JUDIT SZALAFAI BERNADETT BAJNAI ÁGNES ÜGYKEZELÉS JANKOVICS GABRIELLA adattáros DOMJÁN MÁRIA asszisztens, koordinátor LAKAT ZOLTÁN kottatáros SZERVEZÉSI IRODA STENCZER BÉLA színmûvész, kulturális menedzser BENKÔ MÁRTA közönségszervezô NÉMETH EDIT pénztáros TÓTHNÉ KÉRI ÁGNES közönségszervezô

TÁRSULATUNK ÜGYELÔK, SEGÉDRENDEZÔK, SÚGÓK HÁBER LÁSZLÓ fôügyelô GOMBOSI LÁSZLÓ ügyelô KRAJCSOVICS CSABA ügyelô KISS HÉDI segédrendezô MARKÓ RITA segédrendezô RAJNAI ATTILA segédrendezô CSETHE KATALIN súgó JUHÁSZ PIROSKA súgó MATULA-CSERÉP JUIDIT súgó OLÁRIU-KOVÁCS IRISZ súgó GAZDASÁGI OSZTÁLY KOVÁCSNÉ IVÁN ÉVA gazdasági vezetô DOLMÁNY ANIKÓ gazdasági ügyintézô GYÖRKÔ JÓZSEFNÉ gazdasági ügyintézô HAJDU MIHÁLYNÉ munkaügyi ügyintézô KIRIZS ÉVA fôpénztáros KÔSZEGINÉ TÖLGYESI ANNA gazdasági ügyintézô PÁPIST MÓNIKA gazdasági ügyintézô TÓTH KRISZTINA gazdasági ügyintézô MÛSZAKI OSZTÁLY ILLÉS ATTILA mûszaki osztályvezetô SCHWARCZ ÉVA mûszaki ügyintézô STERN JÁNOSNÉ jelmezkivitelezô VILÁGOSÍTÓK FARKAS GYULA tárvezetô CSIKE CSABA FARKAS CSABA KISS BÉLA KOVÁTS SZILÁRD NÉMETH GYULA TIBOR SPECHT ATTILA VILLENYIK ZOLTÁN HANGTECHNIKA BÁNKÖVI ATTILA mb. tárvezetô DARVAS VAJK VALENTIN LAMÁR JÁNOS LAURER TAMÁS SZÍNPADMESTEREK HORVÁTH SÁNDOR KATONA ZOLTÁN

TÁRSULATUNK FÉRFI VARRODA KOVÁCS ISTVÁN tárvezetô ÓBERTNÉ KODA TIMEA SURÁNYI ÉVA GABRIELLA SZÔCS DOINA NÔI VARRODA FARKAS MÁRIA MAGDOLNA tárvezetô MANHARDT ILDIKÓ RAB EDIT SZEGEDINÉ HELL ERZSÉBET VARGA ZSUZSANNA MÁRIA FODRÁSZOK GAÁL SÁNDORNÉ tárvezetô BÓDISNÉ PANTA EDINA KOVÁCS MIHÁLYNÉ RÓZSÁR ANITA ÖLTÖZTETÔNÔK GUCZUJNÉ ZARKA HERMINA tárvezetô, jelmeztáros BALLA MÓNIKA HAISZERNÉ GRÁCZER EDIT KOVÁCS JÁNOSNÉ MIHÁLOVICS ERIKA SZABÓNÉ NEMES LÍVIA TAKÁCSNÉ KEMÉNY TERÉZ ZALAVÁRI ZSUZSANNA KELLÉKESEK HÁMORI JÓZSEF tárvezetô HORVÁTH ATTILA NÉMETH LÁSZLÓ POLGÁR GYÖRGY TÖRÔ GYÖRGY DÍSZÍTÔK BUTOR TIBOR CSAPÓ ISTVÁN ZSOLT EMICH JENÔ GUCZUJ GERGELY GYENEI GUSZTÁV GYÔRE TAMÁS MATORICZ KÁROLY PAPP LÁSZLÓ

