Remeny 2014 19 maj 2 by Attila Nagy

19.

XXIII. János és II. János Pál pápák a szentek sorában

szám

REMÉNY XXV. évfolyam

2014. május 11. – Húsvét 4. vasárnapja

Máriánál jártunk... Felvidék minden magyarlakta tájáról jött össze az a majd’ ezer zarándok, akik május 1jén, történelmi kegyhelyünkön, Sasváron köszöntötték a Fájdalmas Anyát. Jó volt látni – és érezni –, hogy a Szűzanya tisztelete ennyi embert és lelkipásztort vezetett ezen a napon újra ide. A zsúfolásig megtelt bazilikában a rózsafüzér imája és az ifjúsági énekek után ünnepi szentmisén vettek részt a hívek, melyet mintegy hatvan pap részvételével Orosch János nagyszombati érsek és Haľko József po-

zsonyi segédpüspök celebrált. A nagyszombati főpásztor homíliájában a mai kor kihívásaira hívta fel a ﬁgyelmet. Délután rövid hitébresztő előadások következtek, természetesen a Szűzanya üzenetét bontogatva. Ďurčo Zoltán, a Nyitrai egyházmegye püspöki helynöke az érsekújvári hívek hagyományos zarándoklatát idézte fel beszédében. Herdics György, lapunk főszerkesztője lelkesítő és őszinte szavakkal szólt arról, hogy aki tud sírni – ahogy az Istenanya tudott –, az

www.katolikus.sk • www.remeny.sk Ára: 0,50 Eur 5 6 9

Az emberismeret magyar úttörője Egy cseppnyi élet Nem a bosszú édes... még nincs elveszve. Kiemelte, hogy számunkra, felvidéki magyarok számára, Mária különleges módon marad a „remény asszonya”. Pásztor Zoltán kassai helynök korunk Máriájának képén keresztül aktualizálta Isten anyjának üzenetét. A szentségimádás és az ünnepélyes körmenet, valamint az esti szentmise után tértek haza a hívek: bízunk benne, hogy kegyelemben megerősödve, a hitet mint vallási és nemzeti gyökeret e nap által is mélyebbre eresztve.

Fotók: Mészáros Angelika, Parák László

EZ TÖRTÉNT

XXIII. János és II. János Pál pápák a szentek sorában 2014. április 27-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapján Ferenc pápa két elődjét iktatta a szentek sorába, XVI. Benedek emeritus pápa jelenlétében. A szertartás körmenettel kezdődött a Szent Péter-bazilika előtti emelvényen. A szentmise megkezdése előtt Ferenc pápa öleléssel köszöntötte XVI. Benedeket: a hívek nagy meghatottsággal fogadták gesztusát. A hivatalos delegációk a Szent Péter téren foglaltak helyet, a zarándokcsoportok pedig színültig megtöltötték a környező utcákat, ahol óriáskivetítőkön keresztül követték a szertartást. Hatalmas ováció követte azt a pillanatot, amikor Ferenc pápa latinul elmondta a szentté avatási formulát és a szentek sorába iktatta XXIII. János és

II. János Pál pápákat. Ezzel tiszteletüket kiterjesztette az egyetemes egyházra. A szentté avatási rítusra a szertartás elején

lelket, hogy világosítsa meg értelmünket. Krisztus Urunk ne engedje meg egyházának, hogy tévedjen egy

került sor. A Mindenszentek litániájának eléneklése után Angelo Amato bíboros, a Szentté Avatási Kongregáció prefektusa a posztulátorok kíséretében a pápa elé járult és egymás után háromszor kérte Boldog XXIII. János és II. János Pál szentté avatását. A második kérés után a pápa felszólította a hívőket: hívjuk a Szent-

ilyen fontos dologban. Ekkor felhangzott a kórus Veni, Creator Spiritus éneke, majd a Szentatya a harmadszori kérelem után mondta el a szentté avatás ünnepélyes formuláját. Ezt követően a két új szent ereklyéivel járultak Ferenc pápa elé, amelyeket két teljesen egyforma ereklyetartó foglalt magában.

Ferenc pápa homíliája Ennek a vasárnapnak a középpontjában, amely lezárja húsvét nyolcadát, s amelyet II. János Pál az Isteni Irgalmasságnak kívánt szentelni, a feltámadt Jézus dicsőséges sebhelyei állnak – mondta Ferenc pápa. Jézus sebei botrányt jelentenek a hit számára, de egyben a hit igazolásai is. Ezért a feltámadt Krisztus testéről nem tűnnek el a sebhelyek, ott maradnak, mert azok a sebhelyek Isten irántunk való szeretetének el nem múló jelei, és nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy higgyünk Istenben. Nem azért, hogy higgyük: Isten van, hanem hogy higgyük: Isten szeretet, irgalmasság, hűség. Szent Péter, Izajás szavait idézve ezt írja a keresztényeknek: „Sebei szereztek számotokra gyógyulást” (1 Pét 2,24; vö. Iz 53,5). XXIII. Jánosban és II. János Pálban megvolt a bátorság ahhoz, hogy Krisztus sebeire nézzenek, megérintsék átszegezett kezeit és átszúrt oldalát. Nem szégyenkeztek Krisztus teste miatt, nem botránkoztak meg Őbenne, a keresztjében; nem éreztek szégyent a testvér teste miatt (vö. Iz 58,7), mivel minden szenvedő emberben Jézust látták. Mindketten bátor emberek voltak, telve a Szentlélek parrésziá-jával, nyílt, világos beszédével, s tanúságot tettek az Egyház és a világ előtt Isten jóságáról, irgalmasságáról. XX. századi papok, püspökök és pápák voltak. Ismerték e kor tragédiáit, de ezek nem gyűrték maguk alá őket. Erősebb volt bennük Isten, erősebb volt a Jézus Krisztusba, az ember Megváltójába és a történelem Urába vetett hitük; erősebb volt bennük Isten irgalmassága, amely ebben az öt sebhelyben megmutatkozik; erősebb volt Mária anyai közelsége.

REMÉNY katolikus hetilap Főszerkesztő: Herdics György Főszerkesztő-helyettes: Albán József e-mail: alban@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 510 Főmunkatárs: Mons. Koller Gyula

Ebben a két, Krisztus sebhelyeit szemlélő emberben és az Ő irgalmasságának e két tanújában „élő remény” lakozott, együtt a „kimondhatatlan dicsőséges örömmel” (1Pt 1,3.8). Olyan remény és öröm volt ez, amelyet a feltámadott Krisztus ad a tanítványainak, és amelytől senki sem foszthatja

meg őket. A húsvéti remény és öröm áthaladt a lecsupaszítás, a kiüresedés, a bűnösökhöz való, végsőkig elmenő közelség olvasztótégelyén, egészen ennek a kehelynek a csömöréig. Ez az a remény és öröm, amelyet a két szent pápa ajándékba kapott a feltámadott Úrtól, s a maguk részéről bőséggel ajándékoztak Isten népének, örök elismerést nyerve ezáltal. Ezt a reményt és örömet lélegezték be a hívők első közösségében, Jeruzsálemben, amelyről az Apostolok cselekedeteinek könyve szól (vö. 2,42–47). Olyan közösség volt ez, amelyben megélték az Evangélium lényegét, vagyis a szeretetet, az irgalmasságot, egyszerűségben és testvériességben.

Felelős szerkesztő: Bertha Éva e-mail: bertha@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 509 Szerkesztők: Orbánné B. Mária e-mail: obm@remeny.sk Telefon: + 421 (0)948 057 506

Parák László e-mail: parak@katolikus.sk Hirdetésfelvétel: Blahóné Kamenár Gabriella, kamenargabi@gmail.com Tel.: +421 (0)905 255 154 Kiadja: Glória Társulat, Jilemnického 4., 90301 Senec IČO: 00678066

• HÚSVÉT 4. VASÁRNAPJA • 2014. MÁJUS 11.

Az egyik XXIII. János egy bőrdarabkáját, amelyet 2000-ben, a boldoggá avatás alkalmából vettek le holttestéről, a másik pedig II. János Pál vérampulláját tartalmazta. Mindkettőt az oltárra helyezték. A szentté avatási szertartáson részt vett egy 20 fős zsidó küldöttség, amelynek tagjai az Egyesült Államokból, Izraelből, Argentínából, Lengyelországból érkeztek, illetve a római zsidó közösséget képviselték. Közöttük volt Ferenc pápa két személyes barátja: Abraham Skorka, Buenos Airesből, valamint Claudio Epelman, a Latin-Amerikai Zsidó Kongresszus főigazgatója. A szentszéki sajtóterem tájékoztatása szerint nagyszámú ortodox, anglikán, továbbá muzulmán vendég is jelen volt a szertartáson.

Ez az Egyháznak az a képe, amelyet a II. Vatikáni Zsinat maga előtt tartott. XXIII. János és II. János Pál együttműködtek a Szentlélekkel, hogy helyreállítsák és naprakésszé tegyék az Egyházat eredeti alkatának megfelelően, azon alkat szerint, amelyet a szentek kölcsönöztek az Egyháznak az évszázadok során. Ne feledjük el, hogy pontosan a szentek azok, akik előreviszik és növelik az Egyházat. A Zsinat összehívásában XXIII. János kiﬁnomult, Szentlélektől való tanulékonyságról tanúskodott, engedte vezetni magát, és pásztor volt az Egyház számára, egy vezetett vezető, a Szentlélek által vezetett vezető. Ez volt az ő nagy szolgálata az Egyház számára; ő volt a Szentlélektől való tanulékonyság pápája. Az Isten népéért végzett ezen szolgálatban II. János Pál volt a család pápája. Ő maga mondta egy alkalommal: azt szeretné, hogy a család pápájaként emlékezzenek rá. Szívesen hangsúlyozom ezt, miközben szinódusi utat járunk be a családokról és a családokkal. Ezt az utat ő bizonnyal nyomon kíséri és támogatja a mennyből. Isten népének ez a két új szent pásztora járjon közben az Egyházért, hogy a szinódusi úton levés e két éve alatt mutasson a Szentlélektől való tanulékonyságot a család lelkipásztori szolgálatában. Mindketten tanítsanak minket arra, hogy ne botránkozzunk meg Krisztus sebhelyein, hatoljunk be az isteni irgalmasság misztériumába, amely mindig remél, mindig megbocsát, mert mindig szeret. Magyar Kurír

Felelős kiadó: Mons. Szakál László A szerkesztőség címe: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 02/4552 3682, 4564 4598 (hétfőn és csütörtökön) Fax: 02/4552 3684 e-mail: remeny@remeny.sk

Grafika: namedia – Nagy Attila Nyomja: PETIT PRESS, Bratislava Terjesztik a plébániák Index: 49574 ISSN 1335-6534 Nyilvántartási szám: EV 242/08 A kéziratok szerkesztési jogát fenntartjuk! Kéziratokat nem őrzünk meg.

EZ TÖRTÉNT nodális apostoli buzdítását. Apostoli útjának köszönhetően sokaknak megújult a hite. Közép-Afrikában is a szentté avatás állt a hétvégi szertartások középpontjában. A bangui székesegyházban és számos egyházmegyében papokat szenteltek. Egy küldöttség az ország képviseletében Rómába érkezett.

Ünnepelt a világ Az olaszországi Bergamo környékéről érkezett hívek a szentté avatás másnapján, április 28-án, a római Szent Károly-templomban vettek részt hálaadó szentmisén a Bergamo közelében született Angelo Roncalli, XXIII. János pápa szentté avatásáért. A későbbi pápát 1925. március 19-én ebben a templomban szentelték püspökké. A szentmisét Francesco Beschi, bergamói püspök vezette, jelen volt Dionigi Tettamanzi bíboros is. *** Áder János köztársasági elnök is részt vett felesége kíséretében a szentté avatási ünnepségen a Vatikánban. A magyar kormányt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviselte, Orbán Viktor miniszterelnök magánemberként zarándokolt el Rómába. Magyarországi és határon túli főpásztorok is koncelebráltak a pápával a szentté avatási szentmisén. Jelen volt a szertartáson Erdő Péter bíboros, esztergombudapesti érsek, Ternyák Csaba egri érsek, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, valamint további püspökök. Több ezer magyar zarándok érkezett a szentté avatásra.

A szentté avatáson részt vett XVI. Benedek is, akit nagy szeretettel köszöntöttek a hívek

*** Szlovákia Püspöki Karát Stanislav Zvolenský, pozsonyi érsek, Ján Babjak, eperjesi érsek, továbbá Haľko József, Stanislav Stolárik, Tomáš Galis és Milan Lach püspök képviselte. A szentté avatáson részt vett Ivan Gašparovič, szlovák köztársasági elnök is.

*** Afrika országaiban is lelkesen megünnepelték a két pápa szentté avatását. Elefántcsontparton imacsoportokat hoztak létre, amelyek imavirrasztásokat szerveztek. Az országos katolikus rádió élőben közvetítette a vatikáni szertartást. A gaboni főegyházmegye 250 fős küldöttséggel képviseltette magát a szentté avatáson. Kamerunban 1995-ben tett látogatást II. János Pál, amikor aláírta az „Ecclesia in Africa” k. első posztszi-

*** Louis Sako iraki pátriárka szentmisét mutatott be a szentté avatást megelőző napon Bagdadban, a Szűz Mária, Rózsafüzér Királynője káld templomban. A szertartás során leleplezte II. János Pál szobrát. Bár a pátriárka részt vett volna a két pápa szentté avatási szertartásán, Irakban a választások miatt bevezetett biztonsági intézkedések részeként lezárták a repülőtereket.

