SZERESD A MAGYART 1. évfolyam, 3. szám 2014. november by OMEGA hírek

SZERESD A MAGYART 1. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM

2014. novemBER

ÉRTÉKŐRZŐK és ÉRTÉKTEREMTŐK

A Veszprém megyei hungarikummozgalom kiadványai Sorozatszerkesztő: dr. Horváth Zsolt  Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány

www.ptfa.hu A kiadványok készítésében közreműködött: Pannon Értékmentő és Média Szolgáltató Kft. Pannon Értékteremtők és Hagyományőrzők Közössége Egyesület

S I É R E T TÉKŐ L É Y R! G E L

www.szeresdamagyart.hu

A tartalomból 4 --5-6 5-6

Egy csepp Béres – egy csepp hungarikum

Vankóné Dudás Julótól a helyi értéktárig Galgamácsán

8 -9 8-9

Sólymok és solymászok Ősi magyar vadászat a hungarikumok között

110-11 0-11

Minden magyar felelős minden magyarért – a bajaiak is az értékgyűjtés útján

112-13 2--13

Értékgyűjtők és értékteremtők találkozója Hungarikummozgalom a Délvidéken

15 16-17 16-17

Így működik a Hungarikum Bizottság Cukros kalács, ami meghódította a világot

SZÓ-KÉP-TÁR – Gondolatok, képek, versek és írások a hungarikumokról

Hajdú-Bihar Megyei Értéktár

Kiadta: Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány Szerkesztőség: 8200 Veszprém, Vörösmarty tér 4. email: ptfa2007@gmail.com www.ptfa.hu Lapigazgató: dr. Horváth Zsolt ISSN 2064-9843 Az újság online változata az alábbi helyeken olvasható: www.szeresdamagyart.hu www.ptfa.hu www.omegahirek.hu Készítette: Pannon Értékmentő és Média Kft. Felelős szerkesztő: dr. Horváth Zsolt Munkatársak: Füssy Angéla, Hatos Szabolcs, Kobán Eszter, Örsi Ágnes Köszönjük Kohár László, Loksa Gábor, Munczig Dénesné, a Béres Zrt. és a Pannon Értékteremtők és Hagyományőrzők Közössége Egyesület támogatását. Nyomdai előkészítés és nyomás: Valczer Z+J Kft., Várpalota • Felelős vezető: Valczer Zita Print Invest Magyarország-H Zrt., 9027 Győr, Almafa u. 13. • Felelős vezető: Ványik László A kiadvány a Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával jött létre.

Határtalan álmaink... A hungarikum mozgalom egy álom megvalósulásának kezdete. Egy olyan mélyen született gondolaté, amelynek határköveit csupa magasztos fogalmak alkotják: egységes magyar nemzet, határokon átívelő magyarság, értékek átörökítődése generációkon át. Kezdetben talán senki nem gondolt ezekre és a fogalmak mögött lévő feladatokra. Még szerencse, teszem hozzá. Az biztosan látszik, az értékek gyűjtésének, az értékek mögött lévő információk terjedésének csupán a kezdetén járunk. A hungarikum mozgalom tagjai csendben dolgoznak. A feladatok pedig egyre sorjáznak. Apró sikerek vannak, de minden egyes „kicsi” győzelem egy újabb előrelépés kezdete. A mozgalomba bekapcsolódott vidéki közösségek jelentős része gyűjti az értékeit, már megrendezték a „helyi értékek ünnepét”, többen már a szomszéd település „határait” átlépve közös elképzelések megvalósítását sürgetik. A korosztályok között fellelhető „határok” megnyitására is van számos jó példa. Személyesen is átéltem, milyen szívmelengető érzés volt látni az értékgyűjtő fiatal értékőr közösségek és a „régebb óta fiatal” értékteremtők egymásra találását. Jó lenne, ha a mozgalom sikerének nem állnának útjába a jelenlegi országhatárok sem. Elvi akadályok, ideológiai torlaszok nincsenek. A törvényi szabályozás befogadó, a hungarikum piramis tárt karokkal várja az értékeket és a mögöttük lévő közösségeket. A jó példákat itt is sorolhatnánk, e lap hasábjain is bemutatjuk azokat a határon túli magyar közösségeket, akik ismerik a mozgalom lényegét és példamutató összefogás megvalósításával léptek az értékőrzők útjára. A Kárpát-medencei magyar értékek gyűjtése sikerre van ítélve, de talán itt van most a legtöbb feladat: kellenek a hírvivők, a hiteles információk, az anyaországi segítség minden formája, erkölcsi, anyagi és szakmai egyaránt. Egy új év kezdete közeleg, miért is ne lehetne 2015 a határtalanul épülő hungarikum mozgalom esztendeje? Dr. Horváth Zsolt lapigazgató

Egy csepp Béres – eg Szerencsére nem vagyunk egyformák, a küldetés is különböző, amivel erre a világra érkezünk. Van, aki a szabályok, előírások tiszteletében készül az életre, szereti a kiszámíthatóságot, ismeri a kereteit, jogait, kötelességeit. Mások nehezen érnek be, a gyermekkor kényelmét a lehető legtovább szeretnék élvezni. Napjainkban sokan élnek így, ők talán el sem tudják képzelni, milyen az, amikor például egy világháború mindent letöröl arról a tábláról, ahova a jövő íródna. Élt egy honfitársunk, akit a sorsa a kárvallottak közé taszított. Béres Józsefnek hívták. Hajtotta a tudásvágya, ami igen hatásos erőnek bizonyult. Korán munkába kellett állnia, de mellet-

te elkezdte a középiskolai tanulmányokat is. Túlélte a háborút, súlyosan megsebesült a fronton,