PÁPRÁDI CSANÁD ENRICO RÔDER ZSOLT SAX ISTVÁN REZSÔ SETLER SZABOLCS SZALAI LÁSZLÓ TÖRÖK GÁBOR MÛHELYHÁZ VADI KÁROLY festô tárvezetô BÁCSKAY KÁROLY festô VATA EMIL festô POLICS JÓZSEF kárpitos tárvezetô POLICS JÓZSEFNÉ kárpitos TOLLAS JÁNOS asztalos tárvezetô BALI LAJOS asztalos GALCSIK ZOLTÁN asztalos VARGA MIKLÓS asztalos ZUGFIL NÁNDOR asztalos KISS KRISZTIÁN lakatos KOVACSIK DÉNES lakatos RADVÁNSZKI GÁBOR lakatos SZÉLL NORBERT lakatos ZELENI GÁBOR lakatos TMK – GONDNOKSÁG SZIRTES ANTAL üzemeltetési vezetô BOJTOS JÓZSEF NÉMETH GYULA SINKA ZOLTÁN SZABÓ ZOLTÁN UNGI FERENC VADENYÁK ISTVÁN

KÖNNYÛ ERZSÉBET NAGY ISTVÁNNÉ PAPP ILDIKÓ POLHAMMER CSABÁNÉ SZÉP JÓZSEFNÉ VARGA JÓZSEFNÉ VÁRADI JÓZSEFNÉ VASTAG SÁNDORNÉ GÉPKOCSIVEZETÔK FEKETE ANDRÁS KOVÁCS KÁROLY VÖRÖS LÁSZLÓ ÜZEMORVOS DR. ISTVÁN MIKLÓS GYÚRÓ KÖVES JÁNOS FOTÓS KÖRTVÉLYESI LÁSZLÓ

MÛSZAKI ÉS ÜZEMELTETÉSI KOORDINÁTOR VINCZE JÓZSEF GAZDASÁGI ÉS PRODUKCIÓS KOORDINÁTOR JUHÁSZ FERENC VEZETÔK

PORTAI SZEMÉLYZET BRENNER KÁLMÁNNÉ FISZTER GYULA HÁBER TIBOR MÁRTON FRIGYES SZÉP JÓZSEF SZALAI LAJOS SZÜCSY ATTILÁNÉ

GULYÁS DÉNES Liszt Ferenc-díjas, érdemes és kiváló mûvész, zeneigazgató VINCZE BALÁZS Harangozó-díjas, a Pécsi Balett igazgatója RÁZGA MIKLÓS igazgató

TAKARÍTÓ SZEMÉLYZET BÔHM BRIGITTA HEIRICH JÁNOSNÉ KOVÁCSNÉ MADARÁSZ TIMEA

JEGYÁRAK

BÉRLETAJÁNLATUNK

NAGYSZÍNHÁZ:

NAGYSZÍNHÁZI BÉRLETEK Nagyszínházi bérleteink hat új bemutatót tartalmaznak: Csárdáskirálynô – operett A dzsungel könyve – musical A kétfejû fenevad – történelmi panoptikum Falstaff – opera Otello – balett A doktor úr – bohózat Teljes ár

BÉRLETEK Premier bérlet Somlay Artúr Latinovits Zoltán Sipos László Mendelényi Vilmos Szalma Lajos Szendrô József Uray Tivadar Szabó Samu Péter Gizi

– péntek – szombat – szombat, vasárnap – péntek, szombat – péntek, vasárnap – csütörtök – szerda, csütörtök – változó napra – változó napra – változó napra (délután)

Földszint, Karzat erkély közép 18.000 Ft 10.800 Ft 12.000 Ft

7.200 Ft

12.000 Ft

7.200 Ft

Kedvezményes ár (nyugdíjas, diák) Földszint, erkély –

Karzat közép –

–

10.200 Ft

6.120 Ft

Páholyszék (premier) bérletárak: 18.000 Ft 10.800 Ft Páholyszék bérletárak: 12.000 Ft 7.200 Ft 20% kedvezmény a páholy összes székének megvásárlása esetén! *Nagyszínházi bérlettulajdonosok 5.600 Ft-ért vásárolhatnak kamaraszínházi bérletet.