A két szent pápa közbenjárásának tanúságtevői A szentté avatást megelőzően, április 24-én sajtótájékoztatót tartottak a VI. Pál teremben. Itt XXIII. János és II. János Pál életszentségének két tanúja szólalt meg: Adele Labianca szerzetesnő, rendtársnője, Caterina

után olyan fájdalmas volt a betegség lefolyása, hogy a legrosszabbra lehetett számítani. 1966-ot írtak, XXIII. János már három éve halott volt, de Caterina nővér és társai minden nap imádkoztak közbenjárásáért. Az

A sajtótájékoztatón: Federico Lombardi szóvivő, Adele Labianca nővér (balra), Floribeth Mora Diaz (jobbra) Capitani (a képen) ápolónője, aki XXIII. János közbenjárására gyógyult meg, valamint Floribeth Mora Diaz, aki Boldog II. János Pál közbenjárásának köszönheti csodás gyógyulását. A két rendkívüli tanú könnyek között idézte fel az Úr kegyelmét, amelyet a két pápa közvetített. Először Adele Labianca nővér szólalt fel: „Isten keze, mosolya és simogatása volt” az a kegyelem, amelyben rendtársa, Caterina Capitani részesült. A két szerzetesnő együtt dolgozott a nápolyi „Lina Ravaschieri” gyermekkórházban. Caterina nővér mindössze 23 éves volt, amikor egy műtét során el kellett távolítani gyomrának egy részét. Az operáció

egyik legnehezebb pillanatban, amikor már minden elveszni látszott, a szerzetesnő beteg testrészére ráhelyezték a pápa egy ereklyéjét. Caterina nővér ekkor felébredt, majd egy kis idő múltán elmesélte, hogy mi is történt vele. Ezt idézte fel rendtársa, Adele Labianca: „Azt éreztem, hogy egy kéz nehezedett gyomromra és egy hang baloldalról nevemen szólított: Caterina nővér! Megrémültem, hogy egy férﬁ hangját hallottam, megfordultam és láttam, hogy az ágyam mellett János pápa állt, pápai öltözékben, amelyet nem tudok részletesen leírni, mert tekintetem az arcára szegeződött, mivel nagyon szép és mosolygós volt. Így szólt: ’Caterina nővér, te sokat imádkoztál

hozzám és sok-sok nővér is imádkozott, de különösen egy közülük’ – sajnos, alázattal be kell vallanom, hogy ez az „egy közülük” – én voltam!” – tette hozzá Adele nővér, majd folytatta János pápa szavait: „A szívemből téptétek ki ezt a csodát! De most már mindennek vége: jól vagy, nincs semmi bajod!” Caterina nővér ismét tudott rendesen étkezni, és az orvosok nagy csodálkozása közepette elvégezte az ellenőrző vizsgálatokat. Gyógyulására nem volt magyarázat. Az ő tanúságtétele nyomán avatták boldoggá XXIII. János pápát. Caterina nővér egész élete során rendkívül nagy tiszteletet tanúsított János pápa iránt. 2010. április 3-án adta vissza lelkét Teremtőjének. Olyan spirituális örökséget hagyott maga után, amelyben megnyilvánul teljes önátadása Istennek és akaratának – mondta Adele nővér. Az 51 éves, Costa Ricából érke-

A 2010-ben elhunyt Caterina nővér zett Floribeth Mora Diaz is megkapta a csodás gyógyulás kegyelmét.

Rendőr férje és 4 gyermeke nagy szeretettel vette körül, amikor egyszer csak kórházba került: helyzete reménytelennek látszott. Az asszony szavaiból sugárzott az a hihetetlen erő, amely azt tanítja, hogy nem szabad soha engedni a kétségbeesésnek, hanem imádkozni kell az Úrhoz. 2011. április 8-án az orvosok hazaküldték a négygyermekes anyát, mert érbetegsége olyan súlyos volt, hogy csak egy hónapot jósoltak neki. „Egyfolytában II. János Pál segítségét kértem – mondta a sajtótájékoztatón a Costa Rica-i nő. - Nem akartam meghalni, mert féltettem gyermekeimet, ki fogja gondjukat viselni? Miután megnéztem II. János Pál boldoggá avatását a televízióban, valami hihetetlent éreztem. Láttam, amikor XVI. Benedek pápa, előde ereklyéjét tartotta a kezében. Másnap reggel, amikor felébredtem, egy hangot hallottam szobámban: ’Kelj fel!’ Körülnéztem, és láttam, hogy egyedül vagyok, de továbbra is hallottam a hangot: ’Kelj fel! Ne félj!’ Tekintetem ekkor egy képes magazinra vetődött, amely a tv-re volt téve, és amely II. János Pál boldoggá avatására jelent meg. Ott állt II. János Pál, mint egy kép és kezével mintha felemelt volna. Én így válaszoltam: ’Igen, Uram!’ És attól a naptól kezdve jól vagyok. Az Úr azon a napon megszüntette félelmemet, agóniámat, békével töltött el, annak a bizonyosságával, hogy egészséges vagyok!” – mondta tanúságtételében a családanya. Vatikáni Rádió/Remény

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

AMIRE HITÜNK TANÍT

Miatyánk

Bár már két alkalommal is írtunk az Atya szóról az Úr imájában, a jézusi megszólítás valódi újdonságát még nem tártuk fel. A bibliakutatók megegyeznek egy dologban. Az eredeti arám kifejezés, ahogy többször is elhangozhatott Jézus ajkáról: – Abba, Atyám –, különös titkot árul el. „A nagy és gazdag zsidó imádság-irodalom együttesének kutatása, mely még kevéssé tanulmányozott, arra a felismerésre vezetett, hogy Istent sehol nem szólítják Abbának benne. Mivel magyarázható ez? Az egyházatyák, Khryzosztomosz, Mopszvesztiai Theodor, Kyroszi Theodorétosz, akik antióchiai származásúak, dajkáik tehát az arám nyelv nyugat-szír dialektusát be-

szélték, egyöntetűen állítják, hogy az' Abba' szó a kisgyerek által apjának adott név volt. Ezt a Talmud is megerősíti: ’Amint egy kisgyerek megízleli a búzát (értsd: elválasztották az anyatejtől), megtanulja mondani: abba és imma (papa-mama)’. Abba és imma az első szavai a gügyögő gyereknek. Az 'abba' gyermeki és hétköznapi volt: senki nem merte ezt a szót mondani Istennek!” ( J. Jeremias). Az Abba tehát itt nem egyszerűen egy tiszteletteljes megszólítás, amely kijár az apának a ﬁútól, hanem sokkal több annál: közvetlensége, szerető, bízó, ráhagyatkozó értelme van. Fontos ezt látni: minden Miatyánkban úgy keressük meg az Istent, ahogy a gyermeki

3. rész

Apák és fiúk

két kicsi, puha kéz nyúl tapogatózva az ismerős, sokszor már kérges, nagy marok után… Megtanulhattuk a mára kultuszkönyvvé vált Viskóból is, mit jelent igazán, ha így szólíthatod a világ teremtőjét: Papa, Apuci… S hogy közelebb kerüljünk ehhez a kapcsolathoz, idézzük fel a régi slágert - érdemes újra meghallgatni is valamelyik internetes megosztón (Van, aki vár…): „Mindig akad nálad néhány fénykép, Mit mutogatsz s az arcod felderül... Másnak szürke képek, ámde néked Azt jelenti: nem vagy egyedül... Van, aki vár, ha haza mész

És átölel két puha kéz. »Apuka« szól egy pici száj - s hozzá a szív úgy muzsikál. Kis ágyából reggel, ha rád csicsereg, Gyorsan a szíved mellé fekteted, s ha néha az arcán lázrózsa ül, Könnyezve tréfálsz, míg elszenderül... Nincs soha tél, csak nyár neked, Ha mosolyog kisgyermeked. Az élet így nem is nehéz, Ha átölel két puha kéz. Csokoládé lapul meg zsebedben, Mely csak az övé, egyedül övé... S már rohansz az utcán önfeledten, Otthonod, a boldogság felé...”

Hidegháború avagy az Apostoli Szentszék keleti politikájának kezdetei Magyarországon

Mikor még gyerek voltam, apám sokat dolgozott. Mégis fakardot faragott nekem…, meg azoknak a környékbeli lurkóknak is, akiknek az apjuk nem faragott fakardot soha. Nehogy már azt a bizonyos Csilizparti „csatát” egyetlen fakarddal kelljen megvívnunk… Igen, az én apám sokat dolgozott. A pásztorbotot mégis ő metszette és készítette el nekem, amikor hetedikes koromban szerepet kaptam a betlehemi történetben. De társaimnak is ő adott pászorbotot a kezébe, mert a pásztorok csak így pásztorok. És apám szigorú volt, ha erre volt szükség, adott és ad ma is, ha rászorulóval hozza össze a sors, és apám vidám, nótás ember, mert tudja, hogy enélkül sivár az élet. S mert az én apám ilyen, fokozatosan én is hasonlóvá lettem hozzá. Úgy, hogy észre sem vettem. Az Intelmek-ben ez olvasható a példáról: „A legnagyobb királyi ékesség… a királyelődök után járni, a szülőket utánozni.” E gondolatokon keresztül a király is a követendő példát helyezi fia látóterébe. Márpedig ha „királyi ékességről” van szó, keressük kitartóan, aztán ha megtaláltuk, éljünk is vele! S hogy mit tud adni nekünk az idő (mármint a jól kihasznált idő)? Lehetőséget arra, hogy leülj és elbeszélgess azzal a családtaggal, aki „továbbvisz” téged a történelem során, aki egy kicsit te magad vagy. Beszélgetni. Higgadtan és minden háttérzaj nélkül. Beszélgetni. Viccelődve vagy komolyan, tanítva vagy csak egyszerűen témázgatva. Beszélgetni. Úgy, hogy te kérdezel és hagyva, hogy valamivel később a fiad kérdezzen. Ha kizárólag magadra fogod fordítani idődet, esetleg haszontalanságokkal töltöd ki óráidat, ahhoz a fához leszel hasonló, amelyik nem hoz termést. Tizenhárom éve tanítok egy általános iskolában. A dolgok odáig fajultak, hogy a tanítási órákon most már egyre több apa nélküli fiú néz velem szembe. Fiúk, akiket az apjuk egyszerűen (és kegyetlenül) elhagyott. Kamaszok, akik apa nélkül próbálnak megkapaszkodni… miben is??... egy mobiltelefonban, a puszta erő fitogtatásában, vagy csak egyszerűen az utca mámorító szabadságában. Ezek a fiúk látszatra olyanok, mint társaik, valahol a lelkük mélyén azonban sebzett emberpalánták ők, akik segítségre, biztonságra…, de mindenekelőtt az édesapa férfias ölelésére és bátorító szavaira szorulnának. Arról pedig egyikük sem tehet, hogy mindez számukra elérhetetlen messzeségbe került. Nem ők hibáztak. Akik pedig hibáztak, messze járnak már… Az „apa nélküli” lét, vegyítve a pénzközpontúság mindent átható jelenségével, a fejlett(?) Európa rákfenéje. • HÚSVÉT 4. VASÁRNAPJA • 2014. MÁJUS 11.

Babos Anikó 1971. május 21-én megállapodás született a két fél között. A magyar kormány módosította az 1957/22-es törvényerejű rendeletét. Eszerint a pápai kinevezésektől függő állások betöltéséhez szükséges az Elnöki Tanács hozzájárulása, míg a megyéspüspöki kinevezéstől függő állásoknál az Állami Egyházügyi Hivatalé. A többi egyházi posztnál csak utólagos bejelentést kell tenni. Cserébe a Szentszék hatályon kívül helyezte az 1957-es dekrétumokat. Casaroli minderről megjegyzi: „… a Szentszék végül engedve a nyomásnak, hajlandó volt Magyarországot visszahelyezni a kánonjog általános előírásai alá… Megpróbáltunk az egyháznak is kicsikarni némi engedményt… Sikerült valamit elérni, ha keveset is ahhoz képest, amit a Szentszék kért.” Az elkövetkezendő években gyorsabban javultak a magyar-szentszéki viszonyok. Kialakult a kapcsolattartás rendszeres kerete. Az Egyházi Közügyek Tanácsa és az ÁEH képviselői évente kétszer találkoztak. Egyszer Budapesten s egyszer Rómában vitatták meg az aktuális kérdéseket. E tárgyalások és Lékai „kis lépések politikájának” eredményeinek tekinthető az 1970-es és 1980-as években a hitoktatás szabadabbá válása, a győri Kun Béla lakótelepen felépülő templom működése, a leányfalui lelkigyakorlatos ház megnyitása, egy új betegápoló apácarend, a - Magyarok Nagyasszonya - megszervezése, valamint hogy növekedhetett a Szent István társulat és az Ecclesia Szövetkezet könyvkiadók kínálata és lehetővé vált a világiak, köztük a nők számára a levelező teológia stúdium. Péter János 1971-es vatikáni látogatása után néhány év múlva, 1977. június 9-én, VI. Pál pedig Kádár Jánost és feleségét fogadta. Az egyházfő és az MSZMP első titkára között zajló beszélgetés körülbelül egy óráig tartott, melyet a pápa különleges fontosságú eseménynek nevezett. Kifejezte, hogy a Szentszék kész továbbhaladni a megkezdett úton, és Kádár látogatását a kölcsönös kapcsolatok újabb haladásaként értékelte. Kádár megköszönte a pápának a békéért tett erőfeszítését, azt a türelmet, amit a magyar-szentszéki tárgyalások során a megbízottjai tanúsítottak, azt a bölcs döntést, amivel megoldotta az esztergomi prímási szék ügyét. Kádár beszámolójából az is kiderül, hogy a pápa szerint a templomi hitoktatás ügyét és a szerzetesrendek ügyét is rendezni kellene Magyarországon. Ez a látogatás mindkét félnek egyformán jelentős volt. Kádárnak azért, mert ismételten növelni tudta tekintélyét a nemzetközi politikai életben, a Szentszék számára pedig azért, mert egy szocialista berendezkedésű ország fontos tisztségviselője kért kihallgatást az egyházfőtől, amivel lényegében a tiszteletadását fejezte ki a pápa tekintélye előtt.