ám számára az volt a fontos, hogy tovább tanuljon. 28 évesen érettségizett, majd szövetkezeti ügyvezető, építőipari munkás, laboratórium vezető lett. Sokirányú érdeklődése Gödöllőre vitte. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki diplomát szerzett. A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársaként, munkája mellett, egyik tanfolyamot végezte a másik után. Talajtani, analitikai, talajgenetikai, térképszerkesztési, üzemtani, kórélettani, környezetvédelmi, kemizálási és tápanyag gazdálkodási ismereteket szerzett, másodállásban a Kisvárdai Járási Kórház laborjában is dolgozott. Minden újabb ismeret ugyanabba az irányba vitte; felfedezte, hogy az organikus szerve-

gy csepp hungarikum zetek csak akkor tudnak létezni, ha bizonyos ásványi anyagokból és nyomelemekből sejtjeikben megfelelő készlettel rendelkeznek. Tudományos munkáját summa cum laude minősítésű doktori szigorlattal koronázta meg, diszszertációjának témája általános élettan és agrobiokémia volt. Dr. Béres József előtanulmányai és kísérletei nyomán ekkor már tudta, hogy számos emberi betegség a szervezet nyomelem hiánya miatt alakul ki. A hiányt okozhatja a nem kielégítő táp-

lálkozás, de az a tény is, hogy az intenzív agrárgazdálkodási módszerek miatt a növények ásványi anyag és nyomelem tartalma az utóbbi évtizedekben lényegesen csökkent. A nagy felfedezések alapja sokszor egy egyszerűnek tűnő, ám merőben új gondolat. Id. dr. Béres József gondolata az volt, hogy a szervezetből hiányzó ásványi anyagokat, nyomelemeket pótolni kell, hogy immunrendszerünk jól működjön, tehát szervezetünk képes legyen megbirkózni a kórokozókkal. Így született

Kutatás a boldogságról Az egészség, a boldogság és a közösség összefüggéseit vizsgálta a Béres Egészség Hungarikum Program reprezentatív kutatása, mely szerint 2,6 millió azoknak a száma, akik az egészségükért a kisujjukat sem mozdítják. Másfélmillió felnőtt – saját bevallása szerint – semmit, vagy csak keveset tesz a boldogságáért. Dr. Béres József, a program alapítója szerint mégis bizakodásra ad okot, hogy a magyarok már felismerték: a jó egészség a boldogság egyik legfontosabb összetevője. A kérdés az, tud-e élni a magyar társadalom azzal a lehetőséggel, hogy aktívan tegyen egészsége megőrzéséért.

meg 1972-ben a Béres Csepp, amit 2000-ben hivatalosan is gyógyszerré minősítettek, 2013 óta pedig hungarikum.

Új gyártórészleggel ünnepel a 25 éves Béres Több mint félmilliárdos beruházással, saját forrásból, 930 m2-es új gyártó részleget létesített Szolnokon a most 25 éves jubileumát köszöntő Béres Gyógyszergyár Zrt. Szolnoki üzemében megvalósult beruházásával a legnagyobb magyar tulajdonú gyógyszergyár már a jövőbe tekint. A beruházás a Béres termékek iránt egyre növekvő hazai és export kereslet kielégítése érdekében a termelési kapacitások bővítési igénye miatt vált szükségessé. A társaság két új, nagy teljesítményű gyártóberendezést vásárolt meg, és egyes gyártóterületek gyógyszergyártási előírások szerinti átalakításával jelentősen növelte tablettázási és csomagolási kapacitásait. A szolnoki gyár fejlesztése jelzésértékű: a Béres Gyógyszergyár készítményei értékesítésének növelését, valamint új egészségszolgáló termékek fejlesztését és piaci bevezetését tekinti központi stratégiai feladatának. Az elmúlt 25 év során a gyár stabil, piacvezető pozíciót épített ki magának a magyar egészségmegőrző piacon, amelyen

2014-ben piaci részesedése 35%. A Béres-termékek piacvezetők az immunrendszert erősítő szerek, a komplex multivitamin-, ásványianyag-, nyomelem-készítmények, a vitamin és ásványi anyag alapú étrendkiegészítő termékcsaládok, a komplex kalciumpótló gyógyszerek között, a teljes C-vitamin piacon. A Béres egy igazi magyar sikertörténet; negyedszázaddal alapítása után pozitív jövőképpel rendelkező, független vállalatcsoport.

Mire jó a Béres Csepp? A Béres Csepp a szervezet igényei szerint tartalmazza a nyomelemeket és az ásványi anyagokat. Ősszel-télen van rá szükség, amikor gyakrabban megbetegszünk. Védekezni réteges öltözködéssel, rendszeres testmozgással, sok zöldség, gyümölcs fogyasztásával lehet. Sok folyadékot kell innunk, stresszmentes életmódot folytatni, és a legfontosabb védekező, megelőző módszer: a Béres Csepp, kiegészítve C-vitaminnal. Mire is jó a Béres Csepp? Nyomelem pótlására alkalmas készítmény, amely fokozza a szervezet ellenálló képességét hiányos táplálkozás, jelentős fizikális igénybevétel esetén. Kiegészítő terápiaként alkalmas daganatos betegségben szenvedők állapotának javítására is.

