Remeny 2015 16 apr 3 by Attila Nagy

„Mária, Miasszonyunk, azokért a napokért, amelyeken eljöttél – és azokért is, amelyeken nem jöttél –, majd csak az égben fogok tudni eléggé köszönetet mondani.” (Soubirous Szent Bernadett hálaimája, részlet)

16. szám

REMÉNY XXVI. évfolyam

2015. április 19. – Húsvét 3. vasárnapja

Negyed századunk…

www.katolikus.sk • www.remeny.sk Ára: 0,50 Eur 5 7 8

Köszönjük, Esperes úr! Az irgalmasság szentéve Isten a szív okosságában

Hetilapunk megalapítása 25. évfordulója alkalmából, április 12-én Mága Zoltán hegedűművész adott nagy sikerű hangversenyt a bősi plébániatemplomban. Kísérői mellett, ez alkalommal Berki Artúr zongoraművész is közreműködött a rendezvényen. A vendégeket és a népes közönséget Fenes Iván, Bős polgármestere köszöntötte. Üdvözlő szavaiban a Remény negyed évszázados munkáját mérlegelte, és támogatásáról biztosította az egyetlen országos, magyar nyelvű katolikus hetilapot. Hasonlóképpen tett Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke – egyúttal a rendezvény fővédnöke – is. Hitet tett a nyomtatott sajtó fontossága mellett, kiemelve a keresztény szellemiségű sajtótermékek kiemelkedő jelentőségét. Lapunk főszerkesztője, Herdics György címzetes apát visszatekintő gondolataiban méltatta elődjét, mons. Koller Gyulát, s megidézte a hetilap indulásának éveit. Beszélt a közelmúlt és a jelen gondjairól, örömeiről is. Végezetül reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Remény továbbra is hűséges kísérője lesz életünknek. A koncertet követően lapunk főszerkesztő-helyettese, Albán József plébános mondott zárszót. Mészáros Péter felvételei

EZ TÖRTÉNT

„Álomfáink” virágzó ága Két héttel ezelőtt áldott, kegyelemteljes húsvétot kívántunk egymásnak, s biztosan őszintén is gondoltuk. Az ünnepek múltával aztán már nem is tűnődünk azon, hogy valójában mit jelent, amit másoknak és magunknak legnagyobb keresztény ünnepünk előtt áhítottunk: a Feltámadott állandó jelenlétét életünkben. A sziklasír ürességének bizonyossága nyomán létrejövő „áldott, kegyelemteljes” állapot Krisztus szeretetének szüntelen óhaja. Meg kell engedni, hogy szeressen minket, el kell fogadnunk az Ő szeretetét, s igyekeznünk, hogy mindez tetteink mozgatórugója legyen. Fel-felmerülő kételyeink mögött elemi szorongás feszíti lelkünket: „Képes vagyok-e rá? Nem ígérgetek-e felelőtlenül Istennek ezt-azt?” Ám Ő tamáskodásainkat oszlatva köszönt ránk: „Békesség nektek!” (Lk 24,36), ami annak átelmélkedésére ösztönöz, hogy számunkra, személyre szabottan vajon mivel kecsegtet ez a belső béke. Talán csupán arra késztet, hogy ezentúl ne zúgolódjunk állandóan, ne panaszkodjunk munkahelyi gondokra,

családi bajokra s az egész világra? Bármi történjék is, mindig csodavárón tudjuk szívünkbe fogadni a Lélek fuvallatát, hasonlóan, mint amikor a behajtott ablaknál egy kis rést hagyunk a friss levegőnek. Lelkünkben „nyitva” marad ilyenkor az ég, magától szűnik a vihar, s a remény szivárványcsodaként int felénk: „…álomfáidnak minden aranyágán Csak úgy magától friss gyümölcs terem. Ez a magától: ez a Kegyelem.” Reményik Sándor versének (Kegyelem) nyomán is tudhatjuk, hogy a megszentelő lélekállapot a belső békével kéz a kézben járnak. A békesség, amire a Feltámadott e húsvéti időben fokozottan hívja fel ﬁgyelmünket, ne csupán örökké időszerű kifejezés és szinte elérhetetlen álom legyen számunkra, hanem váljék a lelkiélet naponkénti forrásává. A béke és a külső-belső rend közé akár egyenlőségjelet is tehetnénk, ha igazán elhatároznánk, hogy szűkebb és tágabb környezetünkben minden erőnkkel a keresztény értékek szellemében fogunk küzdeni a csendért,

rendért, harmóniáért. Nem kell törődni a gúnyolódókkal, a pletykálkodókkal, a szkeptikusokkal, még az időközönként fellépő saját öniróniánkkal sem, mely szerint ilyen parányi kis emberkék - mint amilyenek mi vagyunk - ugyan mit tudhatnak tenni környezetük és a világ békéjéért. Éppen „csak” annyit, hogy a kegyelem útján magunkban afféle „mikrobékét” teremtünk, s az majd megteszi a magáét! Kovászként keleszt, elégedettséget szül, hiszen ez a példa ragadóssá válik. Nem leszünk továbbra sem tökéletesek, „valami” mindig hiányzik majd belőlünk esendő voltunk

miatt, de ha a környezetünkben megérzik rajtunk e belső megelégedettséget, mintha e sorok igazát érzékelnék: „Ember s Isten közti csók: ez a malaszt, ez a béke! Nemzet s Isten közti csók: ez a csend, rend, ez a béke! Ilyen békét vár a népem S a föld minden nemzedéke!” (Mécs László: Pax) Ilyesmi gondolatok (is) foglalkoztatják az embert, amikor húsvéti időben a Feltámadott békére való ösztönzésével szembesül, s mikor Krisztus földi helytartója is joggal inti béketeremtésre a világot.

VATIKÁN

Ferenc pápa kihirdette az irgalmasság szentévét Április 11-én, szombaton a Szent Péter-bazilikában Ferenc pápa vezette húsvét második vasárnapjának első vesperását, abból az alkalomból, hogy átadta az irgalmasság rendkívüli szentévét meghirdető bullát. A szentév 2015. december 8án, Szeplőtelen Fogantatás ünnepén, a II. Vatikáni zsinat lezárásának 50. évfordulóján kezdődik, 2016. november 20-án, Krisztus Király ünnepén zárul. A szentévet meghirdető bulla közzétételének szertartása a bazilika szent kapuja előtt kezdődött, néhány részlet felolvasásával. Ezt követően a pápa vezette az Isteni Irgalmasság vasárnapjának első vesperását, különlegesen hangsúlyozva ezzel a rendkívüli szentév alapvető témáját. A vesperáson mondott beszédében Ferenc pápa feltette a kérdést: Sokak szívében jelen van egy kérdés: miért éppen most kerül sor az irgalmasság szentévére? Egyszerűen azért, mert az egyház e korszakalkotó változások korában arra kapott meghívást, hogy még erőteljesebben kínálja fel Isten jelenlétének és közelségének jeleit. Arra van szükség, hogy maradjunk éberek és ébresszük fel magunkban a képességet, hogy a lényegre tekintsünk. Az egyház számára annak az ideje ez, hogy ismét megtalálja a küldetésnek az értelmét, amelyet az Úr bízott rá húsvét napján, vagyis hogy le-

REMÉNY katolikus hetilap Főszerkesztő: Herdics György Főszerkesztő-helyettes: Albán József, alban@remeny.sk Tel.: +421 (0)948 057 510 Alapító főszerkesztő: Mons. Koller Gyula

érintsen meg bennünket az Úr Jézus és alakítson át minket irgalmassága, hogy mi is tanúi lehessünk irgalmasságának. Ezért kerül sor a szentévre: mert ez most az irgalmasság ideje – hangsúlyozta a pápa. Kedvező időszak a sebek begyógyítására, arra, hogy fáradhatatlanul találkozzunk mindazokkal, akik azt várják, hogy kezükkel megérintsék Isten közelségének jeleit, kedvező időszak, hogy mindenkinek felkínáljuk a megbocsátás és a gyen az Atya irgalmasságának jele és eszköze – mondta, majd így folytatta: Ezért a szentév tartsa életben azt a vágyat, hogy fel tudjuk ismerni Isten gyöngédségének annyi jelét, amelyet az egész világnak felkínál, különös tekintettel a szenvedőkre, a magányosokra, az elhagyatottakra és azokra, akik nem reménykednek abban, hogy bűneiket megbocsátják, és az Atya szereti őket. A szentévben érezzük erősen magunkban az örömöt, hogy Jézus ismét megtalált minket... A szentévben

Felelős szerkesztő: Bertha Éva e-mail: bertha@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 509 Szerkesztő: Orbánné B. Mária e-mail: obm@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 506

Hirdetésfelvétel: Blahóné Kamenár Gabriella, kamenargabi@gmail.com Tel.: +421 (0)905 255 154 Kiadja: Glória Társulat, Jilemnického 4., 90301 Senec IČO: 00678066

• HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA • 2015. ÁPRILIS 19.

kiengesztelődés útját. A többi pápai bazilikában április 12-én, vasárnap került sor a bulla felolvasására, liturgikus szertartás keretében. Az Isteni Irgalmasság vasárnapján Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában a szentmisét az örmény népirtás századik évfordulója alkalmából mutatta be. A szentmisén jelen voltak az örmény katolikus egyház képviselői. Vatikáni Rádió/Remény

A szerkesztőség címe: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 02/4552 3682, 4564 4598 (hétfőn és csütörtökön) Fax: 02/4552 3684 e-mail: remeny@remeny.sk Grafika: namedia – Nagy Attila

Nyomja: PETIT PRESS, Bratislava Terjesztik a plébániák Index: 49574 ISSN 1335-6534 Nyilvántartási szám: EV 242/08 A kéziratok szerkesztési jogát fenntartjuk! Kéziratokat nem őrzünk meg.

EZ TÖRTÉNT RÓMA

NAGYKÖVESD

Legyetek tanúságtevők!

Templombúcsú

Április 8-a és 11-e között római találkozón vettek részt a megszentelt élet nevelői. A Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai által szervezett továbbképzésre a megszentelt élet pápai jogú intézményeinek nevelői voltak hivatalosak. A találkozóra a világ minden tájáról érkeztek szerzetesek és szerzetesnők, közel 1400-an. A továbbképzés fő témája a megszentelt élet önazonossága és az erre való felkészítés módszertana a mai világban. Az előadások mellett a program része volt több mint ötven, aktuális témákhoz kapcsolódó csoportos tevékenység és a találkozó lezárásaként egy beszélgetőfórum a szerzetesi nevelés jövőképével kapcsolatban. A találkozó résztvevői április 11-én Ferenc pápával találkoztak a vatikáni VI. Pál teremben. A Szentatya hozzájuk intézett beszédében kiemelte, hogy a szerzetesi hivatások komoly számbeli csökkenésének vagyunk tanúi, és ez még inkább sürgeti a nevelők feladatát annak érdekében, hogy a ﬁatalok szívébe Jézus szívét ültessék. „Meggyőződésem, hogy ott, ahol olyan nevelők vannak, akik saját tanúságtételükkel képesek átadni másoknak a megszentelt élet szépségét, nincs hivatáskrízis. Erre kaptatok meghívást, kedves nevelők! Ne legyetek csupán tanítók, legyetek mindenekelőtt a krisztuskövetés tanúságtevői saját karizmátok által! És ez úgy lehetséges, ha minden nap újra felfedezitek azt az örömöt, hogy Krisztus tanítványai lehettek. Mindegyikünk életében van egy galileai tapasztalat, mint az első tanítványok életében. Ezt a Galileát, ahol találkoztunk Jézussal, nem lehet elfelejteni. És a tanúságtétel akkor lehetséges, ha gyak-

ran elzarándokolunk a mi Galileánkba, hiszen másként fennáll a veszélye annak, hogy nem tudjuk, miért vagyunk ott, ahol vagyunk” – ﬁgyelmeztetett a pápa. Beszédében továbbá kifejtette: „Fontos a misszió, de szintén fontos a misszióra, az evangelizáció szenvedélyére való nevelés, és arra, hogy el kell menni mindenhová, a perifériára, hogy mindenkinek beszélhessünk Krisztus szeretetéről. Mindez pedig szilárd alapokat igényel, a személyiségnek egy olyan keresztény struktúráját, amelyet a mai családok csak ritkán tudnak megadni. Ez növeli a ti felelősségeteket” – hangsúlyozta a Szentatya. „A nevelőknek nagy szívük kell, hogy legyen a ﬁatalok számára, hogy bennük is nagy szíveket tudjanak nevelni, irgalmasságban gazdag és gyengédséggel teli szíveket.“

Bodrogköz első templombúcsú ünnepe a nagykövesdi Szent József-plébániatemplomhoz kötődik. A tavaly felszentelésének 200. évfordulóját ünneplő építmény falai közt ez alkalomból ide érkező környékbeli és helyi hívek március 22-én újra együtt imádkozhattak Mária jegyeséhez, Isten ﬁának őrzőjéhez és oltalmazójához. A szentmisét Böőr Roland radi plébánossal együtt bemutató Hesz Árpád Attila, márianosztrai pálos szerzetes pap e szép esemény kapcsán elsősorban a férﬁak példaképét, a hűséges családapát méltatta Szent József személyében. Prédikációjában ennek tükrében tett említést a családfő szerepét betöltő édesapákról, szem előtt tartva a jellemességet és a hit felvállalását. Az édesanyákhoz szólva hangsúlyozta, a mai modern kor kihívásainak, csábításainak ellentmondva, legyenek hűségesek férjükhöz, ragaszkodjanak hozzájuk. Az ünnepi szertartás kiemelkedő pillanata a pálos atya által megáldott két ólomüveg ablak volt, amely Szent Józsefet, illetve a Szent angyalokat ábrázolja. Nagykövesd római katolikus templomának e két ékessége egyben a Gondviselésbe vetett hit, az összetartozás tudatának és összefogásának bizonyított eredménye. Pankovics Miklós