JUBILEUM

Az emberismeret magyar úttörője: Rónay Jácint A 2014-es év jeles évfordulói közül kiemelkedik Rónay Jácint kettős évfordulója. Rónay kétszáz évvel ezelőtt, 1814. május 13-án, Székesfehérvárott született Leitzinger János néven, és 125 éve, 1889. április 17-én hunyt el Pozsonyban. E két végpont közt eltelt 75 év egy gazdag, részleteiben azonban mindmáig teljesen fel nem tárt életpályát takar. S olyan életművet, amelyből e sorok orvostörténész szerzője most Rónaynak egy kevésbé ismert, emlegetett úttörő jellegű tevékenységét kívánja felvillantani. A materializmus emlőin nevelkedett, 1989 előtti tudománytörténettel foglalkozó szerzők Rónayban csak „a biológiai gondolkodás nagy úttörőjét” (Réti Endre), „a darwinizmus első és legismertebb magyarországi terjesztőjét” (Magyar Életrajzi Lexikon, 1969) látták. Sőt, még a magyarországi filozófia történetét tárgyaló könyv is csak a magyar „darwinisták” közt említi Rónay Jácintot, anélkül hogy bölcseleti munkásságát legalább röviden tárgyalta volna (Mészáros András). A váltást – mint sok más kiváló elme esetében – Rónaynál is az 1989-ben bekövetkezett változások hozták meg. Mind az 1989-ben megjelent „Magyarok a természettudomány és technika történetében” (II. kötet) című kiadvány, mind az ennek I. és II. kötete alapján 1992-ben megjelent, hasonló című életrajzi lexikon önálló szócikket szentel Rónay Jácintnak. Ennek szerzője, Csorba László, a darwinizmus interpretálásában és terjesztésében kifejtett érdeme mellett említi Rónay bölcseleti irányú, a darwinizmust megelőző, munkásságát is. Nos, ez az a munkásság, amely a katolikus hetilap, a Remény olvasóit leginkább érdekelheti, hiszen Rónay e téren kifejtett számos gondolata, nézete mára sem vesztett aktualitásából. E bevezető után, sokan meglepve olvashatják, hogy Rónay Jácint bencés szerzetes volt. Valamennyi magyar bencéshez hasonlóan, ő is Pannonhalmán végezte novíciátusát, valamint filozófiai és teológiai tanulmányait. Benedek-rendi szerzetesként kapta meg a frater Hyacinthus, azaz Jácint testvér nevet. Tanulmányai befejezése után, 1840ben, Győrben kezdte meg tanári pályáját. Abban a bencés gimnáziumban, melynek olyan híres tanárai voltak, mint az 1825-től 1831-ig fizikát tanító Jedlik Ányos, a dinamó felfedezője vagy az 1839-től 1845-ig latint és magyart oktató Rómer Flóris, a magyar régészet (archeológia) úttörője. Az 1843ban bölcsészeti doktorátust is szerzett Rónay neve hamar ismertté vált a bencés gimnázium falain kívül is. Ezt előbb vonzó témáival és tartalmas előadásaival, majd 1847-től a Győrben megjelenő Hazánk című „kereskedelmi és szépirodalmi közlöny” hasábjain publikált írásaival szerezte meg. A lapot Kovács Pál orvosdoktor szerkesztette és adta ki 1847. január elsejétől. A magyar sajtó története a vidék legértékesebb folyóirataként tartja számon: többek közt fóruma volt 1848 „márciusi ifjainak” is – e lapban jelent meg pl. Petőfi Egy gondolat bánt engemet című verse. A bölcsészeti doktorátust szerzett Rónay érdeklődése kezdetben bölcseleti irányú: az ún. egyezményes filozófia híveként azt vallotta, hogy a társadalom centrifugális (a középponttól kifelé) tartó erői a belső harmónia alapján kiegyenlíthetőek. Vagyis a békés, folyamatos reformmal elkerülhető a forradalom zűrzavara (Csorba). Hamarosan rájött azonban, hogy a bölcselet lélektan, emberismeret

nélkül nem sokat ér. S még tovább lépett: a lélektant is természettudományként kell felfogni, s mint ilyennek a tapasztalatra kell épülnie. Így lett Rónay az ún. tapasztalati lélektan megalapozója Magyarországon.

A Magyar Tudós Társaság, azaz az Akadémia lapjában, a Tudománytárban 1844-ben közzétett, a „Mutatvány a tapasztalati lélektan köréből” című tanulmányát az akkor már halott Kölcsey Ferencnek, a Himnusz költőjének soraival indítja: „Ismerd magadat, s magad által az embereket, ez ismeret nélkül tudományod holt tudomány.” Rónay ezt ajánlja a filozófusoknak is: az egyetlen célhoz vezető út, a lélektani út, pontosabban az ún. tapasztalati lélektan. Az akkor már ismert és ünnepelt regényírót, Jósika Miklóst idézi: „A lélektan üveggépezete összetörik a tapasztalás csapásaitól.” Írását kalauznak szánja ezen út legveszélyesebb szakaszára: „ott, hol az ember leggyöngébbnek, s a legszilárdabb jellem ingatagnak s következetlennek mutatkozik: indulataiban, szenvedélyeiben”. Rónay szerint az emberi léleknek három „alaptehetsége” van: ismerő, érzelmi és kívánó. Mai fogalmakkal: értelem, érzelem és akarat. Rónay az érzelmi világán keresztül próbálja megismerni/megismertetni az embert. Tanulmánya első részében az indulatokat, második felében a szenvedélyeket tárgyalja. A régiek az indulat és szenvedély közt csak fokozati különbséget láttak. Elsőként az angol morálfilozófus (erkölcsbölcsész) Francis Hutcheson (1694-1747) tett minőségi különbséget a kettő közt. Az indulat (affektus) lelkünk felháborodása, érzelmünk elfajulása, „vakon rohanó patak”, amely zavarja értelmünket is – állítja Rónay. Ezzel szemben a szenvedély hajlamaink és vele született ösztöneink elfajulása; az értelmet ugyan közvetlenül nem zavarja, ám a szenvedély olyan folyam, mely veszélyeit keblébe rejtve mérhetetlen örvényeket váj s végül a környező partokat hullámsírba süllyeszti. Rónay a nagy német filozófus, Imanuel Kant és követője, a kortárs jénai bölcsésztanár, J. Fries (1773-1843) tanításához igazodva, az indulatokat erőfeszítőkre (szténikus) és erőszegőkre (aszténi-

kus) osztja fel. Az erőfeszítők – a harag, öröm, remény – „zajgók”, azaz tettre késztetők. Az erőszegők – félelem, szemérem, szomor (mai nevén: szomorúság/bánat), irigység, bámulat – „nem zajgók”, de mélyen megrázzák kedélyünket és hamarabb fajulnak szenvedéllyé. A továbbiakban Rónay sorra tárgyalja az egyes indulatokat. Mi e jellemzésekből csak a kultúrtörténeti érdekességgel, illetve ma is érvényes tanulsággal bíró részletekre hívjuk fel a figyelmet. A félelem nemeit tárgyalva a „szégyenítő gyávaság” példájaként említi az ún. poltront, amit Tótfalusi István „Idegenszó-tára” gyávának, szájhősnek fordít és „csirketollal bélelt ágyban heverésző” latin/olasz kifejezésből eredezteti. Ezzel szemben Rónay az alábbi etimológia (szófejtés) híve: a pollex szó a hüvelykujjat jelenti, a poltron pedig azt a gyávát, „aki félvén a katonaságtól, hüvelykét leszabá”. S kiemeli a gyávaságnak még egy alakját. Ő a „hízelgő kegyvadász”, aki „a magas polcon ragyogóktól” (mai fogalmakkal: főnökétől, felettesétől) minden eltűr, viszont annál kevesebbet „az alantabb sorsúaktól” (beosztottjaitól, munkásaitól). Ugye, ez ismerős képlet, ma is? Nem tudjuk, hol szerezte orvosi/biológiai ismereteit Rónay, az indulatok kiváltotta élettani reakciók leírásai azonban a korabeli tankönyvekben is megállnák helyüket. „Félelem közt a vér gyors erővel torlódik a szív felé, innét a kebelben ama nyomasztó helyzet” (ma szívszorításnak, anginának nevezzük); „innét a halálsápadtság, s a nedveitől megfosztott hajszálak felborzadása, néha őszülése”. A verejték „jégcseppekben” csordul le az arcon s „a szemek rémletesen merednek ki öbleikből”, mi ájulásnak vagy „rögtön halálnak” előjele szokott lenni. A ma pánikbetegségnek nevezett kórkép ismerhető fel e leírásban, de ráillik a halálhoz vezető szívinfarktus (szívizomelhalás) okozta tünetekre is. Hasonlóan élettanilag megalapozott a „szemérem”-mel kapcsolatban említett szégyenpír: ez „különös játéka a természetnek, mely akaratunk ellen(ére) is fellobbanik”; a szemérem (mai nevén: szégyen) nem színlelhető. Ma is érvényes megállapítása: legkevésbé szemérmesek azok, „kik hontalan tévedeznek a világon”, akiknek ott a hazájuk, hol „dolgaik jól folynak”. A „szomor”- ral kapcsolatban Rónay kiemeli, hogy minél felületesebb az illető műveltsége, annál „zajgóbb” a bánata; minél mélyebb, annál hamarébb fajúl szenvedéllyé” (mai fogalommal: annál könnyebben megy át depresszióba). Jó évszázaddal később Thomas Mann „A varázshegy” című regényében könnyen hulló „sótlan könnyekről” ír majd. „A jövő baj félelmet, a jelen fájdalmat, a múlt szomort szül” – mi először csak fájdalom volt, most „szomor, erőszegő indulat”. Kitűnő jellemzése a ma jól ismert depressziónak, búskomorságnak, melynek egyik fő tünete valóban az „erőszegettség”! Az irigységgel kapcsolatban Rónay arra figyelmeztet, hogy ez különbözik a nemes vetélkedéstől: amíg a vetélkedő „alacsony eszközökkel kezeit nem szentségteleníti”, az irigy számára a cél szentesíti az eszközt. Nincs indulat, mely az embert annyira kiforgatná méltóságából, mint az irigység – figyelmeztet Rónay. Közmondást idéz: „az irigy szomszédja zsiradékán soványodik”. (folytatjuk) • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

LELKI TÁPLÁLÉK

Egy cseppnyi Élet Jakubecz Márta Húsvét előtt az egyik közismert honlapon a műsorajánló újságíró rosszallotta, hogy a nagyhéten kevés a keresztény szellemiségű adás, ezért ezt a címet adta cikkének:„Húsvét a tévében, egy cseppnyi Jézussal”. Írásában kissé ironikusan szögezte le, hogy mesés fordulatokban gazdag, fantasztikus történetek láthatók majd a képernyőn, régi nagy klasszikusok is előkerülnek, „és néha még Jézusról is szó esik”. Mivel ritkán nézek tévét, nem jártam utána, hogy végül milyen arányban volt jelen a keresztény tartalom (az igény a keresztény jellegű adásokra húsvétkor fokozottan jogos), de a „cseppnyi Jézus” kifejezés elgondolkodtatott…

Mustármagnyi hit is elegendő, hogy átlényegítse az életünk. A szentostya legparányibb morzsájában is Krisztussal találkozunk. S vajon milyen lenne az életünk egy-egy felemelő pillanat nélkül? Múló percek, mégis meghatározhatják további sorsunkat… Mivé válnánk a felénk áradó szeretet sok-sok apró megnyilvánulását nélkülözve?! Úgy mondják, „csepp a tengerben”, fénycsóva a napsugárölelésből. A materialista szemléletmód korunkban szinte mindenre áttevődik, holott mennyivel boldogabb lenne az életünk, ha inkább a dolgaink „átélési szintjét” vizsgálnánk! Ha még a tárgyainkhoz is lelki síkon kötődnénk… Miként az egyik ismerősöm mesélte, hogy amikor jobb anyagi helyzetbe kerülvén megvásárolta a vadonatúj, korszerűbb autóját, s ennélfogva a régi eladásra került, szó szerint megkönnyezte az öreget. Ahhoz a járműhöz ugyanis számtalan családi emlék fűzte: azzal vitték egykor gyermekeiket az első közös kirándulásra, a távolban lakó nagymamához, azzal indult naponta munkába a közeli városba. Az autó így az évek során szinte „családtag” lett. Ha mélyebben kötődnénk szeretteinkhez, nem bomlana fel annyi házasság és egyéb különösen szépnek látszó, értékes emberi kapcsolatunk. A részletben mindig megbújik az egész. A látszólag kevésbé fontos cselekedeteink árulják el, kik vagyunk. Az erőﬁtogtatással ellentétben szembetűnő a csepp némasága. A csepp hallgat. Erejét, titkát elrejtve adja tovább… Csipetnyi érték – kenyérben a kovász, ételben a só. A csepp lényege a részlet, mely az előrevetített diadalt csepegteti belénk. Úgy adagolja lelkünkbe a tanítást, hogy mire felocsúdnánk, addigra bennünk él a cseppnyi erő. Víz és vér cseppjei… Isten tanúságát jelenítik meg előttünk a Földön, ahogy a sorokban áll: „Tehát hárman tanúskodnak: a Lélek, a víz és a vér, és ez a három egy.” (1 Jn 5, 7-8) Cseppnyi szeretet is elegendő ahhoz, hogy átformáljon minket. Ez nem az érzelmeinkkel való játék, nem a szeretetünkkel való visszaélés, hanem őszinte odaadásunk jutalma. A húsvéti ünnepélyes szentáldozáskor egy cseppnyi Élet költözött belénk. Ám ez a „töredék” egész valónkat betöltötte, hiszen ígéretet hozott, ami képessé tesz minket arra, hogy felemelt fővel járó nagybetűs emberek lehessünk, bizton tudván, hogy Valaki számít ránk és örök lakóhelyet kínál bizonytalankodásunk idején is. Az egykori meghívásra szeretettel reagáltunk, s ezzel a döntésünkkel (mint ahogy velünk), a Lélek sohasem játszadozna tékozló ember módjára. Isten komolyan veszi cseppnyi szeretetünket, mustármagnyi hitünket. • HÚSVÉT 4. VASÁRNAPJA • 2014. MÁJUS 11.