Segít a Béres Alapítvány „Ha segítséget kérnek tőled, és te tudsz segíteni, akkor azt megtenni kötelességed!” – olvasható a honlapon az az intelem, amelyet édesanyja intézett Id. dr. Béres Józsefhez. Ő és a Béres Zrt. 1993-ban hozta létre a Béres Alapítvány a Teljes Életért nevet viselő szervezetet. Célkitűzési között elsősorban a betegségmegelőző és gyógyító munkák támogatása, a beteg és idős emberek segítése, valamint a tudományos, oktatási és értékteremtő, értékőrző kulturális programok támogatása szerepel. Az irányító kuratórium elnöke Béres Klára kommunikációs igazgató: – Amikor 1989-ben megalakult a Béres Részvénytársaság, a másokra való odafigyelés, a segítő szándék, apósom életszemléletéből adódóan – azt hiszem teljesen magától értetődő módon – a nevét viselő vállalatban azonnal gyökeret eresztett. Egész munkásságát a másokért való tenni akarás, az emberek szeretete vezérelte. Ez adott célt az életének, ez adott neki erőt a nehézségek idején, és emiatt kapott sok szeretetet, megbecsülést az emberektől. Küldetésükhöz tartozik a jószolgálat. A több mint húsz éve működő alapítvány karitatív feladatokat lát el, Béres termékekkel és pénzadományokkal segítette, segíti a rászorulókat. Határon belül és a határokon túl több mint 2500 civil szervezettel vették már fel a kapcsolatot, és több mint háromezer orvossal működtek együtt. A segítség skálája széles, munkájuk középpontjában az egészségügy támogatása mellett az egyetemes érdekek védelme áll.

Vankóné Dudás Julótól a helyi értéktárig Galgamácsán Kollár Pál fafaragó Galgamácsán született, és gyermunkája: mekkora óta foglalkozik a telegalgamácsai menyecske pülésre jellemző lyukhímzéssel, gyűjti a mintákat, talál ki új motívumokat Gulyás Magdolna, aki né Dudás Juló élettmegalakulása óta a helyi értéktár művét, Kollár Pál népi pi bizottságot is vezeti. Magdi a Nép- fafaragó munkássááművészet Ifjú Mestere, népi ipar- gát, Gulyás Magdol-művész. Férje, Villányi Péter 1976 na, a Népművészett óta foglalkozik Galgamácsa pró- Ifjú Mestere, népii zai népköltészetével. A helyi me- iparművész minta-sékből, anekdotákból, mondákból rajzait, a galgamácsaii álló gyűjteménye már mintegy gyermekrajzokat va-háromezer darabból áll. Amikor lamint Galgamácsaa összeházasodtak, Magdi „pa- prózai népköltésze-rasztmenyasszony” volt, és ter- tét. mészetesen eredeti állapotában őrizték meg Galgamácsán a nagymama házát. Kell-e ennél nagyobb indíttatás abban az időszakban, amikor sorra alakulnak a helyi értéktárak? Amikor az első hungarikum pályázat megjelent, jelentkeztek a Galgamácsai Értéktár programTerítő, a galgamácsai hímzőszakkör munkája ra. Ezt követően hívták meg dr. Horváth Zsoltot, hogy tartson előadást az értéktárakról. A találkozó jól sikerült, 2014. március 20-án megalakult a helyi Értéktár Bizottság, amely a következő értékeket rögzítette a Galgamácsai Értéktárban: a galgamácsai fehér lyukhímzést, a vászonszövést, Galgamácsa népviseletét, a helyi népszokásokat (húsvéthétfői maskurázás, mavagyon járás, Szent István-éji tűzugrás, betlehemezés), Vankó-

Régi szőttes abrosz mintája

Élő néphagyomány É a Belvárosban A már elfeledett fehér lyukhímzés, a h helyi hagyományok megmentésének, áápolásának célja hívta életre 2003b ban a Galgamácsai Hagyományőrző E Egyesületet, amely később tagja lett a N Népművészeti Egyesületek Szövetség gének is. A szövetség keretében jött llétre lé é a kapcsolat a Vajdasági Magyar FFolklórközponttal, és vezetőjével, Raj R Rozáliával. Rozália kérte meg Gulyás M Magdolnát, hogy tartson hímzőtáb bort a Vajdaságban a Galga-völgyi lyukhímzésről. A táborból cseffehér e rrekapcsolat re e lett, barátság. A Nemzeti Együttműködési Alap szakmai pályázatára különleges anyaggal jelentkezett a galgamácsai szervezet vezetője. Magdolna „Élő néphagyomány a Belvárosban” címmel négy egyesülettel közösen állított össze kiállítássorozatot. A Galgamácsai Hagyományőrző Egyesület, az Iharos Népművészeti Egyesület, a Hereditas Kulturális Egyesület és a Vajdasági Magyar Folklórközpont közös megjelenéséhez adott volt a helyszín, mivel a Hereditas Kulturális Egyesület Budapesten rendelkezik egy galériával (V. kerület, Vitkovics Mihály utca 12.).

Galgamácsai viselet (rekonstrukció)

Sólymok és

Ősi magyar vadászat a

Ember és állat kapcsolatának egyik legkülönlegesebb formája a solymászat. Sokkal több, mint egy idomított madárral való vadászat. Egy olyan kapcsolat kialakítása madár és gazdája között, mely rácsok és láncok nélkül köti az emberhez a szabadságra született madarat. A solymászat művészete 4000 éves múltra tekint vissza, nomád vándorló népek, köztük hunok hozták el Európába, ahol a királyok sportja lett. Mégha gyökerei nem is kifejezetten csak magyar eredetűek, a solymászat hungarikum. Egybeforrt népünk eredeté-

vel, több mint egy évezrede a honfoglaló magyarok terjesztették el a kontinensen. A sólyom, vagy ahogy a legendák nevezik, turulmadár a történelem során mindig is különös erővel, mitológikus jelentéssel bírt. A magyar eredetmonda szerint ősanyánkat, az Álmos herceggel várandós Emesét, álmában egy turulmadár termékenyítette meg, és ígéretet tett, hogy ágyékából tiszta forrás fakad és méhéből dicső királyok születnek. Így lettünk mi a Turul nemzetsége. Talán ennek a mítikus erőnek is betudható, hogy mind a középkori erdélyi fejedelmek, mind a magyar királyok komolyan hódoltak a solymászatnak. II. Frigyes császár az európai solymászat legkiemelkedőbb alakja lett, latinul könyvet is írt a solymászatról. Mátyás király és felesége, Beatrix solymászversenyeken mérték össze a magyar és itáliai solymászkultúrát. A vadmadárral történő vadászat a 16. században élte fénykorát. De a lőfegyverek elterjedése IV. Károly uralkodása után lassan visszavetette a solymászatot. A

