Színes hangok, beszélő képek - Slikoviti glasovi, govoreče slike

Muratáj ‘08/1-2

Színes hangok, beszélő képek A magyar nyelvű rádiózás 50 és a magyar nyelvű tévézés 30 éve

Slikoviti glasovi, govoreÄ?e slike 50 let radijskega in 30 let televizijskega programa v madĹžarskem jeziku

Muratáj Irodalmi, művészeti, társadalomtudományi és kritikai folyóirat Revija za literaturo, umetnost, družboslovje in kritiko Különszám • Posebna številka 2008/1-2

Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva Zavod za kulturo madžarske narodnosti, Lendava

Szlovén RTV, Magyar Műsorok Stúdiója, Lendva JZ RTV Slovenija, Studio madžarskih programov Lendava 2008

50, illetve 30 éve önökkel

50 oziroma 30 let z vami

50, illetve 30 év. Történelmünk évezredeiben csupán egy röpke pillanat, egy ember életében meghatározó esz­ tendők sora, kisebbségi műsorok szerkesztése és sugár­ zása esetében pedig már-már irigylésre méltó időszak.

Annál is inkább, mivel a magyar nyelvű elektronikus média görbéje – még ha néha meg-megtörve és hossza­ san egy helyben toporogva, gyakran csak ígéretekből és reményekből táplálkozva is – mindig felfelé ívelt. Jelentősebb fejlődése ugyan az utóbbi 15–20 évre tehető, azonban ezt az idő­ szakot a magyar nemzetiség és a többségi nemzet azon fáklyavivői alapozták meg, akik szívügyüknek tekintették a nemzetisé­ gi tájékoztatás fellendítését, akik tartották benne a lelket, és a kilátástalannak tűnő pillanatokban felkarolták.

Az első lépésektől, illetve a magyar nyelvű rádió- és tévéműsorok 50, illetve 30 évvel ezelőtti sugárzásától máig természetesen sok minden megváltozott. Pl. a technika, a stúdiók székhelye, az intézményrendszer, a munkatársak és a munkafelté­ telek, az adások szerkezete, a műsoridők terjedelme és még hosszan sorolhatnám. Egyvalami azonban változat­ lan maradt. Mégpedig a szándék, ill. célkitűzés, hogy a muravidéki magyar ajkú emberek, illetve a hallgatóink és nézőink szolgálatában álljunk. Pontosabban az, hogy

50 oziroma 30 let predstavlja v tisočletjih naše zgodo­ vine bežen trenutek, v življenju človeka spoštovanja vred­ na desetletja, pri pripravah in predvajanju programa za manjšinsko narodno skupnost pa kar zavidljivo obdobje.

Predvsem še, če se zavedamo dejstva, da je bila krivulja razvoja elektronskih medijev v madžarskem jeziku ved­ no obrnjena navzgor, čeprav se je včasih prelomila, spet drugič pa se daljši čas zadrževala na istem mestu, nemalokrat pa se je tudi zgodilo, da sta oba medija črpala moč za obstanek le iz obljub in upan­ja. Bistven napredek na pod­ ročju razvoja elektronskih medijev mad­ žarske narodne skupnosti zasledimo sicer predvsem v zad­njih 15 do 20 letih, toda gra­ dilo se je lahko na temeljih, ki so jih postavili vidni predstavniki prekmurske madžarske narodne skupnosti in večinskega naroda, ki so se goreče zavzemali za razvoj informiran­ ja v madžarskem jeziku in se v brezizhod-nih trenutkih kar se da odločno postavili v njegov bran.

Od prvih korakov oziroma predvajanja prve radijske oddaje pred 50 in prve televizijske oddaje pred 30 leti se je marsikaj spremenilo, npr. tehnična oprema, sedež studiev, institucionalni sistem, sodelavci in delovni po­ goji, struktura oddaj, obseg predvajanja programa in še marsikaj bi lahko naštela. Nekaj pa se vsem desetletjem 7

tudatosítsuk gyökereinket és múltunkat, megszerettes­ sük kultúránkat, őrizzük anyanyelvünket és értékeinket, szilárdítsuk nemzeti öntudatunkat, felhívjuk a figyelmet érdekeink és alkotmányos jogaink védelmére, tájékoztas­ suk, műveljük és szórakoztassuk önöket. Műsorainkban a rendelkezésre álló eszközökkel, a hang és kép segítsé­ gével igyekszünk megörökíteni a kisebbségi lét minden jelentős pillanatát, füzért fonva a muravidéki ünnep- és hétköznapok történeteiből, vallomásaiból, elbeszélései­ ből. Közülük számtalan már ma dokumentumértékű, az idő múlásával pedig egyre inkább növekszik az eszmei értékük. A kultúrák közötti párbeszéd jegyében vállaljuk a magyar és a szlovén nemzet és kultúra, a nemzeti közös­ ség, az anyaország és a többségi nemzet közötti közve­ títő nemes és fontos szerepét. A maroknyi muravidéki magyar közösségről hírt adunk a szélesebb térségbe. Az általunk épített szellemi és információs hidak túllépik az országhatárokat, tartós kapcsolatokat és kölcsönös meg­ becsülést eredményeznek.

Az évforduló alkalom a visszatekintésre, a megtett út felidézésére, de egyben a jelenlegi helyzet felmérésére és a „hogyan tovább” kérdés megválaszolására is. A nemze­ tiségi műsorok létrejöttét, a másság bemutatásának e fon­ tos fórumát, a legmagasabb szlovén politika elvi szinten a kezdetektől támogatta, és ennek köszönhetően a mura­ szombati Rádió- és Sajtóintézetben, a Szlovén RTV-ben, illetve a Maribori Regionális RTV Központban is egyre több figyelmet szenteltek neki. Szlovéniában ugyanis az olasz és a magyar nemzeti közösség anyanyelven történő

navkljub ni spremenilo. To sta predvsem namen in cilj opravljati službo v interesu prekmurskih Madžarov oziro­ ma naših poslušalcev in gledalcev. Natančneje povedano, gre za uzaveščanje naše zgodovine in korenin, promovi­ ranje kulture, skrb za negovanje maternega jezika in vrednot, krepitev narodne zavesti, opozarjanje na varstvo narodnostnih interesov in ustavnih pravic, za obveščan­ je, izobraževanje in pripravo razvedrilnega programa.

V naših oddajah si z razpoložljivimi sredstvi, s pomočjo tona in slike prizadevamo ovekovečiti sleherni pomemb­ nejši trenutek manjšinske biti ter plesti venčke iz zgodb, pričevanj in pripovedi iz prekmurskih vsakdanjikov in praznikov. Marsikateri med njimi ima že danes doku­ mentarno vrednost, z minevanjem časa pa je njihova moralna vrednost čedalje bolj neprecenljiva. V znamenju medkulturnega dialoga pa opravljamo tudi plemenito in pomembno vlogo posrednika med madžarskim in slo­ venskim narodom in kulturo, med narodno skupnostjo, večinskim narodom in matično domovino. Glas o prek­ murski madžarski narodni skupnosti pošiljamo v širši prostor. Duhovni in informacijski mostovi, ki jih gradi­ mo, presegajo državne meje in ustvarjajo trajne vezi ter medsebojno spoštovanje.

Obletnice so priložnost za pregled prehojene poti in obujanje spominov, hkrati pa tudi za ocenitev trenutne­ ga stanja in iskanje odgovorov na vprašanje, kako naprej.

Začetek pripravljanja in predvajanja narodnostnih pro­ gramov, pomembnega foruma predstavitve drugačnosti, je najvišja slovenska politika na načelni ravni ves čas pod­ 8

tájékoztatása alkotmányos jog, amely felől több törvény és nemzetközi egyezmény is rendelkezik, azonban az elvi szinten szavatolt jog még csak a gyakorlati megvalósítás esetén érvényesül. A jelen helyzet iránt érdeklődőknek elpanaszolhatnánk a két médium munkaerőhiánnyal kapcsolatos gondjait, szóvá tehetnénk a tévéműsoraink nem megfelelő sugárzási időpontjait és a rádióműsorunk hallhatóságával kapcsolatos gondokat, a tervezettnél alacsonyabb pénzügyi támogatást és még számos olyan gondot, amelyek a Szlovén RTV-t is sújtják. A jubileum kapcsán azonban a gondok ellenére be kell vallanunk azt is, hogy a mögöttünk levő 50, illetve 30 év vívmá­ nyaira és eredményeire visszatekintve, amelyeket az új RTV-stúdióba való költözés és a többszöri műsorbővítés koronázott, jogosan tölti el szívünket büszkeség és meg­ elégedés. Ami pedig a jövőt illeti, az új kor új kihívások, új megpróbáltatások elé állít bennünket. Remélem, hogy az illetékesek az előttünk álló években és évtizedekben is szavatolni fogják a szükséges feltételeket ahhoz, hogy teljesíthessük a küldetésünket, hogy elfogadják és támo­ gatják a kisebbségi műsorok készítésének sajátosságait, és ennek alapján a Muravidéki Magyar Rádió és a magyar nyelvű tévéműsorok fejlődése a jövőben is töretlen, felfe­ lé ívelő lesz.

A jubileum, mondhatnánk akár a születésnap alkal­ mával gratulálok és köszönetet mondok a Muravidéki Magyar Rádió és a Lendvai Tévéstúdió minden egykori és jelenlegi munkatársának, akik fontos szerepet töltöt­ tek és töltenek be a két médium életében és tevékenysé­

pirala. To je privedlo do tega, da so programu v madžar­ skem jeziku pričeli posvečali čedalje več pozornosti tudi v murskosoboškem Zavodu za informativno dejavnost ter v RTV Slovenija oziroma Regionalnem RTV-centru v Mariboru. V Sloveniji velja namreč informiranje avtohto­ ne madžarske in italijanske narodne skupnosti v njunem maternem jeziku za ustavno pravico, določbe o tem pa vsebuje tudi več zakonov in meddržavnih sporazumov.

Toda na načelni ravni zagotovljena pravica postane opri­ jemljiva šele, ko se izvaja v praksi. Tistemu, ki bi spraše­ val po sedanjem stanju, bi lahko potožili o pomanjkanju in uhajanju kadra, o neustreznem terminu predvajanja televizijskih oddaj in o problemih na področju slišnosti radijskega programa, o nezadostnih finančnih sredstvih, in še o marsikateri težavi, ki pesti tudi RTV Slovenija, ka­ tere del smo. Toda če se ozremo na dosežke in rezultate v preteklih 30 oziroma 50 letih, ki so bili okronani s selitvi­ jo v nov RTV-studio in večkratno širitvijo programa, smo upravičeno ponosni in zadovoljni z doseženim. Novi časi pa postavljajo pred nas nove zahteve in nove preiz­ kušnje. Upam, da bodo pristojni tudi v prihodnjih letih in desetletjih zagotavljali potrebne pogoje za to, da bi jim lahko zadostili, da bodo znali sprejeti specifičnost pri pri­ pravljanju manjšinskih programov in da bosta na osnovi tega krivulji razvoja Pomurskega madžarskega radia in televizijskih programov v madžarskem jeziku obrnjeni navzgor tudi v prihodnje.

Ob jubileju, lahko bi celo rekli, rojstnem dnevu, že­ lim čestitati za uspeh in se hkrati zahvaliti vsem nekdan­ 9

gében. Rájuk, akik a lehetetlen szót szinte nem ismerik, a tervek és az álmok megvalósításánál mindig is lehetett számítani. Szorgalmukkal, egyéniségük kisugárzásával és személyes hangjegyükkel gazdagították és formálták a műsorok arculatát, azért fáradoztak, hogy a közösség büszke lehessen „a mi rádiónkra és tévénkre”. Közöttük igen sokan voltak olyanok, akik a műsorok készítését inkább tekintették hivatásnak, mintsem mindennapi munkának, megélhetési lehetőségnek. Ugyanis kisebbsé­ gi műsorokat csakis rendkívüli lelkesedéssel, mérhetetlen hittel és jövőbe vetett reménnyel lehet készíteni. Mind­ ezért még egyszer tiszta szívből köszönetet mondok. És köszönet Önöknek is, kedves hallgatóink és néző­ ink, a velünk töltött percekért, órákért és évekért. Hálásak vagyunk Önöknek, hogy a nehéz pillanatokban kiálltak mellettünk, hogy visszajelzéseikkel igyekeztek segíteni munkánkat, hogy kérésünkre mikrofonjaink és kamerá­ ink elé álltak. Köszönjük, hogy szívesen hallgatott, látott vendég voltunk, illetve vagyunk otthonaikban, és remél­ jük, így lesz ez a jövőben is. Mi ezentúl is szeretettel kopo­ gunk be Önökhöz.

jim in sedanjim sodelavcem radijskega in televizijskega programa v madžarskem jeziku, saj so imeli v življenju in dejavnosti obeh medijev izjemno pomembno vlogo. Na sodelavce radia in televizije, ki besede nemogoče tako rekoč niso poznali, je bilo mogoče pri uresničitvi načrtov in sanj vedno računati. S svojo marljivostjo, izžarevanjem osebnosti in osebno noto so bogatili in oblikovali podo­ bo oddaj in programa ter se trudili, da bi lahko bila cela skup­nost ponosna na „naš radio in televizijo”. Med njimi je bilo in je še veliko takih, ki so pripravljanje programa jemali kot poslanstvo, ne pa kot vsakdanje opravilo ali možnost za preživetje. Manjšinske programe je namreč mogoče pripravljati le z veliko mero entuziazma, z brez­ mejno vero v to, kar počneš in z upanjem na še lepšo pri­ hodnost. Za vse to se vsem še enkrat iskreno zahvaljujem.

Zahvala pa velja tudi vam, dragi poslušalci in gledal­ ci, za vse minute, ure in leta zvestobe, ki ste jih preživeli z nami. Hvaležni smo vam, da ste nas v težkih trenutkih podprli, da ste nam s povratno informacijo nudili pomoč pri našem delu, da ste na našo prošnjo stopili pred mikro­ fone in kamere. Zahvaljujemo se vam, ker smo bili in smo še vedno prisrčno sprejet in z veseljem poslušan ter gledan gost v vaših domovih. Upamo, da bo tako tudi v prihodnje.

Mi bomo vsekakor z ljubeznijo trkali na vaša vrata tudi v prihodnosti.

Mag. Zver Ilona a Szlovén RTV magyar műsorokért felelős vezérigazgató-helyettese

mag. Ilona Zver, pomočnica generalnega direktorja RTV Slovenija za madžarski program 10

Tisztelt Munkatársaim!

Spoštovane sodelavke, spoštovani sodelavci!

A születés az élet legszebb eseményeinek egyike, de a serdülésnek és az érett kornak is megvan a maga varázsa.

Viszont egy életút sem könnyű, nem mentes a csapdáktól és gondoktól. Ezért mindannyian büszkén és örömmel emlékezhetünk vissza azokra a napokra, amikor 50 évvel ezelőtt, mindössze néhány héttel a szlovén televízió szü­ letését követően a magyar nemzetiségű hallgatók számá­ ra Szlovénia síksággal és dombokkal tarkított legkeletibb peremén lehetővé vált, hogy hazai szó és zene csendüljön fel a rádióban. Az első tízperces magyar nyelvű rádióadás, amelyet szerényen felszerelt helyiségekben készítettek, és egy muraszombati ideiglenes rádióadón keresztül küldtek az éterbe, nem csupán ablakot jelentett a világra, hanem egyben azon szálak sikeres szövésének kezdetét is, amelyek szilárdítják a nemzeti közösség önazonosságát, megőrzik a nyelvét és kultúráját, gazdagítják a szokásvilágát, és lehető­ vé teszik a gyökerei összefonódását az anyanemzettel.

Ugyanígy, ugyanezzel a célkitűzéssel és küldetéssel készült el 30 évvel ezelőtt a magyar nemzeti közösség szá­ mára a Hidak/Mostovi első televíziós adása. A tévéadá­ sokat, akárcsak a rádióadásokat, egy maroknyi lelkes és tehetséges újságíró és technikus készítette, az akkori Ljub­ ljanai RTV-ház keretében. Talán éppen ez volt a fejlődő médiumok előnye, melyek a mai napig nagy buzgalommal és eredeti program- és gyártási megoldások keresésével

Rojstvo je nekaj najlepšega v življenju, a tudi odraščan­je in zrelost imata svoj čar. Seveda pa nobena življenjska pot ni lahka in tudi ne brez pasti ter težav. Zato se lahko vsi skupaj s ponosom in veseljem spominjamo dni, ko je bilo pred 50 leti, samo nekaj tednov po rojstvu slovenske televizije, tudi poslušalcem madžarske narodno­ sti na skrajnem vzhod­nem robu in z ravnico ter griči razgibanem delu Slovenije omogočeno, da iz njiho­ vih radijskih sprejemnikov zazve­ nita domača govorica in glasba. Pr­ va 10-mi­nutna radijska oddaja v madžarskem jeziku, pripravljena v skromnih prostorih in poslana v eter preko zasilnega oddajnika v Murski Soboti, ni pomenila samo okna v svet, ampak tudi začetek uspešnega tkanja vseh vezi, ki utrjujejo samobit­ nost narodne skupnosti, ohranjajo njen jezik in kulturo, bogatijo običaje in navade ter ji omogočajo povezovanje korenin z matičnim narodom.

Natanko tako, z istim ciljem in poslanstvom, je bila pred 30 leti namenjena madžarski narodni skupnosti prva televizijska oddaja Mostovi/Hidak. Podobno kot radijske oddaje je tudi televizijske pripravljala peščica zagnanih in nadebudnih novinarjev in tehnikov v sklopu tedanje ma­ 11

egyengetik rendkívül eredményes fejlődési útjukat, me­ lyet nemzetközi elismerések is öveznek. A küldetés és cél mindvégig változatlan maradt, rádiós és televíziós adásokat készíteni a magyar nemzeti közösség számára, mégpedig az anyanyelvi tájékoztatáshoz való alkotmányos jog érvénye­ sítése szerves részeként és számos nemzetközi szerződés következetes tiszteletben tartása mellett, melyeket Szlo­ vénia a nemzetiség védelme érdekében írt alá és ratifikált.

A nemzetiségnek szóló műsorokkal ugyanis, és itt hadd említsem meg az olasz nemzeti közösséget is, megvalósít­ juk az alkotmányban és a nemzetközi egyezményekben rögzítetteket, s ezzel eredményesen és tudatosan szilárdít­ juk a nemzetek közötti békés együttélést, hidakat építünk a jobb megértés érdekében közös hazánkban, Európában és a kölcsönös tisztelet érdekében. Ez pedig nem lehet hosszú távú, ha csupán gazdasági alapokon nyugszik, különféle nyelvek és kultúrák ismeretén keresztül is el kell jutnia a tu­ datig. Ennél pedig a pénz nem lehet az egyetlen mérce.

Be kell azonban ismerni, hogy a magyar nemzeti kö­ zösség műsorai mindvégig szerényebb és nehezebb körül­ mények között fejlődtek. Mindenek ellenére ma Lendván évente 6660 órányi változatos és érdekes magyar nyelvű rá­ dióműsort és 105 órányi magyar nyelvű televíziós műsort készítenek. A rádiós műsor terjedelme európai viszonylat­ ban is jó példa a nemzetiség szükségleteinek kielégítésére.

A tévéadások, amelyek a nemzeti televízió első csatornáján is láthatóak, információk mellett kulturális és művészeti, dokumentációs, ifjúsági és gyermekeknek szóló tartalma­ kat is kínálnak.

tične hiše RTV Ljubljana. Morda je prav to bila prednost odraščajočih medijev, ki sta si vse do današnjega dne z veli­ ko vnemo in iskanjem izvirnih programskih ter produkcij­ skih rešitev utirala izjemno uspešno razvojno pot, ople­ meniteno tudi z mednarodnimi priznanji za programske dosežke. Toda vselej z enim samim poslanstvom in pro­ gramskim ciljem, pripravljati radijske in televizijske oddaje za madžarsko narodno skupnost kot sestavni del uresniče­ vanja ustavne pravice do informiranja v maternem jeziku in doslednega spoštovanja vrste mednarodnih pogodb, ki jih je za zaščito manjšine podpisala in ratificirala Sloveni­ ja. S programi za narodnosti namreč, pri tem naj omenim tudi italijansko narodno skupnost, uresničujemo ustavo in mednarodne konvencije ter na tak način tudi uspešno in zavestno utrjujemo sožitje med narodi, gradimo mostove za boljše razumevanje v skupni domovini Evropi in za bolj­ še medsebojno spoštovanje. To pa ne more biti dolgoroč­ no, če sloni samo na gospodarskih osnovah, ampak se mo­ ra pretakati v zavest tudi preko poznavanja različnih jezikov in kultur. Pri tem pa denar ne more biti edino merilo.

Res pa je treba priznati, da so se programi za madžarsko narodno skupnost vseskozi razvijali skromneje in v težjih okoliščinah. Kljub vsemu pa danes pripravljajo v Lendavi 6.660 ur zanimivega raznovrstnega radijskega in 105 ur televizijskega programa v madžarskem jeziku letno. Obseg radijskih programov je celo v evropskem merilu zgleden primer zadovoljevanja manjšinskih potreb. Televizijske oddaje, ki so dosegljive tudi na prvem nacionalnem tele­ vizijskem programu, vsebujejo poleg informativnih tudi 12

Annak ellenére, hogy még csak 2004. szeptember 18-án adtuk át rendeltetésének Lendván a saját forrásból és állami támogatással megvalósított, új és műszakilag korszerűen fel­ szerelt televíziós és rádiós stúdiót a magyar nemzeti közösség számára, büszkék lehetünk, hogy sehol Európában nincs pél­ da arra, hogy egy közszolgáltató ilyen példásan gondoskodna a nemzetiségi műsorok fejlődéséről. Az Európai Műsorszol­ gáltatók Szövetsége (EBU) és más európai intézmények ke­ retében szervezett szakmai és egyéb találkozókon, a nemze­ tiségi műsorok fejlesztéséről szólva a szakértők minduntalan elcsodálkoznak, hogy a közszolgálati rádió és televízió finan­ szírozza a műsort, zömében az RTV előfizetési díjából, holott máshol teljes egészében, vagy jelentős részben, legalább fele arányban állami költségvetésből, illetve a nemzetiségeket támogató alapítványokból finanszírozzák. A lendvai stúdió építésekor történt meg először, hogy több mint fele arányban az állam, illetve a kormány vállalta a finanszírozását költség­ vetési forrásból. Habár a Szlovén RTV fejlesztési stratégiájá­ ban leírtuk és elfogadtuk a javaslatot, hogy a legtöbb európai államban bevált gyakorlat szerint a nemzetiségi műsorok költségeinek finanszírozását két éven belül 50 százalékos arányban az RTV forrásaiból, 50 százalékos arányban pedig a költségvetésből fedeznénk, ez, sajnos, a mai napig még nem valósult meg.

De nem csak erről van szó. Szeretnénk, ha az állam rugal­ masabb és gyorsabb lenne a szükséges frekvenciák biztosí­ tásával kapcsolatosan is, amelyekkel megszűnnének a fehér foltok, s így a magyar nemzeti közösség akadálytalanul fog­ hatná a jeleket a lendvai RTV-központból. E cél elérése érde­

kulturno-umetniške, dokumentarne, mladinske in otroške vsebine.

Ne glede na to, da smo šele 18. septembra 2004 predali svojemu namenu z lastnimi sredstvi in s pomočjo finan­ čnega deleža države nov in sodobno tehnično opremljen televizijski in radijski studio za madžarsko narodno skup­ nost v Lendavi, smo lahko ponosni, saj nikjer v Evropi ni primera, da bi javni servis tako zgledno skrbel za razvoj narodnostnih programov. Povsod, kjer na strokovnih in drugih srečanjih v okviru EBU-ja ter v drugih evropskih institucijah nanese beseda na skrb za razvoj narodnostnih programov, se strokovnjaki čudijo, da javna radiotelevizi­ ja financira programe zvečine iz RTV-prispevka, medtem ko jih povsod drugod v celoti ali vsaj v znatnem obsegu, najmanj polovico, financirajo iz državnih proračunov ozi­ roma skladov za spodbujanje manjšin. Prvič se je zgodilo, da je pri izgradnji studia v Lendavi z več kot polovičnim deležem sodelovala država oziroma vlada z denarjem iz proračuna. Čeprav smo v razvojni strategiji RTV Sloveni­ ja zapisali predlog, da bi skladno s prakso v večini evrop­ skih držav financiranje narodnostnih programov uredili postop­no v obdobju dveh let v razmerju 50 odstotkov iz virov RTV in 50 odstotkov iz proračuna, in ga tudi sprejeli, se to žal do danes še ni uresničilo.

In ne samo to. Želimo si, da bi bila država prožnejša in hitrejša tudi pri zagotavljanju nujnih frekvenc, s katerimi bodo odpravljene bele lise, tako da bo madžarska narodna skupnost lahko nemoteno spremljala in sprejemala tele­ vizijski signal iz lendavskega RTV-centra. Prizadevanja za 13

kében kifejtett törekvéseinket kötelességüknek tekintjük.

A magyar nemzetiségi rádió- és tévéműsorok is új fej­ lesztési kihívások előtt állnak, melyeket a digitalizálás, a rendelkezésre álló digitális csatornák szélesebb kínálata és a multimédiás környezet tesz lehetővé. Az idő könyörtelen bíró, és amint mi ma két jeles jubileumot ünnepelünk, és büszkén tekintünk vissza a megtett útra, úgy az utódaink is majd annak tükrében fogják minősíteni a jelent és a mű­ sor- és technikai kínálatunk korszerűsítése és a minőségi fejlesztés érdekében kifejtett törekvéseinket, hogy milyen mértékben teljesítjük küldetésünket a nemzeti közösségek szükségleteinek kielégítésében, valamint a nézőink és hall­ gatóink legszélesebb körének érdekében.

Ezért, kedves munkatársaim, ennek az üzenetnek a szel­ lemében kívánok eredményes fejlődési utat. Egyúttal hálá­ mat és köszönetemet fejezem ki, mindnyájuknak és az önö­ ket megelőző nemzedékeknek egyaránt, a nagy és fontos munkáért. Csatlakozom az őszinte jókívánságokhoz az önök jubileuma alkalmából. Gratulálok a nemzetiségi műsor hallgatói és nézői jólétére és hasznára elért eredményekhez, a kultúrájuk és nyelvük szilárdításához és ápolásához, a nem­ zetiség és a nemzetek közötti békés együttélés támogatásá­ hoz, valamint a közös szlovén hazánk e fontos részében való szebb életük érdekében kifejtett törekvéshez. És nem utolsó­ sorban, helyes lenne, ha a szomszédos Magyarországon élő szlovén nemzeti közösséget egyenlő figyelem övezné.

dosego tega cilja pa čutimo tudi kot svojo obveznost.

Tudi madžarski narodnostni radijski in televizijski programi so namreč pred novimi razvojnimi izzivi, ki jih prinašajo digitalizacija, dodatna ponudba na razpoložljivih digitalnih kanalih in multimedijsko okolje. Čas je neusmil­ jen sodnik in tako kot mi sedaj praznujemo oba lepa častit­ ljiva jubileja in se s ponosom spominjamo prehojene poti, tako bodo tudi naši zanamci sedanji čas in prizadevanja za posodobitev in izboljšanje kakovosti naše programske in tehnične ponudbe presojali z vidika, kako in v kakšnem obsegu uresničujemo naše poslanstvo tudi pri zadovolje­ vanju potreb narodnostnih skupnosti in v najširšem jav­ nem interesu naših gledalcev in poslušalcev.

Zato vam, dragi moji sodelavci in drage sodelavke, v duhu tega sporočila želim uspešno razvojno pot. Hkrati izražam hvaležnost in zahvalo, tako vsem skupaj kot tudi generacijam pred vami, za veliko in pomembno opravljeno delo. Pridružujem se iskrenim čestitkam ob vaših jubile­ jih za programske dosežke v dobrobit in korist poslušal­ cev in gledalcev narodnostnih programov, za utrjevanje in ohranjanje njihove kulture in jezika, za krepitev sožitja med narodnostjo in narodi ter za prizadevanje za njihovo lepše živ­ljenje na tem pomembnem delu naše skupne slovenske domovine. In ne nazadnje, prav bi bilo, če bi tudi slovenska narodna skupnost v sosednji Madžarski bila deležna prav take pozornosti.

Anton Guzej a Szlovén RTV vezérigazgatója

Anton Guzej, generalni direktor RTV Slovenija 14

Váratlan barátok

Nepričakovani prijatelji

A média összeköt, oktat, tájékoztat, egyszóval nélkülözhe­ tetlen barát, aki gazdagabbá teszi a napjainkat, heteinket és éve­ inket. Ilyen a Muravidéki Magyar Rádió és ilyenek a tévéadá­ sok, melyeket már hosszú évek óta alkalmunk van hallgatni és nézni. Sokan úgy vélik, hogy ezek az adások csak az emberek egy kis csoportjához szólnak, azokhoz, akik a nemzetiségileg vegyesen lakott területen élnek és dolgoznak. De nincs így.

Több mint 13 év telt el azóta, hogy a Muravidéki Magyar Rádió a maga műsorával csatlakozott az akkor létrehozott Ma­ri­bori Regionális RTV Központhoz. A Muravidéki Ma­ gyar Rádió (MMR) addig a Sajtó- és Rádióintézet égisze alatt működött.

Kaptunk tíz új munkatársat, akik számunkra érthetetlen nyelvet beszéltek és tele voltak elvárásokkal, vágyakkal és ötletekkel. Bő másfél évvel később csatlakoztak a tévés mun­ katársak is (ők korábban a Szlovén TV égisze alatt működ­ tek), és a lendvai kollégák új igazgatót kaptak, aki összekötő kapocsként működött a rádiós és tévés alkotók között. Az RTV Központ vezetőjeként alkalmam volt megismerni az első főnököt, a nagy művészt, Szúnyogh Sándort.

Az újonnan alapított Maribori Regionális RTV Központ munkatársainak száma hirtelen meglehetősen meg­nö­ve­ kedett. Ugyanakkor nagyobb lett a kíváncsiság, az elvárások, a munkalendület, új kapcsolatok és barátságok szövődtek.

Az évek során sokat alkottunk, az adások, elsősorban a televíziós adások révén a szlovének megismerhették azoknak

Mediji povezujejo, izobražujejo, informirajo, skratka so nepogrešljivi prijatelji, ki nam bogatijo dneve, tedne in leta.

Prav takšni so tudi pomurski madžarski radio in televizijske oddaje, ki jih imamo priložnost poslušati in gledati že veliko let. Mnogi menijo, da so ti programi namenjeni le peščici lju­ di, domačinom, ki živijo in delajo na narodnostno mešanem območju. Toda ta domneva ne drži.

Več kot 13 let je minilo, odkar se je Pomurski madžarski radio priključil s svojim radijskim programom takrat ustanov­ ljenemu Regionalnemu centru RTV Maribor. Pomurski madžarski radio (MMR) je dotlej deloval pod okriljem Zavoda za časopisno in radijsko dejavnost.

Prišlo je deset nepoznanih sode­ lavcev, govorili so v nam nerazum­ ljivem jeziku, bili so polni pričako­ vanj, želja in novih idej. Dobro leto in pol kasneje so se nam pridružili še televizijski sodelavci (ki so pred tem organizacijsko spadali k TV Slovenija) in len­ davski kolegi so dobili novega direktorja, ki je povezoval tako radijske kot televizijske ustvarjalce. Kot vodja RTV-centra sem imela priložnost spoznati prvega šefa, velikega umetnika Sándorja Szúnyogha. Število sodelavcev takrat novoustanovljenega regionalne­ ga RTV-centra v Mariboru se je naenkrat precej povečalo. Po­ 15

az embereknek a gondolkodásmódját, környezetét, életét és munkáját, akik nem számlálgatják önmagukat, akiket a jó szán­ dék vezérel, akiknek adottak a jogaik, és érvényesítik is őket, ugyanakkor gazdagítják mindazok tudását és kultúráját, akik készek a befogadásra.

Néhány év alatt az alkotók, illetve a munkatársak száma a jelenlegi 32 állandó alkalmazottra és néhány tiszteletdíjas mun­ katársra növekedett. A foglalkoztatottak számának növekedé­ sével bővült a műsoridő is, mind a rádió, mind a tévé esetében.

E néhány év alatt lehetőségünk volt minőségi kapcsola­ tokat teremteni, kompromisszumokat kötni, tervezni, néha lemondani is valamiről, és mindez meghozta gyümölcsét, az új lendvai RTV-stúdiót. A nagy beruházás kifizetődött.

Visszatekintve a múlt szinte elképzelhetetlen, az alkotás az egykori helyiségekben érthetetlen, a lendvai munkatársak éppen ezért rászolgáltak a dicséretre. Türelmesen és meg­ fontoltan, pillanatok erejéig szinte rohammunkával halad­ tunk az akkori egyetlen cél, az új RTV-stúdió felé. Az ünnepi megnyitó 2004-ben volt. Ma úgy vélem, szerencsém volt, hogy mindennek részese lehettem, habár gyakran nem volt egyszerű egybehangolni a kívánságokat és lehetőségeket.

Megérte. A magyar műsorok alkotói számára hosszú volt a megtett út, mely mindig felfele ívelt, jómagam pedig gaz­ dagabbá váltam számtalan tapasztalattal, új ismeretekkel és váratlan barátokkal. A legjobbakat a jubileum alkalmából. És megannyi továbbit kívánok.

večali pa so se tudi radovednost, pričakovanja, delovni elan, stkale so se nove vezi in prijateljstva.

Vsa ta leta smo veliko ustvarili, preko oddaj, predvsem te­ levizijskih, so imeli Slovenci priložnost spoznati razmišljanje, pokrajino ter življenje in delo ljudi, ki se ne preštevajo, ljudi, ki dobro mislijo, imajo pravice in jih uveljavljajo, hkrati pa boga­ tijo znanje in kulturo vseh, ki ju želijo sprejemati.

V nekaj letih se je število ustvarjalcev oziroma sodelavcev povečalo na trenutno 32 redno zaposlenih in še nekaj hono­ rarnih sodelavcev. S povečevanjem števila zaposlenih se je povečeval tudi programski čas tako na radiu kot televiziji.

V teh nekaj letih smo imeli priložnost stkati kakovostne vezi, sklepati kompromise, načrtovati, se kdaj čemu tudi odpo­ vedati, vse to pa je obrodilo bogate sadove, nov RTV-studio v Lendavi. Velik investicijski zalogaj se je izplačal. Pogled nazaj je skoraj nepojmljiv, ustvarjanje v takratnih prostorih pa nerazum­ ljivo in prav zaradi tega si sodelavci iz Lendave zaslužijo vso po­ hvalo. Strpno in preudarno, na trenutke skoraj udarniško, smo hiteli takrat edinemu cilju naproti, in sicer novemu RTV-studiu.

Slavnostna otvoritev je bila leta 2004. Danes menim, da sem imela srečo, da sem lahko bila zraven, čeprav velikokrat ni bilo lahko uskladiti vseh želja in možnosti.

Izplačalo se je. Za ustvarjalce programov v madžarskem jeziku je bila prehojena pot dolga, vedno v vzponu, mene pa je obogatila z mnogimi izkušnjami, novimi znanji in nepričakova­ nimi prijatelji. Vse najboljše ob jubileju. Pa naj jih bo še veliko.

Mag. Cvetka Žirovnik vezérigazgató-helyettes

mag. Cvetka Žirovnik, pomočnica generalnega direktorja 16

A lendvai Magyar Műsorok Stúdiója kettős jubileuma alkalmából

Ob dvojnem jubileju Studia madžarskih programov Lendava

2008-ban a lendvai Magyar Műsorok Stúdiója két jeles jubileumot ünnepel, 50 éves a Muravidéki Magyar Rádió és 30 éves a magyar nemzeti közösség tévéműsora. Minden szü­ letésnap az idő dimenzióját juttatja eszünkbe, de az idő meg­ foghatatlan és tünékeny, mint az üres tér, melyet még csak az események, a tettek, a gondolatok és az érzelmek töltenek ki.

Miként képzelhető el a mai globalizált világban a nemzetiségi közszolgálati rádió és televízió fejlődése és sikere? Kizárólag a partnerek, a közreműködők közötti harmóniával. Kom­ munikációval, mely magába foglalja a kölcsönös tiszteletet és elismerést, valamint az emberekbe történő befektetés mellett, ami mindig kulcsfontosságú mind az egyén, mind a terület fejlődése szempontjából. Amikor sikerül a stúdió jövőképét és a Programbizottság jövőképét összehangolni a jövőkép­ pel, amely a közös akarást jelenti, és amikor sikerül kiaknázni a stúdióban rejlő lehetőségek zömét, akkor fokozott hatás és eredmény érhető el.

Nem volt mindig könnyű. A kezdetek szerények voltak, a vezetőség és a Programbizottság pedig mindvégig tudta, hogy mit akar. A siker kulcsa mindig az emberekben, az alkalma­ zottakban, a vezetőségben, a Programbizottság tagjaiban és a kreativitásukban rejlett, és a jövőben is abban keresendő.

A Magyar Nemzeti Közösség Rádió- és Tévéműsorainak

V letu 2008 Studio madžarskih programov Lendava ob­ haja dva pomembna jubileja, in sicer 50-letnico Pomurske­ ga madžarskega radia ter 30-letnico te­le­vizijskega programa za madžarsko narodnost. Ob vsakem rojstnem dnevu nas prešine dimenzija časa, toda čas je neotip­ljiv in izmuzljiv kot prazen prostor, ki ga izpolnijo šele dogod­ ki, dejanja, misli in čustva. Kako je v današnjem globaliziranem svetu možen napredek in uspeh javne­ ga RTV-servisa za narodnost? Le v harmoniji med vsemi partnerji, med vsemi sodelujočimi. V komu­ nikaciji, ki vključuje medsebojno spoštovanje in upoštevanje ob vlaganju v ljudi, ki smo vedno ključni za napredek bodisi posameznika ali področja. Ko nam uspe viziji studia in pro­ gramskega odbora uskladiti z vizijo, ki pomeni skupna hote­ nja, ter omogočiti, da se izkoristi večina potencialov studia, je mogoče dosegati stopnjevane učinke in rezultate.

Ni bilo zmeraj lahko. Začetki so bili skromni, ves čas pa sta vodstvo in programski odbor vedela, kaj hočeta. Ključ uspeha je zmeraj bil in bo tudi v prihodnje v ljudeh, v zaposlenih, v vod­ stvu, v članih programskega odbora in v njihovi kreativnosti.

17

Programbizottsága munkája során a nyilvánosság érdekeit képviseli és védi. Műsorpolitikájában elsősorban az őshonos magyar nemzeti közösség szükségleteit, a magyar nemzeti közösség nyilvános rádiós és televíziós tájékoztatására vonat­ kozó alkotmányos jogainak érvényesítését tartja szem előtt, továbbá a magyar nemzet kulturális és egyéb vívmányainak a beépítését a nemzetiségi műsorokba, ugyanakkor Szlovénia minden polgára szolgálatában áll.

A Magyar Nemzeti Közösség Rádió- és Tévéműsorainak Programbizottsága mindvégig konstruktívan együttműkö­ dött a lendvai Magyar Műsorok Stúdiója vezetőségével és al­ kalmazottjaival mind a műsorokkal kapcsolatos kérdésekben, mind a személyzeti és egyéb szervezési gondok megoldásá­ ban, továbbá a magyar nemzeti közösség rádió- és tévémű­ sorai láthatósága és hallhatósága kérdéseinek megoldásában.

A stúdió vezetősége, főként a rádió és tévéműsorok felelős szerkesztői zömében figyelembe vették a Programbizottság tagjainak javaslatait és véleményét. A Programbizottság tá­ mogatta a Muravidéki Magyar Rádió adásidejének bővítését, de nem csupán a nappali adások ismétlésére alapozva, ezért javasolta, hogy az éjszakai adásidőt új, lehetőleg interaktív műsorokkal, tematikai rovatokkal és könnyedebb hangvételű témákkal töltsék ki. Úgyszintén megállapítjuk, hogy a rádióés tévéműsorok tartalma és színvonala az új adások és rovatok bevezetésével javult, az új adások pozitív visszhangra találtak a nézők és hallgatók körében. Számunkra rendkívül fontos, hogy a magyar nemzeti közösség rádió- és tévéműsoraiban sok figyelmet szenteljenek az anyanyelv ápolásának és a nem­ zeti identitás alakításának. A tévéadásoknak viszont további

Programski odbor za RTV-programe za madžarsko na­ rodnost pri svojem delu zastopa in varuje interese javnosti.

Svojo programsko politiko vodi na način, ki je prilagojen predvsem potrebam avtohtone madžarske narodne skupno­ sti, zagotavljanju uresničevanja ustavnih pravic madžarske narodne skupnosti v zvezi z radijskim in televizijskim javnim obveščanjem ter vključevanju kulturnih in drugih dosežkov madžarskega naroda v narodnostne programe, hkrati pa tudi v službi vseh prebivalcev Slovenije.

Programski odbor za RTV-programe za mad­žarsko na­ rodno skupnost je v dosedanjem mandatu konstruktivno sodeloval z vodstvom in zaposlenimi v Studiu madžarskih programov Len­dava tako pri kreiranju programov kakor tudi pri reševanju kadrovskih in drugih organizacijskih vprašanj ter pri reševanju problematike vidnosti in slišnosti RTV-programov za madžarsko narodnost. Vodstvo studia, zlasti pa odgovorna urednika za RTV-programe, so predlo­ ge in mnenja članov programskega odbora v pretežni meri upoštevali. Programski odbor je podprl povečanje oddaj­ nega časa Pomurskega madžarskega radia, toda ne samo na račun ponovitev dnevnih oddaj, zato je predlagal zapolnitev nočnega oddajnega časa z novimi, po možnosti interaktiv­ nimi oddajami, s tematsko zastavljenimi rubrikami in tudi z oddajami z manj zahtevno vsebino. Prav tako ugotavljamo, da se je program radijskih in televizijskih oddaj z uvedbo novih oddaj in rubrik vsebinsko in kakovostno izboljšal, nove oddaje pa so naletele na pozitiven odziv gledalcev in poslušalcev. Za nas je izrednega pomena, da RTV-program za madžarsko narodnost namenja veliko pozornosti nego­ 18

szerepük is van, közvetítőként működnek a kultúrák közötti párbeszédben a multikulturális közösségben, hiszen egész Szlovénia területén láthatóak. A Programbizottság a jövőben is a nemzeti közösség életének szenteli a legtöbb figyelmet, mégpedig „a nemzeti közösségről a nemzeti közösségnek a multikulturális környezetben” elv alapján. Ennek eléréséhez olyan műsorkínálatot kell kialakítani, amely teljes mérték­ ben figyelembe veszi a magyar nemzeti közösség tagjainak érdekeit és kívánságait, mégpedig a munka és élet minden területére vonatkozólag, amely minden célcsoporthoz szól, amely figyelembe veszi a kultúrák közötti párbeszéd minden szempontját, a tényfeltáró újságírás elemeit és a kisebbségi kö­ zösség problémáinak objektív és kritikus bemutatását.

A Muravidéki Magyar Rádió 50 éves és a magyar nemze­ ti közösség tévéadásai 30 éves jubileuma alkalmából őszintén gratulálok a magyar nemzeti közösség rádió- és tévéműsorai vezetőségének és minden munkatársának, azzal a kíván­ sággal, hogy továbbra is konstruktívan működjenek együtt a Programbizottsággal, és eredményesen valósítsák meg a kitűzött célokat. 50, illetve 30 év egy intézmény életében nem kevés, különösen akkor, ha az útján gyakran radikális rendszer- és műsorbeli változásokkal kellett szembesülnie.

Ilyen körülmények között csak a szívósság, a szakszerűség és a világos jövőkép célravezető. A magyar nemzeti közösség rá­ dió- és tévéműsorainak stúdiója mindezzel rendelkezik.

vanju maternega jezika in oblikovanju narodnostne zavesti.

TV-oddaje pa imajo še dodatno vlogo, so namreč media­ tor v medkulturnem dialogu v večkulturni skupnosti, saj so predvajane na ozemlju celotne Slovenije. Programski odbor bo tudi v prihodnje namenjal največ pozornosti življenju narodne skupnosti po načelu »o narodni skupnosti za na­ rodno skupnost v multikulturnem okolju«. Da bi to dosegli, je potrebno ustvariti programsko ponudbo, ki bo v celoti upoštevala interese in želje pripadnikov madžarske narodne skupnosti z vseh področij dela in živ­ljenja, ki bo namenje­ na vsem ciljnim skupinam, pri čemer bodo upoštevane vse razsežnosti medkulturnega dialoga, prvine raziskovalnega novinarstva ter objektivno in kritično predstavljanje proble­ matike manjšinske skupnosti.

Ob 50-letnici Pomurskega madžarskega radia in 30-let­ nici TV-programa za madžarsko narodno skupnost iskreno čestitam vodstvu in vsem sodelavcem RTV- programa za madžarsko narodno skupnost z željo, da bi še naprej kon­ struktivno sodelovali s programskim odborom in uspešno udejanjali začrtane programske cilje. 50 oz. 30 let v življenju neke ustanove ni malo, zlasti še, če se je na svoji poti pogosto srečevala z radikalnimi sistemskimi in programskimi spre­ membami. V takih okoliščinah lahko zmaga le trdoživost, strokovnost in jasna vizija prihodnosti. Studio za RTV-pro­ grame za madžarsko narodno skupnost ima vse to.

Dr. Elizabeta Bernjak a Magyar Nemzeti Közösség Rádió- és Tévéműsorai Programbizottságának elnöke

dr. Elizabeta Bernjak, predsednica Programskega odbora za RTV-programe za madžarsko narodno skupnost 19

Ünnepel a rádió és a tévé

Televizija in radio praznujeta

Kerek évfordulót ünnepel a magyar elektronikus mé­ dia Szlovéniában. Harminc éves a Lendvai Tévéstúdió és fél évszázadra tekint vissza a Muravidéki Magyar Rádió.

A két intézmény mindannyiunk büszkesége. A magyar­ országi, meg a szlovéniai magyaroké, de leginkább és első helyen Szlovéniáé. Az anyaországból érkező számá­ ra nagy öröm, hogy nap mint nap hallhatja és láthatja a színvonalas műsorokat, rácsodál­ kozhat a profizmusra, és ha köze­ lebbről megismerte a szerkesztő­ ségeket, akkor a szívét melengeti az a lelkesedés és odaadás, amel�­ lyel a lendvai magyar tévések és rádiósok a munkájukat végzik.

A muravidéki magyaroknak, de nemcsak nekik, hanem talán a szlovén többség számára is fontos, hogy a rádió és tévé róluk is szól, viszi a hírüket az ország más részeibe, sőt az anyaországba is. A lendvai stúdiónak köszönhetik, hogy hírük, nagyon jó hírük van a nagyvilágban. A kerek évfor­ dulókra elégedetten tekinthet Szlovénia is, mert bölcses­ ségről és előrelátó gondoskodásról tanúskodik, ahogyan a mindenkori szlovén döntéshozók biztosították a két in­ tézmény fejlődését. A magyar nyelvű rádió és tévé fontos szimbólumok, és jelentőségük messze túlnő Szlovénia határain. A jó példa erejével mutatják, milyen jelentőség­

Slovenska elektronska medija v madžarskem jeziku praznujeta okroglo obletnico. TV-studio Lendava je star trideset let, Pomurski madžarski radio pa se ponaša s pol­ stoletno zgodovino. Oba sta nam, Madžarom v Sloveniji in na Madžarskem, zlasti pa v Sloveniji, v ponos. Nas, ki prihajamo iz matične države, še posebej veseli, da lahko vsak dan poslušamo in gledamo kakovosten program, ki je pripravljen s presenetljivo visoko profesionalnost­ jo. Ko pa spoznamo lendavske televizijske in radijske delavce, sodelavce obeh uredništev, nam postane milo pri srcu od zagnanosti in predanosti, s katero opravljajo svoje delo v madžarskem jeziku. Za prekmurske Madža­ re, pa najbrž ne le zanje, ampak tudi za večinski narod v Sloveniji, je izjem­no pomembno, da radio in televizija govorita v pretežni meri o pripadnikih narodnosti, da poneseta njihov sloves v vse slovenske pokrajine in celo v matično državo. Zahvala za njihov dober sloves v šir­ nem svetu gre lendav­skemu studiu. Ob okrogli obletni­ ci se lahko zadovoljno ozre v preteklost tudi Slovenija, saj razvoj obeh ustanov priča o modrosti in predvidljivi skrbi vsakokratnih sprejem­nikov odločitev o obeh me­ dijih na najvišji ravni. Radio in televizija v madžarskem jeziku sta pomembna simbola, njun pomen pa v bistveni meri presega meje Slovenije. S primerom dobre prakse dokazujejo, kako pomembno je, če je možno novice o politiki, gospodarstvu in kulturi, o majhnih in velikih 20

gel bír, hogy a többség nyelve mellett magyarul is szólja­ nak a hírek a politikáról, a gazdaságról és a kultúráról, kis és nagy dolgokról, egyszóval az emberek mindennapjai­ ról. Akik pedig a híreket olvassák, a műsorokat készítik, a tévé képernyőjéről szólnak, a szerkesztőségekben dolgoz­ nak, a földijeink, a közösséghez tartoznak, a muravidéki magyarságot képviselik. A Magyar Köztársaság nagykö­ veteként egyszerűen jó megtapasztalni, ahogyan a két intézmény működik, ápolja nagyon magas színvonalon a magyar nyelvet, hozzájárul a magyar kulturális identitás és nem utolsósorban a muravidéki hagyományok meg­ őrzéséhez. Akik benne vannak, talán nem is érzik, pedig a kívülálló és baráti megfigyelő számára feltűnő, hogy a két szerkesztőség munkatársai és vezetőik mennyire „benne vannak” a muravidékiek életében, nem csupán tudósítanak, de ismerik is az embereket, a történetek, amivel a műsorok foglalkoznak, a közösségről szólnak.

Jó újságírók és kedves barátok. A Muravidéki Magyar Rádió hangját szívesen hallgatják az anyaországban is.

Sokan nem is tudják Zala és Vas megyében, hogy ez nem a „miénk”, hanem az „övék”, és ez szerintem így helyes. A tévések pedig a Kárpát-medencében az egyik legprofibb partnerei a magyar közszolgálati televízióknak. Jó velük találkozni Budapesten, de Ljubljanában is.

A kerek évforduló, a születésnap alkalmából jókí­ vánságokat is illik mondani. Hát álljon itt a magam és a Ljubljanai Magyar Nagykövetség munkatársai nevében néhány sor a köszönetről és a kiváló együttműködésről: Kedves lendvai rádiósok és tévések, boldog születés­

rečeh, skratka o vsakdanjem življenju ljudi poslušati razen v jeziku večine tudi v madžarskem jeziku. Tisti, ki berejo novice, pripravljajo program, nam spregovorijo s televizijskih zaslonov oziroma delajo v ured­ništvih, so naši rojaki, pripadniki prekmurske madžarske skupnosti, zastopniki prekmurskih Madžarov. Zame, veleposlani­ ka Republike Madžarske, je bila zelo dragocena izkušnja spoznavati, kako delujeta obe instituciji, na kako visoki ravni negujeta madžarski knjižni jezik in na kakšen način prispevata k ohranitvi madžarske kulturne identitete in ne nazadnje tudi prekmurskega madžarskega izročila.

Tisti, ki opravljajo to delo dan za dnem, tega najbrž niti ne opazijo, toda zunanjemu in prijateljskemu opazovalcu pade nemudoma v oči, kako dobri poznavalci življenja v Prekmurju so sodelavci in vodje obeh uredništev, saj ne poročajo le o ljudeh, ampak jih tudi poznajo, v oddajah o skupnosti, ki jim pripadajo tudi sami, pa spregovorijo o njihovih usodah. So dobri novinarji in prisrčni prijatelji.

Glas Pomurskega madžarskega radia zelo radi posluša­ jo tudi ljudje v matični državi. Mnogi v Zalski in Železni županiji niti ne vedo, da to ni »naš«, ampak »njihov« radio, menim pa, da je tako tudi prav. Televizijci pa sodijo med najbolj profesionalne partnerje madžarskih javnih televizij v Karpatskem bazenu. Lepo jih je srečati tako v Budimpešti kot v Ljubljani.

Ob okroglih obletnicah oziroma ob rojstnem dnevu se spodobi izreči tudi voščilo. Naj torej v lastnem imenu in imenu sodelavcev Veleposlaništva Republike Madžar­ ske v Ljubljani zapišem tudi nekaj vrstic zahvale obema 21

napot! Köszönjük, hogy együtt dolgozhatunk Önökkel, hogy tudósítanak a munkánkról, hogy figyelik az anyaor­ szág történéseit, hogy számon tartják azokat az erőfeszí­ téseket, amelyeket Magyarország és a Ljubljanai Magyar Nagykövetség tesz a két ország kapcsolatainak fejlesztése érdekében és nem utolsósorban a muravidéki magyar­ ság ügyének képviseletében. Beszámolnak a sikereink­ ről, de kritikus figyelmük nem kerüli el a nehézségeinket sem. Legyenek mindig olyan lelkesek, amilyeneknek mi megismertük Önöket. Járjanak a szakma és az Önök által választott értékekkel kijelölt úton, mert higgyék el, amit Önök tesznek és ahogyan teszik, az sokkal fontosabb és magasabb minőséget jelent, mint amit a mindennapok történései Önöknek visszacsatolnak. Tudniuk kell, hogy munkájukkal a jövőt és különösen a muravidéki ma­ gyarság jövőjét is építik, erősítik a közösséget. A világ­ ba küldött minden szóval és képpel a maroknyi magyar közösség önbecsülését építik. Maradjanak példaképek, akikre a múltban és most is felnézünk, erősítsék a fiata­ lokban, hogy értékeinket, történelmünket, kultúránkat felvállalva bátran és méltósággal lehet magyarnak lenni, az idősebb generációkat pedig szolgálják azzal az elhiva­ tottsággal, ami az elmúlt harminc és ötven esztendőben mindig jellemezte munkájukat. Legyenek meggyőződve arról, hogy missziójuk fontos, és ezt nem csak Önök, de az anyaország is tudja és elismeri. Biztos vagyok ben­ ne, hogy változatlan lesz az a szlovén politika, a többségi nemzet pozitív hozzáállása, amely megteremti Önöknek működésük, reményeim szerint egyre javuló feltételeit,

medijema in spregovorim o izvrstnem sodelovanju z nami.

Dragi lendavski radijski in televizijski delavci, ob rojst­nem dnevu vam želimo vse najboljše! Iskreno se vam zahvaljujemo, da smo lahko delali skupaj z vami, da poročate o našem delu, da spremljate dogodke v matič­ ni državi, da cenite prizadevanja, ki jih vlagata Republika Madžarska in njeno veleposlaništvo v Ljubljani v razvoj stikov med državama in ne nazadnje v zastopanje inte­ resov prekmurskih Madžarov. Poročate o naših uspehih, toda vaši kritični pozornosti ne uidejo niti naše težave.

Bodite vedno tako zagnani, kakršne smo vas spoznali.

Bodite zvesti stroki, vaša poklicna pot pa naj bo tlakovana z vrednotami, ki jih zastopate. Verjemite mi, da je to, kar počnete in na kak­šen način počnete, veliko pomembnej­ še in predstavlja višjo kakovost, kot jih zrcalijo dogajanja v vsakdanjem živ­ljenju. Vedeti morate, da s svojim de­ lom gradite prihod­nost, zlasti prihodnost prekmurskih Madžarov, in krepite svojo skupnost. S sleherno besedo in sliko, ki ju pošljete v svet, gradite samospoštovanje ene najmanjših madžarskih skup­nosti. Bili ste in ste še vzor mnogim. Ostanite vzor tudi v prihodnje. V mladih kre­ pite zavest o tem, da lahko zaradi vrednot, zgodovine in kulture madžarskega naroda s ponosom in dostojan­ stvom sprejemajo pripadnost tej skup­nosti, za starejše rodove pa opravljajte poslanstvo, ki je bilo v preteklih tridesetih in petdesetih letih značilno za vaše delo. Bodite prepričani o tem, da je vaše poslanstvo izjemnega po­ mena, tega pa se zaveda in priznava tudi matična država.

22

és biztosítja, hogy a szlovéniai magyar rádiózás és tévézés még nagyon hosszú és sikeres jövő elé nézzen.

További felelősségteljes munkájukhoz sok sikert és örömöt kívánok!

Barátsággal és tisztelettel,

Prepričan sem oziroma upam, da se slovenska politika in pozitiven pristop slovenskega naroda, ki zagotavljata obema medijema čedalje boljše pogoje za delovanje, ne bosta spremenila in bosta zagotovila radiu in televiziji v madžarskem jeziku v Sloveniji še zelo dolgo in nadvse uspešno prihodnost.

Pri vašem nadaljnjem odgovorno opravljanem delu vam želim veliko uspehov in veselja!

S prijateljstvom in spoštovanjem,

Dr. Czukor József a Magyar Köztársaság szlovéniai nagykövete

dr. József Czukor, veleposlanik Republike Madžarske v Sloveniji

23

24

Mag. Zver Ilona

30/50 ĂŠv

30/50 let

25

„A múltat nem lehet tőlünk elvenni.

De az csak akkor a miénk, ha ismerjük.”

Nemeskürty István

Preteklosti nam ne morejo vzeti.

Toda ta je dejansko naša le, če jo poznamo.

István Nemeskürty

26

A muravidéki magyar nemzetiségi rádióműsorok 50. és a magyar nyelvű tévéműsorok 30. évfordulója kapcsán szerkesztett publikációban igyekeztünk felvázolni a közszolgálat keretébe tartozó magyar nemzetiségi elektronikus tájékoztatás múltját, felidézvén annak fontosabb mérföldköveit. A szövegből kitűnik, hogy a két médium életében és tevékenységében az elmúlt évtizedek során voltak mélypontok és csúcsok, csalódások és nagyszerű eredmények, elkeserítő és a magaslatokba röpítő pillanatok. Az adatok gyűjtését és megjelenítését fontosnak tartottuk, még ha azokat valaki netán „száraz szöveg”-nek is tekinti, hiszen Nemeskürty István szavaival élve „A múltat nem lehet tőlünk elvenni. De az csak akkor a miénk, ha ismerjük.”.

Publikációnk második részében viszont kiemelt műsoraink és projektjeink ismertetése, valamint a jubileumi évfordulónkról készített képsor megjelenítése mellett néhány jelenlegi és egykori munkatársunk és más, médiánk tevékenységére hatással levő jeles egyéniség visszaemlékezése révén a háttértörténetekbe is betekintést szeretnénk nyújtani. Általuk azokat a személyes hangvételű történeteket szerettük volna megosztani önökkel, amelyek valamilyen módon összefüggnek a munkánkkal, és amelyek a legtöbb esetben rejtve maradnak a kedves nézők és hallgatók előtt. Köszönet mindazoknak, akik felhívásunknak eleget téve megosztották velünk emlékeiket, némely esetben beavattak a titkaikba, és fotókat bocsátottak rendelkezésünkre. Egyben elnézést kérünk mindazoktól, akik megérdemelnék, hogy említést tegyünk róluk, de ez valamilyen oknál fogva elmaradt. Higgyék el, ez semmiképp sem volt szándékos.

Tudatában vagyunk annak, hogy sem a dokumentáció feldolgozása, sem a visszaemlékezések sora nem mondható teljesnek, viszont fontos forrás lehet további kutatásokhoz és elemzések készítéséhez.

V publikaciji, ki jo izdajamo ob 50-letnici radijskega in 30-letnici televizijskega programa v madžarskem jeziku, smo si prizadevali predstaviti pomembnejše mejnike v zgodovini informiranja madžarske narodne skup­nosti v elektronskih medijih, ki se izvaja v okviru javne službe. Iz prispevkov je razvid­ no, da je bilo v življenju in dejavnosti obeh medijev v preteklih deset­letjih precej globokih brezen in zmagovitih vrhuncev, razočaranj in veličastnih doživetij, trenutkov, polnih grenkobe, pa tudi trenutkov, ki so nas navdajali z entuziazmom in zanosom.

Zbiranje in objava podatkov sta se nam zdela pomembna kljub temu, da jih bo morda kdo okarakteriziral kot zgolj suhoparno besedilo. Upoštevali smo namreč besede Istvána Nemeskürtyja, češ da je preteklost dejansko naša le, če jo poznamo.

V drugem delu publikacije pa v glavnih obrisih predstavljamo nekatere naše oddaje in projekte ter naše jubilejne priredit­ ve. Z obujanjem spominov nekaterih sedanjih in bivših sodelavcev pa ponujamo vpogled tudi v zakulisje naše dejavnosti. Z njimi smo vam želeli predstaviti zgodbe z osebno noto, ki so na nek način povezane z našim delom in ostanejo v pretežni večini primerov skrite pred vami, dragi gledalci in poslušalci. Iskrena hvala vsem sodelavcem, ki ste bili pripravljeni deliti z nami svoje spomine, ki marsikdaj mejijo celo na skrivnost, in nam dali na razpolago fotografije. Hkrati se opravičujemo vsem, ki bi si zaslužili, da bi bili omenjeni v publikaciji, pa smo vas morda neupravičeno prezrli. Verjemite, da tega nismo storili namenoma. Zavedamo se tudi, da ne obdelava dokumentacije ne objava spominov nista popolna, vendar pa so le-ti lahko pomemben vir za nadaljnje raziskave in analize.

27

Magyar nyelvű rádióműsor

Radijski program v madžarskem jeziku

Az első magyar nyelvű rádióműsorok a Szlovén Köztársaság területén

Prve radijske oddaje v madžarskem jeziku na ozemlju Republike Slovenije

Hosszú évekig élt az a meggyőződés, hogy Szlovéni­ ában a magyar nyelvű műsor sugárzását az 1956-os ma­ gyarországi forradalom időszakában kezdték meg, ami­ kor számos magyar állampolgár menekült át illegálisan a határon Szlovéniába illetve Jugoszláviába. A Maribori Rá­ dió stúdiójából sugárzott adások eszerint politikai propa­ ganda célt szolgáltak.

Jože Vild 1951. február 5-i keltezésű, a Szlovén Rádió Igazgatóságának írt leveléből azonban többek közt meg­ tudhatjuk, hogy ,,A mai nappal magyar nyelvű műsoro­ kat vezettünk be a programunkba – a vezérigazgatóság utasításai alapján. Az adást heti két alkalommal tervezzük – hétfőnként és csütörtökönként 15.45-től 16.00 óráig.

Ezen műsorsávban adásaink nagyon jól hallhatóak egész Muravidéken. A magyar nyelvű műsor szerkesztésével Flisar Dragan elvtársat bíztuk meg, aki eddig a Mariborski Vestnik helyi rovatának szerkesztője volt.” 1956-ban a Maribori Rádió műsoraiban programátalakításra került sor. Az 1956. január 15-ig hatályos műsorszerkezetben a magyar nyelvű műsor vasárnaponként 11.15 és 11.35 kö­ zött volt hallható. Sugárzását 1957. április 28-án szüntet­

Dolga leta je veljalo prepričanje, da sega začetek oddajanja programa v madžarskem jeziku v Sloveniji v obdobje revolucije na Madžarskem, tj. v leto 1956, ko je veliko državljanov LR Madžarske ilegalno bežalo čez mejo med Madžarsko in Jugoslavijo oziroma Slo­ venijo. Oddaje iz studia Radia Maribor naj bi imele po­ litičnopropaganden namen.

Iz pisma Jožeta Vilda 5. februarja 1951 generalni direkciji Radia Slovenija pa med drugim izvemo: »Z današnjim dnem smo uvedli v naš spored oddaje v madžarščini – po nalogu generalne direkcije. Oddajo smo predvideli dvakrat tedensko – ob ponedeljkih in četrtkih od 15. 45 do 16. 00. V tem času se naše odda­ je zelo dobro slišijo po vsem Prekmurju. Za urednika madžarskih oddaj smo vzeli tov. Flisar Dragana, doslej urednika lokalne rubrike v mariborskem Vestniku.« Leta 1956 je prišlo na Radiu Maribor do programske preorientacije. V programski shemi, ki je veljala od 15.

1. 1956, je bila oddaja v madžarskem jeziku umešče­ na v programski pas od 11.15 do 11.35, in sicer ob ne­ deljah. Oddajo v madžarščini so prenehali oddajati 28.

28

ték be, a magyar nyelvű műsorok szerkesztőjének távozá­ sa után.

aprila 1957, po odhodu urednika oddaj v madžarskem jeziku.

Magyar nyelvű rádióműsor a Muraszombati Rádió keretei között

Radijski program v madžarskem jeziku v sklopu Radia Murska Sobota

1958. november 29.: egy új időszámítás kezdete, a nap, amelyen írni kezdték a Muravidéki Magyar Rádió történetét, amely működésének kezdete óta a szlovéniai magyarság anyanyelven történő tájékoztatását szolgálja.

A Maribori Rádió magyar nyelvű adásának megszün­ tetése után jelentkezett a törekvés, hogy a magyar nyelvű rádióműsort a Muravidéken kell elkezdeni sugározni. Mi­ vel a ljubljanai rádióállomás műsorának vétele a Muravi­ déken nagyon rossz volt, a Dolgozó Nép Szocialista Szö­ vetségének Járási Bizottsága a négy muravidéki község rádióműsorral való lefedése érdekében megtette az első lépéseket a muraszombati rádióállomás létrehozására. A szlovén és magyar nyelvű adásokat sugárzó Muraszom­ bati Rádió ünnepélyes megnyitója 1958. november 29én volt, az első két adást pedig a 202 Mhz-es frekvencián sugározták. Az első adó teljesítménye csupán1 KW-ot tett ki, és ennek következtében igen gyenge volt a rádiómű­ sor hallhatósága. A tizenöt perces magyar nyelvű műsort keddenként és csütörtökönként 17 óra 15 perces kezdet­ tel sugározták, tízperces hírösszefoglalóval kezdve, 17.25kor pedig a hallgatók kívánsága szerinti zene következett öt percben. Vasárnaponként a magyar nyelvű adás 20 per­

29. november 1958 pomeni začetek novega časa, dan, ko se je začela pisati zgodovina Pomurskega madžarskega radia, ki ima od začetka svojega delovanja nalogo informirati pripad­ nike madžarske narodnosti v Sloveniji v maternem jeziku.

Po ukinitvi oddaj Radia Maribor v madžarskem jeziku je bila prisotna težnja, da bi radijski program v madžarskem jeziku začeti oddajati v Prekmurju. Okrajni odbor SZDL je zaradi slabega sprejema programa ljubljanske matične postaje v Prekmurju začel z aktivnostmi za ustanovitev ra­ dijske postaje v Murski Soboti, in sicer za potrebe štirih pomurskih občin. Slovesna otvoritev murskosoboškega radia, ki je oddajal program v slovenskem in madžarskem jeziku, je bila 29. novembra 1958, prvi oddaji pa sta bili na sporedu na frekvenci 202 Mhz. Moč prvega oddajnika je znašala vsega 1 KW, zato je bila slišnost slaba. 15-minutni program v madžarskem jeziku se je predvajal ob torkih in četrtkih ob 17.15, najprej so sledile 10-minutne novice, ob 17.25 pa je bila na sporedu glasba po željah poslušal­ cev. Ob nedeljah je oddaja v madžarskem jeziku obsegala 20 minut, ob 12.15 je sledil pregled novic, nato pa glasba po izboru poslušalcev.

Oddaje v madžarskem jeziku so bile uvedene na pred­ 29

• A tűzoltóotthon épülete. • Gasilski dom

• Az első keverőasztal. • Prva mešalna miza

ces volt: 12.15-kor hírösszefoglalóval kezdődött, majd 12.40-kor ezt is ötpercnyi zene követte.

A magyar nyelvű adásokat az akkori DNSZSZ Járási Bizottságának javaslata alapján indították, azzal a céllal, hogy a muravidéki magyar kisebbséget tájékoztassák a szlovéniai és muravidéki eseményekről, valamint a mu­ ravidéki magyarok életéről, társadalmi és kulturális tevé­ kenységéről. A rádióműsort stúdió nélkül kezdték sugá­ rozni, a magyar nyelvű adásokat ezért hetente háromszor közönséges magnóra vették fel a muraszombati várban le­ vő könyvtárban, ahonnan közvetlenül a leadóra továbbí­ tották őket. Az első stúdiót 1959 tavaszán a muraszomba­ ti tűzoltóotthon pincehelyiségében rendezték be. Az első bemondók Estera Rotdajč Pleša és Ábrahám Albert vol­ tak, akik a hírek magyar nyelvű fordítását olvasták be.

Miközben a magyar adások napi egy órányira való bő­ vítéséről csak gondolkoztak, az olasz nemzeti közösség

log takratnega Okrajnega odbora SZDL z namenom, da bi informirale pripadnike madžarske narodnosti v Prekmur­ ju o dogodkih v Sloveniji in Prekmurju ter o življenju in družbeni ter kulturni dejavnosti prekmurskih Madžarov.

Radijski program so pričeli oddajati brez studia, oddaje v madžarskem jeziku so namreč trikrat tedensko posneli na navaden magnetofon v knjižnici, v murskosoboškem gra­ du, od koder so jih pošiljali neposredno na oddajnik. Stu­ dio je bil v kletnih prostorih murskosoboškega gasilskega doma urejen spomladi 1959. Prva napovedovalca sta bila Estera Rotdajč in Albert Abraham, ki sta v oddaji posredo­ vala prevod novic v madžarskem jeziku.

Medtem ko se je o širitvi madžarskih oddaj na eno uro dnevno šele razmišljalo, je radijski program za italijansko narodno skupnost obsegal tedensko 42 ur. Razen infor­ mativnega dela programa je bilo predvajanih tudi 11 rub­ rik. Seveda so bila na razpolago tudi finančna sredstva iz 30

rádióműsora heti 42 óra terjedelmű volt, s a tájékoztató jellegű műsorok mellett nem kevesebb mint 11 külön­ böző rovata volt. Természetesen a két nemzetiség részére köztársasági költségvetésből folyósított pénzeszközök is a műsor terjedelmével voltak arányosak. Az 1963. évben pl. az olasz műsorra 102 000 dinárt, a magyar nyelvű prog­ ramra pedig összesen 3000 dinárt szántak.

A Szlovén Szocialista Köztársaságban élő olasz és ma­ gyar nemzeti közösség kulturális életéről szóló tájékozta­ tó megállapításai és összegzései között a SZK Végrehajtó Tanácsa 1963-ban többek között a következőket írta: ,,Az olasz nemzeti közösség lényegesen jobb helyzetben van, ami nincs összhangban a nemzeti közösségekkel kapcso­ latos politikai elveinkkel, és azzal az erőfeszítéssel, hogy az országban élő minden nemzeti közösség részére meg­ teremtsük a kulturális tevékenységhez szükséges feltétele­ ket és lehetőségeket; mindazonáltal a magyar nemzetiségi közösség iránti nagyobb fokú anyagi gondoskodásunk­ nak nem volna szabad maga után vonnia az olasz nemze­ tiségi közösség kulturális tevékenységéhez nyújtott eszkö­ zök csökkentését...”

Az említett dokumentum tárgyalásakor fogadták el azt a határozatot is, hogy a muraszombati rádió magyar nyelvű műsorát, amely – a magyar hetilaphoz hasonló­ an – nem rendelkezett saját szerkesztőséggel, hanem csak fordítókkal, napi egy órára kellene bővíteni, az adásokat

republiškega proračuna za obe narodnosti v sorazmerju z obsegom programa. Leta 1963 je bilo npr. za italijanski program namenjenih 102.000 dinarjev, za program v ma­ džarskem jeziku pa vsega 3.000 dinarjev.

Med ugotovitve in zaključke Informacije o kultur­ nem življenju italijanske in madžarske narodne skupno­ sti v Socialistični republiki Sloveniji je Izvršni svet SR Slovenije v letu 1963 med drugim zapisal: »Italijanska narodna skupnost je v občutno boljšem položaju, kar ni v soglasju z načeli naše politike do narodnih skupnosti in z napori, da ustvarimo za vse narodne skupnosti v dr­ žavi potrebne pogoje in možnosti za kulturno delo, pri čemer naša povečana materialna skrb za madžarsko na­ rodno skupnost ne bi smela imeti za posledico zmanj­ šanja sredstev za kulturno delovanje italijanske narodne skupnosti ...« Po obravnavi omenjenega dokumenta je bil sprejet tu­ di sklep, da bi bilo treba madžarski program soboškega ra­ dia – ki podobno kot madžarski tednik* ni imel posebne redakcije, ampak le prevajalce – razširiti na eno uro dnev­ no, oddaje pa naj bi se predvajale vsak dan. Sklepe je po­ trdil tudi IS Skupščine SRS. Zaradi priporočil in sklepov različnih forumov se je oddajni čas radijskega programa v madžarskem jeziku minimalno povečal. Iz tedenskega sporeda Radia Murska Sobota, ki je bil objavljen 15. feb­ ruarja 1964, je bilo razvidno, da so bile madžarske oddaje

* Az újság és a rádió ugyanannak az intézménynek a keretében működött, ezért az ügyek többsége mindkét médiára vonatkozott, pl. alapítás, pénzügyi nehézségek, stb.

* Časopis in radio sta dolgo časa delovala v okviru istega ured­ ništva in iste institucije, zato se je večina težav, kot so npr. ustanovitev, finančne težave ipd., nanašala na oba medija.

31

pedig minden nap műsorra kellene tűzni. A határozato­ kat megerősítette az SZSZK Képviselőházának Végrehaj­ tó Tanácsa is. A különböző fórumokon tett javaslatok és határozatok ellenére a magyar nyelvű rádióműsor műsor­ ideje csupán minimálisan bővült. A Muraszombati Rádió 1964. február 15-én megjelentetett új heti műsorismerte­ tője szerint a magyar nyelvű adásokat minden munkana­ pon 17.40 és 18.00 között sugározták.

Mivel a pénzügyi, műszaki és személyzeti gondok, va­ lamint a helyiségek biztosítása állandó nehézséget jelen­ tettek a magyar nyelvű rádióműsor számára, a rádió és a nemzeti közösség akkori vezetősége az előrelépés és vál­ toztatás lehetőségét – a koperi rádióhoz hasonlóan, amely szlovén és olasz műsort sugárzott – a rádió kétnyelvű állo­ mássá való nyilvánításában látta. Azonban Boris Mikuž, a Ljubljanai RTV vezérigazgatója a nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó községközi bizottság 1967. május 24-i ülésén ellenezte ezen törekvéseket, mondván, hogy a Muraszom­ bati Rádió soha nem volt önálló rádióállomás, emiatt stá­ tuszát nem lehet összehasonlítani a koperi állomáséval.

A magyar nyelvű rádió adásideje nagyon lassan bő­ vült, elsősorban a zenei műsor javára. Az 1967. évben keddtől szombatig 14.30-tól 15 óráig, vasárnaponként pedig 12.45-től 13.30-ig sugárzott magyar nyelvű mű­ sort. A műsor szöveges része 1–3 perces, jugoszláviai ese­ ményekről szóló hírekkel kezdődött, amelyet 3–4 perces szlovéniai hírösszefoglaló követett, majd 4–6 percben he­ lyi hírek következtek a lendvai és a muraszombati község­ ben történtekről. A szöveges rész összesen 10 percet tett

na sporedu vsak delavnik od 17.40 do 18.00.