VR/Remény

BUDAPEST – CSÍKSOMLYÓ

SÁROSPATAK

Gyalogos zarándoklat

Mária iránti tisztelettel

Április 14-én a Mária Úton ismét útra kelt Budapestről

egy maroknyi elszánt ember, hogy Csíksomlyóig zarándokoljanak 40 napon keresztül – adta hírül a Mária Rádió, Mária Út sajtóközleménye. A

gyalogos zarándokok útjuk során több nagyvárost is meglátogatnak Magyarországon és Erdélyben egyaránt: így Gödöllőt (április 15.), Gyöngyöst (április 18.), Egert (április 21.) és Miskolcot (április 23.), Erdély területén pedig érintik Kolozsvárt (május 10.) és Marosvásárhelyt (május 15.). A mintegy ezer kilométeres távot negyven nap alatt járják és imádkozzák végig a zarándokok, így május 22-én érkeznek meg a csíksomlyói búcsúba. A Mária Út több mint turistaút, több mint zarándokút, több mint értékes program, több mint értékek gyűjteménye, több mint az önismeret útja, több mint új szemlélet, több mint jó társaság, több mint kultúra, több mint szakralitás, több mint turisztikai ajánlat, több mint

spirituális élmény, több mint Közép-Európa felfedezése, több mint az országkép gazdagítása - több mint 1400 km. A Mária Út Közép-Európa zarándokútja, melynek keletnyugati tengelye az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet, mintegy 1400 km-es távon, gyalogosan 60 nap alatt bejárhatóan. Emellett kiépítés alatt áll egy észak-déli útvonal is Czestochowa és Medjugorje között. A két útvonalat virtuálisan egymásra helyezve egy KözépEurópát átívelő keresztet kapunk. Ezt további alternatívák és leágazások egészítik ki, hálózattá felfűzve ezáltal a különféle zarándokhelyeket, természeti, épített és kulturális értékeket. A zarándoklat menetét, élményét a Mária Út Facebook oldalán lehet nyomon követni. (R)

Magyarországi körútja során március 11-én érkezett Sárospatakra a máriapócsi könnyező kegykép. E jeles eseményre a 300 évvel ezelőtt történtek kapcsán került sor, amikor is 1715-ben, az akkori Pócs településen kegyhely született. Bodrogközi és Ung-vidéki zarándokok is útra keltek a közeli határ menti kisvárosba, hogy részesei legyenek az ünnepségnek, és jelenlétükkel kifejezzék Mária iránti tiszteletüket, a római, illetve a görög katolikus szertartáson. Az előbb említett főcelebránsa és szónoka Kecskés Attila, sárospataki plébános, zempléni esperes volt, aki a sárospataki és sátoraljaújhelyi esperesi kerületek, valamint a nagykaposi oltártestvérekkel együtt mutatta be a legszentebb áldozatot. A zsúfolásig megtelt görög katolikus templomban a hívekhez szólva, a magyar nép Mária iránti tiszteletét és oltalmát emelte ki. Arra buzdítva, hogy továbbra is bátran forduljunk hozzá, mert ígérete szerint a hozzá folyamodót soha nem fogja magára hagyni. Akik még nem zarándokoltak el Máriapócsra, azok a látottak és hallottak alapján megígérték, hogy elmennek oda. panAm • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

AMIRE HITÜNK TANÍT

Teremtett természet Dékány Ferenc Ami Istenben láthatatlan: örök ereje és isteni mivolta, az a világ teremtése óta művei alapján fölismerhető. (Róm 1,20)

Szentágothai János Nem volt Nobel-díjas, nem foglalkozott vele napról napra a bulvársajtó, nem szolgálta ki a hivatalos ideológiák igényeit, nem hazudott nap mint nap, nem övezték az életét botrányok, keresztény ember volt, mégis az UNESCO Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete annak idején a 2012. évet Szentágothai János emlékére szentelte. Szentágothai János 1912-ben született erdélyi szász édesapa és székely édesanya gyermekeként. Lenhossék Mihály tanítványa, majd docens, aki a neuroanatómiában és a degeneráció kutatásával kapcsolatban nemzetközi hírnevet szerez. Magántanár, majd besorozott katona. 1946-tól Pécsen tanít, 1948-tól az MTA levelező tagja, 1956-ban a pécsi Értelmiségi Forradalmi Bizottság elnöke. 1963-tól a SOTE anatómiai intézetében a kisagy és nagyagykéreg szerkezetét kutatva világhírű eredményeket publikál. 19771985 között az MTA elnöke. 1985-től haláláig az Országgyűlés tagja. Számos nemzetközi szervezet, többek között az Academy of Science, Royal Society, vatikáni Pápai Akadémia tagja. Tudós volt, aki kutatásai által megvilágította az emberi agy rejtelmeit, különös tekintettel a kisagy, az agytörzs és a nagyagykéreg területeire. Az agykéreg moduláris szerkezetének felismerése és számos agyi pálya leírása nagyrészt Szentágothai érdeme. Oktatásban szorgalmazta a szer-

kezet és a működés együttes szemléletét (vö.: Functionalis anatomia I-III.). Többször jelölték Nobel-díjra. A jelölőbizottság titkára mellőzéséről így nyilatkozott: „…túl sok mindennel foglalkozott…” Ugyanez a személy Selye Jánossal kap-

csolatban a Nobel-díj elmaradását így indokolta: „…túlságosan egy területtel foglalkozott…” Iskolateremtő volt Szentágothai János, akinek köpönyegéből bújt elő az egész magyar idegtudomány, hiszen közvetlenül vagy közvetlen mindenki hozzá kapcsolódott: Halász Béla, Flerkó Béla, Székely György, Réthelyi Miklós, Hámori József… Ez az iskola ma is a világ vezető szellemi műhelyei között van. Erkölcsös ember volt. Hitét és ezzel kapcsolatos erkölcsi meggyőződését mindig megvallotta. Amint 1993 decemberében egy a diákjainknak tartott előadás utáni személyes beszél-

getésben megemlítette, soha nem használta ki kutatótársait és tanítványait a publikációkkal kapcsolatban. Csak arra a tudományos közleményre írta rá a nevét, amelynek létrejöttében tényleges kutatói része volt. Bár 1989 előtt is parlamenti képviselő volt, nem kompromittálta magát. Sir John Eccles Nobel-díjas kutatóval együtt vallotta, hogy az emberi agy működésének magyarázata a lélek kérdésének felvetése és számbavétele nélkül nem lehetséges. Ez a hit tükröződik egyik nyilatkozatából, amikor egy riporter arról kérdezte, vajon hisz-e a professzor úr az apostoli hitvallásnak a halál utáni feltámadást illető tételében is. És ha igen, hogyan képzeli el ezt a gyönyörű szerkezetet, a mi agyunkat, mely a halálban megsemmisül, s melynek atomjai és molekulái szétszóródnak a természetben, és más élőlények használják föl őket – vajon tudjuk-e ezeket rekonstruálni oly módon, hogy feltámadásunk után ismét a mieink lehessenek? Ön valóban hisz is ebben? – Kedves barátom – felelte Szentágothai –, én hiszek a Mindenhatóban. És ha az Isten mindenható, amint én azt kétség nélkül hiszem, akkor semmi okom kételkedni abban, hogy megvan a hatalma rá, hogy engem bármely módon, amelyen jónak látja, fölemeljen. Én hiszek abban, hogy egyszer még találkozhatom Vele.”

Miatyánk

Ahhoz, hogy bátran merjük kérni az Atya akaratát, nemcsak erős szív kell, hanem nyitott értelem is. Fel lehet, fel szabad tenni a kérdést tehát: Mit is akar az Isten? Ez a kérdés legalább két szinten jelentkezik az életünkben. Az első az ismerősebb: amikor egy konkrét élethelyzetben elbizonytalanodunk, vagy egy ún. határhelyzetben tanácstalanok vagyunk. Ez olyankor szokott előfordulni, amikor a hívő embert kétségek gyötrik. Egy kisebb vagy akár komolyabb ügyben válaszút elé érkezett, s útmutatást kér az Istentől. Valahol belül, a lélekmélyen talán ott motoszkál egy sejtés, mi lenne a helyes, az Úrnak tetsző megoldás. De általában sokkal erősebben jelentkezik az önakarat, ami másfelé, esetleg épp az ellenkező irányba húz. Ha már merünk kérdezni, az jó jel… De a válasz sokszor mint-

ha késne. Vagyis az Isten akarata rejtve marad. Mi hát a teendő? Ilyenkor kell megkeresni az Úr kinyilatkoztatott akaratát. A rejtettből a már feltárt felé lépni. A saját konkrét helyzetünket meg kell próbálni beilleszteni egy nagyobb, szélesebb és jóval átfogóbb

• HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA • 2015. ÁPRILIS 19.

keretbe: az isteni tervbe. Ez pedig – legalábbis hitünk tanítására támaszkodva – már ismerősebb talaj lehet. Az Atya ugyanis kinyilatkoztatta már az akaratát: a teremtés, a megváltás, a Jézuson keresztül megnyitott mennyország által. Most már egészen testre szabottan kell feltenni a kérdést: az én adott állapotomban vajon melyik út felel meg jobban a Mindenható akaratának? Persze tudom, hogy ez nem mindig egyszerű… A mindennapi életben rengeteg árnyalat, bonyolult szituáció, zavaró és zavaros tényező lehet. Az is előfordulhat, hogy úgy tűnik, nincs is „jó megoldás”. Nem árt hát a jól bevált ma-

tematikai módszerhez fordulni: egyszerűsíteni kell – a legkisebb közös nevezőt megtalálni. Az a tanács, amit a gyermekeknek szoktunk adni ilyen esetekben, működhet a komoly felnőtteknél is. Tedd föl a kérdést: Jézus mit tenne most a te helyedben? Nekünk nem kell aprópénzt feldobni, nem szükséges fej vagy írást játszani az Úrral. A bibliát sem kell találomra felütni, hogy majd aszerint járjunk el, amit ott olvasunk. Pontosan a Szentírásból tudjuk, hogy mit akar az az Isten, akiről János azt írja, Ő a szeretet. Hogy mit akar a világgal, mit akar az emberrel, hogy miért küldte el a Fiát; tudjuk, hogy Jézus mit tanított, hogy reagált, mit tett, s milyen példát adott. Az persze, könynyen lehet, hogy esetleg mindez bennünket is épp a kereszthez vezet… Legyen meg a te akaratod!

NEKROLÓG

Köszönjük, Esperes úr! Megemlékezés a napokban elhunyt Mons. Barcsek Sándor pápai prelátusról Köszönöm! Ez az egyszerű, mégis sok mindent magában foglaló szó jellemezte leginkább utolsó evilági találkozásunkat, nagyhét derekán. A dunaszerdahelyi kórházban fekvő Barcsek Sándor esperes úr ágya mellett időzve szüntelenül a hála érzése töltött el, s a rövid beszélgetésekben ezt próbáltam szavakba foglalni. Nem csak a magam nevében, de annak a több mint negyven káplán elődömnek a nevében is, akik egykor Sándor atya mellett működtünk Somorján. S persze a többi paptestvér, szüleim és a sok-sok hálás hívő nevében is, de hasonlóképpen a vallásukat nem gyakorlók köszönetét is tolmácsolva, akik közül szintén sokan nagyra becsülték Barcsek atya személyét és szolgálatát. Egész biztosan többen is ugyanígy kifejezték köszönetüket, hiszen papok és hívek váltották egymást betegágyánál, csakúgy, mint ahogyan a múltban is sokan nagyon szívesen keresték fel a nyugdíjas éveit töltő lelkiatyát. Mindegyikünknek volt és van köszönnivalója az Esperes úrral szemben. „Köszönöm!” – mondta néhányszor a már nehézkesen beszélő, olykor tág szemekkel ﬁgyelő, szenvedéseit hősiesen viselő Esperes úr is. Ahogy egész ismeretségünk ideje alatt, úgy e különleges találkozás alkalmával is a legkisebb dologért is őszintén hálás volt. Ezt a követendő példát is meg kell, hogy köszönjük… Sándor atya márciusban ünnepelte születés- és névnapját. A 86. születésnap volt. Talán többeknek eszébe jutott a kerek, nyolcvanadik születésnap ünneplése, amire még Somorján került sor, néhány hónappal nyugalomba vonulását megelőzően. Már ez az ünneplés, majd pedig a búcsúzás a várostól, ahol negyvenhárom éven át szolgált, alkalmat adott végiggondolni, mi mindennel ajándékozott meg sokakat Isten éppen Barcsek atya életén és papi szolgálatán keresztül. A szentmisék bemutatása, a mindig alaposan előkészített homíliák, a szentségek kiszolgáltatása, a papi hivatások ápolása, a kedves szavak, a konkrét segítségnyújtás, a

bölcs és békés megoldások keresése, a szívből fakadó őszinte szeretet és még sorolhatnánk, mi minden jut eszünkbe, ha rá gondolunk. Nyugdíjas éveiben is jó volt életbölcsességgel átitatott szavait, tanácsait, bátorítását hallgatni. A már említett kerek születésnap kapcsán a Remény (2009. március 15-i szám) hasábjain egy beszélgetést olvashattunk az Esperes úrral. Az írás címe találóan fejezte ki Sándor atya papi életének töltetét: „Egy élet a lelki gyümölcsök érleléséért”. Az évtizedek alapos munkája valóban gyümölcsöző volt, materiális, lelki téren egyaránt. Barcsek atya a nyugalomba vonulás után is gondos törődéssel ﬁgyelte a lelki gyümölcsök továbbérését. Két évvel ezelőtt egy Mária Rádióban sugárzott riport Barcsek esperes úrral írásos formában is napvilágot látott a Remény hetilapban (2013. március 17-i szám). Az írás címéül azt választottuk: „Akinek nem csak a káplánjai köszönhetnek sokat…” Az alábbiakban a szóban forgó cikket idézve eleveníthetjük fel Esperes úr visszaemlékezését papi hivatásának állomásaira: „Barton születtem, ahol több pap is nevelődött, köztük nagybátyám, Csókás Károly kanonok is, aki sokat segített papi hivatásomban. 1940-ben kerültem az elegáns, rendszerető komáromi Marianumba, ahol nagyon szerettem, s most is erre az intézetre em-

lékszem vissza legjobban. Sok nyarat Gútán töltöttem a nagybátyámnál, ahol három káplán is volt, jól éreztem magam köztük.” Majd hallhattunk az esztergomi és pozsonyi tanulmányokról, amit a pappá szentelés követett 1952-ben. „A szentelés után Komáromba kerültem káplánnak, ahol nagy buzgósággal kezdtem, gondolva, mennyi mindent lehet tenni azon a helyen, ahol már ismerem a környezetet. Utána a pozsonyi koronázó templom káplánja lettem, ahol rengeteg dolgunk volt. Az egyik virágvasárnap reggel héttől gyóntattunk, majd az egyórás ebédszünet után este kilencig folytattuk. Egy év után elhelyeztek Diószegre, majd egy évig Léván voltan. Hat év káplánkodás után kerültem Dénesdibe plébánosnak, ahol öt évet töltöttem. Ezután négy hónapot Perbetén, utána pedig negyvenhárom évet Somorján működtem.” Barcsek Sándor atya először alelnöke, majd elnöke volt az immár huszonöt éve rendszeresen megjelenő Remény hetilapot kiadó Glória Társulatnak. XVI. Benedek pápa „pápai prelátus” címmel tüntette ki, a kinevezési okiratot 2009. március 26-án Stanislav Zvolenský pozsonyi érsektől vette át. Barcsek atya közel hatvanhárom évnyi papi szolgálat után, szentségekkel ellátva, felkészülten adta vissza lelkét Teremtőjének április 7-én, húsvétkedden, a déli órákban. A temetési szentmisére és szertartásra április 13-án, hétfőn, a somorjai Nagyboldogasszonyplébániatemplomban került sor. Testét a templom kriptájában helyezték nyugalomra a feltámadás reményében. Köszönöm! Köszönjük! …Istennek, hogy megajándékozott minket Sándor atyával. Esperes úrnak pedig, hogy szép papi példát állított elénk. Halhatatlan lelke üdvéért imádkozva elővételezett bizalommal köszönjük, hogy odaátról is segítségünkre lesz. Drága Esperes úr, nyugodjon békében! A feltámadásba és örök boldogságba vetett hittel búcsúzunk… Molnár Tamás (Fotó: somorja.sk)