Húsvét 4. vasárnapja Olvasmány az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 2, 14a. 36-41) Pünkösd napján Péter a tizenegy (apostol) kíséretében előlépett és hangos szóval így beszélt: „Tudja meg Izrael egész háza teljes bizonyossággal, hogy Isten azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek, Úrrá és Messiássá tette!” E szavak hallatára fájdalom járta át a szívüket, és megkérdezték Pétert meg a többi apostolt: „Mit tegyünk hát, emberek, testvérek?” Péter azt felelte: „Tartsatok bűnbánatot, és keresztelkedjék meg mindegyiktek Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatára. Akkor elnyeritek a Szentlélek ajándékát. Az ígéret ugyanis nektek és gyermekeiteknek szól, és mindazoknak, akik távol vannak ugyan, de a mi

Urunk, Istenünk hívja őket.” Még más szavakkal is biztatta és buzdította őket: „Engedjétek, hogy kimentsünk benneteket ebből a romlott nemzedékből!” Erre azok, akik hajlottak szavára, megkeresztelkedtek. Aznap mintegy háromezer lélek tért meg.

mában járjatok: „Bűnt nem követett el, s hamisság nem volt a szájában.” Amikor szidalmazták, nem viszonozta a szidalmat; amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta magát az igazságos Bíróra. Vétkeinket saját testében fölvitte a keresztfára, hogy meghaljunk a bűnöknek, és az igazságnak éljünk. Válaszos zsoltár Az ő sebei sze(Zsolt 22, 1-3a. reztek számotokra 3b-4. 5. 6) Válasz: Az Úr né- gyógyulást. Olyanok kem pásztorom, ín- voltatok ugyanis, mint a tévelygő juséget nem kell láthok, de most megnom. Vagy: Alleluja, al- tértetek lelketek Pásztorához és olleluja, alleluja. talmazójához. Szentlecke Szent Péter Evangélium apostol első Szent János leveléből könyvéből (1 Pét 2, 20b-25) ( Jn 10, 1-10) Szeretteim! Abban az időben Ha a jót teszitek így szólt Jézus: és türelmesen szen„Bizony, bizony, vedtek, az kedves az mondom nektek: Isten előtt. Hiszen Aki nem a kapun erre kaptatok meg- megy be a juhok akhívást, mert Kriszlába, hanem máshol, tus is szenvedett ér- az tolvaj és rabló. tünk, példát hagyva Aki viszont az ajtón nektek, hogy a nyo- megy be, az a juhok

pásztora. Az őr ajtót nyit neki, a juhok pedig hallgatnak szavára. Nevükön szólítja juhait, és kivezeti őket. Miután mind kivezette, előttük halad, és a juhok követik, mert ismerik a hangját. Az idegent nem követik, sőt elfutnak tőle, mert az idegen hangját nem ismerik.” Jézus ezt a hasonlatot mondta nekik, de ők nem értették meg, hogy miről beszél. Jézus ezért így folytatta: „Bizony, bizony, mondom nektek: Én vagyok az ajtó a juhok számára. Akik előttem jöttek, azok tolvajok és rablók. Nem is hallgattak rájuk a juhok. Én vagyok az ajtó: aki rajtam keresztül megy be, az üdvözül, ki- és bejár, s legelőre talál. A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen.”

Liturgikus naptár Május 11. HÚSVÉT 4. VASÁRNAPJA Jó Pásztor vasárnapja (Odó, Majolusz, Odiló és Hugó clunyi apátok, Salkaházi Sára) Énekrend: H 90; 136-152; 150 ÉE 106; 171-189; 200 Május 12. Hétfő. Köznap (Néreusz és Achilleusz, Pongrác) Miseolvasmányok: ApCsel 11,1-18; Zsolt 41,2-3 42,3-4; Jn 10,11-18 Válaszos zsoltár: Istent szomjazza lelkem: az élő Istent. Énekrend: H Gl 514; 107; 98 ÉE 104; 579; 127 Május 13. Kedd. Köznap (Fatimai Szűz Mária, Szerváciusz, Imelda, Imola) Miseolvasmányok: ApCsel 11,19-26; Zsolt 86,1-7; Jn 10,22-30 Válaszos zsoltár: Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot. Énekrend: H 173; 136; 178 ÉE 228; 171; 247

Május 14. Szerda. Köznap (Bonifác, Gyöngyi) Miseolvasmányok: ApCsel 12,24 - 13,5a; Zsolt 66,2-3. 5-6. 8; Jn 12,44-50 Válaszos zsoltár: Magasztaljanak téged a népek, Istenünk, magasztaljanak az összes nemzetek! Énekrend: H 88; 112; 146 ÉE 107; 170; 206 Május 15. Csütörtök. Köznap (Pachómiusz apát, Zsóﬁa, Szonja) Miseolvasmányok: ApCsel 13,13-25; Zsolt 88,2-3. 21-22. 25. 27; Jn 13,16-20 Válaszos zsoltár: Hadd énekeljem örökké Urunknak irgalmas jóságát. Énekrend: H 89; 150; 45 ÉE 111; 200; 61 Május 16. Péntek. Köznap (Nepomuki János, Mózes, Margit, Botond) Miseolvasmányok: ApCsel 13,26-33; Zsolt 2,6-11; Jn 14,1-6

Válaszos zsoltár: Fiam vagy nékem, ma adtam neked életet. Énekrend: H 90; 157; 88 ÉE 106; 201; 107 Május 17. Szombat. Köznap (Boldog Scheffler János, Paszkál, Ditmár, Rezeda, Alkuin) Miseolvasmányok: ApCsel 13,44-52; Zsolt 97,1-4; Jn 14,7-14 Válaszos zsoltár: A föld minden határa látta üdvözítő Urunknak irgalmas jóságát. Énekrend: H 85; 145; 132 ÉE 101; 210; 182 Május 18. HÚSVÉT 5. VASÁRNAPJA (I. János pápa, Alexandra, Erik) Miseolvasmányok: ApCsel 6,1-7; Zsolt 32, 1-2. 45. 18-19; 1Pét 2,4-9; Jn 14,1-12 Válaszos zsoltár: Kegyes szemed legyen rajtunk, tebenned van bizodalmunk. Énekrend: H 227; 145; 157(5) ÉE 143; 210; 201

LELKI TÁPLÁLÉK

Tegyétek a jót! Az okosságról (1.)

be igyekeztek. Ám csupán az okosak vittek magukkal lámpásukkal együtt olajat is korsójukban. A hosszas várakozást követően, amikor már a vőlegény tényleg érkezőben volt, csupán az okosak voltak képesek tartalékaiknak köszönhetően égő lámpással eléje menni. S így csak ők jutottak be a vőlegénnyel a menyegzőre. Okosan terveztek, készültek, döntöttek, viselkedtek. Okosságuk eredményes volt a konkrét cél elérésében. „Ki a hű és okos szolga, akit ura háza népe fölé rendelt, hogy idejében enni adjon nekik?“ – merül fel a kérdés az evangéliumban. Boldog az a szolga, ha ura hazatérve ilyen munkában találja. Az ilyen szolgát jutalomból egész vagyona fölé rendeli. De ha a szolga hitvány, s magában azt gondolja, hogy gazdája késni fog, s ezért ütni-verni kezdi a többi szolgát, és együtt eszik-iszik a részegekkel, amikor ura olyankor jön meg, amikor nem várja, bizony kegyetlen sorsban lesz része (vö. Mt 24, 45-51). Egy helyzet helytelen megoldása sokszor egy lehetőség eltékozlását jelenti. A helyes cselekvés megválasztása azonban – mégpedig okosságból – hosszú távon úgymond mindig kiﬁzetődő. A jó lelkiismerettől vezérelt okos lépés előbbre visz. Szintén jól ismert a példabeszéd, mely a sziklára építő okos, valamint a homokra építő balga emberről szól. Míg a szakadó zápor és süvöltő szél megpróbáltatását az okos sziklára épített háza rendületlenül állja, a balga homokra alapozott műve romhalmazzá válik (vö. Mt 7, 24-27). Az okos alapozás nem csupán a házépítésnél fontos. Életünkben is, a kapcsolatokban, döntésekben, hitéletben, elvekhez való ragaszkodásban. Keresztényként legfontosabb sziklaalapunknak magát Krisztust kell tartanunk. Nem csak elméletileg. A gyakorlatban is. Konkrét helyzeteink okos helytállásaiban. A két építőről szóló gyerekdal sorai szerint: Az okos sziklára épített / és a ház erősen állt. / És jött az eső és fújta a szél / és a ház erősen állt. / Te is építsd életed Jézusra / és a ház erősen áll. / És jöhet az eső és fújhat a szél / és a ház erősen áll...

HÉT

ről re

prilis elején a pozsonyi Grassalkovich palota kertjében aláírásgyűjtő akciót kezdett a család intézményének védelme érdekében a Szövetség a Családért (Aliancia za rodinu). Mivel a szövetségnek számos magyar szervezet is a tagja, és az egyházak is támogatják az aláírásgyűjtést, templomainkban szintén lehetőség nyílik ezen petíciós ívek aláírására. Most mindenkinek alkalma van, hogy tegyen valamit a család védelmének érdekében. 350 ezer aláírás szükséges ahhoz, hogy az ügyben Szlovákia elnöke referendumot írjon ki.

Dániel könyvében egy óriási kolosszus szerepel: feje arany, törzse ezüst, combja bronz és lába agyagból volt, és elég volt egy a hegyről leguruló kődarab ahhoz, hogy megsemmisítse. Egy parányi kövecske képes volt összetörni a legyőzhetetlennek tűnő koloszszust. Ez a kis kövecske mi vagyunk. Akár Dávid parittyájában, akár a hegytetőről legurulva, akár a 21. században fellépve a minket ellehetetlenítő hatalommal szemben. Valamennyien ilyen kis kövek vagyunk, olyan mértékben, amilyenben képesek vagyunk elhinni, hogy hatalmas erő van bennünk,

Sajnos, nem mindenki derűlátó, és úgy vélekednek, hogy egy-két aláírás semmin nem változtat… Az így gondolkodó ember nem él azzal a lehetőséggel, hogy véleményt mondjon azzal kapcsolatban, hogy tulajdonképpen mi a család, házasság, mit jelent apának, anyának lenni. Olyan kérdések ezek, melyek mindnyájunkat húsba metsző módon érintenek. Nem lehetünk közömbösek – ha másért nem is, legalább a minket követők miatt nem. Soha nem szabad lemondani az események jó irányba való tereléséről! Újra magunk elé kell képzelni Dávid és Góliát történetét! Góliát, erejében és páncélzatában bízva, rátámadt a törékeny, védtelen Dávidra, akinek csak egy egyszerű – első látásra hasztalan – parittyája volt. Mégis Dávid győzött. Nem fordítva. Az emberi logika kudarcot vallott.

ha azt kellő módon tudjuk érvényre juttatni. A világunk olyan lesz, amilyenné formáljuk, olyanná alakul, amilyenné tesszük. Jövőnk kovácsai, rendezői mi vagyunk. Vissza kell utasítani minden olyan ránk kényszerített rendelkezést, mely keresztény identitásunkat és annak megmaradását bármi módon sérti vagy veszélyezteti. Most családjainkért kell kardoskodnunk, hogy a jövő generáció úgy beszéljen rólunk, mint hősökről, akik tudtak – ha csak parányi kövecskeként is – szembeszállni a hatalmaskodókkal. A sorssal való szembeszállás adja meg az ember szabadságát, de csak olyan mértékben, amennyire képesek vagyunk elhinni, hogy valóban mi vagyunk életünk, jövőnk formálói.

Molnár Tamás okosság – latinul prudentia – az a sarkalatos erény, mely képessé teszi az emberi értelmet arra, hogy a konkrét esetekben a lehetséges cselekvések közül ki tudja választani a célra vezető helyes cselekvést. Értelmi erény, mégpedig az értelem jó készsége az emberi cselekvés irányítására. Alapvetően függ az ember lelkiismeretének állapotától. A bölcsességtől a konkrétság különbözteti meg. Vele ellentétes vícium az oktalanság vagy esztelenség. Aquinói Szent Tamás úgy határozza meg az okosság erényét, követve Arisztotelész tanítását, mint a „megtehető dolgok helyes szabályát”. Továbbá „az erények kocsisának“ is nevezzük, mivel szabályt és mértéket szabva irányítja a többi erényt. Az okosság vezérli közvetlenül a lelkiismeret ítéletét. Az okos ember ezt az ítéletet követve dönti el és rendezi el magatartását. Ennek az erénynek köszönhetően tudjuk tévedés nélkül alkalmazni az erkölcsi alapelveket konkrét esetekben, és győzzük le a teendő jó és a kerülendő rossz körüli kétségeket – tanítja számunkra a Katolikus Egyház Katekizmusa (vö. 1806. pont). A Szentírásban főként a bölcsességi könyvekben olvasunk róla: „Az együgyű minden beszédnek hitelt ad, az okos azonban vigyáz lépésére“ – olvassuk a Példabeszédek könyvében (14, 15). Ugyanez a sugalmazott könyv tanítja, hogy „aki szívében bölcs, azt okosnak hívják“ (16, 21a). Tovább lapozva, a szóban forgó sarkalatos erényt gyakorló emberről szól az idézet, miszerint „az okosnak többet használ egyetlen intő szó, mint akár száz ütés a balgára mérve“ (17, 10), illetve, hogy az eszes ember szeme előtt a bölcsesség lebeg, míg a balga szeme elkalandozik a föld határáig (vö. 17, 24). Hasonlóképpen, újszövetségi példabeszédek segítségével is közelebb juthatunk az okosság erényének megismeréséhez, valamint követéséhez. Szent Máté evangéliumában a tíz szűzről szóló történet (25, 1-13) rámutat az öt balga és az öt okos szűz viselkedésére, akik lámpásukat fogva a vőlegény elé-

Kövecskék vagyunk!