Ker so bile finančne, tehnične, kadrovske in prostorske težave stalno prisotne v radijskem programu v madžarskem jeziku, je takratno vodstvo radia in narodne skupnosti vide­ lo možnost za napredek in spremembe v razglasitvi radia – podobno kot pri koprskemu radiu, ki je oddajal slovenski in italijanski program – za dvojezično postajo. Toda Boris Mikuž, takratni generalni direktor RTV Ljubljana, je na se­ ji Medobčinske komisije za narodnostna vprašanja 24. 5.

1967 nasprotoval tovrstnim prizadevanjem, rekoč, da Ra­ dio Murska Sobota ni bil nikoli samostojna postaja, zato njegovega statusa ni mogoče primerjati s koprskim radiem.

Obseg radijskega programa v madžarskem jeziku se je širil zelo počasi, predvsem na račun glasbenega pro­ grama. Leta 1967 so bile oddaje na sporedu od torka do sobote, in sicer od 14.30 do 15.00, ob nedeljah pa od 12.45 do 13.30. Govorni del programa je bil razdeljen na 1- do 3-minutna poročila o dogodkih iz Jugoslavije, sledila so 3- do 4-minutna poročila o dogodkih iz Slove­ nije, nato pa še 4 do 6 minut novic iz občin Lendava in Murska Sobota. Govorni del je obsegal skupaj 10 minut, ob četrtkih pa so sledili še 3- do 4-minutni nasveti za kme­ tovalce. Struktura 15- do 17-minutnega govornega dela oddaj ob nedeljah je bila podobna, lokalnim poročilom je sledil še 4- do 5-minutni zunanjepolitični pregled in 5- do 6-minut­ni pogovor ali reportaža.

Sándor Varga je v poročilu z naslovom A Muraszom­ bati rádió egyes kérdéseiről/O nekaterih vprašanjih ra­ dia Murska Sobota med drugim zapisal, da so rubrike, 32

ki, csütörtökönként pedig az említetteken kívül még 3–4 perces mezőgazdasági szaktanácsadás is szerepelt a mű­ sorban. A vasárnapi adás 15–17 perces szöveges részének szerkezete hasonló volt, a helyi híreket 4–5 perces külpo­ litikai áttekintés követte, majd egy 5–6 perces beszélgetés vagy riport hangzott el.

ki so bile uvedene leta 1965, z izjemo športa ob torkih, zaradi nizkega števila sodelavcev ukinjene. Če že progra­ ma ni mogoče razvijati, bi bilo treba ustaviti vsaj nadaljnji upad kakovosti programa. Na seji medobčinskega odbora SZDL pa je bila med obravnavo dejavnosti Zavoda za ča­ sopisno in radijsko dejavnost Murska Sobota izpostavlje­

• Vörös József a híreket szerkeszti. • József Vörös med urejanjem novic

•Bernjak Štefan, a rádió titkára, Rotdajč Ester, a magyar műsor bemondója és Berki József, az Újvidéki Rádió bemondója.

• Štefan Bernjak, tajnik radia, Eszter Rotdajč, napovedovalka madžarskega programa, in József Berki, napovedovalec Radia Novi Sad

Varga Sándor A Muraszombati rádió egyes kérdései­ ről című jelentésében többek között kifejti, hogy az 1965ben bevezetett rovatok – a keddi sportrovat kivételével – a munkatársak alacsony száma miatt megszűntek. Ha a mű­ sort fejleszteni már nem is lehet, legalább a színvonalának további romlását kell megakadályozni. A DNSZSZ Köz­ ségközi Bizottságának ülésén pedig a Muraszombati Rá­ dió- és Sajtóintézet tevékenységének megvitatásakor ki­ emelték, hogy a Muraszombati Rádió magyar műsorának vételi lehetősége Lendva község területén nagyon rossz.

na tudi slaba slišnost madžarskega programa Radia Mur­ ska Sobota na območju lendavske občine.

Po večletnem vztrajnem prizadevanju za izboljšanje razmer pri pripravi programa v madžarskem jeziku na raz­ ličnih forumih, ki pa ni naletelo na preveč posluha, je bil v tedniku Népújság (15. novembra 1974) objavljen članek z naslovom Po petnajstih letih stopicanja na istem mestu hočemo radijski studio v Lendavi! Narodnostni radio in studio naj 33

bosta tam, kjer živi narodnost! Avtor članka Sándor Varga ugotavlja, da radio, ki deluje več kot 15 let, pravzaprav ni dosegel nobenega napredka. Z namenom, da bi se zveča­ la učinkovitost radijskega programa, je predlagal njegovo preselitev v bazo narodne skupnosti, tj. v Lendavo, organi­ zacijsko pa naj bi ta še naprej spadal k radijskemu studiu v Murski Soboti, saj iz ustave Republike Slovenije iz leta 1974 izhaja, da ima madžarska narodna skupnost v Slo­ veniji enake pravice do obveščanja v maternem jeziku kot vsi ostali državljani. Zastavljalo pa se je vprašanje, čigava dolžnost je udejaniti te pravice. Poglavitno oviro je pred­ stavljalo financiranje.

Zadeve se še dolgo niso premaknile z mrtve točke, čeprav je nanje opozarjala tudi Komisija za narodnosti skupščine SR Slovenije, saj je menila, da glede na pou­ darjeno vlogo informativnih sredstev v novi ustavni ure­ ditvi položaj madžarskih oddaj Radia Murska Sobota (in tednika madžarske narodne skupnosti Népújság) ne ustreza težnjam ustave SR Slovenije. Sprejetih je bilo več sklepov, ki naj bi vodili k ureditvi razmer. Med drugim sta se tudi občinska odbora SZDL občin Murska Sobota in Lendava zavezala, da bosta upoštevala ustanoviteljske pravice madžarskega tednika in radia oziroma da bosta poleg državne finančne podpore poskrbela za dodatno financiranje.

Informiranje madžarske narodne skupnosti v Prek­ murju naj bi postalo kakovostnejše tudi z dolgo pričako­ vanim novim oddajnikom v Nemčavcih, saj naj bi se po rešitvi tega tehničnega problema lotili še gradnje radijske­

A magyar nyelvű rádióműsorok készítése körülmé­ nyeinek javítása érdekében különböző fórumokon javas­ latok és követelések sora hangzott el, de ezek süket fülekre találtak. Erről vall a Népújság hetilapban (1974. novem­ ber 15-én) napvilágot látott a Tizenöt évi egyhelyben toporgás után: Rádióstúdiót Lendvának! A nemzetiségi rádióadónak és stúdiónak ott a helye, ahol a nemzetiség él! című cikk is. A szerző, Varga Sándor megállapítja, hogy a több mint tizenöt éve működő rádió tulajdonképpen semmit sem fejlődött. A rádióműsor hatékonyságának növelése érde­ kében javasolta annak átköltöztetését a nemzeti közös­ ség bázisára, tehát Lendvára (szervezetileg azonban az továbbra is a muraszombati stúdióhoz tartozna), hiszen a SZK 1974. évi alkotmánya értelmében a Szlovéniában élő magyar nemzetiségi közösségnek ugyanolyan joga van az anyanyelven történő tájékoztatáshoz, mint minden más állampolgárnak. Felmerült azonban a kérdés, hogy kinek a kötelessége ezen jogokat megvalósítani. A fő akadályt a finanszírozás jelentette.

A dolgok még sokáig nem mozdultak el a holtpont­ ról, bár azokra a Szlovén SZK Képviselőházának Nemze­ tiségi Bizottsága is felhívta a figyelmet. Véleménye szerint ugyanis a tájékoztatási eszközök új alkotmányban bizto­ sított kiemelt szerepét figyelembe véve a Muraszomba­ ti Rádió magyar nyelvű adásainak (és a magyar nemzeti közösség hetilapjának, a Népújságnak) a helyzete nem fe­ lelt meg a Szlovén SZK Alkotmányában rögzített törekvé­ seknek. A helyzet rendezése érdekében az illetékesek több határozatot is elfogadtak. Egyebek közt Muraszombat és 34

Lendva község DNSZSZ Községi Bizottságai elkötelezték ga studia v Lendavi. Slovesna otvoritev oddajnika je bila magukat a magyar hetilap és a rádió alapítói jogainak tisz­ 26. novembra 1976. Ta naj bi omogočal nemoten spre­ teletben tartása mellett, illetve hogy gondoskodnak az ál­ jem radia v okrožju 150–200 km na srednjem valu in ultra lami anyagi támogatáson felüli finanszírozásról. kratkem valu.

A muravidéki magyar nemzeti közösség tájékoztatá­ Srednjevalovna frekvenca na 202 me­trih je bila s 15. sa színvonalának emelését a Nemčavciban telepített, rég decembrom 1976 ukinjena. Program je bilo odtlej mogo­ várt rádióadó átadásához kötötték, če poslušati na srednjem valu többek között a lendvai rádióstúdió na 483,9 metrih (620 kHz), építésének megkezdését is a műszaki na ultra kratkem valu pa na gondok kiküszöbölése utáni időszak­ 103,9 MHz. Obseg in ter­ ra tervezték. Az adóállomást ünne­ min predvajanja madžarskih pélyes keretek közt 1976. november oddaj pa se kljub izboljšanju 26-án adták át rendeltetésének. Az új sliš­nosti nista spremenila, saj adó középhullámon és ultrarövidhul­ je radijski čas ob nedeljah lámon 150-200 km-es körzetben tet­ ostal nespremenjen, tj. 55 mi­ te lehetővé a rádióműsor zavartalan nut s pričetkom ob 12. uri, ob vételét. delavnikih pa so se predva­ A 202 méteres középhullámú frek­ jale polurne oddaje s pričet­ venciát 1976. december 15-ével meg­ kom ob 14.30. szüntették. A műsort ezentúl a 483,9 Po številnih razpravah méteres középhullámon (620 kHz), in obravnavah je bil izdelan ultrarövidhullámon pedig a 103,9 Predlog izhodišč za razpra­ MHz-en lehetett hallgatni. A magyar vo o uresničevanju ustavnih • A nemčavci adótorony ünnepélyes átadása. műsorok terjedelmét és sugárzási in statutarnih pravic obča­ • Slovesna otvoritev oddajnika v Nemčavcih időpontját tekintve a hallhatóság javí­ nov madžarske narodnosti tása ellenére sem történt változás. A vasárnapi műsoridő za skupno sejo treh zborov Skupščine SR Slovenije. Leta változatlanul 55 perces maradt (12.00 órai kezdettel), hét­ 1978 je Skupščina SRS po obravnavi omenjenega gradiva köznaponként pedig félórás adásokat sugároztak (14.30- v vseh treh zborih sprejela Akcijski plan za uresničevan­ as kezdettel). je stališč, priporočil in sklepov o uresničevanju posebnih 35

A Szlovén SZK Képviselőháza három tanácsának pravic italijanske in madžarske narodnosti in njunih pri­ együttes ülésére – számos vita és értekezés után – elké­ padnikov v SR Sloveniji. Na madžarski program Radia szült A magyar nemzetiségű polgárok alkotmányos és Murska Sobota se nanašata predvsem sklepa o pričetku statutáris jogainak megvalósításáról szóló vita kiinduló­ aktivnosti za iskanje, pridobivanje in šolanje kadrov ter iz­ pontjainak javaslata. A SZSZK Képviselőháza 1978-ban a gradnji studia za programe v madžarskem jeziku v Lenda­ fenti anyagról mindhárom tanácsban megtar­ tott értekezés után elfogadta A Szlovén SZKban élő olasz és magyar nemzeti közösség kü­ lön jogaira vonatkozó álláspontok, javaslatok és határozatok megvalósítását szolgáló akció­ tervet. A Muraszombati Rádió magyar nyel­ vű programjára elsősorban két határozat vo­ natkozik: az egyik a munkaerő felkutatásáról, valamint a munkaerő kereséséhez és felké­ szítéséhez szükséges előkészületek megkez­ déséről, a másik pedig a magyar nyelvű mű­ sorok lendvai stúdiójának építéséről szólt. A határozatok megvalósításának határidejét az 1978/1979-es időszakra tűzték ki, a megva­ • Helyszíni közvetítés. Balról a harmadik Szúnyogh Sándor, mellette Hanč lósítással a magyar nemzeti közösség Oktatá­ Jani hangtechnikus. • Javljanje s terena, tretji z leve je Sándor Szúnyogh, si és Kulturális Önigazgatási Érdekközösség­ ob njem sedi tonski tehnik Jani Hanč. ét és a Ljubljanai RTV-t bízták meg.

A magyar nemzetiségi hetilap szerkesztősége részére vi. Rok za izvedbo sklepov je bil obdobje 1978–1979, za új helyiségeket vásároltak, és ekkor felcsillant a remény, izvedbo pa sta bila zadolžena SIS za prosveto in kulturo hogy Lendván rádióstúdiót is építenek. A rádió lendvai madžarske narodne skupnosti in RTV Ljubljana. stúdiójának mielőbbi kialakítására, a személyzeti felté­ Nakup novih prostorov za tednik madžarske narod­ telek javítására és a szisztematikus finanszírozás megol­ nosti je pomenil novo upanje, da bo v Lendavi zgrajen dására irányuló törekvések a magyar nemzeti közösség tudi radijski studio. Težnjo po čimprejšnji ureditvi po­ Önigazgatási Érdekközössége 1978. március 15-i ülése možnega radijskega studia v Lendavi, po kadrovski okre­ 36

megállapításaiból és határozataiból is kiolvashatók. Az ülésen megállapításként elhangzott az is, hogy a magyar rádióban az elmúlt három évben jelentős tartalmi és mi­ nőségi előrelépés tapasztalható.

Azonban 1983-ig minden magasröptű cél csak holt betű maradt, a régi várakozások sem valósultak meg, an­ nak ellenére, hogy a DNSZSZ Nemzetiségi Bizottsága már 1980 szeptemberében értekezett a magyar nemzeti­ ség hetilapja és rádióműsora programjának tervezetéről.

A két média akkori felelős szerkesztője, Varga Sándor A magyar rádióműsor fejlesztésének lehetőségei című je­ lentésében kitér arra is, hogy a hetilap és a rádió fejlesz­ tése érdekében a műszaki lehetőségek javítása mellett az eddigi belső szervezettséget is ki kellene egészíteni. Esze­ rint a két médiának közös felelős szerkesztője lenne, a ma­ gyar rádióműsornak pedig ezenfelül egy saját szerkesztője is, aki az egész műsor szervezőjeként és koordinátoraként tevékenykedne. Lendván pedig alkalmazni kellene egy új­ ságírót, aki kimondottan a magyar rádióműsor részére dolgozna.

1983 januárjának második hetében a műsor terjedel­ me helyett csupán a magyar nyelvű adások sugárzási idő­ pontja módosult. Az adásokat innentől kezdve 16 óra 30 perces kezdettel illesztették be a műsorszerkezetbe. A köz­ vetítési időpont módosítása kísérleti jellegű volt, mégis számos észrevétellel illették.

pitvi in ureditvi sistemskega financiranja razberemo tudi iz ugotovitev in sklepov seje SIS madžarske narodnosti z dne 15. marca 1978, hkrati pa je podana tudi ugotovitev o pomembnem vsebinskem in kakovostnem razvoju ma­ džarskega radia v zadnjih treh letih.

Toda do leta 1983 so ostali vsi visokoleteči cilji le be­ sede na papirju, dolgo pričakovane želje pa neuresničene, čeprav je Narodnostna komisija pri SZDL že septembra 1980 razpravljala o osnutku načrtov tednika in radijske­ ga programa za madžarsko narodnost. Takratni odgovor­ ni urednik obeh medijev, Sándor Varga, v poročilu z na­ slovom Možnosti razvoja madžarskega radijskega programa navaja, da bi bilo treba v interesu razvoja ob izboljšan­ju tehničnih možnosti dopolniti dosedanjo notranjo orga­ niziranost med časopisom in radijskim programom tako, da bi imela oba medija skupnega odgovornega urednika, madžarski radijski program pa urednika, ki bi bil organi­ zator in koordinator celotnega programa. V Lendavi pa bi bilo treba zaposliti novinarja, ki bi delal izključno za ma­ džarski radijski program.

V drugem tednu januarja 1983 je namesto spremem­ be v obsegu programa prišlo do spremembe v terminu predvajanja oddaj v madžarskem jeziku. Oddaje so bile uvrščene v programsko shemo ob 16.30. Sprememba ča­ sa oddajanja je bila sicer uvedena eksperimentalno, toda nanjo je bilo veliko pripomb.

37

A magyar nyelvű rádióműsor stúdiójának megnyitása Lendván

Odprtje studia za radijski program v madžarskem jeziku v Lendavi

1983. április 27-én Lendván – hosszú évek törekvé­ sei után – ünnepélyesen átadták a Muraszombati Rádió új stúdióját. Az innen sugárzott rádióműsor hétfő kivételével minden nap eljuthatott a hallgatókhoz. Az ünnepi szónok Boris Prejac, a DNSZSZ Községközi Választmányának el­ nöke volt, aki egyebek közt hangsúlyozta, hogy a lendvai

27. aprila 1983 je bil v Lendavi po dolgih letih prizade­ vanj slovesno predan svojemu namenu nov studio Radia Murska Sobota. Radijski program iz tega studia naj bi se slišal z izjemo ponedeljka vsak dan. Slavnostni govornik Boris Prejac, predsednik medobčinskega odbora SZDL je ob odprtju studia med drugim poudaril, da se z izgrad­

• A lendvai stúdió első épülete. • Poslopje, v katerem se je nahajal prvi lendavski studio.

Végi Lajcsi hangtechnikus az „új” lendvai stúdióban.

Tonski tehnik Lajcsi Végi v „novem” lendavskem studiu.

stúdió felépítésével új lehetőségek nyíltak a magyar nyelvű tájékoztatási tevékenység bővítésére.

Erre az eseményre a Szlovéniában élő magyar nemzeti közösség rádióműsora tényleges fejlődésének egyik mér­ földköveként is tekinthetünk. Erről tanúskodik az a tény is, hogy már 1983. október 1-jével megtörtént a magyar nyel­ vű rádióműsor első jelentősebb bővítése, éspedig - hétfő

njo lendavskega studia ponuja nova možnost za širitev in­ formacijske dejavnosti v madžarskem jeziku.

Ta dogodek lahko označimo kot enega od mejnikov v dejanskem razvoju radijskega programa za madžarsko na­ rodno skupnost v Sloveniji. O tem priča tudi dejstvo, da je že 1. oktobra 1983 sledila prva večja širitev obsega radij­ skega programa v madžarskem jeziku na eno uro dnevno, 38

kivételével - napi egy órára. A műsor tervezetét ugyan már z izjemo ponedeljka. Osnutek programa je bil sicer izde­ évekkel korábban kidolgozták, azonban az elképzelés meg­ lan že pred leti, toda pogoj za uresničitev zamisli je bil iz­ valósításának feltételei csak az újságírók számának növelé­ polnjen šele s povečanjem števila novinarjev in odprtjem sével és a lendvai stúdió megnyitásával teljesültek. A magyar studia v Lendavi. V uredništvu madžarskega tednika in ra­ hetilap és rádióműsor szer­ dijskega programa je bilo kesztőségében hat újságírót zaposlenih šest novinarjev, foglalkoztattak: kettőt a mu­ in sicer dva v uredništvu raszombati, négyet pedig a v Murski Soboti, štirje pa lendvai szerkesztőségben. v uredništvu v Lendavi.

Az egyórás magyar nyel­ Koncept enournega ra­ vű rádióműsor koncepció­ dijskega programa v ma­ ja nagyjából megegyezett a džarskem jeziku je bil v korábbival: a munkatársak glavnem enak prejšnjemu, elkészítették a belpolitikai sodelavci so pripravljali események, valamint a helyi notranjepolitični pregled szerkesztőség egy része „az írógépek érájában”. • Del és külpolitikai hírek össze­ •A dogodkov ter pregled lo­ ured­ništva v „eri pisalnih strojev”. foglalóját, az adás második kalnih in zunanjepolitič­ felében pedig tematikus blokkok következtek. A 12 órakor nih novic. V drugem delu oddaje pa so sledili tematski kezdődő vasárnapi műsorba nem terveztek módosításokat sklopi. V nedeljskem programu ob 12.00 spremembe ni­ bevezetni. so bile predvidene.

Ugyanebben az évben ünnepelte a magyar rádió mű­ V istem letu je madžarski radio praznoval 25-letnico ködésének 25. évfordulóját. Körülbelül negyed évszázad­ delovanja. Približno četrt stoletja je bilo torej potrebno, ra volt tehát szükség ahhoz, hogy a magyar nyelvű műsor da so si snovalci programa v madžarskem jeziku izborili készítői kiharcolják a saját stúdiót és a heti hatórás műsor­ svoj studio in šest ur programskega časa tedensko. Želje időt. A műsor további bővítése iránti törekvés magától ér­ po nadaljnji širitvi programa so bile še naprej opazne, v pr­ tetődő volt, ugyanis a műsor készítői elsősorban ily módon vi vrsti zato, ker so snovalci programa želeli na ta način pri­ kívántak hozzájárulni a nemzeti identitás szilárdításához és spevati h krepitvi narodne pripadnosti in kulture. Konec a kisebbségi kultúra népszerűsítéséhez. Végül is ez volt a koncev je to bil eden od najpomembnejših ciljev ustano­ lendvai stúdió létrehozásának egyik legjelentősebb célja. vitve lendavskega studia.

39

V Poročilu o uresničevanju posebnih pravic pripadni­ A Szlovén SZK-ban élő olasz és magyar nemzeti közös­ ség tagjai különjogainak 1981–1985 közötti időszakban kov italijanske in madžarske narodnosti v SR Sloveniji v történt megvalósításáról szóló jelentésben az áll, hogy a ma­ obdobju 1981–1985 je zapisano, da je prepreko za na­ daljnjo širitev madžarskega gyar nyelvű rádióműsor további bővítésének radijskega programa – v pr­ akadályát – az első fázisban plusz egyórás va­ vi fazi naj bi šlo za dodatno sárnapi műsorról lett volna szó – többek között uro ob nedeljah – med dru­ a rádióstúdió elavult műszaki felszerelése és a gim predstavljala zastarela szlovén programmal közös frekvencia jelenti. A tehnična oprema radijskega rádió fejlesztésének akadályai közt ezt a két okot studia in skupna frekvenca s tüntették fel számos más szervezet ülésének ál­ slovenskim programom. Ta lásfoglalásaként elfogadott dokumentumban is. A SZSZK Képviselőtestülete három tanácsá­ • Hírek felvételezése a régi lendvai stú- dva razloga se navajata tu­ nak 1986. február 12-i ülésén, amelyen a vázolt dióban. • Snemanje novic v starem len- di v številnih drugih doku­ davskem radijskem studiu. mentih, ki so bili sprejeti kot probléma kiküszöbölési lehetőségeiről tárgyal­ tak, a magyar műsorok fejlesztésére a Szlovén RTV-hez való stališče številnih sestankov. Skupščina SRS je npr. na se­ csatolást tüntették fel lehetőségként, és erről határozatot is stanku vseh treh zborov 12. februarja 1986, kjer so obrav­ hoztak. A Muraszombati Rádió státuszának Szlovén RTV navali reševanje tega problema, videla možnost v vključe­ keretein belül való rendezése iránti igényt – mivel a rádió vanju madžarskih programov v RTV Slovenija in v zvezi s nemzetiségi programot is sugárzott – az illetékesek és a tem sprejela tudi ustrezne sklepe. Potrebo po ureditvi sta­ rádió vezetősége, Báti Konc Zsuzsanna, az új felelős szer­ tusa radijske postaje Murska Sobota v okviru RTV Slove­ kesztővel az élen, 1988 februárjában a Szlovén SZK Kép­ nija, saj je omenjeni radio oddajal tudi narod­nostni pro­ viselőtestülete Végrehajtó Tanácsának elnökével, Dušan gram, so pristojni in nova odgovorna urednica Zsuzsanna Šinigojjal való értekezésen is felvetették. Az elnök szorgal­ Báti Konc izpostavili tudi na razgovoru pri predsedniku IS mazta a magyar nyelvű tájékoztatási tevékenység mielőbbi Skupščine SR Slovenije, Dušanu Šinigoju, in sicer febru­ bekapcsolását a Szlovén SZK tájékoztatási rendszerébe. A arja 1988. Slednji se je zavzel za čimprejšnjo vključitev in­ Muravidéki DNSZSZ Községközi Tanácsa elnökségének formativne dejavnosti v madžarskem jeziku v informativni ülésén, amelyre meghívták a Szlovén RTV képviselőit is, a sistem SR Slovenije. Na sestanku predsedstva Medobčin­ műsor bővítésével kapcsolatban az RTV részéről kiemelték, skega odbora SZDL za Pomurje so predstavniki RTV Slo­ hogy a műsorhoz műszaki eszközökre és alkalmazottakra is venija, ki so bili prav tako vabljeni na sestanek, v zvezi z 40

szükség van. A magyar rá­ možnostjo širitve programa dióműsor készítésénél vi­ izpostavili, da so za program szont mindkettőből hiány potrebna tudi tehnična sred­ mutatkozott. stva in kadri. V madžarskem A vasárnapi rádiómű­ radijskem programu je obeh sor két óra terjedelemre primanjkovalo. tervezett bővítését – főleg Načrtovane širitve ra­ dij­ a szlovén műsor hallgatói­ skega programa na dve uri nak elenszenve és a további ob nedeljah, predvsem zara­ egy óra rádióműsor műsor­ di nasprotovanja poslušalcev rácsba való besorolásából •Nők napja ünneplése a szerkesztőségben. • Praznovanje slovenskega prog­rama in po­ adódó nehézségek miatt - dneva žena v uredništvu. • Báti Konc Zsuzsanna, Fehér manjkanja konsenza glede ter­ Ilona, Botka Ágnes, Varga Rózsi, Végi Lajcsi, Bukovec Éva, még 1988-ban sem sikerült Novak Császár Jolán. mina predvajanja dodatne ure megvalósítani. Ebből kifo­ programa, ni uspelo ures­ničiti lyólag az új hullámhossz iránti igény igencsak megalapozott niti v letu 1988. Prav zaradi tega je bila zahteva po novi valovni volt. A hétköznapi adások bővítését 1989 januárjára haran­ dolžini še toliko bolj upravičena. Širitev programa ob delavni­ gozták be. A Muraszombati Rádió magyar nyelvű műsorá­ kih pa je bila napovedana za januar 1989. Na začetku naj bi se ban a kezdetben hetente kétszer – szerdánként és szomba­ predvajali po dve uri programa v madžarskem jeziku dvakrat tonként – volt kétórás magyar nyelvű műsor, az év végéig tedensko, in sicer ob sredah in sobotah, do konca leta pa naj bi pedig a napi kétórás műsor sugárzása volt a cél, beleértve a bili na Radiu Murska Sobota dve uri programa dnevno v ma­ hétfőt is, viszont vasárnap kivételével. A Muraszombati Rá­ džarskem jeziku, vključno s ponedeljkom, toda z izjemo nede­ dió 1989-ben az elképzelést valóra váltotta. lje. Napovedi je Radio Murska Sobota v letu 1989 uresničil.

Sztrájk a Muraszombati Rádió magyar stúdiójának szerkesztőségében

Stavka v uredništvu madžarskega radijskega programa Radia Murska Sobota

A lendvai rádióstúdiót 1983-ban az ott dolgozók meg­ lepetésére a Ljubljanai RTV-ben kiselejtezett régi berende­

Lendavski radijski studio je bil leta 1983 na preseneče­ nje zaposlenih opremljen s starimi aparaturami, ki so bile 41

na RTV Ljubljana odpisane. Že ob njihovi namestitvi so pristojni obljubili, da jih bodo kmalu zamenjali. Ker so se vedno bolj kvarile, je leta 1990 pripravljavcem programa prekipelo. Uprli so se temu, da bi lendavski studio postal odlagališče zastarele in drugje odpisane opreme ter zahte­ vali njeno zamenjavo. V tedniku Népújság (1. 6. 1990) so med drugim zapisali: »Radijski muzej v Lendavi? Hvala ne, niti v primeru, da bi z denarjem od pobranih vstopnin morda lahko kupili novo opremo. Informiranje narodne skupnosti je preresna zadeva, da bi lahko celo zadevo iro­ nizirali. Novinarji in uredništvo vemo, kaj je naša naloga.

Dobro bi bilo, če bi se svojih obveznosti zavedali tudi pri­ stojni na slovenski RTV. V nasprotnem primeru nam ne preostane druga pot – in to niso le grožnje – kot stavka.« Na pobudo novinarjev madžarskega radijskega pro­ grama Zavoda za radijsko in časopisno dejavnost je Izvrš­ ni odbor sindikata prekmurskih novinarjev sprejel sklep o 10-minutni opozorilni stavki 27. maja 1990 v madžar­ skem programu radia Murska Sobota, saj zaradi nenehnih popravil iz lendavskega studia ni bilo mogoče nemoteno emitirati programa. Madžarsko uredništvo Radia Murska Sobota je naznanilo, da bo v primeru, če do 4. junija 1990 od pristojnih ne bodo prejeli zadovoljivega odgovora, pri­ stopilo k splošni stavki. Iz tednika Népújság (1. 6. 1990) izvemo, da je tudi madžarska narodna skupnost zahtevala, da RTV Slovenija in pristojni organi Državnega zbora Re­ publike Slovenije »v najkrajšem možnem času zagotovijo nemoteno oddajanje madžarskega radijskega programa, ob improviziranih rešitvah pa je potrebno čim prej uredi­

zésekkel szerelték fel. Az illetékesek már felszerelésükkor ígéretet tettek arra, hogy hamarosan kicserélik őket. Mivel a berendezések egyre többször romlottak el, a műsor ké­ szítői 1990-ben megelégelték a dolgot. Tiltakoztak az ellen, hogy a lendvai stúdió az elavult és máshol kiselejtezett be­ rendezések lerakodójává váljon, és követelték azok cseréjét.

A Népújság hetilapban (1990. június 1.) többek között ezt írták: ,,Rádiómúzeum Lendván? Köszönjük, nem, még ak­ kor sem, ha esetleg a belépődíjból megvásárolhatnánk az új felszerelést. Túl komoly dolog a nemzetiség tájékoztatása ahhoz, hogy ironizáljunk. Az újságíró, a szerkesztő tudja, mi a kötelessége. Jó lenne, ha a kötelességtudat rögződne vég­ re a szlovén RTV illetékeseiben is. Ellenkező esetben – nem üres fenyegetőzés – nincs más kiút, mint a sztrájk.”

A Rádió- és Sajtóintézet magyar rádióműsora újságíró­ inak kezdeményezésre a Muravidéki Újságírók Szakszerve­ zete 1990. május 27-én elfogadta a tízperces figyelmeztető sztrájkról szóló határozatot a Muraszombati Rádió magyar műsorában, hiszen az állandó szerelések miatt a lendvai stú­ dióból nem lehetett zökkenőmentesen közvetíteni a mű­ sort. A Muraszombati Rádió magyar szerkesztősége beje­ lentette, hogy ha 1990. június 4-ig az illetékesektől nem kap kielégítő választ, általános sztrájkba kezd. A Népújság heti­ lap (1990. június 1.) írása szerint a magyar nemzeti közösség is követelte, hogy a Szlovén RTV és a Szlovén Köztársaság Országgyűlésének illetékes szervei ,,a lehető legrövidebb időn belül biztosítsák a magyar rádióműsor zavartalan su­ gárzását, az improvizált megoldások helyett pedig mielőbb szükséges rendezni a lendvai stúdió helyzetét hosszú távon.”

42

A lendvai stúdió újságírói mellett szolidaritását fejezte ki a Szlovén Szabad Szakszervezetek Szövetségének Lendvai Községi Választmánya, a Muravidéki Újságírók Szakszer­ vezetének Végrehajtó Bizottsága, valamint a Muraszombati Rádió- és Sajtóintézet vezetősége is.

A Szlovén RTV illetékesei 1990. május 28-án elhárítot­ ták a stúdió műszaki berendezésének meghibásodását, így már május 29-től ismét Lendváról folyhatott a műsorszó­ rás. A Muravidéki Újságírók Szakszervezetének Végrehaj­ tó Bizottsága és a sztrájkbizottság 1990. június 11-én meg­ állapították, hogy követeléseiknek – igaz, hogy ígéretekkel – teljes mértékben eleget tettek, ezért lemondták a sztráj­ kot. Kitartottak azonban az adott ígéretek tényleges megva­ lósítása mellett, ellenkező esetben nem zárták ki egy újabb sztrájk bejelentésének lehetőségét.

ti tudi dolgoročni položaj lendavskega studia.« Solidar­ nost z novinarji v lendavskem uredništvu so izrazili tudi lendavski občinski odbor Zveze svobodnih sindikatov Slovenije, Izvršni odbor sindikata prekmurskih novinar­ jev in vodstvo Zavoda za časopisno in radijsko dejavnost Murska Sobota.

Pristojni na RTV Slovenija so 28. maja 1990 napako na studijski tehniki odpravili in že od 29. maja je predva­ janje programa ponovno potekalo iz Lendave. Izvršni od­ bor sindikata prekmurskih novinarjev in stavkovni odbor sta 11. junija 1990 ugotovila, da je bilo njihovim zahte­ vam – sicer z obljubami – v celoti ugodeno, zato so se stavki odpovedali. Vztrajali pa so pri dejanski uresničitvi danih obljub, v nasprotnem primeru ponovna napoved stavke ni bila izključena.

Új mérföldkövek a Lendvai Rádióstúdió működésében

Novi mejniki v dejavnosti radijskega studia Lendava

Az 1990-es év végén a Muraszombati Sajtó- és Rá­ dióintézetben megtörtént a magyar nyelvű hetilap és rá­ dióműsor szerkesztőségének kettéválasztása. 1991 jú­ niusában pedig kinevezték a magyar nemzeti közösség Népújság című hetilapjának felelős szerkesztőjét és a ma­ gyar nyelvű rádióműsor felelős szerkesztőjét. Az utóbbi­ val Novak Császár Jolánt bízták meg.

Jelentős változások mentek végbe műszaki téren is.

1991. január 17-re elkészült és átadták rendeltetésének

Konec leta 1990 je prišlo v Zavodu za časopisno in radijsko dejavnost Murska Sobota do ločitve skupne­ ga uredništva tednika in radijskega programa v madžar­ skem jeziku. V juniju 1991 pa sta bili imenovani odgo­ vorni ured­nici časopisa za madžarsko narodno skupnost Népújság in radijskega programa v madžarskem jeziku.

Za odgovorno urednico radijskega programa je bila ime­ novana Jolanda Novak Császár.

Do bistvenih novosti pa je prišlo tudi na tehničnem 43

az új rádióstúdiót. A beruházás, amely a helyiségek felújí­ področju. 17. januarja 1991 je bil dokončan in predan tását és az új, svájci stúdiótechnika beszerzését ölelte fel, svojemu namenu nov radijski studio. Naložba, ki je vklju­ kétmillió dinárba került. Az eszközöket a Szlovén RTV, a čevala preureditev prostorov in nakup nove studijske teh­ Szlovén Köztársaság költségvetése, a lendvai és a mura­ nike iz Švice, je stala szombati község, valamint a Sajtó- és Rádióintézet biztosí­ 2 milijona dinarjev. totta. ,,Mennyi meggyőzés, értekezlet, látogatás, levelezés, Sredstva so prispevali veszekedés, kemény szavak előzték meg ezt az eseményt!

RTV Slovenija, prora­ Szerencsére most már mindez mögöttünk van, és elfelejt­ čun Republike Slove­ ve” – írta le ebből az alkalomból a Sajtó- és Rádióintézet nije, občini Lendava igazgatója, Irma Benko az 1991. január 25-i Népújságban. in Murska Sobota ter Zavod za časopisno in radijsko de­ A rádióállomás elnevezését, amely a Muravidéki Magyar javnost. »Koliko prepričevanj, sestankov, obiskov, dopi­ Rádió nevet kapta, a hallgatók választották ki, és 1991 sovanja, prepirov, trdih besed je bilo potrebnih pred tem ősze óta használják. dogodkom. Na srečo je sedaj že vse za nami in vse po­ A külön frekvenciákon való sugárzás pedig műszaki zabljeno,« je ob tej priložnosti v Népújságu z dne 25. 1. gondok miatt még egy évet 1991 zapisala direktorica Zavoda za radijsko késett. A Szlovén RTV Köz­ in časopisno dejavnost Irma Benko. Ime ra­ gyűlése a Muraszombati Rá­ dijske postaje v madžarskem jeziku Pomurski dió műsorai különválasztá­ madžarski radio, so izbrali poslušalci, uporab­ sának projektjét a 15. rendes lja pa se od jeseni 1991. ülésén hagyta jóvá, és elren­ Oddajanje na ločenih frekvencah pa je za­ delte, hogy a rendelkezés­ radi tehničnih težav zamujalo za kakšno leto. re álló összegekkel azonnal • Már lényegesen jobb műszaki felté- Skupščina RTV Slovenija je projekt ločitve között. • V bistveno boljših tehkezdjék meg a projekt első telek programov Radia Murska Sobota podprla na ničnih razmerah fázisának kivitelezését.

15. redni seji in naročila, da se z razpoložljivi­ A magyar nyelvű rádióműsort saját hullámhosszon mi sredstvi takoj začne izvajati njegova prva faza. az FM 87,6 Mhz-es URH frekvencián 1992. április 6-án, Radijski program v madžarskem jeziku so pričeli od­ vasárnap kezdték el sugározni. A műsor öt és fél óra ter­ dajati na lastni valovni dolžini, na UKV frekvenci FM 87,6 jedelművé bővült hétköznaponként, és hatórásra vasár­ Mhz v nedeljo, 6. aprila 1992. Program je po novem ob­ naponként. Novák Császár Jolán felelős szerkesztő ez segal 5 ur in 30 minut ob delavnikih in 6 ur ob nedeljah.

44

• Ábrahám Albert bemondó. • Napovedovalec Albert Ábrahám

• Horvát Robi zenei szerkesztő. • Glasbeni urednik Robi Horvát

• Lebar Teodor hangtechnikus. • Tonski tehnik Teodor Lebar

• Bencik István hangtechnikus. • Tonski tehnik Štefan Bencik • Györkös Goran hangtechnikus. • Tonski tehnik Goran Györkös

45

alkalomból a Népújságnak (1992. április 10.) így nyilat­ kozott: „A vasárnapi 6 órás műsor jól beindult, nagyon sok visszajelzés és jókívánság jött telefonon és levélben is nemcsak Muravidékről, hanem a szomszédos Magyaror­ szágról is. ... A műsorban az ötévestől a 95 évesig mindenki talál valami érdekeset. Az eddigi tematikus, blokkjellegű műsorok mellett óránként hírekkel is jelentkezünk, a reg­

Odgovorna urednica Jolanda Novak Császár je ob tej pri­ ložnosti za časopis Népújság (10. 4. 1992) izjavila: »Ne­ deljski 6-urni program je bil dobro sprejet, po telefonu in tudi pisno smo prejeli veliko odzivov in čestitk, pa ne le iz Prekmurja ampak tudi iz sosednje Madžarske. ... V progra­ mu najdejo vsi kaj zase, od petletnikov pa do 95 let starih poslušalcev. Ob dosedanjih tematskih blok oddajah uva­

• Fehér Ilona, Botka Ágnes, Oletics Zsuzsanna.

• Berki Szilvia.

• Gönc Edit.

• Bukovec Éva, Berki Szilvia.

46

geli és a délelőtti órákban hétköznaponként magyar nyel­ vű hírekkel kapcsolódunk be a Murski val és az MM2 mű­ sorába.”

A kétórás délelőtti műsor kezdetei 1993. januárjára nyúlnak vissza. Az önálló frekvenciának köszönhetően az adásidő fokozatosan bővülhetett az egésznapos terjedel­ mű rádióműsorig is.

A középhullámú frekvenciákat 2002. december 24-én választották külön, amikor a Muravidéki Magyar Rádió új középhullámú frekvenciát kapott.

jamo novice vsako uro, v jutranjih in dopoldanskih urah ob delavnikih pa pripravljamo novice v madžarskem jezi­ ku tudi za radijski postaji Murski val in MM2.« Začetki dvournega dopoldanskega programa segajo v januar 1993. Zahvaljujoč samostojni frekvenci, se je od­ dajni čas lahko postopoma širil vse do celodnevnega ra­ dijskega programa.

Do ločitve srednjevalovne frekvence pa je prišlo 24. decembra 2002, ko je Pomurski madžarski radio dobil novo SV frekvenco.

• Aleks Štakul hivatalosan is bekapcsolja az új középhullámú adót.

• Aleks Štakul uradno vklopi nov srednjevalovni oddajnik.

• Vendégeink egy része az új középhullámú adó átadásán.

• Del gostov na otvoritvi novega srednjevalovnega oddajnika.

47

A Muravidéki Magyar Rádió kilépése a Tájékoztatási Vállalatból, és csatlakozása a Szlovén Közszolgálati RTV-hez

Izstop Pomurskega madžarskega radia iz Podjetja za informiranje in prehod v Javni zavod RTV Slovenija

Az 1993. évben megkezdődött a Muraszombati Sajtóés Rádióintézet (amelynek a Muravidéki Magyar Rádió is szerves része volt) privatizációja. Az akkori nemzetisé­ gi politikai vezetők határozottan felléptek a privatizáció ellen, és a magyar nyelvű rádióműsort az újonnan létre­ hozott Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézethez sze­ rették volna csatolni, amely terveik szerint mindhárom nemzetiségi médiát egyesítette volna: a sajtót, a rádiót és a televíziót.

A Magyar Nyelvű Televízió- és Rádióműsor Tanácsa eme döntésről tájékoztatta a Szlovén RTV vezetőségét is, és arra kérte, hogy az 1994-es évre ne a Muraszomba­ ti Tájékoztatási Vállalattal, hanem a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézettel létesítsen szerződéses viszonyt.

Azonban sem a Szlovén RTV vezetősége, sem a Szlovén RTV Tanácsa nem lelkesedett a javaslatért, és úgy dön­ tött, hogy az MMR státuszát rendező végleges döntésig a szerződéses viszonyon nem változtat. Az MNTI-be való bekapcsolódást már a kezdet kezdetétől ellenezték a szer­ kesztőségi tagok és a Muravidéki Magyar Rádió felelős szerkesztője is, hiszen – szavaikkal élve – az addigi sikeres szervezeti formát nem kívánták egy nem teljesen átgon­ dolt, bizonytalanra felcserélni. Hivatkoztak arra is, hogy a társalapító, tehát a magyar nemzetiségi politika csúcsszer­ vezete a média függetlenségére is kihathatna.

Leta 1993 se je začel postopek privatizacije Zavoda za časopisno in radijsko dejavnost Murska Sobota, ka­ terega sestavni del je bil tudi Pomurski madžarski ra­ dio. Vodstvo takratne narodnostne politike je odločno nastopilo proti privatizaciji in želelo radijski program v madžarskem jeziku vključiti v novoustanovljeni Zavod za informiranje madžarske narodnosti, ki naj bi združe­ val vse tri medije madžarske narodnosti, torej tisk, radio in televizijo.

Programski svet za televizijski in radijski program v madžarskem jeziku je s to odločitvijo seznanil vodstvo RTV Slovenija, ki naj bi sklenilo pogodbeno razmerje za leto 1994 namesto s Podjetjem za informiranje Murska Sobota z Zavodom za informiranje madžarske narodnos­ ti. Toda ne vodstvo RTV Slovenija, ne Svet RTV Slove­ nija nista bila navdušena nad predlogom in sta se odlo­ čila, da do dokončne odločitve o statusni spremembi Pomurskega madžarskega radia pogodbenega razmer­ ja ne bosta spreminjala. Že od samega začetka pa so se predlogu za vključitev v Zavod za informiranje madžar­ ske narodnosti upirali člani uredništva in odgovorna urednica Pomurskega madžarskega radia, saj dotedanje uspešne organizacijske oblike niso želeli zamenjati za ne dovolj premišljeno, nezanesljivo organizacijsko obliko.

Sklicevali pa so se tudi na možnost vpliva ustanovitelja, 48

torej krovne organizacije madžarske narod­nostne politi­ ke, na neodvisnost medijev.

Ker možnosti, da bi uredništvo ostalo v sklopu is­ tega Podjetja za informiranje, tako rekoč ni bilo, so od­ govorna urednica Jolanda Novak Császár in uredniš­ tvo Pomurskega madžarskega radia – sklicujoč se na enakopravno reševanje statusa radijskega programa za italijansko in madžarsko narodnost – nasprotovanju in sprejetim sklepom na najvišji politični ravni narodnost­ ne politike navkljub predlagali prehod v RTV Slovenija v obliki samostojne organizacijske enote oziroma spre­ jetje pobude, ki jo je kot možnost zagovarjala tudi RTV Slovenija. Svet RTV Slovenija je dal vodstvu RTV Slo­ venija pobudo, da v najkrajšem možnem času pripravi predlog za spremembo Statuta JZ RTV Slovenija, po ka­ terem naj bi se redakcija madžarskega prog­rama integri­ rala v javni zavod v obliki organizacijske enote. Do takrat pa naj bi ostala poslovna razmerja nespremenjena.

Urad za informiranje Vlade Republike Slovenije je za sejo Komisije za narodnosti, ki je bila 13. 1. 1994, pripravil Uvodno informacijo o problematiki madžarskega radij­ skega programa, v katerem je kot pomanjkljivost preho­ da v Zavod za informiranje navedena odvisnost od države oziroma njenih proračunskih sredstev in večja ranljivost narodnostnih RTV-programov. Narodnost v primeru iz­ stopa iz RTV ne bi mogla zahtevati ustreznega dela naroč­ nine.

Piko na i celotni zadevi je dala obravnava Zakona o RTV Slovenija, ta je namreč predvidel vključitev narod­

Mivel gyakorlatilag nem volt lehetőség arra, hogy a szerkesztőség a Muraszombati Tájékoztatási Vállalat kere­ tei közt maradjon, Novak Császár Jolán felelős szerkesztő és a Muravidéki Magyar Rádió szerkesztősége – az olasz és a magyar nemzeti közösség számára készülő rádiómű­ sor státuszának egyenrangú megoldására hivatkozva – a magyar nemzetiségi politika legmagasabb szintű ellen­ kezése és elfogadott határozatai ellenére, a Szlovén RTVhez önálló szervezeti egységként való csatlakozást, azaz a szlovén RTV által is lehetőségként támogatott indítvány elfogadását javasolták. A Szlovén RTV Tanácsa a Szlovén RTV vezetőségének indítványozta, hogy a lehető legrövi­ debb időn belül készítse el a Szlovén RTV Alapszabályza­ tának módosítási javaslatát, amely szerint a magyar műsor szerkesztősége szervezeti egység formájában integrálódna a közszolgálati RTV-be. Az ügyviteli viszonyok pedig ad­ dig változatlanok maradnának.

A Szlovén Köztársaság Kormányának Tájékoztatási Hi­vatala a Nemzetiségi Bizottság 1994. január 13-i ülé­ sére elkészítette A magyar rádióműsor problematikájáról szóló bevezető tájékoztatót, amelyben a Tájékoztatási In­ tézetbe való belépés ellenérveként az államtól, illetve an­ nak költségvetési eszközeitől való függő viszonyt és ebből kifolyólag a nemzetiségi rádió- és tévéműsorok sebezhe­ tőbb mivoltát jelölte meg. Véleménye szerint a nemzetisé­ get az RTV-ből való kilépés esetén az előfizetési díj megfe­ lelő részaránya sem illetné meg.

Az ügyet a Szlovén RTV-ről szóló törvény elfogadása zárta le, amely a nemzetiségi média Szlovén RTV-hez va­ 49

nostnih medijev v JZ RTV Slovenija. Narodna skupnost se je z odločitvijo RTV Slovenija, tudi zaradi morebitnih zapletov pri financiranju, sicer nerada sprijaznila, vendar pa je soglašala z njo pod pogojem, da bosta radijski in te­ levizijski studio organizacijsko samostojna oziroma da se zagotovi njuna avtonomnost. Pričakovane samostojno­ sti Pomurski madžarski radio ni dobil (pa tudi TV-stu­ dio Lendava ne). Predlog Kolegija direktorjev RTV Slo­ venija je bil, da bi se uredništvo madžarskega programa v Lendavi, po analogiji z italijanskim programom, orga­ nizacijsko priključilo OE Radio Maribor, kar naj bi bilo podrobno urejeno z novim statutom RTV Slovenija. Ta je predvidel vključitev narodnostnih studiev v regional­ ne RTV-centre pod organizacijskim in upravnim vod­ stvom vodje centra. Vsak narodnostni program naj bi imel svojega odgovornega urednika, uveden pa je bil tu­ di institut programskih direktorjev za program v italijan­ skem in madžarskem jeziku, »spričo tega pa naj bi bile organizacijske povezave z regionalnima centroma več ali manj produkcijske in tehnične narave.« (Informator, 17.

2. 1995) Pomurski madžarski radio oziroma radio ma­ džarske narodne skupnosti je prišel pod organizacijsko okrilje JZ RTV Slovenija 1. 1. 1996. V Zavod za infor­ miranje madžarske narodnosti pa se je vključil le tednik prekmurskih Madžarov.

ló csatolásáról rendelkezett. A nemzeti közösség a Szlovén RTV döntésével ugyan nem szívesen barátkozott meg, azonban a rádió- és tévéstúdió szervezeti önállóságának, illetve autonómiájának biztosítását feltételül szabva végül beleegyezését adta hozzá (többek közt az esetleges finan­ szírozási bonyodalmak miatt is). A Muravidéki Magyar Rádió a várt önállóságot nem kapta meg (ahogy a Lendvai Tévéstúdió sem). A Szlovén RTV Igazgatótanácsának ja­ vaslata az volt, hogy a lendvai magyar műsor szerkesztő­ sége, az olasz műsor analógiájára, szervezetileg a Maribori Rádió Szervezeti Egységhez kapcsolódjon, amit részlete­ sen a Szlovén RTV új alapszabályzata rendezne. Ez utóbbi a nemzetiségi stúdióknak a regionális RTV-központokba történő bekapcsolását irányozta elő úgy, hogy azok a köz­ pont vezetőjének szervezeti és igazgatási vezetése alá tar­ tozzanak. Minden nemzetiségi műsorhoz saját felelős szerkesztőt rendelt, továbbá bevezette az olasz és a ma­ gyar nyelvű műsorok programigazgatójának intézményét. ,,Ennek következtében pedig a a regionális központokkal való szervezeti kapcsolatok csupán a gyártási és műszaki területre korlátozódnak.” (Informátor, 1995. február 17.)

A Muravidéki Magyar Rádió, a magyar nemzeti közösség rádiója 1996. január elsejével került a Szlovén RTV szer­ vezeti hálója alá. A Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási In­ tézethez – tevékenységéből kifolyólag - csak a muravidéki magyarok hetilapja, a Népújság került át.

50

Pomurski madžarski radio pod okriljem JZ RTV Slovenija

A Muravidéki Magyar Rádió a Szlovén RTV keretein belül

Obseg programa Pomurskega madžarskega radia se je Az MMR műsorának terjedelme a Szlovén RTV kere­ tein belül jelentős mértékben bővült. A magyar nemzeti pod okriljem JZ RTV Slovenija bistveno povečal. Radij­ közösség rádiója 1998-ban napi nyolc órányi műsort su­ ska postaja madžarske narodne skupnosti je v letu 1998 gárzott (7.30-tól 10 óráig és 13.30-tól 19 óráig), vasár­ oddajala osem ur programa dnevno (od 7.30 do 10.00 in od 13.30 do 19.00 ) in sedem ur naponként pedig hét órányit (12-től programa ob nedeljah (od 12.00 do 19 óráig). Tehát az adásidő összesen 19.00), skupaj torej 55 ur programa heti 55 órát tett ki. A szöveges és ze­ tedensko. Razmerje med govorom nei rész közötti arány 36 : 64 volt. A in glasbo pa je bilo 36 % : 64 %. Po­ tájékoztatási feladatokon és a szóra­ leg informativnih nalog in zabave je koztatáson kívül a Muravidéki Ma­ ponujal MMR tudi vsebine, ki so bile gyar Rádió olyan tartalmakat kínált, amelyek a szlovéniai magyar nemzeti • Az új vágóstúdió megnyitója. • Otvo- namenjene ohranjanju maternega je­ közösség anyanyelvének és kultúrá­ ritev nove montirnice. Novak Császár zika in kulture pripadnikov madžar­ Jolán, Kocon Jožef, Janez Kocjančič, Ja­ ske narodne skupnosti v Sloveniji. jának megőrzését szolgálták. Ehhez nez Čadež.

Temu je bila podrejena tudi glasbena igazodott a zenei kínálat is, hiszen a rádió több mint 90 %-ban magyar zenét sugárzott (szóra­ izbira, saj so v več kot 90 odstotkih (najsi gre za zabavno koztató zenét, nótákat vagy éppen népzenét). A délelőtti ali narodnozabavno oziroma ljudsko glasbo) predvajali és a délutáni műsor közti megszakításra 10 órától 13.30-ig madžarsko glasbo. Prekinitev med dopoldanskim in po­ a délutáni műsorhoz készített újságírói tudósítások vágása poldanskim programom, in sicer od 10.00 do 13.30, je bila potrebna zaradi montaže novinarskih prispevkov za miatt volt szükség.

Az új, miniatűr, de korszerű vágóstúdiót 1998 októ­ popoldanski program.

Nov, sicer miniaturen, vendar sodoben studio za mon­ berében adták át rendeltetésének, s így már adottak vol­ tak az optimális műszaki feltételek az MMR műsorának tažo je bil predan svojemu namenu oktobra 1998, s čimer so bili dani optimalni tehnični pogoji za to, da se program egésznapossá történő bővítéséhez.

A műsor 1999. május 1-jével napi nyolc óráról 11 és Pomurskega madžarskega radia razširi na celodnevni pro­ fél órára bővült (7.30 órától 19-ig). Ekkor már Végi József gram.

51

volt a Muravidéki Magyar Rádió felelős szerkesztője. Az Širitev programa z 8 na 11 ur in 30 minut dnevno je bi­ egésznapos műsor miatt lényeges mértékben módosult a la izvedena pod vodstvom odgovornega urednika Józsefa műsor szerkezete, több új tematikus adás bevezetése való­ Végija 1. maja 1999. Zaradi uvedbe celodnevnega progra­ sult meg, és változások voltak tapasztalhatók a szervezett­ ma se je bistveno spremenila njegova struktura, vpeljanih ség területén is (az újságírók a tematikus adásokat vezették je bilo več novih, tematsko usmerjenih oddaj, prišlo pa je és tudósításokat készítettek, a mo­ tudi do sprememb na področju orga­ derátori és hírszerkesztői felada­ niziranosti (novinarji so vodili le lastne tokat pedig külső munkatársak oddaje in pripravljali prispevke, mesto vették át). A fiatalabb korosztály moderatorjev in urednikov novic pa so MMR hallgatása iránti érdeklődé­ prevzeli zunanji sodelavci). Več prog­ sének felkeltése céljából nagyobb ramskega časa je bilo namenjeno glasbi teret kaptak a zenei és az interak­ in kontaktnim oddajam z namenom, da tív adások. A Magyar Nyelvű Rá­ bi privabljale k poslušanju Pomurske­ dió- és Televízióműsor Program­ • Polak Vlado és Gönc Edit az új vágó- ga madžarskega radia mlajše generacije. tanácsa ajánlásában szorgalmazta, stúdióban. • Vlado Polak in Edit Gönc v Priporočilo Programskega sveta za ra­ novi montirnici. hogy a tervezett adások keretében dijski in televizijski program v madžar­ több műsoridőt szánjanak a magyar nemzetiség aktuális skem jeziku je bilo, da se v sklopu načrtovanih oddaj več gondjairól szóló tájékoztatásnak kommentárok, interjúk programskega časa nameni informiranju o aktualni prob­ vagy kerekasztal-beszélgetések formájában, valamint a ha­ lematiki narodne skupnosti, bodisi v obliki komentarjev, zai környezet bemutatásának. intervjujev ali okroglih miz, in predstavitvi domačega 2000-ben a Magyar Műsorok Stúdiójának vezetősége okolja. a magyar nyelvű rádióműsorhoz A magyar nemzeti kö­ V letu 2000 je pod vodstvom Studia madžarskih prog­ zösség rádió- és tévéműsorai 2005-ig terjedő időszakra ramov za radijski program v madžarskem jeziku izdela­ szóló stratégiája címmel merész középtávú fejlesztési ter­ lo dokaj smel srednjeročni plan razvoja, t. i. Strategijo in vet készített (amelyet ütemtervvel egészítettek ki), amely a usmeritve radijskih in televizijskih programov za madžar­ Szlovén RTV 2003–2006-ig terjedő időszakra elfogadott sko narodno skupnost (in dopolnjeno dinamiko) do leta Stratégiájának szerves részévé vált.

2005, ki je postala sestavni del Strategije JZ RTV Slovenija Bevezetőjében a fennálló állapot és a legújabb változá­ za obdobje 2003–2006. sok, valamint a munkatársak továbbképzéséről való gon­ Ob uvodni predstavitvi obstoječega stanja in najno­ 52

doskodás van felvázolva, majd nyomon követhető benne a műsorbővítési ütemterv, amely szerint a műsor 2000-ben 13 óra 15 percre, 2003-ban 15 óra 15 percre, 2005-ben pedig 18 óra 15 percre bővülne. A Muravidéki Magyar Rádió következő bővítése 2000. március 1-jével valósult

vejših spremembah ter skrbi za izobraževanje kadrov je mogoče v njej zaslediti dinamiko, na osnovi katere bi se program v letu 2000 razširil na 13 ur in 15 minut, v letu 2003 na 15 ur in 15 minut programa, v letu 2005 pa na 18 ur in 15 minut programa. Naslednja širitev Pomurske­

• Az ENCSOR (Egészen Nagycsoportos Rádiósok). • ČOR (Čisto odrasli radijci)

• Mi ketten. A hallgatók és a rádió Völgyifaluban. • Midva, po­slušalci in radio v Dolini

meg. Ennek során elsősorban az új munkatársak keresése követelt sok energiát. A bővítés után az adás reggel 5 óra 45 perckor kezdődött, és 19 óráig tartott (13 óra 15 perc/ nap). Ezzel megvalósultak a szerkesztőség által 1999-ben kitűzött tervek. A szöveges rész és a zene közti arány 2000ben 29 : 71 volt, miközben egy évvel korábban 32 : 68-at tett ki. A különbség elsősorban abból adódik, hogy a reg­ geli műsorban több volt a zene, mint a szöveg.

A Programtanács elnöke, Orbán János az 1998–2002es mandátumi időszak zárásakor, a programtanács 2002. október 22-i ülésén hangsúlyozta, hogy a nehézségek el­ lenére

ga madžarskega radia je bila izvedena že 1. marca 2000.

Veliko energije je bilo vložene predvsem v iskanje novih kadrov. Oddajanje se je po širitvi začelo zjutraj ob 5.45 in je trajalo do 19.00 (13 ur in 15 minut dnevno). S tem je bil uresničen načrt, ki si ga je uredništvo zastavilo v letu 1999.

Razmerje med govorom in glasbo je bilo v letu 2000 29 % : 71 %, medtem ko je bilo leto prej 32 % : 68 %. Razlika izha­ ja predvsem iz tega, da je bilo v jutranjem prog­ramu veliko več glasbe kot govora.

Predsednik Programskega sveta János Orbán je ob sklenitvi mandatnega obdobja 1998–2002 na sestanku seje Programskega sveta 22. 10. 2002 poudaril, da je bil v 53

„...ebben az időszakban nagy előrelépés történt mint a műsorok terjedelme, mint a készítésükhöz szükséges mű­ szaki és személyzeti feltételek és a helyiségek biztosítása terén is. Fontos eredménynek számít A magyar nemzeti közösség rádió- és tévéműsorai 2005-ig terjedő időszakra szóló stratégiája, amelynek alapján mindkét szerkesztőség fokozatosan és sikeresen éri el a kitűzött célokat, az elmúlt négy év erőfeszítéseit és törekvéseit pedig a következő év­ ben az új stúdió megnyitása koronázná meg.”

A Szlovén RTV Tanácsa 2004. május 25-i ülésén elfo­ gadta a Szlovén RTV 2004–2010-ig terjedő időszakra vo­

tem obdobju kljub nekaterim težavam »dosežen velik na­ predek tako na programskem področju (obseg programa) kot pri zagotavljanju tehničnih, kadrovskih in prostorskih pogojev za njihovo ustvarjanje. Pomemben dosežek pa je

• A 45. évfordulón műsorunk vendége volt Varga Sándor is.

• Ob 45-letnici radia je bil gost v programu tudi Sándor Varga.

bil tudi dokument Strategija radijskega in TV-programa za madžarsko narodno skupnost za obdobje 2000–2005, na podlagi katerega obe uredništvi postopno in uspešno dosegata zastavljene cilje, pri čemer naj bi se napori in pri­ zadevanja zadnjih štirih let v prihodnjem letu okronala z otvoritvijo novega studia.« Svet RTV Slovenija je na seji 25. 5. 2004 sprejel Stra­ tegijo dolgoročnega razvoja RTV Slovenija za obdobje 2004–2010, v kateri je poglavje 9.4. namenjeno progra­ mom za narodne skupnosti. V zvezi z radijskim progra­ mom v madžarskem jeziku so v strategiji navedeni nasled­ nji strateški cilji:

• Pillanatkép a rádió 45. születésnapjáról. • Utrinek s 45. rojstnega dneva radia

natkozó hosszú távú fejlesztési stratégiáját, amelynek 9.4. fejezete a nemzeti közösségek műsoráról szól. A magyar nyelvű rádióműsorral kapcsolatban a dokumentumban a következő stratégiai célkitűzések szerepelnek: – mindkét műsor részére biztosítani kell a Szlovén RTV 54

többi egységéhez hasonló személyzeti, pénzügyi és egyéb feltételeket; – a 2010. évig a műsor terjedelmét és tartalmát, vala­ mint az elkészítés körülményeit oly módon kell ren­ dezni, hogy azok összehasonlíthatókká váljanak az olasz nemzeti közösség elért szintjével.

A stratégia tartalmazza azt a megállapítást is, hogy még mindig gondok vannak a magyar műsor hallhatóságával.

– za oba programa je potrebno zagotoviti ustrezne kad­ rovske, finančne in druge pogoje za delo na primerljivi ravni znotraj RTV SLO; – do leta 2010 se naj obseg in vsebina programa ter po­ goji priprave uredijo tako, da bodo primerljivi z itali­ jansko narodno skupnostjo Strategija pa vsebuje tudi ugotovitev, da še vedno ob­ stajajo težave s slišnostjo madžarskih programov. Zaradi

• Véleménycsere a régi,…

• Izmenjava mnenj v stari …

…majd nemsokára az új szerkesztőségi irodában. … kmalu zatem pa že v novi redakcijski pisarni

A fehér foltok és horvátországi frekvenciazavarok miatt ki­ egészítő megoldásokat kell keresni.

2004. szeptember 9-én a szerkesztőség a nem megfe­ lelő és túlságosan szűkös helyiségekből átköltözött az új RTV-stúdióba, amelyen a lendvai tévéstúdióval osztozik, és amelyet teljesen új műszaki berendezéssel szereltek fel.

A műsorban a költözés nem okozott kiesést.

belih lis in frekvenčnih motenj s Hrvaške je potrebno po­ iskati dodatne rešitve.

9. septembra 2004 se je uredništvo iz neprimernih in premajhnih prostorov preselilo v nov RTV-studio, ki si ga deli s TV-studiem Lendava in ki je bil opremljen s popol­ noma novo tehnologijo. Programskega izpada zaradi seli­ tve ni bilo.

55

A műsoridő 19 és 24 óra közötti bővítését, amelyet a szerkesztőség már a 2004. évre tervezett, végül 2007. febru­ ár 1-jével lehetett megvalósítani. Ebben a műsorsávban első­ sorban adásismétlések voltak hallhatók. 2008. január 1-jével az említett késő esti, illetve éjszakai műsor is élő adássá válto­ zott. Ezt a célt az MMR 2008-as évi költségvetésének emelé­ sével lehetett megvalósítani, mely - legalábbis többségében - fedezte a napi plusz ötórás műsorbővítés költségeit. Ez azt jelenti, hogy a Muravidéki Magyar Rádió 2008. január else­ jétől naponta 18 óra 15 perc műsort sugároz.

Az adásbővítés keretében több új adás is létrejött, illet­ ve a régiek közül sok megújult. Mivel azonban a hallgatók életmódja és igényei gyorsan változnak, a műsorszerkeze­ tet is állandóan újítani kell. Ezúttal a módosítások az aktu­ ális és az általános tájékoztató, valamint a napi informatív műsorok terjedelmének bővítését tartalmazták, továbbá lehetővé tették a gyermekeknek szóló adások és rádiójá­ tékok bevezetését, valamint az ifjúsági adások megújítá­ sát, nagyobb hangsúlyt kaptak az interaktív műsorok és a szervízinformációk, és nem utolsósorban megújult a ze­ nei kínálat, valamint a teljes 19 és 24 óra közti műsorsáv.

Amióta a Muravidéki Magyar Rádió a világhálón is hallgatható (2007. március 1-je óta), a szerkesztőség egy­ re több visszajelzést kap, amelyben a hallgatók elégedett­ ségüket fejezik ki az új lehetőség miatt. Ez különösen azo­ kon a területeken örvend nagy népszerűségnek, ahol az MMR hallhatósága nem megfelelő, illetve a világ mind­ azon pontján, ahol muravidéki magyarok élnek, és ahova az MMR hangja másképp nem jut el.

Širitev programskega časa med 19. in 24. uro, ki jo je uredništvo načrtovalo že za leto 2004, je bilo mogoče udejaniti 1. februarja 2007. V tem programskem pasu je šlo predvsem za ponovitve oddaj. S 1. januarjem 2008 pa je Pomurski madžarski radio tudi ta poznovečerni oziro­ ma nočni program spremenil v program v živo. To je bilo mogoče storiti z dvigom proračuna Pomurskega madžar­ skega radia za leto 2008 za kritje (pretežnega dela) stroš­ kov širitve programa za dodatnih pet ur dnevno. To po­ meni, da Pomurski madžarski radio od 1. 1. 2008 predvaja 18 ur in 15 minut programa na dan.

Uvedenih in spremenjenih je bilo nekaj oddaj, a ker se potrebe in življenjski slog poslušalcev hitro spreminjajo, je treba programsko shemo nenehno prenavljati. Tokrat­ ne spremembe so se nanašale na povečan obseg aktualnih in splošno informativnih vsebin ter dnevnoinformativnih oddaj, na uvedbo oddaj oziroma radijskih iger za otroke in prenovo mladinskih oddaj, večji poudarek pa je dan tudi kontaktnim oddajam in servisnim informacijam, ne­ nazadnje pa je šlo tudi za prenovo glasbene ponudbe in celot­nega programskega pasu med 19. in 24. uro.

Odkar je možno Pomurski madžarski radio poslušati tudi na spletu (od 1. marca 2007), dobiva uredništvo če­ dalje več povratnih informacij, v katerih poslušalci izraža­ jo svoje zadovoljstvo ob novi pridobitvi. Ta je še posebej dobrodošla na območjih, kjer ni zagotovljena ustrezna slišnost Pomurskega madžarskega radia oziroma na vseh koncih sveta, kjer žive prekmurski Madžari in kamor glas Pomurskega madžarskega radia ne seže.

56

• Most már valóban optimális feltételek közepette folyhat a mun­ka. • Končno lahko delo zares poteka v optimalnih pogojih.

57

• Műsorvezetőink az új stúdióban. • Voditeljici programa v novem studiu

A műsorok széles és színes skáláján olyan az arány, hogy minden korcsoportot és az eltérő érdeklődésű kö­ rű hallgatók minél szélesebb rétegét igyekszik megszó­ lítani. A hallgatók hazai és külföldi híreket hallhatnak a híradásokban, jelentésekben és krónikákban, amelyekkel az MMR naponta nem kevesebb mint 14 alkalommal je­ lentkezik. A Muravidéki Magyar Rádió műsorában egy hónap leforgása alatt körülbelül 50 különböző adást lehet hallani, köztük napi, heti és havi adásokat. Ezeket az MMR újságírói és néhány külső munkatárs készíti. Bennük min­ den terület képviselteti magát, a napi informatív adásoktól kezdve a gazdasági, gazdálkodási, sport-, zenei-szórakoz­ tató, gyermek- és egészségügyi műsorokon át a vallási és egyéb műsorokig. Státuszából adódóan pedig a rádió kü­ lön figyelmet szentel a kisebbségek helyzetével és a nem­ zetiségi politikával foglalkozó adásoknak.

Razmerje med široko paleto programskih zvrsti je ta­ ko, da si prizadeva nagovarjati vse starostne skupine in čim širši krog interesnih skupin. Poslušalcem so na voljo domače in tuje novice v informacijah, poročilih in kroni­ kah, ki so na sporedu kar 14-krat dnevno. V programu Po­ murskega madžarskega radia je mogoče v enem mesecu slišati okoli 50 različnih oddaj, med katerimi so dnevne, tedenske in mesečne. Pripravljajo jih novinarji Pomurske­ ga madžarskega radia in nekaj zunanjih sodelavcev. V njih so zastopana tako rekoč vsa področja, od dnevnoinforma­ tivnih oddaj, preko gospodarskih, kmetijskih, športnih, glasbeno-razvedrilnih, otroških, zdravstvenih in kultur­ nih do verskih in drugih, glede na status radia pa je po­ sebna pozornost namenjena tudi oddajam o manjšinah in manjšinski politiki.

58

• Az ügyeletes újságíró egyeztet a műsorvezetőkkel. • Dežurna novinarka usklajuje delo z voditeljema programa.

• Rögzítjük a nyilatkozatot. • Snemanje izjave

A Muravidéki Magyar Rádió a napi 18 óra 15 perces adásidejében 99 %-ban saját gyártású műsort sugároz. A csupán 1%-nyi átvett produkciót a rádió térítésmentesen kapja a Magyar Rádiótól. Az egész napos műsorig fenn­ maradó időben (éjféltől 5.45-ig) pedig a rádió a Radio Slovenia International éjszakai zenei műsorát és a Szlovén Rádió híreit veszi át.

A műsor szöveges és zenei része közti arány pl. a 2007es évben 34 : 66 volt. (Összesen 6.413 óra, ebből 4.227 óra zene és 2.186 óra szöveges program).

A tevékenység rövid összefoglalójából kiderül, hogy a szerkesztőség az elmúlt tíz év során a rendes műsor készí­ tése mellett nagy figyelmet szentelt az állandó és időszakos projekteknek, a más rádióállomásokkal való együttműkö­ désnek és a promóciónak, belső képzéseket indított és új

Pomurski madžarski radio v oddajnem času 18 ur in 15 minut dnevno predvaja 99 odstotkov lastne produkci­ je. Prevzete produkcije je torej le 1 odstotek, radio jo do­ biva brezplačno od Madžarskega radia. V ostalem času, torej do zapolnitve celodnevnega programa (od 00.00 do 5.45) pa prevzema radio nočni glasbeni program Radia Slovenija International in novice Radia Slovenija.

Razmerje med govornim in glasbenim delom progra­ ma je npr. v letu 2007 znašalo 34 % : 66 % (skupaj 6.413 ur, od tega 4.227 ur glasbe in 2.186 ur govornega programa).

Iz kratkega povzetka dejavnosti je mogoče razbrati, da je začelo uredništvo v zadnjem desetletju ob pripra­ vi rednega programa posvečati precej pozornosti tudi posebnim projektom, sodelovanju z drugimi radijski­ mi postajami, promociji, pričela so se interna izobra­ 59

ževanja in uvedene so bile adások bevezetése mellett nove oddaje. Med snoval­ kötelezte el magát. A rá­ ci radijskega programa je dióműsor készítői minél bila prisotna težnja po do­ magasabb célok elérésére seganju višjih ciljev, hkra­ törekedtek, ugyanakkor ti pa so se pričeli bistveno a személyzeti, műszaki és izboljševati tudi pogoji, pénzügyi feltételek is lé­ bodisi kadrovski, tehnič­ nyegesen javultak, bár nem olyan mértékben, ahogy • Utolsó simítások a riporton. • Zadnji popravki pred pred- ni, prostorski ali finanč­ ni, vendar pa ne v tolikšni azt a szerkesztőség szeret­ vajanjem te volna. De igazságtalanok lennénk azokkal szemben, akik meri, kot bi si uredništvo želelo. Toda krivico bi delali tistim, ki so prispevali k razvoju, če tega ne bi priznali. hozzájárultak a fejlődéshez, ha ezt nem ismernénk el.

A magyar nyelvű rádióműsor sugárzása

Oddajanje radijskega programa v madžarskem jeziku

A magyar és a szlovén nyelvű rádióműsor a Muraszom­ bati Rádió 1958. november 29-i indulását követően hosszú évekig közös frekvencián osztozott. Többéves erőfeszítés eredményeképpen a magyar nyelvű rádió 1992. áprilisában kezdte sugározni műsorát a saját ultrarövidhullámú frek­ venciáján, mégpedig a 87, 6 MHz-en.

Ha megtekintjük a fenti képet, amely a Szlovén Köztár­ saság Távközlési és Műsorszórási Ügynöksége 648002 sz., a rádiófrekvencia kiosztásáról szóló határozatának kartográfi­ ai melléklete, láthatjuk, hogy a vételkörzet többnyire a két­ nyelvű területen kívül található, illetve a jobb hallhatóságú lefedettség éppen a szlovén és a magyar államhatár menti

Madžarski in slovenski radijski program sta si v začet­ ku delovanja oziroma od ustanovitve radia Murska Sobo­ ta 29. 11. 1958 delila frekvenco. Radio v madžarskem jezi­ ku je pričel po večletnih prizadevanjih oddajati program na lastni srednjevalovni dolžini v aprilu 1992, in sicer na frekvenci 87,6 MHz. Če si ogledamo zgornjo sliko, tj. kartografsko prilogo Odločbe o dodelitvi radijskih frekvenc št. 648002 Agen­ cije za telekomunikacije in radiodifuzijo Republike Slo­ venije, vidimo, da je krog pokritosti s signalom večinoma označen izven dvojezičnega območja oziroma opazimo, da je slišnost zelo pomanjkljiva prav v obmejnem pasu ob 60

területen nagyon hiányos, tehát ott, ahol a magyar nemzeti državni meji med Slovenijo in Madžarsko, kjer živi pretež­ közösség tagjainak többsége él. ni del pripadnikov madžarske narodne skupnosti.