„Az élet legyőzte a halált” Ferenc pápa nagycsütörtökön délelőtt a Szent Péter-bazilikában tartotta meg a krizmaszentelési szentmisét, a Római egyházmegye segédpüspökei, papjai és diakónusai részvételével. A szentmise során a papság megújította szentelési fogadalmait, és a pápa megáldotta a keresztelendők, a betegek olaját, valamint a krizmát. A pápa nagycsütörtökön este a Róma északkeleti részén található Rebibbia börtönt kereste fel, hogy ott kezdje el a szent három nap szertartásait. Az Úr vacsorájának az emlékére tartott szentmisét a börtön „Miatyánk” nevű kápolnájában mutatta be, melynek során megmosta tizenkét fogolynak, hat nőnek és hat férﬁnak a lábát. A nők

közül kettő nigériai, egy kongói, egy ecuadori és két olasz, a férﬁak közül egy brazil, egy nigériai és négy olasz volt. A kápolnában 150 férﬁ és 150 nő fogvatartott várt a pápára, köztük 15 anya, akik háromévesnél kisebb gyerekeikkel együtt élhetnek a börtön egy külön részlegében. Nagypénteken este Ferenc pápa vezetésével került sor a Colosseumnál a hagyományos Via Crucis szertartásra. Az elmélkedéseket Renato Corti, Novara nyugalmazott püspöke írta a Szentatya felkérésére. A témák között szerepelt a vallás vagy az igazságosság ügye miatti üldöztetés, a család, a szenvedés, a kiskorúak elleni visszaélések.

Nagyszombaton este a Szent Péter-bazilikában került sor a húsvéti vigília szertartásra. A bazilika átriumában szentelték meg a tüzet, majd a hit tűzfolyama az egyre több föllobbanó mécses révén lassan betöltötte az egész Istenházát élő fénnyel. Ekkor hangzott fel az Exultet, a húsvéti örömének, melyet a bibliai olvasmányok hosszú sora követett. Az ősi könyörgések

után Ferenc pápa megkeresztelt tíz katekument. A legﬁatalabb egy 13 éves kambodzsai leány, a legidősebb egy 67 éves kenyai asszony (a képen) volt. Továbbá négy olasz, három albán és egy portugál katekumen nyerte el az istengyermekség szentségét. A keresztségi rítus után az eucharisztikus rész zárta a szertartást. Ferenc pápa homíliájában a feltámadás eseménye női alakjainak, a „tanítványnőknek”, „asszony-tanítványoknak” a szerepéről szólt. A Szentatya húsvétvasárnap délben a Szent Péter téren délelőtt bemutatott szentmisét követően a bazilika központi loggiájáról adta áldását a

városra és a világra. Előtte beszéddel fordult a hívekhez, amelyet így kezdett: „…A szeretet legyőzte a gyűlöletet, az élet legyőzte a halált, a fény elűzte a sötétséget!” A feltámadott Úrtól kérjük a kegyelmet, hogy ne higgyünk a büszkeségben, amely táplálja az erőszakot és a háborúkat, hanem legyen alázatos bátorságunk a megbocsátásra és a békére - mondta a továbbiakban, majd így folytatta: A győzedelmes Jézustól kérjük, hogy könnyítse meg oly sok, az Ő neve miatt üldözött testvérünk szenvedését, valamint azokét is, akik igazságtalanul szenvedik el a folyamatban lévő konﬂiktusok és erőszakos cselekmények következményeit. Vatikáni Rádió/Remény

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

LELKI TÁPLÁLÉK

Húsvét 3. vasárnapja

VASÁRNAP ról ra

Zsidó János a tanú vagy tanúskodás szót halljuk, általában bírósági tárgyalásra gondolunk, ahol el kell mondani, amit láttunk és hallottunk. A mai evangélium is a tanúskodásról szól. Jézus azt mondja apostolainak: Ti tanúi vagytok ezeknek. Miről is tanúskodtak az apostolok? Jézus szenvedéséről és feltámadásáról. Mindkettőnek szemtanúi voltak. Jézus szenvedése és halála fájdalommal és rémülettel töltötte el őket. A feltámadás tényét pedig nem tudták felfogni. Hosszú ideig tartott, míg a kézzel fogható bizonyítékok hatására nagy nehezen elhitték Jézus feltámadását. Utána azonban már életüket is feláldozták érte. Tanúskodtak Jézus Krisztusról és az Ő feltámadásáról szavaikkal, életükkel és végül vértanúhalálukkal. Az Egyház 2000 éves története is bővelkedik vértanúkban. Így van ez napjainkban is. Gondoljuk Közel-Kelet és Afrika üldözött keresztényeire és vértanúira. Jézus azonban nemcsak az apostolokat bízta meg, hogy tanúskodjanak, hanem minket is. Mi ugyan nem voltunk tanúi Jézus feltámadásának, de Egyházunk 2000 éves történelméből látjuk, hogy Isten az idők ura. Hányan próbálták kiirtani a kereszténységet! Az Egyház mindig eltemette az ő sírásóit. Trajánusz császár a II. század elején már érmet veretett ezzel a felirattal: A kereszténységet végleg eltöröltem. A császár elmúlt, a kereszténység megmaradt. Vagy gondoljunk a múlt század két diktatúrájára, a fasizmusra és a kommunizmusra. Mindkettő harcolt a hívő keresztények ellen, börtönbe, haláltáborba záratta és kivégeztette őket. S mi lett az eredmény? Mindkét diktatúra megsemmisült, a kereszténység pedig megerősödött. Saját életünkben is sokszor előfordul, hogy azt gondoljuk, itt a vég. Egyszer csak történik valami, s Isten csodálatosan beavatkozik életünkbe. Mi mindnyájan Krisztus tanúi vagyunk. Jézus a világtörténelem legnagyobb

egyénisége. Nem lehet elmenni mellette közömbösen. Vagy mellette vagyunk, vagy ellene. Vagy igaz tanú vagyok, vagy hamis. Ki a hamis tanú? Az, akinek nincs összhang szavai és tettei között, aki csak a templomban keresztény, a világban már nem. A templomban dicsőíti az Istent, a templomon kívül pedig gyalázza káromkodásával. Az, aki számára fontosabbak a földi javak – pénz, karrier, hatalom – mint az égi kincsek. Aki nem szolgálni akar, hanem uralkodni. Ki az igaz tanú? Az, aki Jézus képmása a világban. Aki minden lényeges dologban felteszi a kérdést, mit tenne most helyemben Jézus Krisztus, és hallgat lelkiismerete szavára. Aki nem válogat a tízparancsolat parancsai között, hanem mindet betartja. Aki akkor is jót tesz, ha kára származik belőle. Aki együtt tud sírni a sírókkal és örülni az örvendezőkkel. Aki tudja, hogy az ő küldetése a szolgálat. Gondolkodjunk el, hogy igaz vagy hamis tanúk vagyunk-e! A mai evangélium a Szentírás fontosságára is tanít. Jézus Mózes törvényén, a prófétákon és a zsoltárokon keresztül magyarázza, hogy ennek így kellett történnie. A Szentírás segítségével nyitja meg értelmüket, ezért fontos számunkra, hogy rendszeresen olvassuk. Akkor vagyunk keresztények, azaz Krisztuskövetők, ha ismerjük Jézus tanítását, és az szerint élünk. Szeretni csak azt lehet, akit ismerünk. Olvassuk az evangéliumot, s akkor megismerjük Jézust és szeretni fogjuk. Az Ő húsvéti ajándéka a békesség. Feltámadása után mindig így köszönti tanítványait: Békesség nektek! Ahányszor találkozik az ég és a föld, mindig elhangzik a békesség szó. Jézus nem a világ békéjét hozta el, amely az erőszakon alapul, hanem a lélek békéjét. Ezt a békét fogadjuk szívünkbe, adjuk tovább, és akkor békesség lesz a világban.

• HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA • 2015. ÁPRILIS 19.

Olvasmány az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 3, 13-15. 1719) Azokban a napokban Péter így beszélt a néphez: Ábrahám, Izsák és Jákob Istene, atyáink Istene megdicsőítette Szolgáját, Jézust, akit ti kiszolgáltattatok és megtagadtatok Pilátus színe előtt, noha ő úgy határozott, hogy szabadon bocsátja. Ti azonban megtagadtátok a Szentet és az Igazat, és (Pilátust) arra kértétek, hogy a gyilkosnak kegyelmezzen, az élet Fejedelmét pedig megöltétek. Isten azonban feltámasztotta őt a halálból, és ennek mi tanúi vagyunk. Tudom, testvérek, hogy csak tudatlanságból cselekedtétek, amit tettetek, ahogy vezetőitek is. Isten azonban így teljesítette be, amit minden prófétájának szájával hirdetett: hogy az ő Fölkentjének szenvednie kell. Tartsatok hát bűnbánatot, és térjetek meg, hogy bűneitek bocsánatot nyerjenek. Válaszos zsoltár (Zsolt 4, 2. 4. 7. 9) Válasz: Ragyogtasd ránk, Uram, arcod fényességét!

Szentlecke Szent János apostol első leveléből (1 Jn 2, 1-5a) Gyermekeim! Ezeket azért írom, hogy ne kövessetek el bűnt. De ha valaki bűnbe esik, van szószólónk az Atyánál: Jézus Krisztus, az Igaz. Ő az engesztelő áldozat bűneinkért, nemcsak a mieinkért, hanem az egész világ bűneiért is. Abból tudjuk meg, hogy megismertük, ha megtartjuk parancsait. Aki azt mondja: „ismerem”, de parancsait nem tartja meg, az hazudik, és nincs meg benne az igazság. De aki megtartja tanítását, abban az Isten szeretete valóban tökéletes.

De ő így szólt hozzájuk: „Miért ijedtetek meg, és miért támad kétely a szívetekben? Nézzétek meg kezemet és lábamat! Én vagyok. Tapintsatok meg és lássátok! A szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van.” Ezután megmutatta nekik a kezét és a lábát. De örömükben még mindig nem mertek hinni, és csodálkoztak. Ezért így szólt hozzájuk: „Van itt valami ennivalótok?” Adtak neki egy darab sült halat. Fogta és a szemük láttára evett belőle. Aztán így szólt hozzájuk: „Ezeket mondtam nektek, amikor még veletek voltam. Be kell teljesednie mindannak, amit rólam Mózes törvényében, a Evangélium prófétákban és a zsoltáSzent Lukács rokban írtak.” könyvéből Ekkor megnyitotta ér(Lk 24, 35-48) telmüket, hogy megértsék Abban az időben az az Írásokat. (Emmauszból visszatért) Majd így folytatta: tanítványok beszámoltak „Meg van írva, hogy a az úton történtekről, meg Messiásnak szenvednie arról, hogyan ismerték fel kell, és harmadnap fel kell Jézust a kenyértöréskor. támadnia a halálból. NeMíg ezekről beszélgettek, vében megtérést és bűnegyszer csak megjelent bocsánatot kell hirdetni köztük ( Jézus), és köJeruzsálemtől kezdve szöntötte őket: „Békesség minden népnek. nektek!” Ijedtükben és féTi tanúi vagytok ezeklelmükben azt vélték, nek. Én meg kiárasztom hogy szellemet látnak. rátok Atyám ígéretét.”

Liturgikus naptár Április 19. Húsvét 3. vasárnapja (Emma, Malvin, Zseraldina) Április 20. Hétfő. Köznap (Tivadar, Tihamér, Töhötöm) Miseolvasmányok: ApCsel 6,8-15; Zsolt 118,23-24. 26-27. 29-30; Jn 6,22-29 Válaszos zsoltár: Boldog az az ember, aki az Úr törvényét megtartja. Április 21. Kedd. Köznap (Anzelm, Konrád) Miseolvasmányok: ApCsel 7,51-8,1a; Zsolt 30,3cd-4. 6ab 7b 8a 17. 21ab; Jn 6,30-35 Válaszos zsoltár: Én Uram, én Istenem, kezedbe ajánlom lelkemet.