KAMARASZÍNHÁZ: Felnôtt elôadásokra ◆ Ifjúsági elôadásokra

Felnôtt 2.500 Ft 1.750 Ft

N. SZABÓ SÁNDOR TEREM: Felnôtt elôadásokra ◆ Ifjúsági elôadásokra

Felnôtt 1.750 Ft 1.250 Ft

*Kedvezményes – 1.400 Ft

*A kedvezmény gyermekekre, diákokra és gyermekenként egy kísérôre vonatkozik

*Kedvezményes 1.400 Ft 1.000 Ft

*A kedvezmény felnôtt elôadás esetén nyugdíjasokra és diákokra, ifjúsági elôadás esetén gyermekekre, diákokra és gyermekenként egy kísérôre vonatkozik

KAMARA BÉRLETEK Kamaraszínházi bérleteink négy új bemutatót tartalmaznak: Édes Anna – színmû A jó pálinka itassa magát – városi folklór (16+) pont com – élô film (16+) Lisztmánia – két egyfelvonásos balett Felnôtt Nyugdíjas, Nagyszínházi KAMARA BÉRLETEK diák bérlettulajdonosoknak Premier bérlet – péntek vagy szombat 10.000 Ft – Kálmán György – péntek vagy szombat 8.000 Ft – Páger Antal – péntek, szombat, vas. 6.800 Ft Tomanek Nándor – változó nap *kedvezményes 8.000 Ft Faludy László – változó nap *kedvezményes (A bérletek számozott, kényelmes székekre szólnak.) Nagyszínházi és Kamara bérleteinkre részletfizetési lehetôséget biztosítunk.

– – 5.600 Ft

BÉRLETAJÁNLATUNK

BÉRLETAJÁNLATUNK GYERMEKBÉRLET (3 elôadás) N. Szabó Sándor-bérlet (családoknak ajánljuk): szombat, vasárnap délelôtt vagy délután Lázár Ervin-bérlet: hétköznap délután NAGYSZÍNHÁZ: KAMARASZÍNHÁZ: A dzsungel könyve – musical Lúdas Matyi – mesejáték Hófehérke és a hét törpe – mesebalett

IFJÚSÁGI BÉRLETEK EGYETEMI BÉRLET (7 elôadás) Janus Pannonius-, Kölcsey Ferenc-, Berzsenyi Dániel-bérlet kedd, szerda, csütörtök, esetleg péntek NAGYSZÍNHÁZ: Csárdáskirálynô – operett A kétfejû fenevad – történelmi panoptikum Falstaff – opera A doktor úr – bohózat

KAMARASZÍNHÁZ: Édes Anna – színmû pont com – élô film (16+) A jó pálinka itassa magát – városi folklór (16+)

Nagyszínház földszint, Kamaraszínház

Gyermek- és kísérô bérlet (gyermekenként egy váltható) 3.360 Ft

Felnôtt bérlet 4.800 Ft

A kísérô tanárok (minden huszadik gyerek után egy fô) az elôadásokat 5 Ft-ért tekinthetik meg.

Nagyszínház földszint, Kamaraszínház Nagyszínház karzat közép, Kamaraszínház

Diák- és pedagógusigazolvánnyal 9.800 Ft 7.560 Ft

Diákigazolvány nélkül 14.000 Ft 10.800 Ft

DIÁKBÉRLET (6 elôadás) +1 „ráadás” Radnóti Miklós-, József Attila-, Ady Endre-, Csorba Gyôzô-bérlet kedd, szerda, csütörtök NAGYSZÍNHÁZ: Csárdáskirálynô – operett A kétfejû fenevad – történelmi panoptikum A dzsungel könyve – musical A doktor úr – bohózat