19. században már csak néhány nemesi család hódolt a vadászat ezen fajta művészetének. A történelmünkel egyidős hagyomány

Tudta-e? ...hogy a török nép is legalább annyira megszállottja volt a solymászatnak, mint a magyar? Minden arra alkalmas helyen összeszedték a sólyomfiókákat, amelyeket ajéndékba, vagy adóba jórészt a szultánnak kellett elszállítani, Konstantinápolyba. Akinek a török udvarban valamilyen ügyes-bajos elintléznivalója volt, és kedvező elbírálást várt, a legjobban tette, ha idomított sólyommal vagy héjjával jelentkezett a különböző hatóságoknál.

solymászok

a hungarikumok között

még sem múlt el nyom nélkül, új fomát öltött. A 20. századi úgynevezett modernkori solymászat

már szélesebb rétegeket ért el. Az uralkodók sportja egyfajta különleges hagyományőrzéssé vált. 1937-ben megalakult a Magyar Solymász Egylet, az alapítók között megtaláljuk a modern kori solymászat két úttörőjét, Bástyai Lórántot és Lelovics Györgyöt. Az 1950-es években a mezőgazdaságban is megjelent a solymászat, kiemelt feladata volt a solymászoknak a halastavak védelme a pusztító gémekkel szemben.

Ma körülbelül 200-an solymásznak aktívan Magyarországon, közülük 150-en a Magyar Solymász Egyesület tagjai. Napjainkra ez a különleges vadászati módszer, vagy egyesek szerint művészet egy sajátos közösségi életforma lett. Ahhoz, hogy valaki a közösség tagja lehessen, meg kell felelnie az előfeltételeknek. Ezen elvárások a kétéves mentorálási időszak, amely alatt megtanulja a solymászjelölt a sólyommal való bánásmódot, idomítást, felkészül a vadász-, a természetvédelmi jogi, valamint a solymász elméleti és gyakorlati

vizsgákra. Hivatalosan madárhoz is csak az juthat, aki teljesíti az elvárt feltételeket. A legfontosabb elv, hogy a solymászat egész embert kíván, és nem csak a vadászidényben. A vadászok kiismerik madaruk képességeit és törekednek arra is, hogy minél mélyebb, bizalmi viszonyt építsenek ki vele. A madarat naponta a karjukon hordják és kézből etetik. Reptetés, vadászat után ez a kapcsolat a titka a madár visszatérésének.

Sokkal nagyobb a solymászat népszerűsége, amióta hungarikum Nagyon szigorú feltételeknek kell eleget tenni ahhoz, hogy valaki sólymot tarthasson. Egy ilyen madárral nagyon sokat kell foglalkozni, hogy kialakuljon madár és gazdája között az a kapcsolat, ami a repítésekhez közös vadászathoz szükséges – erről beszélt lapunknak Kohár László solymász.

– Szigorú feltételekhez kötött a ragadozó madarak tartása. Különböző szakhatósági vizsgákat kell elvégezni. Többek között a hagyományos vadászvizsgát, a természetvédelmi jogi vizsgát, végül elméleti és gyakorlati solymászvizsgát kell letenni és csak ezek után váltható ki a tartási engedély melyet ötévente meg kell újítani. Ha valaki tenyészteni is szeretne sólyomfélét, ahhoz öt éves igazolt aktív solymászélet, gyakorlat szükséges. – Hogyan alakul ki a kapcsolat a madár és gazdája között? – A kapcsolatot a kiképzés ideje alatt építjük ki, utána az évek folyamán szinten tartjuk azt. A kiképzés első lépéseként az emberhez szoktatás alatt a madarat egy úgynevezett magasállványra ültetjük, amit a lakás kevésbé forgalmas pontján helyezünk el. A madár fejére sapkát teszünk, és így lassan szoktatjuk hozzá az emberek közelségéhez, és a körülötte zajló mozgáshoz. Amikor ettől már nem nyugtalan, levesszük a sapkát és elkezdjük kézen hordani, idomítani. – Mennyire kedveznek a hazai jogszabályok a solymászatnak, mint hungarikumnak? – Amióta a solymászat hungarikum, jobban elviselik. Ugyan azok a szigorú feltételek szabályozzák, hol lehet solymászni, mivel és hogyan, de ez nem is baj. Egyetlen szívfájdalmunk, hogy Magyarországon tiltott a kerecsensólyom tartása. A hazai solymászatfénykorában éppen kerecsensólyommal solymásztak. A tiltás okát nem tudjuk. Az egyetlen indok, amit szoktak említeni, hogy ha lehetne kerecsensólymot tartani, megszaporodnának a fészekrablások. Európában nálunk a legmagasabb a példányszám, mégsem hasznosíthatók a solymászati hagyományok ápolása céljából sem. Az, hogy hungarikum lett, sokat hozott egyébként a solymászatnak, népszerűbb, ismertebb lett és a média is nyitottabb a témára.