Mivel a frekvenciával való lefedettség nem éri el a tör­ Ker pokritost s frekvenco ni dosežena v zakonsko do­ vényben előírt 90%-ot, a magyar rádióműsor vezetősége a ločenem odstotku (90 odstotkov), si je vodstvo madžar­ fehér foltok lefedése, illetve a kétnyelvű te­ skega radijskega programa FM 87,6 MHz frekvencia • Frekvenca FM rületen elérendő jobb hallhatóság érdeké­ 87,6 MHz Forrás • Vir: APEK, 2008 prizadevalo pridobiti novo ben új URH frekvencia megszerzését tűzte UKV frekvenco za pokrivanje ki célul. Bár ezek a törekvések már a 2000. belih lis oziroma za boljšo sliš­ évben megkezdődtek, az ügy még csak nost na dvojezičnem območ­ nemrég érkezett el nem igazán kielégítő ju. Čeprav so se tovrstne ak­ végkifejletéhez. tivnosti začele že v letu 2000, A frek­ven­cia­meg­szer­zés­nek a szomszé­ pa je zadeva dobila epilog, ki dos országoktól való megfelelő engedélyek ni povsem zadovoljujoč, šele beszerzése volt a feltétele. A hozzájárulá­ pred kratkim. sok megszerzése érdekében indított eljárást Pridobitev frekvence je bi­ 2003 után meg kellett ismételni, mivel Ausztria nem adta la pogojena s pridobitvijo ustreznih dovoljenj od sosed­ beleegyezését a kérelmezett frekvenciához. njih držav. Postopek pridobivanja soglasja je bilo treba po A Szlovén RTV Leadók Szervezeti Egysége azzal a szán­ letu 2003 ponoviti, saj Avstrija ni dala soglasja k zaprošeni dékkal, hogy a 87,6 MHZ-es frekvencia jobb hallhatóságát frekvenci. biztosítsa, támogatta a lendvai Magyar Műsorok Stúdiója OE Oddajniki in zveze RTV Slovenija je z namenom, törekvéseit és javaslatot tett a Muravidéki Magyar Rádió da bi se zagotovila boljša slišnost frekvence 87,6 MHZ, műsora sugárzásának Pečarovciból Pohorjére való átköl­ podprla prizadevanja RTV-studia Lendava in dala pobudo töztetésére, de a Szlovén Köztársaság Posta- és Elektronikus za spremembo lokacije za oddajanje programa Pomurske­ Kommunikációs Ügynöksége, a nemzetközi összehango­ ga madžarskega radia iz Pečarovcev na Pohorje, toda Agen­ latlanságra hivatkozva, ezt a kérelmet is elutasította. cija za pošto in elektronske komunikacije s sklicevanjem na A frekvencia megszerzését további bonyodalmak kísér­ mednarodno neusklajenost tudi tej prošnji ni ugodila. ték. A pečarovci adótorony közelében élő lakosok felhív­ V postopku pridobivanja frekvence je prišlo do dodat­ ták a figyelmet arra, hogy káros sugárzásnak vannak kitéve. nega zapleta. Prebivalci Pečarovcev, kjer je postavljen od­ Ezért az illetékesek kezdeményezték az adótorony áthelye­ dajnik, so začeli opozarjati na škodljivost sevanja. Zato so 61

zését Pečarovciból egy keletebbre fekvő pontra, valamint hozzáláttak az áthelyezéshez szükséges engedélyek beszer­ zéséhez. Azonban egyik felkínált helyszín sem volt megfele­ lő. 2007-ben Puconci község az adótorony áthelyezéséhez felkínált egy telket Kamenek település közelében, amely még összehasonlítható lett volna Pečarovcival. Az említett helyszín esetében a jelszolgáltatás elsősorban Goričko te­ rületén javult volna, messze a határon is átnyúlva, de a hall­ hatóság némileg gyengült volna Lendva környékén. A Ma­ gyar Műsorok Stúdiója egyetértett az áthelyezéssel, azzal a feltétellel, hogy az illetékesek biztosítják a plusz frekvenciát az újonnan keletkező fehér foltok lefedésére, hiszen a legna­ gyobb veszteség éppen azt a területet érte volna, ahol a ma­ gyar nemzeti közösség lakosságának többsége él. Dobronak és Lendva területén él ugyanis a muravidéki magyarok 90 %-a. Ha ez a javaslat megvalósulna, majdnem a teljes ma­ gyar lakosság az MMR rádiószignálja nélkül maradna. Ma­ gyar oldalon a helyzet ugyan javult volna, de a Muravidéki Magyar Rádió számára a muravidéki magyarság az elsődle­ ges célközönség.

A Szlovén Köztársaság Posta és Elektronikus Kommu­ nikációs Ügynöksége a Szlovén RTV 2007. október 5-i kér­ vénye alapján a 656833 sz., a rádiófrekvenciák kiosztásáról szóló határozata értelmében a Muravidéki Magyar Rádió műsora sugárzásához odaítélte a 92,7 MHz-es frekvenciát a Lendva adóponton. A határozat mellékletéből kiderül, hogy – amint az alábbi ábrán is látható –, a vételkörzet kö­ rülbelül 1 km-es, és a céllakosság csupán néhány százalékát fedi. A hallgatók ennek ellenére szélesebb térségből, onnan

potekale aktivnosti za preselitev oddajnika iz Pečarovcev na vzhodnejšo oddajno točko in pridobivanje dovoljenj za njegovo preselitev. Toda nobena od ponujenih lokacij ni bila ustrezna. V letu 2007 je Občina Puconci ponudi­ la za novo lokacijo oddajnika v bližini zaselka Kamenek zem­ljišče, ki bi še bilo primerljivo s Pečarovci. Omenje­ na lokacija bi pomenila izboljšanje pokrivanja s signalom predvsem na Goričkem, signal bi segal veliko dlje tudi preko meje, vendar bi se slišnost rahlo poslabšala v okolici Lendave. Studio Lendava je soglašal s prestavitvijo, vendar pod pogojem, da se zagotovi dodatna frekvenca za pokri­ vanje novih belih lis, saj bi izgubil največ tisti del, na kate­ rem živi največ pripadnikov madžarske narodne skupno­ sti. Na območju Dobrovnika in od Lendave do Pinc živi namreč 90 odstotkov vseh prekmurskih Madžarov. Če bi se ta predlog uresničil, bi bila skoraj vsa madžarska popu­ lacija brez radijskega signala Pomurskega madžarskega ra­ dia. Na madžarski strani bi se situacija sicer izboljšala, ven­ dar pa so za Pomurski madžarski radio najpomembnejša ciljna publika prekmurski Madžari.

Agencija za pošto in elektronske komunikacije Re­ publike Slovenije je na osnovi vloge RTV Slovenija z dne 5. 10. 2007 z Odločbo o dodelitvi radijskih frekvenc št.

656833 odločila o dodelitvi radijske frekvence za oddaja­ nje programa Pomurskega madžarskega radia na oddajni točki Lendava na frekvenci 92,7 MHz. Iz priloge odločbe oziroma spodnje slike je razvidno, da obsega oddajno pod­ ročje okrožje 1 km in pokriva le nekaj odstotkov ciljnega prebivalstva. Poslušalci so kljub temu s precejšnjega ob­ 62

is, ahol korábban a hallhatóság rossz volt, annak javulásáról močja, kjer je bila slišnost prej slabša, poročali o izboljšani tudósítottak. De még mindig lefedetlen a Göntérházától slišnosti. Še vedno pa ni pokrito območje od Genterovcev Dobronakig terjedő terület. Ezért az említett frekvencia do Dobrovnika. Zato se je pristopilo k iskanju nadaljnjih hallhatóságának növelése érdekében további megoldáso­ rešitev za izboljšanje slišnosti omenjene frekvence. kat kell keresni.

Podeljevanje radijskih frekvenc večjega obsega in po­ A négy állam, Szlovénia, Ausztria, Horvátország és Ma­ stavljanje oddajnikov večjih moči na stičišču štirih držav, se gyarország találkozásának térségé­ pravi Slovenije, Avstrije, Hrvaške in FM 92,7-es frekvencia • Frekvenca FM 92,7 ben, ahol az említett szomszédos Forrás • Vir: APEK, 2008 Madžarske, kjer se stikajo tudi sig­ országok rádiójelei is találkoznak, nali omenjenih držav, je otežena in nagyobb hatósugarú rádiófrek­ zapletena naloga, saj je na tem ob­ venciák odaítélése és nagyobb tel­ močju zelo težko najti novo frek­ jesítményű adótornyok felállítása venco na ustrezni lokaciji. Če bo nehézkes és bonyolult feladatnak APEK ustregel zahtevam RTV Slo­ számít, a térségben igen nehéz meg­ venija oziroma Studia madžarskih felelő helyszínen új frekvenciát ta­ RTV-programov, bo po 50 letih lálni. Ha az APEK teljesíti a Szlo­ delovanja radia v madžarskem jezi­ vén RTV, illetve a Magyar Műsorok ku morda celo dosežena ustrezna Stúdiója igényeit, a magyar nyelvű pokritost celotnega dvojezičnega műsorok 50 éves sugárzása után az MMR talán végre eléri območja s signalom Pomurskega madžarskega radia. a megfelelő lefedettséget a kétnyelvű területen.

Tistim, ki ne morejo poslušati programa v madžar­ Azoknak, akik a magyar nyelvű műsort nem tudják hall­ skem jeziku na novi frekvenci, je ostala možnost poslu­ gatni az új frekvencián, továbbra is lehetőségük van az adást šanja na SV 558 kHz, ki pokriva jugozahodno območje az 558 kHz-es középhullámon fogni, mely Magyarország sosednje Madžarske, pa tudi v Sloveniji je pokritost s tem délnyugati részét fedi le, és Szlovéniában is kielégítő lefe­ signalom kar zadovoljujoča. Vendar to ni prava rešitev. dettséget biztosít. Ez azonban nem jelent valódi megoldást. Dodatne možnosti se bodo ponudile ob digitalizaciji ra­ További lehetőségek a rádiófrekvenciák digitalizálásával dijskih frekvenc, kar pa zaenkrat ni tema razprav in dogo­ adódnak, amely azonban egyelőre nem képezi vita és meg­ vorov. Program Pomurskega madžarskega radia pa lahko állapodás tárgyát. A Muravidéki Magyar Rádió műsora a vi­ poslušate tudi na spletu, in sicer na naslovu: www.rtvslo. lághálón is hallgatható a www.rtvslo.si/mmr címen. si/mmr 63

Magyar nyelvű tévéműsor

Televizijski program v madžarskem jeziku

A muravidéki magyarok törekvései a magyar nyelvű tévéműsor bevezetése iránt

Težnje prekmurskih Madžarov po uvedbi televizijskega programa v madžarskem jeziku

A magyar nyelvű tévéadások csak 30 éves múltra te­ kintenek vissza, de a magyar nemzeti közösségnek a tele­ vízión, minden idők egyik legbefolyásosabb médiumán keresztüli anyanyelvi tájékoztatása iránti törekvése vissza­ nyúlik a múlt évszázad hatvanas éveibe. A magyar nemze­ ti közösség kívánsága kezdetben egy átjátszóadó felállítása volt, amelynek segítségével az anyanemzet magyarországi műsorait lehetett volna nézni. Ezzel a témával 1967. május 24-én a Szlovén SZK Képviselőháza Nemzetiségi Bizott­ ságának kellett volna foglalkoznia, de az illetékesek, arra hivatkozva, hogy ebben az esetben az idegen ideológia és propaganda ellenőrizetlent áramlásáról lett volna szó, a té­ mát fel sem vették a napirendi pontok közé. A jelenlevők a magyar nemzetiség képviselőinek baráti beszélgetés során azt tanácsolták, hogy tegyenek inkább javaslatot magyar nyelvű adás indítására iránt a Ljubljanai Televízió műsorá­ ban. Ezek a magyar nyelvű tévéműsorokhoz visszavezető első nyomok. A Ljubljanai Televízió műsorában valóban hamarosan megjelentek a magyar nyelvű adások, ezek azonban a Jugoszláv RTV keretein belül készültek.

Televizijske oddaje v madžarskem jeziku so stare še­ le 30 let, toda težnje po informiranju madžarske narod­ ne skupnosti v maternem jeziku preko televizije, enega najvplivnejših medijev vseh časov, segajo v šestdese­ ta leta prejšnjega stoletja. Sprva je bila želja madžarske narodne skupnosti postavitev pretvornika, s pomočjo katerega bi sprejemala programe matičnega naroda z Madžarske. S to problematiko naj bi se 24. maja 1967 ukvarjala tudi Komisija za narodnosti Skupščine SRS, vendar pa pristojni s sklicevanjem na to, da bi šlo v tem primeru za nenadzorovan pretok tuje ideologije in pro­ pagande, teme sploh niso uvrstili na dnevni red. Prisotni so predstavnikom madžarske narodnosti v prijateljskem pogovoru svetovali, naj raje dajo pobudo za uvedbo od­ daj v madžarskem jeziku v programu TV Ljubljana. To so prve sledi, ki vodijo do televizijskih oddaj v madžar­ skem jeziku. V programu TV Ljubljana so se oddaje v madžarskem jeziku kmalu res pojavile, toda nastajale so v okviru Radiotelevizije Jugoslavija.

1. januarja 1968 dopoldan, in sicer ob 9. uri, se je na te­ 64

1968. január 1-jén délelőtt 9 órakor a tévéképernyő­ kön a következő felirat volt olvasható: „A Jugoszláv RTVben megszületett a magyar nyelvű tévéműsor.” A magyar nyelvű tévéadások rendszeres sugárzásának a Vajdaság­ ban, Horvátországban és Szlovéniában élő magyarok örültek a leginkább. Kezdetben a Belgrádi RTV igazga­ tósága a magyar nyelvű adásoknak hetente háromszor 15–20 perces műsoridőt szánt. A magyar nyelvű adáso­ kat vasárnaponként délelőtt 9 órakor, hétfőnként 16.45kor, szerdánként pedig 17.05-kor sugározták. A televízió munkatársai az Újvidéki Rádió volt munkatársai közül kerültek ki. Ugyanebben az évben, októberben a Belgrádi Televízió 15 perces magyar nyelvű hírösszefoglalót is be­ iktatott a műsorába. Mivel a magyar nyelvű műsorok indí­ tását követően hamarosan a Ljubljanai Televízió is átvette az adásokat, az újvidéki stáb évente egy-két alkalommal ellátogatott a Muravidékre is.

Varga Sándor elmondása szerint az olasz és a magyar nemzeti közösség között 1969-ig nem létezett semmi­ lyen kapcsolat. A muravidéki magyarok küldöttsége csak 1972 szeptemberében, az olasz nemzeti közösség meghí­ vására látogatott el Koperbe, ahol megtekintette azokat az intézményeket, amelyekben az olasz nemzeti közösség az alkotmányos és törvényes jogait érvényesítette. A mura­ vidéki magyarokban csak ekkor tudatosult, milyen nagy lemaradásban van a magyar nemzeti közösség az anya­ nyelven történő tájékoztatás terén az olasz nemzeti kö­ zösséghez képest. A látogatást követően a muravidéki ma­ gyarok képviselői is mind gyakrabban tették fel a kérdést

levizijskih ekranih pojavil napis: »Na RTV Jugoslavija je rojen televizijski program v madžarskem jeziku.« Redne­ ga predvajanja televizijskih oddaj v madžarskem jeziku so bili veseli predvsem Madžari v Vojvodini, na Hrvaškem in v Sloveniji. Na začetku je namenjala direkcija RTV Beo­ grad za oddaje v madžarskem jeziku trikrat tedensko 1520 minut programa. Na sporedu so bile ob nedeljah do­ poldan, ob 9. uri, ob ponedeljkih ob 16.45, ob sredah pa ob 17.05. Sodelavci televizije so bili bivši sodelavci novo­ sadskega radia. Oktobra istega leta je TV Beograd vpelja­ la v svoj program tudi 15-minutne novice v madžarskem jeziku. Ker je kmalu po začetku oddajanja programov v madžarskem jeziku te prevzemala tudi TV Ljubljana, je novosadska ekipa enkrat do dvakrat letno obiskala tudi Prek­murje.

Po pričevanju Sándorja Varge med italijansko in ma­ džarsko narodno skupnostjo do leta 1969 ni bilo nobenih stikov. Delegacija prekmurskih Madžarov je šele septem­ bra 1972 na povabilo italijanske narodne skupnosti od­ potovala v Koper, kjer si je ogledala institucije, v katerih je italijanska narodna skupnost uresničevala svoje ustav­ ne in zakonske pravice. Prekmurski Madžari so šele takrat dojeli, v kako velikem zaostanku je madžarska narodna skupnost na področju informiranja v maternem jeziku v primerjavi z italijansko narodno skupnostjo. Po tem obi­ sku so tudi predstavniki prekmurskih Madžarov na raznih forumih čedalje pogosteje zastavljali vprašanje, zakaj TV Ljubljana ne pripravlja oddaj v madžarskem jeziku oziro­ ma o prekmurskih Madžarih. Ponavadi so dobili odgovor, 65

da pripada italijanski narodni skupnosti televizijski pro­ gram v maternem jeziku na osnovi jugoslovansko-itali­ janske pogodbe o sodelovanju med državama, ki je bila sklenjena leta 1954 v Londonu, in da TV Ljubljana brez odobritve direkcije Radiotelevizije Jugoslavija programa v madžarskem jeziku ne more vpeljati.

Do bistvenega premika na tem področju je prišlo z Ustavo SRS iz leta 1974, ki v 250. in 251. členu zelo po­ drobno opredeljuje posebne pravice italijanske in ma­ džarske narodne skupnosti tudi na področju informiranja v maternem jeziku.

V Oceni položaja pripadnikov madžarske narodnosti v Občini Lendava, ki je nastala na osnovi Predloga izho­ dišč za razpravo o uresničevanju ustavnih in statutarnih pravic občanov madžarske narodnosti v Občini Lenda­ va, za skupno sejo treh zborov Skupščine SR Slovenije, je med ugotovitvami in predlogi za nadaljnje izboljšanje položaja pripadnikov madžarske narodnosti na področju informiranja v maternem jeziku zapisano, da madžarska narodnost v Prekmurju iz tehničnih razlogov nima mož­ nosti za spremljanje TV-oddaj v madžarskem jeziku, kar je ena od največjih vrzeli in edina dejavnost, pri kateri je prišlo do nazadovanja po ukinitvi oddaj RTV Beograd v programu TV Ljubljana v letu 1975. Od 20. junija 1976 je oddaje TV Novi Sad v madžarskem jeziku pričela prevze­ mati TV Zagreb, in sicer ob nedeljah ob 8.45, ta program pa je bil viden tudi na dvojezičnem območju Prekmurja.

Skupščina SRS je 28. aprila 1977 sprejela Stališča, pripo­ ročila in sklepe, ki jih je obravnavala tudi Komisija za narod­

különböző fórumokon, miért nem készülnek a Ljubljanai Televízióban magyar nyelvű adások, illetve a muravidéki magyaroknak szóló műsor. A válasz általában az volt, hogy az olasz nemzeti közösséget az anyanyelvi tévéműsor az 1954-ben Londonban megkötött, ju­goszláv–olasz állam­ közi együttműködésről szóló szerződés alapján illeti meg, és hogy a Ljubljanai Televízió a Jugoszláv RTV igazgató­ ságának jóváhagyása nélkül magyar nyelvű műsort nem indíthat.

Lényeges elmozdulás ezen a területen az SZSZK 1974. évi Alkotmányával történt, amely a 250. és 251. szakaszá­ ban nagyon részletesen rendelkezik az olasz és a magyar nemzeti közösség külön jogairól az anyanyelven történő tájékoztatás terén.

A Lendvai község magyar nemzetiségű tagjai helyze­ téről értékelés született, amely a Lendvai község magyar nemzetiségű polgárainak az alkotmányban és alapsza­ bályban rögzített jogainak megvalósításáról megtartandó diszkusszió kiindulópontjaira tett javaslatok alapján jött létre a Szlovén SZK Képviselőháza három tanácsa közös ülésére. Ebben a magyar nemzeti közösség anyanyelvi tá­ jékoztatást illető helyzetének a javítására vonatkozó meg­ állapítások és javaslatok között szerepel, hogy a magyar nemzetiségnek a Muravidéken műszaki okok miatt nincs lehetősége nézni a magyar nyelvű tévéadásokat, ez pedig az egyik legnagyobb hiányosság és az egyetlen olyan tevé­ kenység, amelyben visszaesés történt, miután 1975-ben a Ljubljanai Televízió műsorában megszüntették a Belgrádi RTV adásait. 1976. június 20-tól a Zágrábi Televízió meg­ 66

kezdte az Újvidéki Televízió magyar nyelvű adásai átvéte­ lét. Vasárnaponként 8.45-kor tűzte műsorra, és ez a műsor a Muravidék kétnyelvű területén is látható volt.

A Szlovén SZK Képviselőháza 1977. április 28-án elfo­ gadta az Álláspontok, javaslatok és határozatok című doku­ mentumát, amelyet a Szlovén SZK Képviselőháza Nem­ zetiségi Bizottsága is tárgyalt. A bizottság a Szlovén SZK Képviselőháza álláspontja alapján a magyar nyelvű televí­ zió-műsorral kapcsolatban A Szlovén SZK-ban élő olasz és magyar nemzeti közösség külön jogaira vonatkozó állás­ pontok, javaslatok és határozatok megvalósítását szolgáló akciótervben a következő feladatokat határozta meg: – tekintettel a nemzetiségi tájékoztatási eszközök vár­ ható fejlődésére a két nemzetiségi műsor munkaerő iránti hosszú távú igényeinek megvizsgálása, valamint a munkaerő kereséséhez és felkészítéséhez szükséges előkészületek megkezdése; – rendszeres anyanyelvű tévéadások bevezetése a ma­ gyar nemzetiség részére.

A magyar nyelvű tévéadások indítására 1977-et tűzték ki határidőként, az első francia bekezdés megvalósítására pedig 1978/79-et. A feladat megvalósításával a Ljubljanai RTV-t és a Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Érdekkö­ zösséget bízták meg.

A következő időszakban a magyar nyelvű tévéműsor bevezetésének kérdésével számos községi és községközi, valamint köztársasági fórumon foglalkoztak. A magyar nyelvű tévéadás bevezetése folyamatában amellett, hogy az SZSZK Képviselőháza 1977. április 28-i ülésén meg­

nosti Skupščine SRS, ki je za madžarski televizijski program v Akcijskem planu za uresničevanje stališč, priporočil in skle­ pov o uresničevanju posebnih pravic italijanske in madžarske narodnosti in njunih pripadnikov v SR Sloveniji na osnovi stališč Skupščine SRS opredelila naslednje naloge: – pregledati dolgoročne potrebe po kadrih obeh narod­ nosti glede na predviden razvoj sredstev obveščanja narodnosti in začeti s potrebnimi pripravami za iska­ nje, pridobivanje in šolanje kadrov ter – uvesti redne televizijske oddaje za pripadnike madžar­ ske narodnosti v maternem jeziku.

Kot rok za uvedbo televizijskih oddaj v madžarskem jeziku je bilo navedeno leto 1977, za uresničitev prve ali­ neje pa leto 1978/79. Za izvedbo naloge sta bila zadolže­ na RTV Ljubljana in SIS za prosveto in kulturo madžar­ ske narodne skupnosti.

Sledilo je obdobje, ko je bilo vprašanje uvedbe TV-oddaj v madžarskem jeziku obravnavano na številnih občinskih in medobčinskih ter republiških forumih. V procesu uva­ janja televizijskih oddaj v madžarskem jeziku so bili ob obravnavi tematike na sestanku Skupščine SRS 28. aprila 1977 pomemben mejnik sklepi skupnega sestanka Komi­ sije za manjšinska in izseljenska vprašanja ter narodnosti RK SZDL Slovenije in Komisije za narodnosti Skupščine SR Slovenije 24. januarja 1978, na katerem se vprašanje o upravičenosti televizijskega programa v madžarskem je­ ziku ni več zastavljalo, ampak so razpravljali o tem, v kak­ šni obliki in od kdaj bi ga bilo mogoče predvajati. Dogo­ vor na sestanku je bil za Zavod RTV Ljubljana zavezujoč.

67

Za ures­ničitev uvedbe omenjenih oddaj sta se kazali dve praktični možnosti.

Prva je bila prevzemanje oddaj TV Novi Sad v ma­ džarskem jeziku. V Sloveniji bi lahko prevzemali TVdnevnik TV Novi Sad v madžarskem jeziku, ki se je odda­ jal preko pretvornika v Beogradu, in sicer od ponedeljka do petka od 17.10 do 17.20 ter enourno oddajo ob nedel­ jah od 8.45 do 9.45. TV Novi Sad je bila pripravljena v te oddaje vključevati tudi prispevke o madžarski narodni skupnosti iz Slovenije, ki naj bi pri njihovi pripravi seveda aktivno sodelovala. TV Novi Sad je predlagala tudi, da bi v madžarski TV-dnevnik vključili enkrat tedensko pet mi­ nut »pomurske kronike«, z enim daljšim in nekaj krajši­ mi prispevki. To možnost bi bilo mogoče realizirati dokaj hit­ro, v največ dveh ali treh mesecih.

Druga pa je bila ustvarjanje posebnih oddaj za ma­

vitatta a témát, fontos mérföldkövet jelentettek a Szlo­ vén DNSZSZ KB Kisebbségi, Emigrációs és Nemzeti­ ségi Bizottsága és az SZSZK Képviselőháza Nemzetiségi Bizottsága 1978. január 24-i közös ülésének határozatai.

Az ülésen a magyar nyelvű tévéműsor megalapozottságá­ ról szóló kérdés már nem vetődött fel, hanem a közvetí­ tés formájáról és megkezdésének időpontjáról tárgyaltak.

Az ülésen született megállapodás kötelező érvényű volt a Ljubljanai Közszolgálati RTV részére. Az említett adások bevezetésének megvalósítására két gyakorlati lehetőség kínálkozott.

Az első az Újvidéki TV magyar nyelvű adásainak az átvétele volt. Szlovéniában átvehették volna az Újvidé­ ki TV magyar nyelvű tévéhíradóját, amelyet a belgrá­ di átjátszóadón keresztül sugároztak, mégpedig hétfőtől péntekig 17.10 és 17.20 között, valamint az egyórás, 8.45 és 9.45 között sugárzott vasárnapi adást. Az Újvidéki TV készen állt az adások sorába beiktatni a Szlovéniában élő magyar nemzeti közösségről szóló tudósításokat is, a tu­ dósítások készítésébe pedig bevonta volna a nemzeti kö­ zösséget is. Az Újvidéki TV javaslata volt az is, hogy a ma­ gyar tévéhíradóba iktassanak be hetente egy alkalommal egy ötperces „muravidéki krónikát” is, egy hosszabb és néhány rövidebb tudósítással. Ezt a lehetőséget viszony­ lag gyorsan, legfeljebb két vagy három hónap leforgása alatt meg lehetett volna valósítani.

A másik lehetőség pedig külön adások indítása volt a Szlovéniában élő magyar nemzeti közösség részére. Ez megfelelőbb megoldás lett volna, de egy ilyen adás már

• Az újvidéki tévések Göntérházán gergelyjárás forgatása közben. • Televizijska ekipa iz Novega Sada med snemanjem ljudskega običaja na gregorjevo v Genterovcih 68

džarsko narodno skupnost v Sloveniji. Taka rešitev bi bi­ la ustreznejša, vendar bi takšna oddaja terjala uredništvo in nekaj dodatnih tehničnih sredstev, največjo oviro pa bi predstavljalo zagotavljanje ustreznih kadrov. Pristojni so poudarili, da imamo v Sloveniji zelo malo novinarjev in drugih programskih delavcev, ki bi bili vešči madžarskega jezika, hkrati pa bi obvladali nekatere osnovne prvine, po­ trebne za ustvarjanje TV-programov. Te oddaje bi morali sooblikovati pripadniki madžarske narodnosti, rok za rea­ lizacijo ambicioznejšega programa pa bi bil jesen 1978 ali začetek leta 1979.

Večina razpravljavcev je soglašala z mnenjem enega od predstavnikov madžarske narodnosti, Ferenca Hajósa, ki je poudaril, da so Madžari v Prekmurju v javnih razpra­ vah povedali, da z oddajami v madžarskem jeziku, ki jih je pripravljala TV Novi Sad, niso zadovoljni. To sicer ne po­ meni, da odklanjajo možnost predvajanja dnevnika v ma­ džarskem jeziku, toda za Madžare v Prekmurju bi bila ide­ alna druga varianta, čeprav njena uresničitev predstavlja tako za RTV Ljubljana kot tudi za narodno skupnost zah­ tevno nalogo. Na omenjenem sestanku je predlagal, da naj bi »poskušali uveljaviti določeno kombinacijo prve in druge variante. Sčasoma pa bi se tako RTV Ljubljana kot madžarska narodnostna skupnost usposobili za posredo­ vanje lastnih oddaj v madžarščini, kar je naš interes in kar je za nas najbolj zanimivo.« Tudi Geza Bačič je poudaril: »Naš interes mora biti čim prej začeti pripravljati lasten program, v lastnem studiu, v naših pogojih.« Takšno reši­ tev je podpiral tudi Sándor Varga. Z uvedbo podnaslovov

szerkesztőséget és további műszaki eszközöket is igényelt volna, a legnagyobb akadályt pedig a megfelelő személyi feltételek biztosítása jelentette. Az illetékesek hangsúlyoz­ ták, hogy Szlovéniában rendkívül kevés a magyar nyelvet jól beszélő újságíró és egyéb szakképzett munkaerő, akik ugyanakkor a tévéműsorok készítéséhez szükséges alap­ vető tudás birtokában is lennének. Az adások létrehozásá­ ban a magyar nemzeti közösség tagjainak kellene szerepet vállalnia. Ennek az ambiciózusabb tervnek a megvalósítá­ si határideje 1978 vagy 1979 eleje volt.

Az értekezők többsége egyetértett a magyar nemze­ tiség egyik képviselőjének, Hajós Ferencnek a vélemé­ nyével, aki hangsúlyozta, hogy a muravidéki magyarok nyilvános fórumokon elmondták, hogy az Újvidéki TV által készített magyar nyelvű műsorokkal nincsenek meg­ elégedve. Ez nem azt jelenti, hogy elutasítják a magyar nyelvű tévéhíradó közvetítését, azonban a muravidéki magyaroknak az ideális megoldást a második lehetőség jelentené, bár annak megvalósítása a Ljubljanai RTV és a nemzeti közösség számára is komoly feladat lenne. Az em­ lített ülésen javasolta, hogy „kíséreljék meg érvényesíteni az első és a második megoldás egyfajta ötvözetét. Idővel pedig a Ljubljanai RTV és a magyar nemzeti közösség is felkészülne a saját magyar nyelvű adások készítésére, ami érdekünkben áll és számunkra a legmegfelelőbb.” Geza Bačič is hangsúlyozta, hogy „A mi érdekünk a saját műsor készítésének mielőbbi megkezdése, saját stúdióban, saját körülményeink között.” Ezt a megoldást támogatta Varga Sándor is. A feliratozás bevezetése pedig továbblépést je­ 69

lentene a többségi nemzet magyar nemzetiségről való tá­ jékoztatása terén is.

pa bi stopili korak naprej tudi na področju informiranja večinskega naroda o madžarski manjšini.

A Hidak/Mostovi első adása a Ljubljanai Televízióban

Prva oddaja Mostovi/Hidak v programu TV Ljubljana

Po številnih dogovarjanjih in razpravah so postajale tele­ A magyar nyelvű tévéadások a muravidéki magyarok számára 1978-ban, számos megbeszélés és tárgyalás után vizijske oddaje v madžarskem jeziku v letu 1978 čedalje bolj mindinkább kézzelfogható és belátható időn belül meg­ oprijemljivo in v doglednem času uresničljivo upanje prek­ valósítható reménnyé váltak. A magyar adások sugárzásá­ murskih Madžarov. Začetek predvajanja madžarskih oddaj na programu TV Ljubljana je napovedal nak megkezdését a Ljubljanai Te­ narodnostni politik Ferenc Hajós: »Tele­ levízió műsorában Hajós Ferenc vizija Ljubljana bo pripravljala letos eno nemzetiségi politikus jelentette be: 20-minutno oddajo mesečno, ki jo bo „A Ljubljanai Televízió idén egypredvajala ob sredah na I. programu od egy húszperces adást készít havon­ 18.20 do 18.40, in sicer 25. oktobra, 22. ta, amelyet szerdánként közvetít az novembra in 20. decembra. Že naslednje egyes csatornán 18.20-tól 18.40leto pa naj bi se obseg programa povečal ig, október 25-én, november 22vsaj na 30 minut mesečno.« Sándor Varga én és december 20-án. E program pa je v prvi oddaji Mos­tovi/Hidak kot po­ időtartama már jövőre legalább fél slanec v Skupščini SR Slovenije oddaji na órára bővülne.” Varga Sándor a Hi­ pot med drugim povedal: »Od televizije dak első adásában a Szlovén SZK pričakujem, da ne prikazuje le uspehov, Képviselőháza küldötteként az adás ampak tudi težave, in na ta način bomo útravalójaként többek között el­ mondta: „A televíziótól elvárom, • Hajós Ferenc és Varga Sándor, a ma- lahko mobilizirali tako večinski narod kot hogy ne csupán a sikerekről, ha­ gyar nyelvű tévéműsorok szellemi meg- tudi državo v smeri, da bi nam pomagala álmodói. • Ferenc Hajós in Sándor Varnem a nehézségekről is beszámol­ ga, idej­na očeta televizijskega programa razreševati še obstoječe probleme.« Vodstvo TV Slovenija je za pripra­ jon, és így mozgósíthatjuk a több­ v madžarskem jeziku.

70

ségi nemzetet és az államot is, olyan irányba, hogy se­ gítsen megoldani a még lé­ tező gondokat.”

A Ljubljanai Televízió vezetősége a magyar nyelvű műsor készítésével Bogdan Plešat bízta meg, aki a mű­ szaki stábbal együtt Ljub­ ljanából érkezett, a tudósí­ • Bogdan Pleša, a Hidak első tások elkészítésében pedig szerkesztője. • Prvi urednik Mostov Bogdan Pleša elsősorban a magyar nyelvű rádió és újság munkatársai működtek közre.

A Ljubljanai RTV Közgyűlése 4. rendes ülésén meg­ alapította a magyar nyelvű tévéműsor közös tanácsát is, amely az adások tervezetének elkészítésében kapott szere­ pet. Az elnöki posztra Hajós Ferencet nevezték ki.

Hamar megmutatkozott, hogy a nézők és a magyar nemzeti közösség elvárásainak nem sikerült megfelelni, ezt az illetékesek számos fórumon hangsúlyozták is. A leg­ gyakoribb észrevételek között a következők szerepeltek: – a Ljubljanai Televízió Hidak című adását tartalmi szempontból tovább kell bővíteni, és fokozatosan heti adássá kell fejleszteni, ebben működjön közre a műsor közös tanácsa is; – a nemzetiségekről nemzetiségeknek szóló adások tar­ talmi felépítése nem lehet csupán a televízió ügye; – a kéthetenként közvetített adást legalább öt perccel meg kellene hosszabbítani, időszerűbbé kellene tenni,

• A Hidak egyik első operatőre, Jože Herman és Drago Györek hangtechnikus. • Eden od prvih snemalcev Mostov, Jože Herman, in tonski tehnik Drago Györek

vo oddaj v madžarskem jeziku zadolžilo Bogdana Plešo, ki je skupaj s tehnično ekipo prihajal iz Ljubljane, pri pripra­ vi prispevkov pa so sodelovali predvsem novinarji radia in časopisa v madžarskem jeziku.

Skupščina RTV Ljubljana je na svoji 4. redni seji usta­ novila tudi sosvet za TV-program v madžarskem jeziku, ki bi naj sodeloval pri pripravi osnutka oddaj. Za njegovega predsednika je bil imenovan Ferenc Hajós.

Kmalu se je izkazalo, da pričakovanja gledalcev in ma­ džarske narodne skupnosti niso bila izpolnjena, kar so pri­ stojni poudarili na številnih forumih, med najpogostejši­ mi pripombami pa so bile naslednje: – oddajo Mostovi/Hidak na TV Ljubljana je potrebno vsebinsko obogatiti in postopoma aktualizirati v teden­ sko oddajo, pri tem pa naj sodeluje tudi sosvet oddaje; – vsebinska zasnova oddaj, ki govore o narodnosti za na­ rodnost, ne more biti le zadeva televizije; 71

több társadalompolitikai és gazdasági témával kellene – dvotedensko oddajo bi bilo treba podaljšati vsaj za 5 minut, postala naj bi aktualnejša, obogatena z večjim bővíteni, hűen kellene tükröznie a nemzetiségi politi­ številom družbenopolitičnih in gospodarskih tem, naj kánkat, és nem válhat csupán idillikus-folklorisztikus bi zvesto odražala našo narodnostno politiko in naj ne manifesztációvá; bi bila zgolj idilično-folkloristična manifestacija; – a magyar nyelvű adásokat a jövőben ne a kettes csator­ nán közvetítsék, amely a Muravidéken gyengén, egyes – oddaje v madžarskem jeziku naj v prihodnje ne bi bile predvajane na II. programu, ki je v Prekmurju slabše területeken pedig egyáltalán nem fogható; viden, na določenih območjih pa sploh ne; – az adást a Muravidéken kellene készíteni, hiszen így le­ hetséges lenne az adások minőségének az éberebb és – oddajo bi bilo treba pripravljati v Prekmurju, saj bi lah­ ko na ta način budneje in intenzivneje bdeli nad kako­ intenzívebb ellenőrzése.

A Szlovén RTV vezetősége mindezen észrevételek alap­ vostjo oddaj.

Vodstvo RTV Slovenija je na osnovi vseh pripomb ján a műsor szerkesztőségét Muraszombatba helyezte át.

Jože Šabjan, az új szerkesztő a döntést helyesnek értékelte, uredništvo oddaje preselilo v Mursko Soboto. Novi ured­ „hiszen ily módon közelebb kerültünk azokhoz az embe­ nik Jože Šabjan je ocenil, da je šlo za pravilno odločitev, rekhez, illetve helyekhez, amelyekről az adás készül, így a té­ »ker smo se na ta način približali ljudem oziroma krajem, mát közvetlenül az életből meríthetjük”. Az adás koncepci­ o katerih pripravljamo oddaje, saj lahko zajemamo teme ója a következő volt: a kisebbség életét érintő legidőszerűbb neposredno iz življenja.« Koncept oddaje je bil, da je krat­ társadalompolitikai és kulturális eseményekről szóló rövid kemu pregledu novic o najaktualnejših družbenopolitič­ hírösszefoglalót kommen­ nih in kulturnih dogod­ tár, vagy más, aktuális tar­ kih, ki zadevajo živ­ljenje talmú hosszabb műfaj kö­ manjšine, sledil komentar vette, a műsor harmadik ali kak drug daljši žanr z része könnyedebb hang­ aktualno vsebino, tretji del vételű volt, legtöbbször ri­ oddaje pa je bil lahkotnejši, • Az első és a második főcím.

• Prva in druga uvodna špica port vagy valamilyen érde­ največkrat je šlo za repor­ oddaje kesebb személlyel készített tažo ali intervju s kakšno interjú töltötte ki. Az új szerkesztő sem beszélte megfelelő zanimivo osebnostjo. Tudi novi urednik madžarskega je­ szinten a magyar nyelvet, ezért az előző szerkesztő gyakorla­ zika ni obvladal na ustrezni ravni, zato je nadaljeval prakso tát követve a Népújság vagy a magyar nyelvű rádió újságíró­ prejšnjega urednika in sodeloval z novinarji Népújsága ali 72

• Jože Šabjan.

• Szúnyogh Sándor.

• Kercsmár Rózsa.

ival működött együtt. Az adás utómunkálatait pedig még mindig Ljubljanában végezték el.

madžarskega radijskega programa. Finalizacija oddaj pa je še vedno potekala v Ljubljani.

A háromnyelvű Mostovi/Hidak/Ponti adás

Trijezična oddaja Mostovi/Hidak/Ponti

Azok, akik úgy vélték, hogy a Hidak tévéadás szerkesz­ tőségének áthelyezésével annak a közösségnek a közelé­ be, amelyről ezek az adások szólnak, és amely számára elsősorban készülnek, kiküszöbölték a merev és nem idő­ szerű hozzáállásból eredő nehézségeket, tévedtek. Az új szerkesztő terveit meghiúsította a Ljubljanai RTV 1983. évi programtervezete, amely a Hidak adást háromnyelvű, szlovén–magyar–olasz adássá változtatta, amit több mint két éven keresztül, 1983. január 1-jétől 1985. május 5-ig sugárzott. A kéthetente közvetített 30 perces adás kettős felirattal volt ellátva. A híreket, eseményeket, valamint a nemzetiségi kérdéseket egyszer magyar nyelven, egyszer olasz nyelven közvetítették, a feliratozás pedig váltakozva

Tisti, ki so menili, da bodo težave s preselitvijo ured­ ništva TV-oddaje Mostovi/Hidak v bližino skupnosti, o kateri so oddaje govorile in kateri so bile v prvi vrsti na­ menjene, zaradi togega in neaktualnega pristopa odprav­ ljene, so se motili. Načrte novega urednika je prekrižala prog­ramska zasnova RTV Ljubljana za leto 1983, ki je od­ dajo Mostovi spremenila v trijezično, slovensko-madžar­ sko-italijansko oddajo, ki se je pripravljala nekaj več kot dve leti, od 1. 1. 1983 do 5. 5. 1985. 14-dnevna 30-minut­ na oddaja je bila predvajana z dvojnimi podnaslovi. No­ vice in dogodki ter narodnostna vprašanja so bili posre­ dovani enkrat v madžarskem, enkrat v italijanskem jeziku, podnapisi pa so bili enkrat v slovenskem in madžarskem, 73

egyszer szlovén és magyar, másszor szlovén és olasz nyel­ spet drugič v slovenskem in italijanskem jeziku.

Namen ustvarijalcev oddaje je bil, da bi v širšem kro­ vű volt.

Az adás készítőinek célja az volt, hogy Szlovéniában és gu predstavili položaj narodnih skupnosti v Sloveniji in v országszerte szélesebb körben ismertessék a Szlovéniában državi in da bi se lahko bolj poglobljeno ukvarjali z rezul­ élő nemzeti közösségek helyzetét, és még behatóbban tati na področju narodnostne politike. Več naj bi bilo pri­ foglalkozzanak a nemzetiségi politika terén megvalósított merjave o uresničevanju narodnostnih pravic v praksi, več eredményekkel. Arra törekedtek, hogy minél több legyen pozornosti bi naj bilo namenjene tudi sodelovanju med a nemzetiségi jogok gyakorlati megvalósításáról szóló ös�­ narodnimi skupnostmi. Oddaja naj bi odražala kulturno szehasonlítás, és minél több figyelmet fordítsanak a nem­ življenje narodnih skupnosti in njihovo vsakdanje življe­ nje. zeti közösségek közötti együttműködésre. Az adás Prekmurski Madžari a nemzeti közösségek kulturális és mindennapi in njihovi politični pred­ életét volt hivatott bemutatni. stavniki z novo trijezič­ A muravidéki magyarok és politikai képvise­ no oddajo že od vsega lőik a háromnyelvű adással már a kezdetektől elé­ začetka niso bili zado­ gedetlenek voltak, és mindvégig törekedtek a két­ voljni in so si vseskozi nyelvű adáshoz való visszatérésre. Törekvéseiket a prizadevali za ponovno DNSZSZ Községközi Választmánya Nemzetiségi • „White balance” beállítása az ingen.

• Nastavljanje »White balanca« na srajci. dvojezično oddajo. Nji­ Bizottsága és a Szlovén SZK Képviselőháza Nem­ Ernest Ružič, Drago Gyö­rek, Jernej Vö­rös. hova prizadevanja sta zetiségi Bizottsága is támogatta, hangsúlyozva, hogy a Hidak tévéműsor új formájában rosszabb az elő­ podprli tudi Komisija za narodnosti pri medobčinskem zőnél (a feliratok zavarják a nézőket), ezért ülések során svetu SZDL in Komisija za narodnosti Skupščine SRS, javasolták a Ljubljanai RTV illetékes szerveivel való újabb ki sta poudarjali, da je nova oblika TV-oddaje Mostovi/ megbeszéléseket, valamint a Hidak/Mostovi/Ponti adás Hidak slabša od prejšnje (napisi motijo gledalce), zato sta szerepének újragondolását, mert az ilyen formában nem na celem nizu sestankov predlagali ponovne dogovore s felel meg a nemzetiségek igényeinek. A háromnyelvű adás pristojnimi organi RTV Ljubljana ter prevetritev funkcije közös tanácsa a tartalmi javítás céljából és a zavaró felirat­ oddaje Mostovi/Hidak/Ponti, ki ni prilagojena potrebam ok megszüntetése érdekében is javasolta, hogy az adást narodnosti. Sosvet trijezične oddaje je z namenom, da se bontsák két tömbre, magyar és olasz részre. Azzal a szán­ izboljša kakovost vsebine in odpravijo moteči podnapi­ dékkal, hogy a háromnyelvű adásról visszajelzéseket kap­ si, predlagal tudi, da naj bi bila oddaja razdeljena na dva, 74

• Forgatásra készülvén…

• Priprave se na snemanje …

… és forgatás után. … in druženje po njem.

janak, közvélemény-kutatást is végeztek. A fölmérésben való alacsony részvételi hajlandóság ellenére le lehetett vonni a következtetést, hogy a háromnyelvű adással sem az olaszok, sem a magyarok nem voltak megelégedve. A magyar nemzeti közösség részéről a megkérdezettek nagy része (71%-a) támogatta az adás két tömbre való bontását, ugyanakkor a válaszaikban arra is kitértek, hogy az adás­ ban túl keveset szólnak a magyar nemzetiség mindennapi életéről, a gazdálkodásról, kevés a riport a nemzeti közös­ ség kulturális életéről, gyakrabban szeretnék a képernyőn látni a magyar szokásokat, dalokat és táncokat, a tudósítá­ sok pedig legyenek közvetlenebbek és kötetlenebbek. Az olasz nemzeti közösség az adás iránt meglehetősen közö­ nyös volt, hiszen terjedelmes saját nyelvű napi műsorral rendelkezett külön frekvencián.

torej madžarski in italijanski blok. Z namenom, da bi pri­ dobili mnenje o trijezični oddaji, je bila izvedena tudi an­ keta. Slabi odzivnosti na anketo navkljub je mogoče pov­ zeti, da s trijezično oddajo niso bili zadovoljni ne Italijani in ne Madžari. Večina anketirancev madžarske narodne skupnosti (71 %) je podprla delitev oddaje na dva bloka, hkrati pa je v odgovorih tudi navedla, da se v njej prema­ lo govori o vsakdanjem življenju madžarske narodnosti in kmetijstvu, malo je reportaž o kulturnem življenju narod­ nih skupnosti, želijo si več prikazov madžarskih običajev, pesmi in plesov, prispevki pa naj bi bili bolj neposredni in spontani. Italijanska narodna skupnost je bila do oddaje dokaj ravnodušna, saj je imela obsežen dnevni program v svojem jeziku na posebni frekvenci.

75

Ismét Hidak/Mostovi adás, de továbbra is tartalmi, szervezeti, személyzeti és műszaki gondokkal

Ponovno Mostovi/Hidak, vendar še vedno z vsebinskimi, organizacijskimi, kadrovskimi in tehničnimi težavami

A Ljubljanai RTV Hidak/Mostovi című adásában 1985. április 17-én bejelentették, hogy az adás május 5-étől ismét kétnyelvű lesz. Terjedelme azonos lesz a há­ romnyelvű adás idején közvetítettel, tehát kétszer 30 perc havonta. A Népújságban is közzétett koncepciója az adást szerkesztő Ernest Ružič elképzelése alapján a következő volt: „Az adás első húsz percében a muravidéki magyarok életéről szóló témák kapnának helyet, ezt tudósítások kö­ vetnék Jugoszlávia egyéb nemzetiségeiről, az anyanemzet és a határon túl élő nemzeti közösségek együttműködésé­ ről, elsősorban a Rába-vidéki szlovénekről, valamint a két nemzetiség kapcsolatairól, a maradék tíz percben pedig a Magyar TV tudósításai kapnának helyet, amennyiben az elegendő anyagot bocsát a rendelkezésünkre.” A Lendvai Községi Önigazgatási Érdekközösség Tájékoztatási Ta­ nácsa, amely az adás tartalmának, továbbá a műszaki és munkaerő gondoknak, valamint a Hidak 1985. évi köz­ vetítési idejének tárgyalásakor értesült az ismételten két­ nyelvű adás új koncepciójáról is, megállapította, hogy a megoldások mindenképpen jók, hiszen hozzájárulnának a dinamikusabb és aktuálisabb magyar nyelvű adás készí­ téséhez, azonban a munkaerővel kapcsolatos kérdések és a műszaki felszereltség kérdései megoldatlanok. A hang­ súlyt azokra a kérdésekre kellene helyezni, amelyek köz­ vetlenül érintik a magyar nemzeti közösséget.

Sosvet oddaje Mostovi/Hidak RTV Ljubljana je 17. 4.

1985 naznanil, da bo oddaja od 5. maja ponovno dvojezič­ na. Njen obseg bo enak kot ob predvajanju trijezične od­ daje, torej 2 krat 30 minut mesečno. Na osnovi koncepta urednika oddaj, Ernesta Ružiča, je bila zasnova – ki jo je predstavil v tedniku Népújság – naslednja: »V prvih 20 minutah oddaje bi sledile teme iz življenja prekmurskih Madžarov, nato bi sledili prispevki o drugih narodnostih v Jugoslaviji, o sodelovanju z matično državo in zamejskih narodnostnih skupnostih, predvsem še o porabskih Slo­ vencih ter o stikih obeh narodnosti, preostalih 10 minut pa bi namenili prispevkom TV Madžarska, če nam bo slednja poslala dovolj materiala.« Svet za informiranje Sa­ moupravne interesne skupnosti Občine Lendava, ki se je ob obravnavi vsebine, tehničnih in kadrovskih problemov ter časa predvajanja Mostov v letu 1985 seznanil tudi z no­ vim konceptom znova dvojezične oddaje, je ugotovil, da so rešitve nasploh dobre, saj bi prispevale k pripravi bolj dinamične in aktualnejše oddaje v madžarskem jeziku, to­ da kadrovska vprašanja in vprašanja tehnične opremlje­ nosti niso rešena. Poudarek naj bi bil na vprašanjih, ki ne­ posredno zadevajo madžarsko narodno skupnost.

V aprilu 1985 zasledimo v tedniku Népújság komen­ tar na vsebino oddaje v madžarskem jeziku, na osnovi katerega »je že kar smešno, da prikazuje RTV Ljubljana 76

A Népújság 1985. áprilisi számában olvasható a ma­ gledalcem televizije, ki žive na različnih koncih Sloveni­ gyar nyelvű adás tartalmával kapcsolatos észrevétel, mely je, vsakdanjik prekmurskih Madžarov preko folklore (na­ szerint „nevetséges, hogy a Ljubljanai RTV a muravidéki stopa folklornih skupin in pevskih zborov). Od priprave pris­pevkov in analiz ter re­ magyarság mindennapjait csak a folklóron (a portaž z ostrejšim tonom, népi tánccsoportok és énekkarok fellépésén) ki se ukvarjajo z vsakdanjim keresztül mutatja be a Szlovénia más vidéke­ družbenopolitičnim življen­ in élő tévénézőknek. A nemzetiség minden­ jem narodnosti, so se ured­ napi társadalmi és politikai életével foglalkozó niki oddaj ostro ogradili. ... jegyzetek, elemzések és élesebb hangvételű ri­ Posameznih pojavov v živ­ portok készítése elől a műsor szerkesztői éle­ ljenju narodnosti ni treba sen elzárkóztak... A nemzetiségi élet jelenségeit vedno le hvaliti, ampak jih nemcsak dicsérni, hanem értékelni is kell.” je potrebno tudi ocenjeva­ A közös tanács úgy értékelte, hogy a kitű­ ti.« zött koncepciót csak megfelelő, állandó mun­ Sosvet je ocenil, da je kaviszonyban foglalkoztatott munkatársakkal mogoče zastavljeni koncept lehet megvalósítani, akik ismerik az embere­ uresničiti le z zagotovitvijo ket, a terepet és a nemzeti közösség társadalmi ustreznega, stalno zaposle­ és politikai problémáit, emellett pedig jól be­ nega kadra, ki pozna ljudi, szélik mindkét nyelvet. A tanács tagjai hangsú­ lyozták, hogy a magyar nemzeti közösség ren­ • Ernest Ružič a Hidak forgatása köz- teren in družbenopolitič­ delkezik ilyen képzett munkaerővel, ambíciók ben. • Ernest Ružič med snemanjem no problematiko narodne Mostov skup­nosti, razen tega pa naj is vannak, csupán arra van szükség, hogy az RTV lehetővé tegye számukra a munkát. A közös tanács bi dobro obvladal tudi oba jezika. Njegovi člani so pouda­ kiemelte, hogy tudatában van az anyagi nehézségeknek, rili, da madžarska narodna skupnost ima tak strokovni ka­ amelyekkel a Ljubljanai RTV szembesül, viszont érthetet­ der, tudi ambicije so prisotne, le RTV jim mora omogočiti len, hogy a magyar nyelvű adás gondjait illetően már évek delo. Izpostavili so tudi, da se zavedajo finančnih težav, s katerimi se sooča RTV Ljubljana, toda nerazumljivo je, da óta erre a kifogásra hivatkozik.

1989 januárjában minden külön bejelentés nélkül be­ se pri obravnavi problematike oddaj v madžarskem jeziku szüntették az egyik adást, ugyanakkor megszüntették az leta in leta sklicuje na ta izgovor.

77

Januarja 1989 je bila brez posebne najave ukinjena ena egyes csatornán sugárzott ismétléseket is. Az adásokat csak a Ljubljanai TV kettes csatornáján sugározták, ezért od oddaj, ukinjene pa so bile tudi ponovitve na I. progra­ azt Goričko bizonyos részein nem tudták nézni. A mó­ mu. Oddaje so se predvajale le na II. programu TV Ljub­ dosításról még a közös tanács elnökét sem tájékoztatták. ljana, zato jih gledalci v posameznih predelih Goričke­ A Ljubljanai RTV egyik magyar nyelvű adás megszün­ ga niso mogli gledati. S spremembo ni bil seznanjen niti tetését illető egyoldalú döntésével kapcsolatosan elége­ predsednik sosveta. Nezadovoljstvo nad enostransko od­ ločitvijo RTV Ljubljana glede uki­ detlenségüket fejezték ki a Lendvai nitve ene od oddaj v madžarskem Községi Magyar Nemzetiségi Ön­ jeziku so izrazili tudi poslanci skup­ igazgatási Érdekközösség Közgyű­ ščine SIS madžarske narodne skup­ lésének küldöttei is, akik egyben ja­ nosti Občine Lendava, ki so hkrati vasolták, hogy a Hidak adás számára predlagali, da se naj za oddajo Mos­ alapítsanak külön Programtanácsot, tovi/Hidak ustanovi poseben prog­ amelyben biztosítani kell a muravi­ ramski svet, v katerem je potrebno déki magyarok érdekképviseletét is. zagotoviti zastopstvo interesov tudi A muravidéki magyarok küldöttsége prekmurskim Madžarom. Delegacija erről az eseményről rendes látogatá­ prekmurskih Madžarov je o tem med sa során tájékoztatta Jože Smolét, az svojim rednim obiskom seznanila tu­ SZK DNSZSZ KB elnökét is. A havi di Jožeta Smoleta, predsednika RK két adást 1990 januárjában vezették SZDL. Dve oddaji mesečno sta bili ismét be. ponovno uvedeni januarja 1990.

A maribori tévészerkesztőség Televizijsko dopisništvo v Ma­ 1986. június 1-jén Maribori Tévéstú­ dió­vá nőtte ki magát, amely az or­ • Ernest Ružičot a szerkesztői poszton riboru je 1. junija 1986 preraslo v Cipot követte. • Ernesta Ružiča je TV-studio Maribor, ki je posredoval szágos egyes csatornán közvetítette Boris na uredniško-redaktorskem mestu naaktualne vsebine na prvem nacional­ az aktuális tartalmakat. 1989. janu­ sledil Boris Cipot. nem programu. 4. januarja 1989 pa ár 4-én pedig elkezdték sugározni a rendes, félórás körzeti adást, mégpedig minden szerdán so pričeli oddajati redne polurne regionalne oddaje ob 18.30-kor a kettes csatornán. A Hidak akkori szerkesz­ sredah, in sicer ob 18.30 na II. programu. Mnenje takrat­ tői úgy vélték, hogy a magyar nyelvű adásnak helyet kell nih urednikov oddaje Mostovi/Hidak – v tem obdobju je 78

kapnia a körzeti adásban, mégpedig heti 10–15 percben. prišlo tudi do prenosa finalizacije oddaje Mostovi/Hidak Egyébként a Hidak utómunkálatait is ebben az időszak­ iz Ljubljane v Maribor – je bilo, da bi morala oddaja v ma­ ban helyezték át Ljubljanából Mariborba. Az adás közös džarskem jeziku dobiti svoje mesto v okviru te regionalne tanácsa nem értett egyet az elképzelésükkel. A tanács el­ oddaje, in sicer v obsegu 10–15 minut tedensko. Sosvet nöke, Hajós Ferenc véleménye szerint a magyarokról szó­ oddaje se z njihovo zamislijo ni strinjal. Predsednik sosve­ ló tudósítások nehezen kaptak volna helyet ebben a kísér­ ta Ferenc Hajós je menil, da bi se prispevki o Madžarih leti jellegű adásban, hiszen Maribornak le stežka uvrstili v to oddajo ekspe­ is volt elegendő saját témája. rimentalnega značaja, saj ima tudi A Muravidéki Magyar Önkor­ Maribor dovolj lastnih tem. mányzati Nemzeti Közösség Végrehaj­ Člani Izvršnega sveta Pomurske tó Tanácsa tagjai a Hidakkal kapcso­ madžarske samoupravne narodne latban az „önálló lendvai szerkesztőség skupnosti so v zvezi z oddajo Mo­ létrehozásának és a felelős szerkesztő stovi/Hidak poudarili potrebo »po mielőbbi kinevezésének” a szükségét ustanovitvi samostojnega uredni­ hangsúlyozták. Az adások akkori szer­ štva v Lendavi in čim prejšnje ime­ kesztője, Bence Lajos – aki e tisztség­ novanje odgovornega urednika«. ben Boris Cipotot követte – ugyanis Tedanji urednik oddaj, Lajos Bence, csupán tiszteletdíjas munkatársként ki je na tem položaju nasledil Bori­ végezte munkáját. Ugyanakkor az el­ sa Cipota, je imel namreč le status ső szerkesztő volt, aki aktívan beszélte honorarnega sodelavca. Vendar pa mind a magyar, mind a szlovén nyel­ je bil prvi urednik, ki je aktivno ob­ vet. Az említett politikai testület tagjai vladal slovenski in madžarski jezik. azt is hangsúlyozták, hogy a Szlovén • Az első műsorvezető, Gaál Gabriella. Člani omenjenega političnega tele­ RTV tárgyalja meg a magyar nyelvű • Prva voditeljica programa Gabriella Gaál sa so poudarili tudi, naj RTV Slove­ tévéadások új műsortervét, amelyhez nija obravnava nov predlog prog­ az anyagi eszközöket is biztosítani kell az előfizetési díjból. ramskega plana televizijskih oddaj v madžarskem jeziku, Szorosabb együttműködést kell kialakítani a Magyar Te­ za katere je potrebno zagotoviti tudi materialna sredstva levízióval is, hogy az anyanemzet is tájékoztatva legyen a iz naročnine. Tesnejše sodelovanje pa je potrebno vzpo­ Szlovéniában élő magyar kisebbség helyzetéről. staviti tudi z Madžarsko televizijo, da bi bil tudi matični 79

narod seznanjen s položajem madžarske manjšine v Slo­ veniji.

Predlog o ustanovitvi uredništva za TV-programe v ma­ džarskem jeziku v Lendavi je poslanka madžarske narodne skupnosti v Državnem zboru RS Mária Pozsonec predsta­ vila septembra 1991 na seji Skupščine RTV Slovenija. Pred­ stavila je tudi zahteve narodne skupnosti, da se oddaja Mos­ tovi/Hidak predvaja tedensko in v ustreznejšem terminu na I. programu TV Slovenija. Menila je, da bi za uresniči­ tev cilja bilo potrebno redno in s polnim delovnim časom zaposliti novinarja in urednika, ki morata biti pripadnika

A magyar nyelvű tévéműsorok lendvai szerkesztősége létrehozásának javaslatát a magyar nemzeti közösség par­ lamenti képviselője, Pozsonec Mária 1991 szeptemberé­ ben mutatta be a Szlovén RTV Közgyűlésén. Ismertette a nemzeti közösség ama követelését is, hogy a Hidak adá­ sát hetente és kedvezőbb időpontban sugározzák a Szlo­ vén TV egyes csatornáján. Kifejtette, hogy véleménye sze­ rint a cél megvalósításához szükséges lenne főállásban, teljes munkaidőben foglalkoztatni egy újságírót és egy szerkesztőt a magyar nemzeti közösség soraiból, továbbá gondoskodni kell a tévés stáb műszaki felszereltségéről is.

• Bence Lajos műsorvezetés és interjúkészítés közben. • Lajos Bence med vodenjem programa in snemanjem prispevka.

madžarske narodne skupnosti. Poskrbeti je treba tudi za tehnično opremljenost ekipe. Uredništvo naj bi pripravlja­ lo prispevke tudi za dnevnoinformativne oddaje TV Slove­ nija, postalo pa naj bi tudi most med Slovenijo in Madžar­ sko. Madžarska televizija je ponudila konkretno pomoč pri nabavi tehnične opreme ter strokovnem izpopolnjevanju kadrov bodočega uredništva. Svet RTV Slovenija je naro­ čil vodstvu RTV Slovenija, naj predloži platformo za sode­

A szerkesztőség a Szlovén TV napi tájékoztató műsora ré­ szére is készítene tudósításokat, egyben pedig összekötő szerepet töltene be Szlovénia és Magyarország között. A Magyar Televízió konkrét segítséget ajánlott fel a műszaki felszerelés beszerzését és a leendő szerkesztőség dolgozó­ inak szakmai továbbképzését illetően. A Szlovén RTV Ta­ nácsa felszólította a Szlovén RTV vezetőségét, hogy ter­ jessze elő a Magyar Televízióval való együttműködésre és 80

a magyar nyelvű tévéadások koncepciójának megújítási lehetőségeire vonatkozó programját.

lovanje z Madžarsko televizijo in možnostih prenove kon­ cepta TV-oddaj v madžarščini.

A Lendvai Tévéstúdió létrehozása

Ustanovitev TV-studia v Lendavi

Az 1992. év is fontos mérföldkő a magyar nyelvű te­ Leto 1992 je pomemben mejnik tudi v razvoju televi­ levíziós műsorok fejlődésében. A magyar tévéműsor szer­ zijskih programov v madžarskem jeziku. Prizadevanja po kesztőségének Lendvára, a muravidéki magyarok kultu­ preselitvi uredništva madžarskega televizijskega progra­ rális és igazgatási központjába történő áthelyezése iránti ma v Lendavo, v kulturno in upravno središče prekmur­ törekvések ugyanis – a Magyar Televízió hathatós támo­ skih Madžarov, so namreč ob izdatni podpori Madžarske gatásával – meghozták gyümölcsüket. televizije obrodila sadove.

A Szlovén Televízió magyar szerkesztőségének bé­ Najete prostore madžarskega uredništva TV Sloveni­ relt helyiségeit a Szlovén ja so ob prisotnosti števil­ Köztársaság és a Magyar nih visokih predstavnikov Köztársaság számos magas iz Republike Slovenije in rangú képviselője jelenlét­ Madžarske predali svojemu ében adták át 1992. október namenu 13. oktobra 1992.

13-án. „A Magyar és Szlo­ »Na osnovi pred kratkim vén Televízió nemrég aláírt podpisane pogodbe o so­ együttműködési szerződé­ delovanju med madžarsko se alapján lehetővé vált egy in slovensko televizijo so szerkesztő foglalkoztatása, bili položeni temelji za za­ továbbá három új munka­ poslitev urednika ter druge •A tévé lendvai helyiségeinek ünnepélyes megnyitója. • Slo­ társ alkalmazása a közeljö­ ves­na otvoritev televizijskega studia v Lendavi možnosti za zaposlitev treh vőben.” Az új munkatársak novih sodelavcev v bližnji foglalkoztatásáig a szerkesztő a magyar nemzeti közös­ prihodnosti.« Do zaposlitve novih sodelavcev naj bi ure­ ségnek szóló adást a muraszombati forgatócsoporttal és a dnik pripravljal oddajo za madžarsko narodno skup­nost v maribori vágókkal közreműködve készítette. A három bé­ sodelovanju z ekipo snemalcev v Murski Soboti in mon­ 81

relt helyiség, amelynek berendezését állami költségvetés­ ből finanszírozták, Lendván a Partizán utca 52. szám alatt volt. A kamerát és a vágóberendezést az új szerkesztőség számára a Magyar Televízió biztosította. Mivel az államok közötti eszközátvitel azokban az időkben nagyon nehéz­ kes volt, az ideiglenes behozatali engedélyt kezdetben mindig csak egy évre adták meg, a behozatali engedély meghosszabbítási vámeljárását tehát minden évben meg kellett ismételni.

tažerji v Mariboru. Trije najeti prostori, katerih oprema je bila financirana iz sredstev državnega proračuna, so se na­ hajali v Lendavi na Partizanski ulici 52. Kamero in monta­ žno enoto pa je za novo uredništvo zagotovila Madžarska televizija. Ker je bil prenos sredstev med državama v tistih časih v bistveni meri otežen, je bilo dovoljenje za začasni uvoz izdano na začetku vedno le za eno leto, carinsko pro­ ceduro za podaljšanje uvoznega dovoljenja pa je bilo po­ trebno vsako leto ponoviti.

• Az egykori kolostor épületében a lend­ vai tévéstúdió a kezdetben 3 helyiséget bérelt, idővel pedig majdnem az egészet belakta. • Lendavski TV-studio je na začetku deloval v treh manjših prostorih nekdanjega samostana, čez deset let pa je s svojo dejavnostjo napolnil skorajda celo stavbo.

82

Nov urednik oddaje Mostovi/Hidak je postal Sándor A Hidak új szerkesztője Szúnyogh Sándor lett, aki hos�­ szú évekig külső munkatársként készítette a magyar nyel­ Szúnyogh, ki je vrsto let kot zunanji sodelavec pripravljal vű tévéműsor riportjait, tudósításait. Az új stúdió lehetővé prispevke za televizijski program v madžarskem jeziku. tette, hogy a magyar nyelvű tévéadás alkotói állandóan je­ Nov studio je omogočil nenehno prisotnost snovalcev televizijskih oddaj v madžarskem je­ len legyenek az őshonos nemzeti kö­ ziku v središču dogajanj avtohtone zösség eseményeinek központjában. manjšinske narodne skupnosti. Z Lassú, de biztos léptekkel elkezdhet­ majhnimi, toda zanesljivimi koraki je te megvalósítani az alapítói által meg­ lahko začel uresničevati poslanstvo, határozott küldetését. ki so ga zastavili njegovi ustanovitelji.

1993. március 11-én megalakult 11. 3. 1993 je bila konstitutivna a Magyar Nemzeti Közösség Rádióseja Programskega sveta za radijski és Tévéműsorai Programtanácsa. Ez­ in TV-program za madžarsko narod­ zel még egy célkitűzés megvalósult, a no skupnost. S tem je bil dosežen še magyar nyelvű adás alakításának köz­ en cilj, in sicer možnost neposred­ vetlenebb befolyásolási lehetősége. nejšega vpliva na oblikovanje oddaj Míg a Programtanács tagjai a Muravi­ v madžarskem jeziku. Medtem ko so déki Magyar Rádióval kapcsolatosan se člani programskega sveta do konca a mandátumuk végéig elsősorban e svojega mandata v zvezi s Pomurskim médium státusát illető kérdésekkel madžarskim radiem ukvarjali pred­ foglalkoztak (a műsor és a munka­ vsem s statusnimi vprašanji omenje­ erő tekintetében ugyanis sokkal jobb • Szúnyogh Sándor munka közben. nega medija (programsko in kadrov­ helyzetben volt a tévé szerkesztősé­ • Sán­dor Szúnyogh med delom sko je bil v veliko boljšem položaju génél), addig a tévéműsor esetében a legalapvetőbb műszaki, személyzeti és szervezeti kérdé­ od uredništva televizijskega programa), pa so se morali, kar se televizijskega programa tiče, ukvarjati z najosnov­ sekkel kellett foglalkozniuk.

1994. január 1-jén a Szlovén RTV teljesítette a heti 30 nejšimi tehničnimi, kadrovskimi in organizacijskimi vpra­ perces magyar nyelvű tévéműsor sugárzására vonatkozó šanji.

1. januarja 1994 je RTV Slovenija izpolnila obljubo o ígéretét, a többi feltételt viszont nem biztosította. A Prog­ ramtanács tagjai azon dilemma elé kerültek, hogy jobb predvajanju 30-minutnega televizijskega programa v ma­ 83

lenne-e megkezdeni a műsor sugárzását bővített terjede­ džarskem jeziku tedensko, ostalih pogojev pa ni zagotovi­ lemben, vagy a bővítést elhalasztani addig, amikor adot­ la. Člani programskega sveta so o dilemi, ali je bolje pri­ tak lesznek a személyzeti és műszaki feltételek. Úgy dön­ četi z oddajanjem programa v razširjenem obsegu ali pa töttek, hogy ki kell használni a felkínált műsorlehetőséget, razširitev preložiti na čas, ko bodo zagotovljeni kadrov­ski in tehnični pogoji, presodili, da je és következetesen ki kell tartani a Prog­ treba izkoristiti ponujeno pro­ ramtanács követeléseinek megvalósítása gramsko možnost in dosledno mellett. A két új munkatárs foglalkozta­ vztrajati pri uresničitvi zahtev tására való törekvés a Programtanács el­ programskega sveta. Težnja po za­ ső, 1993. március 11-i ülésétől az 1994. poslitvi dveh novih sodelavcev je február 2-i üléséig folyamatosan napi­ bila na dnevnem redu od prvega renden volt. Ezzel kapcsolatosan több sestanka programskega sveta 11. határozatot is elfogadtak, úgyszintén a 3. 1993 pa do sestanka 2. 2. 1994. műszaki felszerelés kiegészítéséről, gép­ O tem je bilo sprejetih več skle­ kocsi vásárlásáról stb. Az utóbbit a Szlo­ pov, enako velja tudi za izpopol­ vén RTV például a vágóberendezésnek a nitev tehnične opreme, za nabavo muraszombati stúdióba való áthelyezé­ avtomobila ipd. Nakup slednjega séhez kötötte. Erről határozatot hoztak, je RTV Slovenija npr. pogojeva­ amely szerint a vágóberendezést átköl­ la s prenosom montažne enote v töztethetik a muraszombati stúdióba, ha studio Murska Sobota. Sprejet je a Szlovén TV igazgatója megkapja ehhez a tulajdonos, tehát a Magyar Televízió • Halász Renáta és Zver Ilona, a lendvai bil sklep o tem, da se lahko mon­ hozzájárulását. Erre engedélyt nem kér­ stúdió első bemondói. • Prvi napovedo- tažna enota preseli v Mursko So­ valki v lendavskem studiu, Renata Ha­ boto, če bo direktor TV Slovenija tek, így a szerény műszaki berendezés lász in Ilona Zver pridobil za to dovoljenje lastnika, Lendván maradt.

Mivel a Szlovén Televízió figyelmen kívül hagyta a Ma­ torej Madžarske televizije. Dovoljenje ni bilo zaprošeno, gyar Nemzeti Közösség Rádió- és Tévéműsorai Program­ skromna tehnična oprema je ostala v Lendavi.

Zaradi ignorantskega odnosa Televizije Slovenija do tanácsát, hiszen semmilyen követelésének nem tett eleget, a magyar nemzeti közösség a Lendvai Tévéstúdió zavar­ Programskega sveta za radijski in TV-program za madžar­ talan működése érdekében a gondjait a Szlovén RTV Ta­ sko narodno skupnost, saj ta ni uresničila nobene od nje­ 84

govih zahtev, je madžarska narodna skupnost svoje težave z namenom, da bi zagotovila nemoteno delovanje tele­ vizijskega studia v Lendavi, predstavila tudi na seji Sve­ ta RTV Slovenija 11. februarja 1994. Njeni predstavniki so izpostavili: »V kolikor ti sklepi ne bodo realizirani, bo ured­ništvo oddaj Mostovi s 1. 3. 1994 prenehalo priprav­ ljati TV-program za madžarsko narodno skupnost. Pro­ gramski svet odločitev uredništva v celoti podpira in hkra­ ti zahteva, da se pristopi k takojšnji uresničitvi priporočil in dogovorov.« Na omenjeni seji sveta so bile izpostavlje­ ne predvsem zahteve po realizaciji načrtovanih zaposlitev, zagotavljanju tehničnih sredstev, sistemizaciji delovnega mesta odgovornega urednika (urednik in novinar odda­ je Mostovi ni imel statusa urednika, ampak enak status kot vsa najvišje ovrednotena dopisniška delovna mesta), po pridobitvi samostojnega stroškovnega mesta in večji samostojnosti. Direktor RTV Slovenija Žarko Petan je v zvezi s slednjima zahtevama povedal, da »ima Studio Ma­ ribor kot regionalna postaja nalogo, da zastopa interese madžarske narodnostne skupnosti. Zato se finančna sred­ stva stekajo na njegovo stroškovno mesto.« Čeprav se je vodstvo RTV Slovenija poskušalo izogniti obljubam po izpolnitvi zastavljenih pogojev, pa je večina članov sveta ob podatku, da je v uredništvu italijanskega programa za­ poslenih 49 sodelavcev, v TV-uredništvu v Lendavi pa le eden, podprla prizadevanja članice madžarske narodne skupnosti v programskem svetu in predsednice Program­ skega sveta za radijski in televizijski program za madžar­ sko narodnost. Svet RTV Slovenija je s sklepom direktor­

nácsa 1994. február 11-i ülésén is ismertette. A közösség képviselői hangsúlyozták: „Amennyiben ezeket a határo­ zatokat nem valósítják meg, a Hidak szerkesztősége 1994. március 1-jével megszünteti a magyar nemzeti közösség­ nek szóló tévéműsor készítését. A Programtanács a szer­ kesztőség döntését teljes mértékben támogatja, és egyben követeli, hogy kezdjék el a javaslatok és megállapodások azonnali megvalósítását.” A tanács említett ülésén elsősor­ ban a tervezett foglalkoztatások megvalósítására, a műsza­ ki eszközök biztosítására, a felelős szerkesztői munkakör rendszerezésére (a Hidak szerkesztője és újságírója nem rendelkezett szerkesztői státussal, hanem a legmagasabb tudósítói munkakörrel megegyező státusa volt), az önálló költséghely megszerzésére és a nagyobb önállóságra irá­ nyuló követelést emelték ki. Žarko Petan, a Szlovén RTV igazgatója a két utóbbi követeléssel kapcsolatban elmond­ ta, hogy „regionális állomásként a Maribori Stúdió felada­ ta, hogy képviselje a magyar nemzeti közösség érdekeit.