Április 22. Szerda. Köznap (Kájusz, Noémi, Csilla, Vaszília) Miseolvasmányok: ApCsel 8,1b-8; Zsolt 65,1-3a 4-7a; Jn 6,35-40 Válaszos zsoltár: Minden föld Istent dicsérje. Április 23. Csütörtök. Köznap (Adalbert, Béla) Miseolvasmányok: ApCsel 8,26-40; Zsolt 65,8-9. 16-17. 20; Jn 6,44-51 Válaszos zsoltár: Dicsérd az Istent, nagy világ! Április 24. Péntek Köznap (György, Fidél, Debóra, Hunor) Miseolvasmányok: ApCsel 9,1-20; Zsolt 116,12.; Jn 6,52-59

Válaszos zsoltár: Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot! Április 25. Szombat. Ünnep (Márk evangélista, Ányos, Ervin, Niké) Miseolvasmányok: 1 Pét 5,5b-14; Zsolt 88,2-3. 6-7. 16-17; Mk 16,15-20 Válaszos zsoltár: Hadd énekeljem örökké Urunknak irgalmas jóságát. Április 26. Húsvét 4. vasárnapja (Klétusz pápa, Aida, Kilit) Miseolvasmányok: ApCsel 4,8-12; Zsolt 117,1.8-9. 21-23. 26. 28cd 29; 1 Jn 3,1-2; Jn 10,11-18 Válaszos zsoltár: A kő, amelyet az építők félredobtak, íme, az lett szegletkővé.

LELKI TÁPLÁLÉK

Szociális gazdaság

A szociális gazdaság szerepe Szlovákiában A harmadik szektor keretein belül sok olyan polgári kezdeményezés jött létre, amely a szociális gazdaság elveit követi, nem profitorientált, és elsőrendű célja a szociális misszió, vagyis valamilyen formában segítséget nyújt a rászorultaknak. A polgári társulatok vagy civil szervezetek jogi személyek, amelyek intézményesült önszerveződések valamilyen közös érdek vagy cél alapján. A 83/1990-es törvény alapján alakulhatnak társulások, egyletek, társaságok és egyesületek, amelyek közhasznú tevékenységet folytatnak vagy a tagság igényeinek kielégítésére fókuszálnak. Céljaik elérésének érdekében üzleti aktivitást fejthetnek ki. Az alapítvány vagyoni értékek felajánlását jelenti közérdekű célra, elsősorban szellemi értékek fejlesztésére, emberi jogok és a környezet védelmére, természeti és kulturális értékek megvédésére, továbbá az egészségfejlesztés, az oktatás és a tudomány terén. Az alapítványok létrehozásának feltételeit és működésük alapjait a 34/2002-es jogszabály határozza meg. Természetes vagy jogi személy is lehet alapító, ehhez szükséges fejenkénti minimális hozzájárulás és meghatározott értékű alaptőke. A törvény lehetővé teszi, hogy az alapítvány üzleti tevékenységet végezzen, pl. ingatlan bérbeadása, kulturális, oktatási, szociális vagy sportesemények szervezése. A nembefektetési alapok törvényes kereteket nyújtanak vagyon vagy pénzösszeg meghatározott célra való gyűjtésére. Az így megszerzett tulajdon jótékony célokra és humanitárius segítségre fordítható; főleg azok részére, akik életveszélybe kerülnek vagy természeti katasztrófa miatt támogatásra van szükségük.

A non-profit szervezetek olyan szükségletek kielégítésére jönnek létre, amely közhasznú érdekeket szolgálnak. Aktívak az egészségügyi, a szociális és a humanitárius ellátás, a szellemi és kulturális értékek fejlesztése és védelme terén, az emberi jogok védelmében, oktatás, képzés, kutatás, fejlesztés területein. Támogatják a környezetvédelemi tevékenységeket, továbbá a regionális fejlesztést és foglalkoztatást, segítséget nyújtanak a lakhatás biztosításában a rászorultaknak. Az esetleges profit nem használható fel az alapítók vagy alkalmazottak javára, mert teljes egészében közhasznú célokra kell fordítani. Az alapító lehet természetes vagy jogi személy, ill. az állam. A nonprofit szervezetek nyilvántartását a területileg illetékes hivatal biztosítja. A szlovák szociális gazdaság szervezetei innovatív megoldásokat kínálnak a magas munkanélküliségen kívül olyan társadalmi kihívásokra is, mint a népesség öregedése vagy a marginalizált egyének és csoportok számának növekedése. E téren nagyon aktívak a harmadik szektorban található kezdeményezések, melyek különböző jogi formát ölthetnek és némelyikük a szociális gazdaság elvei szerint működik. A szociális gazdaságot előhívó folyamatok közé tartozik az a tény is, hogy az állam nem tudja teljes mértékben megoldani a társadalmi problémákat, a harmadik szektorban óriási kiaknázatlan források rejlenek, egyre jobban növekszik a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának igénye, és fokozatosan új társadalmi problémák kerülnek a felszínre. (A szerző várja a felmerülő kérdéseket és visszajelzéseket a köv. címre: evapongracz@hotmail.com)

HÉT

ről re

katolikus hírportálok sorra beszámolnak arról, hogy Ferenc pápa 2015. április 11-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapjának előestéjén, a Szent Péter-bazilikában tartott vesperás keretében ünnepélyesen átadta azt a bullát, amellyel meghirdette az irgalmasság rendkívüli szentévét. Az említett szentév a Szent Péter-bazilika „szent kapujának” megnyitásával december 8-án, a II. vatikáni zsinat lezárásának 50. évfordulóján veszi kezdetét, és 2016. november 20-án, Krisztus Király ünnepén zárul. Ezalatt a kegyelmi egy esztendő alatt nekünk

ember küldetése, hogy Krisztus útját, az irgalom útját folytassa, hiszen ez a törvény igazi beteljesedése. Az irgalom útján járva nem válogathatjuk meg a velünk szembejövőket, ott mindenki felebarát, ott mindenki várja, hogy irgalmasak legyünk, amint a mi mennyei Atyánk is irgalmas (vö. Lk 6,36). Azonban nemcsak azt kell világosan látnunk, hogy kivel szemben kell irgalmat gyakorolnom, hanem azt is, mit jelent irgalmasnak lenni. Az irgalom nem csupán egy a sok erény közül! Annál sokkal több, konkrét szeretetgyakorlás! Nem csak szavakkal kimondott, szépen

is az irgalmasság embereivé kell majd válnunk, melyre már most fel kell készülnünk. Ahhoz, hogy az irgalmasság emberei tudjak lenni, először is világosan kell látnom, hogy kivel kell irgalmasnak lennem, ki a felebarát, akinek irgalmaznom kell. Ki az irgalmasság tárgya? A Lukács evangéliumában megszólaló törvénytudó szavaival kell nekünk is feltennünk a kérdést: „Ki az én felebarátom?” Már a kérdésfelvetés is eleve feltételezi, hogy nem mindenki… Mintha mi magunk szabnánk korlátokat az irgalmasságnak azáltal, hogy leszűkítjük azok körét, akikkel szemben irgalmat kell(ene) gyakorolnunk. Napjaink embere a maga leszűkített hitértelmezésével szinte napi szinten elutasítja a Jézus által kijelölt üdvösség útját, pedig jól tudja, hogy a keresztény

hangzó, vigaszt nyújtó szóvirágok sora, hanem valódi szeretetszolgálat. Olyan segítségnyújtás, mely nem méricskél – az irgalomnak nagylelkűnek kell lennie. Nem lehet azt mondani, hogy szeretnék irgalmas lenni egy kicsit, az irgalomnak nem szabhatunk korlátokat! Ne a minimum teljesítésére törekedjünk, hanem tegyünk meg mindent, ami erőnkből telik. Francois Varillon atya így beszél az irgalmasság helyes megéléséről: „az irgalom, a felebaráti szeretet igazi szolgálatot jelent, konkrét szolgálatot, amely hatékony, és amelyet nagylelkűen teszek minden emberért, bárki is legyen, sőt és főleg akkor, ha az ellenségem.” Az irgalmasság szentévében tanuljunk meg ily módon irgalmasok lenni – mindenkivel szemben, nagylelkűen!

Pongrácz Éva

Az irgalmasság szentéve

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

LÉLEK ÉS ÉLET

Isten a szív okosságában (Gondolatok P. Henri Boulad S.J. A szív okossága c. könyve nyomán) Azt az állítást, amit korunk egyik nagy jezsuita hithirdetője, Henri Boulad mond, senki sem tagadhatja: „Az ember a vágy embere, vágyik a végtelen után, és ez minden emberre érvényes, bárki legyen az.” (117.) Az állítás lényege: Minden élőlényben, emberben, állatban, növényben egyaránt benne van a lehetőség (vágy, ösztön, igény – mindegy, minek nevezem), hogy tökéletesedjék, valamilyen magasabb célt elérjen. Ám, míg ez az élőlények mindegyikében a maga természetében valósul meg, addig az embernek szüksége van a természetén kívül valami vagy valaki MÁSRA, hogy vágya kielégüljön. Már a kisgyerek is akar valaki nagy, hős lenni. A ﬁatal és felnőtt egyaránt híres, neves, gazdag ember szeretne lenni, aki mások fölé emelkedik valamiben. Aztán, ha nagy ember lett, még többre vágyik, mindenki fölé akar emelkedni. (Látjuk a politikusok esetében, amikor diktátorságra törnek, a gazdagok esetében, amikor mindent és mindenkit be akarnak „kebelezni”.) De soha-soha nem tudja mondani magának, hogy: ELÉG! Erre mondja P. Boulad: „Vágyunk a végtelen után. Egyetlen más teremtmény sem szenved ettől a vágytól, csak az ember, — s éppen ez teszi őt emberré” (i. m. 96). A hírbe, dicsőségbe, vagyonba belekábult ember is előbb-utóbb (akár bevallja, akár vakon tagadja) eljut abba a helyzetbe, hogy kénytelen megérteni: célunk magasabban van, vágyunk kielégülése nem található meg abban, ami emberi természetünkben meglelhető volna. Vágyódunk a végtelen után, az Abszolútum után, az Isten után. Honnét van bennünk ez a vágy? A Biblia felel rá: „Isten az embert a maga képére teremtette” (Ter 1,27). Ezt a rendeltetést az Úr az ember legmélyébe, a szívébe ültette bele. „Az Isten állandó felhívása ez az emberhez, ezen keresztül folyik az ő levelezése az emberi lélekkel.” Az Isten képét tehát nem az arcunkon kell keresni, hanem ebben az alapvető, Abszolútum utáni vágyban. Ebből kifolyólag az emberi szív egy feneketlen edény: önmagában kicsi, de végtelenül nagy vágyaiban. Ez a vágy az emberben különféle módokat talál arra, hogy „kiélje magát”. Újra és újra arra „cukkolja magát”, hogy kielégüljön (gondolok az evésre, ivásra, szeretkezésre, drogok fogyasztására). Istenre éhes lelkét pótanyagokkal tömi újra és újra. De csak átmenetileg lakik jól velük. Ádám apánk kezdte meg ezt a „pótkeresést”, amikor „olyan akart lenni, mint az Isten”. Ádám kísértése a mi kísértésünk is, amikor az Abszolútum utáni vágyunkat olyasvalamivel akarjuk „jóllakatni”, amely nem képes erre... Tudósok próbálják keresni a mikrokozmoszban és makrokozmoszban azt

a többletet, amire vágyakozunk, és fölfedezik az atomot, továbbmenve az atom részecskéit: a protont és a neutront. Sőt legújabban a fotont is. Nagy dolgok ezek, emberen fölülieknek tűnhetnek, de csak addig, amíg nem zárják ki Azt, Aki ezek mögött áll: az Istent. Mert ha kizárják, akkor atomháború és mindent elpusztító neutronbomba lesz belőle. Vágyakozunk az űrhajókon megtehető szédületes messzeségekbe, ám ez csak addig hoz többletet vágyainknak, amíg ott az űrben nem elveszíteni, hanem megtalálni akarjuk Isten nyomait.

Az első űrhajós, Gagarin hitte az Istent, vallomást is tett róla. A Holdra leereszkedő űrhajós (Irwin) ma az evangélium terjesztője a földön. De miért nem veszi észre minden kutató, minden többet akaró azt, amit Szent Ágoston mondott: „Nyugtalan a mi szívünk Uram, amíg benned meg nem nyugszik!”? Azért, mert nem a helyes Isten után vágyódnak. Nem a megfelelő helyen keresik az Istent. Hogyan, hát van: helyes és helytelen Isten? Ennek megértéséhez P. Boulad példáját mondom el a két édesanyáról. Volt egyszer két édesanya. Ugyanabban a bérházban laktak: az egyik a harmadik, a másik a negyedik emeleten. Az egyik napon egyszerre mentek el bevásárolni. Gyermekeik – mindkettőnek ötéves ﬁacskája volt – otthon maradtak. Amíg odajártak, tűz ütött ki a házban. Hazatértük alkalmával már embertömeg - tűzoltók, hatósági emberek - vette körül a lángokban álló épületet. A gyerekek, amikor a balkonról meglátják anyjukat, sírva kiabálnak. Mit tegyünk? - kérdik aggódva egymástól az édesanyák. Erre az egyik fölkiabál

• HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA • 2015. ÁPRILIS 19.

gyermekének: „Szaladj a konyhába, a szekrényben van egy gombolyag zsineg, hozd ki a balkonra, kösd a korláthoz és ereszkedj le rajta, majd én elkaplak!” A gyerek azonban nem érti anyja szavát, nem fogja föl tanácsait. Csak zokog keservesen... A másik édesanya nem szól egy szót sem, csak nekiindul a fiáért az emeletnek. Visszatartják, figyelmeztetik, hogy életével játszik. Nem hagyja magát, vad tigrisként rohan fölfelé. Ám mielőtt elérné gyermekét, megfullad a tűz- és lángtengerben. Az egyik édesanya fiával együtt meghal. A másik életben marad, de a fia elpusztul. A két édesanya esete elénk tárja a „kétféle Istent”. Az első Isten – ahogyan sokan elképzelik – ott trónol fönn a magasban, nagy békében, boldogságban angyalok körében. Lát s hall mindent, és sajnálkozik földi gyermekének, az embernek sokféle jaján-baján. Sajnálkozik, és nem marad szótlan: üzen, nyilatkozik, próféták és kiválasztott emberek harsogják szavait: „Bátorság, tartsatok ki, viseljétek sorsotokat, tudok rólatok!” Szentírókat szemel ki, akik leírják üzenetét a Bibliában. Ám az emberek nem hallgatnak a prófétákra, sőt üldözik Isten embereit. Nem olvassák a Bibliát. Hiába minden, a föld pusztul, s az emberek rosszak, egyre rosszabbak. Kár hogy ilyen helytelen Istene van a legtöbb embernek. Azt hiszik, ez az igazi Isten. Pedig nem az, mert ez az Isten EMBER ALATTI ISTEN. Ilyen után nem vágyódik a szívünk (talántán eszünk néha megcsodálja, de ez nem elég!). Ilyen Isten minősége az emberé alatt van, mert – ahogy a példából láttuk – egy édesanya jobban tudja szeretni gyermekét, mint ő az embereket. Az ilyen Isten nem más, mint egy BÁLVÁNY. Ha ilyennek hisszük őt, akkor ne csodálkozzunk, hogy sok az ateista, avagy olyan, aki Istent csak tisztes távolból szemléli. Az igazi Isten, a helyes Isten egészen más. Olyan, mint a gyermekéért tűzbe menő édesanya. Ez az Isten átéli a világ, a föld lakóinak szenvedéseit, és elkötelezi magát, mint igazi édesanya (joggal nevezte őt I. János Pál pápa nemcsak mennyei Atyának, de mennyei Anyának is!). Igaz, ő is üzent nekünk - lejegyezték a Szentírásban szavait. De amikor látta, hogy ez nem használ, emberré lesz: megtestesül. Eljön hozzánk a bűnökben lángoló földre, úgy mutatkozik meg, mint egy közülünk. Belép a mi emberi életünkbe: kicsiségünkbe, örömeinkbe, fájdalmainkba, gondjainkba, bajainkba. Sőt még halálunkba is, hogy „feloldja a halál átkát”. Ilyen Isten kell nekünk, ezt keresi szívünk minden vágya, ez után vágyódik szívünk minden okossága. Ez az egyetlen és egyedüli elfogadható Isten. Ha Isten nem így érez, és nem így szeret, akkor természetes, hogy pótistenek után futnak az