A helyi önkormányzat és a népfőiskola tevékenysége szorosan összefonódik Baján. A Települési Értéktárat az önkormányzat egyik bizottsága gondozza. Két települési érték, a Bajai Halászlé és a Bajai Városháza már bekerült a megyei értéktárba, sőt a halászlét a megye továbbküldte a Magyar Értéktárba. A felterjesztéseket a Bácskai Népfőiskola Társaság tagjai készítették. Ahogy a népfőiskolának, úgy a városnak is igen szoros kapcsolata van a határon túli magyarokkal, az erdélyi Erdőszentgyörggyel és a zombori Magyar Polgári Kaszinóval. 2014-ben a március 15-i ünnepségre Erdőszentgyörgy egy kopjafát hozott ajándékba Baja városának. A kopjafa felirata:

Minden magyar f

– a bajaiak is az értékgy „Minden magyar felelős minden magyarért”. Az ünnepi műsort is zombori fiatalok adták, a Polgári Kaszinó szervezésében. Szeptemberben nagyszabású városi rendezvényt tartottak „ 100 éves a Népfőiskola – Megyei értékmustra” címmel, ugyanis 1914-ben Baján alakult meg Magyarországon Bellosics Bálint szervezésében az első népfőiskola, gazdagimnázium formájában. A témában előadó volt többek között Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, valamint a Kárpát – Medencei Népfőiskolai Hálózaton belül működő népfőiskolák vezetői. A program része volt egy megyei értékmustra és vásár a város főterén. A Nemzeti Művelődési Intézet elhozta az országjáró ér-

A Bácskai Népfőiskola küldetése A Bácskai Népfőiskola Társaság fő célkitűzése az értékmentés, értékgyűjtés Baján és a környező településeken. E témakörben több rendezvényre, konferenciára és pályázatra is sor került. Ilyen volt például a Helyi Értékek – Helyi Értéktár konferencia, ahol a résztvevők egy kérdőív kitöltésével nyilatkozhattak arról, mit tartanak értéknek a településükön? Diákoknak fotópályázatot hirdettek hasonló céllal: örökítsék meg, mit tartanak értéknek családjukban, közvetlen környezetükben? Erre a felhívásra helyből és a határon túlról is gazdag, értékes anyag érkezett, a zsűrizésben helyi és civil szervezetek, turizmussal foglalkozó szakemberek vettek részt. A Bácskai Népfőiskola határon túli kapcsolatai is jelentősek. Szorosan együttműködik a délvidéki Bácskertesi Népfőiskolai Tagozattal, nyári táborozás, a Kárpát – Medencei Iskolaszövetség találkozója és egyéb közös programok formájában. A határon átívelő kulturális bemutatkozáson Baján részt vett Bácskertes a Délvidékről, Dárda és Pálmonostor a horvátországi Drávaszögből. – Kiemelten fontosnak tartjuk a fiatalok bevonását az értékőrző – értékteremtő munkába. A Lakiteleki Népfőiskolán elindított értékőr képzésen is részt vett egy bajai diák. Állandó együttműködő partnerünk a Lakitelki Népfőiskola, a Nemzeti Művelődési Intézet, Baja város önkormányzata, helyi civilek és vállalkozók – hangsúlyozza a Bácskai Népfőiskola Társaság vezetője, Dr. Munczig Dénesné.

felelős minden magyarért

yűjtés útján

Baján gyufatésztával az igazi

ték térképet, ahova bárki, akinek fontos az érték, elhelyezhette ujjlenyomatát. A rendezvény résztvevői helyi és vendégborászatok voltak, továbbá sok-sok kiállító, kézműves és kistermelő szerte a megyéből.

A bajai halászléről először egy regényben olvashattunk. Hevesi András 1872-ben megjelent, „Jelky András kalandjai” című művében írta le, hogy főhőse tudott halászlevet főzni. Azóta a halászlé a bajai vendéglátás jelképe lett, olyannyira, hogy a Bajai Halfőző Fesztivál még a rekordok könyvébe is bekerült. Az étel elkészítéséhez az autentikus receptet a Bajai halászlé kódexében találjuk. Hozzávalók négy főre: 2 kg ponty, 18 dkg (2 közepes fej) hagyma, 4 dkg finomra őrölt, házi édes-nemes paprika, a hal besózásához és az ízesítéshez 4 dkg só, 2,6-3 liter víz, 20 dkg gyufatészta, 3-4 cseresznyepaprika. Főzés előtt pár órával a megtisztított, darabolt, beirdalt halat besózzuk. A halfejet kettévágjuk. A halszeleteket az apróra vágott hagymával együtt a bográcsba helyezzük. Felöntjük a vízzel. Erős tűzön felforraljuk, és a habzás után a lébe mérjük a törött paprikát és a cseresznyepaprikát. Mindvégig ügyeljünk a forrás intenzitására! A forrástól számítva 35-40 perc alatt kész a finom bajai halászlé. Amennyiben kell még sózni, azt mindenképpen az utolsó percekben tegyük. A külön főzött gyufatésztával tálaljuk.