Ezért a pénzügyi eszközök annak költséghelyére folynak be.” Habár a Szlovén RTV vezetősége megkísérelte meg­ kerülni a megszabott feltételek teljesítésére vonatkozó ígéretet, a tanácstagok többsége, annak az adatnak az is­ meretében, hogy az olasz műsor szerkesztősége 49 mun­ katársat foglalkoztat, a Lendvai Tévéstúdió szerkesztősége pedig csupán egyet, támogatta a Programtanács magyar nemzeti közösséget képviselő tagjának és a Magyar Nem­ zeti Közösség Rádió- és Tévéműsorai Programtanácsa el­ nök asszonyának törekvéseit. A Szlovén RTV Tanácsa a Szlovén TV igazgatóját határozattal utasította, hogy azon­ 85

nal írjon ki pályázatot újságírói és vágó-operatőri munka­ ju Organizacijske enote TV Slovenija naročil, naj takoj kör betöltésére a Hidak szerkesztőségében. Továbbá olyan razpiše delovni mesti za novinarja in montažerja-snemal­ feltételek biztosítását rendelte el az említett szerkesztőség ca v uredništvu oddaje Mostovi/Hidak. Naročil je tudi részére, amelyek megközelítik az olasz nemzeti közösség­ zagotavljanje takih pogojev dela za omenjeno uredništvo, s kakršnimi se bodo začeli približeva­ nek biztosított feltételeket. ti pogojem dela italijanske narodne A magyar nemzeti közösség rádióskupnosti. és tévéműsora igazgatója intézmé­ Z uvedbo instituta direktorja ra­ nyének bevezetésével, ami az RTVdijskega in televizijskega programa ről szóló új, 1994. évi törvény alapján za madžarsko narodno skupnost na történt, ez a szervezeti egység ugyan osnovi novega Zakona o RTV iz leta önállóbbá vált, de a gondok hasonló­ 1994 je postala organizacijska enota ak maradtak. A Magyar Nemzeti Kö­ sicer samostojnejša, toda ostajale so zösség Rádió- és Tévéműsorai Prog­ zelo podobne težave. Člani Program­ ramtanácsának tagjai elsősorban azt skega sveta za radijski in televizijski sérelmezték, hogy a nemzeti közös­ program za madžarsko narodno skup­ ség még mindig nem kapott pontos nost so oporekali predvsem dejstvu, betekintést az adások készítésével és da narodna skupnost še vedno ni ime­ sugárzásával kapcsolatos bevételekbe la natančnega vpogleda v prihodke in és költségekbe, a beruházási munká­ stroške priprave in predvajanja oddaj, latokat és a lendvai stúdió műszaki berendezésének beszerzését pedig az •A Magyar és a Szlovén Televízió dele- investicijska dela in nabava tehnične 1995. évi tervben előirányzott eszkö­ gációja a lendvai tévéstúdióban. • De­ opreme za lendavski studio pa kljub zök ellenére sem valósították meg. A legaciji Madžarske televizije in RTV Slo- rezerviranim sredstvom v planu za venija v lendavskem TV-studiu leto 1995 niso bila opravljena. Pro­ Programtanács továbbá javasolta kü­ lön frekvencia megítélését a magyar nyelvű rádió- és tévé­ gramski svet je predlagal tudi dodelitev posebne frekven­ műsor részére, valamint az adás megfelelőbb időpontban ce za radijski in televizijski program v madžarskem jeziku történő ismétlését. Szorgalmazták, hogy 1996 közepéig ter ponovitev oddaj v primernejšem času. Do sredine leta lehetővé kellene tenni egy további 30 perces Hidak adás 1996 naj bi bila omogočena uvedba dodatne 30-minutne bevezetését hetente, a Szlovén RTV vezetősége pedig oddaje Mostovi/Hidak tedensko, vodstvo RTV Slovenija 86

1997-ben aktívan közreműködjön a Lendvai Tévéstúdió pa naj bi v letu 1997 aktivno sodelovalo pri ureditvi pro­ helyiséggondjainak megoldásában. Hasonló tartalmú storske problematike TV-studia Lendava. Sklep s podob­ határozatot fogalmaztak meg az 1998-as évre is. A Prog­ no vsebino je zapisan tudi za leto 1998. Za leti 1997 in ramtanács javasolta továbbá a Szlovén 1998 je programski svet vodstvu RTV vezetőségének, hogy 1997-ben RTV Slovenija predlagal, naj ne és 1998-ban ne csökkentse a magyar zmanjšuje finančnih sredstev za iz­ nemzeti közösség rádió- és tévéműsorai vedbo radijskega in televizijskega készítésére fordítandó pénzügyi eszkö­ programa za madžarsko narodno zöket, hiszen a két műsor nem érte el a skupnost, saj programa nista dose­ törvényben előírt minimális keretet, il­ gala zakonsko predpisanega mini­ letve terjedelmet. malnega okvira oziroma obsega.

A javaslatot a magyar nyelvű tévé­ Predlog o širitvi televizijskega műsor heti kétszer fél óra terjedelműre programa v madžarskem jeziku bővítéséről az 1998. évben a Program­ za leto 1998 na dvakrat tedensko tanács 1997. december 15-i ülésén ter­ po pol ure je bil dan na sestanku jesztették elő, kivitelezését pedig már Programskega sveta 15. 12. 1997, 1998. január 1-jétől tervezték. A stú­ izvajati pa naj bi se začel že 1. 1. diónak hasonló nehézségekkel kellett 1998. Studio se je moral sooči­ szembesülnie, mint 1994-ben, hiszen ti s podobnimi težavami kot leta csupán a műsoridőt biztosították elő­ • A Hidak és a Mozaikok két új bemon- 1994, saj je bil vnaprej zagotovljen re, minden egyéb feltételt, elsősorban a dója, Kovácsics Ildiko és Király Boglárka. le programski čas, vse ostale pogo­ Novi napovedovalki Mostov in Mozaimunkaerőt és műszaki feltételeket pe­ •kov, je, predvsem kadrovske in tehnič­ Ildiko Kovácsics in Boglárka Király dig utólag kellett kiharcolni. A magyar ne, pa si je bilo potrebno izboriti nyelvű tévéműsor minden későbbi bővítésénél ugyanezt oziroma zagotoviti naknadno. Enak trend je bilo mogoče a tendenciát lehetett megfigyelni. zaznati tudi pri vseh kasnejših širitvah televizijskega pro­ A szerkesztőség ezúttal a másik két magyar nyelvű mé­ grama v madžarskem jeziku. diumnál keresett új külső munkatársakat, de a médiumok Uredništvo je tokrat poiskalo nove zunanje sodelavce eltérő jellege miatt ez nem lehetett hosszú távú megol­ pri drugih dveh medijih v madžarskem jeziku, vendar za­ dás, az új munkaerő keresésénél és felkészítésénél pedig a radi različnosti medijev to ni bila dolgoročna rešitev, pri 87

megfelelő munkaerő korlátozott száma miatt meglehető­ sen sok nehézség merült fel.

iskanju oziroma uvajanju novih kadrov pa je bilo zaradi omejenega števila ustreznih kandidatov kar precej težav.

• Solarič Nađ Klára, a Népújság és Pivar Ella, a Muravidéki Magyar Rádió munkatársa, akik ebben az időben külső munkatársakként a leggyakrabban készítettek riportokat a Hidakba. • V tem času sta od zunanjih sodelavcev najpogosteje pripravljali prispevke za Mostove Klára Solarič Nađ, novinarka Népújsága, in Ella Pivar, novinarka Pomurskega madžarskega radia.

• Belső és külső munkatársak munka közben, hangok kavalkádjában. • Stalni in honorarni sodelavci med delom, v glasovni zmešnjavi

88

Dela in naloge v. d. odgovorne urednice je v tem ob­ dobju, po nepričakovani smrti odgovornega urednika in direktorja, opravljala Helena Zver.

Mostovi so bili na sporedu na I. programu TVS, in si­ cer ob petkih ob 16.20. Nova oddaja z naslovom Mozai­ ki pa je bila premierno predvajana na II. programu TVS v okviru regionalnega programa TELE M, ki je bil viden le

A megbízott felelős szerkesztői feladatokat ebben az időszakban – a felelős szerkesztő és igazgató váratlan ha­ lála miatt – Zver Ilona látta el.

A Hidak adásait a Szlovén Televízió egyes csatornáján sugározták, mégpedig péntekenként 16.20-kor. Az új, Mo­ zaikok című műsor premier adását pedig a Szlovén Televí­ zió kettes csatornáján sugározták, mégpedig minden kedden

• A Hidak újságírói terepen. • Novinarke Mostov na terenu

18.20-kor a Tele M regionális műsor keretében, amelyet csak Szlovénia északkeleti részén lehetett fogni. (Regionális jelle­ gű volt a pénteki Hidak hétfői ismétlése is este 18.20-kor). A szerkesztőség még ugyanennek az évnek a végén az új adás cí­ mét – a Hidak műsorával való tartalmi egyezése miatt – mó­ dosította, és mindkét adást ugyanazzal a címmel sugározta.

v severovzhodnem delu Slovenije, in sicer ob torkih ob 18.20 (regionalnega značaja je bila tudi ponovitev petko­ vih Mostov ob ponedeljkih zvečer ob 18.20). Uredništvo je še konec istega leta spremenilo naslov nove oddaje za­ radi iste vsebinske zasnove kot Mostovi in obe oddaji sta se predvajali pod istim naslovom.

A Lendvai Tévéstúdió új kihívások előtt

TV-studio Lendava pred novimi izzivi

Az új vezetőség tagjai (dr. Halász Albert program­ igazgató, Zver Ilona, a Lendvai Tévéstúdió felelős szer­ kesztője és Végi József, a Muravidéki Magyar Rádió fele­

Člani novega vodstva (programski direktor dr. Albert Halász, odgovorna urednica TV-studia Lendava Helena Zver in odgovorni urednik Pomurskega madžarskega ra­ 89

lős szerkesztője) 1999-ben a Szlovén RTV vezetőségével dia József Végi) so leta 1999 v sodelovanju z vodstvom együttműködve kidolgoztak egy meglehetősen ambició­ RTV Slovenija izdelali dokaj ambiciozen srednjeročni zus középtávú fejlesztési tervet, illetve A magyar nemzeti plan razvoja oziroma Strategijo in usmeritev radijskih in közösség rádió és tévéműsorai stratégiáját és irányelveit a televizijskih programov za madžarsko narodno skupnost 2005-ig terjedő időszakra. Ez szerves része lett a Szlovén do leta 2005. Ta je postala sestavni del srednjeročnega programa Javnega zavoda RTV Slovenija.

RTV Közintézmény középtávú programjának.

Razen predstavitve obstoječega stanja je strategija vse­ A stratégia a fennálló helyzet bemutatásán kívül tartal­ mazta azt a célkitűzést is, hogy a meglévő heti két 30 per­ bovala cilj, da bi namesto dveh 30-minutnih madžarskih ces magyar tévéadás helyett 2005-ig el kell érni a törvény TV-oddaj tedensko do leta 2005 dosegli zakonski mini­ szerinti minimális terjedelmet. A stratégiában kiemelten mum. V strategiji je izpostavljeno, da je televizijski pro­ gram v madžarskem szerepel, hogy a magyar nyelvű tévéműsor jeziku edini, pri kate­ az egyetlen, amely esetében nincs teljesítve a rem zakonska obvez­ nemzeti közösségek műsorral való ellátására nost glede oskrbe vonatkozó törvényes kötelezettség. A Szlo­ narodnih skupnosti vén RTV-ről szóló törvény 6. szakasza ren­ s programi ni izpol­ delkezett ugyanis arról, hogy a saját gyártású njena. 6. člen Zako­ nemzetiségi műsor terjedelme legalább két na o RTV Slovenija óra rádióműsor és 30 perc tévéműsor napon­ • A Hidak teljes „csapata” 2000-ben.

• Celotna je namreč določal, ta. A stratégia szerint a heti hét adás közül ket­ ekipa Mostov leta 2000 da mora lastna pro­ tőt a nemzeti tévécsatornán közvetítenének, ötöt pedig a regionális csatornán, ami viszont „meglehe­ dukcija narodnostnega programa obsegati najmanj dve tősen nagy műszaki, személyzeti és pénzügyi befekteté­ uri radijskega in 30 minut televizijskega programa dnev­ seket igényel. A műszaki részt elvileg biztosítani lehetne, no. Po strategiji naj bi se dve oddaji tedensko od sedmih ha rendelkezésre állnának a megfelelő anyagi eszközök, a predvajali na nacionalni mreži, pet pa na regionalnem pro­ munkaerő-szükségletet viszont nem lehet egy éjszaka le­ gramu, kar pa zahteva »precejšnja tehnična, kadrovska in forgása alatt megoldani, hiszen képzett munkatársakat is finančna vlaganja. Tehniko je načeloma še mogoče zago­ igényel.” A stratégia tartalmazza továbbá a technológiába toviti, če bi bile na voljo finance, kadrovskih potreb pa ni történő befektetés javaslatát, amely a Lendvai Tévéstúdió­ mogoče pokriti čez noč, saj zahtevajo tudi usposobljene ban ekkor meglehetősen hiányos volt, és új helyiségekbe sodelavce.« Strategija vsebuje tudi predlog vlaganj v teh­ 90

nologijo, ki je bila v TV-studiu Lendava v tem obdobju še dokaj pomanjkljiva, in selitev v nove prostore, npr. z na­ jemom oziroma z odkupom poslovnih prostorov novih ponudnikov. Iz strategije so bili do konca leta 2004 oziro­ ma do sprejemanja naslednje strategije uresničeni sklepi v zvezi z rešitvijo prostorske in večino tehnične problema­ tike, programski čas televizijskih oddaj v madžarskem je­ ziku pa je namesto 7 krat 30 minut tedensko znašal 4 krat 30 minut tedensko, zaostajala pa je tudi realizacija kadrov­ skega plana.

Uredništvo se je zavedalo tudi svojega poslanstva pri ohranjanju jezika in krepitvi narodne zavesti, saj je namen­jalo največ pozornosti prav kulturi in ohranjanju izročila. Delež prevzete produkcije je bil izjemno nizek (6,8 %). Priporočilo Programskega sveta je bilo (podob­ no kot pri radijskem programu), da se v okviru načrtova­ nih oddaj več programskega časa nameni informiranju o aktualni problematiki narodne skupnosti v obliki komen­ tarjev, intervjujev ali okroglih miz ter predstavitvi doma­ čega okolja.

Tudi v tem obdobju je bila izvedena sprememba v pro­ gramski shemi TVS. V prvem četrtletju leta 2000 je bil termin predvajanja oddaje Mostovi/Hidak zaradi nove sheme predvajanja dnevnoinformativnih oddaj TVS na I. programu s 16.30 prestavljen na 16.00, dopoldanske po­ novitve pa na 8.30 (prej 9.00) na II. programu, kar se je na začetku vsekakor odražalo tudi v deležu gledanosti.

V letu 2002 so potekale priprave na širitev programa v TV-studiu Lendava na 4 krat 30 minut tedensko, kar je

való költözést javasol, pl. üzlethelyiségek bérlésével, vagy új ajánlattevők által felkínált üzlethelyiségek megvásárlá­ sával. A Stratégiából 2004 végéig, illetve a következő stra­ tégia elfogadásáig megvalósultak a helyhiány megoldására és a műszaki gondok nagy részére vonatkozó határozatok, a magyar nyelvű tévéadások műsorideje viszont heti 7 x 30 perc helyett heti 4 x 30 percet tett ki, és lemaradásban volt a munkaerőterv megvalósítása is.

A szerkesztőség tudatában volt a nyelv megőrzését és a nemzeti tudat erősítését illető küldetésének, ezért a legtöbb figyelmet éppen a kultúrának és a hagyomány­ őrzésnek szentelte. Az átvett produkciók aránya rendkí­ vül alacsony volt (6,8%). A Programtanács azt javasolta (a rádióműsorhoz hasonlóan), hogy a tervezett adások keretében több műsoridőt szánjanak a nemzeti közösség aktuális kérdéseiről, problémáiról való tájékoztatásnak, mégpedig kommentárok, interjúk vagy kerekasztal-be­ szélgetések formájában, valamint a hazai környezet be­ mutatásának. Ebben az időszakban ismét módosították a Szlovén Televízió műsorrácsát. A Hidak sugárzási idő­ pontját 2000 első negyedévében a Szlovén Televízió na­ pi informatív adásainak új műsorrácsa miatt az első csa­ tornán 16.30-ról 16.00-ra tették át, a délelőtti ismétléseket pedig 8.30-ra (korábban 9.00-kor közvetítették) a máso­ dik csatornán, ami kezdetben mindenképpen tükröző­ dött a nézettségi arányon is.

2002-ben folytatódtak az előkészületek a Lendvai Tévéstúdió műsorának bővítésére, mégpedig heti négy­ szer 30 percre, ami 2002. október 1-jével meg is valósult.

91

• Ilyen főcíme is volt az adásnak. • Oddaja je imela tudi takšno uvodno špico.

• Mirjana Lovrić az új díszlet előtt. • Mirjana Lovrić pred novim ozadjem

• Drago Györek, a Hidak első állandó operatőre. • Drago Györek, prvi stalni snemalec Mos­ tov

92

A magyar nyelvű tévéműsor felelős szerkesztője, Zver Ilo­ na a Programtanács ülésén kiemelte: „A Lendvai Tévéstú­ dióban a műsor bővítésénél a legtöbb nehézséget az el­ avult műszaki felszerelés, az elhasználódott berendezések, a zavartalan munkavégzéshez szükséges alapvető eszkö­ zök némelyikének hiánya és az új munkatársak felkészíté­ se okozta. Az év végéig a munka – ami a humán erőfor­ rásokat illeti – folyamatossá vált, hiszen mindannyian alkalmazkodtunk az új szervezeti követelményekhez. A Lendvai Tévéstúdióban a műsor 100 százalékos bővítése ellenére nem alkalmaztunk új főállású munkaerőt, min­ den új munkatárs tiszteletdíjasként dolgozik. Ez a megol­ dás azonban csak rövid távon fogadható el. Hosszú távon a heti négy 30 perces adást nyolc főállású munkatárssal nem tudjuk elkészíteni.” Mivel sok új tiszteletdíjas mun­

bilo uresničeno 1. oktobra istega leta. Odgovorna uredni­ ca TV-programa v madžarskem jeziku, Helena Zver, je na seji programskega sveta izpostavila: »V TV-studiu Lenda­ va nam je pri širitvi programa povzročala največ pregla­ vic zastarela tehnika, dotrajane aparature, pomanjkanje nekaterih osnovnih sredstev za nemoteno delo in uvajan­ je novih sodelavcev. Do konca leta je postalo delo – kar zadeva človeški resurs – tekoče, saj smo se vsi prilagodi­ li novim organizacijskim zahtevam. V TV-studiu Lenda­ va ob 100-odstotni širitvi programa rednih zaposlitev ni bilo, vsi novi sodelavci so honorarni. Takšna rešitev pa je sprejemljiva le kratkoročno. Dolgoročno štirih 30-minu­ tnih oddaj tedensko z osmimi stalno zaposlenimi sodelav­ ci ne bomo zmogli pripravljati.« Zaradi vrste novih hono­ rarnih sodelavcev je bilo tudi izobraževanje intenzivnejše

• A magyar nemzetiség országgyűlési képviselőjelöltjeinek szem­besítése 2000-ben…

• Soočenje kandidatov za poslanca madžarske narodne skup­nosti v državnem zboru leta 2000 …

…és 2008-ban. … in leta 2008.

93

kot sicer. Izvedeno je bilo v sodelovanju z RTV Slovenija in Madžarsko televizijo ter v lastni režiji. Pri zasnovi no­ vih oddaj je bila postavljena v ospredje širitev dejavnosti na področja, ki so bila dotlej zanemarjena, npr. mladinske in otroške oddaje ter dokumentarne vsebine. Opravljeni so bili tudi pogovori o možnostih in načinu prevzema­ nja produkcije TV Donava, saj uredništvo ob obstoje­ čih kadrovskih, tehničnih in prostorskih možnostih nove 100-odstotne širitve programa brez dodatne pomoči ni moglo uresničiti.

Oddaje brezplačne prevzete produkcije z naslovom Potepanja/Barangolások so bile na sporedu vsak teden ob torkih. Ob sredah in petkih je bila predvajana že zna­ na mozaična oddaja Mostovi/Hidak, ob četrtkih pa so se izmenjevale štiri nove oddaje različnega tipa lastne pro­ dukcije (portret Moj gost, moja gostja/Vendégem, odda­ ja z aktualno tematiko Pod drobnogledom/Nagyító alatt, mladinska oddaja Kanape/Kanapé in oddaja Brez meja/ Határtalan, ki je nastajala v okviru čezmejnega sodelo­ vanja). Takšna struktura oddaj se je ohranila do 1. aprila 2007. Širitev programa in nove oddaje so izpolnjevale pričakovanja Programskega sveta za radijski in TV-pro­ gram v madžarskem jeziku.

Sodelavci TV-studia Lendava so se v tem času lotili tu­ di izvedbe vrste projektov, npr. snemanja prvega prekmur­ skega madžarskega mladinskega igranega filma in večjega števila dokumentarcev, sodelovali so pri izvedbi čezmej­ nega projekta in vlagali veliko napora v to, da bi dokazali svojo usposobljenost pri pripravi in realizaciji zahtevnej­

katárssal folyt a munka, a szokásosnál is intenzívebbek voltak a továbbképzések, amelyek a Szlovén RTV-vel és a Magyar Televízióval együttműködve, valamint saját szer­ vezésben valósultak meg. Az új adások tervezésénél és ké­ szítésénél előtérbe kerültek az addig mellőzött tevékeny­ ségi területek, pl. az ifjúsági és gyerekműsorok, valamint a dokumentumműsorok gyártása. Megbeszélések folytak a Duna Televízió produkciói átvételének lehetőségeiről és módjáról, hiszen a szerkesztőség a meglévő munkaerő-, műszaki és helykapacitással az új, 100 százalékban bőví­ tett műsort segítség nélkül nem tudta megvalósítani.

A térítésmentesen átvett produkció Barangolások cí­ mű adásai minden hét keddjén voltak műsoron. Szerdán­ ként és péntekenként a már ismert, mozaik jellegű műsor, a Hidak volt műsoron, csütörtökönként pedig váltakozva négy új, saját gyártású, különböző típusú adás volt mű­ sorra tűzve (Vendégem – portré, Nagyító alatt – aktuális témák boncolgatása, Kanapé – ifjúsági műsor, és a hatá­ ron átnyúló együttműködés keretében készülő, Határta­ lan című adás). Az adások szerkezeti felépítése 2007. ápri­ lis l-jéig ilyen maradt. A műsorbővítés és az új programok megfeleltek a Magyar Nemzeti Közösség Rádió- és Tévé­ műsorai Programtanácsa elvárásainak.

A Lendvai Tévéstúdió munkatársai ebben az időben számos projektet is kiviteleztek, elkészítették pl. az első muravidéki magyar ifjúsági játékfilmet és több dokumen­ tumfilmet, együttműködtek egy határon átnyúló projekt kivitelezésében, és nagy erőfeszítéseket fektettek abba, hogy bizonyítsák, igényesebb projektek előkészítésére és 94

• A műsorbővítés új munkatársak felkutatásával és új helyiségek bérlésével járt. • Širitvi programa je sledilo iskanje in uva­ jan­je novih sodelavcev ter najem dodatnih prostorov.

95

• A csapat technikai része az egyik első portréfilm forgatása közben. • Tehnični del ekipe pri snemanju enega od prvih port­ retov

• A kétkamerás stáb a Magyarország gyöngyszemei sorozat forgatása közben. • Ekipi med snemanjem projekta Biseri Madžarske

• Egerben is forgattunk. • Snemali smo tudi v Egru.

• A rögtönzött súgógép. • Improvizirani boben 96

ših vsebin, izpolnili pa so tudi pričakovanja gledalcev in programskega sveta.

Svet RTV Slovenija je na seji 25. 5. 2004 sprejel Stra­ tegijo dolgoročnega razvoja RTV Slovenija za obdobje 2004–2010, v katerem so v poglavju 9.4. v zvezi s televizij­ skimi programi za madžarsko narodno skupnost navede­ ni naslednji strateški cilji: – do leta 2007 povečati obseg TV-oddaj na 30 minut dnevno (lastna produkcija, koprodukcija in prevzeta produkcija); – se do leta 2010 vključevati v ostale TV-programe naci­ onalne RTV; – zagotoviti predvajanje oddaj narodne skupnosti na na­ cionalni televiziji vsaj štirikrat tedensko po 30 minut v ustreznih terminih; – vse oddaje narodne skupnosti predvajati v regional­ nem TV-programu v ustreznem terminu; – urediti pokritost z regionalno TV-frekvenco na celot­ nem območju, kjer živi madžarska narodna skupnost; – za oba programa zagotoviti ustrezne kadrovske, fi­ nančne in druge pogoje za delo na primerljivi ravni znotraj RTV SLO; – do leta 2010 urediti obseg in vsebino programa ter po­ goje za pripravo le-tega v sorazmerju z italijansko na­ rodno skupnostjo.

Leto 2004 pomeni novo prelomnico v oblikovanju TV-programov v madžarskem jeziku, saj se je uredništvo jeseni istega leta preselilo v nove prostore. Novi TV-stu­ dio je bil opremljen z digitalno tehniko, na nekaterih pod­

megvalósítására is felkészültek, továbbá teljesítették a né­ zők és a Programtanács elvárásait.

A Szlovén RTV Tanácsa a 2004. május 25-i ülésén el­ fogadta A Szlovén RTV hosszú távú fejlesztési stratégiáját a 2004-től 2010-ig terjedő időszakra, amelynek a 9.4. feje­ zetében a magyar nemzeti közösség tévéműsorát tekintve a következő stratégiai célkitűzések szerepelnek: – 2007-ig napi 30 percre bővíteni a tévéadások terjedel­ mét (saját produkció, koprodukció és átvett produk­ ció); – 2010-ig bekapcsolódni a nemzeti RTV többi tévémű­ sorába; – biztosítani a nemzeti közösség adásainak közvetítését a nemzeti televízióban, legalább négyszer 30 percet hetente, megfelelő időpontokban; – a nemzeti közösség összes adásának közvetítése a regi­ onális tévéműsorban, megfelelő időpontban; – lefedettség biztosítása regionális tévéfrekvenciával a magyar nemzeti közösség által lakott egész területen; – mindkét műsor részére biztosítani a megfelelő mun­ kaerő-, pénzügyi és egyéb feltételeket a Szlovén RTV keretein belül, mégpedig összehasonlítható szinten; – a műsor terjedelmét és tartalmát, valamint a készítése körülményeit 2010-ig az olasz nemzeti közösség szint­ jére emelni.

A 2004. év újabb mérföldkövet jelentett a magyar nyelvű tévéműsorok alakításában, hiszen ez év őszén a szerkesztőség új helyiségekbe költözött. Az új tévéstúdió digitális technikával lett felszerelve, sőt bizonyos területe­ 97

ročjih je šlo celo za eksperiment pri ken a Szlovén RTV által egyéb hely­ uvajanju tehnologije, katere naj bi színeken is alkalmazandó technoló­ se RTV Slovenija posluževala tudi gia kísérleti bevezetéséről volt szó. Az na drugih lokacijah. Nova tehnična új műszaki felszerelésre nagy szükség oprema je bila zelo dobrodošla, saj se volt, hiszen az új stúdió építésére hi­ zaradi sklicevanja na gradnjo nove­ vatkozva a műszaki felszerelésbe több ga studia v tehnično opremo več let évig nem fektettek be. Az új technikai • A Hidak 25. évfordulóját a készülő ni vlagalo. Zavoljo novih tehnoloških lehetőségek révén (saját stúdió, vezér­ új stúdióban ünnepeltük. • 25-letnico lő szoba, utómunkálatok, az adások Mostov smo praznovali v studiu v iz- možnosti (lasten studio, režija, fina­ lizacija, neposredno pošiljanje oddaj közvetlen küldése linken keresztül gradnji. po linku ipd.) se je pokazala potre­ stb.) elsősorban a műszaki munkaerő ba predvsem po zaposlovanju teh­ iránti szükség mutatkozott meg, hi­ ničnega kadra, saj je bilo potrebno szen a munka szervezését az új lehe­ organizacijo dela prilagoditi novim tőségekhez kellett igazítani, emellett raz­vojnim možnostim, začele pa so elkezdődött az új díszletek készítése se pripravljati tudi nove scenografije, is, aminek az egyes adások felismer­ s tem pa večja prepoznavnost po­sa­ hetősége volt a legfőbb célja. mez­­nih oddaj.

A megfelelőbb helyiségekben és • Terepre indul a csapat.

• Ekipa se odVeselje zaradi delovanja v boljših jobb műszaki feltételekkel végzett pravlja na teren. prostorskih in tehničnih razmerah je munka felett érzett örömet ugyan­ akkor beárnyékolta, hogy 2005. január 1-jével a magyar skalila ponovna prestavitev predvajanja oddaj v madžar­ nyelvű adások sugárzását még kedvezőtlenebb időpontra skem jeziku še na neugodnejši čas od 1. januarja 2005 na­ helyezték át. A premier adásokat a Szlovén TV egyes csa­ prej. Premierna predvajanja so bila uvrščena v program­ tornájára sorolták be 15.05 órai kezdettel, az ismétléseket sko shemo TVS I ob 15.05, ponovitve pa ob 17.20 na pedig 17.20 órai kezdettel a kettes csatornára (az ismétlés TVS II (slednji termin je nestalen, oddaje pa velikokrat időpontja nem állandó, az adások sokszor el is maradnak). tudi odpadejo). V letu 2007 je npr. od 209 oddaj odpad­ 2007-ben pl. a 209 adás közül 69 elmaradt, ami az összes lo 69, kar predstavlja 33 odstotkov vseh oddaj. Po infor­ adás 33%-át jelenti. A Szlovén TV vezetőségétől kapott tá­ macijah vodstva TV Slovenija pa naj bi bil čas predvajanja jékoztatás alapján a magyar nyelvű adások sugárzási ideje oddaj v madžarskem jeziku za leto 2006 na I. programu 98

• Az új stúdió új le­ hetőségeket te­rem­­ tett. • Nov stu­dio je ponujal nove mož­ nosti.

99

TVS še slabši, prestavljene naj bi bile celo na 13. uro, ven­ dar se pesimistična napoved, zahvaljujoč tudi protestom vodstva v Lendavi, ni uresničila. Že konec leta 2006 so se začele priprave na oboga­ titev programa oziroma priprava osnutkov za uvajanje novih oddaj v madžarskem jeziku, pri čemer je vodstvo TV-studia skušalo upoštevati tudi želje Programskega odbora za radijski in televizijski program za madžarsko narodno skupnost (predvsem po dodatnih vsebinah za otroke in mladino ter oddajo tipa studijskega pogovo­ ra). Po prvotnih načrtih naj bi šlo za pet oddaj v madžar­ skem jeziku tedensko, toda ker za omenjene oddaje v programski shemi TVS novega termina ni bilo mogoče zagotoviti, zatikalo pa se je tudi pri zagotovitvi finanč­ nih sredstev, se je del prevzete produkcije spremenil v lastno produkcijo. Tako se je obseg lastne produkcije v primerjavi z letom 2006 močno povečal. Medtem ko je leta 2006 znašal 74 odstotkov, se je v letu 2007 povečal na 87,5 odstotka. Upoštevati velja dejstvo, da je bil del prevzete produkcije nadomeščen z lastno šele od aprila 2007 naprej, že od začetka leta 2008 pa znaša delež last­ ne produkcije kar 92 odstotkov.

Priprave na uvajanje treh novih oddaj so potekale predvsem v prvih mesecih leta 2007. 1. aprila 2007 sta bili uvedeni otroška oddaja Lučka/Pitypang in studijski pogovor z aktualno tematiko Težišče/Súlypont, oddaja za mlade Kanape/Kanapé, ki je bila pred tem na sporedu enkrat mesečno, pa se od 1. aprila naprej predvaja dvakrat mesečno.

a Szlovén TV egyes csatornáján 2006-ban még rosszabb lett volna, ugyanis 13.00 órára tervezték áthelyezni, de a komor előrejelzések, a lendvai vezetőség tiltakozásának is köszönhetően, nem valósultak meg.

Már 2006 végén megkezdődtek a műsor gazdagítására irányuló előkészületek, illetve az új magyar nyelvű adások bevezetéséhez szükséges tervezetek készítése, aminél a té­ véstúdió vezetősége igyekezett figyelembe venni a Magyar Nemzeti Közösség Rádió- és Tévéműsorai Programbizott­ sága javaslatait is (elsősorban a további gyermek- és ifjúsági műsorokkal, valamint a stúdióbeszélgetésekkel kapcsolatos igényeket). Az előzetes tervek alapján heti öt magyar nyelvű adásról lett volna szó, mivel azonban az említett magyar nyel­ vű adásokhoz a Szlovén TV műsorrácsában nem lehetett új adásidőt biztosítani, és akadozott a pénzügyi eszközök bizto­ sítása is, az átvett produkciókat részben saját gyártású adások váltották fel. Így a saját produkció aránya a 2006. évhez viszo­ nyítva erősen megnőtt. Míg 2006-ban 74%-ot tett ki, addig 2007-ben már 87,5%-ot. Ennél figyelembe kell venni azt is, hogy az átvett produkció egy részét még csak 2007 áprilisá­ tól kezdve helyettesítettük saját produkcióval, 2008 óta pedig már 92%-ot tesz ki a saját produkció aránya.

A három új adás bevezetésének előkészületei elsősor­ ban 2007 első hónapjaiban zajlottak, 2007. április 1-jén pedig már be is vezettük Pitypang címmel a gyermekmű­ sort és Súlypont címmel az aktuális témákról szóló stú­ dióbeszélgetést. A fiatalokhoz szóló Kanapé című műsort pedig április 1-jétől a korábbi havi egy adással szemben havonta kétszer tűztük műsorra.

100

• Felvétel! • Teče!

101

2007. április 1-jével Lovrić Mirjanát nevezték ki a Lendvai Tévéstúdió új felelős szerkesztőjévé. A magyar nemzeti közösség tévéműsora keretében pillanatnyi­ lag nyolc különböző típusú adást készítünk, amelyekkel igyekszünk kielégíteni a célközönség lehető legszélesebb körének elvárásait. A Programbizottság tagjai is úgy ítélték meg, hogy a tévéstúdió az említett három új adással jelen­ tős előrelépést tett.

S 1. aprilom 2007 je bila imenovana tudi nova odgo­ vorna urednica TV-studia Lendava, Mirjana Lovrić. V sklopu televizijskega programa za madžarsko narodno skupnost se pripravlja trenutno osem oddaj različnega tipa, s katerimi naj bi zadovoljili pričakovanja najširšega kroga ciljne publike. Tudi člani programskega odbora so ocenili, da je TV-studio z omenjenimi tremi novimi odda­ jami naredil pomemben korak naprej.

• Ha kell, tengerre szállunk, árokba bújunk vagy lemondjuk a vacsorát. • Če je treba, snemamo z jadrnice in iz jarka ali pa odpovemo celo večerjo.

102

TV-oddaje v madžarskem jeziku se premierno pred­ vajajo na I. programu TVS, s čimer je ob informiranju ciljne publike, prekmurskih Madžarov, zagotovljena tudi možnost za informiranje pripadnikov večinskega naroda o madžarski narodni skupnosti, po drugi stra­ ni pa tudi seznanjanje prekmurskih Madžarov (in Prek­ murcev nasploh), ki so se zaradi boljšega zaslužka ali iz drugih razlogov preselili v druge slovenske kraje, z no­ vicami in dogodki iz domačih krajev. Snovalci TV-pro­ gramov v madžarskem jeziku in vodstvo RTV-progra­ mov v Lendavi ves čas poudarjajo težnjo po ohranitvi štirih polurnih oddaj v madžarskem jeziku na I. progra­ mu TVS tudi po optimalnem oddajanju svojih progra­ mov preko regionalne frekvence, pri čemer se sklicujejo na informiranje večinskega naroda o težavah in dosež­ kih madžarske narodne skupnosti. Prizadevanje je zapi­ sano tudi v strategiji dolgoročnega razvoja RTV Slove­ nija 2004–2010. Žal se termin oddaj prestavlja na čedalje neugod­ nejši čas (trenutno je premierno predvajanje oddaj na I. programu TV Slovenija ob 15.05) oziroma v manj gledane termine, kar razvrednoti delo in napore sode­ lavcev TV-studia Lendava. Termin predvajanja oddaj v madžarskem jeziku (tako dan kot ura) dolgo časa pa tudi program, na katerem so bile predvajane, se je v pre­ teklih tridesetih letih zelo pogosto spreminjal, zaradi česar se gledalci velikokrat niso mogli niti prav navaditi nanj. To pa se odraža tudi v gledanosti oddaj, ki je gle­ de na predstavljene okoliščine še vedno zadovol­jujoča,

A magyar nyelvű tévéműsor premier adásai a Szlovén Televízió egyes csatornáján láthatóak, amivel a célközön­ ség, tehát a muravidéki magyarok tájékoztatása mellett biz­ tosított a többségi nemzet tájékoztatása is a magyar nemzeti közösségről, másrészt pedig azok a muravidéki származá­ sú magyarok (és általában a muravidéki emberek) is tájé­ kozódhatnak a hazai hírekről és eseményekről, akik a jobb kereseti lehetőség, vagy egyéb okok miatt Szlovénia más tá­ jaira költöztek. A magyar nyelvű tévéműsorok alkotói és a lendvai RTV-stúdió vezetősége szüntelenül hangsúlyozza, mennyire fontos, hogy a négy félórás magyar nyelvű adás a műsorok regionális frekvenciákon történő optimális köz­ vetítése után is megmaradjon a Szlovén Televízió egyes csatornáján, aminél elsősorban arra hivatkoznak, hogy kül­ detésük a többségi nemzet tájékoztatása a magyar nemzeti közösség gondjairól és eredményeiről. (Ez a törekvés szere­ pel a Szlovén RTV 2004-től 2010-ig terjedő időszakra vo­ natkozó hosszú távú fejlesztési stratégiájában is).

Sajnos ezeknek a műsoroknak a sugárzási idejét egy­ re kedvezőtlenebb időpontokra tűzik (jelenleg a premier adásokat a Szlovén TV egyes csatornáján 15.05-kor köz­ vetítik), illetve olyan időpontokra, amikor alacsonyabb a nézettség, ami leértékeli a Lendvai Tévéstúdió munkatár­ sainak munkáját és erőfeszítéseit. A magyar nyelvű adások közvetítési ideje (a nap és az óra egyaránt), valamint a köz­ vetítés csatornája az elmúlt harminc évben nagyon gyakran módosult, emiatt a nézők nem igazán tudtak hozzászokni.

Ez tükröződik az adások nézettségében is, ami a fenti körül­ ményekhez képest még mindig kielégítő, hiszen olyan idő­ 103

• A különböző műfajú adások készítése és a munkatársak alacsony létszáma miatt mindenkinek szinte mindenhez kell értenie. • Zaradi oddaj različnega značaja in nizkega števila zapos­lenih morajo biti vsi sodelavci večopravilni.

104

pontban, amikor sokan le sem tudnak ülni a tévé képernyő­ je elé, egy-egy adást 25 000-től 41 000 néző tekint meg. A nézettséget egyébként egész Szlovénia területén mérik, és nem csupán azon a területen, ahol a magyar nyelvű tévé­ adások célközönsége él.

saj se v času, ko marsikdo ne more pred sprejem­nike, giblje med 25.000 in 41.000 gledalci na oddajo. Gle­ danost pa se meri na ozemlju celotne Slovenije, ne le na območju, kjer živi ciljna publika televizijskih oddaj v madžarskem jeziku.

A saját tévéfrekvencia megszerzésére irányuló törekvés

Težnja po pridobitvi lastne televizijske frekvence

A saját frekvencia, illetve a Maribori TV regionális műsorával közös frekvencia megszerzésére irányuló első kísérletek a 20. század 90-es éveinek elejére nyúlnak vis�­ sza, és a magyar nyelvű tévéműsor bővítésére irányuló tö­ rekvéssel állnak összefüggésben.

A magyar nyelvű tévéműsor fejlődése valószínűleg telje­ sen más irányt vett volna, ha a Lendvai Tévéstúdió a Maribori Regionális RTV Központtal közösen sikerrel járt volna az 59-es frekvencia megszerzésében, amelyen nem lettek volna olyannyira korlátozottak a lehetőségek a nagyobb terjedelmű műsor közvetítésére, mint a nemzeti televízió egyes és ket­ tes csatornáján, valamint jobbak lettek volna a lehetőségek a műsorrácsba való besorolásra is. Emellett az 59-es frekvencia Szlovénia nagy részében fogható, tehát nem szűk frekvencia­ tartományú televíziós csatorna. Ez a frekvencia a kisebbségi tévéműsor számára nagyobb jelentőségű lett volna, mivel biztosította volna a műsor láthatóságát a Szlovén Köztársaság többségi lakossága nagy része számára is. Žarko Petan egyik könyvében leírja, hogy a Szlovén RTV

Prvi poskusi za pridobitev lastne frekvence oziroma skupne frekvence z regionalnim programom TV Maribor segajo v začetek 90-ih let 20. stoletja in so povezani s težnjo po širitvi televizijskega programa v madžarskem jeziku.

Televizijski program v madžarskem jeziku bi se raz­ vijal verjetno v popolnoma drugo smer, če bi TV-studiu Lendava skupaj z Regionalnim RTV-centrom Maribor uspelo dobiti frekvenco 59, na kateri možnosti za pred­ vajanje obsežnejšega programa verjetno ne bi bile tako omejene kot na I. ali II. programu nacionalne televizije, boljše pa bi bile tudi možnosti za uvrščanje v programsko shemo. Razen tega je šlo v primeru frekvence 59 za televi­ zijski kanal, ki je pokrival dobršen del Slovenije, ne pa za frekvenco ozkega spektra. Ta frekvenca bi bila za manjšin­ ski TV-program še toliko pomembnejša, ker bi zagotavlja­ la vidnost programa tudi za velik delež večinskega prebi­ valstva Republike Slovenije. Žarko Petan je v eni od svojih knjig zapisal, da je RTV Slovenija vložila na Vrhovno sodišče Republike Slovenije 105

tožbo proti URST-u, ker je Uprava Republike Slovenije za telekomunikacije edino preostalo frekvenco za regional­ ni program dodelila Tele 59. Takratni direktor URST-a je v zvezi s to zadevo obljubil: »Izrabo kanala 59 v komer­ cialne namene namesto v regionalni štajerski program (v skladu z izdanim dovoljenjem) bo sankcioniral z inšpek­ toratom.« Navzlic temu da se je obvezal, da bo pri dode­ ljevanju frekvenc upošteval zakonske potrebe RTV Slove­ nija, ji je odvzel dve frekvenci, in sicer eno televizijsko in eno radijsko, dodelil pa ji ni nobene nove.

Ponovna možnost za pridobitev frekvence za madžar­ ski TV-program skupaj s TV Mariborom se je ponudila v letu 2000. S pridobitvijo frekvence na Boču je bila pogo­ jevana tudi širitev programa TV-studia Lendava za dodat­ nih 2 krat 30 minut tedensko, zagotovljeni pa naj bi bili tudi boljši termini za predvajanje programa.

V programski zasnovi in programski shemi TV-pro­ grama Regionalnega RTV-centra Maribor z oddajne toč­ ke Boč, 22 kanal, oziroma v vlogi za pridobitev omenje­ nega kanala je bilo pri opredelitvi zvrsti programa med drugim zapisano, da jo »določa tudi specifična funkcija Regionalnega RTV-centra Maribor v odnosu do madžar­ ske narod­ne skupnosti v Republiki Sloveniji. /…/ Pro­ gramska shema tako poleg regionalnega TV-programa za­ jema tudi TV-program za madžarsko narodno skupnost, ki prav tako sodi v dejavnost javne službe RTV Sloveni­ ja.« V istem dokumentu je tudi pri namenu o oddajanju televizijskega programa na kanalu 22 z oddajne točke za­ pisano, da gre za zagotovitev ustvarjanja, pripravljanja in

a Szlovén Köztársaság Távközlési Igazgatósága ellen pert in­ dított a Szlovén Köztársaság Legfelsőbb Bíróságán, mivel a Távközlési Igazgatóság a regionális műsor számára fenntar­ tott egyetlen megmaradt frekvenciát a Tele 59-nek osztotta ki. A Távközlési Igazgatóság akkori igazgatója ezzel az üggyel kapcsolatban azt ígérte, hogy „Az 59-es csatorna kereskedel­ mi célú felhasználását a stájer körzeti műsor sugárzása helyett (amire az engedélye szól) felügyelőséggel szankcionálja.” A Távközlési Igazgatóság annak ellenére, hogy elkötelezte ma­ gát, hogy a frekvenciák kiosztásánál figyelembe veszi a Szlo­ vén RTV törvényes szükségleteit, az RTV-től két frekvenciát (egy rádiós és egy tévés műsorszóró hálózatot) elvett, helyet­ te pedig egy újat sem ítélt neki oda.

A magyar tévéműsor számára 2000-ben adódott újabb lehetőség a Maribori Tévével közös frekvencia elnyerésére. A boči frekvencia elnyerése volt a feltétele a Lendvai Tévéstúdió műsora heti 2 x 30 perces bővítésének, ugyanakkor biztosítva lettek volna a jobb időpontok is a műsor sugárzásához.

A Maribori Regionális RTV Központnak a boči adó­ torony 22-es csatornáján keresztül sugárzott tévéműsora programtervezetében és műsorrácsában, illetve az említett csatorna elnyerésére benyújtott kérelemben a műsor műfa­ jának meghatározásánál egyebek között szerepelt, hogy azt „a Maribori Regionális RTV Központ szlovéniai magyar nemzeti közösség irányában betöltött különleges szerepe is meghatározza. … A műsorrácsban így a regionális tévé­ műsoron kívül szerepel a magyar nemzeti közösség számá­ ra készített tévéműsor is, amely úgyszintén a Szlovén RTV közszolgálati tevékenységi körébe tartozik.”

106

A 22-es csatornán közvetített tévéműsor célját illetően oddajanja regionalnega TV-programa, TV-programa za ugyanebben a dokumentumban az szerepelt, hogy a regionális madžarsko narodno skupnost in oddaj za slovenske narod­ tévéműsor, a magyar nemzeti közösség tévéműsora, valamint a ne manjšine v sosednjih državah, slovenske izseljence in szomszédos országokban élő szlovén nemzeti kisebbségek, a zdomce v zadostnem obsegu in dolžini trajanja ..., »saj ter­ kivándoroltak és az ideiglenesen külföldön tartózkodó szlové­ minski načrt predvajanja I. in II. sporeda TV Slovenija ne nek részére készülő adások készíté­ • Vételkörzet – 22-es tévécsatorna • Pokritost s si- omogoča /.../ uresničevanja sének és sugárzásának biztosításáról gnalom – TV-kanal 22 Forrás • Vir: APEK, 2008 minimalnih ustavnih pravic van szó, elegendő terjedelemben és madžarske narodne skup­ időtartamban..., „hiszen a Szlovén nos­ti na področju televizij­ TV egyes és kettes csatornája su­ skega javnega obveščan­ ja gárzási terve nem teszi lehetővé ... a (pol ure televizijskega pro­ magyar nemzeti közösség legalap­ grama v mad­žarskem jeziku vetőbb alkotmányos jogainak meg­ na dan), ne da bi s tem bist­ valósítását a közszolgálati televíziós veno okrnili druge funkcije tájékoztatás terén (félórás magyar in vsebine nacionalnih TVnyelvű tévéműsor naponta), anél­ programov.« kül, hogy a nemzeti tévéműsorok Agencija za telekomuni­ egyéb funkcióját és tartalmát lényeges veszteség ne érné.” kacije, radiodifuzijo in pošto Republike Slovenije je z od­ A Szlovén Köztársaság Táv­közlési, Műsorszóró és Pos­tai ločbo št. 647965 televiziji Tele M 10. 10. 2002 odobrila Ügynöksége a 647965-ös számú határozattal a Tele M televí­ uporabo kanala 22 na oddajni točki Boč. zió részére 2002. október 10-én jóváhagyta a boči leadóállo­ Oddaje v madžarskem jeziku so na regionalni frekven­ más 22-es csatornájának használatát. ci 22. kanala dobile ustrezen termin predvajanja, in sicer A magyar nyelvű adások a 22-es csatorna regionális ob 18.20. Toda nova frekvenca je imela lepotno napako. frekvenciáján megfelelő sugárzási időpontot kaptak, még­ Njenega signala na dvojezičnem območju Prekmurja na­ pedig 18.20 órai kezdettel. Az új frekvenciának azonban mreč ni bilo mogoče sprejemati. Pa tudi sicer je bilo ob­ volt egy szépséghibája is, mégpedig az, hogy a vételkörze­ močje pokritosti z omenjeno frekvenco dokaj skromno, tébe nem tartozott bele a Muravidék kétnyelvű területe. o primerjavi s kanalom 59 pa sploh ni mogoče govoriti.

A frekvencia vételkörzete amúgy is szerény volt, az 59-es Pokritost je zagotovljena predvsem preko kabelskih siste­ csatornával pedig össze sem hasonlítható. A lefedettség el­ mov, vendar na dvojezičnem območju ta tehnična rešitev 107

sősorban kábelrendszereken keresztül valósul meg, azon­ zaradi slabega signala ni prišla v poštev. Programsko vod­ ban a kétnyelvű területen ez a műszaki megoldás a gyenge stvo Studia madžarskih programov se je z direktorico TV jelszolgáltatás miatt egyáltalán nem számított megoldás­ Slovenija Mojco Menart dogovorilo o uvrstitvi dveh do­ nak. A Magyar Műsorok Stúdiója vezetősége a Szlovén datnih oddaj v programsko shemo TV Slovenija na I. pro­ TV igazgató asszonyával, Mojca Me­narttal megállapodott gramu, in sicer od 1. 10. 2002 naprej.

Vidnost kanala 22 naj bi se na dvojezičnem območju további két adás besorolásáról a Szlovén Televízió műsor­ rácsába az egyes csatornán, 2002. október 1-jei kezdettel. Prekmurja izboljšala z oddajanjem programa Tele M pre­ A 22-es csatorna láthatósága a •Vételkörzet – 44-es tévécsatorna • Pokritost s si- ko pretvornika v Dolnjem Lakošu. Agencija za pošto Muravidék kétnyelvű területén ja­ gnalom – TV-kanal 44 • Forrás • Vir: APEK, 2008 in elektronske komunika­ vult volna a Tele M műsorának köz­ cije Re­publike Slovenije je vetítésével az alsólakosi átjátszóadón 18. 3. 2005 izdala odločbo keresztül. A Szlovén Köztársaság o tem, da je bila RTV Slove­ Postai és Elektronikus Kommuni­ nija na javnem razpisu do­ kációs Ügynöksége (APEK) 2005. deljena oddajna točka Len­ március 18-án határozatot adott ki dava na 44. kanalu. V opisu arról, hogy a Szlovén RTV a köz­ programa je izpostavljeno, beszerzési pályázaton elnyerte a da je program posebnega lendvai leadóállomás 44-es csator­ pomena za madžarsko na­ náját. A műsor leírásában kiemelték, rodno skupnost, saj pred­ hogy az a magyar nemzeti közösség részére különleges jelentőségű, hi­ • A lefedettséget illetően a digitális tévécsatornák stavljajo oddaje v njenem szen az anyanyelvű adások számukra bevezetése hozhat megoldást. • Rešitev stanja na maternem jeziku kontakt z področju pokritosti s signalom je mogoče pričakovati okoljem. Toda radij pokri­ a környezettel való kapcsolatot jelen­ od uvedbe digitalizacije televizijskih kanalov. tosti omenjenega kanala je tik. Ugyanakkor az említett csatorna vételkörzete rendkívül kicsi (Lendva és szűkebb környéke), izjemno majhen (Lendava z ožjo okolico), zato ni prispe­ így nem járult hozzá a fennálló helyzet változásához. A je­ val k spremembi obstoječega položaja. Omogočen pa je let viszont foghatja a lendvai kábelszolgáltató, így a műsort sprejem signala kabelskemu operaterju v Lendavi, tako da mindazok láthatják, akik csatlakoztatva vannak a kábeltele­ program lahko spremljajo vsi, ki so priključeni na omrežje kabelske televizije. vízió hálózatára.

108

A lendvai RTV-stúdió építése

Gradnja RTV-studia Lendava

A Muravidéki Magyar Rádió és a Lendvai Tévéstúdió szervezeti összefonódásáig a két médium külön helyszí­ nen, nem megfelelő helyiségekben működött. A két szer­ kesztőség helyiséggondjainak megoldása, valamint az át­ láthatóság és az összekapcsoltság növelése iránti igényből született meg az elképzelés a tévéstúdió építéséről a lendvai Partizán utca 120. számon található épülethez való hozzá­ építéssel, ahol akkor a lényegesen optimálisabb működési feltételekkel rendelkező rádióstúdió működött.

A magyar rádió- és tévéműsorok igazgatója, Szúnyogh Sándor 1997. április 15-én a helyiséggondokat a Szlovén Kormány Nemzetiségi Bizottsága elé terjesztette, amely a nemzeti közösségek rádió- és tévéműsorainak problémái­ val foglalkozott. A bizottság határozatában szerepelt, hogy „A Szlovén Köztársaság Kormánya és az RTV vezetősége minél előbb állapodjon meg az egymás iránti kötelezettsé­ geiről a szükséges eszközök biztosítását, a nemzetiségi prog­ ramok társfinanszírozását, valamint a műsorok készítéséhez és sugárzásához szükséges infrastruktúra és helyiségek kor­ szerűsítését, karbantartását és üzemeltetését illetően. Ebből a célból biztosítsák a megfelelő eszközöket a Szlovén Köz­ társaság költségvetésében az idei és a következő évre.”

A hozzáépítés ötletterve, amelyet a Szlovén RTV ter­ vezőirodája, a Biroinvest készített, papíron maradt, úgy­ szintén a következő is, amelyet a Programtanács 1998.

Ob organizacijski združitvi Pomurskega madžarske­ ga radia in TV-studia Lendava sta oba medija delovala na ločenih lokacijah, v neprimernih prostorih. Iz potrebe po večji preglednosti in povezanosti ter rešitvi prostorske problematike obeh uredništev se je porodila zamisel o gradnji televizijskega studia kot prizidka k zgradbi na tak­ ratni Partizanski ulici 120 v Lendavi, v kateri je deloval ra­ dijski studio, ki je imel v tistem času veliko optimalnejše pogoje za delovanje.

Direktor madžarskih radijskih in televizijskih pro­ gramov, Sándor Szúnyogh, je 15. aprila 1997 prostorsko problematiko predstavil tudi na seji Komisije Državnega zbora Republike Slovenije za narodni skupnosti, ki se je ukvarjala s problematiko radijskih in televizijskih progra­ mov narodnih skupnosti. V sklepu komisije je bilo zapisa­ no, da se naj »Vlada Republike Slovenije in vodstvo RTV Slovenija čim prej dogovorita o medsebojnih obveznostih v smislu zagotavljanja potrebnih sredstev za sofinancira­ nje narodnostnih programov ter za posodobitev, vzdrže­ vanje in obratovanje RTV-infrastrukture in prostorov, ki so potrebni za produkcijo in oddajanje teh programov. V te namene naj se zagotovijo ustrezna sredstva v proračunu Republike Slovenije za letošnje in prihodnje leto.« Idejni projekt navedenega prizidka, ki ga je izdelal Bi­ roinvest RTV Slovenija, je ostal na papirju, prav tako tudi 109

naslednji, ki je bil predstavljen na seji Programskega sve­ ta 20. 5. 1998 in je vseboval preureditev oziroma obno­ vo stare židovske šole ob kulturnem domu v izgrad­nji. Ta projekt je vseboval že selitev obeh elektronskih medijev madžarske narodne skupnosti na novo lokacijo. Marko Prpič, predstavnik RTV Slovenija, je na sestanku Pro­ gramskega sveta v marcu 1998 npr. povedal, da »RTV Slovenija ne bo investirala v stavbo za novi TV-studio v Lendavi, se pa obveže, da ga bo, če bo zgrajen, opremila z moderno tehniko.« S perečo prostorsko problematiko se je skupaj z no­ vim vodstvom RTV-studia Lendava na svoji seji oktobra 1998 soočil tudi Programski svet za radijski in TV-pro­ gram za madžarsko narodno skupnost, ki se je zavedal, da bo postopek mogoče pričeti le ob soglasju in finančni po­ moči države. Glede na pomen projekta pa se je porodila tudi ideja, da naj bi ga sofinancirala matična država. Pre­ selitev TV-studia iz najetih prostorov naj bi sledila že leta 2003, zato bi bilo vlaganje v posodobitev obstoječih pro­ storskih kapacitet nesmiselno. Vodstvo lendavskega radij­ skega in televizijskega studia ter člani programskega sve­ ta so zaradi čimprejšnje rešitve problematike razmišljali predvsem o nakupu poslovnih prostorov, ki jih je bilo tisti čas v Lendavi precej na razpolago. Aktivnosti za pridobi­ vanje sredstev naj bi bile sprožene po pridobitvi ustreznih cenitev, predlogi za dokončno razrešitev prostorskih težav pa so bili vključeni tudi v strategijo srednjeročnega razvo­ ja obeh programov.

Programski svet je na sestanku septembra 1999 vod­

május 20-i ülésén terjesztettek elő, és amely az építés alatt álló művelődési ház mellett található régi zsidó iskola át­ alakítását, illetve felújítását látta elő. Ez a projekt már tar­ talmazta a magyar nemzeti közösség két elektronikus mé­ diumának az új helyszínre való költözését is. Marko Prpič, a Szlovén RTV képviselője a Programtanács 1998 márci­ usában megtartott ülésén viszont elmondta, hogy „a Szlo­ vén RTV nem fog beruházni az új lendvai RTV-stúdió épületébe, azonban kötelezettséget vállal, hogy amennyi­ ben a stúdió megépül, korszerű technikával rendezi be.”

Az égető helyiséggonddal a lendvai RTV-stúdió új ve­ zetőségével együtt 1998 októberében tartott ülésén a Ma­ gyar Nemzeti Közösség Rádió- és Tévéműsorai Program­ tanácsa is szembesült, amely tudatában volt annak, hogy „az eljárást csak az állam hozzájárulásával és pénzügyi támoga­ tásával lehetséges megkezdeni”. A projekt jelentősége miatt született meg az ötlet, hogy azt az anyaország is finanszíroz­ za. A tévéstúdió költözése a bérelt helyiségeiből már 2003ban esedékes volt, ezért nem lett volna értelme befektetni a meglévő helyiségek korszerűsítésébe. A lendvai rádió- és tévéstúdió vezetősége és a Programtanács tagjai a helyiség­ gondok mielőbbi megoldása érdekében elsősorban már meglevő üzlethelyiségek megvásárlásában gondolkodtak, amelyekből abban az időben Lendván több is rendelkezés­ re állt. Az eszközökért folytatott tevékenységek a megfelelő felbecslés után kezdődtek volna el. A helyiséggondok vég­ leges megoldására vonatkozó javaslatokat pedig mindkét műsor középtávú fejlesztési stratégiájába is belefoglalták.

A Programtanács 1999 szeptemberében felszólítot­ 110

ta az RTV vezetőségét, hogy a nemzetiségek képviselői­ vel közösen „haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat a Szlovén Köztársaság Kormányával, illetve az állammal a költségvetési eszközök biztosításáról a megfelelő feltéte­ lek, illetve helyiségek megteremtéséhez a szerkesztőségek zavartalan működéséhez és a magyar nemzeti közösség rádió- és tévéműsorának további fejlesztéséhez.”

A Szlovén RTV Közintézmény 2000. május 26-án a Szlo­ vén Köztársaság Hivatalos Lapja 2000. évi 44. számában pá­ lyázatot tett közzé, 2000. július 5-én pedig már meghozta az RTV/113/2000 jelzetű határozatát, amelyben a lendvai rá­dió- és tévéműsorához szükséges üzlethelyiségek meg­ vásárlásához a legkedvezőbb ajánlatként a velenjei székhe­ lyű Gorenje servis Kft. tulajdonában lévő üzlethelyiségeket választotta ki. A megvásárolandó üzlethelyiség Lendván, a Kranjec utca 10. szám alatt található épületben volt. A megvá­ sárolt helyiségek három szinten 672 m2 tettek ki. Az adásvé­ teli szerződés a Szlovén RTV Közintézmény, amelynek Janez Čadež volt a vezérigazgatója, a Gorenje Rt. és Lendvai község mint a 4390/2-es helyrajzi számú építési telek tulajdonosa között jött létre. A szerződésbe foglalt vételár 72.086.784,00 tolár volt.

A Magyar Nemzeti Közösség Rádió- és Tévéműso­ rai Programtanácsa 2001 februárjában megtartott ülésén Halász Albert, a Szlovén RTV magyar műsorainak prog­ ramigazgatója a lendvai RTV-stúdió szükségleteire szol­ gáló üzlethelyiségek megvásárlásáról szóló szerződés alá­ írásakor hangsúlyozta, hogy a helyiségek felújítására nem volt biztosítva az anyai fedezet: „Tekintettel arra, hogy a

stvo RTV pozval, naj se skupaj s predstavniki narodnosti takoj začne dogovarjati z Vlado Republike Slovenije oz. državo o proračunskih sredstvih, s katerimi bi zagotovili ustrezne prostorske pogoje za nemoteno delovanje ured­ ništev in razvoj radijskega in TV-programa za madžarsko narodno skupnost.

Javni zavod Radiotelevizija Slovenija je 26. 5. 2000 objavil razpis v Uradnem listu Republike Sloveni­ je pod št. 44/2000 in dne 5. 7. 2000 že sprejel sklep št.

RTV/113/2000, s katerim je kot najugodnejšega ponud­ nika za nakup poslovnih prostorov za potrebe RTV-pro­ gramov v Lendavi izbral Gorenje servis, d. o. o, Partizan­ ska 12 iz Velenja. Poslovni prostor se je nahajal v stavbi na Kranjčevi ulici 10 v Lendavi, odkupljena površina je v treh etažah znašala 672 m2. Med JZ RTV Slovenija, katere ge­ neralni direktor je bil Janez Čadež, Gorenjem, d. d., in Ob­ čino Lendava kot lastnikom stavbišča parcelne št. 4390/2, na kateri se nahaja objekt, je bila sklenjena kupoprodajna pogodba. Pogodbena cena je znašala 72.086.784,00 sit.

Na seji Programskega sveta radijskih in TV-progra­ mov za madžarsko narodno skupnost februarja 2001 je direktor programov za madžarsko narodno skupnost Al­ bert Halász ob informaciji o podpisu pogodbe za nakup poslovnih prostorov za potrebe RTV-studia Lendava po­ udaril tudi, da za adaptacijo prostorov finančno kritje ni bilo zagotovljeno: »Glede na to, da je doslej RTV Slove­ nija za potrebe v Lendavi angažirala znatna sredstva za od­ kup prostorov in glede na trenutne finančne možnosti za­ voda, dodatnih sredstev iz tega vira ni mogoče pričakovati 111

Szlovén RTV a lendvai igényekre eddig jelentős összeget szánt a helyiségek megvásárlására, és tekintettel az intézet jelenlegi pénzügyi lehetőségeire, további eszközök ebből a forrásból nem várhatóak (vagy legalábbis nem elegendő mértékben). Az anyaországgal való eddigi tárgyalások pe­ dig szintén nem igazán kecsegtetőek.”

A lendvai RTV-stúdió vezetőségének a Ma­ri­bori Re­

(ali vsaj ne v zadostni meri). Dosedanji pogovori z matič­ no državo pa tudi niso obetavni.« Vodstvu RTV-studia Lendava je ob podpori vodje Re­ gionalnega RTV-centra Maribor uspelo prepričati Aleksa Štakula, novega generalnega direktorja RTV Slovenija, o nakupu preostalega dela poslovne zgradbe, saj so idejne rešitve ureditve studia pokazale, da bi prostori šele z do­

gionális RTV-központ segítségével sikerült meggyőznie Aleks Štakult, a Szlovén RTV új vezérigazgatóját az épü­ let fennmaradó részének megvásárlásáról, hiszen a stúdió kialakításának ötlettervei is arra mutattak, hogy a helyisé­ gek csak a teljes terület birtokában biztosítanák elfogad­ ható szinten a lendvai stúdió szükségleteit.

A Szlovén RTV Közintézmény 2001. november 30-án az említett két féllel további adásvételi szerződést kötött, amel�­ lyel a Szlovén RTV az üzlethelyiség 144,50 négyzetméter nagyságú, ez idáig még a Gorenje tulajdonában lévő rész tu­ lajdonosává vált. A vételár 16.597.282,00 tolárt tett ki.

Aleks Štakul, a Szlovén RTV vezérigazgatója a Prog­

datno površino kolikor toliko zadovoljevali potrebe len­ davskega studia.

Javni zavod RTV Slovenija je 30. 11. 2001 z omenjeni­ ma partnerjema sklenil dodatno kupoprodajno pogodbo, s katero je RTV Slovenija postala lastnica preostanka pos­ lovnega prostora v izmeri 144,50 m2, ki je bil še vedno v lasti Gorenja. Kupnina je znašala 16.597.282,00 sit.

Generalni direktor RTV Slovenija Aleks Štakul je Pro­ gramski svet na sestanku 30. 11. 2001 obvestil, da naj bi se »v kratkem začela gradbena dela, ki naj bi se po planu 112

ramtanácsot 2001. november 30-i ülésén arról értesítet­ te, hogy „hamarosan megkezdődnek az építési munkála­ tok, amelyek a tervek szerint 2004 elején fejeződnének be, akkorra várható tehát a stúdiók költözése is az új he­ lyiségekbe. A projekt megvalósítása nagymértékben függ az elsősorban a költségvetésből eredő pénzügyi eszközök folyósításának ütemétől is.” Pozsonec Mária magyar nem­ zetiségi parlamenti képviselő külön közbenjárására 2001ben a Szlovén Köztársaság költségvetésében a beruházá­ sokhoz 20 millió szlovén tolárt biztosítottak.

A Szlovén Köztársaság 2003. évi költségvetése módosítási javaslatában, amelyet a Szlovén Köz­ társaság Parlamenti Bizottsága 2002. október 17-i ülésén tárgyalt „elsősorban a két nemzetiségi kép­ viselőnek köszönhetően a 2003. évi költségvetést jelentős mértékben módosították, ami a rádió- és tévéműsorok finanszírozásában jutott kifejezésre, mégpedig 100 millió tolár értékben, valamint 142 millió összegben a 2004-es évre vonatkozóan.” Ez az összeg „a lendvai stúdió már túl hosszan húzódó építési munkálata­ inak befejezését szolgálja, de remélhetőleg ezzel az összeg­ gel biztosított a forrás, amely két-három év alatt lehetővé teszi, hogy mégiscsak elkészüljön a lendvai stúdió, ahol a magyar műsorokat fogják készíteni” – mondta el a 2003. és 2004. évi költségvetés ismertetésekor Janez Obreza, a Szlovén Köztársaság Nemzetiségi Hivatalának akkori igazgatója. Aleks Štakul, a Szlovén RTV vezérigazgatója a lendvai RTV-stúdió építéséhez szükséges eszközök biz­ tosításához azt fűzte hozzá, hogy az állami társfinanszíro­

končala v začetku leta 2004, takrat pa je predvidena tudi preselitev studiev v nove prostore. Realizacija projekta je v veliki meri odvisna tudi od dinamike priliva finan­čnih sredstev, predvsem iz proračuna.« V letu 2001 je bilo v proračunu Republike Slovenije ob izdatnem prizadeva­ nju poslanke madžarske narodne skupnosti Márie Pozso­ nec za investicije zagotovljenih 20 milijonov tolarjev.

V predlogu sprememb proračuna Republike Sloveni­ je za leto 2003, ki ga je Komisija DZ Republike Slovenije obravnavala na svoji seji 17. oktobra 2002, je »predvsem po za­ slugi obeh narodno­ stnih poslancev prišlo v proračunu za leto 2003 do pomembne spremembe, ki se je odrazila na financiranju RTV-programov, in sicer za 100 milijonov, v letu 2004 pa za 142 milijonov.« Ta znesek se je nanašal na »dokončanje investicije TV-studia v Len­ davi, kar že predolgo traja. Upam, da je zdaj s temi sred­ stvi zagotovljen vir, ki bo v dveh, treh letih omogočil, da se TV-studio Lendava, kjer se bo pripravljalo madžarske programe, vendarle uresniči,« je med drugim ob predsta­ vitvi proračuna za leto 2003 in 2004 povedal Janez Obre­ za, takratni direktor Urada za narodnosti Vlade Republike Slovenije. Aleks Štakul, generalni direktor RTV Slovenija, je zagotovitev sredstev za gradnjo RTV-studia v Lendavi komentiral z besedami, da mora v primeru potrditve sofi­ 113

zás jóváhagyása esetén a szükséges eszközök másik felét az RTV-nek kell biztosítania, hiszen a beruházások terén a finanszírozás fele-fele arányban valósul meg. „Ellenke­ ző esetben, ha tehát az eszközöket nem biztosítanák ilyen mértékben, ezt a beruházást nem tudjuk ténylegesen be­ fejezni, hanem halasztásokra kell számítani…”

nanciranja s strani države drugo polovico potrebnih sred­ stev zagotoviti RTV, saj naj bi se na področju investicij za­ gotovilo financiranje v razmerju 50 : 50. »V nasprotnem primeru, v kolikor seveda ta obseg sredstev ne bi bil zago­ tovljen, mi te investicije dejansko ne moremo dokončati, ampak se bo odlagala …«

114

• Költözik a zene…

• Seli se glasba …

… és a munkatársak is. … pa tudi sodelavci.

• A Hidak csapata az épülő stúdió előtt a munkálatok kellős közepén…

• Ekipa Mostov pred studiem med gradnjo …

… és közvetlenül a költözés után. … in neposredno po selitvi.

115

Az új helyiségekbe való költözés 2004 tavaszán, illetve Selitev v nove prostore je bila načrtovana za pomlad nyár elején volt esedékes, a nyári műsorrácsra való áttérés oziroma začetek poletja 2004, ob prehodu na poletno pro­ időszakában. A munkálatok azonban elhúzódtak, ezért gramsko shemo. Toda dela so se zavlekla, zato je bila selitev csak 2004. szeptember elején kerülhetett sor a költözés­ možna šele v začetku septembra 2004. Vlada Republike Slo­ re. A Szlovén Köztársaság Kormánya teljesítette a stúdió venije je izpolnila svoje materialne obveznosti do gradnje építésével kapcsolatos anyagi studia, za investicijo je na­ kötelezettségeit, a beruházás­ menila 265 milijonov tolar­ ra 265 millió tolárt fordított, jev, torej polovico skupne tehát a beruházás teljes érté­ vrednosti investicije. Slo­ kének felét. Az új RTV-stúdió vesnost ob odprtju novega ünnepélyes megnyitója 2004.

RTV-studia je bila 18. sep­ szeptember 18-án volt. Szá­ tembra 2004. Ob številnih mos szlovéniai, magyarorszá­ visokih gostih iz Slovenije gi és más határon túli magas in Madžarske ter zamejstva rangú vendég mellett a meg­ se je je udeležil tudi Anton nyitón jelen volt Anton Rop • Érkeznek az első vendégek. • Zbirajo se prvi gostje.

Rop, predsednik Vlade Re­ szlovén kormányfő is. publike Slovenije.

Az új, korszerű technikával felszerelt lendvai rádió- és Odprtje novega radijskega in televizijskega studia v tévéstúdió megnyitása fontos mérföldkő a magyar nyelvű Lendavi, ki je bil opremljen s sodobno tehniko, velja za rádió- és tévéműsorok készítésében. Létrehozása nem­ pomemben mejnik v pripravi radijskih in televizijskih csak a lendvai stúdióban dolgozók számára kiemelkedő programov v madžarskem jeziku. Pridobitev ni izjemne­ jelentőségű, akik munkakörülményei érdemben javultak, ga pomena le za zaposlene v lendavskem studiu, katerih hiszen a stúdió jobb minőségű munka végzését teszi le­ delovni pogoji so se neprimerno izboljšali – nov studio hetővé, bár egyben magasabb fokú szakmai hozzáértést is namreč omogoča kakovostnejše delo, od njih pa zahteva követel, hanem a Szlovéniában élő magyar nemzeti közös­ tudi večjo strokovno usposobljenost –, ampak tudi za vse ség minden tagja részére, hiszen jelentős változást jelent a pripadnike madžarske narodne skupnosti v Sloveniji, saj nemzeti közösség egyik alkotmányos joga minőségében, je prišlo do bistvene spremembe v kakovosti ene od ustav­ nih pravic narodne skupnosti, in sicer njenega informiran­ az anyanyelven történő tájékoztatásában. ja v maternem jeziku.

116

• Átadásra készen. • Vse je pripravljeno za otvoritev.

• Vendégeink egy része a megnyitón. • Del gostov ob ot­vo­ rit­vi

• Dr. Halász Albert programigazgató.

• Programski direktor dr. Albert Halász

•Mag. Anton Rop kormányfő és Aleks Šta­kul vezérigazgató ünnepélyesen át­ vág­ja a szalagot. • Predsednik Vlade Re­publike Slovenije, mag. Anton Rop, in generalni direktor RTVS, Aleks Štakul, slovesno prerežeta trak.

117

A lendvai Magyar Műsorok Stúdiója, illetve a Muravidéki Magyar Rádió és a Lendvai Tévéstúdió szervezettsége

Organiziranost Studia madžarskih programov v Lendavi oziroma Pomurskega madžarskega radia in TV-studia Lendava

A magyar nyelvű tévéműsorok a kezdetben a Ljublja­ nai TV tájékoztató műsorai szerkesztőségének a hatáskö­ rébe tartoztak, 1993-ban pedig a Szlovén RTV tájékoztató műsorai szerkesztőségének keretében létrejött a magyar nyelvű tévéműsorok szerkesztősége.

A magyar nyelvű rádióműsor a létrehozásakor, tehát 1958-ban, a Ljubljanai RTV szerves részévé vált, 1962 ok­ tóberében pedig a Pomurski Tisk Lapkiadó és Sajtóválla­ lat tájékoztató és kiadó tevékenységgel foglalkozó egysé­ géhez került át. Újabb átszervezés után a magyar nyelvű rádiószerkesztőség 1967. április 1-jével a muraszomba­ ti Rádió- és Sajtóintézet keretében kezdett működni. Az említett intézet 90-es évek elején megkezdett privatizáci­ ójával párhuzamosan megkezdődtek a magyar nyelvű rá­ diónak a Tájékoztatási Vállaltból való kiválására és a két elektronikus média nagyobb önállóságára irányuló törek­ vések. Az ötlet főleg pénzügyi és technikai gondok miatt nem volt megvalósítható. Ezenkívül pedig a Szlovén RTVről szóló 1994. évi törvény is a két magyar nyelvű médi­ umnak a Szlovén RTV-be, mégpedig a Maribori Regioná­

Televizijske oddaje v madžarskem jeziku so na začet­ ku sodile k Uredništvu dnevnoinformativnega programa TV Ljubljana, leta 1993 pa je bilo v sklopu Informativne­ ga programa RTV Slovenija ustanovljeno uredništvo za madžarski televizijski program.