FOHÁSZ emberek. Hiszen végtelen felé törő vágyaikat csak ez az Isten tudja betölteni. Aki végtelenül szeret minket. Aki halálra is adja magát értünk. Vannak, akik azt mondják: az égő ház emeletére fölrohanó édesanya tette hiábavaló volt, hiszen ﬁa is, ő is bennégett. Erre azt kell mondanunk: vannak értéktelennek tűnő lépések, ám ezek csak anyagi szempontból értéktelenek. A szeretet vonalán mérhetetlenül sokat érnek! A szeretet nélkülözhetetlen tetteiből áll fenn a KÜLÖNB VILÁG. Ezekből épül fel az ember megváltása és üdvössége. Itt nem a látható eredmény számít, nem a haszon a lényeg, hanem a SZERETET TITKA. Az égő házban meghaló édesanya halálában is szerette gyermekét, a másik csak a halálig szerette. A szeretet logikája magasabb, mint az értelem logikája! A teremtő Isten és a teremtett ember között nem lehet kapcsolat, mert egy áthághatatlan szakadék van köztük. Ezt a szakadékot „ugrotta át” a megtestesülés által maga az Isten. Az Isten Fia emberré lett, és itt élt közöttünk. Urunk Jézus Krisztus felvette emberi természetünket, és megoldotta a Teremtő és teremtmény közötti problémát. Az Ige emberré válása által az Isten mondhatjuk így is - házasságra lépett az emberrel, és a „kettő egy test lett”. Erre mondhatjuk, amit Jézus a házasságról mondott: „Amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza”(Mt 19,6). Jézus Krisztuson keresztül így áll előttünk a valódi Isten, akit Jézus Krisztus mutatott be nekünk. (Ő maga mondta Fülöp apostolnak: „Fülöp, aki engem látott, látta az Atyát is” – Jn14,8.) Ő a mi szívünk vágyait kielégítő igaz Isten. Benne elégülhet ki az emberben élő kiolthatatlan vágy az Abszolútum után. Az ember vágya, amely olyan idős, mint léte, Jézus Krisztusban teljesedik be. Beteljesedik? Nem magától, hanem csak akkor, ha keresem az igaz Istent, ha megnyílok a kegyelemre, ha Jézus evangéliumát megélem, ha a szentségek által és az Írás napi olvasásával életté váltom a szívem vágyakozását. Ahogyan a szentáldozás előtt kimondom a pap szentostyát nyújtó szavaira az AMEN-t, úgy kell életigent mondani Jézus Krisztusra, a benne hozzám közeledő, vágyaimat teljesítő Istenre... Ha ezt megteszem, elmondhatom Pál apostollal: „Élek én, de már nem én, hanem Krisztus él bennem.” (Gal 2,20)

Taníts meg, Uram, hittel ébredni! Gondolom, sokunknak hasznos lelki segítőtársa az imákat és elmélkedéseket tartalmazó Beszélgetés a Mesterrel című imakönyv. Ebben a hét minden napjára találni egy-egy rövid és lélekserkentő elmélkedést. A Napod Isten közelében címet viselő fejezet bevezetőjében arról olvashatunk, hogy egész napunk sikere jórészt attól függg, milyen lelkülettel indulunk elébe. Fontos, hogy ha bármilyen röviden, de átgondoljuk a feladatainkat, a számba vehető eseményeket, és azokkal lelkileg felkészülve nézzünk szembe. Ne hagyjuk, hogy az események csupán sodorjanak magukkal, sok csalódástól kímélve így meg magunkat. Szükség van tehát arra, hogy legalább néhány percre összeszedjük magunkat, megbeszéljük dolgainkat Istennel, hogy ezáltal erőt gyűjtsünk a nap minden órájára. Bármilyen korán kell is hazulról elindulnunk, ezért a rövid magunkba szállásért érdemes néhány perccel előbb kelnünk. Mondhatná valaki, hogy mindez nagyon szép és jó, és megfontolandó ajánlás a hívő embernek. Csakhogy, akinek hajnali négy órakor csörög az ébresztőórája, és fél ötkor indul az autóbusza, hogy beérjen a sok esetben 60-70 kilométerre levő munkahelyének reggeli műszakjára, nemigen van ideje beszélgetni a Jóistennel. Ezt el lehet ugyan fogadni, de annak nincs különösebb akadálya, hogy az autóbuszon ülve elmondjunk magunkban egy-egy reggeli fohászt. Én most azokra gondolok, akik nem hajnalok hajnalán, hanem mondjuk „hajnali“ fél hétkor vagy hétkor kelnek, és kényelmesen belefér/ne/ idejükbe a reggeli ima vagy a napindító elmélkedés imakönyvből vagy saját szavaikkal. Helyette első dolguk, hogy bekapcsolják a rádiót vagy a televíziót, hogy meghallgassák a legfrissebb híreket, vagy hogy reggelizés közben bele-belenézzenek/hallgassanak valamelyik, de kizárólag kereskedelmi csatorna sokszor bugyuta, röhögős reggeli beszélgetős műsorába. Merthogy sok háztartásban nem csak a nappaliban és a hálószobában, de már a konyhában is akad egy-egy tévékészülék. Félreértés ne essék, nem a reggeli rádióhallgatás vagy tévénézés ellen ágálok, de ne az legyen szívünk első gondolata,

hanem például a gyermekkorunkban tanult szép és kedves reggeli ima, amely úgy kezdődik, hogy szívem első gondolata hozzád száll fel, Istenem… Bizonyára sokunknak kedves ez a népi ima, amiben, ha ﬁgyelmesen elmondjuk, minden benne van, amire szükségünk van a nap folyamán. Én az utóbbi időben igyekszem, úgymond, kissé kritikusan, kérdőjelek beiktatásával elmondani. Valahogy így: „Szívem első gondolatja, hozzád száll föl Istenem! (Ma reggel valóban Te voltál, Istenem, szívem első gondolata?!) Te őriztél meg az éjjel, maradj ma is énvelem! (Megköszöntem-e Neked legalább egy fohásszal az éjszakai pihenést, vagy természetesnek vettem, hogy új napot adtál?) Téged áldlak és imádlak, mint szerető gyermeked. (Vajon tudlak-e Téged valóban gyermeki lelkülettel, szívből áldani és imádni, vagy csak úgy gépiesen mondom a szöveget?) Szívem is csak azt akarja, ami kedves Teneked. (Tényleg így is gondolom, és így is érzem?!) Édes Jézus, add kegyelmed, őrizz engem szüntelen, hogy egész nap neked éljek tiszta szívvel, bűntelen. (Őszintén kérem, Jézusom, kegyelmed, és a nap reggelén erős elhatározásom, hogy kerülni kívánom a bűnt és a bűnre vezető alkalmakat?) Szűz Mária, Jézus anyja, te mindnyájunk anyja vagy! Oltalmazz meg minden bajtól, kísértésben el ne hagyj! (Valóban hiszem, és ha úgy adódik, mások előtt is megvallom, hogy a Szűzanya mindannyiunk égi oltalmazója és pártfogója?) Főleg azok kedvéért jegyzem meg, akik reggeli imájuk elmaradását rendre időhiánnyal indokolják, hogy a szóban forgó reggeli ima elmélyülten való elmondása még az általam betoldott kérdésekkel is mindössze – lemértem az időt - 1, azaz egy percet vesz igénybe. No ne mondja nekem senki, hogy reggelente nincs egy perc ideje imára! Vagy ha tényleg így van, akkor tessék a szokottnál csak egy perccel előbb kelni! Fontoljuk meg mindannyian, amit egy reggeli elmélkedésben olvastam: Taníts meg, Uram, hittel ébredni! Mert érzem, ha a te neveddel sikerül ébrednem, egész nap velem maradsz, s tetteim elnyerik igazi értelmüket. Úgy legyen!

borját. Simogató kezedtől megremeg a szívem, mikor a bozótból felbukkan egy csodás őzbak, felbőg egy gímbika, vagy a búzatáblán átvonul egy szilaj lapátú dámbika. Szerető szíved lángja lobog a lenyugvó nap arany korongján, és én egészen elveszek ölelésedben, mikor beborít a bíborszínről aranybarnára, majd szürkére változó este. Nagyságodtól elnémulnak a madarak. A csillagfényes, teliholdas éj leple alatt Neked hódol a béke. Itt vagy velem, mikor magamba szívlak a nyíló akác illatával, Uram! Maradj velem, kérlek, soha ne engedd, hogy elszakadjak tőled. Nélküled csak porszem, kiszáradt fa, hervadt virág vagyok. Minden lélegzetvételemmel Téged kívánlak szolgálni. Engedd, hogy feltöltődjek. Engedd, hogy beszívjam, meglássam, megtapasztaljam ezt az általad teremtett csodás világot,

hol még romlatlan s valódi a béke. Csordultig telt vele a szívem, s még itt vagyok, de máris érzem csillapíthatatlan vonzását e mesterien megalkotott világnak. Hadd vigyem egy kis darabját, töredékét haza, Uram! Csendjét, illatát, nyugalmát, szépségét... Téged, mindenható Atyám! Ó, ha látná, érezné, biztos, hogy kimutatná hódolatát ez a zajos, rohanó, Téged szomjazó világ. Szárítsd fel a bánat könnyeit a felkelő nap sugarával, Uram. A haragot és gyűlöletet enyhítsd virágillattal, háborút az erdő békéjével, a szív fájdalmát vigasztald tücsökzenével. Teremts minden ember szívében vágyat a szép iránt, hol meggyógyul a fáradt, meggyötört lélek. Amen.

A hét imája Ima a természetben Mennyei Atyám! Szívem minden szeretetével köszöntelek, hol minden levél, minden fűszál, minden virág és minden madár csivitelése a Te nagyságodat dicséri. Te vagy a leghatalmasabb nagyság, minden jónak forrása, minden szépnek Teremtő Ura. Szívem ujjong, hogy újra itt lehetek, itt, ahol a legközelebb vagy hozzám, kegyes, irgalmas, hatalmas, dicső, szerető, mindenható Istenem. A nap minden percében vágyódom utánad, mert tenyereden ringatsz, ha a mező pázsitján pihenek. Leheleted az, mikor a könnyű nyári szellő arcomba fújja az érett búza vagy a frissen kaszált fű illatát. Lágy csókod harmata csillan meg szememen, amikor megpillantom a gidáját terelgető őzanyát vagy a pajkosan ugrándozó dám

(Név a szerkesztőségben) • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

MOZAIK

Kereszténység nélkül nincs nemzeti megújulás Beszélgetés Fehér Csabával, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség párt országos elnökével - Elnök úr, Ön szerint korunkban milyen szerepe lehet a társadalomban a keresztény értékeknek? - Korunk értékválságán csak a keresztény gyökerekhez és tanításhoz való visszatérés lehet úrrá. Olyan veszélyekkel nézünk szembe, amelyek a keresztény Európát és annak társadalmi alapértékeit rombolják. E politikának köszönhetően az emberek és a közösségek egyre inkább eltávolodnak egymástól. Az emberre csupán mint lelki és szellemi lét nélküli, munkavégző és proﬁttermelő erőforrásra tekint. Ebből a morális válságból csak az Evangélium tanítása képes kivezetni az embert és a társadalmat. A krisztusi tanítás képes megteremteni a társadalmi igazságosságot és stabilitást, az egymás iránti bizalmat, a szolidaritást, amely minden békés fejlődés feltétele is egyben. - Szükség van tehát a keresztény értékekhez ragaszkodó politizálásra? - Egyértelműen igen. Ma a politika inkább szól a hatalomhoz jutásról, mint az igazi és következetes értékképvise-

letről. Sok esetben a keresztény értékelvű politizálás csupán jelzés szintjén van jelen, egy párton belül sokszor a keresztény tanítással és értékekkel ellentétes politikai ideológiák mellett. Így áldozzák fel a keresztény értéket a gazdasági és politikai érdek oltárán. Meggyőződésem, hogy a Felvidéken ma nagyobb szükség van a tisztán keresztény értékek alapján álló következetes politizálásra, mint valaha. Egy ilyen tiszta értékelvű párt közéleti tevékenységét nem tudja befolyásolni semmilyen, a társadalmi békével, a szolidaritással és igazsággal ellentétes gazdasági vagy politikai érdek. Kereszténység nélkül nincs nemzeti megújulás. - Fontosnak tartja az egyházakkal való együttműködést? - A pénz hatalmának és a globális gazdasági érdeknek legnagyobb ellenfele az egyház, a lelki és szellemi téren is öszszetartó, hitben megingathatatlan keresztény család és társadalom. Ez az oka annak, hogy a kereszténységet, a keresztény értékalapú közgondolkodást minden területen igyekeznek visszaszorítani. Meg-