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

BÚCSÚZÁS

A szeretet Istene vár rám Burián László emlékére

Ki ítél el bennünket? Ki szakíthat el bennünket Krisztus szeretetétől? Nyomor vagy szükség? Üldöztetés vagy éhínség, ruhátlanság, életveszély vagy kard? (Róm 8, 34–35) A nemrégen, 92 éves korában megboldogult testvérünk, Burián László esperes hosszú, hányattatásokkal és üldöztetésekkel is teli, 20. századi életpályáján joggal és okkal tehette fel a fenti kérdéseket, Pál apostollal együtt. S ugyanő, szintén Pál apostollal együtt, hittel és reménnyel válaszolt is eme kérdésekre, a nyomor és a szükség, az üldöztetés és az életveszély közepette és ellenére: „Biztos vagyok benne, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem egyéb teremtmény el nem szakíthat bennünket Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van.” Burián László élete tőmondatokban röviden összefoglalható: 1922-ben született Szencen; II. János Pál pápával egy évben, 1946-ban szentelték pappá; 1947–48-ban a Csehországba elhurcolt, térdre kényszerített és megalázott felvidéki magyarok kálváriájának szemtanúja és lelki vigasztalója volt, mely évekről többek között ezt vallja: „Amikor – úgymond – már szervezetten történt a kitelepített magyar családok elhelyezése, egyet közülük ottfelejtettek a vasútállomáson. Az egyik közeli faluba kellett volna elszállítani őket, de a gazda lemondott róluk, mert a leendő cselédnek sok apró gyermeke volt, a gyerekek pedig az ő szemében csak fölösleges gondot jelentettek, inkább nem kellett neki az olcsó munkaerő. Az apa a következőket mondta nekem: »Letérdeltem a partizán elé és öszszetett kézzel könyörögtem, vitessen bennünket valahová, akár állatok közé is valamelyik istállóba, mert a gyerekek megfagynak a fűtetlen vagonban.« Hát így nézett ki az emberséges elszállítás, amiről a cseh és a szlovák lapok akkoriban írtak.” Burián László később, az 1951–53-as években politikai fogoly Lipótváron és Illaván, mely évekről többek között ezt vallja: „Bejött hozzám a civilruhás tiszt és azzal kezdte: »Dicsértessék a Jézus Krisztus«; majd két pofont adott, s csak ezután kérdezett. Amikor elfogyott a türelme, pisztolyt szorított a halántékomhoz, majd el is kattintotta. Gondoltam, egyszer majd élessel fog lőni, és akkor vége lesz mindennek.” 1953–56 között ﬁzikai munkás lett egy olyan országban, melyben az ateizmust tették meg államvallássá. 1957-től aztán számtalan plébánián – Nyitrakaros, Nagylévárd, Pozsony, Helemba, Ipolyszalka, Bart, Bény, Ebed, Párkány – szolgált. Dióhéjban ennyi volt az esperes úr élete, de a „tőmondatokat”, a „lélek tőmondatait” a végtelenségig folytathatnánk, ha ő maga nem tömörítette volna egyetlen mondatba: „Hiszek a szeretet végső győzelmében.” Burián László e mélységesen mély keresztény mondatát egyebek mellett azért is kiemeljük, mert e mondat került címként a 2002-ben megjelent vallomásos könyvének a címlapjára is. A Burián László 80. születésnapjára készült mű alcímében ez olvasható: „Egy római katolikus pap, Burián László visszaemlékezése alapján írta Csicsay Alajos.” Az a Párkányban élő Csi-

csay Alajos, aki e könyv megírása kapcsán így vallott: „Gondoltam, nem szabad, hogy Burián László életének sorsfordító eseményei, példaértékű helytállása, hivatásbeli és emberi magatartása örök titok maradjon.” Ezt az „örök titkot” oldja fel Csicsay Alajos munkája, megrajzolva Burián László életét az iskolás évektől, az elindulástól, a száműzetéstől kezdve az esperes családjának válságos évein, földi pokoljárásán át a barátait és rosszakaróit, plébániai szolgálatait bemutató fejezetekig. E rendhagyó élet vége felé e rendhagyó egyéniség így vall Csicsay Alajos rendhagyó „vallomásregényének” elején: „Sok olyan embert ismerek, aki azt mondta, ha újra ﬁatal lehetne, és pályát kellene választania, nem cserélné fel a foglalkozását. Én is azt mondom, ismét csak pap lennék. Isten kegyes volt hozzám, hogy megadta nekem ezt a lehetőséget.” Ennek a „lehetőségnek”, ennek a pályának a sommája, az esszenciája lett az a mondat, mely a könyv borítóján szerepel: „Hiszek a szeretet végső győzelmében.” Abban a szeretetében, amely végsőként, legeslegutoljára marad, hiszen a szeretet maga Isten, így aki kitart a szeretetben, az az Istenben marad, s az Isten is benne marad, hogy egyszer majd színről színre lássa a teremtmény a Teremtőjét, amikor már nem lesz szüksége se hitre, se reményre, hanem csak a Szeretetre. Mert a Szeretet hiányában – Pál apostollal vallva – szólhat az ember akár az angyalok nyelvén is, csak zengő érc és pengő cimbalom marad; lehet prófétáló tehetsége, ismerheti az összes titkokat és mind a tudományokat, hitével elmozdíthatja a hegyeket, de szeretet nincs benne, mit sem ér. Ezzel szemben a szeretet türelmes, jóságos, nem féltékeny, nem kérkedik, nem keresi a maga javát, a rosszat nem rója fel; a szeretet mindent eltűr, mindent remél, mindent elvisel. És legfőképpen: a Szeretet nem szűnik meg soha. A fentebb említett könyv Előszavában Beer Miklós püspök úr Burián László esperes urat, mindenki „Laci bácsiját” Isten igaz emberének, Krisztus papjának, nyitott szívű, egészséges lelkű, bölcs embernek rajzolja meg, aki Szlovákiában, magyarként mindig jelen van, ahol fontos dolog történik a Duna és az Ipoly mentén, s „szüntelen pünkösdi tűzzel »érvel, int, buzdít, nagy türelemmel és hozzáértéssel«”. Burián László 2002-ben, 80. születésnapján, majd 2012-ben, 90. születésnapján újból megjelent, Hiszek a szeretet végső győzelmében című könyvét e szavakkal zárta: „Egyre többet gondolok a földi végállomásra, de nem félek tőle, mert tudom, hogy a szeretet Istene vár rám…” Eltávozott testvérünk igazi „jó pásztor” volt, aki övéiért odaszentelte az életét, építve a lelkekben a hitet, vigasztalva a megfáradtakat, vállalva értük börtönt, száműzetést, mellőzést. Mert hitt „a szeretet végső győzelmében”. És hitt a szabadságban. Hitte, hogy „az Úr a Lélek. És ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság”.

• HÚSVÉT 4. VASÁRNAPJA • 2014. MÁJUS 11.

Horváth Károly atya beszéde – elhangzott 2014. április 25-én, Burián László atya temetésén, Párkányban Krisztus Föltámadását Ünneplő Testvérek, Hívő Közösség! Húsvét nyolcadában gyűltünk össze szentmisére, hogy ma is fölismerjük a föltámadt Urat a kenyértörésben, ahogy fölismerték Őt az emmauszi tanítványok, és ahogy számtalanszor fölismerte Őt a hívek közösségében bemutatott szentmiséiben Burián László testvérünk és paptestvérünk, akiért ezt a feltámadási szentmisét bemutatjuk. Elhunytjainkat a halál nem választja el közösségeinktől, inkább még jobban összefűz minket az örök életbe vetett hit. Ezt gyakran valljuk meg a Hisz ekeg yben: hiszem a szentek közösségét és a test feltámadását. Elhunyt testvérünk sokszor vallotta az utóbbi hetekben is, hogy nem érez halálfélelmet. Minket is erősítsen az ő és sokak példája abban, amire egyik énekünk is buzdít: feltámadást várjatok. Tehát ne csak higgyük, de várjuk is. Ez a hit tette képessé arra, hogy egy telefonbeszélgetésben egy kedves közös ismerősünknek néhány órával halála előtt ezt vallotta: Ha netán ezen a héten meghalnék, én nagyon boldog pap voltam. S most azért is imádkozunk, hogy ami a boldogságához még hiányzik, adja meg Neki Isten irgalma. Milyen szép és találó az a kifejezés, hogy az elhunyt, a halott megboldogult. Testvérünk különösen az utolsó években naponta megküzdött boldogságáért. Hisz nincs olyan ember, kit ne érne bánat, csalódás, szomorúság, igazságtalanság. Neki is voltak sebei, panaszai. Jelszava volt: Hiszek a szeretet végső győzelmében. Ezért volt szeretetreméltó, nyitott és végtelenül jóhiszemű mindenki iránt. Bizony, sokszor visszaéltek szeretetével. Minél idősebb valaki, annál kiszolgáltatottabb, az évek sokasága föltárja az emberben a fényeket, de az árnyakat is. Kiszolgáltatott volt már akkor is, mikor ﬁatal papként szó szerint vette a jézusi fölhívást: Menjetek el az egész világra… elment Csehországba deportált vérei után, de onnan bíborosi szóra visszarendelték. Kiszolgáltatott volt, amikor súlyos börtönbe juttatták, és akkor is, amikor édesapja temetésére sem mehetett el. Az is fájdalmasan érintette, mikor 50 éves papi jubileumára a pápa meghívása hozzá nem jutott el. Végül is mások szeretetteljes hozzáállásával ez megvalósult, találkozott II. János Pál pápával. Az ő és XXIII. János pápa vasárnapi szentté avatását már odaát éli meg. XVI. Benedek pápa írta valahol, hogy a hívő ember olykor mosollyal, de olykor könnyekkel az arcán, de égre emelt tekintettel halad az örök cél, az örök boldogság felé. Úgy adódott, hogy halálhírének vétele után szentmisét végezhettem érte. S utána elkezdtem a húsvét keddi zsolozsma olvasmányos imaóráját. Közben megszólalt a telefon. Távolabbról egy ismerős tanárnő érdeklődött, mert el szeretne jönni a gyászszertartásra. Ezután folytattam a 65. zsoltárt. „Istenfélők, jertek mind, ﬁgyeljetek, mert elbeszélem, mi mindent tett velem az Isten.” Mintha a megboldogult szólt volna. Egész élete is szólt hozzánk. Én is fölvillantottam néhány dolgot vele kapcsolatban, ti is őrizzétek vele való találkozásaitok élményét. Köszönet, hogy eljöttetek, és azoknak is, akik távolról emlékeznek rá hittel és imával. És azoknak is hála, akik szeretetét viszonozták, papi munkáját segítették és akár egy pohár vizet, de ettől sokkal többet is adtak a hozzá legközelebbiek, mert Krisztushoz tartozott. Az ő köszönetét ne szakítsuk félbe, hanem csatlakozzunk hozzá a zsoltár folytatásával. Áldott legyen az Isten, aki nem vetette el imámat, és nem vonta meg tőlem irgalmát. Könözsi István felvétele Burián atya utolsó ebedi szentmiséjén készült, 2011 júliusában

FOHÁSZ

Nem a bosszú édes…

Miért csak az utolsó pillanatban?

Hallottad, hogy beszélt ez velem?... A továbbiakban én se teszek lakatot a számra vele kapcsolatban. Velem ilyet tenni??? Mostantól azon leszek, hogy mindent viszszakapjon ez a szemét alak. Képzeld, ismét feljelentett a szomszédom. Igaz, a múltkor én is bejelentettem a hivatalban, hogy nem képes betartani a békés együttélés szabályait, de ő most miért, teljesen nevetséges az indoka. Sokszor… sajnos túl sokszor gondolkodunk hasonlóan. Rólam, nélkülem, hogy merészelt ilyesmit?! Nem a kapcsolatok javulása, nem az igazság, nem a beleérző készség, csakis a bosszúvágy motivál. Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen a társadalmi hierarchia látható helyén állók is élen járnak a rossz példában. „Ez a kormány jó eséllyel, jelentős fordulat nélkül, nem fogja kitölteni a következő ciklust. Ha rajtam múlik, ezért mindent meg fogok tenni” – mondta egy korábbi miniszterelnök a legutóbbi magyarországi parlamenti választásokra reagálva. Nem akartam hinni a fülemnek. Nem azt mondta, ha szerinte rossz lesz a beterjesztett törvényjavaslat, nem megfelelő az elfogadásra váró rendelet, akkor fogja ez ellen felemelni a szavát. Nem. Bármit fog akarni a kormánypárt, mindent meg fog tenni azért, hogy ne töltse ki a következő ciklust. Istenem, hát ilyen az ember! – vonjuk meg a vállunkat sokszor mi, keresztények is –, meg akarja bosszulni az őt ért sérelmeket. Igen, az Ószövetségben még a bosszú Istenéről is hallunk, de mesterünk, Jézus felnyitotta a szemünket. Nem a bosszú, csakis a szeretet tudja jobbá tenni a világot. „Nem harcolhatunk valami ellen, annak semmi értelme. Valamiért kell harcolni” – írta többek közt Wass Albert is. Ugye mennyire más hozzáállás! A jóért, a szebbért, a igazságért való küzdelem sokkal többet ér. Senki se mondja, tetszelegjünk az áldozat szerepében, ne álljunk ki magunkért. Igen, álljunk ki, mutassunk rá a visszásságokra, de ne bosszúvágytól vezérelve, hanem végtelen türelemmel és szeretettel. Ha legalább mi, keresztények, jó szándékba ágyazzuk bírálatunkat, az erőszak és gorombaság helyett türelemmel keressük a párbeszéd lehetőségeit, nem leszünk kevesebbek. Sőt! Megtapasztaljuk, nem a bosszú édes, hanem a szeretettel képviselt igazság.