Értékgyűjtők és érték Hol keressük a hungarikum mozgalom sikerének titkát? A helyi közösségek őrzik. Ők a letéteményesei azoknak az értékeknek, amelyek elfeledve porosodnak a padláson, amelyekre már csak a szépkorúak emlékeznek vagy azoknak, amelyek az orrunk előtt vannak, csak éppen egykori pompájuktól megfosztva kallódnak. A hungarikum mozgalomban dolgozók feladata az, hogy ezeket a kincseket életre hívják és mozgósítsák. Határon innen és határainkon túl. Lezsák Sándor kezdeményezésére, a Lakiteleki Népfőiskola szer vezésében, az Emberi Erőforrás Minisztérium, a Hungarikum Bizottság és a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége támogatásával „Drávaszög-Szlavónia Kollégium” indult. Azzal a céllal, hogy az itt élő magyarok kincseit is megőrizzék a következő nemzedéknek. A Kollégium egy olyan közösséget szeretné megerősíteni, amely a későbbiek során az értékek őrzőjévé válik. A szervezők a kutatás előtt La-

Hungarikumm

kiteleken készítették fel a lelkes értékbúvárokat. A módszertan kidolgozása kulcsfontosságú, hiszen a külhoni magyarság körében ilyen jellegű felmérésre ez ideig még nem volt példa. Ez a program egy olyan mozgalom úttörője lehet, amely követendő példaként szolgálhat a következő években. A terepmunkára során 21 települéCsúzai szüreti fesztiválon a néptáncosok

Hagyományosan szabad tűzön készülő halétel

Eredeti baranyai hímzés (tradicionálisan fekete-fehér)

Kiskőszeg – Dunai panoráma híddal

kteremtők találkozója

mozgalom a Délvidéken sen, 39 egyetemi hallgató és tanár kopogtatott be az értékhordozók ajtaján. Az utolsó pillanatban történt az értékmentés. Amit az is nehezít, hogy ebben a régióban az elvándorlás jelentős, csekélyek a munkalehetőségek és az itt élő magyar népesség egyre csak fogyatkozik. A vészharangok konganak, az anyaország támogatása nem várathatott magára többet a Délvidéken.

Aki bejárta Tolnát, Baranyát Arról a mondás azt tartja, hogy tapasztalt, világlátott ember. Ennek a magyarázata az, hogy az

A Drávaszög-Szlavónia Kollégium korántsem ért véget az őszi terepmunkával. Az értékfelmérő munka következő állomása tavaszszal kezdődik: miután az eddigi adatokat összegezték, sor kerülhet a következő helyszíni felmérésre. A Délvidéki munkával párhuzamosan indul a Csángó területek kutatómunkájával foglalkozó kollégium, továbbá Mura-menti és több erdélyi kollégium szervezése is elkezdődött. A következő években Kárpátaljától a Csallóközig a Kárpát-medence minden határon túli, magyarlakta területén tervezik ilyen programok megvalósítását.

1500-as években ez a vidék volt a reformáció és a magyar irodalom központja. A történelmi Baranya nem ér véget a déli határnál. Az a terület, amelyet ma Drávaszög néven ismerünk az első világháború után került Jugoszláviához, ma Horvátországhoz tartozik, a XX. században hat felségjelzés cserélt gazdát az itt élők feje felett. Az Árpád-korban alapított falvak a Duna árterülete, a BáLaskó: egyedülálló templom

ni-hegy védelmében vészelték át a történelem viharait. Ma olyan falvakat találunk itt, ahol már egyetlen első osztályos sincsen az iskolapadban, a házak közül sok üresen, elhagyatottan áll, a többiben idősek élnek. Az itt rejlő kincsek azonban még nem váltak kámforrá. Még élnek itt olyanok, akik ismerik a kopácsi halételek receptjét, ápolják májusfa-kitáncolás hagyományát, a szüreti fesztiválon még rúgják a port a népi viseletbe öltözött néptáncosok.

Kopács – szépen felújított régi épület

Gyökerekbe kapaszkodnak Az itt élőknek az ad reményt, ha ezekbe az ősi gyökerekbe kapaszkodhatnak. A Kollégiumnak az a missziója, hogy megoldást keressen arra, hogyan segíthet ebben az anyaország. Elképzelések már vannak: például egy helyi múzeum kibővítése, újbóli megnyitása vagy pályázati lehetőség teremtése olyan emberek támogatására, akik egy-egy kihalófélben lévő mesterség vagy fontos szellemi örökség birtokosaiként továbbadják ismereteiket a következő generációnak. Ha a helyi értékmentés virágzik, akkor a Délvidék kincsei is elindulhatnak a piramis csúcsa felé, és válhatnak a magyarság megbecsült csúcsteljesítményévé: hungarikummá.

Pintér eszközök Vörösmartról

Vörösmart: templom a nap árnyékában

Így működik

a Hungarikum Bizottság A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény részeként hívták életre a Hungarikum Bizottságot, mely testület 2012 októberében kezdte munkáját. Azóta rendszeresen ülésezik, legfőbb feladat a Magyar Értéktár és a Hungarikumok Gyűjteménye kezelése. Törvény szerint szabályozott mederben gyakorolja előírt tevékenységét a Hungarikum Bizott-

rezése, kialakítása. A bizottság tagjai a különféle szakágakat képviselő szervezetek vagy a

a Földművelésügyi Minisztérium Hungarikum Főosztálya látja el, elnöki teendőiért az agrárminiszter felel. A Hungarikum Bizottság – együttműködésben a Nemzeti Agrárszak tanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézettel – pályázatokat ír ki, rendezvényeket, szakmai tanácskozásokat, konferenciákat szervez,

 Nemzetpolitikáért felelős miniszter delegáltja  Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal elnökének delegáltja  Igazságügyért felelős miniszter delegáltja  Helyi önkormányzatokért felelős miniszter delegáltja  Kultúráért és az oktatásért felelős miniszter delegáltja

 Turizmusért felelős miniszter delegáltja  Európai uniós források felhasználásáért felelős delegált  Magyar Tudományos Akadémia delegáltja

 Agrárpolitikáért és a természetvédelemért felelős miniszter delegáltja

 Magyar Művészeti Akadémia delegáltja

 Országgyűlés által delegált 2 fő

ság. Kormányzati „követelmény” volt például a Magyar Értéktár kialakítása vagy a Hungarikumok Gyűjteményének rendsze-

 MÁÉRT által delegált 3 fő

miniszterek által delegált szakemberek, szintén törvényi szabályozás alapján. A Hungarikum Bizottság titkársági feladataiért

illetve gondoskodik arról, hogy az értéktárakba beválasztott értékek egységes rendszert alkossanak.