Radijski program v madžarskem jeziku je bil od začet­ ka delovanja, torej od leta 1958, sestavni del RTV Ljublja­ na, oktobra 1962 pa je bila postaja priključena murskoso­ boškemu Časopisno-založniškemu podjetju Pomurski tisk, in sicer kot organizacijska enota v delovni enoti za informacijsko in založniško dejavnost. Radijski program v madžarskem jeziku je 1. aprila 1967, po ponovni reor­ ganizaciji, postal sestavni del Zavoda za časopisno in ra­ dijsko dejavnost v Murski Soboti. Hkrati s privatizacijo omenjenega zavoda v začetku devetdesetih let pa so se za­ čela uresničevati prizadevanja po izločitvi radijskega pro­ grama v madžarskem jeziku iz Podjetja za informiranje in pojavljati zamisli o večji samostojnost obeh elektronskih medijev v madžarskem jeziku z njuno vključitvijo v Za­ vod za informiranje madžarske narodnosti. Zamisel pred­ 118

vsem zaradi tehnične specifičnosti elektronskih medijev in finančnih težav ni bila izvedljiva, pa tudi predlog no­ vega zakona o RTV Slovenija iz leta 1994 je predvideval vključitev uredništev radijskega in televizijskega progra­ ma v madžarskem jeziku v RTV Slovenija, in sicer v njen Regionalni RTV-center Maribor.

Programski svet za radijski in televizijski program v madžarskem jeziku se je skupaj s Pomursko madžarsko samoupravno narodno skupnostjo, predstavnico madžar­ ske narodne skupnosti v Svetu RTV Slovenija ter uredniš­ tvoma madžarskega radijskega in televizijskega programa ob obravnavi statuta RTV Slovenija v letu 1994 in 1995 vključil v prizadevanja po doseganju večje samostojno­ sti v okviru te institucije, vendar njihovi predlogi niso bili sprejeti. Samostojnost uredništev naj bi bila zagotovljena z institutom programskega direktorja narodnostnih pro­ gramov.

Pomurski madžarski radio in TV-studio Lendava sta začela delovati v okviru istega zavoda RTV Slovenija 1.

1. 1996, takrat še na dveh različnih lokacijah. Program­ sko sta bili uredništvi ločeni, imeli pa sta skupnega pro­ gramskega direktorja. Za prvega programskega direktorja madžarskega RTV programa je bil 25. 7. 1996 imenovan Sándor Szúnyogh, ki je bil hkrati tudi odgovorni urednik televizijskega programa v madžarskem jeziku, radijski program v madžarskem jeziku pa je imel svojo odgovorno urednico. Do tesnejšega povezovanja in sodelovanja med uredništvoma je prišlo predvsem z imenovanjem novega vodstva televizijskih in radijskih programov za madžar­

lis RTV Központba való besorolásáról rendelkezett.

A Magyar Nyelvű Rádió- és Tévéműsorok Program­ bizottsága a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemze­ ti Közösséggel, a közösségnek a Szlovén RTV Tanácsába delegált tagjával és a magyar nyelvű rádió- és tévéműso­ rok szerkesztőségével közreműködve 1994-ben és 1995ben a Szlovén RTV Alapszabályának tárgyalásakor a ma­ gyar nyelvű műsorok nagyobb önállóságát szerette volna érvényesíteni, azonban javaslatait az Alapszabály készítői nem fogadták el. A két szerkesztőség a Maribori Regioná­ lis RTV Központ részévé vált, önállósága pedig a nemzeti­ ségi műsorok programigazgatójának újonnan létrehozott intézményével volt szavatolva.

A Muravidéki Magyar Rádió és a Lendvai Tévéstúdió 1996. január 1-jén kezdett egyazon intézmény, a Szlovén RTV keretein belül működni. A műsorok készítése szem­ pontjából két önálló szerkesztőség működött, amelyeknek közös programigazgatója volt. A magyar nyelvű rádió- és tévéműsorok első programigazgatójává 1996. július 25-én Szúnyogh Sándort nevezték ki, aki egyben a magyar nyel­ vű tévéműsorok felelős szerkesztőjének tisztségét is be­ töltötte, a rádiónak pedig saját felelős szerkesztője volt. A szerkesztőségek közötti szorosabb együttműködés főleg a magyar nyelvű műsorok új vezetőségének 1998 végén, illetve 1999 elején megvalósult kinevezésével, valamint 2004 szeptemberében, a közös helyiségekbe költözéssel jött létre. A korábbi gyakorlattól eltérően 1998. december 1-jétől, dr. Halász Albert programigazgatóvá való kineve­ zésétől, a magyar nyelvű rádió- és tévéműsorok program­ 119

sko narodno skupnost konec leta 1998 oziroma na začet­ ku leta 1999 ter po preselitvi v skupne prostore septembra 2004. Za razliko od prejšnje prakse sta bili funkciji direk­ torja in odgovornih urednikov od imenovanja dr. Alberta Halásza za programskega direktorja 1. 12. 1998 ločeni, za kar je bila sicer dana podlaga že v Zakonu o RTV Slove­ nija iz leta 1994, vendar ob prvem imenovanju zaradi po­ manjkanja kadra in finančnih sredstev do tega ni prišlo.

Programski odbor za radijski in televizijski program v madžarskem jeziku in vodstvo narodne skupnosti sta okre­ pila svoja prizadevanja po večji samostojnosti madžarskih elektronskih medijev med obravnavo novega zakona o RTV Slovenija leta 2005. Prizadevala sta si predvsem za večjo finančno samostojnost, saj naj bi se finančna sred­ stva za RTV-programe za madžarsko narodno skupnost planirala posebej in ne v sklopu Regionalnega RTV-cen­ tra v Mariboru. Predlog pa ni bil upoštevan. Zakon iz leta 2005 je namesto funkcije programskega direktorja narod­ nostnih programov uvedel institut pomočnika generalne­ ga direktorja RTV Slovenija za radio in televizijo za avtoh­ tono italijansko in madžarsko narodno skupnost.

Studio madžarskih programov v Lendavi je program­ sko in organizacijsko avtonomna enota JZ RTV Slovenija, sodi pa v Programsko-produkcijsko enoto Regionalnega RTV-centra Maribor s studiem za madžarski program v Lendavi. V sklopu studia delujeta UPE televizijski pro­ gram za madžarsko narodno skupnost (TV-studio Len­ dava) in UPE radijski program za madžarsko narodno skup­nost (Pomurski madžarski radio). Radijski program

igazgatójának és a tévé felelős szerkesztőjének tisztsége külön lett választva. Ezt ugyan már az 1994. évi törvény is lehetővé tette, azonban az első kinevezéskor ez pénzügyi gondokra és munkaerőhiányra hivatkozva nem valósult meg.

A Magyar Nyelvű Rádió- és Tévéműsorok Programbi­ zottsága és a magyar nemzeti közösség vezetősége a Szlo­ vén RTV-ről szóló 2005. évi törvény tárgyalásakor ismét síkra szállt a magyar nyelvű elektronikus média nagyobb önállóságának elérése érdekében. A törekvések főleg pénz­ ügyi önállóságra irányultak, az elképzelések szerint a ma­ gyar nyelvű rádió- és tévéműsorok költségvetését külön kellene tervezni, tehát nem a Maribori Regionális RTV Központ keretében. A javaslatot nem fogadták el. A 2005. évi törvény a korábbi nemzetiségi programigazgatók he­ lyett bevezette a Szlovén RTV magyar és olasz nemzetisé­ gi rádió- és tévéműsorokért felelős vezérigazgató-helyet­ tesének intézményét.

A lendvai Magyar Műsorok Stúdiója műsorkészítési és szervezettségi szempontból is a Szlovén RTV Közin­ tézmény autonóm egysége, amely szervezettségi szem­ pontból a Maribori Regionális RTV Központhoz tarto­ zik. Keretébe két szervezeti egység tartozik, mégpedig a magyar nyelvű tévéműsorok (Lendvai Tévéstúdió) és a magyar nyelvű rádióműsorok (Muravidéki Magyar Rá­ dió) egysége. A magyar nyelvű rádióműsorok egységében két szerkesztőség működik, mégpedig a tájékoztató mű­ sorok szerkesztősége és a művelődési, oktatási, szórakoz­ tató, ifjúsági és vallási műsorok szerkesztősége, a magyar 120

za madžarsko narodno skupnost se deli na uredništvo in­ formativnega programa in uredništvo kulturno-izobraže­ valnega, razvedrilnega, mladinskega in verskega progra­ ma, televizijski program za madžarsko narodno skupnost pa na uredništvo informativnega, izobraževalnega, šport­ nega in dokumentarnega programa ter uredništvo kul­ turno-umetniškega, mladinskega in otroškega programa.

Praksa v JZ RTV Slovenija je, da so stalno in honorarno zaposleni novinarji uvrščeni v katerega od uredništev. V lendavskem Studiu madžarskih programov pripravlja ve­ čina programskih delavcev kljub uvrščenosti v enega od uredništev pris­pevke za obe uredništvi, sicer delo zaradi nizkega števila programskih delavcev ne bi moglo nemo­ teno potekati. Radijski in televizijski program pripravlja namreč 32 stalno zaposlenih sodelavcev (v TV-studiu 14, v PMR 15, v skupnih službah pa so trije zaposlenih), 19 stalnih honorarnih sodelavcev in okoli 40 občasnih ho­ norarnih sodelavcev. Zaradi nizkega števila zaposlenih glede na obseg programa je dejavnost RTV-studia Len­ dava usmerjena predvsem v pripravljanje programa, pri ostalih spremljajočih dejavnostih, kot so npr. arhiviranje, analiza podatkov, vodenje raznih sistemov za pripravo pla­ na, urejanje spletnih strani ipd., pa se izvaja le najnujnejše.

nyelvű tévéműsorok egységén belül pedig a tájékoztató, oktatási, sport- és dokumentumműsorok szerkesztősége, valamint a művelődési, művészeti, ifjúsági és gyermekmű­ sorok szerkesztősége. A Szlovén RTV-ben az a gyakorlat, hogy a munkatársak (az állandó státussal rendelkező és a szerződéses újságírók is) be vannak sorolva valamelyik szerkesztőségbe. A lendvai Magyar Műsorok Stúdiójában a rádiós és televíziós újságírók többsége az adott szerkesz­ tőségbe való besorolása ellenére a másik szerkesztőség számára is dolgozik, hiszen ellenkező esetben, a munka­ társak alacsony létszáma miatt, a munka nem lehetne zök­ kenőmentes. A Magyar Műsorok Stúdiójának 32 főállású munkatársa van. Közülük 14 a Lendvai Tévéstúdióban, 15 a Muravidéki Magyar Rádióban, 3 pedig a közös szakszol­ gálatban dolgozik. A műsorok készítésében 19 állandó külső munkatárs és mintegy 40 időszakosan közreműkö­ dő külső munkatárs is részt vesz. A lendvai Magyar Mű­ sorok Stúdiójának tevékenysége a munkatársak műsorok terjedelméhez viszonyított alacsony létszáma miatt első­ sorban a műsorkészítésre irányul, a kísérő tevékenységek, így pl. az archiválás, az adatok elemzése, különféle terve­ zési rendszerek naprakésszé tétele, honlap szerkesztése és egyebek terén pedig csak a legszükségesebb teendőket tudjuk elvégezni.

121

A magyar nemzeti közösség részvétele a magyar nemzeti közösség tájékoztatására szolgáló elektronikus médiában

Soudeležba madžarske narodne skupnosti v elektronskih medijih za informiranje madžarske narodne skupnosti

A magyar nemzeti közösség részvétele a magyar nyelvű rádió- és tévéműsorok készítésében elvi szinten mindvégig biztosított volt. A Ljubljanai RTV a magyar nyelvű tévéadá­ sok első közös tanácsát, amely közreműködött az adások tervezetének készítésénél, az 1978 márciusában megtartott 4. rendes ülésén alapította meg. Elnökévé Hajós Ferencet nevezték ki, akit a közös tanácsba a magyar nemzeti közös­ ség delegált, és aki e tisztséget több éven keresztül betöltöt­ te. Miután a Ljubljanai RTV 1989-ben egyoldalúan meg­ szüntette az egyik magyar nyelvű adást, a Lendvai Községi Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Érdekközösség képvise­ lői javasolták, hogy a Hidak adás számára külön programta­ nácsot hozzanak létre, amelyben nagyobb mértékben kelle­ ne biztosítani a muravidéki magyarok érdekképviseletét is.

A nemzetiségi műsorokért felelős 11 tagból álló taná­ csot kétévi időtartamra nevezték ki 1989. október 19-én a Ljubljanai RTV Közgyűlése 12. rendes ülésén. A magyar nemzeti közösségnek két képviselője volt a tanácsban, amelynek célja a szélesebb körű társadalmi befolyás biz­ tosítása volt az olasz és a magyar nemzeti közösség tájé­ koztatása terén.

Možnost za participacijo madžarske narodne skupno­ sti v pripravah radijskih in televizijskih programov v ma­ džarskem jeziku je bila na načelni ravni prisotna ves čas.

Skupščina RTV Ljubljana je prvi sosvet za TV-program v madžarskem jeziku, ki je sodeloval pri pripravi osnutka oddaj, ustanovila na svoji 4. redni seji v marcu 1978. Za njegovega predsednika je bil imenovan Ferenc Hajós, ki ga je delegirala v sosvet madžarska narodna skupnost, to funkcijo pa je opravljal vrsto let. Ob enostranski odločitvi RTV Ljubljana o ukinitvi ene od oddaj v madžarskem je­ ziku v letu 1989 pa so poslanci skupščine SIS madžarske narodne skupnosti Občine Lendava predlagali, da se naj za oddajo Hidak/Mostovi ustanovi poseben programski svet, v katerem bi bilo potrebno v večji meri zagotoviti za­ stopstvo interesov tudi prekmurskim Madžarom.

11-članski svet za narodnostne programe je bil imeno­ van za obdobje dveh let na 12. redni seji Skupščine RTV Ljubljana, 19. 10. 1989. Madžarska narodna skupnost je imela v svetu dva predstavnika. Njegov namen je bil zago­ tavljati širši družbeni vpliv na področju obveščanja itali­ janske in madžarske narodnosti v Sloveniji.

122

A Szlovén RTV Tanácsa 1991. október 29-én fogad­ ta el az alapszabályban is rögzített határozatot négy prog­ ramtanács megalapításáról, melyek között az olasz és a magyar nemzeti közösség programtanácsa is szerepelt. A programtanácsba, melynek két évre szólt a megbízatása, a tagok felét a Szlovén RTV nevezte ki, mégpedig az élet különböző területeit képviselő, elismert szakemberek­ ből, a tagok másik felét pedig közvetlenül az olasz, illetve

Svet RTV Slovenija je 29. 10. 1991 odločal o statutar­ nem sklepu o ustanovitvi štirih programskih svetov, med katerimi najdemo tudi programska sveta za italijansko in madžarsko narodno skupnost. V programski svet, katere­ ga mandat je trajal dve leti, je polovico članov imenoval Svet RTV Slovenija, in sicer ugledne strokovnjake z raz­ ličnih področij življenja, polovico članov pa sta imeno­ vali neposredno italijanska oziroma madžarska narodna

• A Programtanács, illetve a Programbizottság ülése Orbán János, Dancs Anna és dr. Bernjak Elizabeta elnöklésével. • Sestanek programskega sveta oz. odbora pod predsedovanjem Jánosa Orbána, Anne Dancs in dr. Elizabete Bernjak

a magyar nemzeti közösség nevezte ki. A programtanács hatásköre megegyezett a nemzeti rádió- és tévéműsorok programtanácsa hatáskörével, azzal a különbséggel, hogy a nemzetiségi műsorokra vonatkozott.

1993. március 11-én megtartotta alakuló ülését a Ma­ gyar Nemzeti Közösség Rádió- és Tévéműsorai Program­ tanácsa. Ezzel még egy célkitűzés megvalósult, a magyar nyelvű műsorok alakításának közvetlenebb befolyásolási lehetősége.

A Szlovén RTV-ről szóló 1994. évi törvény, melynek megvitatásában a Magyar Nemzeti Közösség Rádió- és

skupnost. Pristojnosti programskega sveta so bile enake pristojnostim sveta za nacionalne radijske in televizijske programe, s tem da so se te nanašale na manjšinske pro­ grame.

11. 3. 1993 je bila konstitutivna seja Programskega sveta za radijski in TV-program za madžarsko narodno skupnost. S tem je bil dosežen še en cilj, in sicer možnost neposrednejšega vpliva na oblikovanje oddaj v madžar­ skem jeziku.

Zakon o RTV Slovenija iz leta 1994, v katerega obrav­ navo se je vključil tudi Programski svet za televizijski in 123

radijski program v madžarskem jeziku, je okrepil pristoj­ nosti narodnostnih programskih svetov, ki naj bi dajala soglasje k obsegu programa. V programska sveta narod­ nih skupnosti naj bi 2/3 članov imenovali narodni skup­

Tévéműsorai Programtanácsa is részt vett, megerősítette a nemzetiségi programtanácsok hatáskörét, hiszen a hoz­ zájárulásukat kellett adniuk a műsor terjedelmét illetően.

A nemzetiségi programtanácsokba a tagok kétharmadát a

• A Magyar Nemzeti Közösség Rádió- és Tévéműsorai Programbizottságának szakmai találkozója az olasz nyelvű műsorok vezetőségével és az olasz nemzeti közösség programbizottságának képviselőivel. • Strokovno srečanje članov Programskega odbora za radijski in TV-program za madžarsko narodno skupnost z vodstvom italijanskega programa in predstavniki programskega odbora omenjenega programa

nosti, 1/3 pa Svet RTV, medtem ko je bila prej sestava omenjenih svetov v razmerju 50 : 50. Narodni skupnosti sta bili s temi rešitvami zadovoljni.

Na osnovi novega Zakona o RTV Slovenija iz leta 2005 sta se programska sveta preimenovala v programska odbora za italijanski in madžarski narodnostni program in štejeta po 9 članov. Dva člana programskega odbora ime­ nuje za mandatno dobo štirih let Programski svet RTV Slovenija, dve tretjini njegovih članov imenujeta italijan­ ska oziroma madžarska samoupravna narodna skupnost v

nemzetiségi közösségek nevezték ki, egyharmadát pedig az RTV Tanácsa. Ezt megelőzően az említett tanácsok ös�­ szetétele 50:50%-os arányú volt. A két nemzeti közösség ezekkel a megoldásokkal elégedett volt.

A Szlovén RTV-ről szóló 2005. évi új törvény alapján a két programtanácsot átnevezték az olasz és a magyar nemzetiség programbizottságává, és mindkettőnek kilenc tagja van. A programbizottság két tagját a Szlovén RTV Tanácsa nevezi ki 4 éves mandátumra, a tagok kétharma­ dát a Szlovéniában élő olasz, illetve magyar önkormány­ 124

zati közösség nevezi ki, egy tagot pedig az olasz, illetve a magyar nemzeti közösség rádió- és tévéműsora szer­ kesztőségeiben dolgozók vá­ lasztanak ki maguk közül. A programbizottság hatásköre, amely elsősorban a műsorral kapcsolatos dolgokra terjed ki, a Szlovén RTV Alapsza­ bályában, valamint a magyar nemzetiségi műsor prog­ rambizottsága Ügyrendjé­ ben rögzített.

• Jelenleg dr. Bernjak Elizabeta képviseli a magyar nemzeti közösséget a Szlovén RTV Programtanácsában. • V Programskem svetu RTV Slovenija zastopa madžarsko narodno skupnost v tem mandatu dr. Elizabeta Bernjak.

Sloveniji, enega člana pa iz­ volijo izmed sebe zaposle­ ni v ured­ništvih radijskega in televizijskega programa za italijansko oziroma ma­ džarsko narod­ no skup­ nost. Pristojnosti pro­ gram­skega odbora, ki so predvsem programskega značaja, so opredeljene v Statutu RTV Slovenija ter Poslovniku programskega odbora za madžarski na­ rodnostni program.

A magyar nemzetiségi műsor programtanácsainak és programbizottságainak elnökei: Predsedniki programskih svetov oziroma programskih odborov za madžarski narodnostni program: Megbízatás ideje Mandatno obdobje

Elnök Predsedniki

1993. 3.11. – 1994. 11. 23.

Kercsmár Rózsa

1995. 11. 6. – 1998. 5. 20.

Orbán János

1998. 10. 21. – 2002. 10. 22.

Orbán János

2003. 5. 15. – 2005. 10. 21.

Dancs Anna

2006. 4. 11. – 2006. 5. 22.

Dancs Anna

2006. 9. 14-től

Dr. Bernjak Elizabeta

125

A Szlovén RTV Közgyűlése (a Szlovén RTV mai Prog­ ramtanácsa) 1990. közepén vitatta meg az SZK Képviselő­ háza javaslatát a Szlovén RTV Közgyűlésének összetétel­ ét illetően, ennek keretében indítványozta a Szlovéniában élő két nemzetiségi önigazgatási közösség részére, hogy nevezzenek ki egy-egy képviselőt a Szlovén RTV Közgyű­ lésébe is. A két nemzeti közösség azóta folyamatosan sa­ ját képviselővel rendelkezik a Szlovén RTV legmagasabb szintű testületében.

Skupščina RTV Slovenija (današnji Programski svet RTV Slovenija) je sredi leta 1990 obravnavala pobu­ do Skup­ščine RS za sestavo Skupščine RTV Slovenija, v okviru katere je dala pobudo samoupravnima narodnima skupnostma v Sloveniji, da imenujeta po enega predstav­ nika tudi v Skupščino RTV Slovenija. Narodni skupnosti imata od takrat neprekinjeno svojega predstavnika v tem najvišjem telesu RTV Slovenija.

A Szlovén RTV Tanácsa, illetve a Szlovén RTV Programtanácsa tagjai, akiket a magyar nemzeti közösség delegált a testületbe: Člani Sveta RTV Slovenija oziroma Programskega sveta RTV Slovenija, ki jih je delegirala madžarska narodna skupnost: Megbízatás ideje Mandatno obdobje

Az első és az utolsó ülés a tag képviseletével Prva in zadnja seja z zastopstvom člana

Tag Član

1991 – 1994

1990. 12. 26. – 1994. 5. 24.

Pivar Ella

1994. 6. 16. – 1997. 5. 29.

Kercsmár Rózsa

1998. 2. 4. – 1998. 6. 11.

Kocon Jožef

1998 – 2002

1998. 6. 18. – 2002. 5. 30.

Kocon Jožef

2002 – 2006

2002. 6. 20. – 2005. 12. 21.

Kocon Jožef

2006 – 2010

2006. 1. 24. – 2006. 5. 23.

Car Jožef

2006. 7. 18-tól

Dr. Bernjak Elizabeta

1994 – 1998

126

Hajós Ferenc

tudniillik hosszadalmas vita után úgy döntöttünk, hogy készüljön ez az adás a szlovéniai magyarok számára és egyben a szlovéniai magyarokról, tehát a szélesebb szlo­ véniai közönség számára is. Amennyiben az adást nem lehetne Szlovénia egész területén látni, ez az elképzelés nem valósulhatna meg. Örömmel tapasztalom, hogy a Hidak/Mostovi eredeti koncepciója jól és hatékonyan bevált, és hogy még manapság is követik.

a magyar nemzetiségi tévéműsorok közös tanácsának több mandátumban megválasztott elnöke

Helyes döntés A Hidak/Mostovi adás bevezetése előtt hosszadalmas és kemény vita folyt a lehetséges megoldásokról, amelyek között az első helyen az volt, hogy néhány perces adás ké­ szülne itteni hírekkel, amit a vajda­ sági televízió közvetítene adásaiban.

Mi határozottan kitartottunk állásfoglalásunk mellett, hogy az adásnak itt kell készülnie és a Szlovén Televí­ zió közvetítse, amit végül elfogadtak. Érdekes megem­ líteni a későbbi tárgyalásokat a helyi adás közvetítése műszaki lehetőségeiről, amelyek a lakosi reléadóhoz fűződnek. Felmerült annak a lehetősége, hogy az adást a relé sugározná, és mivel csak Lendva környékén len­ ne látható a program, Muraszombat környékén, illetve a Goričkón még egy relé épülne. Ennek lehetőségét a Hidak-Mostovi adás közös tanácsa is tárgyalta. A taná­ csot, amely egyebek között az adás koncepciójáról is döntött, az itteni magyarság és a televízió képviselői al­ kották. Megalapításakor a tanács elnöke voltam, az adás első szerkesztője pedig Bogdan Pleša volt. A tanácson

Eőry Ernő nemzetiségi politikus

A magyar nyelvű rádió és televízió első lépései Jól emlékszem a magyar nyelvű rá­ dióadások sugárzásának első éveire a Muraszombati Rádióban, amely a kezdetben a muraszombati tűzoltó­ otthon pincehelyiségeiben műkö­ dött. A munkafeltételek szerények voltak, főként a felszerelés, ennek ellenére számunkra, az itt élő magyar nemzetiségűek számára nagy lépés volt ez. Hosszú évek után magyar szó csendült fel a helyi rádió hullámhosszain, ami sokakra ébresztő hatással volt és növelte a nemzeti identitástu­ 127

Orbán János

datukat. Az elmúlt 50 évben a rádiózás terén sok min­ den történt, és ma nyugodtan állíthatjuk, hogy a fejlő­ dés eredményes volt, és hogy ma bármely európai állam nemzeti közösségéhez mérhetjük magunkat. Jómagam ott voltam a fejlődés kezdeteinél, és úgy vélem, mindan�­ nyian büszkék lehetünk arra, hogy a magyar nyelvű rádió ma önálló és saját programmal rendelkezik. Fontos az is, hogy sok magyar nemzetiségű személy vesz részt a mű­ sor alkotásában, hogy jól fogható a nemzeti közösség által lakott terület egészén, sőt még azon kívül is.

A magyar nyelvű tévéadások esetében is fontos volt, hogy Szlovéniában az illetékesek harminc évvel ezelőtt támogatták a törekvéseinket. Emlékszem a Nemzetisé­ gi Bizottság ljubljanai üléseire, ahol nagyon határozot­ tan követeltük az adást, és ahol az adás címének ötlete is megfogalmazódott: Hidak/Mostovi. Ezen a területen is fontos volt megteremteni az eredményes munka műszaki és egyéb feltételeit. A rádió és a televízió vonatkozásában is bátran kijelenthetem, hogy szerencsénk volt a megfele­ lő, helyi környezetből származó munkaerő mozgósításá­ ban is. A jubileum alkalmából mindkét szerkesztőségnek és mindazoknak, akik a magyar nemzeti közösség elekt­ ronikus médiájában tevékenykednek, szívből gratulálok és további eredményes munkát, a rádiónak és televízió­ nak pedig további sikeres fejlődést kívánok.

a Magyar Nyelvű Rádió- és Tévéműsorok Programtanácsának elnöke 1995-től 2002-ig

A tervektől a megvalósításukig A magyar adások RTV Programta­ nácsát gyakorlatilag a legnehezebb években vezettem, mégpedig két mandátumon keresztül. A magyar tévéadások például ekkor kerültek Muraszombatból Lendvára, amihez a Magyar Televízió által ajándékozott felszerelés szolgált alapul, és a Muravidéki Magyar Rádió is ebben az időszakban vált az RTV részévé, amit hosszú „csatározás” előzött meg. A második mandátumomban már sikerült Lendván megteremtenünk a működés mi­ nimális feltételeit. Növekedett az alkalmazottak száma, és kaptunk – ugyan másutt kiselejtezett, de még működő­ képes – felszerelést is.

A Programtanács első mandátumában Szú­nyogh Sándorral készítettünk egy hosszú távú fejlesztési tervet is, amelyet az otthoni számítógépemen írtam meg, mert a lendvai tévéegységnek még „tisztességes” számítógépe sem volt. Mi több, egy ideig a Programtanács elnökeként saját magam írtam a jegyzőkönyveket is, mert Ljublja­ nából még ehhez sem kaptunk segítséget. A Programta­ 128

bizottság első ülésén viszont kiderült, hogy az egykori egyetemi évfolyamtársam, Roman Šalamon volt a Szlo­ vén RTV műszaki igazgatójának a tervdokumentációk készítésével megbízott helyettese, így a tervek rekordidő alatt elkészültek. Ezek után nem lehetett visszakozni, a beruházásra elő kellett teremteni a szükséges forrásokat, majd elkezdődött az épület átalakítása, a szükséges felsze­ relés beszerzése. A stúdió átadáskor pedig már új elnöke volt a Programtanácsnak.

nács lendvai üléseire is csak erőfeszítések árán tudtunk az RTV oldaláról résztvevőt biztosítani. Az RTV végül Prpič urat bízta meg a magyar nyelvű műsorok helyzetének ja­ vításával, a jegyzőkönyvek írására pedig Bojana Simovič titkárnőt jelölte ki. A Szlovén RTV megfelelő szervei által megerősített hosszú távú terv alapján síkra tudtunk száll­ ni a magyar nyelvű rádió- és tévéműsorok bővítése és minőségi javítása érdekében.

Elég sok időnek kellett eltelnie, míg az RTV komo­ lyabban kezdett velünk foglakozni és egyenrangú part­ nerként kezelt bennünket. Ehhez az RTV átszervezése is hozzájárult, a maribori stúdió ugyanis regionális státust nyert, és a lendvai stúdió is szervezeti szempontból hozzá tartozott. A maribori ülések házigazdája a maribori stú­ dió igazgatónője, Cvetka Žirovnik lett, aki aktívan hozzá­ járult a magyar nyelvű műsorok továbbfejlesztéséhez.

A Szlovén RTV akkori igazgatója, Janez Čadež Lendvára tett látogatása során zöld lámpát adott a he­ lyiséggondok megoldásának kereséséhez. Két terv is készült, de közülük egyik sem lett jóváhagyva. Végül a Szlovén RTV megvásárolta a Gorenje vállalat lendvai üzlethelyiségeit, amelyeket viszont alaposan át kellett ala­ kítani. Čadež igazgató úr megígérte, hogy Ljubljanában hozzálátnak az új tervek készítéséhez a rádió- és a tévéstú­ dió új helyiségei kialakítása és berendezése érdekében.

Olyan érzésem volt, hogy az igazgató úr csak azért tette ezt az ígéretet, mert az RTV tervezőirodája elfoglaltsága miatt akár évekig is elhúzódhatott volna a dokumentá­ ció készítése, és így időt nyert. A projekteket előkészítő

Jožef Kocon, član Sveta RTV Slovenija v obdobju 1998–2005

Biti član Sveta RTV je čast Pisalo se je leto 1998, ko sem prvič stopil v sejno sobo RTV-ja. Razen predsednika, gospoda Kocjančiča, nisem poznal nikogar, ker pa je svet že deloval, dobil sem namreč nadomest­ ni mandat, se ni bilo lahko vključiti v delo. Pri tem mi je pomagal tudi predstavnik italijanske skupnosti. Po dolgem in izčrpnem razgovoru sem se zavedel, da delo ne bo lahko, da se bo za uresničitev idej in predlogov treba kar potruditi, lobi­ rati in seveda priti na sejo s pravo vizijo, z ekonomskimi 129

izračuni oziroma s predlogi, ki so strokovno in tudi poli­ tično podprti.

Ne bi našteval vseh dosežkov, pa tudi tega ne, skozi kak­ šne procedure je bilo treba, da bi dosegli boljšo gledanost oziroma uvrstitev madžarskega narodnostnega programa v boljše termine (večinoma brezuspešno), da bi zagotovili ustrezen kader, povečali obseg programov in seveda tudi zagotavljali potrebna finančna sredstva.

Naši dosežki, zlasti še realizacija projekta novega studia v Lendavi, širitev obsega radijskega in televizijskega progra­ ma in še veliko stvari posrednega pomena, so bili rezultat skupnega dela z vodstvom RTV Slovenija, vodstvom regi­ onalnega RTV-centra Maribor, vodstvom in zaposlenimi v narodnostnih programih RTV-studia Lendava. Še tako trd­nim prizadevanjem navkljub pa mi ni uspelo pridobiti izračuna cene za minuto programa, da bi lahko kot mate­ matik izračunal vrednost oziroma višino finančnih sred­ stev, ki bi bila potrebna za naš narodnostni program.

Zelo sem vesel in počaščen, da sem lahko kot član Sveta RTV v dveh mandatih sodeloval z RTV Slovenija, da sem lahko sodeloval pri udejanjanju večjega števila projektov, pa ne le tistih, ki so pomembni za narodnostni program, ampak za celotni program RTV Slovenija.

Pomembno je izpostaviti, da je biti član Sveta RTV čast in svoje članstvo sem tudi tako jemal.

Na koncu bi se zahvalil vsem, ki so podprli naša prizadevanja za boljše delo v narodnostnih programih, za boljše pogoje dela, zahvaljujem pa se tudi sekretarki Sveta RTV, ker nam je pomagala pri pripravi projektov.

130

• Források • Viri 1. Akcijski plan za uresničevanje stališč, priporočil in sklepov o uresničevanju posebnih pravic italijanske in madžar­ ske narodnosti in njunih pripadnikov v SR Sloveniji. 1977.

2. Beszámoló a magyar nemzetiség tagjai külön jogainak a megvalósításáról. 1986.

3. Dogovor o sodelovanju, sklenjen med RTV Slovenija in TV Donava, dne 13. 5. 2002 in aneks k pogodbi, podpi­ san12. 12. 2002. Arhiv TV-studia Lendava.

4. Dopis Agencije za pošto in elektronske komunikacije Republike Slovenije, številka 191-24/2003/3 z dne 13. 11.

2003. Arhiv organizacijske enote Oddajniki in zveze RTV Slovenija.

5. Dopis vodstva RTV-studia Lendava Márii Pozsonec, parlamentarni poslanki madžarske narodne skupnosti v DS RS, z dne 15. 4. 2005. Arhiv RTV-studia Lendava.

6. Dopis: Programska zasnova in programska shema TV-programa Regionalnega RTV-centra Maribor z oddajne točke Boč – 22 kanal, 19. 2. 2001, Arhiv RTV-center Maribor.

7. Informacija o kulturnem življenju italijanske in madžarske narodnostne skupnosti v SR Sloveniji. 1963.

8. Informacija o razgovoru tov. Dušana Šinigoja, predsednika IS Skupščine SR Slovenije, s predstavniki madžarske narodnosti, 12. 2. 1988.

9. Informacija o uresničevanju posebnih pravic pripadnikov italijanske in madžarske narodnosti v SR Sloveniji. 1977.

10. Kartag Nándor. 2003. 35 éve együtt. A jugoszláviai magyar televíziózás története. Újvidék: Fórum Kiadó.

11. Kupoprodajna pogodba št. RTV/122/2000/DN z dne 30. 11. 2000.

12. Kupoprodajna pogodba RTV z dne 30.11.2001.

13. Kušar, Jože. 1980. Radio Maribor 1645-1980. Maribor.

14. Ocena položaja pripadnikov madžarske narodnosti v občini Lendava. 1976.

15. Odločba o dodelitvi radijskih frekvenc št. 647965, z dne 10. 10. 2002. Arhiv OE Oddajniki in zveze RTV Slovenija, Ljubljana.

16. Odločba o dodelitvi radijskih frekvenc št. 653233, z dne 18. 3. 2005. Arhiv OE Oddajniki in zveze RTV Slovenija, Ljubljana.

17. Odločba o dodelitvi radijskih frekvenc št. 656833 z dne 5. 10. 2007, Arhiv OE Oddajniki in zveze RTV Slovenija, Ljubljana.

131

18. Odločba o dodelitvi radijskih frekvenc za multipleks, z dne 25. 07. 2007. Arhiv OE Oddajniki in zveze RTV Slo­ venija, Ljubljana.

19. Petan, Žarko. 2002. Ponavljanje preteklosti (Zgodba o RTV). Grosuplje : Mondena, Izziv.

20. Položaj madžarske manjšine na teritoriju SRS v letu 1963. 1964.

21. Poročilo o obravnavi osnutka Statuta RTV na 6. seji Sveta RTV Ljubljana 5. 2. 1995. Informator 10, 17. 2. 1995.

22. Poročilo o uresničevanju posebnih pravic pripadnikov italijanske in madžarske narodnosti v SR Sloveniji v obdob­ ju 1981–1985. 1986. Ljubljana.

23. Poročilo o uresničevanju ugotovitev in stališč pomurskega medobčinskega sveta SZDL ter o dejavnosti SIS za ma­ džarsko narodno skupnost Murska Sobota. 1981.

24. Predlog izhodišč za razpravo o uresničevanju ustavnih in statutarnih pravic občanov madžarske narodnosti v Ob­ čini Lendava za skupn o sejo treh zborov Skupščine SR Slovenije. 1976.

25. Preliminarno poročilo o oddaji Hidak-/Ponti/Mostovi, december 1983.

26. Programska poročila MMR za leta 1998-2007.

27. Programska poročila TV-studia Lendava za leta 1998–2007.

28. Radio Murska Sobota. Delovno gradivo. 1967.

29. Sporazum o sodelovanju,. sklenjen med RTV Slovenija in Madžarsko televizijo, dne 13. 5. 2002 in aneks k pogod­ bi, podpisan 13. 12. 2002. Arhiv TV-studia Lendava.

30. Stališča, priporočila in sklepi o uresničevanju posebnih pravic italijanske in madžarske narodnosti in njunih pripad­ nikov v Socialistični republiki Sloveniji. (Uradni list SRS, št. 11/1977) 31. Stališča, ugotovitve in sklepi SIS za prosveto in kulturo pripadnikov madžarske narodnosti Občine Lendava, 1983.

32. Strategija dolgoročnega razvoja RTV Slovenija 2004–2010. 2004. Arhiv RTV Slovenija.

33. Strategija in usmeritev radijskih in televizijskih programov za madžarsko narodno skupnost do leta 2005. 2000.

34. Strategija javnega zavoda RTV Slovenija 2003-2006. Ljubljana. Arhiv RTV Slovenija.

35. Tomažič, Dušan. 2000. Regionalni center RTV Maribor: 1980–1998. Maribor: Regionalni RTV center Maribor.

36. Ugotovitve in sklepi skupne seje skupščine lendavske in soboške narodnostne SIS, 15. 3. 1978.

37. Ugotovitve in stališča Pomurskega medobčinskega sveta SZDL. 1979.

38. Uvodna informacija o problematiki madžarskega radijskega programa za razpravo na Komisiji državnega zbora za narodni skupnosti Urada vlade za informiranje Vlade RS. 7. 12. 1993.

132

39. Varga Sándor. 1969. A Muraszombati rádió egyes kérdéseiről.

40. Varga Sándor. 1978. TV Slovenija. 2. program. Mostovi/Hidak. Ljubljana, 25. oktober.

41. Varga Sándor. 2003. Intervju z nekdanjim odgovornim urednikom radijskega programa v madžarskem jeziku in narodnostnim politikom. Lendava, junij.

43. Varga, Aleksander. 1982. Možnosti razvoja madžarskega radijskega programa. Delovno gradivo.

44. Varga, Aleksander.1982. Predlog organizacijske in vsebinske zasnove Radia Murska Sobota – madžarski program, delovno gradivo.

44. Zakon o Radioteleviziji Slovenija (Uradni list RS št. 96/2005).

45. Zakon o Radioteleviziji Slovenija (Uradni list RS št. 18/1994).

133

• Jegyzőkönyvek • Zapisniki 1. Zapisnik medobčinske komisije za narodnostna vprašanja, 24. 5. 1967.

2. Zapisnik skupnega sestanka Komisije za manjšinska in izseljenska vprašanja ter narodnosti RK SZDL Slovenije in Komisije za narodnosti Skupščine SR Slovenije, 24. 1. 1978 .

3. Zapisnik 6. seje komisije za narodnosti Skupščine SRS, 27. 3. 1975.

4. Zapisnik 23. seje komisije za narodnosti Skupščine SRS, 22. 6. 1977.

5. Zapisnik 4. seje Komisije za narodnosti Skupščine SRS, 18. 4. 1983.

6. Zapisnik 15. seje Komisije za narodnosti Skupščine SRS, 20. 12. 1984.

7. Zapisnik 2. seje Komisije Državnega zbora Republike Slovenije za narodni skupnosti, 17. 5. 1993.

8. Zapisnik 11. seje Komisije DZ RS za narodni skupnosti, 13. 1. 1994.

9. Zapisnik 12. seje Komisije DZ RS za narodni skupnosti, 22.2. 1994.

10. Zapisnik 2. seje Komisije DZ RS za narodni skupnosti, 15.4.1997.

11. Zapisnik 1. nujne seje Komisije DZ RS za narodni skupnosti, 17. 10. 2002.

12. Zapisnik 5. redne seje Skupščine RTV Ljubljana, 22. 3. 1978.

13. Zapisnik 11. redne seje Skupščine RTV Ljubljana, 19. 10. 1989.

14. Zapisnik 15. redne seje Skupščine RTV Ljubljana, 26. 2. 1990.

15. Zapisnik 20. redne seje Skupščine RTV Ljubljana, 25. 6. 1990.

16. Zapisnik 1. redne seje Sveta RTV Slovenija, 26. 12. 1990 17. Zapisnik 11. seje Sveta RTV Slovenija, 2. 9. 1991.

18. Zapisnik 31. seje Sveta RTV Slovenija, 17. 11. 1993.

19. Zapisnik 37. redne seje Sveta RTV Slovenija, 22. 4. 1994.

20. Zapisnik 34. redne seje Sveta RTV Slovenija, 11. 2. 1994.

21. Zapisnik seje Programskega sveta za radijski in TV program za madžarsko narodno skupnost z dne 11. 3. 1993.

22. Zapisnik seje Programskega sveta, 26. 5. 1993.

23. Zapisnik seje Programskega sveta, 13. 9. 1993.

24. Zapisnik seje Programskega sveta, 22. 12. 1993.

25. Zapisnik seje Programskega sveta, 2. 2. 1994.

134

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

Zapisnik seje Programskega sveta, 6. 9. 1995.

Zapisnik seje Programskega sveta, 12. 3. 1996.

Zapisnik seje Programskega sveta, 21. 4. 1997.

Zapisnik seje Programskega sveta, 15. 12. 1997.

Zapisnik seje Programskega sveta, 24. 3. 1998.

Zapisnik seje Programskega sveta, 20. 5. 1998.

Zapisnik seje Programskega sveta, 21.10. 1998.

Zapisnik seje Programskega sveta, 16. 2. 1999.

Zapisnik seje Programskega sveta, 8. 9. 1999.

Zapisnik seje Programskega sveta, 13. 6. 2000.

Zapisnik seje Programskega sveta, 24. 11. 2000.

Zapisnik seje Programskega sveta, 15. 2. 2001 Zapisnik seje Programskega sveta, 30.11. 2001.

Zapisnik seje Programskega sveta, 22. 10. 2002.

Zapisnik 1. redne - konstitutivne seje Programskega sveta za radijski in TV program za madŞarsko narodno skup­ nost, 15. 5. 2003.

Zapisnik 2. redne seje Programskega sveta, 28. 10. 2003.

Zapisnik 3. redne seje Programskega sveta, 21. 5. 2004.

Zapisnik 6. redne seje Programskega sveta, 21. 10. 2005.

Zapisnik 2. redne seje Programskega odbora za radijski in televizijski program za madĹžarsko narodno skupnost, 22. 5. 2006.

Zapisnik 5. redne seje Programskega odbora, 14. 6. 2007.

Zapisnik 6. redne seje Programskega odbora, 15. 10. 2007.

135

• Cikkek • Članki 1. Megkezdi működését a szobotai rádió. (1958) Népújság, november 27. (I/20).

2. Műsorismertető. Radio Murska Sobota. (1959) Népújság, december 12. (II/24).

3. Műsorismertető. Radio Murska Sobota. (1964) Népújság, február 15. (VII/5).

4. Bővítik a magyar nyelvű rádióadást. (1967) Népújság, április 15., (X/14).

5. Tanka Velencei Mária (1968): Magyar nyelvű műsor a tévén. Népújság, január 13. (XI/1) 6. Tíz éve szólalt meg először a Rádió Murska Sobota. (1968). Népújság, november 23. (XI/45-46).

7. Bővíteni a Népújságot, rádió állomást építeni Lendván. (1973). Népújság, március 9. (XVI/9).

8. Varga Sándor (1974): Rádióstúdiót Lendvának! Népújság, november 15. (XVIII/44) 9. Az újvidéki TV magyar nyelvű műsora a zágrábi televízióban (1976) Népújság, június 18. (XX/24).

10. A nemčavci rádióadó megnyitása. (1976). Népújság, november 26. (XX/47).

11. Báti Koncz Zsuzsanna (1976): Átadták rendeltetésének az új nemčavci rádióadót. Népújság, december 10.

(XX/48).

12. Hajós Ferenc (1978): Magyar nyelvű műsor a ljubljanai televízión. Népújság, október 5. (XXII/38).

13. Tanka Velencei Mária (1978): Hidak – örömmel fogadott magyar nyelvű műsor. Népújság, október 25. (XXII/41).

14. Báti Koncz Zsuzsanna (1981): Tovább fejleszteni a HIDAK-at. Népújság, február 26. (XXV/8).

15. Báti Koncz Zsuzsanna (1981): Nemzetiségi politikánk tükre. Népújság, március 19. (XXV/11).

16. Kercsmár Rózsa (1982): A jobb tájékoztatás érdekében. Népújság, április 1. (XXVI/13) 17. Pivar Ella (1982): A kölcsönös tájékoztatás érdekében. Népújság, november 18. (XXVI/46).

18. Szunyogh Sándor (1982): Megvitatták a ljubljanai TV 1983-as programtervezetét. Népújság, december 16.

(XXVI/50).

19. Szunyogh Sándor (1983): A lendvai stúdió a nemzetiségi tájékoztatás újabb eredménye. Népújság, május 5.

(XVII/18).

20. Papp József (1983): Október elsejétől egyórás műsor. Népújság, szeptember 29. (XXVII/39).

21. Novák Jolán (1984): Egy éve dolgozik a lendvai rádió stúdió. Népújság, április 26. (XXVIII/16).

22. Kercsmár Rózsa (1985): Új köntösben a Hidak-Mostovi adás? Népújság, február 1. (XXIX/4).

23. Báti Koncz Zsuzsanna (1985): A Hidak-Mostovi és a Népújság helyzetéről. Népújság, március 22. (XXIX/11).

136

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

48.

49.

Báti Koncz Zsuzsanna (1985): Új utakat keres a Hidak/Mostovi. Népújság, április 26. (XXIX/16).

Papp József (1985): Milyen HIDAKAT szeretnénk? Népújság, április 26. (XXIX/16).

Szunyogh Sándor (1988): Kritikusabb és korszerűbb tájékoztatást. Népújság, február 5. (XXXII/5).

Kercsmár Rózsa (1988): Időszerűbbé tenni a Hidak-Mostovi adást. Népújság, március 12. (XXXII/12).

Báti Koncz Zsuzsanna (1988): Terjedelmesebb magyar nyelvű műsort! Népújság, június 3. (XXXII/21).

Szunyog Sándor (1988): A vasárnapi rádióműsort nem lehet kettészelni. Népújság, szeptember 9. (XXXII/35).

Novak Császár Jolán (1988): Január 1-től hetente 2 X 2 óra. Népújság, december 23. (XXXII/49).

Kercsmár Rózsa (1989): Örökös gond a Hidak-Mostovi tévéműsor. Népújság, február 3. (XXXIII/3).

Kercsmár Rózsa (1989): Hát nem felháborító? (Kommentár). Népújság, február 10. (XXXIII/4).

Szúnyogh Sándor (1989): Kultúrünnep és csárdásbál. Népújság, február 24. (XXXIII/8).

Korszerűbb, vonzóbb formát a Népújságnak! (A nemzetiség tájékoztatási eszközeinek helyzetéről, tartalmáról és fejlesztéséről tárgyalt a nemzetiségi érdekközösség közgyűlése). (1989) Népújság, április 14. (XXXIII/15).

Szúnyogh Sándor (1989): Az újságot a nép írja. Népújság, november 17. (XXXIII/45).

Kercsmár Rózsa (1989): Új arculatot a Hidak-Mostovi tévémagazinnak. Népújság, november 17. (XXXIII/45).

Sztrájk volt (és lesz?) a lendvai stúdióban. (1990). Népújság, június 1.(XXXIV/20).

Nem lesz sztrájk. (1990). Népújság, június 15. (XXXIV/22).

A muraszombati Rádió- és Sajtóintézet tájékoztatási médiumainak 1991-es tartalmi és fejlesztési terve. (1990).

Népújság, december, 28. (XXXIV/49).

Báti Konc Zsuzsanna (1991): A mi rádiónk. Népújság, január 25.(XXXV/3).

Benko, Irma (1991): Rádió a jövőért. Népújság, január 25.(XXXV/3).

Papp József (1991): Nyilvános rádióműsor és Csárdásbál. Népújság, február 8. (XXXV/5).

Szúnyogh Sándor (1991): Quo vadis nemzetiségi különjogok. Népújság, június 7. (XXXV/21). Újra a Hidak időpontjáról. (1991). Népújság, június 7. (XXXV/21).

Papp József (1992): Új hullámhosszon. Népújság, április 10. (XXXVI/14).

Papp József (1992): Magyar tévészerkesztőség nyílt Lendván. Népújság, október 16. (XXXVI/41).

Papp József (1993): Bővült az MMR műsora. Népújság, január 25. (XXXVII/2).

Halász Albert (1994): Bővül a Hidak című műsor. Népújság, augusztus 19. (XXXVIII/33).

Király M. Jutka (1998). Új vágóstúdió az MMR-ben. Népújság, október 29. (XLII/43).

137

138

A Muravidéki Magyar Rádió napjainkban

Pomurski madžarski radio danes

139

140

…mert nélküle elképzelhetetlen az élet

… ker si življenja brez njega ne moremo zamisliti

Elgondolkodott már azon, kedves hallgató, hogy mi is a rádió?

Ste že kdaj razmišljali o tem, drage poslušalke in dragi poslušalci, kaj je pravzaprav radio? Menim, da je med dru­ gim lahko:

§ Bank, amely a múlt hangját őrzi. § Buldózer, amely határokat bont. § Csatatér, ahol szerencsére csak a vélemények ütköznek. § Hirdetőoszlop, ahová mindenki felragaszthatja hirdeté­ sét. § Iskola, ahol a tanultakat sosem kérik számon. § Játszótér, ahol nem csak a legkisebbek „homokozhatnak”. § Kapocs, amely mindenkit összeköt. § Kiállítóterem, ahol láthatatlan a műalkotás, de azt a hang elénk varázsolja. § Könyvtár, ahol az irodalom hang formájában jelenik meg. § Közlekedési eszköz, amely gondolatban bárkit bárhova elvisz. § Orvosi rendelő, ahol segítenek megelőzni a betegségeket. § Óvoda, ahol már a legkisebb hallgatók is komoly munkát végeznek. § Pletykapad, amelyen… De hát ezt úgyis tudják. § Posta, amely hangos képeslapokat továbbít. § Pszichiátriai rendelő, ahol a hallgató bármikor elmond­ hatja bánatát. Mindig lesz valaki, aki meghallgatja. § Receptkönyv, tele egészséges ételek receptjeivel.

§ banka, ki ohranja glas preteklosti; § buldožer, ki ruši meje; § bojišče, na katerem se na srečo spopadajo le mnenja; § oglasni stolp, na katerega lahko vsakdo izobesi svoj oglas; § šola, kjer nikoli ne preverjajo znanja; § igrišče, na katerem peskovnik ni namenjen le najmlajšim; § vez, ki nas povezuje; § razstavni prostor, kjer umetnin ne vidimo, pred oči nam jih pričara le glas; § knjižnica, kjer je literatura dostopna v slušni obliki; § prevozno sredstvo, ki nas v mislih popelje v daljave; § ordinacija, kjer nam pomagajo preprečevati bolezni; § vrtec, kjer celo najmlajše poslušalke in poslušalci trdo delajo; § klop za ogovarjanje, kjer … saj to vendar vsi veste; § pošta, ki dostavlja zvočne razglednice; § psihiatrična ordinacija, kjer lahko poslušalec kadar ko­ li potoži svoje tegobe in vedno ga bo kdo poslušal; § kuharska knjiga, polna receptov za zdrave jedi; § športno igrišče, kjer ne šteje le rezultat, ampak tudi do­ godek; 141

§ Sportpálya, ahol nemcsak az eredmény számít, hanem az esemény is. § Szavazóhely, ahol valóban a kedvencekre lehet szavazni. § Szépségszalon, amely hétről hétre ötletet ad a szépítkezés­ hez. § Szivárvány, mert színes. § Szórakozóhely, ahol reggeltől estig mindenki megtalálja a magának való zenét. § Szülő, aki néha megdorgál. § Tanácsadó iroda, ahol elmondják, mit, miért, mivel, ho­ gyan, meddig. § Templom, ahová bárki betérhet. § Tetthely, ahol szerencsére sosem folyik vér, viszont a tettes kilétére szinte mindig fény derül. § Tulipános láda, amely a hagyatékunkat őrzi. § Utazási iroda, amely megismerteti a világot, és jobbnál jobb ötleteket ad a szabadidő eltöltésére. § Villámhárító, amely vihar esetén, ha kell, levezeti a feszült­ séget. § Visszapillantó tükör, melynek segítségével látható, mit hagytunk magunk mögött. § Víz, mert nélküle elképzelhetetlen az élet.

§ volišče, kjer lahko glasujemo za tiste, ki so nam resnič­ no pri srcu; § lepotni salon, kjer dobivamo iz tedna v teden nove ide­ je; § mavrica, ker je radio pisan; § zabavišče, kjer od jutra do večera vsakdo najde glasbo po svojem okusu. § starši, ki včasih grajajo; § posvetovalnica, kjer izvemo kaj, zakaj, s čim, kako in kako dolgo; § cerkev, ki ima za vse odprta vrata; § kraj »zločina«, kjer na srečo nikoli ne teče kri, vendar pa se krivec skoraj vedno najde; § poslikana skrinja, v kateri je shranjena naša dediščina; § turistična agencija, ki nam razkaže svet in daje odlične ideje za preživljanje prostega časa; § strelovod, ki ob nevihti po potrebi odvede napetost; § vzvratno ogledalo, s pomočjo katerega lahko vidimo, kaj smo pustili za sabo; § voda, ker si življenja brez njega, namreč radia, ne mo­ remo zamisliti.

Ui.: És ahogy az egyik kedves hallgatónk megfogal­ mazta: egy varázslatos csodadoboz, mely zenél és beszél.

No, és néha a legjobb társ.

P. s.: In še to, kar je povedala naša draga poslušalka: »Je čudovita čarobna škatla, ki igra in govori. Včasih pa je celo najboljši partner.«

Végi József a Muravidéki Magyar Rádió felelős szerkesztője

József Végi, odgovorni urednik Pomurskega madžarskega radia 142

A Muravidéki Magyar Rádió műsorai és jelentősebb projektjei

Oddaje in nekateri pomembnejši projekti Pomurskega madžarskega radia

Magyar nyelvű rádióműsorok

Radijske oddaje v madžarskem jeziku

A Muravidéki Magyar Rádió programja az informatív műsorokra épül, emellett pedig a közszolgálati rádiókra jellemző műfajok színes skálájáról szinte minden megtalálható benne: a gyermek- és ifjúsági műsoroktól a művelődési, történelmi, hagyományőrző, gazdasági, mezőgazdasági és politikai témájú adásokig, és még hosszan sorolhatnánk. Az MMR műsorrácsát igyekszünk úgy formálni, hogy minél nagyobb mértékben kielégítse hallgatóink elvárásait, a legkisebbektől a legidősebb hallgatóinkig. Műsorunkat napi 18 óra 15 percben, reggel 5.45-től éjfélig a Muravidéken és Magyarország délnyugati részén a 87,6 és a 92,7 MHz-en valamint az 558 kHz-en, továbbá az interneten (www.rtvslo.si/mmr) hallgathatják.

Program Pomurskega madžarskega radia sloni na informativnih oddajah, razen njih pa v široki paleti programske ponudbe najdemo vse zvrsti, značilne za javne servise, in sicer od otroških in mladinskih oddaj do kulturnih, zgodovinskih, gospodarskih, kmetijskih in političnih oddaj, pa še marsikaj bi lahko našteli. Programsko shemo PMR si prizadevamo oblikovati tako, da bi čim bolje izpolnili pričakovanja poslušalcev in zadovoljili njihove potrebe, in to od najmlajših do najstarejših. Program PMR obsega 18 ur in 15 minut dnevno, predvajamo ga zjutraj od 5.45 pa vse do polnoči. V Prekmurju in na jugozahodnem območju Madžarske ga je mogoče poslušati na frekvencah 87,6 in 92,7 MHz ter na 558 kHz, poslušate pa ga lahko tudi preko spleta (www.rtvslo.si/mmmr).

Informatív műsorok

Informativne oddaje

A Terepjáró című 20-25 perces időtartamú napi tájé­ koztató műsorban a Muravidéki Magyar Rádió újságírói a régióban történtekről, időnként pedig a tágabb szlovén

V 20- do 25-minutni dnevnoinformativni oddaji z naslo­ vom Terepjáró/Novice iz domačega kraja objavljajo novi­ narji Pomurskega madžarskega radia prispevke o dogajanju v 143

144

és magyar térségben zajló, a kisebbség életét bármilyen módon befolyásoló esemé­ nyekről tudósítanak. Az adá­ sokban az újságírók érintik az élet minden területét, el­ sősorban a nemzetiségi és a helyi politikát, a gazdasá­ got, mezőgazdaságot, műve­ lődést, sportot, és a hagyo­ mányőrzést.

A hírműsorok képezik a rádió információs program­ jának gerincét. 7.00-től ll.00–ig, majd l6-tól l8 óráig min­ den egész órában friss hírcsokorral jelentkezünk. 12 és 18 órakor a nap addigi eseményeinek összefoglalója, a Déli krónika, illetve a Napi krónika következik. Emellett 14 és 2l órakor rövid híreket mondunk.

A Vasárnaptól va­sár­ nap­igban a Muravidéki Ma­ gyar Rádió műsorában a hé­ ten már elhangzott újságírói tudósításokból közlünk vá­ logatást szűkebb földrajzi környezetünk, illetve a Mu­ ravidék eseményeiről. Mivel az adás a legjelentősebb események heti áttekintését tar­ talmazza, nagyon népszerű, és fontos információforrás is egyben.

regiji, občasno pa tudi o dogod­ kih, ki so se sicer zgodili v širšem slovenskem in madžarskem prostoru, a na kakršen koli način vplivajo na življenje manjšine.

Novinarji se v oddajah ukvar­ jajo z vsemi področji življenja, predvsem z narodnostno in lo­ kalno politiko, gospodarstvom, kmetijstvom, izobraževanjem, kulturo, športom, ohranjanjem izročila ipd.

Oddaje z novicami predstavljajo hrbtenico informa­ tivnega programa. Vsako uro, med 7. in 11. ter med l6. in 18., sledi izbor aktualnih dnevnih novic. Ob 12. uri objavlja­ mo pregled dnevnih novic v oddaji Déli krónika/Opol­ danska kronika, ob 18. uri pa je na sporedu oddaja Napi krónika/Dnev­ na kronika. Razen tega objavljamo ob 14. in 21. uri še kratke novice.

V oddaji Vasárnaptól vasárnapig/ Od nedelje do nedelje se v strnjeni obliki zvrsti izbor novinarskih prispev­ kov iz ožjega geografskega prostora ozi­ roma Prekmurja, ki jih je bilo možno v programu Pomurskega madžarskega radia slišati v tednu, ki se izteka. Glede na to, da ponuja od­ daja tedenski pregled najpomembnejših dogodkov, je zelo priljubljena in velja za pomemben vir informacij.

145

Aktuális műsorok

Aktualne oddaje

Az Aktuális 45-50 perces, időszerű kérdéseket feldol­ gozó tematikus műsor, amelyet szerdánként (kivéve a nyári hónapokat) élő adásban közvetítünk. Az adásban az újság­ író-szerkesztő a vendégként jelen lévő politikusokkal, szak­ értőkkel vagy közéleti szereplőkkel stúdióbeszélgetést foly­ tat az egyes területek legaktuálisabb, legégetőbb témáiról.

Aktuális/Aktualno je 45- do 50-minutna tematska oddaja v živo z aktualno vsebino ob sredah (z izjemo po­ letnih mesecev), v kateri se novinar urednik v studiu po­ govarja z gosti, ki so bodisi politiki bodisi strokovnjaki s katerega od področij, o najaktualnejših oziroma perečih temah.

• Gönc Edit a lendvai fociról....

• Edit Gönc se s studijskimi gosti pogovarja o lendavskem nogometu ...

...Berki Szilvia pedig a szociális helyzetről faggatja stúdióvendégeit. ... Szilvia Berki pa o socialnem položaju.

Heti egy alkalommal jelentkezik a gazdaság és a me­ zőgazdaság területén zajló időszerű eseményeket össze­ foglaló, Helyzetkép című műsor. Beszámolók, interjúk, riportok hangzanak el a Muravidéken történtekről, de a tágabb térségben zajló eseményekről, sőt a szomszédos, magyarországi megyékben történtekről is. Vállalati igaz­ gatók, mezőgazdasági szakemberek és termelők szólnak a gondokról, nehézségekről. A műsor szerkesztői inter­

Enkrat tedensko je na sporedu oddaja Helyzetkép/ Dejansko stanje, ki povzema aktualne dogodke iz sveta gospodarstva in kmetijstva. V poročilih, intervjujih in re­ portažah ne ponuja le pregleda dogodkov iz Prekmurja, ampak tudi iz širše okolice in z Madžarske. V oddaji spre­ govorijo o svojih težavah in problemih direktorji podje­ tij, strokovnjaki s področja gospodarstva in kmetijstva ter pridelovalci. Včasih poskušajo voditelji oddaj skozi pogo­ 146

vor z intervjuvanci poiskati tudi pot do rešitve.

Oddaja z manjšinsko vsebino Kisebbségben/V manjšini je bila po nekajletnem premoru ponovno uve­ dena 1. januarja 2008. Namen uvrstitve omenjene odda­ je v programsko shemo PMR je obširnejše informiranje Madžarov v Sloveniji in poslušalcev v matični domovini o dogodkih iz življenja narodne skupnosti, o rezultatih, ki jih dosega in težavah, s katerimi se ubada. Prejšnja leta so bili prispevki z narodnostno tematiko uvrščeni v dru­ ge oddaje z aktualno vsebino, toda glede na to, da gre za radio manjšinskega naroda, je prevladalo mnenje, da je potrebno znova uvesti posebno oddajo, v kateri se je mo­ goče poglobljeno ukvarjati z manjšinskimi vprašanji in posamezno temo veliko podrobneje obdelati.

• Jobbágy Klára stúdióvendégével aktuális mezőgazdasági témákat boncolgat. • Klára Jobbágy obravnava s studijskim gostom aktualno kmetijsko temo.

júalanyaik segítségével időnként rávilágítanak a bizonyos problémák esetleges megoldásához vezető útra is.

A Kisebbségben című adást néhány esztendős szünet után 2008. január elsején ismét műsorra tűztük. Az adást azzal a céllal soroltuk be az MMR műsorszerkezetébe, hogy bővebb tájékoztatást nyújtson a Szlovéniában élő magyaroknak, illetve az anyaországban élő hallgatóknak a nemzeti közösség életének eseményeiről, az elért ered­ ményekről és a nehézségekről, amelyekkel szembesül.

Az elmúlt években a nemzetiségi témájú tudósításokat az egyéb aktuális tartalommal jelentkező adásokba soroltuk be, azonban tekintettel arra, hogy kisebbségi nemzeti kö­ zösség rádiójáról van szó, az a vélemény kerekedett felül, hogy újra be kell vezetni egy olyan adást, amely elmélyül­ ten foglalkozhat a kisebbségi kérdésekkel, és az egyes té­ mákat sokkal részletesebben feldolgozhatja.

• Fehér Ilona riportkészítés közben. • Ilona Fehér med sne­ man­jem prispevka.

Tedenska športna oddaja pomurskega madžarskega radia Sporthétfő/Športni ponedeljek je polurna odda­ ja o najpomembnejših športnih dogodkih iz Slovenije in 147

A Muravidéki Magyar Rádió Sporthétfő című heti műsora hétfőnként jelentkezik. Hétről hétre félórás mű­ sort készítünk a szlovén és a magyar sportélet legfonto­ sabb eredményeiről, a hangsúly azonban a helyi esemé­ nyeken van. Főként az élvonalbeli labdarúgással, illetve az alacsonyabb osztályokban, így a körzeti bajnokságokban szereplő csapatokkal foglalkozik, de helyet kapnak más sportágak is. A tollaslabda-, cselgáncs-, sportlövészet- és sakkeredmények is terítékre kerülnek. Arra törekszünk, hogy a hallgatók ne csak passzív módon kövessék a sport­ eseményeket, hanem maguk is aktívan kapcsolódjanak be a sporttevékenységek valamelyikébe.

A Szóvá teszem adás több mint tízéves hagyományra tekinthet vissza. Az újságírók és a szerkesztők kommen­ tálnak egy adott témát, illetve elmondják véleményüket, meglátásukat. Tartalmi szempontból, illetve tematikailag nincsenek megkötések, ami azt jelenti, hogy az adás az élet szinte minden területét érinti. Az új műsorszerkezettel ebbe az adásba is újdonságokat vezettünk be, a benne el­ hangzó legtöbb összeállítás pedig a kommentár kategóri­ ába sorolható. Egyes témákról újságírói, illetve szerkesztői összeállítás keretében szakember is nyilatkozik. Az adás, amelyet vasárnaponként 12.30-kor sugározunk, közked­ velt a hallgatók körében, akik érdeklődéssel kísérik az új­ ságírók egyes témákról alkotott véleményét, megnyilvá­ nulását, amelyekre szerintük is fel kell hívni a figyelmet.

A Térerő című adást a Muravidéki Magyar Rádió ki­ lenc határon túli magyar szerkesztőséggel együttműköd­ ve a 2004. évben kezdte készíteni. A 60 perces, határon

Madžarske, poudarek pa je predvsem na lokalnih dogod­ kih. V oddaji spremljamo predvsem nogomet v prvi ligi, pa tudi v nižjih ligah, poročamo pa tudi o nastopih ekip na lokalnih prvenstvih. V oddaji najdejo svoje mesto tu­ di druge športne panoge, npr. badminton, judo, športno streljanje, poročamo pa tudi o rezultatih tekmovanj v ša­ hu itd. Prizadevamo si, da naši poslušalci ne bi le pasivno spremljali športnih dogodkov, ampak da bi se tudi sami aktivno vključevali v športno dogajanje.

Szóváteszem/Ubesedim je oddaja z več kot deset­ letno tradicijo. V njej novinarji oziroma uredniki komen­ tirajo oziroma izražajo svoja mnenja, svoj način videnja določene tematike. Kar se vsebine oziroma tem tiče, ni omejitev, to pomeni, da lahko oddaja posega tako rekoč na vsa področja življenja. Največ prispevkov je mogoče uvrstiti v kategorijo komentar. Z novo programsko shemo so bile uvedene novosti tudi v to oddajo. Nekatere teme komentira strokovnjak, komentar pa je vključen v novi­ narski oziroma uredniški prispevek. Oddaja, ki je na spo­ redu ob nedeljah od 12.30, je zelo priljubljena med poslu­ šalci, ki jih zanima mnenje novinarjev o konkretni temi, poslušalci si želijo kritike na teme, za katere čutijo, da je nanje potrebno opozoriti.

Oddajo Térerő/Območje signala je Pomurski ma­ džarski radio v sodelovanju z devetimi zamejskimi ma­ džarskimi uredništvi začel pripravljati v letu 2004. 60-mi­ nutna oddaja čezmejnega tipa je na sporedu enkrat mesečno, vsak mesec pa ima drugega gostitelja. Ker frek­ vence ne poznajo meja, tehnične možnosti pa so napredo­ 148

átnyúló típusú adás havonta egyszer jelentkezik, minden vale do te mere, da povezovanja od Transilvanije do Slo­ hónapban más-más vendéglátóval. Mivel a frekvenciák vaške preko Prekmurja do Vojvodine nič več ne ovira, je nem ismernek határokat, a technikai lehetőségek pedig oddaja odpravila meje že veliko časa pred njihovo uradno oly mértékben fejlődtek, hogy az összeköttetést Erdélytől odpravo.

Szlovákián át Muravidéken keresztül Vajdaságig semmi V oddaji Ismeretlen ismerős/Neznani znanec, ki je sem akadályozza, az adás a határokat már jóval azoknak a na sporedu ob nedeljah enkrat mesečno, gre za predstavi­ hivatalos megszűnése előtt eltörölte. tev znane ali manj znane osebe, predvsem madžarskega ozi­ Az Ismeretlen ismerős havonta egyszer, vasárnapon­ roma prekmurskega rodu. V oddaji so se predstavili umetni­ ként jelentkezik, benne ismert vagy ke­ ki, književniki, narod­nostni vésbé közismert, elsősorban magyar vagy politiki, duhov­niki, škofje, muravidéki származású személyeket mu­ diplomati, publicisti ..., skrat­ tatunk be. Az adásban bemutatkoztak már ka osebnosti, ki delujejo na művészek, irodalmárok, nemzetiségi poli­ najrazličnejših področ­jih ži­ tikusok, lelkészek, püspökök, diplomaták, vljenja. publicisták..., tehát az élet különböző terü­ V sklop servisno-in­for­­ leteinek szereplői, közszereplői. mativnih oddaj, ki jih poslu­ Az Egészségügyi műsor azon tájékoz­ • Bukovec Éva az ismeretlen ismerősökkel. ša najširši krog poslušalcev, tató jellegű műsorok közé tartozik, ame­ • Éva Bukovec z neznanimi znanci sodi tudi Egészségügyi lyeket a hallgatók legszélesebb köre kísér mű­sor/Zdravstvena od­ figyelemmel. Különböző újságírók szerkesztésében egy­ daja. Pod urednikovanjem različnih novinarjev se enkrat szer rövidebb, másszor hosszabb formában már évtizedek v krajši, drugič v daljši obliki uvršča v programsko shemo óta jelen van a Muravidéki Magyar Rádió műsorszerkeze­ Pomurskega madžarskega radia že več desetletij. Vsebin­ tében. Tartalmi szempontból nagyon változatos: aktuális sko je zelo pestra. Sledi aktualnim zdravstvenim temam in egészségügyi témákkal és nemzeti projektekkel is foglal­ nacionalnim projektom, ki so v oddaji predstavljeni v sode­ kozik, amelyeket az adásban a muravidéki régió egészség­ lovanju z zdravstvenimi strokovnjaki iz pomurske regije, ki ügyi szakembereivel közreműködve mutatunk be, akik le­ po možnosti govore tudi madžarski jezik. hetőség szerint beszélik a magyar nyelvet is.

Oddaja Kör/Krog je namenjena poslušalcem v tret­ A Kör a harmadik életkorban levő hallgatókhoz (de fi­ jem življenjskem obdobju, pa tudi mlajšim. Od leta 2004 atalabbakhoz is) szól. 2004 óta minden hó utolsó keddjén je na sporedu vsak zadnji torek v mesecu. Razen poročil 149

jelentkezik. Az aktuális témákon o aktualnih temah je v oddaji kívül az adásban nyugdíjasokkal, zajet tudi pogovor s kakšnim illetve idősebbekkel folytatott upokojencem oziroma sta­ beszélgetés is szerepel. A hallga­ rejšo osebo. Odzivi poslušal­ tók visszajelzése nagyon jó, mi­ cev so zelo dobri, saj radi po­ vel szívesen hallgatnak hasonló slušajo pogovor z osebami, korú személyekkel folytatott be­ ki sodijo mednje, se pravi, da szélgetéseket, akiket így más, ed­ jih poznajo, v pogovoru pa jih • Pál Erzsébet műsorának zenei anyagát egyezteti. dig ismeretlen oldalukról is meg­ lahko spoznajo tudi z drugih, • Elizabeta Pal usklajuje glasbo za svojo oddajo. ismerhetnek. A nyereményjáték doslej neznanih plati. Klici na kérdéseire hasonló arányban futnak be hívások Magyar­ nagrad­na vprašanja prihajajo v približno enakem razmer­ országról és Szlovéniából. ju z Madžarske in Slovenije.

Kulturális, ismeretterjesztő és tanácsadó műsorok

Kulturne, poljudnoznanstvene in svetovalne oddaje

A Horizont hetente jelentkező adásában a régió vál­ tozatos kulturális eseményeiről szóló tudósítások szere­ pelnek. A műsorban közismert művészekkel készített in­ terjúk hangzanak el, de bemutatkozási lehetőséget nyújt a fiatal alkotóknak is. Több időt és figyelmet fordítunk ben­ ne a kétnyelvű oktatás kérdéseinek is. A kulturális műsor hosszú évek óta figyelemmel követi a nemzetiségileg ve­ gyesen lakott övezetnek a témakörbe vágó eseményeit.