Nagyszínház földszint, Kamaraszínház Nagyszínház karzat közép, Kamaraszínház

KAMARASZÍNHÁZ: Édes Anna – színmû Lisztmánia – két egyfelvonásos balett

Diák- és pedagógusigazolvánnyal 8.400 Ft 6.160 Ft

Diákigazolvány nélkül 12.000 Ft 8.800 Ft

DIÁKTICKET A Diákticket közkedvelt csoportos elôvásárlási forma, mely arra ad lehetôséget, hogy a pedagógusok, diákközösségek, saját bérletcsomagot állíthassanak össze színházunk repertoárjából. Az elôre megvásárolt csoportos jegyeket kedd, szerda, csütörtök és vasárnap estére kitûzött elôadásokra érvényesíthetik. A kínálatból minimum 4 különbözô elôadást kell választani, és egy elôadásra a vásárolt mennyiség maximum 40%-át, illetve minimum 10%-át lehet felhasználni. A legkisebb vásárolható mennyiség 100 db. NAGYSZÍNHÁZ: KAMARASZÍNHÁZ: Rudolf Édes Anna Csárdáskirálynô pont com (16+) A testôr Lisztmánia Falstaff A jó pálinka itassa magát (16+) A dzsungel könyve Oscar A kétfejû fenevad TI SZÍNHÁZ Otello ÉCSI NEMZE P A doktor úr Giselle A Diákticket ára: 1.900 Ft

A kísérô tanárok (minden huszadik diák után egy fô) az elôadásokat 5 Ft-ért tekinthetik meg. + 1 „ráadás”: A 60 bérletnél többet vásárló iskoláknak ráadásként díjmentesen „házhoz szállítjuk” A Hamlet-sztori címû elôadásunkat, amelyet az adott iskolában játszunk el. Amennyiben a körülmények ezt nem teszik lehetôvé, az elôadást az N. Szabó Sándor Teremben tartjuk meg. 36

y n á v l a t u k é d n á j A Ára: 5.000 Ftaz

tartalm mely 20% áfá-t 82-2-02 Adószám: 154787

május 31. Érvényes: 2012. pnsz.hu • (72) 211-965

Sorszám:

: www.

Mûsorinformáció

BÉRLETAJÁNLATUNK

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

„AHOGY TETSZIK” – szabad bérletek Állítsa össze bérletét – hozza össze családját, ismerôseit! „AHOGY TETSZIK” – repertoár bérlet NAGYSZÍNHÁZ: Rudolf • Csárdáskirálynô • A testôr • Falstaff • A dzsungel könyve • Oscar • A kétfejû fenevad • Otello • A doktor úr • Giselle KAMARASZÍNHÁZ: Francia rúdugrás (16+) • Édes Anna • Pont com (16+) • Lisztmánia • Hófehérke és a hét törpe • Lúdas Matyi • A jó pálinka itassa magát (16+) Nagyszínház (földszint és erkély) Kamaraszínház 4 elôadás 5 elôadás 6 elôadás 7 elôadás 8 elôadás

Felnôtt

Nyugdíjas, diák

9.200 Ft 11.000 Ft 12.600 Ft 14.000 Ft 15.200 Ft

7.360 Ft 8.800 Ft 10.080 Ft 11.200 Ft 12.160 Ft

„AHOGY TETSZIK” – karzatbérlet NAGYSZÍNHÁZ: Rudolf • Csárdáskirálynô • A testôr • Falstaff • A dzsungel könyve • Oscar • A kétfejû fenevad • Otello • A doktor úr • Giselle Nagyszínház (karzat közép) 4 elôadás 5 elôadás 6 elôadás 7 elôadás 8 elôadás

Felnôtt 5.600 Ft 6.500 Ft 7.200 Ft 7.700 Ft 8.000 Ft

Nyugdíjas, diák 4.480 Ft 5.200 Ft 5.760 Ft 6.160 Ft 6.400 Ft

– Az „AHOGY TETSZIK” bérlet vásárlásakor nem kell elôre eldöntenie, hogy a színház produkcióiból melyeket kívánja megtekinteni. A színház havi mûsorkínálatát, a premierek és az utolsó elôadások várható idôpontjait figyelemmel kísérve szabadon válogathat a repertoáron lévô elôadásokból. (Színházunk nem garantálja, hogy az évad végéig minden elôadás mûsoron marad!) – A bérlet önmagában a tulajdonost még nem jogosítja fel az elôadások megtekintésére. A bérlet bemutatásával színházunk jegypénztárában veheti át belépôjegyeit. – A bérlet a 2011/2012-es színházi évad utolsó elôadásáig érvényes, és egy produkció csak egy alkalommal tekinthetô meg. 38