A cukros kalács, ami m Van egy édesség, melynek az illata semmivel sem összetéveszthető. Idehaza vásárokban, karácsonyi forgatagban csábít a pörkölt cukor, vanília és fahéj szálló aromája. Székelyföldön a betérő vendéget a szilva, vagy áfonyapálinka, s egy kiadós lakoma után biztosan ezzel kínálják. A kürtőskalács egyszerű kelt tészta, a legjobb alapanyagokból, vajból, búzalisztből, tojásból és élesztőből. A jól megkelt, vékonyra kinyújtott tésztát két centis csíkokra vágják, szorosan feltekerik egy fahengerre, más néven dorongra, úgy hogy a szélei öszszeérjenek. Aztán izzó parázs felett forgatva aranybarnára sütik.

Bár vannak, akik máig vitatják, vajon hosszú, vagy rövid „ü”-vel hangzik-e helyesen a megnevezés, nyelvészek bizonyították, csakis a hosszú „ű” lehet megfelelő, ugyanis nevét alakja után a kályhacsőről kapta, amit a székelyek csak kürtőnek hívnak. A fellelhető források szerint a kürtős kalács őse német nyelvterületről, Heidelbergből ered. 1690-ben került a magyarokhoz, amikor Rumpolt 1581-es szakácskönyvét magyarra fordították az erdélyi fejedelem udvarában. 1725-ben viszont már több magyar nyelvű írás említi a kürtőskalácsot, méghozzá ezen a néven. Fontos tudni, hogy

A kürtőskalács egyszerű, otthon elkészíthető receptje Hozzávalók: 50 dkg liszt 10 dkg vaj 2,5 dl tej 2 egész tojás + 2 tojás sárgája 2 evőkanál cukor 5 dkg élesztő kristálycukor olaj Elkészítés: A lisztet elkeverjük a cukorral és belemorzsoljuk az élesztőt. Ez után hozzáadjuk az egész tojásokat és a két tojás sárgáját. A tejet meglangyosítjuk, majd hozzáadjuk a masszához és az egészet jól öszszegyúrjuk. Amikor a tésztánk már elválik az edény falától, hozzáöntjük a megolvasztott vajat és körülbelül 10 percig dagasztjuk. A kész tésztát ruhával letakarjuk és egy óra alatt

hagyjuk a kétszeresére dagadni. Amikor megkelt, lisztezett deszkán vékonyra nyújtjuk, majd 2 centiméter vastag csíkokra vágjuk. Ha nincs otthon kütőskalácsfa, néhány üres alumínium doboz is megtesz, ezeket is alufóliával bevonjuk, megolajozzuk és így tekerjük rá a tésztát. Végül olvasztott vajjal megkenjük a kalácsot és ízlés szerint sima kristálycukorba, vagy fahéjjal, esetleg vaníliás cukorral ízesített kristálycukorba forgatjuk. A sütőt 180 Celsius-fokra előmelegítjük, a kürtőskalácsokat a tepsisbe állítva sütjük 10-15 percig, közben néha megforgatjuk, hogy egyenletesen süljenek. A kész, már kisült kürtőskalácsot akár cukrozott darált dióba, mogyoróba vagy mandulába is forgathatjuk.

a szász eredetű kalács még csak nem is hasonlított a székelyek kürtőskalácsára, legfeljebb annyiban, hogy mindkettő kelt tészta és henger alakú. A kezdetekben a tésztát nem is édesítették. A kürtőskalács első írásos említését Dániel Istvánné Gróf Mikes Mária kézzel írott erdélyi szakácskönyvében találjuk, de ez a kalács még csak egy édesített kelt kalács volt. A székely kürtőskalács titka – ha lehet így nevezni – a karamelizált cukormázban rejlik. Ez azonban csak a 19. században terjedt el, ekkor kezdtek működni az első erdélyi cukorgyárak. A ropogós cukormáz, ami ellenállhatatlanná teszi a friss kalácsot, úgy képződik, hogy a nyers tésztát még sütés előtt cukorba hempergetik, ahogy aztán az izzó faszén parázs felett forgatják, az aranybarna karamellréteget von a kalács köré.

meghódította a világot nél a kalácsnál már nem feltétel, hogy parázson süssék, és néhány alapanyag is felcserélhető, például a vaj olajra, vagy margarinra. A harmadik változat a modern kori, vagy alternatív kürtőskalács. Alapanyaga bármi lehet, amiből kelt tésztát kapunk, és ízesítéséhez is számtalan alapanyagot felhasználhatnak, mandulát, fahéjat, kókuszreszeléket vagy akár színes cukrot.