Emellett igyekszik betekintést nyújtani a nem kifejezet­ ten nemzetiségi jellegű témákba is, amelyek érintik a tér­ séget, illetve tágíthatják a hallgatóság látókörét. A műsor munkatársai törekszenek megragadni minden lehetősé­

Tedenska oddaja Horizont/Horizont prinaša prispevke o pestrem kulturnem dogajanju v regiji. V njej so objavlje­ ni še intervjuji s priznanimi umetniki, oddaja pa ponuja možnosti za predstavitev tudi mladim ustvarjalcem. V njej je veliko časa in pozornosti posvečeno tudi problematiki dvojezičnega izobraževanja. V omenjeni oddaji o kulturi že vrsto let spremljamo vse kulturne dogodke na narod­ nostno mešanem območju. Poleg tega skušamo nuditi vpogled tudi v teme, ki niso izrazito narodnostnega zna­ čaja, vendar pa se nanašajo na ta geografski prostor in širi­ jo obzorje poslušalcev. Sodelavci oddaje skušajo ujeti vsa­ ko priložnost, da dogodkov ne bi samo nizali, ampak bi 150

get, hogy az események regiszt­ prišli stvarem do dna, najsi gre rálásán túlmenően a dolgok „ve­ za organizacijo kulturnega živ­ lejéig” jussanak el, legyen szó a ljenja, problematiko prevajan­ kulturális élet szerveződéséről, ja literarnih del ali za trenutna a műfordítások problémaköré­ in večno aktualna vprašanja, ről, vagy akár az írókat, költőket, s katerim se ukvarjajo pisatel­ képzőművészeket foglalkozta­ ji, pesniki in likovni umetni­ tó pillanatnyi és örökérvényű ki. Oddaja namenja v skladu s kérdésekről. A műsor, címéhez svojim naslovom, precejšnjo ragaszkodva, Szlovénia és Ma­ pozornost tudi posameznim Botka Ágnes interjút készít. • Ágnes Botka s sogyarország fontosabb kulturá­ •govornikom. segmentom pomembnejših lis eseményeinek egy-egy szeg­ kulturnih dogodkov v Sloveniji mensét és időszerű témáit is feldolgozza. in na Madžarskem ter aktualnim kulturnim temam v obeh A Határtalan történetekben az adás szerzője azon državah. történeteket eleveníti fel, amelyeket a magyar-szlovén ha­ V oddaji Határtalan történetek/Zgodbe brez me­ tár mentén élő emberek az elmúlt 90 év során éltek át. A ja oživlja njihov avtor zgodbe, ki so jih v preteklih 80 le­ határok a múltban ugyanis erősen meghatározták a mu­ tih doživeli prebivalci ob slovensko-madžarski meji. Me­ ravidéki emberek életét. Az adásban abból a korszakból je so namreč v preteklosti močno zaznamovale življenje származó történeteket és érzéseket elevenítjük fel, ami­ prekmurskih ljudi. Gre za oživitev zgodb in občutkov iz kor a határ családokat választott el. Továbbá ízelítőt adunk obdob­ja, ko je meja ločila družine, in pripovedi o tem, ka­ benne arról, hogyan találták fel magukat az emberek és ko so se znašle in vzdrževale stike med seboj, kaj so doživ­ tartották a kapcsolatot egymással a vasfüggöny ellenére, ljale v tem obdobju in kako gledajo zdaj na tiste čase. mit éltek át ebben az időszakban, és miként tekintenek V sklopu oddaje Értékőrzők/Varuhi vrednot vsak vissza azokra az időkre. mesec obiščemo naselje na narodnostno mešanem ob­ Az Értékőrzők című műsorunkkal minden hónapban močju v Prekmurju in s prebivalci, ki so pripravljeni so­ egy nemzetiségileg vegyesen lakott muravidéki település­ delovati z nami, spregovorimo o kulturnem življenju. re látogatunk el. A közreműködést vállaló helybeliekkel a Namen oddaje je, da na podlagi spominov in izpovedi település művelődési életéről beszélgetünk. A műsor cél­ posameznikov, ki so bili nekoč udeleženi v kulturnem živ­ ja, hogy a kulturális életben korábban vagy napjainkban ljenju ali pa so še vedno, predstavimo podobo kulturne­ 151

részt vállaló személyek emlékei, elbeszélései alapján be­ mutassa, milyen volt a falusi művelődési élet egykoron és ma. Az adás remélhetőleg valamelyest hozzájárul a műve­ lődési tevékenység népszerűsítéséhez, valamint ahhoz is, hogy a régi korok muravidéki kultúrélete ne merüljön fe­ ledésbe.

A Muravidéki Magyar Rádió saját produkcióban ké­ szülő műsorait 2005 óta a Magyar Rádiótól átvett Min­ dentudás egyeteme című műsorokkal is gazdagítjuk, amelyet rádiónk térítésmentesen kap. Ismeretterjesztő adásokról van szó, amelyekben a tudósok és előadók igye­ keznek a civilizáció egyes tudományos eredményeit kö­ zérthető módon, minél szélesebb körben közelebb hozni az emberekhez.

A Nyelvművelő műsorban heti rendszerességgel szólalnak meg a muravidéki magyar nyelvi valóság leg­ jobb ismerői. A helybeli szakembereken kívül a maribori Magyar Tanszék egykori és jelenlegi tanárai dolgoznak fel néhány percben egy-egy nyelvhelyességi–helyesírási té­ mát, illetve szólnak az általuk tapasztalt nyelvi jelenségek­ ről. A nyári hónapokban a tanácsadó műsort a népszerű, interaktív Játékos nyelvművelő váltja fel.

A Mese-lesen című rádiós riportsorozatunk a Muravi­ déket járva idősebb embereket szólaltat meg mesés, vagy nem mindig mesés gyerekkorukról, azokról a hagyomá­ nyokról, amelyeket ők még ismertek, de azokról is, ame­ lyekről már ők is csak hírből hallottak. A műsorban életre kelnek vidékünk hiedelmei és történetei, szó esik a napja­ inkban már feledésbe merülő házimunkákról, azok me­

ga življenja na vasi nekoč in danes. Oddaja bo po naših pričakovanjih nekoliko prispevala k promociji kulture v sedanjem življenjskem slogu okolice ter pripomogla k te­ mu, da kulturno življenje prejšnjih obdobij v Prekmurju ne bo utonilo v pozabo.

Pomurski madžarski radio bogati od leta 2005 pro­ gram lastne produkcije z oddajami prevzete produkcije Madžarskega radia iz Budimpešte z naslovom Minden­ tudás egyeteme/Univerza vseznanja. Radio jih dobiva brezplačno. Gre za poljudnoznanstvene oddaje, v katerih znanstveniki in predavatelji poskušajo približati posamez­ ne znanstvene dosežke civilizacije na poljuden, razumljiv način čim širšemu krogu ljudi.

V oddaji Nyelvművelő műsor/Jezikovna kul­tura gostimo iz tedna v teden poznavalce madžarske jezikovne realnosti v Prekmurju. Domači strokovnjaki ter nekdanji in zdajšnji profesorji Katedre za madžarski jezik Univerze v Mariboru obdelajo v nekaj minutah kakšno pravorečno ali pravopisno temo ter spregovorijo o jezikovnih pojavih, s katerimi se srečujejo v praksi. V poletnih mesecih zamen­ja omenjeno svetovalno oddajo priljubljena interaktivna od­ daja Játékos nyelvművelő/Igrivo o jezikovni kulturi.

V radijskem nizu reportaž z naslovom Mese–lesen/ Na preži za pravljico spregovorijo v prvi vrsti starejši Prekmurci o svojem pravljičnem ali ne ravno pravljičnem otroštvu, o običajih, ki so jih še poznali ali pa so zanje sli­ šali od drugih. V oddaji lahko prisluhnemo verovanjem in zgodbam o naši pokrajini, spregovorijo pa tudi o že po­ zabljenih domačih opravilih, o njihovem poteku ter živ­ 152

netéről és a falu életéről. Olyan játékokról is hallunk, ame­ ljenju na vasi. Seznanjajo nas z igrami, ki jih omenjajo le lyeket már csak néprajzi tanulmányok említenek, pedig a še etnološke študije, čeprav so jih pripovedovalci sami še mesélők még játszották azokat. igrali.

A kertész válaszol című adás minden hónap első Oddaja A kertész válaszol/Vrtnar odgovarja je na keddjén hallható. A közel egyórás műsorban szakember sporedu vsak prvi torek v mesecu. V skoraj enourni oddaji válaszol a hallgatók virágos- vagy konyhakerttel, szőlős­ strokovnjak odgovarja na vprašanja poslušalcev o trenut­ kerttel vagy gyümölcsössel kap­ no aktualnih temah v cvetličnem csolatos időszerű kérdéseire, de ali zelenjavnem vrtu, vinogradu gyakoriak a dísznövényekre vonat­ ali sadovnjaku, pogosta pa so tu­ kozó kérdések is. A sorozat rend­ di vprašanja o okrasnih rastlinah. kívül népszerű, erre vall az adásba Oddaja je med poslušalci zelo pri­ betelefonáló hallgatók magas szá­ ljubljena. O tem pričajo številni ma is. klici poslušalcev v oddajo.

A modern társadalom fogyasz­ Moderna družba je potroš­ tói társadalom. Valamennyien na­ niška družba. Vsak izmed nas se Jobbágy Klára és a „kertész”. • Klara Job­ ponta kerülünk fogyasztói hely­ •bágy dnevno znajde v vlogi potrošni­ z vrtnarjem. zetbe: szerződéskötők, vásárlók, ka, saj kupujemo, sklepamo po­ hitelfelvevők, vagy éppen betegek vagyunk… és ilyenkor godbe, jemljemo kredite, smo bolni ipd. V tej situaciji pa valamilyen szolgáltatást igényelünk, szolgáltatásban ré­ potrebujemo storitev, ki jo kdo opravi za nas. Pravice in szesülünk. Hogy melyek a fogyasztók jogai és kötelessé­ obveznosti potrošnikov ureja zakon o zaščiti potrošnikov. gei, azt a fogyasztóvédelmi törvény írja elő. Ám a törvényt Toda zakona ne pozna vsak, niti vsak potrošnik ne ve, da nem mindenki ismeri, sőt azt sem tudja minden fogyasz­ lahko, če je nezadovoljen s storitvijo, zaprosi za nasvet zve­ tó, hogy abban az esetben, ha elégedetlen a szolgáltatással, zo potrošnikov. S tem uvodom smo januarja 1999 pričeli a fogyasztók szövetségétől tanácsot kérhet. Ezzel a beve­ pripravljati kratko oddajo z nasveti Fogyasztói percek/ zetővel indítottuk 1999 januárjában a Fogyasztói percek Minute za potrošnika, od takrat je na sporedu enkrat című tanácsadó kisműsort, amely azóta is havonta egy al­ mesečno. kalommal jelentkezik.

Od leta 2002 pa je vsakih štirinajst dni na sporedu tu­ Már 2002 óta kéthetente szerepel a műsorban az di oddaja z naslovom Egészséges táplálkozás művésze­ Egészséges táplálkozás művészete című sorozat is, te/Umetnost zdravega prehranjevanja, katere namen 153

• Berki Szilvia átveszi a Dr. Štefan Gruškovnjak-elismerést. • Silvia Berki sprejema priznanje dr. Štefana Gruškovnjaka.

• A műsorban készített finomságokat a felvételezés után meg is kóstoljuk. • Po snemanju oddaje sledi tudi pokušina pripravljenih jedi.

• Terülj asztalkám – egészségesen. Az Egészséges táplálkozás művészete 100. adásának felvételezése. • Mizica pogrni se – na zdrav način, snemanje 100. oddaje Umetnost zdravega prehranjevanja 154

amelynek célja, hogy hozzájáruljon a hallgatók táplálko­ zási szokásainak és életvitelének javításához. A műsorban táplálkozási és életvezetési tanácsokon túl konkrét recept­ javaslatok is elhangzanak, melyek szintén az egészséges táplálkozást szolgálják. A műsor kapcsán 2003 márciusá­ ban a Szlovén Rákellenes Egyesületek Szövetsége külön országos elismerésben részesítette a Muravidéki Magyar Rádiót, amiért hozzájárult a szövetség céljainak megvaló­ sításához, a Muravidéki Rákellenes Egyesület pedig 2006 májusában Dr. Stefan Gruškovnjak-elismerést adott át a Muravidéki Magyar Rádiónak az egészséges életvitel mé­ diában történő népszerűsítéséért.

Fagyosszentek, Boldogasszony-napok, Luca-napi ha­ gyományok… Az év során rengeteg olyan nap van, mely­ hez különböző hiedelmek, népszokások, jóslatok és babo­ nák kapcsolódnak. Ezeket gyűjtjük csokorba Jeles napok című műsorunkban, időnként a környékünkön élő idő­ sebb emberek visszaemlékezéseivel gazdagítva.

je prispevati k izboljšanju prehranjevalnih in življenjskih navad poslušalcev. V oddaji je ob nasvetih o zdravem pre­ hranjevanju in življenju mogoče slišati tudi recepte, ki so prav tako namenjeni zdravemu načinu prehranjevanja.

Zveza slovenskih društev za boj proti raku je marca 2003 podelila Pomurskemu madžarskemu radiu za to oddajo posebno državno priznanje za prispevek k uresničeva­ nju ciljev omenjene zveze, Pomursko društvo za boj pro­ ti raku pa mu je podelilo maja 2006 priznanje dr. Štefana Gruš­kovnjaka za medijsko promocijo zdravega življenj­ skega sloga.

Ledeni svetniki oziroma ledeni možje, Marijini praz­ niki, običaji ob godu svete Lucije … se zvrstijo med celo kopico pražnjih in delovnih dni, ki so povezani z različni­ mi verovanji, prerokbami in praznoverjem. V oddaji Jeles napok/Pomembni dnevi jih zberemo v šopek, od časa do časa pa obogatimo njihovo predstavitev še s spomini starejših ljudi iz naše okolice.

Ifjúsági és gyermekműsorok

Mladinske in otroške oddaje

A fiatalokhoz elsősorban a Tini Expressz és a Hétvé­ gi randevú című műsor szól. Az adást a szerkesztő segít­ ségével a kétnyelvű általános iskolák és a kétnyelvű közép­ iskolák diákjai, valamint egyetemisták készítik. A diákok adások készítésébe történő korai bevonásával a szerkesz­ tőség igyekszik felkutatni a leendő potenciális újságírókat és műsorvezetőket is.

Mladim sta namenjeni zlasti oddaji Tini Expressz/ Najstniški ekspres in Hétvégi randevú/Zmenek ob koncu tedna. Oddaji pripravljajo z urednikovo pomočjo učenci in dijaki dvojezičnih osnovnih šol in dvojezične srednje šole. Z njihovim zgodnjim vključevanjem v pri­ pravo oddaj odkriva uredništvo tudi potencialne novinar­ je, moderatorje ipd.

155

• A fiataloknak is szól a rádió. • Radio nagovarja tudi mlade.

• Kalamajkafalván. • V Vasici zmešnjav.

2007 februárjától jelentkezik a Muravidéki Magyar Rádió műsorában a Kalamajkafalva című, gyermekek­ nek szóló rádiós mesejáték-sorozat, melyben 2007 áprili­ sa óta a Lendvai I. sz. Általános Iskola tanulói is szerepel­ nek. Kalamajkafalva lakossága él-hal a gyerekekért, ezért meghirdeti, hogy szívesen látná, ha mind többen költöz­ nének oda, lehetőleg kutyával, mert macskájuk már van.

A faluba hamarosan meg is érkezik egy gyerekcsapat, és az odavalósiak legnagyobb örömére felforgat mindent. A gyerekek sorra valósítják meg saját ötleteiket, barátkoznak meg a legkülönbözőbb élőlényekkel. Eközben igyekeznek világhírnevet szerezni az aprócska falunak.

A Muravidéki Magyar Rádióban a délelőtti műsor be­ vezetésével párhuzamosan kezdetét vette a legkisebbek­ hez, a gyermekekhez szóló műsor, amely azóta is heten­ te egy alkalommal jelentkezik. Először Ovisok toplistája

Od februarja 2007 je uvrščena na spored Pomurskega madžarskega radia nova otroška radijska igra z naslovom Kalamajkafalva/Vasica zmešnjav. Od aprila 2007 na­ stopajo v njej tudi učenci Dvojezične osnovne šole I Len­ dava. Prebivalstvo Vasice zmešnjav obožuje otroke, zato objavi oglas, v katerem jih poziva, naj se jih čim več preseli k njim, po možnosti s psom, saj muce namreč že imajo.

V vasico prispe kmalu skupina otrok in na veselje tamkaj­ šnjih prebivalcev vse obrne na glavo. Otroci uresničujejo svoje zamisli in se pri tem spoprijateljijo z najrazličnejšimi bitji. Medtem si prizadevajo, da bi vasica pridobila svetov­ ni sloves.

V programsko shemo Pomurskega madžarskega radia je bila hkrati z uvedbo dopoldanskega programa uvedena oddaja za najmlajše oziroma otroke, od tedaj pa je na spo­ redu enkrat tedensko. Na začetku se je uveljavila pod na­ 156

• A Muravidéki Magyar Rádióban a legkisebbek is szót kapnak. • Na Pomurskem madžarskem radiu dobijo besedo tudi najmlajši.

• Csacsogás közben. • Med klepetom.

néven vált ismertté, később Gyermekműsor lett, jelenleg pedig a Kuckó mackó címet viseli. Az adás a műsor szer­ kesztőjének és a muravidéki kétnyelvű óvodák óvónőinek és gyermekeinek közreműködésével készül. Helyet kap­ nak benne az aktuális témák és az óvodákban zajló ren­ dezvények. Mindemellett pedig lehetőség adódik gyer­ mekdalok meghallgatására is.

Gyerekeknek szól még a Csacskarádió is, és naponta szerepel a műsorban a kétnyelvű óvodák pedagógusai ál­ tal tolmácsolt Esti mese is.

slovom Top lista malčkov, kasneje je dobila naslov Otroš­ ka oddaja, trenutno pa je njen naslov Kuckó mackó.

Oddaja nastaja v tesnem sodelovanju urednika ter vzgo­ jiteljic in otrok dvojezičnih vrtcev v Pomurju. V njej naj­ dejo svoj prostor tudi aktualne teme in prireditve v vrtcih, poslušalci pa lahko prisluhnejo tudi otroškim pesmim.

Otrokom je namenjena še oddaja Csacskarádió/ Klepetalnica, vsak dan pa je na sporedu še večerna prav­ ljica v interpretaciji vzgojiteljic iz dvojezičnih vrtcev.

157

Szórakoztató és zenei műsorok

Zabavne in glasbene oddaje

,,Ahol a szó véget ér, ott kezdődik a zene!”

(E.T.A. Hoffmann)

»Tam, kjer se konča beseda, se začne glasba.« E .T. A. Hoffmann

A zene mindennapjaink szerves része: zenét hallga­ Glasba je sestavni del našega vsakdanjega življenja, po­ tunk, ha jókedvűek vagy szomorúak vagyunk, ha szórako­ slušamo jo, ko smo dobre ali slabe volje, ko se zabavamo zunk, vagy ha unatkozunk. Egy olyan korban, amelyben ali dolgočasimo. V obdobju, ko služi glasba samo »zaba­ a zene egyre inkább csak szórakoz­ vi«, pridobiva radio pomembno vlo­ tatásra szolgál, fontos szerep jut a rá­ go. Pomurski madžarski radio je že diónak. A Muravidéki Magyar Rádió desetletja posrednik različnih glasbe­ évtizedek óta a különböző zenei mű­ nih zvrsti, saj ponuja širokemu krogu fajok élenjáró közvetítője, hiszen a ko­ poslušalcev poleg klasične in sodob­ moly- és könnyűzenéből, illetve a mu­ ne popularne glasbe tudi narodnoza­ latós és népzenei műfajokból is széles bavno in ljudsko glasbo. Naš namen rétegnek kínálunk hallgatnivalót. Cé­ je pritegniti vse starostne skupine k lunk elsősorban minden korosztály­ poslušanju našega radia. Po eni stra­ hoz eljutni (bemutatva a feltörek­ ni predstavljamo nove vzpenjajoče se vő új előadókat, stílusokat, valamint izvajalce in glasbene stile, hkrati pa si megtartani, ápolni az eddig létreho­ prizadevamo negovati tudi doseda­ zott zenei értékeket) és persze nem nje glasbene vrednote, ne skrivamo titkolt szándékunk a továbbiakban is pa niti našega namena, da želimo pri­ a zenei ízlés formálása. spevati k oblikovanju (dobrega) glas­ A Szívküldi a Muravidéki Ma­ benega okusa. gyar Rádió legrégibb állandó adásai Oddaja Szívküldi/Čestitke po­ közé tartozik. A műsorban lehetősé­ slušalcev ob nedeljah sodi med naj­ get nyújtunk hallgatóinknak, hogy • Igyekszünk hibátlanul tolmácsolni a starejše stalne oddaje Pomurskega zenés jókívánságot küldjenek szeret­ zenés jókívánságokat. • Glasbene želje madžarskega radia. V njej ponujamo poslušalcev si prizadevamo posredovateiknek valamely jeles ünnep alkal­ ti brez napak. poslušalcem možnost za pošiljanje 158

mából. Érdekességképpen érdemes megemlíteni, hogy még mindig Ábrahám Albert a műsorvezetője, aki az el­ ső adástól kezdve napjainkig közvetíti a hallgatók jókíván­ ságait. A Szívküldi több évtizedes sugárzása ellenére meg­ őrizte eredeti fényét, kezdeti közkedveltségét.

Minden hónap első vasárnapján jelentkezik a szóra­ koztató jellegű, Poénvadászat című adásunk, melyben a hallgatókat keresztrejtvényfejtésre invitáljuk, s a helyes megfejtők közül a legszerencsésebbet meg is jutalmaz­ zuk.

glasbenih čestitk njihovim najdražjim ob kakšnem živ­ ljenjskem jubileju. Kot zanimivost velja omeniti, da jo še vedno pripravlja oziroma vodi Albert Ábrahám, ki je vodil tudi prvo oddajo. Oddaja je vse do danes ohranila svoj pr­ votni blišč.

Vsako prvo nedeljo v mesecu je na sporedu oddaja zabavnega značaja z naslovom Poénvadászat /Lov na po­ ante, v kateri vabimo naše poslušalce k reševanju križank.

Med tistimi, ki jo pravilno rešijo, izžrebamo poslušalca in ga nagradimo.

A Muravidéki Magyar Rádió projektjei

Projekti Pomurskega madžarskega radia

A Muravidéki Magyar Rádió tevékenységi körében néhány állandó és időszakos projektet is találhatunk.

Az állandó projektek közül a Csárdásbál a legjelentősebb.

Az elsőt 1989. március 11-én rendezték a Lipa Szállodában, a március 15-i ünnepséget követően. Szervezője a mu­ ravidéki magyarok csúcs­ szervezete volt. Az 1991. évben pedig a Csárdásbált már a Muravidéki Magyar Rádió szervezte, amely a bál előtt a Lipa Szállodá­ ból élő adást közvetített az új rádióstúdió tisztele­ tére. A rendezvényt azóta

Med dejavnosti Pomurskega madžarskega radia sodi tudi nekaj stalnih in občasnih projektov.

Med stalnimi projekti je najpomembnejši Čardaš bal. Prvi je bil organiziran 11. marca 1989 v hotelu Li­ pa po proslavi ob 15. mar­ cu. Njegov organizator je bila krovna organizacija prekmurskih Madžarov.

Leta 1991 pa je Čardaš bal organiziral Pomurski madžarski radio. Pred pri­ reditvijo je iz hotela Lipa potekala oddaja v živo, pripravljena pa je bila ob otvoritvi novega radijske­ 159

az MMR szervezi, és promóciós te­ vékenységének egyik fontos mozaikkövecskéjét jelenti. Megvalósításában közreműködik a Maribori Regionális RTV Központ is.

A Muravidéki Magyar Rádió az utóbbi tíz évben – Szlovéniában és Magyarországon egyaránt – aktívan részt vesz a különböző népszerűsítő jellegű rendezvényeken (közönség­ találkozók, különböző vásárok, fesztiválok, stb.). A rádió 2001 januárjában Átimennék a Murán címmel népsze­ rűsítés céljából CD-n kiadta a vegyesen lakott területen működő magyar népdalkörök felvételeit.

2002 nyarán a Muravidéki Magyar Rádió a Koper/ Capodistria Rádióval közreműködve naponta kétszer há­ romperces magyar nyelvű híradást készített, amely a szlo­ vén tengerparton és az Isztriai félszigeten nyaraló magyar turisták tájékoztatását szolgálta. A hírek sugárzásáról a tu­ ristákat röplapokról értesültek, amelyeket a legnagyobb magyar-szlovén határátkelőhelyen, Hosszúfaluban osz­ tottak nekik a diákok.

2005 áprilisában nagy visszhangot keltő projekt ke­ rült megvalósításra, a Magyar Rádió Szimfonikus Zene­ karának és Énekkarának koncertje, amelyet a koncert­ látogatók elismerő szavakkal illettek. A rádió a 2006-os évben a budapesti Illyés Alapítvány pályázatán pénzügyi támogatást nyert a Lélektől lélekig című adás elkészíté­ séhez és sugárzásához. Az adás hetente három alkalom­

ga studia v Lendavi. Radio prireditev od takrat izkorišča v promocijske na­ mene. V minulih letih je bilo nanjo veliko pozitivnih odmevov. Pri nje­ govi realizaciji sodeluje tudi Regio­ nalni RTV-center Maribor.

Pomurski madžarski radio v zad­ njem desetletju aktivno sodeluje na raznih promocijskih prireditvah (sre­ čanja s poslušalci, razni sejmi, festiva­ li ipd.) tako v Sloveniji, kot tudi na Madžarskem. S pro­ mocijskim namenom je radio januarja 2001 izdal tudi zgoščenko z naslovom Átimennék a Murán s posnetki ljubiteljsjih madžarskih pevskih zborov z narodnostno mešanega območja.

Poleti 2002 je radio v sodelovanju z Radiem Koper/ Capodistria pripravljal vsak dan dve 3-minutni poročili v madžarskem jeziku, namenjeni pa sta bili informiranju madžarskih turistov, ki so letovali na slovenski obali ter v Istri. Informacijo o poročilih so turisti dobili na letakih, ki so jih prejeli na največjem mejnem prehodu z Madžarsko, v Dolgi vasi.

Aprila 2005 je bil realiziran odmeven projekt, in si­ cer koncert Simfoničnega orkestra in pevskega zbora Madžarskega radia, ki je bil deležen številnih pohval.

Radio je leta 2006 od Illyéseve fundacije iz Budimpe­ šte prejel finančna sredstva za pripravo in predvajanje oddaje z naslovom Lélektől lélekig/Od duše do du­ še. Oddaja je bila na sporedu trikrat tedensko, in sicer 160

mal volt hallható, 2006 szeptemberétől 2007 júni­ od septembra 2006 do konca usának végéig. junija 2007.

2007-ben a Vacka Rádió című adás kereté­ Leta 2007 je bilo v okviru ben kilenc gyermekdalt rögzítettünk, amelyeket a oddaje Vacka Rádió posnetih Muravidéki Magyar Rádió a gyermekhét alkalmá­ devet otroških pesmi, ki jih je ból CD-n is kiadott. A CD nyilvános bemutatója Pomurski madžarski radio izdal 2007. október 6-án volt a Bánffy Központban, de­ ob tednu otroka. Javna predsta­ cember 7-én pedig Lentiben az ottani általános is­ vitev zgoščenke je bila 6. okto­ kola alsó tagozatos ta­ bra 2007 v Centru Banffy, 7. nulóinak mutattuk be. decembra pa je sledila promo­ Mindkét rendezvény­ cijska predstavitev omenjene nek nagyon jó volt a zgoščenke v Lentiju za tam­ látogatottsága. Ezeket kajšnje učence nižjih razredov bemutatók sorozata osnovne šole. Obe prireditvi követte a muravidéki sta bili zelo dobro obiskani. Sle­ kétnyelvű iskolákban dilo pa jima je več predstavitev és magyarországi isko­ v dvojezičnih osnovnih šolah lákban. v Prekmurju in v šolah na Ma­ A Muravidéki Ma­ džarskem. gyar Rádió 2007-ben • A „Gerendás Zsozsó és a Cinke Singers” című CD bemuPomurski madžarski radio Lend­ va Községgel a tatója az 1. Sz. Lendvai KÁI-ban. • Predstavitev zgoščenke je leta 2007 z Občino Lenda­ Mu­ránia Mul­tikultúra z naslovom »Gerendás Zsozsó és a Cinke Singers« v DOŠ I va podpisal pogodbo v okviru v Lendavi pro­jekt keretében szer­ projekta Multikultura Mu­ ződést írt alá, és azzal összhangban teljesítette minden szer­ ranie in tudi izpolnil vse pogodbene obveznosti, ki so ződésbeli kötelezettségét (reklámspotok készítése és su­ zajemale pripravo in predvajanje reklamnih spotov ter gárzása, a Murania szervezésében megvalósuló projektek promocijo projektov v organizaciji Muranie. népszerűsítése).

161

• Közvetítésre készen. • Pripravljeni na oddajanje Bukovec Éva, Šajt Sebastijan, Lebar Teodor, Gömbös Albert.

• Előkészületek, amit a fiúk kifejezetten élveznek. • Priprave, ki jih fantje opravijo z veseljem

• Adásban • V etru Fehér Ilona, Berki Szilvia.

• Szerintünk mi voltunk a legjobbak. • Prepričani smo, da je bil naš bograč najboljši.

162

Élő közvetítések

Prenosi v živo

A Muravidéki Magyar Rádió a hallgatói részére a kü­ lönböző rendezvények közvetítését is felvállalta. Elsősor­ ban a következő rendezvények közvetítése hallható a Mu­ ravidéki Magyar Rádió hullámhosszain: – a márciusi 15-i forradalom évfordulója kapcsán szer­ vezett muravidéki központi ünnepély közvetítése, – a magyar államiság évfordulója, augusztus 20-a alkalmá­ ból szervezett muravidéki központi ünnepély közvetítése, – minden hónap utolsó előtti vasárnapján szentmise, il­ letve istentisztelet közvetítése, közvetítjük továbbá a lendvai vagy a dobronaki római katolikus templom éj­ féli miséjét és az augusztus 15-i turniščei misét, – havonta egy alkalommal a Falujárás című műsort köz­ vetítjük élőben, – 2007 óta élő közvetítéssel, illetve élőben jelentkezik a rádió a Halászléfőző versenyről, a „Bográcsfeszt” és a „Lendvai szüret” rendezvényekről. A rádió az említett rendezvényeken való részvételét a saját népszerűsíté­ sére is felhasználja.

Pomurski madžarski radio je med svoje storitve za poslušalce uvrstil tudi prenose raznih prireditev na va­ lovih Pomurskega madžarskega radia. Prenosi v živo so predvsem: – prenos osrednje slovesnosti ob madžarskem nacional­ nem prazniku, tj. ob obletnici marčne revolucije 15. marca; – prenos osrednje slovesnosti ob madžarskem nacional­ nem prazniku, obletnici madžarske državnosti 20. av­ gusta; – prenos svete maše oziroma bogoslužja vsako predzad­ njo nedeljo v mesecu, prenašata pa se tudi polnočnica iz lendavske ali dobrovniške rimskokatoliške cerkve in maša 15. avgusta iz Turnišča; – prenos oddaje Falujárás/Potepanje po vaseh enkrat mesečno; – neposredni prenosi oziroma javljanja v živo s tekmovanja v kuhanju ribje čorbe, Bogračfesta in Lendavske trgatve od leta 2007, vsi so namenjeni za promocijo radia.

A 2008. évig a Muravidéki Magyar Rádió műsorrácsá­ ban hetente jelentkeztünk a Faluról falura című műsorral, amelyben érdekes riportokat közvetítettünk a kétnyelvű te­ lepüléseink életéről. 2008. január elsején az adást a Falujá­ rás című műsor váltotta fel. Készítése során a Muravidéki Magyar Rádió munkatársainak egy része a terepre, illetve a kétnyelvű falvak valamelyikébe „költözik”, és onnan közve­

Do leta 2008 je bila v programski shemi Pomurske­ ga madžarskega radia vsak teden oddaja Faluról falura/ Od vasi do vasi, v kateri so se vrstile zanimive reportaže iz živ­ljenja vasi na dvojezičnem območju. 1. 1. 2008 jo je nadomestila oddaja Falujárás/Potepanje po vaseh. Gre za oddajo, v kateri se del studia Pomurskega madžarske­ ga radia preseli na teren oziroma v izbrano naselje na dvo­ 163

• Falujárás Hodoson, • Potepanje po vaseh ... na Hodošu,

...Dobronakon, ... v Dobrovniku,

...Kapcán, ... na Kapci

...Pártosfalván, ... v Prosenjakovcih

164

...Felsőlakosban, ... v Gornjem Lakošu,

...Csentében, ... v Čentibi,

...Zsitkócon, ... v Žitkovcih,

...Hidvégen,... ... v Mostju, ...

165

tít élőben ötórás műsort. Egy adásban körülbelül 20-30, az élet legkülönbözőbb területein tevékenykedő személyt szó­ laltatnak meg. A falujárásokban igyekszünk minden szem­ pontból bemutatni az adott település életét és működését.

A műsor a hallgatók közt és a Muravidéki Magyar Rádió stábja által meglátogatott, illetve bemutatott települések la­ kosai körében is rendkívül jó fogadtatásra talált.

jezičnem območju in od tam v živo predvaja 5-urni pro­ gram. V eni oddaji se zvrsti okoli 20 do 30 sogovornikov z najraz­ličnejših področij življenja in dela. Gre za celovit prikaz življenja in dejavnosti posameznega naselja, ki je naletel med poslušalci in prebivalci krajev, ki jih je ekipa Pomurskega madžarskega radia obiskala oziroma pred­ stavila, na izjemno dober odziv.

166

Élmények, emlékek, vallomások…

Doživetja, spomini, izpovedi …

167

168

atók • Odgovorni uredniki in direktorji ztők és igazg s e k r e z s s • Felelő

annyira megerősödtek, hogy ezt ki bírtuk harcolni. Azt mondhatom, hogy az volt az az időszak, amikor a rádió elkezdett fejlődni, mert itt volt a nép között, abban a kör­ nyezetben, ahol a nemzetiség zöme él.” … „Az a küzdelem, amíg mi Lendvára stúdiót kaptunk, hét esztendeig tartott. A muraszombati politikai erők erősebbek voltak, mint mi, és ők arra törekedtek, hogy a szlovén és a magyar programot ne szakítsuk ketté, mert a magyar programot a Köztársasági Képviselőház finanszírozta, ez pedig egy közös kasszába ment. És ha ez megszűnik, akkor ebből a pénzből nem lehet másfelé is irányítani. Mindig fékezték. Az RTV is például nekünk ugyan igazat adott, de a konkrét lépést ők sem tették meg, inkább őket támogatta. Ezek inkább keserű emlékek.” … „Nehéz volt ez a küzdelem, de talán szép is, hogy vég­ re csináltunk egy kiindulópontot, amit a későbbiekben lehetett fejleszteni.” … „Ha a semmiből akarsz kiindulni, akkor hosszú ideig semmi sem lesz. De ha már van va­ lamid, azt könnyebben lehet tovább építeni.” … „Akár­ milyen nehéz is volt, azért egy kis megelégedettség van bennem, hogy ebből az egész mindenségből valami lett, és hogy odáig fejlődött a rádió, ahol ma van.”

Varga Sándor egykori felelős szerkesztő

„Nehéz volt ez a küzdelem, de talán szép is…”

1968-tól 1987-ig a Népújság és a Muraszombati Rádió magyar nyelvű műsorának (később Muravidéki Magyar Rádió) felelős szerkesztője volt. 2003. november 29-én, a rádió 45. születésnapján a rádió vendége volt. Az akkor készült interjúból idézünk. „A rádióműsor tartalma 1973-1974 táján kezdett fej­ lődni, amikor kimozdult az addigi bekeretezett, megszo­ kott helyzetből, és az akkori időből származik az az elgon­ dolás is, hogy Lendván stúdiót kell nyitni, illetve építeni. … A műsor kezdett aktuálisabbá válni, interjúkat, ripor­ tokat kezdtünk közölni, különböző rovatokat vezettünk be, és ebből fejlődött tovább a műsor, amely bővülni kez­ dett. A lényegesebb lépés 1983-ban történt, amikor meg­ nyílt a lendvai stúdió. Ezzel a rádió tevékenysége köze­ lebb került ahhoz a bázishoz, ahol a magyar nemzetiség zöme él. Itt volt a legnagyobb összecsapás a muraszom­ bati – én őszintén megmondom – a muraszombati és a lendvai községben élő magyarok között. Mert ők zömé­ ben mindig arra húztak, de hát a politikai erők Lendván 169

Štefan Dravec,

morali delati za oba medija. Odgovorni urednik obeh medijev je bil Aleksander Varga. Spominjam se, da smo že leta 1987 začeli razmišljati o ločitvi, in sicer o samo­ stojnih UO za radio in časopis, vendar nam to zaradi pomanjkanja ustreznih kadrov, pa tudi zaradi finančnega okvira takrat še ni uspelo.

V tem obdobju smo uspeli urediti radijski studio tudi v Lendavi, kar je novinarjem v veliki meri olajšalo delo, saj jim zaradi priprave oddaj ni bilo treba več prihajati v Mur­ sko Soboto. To je bil v tistem času kar majhen podvig.

Sicer pa smo imeli z radijsko tehniko precejšnje teža­ ve. Novinarji so morali hoditi na teren z velikim in težkim magnetofonom. Kadar koli novinar v teh časih položi predme na mizo majčken magnetofonček, vidim v njem nekdanji velik magnetofon Uher.

S širitvami programov pa smo v tistih časih trčili tu­ di na zahtevo po hitrih informacijah in seveda tudi po njihovem večjem številu. Javna prevozna sredstva niso več prihajala v poštev. Posebej smo bili veseli, ko smo ob 25-letnici radia nabavili prvi službeni avtomobil, in sicer katrco. Naše veselje pa ni dolgo trajalo, ker je Milka Planinc, takratna predsednica Zveznega izvršnega sveta, zaradi pomanjkanja bencina v avtomobilskem prometu uzakonila par-nepar. Naša lepa katra je polovico dni sta­ la, denarja za »parno registrsko tablico« namreč nismo imeli, izhod pa smo vedno znali poiskati, saj smo v bistvu vedno delovali korak ali dva preko dejanskih možnosti, zlasti finančnih, kar je značilno za delovanja radia v celot­ nem obdobju.

bivši direktor Zavoda za informativno dejavnost

Vedno smo delovali korak ali dva preko dejanskih možnosti S Pomurskim madžarskim radiem sem aktivno sodeloval med leti 1978 in 1988, najprej dve leti kot član skup­ ščine, nato pa osem let kot direktor in glavni urednik Zavoda za časopisno in radijsko dejavnost Murska Sobota, v sklopu katerega smo oddajali ra­ dijska programa v slovenskem in madžarskem jeziku ter izdajali časopisa Vestnik in Népújság.

Tudi v tistem obdobju smo si sodelavci radia priza­ devali za uresničevanje narodnostne politike, za hitrejši razvoj krajev na dvojezičnem območju, za tvorno sožitje in aktivno sodelovanje s poslušalci, za kvalitetno rast in širitev programa, za številčno krepitev uredniškega od­ bora, tehnično usposobitev, za socialni status zaposlenih, posebej pa seveda za stabilen položaj sredstev javnega obveščanja za pripadnike madžarske narodnostne skup­ nosti v Prekmurju in Sloveniji nasploh.

Radijski program in časopis Népújság je v tem obdob­ ju vodil še enoten uredniški odbor. Novinarji so takrat 170

Ko se sedaj, ob 50-letnici uspešne razvojne poti po­ murskega madžarskega radia oziram na obdobje, v kate­ rem sem tudi sam aktivno sodeloval, želim povedati, da smo tudi takratni sodelavci prehodili naporno in ustvar­ jalno pot, s čimer smo prispevali svoj delež v mozaik nje­ gove dosedanje uspešnosti.

Vsem sodelavcem ob prazniku iskreno čestitam, radiu pa želim tudi na poti do naslednjih jubilejev veliko zves­ tih poslušalcev.

ekkor mentem nyugdíjba – tulajdonképpen közös volt, ami azt jelenti, hogy egy szerkesztőség volt egy felelős szerkesztővel. Más-más jellegű médiáról lévén szó, a fej­ lesztés is más-más hozzáállást követelt, ráadásul krónikus szakemberhiánnyal küzdöttünk és úgy gondolom, hogy bizonyos vonatkozásokban ez a kérdés ma sem elhanya­ golható. Ötven év távlatából mai szemmel nézve a dolgokat nehéz elhinni, milyen nagy erőfeszítéseket követelt az, hogy a rádiót fokozatosan napi fél, majd egy, illetve más­ fél órára, az újságot pedig tartósan hat oldalra bővítsük.

Ez közös szerkesztőség, azaz közös szakemberbázis nél­ kül nem lett volna lehetséges. A két magyar média alapí­ tója 1968-ban a Szocialista Szövetség lett, akkor nevezték ki felelős szerkesztőnek Varga Sándort. Soha egyetlen politikai fórumon sem vonták kétségbe, hogy a két ma­ gyar médiát fejleszteni kell, és ezt a politikai döntésho­ zatalokkal is támogatták. A kivitelezés azonban nem volt egyszerű, és nem is mindig pénz kérdése volt. A közös, muraszombati Tájékoztatási Intézetben a Vestnik és a szlovén nyelvű rádióműsor anyagi és státushelyzete más volt: a magyar média rendszeres költségvetési támogatást kapott, a muravidéki községek pénzelték - nem mindig rendszeresen. És e körül voltak feszültségek. A króni­ kus szakemberhiányhoz visszatérve: a két magyar média fejlesztéséhez szakemberek felkutatásával, rendszeres ösztöndíj-politikával próbáltunk alapot biztosítani. Ma­ gyarország felé a viszony teljesen más volt, onnan nem várhattunk semmiféle megoldást.

Báti Konc Zsuzsanna egykori felelős szerkesztő

Jövőt építő évek voltak Újságírói pályám második, muravidé­ ki szakasza 1963 januárjában kez­ dődött, ezt megelőzően hat évig az újvidéki Magyar Szó napilap hivatásos újságírója voltam. Akkoriban mind a rádió, mind az újság állapota nagyon szegényes volt: heti háromszor 10 perc rádióshírek és négyoldalnyi Népújság, az is fordított anyag. A szerkesztőség Muraszombatban volt. Mindezt azért tartom fontosnak elmondani, mert e két magyar nyelvű média további sorsa egészen 1991 júniusáig – 171

szeparatista politikát emlegette, de végül a józan ész győ­ zött. Mindezt több, keserves és kemény hangú tárgyalás követte a ljubljanai RTV-vel. Akkoriban kezdték hangsú­ lyozni, hogy a nemzetiségi média is próbáljon meg minél több saját jövedelmet teremteni. Az RTV-tanács egyik ülésén fakadtam ki, hogy az isten szerelmére, hát akkor tegyék lehetővé, hogy kommmercializálódjunk, hogy pénzt keressünk, adjanak külön hullámhosszt a magyar műsornak. Ezzel egy időben indítottuk el a második, nagyobb lendvai stúdió megépítésének ügyét is. Ennek befejezéséhez végül már ,,csak” a pénz hiányzott, és mivel a költségvetés vonakodott, a szerkesztőség bejelentette: ha a meghatározott időre nem kapunk kielégítő választ a fejlesztés folytatásához, sztrájkba lépünk (ez akkoriban, vagyis a nyolcvanas évek végén, még nagy szó volt). A pénz megjött, a sztrájk elmaradt. A második stúdió és az új hullámhossz nyugdíjba vonulásom után fél évvel in­ dult be. A Népújsággal több volt a ,,szerencsém”: az még az én mandátumom idején, 1990-ben tért át a tetszető­ sebb formátumra és a színes nyomásra.

A Népújságot viszonylag könnyű volt fejleszteni, mert azt pénzzel nagyjából meg lehetett oldani. A rádió fejlesz­ tése már sokkal körülményesebb volt, lévén ez a média műszakilag sokkal költségigényesebb, és emellett a bőví­ tésnek nemzetközi vonatkozásai is voltak (pl. a hullám­ hossz megszerzése). Amikor 1987-ben Varga Sándortól átvettem a két média felelős szerkesztését, a fejlesztés már komoly lendülettel folyt, maga után vonva ennek minden jó és rossz oldalát. Jó volt például, hogy végre elkészült az első lendvai rádióstúdió, de rossz volt, hogy a műsor egy része még mindig Muraszombatban készült, és az ottani stúdióból irányították a sugárzást. A szerkesztőség 1970ben velem együtt Muraszombatból Lendvára költözött, és ennek nyomán lényegesen több helyi hír, riport került az újságba, de még mindig lepedő nagyságú formátum­ ban és fekete-fehér nyomással. A nyolcvanas évek elején merült fel határozottan a kérdés, hogy a rádió és az újság szerkesztését külön kellene választani külön-külön felelős szerkesztővel, mert ha ilyen ütemben akarunk tovább fejlődni, akkor egy ember képtelen ellátni mindkét média felelős szerkesztését.

Manapság természetesnek tűnik, hogy a magyar nyelvű rádióműsor saját - nem is egy - hullámhosszon működik, de emlékszem, hogy először is a közös tájékoz­ tatási intézetben kellett megértetni a szlovén kollégák­ kal - és sajnos, egyes magyar kollégákkal is -, hogy az ő rádiójuk is csak akkor fejlődhet, ha ,,megszabadulnak” a magyar adástól. Egy hullámhosszon 24 óra keretében két műsort fejleszteni nem lehet. Volt, aki az intézeten belüli 172

Irma Benko,

vanih ovirah so se dogajale tudi nepričakovane, med nji­ mi oster odziv Slovencev, da jemljemo s širitvijo madžar­ skega programa najboljše termine slovenskemu. Ker je tudi vsaka slaba stvar za nekaj dobra, je takšen odziv ljudi v okolju pospešil ureditev radijskega studia v Lendavi ter postopke za pridobitev novih frekvenc in možnost odda­ janja slovenskega in madžarskega programa na ločenih frekvencah.

Najtrši oreh je bilo sofinanciranje madžarskega pro­ grama iz RTV-naročnine. Dogovori, utemeljevanja, po­ gajanja… so se vlekli in samo malo je manjkalo, da bi s spremembo vodstva RTV Slovenija leta 1990 morali za­ četi znova. Toda na nek način je zmagal lokalpatriotizem.

Takratni generalni direktor RTV Ljubljana Vlado Janžič, ki je povezan z našimi kraji, je na dan svoje razrešitve podpisal pogodbo o sofinanciranju madžarskega radij­ skega programa iz RTV-prispevka. Ko sem jo prišla pod­ pisat, so me že čakali podpisani izvodi, njega pa nisem več srečala. To je bila gesta, ki je pomembno in pozitivno vplivala na nadaljnji razvoj madžarskega radia v Sloveniji.

Omogočila je njegov tehnični razvoj in programski raz­ cvet. Slovenski in madžarski program sta uravnoteženo dobila ločeni UKV frekvenci, pozneje tudi na srednjem valu. Takratna odgovorna urednica madžarskega progra­ ma Jolanada Császár Novak je dobila priložnost za obli­ kovanje sodobne programske sheme. Delo je odlično zastavila, žal pa po lastninskem preoblikovanju v Podjetju za informiranje in kmalu po prenosu izdajateljstva ma­ džarskega radijskega programa na Javni zavod RTV Slo­

direktorica Zavoda za časopisno in radijsko dejavnost oz. Podjetja za informiranje

Sedem let – sedem prelomnic Ko so mi marca 1988 zaupali vodenje takratnega Zavoda za časopisno in ra­ dijsko dejavnost v Murski Soboti, je bi­ la moja velika prednost v tem, da sem zelo dobo poznala organizacijo in da izhajam iz nacionalno mešane družine (mama Madžarka, oče Slovenec).

Vse, kar se je z radijskim programom v madžarskem jeziku zgodilo v petih letih, je bila moja oziroma skupna vizija ekipe. Izpostavili smo pet programskih točk, in si­ cer postopno širitev programa, ureditev radijskega studia v Lendavi, samostojne oddajne frekvence za madžarski in slovenski regionalni program ter nov način sofinanci­ ranja madžarskega programa iz RTV-naročnine. Tem sta sledili še dve, v letih 1994 in 1995 za madžarski radio ne­ predvidljivi prelomnici, povezani z lastninjenjem.

Vedeli smo, da ne bo šlo zlahka, kar so okusili že pred­ hodniki, ampak če smo upoštevali dejstvo, da so imeli Italijani v Sloveniji takrat sodobno RTV-hišo, Madžari v isti državi pa samo eno uro radijskega programa dnevno, je bilo treba nadaljevati brezkompromisno. Ob pričako­ 173

venija ni imela več možnosti za nadaljevanje projekta.

Velja pa tudi obratno, da je v vsaki dobri stvari tudi kaj slabega. Povečal se je vpliv narodnostne politične elite na kadrovske rešitve v narodnostnih medijih. Izločitev nas je res ločila in beseda sožitje med Slovenci in Madžari je postajala vse bolj postranska stvar v programski politiki tako v narodnostnih kot v slovenskih medijih, pa tudi v vsakdanjem življenju.

lábamat, mert úgy remegett, de úgy... És persze elhadar­ tam az előre elkészített anyagot. Édes Istenem, de rég volt! Aztán az ember beletanul.

Mert elkészült Lendván a stúdió. És Végi Lajcsi ült a keverőasztal mögött – amikor éppen nem rugdosta vagy csapkodta a szófogadatlan készüléket –, én pedig élőben vezettem a műsort. Nem leírt szöveget olvastam be, ha­ nem beszélgettem a betelefonáló hallgatókkal. A gerinc­ görbítő Uher terepmagnók, amelyekkel jártuk a vidéket, Pincétől Hodosig, Petesházától Kapcáig! Csak nehezen értettem meg, mit is jelent az embereknek, ha jön a ri­ porter. Idővel az ember számára teljesen természetes fel­ adatnak tűnt, hogy riportalanyt keressen. A falvakban sok esetben ünnepnek számított, amikor jeleztük, jönnénk.

Mennyi kedves ember, mennyi kedves élmény! Akkor még nem voltak sztárok, legalábbis mi nem tudtunk ró­ luk, minket mégis mindig kedves vendégként fogadtak.

Hát persze, a politika, a politikusok már akkor is éreztetni kívánták hatalmukat. Különösen akkor, ha nem az ő szá­ juk íze szerint szóltunk, pontosabban, mások véleményé­ nek is hangot adtunk. Előfordult, hogy egy-egy politikus, egyházi ember, vállalatvezető nemkívánatos személynek nyilvánította a riportert. Sebaj: ha kitessékeltek az ajtón, „visszamásztunk az ablakon”.

Aztán azok a nagy szalagtekercsek a stúdióban (hogy az a... már megint letekeredett...)! A műsor egyre bővült, ezzel együtt a hallgatóság száma is. Emlékszem, betele­ fonált egyszer egy hallgató, és szó szerint a következőket mondta: „Nem jó az, hogy már két és fél órás a műsor,

Császár Jolán egykori felelős szerkesztő

Sohase mondd...

A rádió. Így, ahogy leírtam. A Mura­ vidéki Magyar Rádió nekem A rádió volt. Az a régifajta, ott lent a pincében, a Partizán utca 120. alatt. 1983-ban magam sem hittem, hogy tényleg el­ készült a lendvai stúdió.

Előtte péntekenként jártunk Mu­ raszombatba, ott készítettük el a Muraszombati Rádió magyar nyelvű műsorának vasárnapi felvételét. Hancs Jani ült a keverőasztal mögött, s nekem, ott a kis bemon­ dófülkében olyan hangosan vert a szívem, hogy szinte begerjedt a mikrofon. Még jó, hogy az asztal eltakarta a 174

mert annyi ideig nem tudok a rádió mellett ülni. Koráb­ ban végighallgattam, és mentem a dolgomra. Most meg sosincs vége”. Mondom neki: „Nem kell mindent végig­ hallgatni, válogasson, és azt hallgassa, amit szeret, ami érdekli”. „Na, de engem minden érdekel.”

Ilyenek voltak. Meg olyanok, hogy: „Még nem hagy­ ják abba ezt a műsort? Ilyenkor szoktam kikapcsolni a rádiót!”. Közben pedig a stúdióban ülő neves vendég azt kérdezi, tetszik-e a hallgatóknak a műsor. Persze, hogy tetszik... Folytassuk!

Napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra, évről évre. Hétfőtől vasárnapig, karácsonykor, szilveszter este,

bármilyen ünnep volt, A rádió nélkül nem ment. Azt hit­ tem akkor, csak így lehet, csak így érdemes élni. És noha közben sok minden változott, egy percet sem sajnálok abból, amit a rádióban, a hallgatókkal töltöttem. Sokat ta­ nultam tőlük, remélem, valamit talán ők is tőlem. Ó, azok a fiatalkori szerelmek... Azt hiszi az ember, hogy nem éli túl, ha elmúlik, meg hát amúgy is örökké fog tartani... Aztán elmúlik, így vagy úgy, egy kicsit be­ lehalunk, az élet meg megy tovább, néha nosztalgiával gondolunk a régi szép napokra, és közben örülünk, hogy megint vannak szép napok...

175

• Főállású munkatársak • Stalni sodelavci

Berki Szilvia

Botka Ágnes

rádiós újságíró

rádiós újságíró

Ha becsukod a szád, elbújhatsz

A bizonytalanság varázsa Gondolatban végigjárva az újságírás­ ban, riportozásban eltöltött több mint húsz évet, most már biztosan állítha­ tom, hogy az ember (újságíró) soha­ sem lehet eléggé felkészült ezen a pá­ lyán. S talán a hivatás varázsa is éppen ebben a bizonytalanságban, kiszámít­ hatatlanságban rejlik.

Kezdőként a szakma fogásait tanulja az ember. Ismer­ kedik a tereppel, az emberekkel. Mindent új szemmel lát, és őt is újnak látják. Ez a fiatal újságírók nagy előnye, a tiszta lap. Azután, ahogy lassan olvad bele környezetébe, és kezd a dolgok mélyére ásni, döbben rá munkája lényegére.

S, noha írásom elején a bizonytalanság varázsát említet­ tem, megtanultam: becsületes munkát csak jól felkészült és tájékozott újságíró végezhet, aki mindenkor az OBJEKTI­ VITÁST tartja szem előtt. Így a nemzetiségi újságíróknak sem könnyebb a dolguk a többiekénél, hiszen kicsi az a kö­ zösség, amelyben mozognak. Ebből kifolyólag a szükséges megmérettetés, az egészséges versenyszellem, a húzóerő is gyakran hiányzik. Ezért a mércét magunk állítjuk fel önma­ gunk számára, és sokszor önmagunk túlhaladása jelenti a legnagyobb kihívást.

15 éve leginkább a véletlen műve volt, hogy a Muravidéki Magyar Rádió­ ba kerültem. Foglalkoztam szinte mindennel: voltam hírszerkesztő, reklámíró, bemondó, titkárnő, írtam a szívküldiket, most pedig az újságírói feladatkörrel próbálok megbirkóz­ ni. Miért jó rádiósnak lenni? Azért, mert annak ellenére, hogy folyamatosan a közönségnek dolgozol, a nyilvá­ nosságnak vagy kitéve, ha becsukod a szád, elbújhatsz.

Történt, hogy Lentibe mentem egy-két dologért, és az unokahúgomnak is kedveskedni szerettem volna valami kis apró játékkal. Bementem az egyik játékboltba, ahol éppen az MMR Terepjárójából harsogott a beszámolóm.

Miközben nézelődtem, füleltem, miről is beszélgetnek a boltosok. Egyszer csak hallom, ahogy az egyik hölgy felvilágosítja munkatársát: „Hallod, ez az a Berki Szilvia!” „Valóban” - válaszolta a másik, én pedig csak mosolyog­ tam, hiszen rádöbbentem, hogy a nőknek halvány gőzük sincs, hogy a rádióból hallatszó hang tulajdonosa ott áll az üzletükben.

176

Bukovec Éva

Časar Suzana

rádiós újságíró

rádiós újságíró

Miért nem kell kukoricát kapálnom?

Tévedés A munkahelyemen a riportok és az interjúk elkészítése napi feladatnak számít. Ha megjelenik egy aktuális téma, akkor utána kell járni a dolog­ nak. Ez részben azt is jelenti, hogy össze kell írni az aktuális kérdéseket, mi az, ami érdekel bennünket, és nem utolsó sorban az illetékes személyt is fel kell hívni, hogy megbeszéljük – egyeztessük vele az interjú időpontját és helyszínét.

Egy nap hasonlóképpen történt a dolog. Mivel a szer­ kesztőségi ülésen felvetődött egy időszerű téma, ezért még aznap felhívtam az illetékes személyt, hogy minél előbb értesüljünk az aktuális eseményekről.

Bemutatkoztam, majd elmondtam neki, miről is szeretnék érdeklődni. A hölgy nagyon kedves volt, és ál­ landóan csak azt hajtogatta, hogy tudja, ki vagyok, mivel már találkoztunk. Nos, sajnos én az ellenkezőjét tudtam állítani, mivel most először beszéltem vele telefonon. A kérdéseket elküldtem neki e-mailben, hogy tudjon ké­ szülni az interjúra. Másnap összepakoltam a kis jegyze­ teimet, a mikrofont és a magnót, majd terepre indultam.

A vállalatnál, ahova érkeztem, ugyancsak először jártam.

„Tisztelt hallgatóink, mai műsorunk végéhez értünk. Köszönöm megtisz­ telő figyelmüket. A viszonthallásra egy hét múlva!” – hangzott el szám­ ból valamivel több mint 20 évvel ez­ előtt. Erre aztán mennydörgő hangon szólt Végi Lajcsi hangtechnikus kollé­ gám: „Hát persze, meg még mit nem! Vagy megtanulod, hogy mit kell mondani, vagy menj kukoricát kapálni!”

Nos, mint tapasztalhatják, megtanultam és maradtam.

Az idézet az akkori Nem csak háziasszonyoknak című műsorunk lejelentése kellett volna hogy legyen. De a jó hangtechnikus tudta és tudja, hogy miként hangzik egy megfelelő lejelentés. Én ugyanis nem csak egy adást, ha­ nem a teljes műsort jelentettem le.

Az elmúlt több mint 20 év alatt aztán alkalmam volt számos bevezetőt is elmondani. Mi több, a rádió azon munkatársainak sorába tartozom, akik bizony szinte vala­ mennyi műsor készítésébe „belekóstolhattak”...

Sok kellemetlen, de még több kellemes élmény fűz a Mura­ vidéki Magyar Rádióhoz... Nem bántam meg, hogy ezt válasz­ tottam... Pedig majdhogy nem a kukoricaföldön kötöttem ki...

177

Fehér Ilona

Nos, a hölgy kedvesen fogadott, majd elcsodálkozott, miért jöttem egyedül. Mivel nem értettem a célzást, ezért újra bemutatkoztam. Ő meg csak kedvesen mosolygott, továbbá közölte, hogy mindjárt érkezik a papírosaival, hiszen előre készült a válaszokkal.

Közben helyet foglaltam és előkészítettem mindent az interjúra. Nos, eltelt öt perc, majd tíz perc, de a hölgy még nem ért vissza. Én meg csak vártam türelmesen. No, de a percek tovább teltek, és az interjúalany még mindig sehol sem volt. Már kezdtem aggódni, hogy talán köz­ bejött valami. Nos, egy kis idő elteltével betoppant az ajtón. Észrevettem, hogy átöltözött, kisminkelte magát és a frizurája is más volt. Majd ismét megkérdezte: ,,Nos, miért jött egyedül? Hát hogy tudja így elkészíteni a fel­ vételt?” A helyzet már annyira kellemetlenné vált, hogy muszáj volt újra elismételnem, hogy ki vagyok, és melyik médiát képviselem. A hölgy erre igencsak megkön�­ nyebbült és így szólt: ,,Jaj, de jó! Tehát nem számít, hogy hogyan nézek ki!” Majd a táskájába nyúlt és elővett egy papírzsebkendőt. Letörölte a pirosítót az arcáról, majd a rúzst a szájáról.

Ugye megmondtam, hogy még nem találkoztunk!

(Egy helyi TV újságírójával tévesztett össze…)

rádiós újságíró

Én és az MMR Amikor ide kerültem, több mint két évtizeddel ezelőtt, akkor még az MMR is gyermekcipőben járt, már elsősorban ami a műsoridő hosszú­ ságát illeti. Kezdő újságíró-bemondó időszakomban napi félórás műsort sugároztunk. Közben teltek-múltak az évek, és mindketten felnőttünk. ÉN szerkesztő-új­ ságíró lettem, az MMR-nek pedig napi 18 óra 15 perc műsorideje van. Sok mindent megéltünk így együtt. A számtalan öröm közé üröm is vegyült. A régi lendvai egészségház dohos, sötét pincehelyiségei, a muzeális stúdióberendezés (amely időnként csak úgy indult be, ha jól belerúgtak), az új felszerelésért és munkaeszközökért folytatott munkabeszüntetés, az írógépek kattogása - már csak emlék számunkra. Kitartottunk egymás mellett, hiszen a rádiós munka szépsége elfeledteti az emberrel a kevésbé szépet, a kevésbé jót. Boldog, és még számos születésnapot, Muravidéki Magyar Rádió!

178

Gönc Edit

muzsikosokkal, élsportolókkal készítettem interjút. Ez a fő erősségem. Kíváncsi természetű vagyok, de ezt már az utca embere is megszokta. Elismerést kaptam a petesházi labdarúgóklubtól, a Magyar és a Szlovén Labdarúgó Szö­ vetség, a Zala megyei és a lendvai sportszövetség pedig nyilvánosan megköszönte objektív tudósításaimat és a sportkapcsolatok terén elvégzett munkámat. Ha elemtöl­ tésre van szükségem, kiülök a tópartra pecázni. Szere­ tem a jó focimeccseket, a régi rockzenét, Fellini filmje­ it, Radnóti verseit, a paprikás csirkét, Völgyifaluban a szőlődombok közt az őszi sétát, Lendvahegyen a májusi estéket és a családi vitorlázást az Adrián.

Találkozunk a MMR hullámhosszán minden hétfőn a Sporthétfőben, keddenként a Tini express útvonalán, a hétvégén valamely sportcsarnokban vagy focipályán, és a hét összes napján a Terepjáróban.

rádiós újságíró

Senki sem tökéletes ,,Barna mahagónidoboz, bűvös szek­ rény, ékszertartó, zengő kalit, kincses­ kamra, néha lomtára, papírkosára, szemetesládája, sőt köpőcsészéje mindenféle hangnak, mely a föld és ég között lármáz. Fogom vele az egész világot. Rádióm azonban még hatal­ masabb. Az engem fog, aki szintén egy világ vagyok, fog és nem ereszt” - olvashatjuk Kosztolányi Dezső: Szavak a rádióról és a távolbalátásról című írásában.

1990-ben fedeztem fel a Muravidéki Magyar Rádió tájékoztató és nevelő rendszerességét. Azóta tudom, mi­ lyen nagy hivatása van e téren. Mindig igyekeztem nagy hangsúlyt fektetni a hallgatók gyors és pontos tájékozta­ tására. Ötletekkel, műsorok kitalálásával gondoskodtam arról, hogy a sport területéről, a helyi közösségek falufej­ lesztési programjairól és műkedvelő tevékenységeiről, az ifjúság mindennapi életéből, nemzetközi könnyűzenei fesztiválokról minél több és színesebb információt nyújt­ sak a hallgatóknak, emellett pedig a szórakozás lehetősé­ gét is biztosítottam. 17 év alatt számos érdekes riporttal, helyszíni sporttudósítással színesítettem a MMR műso­ rát. Magyar, szlovén, külföldi sztárénekesekkel, híres jazz­ 179

Györkös Goran

eset, amikor a szentlászlóiak, Bacsi bácsi leleményességé­ nek köszönhetően, megmentették a rádió becsületét.

technikus

A kisdobos

Horvát Robi

Mint ismeretes, rádiónk hullámhos�­ szán minden hónapban legalább egy­ szer szentmisét, illetve istentiszteletet sugározunk.

Egyik ilyen alkalommal kollégá­ im Szentlászló felé vették útjukat. Én a stúdióban végeztem teendőimet.

Aztán jött a telefonhívás kollégáimtól, hogy nem lesz is­ tentisztelet-közvetítés, mivel az illetékes „rádiós személy” nem szervezte le. De mitévő legyen egy ilyen helyzetben a hangtechnikus és műsorvezető kollégája? Találja fel magát! Én ugyan kuncogtam a kialakul helyzeten, mivel a megoldás legkönnyebb része hárult rám.

No, de jött a „megváltás”, a szentlászlói Bacsi bácsi helyrerakta a dolgokat. A falu kisbírája ugyanis fogta a dobját, „végigdobolta a falut”, azonnal értesítve a helybeli­ eket, hogy nem a következő vasárnap, hanem most azon­ nal lesz az istentisztelet. Szerencsére Nagy Dániel lelkész úrnak, aki egyébként Magyarországról járt Szentlászlóra, nem volt elfoglaltsága, jöhetett istentiszteletet tartani...

Mindössze öt perc csúszással kezdődhetett a sugárzás... A hallgatók a történtekből természetesen mit sem tudtak.

Az én emlékezetembe viszont nagyon belevésődött az

zenei szerkesztő

Amikor mulatunk – és amikor nem Az ember nem szívesen dicsekszik a saját ballépéseivel, néha mégis jól esik mosolyogni rég elkövetett hibáinkon.

Nos, úgy gondoltam, ha már így ala­ kult, ne csak én mosolyogjak rajtuk…

Jolánnak volt egy finom, francia konyakja. Ő elment néhány napra szolgálati útra, az üveget pedig meggondolatlanul magára hagyta. No, mi Bencik Pistivel azonnal pártfogásunkba vettük a magányos palackot, és 3-4 nap alatt eltemettük a tartalmát a reggeli kávé, illetve az esti sör mellé.

Jolán visszajött az útról, és hamarosan vendége érke­ zett. Mi sem természetesebb, mint hogy ezzel fogadta: ,,Megkínállak francia konyakkal!” A szekrényhez lépve azonban látta, hogy ezt az ígéretét nem fogja tudni teljesí­ teni, mivel az üveg – üres. Nem volt nehéz kiderítenie, ki volt a tettes.

180

Jobbágy Klára

A két hét múlva megrendezett Csárdásbálon volt a legújabb kazettánk bemutatója. Jolán sem maradt adós a gratulációval: a kézfogása és a jókívánságai mellé meg­ kaptam a hányatott sorsú üveget, megtöltve finom, friss – csapvízzel!

Volt persze olyan balfogásom is, amellyel a rádió­ hallgatók is szembesülhettek. Előfordul időnként, hogy a zenei szerkesztő több napra előre összeállítja a zenei anyagot. Így történt ez egy október végi napon is: össze­ válogattam két napra való zenét, és mint aki jól végezte dolgát, hazamentem. Csak arról az ,,apróságról” feled­ keztem meg, hogy november elsején talán nem kellene mulatós nótákat műsorra tűzni. Mert mindig igaz ugyan, hogy a sofőrökkel baj van, de az is igaz, hogy nem ezen a napon kellene erről dalolni a rádióban. A felelős szerkesz­ tő kénytelen volt felhívni a technikusokat, hogy változtas­ sanak a bekészített zenéken, mert – ahogy ő fogalmazott - ,,nem maszkabál van”!

rádiós újságíró

Szelek szárnyán Az ember nem is gondolná, hogy mi mindenre is kell vigyáznia egy kezdő újságírónak. Életem első ljubljanai sajtótájé­ koztatója után a Ljubljanica partján, a Tromostovje mellett, egy utcai büfé asztalánál írtam meg a sajtótájékozta­ tón elhangzottakat.

Sietnem kellett, ezért gyorsan összeszedtem a gon­ dolataimat, majd hogy ne zavarjam a körülöttem lévő emberek beszélgetését, a Ljubljanica folyó partján lévő kőfalra helyeztem a papírjaimat, és hívtam a stúdiót, hogy jelentsek. Minden gond nélkül el is kezdtem mondani a szöveget, majd amikor lapoznom kellett volna, hirtelen feltámadt a szél, és kikapta a kezemből a teleírt lapokat. Én pedig ott álltam megijedve, szó szerint megkövülve, bámulva a szellő szárnyán utazó papírjaim után. Termé­ szetes, hogy elakadtam a mondat kellős közepén, s ami a legrosszabb: óhatatlanul is kitört belőlem egy felkiáltás.

– A szél elvitte a papíromat! A papírjaim a Ljub­lja­ni­ cá­ban vannak!

S tettem mindezt olyan ijedten, hogy azt elmondani nem lehet.

181

szerkesztőnek, aki viszont azt válaszolta, hogy kezdő lé­ temre nem értek a dolgokhoz, igenis elég lesz. Lett ám ... csak nem a zene. Egyszer csak a dallamot az oly jól ismert sercegés váltotta fel. Ugye mondanom sem kell, hogy milyen pánikba estem. Hívtam a kollégát, aki a mentori teendőket látta el, hogy mitevő legyek. Azt az utasítást kaptam, hogy tegyek be egy jingelt... Tettem én, de a lehe­ tő legrövidebbet... És így a BBC hírek kezdetéig a hallga­ tók nem hallottak mást rádiónk hullámhosszán, mint síri csendet. A rendezőszobában pedig kollégáim jót derültek azon, hogy mennyire pánikba estem.

Eközben a stúdióban a telefonjelentést felvevő techni­ kus és a mellette ülő műsorvezető a hasát fogta a neve­ téstől. Teli szájjal nevettek, miközben én azt hittem, hogy összedőlt a világ. Ők azonban jól szórakoztak a káromon. Így az első ijedtség után újra asztalhoz ültem, és ismé­ telten hozzáláttam kusza gondolataim összerendezésé­ hez. Aztán ismét odaálltam a kőfalhoz, de ekkor már erős kézzel tartva papírjaimat, nehogy a szél elragadja őket.

Azóta ha szabadból kell jelentenem, ez a kis történet min­ dig eszembe jut.

Lebar Teodor

Pivar Ella

hangtechnikus

„Hát az úgy vót, hogy amiko még kezdü vótam…”

Na igen, a Muravidéki Magyar Rá­ dióban illik helyesen beszélni. Szó­ val...

Amikor technikusként kezdtem dolgozni a rádiónál, még lemezek­ ről sugároztuk a zenét, és fél egykor még a BBC hírei is műsoron voltak. Éberen figyelve a munkámra, megállapítottam, hogy kevés lesz a zene a hírek sugárzásáig. Szóltam is a zenei

egykori rádiós újságíró

...és mögötte mi vagyunk Pivar Ella a Muravidéki Magyar Rádió újságírója volt, de külső munkatársként számos dokumentumfilmet és riportot készített a magyar nyelvű tévéműsorok részére is. Tevékenysége főleg a hagyományőrzés, a múlt felkutatása terén mondható örök érvényűnek. Pivar Ella 2002. február 24-én a Muravidéki Magyar Rádió Ismeretlen ismerős című adásában volt vendég, 2002. március 6-án 182

pedig a nívódíj átvétele kapcsán a Hidakban készült vele interjú. A 2008-ban elhunyt kolléganő az említett adásokban így vallott a hagyományőrzés, a néprajz és az újságírás iránti szeretetéről: „Én nagyon rurális, falusi közösségből származom, és itt a hagyományok nagyon éltek. Az a szerencsém volt, hogy az ötvenes évek közepén Kótban a Király gyerekek a Murán a vízimalomban áramot fejlesztettek hét vagy nyolc ház számára a faluban. Ezek között volt a miénk is. Nálunk minden este kilenc óráig volt villany, és mivel valamikor összejártak az emberek, este jöttek hozzánk, és meséltek. És én tátott szájjal hallgattam őket, amikor meséltek arról, hogy a szellemek hogyan jönnek …, akkor volt a Lucifer, a piciny, a lidérc, a déli baba, akkor a kígyókő… Ezek jutnak így gyorsan az eszembe a gye­ rekkoromból. És ez valahogy rögzült bennem, hogy ilyen is van. … A hagyományokban nem a tárgyi dolgok, pl. a tulipános ládák érdekeltek engemet, hanem a szellemi hagyományok.” „Talán azt szeretném itt elsősorban kiemelni, hogy nagyon köszönöm mindazoknak, akik Pincé­ től Hodosig megnyitották az ajtajukat, beengedtek, és hogy főleg az érzelmi világukba is bejuthattam, mert a hagyomány az érzelmi világnak a tükre. Az emberek úgy érzik, hogy én egy vagyok közülük. Én nem finom­ kodok velük, nem nézem le őket, én egyenrangúan kezelem ezeket az embereket. És amikor ők úgy érzik, hogy énbennem megbíznak, hogy bizalmat keltek ben­ nük, akkor már nincsen baj. A Muravidéken talán nincs

is olyan magyar ház, amelynek az ajtaja énelőttem ne nyílt volna meg. És azt is nagyon büszkén mondhatom el, hogy én egy háztól sem jöttem el úgy, hogy én valami anyagot ne hoztam volna.” „Én mindig mondom, hogy itt nincs Pivar Ella, sem Bukovec Éva, sem senki, hanem van egy rádió. És mi en­ nek a rádiónak kell, hogy dolgozzunk. És mögötte mi va­ gyunk. És amilyenek vagyunk mi, olyan lesz ez a rádió is.”

Vlado Polak, vodja radijske in televizijske tehnike

Nikoli več ne bo, kot je bilo ...

Do mojega prvega srečanja z »radi­ em« je prišlo v srednji šoli, ko smo šli na ogled RTV-centra v Mariboru.

Delo tehnikov v tem mediju mi je po­ stalo takoj všeč. Toda takrat še sploh nisem razmišljal o tem, da bom ne­ koč opravljal podobno delo tudi sam.

Na radiu sem začel delati kot večina mojih sodelavcev oziroma kot honorarec. Nekega večera mi je oče povedal, da išče radijski tehnik Lajči Vegi (mislim, da ni človeka, ki ga ne bi poznal, le jaz ga nisem) nekoga, ki bi ga zamenjal, da bi lahko šel na dopust. Naslednji dan sem šel pogledat 183

tako hitro zamenjati kot danes, ko imaš vse na računalni­ ku in lahko to storiš v trenutku. Tovrstne nesporazume sem reševal največkrat z instrumentalno glasbo, ki sem jo imel vedno pripravljeno. Snemanje »po posluhu« pa s pridom uporabljam še danes, čeprav z razumevanjem madžarščine nimam več težav.

V začetnem obdobju mojega sodelovanja na radiu smo snemali na trakove. Čestitke in pozdrave smo sne­ mali npr. ob večerih, po končanem programu. Snemanje se je včasih zavleklo tudi do polnoči. Dvakrat se je zgo­ dilo celo, da me je policija ponoči ob vračanju iz službe ustavila in ko sem povedal, da prihajam iz službe, mi kar niso mogli verjeti. Da z Albertom, ki je čestitke bral, zara­ di nočnega dela, ki je sledilo redni izmeni, ne bi omagala, nama je moja mama včasih prinesla prigrizek kar v služ­ bo. Kasneje, ko smo začeli snemati čestitke na računalnik, sva to delo hitreje opravila. Prihranjen čas sva izkoristila za to, da sva šla na kak langoš. Bil je že neke vrste »ritual«, ki pa je sčasoma izginil. Vsekakor bi ga bilo lepo obuditi.

Včasih so bile aparature in pogoji dela res slabi, bilo pa je več pristnosti, medsebojnega spoštovanja in druženja.

Takšno je pač življenje in takšen tempo nam nalaga.

Seveda je bilo v vseh teh letih še veliko zanimivih, smešnih in manj smešnih pripetljajev, toda kaj več o njih ob naslednji okrogli obletnici.

»to čudo od studia« v prostorih starega zdravstvenega doma. Lajči me je počasi vpeljal v »skrivnosti« radia in tako se je začelo moje sodelovanje na radiu MMR. Kljub temu da takrat nisem razumel niti besedice madžarsko, je Lajči dejal, da bo šlo. In če dobro pomislim, mi nerazu­ mevanje jezika res ni povzročalo preveč težav. Snemal sem »po posluhu« in moram reči, da se je to izkazalo za dobro metodo, saj sem na ta način namenjal več pozor­ nosti kakovosti snemanja, »posluh« oziroma »spev­ nost« jezika pa me je opozarjala na napake v besedilih.