Levelet kaptunk

Remény

Az első szabadon ünnepelt feltámadás Negyvenéves kényszerhallgatás után a nagy csendből-némaságból megtörtént a feltámadás. Az, ami eddig mélyen a szívekben elrejtve csendes parázsként pislogott, eddig nem látott lángra kapott. Az első ilyen nagyméretű megnyilvánulás megtörtént, amikor újra megteltek a templomok a karácsonyi ünnepek alkalmából. A karácsonyi éjféli szertartás úgy, mint mindig, most is tetőpontja lett az ünnepeknek. A rég nem látott nagyszámú hívő teljesen betöltötte templomunkat, sőt még a kórus is tömve volt. A

A politikus szemszögéből

győződésem, hogy ezt a folyamatot a keresztény egyházakkal való együttműködés nélkül nem lehet megállítani. - A párt megalakulásakor szinte azonnal létrehozták az MKDSZ Karitászt. Egy pártnak ezzel is kell foglalkoznia?

ködnie kell egy karitatív csoportnak, melynek ugyanolyan létjogosultsága van, mint mondjuk egy ifjúsági csoportnak vagy egy női tagozatnak. A Karitász, amelynek országos vezetője dr. Czellárik Mária, elsődleges feladata, hogy a krisztusi tanítás jegyében segítsen a rászorulókon. Nagy örömmel mondhatom, hogy az elmúlt időszakban az egyre gyarapodó lelkes tagságnak köszönhetően a karitász bőví-

- Az MKDSZ keresztény párt, keresztény világszemléletének és szellemi, erkölcsi alapvetésének, szociális érzékenységének megfelelően, hitbéli meggyőződésünkből, kötelességtudatból és a példamutatás céljával hoztuk létre a párt karitatív csoportját. Egy keresztény pártban szinte kötelezően léteznie és folyamatosan mű-

teni tudta tevékenységi körét. A gyermek- és idősotthonok, a krízisközpontok, valamint hajléktalanszállók lakóinak segítése mellett már özvegyeken és szegény sorsú családokon is tudunk segíteni. Velük együtt vallom, hogy a világ a példamutatástól fog változni, a hit pedig a tettekkel válhat élővé. Így Krisztus tanítása nem ma-

szentmise végén a jelenlévők spontán elénekelték nemzetünk himnuszát. Jól emlékszem, hogy szemeink nem maradtak szárazon. Az ünnep többi napja is a hívők nagy részvételével ment végbe. Jelen voltak olyanok, akiket eddig nem lehetett látni szentmisén és más egyházi rendezvényen. Akadtak, akiket a hivatalos agymosás politikája térített el őseik hitétől, a kényelmes utat választva a jobb érvényesülés reményében. Vagy egyszerűen az emberi lustaság áldozatává váltak. A legnagyobb érintett csoport a pedagógusok voltak. Közöttük is akadtak olyanok, akik vállalták a lebukás veszélyét, és dacoltak a megﬁgyelés veszélyével. A szertartások alatt a sekrestyében vagy a folyosón húzódtak meg, de részt vettek a vasárnapi szentmisén. A feltámadási körmenet többnyire a templomok falain kívül, a város utcáin vonult végig, ami negyven évig teljesen elképzelhetetlen volt. A kereszténység legnagyobb ünnepe, a nagyszombati Urunk feltámadása mindig a hívők nagy részvételével történik. Az első szabad húsvétkor is a feltámadási körmenet dominált, szintén sok hívő részvételével. Amerre a körmenet elhaladt, az utca járdáin a nézők, többnyire nem katolikus vallású emberek, a jelenlétükkel szimpátiájukat mutatták ki. Nagyon

• HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA • 2015. ÁPRILIS 19.

rad írott malaszt, mert rászoruló embertársaink megtapasztalhatják az Evangélium szolgáló szeretetének erejét. - Több olyan publikációja is megjelent, amely a felvidéki magyar katolikusok történetével, a hitélettel foglalkozik, illetve keresztény emberek munkásságát mutatja be. - Már ﬁatalkoromban is érdeklődtem a felvidéki katolikus magyarság és az egyház története iránt. Leginkább a két világháború közötti felvidéki magyar katolikusok helyzetével foglalkozom. Emellett nagyon fontos feladatomnak tarom, hogy olyan, a feledés homályába veszett személyiségekről írjak, akik munkásságukkal gyarapították a magyarság szellemi örökségét. - Min dolgozik most? - Jelenleg az idén százéves Dombi Ferenc ipolynyéki nyugalmazott kanonok úr életrajzát írom. Hozzá személyes kötődésem is van. Ő keresztelt, nála voltam elsőáldozó, bérmálkozó és ministránsa voltam nyolc éven át. Ő volt az, aki a hittanórákon megismertetett az Evangéliummal, aki katolikus keresztény és benne magyar életre nevelt. Ő volt az, aki megmutatta, mit jelent kereszténynek lenni, és milyen nagyszerű dolog az Anyaszentegyházhoz tartozni.

szép gesztus volt az evangélikus testvérek lelkészétől az, hogy a paplak ablakába, amerre a körmenet elhaladt, égő gyertyákat helyeztek. Azóta jó pár év elszállt, de a szívből jövő, őszinte lelkesedés, mely azt a bizonyos nagyszombatot jellemezte, már nem ismétlődik meg. Mintha egyre lankadna a hitben való buzgóság… A rendszerváltozás kapcsán még érdemes megemlíteni egy eseményt. 1990-ben került vissza a főtérre a Szentháromság-szobornak nevezett Mária mennybevitele-szoborcsoport, amely a totalitárius rezsim éveiben a helyi temető bejáratához volt száműzve. Amikor megszületett a döntés a szoborcsoport viszszahelyezéséről a város főterére, felmerült egy kis probléma. Nem volt ismert a szobor alapzatának eredeti helye. Az esperes úr felhívására e célból spontán összejött egy csoport, amely igyekezett meghatározni azt a bizonyos helyet. Öröm volt nézni a csoport tagjait, milyen buzgósággal igyekeznek megállapítani a helyet. Léptekkel mérték be a feltételezett helyet. Végre megszületett a megegyezés, és a szoborcsoport újra elfoglalta megérdemelt régi helyét. Szépen felújítva ékesíti Somorja városunk főterét, evvel is hirdetve a hívők és nem hívők előtt Isten dicsőségét. Puss Rudolf

MOZAIK

Keresztény hit az „esetleges bizonyosság” korában A Vigilia Kiadó 2014 karácsonyára jelentette meg az ismert német vallásszociológus, Hans Joas könyvét, amelynek címe: A hit választása. Milyen jövője lehet a kereszténységnek? A könyvben Hans Joas hosszú évek kutatásait rendszerezi néhány olyan kérdés körül, amely a kereszténység mai helyzetét érinti. Bár a kötet egyfajta „népszerű” kiadványnak készült, nem szabad tőle azt várnunk, hogy egyszerű és praktikus formulákkal válaszol meg mindent. Joas ugyanis nem hajlandó lemondani arról, hogy a fölvetett kérdésekről árnyaltan, kiegyensúlyozottan, a kijelentés érvényességének korlátaira ﬁgyelve beszéljen. Túl akar lépni az „a priori” érvelési stíluson, amelyen azt érti, hogy „a viták résztvevői általában véve a vallás vagy sajátosan a keresztény hit lényegéről alkotott felfogásuk alapján következtetnek a vallás és a hit nélkülözhetetlenségére vagy veszélyességére”. Ezzel az „empirikus tájékozódást” helyezi szembe, amely „az előre megállapított elveken túllépő, a történelmi és kulturális jelenségek gazdag összességére nyitott, fogalmi igénnyel csak kevés dolgot előre eldöntő hozzáállás”. A könyv alapkijelentése kettős, szinte olyan, mint egy mérleg, amelyen két tételt egyensúlyoz. Lássuk a mérleg egyik serpenyőjét. Joas kifejti az ún. szekularizálódási tétel kudarcát. Ez a tétel valójában egy feltételezés, hogy a modernizálódással együtt a vallás automatikusan visszaszorul. Joas ismerteti a kutatási eredményeket, amelyek alapján a tétel hamisnak bizonyult. „A modernizálódás egyáltalán nem fonódik össze szükségszerűen szekularizálódással, a szekularizálódás pedig gyakran modernizálódás nélkül megy végbe.” Márpedig a szekularizálódási tétel működött a marxista társadalomelméletben, és működik ma is számos ideológia mélyén. Joas összegzése szerint „a szekularizációs tétel már nem alkalmas arra, hogy önbeteljesítő jóslattá váljon. Ez a tény pedig korszakos jelentőségű változás csíráját rejti magában.”

A mérleg másik serpenyőjében is egy feltételezést látunk, amelyet Joas alaptalannak mutat be. Ez a gondolatmenet már érzékenyebben érintheti az egyházi gondolkodást, hiszen sokunkban ott működik. A feltételezést így foglalhatjuk össze: ahol a vallás ténylegesen viszszaszorul, ott az ember „óhatatlanul erkölcsi hanyatlásnak indul”. Joas ezzel szemben kifejti, hogy a kutatások szerint a feltételezés alaptalannak bizonyult: a bűnözési mutatók a magasan szekularizálódott országokban nem rosszabbak más országokénál. Ma, amikor Magyarországon kiépülőben van az iskolai etikaoktatás, oda kell figyelnünk Joas nézetére, miszerint az univerzális etikának nem csak vallási támpontjai vannak. Természetesen ezzel Joas nem akarja kizárni a vallást vagy a kereszténységet az etika támpontjai közül, és figyelmeztet, hogy „a kereszténység meggyengülésével az erkölcsi és a jogi univerzalizmus egyik tartópillére gyengül meg”. Az erkölcs nem-vallási forrásai között Joas megemlíti (Malinowskira hivatkozva), hogy a kölcsönösségnek vannak olyan alapvető struktúrái, amelyek az erkölcs forrását alkotják, de nem kötődnek vallási szemléletmódhoz. Érvként hozza Jean Piaget és Lawrence Kohlberg megállapításait is: a gyerekek önállóan, pedagógiai tekintélyek hatása nélkül is fel tudnak „fedezni” alapvető erkölcsi szabályokat (például a játékban tanúsítandó korrektséget), csupán azzal, hogy a közös játék sikerének feltételeire reflektálnak. Ebből a szempontból jelentősége van annak, hogy Joas másutt behatóan foglalkozott az emberi jogok általános érvényének megalapozásával. Az emberi jogokat nem egy előzetes elméleti álláspontból akarja levezetni, pl. a vallásos hitből, hanem nyitva hagy többféle megalapozást (Die Sakralität der Person. Eine neue Genealogie der Menschenrechte. Frankfurt am Main, 2011). Ezek között nem csak pozitív tapasztalatokat említhetünk, hanem negatívakat is (igazságtalanság, megaláztatás és

erőszak átélése), és ezen keresztül válhatnak az értékek kötelező erejűvé. Ahogy írja: „Az emberiség történelmében az erkölcsnek mindig két gyökere van: egyrészt az értékek és az értékek szempontjából konstitutív jelentőségű tapasztalatok, másrészt az együttműködés feltételeire irányuló reﬂexió.” A Sapientia Főiskolán az etikatanárok képzésében mi is fontosnak tartjuk, hogy a jövendő tanárok az értékek megalapozásának többféle útját ismerjék. Hans Joas könyvének egy másik alapfogalma az „esetlegesség”. Korunkat az „esetlegesség korának” nevezi. Ezzel nem a „monotematikus diagnózisok” sorát akarja gyarapítani, sőt, éppen ezekkel száll szembe (pl. „kockázat-társadalom”, „élménytársadalom”, „hálózati társadalom”, „döntéstársadalom” stb.). Joas óv attól, hogy korunk valóságát egyetlen szemponttal akarjuk megmagyarázni, és arra biztat, hogy sokféle szempontot összegezzünk a korelemzésben. Az esetlegesség hangsúlyozása azt jelenti Joasnál, hogy „nem szabad egyetlen oksági dimenzió alapján magyarázatot adnunk a modernizálódás alfolyamataira, hanem azt kell látnunk, hogy esetleges kapcsolatban állnak egymással”. Ezután veszi végig az elemzés lehetséges szempontjait. A kereszténységnek számot kell vetnie a választási lehetőségek számának növekedésével a mai társadalmakban, és ebben nem kell végveszélyt látnia, mintha a nagyfokú esetlegesség feltételei mellett lehetetlenné válna a szilárd értékkötődések kialakulása. Joas érvelése szerint „a nagyfokú kontingencia feltételei mellett nagyon is sor kerülhet személyekhez és értékekhez való szilárd kötődésre, csak éppen a kötődés jellege lesz más”. Ami ma számunkra lehetséges, az a „kontingens bizonyosság”, olyan bizonyosság, amely tudatában van saját kialakulása esetlegességének. (Vigilia Kiadó, 2014.) Várnai Jakab/ Magyar Kurír

FIGYELEM! Továbbra is várjuk a családi élettel, neveléssel, lelki gondjaikkal, valamint jogi és egészségi problémákkal kapcsolatos kérdéseiket. Ezekre lapunk – pszichológus, orvos és jogász – munkatársaitól részletes választ kapnak Tanácsoló – Testi-lelki egészségünk, illetve Mit mondanak a paragrafusok? című rovatunkban. Leveleiket a remeny@remeny.sk e-mail címre vagy a Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava postai címre küldjék.

Agapé

Spenótos-sonkás csirkenyársak

Hozzávalók: 6 szelet csirkemellfilé, 6 szelet sonka, 10 dkg friss spenót, 6 csipet reszelt parmezán, 2 fej lilahagyma, 4 szeletke vaj, só, frissen őrölt fehérbors, rozmaring ízlés szerint Elkészítés: A csirkemellszeleteket kicsit megklopfoljuk, sózzuk, borsozzuk, meghintjük rozmaringgal.

A spenótot egy szűrőbe tesszük, leöntjük forró vízzel, majd hideg vízzel leöblítjük. A kiterített csirkemellre teszünk 1-1 szelet sonkát, eloszlatunk rajta egy adag spenótot, megszórjuk egy csipet parmezánnal (vagy más sajttal), feltekerjük, kb. 1 centiméter szélességű csigákat vágunk belőle, és nyársra húzzuk. Az elkészült nyársakat egy jénai tál-

Műsorajánló

Magyar Katolikus Rádió Hallható az interneten, az Eurobird 9A műholdról a 11958 MHz-es frekvencián, valamint néhány kábeltv-hálózaton.