Néhány hete ünnepeltük Jézus feltámadását. A böjt és a nagyhét után a hívő ember lelkét öröm árasztotta el – hiszen az emberiség legnagyobb ajándékát élhette át. „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog.” ( János 11,25-26) Sajnos néhány keresztény számára ilyenkor is a könny és a fájdalom járja át az ünnep hangulatát. A feltámadás csodáját a gyász árnyékolja be. Tisztában vagyunk azzal, hogy szeretteink boldogabbak és gondtalanabbak a túlvilágon, mint mi ideát, mégis emberi ésszel nagyon nehéz átélni az elvesztés gondolatát. „Semmi sem égeti úgy a szívet, mint az üresség, ha valakit elveszítünk, főleg akkor, mielőtt igazán ráébrednénk arra, mennyit jelentett nekünk…” (R. A. Salvatore) Rövid idő alatt én kétszer is szembesültem a hirtelen halál fájdalmával. Sok-sok gondolat forog a fejemben, és próbálom megérteni és elfogadni az eltávozás gondolatát. „A mély gyászt elviselni éppoly nehéz, mint vékony jégen járni. Az egyik pillanatban olyan, mintha minden rendben lenne, aztán a következőben eltörik valami, és az ember aláhull a sötétségbe.” (K. Ohlsson) Merengéseim és visszaemlékezéseim kapcsán eszembe jutott, hogy mi milyen gyengék is vagyunk. A távozók sokkal erősebbek, mint mi, akik itt maradtunk. Miért is merem ezt kijelenteni? Éppen az Örök Világosság felé készülő szeretteim utolsó mondatai kapcsán. Öcsém a kezemet erősen szorítva, vigasztaló és békés tekintettel a könnyes szemembe nézve, mondta: „Te légy erős, és menj haza…” A másik távozó pici angyalka is felkészítette az aggódó, gondját viselő szülőt: „Anya, már nem akarom…” Miért van az, hogy az elmenőkben sokkal több az erő, mint bennünk, annak ellenére, hogy mi tovább folytathatjuk földi életünket? Töprengéseim alatt arra a következtetésre jutottam, hogy az ő lelküket, már csak a szeretet, odaadás, megbékélés tölti be. Ők talán már tudják, hogy vár rájuk egy új élet és a mennyei öröm. Itt, a földi életben már lassan nem értékelünk senkit és semmit. Mindennapjainkat a gyűlölködés, irigység, nagyravágyás, bosszúvágy tölti ki, azon munkálkodunk, hogy anyagilag minél magasabbra jussunk, embertársunkat elgáncsoljuk, csak a rosszat látjuk még akkor is, ha az adott feltételezés még a gondolat csírájában se jelent meg. Miért kell várnunk az utolsó pillanatig, hogy a szeretet és az odaadás érvényesüljön a lelkünkben? Pedig mi most élvezzük a földi élet szépségét, és azt is tudjuk, hogy a sok apró hiba is megbosszulja magát. A szeretet ﬁlozófusa, Tatiosz már az ókorban megmondta: „A szeretetnek nincs kezdete, így vége sem lehet. A szeretet örök." Blahóné Kamenár Gabriella

A hét imája Felajánlás Jézus Szent Véréhez Irgalmas Üdvözítőm! Semmiségem tudatában lábadhoz borulok szent Fölséged előtt, hogy megköszönjem Neked a sok kegyelmet, amellyel engem, hálátlan teremtményt, elhalmoztál. Különösen azért, hogy drágalátos Szent Véred által a sátán hatalmából kiszabadítottál. Szűzanyám, őrangyalom, védőszentjeim és az egész mennyei Udvar jelenlétében készséges szívvel szentelem magam drága Szent Vérednek, mellyel Te, ó édes Jézus, a világot a bűnről, haláltól és pokoltól megváltottad. A Te kegyelmed segítségével meg-

ígérem Neked, hogy drága Szent Véred tiszteletét tőlem telhetőleg előmozdítom. Hadd áldja és magasztalja mindenki üdvösségünk árát: imádásra méltó Véredet. Így óhajtom jóvá tenni Szent Véred iránti hálátlanságomat és kívánok engesztelést nyújtani minden megszentségtelenítésért, amellyel az emberek Szent Véredet, üdvösségünk váltságdíját illetik. Bárcsak meg nem történtté tehetném saját bűneimet, hidegségemet és a sok tiszteletlenséget, amellyel Téged, drágalátos Szent Vér, valaha is megbántottalak! Édes Jézus, íme, felajánlom Neked Szentséges Anyád, hűséges tanítványaid és

minden szented szeretetét, tiszteletét és imádását, melyet Szent Vérednek nyújtottak, és kérlek, feledd el eddigi hűtlenségemet, hidegségemet, és bocsáss meg kegyesen minden megbántódnak. Isteni Üdvözítőm, hints meg engem és minden teremtményt a Te drága Szent Véreddel, hogy Téged, ó megfeszített Szeretet, mostantól fogva szívből szeressünk és megváltásunk váltságdíját mindenkor méltóképpen tiszteljük. Amen. Beküldte: Benko Mária, Udvard • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

OLVASÓINK ÍRJÁK

Levelet kaptunk Remény

Szívünk, lelkünk most kitárjuk… A felsőszemerédi hívek immár második alkalommal vehettek részt nagypénteken élő keresztúti ájtatosságon. Együtt imádkoztak, énekeltek, kísérték Jézust azon az úton, ami a halálba vitte, de mindnyájunknak örök életet adott. A gyönyörű, tavaszi időben mintegy 150 ember, főleg a templomba járók gyűltek össze a templomkertben. A szomszédos egyházközségekből is ellátogattak hozzánk. Égő fáklyák jelezték az egyes állomások helyszínét. A korabeli kosztümök és a szereplők hiteles alakítása mindnyájunk számára nagy lelki élményt jelentett. Az egyes állomásoknál az elmélkedéseket a 19 éves Jámbor Szimonka olvasta fel. A keresztút egyes állomásai párbeszéd formájában hangzottak el. A legmegrázóbb jelenet Jézus keresztre szegezése és a kereszt felállítása volt. Dicséret illeti a 32 éves Menyhért Pétert, aki fegyelmezetten, hitelesen alakította Jézus személyét. A szereplők között minden korosztály, a 7 évestől az 57 évesig képviseltette magát. Minden szereplőt megillet a dicséret és

tisztelet, hogy vállalták a szereplést. Isten nagyobb dicsőségére tették, mint imát ajánlották fel az Úrnak. A jelenlévők közül sokan könnyes szemmel járták végig a keresztutat. Az élő keresztút kezdeményezője Balogh Tibor, falunk kántora volt. A kellékek és ácsmunkák Balogh Róbertnek köszönhetőek. A kosztümök beszerzését és megvarrását egy lelkes család vállalta. Aki részt vett a keresztúton, lelkiekben gazdagodva, az ünnepre hangolódva kezdhette meg az idei húsvétot. Köszönet mindenkinek! B. Szakolczay Judit

A szkóla mint „családi vállalkozás” Azt hiszem, hetilapjuk tavalyi számában volt egy vers, aminek az volt a címe, „Add tovább“. Mondandója pedig annyi volt, hogy ha valami jóban, szépben van részed, tudasd a többiekkel is, ne tartsd meg magadnak. Most ilyen jó hírt szeretnék megosztani az olvasókkal. Nem minden egyházközség mondhatja el magáról, hogy működik náluk egy szkóla, ami szép gregorián énekekkel dicséri az Urat. Nálunk, Nagymácsédon immár három éve működik. Magját négy jó hangú édesapa és édesanya alkotja, ami tovább bővül 2-3 női taggal. Mondhatnánk, hogy családi vállalkozás, mert nagycsaládosok alkotják, családonként 3-4 gyerekkel. A munkamegosztásuk csodálatos. A nagyobb ﬁúk mind az oltár körül szolgálnak, a nagyobb lányok szüleik előtt foglalnak helyet, kezükben a graduálét szorongatva, szépen énekelnek, a kisebbek és a pici gyerekek pedig mellettük kocsikban vagy a nagymamák karjaiban. Bámulatos, hogy ezek a pici gyerekek kibírják az egész szentmisét. A szkóla tagjai nagyon szépen énekelnek, ily módon dicsérik az Urat. Idén is, mint minden évben, nagyon szép volt a passió, aminek nálunk nagy hagyománya van. Az idei szinte a régi fényében ragyogott, mint amikor még megboldogult Ágh József kántortanító úr vezette az énekkart. Dicséret illeti ezt a maroknyi lelkes csoportot, hogy munkájuk és a gyereknevelés mellett van idejük gyakorolni, előkészíteni

• HÚSVÉT 4. VASÁRNAPJA • 2014. MÁJUS 11.

az éneklapokat, hogy a szentmiséket, ünnepeket még bensőségesebbé tegyék szolgálatukkal. Örömteli dolog, hogy plébánosunk, Dobrý László mindenben támogatja őket. Idén harmadik éve, hogy bevezették a Lamentációt ( Jeremiás siralmait), amelyet nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton imádkozik az Egyház, ezzel is részt vállalva Krisztus Urunk szenvedésében, halálában, felkészülve feltámadására. Az Úr bőséges áldása kísérje életük minden napját! Bugyi Mária, Nagymácséd

Dédunokám és a Biblia Az unokám elvitte a dédunokát az óvodába, és mondta nekem: Nagyapa, ha nem érnék haza, elmenne a kisunokáért? Eljött a délután. Én, mint dédnagyapa, vettem a botomat, és elindultam érte. Bekopogtam az óvoda ajtaján, kijött az óvónő. Mondtam neki, hogy kiért jöttem, de a kisunokám, mikor meglátott, elkezdett sírni. Az óvónő csillapította, mondta neki: Az anyukád telefonált, már jönnek, lehet, hogy már otthon is lesznek. Felöltöztette és elindultunk hazafelé. Szóltam neki, jöjjön, fogja meg a kezemet, de csak sírt, hogy Anyuka, Anyuka... Istenem, mit csináljak? Eszembe jutott, hogy van nekem egy szép képes Bibliám. Eléje tettem, és mindjárt abbahagyta a sírást. Pont az első oldalon nyitottam ki, ahol Ádám és Éva a paradicsomban a szép piros almát veszik le a fáról. Meglátott ott egy angyalt, és kérdezte: Miért van a nagy kés a kezében? Azzal hajtja ki őket a paradicsomkertből, válaszoltam. Megszűnt a sírás, megnyugodott. Mondtam neki: Majd a dédimama olvas neked, nekem ki kell menni a kis nyusziknak enni adni. És így a dédimama folytatta az olvasást 87 évesen, a dédunokával. Így jól járt a kis Nikolett is és a dédimama is, mert tanulták a Bibliát. Közben hazaért anyuka, apuka, szinte még azt sem vette észre. Köszönöm a jó Istennek, hogy ilyen gondolatot adott, hogy így meg tudtam nyugtatni a dédunokát. Id. Csáky József Kérjük olvasóinkat, hogy – ha csak egy mód van rá – e-mailben, a remeny@remeny.sk címre küldjék be leveleiket és a hozzájuk tartozó képeket a Levelet kaptunk c. rovatunkba. A villámpostán érkezett írásokat hamarabb közzé tudjuk tenni a Reményben.

TANÁCSOLÓ

Testi-lelki egészségünk

Műsorajánló

Nem szokványos csonttörés Kedves Olvasónk aggodalmát megértjük, és azt nem tartjuk feleslegesnek. Sajnos, betegtársának bizonyos fokig igaza van: az emlőrák ún. csontkedvelő daganat. Ez azt jelenti, hogy emlőrákban kb. minden ötödik betegnél előbb-utóbb csontáttét (metasztázis) jelentkezik. Különösen vonakozik ez az ún. hormonérzékeny emlőrákra. Ez a rákfajta gyakrabban és később, akár 5-10 év múlva is „szóródhat“, és e szóródás első állomása gyakran a kéz vagy a láb csontja. Vigasztalásként azonban gyorsan hozzátesszük: minél korábban ismerik fel az emlőrákot, és így minél kisebb daganatot kell eltávolítani, annál kisebb a veszélye a későbbi áttétképződésnek. Vagyis már csak ilyen szempontból is fontos a rendszeres mellvizsgálat és a korai műtét. De miért is törik el az áttétes csont? Normális körülmények közt a csont csak nagyon erőteljes ütésre, csavarásra törik el. Az a csont azonban, melyben az emlőrák szétszóródott sejtjei megtelepszenek, már nem „normális“ csont. A vérárammal a csontba sodort és ott megtelepedő daganatsejtek képesek feloldani a kemény csontszövetet, és annak helyén egy agyagszerű, puha massza keletkezik. Az áttéttel sújtott csont elveszti keménységét, és törékennyé válik. Az ilyen csonttörést nevezi a szakirodalom „patológiás (kóros) csonttörésnek“. Ennek jellemzője, hogy olyan kis erőbehatásra következik be, melyet a normális csont „észre sem vesz“: a port törlő háziasszony leemeli a képet, melyet már százszor leemelt – és váratlanul eltörik a felkarcsontja. Hozzájárul a csont gyengüléséhez az is, hogy az áttét hatására kalcium áramlik ki a csontból, vagyis csontritkulás (oszteoporózis) jön létre. Nem ritkaság az sem, hogy a csontát-

Három éve műtöttek mellrák miatt. A műtét idejekorán történt, áttét még sehol sem keletkezett. Évente járok az előírt ellenőrzésekre. Egy ilyen vizsgálatra várakozva, az egyik „sorstársam“ azzal ijesztgetett, hogy hiába volt a korai műtét, áttét később is keletkezhet. Saját esetével példálódzott: hat évvel a műtét után azért tört el a karja, mert áttét volt a karcsontjában. Azóta nem merek kerékpárra ülni, magasba emelni unokáimat, nehogy csontom törjön. Kérem, nyugtasson meg: ugye nem kötelező, hogy mindenkinél csontáttét keletkezzen? Jelige: Feleslegesen aggódom?