Včasih je sicer prišlo do komičnih situacij, ampak ob pomoči takratnih sodelavk Jolande, Eve, Helene in pa seveda Lajčija sem zadeve vedno dobro izpeljal. Sporazu­ mevanje je bilo nekoliko težje le z voditelji z Madžarske, ki niso ničesar razumeli slovensko. Mednje je sodil tudi Ferenc Völgyi, ki je pripravljal – in še pripravlja – oddaje v živo z gosti. V neki oddaji je gostil gospoda, ki je dobro govoril tudi nemško in pred oddajo sva se nekako zaple­ tla v pogovor v nemščini. Vanj se je vključil tudi Ferenc Völgyi, s katerim sva na ta način po naključju prišla do skupnega jezika. Nemščina je še danes najin »uradni« jezik komuniciranja, čeprav nama gre tudi madžarsko prav dobro.

Seveda so iz mojega takratnega nepoznavanja jezi­ ka sledili tudi komični dogodki, predvsem še, ko se z voditel­jico programa nisem uspel sporazumeti, kateri prispevek sledi napovedniku. Včasih sem šele takrat, ko ga je začela brati, ugotovil, da na magnetofonu nisem pri­ pravil pravega traku. Tiste čase prispevka ni bilo mogoče 184

Pozsgai Kerstin

Szabó Márk

titkárnő

rádiós újságíró

Isten veled, édes Piroskám! Új kezdet Kezdő adminisztrátorként hadilábon álltam a nevekkel. Leggyakrabban a szívküldik és a gyászjelentések meg­ fogalmazása jelentett problémát. Egy alkalommal tévesen jegyeztem fel a gyászjelentés adatait, amely aztán így is hangzott el a rádióban. Természe­ tesen néhány perc múlva jött is a reklamáció telefonon, hogy nem a ritka neve miatt általam férfinak titulált sze­ mély, hanem egy idős néni halt meg.

A szívküldik koordinálásához is összpontosítás kell, mert másképp nagyon gyorsan becsúszik a hiba. Így tör­ tént ez akkor is, amikor egy esküvői gratulációként az Isten veled, kis falum című nóta helyett az Isten veled, édes Piroskám című táncdal hangzott el. Az ilyen és hasonló bakik idővel, illetve a rutinnal egyre ritkábbakká váltak minden­ napi munkám során. Ha pedig elvétve egy-egy előfordul, azzal vígasztalom magam, hogy aki dolgozik, az tévedhet is, aki meg nem, az pedig tökéletes.

Most már lassan hosszú munka­ hónapokra tudok visszatekinteni a Muravidéki Magyar Rádió szer­ kesztőségében, így nem is tudom, hogyan kezdjek neki bőséges tapasz­ talataim papírra vetésének. A teljes mértékben női kezekben lévő szer­ kesztőségben régóta én vagyok az első ellentétes nemű munkatárs. Ebből kifolyólag néha olyan beszélgetések­ nek lehetek tanúja, amiket férfiaknak nem is szabadna hallaniuk. De mégsem akkora baj ez, hiszen legalább betekintést nyerhetek a másik oldal gondolkodásmód­ jába is. Okosabb pillanataimban ilyenkor csak hallgatok és levonom a tanulságokat. Máskor viszont ennyi nő között is én vagyok az, aki a legtöbbet és a leghaszonta­ lanabbakat beszéli össze.

Munkám terén eddig még csak az alapokat fek­ tethettem le, az igazi munka, úgy érzem, még el sem kezdődött számomra. Egyébként elsősorban a kultúra berkeiben lezajló események terén kerülök bevetésre.

Viszont a közművelődés mellett gyakorlatilag minden érdekel, mindig nyitott próbálok lenni másra is. Mun­ kám kihívása számomra abban rejlik, hogy mindenki­ 185

vel sikerüljön megtalálnom a közös hangot, legyen az bármilyen nemzetiségű, nemű vagy korú ember, esetleg éppen a munkatársam vagy a főnököm.

különös hangulat uralkodott a városon. Az ünnepség csak a kijelölt helyszíneken folyt. A belvárost lezárták, minden utcasarokra egy rendőrt állítottak, hogy biz­ tonságban tanácskozhassanak az odalátogató állam- és kormányfők. Én magam éppen az egyik rendezvényre tartottam, mikor ismerős dallamra figyeltem fel a város – rendőrök jelenlétét leszámítva – csaknem kihaltnak tűnő fő utcáján. Rájöttem, hogy ezt a dalt a tv-ből, a foci­ meccsekről ismerem, és nem más, mint az angol him­ nusz. (Csak az összehasonlítás kedvéért írom le, hogy a „God save the Queen”, annyit tesz Dublinban a főutcán, mint a „lijepa naša” Belgrádban a Knez Mihajlo utcán.)

Micsoda? Ki énekli az angol himnuszt az ír fővárosban?

Felemeltem a fejem, és akkor megpillantottam ezt az ad­ digra már suhancok és rendőrök gyűrűjében éneklő fiút.

Angol nemzeti zászlóval borított kalap és póló volt rajta.

Ez igen! Ő egy igazán bátor ember!!!

Tátrai Ágnes rádiós újságíró

Egy bátor ember Napjainkban sok embert nevezünk bátornak. Bátor ember lehet az, aki felül a repülőre, és az is, aki egymaga száll szembe az ellenséggel. Elmond­ hatom, hogy én már találkoztam egy igazán bátor emberrel. 2004 májusá­ ban azon szerencsések közé tartoz­ tam, akik többek között Szlovénia uniós csatlakozásáról tudósíthatták a nyilvánosságot. Mivel akkor Írország volt az EU soros elnöke, a fő ceremóniák színhelyéül Dublin szolgált. Össze is gyűlt a városban a régi és az új tagálla­ mok száz és száz képviselője. Nemcsak a felsőbb vezetés jelent meg, hanem a kultúrákat bemutatandó, a nem­ zetek néptáncosai és különböző művészei is. Az ember szeme egy idő után hozzászokott ahhoz, hogy naponta különböző népviseletbe, vagy furcsa öltözékbe öltözött járókelővel találkozzon. A csatlakozás napján azonban 186

Torma Róbert

Végi József

technikus

felelős szerkesztő

A hullámok túloldalán

A politikus is ember…

Sokat beszélő ember!

A 2004-es esztendőben az ország Európai Uniós csatlakozásával éle­ temben is jelentős fordulat követke­ zett be, amikor a Muravidéki Magyar Rádió lelkes kollektívájába kerültem.

Bepillantást és bebocsátást nyertem abba a világba, amelynek másik olda­ lán korábban én is sok-sok ezer lelkes hallgatóval együtt éltem mindennapjaimat. Aztán hamarosan újabb és igazán örömteli változást hozott a sors, amikor a frissen megismert és megkedvelt kollégákkal egy új és modern épületbe költözhettünk. Remélem, mint hangtechnikus még hosszú évekig dolgozhatok az új környezetben, amely amennyire dinamikus, annyira állandó az életem­ ben.

Még az elmúlt évezred utolsó évti­ zedének közepén történt, zöldfülű újságíró koromban. A küldetésem célja: Zala egyik kis falujából ripor­ tot hozni az ott átadott kerékpárútról. Össze is jöttek jó néhányan, rövid kul­ túrműsor, szalagvágás, annak rendje és módja szerint. Ilyenkor természetesen politikusok is megjelennek a tett helyszínén, hiszen kell az önreklám, el kell mondani, hogy arra a bizonyos projektumra bizony „ők” biztosították az anyagi javakat (olvasd: pénzt). És ha már így van, adunk lehetőséget az embernek, hogy elmondja, mit, miért, hogyan, mennyiért… Megtörtént a felkérés egy interjúra, beültünk egy szobába, szemtől szembe. Hangpróba egy, kettő, három,…minden töké­ letesen működik. Beszélgetőtársam – politikus lévén – igencsak belelendült a mondanivalójába. Olyannyira, hogy – ahogy az ilyen esetekben szoktuk mondani – nem lehetett lelőni. Levegőt is alig vett. A tizedik percnél kezdtem ideges lenni. Mert addig még csak egy kérdést sikerült feltennem. Az igazi hidegzuhany azonban a ti­ zenhetedik percnél ért, amikor észrevettem, hogy a már 187

Végi Lajcsi

korábban is rakoncátlankodó DAT magnó nem indult el. Mérhetetlen forróság öntött el. Úgy éreztem magam, mintha a pokol legeldugottabb bugyrának legnagyobb üstjében ülnék, alattam pedig ezerrel égne a tűz. A má­ sodperc törtrésze alatt lejátszódott előttem az addigi életem. „És most mit csináljak?”- tettem fel magamnak a kézenfekvő kérdést. Tegyek úgy, mintha…mintha volna felvételem? Vagy töredelmesen valljam be, hogy a tisztelt politikus úr életéből elraboltam 17 drága percet?

Amennyiben az első lehetőség mellett döntök, a főnö­ kömtől kapok fejmosást, hiszen felvétel nélkül nem illik hazamenni. A második esetben pedig ott és akkor kapok „ejnyebejnyét”. Ez utóbbi mellett döntöttem. A politikus tágra meresztette szemeit, majd csak ennyit mondott: „Ez most komoly?” Próbáltam menteni a menthetőt, és tisz­ telettudóan, megalázkodva arra kértem, ha volna olyan szíves és a 17 percben elmondottakat röviden összefog­ lalná, annak nagyon örülnék. A válasza csak annyi volt: „Ezt most komolyan gondolja?” Én komolyan gondolom, gondoltam, hiszen tudtam, ez neki érdeke. Igaz, nekem is az volt, hiszen kellett a felvétel. Aztán a magnó elin­ dult, a politikus pedig 2 perc 30 másodpercben tökélete­ sen összefoglalta mindazt, amit hallani szerettem volna.

Tanulság? A politikus is ember. Ha akar, tömören is tud beszélni.

hangtechnikus

Gondok gyerekcipőben Hosszú évekkel, esetleg néhány évti­ zeddel ezelőtt bizony nehéz körül­ mények között dolgoztunk. Ma már mosolyogva gondolok vissza azokra az eseményekre, amelyek annak ide­ jén sok nehézséget okoztak.

A tél sokszor tovább nehezítette az amúgy sem ideális munkakörülményeket. Egyszer egy éjféli mise közvetítése során kerültünk nehéz helyzet­ be. Akkoriban még nem volt közvetítőkocsi, így vittük külön a keverőasztalt, a leadót és a mikrofonokat. Igen ám, de nem volt hová erősítenünk az antennát! Azért nem estünk kétségbe: kértünk a szomszéd portáról egy hosszú karót, beszúrtuk a hóba, ráerősítettük az antennát, Lendva felé fordítottuk: így zajlott le a közvetítés – egyet­ len hiba nélkül!

Emlékszem, még a régi épületben dolgoztunk, mikor az egyik nap reggelére akkora hó esett, hogy szinte képte­ lenség volt közlekedni. Valahogy mégiscsak elvergődtem a szerkesztőség épületéig, de a parkolóba már nem ment föl az autó. A havas lépcsőkön is csak négykézláb tudtam felmászni. Aztán ellapátoltuk a havat, hogy járni lehessen, majd siettem a stúdióba, mert kezdődött a műsor. Csak a 188

napi munkám végeztével tudtam sort keríteni arra, hogy az út szélén hagyott autóval is törődjek.

26 éve dolgozom technikusként, de még sosem for­ dult elő, hogy elkéstem volna a munkahelyemről. Az az elvem – és ezt be is tartom –, hogy bizonyos munkakör­ ben dolgozó ember csak olyan messze mehet a munka­ helyétől, hogy munkakezdésre akár gyalog is odaérjen.

Persze a legnagyobb igyekezet ellenére is előfordul­ hat, hogy ez valakinek nem sikerül. Megtörtént bizony a munkám során az újságíróval is, akinek a stúdióban kellett volna ülnie, hogy az adás kezdetekor még nem volt sehol. Akkoriban még nem lapult az emberek zsebében a mobiltelefon, így nem volt semmi információnk, hol késik a kolléga. De az adásnak mennie kellett! Mit tehet ilyenkor a technikus? Az adás kezdetét jelző és a hallgató­ kat üdvözlő ,,jingel” után elindítja a zenét, és folytatja ezt mindaddig – amíg meg nem érkezik az újságíró.

189

• Külső munkatársak • Zunanji sodelavci

Ábrahám Albert

Közben egy hónapot az Újvidéki Rádióban töltöttem, ahol odaérkezésem után másnap már az esti híradóban olvastam. Ott ismerkedtem meg a híres bemondó sztá­ rokkal: Milenković Svetislavval és Berki Józseffel. Ők később Muraszombatban is felkerestek. A jó barátokkal esténként a péterváradi várban meg a Piros Csizmában szórakoztunk. Közben fogytán volt a pénzem. Sajnos ak­ kor még nem ismertük a hitelkártyát. Telefonáltam a rá­ dióhoz. Bernyak István, a titkárunk feladott egy bizonyos összeget: Ábrahám Albert, Rádió Novi Sad címre. A pénz megérkezett, viszont sajnos visszaküldték azzal, hogy a címzett ismeretlen.

Közben bővült a műsoridő. Zenére is szükség volt. Újvidékről hoztam egy-két órára valót (amit még ma is forgatunk), de ez kevés volt. Nálunk abban az időben már tele voltak az üzletek külföldi hanglemezekkel, ezért vásá­ roltam egy-egy alkalommal 10 darab lemezt, és átvittem őket Zalaegerszegre a volt Centrum Áruházba, ahol Filó Jóska barátom kicserélte magyarnóta- és táncdalleme­ zekre. Egy- egy alkalommal 30 darab lemezt hoztam ma­ gammal. Egyik csempészutamon a rédicsi fővámos a Sko­ da ülése alatt megtalált kétszer 15 lemezt becsomagolva.

Persze a lemezeket elkobozta. Azóta is hallgatja őket.

A Muzsikaszó-jókívánság című műsor készítésénél a kezdetektől közreműködtem. Megtörtént, hogy a műsor­ ba nem megfelelő zeneszám került. Esküvőre a sok szép jókívánság és a kért zeneszám után – mivel még maradt néhány perc a műsoridőből - a technikusunk jóvoltából bekerült, hogy „…kinek szeretője 10-20 nincsen, annak

bemondó

Ötven év az MMR-nél Emlékszem, hogy az első 10 perces műsort a muraszombati várban, a könyvtárban rögzítettük hangsza­ lagra, mivel stúdiónk nem volt. A 30 kg-os Philips táskamagnót én cipeltem a leadóhoz a tűzoltóotthon­ ba, a technikus Radić Zdenko meg a kerékpárt tolta mellettem. Közben múltak az évek, és 30 éves lettem. A kerek évfordulót illik méltóképpen megünnepelni. Így is történt: a volt Fliszár vendéglő­ ben (ma piactér) a barátokkal iszogattunk, és közben észrevettem, hogy közeledik az adás ideje. Arra még emlékszem, hogy elindultam az 500 méterre lévő stúdió felé, közben megszakadt a filmszalag, és a többit két nap múlva mesélte a technikus: Šebjanič Feri – az igazgató – a pincestúdió lépcsőjén állt, és nem akart beengedni. Én azt mondtam neki, hogy magának semmi köze a stúdi­ óhoz, az olvasásért én felelek. Felvételezni nem volt idő, a tízperces műsort élőben olvastam be. A technikussal a keverőasztal mellett álltak, hogy megszakíthassák az adást, ha például elaludnék. Két nap múlva gratuláltak.

Azt mondták, hogy a hangom nagyon furcsa volt, de a híreket beolvastam.

190

egy csöpp esze sincsen”. Ugye mondanom sem kell, mi­ lyen volt a visszajelzés.

Szép volt az ötven év. Nagyon sok ismerősre, jó barát­ ra találtam idehaza és külföldön is, és soha sem bántam meg, hogy rádiós lettem.

diagnózis: elszakadt a korongokat forgató ékszíj. Ilyen pótalkatrész csak a muraszombati stúdióban volt, de Laj­ csi megoldotta a megoldhatatlannak látszó kérdést egy egyszerű – hajgumival.

Ha a rádiós újságíróval kibabrál a technika ördöge, azt „sorscsapásként” el lehet fogadni. De micsoda csalódás ért, amikor – ugyancsak a hetvenes években – az említett óriásmagnóval a vállamon felgyalogoltam a hosszúfalui téglagyárba, mert azt suttogták, hogy ott valami hallat­ lan dolog történik – a dolgozók sztrájkolnak! Az igaz­ gató kedvesen fogadott, mindenről elbeszélgettünk, de kereken megmondta: sztrájkról szó sem lehet! Így hiúsult meg talán az egyetlen szenzációhajhász riportom...

Báti Konc Zsuzsanna hírszerkesztő

Egy hajgumi és egy sztrájk története A hetvenes évek végén tör­ tént: akkor hét közben fél-, vasárnap egyórás volt a mű­ sor, és vasárnap hangzott el a hét egyetlen interjúja, riport­ ja. Én voltam soron, és mivel az emberek akkoriban még nem szívesen beszéltek magnószalagra (mikrofonfrász), csak alapos meggyőzés után sikerült szóra bírnom az akkori Univerzal kereskedelmi vállalat kommerciális osz­ tályának vezetőjét. Felcipeltem az 5-6 kilós UHR-magnót az első emeletre, megvolt a hangpróba, el is kezdtem a felvételezést, amikor a magnó egyszerűen leállt, és az istenért sem lehetett újraindítani. Felhívtam Végi Lajcsi hangtechnikust, jöjjön már el, és nézze meg, mi a baj. A

Cseresnyés Tünde műsorvezető

Az első lépés…

Az első lépés, az első szó, az első mondat… Elsőnek lenni nehéz és szép, nemes és erőt próbáló. Az első napom a stúdióban - 1992. november 16-án -, a torokba gombócot növesztő első megszólalás.

Ezek ma már kellemes emlékekké csitultak a még most is 191

Donner Tímea

kíváncsi nőben, akit akkor, 15 évvel ezelőtt ez a kíváncsi­ ság vezetett a rádiózás világába, és talán ez is tartott itt, de ez segített mindig megújulni is.

Az első műsorötletek, az első megvalósulásuk - talán méltán lehetek büszke a Magyarok a világban, vagy akár az Ismeretlen ismerős néhány riportjára -, amelyek folya­ matosan segítettek abban, hogy én és a mikrofon egyre meghittebb barátságba kerüljünk. Az első riportok elké­ szítése - szívemhez közel áll a Müller Péterrel folytatott közös beszélgetésünk -, az első önálló utómunkálatok mind-mind újabb szépségét mutatták meg ennek a na­ ponta megújulni képes hivatásnak.

Az első napok az új épületben, ahol már egy modern környezetben igyekeztem átmenteni valamit a nosztalgi­ kus időkből, hogy az általam tisztelt hallgatók csak a vál­ tozások pozitív oldalát érezzék.

Ahogy ezeket a sorokat írtam és visszagondoltam az elmúlt 15 évre, rájöttem, hogy az első lépés, az első szó, az első mondat tényleg nehéz, de sokkal nehezebb lesz egyszer majd valamikor az utolsó, mert én és a mikrofon mára összenőttünk, a rádiózás tényleg az életem lett.

műsorvezető

Élmény Élmény? Ó, az van! Jó is! Rossz is!

Szép dolog a rádiós munka. Talán legnagyobb nehézsége az, hogy akkor is derűsnek kell lenned, amikor vala­ mi problémád van. Ez ugyanis nem érdekli a hallgatót. Kedvesnek, szívé­ lyesnek, vidámnak kell lenni, ahogy a helyzet épp megkívánja. Szerencsére ez legtöbbször nem okoz gondot.

Megvallom (talán hallották is már), számtalanszor el­ kuncogtam magam már az éterben. Volt, hogy segítséggel, a technikus beszólása miatt. Például apróhirdetések olva­ sása közben, amikor is tőlem szokatlan komolysággal ol­ vasom, hogy kecskék eladók, egyszer csak a technikus be­ lemekeg a fülhallgatómba. Na, ilyenkor ,,szó bennszakad, hang fennakad, lehellet megszegik”, és ember legyen a tal­ pán a kolléga, ha olyan gyorsan ki tud venni adásból, hogy ne hallják a hallgatók a nevetést. Ritkán sikerül nekik.

Van, hogy a legváratlanabb pillanatokban jut eszembe valami nevetséges dolog, sokszor olyan, ami hetekkel ko­ rábban történt, de akkor hirtelen beugrott, hogy honnan, nem tudom. Ilyenkor persze minél inkább próbálok ko­ moly lenni, annál inkább kell nevetnem.

192

Az is előfordul, hogy a hallgatók késztetnek nevetés­ re. Persze nem szándékosan. Történt egy szép délutánon, hogy szavazhattak élő adásban. Épp egy hölgy került sorra, bemutatkozott, szavazott, én meg még megkérdeztem tőle, hogy honnan hív. Mire közölte velem, hogy: ,,Hát hunnajd, itthonru!” Na, erre nem sokat tudtam mondani... hihi.

Minden nehézség ellenére, a legjobbak a kontakt mű­ sorok, amikor kapcsolatban lehetsz a hallgatóiddal.

Nem ragozom tovább, a lényeg, hogy szép dolog a rá­ diós munka. Élmény pedig van jó is, rossz is. De hagyjuk a bút, derűs napot mindenkinek!!!

pedig húzza ehhez a talpalávalót. Hajnalban a mulatozók szépen hazaszállingóznak, a zenész is összecsomagol és hazamegy, majd kipiheni magát. Kivéve, ha olyan balsze­ rencsés, mint én voltam – mivel a hajnali 5-ig tartó bál után reggel kénytelen voltam dolgozni jönni. Nagyon nehezemre esett a munka, a zenék válogatása, s ahogy ül­ tem egyedül a hangtárban, annak rendje és módja szerint – elaludtam.

Aznap éppen szabadságon volt a közvetlen felettesem, és Fehér Ilona volt a megbízott főnököm. Mikor látta, mi­ lyen állapotban vagyok, roppant megértő volt, és szépen hazaküldött, azzal, hogy a délutáni kívánságműsorra újra itt legyek, de frissen és kipihenten!

Az ember persze nem csak álmosan véthet hibát, elég hozzá egy kis figyelmetlenség is. Évekkel ezelőtt, még a régi stúdióban történt, hogy leparkoltam a kocsimmal a kijelölt helyen, majd fölmentem dolgozni. Goran azzal fogadott: ,,Mi történt az autóddal, be akar jönni az aj­ tón?” Mire én: ,,Mi bajod van? Ne hülyéskedj már, ott áll a kocsim a parkolóban, most álltam meg vele.” De azért kinéztem az ablakon, és alig hittem a szememnek: az au­ tóm, mintha csak utánam akart volna jönni, szépen oda­ gurult a bejárathoz, és kb. 1 centire állt meg a MNMI ott parkoló szolgálati autójától. Azóta kicsit jobban ügyelek a kézifékre...

Fehér István zenei szerkesztő

Álmosan és féktelenül Nem csupán rádiós munkám során vagyok szoros kapcsolatban a zenével – előfordul, hogy összejöveteleken, mulatságokon is zenélek. Így volt ez azon a bizonyos farsangi bálban is.

Ha az ember báli zenésznek áll, ak­ kor bizony nem maga dönti el, hogy meddig szeretne mulatni, és mikor megy haza. Ha a kö­ zönség úgy akarja, akkor virradatig szórakozik – a zenész 193

Halász Alfréd

Volt olyan is, hogy reggel fél hatkor a technikusnak se híre, se hamva – mert ugye buli után mély alvásba merült – ...a rácson kívülről pedig nem lehet műsort vezetni. Jó, hogy akkor már a mobiltelefonok korszakát éltük, lehetett ébreszteni a technikusokat.

De mentem én dolgozni pár órával korábban is, január elsején reggel, amikor nem szóltak, hogy később kezdünk.

Akkor sem volt technikus, de kulcsom már igen. Muzsika­ szó is szólt a stúdióban, meg a riasztó is dalolászni kezdett a biztonsági őr érkezéséig.

Ilyen és ehhez hasonló érdekességek is megesnek ve­ lünk...

műsorvezető

Van ilyen…

1993-ban érkezett a meghívás, lenne-e kedvem mesélni koncert­ élményeimről a Hétvégi randevú című ifjúsági műsorban. Kedvem volt, de semmiképp sem akartam elő műsorba menni. Mondta az újságíró, hogy majd felves�­ szük a montázsolóban... no de a montázsoló foglalt volt, így maradt az élő adás. Nagy gond nem volt, csak az, hogy nem engedtem szóhoz jutni a műsorvezetőt. Ez után kérdezték, lenne-e kedvem máskor is jönni. Mondtam: naná!

2000-ben ültem át az ifiműsorból a műsorvezetői székbe. Azóta sok érdekes esemény történt...

A főnököm egyik reggel, 10 perccel hat óra előtt tele­ fonál és kérdi: – Szia, mit csinálsz?

– Alszom.

– Be kéne jönni dolgozni.

– Huuuu – mondom – OK. 10 perc és bent vagyok.

Na, itt szorult össze a szívem, hogy elaludtam. De azért megkérdeztem: – Ugye nem nekem kéne dolgozni?

– Nem, nem neked, csak megbetegedett a kolléga.

Na, így már nyugodtabban ébredtem.

Kerék László műsorvezető

A baki nálunk is a munka velejárója Rádiós pályafutásomat 1980. október 25-én kezd­ tem bemondóként a régi muraszombati stúdióban, heti egy alkalommal. A tűz­ keresztségen Varga Sándor, a Népújság és a magyar nyelvű rádióműsor akkori igazgatója jelenlétében 194

estem át. Aztán a lendvai stúdióban a bemondói sze­ repkör mellett egy ideig a Szívküldit, valamint a heti sportösszefoglalót szerkesztettem és vezettem, majd Novák Császár Jolán felelős szerkesztő bedobott a mély vízbe: a hírszerkesztés lett a fő tevékenységem.

Bevallom, a kezdet nehéz volt, bukdácsoltam épp ele­ get. Megtörtént, hogy a belügyminiszterből külügy­ minisztert, a kormányfőből államfőt ,,fabrikáltam”. A baki egyébként a munka velejárója, még az a jó, hogy a tisztelt hallgató – ha nem eléggé figyelmes – csak rit­ kán tudja meg, hogy ki a szöveg szerkesztője, illetve ki követte el a szarvashibát.

írók munkájába kaptam betekintést, majd csatlakoztam a Hétvégi randevú stábjához. Természetesen miután betettem a lábam az ajtón, azt nem engedtem becsuk­ ni, és azóta is a rádiónál tevékenykedem! 2008-ban a rádió 50 éves lett, én pedig mint műsorvezető kezdtem tevékenykedni. Egy év hosszú idő, de még azóta sem tudtam megszokni a korai kelést, amikor reggel kell a mikrofon elé ülnöm. Későn fekvő (és elalvó) típusként nehezemre esik felkelni, de szívesen teszem. A média vi­ lága nagy mértékben összefonódott életemmel, hiszen régebben több rádióállomásnál dolgoztam. Úgy tűnik, a jövőmre is nagy hatással lesz, ugyanis egyetemi tanul­ mányaimat kommunikáció szakon folytatom újságíró szakirányon. Mivel nincs még ezer karakterem, meg­ említem, hogy terepen is dolgozom (néha), ami külön élmény.

Kovács Sándor műsorvezető

A kezdet A média maga az üzenet. Je­ lentős szerepe van a mai tár­ sadalomban. Oktat, informál, felderít. Mondhatnánk: szol­ gálunk és szórakoztatunk.

Lassacskán már tíz éve, hogy megízleltem a médiát és a rádiózást. Még középiskolás koromban kerültem a Mu­ ravidéki Magyar Rádióhoz, ahol ,,tanoncként” az újság­ 195

Mészáros Bálint

Oletič Zsuzsanna

hírszerkesztő

hírszerkesztő

Tények

A hírolvasástól a hírszerkesztésig

2005. márciusában kerültem a rá­ dióhoz, ahol híreket szerkesztek-ol­ vasok. Több helyen dolgoztam már újságíróként, de jelenleg ,,leragadtam” a hírszerkesztésnél, amit nagyon élve­ zek. Azt mondják, a hírgyártás megle­ hetősen száraz dolog. Én viszont meg vagyok győződve arról, hogy ebben a ,,gyárban” lehet a legjobban megtanulni, megismerni az egész szakmát.

Anyaországi lévén külön örömet jelent számomra, hogy Szlovénia legnagyobb magyar nyelvű rádiójánál, a Mura­ vidéki Magyar Rádiónál dolgozva én is hozzájárulhatok a magyar nyelv ápolásához, megőrzéséhez.

Hírszerkesztői pályafutásom során számtalan komédiába illő szituáci­ óban volt részem. Miután horvát­ országi munkahelyemről a lendvai rádióhoz kerültem hírolvasóként, előfordult, hogy a kapott magyar szöveget horvátul kezdtem olvasni.

Később kétértelmű híreim miatt nem egyszer nevetésben tört ki a hírműsorban közreműködő kollégám. Például, hogy csak két esetet említsek: a banán hosszúsága és az uborka egyenessége - amit tudvalevőleg szigorú uniós előírások szabnak meg - a hírolvasó fantáziáját megmoz­ gatva pajzán gondolatokat ébresztett bennünk, és emiatt csak a hangtechnikus ügyességén múlott, hogy nem ful­ ladt botrányba a krónika annak ellenére, hogy elnevettük a híreket.

196

Pleša Ester

lehessek a rádiónál. De bizony ha tudtam is regényeket olvasni, a bemondás nem volt olyan egyszerű! A műsor­ ban nem regényeket olvastunk – ott politikai, kulturális, sportszövegek jöttek, és bizony sok nyelvbotlás történt olvasás közben. Ezért sokszor előfordult, hogy a néhány perces hírek felvétele eltartott akár egy óráig is.

A kollegámnak, Albertnek, aki magyar anyanyelvű volt, könnyebb volt. Mivel bemondással soha nem fog­ lalkoztam, Újvidékre küldtek egy bemondói képzésre.

Ez számomra nagy dolog volt, és így sok tapasztalatot szereztem. A képzésre az egész Jugoszláviából érkeztek a különböző nyelvű bemondók, így egész kis Babilon volt a teremben a beszélgetések során.

A rádióműsor vezetősége egy „hangos újságot” szervezett, szlovén és magyar programmal. Ezekkel a programokkal körüljártuk a falvakat: földműveléssel, állattenyésztéssel, törvényekkel kapcsolatosan kaptak az emberek felvilágosítást. De kulturális témákkal is gaz­ dagítottuk a „falujárást”. A hangos újság keretében szlovén és magyar prózát és verset adtunk elő, hogy megismertes­ sünk az emberekkel a szlovén és magyar írókat és műve­ iket. A végén a jelen levő hallgatók kenyérrel, pogácsával, egy-egy pohár borral is megkínáltak. Néha bizony elég későn értünk haza a kedves találkozásról.

Sajnos ezek csak rövid visszaemlékezések – ha ap­ rólékosan akarnék beszámolni az öt év alatt átéltekről, az nagyon sokáig tartana. De a rádiós évek alatt szerzett tapasztalataim végigkísérték az egész életemet. Ma is szí­ vesen emlékszem vissza azokra a kollégákra, akikkel öt

egykori bemondó

Rég volt, talán igaz sem volt Nagyon messzire kell a filmet vissza­ tekerni, hogy felelevenítsem az ötven évvel ezelőtt történteket. Hogyan is kezdődött? Hogyan is történt, hogy a Muraszombati Rádiónál a magyar műsor egyik bemondója lettem?

Az ötvenes években Muraszom­ bat rádióállomást kapott a muravidéken élő lakosság részére. Szóval az adás a rádióban kétnyelvű volt: szlovén és magyar. A műsorhoz természetesen kellettek technikai munkatársak, újságírók, fordítók, bemondók és mások.

Muraszombat nem kétnyelvű város, azért itt nehezebb volt magyarul beszélő bemondókat találni. Sebjanics Fe­ ri, aki nagyon sokat tett azért, hogy a rádióadás elindul­ hasson, egy alkalommal eljött hozzánk és megkérdezte, nem lenne-e kedvem a most alakuló rádiónál bemondó­ ként dolgozni. Azt tudta, hogy mi szlovénok vagyunk, de anyám is és apám is tudott magyarul. Én ugyan csak a megszállás után kezdtem el a magyar nyelvet tanulni, de otthon magyarul beszélgettünk, anyámmal magyar nótákat énekeltünk, és így gyakoroltam a magyar nyel­ vet. Szerettem magyar meséket, regényeket olvasni, ezért biztos voltam benne: eleget tudok ahhoz, hogy bemondó 197

éven keresztül dolgoztam. Sajnos közülük nagyon sokan már nincsenek az élők sorában. De Alberttel még ma is tartjuk a kapcsolatot, és alkalomadtán elbeszélgetünk a régi időkről.

kos körmondatból kell első hallásra felfogható, hasznos információkat érthetően megfogalmazó karaktersort gyártania? A válasz nem is olyan egyszerű, hiszen az új­ ságíró bizony érzékeny fajta. Nem könnyű a lektornak következetesen ragaszkodnia a magyar nyelv kicsit sem egyszerű szabályrendszeréhez anélkül, hogy túl sok piros javítással megbántsa kollégái önérzetét.

Az újságíróknál már csak a felelős szerkesztő érzéke­ nyebb. És mivel ő utasításba adta, hogy 1000 karakternél többet senki ne írjon, ezért én most befej

Prehoda Györgyi lektor

Helyzetpék a sztárnyaló fejdőlésről

Szőke Kristina

,,… törekszenek a lakosság jobb közlekedési lehetőségeinek biztosítására, a gazdaság ellátására és ugyanakkor a nemzeti közlekedési áramlatok teljes egybefolyására az európai transzporti összeköttetésekkel…”

Hö? Akarom mondani: mit is óhajtott volna kifejezni ezzel a mondattal (szóhalmaz­ zal?) a tisztelt újságíró? És főleg: lektorként mi a frászt csináljak én most ezzel?

Mert ha a kedves kolléga labradugásról beszél, akkor először is röhögök. Nagyon. De ez még rendben van, nincs belőle sértődés, mert a labradugó kolleginának is potyognak a könnyei, a többiekről nem is beszélve. De mit tehet a szelíd grammatikanáci, ha 8-10 soros, barok­

rádiós újságíró

A hát zeneszáma Csak nemrég kóstoltam bele a rádiós életbe, csak néhány hónapja tapasz­ taltam meg az újságírás izgalmait, kihívásait, előnyeit, hátrányait, ügyeit és bajait. Nem áll mögöttem hosszú újságírói „karrier”, de egy-két izgalmas esetet és helyzetet már én is megél­ tem. Ilyennek mondható például az, amikor a riportalany „beszédesebb”, és akár egyetlenegy kérdésre is hosszadal­ mas fejtegetéssel válaszol. Ezt a szöveget természetesen a 198

Vörös József

stúdióban meg lehet vágni, így csupán egy gond adó­ dik, méghozzá a terepen. Amikor a mikrofont kinyújtott kézzel tartom, eléggé körülményes a kezet ugyanabban a pózban tartani hosszú ideig, hiszen idővel a kéz remegni kezd, el kéne mozdítani, de mivel az alany még mindig beszél, ez lehetetlen. Így csak nagy kínok közepette tu­ dom kivárni azt, hogy végre elmozdíthassam a kezem. Ügyeletesként a stúdióban ültem, a műsorvezető ismertette a délelőtti programot, én meg tekintetemmel az asztalon fekvő papírokat böngésztem. A szemem egy fejlécen akadt meg: A hát zeneszáma (a hét zeneszáma helyett). A visszafojtott nevetést és a csukladozó hangot aligha kell külön említenem.

Egy rendezvényen alig tudtam leplezni meglepődése­ met, amikor többen is azzal jöttek hozzám, hogy készítet­ tek fotókat valamely eseményről, és én akár meg is jelen­ tethetném őket. Hogyne – a rádióban?!

egykori hírszerkesztő és bemondó

A semmiből valamit 1959. novemberében kerültem a rádióhoz, fennállása első évében, és ott dolgoztam mint külső munkatárs, mint profi, aztán megint mint külső munkatárs, mintegy 20 esztendeig, vagy egy-két héttel tovább. Visszaem­ lékezve azokra az időkre, az ember­ nek sok minden eszébe jut, öröm, üröm, jókedv, rossz­ kedv, mérgelődés, csalódottság és minden más, amit az az izé hoz magával, amit életnek nevezünk, de a viccelődés­ ből, jókedvből meg az optimizmusból sosem volt hiány.

Mit említsek meg emlékeim közül? Talán azt a né­ nikét, aki lehordott bennünket, amikor kimentünk az árvízhez, hogy ennek is a rádió az oka: addig kürtöli, hogy esik majd meg esik, hogy végre itt az árvíz. Vagy azt az asszonyt, aki azt hitte, hogy Ábrahám Albert barátom nemcsak a híreket mondja el, hanem a Szívküldi nótáit is ő dalozza. Esetleg azt a nénikét, aki vallási túlbuzgóságá­ ban a pápának akart feladni szívküldit. Nem tudtuk lebe­ szélni, mert azt mondta, hogy ő csak tudja, hogy a rádió is úgy megy, mint a vonat, egyik állomásról a másikra, és így ér Rómába. Megemlíthetném azt a bácsit is, aki a tűz­ oltóegylet egyedüli élő alapító tagja volt. Amikor ott jár­ 199

tunk nála, éppen a hegyről jött haza. Mikor megkértük, hogy meséljen a jubileumról, elkezdte, hogy Esik eső, szép csendesen csepereg... ,,Bácsikám, kérem, a tűzoltó­ ságról meséljen!” ,,Tudom, mit kell, ilyenek, mint maguk, már többször jártak nálam, most ott kezdem, hogy Csali Pista nem vette azt tréfára...”

Sokat dolgoztam a tévének is, az újvidéki TV mura­ vidéki magyar műsorának, a Hidaknak, és végül eldicse­ kedhetek azzal is, hogy 41 éven át napról-napra jelen vol­ tam három-négy szlovén lapban, én fordítottam ugyanis számukra a Magyar TV Műsorát.

200

A Lendvai Tévéstúdió napjainkban

TV-studio Lendava danes

201

202

Útravaló a jelenhez

Popotnica za sedanjost

Amióta a Lendvai Tévéstúdió munkatársa vagyok, kü­ lönösképpen pedig az utóbbi egy-két évben, amióta betöl­ töm a felelős szerkesztői posztot, a határon innen és túl, különféle fórumokon, tanácskozásokon, szakmai találko­ zókon, vagy éppen ismerősök körében nagyon sokszor el kell magyaráznom, mi is voltaképpen a lendvai magyar té­ véműsorok szerkesztősége, kik a munkatársai, és a mun­ katársak nap mint nap minek is szentelik idejüket. Ilyen­ kor döbbenek rá, hogy a határon túl, különösen a magyar közösségekben, mennyire nem ismernek bennünket.

Nemcsak a Lendvai Tévéstúdiót, hanem általában a mu­ ravidéki magyarokat. Ilyenkor gyakran elmesélem, hogy a 2002-es népszámláláskor Szlovéniában 6243 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A magyar nyelvet beszélő személyek száma pedig körülbelül 10 ezerre tehe­ tő. Majd elmondom, hogy a Lendvai Tévéstúdió munka­ társai heti négy félórás adást készítenek, illetve készítünk. És hogy ez a heti négyszer fél óra nyolc különböző típu­ sú adást ölel fel. Szólunk a gyerekekhez, a fiatalokhoz, ké­ szítünk magazin jellegű adásokat, dokumentumfilmeket, portrékat, stúdióbeszélgetéseket...

Ilyenkor a szakmabeliek, a beavatott közönség vissza­ kérdez: „Mit is mondtál, mennyien vagytok?!” És én megis­ métlem az adatokat. Aztán a kérdések tömkelege zúdul rám: „Hogyan lehetséges ilyen létszámú nézőközönségnek, ilyen létszámú közösségről ennyi adást készíteni?” „Honnan meríti­

Odkar sem sodelavka TV-studia Lendava in v minu­ lem letu oz. dveh, odkar sem odgovorna urednica, pa še posebej, moram doma in onstran meje na različnih foru­ mih, posvetih, strokovnih srečanjih ali pa znancem zelo pogosto razložiti, kaj je pravzaprav uredništvo madžar­ skih televizijskih programov v Lendavi, kdo so njegovi sodelavci in čemu ti dan za dnem posvečajo svoj čas. Šele takrat ugotovim, kako slabo nas poznajo, predvsem ma­ džarske skupnosti onstran meja, pa ne samo lendavskega TV-studia, ampak prekmurske Madžare nasploh. V takih primerih pogosto povem, da se je ob štetju prebivalstva leta 2002 v Sloveniji 6243 oseb opredelilo za pripadnike madžarske narodnosti in da je število tistih, ki naj bi go­ vorili madžarski jezik, ocenjeno na 10 tisoč. Dodam pa še, da sodelavci TV-studia Lendava pripravljajo oziroma priprav­ljamo štiri polurne oddaje tedensko in da je v teh štirikrat po pol ure zajetih osem različnih tipov oddaj. Na­ menjamo jih odraslim, otrokom in mladostnikom, pripra­ vljamo oddaje magazinskega tipa, snemamo dokumen­ tarne filme, portrete, studijske pogovore ...

Takrat ljudje, ki so zaposleni v naši stroki, vprašajo: »Kaj si dejala, koliko vas je?!« in jaz ponovim prej naštete podatke. Takrat pa se name vsuje plaz vprašanj: »Kako je mogoče za takšno število gledalcev oziroma za tolik­ šno skupnost sploh pripravljati toliko oddaj?« »Od kod črpate teme za oddaje?« »Imate madžarsko govoreče 203

tek a témákat?” „Magyarul beszélő szakembereitek vannak-e?

Mert nálunk nehéz találni.” Mondják ezt a pár százezer lelket számláló határon túli magyar közösségek szakmabeli képvi­ selői. És igen, a Lendvai Tévéstúdió munkatársai is nap mint nap hasonló problémákkal küzdünk. Ennek ellenére igyek­ szünk helytállni. És azt hiszem, felelős szerkesztőként jogom­ ban áll kijelenteni, hogy helyt is állunk. Mert a nyolc külön­ böző típusú adásban általunk hangot kapnak olyan emberek is, akik egyébként sosem kerülnének a tévé képernyőjére, és általunk beszélhetnek olyan képek is, amelyeknek egyébként nincsen hírértéke, és ha mi nem lennénk, tudomást sem ven­ nének róluk. Mert amiről a tévé nem számol be, az nem jut el az emberek tudatáig. És ha nem lennének feliratozott magyar nyelvű tévéadások, hogyan jutna el a többségi nemzet tuda­ tába az a tény, hogy itt magyarok is élünk, hogy van hangunk, hogy nagy dolgokra vagyunk képesek?! Mert bizony nagy dolgokra vagyunk képesek! Tartsák ezt szem előtt, amikor a jelenlegi adásaink és a külön projektjeink leírását olvassák.

Nyitott szívvel tegyék ezt, és vegyék észre, hogy ez a kis lét­ számú muravidéki magyar közösség és a muravidéki magyar televíziózás úttörői és nagyjai mekkorát alkottak, és mit értek el a 30 év során. És ne feledjék, hogy a színes hangok és a beszélő képek általunk kelnek életre!

strokovnjake? Mi jih namreč le stežka najdemo,« pravijo predstavniki stroke tistih madžarskih zamejskih skupno­ sti, ki štejejo nekaj sto tisoč članov. Tudi sodelavci TV-stu­ dia Lendava se dan za dnem soočamo s podobnimi teža­ vami. Kljub temu skušamo opravljati svoje poslanstvo in zato menim, da imam kot odgovorna urednica pravico iz­ javiti, da ga tudi opravimo. V osmih različnih oddajah so namreč z našo pomočjo slišni tudi glasovi ljudi, ki se si­ cer nikoli ne bi pojavili na malih ekranih, in prav zaradi nas lahko govorijo posnetki, ki sicer nimajo informativne vred­nosti, toda če nas ne bi bilo, z njimi ljudje ne bi bi­ li seznanjeni. To, o čemer televizija ne poroča, to namreč ne pride do zavesti ljudi. Kako bi do zavesti večinskega naroda prodrlo dejstvo, da tu živimo tudi Madžari, da se naš glas sliši in da smo sposobni velikih dejanj, če ne bi bilo podnaslovljenih oddaj v madžarskem jeziku?! Kajti res smo sposobni velikih dejanj! Imejte to v mislih, ko bo­ ste prebirali o naših trenutnih oddajah in o posebnih pro­ jektih. Počnite to z odprtim srcem in uvidite, kako veliko so majhna prekmurska madžarska skupnost ter pionirji in velikani televizijskega programa v madžarskem jeziku ustvarili in dosegli v tridesetih letih.

In ne pozabite, da slikoviti glasovi in govoreče slike oživijo z našo pomočjo!

Lovrić Mirjana a Lendvai Tévéstúdió felelős szerkesztője

Mirjana Lovrić, odgovorna urednica TV-studia Lendava

204

A Lendvai Tévéstúdió magyar nyelvű műsorai és jelentősebb projektjei

Televizijske oddaje RTV Slovenija v madžarskem jeziku in nekateri pomembnejši projekti TV-studia Lendava

Magyar nyelvű tévéadások

Televizijske oddaje v madžarskem jeziku

A Lendvai Tévéstúdió jelenleg heti négy félórás adást készít, amelyek keddtől péntekig 15.05-kor szerepelnek a Szlovén Televízió egyes csatornáján. Az adások ismétlését ugyanaznap láthatják a Szlovén Televízió kettes csatorná­ ján, mégpedig előreláthatólag 17.20-kor. Az adások a www. rtvslo.si/hidak címen a világhálón is elérhetők. A magyar tévéműsorok szerkesztősége nyolc különböző típusú adást készít, amelyekkel az eltérő korú, ér­ deklődési körű és igényű nézők leg­ szélesebb köréhez igyekszik szólni.

A Hidak a legrégibb magyar nyelvű tévéműsor, amelyet 1978 óta sugározunk, napjainkban minden szerdán és pénteken. Az adás maga­ zin jellegű, a Muravidék kétnyelvű területe aktuális eseményeiről tudósít, időnként pedig a tágabb szlovén és magyar térség eseményeiről is, amelyek bármely módon befolyásolják a magyar kisebbség életét,

TV-studio Lendava pripravlja tedensko štiri polurne oddaje, ki so na sporedu od torka do petka ob 15.05 na pr­ vem programu Televizije Slovenija, njihove ponovitve pa še isti dan, predvidoma ob 17.20 na drugem programu Tele­ vizije Slovenija. Oddaje so na naslovu www.rtvslo.si/hidak dostopne tudi preko svetovnega spleta. Uredništvo ma­ džarskih TV-programov pripravlja osem različnih oddaj, ki so namenjene najširšemu krogu ljudi vseh starosti, interesov in želja.

Mostovi/Hidak, najstarejša te­ levizijska oddaja v madžarskem je­ ziku, nastaja že od leta 1978 in je na sporedu vsako sredo in petek. Od­ daja je magazinskega tipa in vsebu­ je prispevke o aktualnih dogodkih na dvojezičnem območju Prekmurja, občasno pa tudi o dogodkih v širšem slovenskem in madžarskem prostoru, ki na kakršen koli način vplivajo na življenje madžarske 205

vagy azzal kapcsolatosak. Az adásokban legnagyobb mér­ tékben a nemzetiségi politika, a nemzetiségi kultúra, az oktatás és a hagyományőrzés területe van képviselve. Ter­ mészetesen a többi téma, így a gazdaság, mezőgazdaság, környezetvédelem, sport és szórakoztatás sem mellőzött, az adások tehát a magyar nemzetiség életének minden te­ rületével foglalkoznak.

2005. szeptember 1-jén, azaz egy évvel az új stúdióba költözést követően az adás új vizuális arculatot (új díszle­ tet és továbbfejlesztett grafikát) kapott és megváltozott a tartalmi szerkezete is. Azzal a céllal, hogy az adás minél jobban igazodjon a nézők érdeklődési köréhez, fokozato­ san különféle rovatokat vezettünk be. A szerdai Hidakban gazdasági rovatot láthatnak a nézők Gazda(g)ság címmel, a Magvető című mezőgazdasági rovat gyakorlati tanácso­

manjšine ali so z njo povezani. V oddajah so v največji me­ ri zastopana področja narodnostna politika, narodnostna kultura, izobraževanje in ohranjanje izročila. Seveda pa ni­ so zanemarjena niti druga področja, kot so gospodarstvo, kmetijstvo, varovanje okolja, šport, razvedrilo, skratka, oddaja posega na vsa področja življenja in dela madžar­ ske narodnosti.

1. septembra 2005 oziroma leto dni po preselitvi v nov studio je oddaja dobila novo vizualno podobo (no­ vo scenografijo in dopolnjeno grafiko) ter spremenjeno vsebinsko zasnovo. Da bi oddajo čim bolj približali inte­ resom gledalcev, so bile vanjo postopoma uvedene različ­ ne rubrike. V sredinih Mostovih si gledalci lahko ogledajo rubriko o gospodarstvu z naslovom Gospodarstvo – bo­ gastvo/Gazda(g)ság, rubrika Sejalec/Magvető pa daje

kat ad a gazdálkodóknak, kertészkedőknek, gyümölcster­ mesz­tőknek. Az Egészségünkre című rovat pedig egész­ ségügyi témákkal, gondokkal és tanácsadással foglalkozik.

A pénteki Hidakban két rovat váltakozik. A Köztünk élnek című rovatban rövid portrékat láthatnak érdekes foglalko­ zással, hobbival rendelkező személyekről, vagy olyan em­

praktične nasvete kmetovalcem, vrtičkarjem in sadjarjem.

Rubrika Na zdravje/Egészségünkre se ukvarja z zdrav­ stvenimi temami, težavami in nasveti. V petkovih Mosto­ vih se izmenjujeta dve rubriki. V rubriki Živijo med nami v obliki mini portretov prikazujemo zgodbe o ljudeh, ki imajo kak zanimiv poklic, konjiček, so naredili kaj poseb­ 206

207

berekről, akik valami kiemelkedőt alkottak, vagy múltjuk, származásuk miatt érdekesek. A Hagyományőrző című rovat elsősorban a muravidéki magyarok néprajzi öröksé­ gével foglalkozik, hagyományőrzéssel, régi szokások fel­ elevenítésével stb.

Keddenként három adás váltakozik, a Kanapé című if­ júsági műsor, a legkisebbeknek szóló Pitypang és a Baran­ golások című műsor. A keddi adások szerkezete öthetente ismétlődik a következő kulcs szerint: Kanapé, Pitypang, Kanapé, Barangolások, Barangolások...

A Kanapé című ifjúsági műsor 2003 októbere óta ké­ szül. Négy évig havi egy alkalommal, 2007 áprilisa óta pe­ dig havonta kétszer láthatják a fiatalok. Kezdetben az adás keretében havonta váltotta egymást a gyermekeknek (rajz­ filmek) és a fiataloknak (videoklipek) szóló műsor. A Lendvai Tévéstúdió nem rendelkezett műszaki háttérrel az adások forgatásához, ezért a Szlo­ vén RTV muraszombati stúdiójában rögzítették, és az utómunkálatok is ott folytak. Mivel az adás tartalmának ket­ tőssége zavaró volt a célközönség és a műsor alkotói számára is, az ugyan­ olyan típusú adás kéthavonta történő készítése ugyanis hálátlan feladat volt, az adás tartalmi szerkezete 2004-ben megújult. Kizárólag ifjúsági műsor lett, amely tartalmi és vi­ zuális szempontból teljes mértékben a fiatalok igényeihez igazodik. Az adásban a muravidéki fiatalok életéről készült tudósításokat közvetítünk, minden műsorban valamely

nega ali so zanimivi zaradi preteklosti, rodu ipd. Rubrika Naša dediščina/Hagyományőrző pa se ukvarja predvsem z etnografsko dediščino prekmurskih Madžarov, ohranja­ njem izročila, obujanjem starih običajev ipd.

Ob torkih se izmenjujejo tri oddaje, in sicer mladin­ ska oddaja Kanape/Kanapé, oddaja za najmlajše Lučka/ Pitypang in potopisna oddaja Potepanja/Barangolások.

Shema torkovih predvajanj se ponavlja vsakih pet tednov, in sicer po ključu: Kanape, Lučka, Kanape, Potepanja, Po­ tepanja ...

Mladinska oddaja Kanape/Kanapé nastaja od okto­ bra 2003. Štiri leta je bila na sporedu enkrat mesečno, od aprila 2007 pa dvakrat mesečno. V začetku sta se v okviru is­ te oddaje mesečno izmenjevali oddaja za otroke (z risanka­ mi) in oddaja za mladino (z glasbeni­ mi spoti). V lendavskem TV-studiu ni bilo tehničnih možnosti za sneman­je oddaje, zato je bila posneta in finali­ zirana v dopisništvu RTV Slovenija v Murski Soboti. Ker je bila dvojnost oddaje moteča tako za ciljno publiko kot za njene snovalce, pripravljanje istega tipa oddaje vsak drugi mesec pa nehvaležna naloga, je dobila oddaja v letu 2004 novo vsebinsko zasnovo. Postala je izključno mladinska oddaja, katere vsebina in vizualna podoba sta povsem prilagojeni pričakovanjem mladih. V njej so predvajani prispevki iz življenja mladih v Prekmurju, v vsaki oddaji je objavljen pogovor s katerim od madžarskih, slovenskih, hrvaških 208

magyar, szlovén, horvát vagy más külföldi előadóművésszel láthatnak beszélgetést. Az adásban olyan fiatalokról szóló portrék is szerepelnek, akik valami kiemelkedőt alkottak.

Az adás második felét magyar, külföldi és szlovén együtte­ sek, énekesek zenés videoklipjei töltik ki. A nézők minden adásban nyereményjátékban vehetnek részt.

ali ostalih tujih estradnih umetnikov. V njej je mogoče za­ slediti portrete mladih, ki izstopajo zaradi svoje dejavnosti ipd. V drugi polovici oddaje sledi predvajanje glasbenih spotov madžarskih, svetovnih, pa tudi slovenskih glasbe­ nih skupin in pevcev oziroma pevk. V vsaki oddaji je gle­ dalcem zastavljeno tudi nagradno vprašanje.

A Pitypang című gyermekműsor 2007 áprilisa óta készül. A legkisebbeknek, tehát az óvodásoknak és az alsó tagozatos általános iskolásoknak szóló adás. A műsorban a nemzetiségileg vegyesen lakott területen működő két­ nyelvű óvodákat és kétnyelvű általános iskolákat látogató gyerekek működnek közre, mégpedig váltakozva. Az adás

Oddaja za otroke Lučka/Pitypang nastaja od aprila 2007. Namenjena je najmlajšim, torej predšolskim otro­ kom in otrokom nižjih razredov osnovne šole. V njej iz­ menoma sodelujejo otroci iz dvojezičnih vrtcev in dvo­ jezičnih osnovnih šol z narodnostno mešanega območja.

Oddaje imajo poleg zabavnega tudi poučen namen, saj se 209

a szórakoztató jellegen kívül oktató jellegű is, hiszen egy-egy adott témával foglalkozik, amelyről a gyerekek a pedagógusokkal és a műsorvezetővel beszélgetnek, a stúdión kí­ vül pedig „élőben” is tapasztalnak és kipró­ bálhatnak sok mindent. Segítségükre van Makk Palkó is, a tájékozatlan bábfigura, aki­ nek mindent el kell magyarázni. Az adás te­ hát több blokkból áll: a műsorvezető és a báb közötti be­ vezető beszélgetésből, műhelymunkából, a gyermekekkel folytatott meghatározott témájú beszélgetésből, az adott témához fűződő bejátszásokból és rajzfilmekből.

vsaka ukvarja s svojo temo, o kateri se otroci pogovarjajo z vzgojiteljicami in voditeljico v studiu, na terenu pa marsi­ kaj tudi »v živo« poskusijo in doživijo. Pri tem jim pomaga nevedna lutka Želod/Makk Palkó, ki ji je treba vse razlo­ žiti. Oddaja je torej sestavljena iz več sklopov: uvodnega pogovora med voditeljico in lutko, delavnic za otroke, po­ govora z otroki o konkretni temi in prispevkov o obravna­ vani tematiki ter risank.

210

A Barangolások című adást, amely 2003 októbere óta készül, 2007 áprilisáig hetente tűztük műsorra. Többnyire átvett adásokról volt szó, amelyeket a Lendvai Tévéstúdió a Duna Televíziótól kapott, mégpedig térítésmentesen.

Elsősorban a magyar, de más európai és azon kívüli nem­ zeti közösségek életét kívánta megje­ leníteni, a magyar tájak és a magya­ rok által lakott határon túli vidékek nevezetességeit, kulturális, művészi és szakrális műemlékeit, az egyes ma­ gyar vidékek életét és hagyományait, konyhaművészeti különlegességeit mutatta be. 2007 áprilisától a Baran­ golások című adás havi két alkalom­ mal jelentkezik. Az adások körülbelül 22%-át a Lendvai Tévéstúdió munkatársai készítik. Elsősorban a muravi­ déki magyarlakta településekről szóló riportokat és a Ma­ gyarország gyöngyszemei című projekt keretében készülő adásokat tartalmazza.

Oddaja Potepanja/Barangolások, ki nastaja od ok­ tobra 2003, se je do aprila 2007 predvajala vsak teden. Šlo je predvsem za prevzeto produkcijo, ki jo je TV-stu­ dio Lendava dobival od TV Donava, in sicer brezplačno.

Namenjena je bila predvsem prikazu življenja madžarske, pa tudi drugih narodnih skupnosti v Evropi in drugod po svetu, prikazu znamenitosti madžarskih in zamej­ skih pokrajin, v katerih žive Madžari, prikazovanju kulturno-umetniških in sakralnih spomenikov, življenja in običajev ter kulinaričnih specialitet posameznih madžarskih pokrajin.

Od aprila 2007 je oddaja Potepanja na sporedu dvakrat mesečno. Približno 22 odstotkov teh oddaj danes pripravljajo sodelavci TV-studia Lendava sa­ mi. Gre predvsem za reportaže o posameznih madžarskih naseljih v Prekmurju in oddaje, ki nastajajo v sklopu pro­ jekta Biseri Madžarske.

211

Csütörtökönként négy adás váltakozik, a Súlypont cí­ mű stúdióbeszélgetés, a Vendégem című portréműsor, a Nagyító alatt című tematikus műsor és a Határtalan cí­ mű koprodukciós műsor.

Ob četrtkih se vsake štiri tedne izmenjujejo štiri različne oddaje, in sicer studijski pogovor Težišče/Súlypont, por­ tret z naslovom Moj gost/moja gostja ... /Vendégem, te­ matska oddaja Pod drobnogledom/Nagyító alatt in ko­ produkcijska oddaja Brez meja/Határtalan.

A Súlypont című műsor 2007 áprilisától készül. Stú­ dióbeszélgetés, amelyben a műsorvezető egy adott égető problémáról beszélget a vendégeivel. A stúdió méretei és az abból adódó műszaki lehetőségek miatt az adásban leg­ feljebb két vendég szerepelhet. Néhány adást előre rögzí­ tett témafelvezető összeállítás és az aktuális témáról szóló tudósítások is színesítenek. Az adásban megvitatott témák közé tartozik pl. a kétnyelvű oktatás, a magyar nyelv használata a Muravidéken, az aktuális gazdasá­ gi kérdések, a muravidéki magyarok néprajza, a határ megszűnésének je­ lentősége a határ mentén élők számára, a nemzetiségi mé­ dia, a szlovén-magyar gazdasági kapcsolatok...

Oddaja Težišče/Súlypont nastaja od aprila 2007. Je studijska oddaja, v kateri se voditelj pogovarja z gosti o pereči problematiki. Zaradi velikosti studia in s tem po­ vezanimi tehničnimi možnostmi sta v oddajo povabljena največ dva gosta. Nekatere oddaje so obogatene tudi z vnaprej posnetimi uvodniki oziroma prispevki o aktualni temi. V njej so obravnavane teme, kot npr. dvojezično izobraževanje, raba madžarskega jezika v Prekmurju, ak­ tualna gospodarska vprašanja, etno­ grafija prekmurskih Madžarov, po­ men izginjanja meja za ljudi, ki živijo ob meji, narodnost­ni mediji, slovensko-madžarski gospodarski odnosi ...

212

Oddaja Moj gost/moja gostja ... /Vendégem nastaja od oktobra 2003.

Namenjena je celostni predstavitvi osebnosti: § ki izvirajo iz Prekmurja in so v drugih slovenskih po­ krajinah, na Madžarskem oziroma v drugih državah dosegle vidne rezultate; § ki so se priselile na dvojezično območje Prekmurja in se vključile v družbeno življenje in vnesle nov utrip v življenje te pokrajine ali jo na kak drugačen način za­ znamovale; § ki so ostale v Prekmurju in si prizadevale bogatiti živ­ ljenje in dejavnost prekmurske madžarske manjšine.

V njej so bili gostje umetniki, publicisti, duhovniki, prevajalka, glasbeniki, zvezdoslovec, politiki, predsednik republike, enolo­ gi, gledališki igralci in še bi lahko na­ števali. V drugi polovici leta 2007 se je v sklopu teh oddaj pričel pripravlja­ ti in predvajati niz desetih portretov o prekmurskih madžarskih književ­ nikih, namen slednjih je bil televizij­

A Vendégem című adás 2003 októberétől készül.

Olyan személyiségek teljes körű bemutatását tűzte ki célul, akik: § a Muravidékről származnak és Szlovéniában másutt, Magyarországon, vagy más országokban értek el látvá­ nyos eredményeket, § a Muravidék kétnyelvű területén letelepedve kapcso­ lódtak be a társadalmi vérkeringésbe, és új színt hoztak a vidék életébe, vagy azt egyéb módon meghatározták; § a Muravidéken maradva törekedtek a muravidéki ma­ gyar kisebbség életének és tevékenységének gazdagí­ tására.

Az adásban vendégként szerepeltek művészek, publi­ cisták, lelkészek, tolmács, zenészek, csillagász, politikusok, köztársasági elnök, borszakértők, színművészek és még folytathatnánk a sort. 2007 második felében ezeknek az adások­ nak a keretében kezdtük el készíteni és sugározni a muravidéki magyar költőkről és írókról szóló tízrészes 213

portrésorozatot. A sorozat célja azon muravidéki magyar írók és költők életének és sorsának a bemutatása volt, akik alkotásaikkal a szűkebb és tágabb környezetükben, Szlo­ vénia határain túl is érvényesültek már.

skemu občinstvu v obliki portretov predstaviti življenje in delo prekmurskih madžarskih književnikov, pisateljev in pesnikov, ki so se s svojim delom v ožjem in širšem okolju, tudi izven meja Slovenije, že uveljavili.

A Nagyító alatt című adás is 2003 októberétől készül.

Tematikus műsor, amely nagyobb terjedelemben, elmé­ lyültebben és minden oldalról körbe­ járva tár fel valamilyen aktuális téma­ kört. A témák az élet szinte minden területét érintik: a nemzetiségi politi­ kát és gazdaságot, a mezőgazdaságot, az oktatást, az egészségügyet, az öko­ lógiát, a néprajzot... A konkrét témák közül íme néhány: nemzetiségi hite­ lek, allergiás megbetegedések, a lendvai polgárság fejlődé­ se, szlovén–magyar gazdasági kapcsolatok, vízerőművek a Murán, a kábítószerek, a cukorbetegség, az euró beveze­ tése, a schengeni határ, a magyar nyelvű tévéműsorok 30 éves jubileuma, a Muravidéki Magyar Rádió fennállásá­ nak 50. évfordulója.

Tudi oddaja Pod drobnogledom/Nagyító alatt nastaja od oktobra leta 2003. Je tematska oddaja, ki ob­ širneje, poglobljeno in vsestransko obravnava kako aktualno temo. Te­ me segajo tako rekoč na vsa pod­ ročja življenja in dela, in sicer od na­ rodnostne politike, gospodarstva, kmetijstva in šolstva do zdravstva, ekologije, etnografije ipd. Konkret­ ne teme so bile npr. narodnostni krediti, alergijske bolezni, razvoj meščanstva v Lenda­ vi, slovensko-madžarski gospodarski odnosi, hidroelek­ trarne na Muri, droge, sladkorna bolezen, uvedba evra, schengenska meja, 30-letnica televizijskih oddaj v ma­ džarskem jeziku, 50-letnica Pomurskega madžarskega radia ipd.

214

A Határtalan című műsor úgyszintén 2003 októbere óta készül. Határon átnyúló típusú adás, amelyet a Lendvai Tévéstúdió a szomszédos magyarországi megyékben, Vas és Zala megyében, azon belül is a Szombathelyen és Zalaegerszegen működő tévéstúdiókkal közreműködve készít. A kapcsolatok ki­ bontakozásának és a regionalizmusnak a korszakában az adás a legjobb példája a kifelé történő nyitásnak és a nézők tájé­ koztatásának mindkét szomszédos megye eseményeiről és trendjeiről, egyben pedig lehetőséget jelent az említett vidékek lako­ sainak tájékoztatására a muravidéki magya­ rok tevékenységéről. Mindegyik stúdió az összesen harminc perces adáshoz rövidebb tudósításokkal járul hozzá, összesen 10 perces terjedelemben, az utómunkálatokat pedig mindegyik stúdió maga végzi. Kez­ detben a határon átnyúló televíziózás kísér­ letéről volt szó. A készítéséhez és a műszaki

Oddaja Határtalan/Brez meja prav tako nastaja od oktobra 2003. Je oddaja čezmejnega tipa, ki jo TV-stu­ dio Lendava pripravlja v sodelovanju s TV-studiema v Sombotelu in Zalaegerszegu v sosednjih madžarskih žu­ panijah, Železni in Zalski. V obdobju povezovanja in regio­ nalizma je oddaja najboljši pri­ mer odpiranja navzven in sez­ nanjanja gledalcev z dogodki in trendi v obeh sosednjih ma­ džarskih županijah, hkrati pa je priložnost za informiranje pre­ bivalcev omenjenih pokrajin o dejavnostih prekmurskih Ma­ džarov. Vsak studio prispeva za skupno 30-minutno oddajo krajše prispevke v skupni dolži­ ni okrog 10 minut, finalizacijo pa opravi vsak studio zase. Na začetku je šlo za eksperiment

215

berendezéshez (díszlet, plazmatévé, mikrofonok) szüksé­ ges eszközöket a szerkesztőség 2004-ben az Európai Unió PHARE CBC programjából nyerte el, 45.000 euró ös�­ szegben. Az eszközöknek körülbelül a felét a műsorra, a másik felét pedig a műszaki berendezés és a díszlet beszer­ zésére fordítottuk.

čezmejne televizije, za katerega pripravo in tehnično opre­ mo (scenografija, plazma TV, mikrofoni) je uredništvu v letu 2004 uspelo pridobiti sredstva Evropske unije iz pro­ grama PHARE CBC v višini 45.000 evrov. Približno po­ lovica sredstev je bila namenjena za program, polovica pa za nakup tehnične opreme in scenografije.

A Lendvai Tévéstúdió jelentősebb projektjei

Pomembnejši projekti TV-studia Lendava

Állandó projektek

Stalni projekti

Évbúcsúztató A rendezvényt először 1999-ben rendeztük meg Ez volt a XX. század címmel. A stúdió munkatársai képekben és szavakkal követték végig a XX. századi magyar zene vilá­ gát, megemlékezve a muravidéki magyarok történelmének fontosabb mérföldköveiről a búcsúzó évszázadban.

Leto se izteka/Évbúcsúztató Prva prireditev z naslovom To je bilo 20. stoletje je bila organizirana leta 1999. Na njej so se sodelavci studia v sliki in besedi sprehodili po madžarski glasbeni sceni 20. stoletja ter se spomnili pomembnejših mejnikov v zgodo­ vini prekmurskih Madžarov v iztekajočem se stoletju.

216

Mivel a nyilvános rendezvény, illetve a közönségtalál­ kozó jó fogadtatásra talált, egyben pedig színesítette, gazda­ gította a tévéműsort a karácsonyi és újévi ünnepek idősza­ kában, a rendezvényről ugyanis mindenkor tévéfelvétel is készült, hagyományossá vált. A rendezvényeken a magyar pop- és rockzene művészei, továbbá operetténekesek, ci­ gányzenészek stb. mutatkoztak be.

A legnagyobb visszhangot valószínűleg a 2005. évi ren­ dezvény keltette, amelyre a Lendvai Tévéstúdió a budapes­ ti 100 Tagú Cigányzenekart hívta meg. A nagy érdeklődés miatt két koncertet kellett szervezni. A rendezvényről ké­ szült felvételt a karácsonyi és újévi ünnepek között sugár­ zott magyar nyelvű adásokban láthatták a nézők, az újév előtti időszakban pedig a koncertet teljes terjedelmében közvetítette a Szlovén Televízió második csatornája is.

Ker je bila oblika javne prireditve oziroma srečanja z gledalci dobro sprejeta, hkrati pa je predstavljala tudi obo­ gatitev programa v božično-novoletnem času, saj je bila doslej vsaka prireditev tudi posneta, je postala tradicional­ na. Na njej so se predstavljali umetniki z madžarske pop in rock scene, pa tudi operetni pevci, interpretatorji cigan­ ske glasbe ipd.

Najbolj odmevna prireditev je bila verjetno v le­ tu 2005, na katero je TV-studio Lendava povabil člane 100-članskega ciganskega orkestra iz Budimpešte. Glede na velik interes je bilo treba organizirati dva koncerta. Po­ snetki prireditve so bili predvajani v oddajah v madžar­ skem jeziku, ki so bile na sporedu med božično-novolet­ nimi prazniki, v prednovoletnem času pa je bil koncert v celoti predvajan tudi na II. programu TVS.

217

Magyarország gyöngyszemei A híres magyar városokat, bortermelő vidékeket vagy az UNESCO világörökségi listáján szereplő valamely ne­ vezetességet egy vagy több félórás adás keretében bemu­ tató filmek a Magyarország gyöngyszemei projekt kereté­ ben készültek. A projektet 1998 óta szinte minden évben megvalósítottuk. A sorozatban bemutattuk már Pápát, Hollókőt, Kalocsát és környékét, Egert és környékét, a Ba­ latont, Esztergomot és Visegrádot, Pécset és Villányt...

Biseri Madžarske/Magyarország gyöngyszemei Predstavitve znamenitega madžarskega mesta, vino­ rodne pokrajine ali kakšne znamenitosti iz Unescove sve­ tovne dediščine v eni ali več polurnih oddajah so nasta­ jale v sklopu projekta Biseri Madžarske. Od leta 1998 je bil projekt realiziran skoraj vsako leto. Predstavljeni so bili Pápa, Hollókő, Kalocsa z okolico, Eger z okolico, Blatno jezero, Esztergom in Visegrád, Pécs in Villány…

218

Rendkívüli projektek

Izredni projekti

2000-ben a Lendvai Tévéstúdió elkészítette a Kará­ csonyi varázslat című ifjúsági filmet. Az első muravidé­ ki magyar ifjúsági film forgatási előkészületei egész év­ ben zajlottak, de elsősorban 2000 harmadik és negyedik negyedévében. Az alacsony költségvetésű film, amelyet teljes egészében a Szlovén RTV finanszírozott, egy mu­ ravidéki magyar ifjúsági írónő, Bence Gabriella novellái

V letu 2000 je TV-studio Lendava posnel mladinski film Čarobni božič/Karácsonyi varázslat. Priprave na snemanje prvega prekmurskega madžarskega mladinskega filma so potekale vse leto, predvsem pa v 3. in 4. četrtletju leta 2000. Nizkoproračunski film, ki ga je v celoti financirala RTV Slovenija, je bil posnet po literarni predlogi oziroma novelah prekmurske madžarske mladinske pisateljice Gab­

• Pillanatképek a Karácsonyi varázslat c. ifjúsági film forgatásáról, amelyet Balogh Zsolt rendezett. • Utrinki s snemanja mladinskega filma z naslovom Čarobni božič, ki ga je režiral Zsolt Balogh.

219

rielle Bence, v njem pa je ob profesionalnih filmskih igral­ cih z Madžarske sodelovalo veliko srednješolcev in osnov­ nošolcev iz prekmurskih dvojezičnih šol. Film je bil posnet v Lendavi, Turnišču in Radencih. Požel je velik uspeh tako med prekmurskimi Madžari kot Slovenci.

Projekt je mogoče označiti za prelomnico v dejav­ nosti takrat 22 let delujočega uredništva madžarskih TV-programov, čeprav je bil udejanjen ob sodelovanju produkcijske hiše TRISTAR iz Budimpešte. Film sta ra­ zen TV Slovenija prikazali tudi TV Donava in TV Ma­ džarska, pravice za predvajanje pa je odkupila tudi avstral­ ska televizija.

V letu 2001 je omembe vreden še projekt o sveti Ka­ tarini Aleksandrijski, ki je nastal v koprodukciji z Regionalnim RTVcentrom Maribor in TV Irsko. Pro­ jekt je v letu 2002 prejel posebno priznanje Circom Regionala.

V TV-studiu Lendava se je ob ostalih temah, povezanih z ma­ džarsko manjšino, posvečala po­ sebna pozornost etnografskim prispevkom, ohranjanju in reše­ vanju dragocenega zaklada, ki ga lahko televizija kot medij najbolj verodostojno ovekoveči za kas­ nejše rodove. Rezultat teh priza­ devanj je snemanje 11 dokumen­ tarcev, v katere je zajet zgoščen in

alapján készült. Készítésében a magyarországi hivatásos filmszínészeken kívül a muravidéki kétnyelvű iskolák szá­ mos középiskolás és általános iskolás diákja közreműkö­ dött. A film forgatása Lendván, Turniščén és Radencin zajlott. A muravidéki magyarok és szlovének körében egy­ aránt nagy sikert aratott.

A projekt a magyar tévéműsorok akkor már 22 éve műkö­ dő szerkesztősége tevékenységében fordulópontnak is tekint­ hető, bár megvalósítása a budapesti TRISTAR Produkciós Ház közreműködésével történt. A filmet a Szlovén Televízión kívül bemutatta a Duna Televízió és a Magyar Televízió is, a vetítési jogokat pedig az ausztrál televízió is megvásárolta.

A 2001. évben említést érdemel az Alexandriai Szent Katalinról szóló projekt, amely a Ma­ ri­bori Regionális RTV Központtal és az Ír Televízióval koprodukcióban készült.

A projekt 2002-ben elnyerte a Circom Regional külön elismerését is.

A Lendvai Tévéstúdióban a magyar kisebbséggel kapcsolatos többi téma mellett külön figyelmet szentelünk a néprajzi összeállításoknak, az értékes kincs megőrzésének és megmentésé­ nek, amelyet a televízió médiumként a leghitelesebben örökíthet meg a későb­ bi nemzedékek számára. Az igyekezet eredménye az a 11 dokumentumfilm, amelyek a muravidéki magyarok gaz­ dag szakrális és kulturális örökségének 220

tömör és látványos megjelenítését tartalmazzák Múlt a jelen tükrében címmel. A dokumentumfilmek bemutat­ ják a templomokat, a várakat, a kápolnákat, a freskókat és más műemlékeket, amelyek a muravidéki magyarok előd­ jeinek múltjáról és életéről tanúskodnak, gyakran pedig a Mura menti táj viharos történelméről is. A dokumentum­ filmek szövegét Pivar Ella, Dr. Göncz László és Dr. Kovács Attila írta, rendezőjük Varga Csaba volt.