Mária Rádió Április 25., szombat 10.00 Hitünk és életünk. Katekézis Lépes Lóránt atyával 10.45 A mi pápánk. Ferenc pápa gondolatai

12.05 Imalánc. Imaszándékok fogadása telefonon 18.00 Szentmise 21.00 Szombati beszélgetés Április 26., vasárnap 16.00 Szentmise Komáromból 20.15 Édentől Bábelig. A teremtés és a bibliai őstörténet 22.00 Felvidéki beszélgetés 23.00 Hírek a Vatikánból

Duna Tv Április 26., vasárnap 5.55 Rome Reports - Vatikáni híradó 6.20 Így szól az Úr! 6.25 A sokszínű vallás 6.40 Biblia és irodalom 9.00 Isten kezében 9.25 Engedjétek hozzám… 9.35 Katolikus Krónika

ba tesszük, megszórjuk a Kedves Olvasóink! nagyobb szeletekre vágott lilahagymával, rátesszük a Arra biztatjuk Önöket, vajszeleteket, és alufóliával küldjék be kedvenc, jól bevált lefedve, 220 fokra előmeleételreceptjüket, a hozzávalók gített sütőben 35 perc alatt feltüntetésével és az elkészítés készre sütjük. A 35 perc letelte után el- módjának leírásával együtt. Szerkesztőségünk e-mail távolítjuk a fóliát, és 5 perccíme: re visszatesszük a sütőbe, remeny@remeny.sk hogy szép pirosra süljenek. A recepteket beküldött olvaÍzlés szerint rizzsel, salásók közül negyedévenként egy tával, krumplipürével tálalajándékot kap. juk. • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

KUCKÓ

Szólj a Napnak! Szólt a Madár, és hajnal lett a kertben. Néztem a fölkelő napot s álmomban énekeltem. (Rónay György: Hajnal)

Gyerektoll Idén is, akárcsak tavaly, falunk lelkipásztora, Márk atya, sok élménnyel gazdagította a koloni iskolások tavaszi szünidejét. Vasárnap délután kétnapos kirándulásra indultunk a gímesi táborba. A közös ima, a sok játék, vetélkedők, belga tánc, a későbbi órákban pedig a bátorságpróba – mindez sugározta a megértést és az egymás iránti szeretetet. Kedden pedig mi, a Mária Légió tagjai, Bécsbe utaztunk. Először Pozsonyba látogattunk, ahol szintén sok érdekesség várt ránk. Bécs hallatán Ausztria gazdag történetének egy része jelent meg előttünk. Egy rövid, futólagos séta ugyan nem elégséges ahhoz, hogy a művészi értékek, nevezetességek gazdag bőségét látni tudjuk, de ennek ellenére nagyszerű maradandó emlékekkel távoztunk. A csütörtöki napot szintén Pozsonyban töltöttük városnézéssel, majd odahaza keresztúti ájtatosságon vettünk részt, és a tavaszi szünidőt szentmisével zártuk. Hálás köszönet Márk atyának minden iskolás barátom nevében, hogy fáradságot nem ismerve, a szabad idejének minden percét nekünk áldozta. Adjon neki a Jóisten erőt, egészséget, hogy velünk tölthessen még számos örömteli szünidőt. Brath Adrián, a Mária Légió tagja, 7. osztály

Pusztai Nórika, 6. A, Alapiskola és Óvoda Ragyolc Cseri Flóra, 2. osztály, Nagyölved, napközi

Készítette Hagony János

Rejtvény

Hóka Ákos, 2. osztály, Nagyölved, napközi

Vencel Csaba, 2. osztály, Nagyölved, napközi

Medei Csilla, 5. osztály, Speciális Alapiskola, Apácaszakállas

Pál Viktor, 1. B, Czuczor Gergely Alapiskola, Érsekújvár

Kiss Karolin, 1. B, Czuczor Gergely Alapiskola, Érsekújvár

Anda Liza, 1. A, Czuczor Gergely Alapiskola, Érsekújvár Danis Adrián, 4. osztály, Nagyölved, napközi

Dénes György

Kiskeszi, Nagykeszi Kiskeszi, Nagykeszi, ki mit főzött, azt eszi, csibét, ludat, kácsát, töpörtyűs pogácsát.

Cseri Kata, 2. osztály, Nagyölved, napközi

Kiskeszi, Nagykeszi, ki mit szeret, azt veszi, kalapot vagy kendőt, kisbárányra csengőt.

Figyelem! Minden oszlophoz két meghatározás tartozik. vagy remeny@remeny.sk (a tárgymegnevezésbe írjátok Az oszlopokban megadott 4. betű a felső négy betűből álló szó be: Kuckó és küldjétek el levelezési címeteket is). utolsó, de egyben az alsó négy betűből álló szó első betűje is! Megfejtés A megfejtést a színnel jelölt kockákban találod. Megfejtés: Az első emberpár, Ádám és Éva ﬁainak neve. A 13. számban közölt rejtvény megfejtése: ImádAz egyik földműves, a másik birkapásztor volt. Meghatározások: 1. Átkelőhajó – Vízgőz, 2. Fafajta – Ju- ság. A nyertes: Gyurkovics Simona, Felsőszemeréd. hászkabát, 3. Apró pehely – Csónakot hajt, 4. Mese: Öreg … Gratulálunk, az ajándékot postán küldjük! őzikéje – Tűzben hamuvá válik. Figyelem! Ezekre a címekre várjuk A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán április 24-ig küldjétek el szerkesztőségünk címére: rajzaitokat, írásaitokat: P. O. BOX 54, 930 05 Remény, P. O. BOX 54, 930 05 Gabčíkovo Gabčíkovo vagy remeny@remeny.sk • HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA • 2015. ÁPRILIS 19.

MÚLTIDÉZŐ

Őrt álló templom „Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát!” (Reményik Sándor) 2. Keresztszeghy Csáky Miklós esztergomi érsek 1753. szeptember 8-án tett látogatása idején Kuna Pál nyugalmazott pap 153 katolikus hívő pásztora volt Feleden, és a Vécsey-kúriában lakott. A parókiát 1794-ben átépítették, majd 1891-ben és 1914ben felújították. A XVIII-XIX. században Feleden működő római katolikus papok névsorában feltüntetett rövid működési idejük elárulja, hogy kedvezőtlen körülmények (építkezés, elemi csapások) között látták el feladatukat. A plébániák mellett már a középkorban is működtek iskolák. Az oktatás a kisebb településeken a templomban vagy a parókián folyt. A gyermekek a hitbéli, az írás-olvasási és egyéb elemi ismereteket itt sajátították el. Az első iskolamester Michael Scolaris Alfeldi volt (1418). A községben a római katolikus iskola létesítésének igénye a XIX. század harmadában merült fel. Az első tanító, Csépány János, a plébánia egyik szobájában lakott, és ebben a helyiségben is tanított. Az első iskolaépületet a római katolikus közbirtokosság 1837-ben építette. Hat évtizeden át szolgálta a hatvan átlaglétszámú gyermeksereget. Az épület állaga az 1890-es években veszélyessé vált. Szepessy Károly plébános emlékezését idézem: „A pénzt összekoldultam az apostoli királytól kezdve mindenkitől az egész országban… ” Az új iskola 1900-ban, az egyház tulajdonában álló területen, a község kiemelkedő pontján, a Hallgatóhegyen egy esztendő alatt felépült. A tágas keleti fekvésű tanteremmel egy födél alatt kapott helyet a kétszobás, a kor minden igényét kielégítő kántortanítói lakás is. Az épület homlokzatát klasszicista elemek díszítették. Az I. Csehszlovák Köztársaság idején, a húszas évek derekán, Róth János plébánosnak az állami hatóságok döntésével szemben sikerült megvédeni a magyar tannyelvű római katolikus elemi iskola fennmaradását (1925). Az iskolában oktató tanítók időrendi névsora: Porcs Balázs, Gazdy László, György Alajos, Brosch Ignác, Fehér János, Bartha Ferenc már és utódai, Szokolóvszky Antal, Berki Mátyás és Csernay Dezső mind okleveles kántortanítók, így az I. Csehszlovák Köztársaság idején Csernay Dezsőt 1925ben nyugdíjazták. Utána Lukács Irén (1932-ig), Papp Ferenc (1939-ig), majd Szalontay István állt a katedrán, és végül az 1944. év végén Tamásfalvi Aladár zárja a sort. A továbbiak során Gonda József géplakatos, majd Veres István nyugalmazott tanító egészen 2013-ig önzetlenül látta el a kántor feladatát. Az iskola a II. világháború végéig működött. Az épületbe előbb óvoda költözött, majd a község kultúrházának felépülése után (1964) lebontották. Már a közigazgatási székhely (főszolgabíróság) Rimaszécsről Feledre történt áthelyezésével (1869), majd a Bánréve-Fülek fő- (1873) és a tiszolci vasúti szárnyvonal (1874) megépítésekor jelentősen megváltozott a község felekezeti jellege. A mintegy három évtizede megvalósításra váró feladat nem várhatott tovább.

A falu régen (Fotó: jesenske.ocu.sk) Az új iskola építésének befejezése után Szepessy Károly nem pihen meg. A XVI. század első harmadában épített, tűzvészt is megért és mindössze 30-40 hívő befogadására alkalmas kápolna a megnövekedett számú (400) római katolikus hívők részére szűknek bizonyult. Az épület állaga is javításra szorult. A fáradhatatlan plébános, Károly atya új lendülettel minden hatóságot felkeresett, pénzt gyűjtött és végül engedélyt szerzett az új római katolikus templom felépítésére. Munkáját Györffy József gondnok, egyben építőmester, valamint Csernay Dezső okleveles kántortanító és az egyházi tanács ismét mindenben támogatták. 1902. július 2-án, Sarlós Boldogasszony napján kitűzték az új római katolikus templom építkezési területét, a kápolnától lejjebb, a plébánia épületével szemben. Nagy igyekezettel és a lakosság segítségével december elejére tető alá került a templom hajója. Az építkezés során sok gonddal és a vállalkozók hanyagságával kellett megküzdenie a plébános úrnak. Az akkori igényeket meghaladó, tágas plébániatemplomot másfél év alatt mégis felépítették. 1903. december 6-án, advent második vasárnapján, a rozsnyói megyéspüspök, Ivánkovics János Sarlós Boldogasszony (Szűz Mária látogatása Erzsébetnél) tiszteletére felszentelte. A templom belső berendezésére fokozatosan a hívek adományaiból került sor. A szentélyben, az oltár bal oldalán, a falon a következő feliratot olvashattuk: „Altare priviligate perpetum” (Az oltár kiváltsága örökös). Harangjait Temesváron Novotny Antal harangöntödéjében készítették. A nagyharang „Magyarország Nagyasszonya” nevet viselte (258,5 kg – „B”), a középső Szent József nevű (121 kg – „Cisz”) és a kis-, lélekharang Szent Imre (49 kg – „G”) tiszteletére készült. Az I. világháború idején hadi célokra elvitték a nagy- és a lélekharangot, valamint az orgona egyes sípjait is. Ezeket 1930-ban az Egri Ferenc kisgejőcei műhelyében készült 345 és 106 kg súlyú harangokkal pótolták.

A templom orgonáját 1744-ben a Besztercebányán működő Podkonyicky Márton, ismert orgonakészítő mester műhelyében építették. A feledi plébánia Lőrinci (Nógrád megye) egyházközségtől vásárolta meg. Akkor és azóta is többször szorult javításra. A főoltár képe, Tihanyi Lajos festménye: „Mária és József látogatása Erzsébetnél és Zakariásnál”, bibliai jelenetet ábrázol (1923). Negyed század múltán, 1929-ben a templom javítása szükségessé vált. A gazdasági válságot követő időszakban rég várt célkitűzések, álmok valósultak meg. A harmincas évek elején bevezették a templomba a villanyt. Így a hajdani gyertyafényt két ízléses üvegcsillár ragyogása váltotta fel. Ebben az időben történt a templom épületének első nagyszabású renoválása, majd belsejét plasztikus mintákkal kifestették. A művészi érzékkel megújított-díszített szentély és hajó növelte az áhítatot, az összeszedettséget. Az oltár hátterét árnyalt, zöldesbarna díszítésű hullámos függöny zárta. A befejezett mű felszentelésére 1935. április 23-án került sor. A szentély mennyezetére a csillagos kék égboltot idéző festés került. A hajó íveit bordűrök (díszítő sávok) emelték ki. A diadalíven a „Jézus a szentek körében” c. freskó ma is látható. Ezt a művészi munkát a rozsnyói Ádám templomfestő cég végezte. A hajó belső falfelületén, az ablakok között, a keresztút stációit helyezték el. A harmincas évek végére elkészült a szentélyt és a hajót elválasztó, derékmagasságú, míves kovácsoltvas áldoztatórács. A hívek áldozáskor itt térdelve, az előrehaladott korúak állva vették magukhoz az Úr Szent Testét. A plébániát körülvevő kőfalat védő, avult fazsindelyek helyét összefüggő betonkoszorú váltotta fel. Mindehhez a szükséges anyagiakat a vasútnál dolgozó hívek Szlovenszkó déli részén végzett gyűjtésből, a hívek adakozásából és az évente kétszer rendezett színdarabok előadásával egybekötött táncmulatságok bevételeiből biztosították. • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REJTVÉNY

GONDOLKODÓ

Az üres sír nem győzte meg a tanítványokat, mert a hithez természetfeletti jel és kegyelem szükséges. Ezeket a jeleket kapták meg az emmauszi tanítványok: az első a jövendölésekből leszűrt tanítás volt, a másik pedig, amikor felismerték Jézust a kenyértörésnél. Ez már kegyelmi felvilágosítás is volt. Megnyitotta a tanítványok értelmét, hogy megértsék az Írásokat, amelyekben meg van írva, hogy ... a mondat befejezése a vízsz.1, 70, 9, függ. 24 és 43 számú sorokban található. A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán április 24-ig küldjék el szerkesztőségünk postai:

Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava vagy e-mail címére: remeny@remeny.sk Ne felejtsék el a pontos postai címüket is megírni! A levelezőlapra írják rá: GONDOLKODÓ Vízszintes: 1. A rejtvény első része; 9. A rejtvény harmadik része (a nyíl ir. folyt.); 12. Szovjet-orosz harci repülő; 13. Illem ‒ régiesen; 14. Kúp jelzője is lehet; 15. „A“ vegytan; 17. Növények virágainak magházán a virágport felfogó képződmény; 19. Német- és Lettország autóinak jelzése; 20. Országos Rendező Iroda; 21. Király ‒ franciául; 22. Német női név; 24. Csendes hír (!); 25. Norvég, portugál és kubai gépkocsik betűjele; 27. A felsőfok jele; 29. Ariadné páros betűi; 31. Regényét Gárdonyi Géza írta meg; 32. Sebhely; 33. Azonos római számok, összegük száz; 34. Ókori római pénz; 35. Észak-olasz város,

Megfejtés A 13. számunkban közölt rejtvény megfejtése: „Ha böjtölsz és szervezeted kitisztul, akkor isteni fény fog szétáradni benned.” A helyes megfejtők közül sorsolással ajándékot nyert: Juhász Valéria, Udvarnok. Gratulálunk!

közel az Adriai-tengerhez; 38. Az USA 40. elnöke (Ronald); 41. Az ókori Római Köztársaságban a legfőbb hatalmat gyakorló két tisztviselő egyike (latin helyesírással); 42. Szászország ‒ németül; 43. Indulatszó; 44. Határozott névelő; 45. Ez a „hal“ nem hal; 47. Zsére közepe (!); 48. Segítség ‒ angolul; 50. Lám (ék. hiba); 51. Szövetdarab (!);52. Kicsinyítő; 53. Micimackó egyneműi; 55. Mauna ... (hawaii tűzhányó); 56. Após ‒ tájszóval; 58. (Be)borít; 60. Valamit érdektelennek, nehezen elviselhetőnek tartani; 62. Ložin (község Tőketerebes mellett) magyar neve; 65. Nem teljesen ártatlan (!); 67. Jákob testvére; 69. Dér betűi; 70. A rejtvény második része; Függőleges: 1. Az a bizonyos; 2. Mely időpontban; 3. Rágcsáló; 4. Azonos hangzók; 5. Maszk; 6. Secure Digital (memóriakártya); 7. Olasz tábornok, 1926-ban a „Norge“ léghajón átrepülte az északi sarkot (Umberto, 1885-1978); 8. Amely; 9. A vízsz. 52 párja; 10. Író és szociológus volt (Ferenc, 1940-1971); 11. Az egyik koleszterin; 14. (Kést) élesít; 16. A kenyér jelzője a Miatyánkban; 18. Nagy ‒ angolul; 23. Település Pest megyében (ékezetcsere!);

• HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA • 2015. ÁPRILIS 19.

24. A rejtvény negyedik része (a nyilak ir. folyt.); 26. A beteg által észlelt tünet elmondása; 28. .... Galambos Benjámin: Egressy Béni eredeti neve; 30. A görög mitológiában Perseus anyja; 31. Jód, vanádium, deutérium és oxigén; 32. New York „fekete negyede“; 33. Gukker (ék. hibák); 36. N-nel a végén: német város a holland-belga határon; 37. Pun betűi; 39. Vissza: de - szlovákul; 40. Amerícium és stroncium; 43. A rejtvény befejező része (a nyil ir. folyt.); 46. Közép-amerikai ország; 49. Trianon előtti vármegye; 50. Ókori görög törzs; 51. ...ár ‒ Zala megyei település; 52. Népies-irodalmi szóval: kíváncsi, leskelődő; 54. Ausztria nemzetközi kódja; 57. A vicc csattanója; 59. Címer ‒ szlovákul; 61. Szemével érzékel; 63. Amulett hangzói; 64. Gyerek páros betűi; 66. Rangjelző; 68. Ón vegyjele.

APRAJA-NAGYJA Fizetett hirdetések KÖSZÖNTŐ

„Életének minden perce áldozat érettünk, Köszönjük a Jóistennek, hogy itt van közöttünk.” Tisztelettel és szeretettel köszöntjük névnapja alkalmából

Templombelsők díszítő festése, képek festése és restaurálása, oltárok, szobrok felújítása, aranyozása, százszázalékos minőség, többéves jótállás.

AKCIÓS KÖNYVEK Ne féljetek nevetni 5,62 Eur

BENCSÍK TIBOR lelkiatyánkat. Szívből kívánunk neki erőt, egészséget, a Szűzanya oltalmát. Kérjük az Úr Jézust, hogy sokáig tartsa meg őt közöttünk! Hálás szívvel a deméndi és százdi magyar hívek

SZENT RITA imakönyv Ez a könyv úgy állítja elénk a XV. század tanúságtevő szentjének, Casciai Szent Ritának az életét, hogy mi magunk is igazságban és szeretetben kibontakozva akarjuk megélni boldog napjainkat és személyes siralomvölgyeinket. Ára: 3,98 Eur helyett 1,98 Eur A KIADVÁNY MEGRENDELHETŐ: 0948/057508 vagy vagy office@remeny.sk Remény-barátoknak 10%-os kedvezményt biztosítunk!

SZOLGÁLTATÁS

Temetkezési vállalat – LELKES ul. Förgeho, Orechová Potôň ul. Poľovnícka 57, Veľký Meder

TAVASZI AKCIÓ

Legyünk a szeretet közössége 5,62 Eur

DUPLA AKCIÓ PLÉBÁNIÁKNAK

NON STOP Tel.: 0917 048 236, 0904 295 515 Éjjel-nappali szolgálat a nap 24 órájában!

Vademecum 1,48 Eur

Temetkezési szolgáltatásainkat nálunk kedvező áron intézheti!

A három kötet együtt csak 9 Eur

Forduljanak hozzánk bizalommal!

TAVASZI GONDOLATOK „Verőfény táncol az emberek szivében, S a tavasz veréb dudolász a fákon, Mint valami kis szárnyas furulya.” (Tóth Árpád)

Olvasmányok rendje III. kötet Évközi idő köznapi olvasmányai az évközi idő 18-34. hetére Ára: 4,48 Eur helyett 2,48 Eur Olvasmányok rendje IV. kötet A szentek ünnepeinek, emléknapjainak, a közös miséknek és a gyászmiséknek az olvasmányai Ára: 4,48 Eur helyett 2,48 Eur

„Enyém az álmok mesepalotája, enyém a tavasz csoda-zenéje, amit szívembe belemuzsikál...” (Wass Albert)

Azok, akik mind a két kötetet megrendelik, ingyen kapják a Szentmise zsoltárai című kemény kötésű kiadványt.

„A földbe hullt mag is kikel, Ha a tavasz reá lehel.” (Aleszander Puskin)

A KIADVÁNYOK MEGRENDELHETŐK: 0948/057508 vagy office@remeny.sk

„A tavasz kiszabadítja a virágokat, hogy színesre fessék a nevető földet.” (Reginald Heber) „Tavasszal mindig arra gondolok, hogy a fűszálak milyen boldogok: újjászületnek, és a bogarak, azok is mindig újra zsonganak, a madárdal is mindig ugyanaz, újjáteremti őket a tavasz.” (Várnai Zseni)

(Kamenár Gabriella felvétele)

Akciós ajánlatainkra a Remény-barátoknak nyújtott 10%-os kedvezmény nem vonatkozik!

ADAKOZÓK A nánai Rózsafüzér Társulat 20,00 Eur A szenci Rózsafüzér Társulat 50,00 Eur M+M, Fülekpüspöki

50,00 Eur

Zilizi Emerencia, Pered

20,00 Eur Isten fizesse meg!

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REMÉNY

Léleksimogató Belon Gellért gondolataiból Benne élünk a húsvéti titokban. Egyházunk minden szentmisében elmondatja velünk az átváltoztatás szavai után: „Halálodat hirdetjük, Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz!” És áhítatos lélekkel nyitjuk meg szívünket szentséges halálának és feltámadásának kegyelmei előtt. De van ennek a húsvéti titoknak egy olyan arculata, amire talán nem gondolunk, de ami különös finomságot ad e titok tükrözésének, hogy ámuló lelkünk előtt minél láthatóbban táruljon fel az Isten végtelen szeretetétől irányított mindenhatósága és bölcsessége. Megszoktuk ugyanis, hogy Jézus életének eseményeit az idő egymásutánjában szemléljük. Igazunk van, hiszen így is zajlottak le. És egyházunk is az év folyamán egymás után veszi sorba Jézus földi életének titkait ünnepi rendjében. Épp ezért nehezen tudjuk tudatosítani, hogy egy szentmisében (…) Jézusnak egész földi élete jelenvalóvá lesz. Kevesen vannak, akik meg tudják magyarázni, hogy a karácsony angyalzenés hangulatában miért emlegetjük a golgotai halál véres drámáját. De ha nem is tudjuk megmagyarázni, azért tudnunk kell, hogy így van. A húsvéti titokban egyszerre, egyidejűleg van jelen Jézus szenvedése és halála (egész földi életével együtt) a föltámadás húsvéti győzelmével. Tehát nem egymás után, sem nem külön-külön. Vagyis nem úgy, hogy előbb szenvedése lesz jelenvalóvá, majd pedig feltámadása. Nem is úgy, hogy vagy a szenvedésre emlékezem, vagy a feltámadásra. Hanem egyszerre, együttesen jelenvalónak hiszem halálának és feltámadásának egész világát. (…) Jézus három napig feküdt a sírban. Húsvét éjfélkor a lepecsételt kővel elzárt sírból senki által nem látottan kijött, érintetlenül hagyva a követ a pecséttel. És volt drámai találkozása a halállal a próféta szerint, kit Szent Pál is idéz: „Halál, hol a te győzelmed? Halál, hol a te fullánkod?” (1Kor 15,55) Szinte izgatóan feszült a légkör! A megsemmisült halál – legyőzetésének csalhatatlan emberi bizonyítékaival: a töretlen pecséttel, az el nem hengerített kővel, az őrködő katonákkal – áll szemben az isteni élet győzelmében lévő, de emberi bizonyságokat még nem birtokló Krisztussal. És ez a drámai szembenállás folytatódik a húsvéti titokban továbbra is…

Remény elérhetőségek Főszerkesztő-helyettes: Albán József Tel.: +421 (0)948 057 510 Felelős szerkesztő: Bertha Éva Tel.: +421 (0)948 057 509 Szerkesztő: Orbánné B. Mária Tel.: +421 (0)948 057 506

Hazai hírek – röviden Pozsony - Április 8-án a Szent Mártondómban ünnepi szentmisét mutatott be több püspökkel és pappal együtt Stanislav Zvolenský érsek, a Szlovák Püspöki Kar elnöke, abból az alkalomból, hogy két évvel ezelőtt választották meg Ferenc pápát. Szlovákia – 65 évvel ezelőtt, 1950. április 13-áról 14-ére virradó éjszaka a kommunisták Csehszlovákiában sok szerzetest hurcoltak el az ún. központi kolostorokba. A többieket a K 2 akció keretében 1950. május 3áról 4-ére virradó éjszaka hurcolták el. Ezekben a hetekben több helyen is megemlékezéseket tartanak, a „barbár éjszaka” eseményeit felidézve. Vatikán – Április 9-én Ferenc pápa a Vatikánban magánkihallgatáson fogadta Andrej Kiska szlovák köztársasági elnököt. A találkozó során az elnök szlovákiai látogatásra hívta meg a pápát.

Komáromi Imanap Jó Pásztor vasárnapján, április 26-án kerül sor a XXVI. Komáromi Imanapra Révkomáromban. Az Imanapon a felvidéki magyar hívek lelki gondozásával megbízott saját főpásztorért, valamint magyar papi és szerzetesi hivatásokért imádkoznak majd a jelenlevők. Program: 14.30 Engesztelő szentségimádás a Szent András-templomban 15.00 Keresztút 15.45 Nóna – délutáni imaóra 16.00 Ünnepi koncelebrált szentmise a Szent Andrásplébániatemplomban Az Imanapra szeretettel hívják és várják a lelkiatyákat és a híveket!

www.remeny.sk

Vatikán – Április 10-én Ferenc pápa magánkihallgatáson fogadta Róbert Bezák érseket. A találkozón jelen volt Miloslav Vlk

cseh bíboros is. Martin Kramara, a Szlovák Püspöki Kar szóvivője a hír kapcsán ezt nyilatkozta: „Örülünk, hogy a Szentatya fogadta Mons. Bezákot. A Szentatyának minden döntését és lépését tiszteletben tartjuk és teljesen elfogadjuk.” Forrás: tkkbs.sk

Lelkigyakorlatok Máriabesnyőn 2015. május 8-10. (péntek vacsorától vasárnap ebédig) „A Szentlélek az öröm, a meglepetés és a döntés Lelke” Lelkigyakorlat minden korosztály számára Vezeti: Várnai Péter atya 2015. június 6. (szombat 13–21 óráig) „Az elég jó család" – Uzsayné Pécsi Rita nevelési tanácsadó és Pál Feri atya előadásai 2015. június 8-10. (hétfő vacsorától szerda ebédig) „Szolgáljunk szentségben és igazságban” Sekrestyések és oltárdíszítők lelkigyakorlata Vezeti: Juhász Imre atya MATER SALVATORIS LELKIGYAKORLATOS HÁZ, 2100 Gödöllő-Máriabesnyő, Kapucinusok tere 3. Telefon: 1136/28/420-176, fax: 0036/28/510-742, e-mail: matersal@invitel.hu, mater.salvatoris@vaciegyhazmegye.hu http://www.matersalvatoris.hu

remeny@remeny.sk Hirdetésfelvétel: Blahóné Kamenár Gabriella Tel.: +421 (0)905 255 154 kamenargabi@gmail.com

Lapterjesztés (hétköznap 9.00–15.00 óráig): 0918/462 411 Könyvrendelés: office@remeny.sk vagy 508 0948/057 KÖNYVRENDELÉS:

Rendkívüli akció lelkipásztorok és kispapok számára! Papi ingek kaphatók nagyon jutányos áron: rövid ujjú: 17,50 € helyett most csak: 14,- €, hosszú ujjú 18,50 € helyett most csak: 14,80 €, fehér, szürke, fekete és kék színben, 40-es mérettől 46-osig, illetve 49-es méretben. Amíg a készlet tart!

• HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA • 2015. ÁPRILIS 19.

Megrendelhető: office@remeny.sk vagy 0948/057 508