A cukormázas receptet Rézi néni 1876-os szakácskönyve említi először, majd ugyan ez a recept jelenik meg 1892-ben Budapesten, Zilachy Ágnes Valódi magyar szakácskönyvében. Ma már a világ öt kontinensén sütnek kürtős kalácsot. Három különböző változat ismert. A házi kürtőskalács az eredeti receptet követi, semmiben sem lehet eltérni az eredeti alapanyagoktól és a legfontosabb, hogy forgatva, izzó parázs felett süssék. Ennél gyakoribb és elterjedtebb, persze olcsóbb is a vásári változat. En-

Legendák a kürtőskalácsról Orbán Balázs Székelyföld leírása című könyvében több történetet is találunk a kürtőskalács eredetéről. Az egyik monda szerint a leleményes székely ember még a keményfa parazsát is szerette volna fölhasználni, ezért aztán az izzó parazsat kivette a kályha tetejére, vagy éppen a kemence elé. A parázs fölött forgatva sütötték aztán a finomságokat, míg a parázs ki nem aludt. Egy másik Orbán Balázs által felgyűjtött történet szerint a tatár seregek közeledtére a kezdeti ellenállások után Székelyföld lakossága jobbnak látta elmenekülni. Voltak, akik a hegyekbe menekültek, mások pedig Budavár és a Rez barlangjaiban leltek menedékre. A tatárok sem megtámadni, sem kicsalogatni nem tudták a biztos helyen lévőket, ezért elhatározták, hogy kiéheztetik az ellenséget. Így ment ez hosszú ideig, amíg egyszer csak a tatároknak is és a székelyeknek is elfogyott az ennivalójuk. Ekkor egy okos székely asszony összekaparta a maradék lisztet, hamuval összekeverte és hatalmas kalácsokat sütött belőle, amelyeket dorongra, vagy más póznákra húzva mutattak fel a tatároknak. „Nézzétek mi itt milyen jól élünk, míg ti pedig éheztek.” A tatárok, akik már alig bírták az éhezést, bosszúsan elvonultak.

SZÓ-KÉP-TÁR

Gondolatok, képek, versek és írások a hungarikumokról

Arany János: Toldi estéje (részlet) „Végső rendelkezést tennék: de hát minek? Nem igen van: miről. S ha volna sincs: kinek. Nem hagyok örököst... csak egy hű cselédet: Azt kötöm szivedre - - meg a magyar népet. Szeresd a magyart, de ne faragd le” - szóla, „Erejét, formáját, durva kérgét róla: Mert mi haszna símább, ha jól megfaragják? Nehezebb eltörni a faragatlan fát.” Ezt mondván, sohajtott és visszahanyatlék; Jobbkeze a király kezében maradt még, Szeme sem fordult el, csak nézett keményen, De mint a szarué, olyan lett a fénye. A király pediglen így felelt szavára: „Hogyne lenne gondom az öreg szolgára? S a magyart, a népet, mikor nem szerettem? Birodalmát három tengerig vetettem. „Mindig abban jártam, fáradék is bezzeg, Hogy magyar népemnek hírt-nevet szerezzek, Hogy megsüvegeljék békében, csatáin, Kívül is, belül is országa határin; Nem dicsekszem evvel - nem is azért mondom Istenem! de hát azt kell-e igazolnom - És kivált előtted (hisz mi tudjuk ketten) Hogy a magyar népet mily igen szerettem?

„Vagy hát nem szeretet volt, hanem gyülölség. Hogy simítni kezdtem a nemzet erkölcsét, S azt akartam, hogy a népek dísze légyen, Kivel becsületet valljak és ne szégyent?... Hajt az idő gyorsan - rendes útján eljár Ha felűlünk, felvesz, ha maradunk, nem vár; Változik a világ: gyengül, ami erős, És erős lesz, ami gyenge volt azelőtt.

Hogyan hozzunk létre települési vagy tájegységi értéktárat? A települési önkormányzat Települési Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint – azonosítja a településen fellelhető nemzeti értékeket, létrehozza a települési értéktárat és nyilvántartás céljából megküldi azt a megyei önkormányzat részére. A települési önkormányzat a települési értékek azonosításával, a települési értéktár létrehozatalával és annak gondozásával,

valamint adatainak a megyei önkormányzat részére történő megküldésével megbízhat a település területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, települési önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit, vagy a településfejlesztésben tevékenykedő külső területfejlesztési, vidékfejlesztési szervezetet (a továbbiakban együtt: települési szervezet).

Ugyanazon megye területén lévő több szomszédos település önkormányzata közös Települési Értéktár Bizottságot is létrehozhat, amely elkészíti a tájegységi értéktárat és az adatait megküldi a megyei önkormányzat részére. A Települési Értéktár Bizottság létrehozásáról vagy a feladat ellátásával történő megbízásról az érintett települési önkormányzat a létrehozást, illetve a megbízást követő 30 napon belül tájékoztatja a Hungarikum Bizottságot és a megyei önkormányzatot.

A Veszprém megyei hungarikummozgalom kiadványai Sorozatszerkesztő: dr. Horváth Zsolt  Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány

www.ptfa.hu A kiadványok készítésében közreműködött: Pannon Értékmentő és Média Szolgáltató Kft. Pannon Értékteremtők és Hagyományőrzők Közössége Egyesület

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI ÉRTÉKTÁR A Fazekas dinasztia által készített fekete kerámia (Nádudvar)

Debreceni cifraszűr

Debreceni Szent Anna Székesegyház

Pásztorcsengő gyűjtemény (Báránd) A Mihalkó-féle hortobágyi pásztorkalap (Balmazújváros) Szalmafonás (Hajdúnánás) Komádi hímzés

Debreceni kerámia

Barokk katolikus temetőkápolna (Debrecen)

Debreceni guba Irinyi János munkássága, a zajtalan és robbanásmentes gyufa

Nagytemplom mögött feltárt XVI. századi emlékhely

Szűrrátét Derecskei szűrrátét

Közintézmények – Hajdúnánási városháza

Tiszacsegei halászcsárda

Debreceni Köztemetőben kialakított fejfás hagyományőrző parcella

Csikóbőrös kulacs

Csegei korhely halászlé Debreceni mézeskalácsosság

Tiszacsegei halászléfesztivál I. világháborús emlékek – Tiszacsegei Gránátos katona Debreceni női kisbunda hímzés

Debreceni gyöngyös-bogláros párta

Kölcsey emlékház