N. Szabó Sándor Terem: A Szobaszínházat 2011. augusztus 23-án, emléktáblaavatás keretében, nemrég elhunyt kollégánk tiszteletére N. Szabó Sándor Teremnek kereszteljük át. Páholyok: – A páholyok – elhelyezkedésük és a bennük lévô székek száma szerint – változó árfekvésûek. (lásd: Bérletajánlatunk, Jegyárak és Páholytérkép) – Páholyokat egyben is értékesítünk. Az összes szék megvásárlása esetén 20% kedvezményt biztosítunk, (ez adja ki a páholyárat) így családtagjaikat, barátaikat megvendégelhetik páholyukban. – Szeptember 10-ig (a bérletárusítási idôszakban) a páholyokat fenntartjuk azok számára, akik teljes páholyt szeretnének vásárolni. Ezen idôszak alatt páholyszékekre bérletet nem árusítunk. (Kivéve régi bérleteseinknek, akik szeptember 6-ig újíthatják meg bérleteiket.) – A Páholy második sorának székeit kizárólag az elsô sor eladása után értékesítjük. Részletfizetés: NAGYSZÍNHÁZI és KAMARA BÉRLET vásárlása esetén. – Elsô részlet (50%): a bérlet megvásárolásakor. – Második részlet: 2011. november 10-ig. A második részlet kifizetésének elmaradása esetén jegyértékesítési rendszerünk automatikusan törli a bérletet, így nem áll módunkban visszafizetni az elsô részletet. A Thália-bérlet lekerül kínálatunkból, helyette a Nagyszínházi és a Kamara bérlet együttes megvásárlását ajánljuk. (Ez esetben a tavalyihoz képest 1.850 Ft többletköltségért 3 elôadással – 1 nagyszínházi, és 2 kamara – többet tekinthetnek meg.)

Baráti kör tagkártya: Az új elôadó-mûvészeti törvény nem teszi lehetôvé, hogy 50% feletti kedvezménnyel árusítsuk jegyeinket, így ezt a lehetôséget a továbbiakban sajnos nem áll módunkban biztosítani. Ajándékutalványunkat nem csak cégeknek és intézményeknek ajánljuk, hanem mindazoknak, akik egy színházi estével különleges élményt kívánnak szerezni szeretteiknek és barátaiknak. www.pnsz.hu • szervezes@pnsz.hu – Hírlevél – a legfontosabb információk e-mailen is eljuthatnak Önhöz! – SMS küldés bérlôink részére – ha bérletvásárlásnál megadja telefonszámát, minden elôadás elôtt SMSértesítést kap. – Internetes bérletárusítás: Az új évadunkban lehetôség nyílik internetes bérletvásárlásra. Bérleteink árusítását 2011. augusztus 23-án, délelôtt 11 órakor kezdjük meg. – Régi bérleteseink helyeiket 2011. szeptember 6. (kedd) 18 óráig újíthatják meg. – Bérleteink árusítása 2011. szeptember 29-ig tart. – Az „AHOGY TETSZIK” szabad bérleteket évad közben is bármikor megvásárolhatják. A pénztár nyitva tartása bérletezési idôszakban: munkanapokon 11 és 18 óra között, szombaton 10 és 14 óra között. Pécsi Nemzeti Színház Közönségszolgálati Irodája 7621 Pécs, Színház tér 1. • Tel.: 72/512-675, tel./fax: 72/512-669 • Jegypénztár: 72/211-965 E-mail: szervezes@pnsz.hu • www.pnsz.hu A mûsorváltozás jogát a színház fenntartja!

A Pécsi Nemzeti Színház támogatói:

(72) 777-777 • www.euro7taxi.hu

Médiatámogatók:

Felelôs kiadó: Rázga Miklós Terv, nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomda: SzK Stúdió, Pécs

A KULTÚRA VÁROSÁBAN