Május 17., szombat 17.20 Tanúságtétel 19.00 Szentmise Máriaremetéről 21.15 Szombat esti beszélgetés Bíró László atyával Május 18., vasárnap 9.00 Szentmise Ürömből 18.30 Isten jelenlétében. Varga László atya elmélkedése 22.00 Felvidéki beszélgetés

Duna Tv

tét, ill. az általa okozott csonttörés az első jele a daganatos betegségnek. Ezért minden „szokatlan“ láb- vagy kéztörésnél, de akár hirtelen keletkezett hátfájdalomnál is (áttét a csigolyában) gondolni kell az addig fel nem ismert daganat lehetőségére is. Mivel nyugtathatnánk meg aggódó Olvasónkat? Talán azzal, hogy – mint már idéztük – nem minden betegnél alakul ki áttét. Persze, azt senki sem tudhatja, hogy nem ő lesz-e esetleg az a bizonyos „ötödik“. Mivel azonban

korai műtét történt, joggal reménykedhet abban, hogy az áttétet elkerülők csoportjába tartozik. Fontos azonban, továbbra is eljárni a rendszeres kontrollokra, hiszen ezeknek egyik feladata éppen az esetleges áttét minél korábbi felismerése. Nem szükséges a mindennapi, megszokott tevékenység, testmozgás felfüggesztése, a balesetveszélyes helyzetek, szokatlan megterhelés azonban kerülendő. Fontos a korral amúgy is megjelenő csontritkulás intenzitásának mérséklése is.

FIGYELEM!

Sonkás-sajtos zöldségrétes

Hallható az interneten, az Eurobird 9A műholdról a 11958 MHz-es frekvencián, valamint néhány kábeltv-hálózaton.

Mária Rádió

Továbbra is várjuk a családi élettel, neveléssel, lelki gondjaikkal, valamint jogi és egészségi problémákkal kapcsolatos kérdéseiket. Ezekre lapunk – pszichológus, orvos és jogász – munkatársaitól részletes választ kapnak Tanácsoló – Testi-lelki egészségünk, illetve Mit mondanak a paragrafusok? című rovatunkban. Leveleiket a remeny@remeny.sk e-mail címre vagy a Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava postai címre küldjék.

Agapé

Magyar Katolikus Rádió

Hozzávalók: 500 g leveles mélyhűtött tészta, 1 vékony póréhagyma, 300 g sárgarépa, 150 g cukkini, 100 g sampion gomba, 1/2 piros húsú pritamin paprika, 100 g brokkoli, 2 ek. olaj, só, bors 1/4 kk provence-i fűszerkeverék, 1 tojás + 2 tojássárgája a kenéshez, 100 g feta sajt, 100 g főtt sonka, 1 ek szezámmmag Elkészítése: A tésztát szobahőmérsékleten hagyjuk felengedni (kb. 1 óra). A zöldségeket megtisztítjuk, megmossuk. A pórét, a sárgarépát és a cukkinit karikákra, a gombát vékony szeletekre, a paprikát csíkokra vágjuk. Az olajat felforrósítjuk, rádobjuk a pórét, élénk tűzön 1 percig pirítjuk, aztán hozzáadjuk a sárgarépát és a cukkinit, 2 perc múlva a gombát és a paprikát.

Május 17., szombat 7.40 Élő egyház 9.35 Határtalanul magyar Május 18., vasárnap 6.45 Világ-nézet 8.40 Rome reports – Vatikáni híradó 15.05 Szerelmes földrajz. Kilátás a Zengőről (Andrásfalvy Bertalan)

m1 Május 17., szombat 11.00 Aramnymetszés 16.05 Erzsébet talentum program Május 18., vasárnap 9.00 Katolikus krónika 9.40 Cigánypasztoráció 10.05 Biblia és irodalom 11.30 Gyóni Géza

Sózzuk, borsozzuk, a provence-i fűszerkeverékkkel ízesítjük. Kevergetjük, 5-10 percig puhítjuk, aztán hagyjuk kihűlni, és beledolgozzuk a tojást. A brokkolit apró részekre bontjuk, enyhén sós vízben 6 percig főzzük, majd hideg vízbe szedjük, ezután lecsepegtetjük. A sajtot, a sonkát apró kockákra vágjuk. A sütőt előmelegítjük 200 C fokra. Liszttel meghintett konyharuhán kb. 35x45 cm-es lapra nyújtjuk a tésztát. Egyenletesen megkenjük tojássárgájával, majd a széleken 34 cm-t szabadon hagyva, a tésztalapra rászórjuk a zöldségkeveréket, a brokkolit, a sajtot és a sonkát. Konyharuha segítségével szorosan feltekerjük. A rétest sütőpapírral bélelt tepsibe emeljük, megkenjük a maradék tojássárgájával, villával megszurkáljuk, beszórjuk szezámmaggal. Kb. 40-45 percig sütjük. Hagyjuk langyosra hűlni, aztán felszeleteljük. • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

KUCKÓ

Szólj a Napnak! Szólt a Madár, és hajnal lett a kertben. Néztem a fölkelő napot s álmomban énekeltem. (Rónay György: Hajnal)

Gyerektoll Pásztorom, csillagom Várfalként védelmezel engem, szikla - szív, engedetlen, Isten – Nap, a barátom! Rózsa, tenger tetején. Egy szép, nagy csillag, s az a Csillag nem más, mint Jézus. A Gyertya, a Fény, amely világít a házban. Drága Jézus, Csillagom, vigyél a jó útra! Én vagyok a bárányod, s Te vagy az én Pásztorom! Te vagy velem, s kísérsz engem, drága Jézusom!

Kedves Gyerekek! Mi, magyarok, május első vasárnapján emlékezünk meg az édesanyákról, nagymamákról, de vannak nemzetek, országok (Szlovákia is), amelyek május második vasárnapján tartják az anyák napját. Biztosak vagyunk benne, hogy ti is megköszöntétek anyukátoknak, nagymamátoknak a sok szeretetet, törődést, amit tőlük kaptok. Mivel májust égi Édesanyánk hónapjaként tartjuk számunk, kérjétek az ő segítségét, közbenjárását is családotokért! Húsvét negyedik vasárnapja pedig a Jó Pásztor vasárnapja. Imádkozzatok lelkipásztorotokért és minden atyáért, hogy életükben mindig kövessék Jézust, a Jó Pásztort, és ők is jó pásztorai legyenek a rájuk bízottaknak. Várjuk (jó erős színekkel készült) rajzaitokat és leveleiteket!

Jézus, a Jó Pásztor – Andó Andrea, 5. osztály, Jedlik Ányos AI, Szímő

Készítette Hagony János

Rejtvény

Gubík Viktória, 1. osztály, Nagyölvedi Alapiskola

Meghatározások: 1. Veszprém megyében található Mária-kegyhely, vár is található itt, 2. Ritka férﬁnév (márc. 30.), 3. Egész, gömbölyű, 4. Győzött, 5. Ha belenézünk, magunkat látjuk, lelki is van.

Etűdök 1 Rozs mélyén holló villog. Tolla a fényben hamvasan csillog. 2 Bogarak hada árad. Illata leng a szentgyörgyvirágnak. 3 Szőlővesszőn rügy zsendül. Laborcra, Ungra áldott csend ül. 4 Nád tövén béka kvákog. Tavaszi szellő langymeleg árt hoz.

Tóth Szabolcs Tamás, 6. B osztály, Czuczor Gergely Alapiskola, Érsekújvár

Faragó Hajnalka, 2. A osztály, Nyárasdi Alapiskola

Kulcsár Ferenc

Cseri Kata, 1. osztály, Nagyölvedi Alapiskola Šárik Marianna, 1. osztály, Nagyölvedi Alapiskola

Az utolsó vacsora – Balogh Brigitta, 4. B osztály, Czuczor Gergely AI, Érsekújvár

meg Jézus életét és tanítását. EmMegfejtés léknapja április 25-én van. Szimbóluma az oroszlán. A 16. számban közölt rejtvény A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán május 16- megfejtése: virágvasárnap. ig küldjétek el szerkesztőségünk címére: A nyertes: Remény, Žiacka 4., Kolník Kati, Párkány. 821 06 Bratislava,

Gratulálunk, az ajándékot vagy remeny@remeny.sk A rejtvény megfejtése a színes(a tárgymegnevezésbe írjátok postán küldjük! sel jelölt négyzetekben található. Jelentése: az egyik evangélista, aki be: Kuckó és küldjétek el levelePéter apostol beszédei alapján írta zési címeteket is). • HÚSVÉT 4. VASÁRNAPJA • 2014. MÁJUS 11.

Szakálos Viktor, 6. osztály, Nagyölvedi Alapiskola

MOZAIK

II. Szent Jobb ünnepség Érsekújváron Az érsekújvári Szent Kereszt felmagasztalásaplébániatemplom adott otthont április utolsó szombatján a II. Szent Jobb ünnepségnek. Ezen a napon arról emlékeztünk meg, hogy 75 évvel ezelőtt, 1939. április 30-án városunkba érkezett az Aranyvonat. Az Aranyvonat 1938 májusában indult országos útjára azzal a céllal, hogy első szent királyunk, államalapító Szent István jobb kezének ereklyéjét, a Szent Jobbot a hívőkhöz közelebb vigye. A vonat számtalan magyarországi és határon túli városban megállt. Az ereklyét Serédi Jusztinián esztergomi érsek, hercegprímás kísérte. A vasútállomásról díszkíséretben vitték a szent ereklyét a templomba, ahol két órán át volt kiállítva, hogy kegyelettel megtekinthessék, és tiszteletüket fejezhessék ki az érdeklődők, mintegy kétezer hívő. Az üdvözlés után visszavitték a vonatra a Szent Jobbot, s a szerelvény folytatta útját Rozsnyó felé, több felvidéki várost érintve. Ahol nem állt meg a vonat, a pályaudvarra érkezve lelassított, és az emberek térdet hajtva köszöntötték a szent ereklyét. A Nobilitas Carpathiae, a felvidéki nemesi családokat összefogó civil szervezet másodízben szervezte meg a megemlékező szentmisét. Jelen

voltak a Magyar Nemesi Rend Mozgalom, az 1956-os Magyar Nemzetőrség, a Kárpátmedencei Vitézi Rend, az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetsége, a Szent László Katonai Lovagrend 1861, a Történelmi Szent Lázár Katonai és Ispotályos Lovagrend Magyarországi Nagyperjelsége, valamint a Nobilitas Carpathiae nemesi szervezet képviselői. Az ünnepséget megtisztelték jelenlétükkel több más civil szervezet képviselői, világi és egyházi méltóságok, valamint az érsekújvári hívők közössége. Az eseményt méltóságteljessé emelte a Szent Korona másolatának jelenléte, amelyet az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetsége képviselői hoztak magukkal. A legszentebb áldozatot mons. Ďurčo Zoltán püspöki helynök, érsekújvári esperesplébános celebrálta oltártestvéreivel, Siekel István helyi káplánnal, és Horváth Károly kanonokkal, aki kilencéves korában maga is részt vett az Aranyvonat fogadásában, s hiteles tanúja az eseményeknek. A helynök atya szentbeszédében a Szent Jobb ország körüli útját a húsvéti események tükrében hozta közelebb hozzánk. Húsvétkor a feltámadásnak csak néhány szemtanúja volt. De ezek az emberek hitelesen tanúsították az eseményeket, adták tovább, s így maradt fenn kétezer év óta a feltámadás csodája. Az Aranyvonat útját sem kísérték tömegek. Az akkori viszonyokhoz képest keveseknek adatott meg, hogy részt vehettek a csodálatos eseményen. De ezek a szemtanúk hitelesen továbbították az utókor számára

a rendkívüli történéseket. Ma is itt élnek köztünk azok az emberek, akiknek megadatott, hogy ott lehettek. Továbbadják az utókornak az eszmei mondanivalót: tartsuk tiszteletben, őrizzük meg, ápoljuk és adjuk tovább azokat az értékeket, amelyek nemzetünk felemelkedését segítik. A szentmise végén Práznovszky Miklós, a Nobilitas Carpathiae civil szervezet országos elnöke a nap tiszteletére emléklapokat nyújtott át. Emléklapot kapott többek között az érsekújvári Virág Jánosné Tyukos Erzsébet is, aki szintén részt vett az 1939-es eseményeken, és az akkor viselt nemzeti szalagot – idős korára való tekintettel –, megőrzésre a Nobilitas Carpathiae szervezetnek ajándékozta. Az ünnepi szentmise után a templom falára elhelyezett emléktábla felavatására került sor. A táblát Práznovszky Miklós készíttette saját költségén. A méltóságteljes ünnepséget a Himnusz, a Szózat és a Székely himnusz eléneklése, valamint Danczi Mónika éneke tette felemelővé. A Szent Jobb ünnepség hagyományteremtés, amelynek lesz folytatása. A Nyitrai egyházmegye jóváhagyásának köszönhetően minden év áprilisának utolsó szombatján kerül sor a megemlékezésre. Meleg Mária A szerző felvételei

Útmutató a média világához Az internet veszélyeire hívja fel a figyelmet a Szlovákiadványt elsősorban fiatalok, pedagógusok és szülők fikiai Magyar Cserkészszövetség legújabb, a nyilvánosság gyelmébe ajánljuk. számára is elérhető kiadványában. A Netlabirintus elne„Vezetőképző kurzusainkba már évekkel ezelőtt beépívezésű, internetről letölthető ingyenes kézikönyv a tutettük a tudatos internethasználatra való nevelést. A Netdatos internethasználatra neveli a (nem csak) fiatalokat. labirintust igyekeztünk úgy összeállítani, hogy a különböAz internet világában rengeteg veszély leselkedik a ző korosztályok is találjanak számukra érdekes részeket. A gyerekekre, felnőttekre egyaránt, és legtöbbször a tudatkézikönyvben bemutatjuk az egyes internetes közösségi lanságból, elővigyázatlanságból adódnak a problémák. oldalakat, leírjuk a konkrét veszélyeket, és azt is, hogyan Sokszor nem gondolunk bele, mennyien hozzáférhethasználjuk megfelelően a médiát” – közölte Szabó Csilla, nek a fotóinkhoz, személyes adatainkhoz, hisz azokat az SZMCS kommunikáció csoportjának vezetője. „A csercsak a Facebook-oldalunkra posztoltuk – persze, arra készetről a többségnek a természetközeliség jut eszébe, de nem gondolunk, hogy van vagy ezer ismerősünk, akik nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy mozgalmunk hozzáférhetnek, elmenthetik, másolhatják. Sajnos, a elsősorban nevelő tevékenységet folytat. Az internetet, a probléma egyre nagyobb kereteket ölt, gyakran hallunk média világát nem zárhatjuk ki világunkból, ezért is fontos Facebook-gyilkosságokról, öngyilkosságokról, amik ezekkel a témákkal foglalkoznunk” – mondta Esse Bálint, közvetve vagy közvetlenül az internethez kapcsolódnak. az SZMCS nevelési koordinátora. A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség médiában dolgozó, valamint médiaA hiánypótló kiadvány ingyenesen olvasható és letölthető a neveléssel foglalkozó tagjai egy olyan kézikönyvet készítettek, amellyel nem www.szmcs.sk oldalon. csak a szervezet tagjait, hanem a Szlovákia magyar lakta területein működő, szmcs-p fiatalokkal foglalkozó többi ifjúsági szervezetet is szeretné megszólítani. A • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REJTVÉNY

GONDOLKODÓ

Anya csak egy van, úgy is kell tisztelni és megbecsülni őt. Legyen akár nagyapakorú ﬁúnak, akár éppen beszélni tanuló kisgyermeknek az édesanyja. Valamit tud, amit senki sem. Rá bízta az Isten az életünket – hogy ő hordja ki, ő vajúdja világra, ő istápolja mindvégig, amíg csak mozdulni képes, és amíg csak aggódni és imádkozni tud. Tőle tanuljuk szavainkat, hogy nevén nevezzük a világot, és tőle a bizalmat, hogy ez a világ élhető és embernek való. Éltesse és bátorítsa Isten az életadó anyákat! Rejtvényünk fő soraiban – V/1., F/13., V/22., F/39., V/34., V/52., F/31. – Móra Ferenc: Anyának című verséből idézünk szép hat sort. A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán május 16-ig küldjék el szerkesztőségünk postai: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava vagy e-mail címére: remeny@remeny.sk Ne felejtsék el a pontos postai címüket is megírni! A levelezőlapra írják rá: GONDOLKODÓ Vízszintes: 1. Rejtvényünk első része (zárt betűk: A, Y, L, E, SZ, A). 13. Illusztráció. 14. Ab ovo – magyarul. 15. Közzétesz. 16. Idegen női név. 18. Határozói igenév képzője. 19. Japán drámai műfaj. 21. Férﬁnév. 22. Rejtvényünk harmadik része (zárt betű: I). 25. Mutató névmás. 26. Nátrium. 28. Kambodzsai pénznem. 29. Irány. 30. A rés szélei. 32. Fizimiska. 34. Rejtvényünk ötödik része. 36. Vissza: égtáj (ék.f.). 38. Húspogácsa. 40. Dzsúdófokozat. 41. Mozgását befejezi. 42. Kézbesítő. 44. Veszteség. 46. Indiai város. 47. Jegyzettömb. 48. Tanzánia autójele. 50. Hollandia, Luxemburg és Olaszország autójele. 51. Ipszilon + kiváló, remek. 52. Rejtvé-

nyünk hatodik része. 54. Képző. 55. Argon. 56. Bázis. 58. Milligramm. 59. Vércsoport. 64. Vese – orvosilag. 66. Dagály. 67. Hátas. 68. Izraeli város. 70. Holland festő. 72. Balaton menti település. 74. Mázsált. 75. Ad acta, röv. Függőleges: 2. Hidrogén, bróm. 3. Perzsa költő. 4. ...lich, természetes – németül. 5. A mélybe. 6. Elkülönülnek. 7. Borjúhús – angolul (VEAL). 8. Esztendő. 9. Létezni. 10. Európa-kupa, röv. 11. Ne – szlovákul. 12. Dán zeneszerző. 13. Rejtvényünk második része (zárt betűk: O, H, A, E, Y). 17. Ázsia – angolul. 20. Felügyel. 23. ...Aveszta, az ókori perzsák szent könyve. 24. Okból eredő. 27. Állattenyésztők Mongóliában. 31. Rejtvényünk befejező része (zárt betűk: J, N). 33. Vizes latyak. 35. Vissza: ﬁatal nő. 36. Sporttrófea. 37. Műlesiklás – szlo-

vákul. 39. Rejtvényünk negyedik része (zárt betű: NY). 43. ÓSA. 45. Ukrán tanács + indiai idealista filozófiai elmélet. 49. Szlovákiai síközpont. 52. Hárfa közepe. 53. Francia filozófiai író. 55. Vissza: olaszországi város. 57. Először – latinul. 60. ...zene. 61. Azonos betűk. 62. Betűt tévesen ír. 63. Nem kérek többet. 65. Japán világcég. 69. Mátka. 71. Kétes! 73. Az ezüst vegyjele.

Megfejtés A 16. számunkban közölt rejtvény megfejtése: „... ezzel megmutatta, hogy mi a földi élet egyetlen célja.” A helyes megfejtők közül sorsolással ajándékot nyert: Gyetven Jolán, Kiskeszi. Gratulálunk!

SOKSZÍNŰ EGYHÁZ Brazíliában templomot neveztek el Szent II. János Pálról Április 27-én – csupán néhány órával II. János Pál és XXIII. János szentté avatását követően – Salvador de Bahia érseke, Murilo Krieger aláírta azt a határozatot, melynek értelmében a Notre Dame dos Alagados-templomot ezentúl Szent II. János Pál-templomnak hívják majd. Krieger érsek gyors határozatának köszönhetően ez a Brazília keleti részén, Salvador de Bahia város egyik szegénynegyedében álló apró, egyszerű vonalú, vörös-

téglás templom lett az első a világon, amely Szent II. János Pál nevét viseli. A Brazília harmadik legnagyobb városának egyik legkiterjedtebb és legveszélyesebb nyomornegyedében, egy domb tetején álló kis templomot 1980-ban éppen azért építették, hogy itt fogadhassák II. János Pált első, Bahia államban tett látogatásakor. „II. János Pál érkezése rendkívüli esemény volt, melynek a városrész életére gyakorolt hatása máig érezhető” – írta közleményben Alagados plébánosa, P. Etienne Kern. Jorge Rocha kapucinus testvér a következőképpen emlékszik vissza a II. János Pállal való találko-

• HÚSVÉT 4. VASÁRNAPJA • 2014. MÁJUS 11.

zására: „A szentek köztünk élnek. Nem az egyház kreálja őket, csupán felismeri azt, ami tapasztalati valóság.” 1991 októberében második és egyben utolsó salvadori látogatása alkalmával II. János Pál 180 ezer dollárnyi adományt nyújtott át a helyi egyháznak, melyet Salvador akkori érseke, Lucas Moreira Neves bíboros átadott a Mata Escura negyed plébánosának az ott zajló munkálatok meggyorsítására. Magyar Kurír

APRAJA-NAGYJA Fizetett hirdetések KÖSZÖNTŐ

Szeretettel köszöntjük BÁNYI MARIKÁT, aki május 2-án ünnepelte 40. születésnapját. A jó Istentől azt kívánjuk neki, hogy annyi áldása szálljon rá, ahány virágot tett az Úr oltárára az elmúlt évek folyamán. Szívből kívánják a koloni hívek KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

„Elcsitult a szív, mely értünk dobogott, számunkra Te sosem leszel halott, örökké élni fogsz, akár a csillagok.” Megtört szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára a boldogfai temetőbe a mi drága kis csillagunkat, GYURCSI LELLÉT, akit a Mennyei Atya életének 5. évében az angyalai közé emelt. Külön köszönjük a rengeteg koszorút, virágadományt és az őszinte, vigasztaló szavakat, mellyekkel enyhíteni próbálták mély fájdalmunkat.

AKCIÓ

SZOLGÁLTATÁS

SZENT RITA imakönyv

Templombelsők díszítő festése, képek festése és restaurálása, oltárok, szobrok felújítása, aranyozása, százszázalékos minőség, többéves jótállás. Tel: 0911/130 949, 0905/234 902

Ez a könyv úgy állítja elénk a XV. század tanúságtevő szentjének, Casciai Szent Ritának az életét, hogy mi magunk is igazságban és szeretetben kibontakozva akarjuk megélni boldog napjainkat és személyes siralomvölgyeinket.

Könyv és kegytárgybolt az interneten: www.gabrielbolt.eu

ADAKOZÓK

Ára: 3,98 Eur helyett 2,48 Eur

A vágai rózsafüzér-társulat 200,00 Eur A nánai rózsafüzér-társulat 20,00 Eur A makranci rózsafüzér-társulat 40,00 Eur

Könyvrendelés: Cím: Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 0948/057 508 E-mail: office@remeny.sk

Isten ﬁzesse meg!

MÁJUSI GONDOLAT „Csilingel a kis gyöngyvirág. fehér a ruhája meghívja a virágokat tavaszesti bálra.“ (Zelk Zoltán)

A gyászoló család

Kamenár Gabriella felvétele

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REMÉNY

Hidd, amit

énekelsz Kiss Róbert „Aki szeret, az énekel, aki énekel, az kétszeresen imádkozik” (Szent Ágoston) „Te vezéreld, te igazgasd Szolgád minden lépteit….” (Glória, 266., 5. versszak) Papjaink mindennapi munkálkodása lehetővé teszi a hívek számára a keresztségben kapott általános papság gyakorlását. Szolgálatukkal elősegítik, hogy az életszentségre és az apostolkodásra való hivatás mélyen áthassa a hívek életét. Lelkiatyáink feladata elsősorban szent tekintéllyel hirdetni Isten igéjét. Mint közvetítők Isten és ember között feladatuk kiszolgáltatni a bűnbocsánat szentségét, melyet egyedül csak ők szolgáltathatnak ki, és szintén csak ők kaptak hatalmat arra, hogy átváltoztassák Krisztus Testét és Vérét a szentmisében. Papjaikon keresztül juthatnak a hívek a szentáldozáshoz - a lélek természetfeletti táplálékához. Mindezen tények külön-külön is jó okok arra, hogy imádkozzunk papjainkért és kérjük Jézust, hogy ő „vezérelje és igazgassa felkent szolgáinak lépteit”, hogy hűségesen szolgálják Istent. Van egy mondás, amely szerint a papok olyan nép pásztorai, amilyet megérdemelnek, és a híveknek is olyan papjaik vannak, amilyet megérdemelnek. Mindennap imádkozzunk a papokért és a népért. Kérjük az Úrtól: „Urunk, adj nekünk szent papokat.” Buzdítsunk másokat is, hogy csatlakozzanak hozzánk ebben az imában! Imádkozzunk azért is, hogy egyre többen legyenek, akik bátran keresik Krisztust és szeretettel válaszolnak hívására. Legyenek minél többen, akik közelebb kerülnek hozzá, akik Isten hatalmas kegyelmére Sámuel szavaival őszintén és állhatatosan válaszolnak: „Itt vagyok, hívtál” (1Sám 3,6). Legyenek a ﬁatalok között, akik nagylelkűek, akik nem szabnak határt nagylelkűségüknek. Akikben lobog a lelkekért való buzgalom. Akik ha bármi sokat is tettek, minden kevésnek tűnik nekik, és igyekeznek még többet tenni. Így tegyünk mi is! Megújult szeretettel szeressük Istent nap mint nap.

„Te csodálatosan részesültél Urunk Jézus Krisztus kínszenvedésében. Közbenjárásod által nyerd meg nekem, hogy az élet szenvedéseit megadással viseljem” (Részlet egy Szent Ritához végzett imából)

Szent Rita ünnepe Nagymagyaron A Fájdalmas Anya éve, 2014. május 25., vasárnap Program: 13.00 Zarándokok fogadása 14.00 Gyónási lehetőség 15.00 Elmélkedő rózsafüzér – Májusi ájtatosság a Szűzanya tiszteletére 16.00 Ájtatosság Szent Rita tiszteletére 17.00 Ünnepi főpapi szentmise, főcelebráns Stanislav Zvolenský pozsonyi érsek–metropolita, szentbeszédet mond: Haľ ko József pozsonyi segédpüspök Az ünnep rózsaszenteléssel és szentségi körmenettel fejeződik be. Szeretettel hív és vár minden Szent Rita-tisztelőt, lelkiatyákat és hiveket,a nagymagyari római katolikus egyházközség!

Keresztelési és elsőáldozási emléklapok

kedvezményes áron Az emléklapok ára: 4,50 € helyett 3,30 € Az emlékkönyv ára: 2,60 € helyett 1,95 € Kis, képeslap alakú emléklap ára: 1,87 € helyett 1,50 € Kis keresztelési emléklap ára: 1,87 € helyett 1,50 € Fehér gyertyavédő ára: 0,30 €

Ajándék elsőáldozásra

A Remény Népfőiskola hallgatói ﬁgyelmébe A Remény Népfőiskola ünnepélyes lezárására május 16-án, pénteken 17 órai kezdettel kerül sor, az ipolysági Nagyboldogasszony-plébániatemplomban.

Kis Glória imakönyv 3,28 € helyett 2,46 €

Színes hitvilág (kifestő) 2,50 € helyett 1,87 €

Cincogi felfedezi a jóságot 2,10 € helyett 1,10 €

Megrendelhető: Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava, tel.: 0948/057 508, e-mail: office@remeny.sk – A könyveket utánvéttel küldjük!

• HÚSVÉT 4. VASÁRNAPJA • 2014. MÁJUS 11.