A Lendvai Tévéstúdió a dokumentumfilmek videoka­ zettán történő kiadásával, és annak nyilvános bemutató­ jával méltóan megemlékezett a magyar nyelvű tévéműso­ rok 25. évfordulójáról.

A Lendvai Tévéstúdió tevékenységében a következő próbatételt a Kakasdi Hajós Mihályról szóló 36 perces dokumentum-játékfilm forgatása jelentette. Kakasdi meg­ határozó módon befolyásolta Lendva és környéke fejlő­ dését a 19. és 20. század fordulóján.

A dokumentumfilm, amelyben dokumentumbetétek váltakoznak rekonstruált, eljátszott részletekkel, a rende­ zői munka kivételével, teljességében a Lendvai Tévéstúdió munkatársai erőfeszítéseinek és tudásának eredménye.

Mivel a film történésének ideje a 19. és 20. század fordu­ lójára esik, nagy figyelmet kellett szentelni a helyszínek, kosztümök, kellékek kiválasztásának... A film forgatásán több muravidéki amatőr színész is részt vett, statisztaként pedig közreműködtek a Lendvai Tévéstúdió munkatársai is, akik ezenkívül bőven kivették a részüket a szervezésből, közreműködtek a forgatásban és a film utómunkálatait is elvégezték. A filmet Varga Csaba, a Magyar Televízió

slikovit prikaz bogate sakralne in kulturno-umetnost­ nozgodovinske dediščine prekmurskih Madžarov z na­ slovom Preteklost v zrcalu sedanjosti/Múlt a jelen tükrében. Predstavljene so bile cerkve, gradovi, kape­ lice, freske in drugi spomeniki, ki pričajo o preteklosti in življenju prednikov prekmurskih Madžarov, pogosto pa tudi o viharni zgodovini pokrajine ob Muri. Scenarije za dokumentarne filme so napisali Ella Pivar, dr. László Göncz in dr. Attila Kovács, režiral pa jih je Csaba Varga.

TV-studio Lendava je z izdajo teh dokumentarcev na kaseti in njeno javno predstavitvijo dostojno obeležil 25-letnico televizijskih programov v madžarskem jeziku.

Snemanje 36-minutnega igrano-dokumentarnega fil­ ma o Mihályu Hajósu Kakasdiju, osebnosti, ki je moč­ no zaznamovala razvoj Lendave z okolico na prelomnici 19. in 20. stoletja, je bila naslednja preizkušnja v dejavno­ sti TV-studia Lendava.

Dokumentarec, v katerem se prepletajo dokumentar­ ni vložki z rekonstruiranimi, odigranimi deli, je z izjemo režiserskega dela v celoti rezultat dela in znanja sodelav­ cev TV-studia Lendava. Glede na to, da je dogajanje filma postavljeno na prelomnico 19. in 20. stoletja, je bilo po­ trebno posvetiti veliko pozornosti izbiri prizorišč, kostu­ mom, rekvizitom … V snemanje filma je bilo vključenih več amaterskih igralcev iz Prekmurja, kot statisti so sode­ lovali tudi sodelavci TV-studia Lendava, opravili pa so tu­ di veliko organizacijskega dela, sodelovali pri snemanju in opravili postprodukcijo filma. Film je režiral Csaba Var­ ga, režiser Madžarske televizije, montiral pa ga je Oliver 221

munkatársa rendezte, a vágó Szunyog Oliver volt. A forga­ tás Lendván, Tapolcán és Zalaegerszegen zajlott.

A film bemutatója 2003. szeptember 14-én, Kakasdi Hajós Mihály születési évfordulójának előestéjén volt.

A tévéstúdió a Phare CBC 2006. évi pályázatára siker­ rel jelentkezett a muravidéki magyar lakodalomról szóló projekttel. 45.000 euró összegben nyert el támogatást. Az

Szunyog. Snemanje je potekalo v Lendavi, Tapolci in Za­ laegerszegu.

Premierna predstavitev filma je bila 14. septembra 2003, na predvečer obletnice rojstva Mihálya Hajósa Kakasdija.

TV-studio je s projektom Prekmurska madžarska gos­tija uspešno kandidiral na razpisu Phare CBC za leto 2006. Odobrena so bila sredstva v višini 45.000 evrov.

222

említett dokumentumfilm forgatását már több éve ter­ veztük, pénzhiány miatt azonban a kivitelezést mindig későbbi időpontra halasztottuk. 2006-ban éppen ennek a projektnek a megvalósítása igényelte a legnagyobb erő­ feszítést a Lendvai Tévéstúdió munkatársaitól, tehát a 73 perces Lakodalom lesz a mi utcánkban, avagy Egy le­ tűnt kor muravidéki magyar lakodalma című dokumen­ tum-játékfilm forgatási előkészületei, maga a forgatás és az utómunkálatok. A stúdió önrészét a Szlovén Kormány Nemzetiségi Hivatala biztosította. A film forgatásának költségeit tehát teljes egészében külső forrásokból fedez­ tük. Rendkívül igényes projektről volt szó, sok (kb. 80) szereplővel és több szaktanácsadóval. Ebben a projektben is nagy szerepet vállaltak a tévéstúdió munkatársai, több­ nyire rendes tevékenységük ellátása mellett, sőt szabad­ idejükben.

Snemanje omenjenega dokumentarca je bilo načrtovano že vrsto let, zaradi pomanjkanja sredstev pa je bila izvedba vedno znova preložena na kasnejši čas. Prav uresničevanje tega projekta je v letu 2006 od sodelavcev TV-studia Len­ dava terjalo največ naporov, in sicer priprave na snemanje, snemanje ter postprodukcija 73 minut dolgega igranodokumentarnega filma Gostija bo v ulici naši/Lakoda­ lom lesz a mi utcánkban (Prekmurska madžarska gosti­ ja izginulega časa). Sredstva za lastno udeležbo studia je zagotovil Urad za narodnosti Vlade Republike Slovenije.

Stroški snemanja filma so bili torej v celoti pokriti s sred­ stvi iz zunanjih virov. Projekt s številnimi nastopajočimi (okrog 80) in veliko strokovnjaki, in sicer s svetovalci, je bil izjemno zahteven. Tudi v tem projektu so veliko dela opravili sodelavci TV-studia, in sicer večino ob izvajanju redne dejavnosti, tudi v prostem času.

223

A film forgatókönyvét Pivar-Tomšič Ella, a Lendvai Tévéstúdió külső munkatársa írta. A filmet Varga Csaba rendezte, Háda Sándor és Somi Sebastjan fényképezte, valamint Szunyog Oliver vágta. A projektet Zver Ilona ve­ zette.

A Projektek gyűjteményes kötetében a műsor alkotói egyebek között az alábbiakat írták: „Az élet fordulópontjainak megünneplése a múltban az egész falu számára fontos eseménynek számított, kö­ zülük pedig talán a legfontosabb a házasságkötés volt. A holtodiglan, holtomiglan ígéretét követő lakodalomra hi­ vatalos volt a falu apraja és nagyja, de az előkészületekből is szinte mindenki kivette a részét. A muravidéki magya­ rok 20. század eleji házasságkötésének, illetve lakodalmá­ nak, valamint a velük kapcsolatos szokások és hagyomá­ nyok felelevenítésének és megörökítésének szándéka már hosszabb ideje a Szlovén RTV Lendvai Tévéstúdiójának

Scenarij za film je napisala Ella Pivar-Tomšič, dolgolet­ na zunanja sodelavka TV-studia Lendava. Film je režiral Csaba Varga, posnela sta ga Sándor Háda in Sebastjan So­ mi, montiral pa ga je Oliver Szunyog. Projekt je vodila He­ lena Zver.

V Zborniku projektov so snovalci programa med dru­ gim zapisali: »Praznovanje pomembnejših mejnikov v življenju člana neke skupnosti je v preteklosti veljalo za pomem­ ben dogodek vseh prebivalce vasi. Med njimi pa je imela najpomembnejšo vlogo sklenitev zakonske zveze. Na go­ stijo, ki je sledila obljubi „dokler naju smrt ne loči”, so bili povab­ljeni tako rekoč vsi vaščani, mnogi pa so sodelovali tudi v pripravah nanjo. V TV-studiu Lendava RTV Slove­ nija smo si zadali za cilj obuditi izročilo in običaje, pove­ zane s sklenitvijo zakonske zveze oziroma poroke prek­ murskih Madžarov z začetka 20. stoletja. Prepričani smo 224

• A Lendvai Tévéstúdió munkatársai oroszlánrészt vállaltak a film előkészítésében, forgatásában és az utómunkálataiban is.

• Sodelavci TV-studia Lendava so opravili levji delež dela pri pripravah na film, snemanju in postprodukciji.

225

namreč, da lahko s pomočjo tehničnih sredstev, ki jih po­ nuja film, torej s pomočjo slike in tona, izročilo v najbolj zvesti obliki predamo zanamcem.

Zavedali smo se, da ne bomo imeli lahkega dela, saj

tervei között szerepelt. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a film eszköztárával, pontosabban a kép és a hang segítségé­ vel ezeket igen hűen tovább tudjuk adni az utókornak. Az Európai Unió Phare CBC programja keretében kiírt pá­ 226

lyázat sikeres elnyerése után megkezdődhetett az elképze­ lések, mondhatnánk akár, hogy a régóta dédelgetett álom megvalósítása.

Tudtuk, hogy nem lesz könnyű dolgunk, hiszen fotók, kutatások és szakirodalom, valamint visszaemlékezések alapján kellett rekonstruálni egy letűnt kort a sajátos ha­ gyományvilágával, azonban a számos buktató ellenére is felvállaltuk ezt a korántsem egyszerű feladatot.

A forgatókönyvben és a projekt megvalósításának minden egyes mozzanatában a szokásokra helyeztük a hangsúlyt, ennek ellenére igyekeztünk a történetet minél korhűbb környezetbe elhelyezni. A kellékekkel, a nyelve­ zettel és a viselettel is igyekeztünk minél hívebben tükröz­ ni a közel egy századdal ezelőtti időszakot.”

A filmet augusztusban bemutattuk a szereplőknek és közreműködőknek, november utolsó hetében pe­ dig a szélesebb közönség elé tártuk, mégpedig Lendván

smo morali rekonstruirati specifičen svet običajev izgi­ nulega obdobja s pomočjo fotografij, raziskav, terenskih ogledov, strokovne literature in spominov nekaterih ljudi.

Naloge smo se lotili kljub pastem, ki so prežale na sleher­ nem koraku.

Pri pisanju scenarija, pa tudi pri realizaciji vseh ostalih korakov projekta oziroma igrano-dokumentarnega filma, smo namenili največ pozornosti običajem, toda kljub te­ mu smo si prizadevali postaviti pripoved v čim bolj avten­ tično okolje. Obdobje, od katerega je minilo že skoraj sto let, smo si prizadevali čim verodostojneje pričarati tudi z rekviziti, kostumi in jezikom.« Predstavitev filma za vse nastopajoče in sodelujoče je bila avgusta, zadnji teden v novembru pa je bil film pred­ stavljen širši javnosti na kar dveh predstavitvah z naslo­ vom Leto se izteka, in sicer v Lendavi in na javni pred­ stavitvi v Dobrovniku, kar pomeni, da si ga je na ta način

227

az Évbúcsúztató címmel megtartott rendezvényünkön, Dobronakon pedig egy nyilvános bemutatón. Ily módon körülbelül 1300 néző tekinthette meg. A filmet a Szlovén Televízió 2006 decemberében, a karácsony előtti idő­ szakban vetítette. A film visszhangja jó volt, egyes vélemé­ nyek szerint kiváló volt az ötlet, hogy a filmben kizárólag helybéliek, tehát muravidéki magyarok szerepeljenek, és hogy a Lendvai Tévéstúdió az értékek és néphagyomány­ ok megőrzése szempontjából hatalmas munkát végzett, hiszen néhány év múlva esetleg már nem lehetett volna, illetve nagyon nehéz lett volna hasonló jellegű néprajzi fil­ met forgatni.

ogledalo okoli 1300 gledalcev. Film je bil predvajan na TV Slovenija v predbožičnem času decembra 2006. Odme­ vi na film so bili dobri, slišati je bilo mogoče mnenje, da je bila zamisel o tem, da v njem sodelujejo izključno do­ mači igralci, torej prekmurski Madžari, zelo dobra in da je TV-studio Lendava z vidika ohranjanja vrednot in ljud­ skega izročila opravil velikansko delo, ki ga morda že čez nekaj let ne bi bilo mogoče oziroma bi zelo težko bilo po­ sneti podoben etnografski film.

228

Élmények, emlékek, vallomások…

Doživetja, spomini, izpovedi …

229

230

atók • Odgovorni uredniki in direktorji ztők és igazg s e k r e z s s • Felelő

Ernest Ružič,

Če zdaj preletim rokovnike, v katerih imam zapisane naslove prispevkov in njihove avtorje v oddajah Mosto­ vi/Hidak, ter reportaže in pogovore za Slovence v zamej­ stvu, lahko ugotovim, da se zdajšnje teme precej ponav­ ljajo, razen novosti, ki jih narekujeta siceršnji razvoj in politične spremembe v Sloveniji in na Madžarskem. Raz­ lika je predvsem v tehnologiji, ki je napredovala z veliko hitrostjo in izjemnimi novostmi, in sicer od filmsko- sli­ kovnega in perfo-tonskega zapisa do digitalnega, do raču­ nalniške montaže in pošiljanja prispevkov z računalnika v Lendavi v Ljubljano, po potrebi pa tudi neposredno vključevanje v program. Vse novosti so seveda na voljo v lendavskem RTV-centru.

Od vsebinskega dela pa naj navedem dogodek iz Budimpešte. Ko je Ferenc Hajós, prvi slovenski velepo­ slanik na Madžarskem, ob predaji poverilnega pisma predsedniku Árpadu Göncu polagal tudi venec na Trgu herojev, je bilo dogajanje privlačno za osebje nekdanje­ ga skupnega, takrat že bolj srbskega kot jugoslovanskega veleposlaništva v neposredni bližini, tj. na Ulici Dózsa Györgya. Opazil sem moža z daljnogledom, ki je z bal­ kona opazoval ceremonial na Trgu herojev in snemalcu Dragu Györeku namignil, naj radovedneža posname.

Posnetek smo objavili v poročilih na TV-dnevniku in v Mostovih. Zamere na veleposlaništvu ni bilo, saj so bili pozneje, ko sem iskal in tudi dobil naslov kolega iz Tanju­ ga, nadvse prijazni.

nekdanji odgovorni urednik

Mostovi/Hidak 1983–1987 Ko sem maja 1983 prevzel uradno redaktorsko, konkretno pa uredniš­ ko delo pri TV-oddaji Mostovi/ Hidak, smo snemali ločeno, in sicer sliko na filmski, govor pa na tonski trak. Mlade kolegice in kolegi tega ne poznajo, zato bodo težje razumeli, da sem bil posebej srečen, če sem v Ljubljani, tik pred mon­ tažo oddaje, iz t. i. vmesnega skladišča dobil vse razvite filmske kolute, ki smo jih iz Sóbote poslali v Ljubljano z avtobusom, in če je bil zraven ves perfo, tj. enako kot film širok tonski trak z zapisi pogovorov in tonskih posnetkov.

Pogosto se je namreč dogajalo, da je kakšen 30 metrov dolg film kam »zašel« in ga je bilo treba pred začetkom montiranja najti. Drugi del zadovoljstva je bil povezan s pregledom razvitega filmskega traku, če so bili vsi posnet­ ki narejeni dovolj kakovostno, tretji pa, če so bili tonski zapisi vsaj toliko sinhroni, če že ne povsem, da smo pri montiranju lahko uskladili odpiranje ust na filmu z govo­ rom, torej tehnična vprašanja, ki sem jih moral reševati pred vsako oddajo. Seveda pa ne v sosednji sobi soboš­ kega dopisništva, ampak v Ljubljani, kjer smo montirali, finalizirali in podnaslavljali oddaje.

231

Bence Lajos

Mégis elmondhattam, az egyszemélyes tiszteletdíjas pro­ dukció magasan a kábeltévék és a kereskedelmi csatornák színvonala felett állt. A technikai kivitelezése pedig mai szemmel is profinak mondható.

Persze a kéthetente egyszer jelentkező félórás műsor nem csak szenvedésből állt. Egyszer, emlékszem, az akkor éppen csúcsra törekvő „Kresoval” (Vlado Kreslinnel) találkoztam két stúdióterminus között, majd bent együtt énekeltük fel az „Az a szép, az a szép”-et. Ő gitárral, én meg a kezembe eső első tárggyal (ami éppen egy sep­ rűnyél volt) „nyomtam” a basszust. Máskor a mindig mosolygó adminisztrátor, „másodállásban” sminkmes­ ter (Bernarda) próbálta eltüntetni arcomról az előző esti fáradalmakat. Nagyon mókás dolgok ezek a „megszépítő messzeség” fényében. Akkor mégis igazak voltak és hite­ lesek...

a Szlovén Televízió Hidak/Mostovi című adásának első magyar felelős szerkesztője

Szép volt, igaz volt… Érzek valami sorsszerűt abban, hogy a tíz éves, nem nagyon dicső közép­ iskolai szereplésem után a rendszer­ változással szinte egy időben kopog­ tatott nálam a „médialáz”. Ebben az időszakban baráti körömből is néhá­ nyan vagy az újságnál, vagy a rádiónál dolgoztak (Sanyi, Joli), de a korábbi, még a Jože Šabjan-i időszak hang- és képfelelőseivel (Jože és Drago) is jó kapcsolatot alakítottam ki. Talán ennek köszönhetően kezdő „redaktori” korszakomban is sok segítséget kaptam tőlük egy-egy műsor megszervezését illetőleg. Bár az idő­ szak igen rövid ideig tartott, mégis több emléket hagyott, mint az egész középiskola. Főleg a stúdiómunka járt sok izgalommal, ugyanis együtt tanultuk a szakmát az opera­ tőrökkel a Pohorje lábánál megépült új maribori stúdió­ ban. Ennek során csupán a – ma már gombnyomással változtatható – képi háttérkiválasztásig jutottunk el. Sok volt a baki is, meg a feliratok is igen furán néztek ki, a be­ mondói szöveg is meg-megmakacsolta magát. (Volt úgy, hogy sehogy sem ment...). A szlovéniai magyar televízió­ zás „őskora” volt ez, messze a mai digitális lehetőségektől.

232

adás, a minimális feltételeket is el kellett fogadni. Például kölcsönzött magyarországi kamerával dolgoztunk. Saj­ nos azonban máig a helyzet nem sokat javult. ... A muravi­ déki magyarság megmaradási esélyeit tekintve, a kultúra, az oktatás, a nevelés és a tájékoztatás, valamint a vallás azok a tényezők, amelyek betölthetik a nyelvmegőrzés és identitásformálás szerepét. E téren óriási felelősség hárul a muravidéki magyar pedagógusokra és értelmisé­ giek mellett az újságírókra is. ... A TV és a rádió nemcsak tájékoztatási szerepet vállal, hanem igyekszik megőrizni a gyökereket, a hagyományokat és a nyelvet is. Vidékün­ kön kevés olyan intézmény van, amelyik megfelelő mun­ kahelyet adhat a most tanuló egyetemistáknak, a jövőbe­ ni magyar értelmiségnek. Éppen ezért fontos a lendvai TV Stúdió és Rádió fejlesztése, hogy a fiatalok megfe­ lelő életteret kapjanak. A közszolgálati televízió és rádió létfenntartása egy adott ország kötelessége. Az Európai Unióba való belépés egyik alapfeltétele éppen az, hogy a kisebbségi jogok a nemzetközi normáknak megfelelően megvalósuljanak. A kisebbség megmaradásának másik fő tényezője pedig az anyanemzettel, az anyaországgal való kapcsolat ápolása. A korszerű rádiózás és TV műsorké­ szítés e téren is bizonyos láncszemet, kapcsolatrendszert képezhet.”

Szúnyogh Sándor egykori felelős szerkesztő és programigazgató

Mindenki szívvel-lélekkel igyekszik jól dolgozni Szúnyogh Sándor volt a lendvai televíziós stúdió első felelős szerkesztője és a magyar nyelvű rádió- és tévéműsorok első programigazgatója. Igazgatói kinevezésekor a Népújság újságírójának egyebek között a következőket nyilatkozta: „...Talán Közép-Európa legkisebb szerkesztőségeiről van szó, hiszen a lendvai televíziós stúdióban négyen dol­ goznak a heti harmincperces adáson, a rádióban pedig napi nyolc óra adást készítenek el. Ez nem kis feladat, és ennek tudatában vannak a lendvai székhelyű rádiónál és a televíziónál is, mindenki szívvel-lélekkel igyekszik jól dolgozni. ... Sajnos a lendvai stúdió a harminc év alatt igencsak lemaradt a fejlesztést illetően, ebben a pilla­ natban hat újabb szakemberre lenne szükség. Ez sem valósult meg, szintén az intézet veszteségei miatt. Amint sikerül bővülnie a stábnak, szerkesztője is lesz, ugyanúgy, mint a rádiónak. ... A munkához szükséges körülmények messze nem kielégítőek. Hogy mégis legyen magyar

(Népújság, XL/37, 1996. szeptember 26.)

233

• Főállású munkatársak • Stalni sodelavci

Drago Györek,

pomnim. Stara cesta do Ljubljane je bila polna snega in tovornjakov, ki so obtičali in zaprli vse klance do Ljublja­ ne. Pred Trojanami so pod težo snega padala na cesto tudi drevesa. Tako sva, pa čeprav sva odrinila iz Lendave dovolj zgodaj, imela krepko zamudo. Ob moji zaskrb­ ljenosti, ali bova sploh dobila izjavo predsednika, me je Šanji ponovno v svojem znanem slogu miril z beseda­ mi: »Bova že, ti se ne sekiraj!« In res, predsednik si je vzel čas, naju dočakal in odgovoril v prekmurščini. Tako sva torej posnela poslanico, seveda pa tudi to srečanje ni minilo brez dobre volje in nekaj šal, ki sta si jih izmenjala predsednik Kučan in Šanji.

snemalec

Bova že, ti se ne sekiraj!

Z urednikom Šanjijem Szúnyoghom sva veliko pri­ spevkov za oddajo Hidak posnela tudi med umetniki na Madžarskem. Šanji jih je namreč dobro poznal in se z njimi veliko družil. Take poti po razstavah ali prireditvah so se velikokrat raztegnile pozno v noč. Pogovori z znanci na drugi strani meje – ki je takrat še res bila meja – so trajali in trajali. Ker sva obi­ čajno delala skupaj, je bila moja naloga poleg snemanja tudi vožnja avtomobila. Med vračanji v Slovenijo je Šanji običajno zaspal. Monotonosti vožnje in občasnim dvo­ mom o pravi poti domov je vedno sledilo drezanje Šanji­ ja ali sunkovito zaviranje. Ob tem je običajno pogledal in pripomnil: »Kje sva?« »Kaj pa vem, ti povej!« Vedno je odvrnil: »Ti samo vozi in se ne sekiraj!« Mogoče sva se kdaj peljala po kakšni daljši poti, ki ni bila ravno njegova bližnjica, toda zmeraj sva se srečno vrnila.

Srečno pa sva se vrnila tudi z ljubljanske poti, ko sva šla po dogovorjeno božično-novoletno poslanico predsednika države Milana Kučana. V tistih časih je po­ tovanje v Ljubljano in nazaj lahko trajalo tudi deset ur.

Tako krutega in zasneženega dne, kot je bil tisti, pa res ne

Jaklovič Melita szervező

Házinyúlra nem lövünk.

Vagy mégis?

Mivel a munkám többnyire a stúdióhoz kötött, a többi kollégával ellentétben nem igen van alkalmam terepre járni. Éppen ezért jelentett számomra külön örömet – az egyéb nagyobb projektek mellett – a Magyarország gyöngyszemei sorozat többna­ 234

képeket tettek közzé. Megérkezésünkkor viszont annál nagyobb volt a csalódás, hiszen a pazar berendezésnek nem volt se híre, se hamva. Volt, akinek ágy helyett nyug­ ágyra helyezett matrac jutott, a reggelinél pedig penészes kenyeret szolgáltak fel. Senki sem okolhatott, hiszen az internetes képek alapján mindenki elégedett volt a szál­ láshellyel. Ha lett volna lehetőségem odautazni, előre megtekinteni és tapasztalat alapján kiválasztani a szállo­ dát, ez biztos nem történt volna meg. Komolyra fordítva a szót, a „szervezéseim” többségében sikerrel járnak. Ezt tanúsítják az alábbi példák is.

Ugyan nem dolgoztam együtt Szúnyogh Sándorral, azonban a kollégák gyakran idézték szavait, miszerint „házinyúlra nem lövünk”. Úgy tűnik, Sándor e világból való távozásával a szólás is elveszítette érvényét. Az utób­ bi években ugyanis a közvetítésemnek köszönhetően 7 munkatársunk éppen a Lendvai Tévéstúdióban talált egymásra. (Azért 7, mert egynek házon kívül találtam „fe­ leséget”.) Ennek következtében a stúdiónkban a technikai dolgozók és a szerkesztők között rendkívül, (néha még számomra is kibogozhatatlanul) összefonódtak a szálak.

Hadd fűzzem hozzá, hogy az efféle küldetésem még nem ért véget, hiszen maradt még két, sajnos eléggé válogatós férjjelölt, akikkel nem lesz könnyű munkám. Ezenkívül a nemrégiben csatlakozott hozzájuk még egy fiatal kolléga, akiről viszont még nem sikerült kiderítenem, hogy szük­ sége van-e a házasságközvetítői szolgáltatásaimra, vagy sem. De már csak napok kérdése, és kiderítem.

A további pikáns részleteket a tévéstúdió 50 éves ju­

pos forgatása. A helyszínen történő számos egyeztetés és a forgatócsoportok közötti kommunikáció szüksége le­ hetővé tette, hogy kivegyem a munkából a részem. E so­ rozat mindegyikének megvolt a maga varázsa. Hollókőn ettünk például először sztrapacskát, amely úgy elnyerte a tetszésünket, hogy minden nap az volt az étlapunkon.

Bözsi nénit ízes palóc nyelvjárásával a házasságkötési szokásokról mesélvén kaptuk lencsevégre. Már maga a nyelvjárás kuriózum volt mindannyiunk számára, de amikor az új párt az „Úgy száporodjátok mint á pityóká” szavakkal bocsátotta útjára, senki sem tudta visszatartani a nevetést. Mivel egész nap nyirkos őszi időben forgat­ tunk, estére kissé átfáztunk. A falumúzeumban bérelt házban is elég hideg volt, így a fiúk befűtöttek a cserép­ kályhába. Ezzel csak az volt a baj, hogy a ház mellett talált összes tűzifát rárakták a tűzre. Éjszaka olyan hőség lett a szobákban, hogy valamennyien kiizzadva ébredtünk.

Kalocsán viszont a paprikanapok miatt a stáb nem ka­ pott egy helyen szállást. Mi, lányok a városban aludtunk, a fiúk pedig egy Kalocsa melletti faluban. Reggel büszkén újságolták, hogy jól jártak, hiszen a szomszédos apart­ manban csinos holland lányok voltak elszállásolva. Nem­ csak a csábítás, hanem még egy (felnőtt) film forgatásá­ nak ötlete is megfordult a fejükben, de mivel nem voltam a közelben, nem tudtam megszervezni a találkozót, így nem lett a dologból sem csábítás, sem filmforgatás.

A kalocsai példából okulva a következő évben Eger­ ben idejében lefoglaltam a szállást, mégpedig egy négy­ csillagos villában, amelyről az interneten csodálatos 235

bileuma alkalmából kiadott publikációban teszem közzé.

Ezért az általam feliratozott Nagy Ho-ho-ho-horgász sza­ vaival élve: „Reszkessetek halacskák!”

fogott rajtam erőt, leginkább persze már itthon, amikor bizony majdnem ugyanannyi napot igényelt az, hogy újra regenerálódjak. És még valami nagyon emlékezetes számomra szintén Dániával kapcsolatosan. Olyan finom szilvás „crostatát”, azaz lepényt, mint ott, a világon sehol nem sütnek. A re­ ceptjét azóta is keresem.

Kovácsics Ildiko televíziós újságíró

Emlékeim dobozából

Lovrić Mirjana felelős szerkesztő

A sok-sok emlék közül íme egy, amely számomra mindmáig felejthetetlen.

Honnan annyi energia? – te­ szem fel önmagamnak a kérdést ma, mintegy 10 év távlatából. Dániában, pontosabban Bornholm szigetén részt vettem egy 14 napos továbbkép­ zésen. Olyan fiatal, lelkes és energiával teli újságírói csa­ pat, mint akkor – úgy hiszem – továbbképzéseim során soha nem gyűlt egybe. Szinte az első pillanattól kezdve „összekovácsolódtunk”, és nemcsak az előadásokat és a gyakorlatokat tudtuk – úgymond – maximálisan teljesí­ teni, hanem azt követően is a kora hajnali órákig társalog­ tunk, szórakoztunk, beszélgettünk mind a 13 nap során.

Reggel azonban ennek ellenére mégis frissek és üdék voltunk. Az átvirrasztott éjszakáknak nyoma sem volt. Érdekes módon a fáradtság csupán a legutolsó napon

Úriember Riporteri munkám során sok em­ berrel találkoztam már. Volt köztük jó ember, gazember, kisember, nagy ember, szakember, – ha hiszik, ha nem – hóember, főember és – hála istennek – úriember is. Bár itt hadd tegyem hozzá, hogy az egyik „ember­ fajta” nem zárja ki a másikat... Így találkoztam pl. olyan kisemberrel, aki igazi úriember volt, de olyan nagy em­ berrel is, aki igazi gazember volt. Még jó, hogy az előző­ ből volt több! Egy bizonyos „szakember–nagyember– úriemberre” (a sorrendet akár fel is cserélhetném, hiszen a szememben Ő mindhárom emberfajtát – plusz még 236

most kisemberként én kérdem önöktől: kellenek ennél szebb emlékek?

egynéhányat – maximálisan képvisel) nagyon szívesen emlékszem vissza. Hogy miért? Mert az ő ajtaja számom­ ra, pontosabban a Lendvai Tévéstúdió stábja számára mindig nyitva állt. Ha főemberként kértünk tőle inter­ jút, sosem utasított vissza, sosem kérte el előre a kérdé­ seket, mindig úriember módjára fogadott bennünket és mindig szakemberként válaszolt. (Egyébként most jöttem rá, hogy én egy szerencsés ember vagyok, hiszen nem csupán egy „szakember–nagyember–úriemberhez és még sorolhatnám” volt szerencsém). A fiúk társasá­ gában (értem ez alatt a terepen dolgozó operatőrt és hangtechnikust) és a társaságomban – amikor a kamera ki volt kapcsolva – mindig kisember volt. Viccelődött, őszintén kíváncsi volt a véleményünkre, elmondta, hogy nem szokott alkoholt inni, hogy fel kellene szednem egykét kilót… Kisemberként együtt érzett a többi kisem­ berrel, és – még ha nem is volt magyar, és nem is beszélt magyarul – a Hidak ismétlését is rendszeresen megnézte (mert 15 óra 5 perckor ő is a munkahelyén volt még). És végül, miből tudom, hogy jó ember? Onnan, hogy amikor egy korszak lezárásaként még egy utolsó inter­ jút készítettem vele, a szemében – annak ellenére, hogy a kamera be volt kapcsolva – könnycseppek csillantak meg. Nem szégyellte. És onnan is, hogy egy év elmúltá­ val, amikor ismételten találkoztunk (én mint riporter, ő mint „szakember–nagyember–úriember és még sorol­ hatnám”), barátként üdvözölt, és kérésemre úriember módjára ismételten szó nélkül odaállt a kamera és a mik­ rofon elé, és szakemberként válaszolt a kérdéseimre. És

Lőrincz Eva televíziós újságíró

Idővel a hanghoz kép is társult A riporteri munkával, illetve az elekt­ ronikus médiával 1999-ben találkoz­ tam először, amikor a Muravidéki Magyar Rádiónál külső munkatárs­ ként heti egy-két alkalommal műsort vezettem. Emellett aztán nagyon hamar elkezdtem a hírszerkesztői, később pedig a riporteri munkát is. Bukovec Éva rádi­ ós újságíró volt az, aki először mutatta meg a szakma csínját-bínját. Rövid megszakítás után az elektronikus média másik szerkesztőségében, a televíziónál kötöttem ki. A Lendvai Tévéstúdióban rögtön a mély vízbe dobtak, amint azt az akkori felelős szerkesztő, Zver Ilona szokta mondani. A médiában eltöltött évek alatt számos érdekes emberrel találkoztam, számos váratlan helyzetbe kerül­ tem. Volt azonban olyan eset is, amikor egy-egy hirtelen jött probléma megoldásakor a saját cselekedeteimen is 237

dolgoztak – néhány percet késett a sajtótájékoztatóról.

Az esetek zömében ez nem okozna különösebb gondot, viszont aznap a sajtóértekezlet nagyon hamar befejező­ dött. A rádiós és a nyomtatott sajtós kollégák nyugod­ tan elhagyták a termet, én viszont ottmaradtam, nagy gondban. Kép nélkül ugyanis nincs tévés riport! Ilyen és hasonló esetekben az újságírónak találékonynak kell lennie. Amint a munkatársaim betoppantnak a terembe, a politikusokat megkértem, hogy a kedvemért, illetve a kép kedvéért, ismételjék meg a sajtótájékoztatót. Amint említettem, választások előtt voltunk, ezért egy kis „dün�­ nyögést” követően a jelöltek ezt meg is tették.

meglepődtem. Jelenleg ott tartok, hogy közel ugyanan�­ nyi időt töltöttem a rádiónál, mint a tévénél, ezért, ha valaki megkérdezi tőlem, hogy hol jobb, annak csak egy mosollyal válaszolok. A munkámat figyelve talán kevesen hiszik el, hogy nem igazán szeretek nyilvánosan szere­ pelni, sem túl sokat beszélni. Habár nem az újságírás a szakmám, az élet úgy hozta, hogy már évek óta ezzel fog­ lalkozom.

Markovič Toplak Erzsébet televíziós újságíró

A kecske jóllakott, és a káposzta is megmaradt

Šajt Sebastijan hangtechnikus

Tévés újságírónak lenni több esetben izgalmas dolog. A terepen általában háromtagú csapatban végezzük a munkát, viszont nem biztos, hogy a csapat minden tagja egy időben érkezik a megbeszélt helyre. Ebből eredően történtek már fura dolgok is. A választások előtt néhány héttel, szeptember egyik szombat délutánján, egy bizonyos párt sajtótájékoztatót tartott. Míg én idejében ott voltam, addig az operatőr és az asszisztens – ők ketten egyébként aznap reggeltől estig

A cicánk története A történet azzal kezdődött, hogy vemhes lett a cicánk. Mikor eljött az ideje két szép fehér kiscicát fiazott. Ha nem csal az emlékezetem, akkor ok­ tóber lehetett, amikor egy kora reggel elindultam dolgozni. Mivel ilyenkor hűvös van már, a cica valahogyan el­ bújt az autó alatt, és így elhoztam magammal Lendvára.

238

Svarda Rozsmán Szilvia

Rövid ideig voltam a munkahelyemen, amikor azt a hírt hozták, hogy valahol sír egy kiscica. Később megállapí­ tották, hogy az én autóm alatt sír az a bizonyos kiscica. És ezzel elkezdődött a „cirkusz”. Meg akarták fogni a kiscicát, de sehogy sem sikerül nekik. Kihívtak engem is, hogy fogjam meg, de mire az autómhoz értem, a cica már egy másik autó alá bújt. Onnan meg egy másik autó alá. Ne­ kem folytatnom kellett a munkát, a cica meg csak sírt és sírt. Délben, amikor letelt a munkaidőm, a házból kifele rájöttem, hogy egyetlen újságíró, sőt még a hírszerkesz­ tő sincs a helyén, mind a cicát próbálták megfogni, mert annyira sírt. Még Végi József is elcsodálkozott, hogy mi a csuda történik. A cica eközben már Oletič Zsuzsanna autója alá bújt. Tejjel próbáltuk kicsalogatni, de nem si­ került. Ő már indult volna hazafelé, de nem tehette, mert a cica még mindig az autója alatt volt. Valaki még seprőt is hozott, hogy majd azzal kikergeti onnan. Sikerült is, de akkor meg Ildiko autója alá vette az irányt. Végül Tot Józsival ketten próbálkoztunk, de sikertelenül, mert a cica úgy elrejtőzködött, hogy többé meg sem találtuk.

Estefelé visszajöttem és körülnéztem a stúdió környé­ kén, de a kiscica nem lett meg, így a másik kiscica egye­ dül maradt.

televíziós újságíró

Lizi kutya sikertörténete November 4-én, az állatok világnap­ ján a Muraszombati Állategészség­ ügyi Felügyelőség állatmenhelyén forgattunk. Mindenütt elkóborolt, gazdátlan cicák és kutyusok, persze ketrecekbe zárva. Amint megláttak valakit közeledni, azonnal hangos ugatásban törtek ki, mintha azt akarták volna monda­ ni, hogy „Vigyél haza, engem vigyél haza!”. Csupán egy kutyus nem ugatott. Csak ült, és nézelődött. Egy fiatal, hosszú fülű keverék. Azt mondták, hogy nagyon kedves kislány kutya. Nagyon szeret sétálni, és maga hozza a pó­ rázát a gondozó kezébe. A gondozók Majának nevezték el. Nem akartam nagyon közel menni hozzá, nehogy megkedveljem. A pici lakásba nem vihetem haza, a szüle­ imnél pedig már két kutya is van, Cézár és Tonik. A for­ gatást befejeztük, elmentünk, de a lógó fülű kutyus nem ment ki a fejemből. Állandóan csak az a kép volt előttem, ahogy ül a ketrecben, és nyugodtan szemléli a világot ma­ ga körül. Amikor a férjem a felvételek láttán azt mondta, hogy milyen szép kiskutya, majd azt kérdezte nem hoz­ zuk-e el, azonnal felhívtam a menhely orvosát. Közben attól rettegtem, hogy Maja, a lógó fülű kutyus már nincs 239

Sobočan Boštjan

ott. Bizonyára másnak is megtetszett, és hazavitte. Ott volt! Az állatorvos szerint kb. 6 hónapos lehetett. Egy idős hölgyé volt, aki elhunyt, ezért a kutyáját a két köly­ kével a menhelyre szállították. A kölykök egyike volt a lógó fülű Maja. Azonnal beszereztem egy fonott kosa­ rat párnával, két kutyatálat és persze néhány játékot is.

Már másnap ott voltam a menhelyen. Maja nehezen jött el, mert úgy gondolta, az az otthona, a gondozók pedig a gazdái. Nehezen szállt be az autóba, és a kiszállás sem volt egyszerű, de a legnehezebb a lépcsőmászás volt. Az sehogy sem ment. Bizonyára azért, mert még soha nem volt dolga lépcsővel, főleg nem sok lépcsővel. A lakásban gyorsan feltalálta magát. Amint megmutattuk az ágyát, befeküdt a kosarába, és a mai napig szeret ott pihenni.

Igaz, azóta már nagyobbra kellett cserélni. Aki először a csodájára járt, az a hétéves Balázs és a nyolcéves Gergely volt. Mindhárman megörültek egymásnak. A fiúk csak a névvel nem voltak kibékülve. „Maja? Milyen név az, hogy Maja?! Egy ilyen csodaszép kutyának csakis Liza lehet a neve.” Így lett Majából Liza, Lizából pedig egy nagy, egészséges, szeretetreméltó kutya, aki szeret játszani és kertészkedni, imádja a fagyit, az esti sétát a gazdival, és éj­ jel titokban a fotelban alszik.

Veszteségek: egy pár cipő, egy gumicsizma és a gazdi DVD-lejátszójának a távirányítója.

operatőr

Esetem a sárral és néhány baráttal A nyolc év során, amióta operatőr­ ként a Hidaknál dolgozom, volt részem jóban, de rosszban is. Mint minden ember, én is felejteni akarom a rossz élményeket, miközben a szép dolgok az emlékezetemben marad­ nak. Egy őszi napon Petesházára, a Kopica-patakhoz indultam felvételeket készíteni. Józsi munkatársam volt az asszisztensem. Neki az volt az első munkanapja a tévéstúdióban. Beraktuk a felszerelést az autóba, a már nem létező Citroen ZX-be. Keresztbedőlt fák között és eléggé puha földes utakon haladtunk a patak felé. Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy nem ha­ ladunk, sem előre, sem hátra. Belesüllyed a kocsink kere­ ke egy mocsaras gödörbe. Józsit megkértem, hogy lépjen ki az autóból, és hátulról tolja meg a kocsit, miközben én a volánnál maradtam. Ezzel küszködtünk kb. 30 percig, eredmény nélkül. Az út szélén találtunk fadarabokat. Az autó kereke alá helyeztünk néhányat, és így próbáltunk kiszabadulni a sárból. Sajnos ez a módszer sem járt siker­ rel. A kocsi és persze Józsi is tetőtől talpig sáros lett. Ezek után nem maradt más hátra, mint hogy begyalogoltam 240

a faluba, azzal a reménnyel, hogy ráakadok egy-két bará­ tomra. Kettővel is találkoztam, és megkértem őket, hogy segítsenek. Minden gond nélkül eljöttek velem. A VW bogárra és a ZX-re rákötöttük a drótkötelet, és néhány próbálkozás után kihúztuk az autót a gödörből. Erre Józsi csak annyit mondott, hogy ha minden nap ilyen érdekes lesz, akkor öröm lesz számára a munka. Ebből az élmény­ ből azt is megtanultam, hogy a jó barátokat a bajban is­ mered meg.

kához vonzódtam. Megismerni a gépet nem volt nehéz, talán a kép megkomponálása igényel több odafigye­ lést. Előfordult már például, hogy nagy gyorsasában – a riportalanyt ugyanis nem illik megvárakoztatni – egy fa előtt rögzítettük szalagra az interjút, és csak amikor a stúdióba értünk, akkor vettük észre, hogy a fa két ága úgy áll, mintha a riportalanynak szarvai lennének. Hát, ez is előfordulhat. Ilyen felvétel persze nem kerülhet adásba.

Egyébként egy átlagos napon több helyszínen is for­ gatunk, és mivel a rendezvények túlnyomórészt délutá­ nonként és a hétvégén történnek, nekünk is akkor kell dolgoznunk.

Sok érdekes helyen jártunk már, köztük pl. Erdély­ ben, ahol a Barangolások című adásainkhoz forgattunk anyagot. Filmforgatásban is részt vettem már, ami külön kihívás volt számomra.

Hogy közel egy évtizednyi idő távlatából miként lá­ tom az operatőri munkát?

E munka nélkül valószínűleg sokkal kisseb lenne az ismeretségi köröm. Aligha, de legalábbis nehezebben kerülhettem volna ennyi ismert ember, köztük politikus, művész, zenész, színész… közelébe. Ami viszont szá­ momra érdekes, hogy engem igazából a falusi emberek derítenek jókedvre, akik – ha látják, hogy forgatunk – kijönnek az utcára, elbeszélgetnek velünk, megkérdezik, hogy vagyunk, mit forgatunk...

Somi Sebastjan operatőr

A kamera lett a „kedvencem” Ha valaki középiskolás koromban azt mondta volna nekem, hogy operatőr­ ként fogok dolgozni a tévénél, valószí­ nűleg jót nevettem volna rajta, és lásd, mégis így történt.

Mindig is az elektronika volt a kedvenc területem, ezért nem furcsa, hogy az RTV-nél próbálkoztam elhelyezkedni, itt ugyanis „technikából” volt bőven.

A kamera lett a „kedvencem”, így az operatőri mun­ 241

Szunyog Oliver

don hívtam fel a figyelmet. Igaz. Örökösen zúgolódtam.

Még most is ezt teszem. De a kezdetekben mégis évente szétszereltem a Magyar Televíziótól kapott felszerelést. És szerettem a stúdió hátterét, melyet Gálics István készített. És – amikor végre megkaptuk – számítógéppel is meg­ tanultam dolgozni. És türelmesen végigcsináltam a be­ mondások néha órákig tartó felvételezését. És megértem, hogy új adásokat készítünk, megértem, hogy új munka­ társakat kaptunk, és megértem azt is, hogy új helyiségek­ be költöztünk. De mivel én vagyok az örökös zúgolódó, hadd mondjam el, hogy néhány nagyon fontos láncszem még mindig hiányzik. Nincs producerünk, nincs rende­ zőnk, nincs adásrendezőnk, nincs grafikusunk, a felszere­ lés sokkal jobb is lehetne...

Hosszan sorolhatnám még, de ha az ember szívesen végzi a munkáját, mindezen hibák, hiányosságok felett szemet huny.

vágó

Örökös zúgolódó A televíziós munkával, illetve a Lendvai Tévéstúdióval és annak felszerelésével 1993ban találkoztam először. Én voltam ugyanis a stúdió egyik első munkatársa. Az itt töltött éveim során a főnökeim, a munkatársaim idővel az örökös zúgolódó bélyegét sü­ tötték rám. Miért? Mert mindig hangosan igyekeztem felhívni a figyelmet a stúdiónkban, a szerkesztőségünk­ ben tapasztalt hiányosságokra. Tehát zúgolódtam. Miért?

Mert az első, a Magyar Televíziótól ajándékba kapott felszerelést évente szét kellett szerelni, és a behozata­ li engedély meghosszabbítási vámeljárását évente meg kellett ismételni. Mert nem volt számítógépünk, amivel feliratozhattuk volna adásainkat, ezért hetente egyszer Mariborba kellett utaznunk, hogy ezt megtegyük. Mert nem volt megfelelő stúdiónk. Mert néha a behallatszó zaj miatt órákig tartott a bemondások felvételezése, a stúdi­ ónk előtt haladt el ugyanis a Szlovéniát átszelő teherfor­ galom. Mert nem volt elég munkatárs, nem volt meg a munkához szükséges felszerelés, nem voltak biztosítva a munkafeltételek. Ezekre, és még számos más problémára néha túl hangosan és egyáltalán nem diplomatikus mó­ 242

Tot József

Végi Kósa Erika

vágó

lektor és fordító

Az új stúdióval kapcsolatos Amikor a lektor mosolyog… munkálatok

A televízió szerkesztőségében van több „láthatatlan” munkatárs. Félre­ értés ne essék, nem azért láthatatlan, mert nem jár be dolgozni, hanem azért, mert nem látszik a képernyőn, és a terepen sem találkozhatnak vele a nézők. Ilyen például a nyelvi lektor, akinek az a munkája, hogy „pallérozza” az adásba kerülő szövegeket. A Hidak adásait néhány éve lektorálom. A munka nem mindig könnyű, de néha az elírások, hibák olyan viccesre, mókásra sikerednek, hogy még a (szigo­ rúnak és könyörtelennek vélt) nyelvi lektort is megmoso­ lyogtatják. Következzen közülük néhány példa!

A borászok védőszentjéről és a csenteiek hagyomá­ nyos ünnepéről készített beszámolóban szerepelt a kö­ vetkező „baki”: „Csentében 1999 szobrot állítottak Szent Orbán tiszteletére.” Nem sok az egy kicsit? A kolléganőm azt akarta elmondani, hogy Csentében 1999-ben állították a Szent Orbán-szobrot.

A Lions jótékonysági szervezetről szóló riportban a karitatív tevékenység fontosságát felvezetve írta a szer­ kesztő a következő mondatot:

A Hidak stúdiójában most taposom a hatodik évemet. E néhány év alatt összegyűlt élményeim közül az egyik legemlékezetesebbet emelném ki, mégpedig az új stúdió kialakítását.

A munka kapcsán számos érdekes emberrel ismerkedtem meg, akik zö­ mében Ljubljanából érkeztek. Az első benyomásom az volt a „žabarok”-ról, hogy a mottójuk a „nyolc óra mun­ ka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás” lesz, de nem így történt. Gyakran tizenkét órás lett egy-egy munkanap. A sok „meló” ellenére jól éreztem magam a társaságukban, mivel jó szakemberek voltak, de emellett viccesek és „jópofák” is. Nagy lelkesedéssel igyekeztem segíteni az új gépezetek beszerelésénél, mert előtte még nem láttam hasonló felszerelést. Itt a vezérlőre és a stúdi­ óra gondolok.

Az a néhány hét gyorsan elmúlt, sok új dolgot láttam, és ezt-azt meg is tanultam.

243

„A roma gyerekek óvodai látogatottsága megnőtt.” Vajon ki látogatja őket az óvodában?

Néha bizony papíron is dadogunk. Íme egy példa: „A darabot a celdömömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium diákjai adták elő...” „A tanároknak és a gyerekeknek mindvégig segítettek a rendőrök is, hiszen elvileg ők tudnak a legtöbbet a közlekedésről.” – írta ifjú munkatársunk néhány éve egy közleke­ dési versenyről. Remélhetőleg nem csak elvileg tudnak a legtöbbet e témáról.

Néha bizony egy betű is elég, hogy fejére álljon a mondandó. Íme egy „vidám” példa: „A Dobronaki Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa rendkívüli ölést tartott a zsitkóci faluotthonban.” Még szerencse, hogy nem rendes ölést tartottak rendkívüli ülés helyett.

A következő mondathoz talán nem fűznék magyará­ zatot. Beszéljen önmagáért! „A találkozón nemcsak a gazdag gyűjteményeket mutatták be, hanem anyagcserére, a hiányzó darabok megvásárlására is sor került.” „Lendván is elvégezték a szokásos lombtalanítást.” – állt az egyik munkatársam lomtalanításról készített riportjá­ ban. Az a fránya „b” betű betolakodott a szövegbe. Remé­ lem, hogy nem rajtunk kérik számon, ha Lendván lomb nélkül maradnak a fák.

Néhány éve a Lek vállalat komposztálójáról is szó esett a községi ülésen, amelyről a következőket írta a szer­ kesztő:

„Ennek tudatában vannak azok a fiatalok is, akik a Lions, illeteve a Leo jótékonysági szervezet keretében működnek.”

Vajon egypúpú vagy kétpúpú az a teve?

A hagyományőrzésről, azon belül is a hímzésről ké­ szült a riport, amelyben a következő mondat csal mo­ solyt az arcunkra: „Az önző és odaadó munka azonban meghozta gyümölcsét.” Hát, igen, a munka bizony önző tud lenni, teljesen lefoglalná magának az embert. A kolléganőm a hímző as�­ szonyok önzetlen és odaadó munkájára kívánt rávilágítani.

A Hidak adásait rendszeresen beharangozzuk az MMR műsorában. Egy ilyen szövegből származik a kö­ vetkező mondat: „Műsorukban riportot láthatnak a muravidéki kétnyelvű iskolák iskolakezdéséről, a levélkutató tábor eredményes munkájáról...” Ha a Muravidék fejlődésének záloga a tudás, akkor gond egy szál sem, hiszen már az iskolákat is beíratják az iskolába. És vajon mit kutattak a levélkutató táborban? Faleveleket, esetleg szerelmes leveleket? Ter­ mészetesen a levéltári kutatótábor volt eredményes.

Néha a nemzeti önkormányzat üléséről készített be­ számolóban is tréfát űznek a betűk. Íme: „...a lendvai Galéria–Múzeum sorsa még mindig nem mozdult el a holdpontról...” Bizonyára azért, mert messze van a Hold. Természetesen a „holtpontra” utalt a szöveg írója.

A televíziós szerkesztők a saját szövegeiket és a nyilat­ kozatokat is fordítják. Egy nyilatkozat magyar fordításá­ ban szerepelt a következő sor: 244

„A községi tanács azzal a feltétellel adta beleegyezését a Lek vállalatnak a komposztáló új helyszínéhez, hogy ... és csak a Lek lendvai üzeme hulladékának és a helyi lakosság komposztálására építsék.” Szerencsére túlélték. Természete­ sen nem a lakosság, hanem a háztartási szemét komposz­ tálásáról volt szó.

Végezetül hadd tegyem hozzá, hogy a tévés munka általában feszített tempót diktál, be kell tartani a határidő­ ket, és a szerkesztők nem mindig érnek rá újra átolvasni a megírt szöveget. A betűk és szavak pedig néha önálló életre kelnek, és megmosolyogtatnak bennünket.

volt alkalmam találkozni, akiket – bizalmukat elnyervén – bemutathattam a nézőknek. Messzi tájakat igyekez­ tem közelebb hozni, a muravidéki emberek nyitottságát, gondjait, örömeit és kedvességét pedig minél távolabb­ ra elvinni. Mindeközben, természetesen, velem is sok minden megtörtént, főleg a kezdő riporteri éveim alatt, amikor a legtöbb esetben mérhetetlen találékonyságra és improvizálásra volt szükségünk ahhoz, hogy a dolgok zökkenőmentesen működjenek (illetve, hogy a tévénéző ne vegye észre az esetleges hiányosságokat).

Reám szakmai szempontból egy kicsit a túlbuzgóság és a tökéletességre való törekvés volt jellemző, így a for­ gatási helyszíneken hol a pókhálót távolítottam el és rendet raktam, hol a virágcserepeket helyeztem át, hogy a szebb virágok kerüljenek az előtérbe, hol a műanyag­ ból készült dolgokat rejtettem el a kamera lencséje elől, hol szobát rendeztem át, hogy annak az interjúalanyról legtöbbet mondó részével ismerkedhessen meg a néző, és még hosszan sorolhatnám. Több mint tíz év távlatából bevallom, hogy bizony volt eset, amikor túlzásba estem.

Ilyen volt például az is, amikor Drago operatőrünkkel faluriportot készítettünk Göntérházáról, és éppen a falu egyik gyöngyszemét, a felújított szoknyás haranglábat felvételeztük. Egy ideig szokásosan folyt a munka, Drago az utasításaim alapján igyekezett szalagra rögzíteni a ké­ peket, majd felvetettem, nem lennének-e sokkal szebbek a felvételek, ha a harang nem csak némán állna, hanem mozgásba hoznánk azt, és teljesen más vizuális élmény­ ben részesíthetnénk a nézőket, a „harangjátékot” pedig

Zver Ilona magyar műsorokért felelős vezérigazgató-helyettes

Megkondult a harang A Magyar Műsorok Stúdiójában azok közé tartozom, akik végigjártuk a „szamárlétra” szinte valamennyi fokát, a szerződéses fordítótól és bemon­ dótól, a főállású riporterig, felelős szerkesztőig, (sőt, a forgatókönyv­ írótól és filmproducertől) a magyar nyelvű műsorok igazgatójáig. A Szlovén RTV-nél töltött közel másfél évtized alatt számtalan értékes emberrel 245

hangaláfestésként is használhatnánk. Drago ugyan nem jött lázba az ötlettől, de ellenvetése sem volt, így beléptem a harangláb belsejébe, és meghúztam a kötelet. A harang megkondult. Csakhogy a kezdetben – mivel harangozói tapasztalattal, természetesen, nem rendelkeztem – se­ hogy sem tudtam összhangba hozni a harangot és a kö­ télhúzást. Amikor már éppen sikerült, arra figyeltem fel, hogy az operatőr szólít. Kitekintettem. Meglepetésemre több falubeli állt az operatőr körül, és még többen jöttek három különböző irányból. Volt, aki csodálkozva nézett rám, volt, aki már mosolygott, én viszont semmit sem értettem. Ugyan miért kell ekkora feneket keríteni an­ nak, ha harangoznak? Csak mentegetőzések hosszú sora után döbbentem rá, hogy mivel a kezdetben félrevertem a harangot, ami ugyebár a tűzveszély jele, a falubeliek a haranglábhoz siettek, hogy megtudják, hol kell segíteni tüzet oltani. Tűzveszély, persze, senkit sem fenyegetett, így a félreértés tisztázása után mindenki hazatérhetett, és folytathatta a félbeszakított teendőjét. Nekünk pedig a történtek ellenére, sikerült néhány szép felvételt készíte­ nünk a göntérházi harangláb harangjáról. Hogy megér­ te-e? Szerintem meg!

246

• Külső munkatársak • Zunanji sodelavci

Ivanka Bratkovič,

se ta ni povsem pokvaril, novega pa si ne jaz ne studio ni­ smo mogli privoščiti, saj je bil za takratne razmere precej drag. Spet je sledilo prinašanje ovojnic s prispevki, sama pa sem jih zjutraj odlagala na okno studia na Partizanski ulici.

Nekega jutra sem pozabila odložiti besedila na okno, kar sem opazila šele na poti v Ljubljano, na vlaku nekje v bližini Celja. Telefonirati nisem mogla, ker mobilnih tele­ fonov še ni bilo, besedila bi morala biti dostavljena, saj je morala biti oddaja pravočasno pripravljena, da so jo lah­ ko šli montirat in podnaslavljat v Maribor. Kaj naj bi sto­ rila? Ko sem prispela v Ljubljano, sem stopila v knjigarno blizu postaje, razložila svoj problem prijazni uslužbenki in zaprosila za pomoč. Omogočila mi je, da sem po tele­ faksu poslala besedilo za celotno oddajo, sicer nekoliko pozno, a vseeno še pravočasno.

Razvoj tehnike in tehnologije pa je terjal svoj davek.

Vplival je namreč na odnose med sodelavci. Naši osebni stiki so se žal – predvsem po preselitvi v nov studio – z več srečanj tedensko skrčili na komuniciranje preko elek­ tronske pošte in mobilnih telefonov.

lektorica

Marsikaj se je spremenilo Mostove sem začela lektorirati pred petnajstimi leti. Od tiste­ ga časa pa do danes se je mar­ sikaj spremenilo, spremenil se je odnos do jezika, dobili smo nov pravopis in slovarski del pravopisa, pa tudi tehnologija je izredno napredovala. Ker je bilo treba velikokrat v SSKJ preveriti pomen besed, saj so besedila prevodi, je lektori­ ranje potekalo precej počasi. Dokler sem v petih knjigah našla ustrezne izraze, je minilo kar precej časa. Včasih so mi morali priskočiti na pomoč tudi družinski člani, če je bila sila, pa kar urednik sam. Ko je prišel po prispevke prej, preden sem končala delo, je včasih skupaj z mano listal po slovarju. V teh letih pa je tehnika skokovito napredovala.

Kupila sem računalnik, za rojstni dan sem dobila SSKJ na zgoščenki, kasneje sem kupila še slovarski del Slovenskega pravopisa z dopolnjenim oziroma posodobljenim besedi­ ščem, tako da je moje delo postalo lažje.

Problem pa je povzročala tudi dostava lektoriranih besedil. Sprva jih je prinašal in odnašal nekdo iz studia, najpogosteje kar uredniki sami. Besedila sem nato nekaj mesecev pošiljala po starem odpisanem telefaksu – včasih je prispel le del poslanega ali pa se je trgal papir –, dokler 247

Fehér Éva

igazán „meleg” volt a helyzet. Azt sem feledem, hogy Horvát, azaz „farkincás” Józsi milyen jól táncol, és hogy a tévéstúdió „lánykórusa” milyen sok mulatós nótát ismer.

A stúdió közös piknikjei sem akármilyenek! Ma, sajnos, leginkább ritkák. Egyébként pedig tudni kell róluk, hogy Mirjana süti a legfinomabb csirkeszárnyat, Oliver készíti a legfinomabb chilis babot, és Szilvia süti a legfantaszti­ kusabb csokoládétortát. Azt hiszem, alapjában véve jó kis társaság a miénk, ezért örülök, hogy a tagja lehetek. És remélem még sokáig boldogan élünk, míg meg nem halunk.

televíziós újságíró

Az archiválástól a vitorlázásig…

Hol volt, hol nem volt, szükség volt egyszer egy archiválóra. Még a régi tévéstúdióban. Így kerültem 2003 őszén a Hidak szerkesztőségébe.

Azóta sok minden változott. A régi, helyszűkével küszködő, hangulatos kis tévéstúdiónkat, amelynek udvarán lehetett (és persze szoktunk is) pikniket tartani, lecserél­ tük egy újabb, nagyobb, korszerűbb tévéstúdióra. Amikor bővült a műsorrácsunk, új újságírókra, riporterekre volt szükség, így ebben is kipróbáltam magamat. Ennek a munkának köszönhetően nagyon sok emberrel volt al­ kalmam találkozni. A Kanapé című ifjúsági műsor jóvol­ tából pl. olyan együttesek, énekesek közelébe jutottam, akiket egyébként csak a színpadon láthattam. Fő tere­ pem, a sport jóvoltából pedig megtudtam szinte mindent pl. a vitorlázásról. A munkatársak közben cserélődtek, de a tömérdek szép, érdekes és vicces emlék örökre meg­ marad. Szívesen emlékezek vissza pl. arra, amikor Somi Sebastjannal és Nyakas Lacival a bödeházi erdőben bent ragadtunk a sárban, amikor Somi Sebastjannal és Magyar Sebastijannal 40 fokos hőségben forgattunk Pécsett, és

Györkös Tomi technikus

Az a fránya sár Első nap a Hidaknál... Hát, izgi volt a hazafelé indulásom, mert valahogy úgy sikerült parkolnom, hogy belesül�­ lyedtem a sárba, és ki kellett húzni a kocsimat belőle. Az eset után jobban figyeltem, hogy hol parkolok, de mégis mindig „sikerült” beleragad­ nom a sárba. A második „süllyedésem” úgy történt, hogy Szebivel dolgoztam délután, és nem volt sok munkánk, 248

Kepéné Bihar Mária

kb. húsz percig dolgoztunk, és amikor visszaértünk a stú­ dióhoz meg akartam neki mutatni, hogy lehetne parkol­ ni. Ez valahogy félresikerült, és ismét belesüllyedt az autó a sárba. Úgy húztuk ki a kocsit, hogy tégladarabokat rak­ tunk a kerekek alá. Téglát nem volt nehéz találni, mert a stúdiónk épülete eléggé rossz állapotban volt, düledezett.

A kocsi kimentése kb. egy órát vett igénybe, de sikerült.

A harmadik „süllyedésem” a Szentháromság-kápolnánál történt. Koszorúzás volt, és amikor vége lett, Boškoval ketten a többiek előtt szerettünk volna leérni a városba.

Mivel sok kocsi volt, és eléggé beparkolták a miénket, a temető hátsó oldala felől próbáltam megkerülni a többi­ eket. Ez nem igazán sikerült, hiszen megint beleragadt a kocsi kereke a sárba. A kocsi kimentése eltartott egy jó ideig, és közben Boško nyakig sáros lett. Ezek voltak az én „sáros” történeteim. Volt belőlük több is, de azok (szeren­ csére) nem velem történtek.

televíziós újságíró

A televíziónak értékmentő szerepe is van 2006 februárja óta dolgozom külső munkatársként a Lendvai Tévéstú­ dióban. Néprajzi, helytörténeti és műemlékvédelmi témájú riportokat, valamint a Hagyományőrző című rovatot készítem a férjem és állandó szerzőtársam, Lendvai Kepe Zoltán segítségével. Hagyományőrzéssel foglalkozni a tévében, egy olyan értékes munkásságot maga mögött hagyó elő­ döt követve, mint Pivar Ella, megtisztelő feladat.

Történészből és néprajzkutatóból lett újságíróként na­ gyon szerencsésnek érzem magam, és nagyra értékelem ezt a munkát. Ennek egyik oka, hogy még tudósként az ember csak néhány száz fős szakmai közönségnek készíti írásait, addig a média segítségével szélesebb, több milliós közönség figyelmét irányíthatja rá néprajzi értékeinkre.

Másrészről pedig nemcsak információt és értéket közve­ títhetünk, hanem a modern kor egyik leghatékonyabb eszközével életeket, sorsokat, hagyományokat örökíthe­ tünk meg. Olyan dolgokat, amelyek nagy valószínűség­ gel nyomtalanul eltűnnének, ha nem lenne televíziózás a muravidéki magyarság körében. A lendvai stúdió munka­ 249

Jože Herman,

társai között megoldásokra törekvő, a munka minőségét előtérbe helyező, jó alkotói légkör uralkodik. Be kell val­ lanom, hogy a munkám legnehezebb fázisa az interjúala­ nyok felkérése a tévében való szereplésre. Sokan utasítják vissza a szereplést különféle kifogásokkal: „Keressenek valaki mást, nem úgy vagyok öltözve!”, „Nem tudok szépen magyarul.”, meg „Ne ilyen öregeket mutogassanak!”. Pedig interjúalanyok nélkül, különösen az idősek visszaemlé­ kezései nélkül nem lehet színvonalas és hiteles néprajzi műsorokat készíteni. Őseink életére visszaemlékezni, az általuk teremtett értékeket őrizni közös feladatunk és er­ kölcsi kötelességünk.

A Lendvai Tévéstúdió archívumának néprajzi anya­ gát ismerve bizton állíthatom, hogy felvilágosult főszer­ kesztőinek köszönhetően az elmúlt három évtized során nemcsak médiaintézményként működött, hanem mint a muravidéki hagyományőrzés és értékmentés egyik műhelye is. Ezzel mind a néprajztudománynak, mind a szlovéniai magyarságnak hatalmas szolgálatot tett, s ez kötelez bennünket a jövőbe tekintve is.

nekdanji snemalec Mostov

Snemanje prvih oddaj v madžarskem jeziku v Prekmurju V začetku je oddaje v madžarskem je­ ziku snemala ljubljanska ekipa, oddaja je spadala pod informativni program TV Ljubljana. Ko je postal redaktor oddaj Jože Šabjan iz Murske Sobote, pa smo bili za snemanje oddaje zadol­ ženi v murskosoboškem dopisništvu.

Ekipo sta sestavljala novinar oziroma redaktor in snema­ lec. Kamor koli sva prišla, so se čudili in naju spraševali, kdaj pridejo ostali. Ker nisva razumela, koga mislijo, so nama povedali, da je prihajal iz Ljubljane cel kombi so­ delavcev TV Ljubljana, zato so se pripravili na pogosti­ tev velike ekipe, ne le dveh ljudi. Nekoč je namreč veljal prihod televizijske ekipe v vas ali na kakšno prireditev za praznik, biti na televiziji pa je bila velika reč.

Po dolgem prepričevanju pristojnih so nam dodelili še tonskega tehnika in tako smo tudi mi bili trije. Snemali smo s filmsko kamero Bolex, in sicer na 120-metrske ka­ sete. Za potrebe dopisništva smo posneli mesečno okoli 2400 metrov filmskega traku, od tega smo porabili za od­ 250

Klujber Brigita

dajo v madžarskem jeziku kar 2000 metrov traku. Ton in slika sta bila posneta na poseben trak.

Pri pripravljanju prispevkov so kasneje sodelovali tu­ di novinarji Népújsága in madžarskega uredništva Radia Murska Sobota. Še posebej rad sem snemal etnografske reportaže z Elo Pivar. Spomnim se, da je nekoč mobilizi­ rala celo vas, in sicer Radmožance, tako da so ljudje pri­ vlekli na plan stare kolovrate, statve ipd. ter prikazali cel postopek starodavne izdelave oblačil od obiranja lanu do gotovega izdelka. Zahvaljujoč delu te ekipe so lahko gle­ dalci po vsej Sloveniji spoznali značilnosti in posebnosti dvojezičnega obmejnega pasu. Ko smo npr. pripravili re­ portažo o Središču na Goričkem, nam ljudje niso verjeli, da smo snemali v Sloveniji, da v Sloveniji še obstaja tak arhaičen, tako rekoč od boga pozabljen kraj. Verjetno so tudi naše reportaže prispevale k temu, da so se ti odročni kraji začeli razvijati ...

televíziós újságíró

A terepen bármi megtörténhet A Lendvai Tévéstúdió munkatársa­ ként az évek során különböző helye­ ken, különféle rendezvényeken jár­ tam, számos emberrel találkoztam és ismerkedtem meg. Egy-egy terephez vagy riportalanyhoz számos emlék fűződik, forgatás közben ugyanis sok előre nem látott dolog történhet.

Emlékszem, hogy egy ízben Magyarországon, Szent­ gotthárdon forgattunk, amikor a fiúk a reflektort a falhoz fordítva bekapcsolva hagyták, és egy másik helyszínen folytatták a munkát. A teremben egyszerre iszonyatos bűz áradt. A jelenlévők mind érezték, és keresték is a for­ rását. Jómagam is, aki ottmaradtam, de – bevallom – nem is sejtettem, hogy mi okozhatná a bűzt. A fiúk, visszatérve a terembe, egyből átlátták a helyzetet. A fal felé fordított lámpa perzselte a vakolatot, és az majdnem tüzet fogott.

Hála Istennek, ez nem történt meg, de a „művelet” ered­ ménye ottmaradt a falon.

Egy másik alkalommal, a méhpusztulással foglalkoz­ va, egy öngyilkosságra hajlamos méhecske áldozatául estem. Ez úgy történt, hogy a méhész kaptára előtt ké­ 251

szítettünk nyilatkozatot. Egy méhecske ezt valószínűleg fenyegetésnek érezte, vagy talán a frissen mosott hajfürt illata mámorította el? Ki tudná, hogy mi zajlott a fejé­ ben. A lényeg az, hogy fülön csípett. Ő, szegényke, ebbe belehalt, én pedig dagadt füllel és nyakkal orvosi kezelés­ re szorultam. De minden jó, ha a vége jó, a riport végül is elkészült.

csikkal teli budapesti út igazi kihívásnak számított. Annak ellenére, hogy volt egy, két, három... meleg helyzet, koc­ canás nélkül megúsztuk. A második hosszabb utamon, amely Ljubljanába vezetett, azonban már nem volt ilyen mázlim, akkor ugyanis „nekem jött” a szlovén kormány­ épület nagy kapuja. Szerencsénkre az esetet különösebb sérülés és anyagi kár nélkül megúsztuk. Több érdekes dolog is megesett velem, de mivel sietnem kell leadni a szöveget (a felelős szerkesztő asszony „égbekiáltóan” sür­ get), majd a következő kiadványban mesélek róluk. (Ha még akkor itt leszek). Egy-két dolgot még gyorsan meg­ említek, ez talán még belefér (van még 10 perc a leadási határidőig). Munkám során megismerhettem Goričkót (mindig találunk ugyanis 1–2 percnyi, esetleg órányi szabadidőt), így most már tudom, hol nő Goričkón a leg­ szebb vargánya. Az is megesett velünk, hogy az erdei úton akadályba ütköztünk. Egy rönk állta utunkat, így nem volt más megoldás, minthogy a két izompacsirta, Somi és Magyar kiszállt a kocsiból, és félregördítette a „több 100 tonnás” farönköt, majd szélsebesen folytatta útját a stúdió felé. No, most már tényleg befejezem, mert csöng a tele­ fonom. Találják ki, hogy ki keres!

Magyar Sebastijan technikus

Közeli találkozásom a szlovén kormányépület kapujával 2004 nyarán kerültem a tévéstúdióba.

Azóta technikusként, azaz asszisz­ tensként dolgozom. A négy év során sok érdekes dolog történt velem. A munkánkból kifolyólag nagyon sokat utazunk, így mondhatom, hogy mos­ tanra elég jól megismertem Szlovénia és Magyarország jó néhány települését. Élmény volt szá­ momra az első út Budapestre, addig ugyanis csak a szű­ kebb környezetemben vezettem autót. A négysávos, ko­ 252

Šantak Borut

volna meg, hogyan működik az egyik vagy másik fajta biogázerőmű. Nem lehettem volna „Vendégségben Buda­ pesten”, nem barangolhattam volna sem Petesházán, sem Pártosfalván, sőt egy számomra nagyon kedves személy emlékét sem örökíthettem volna meg. Volna még mit so­ rolni, de ezek inkább maradjanak az én emlékeim. A sok élmény mellett, amelyekre a Hidak szerkesztőségében sikerült szert tennem, a legjobb és legtöbb, amit kaptam, kaphattam, azok a személyek, a régi-új barátok, akikkel nap mint nap együtt dolgozunk, szórakozunk, néha pa­ naszkodunk... Valójában ez teszi széppé ezt a munkát.

televíziós újságíró

„S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy...” ...arról, hogy mit is írjak. Igaz, hogy a szövegszerkesztés, a szavak, a beszéd használata a mindennapi munkánk jelentős részét képezi (amellett, hogy minden szóhoz, minden szöveghez képet is kell társítanunk), nagyon ne­ héz hozzáállni egy olyan szöveg írásá­ hoz, amivel magunkat, a munkánkat, a munkahelyünket kell értékelni, leírni ... (és itt most megint megállok gon­ dolkodni, hogyan is folytassam).

A Lendvai Tévéstúdió egyik legfiatalabb (nem az élet­ korra gondolva) munkatársaként nem tudok különös, érdekes történetekkel szolgálni, habár az eltelt két és fél év során biztosan történtek ilyenek is. Minden terep rejte­ get magában valami érdekeset, valami újat. Szinte biztos vagyok abban, hogy a tévés munka nélkül nem kerül­ tem volna olyan helyekre, mint pl. a ljubljanai vár (mivel előtte még sosem jártam ott), vagy soha nem tudtam

Ui. Mivel az újságíró számára rendkívül fontos a forrás, hadd közöljem, hogy a fenti idézet Adytól származik.

253

Varga Péter televíziós újságíró

„Jobbára ártalmatlan” – mármint a szerző Önök tudják, mi a Bábel-hal? Doug­ las Adams időtálló könyve, a Gala­ xis útikalauz stopposoknak szerint (amelyből egyébként a címbéli idézet is származik) „valószínűleg a legfur­ csább lény a világegyetemben”. Egy olyan különleges halacska, amely segítségével, ha valaki a fülébe dugja, azonnal megért bárkit bármilyen nyelven. Nos, kicsit átvitt értelemben – szűkebb közösségem tájékoztatása mellett – jómagam is ezt a célt szolgálnám a magyar tévéműsorok szerkesztősé­ gében. Legyen szó kiállításról, ülésről, kisvárosi csetepa­ tékról, konferenciáról vagy a kisebbségi sorsról. Lehet, hogy ez a „bábel-halas” megközelítés kicsit furcsa, merész értelmezése a hivatásunknak, de hát a dolgokat nem sze­ rencsés önmagukkal magyarázni, a lényegre viszont ráta­ pint. Önmagamról meg csak annyit: mikrofon és kamera, csokoládé, Szilícium-völgy és „©opyright”, hírszerkesztés és politizálás, sok-sok kacérkodó és megszelídíthetetlen paragrafus, félbemaradt nyelvtanulás, időszaki elvágyó­ dás Budapestre, és – hogy a legfontosabb ki ne maradjon – Kányáditól a Valaki jár a fák hegyén.

254

Jubilรกl(t)unk

Praznovali smo

255

256

2008. június 20-án a lendvai RTV-stúdióban az év­ forduló alkalmából nyílt napot szerveztünk. A Muravi­ déki Magyar Rádió hallgatói és a Hidak nézői betekintést nyerhettek a rádiósok és tévések mindennapi munkájába.

20. junija 2008, ob obeh obletnicah, smo v RTV-stu­ diu Lendava organizirali dan odprtih vrat, na katerem so poslušalci Pomurskega madžarskega radia in gledalci od­ daj Mostovi lahko dobili vpogled v običajne delovne dni

Elbeszélgethettek a felelős szerkesztőkkel, újságírókkal, technikusokkal. Találkozhattak tehát azokkal, akiknek csak a hangját hallják a rádióból, vagy akik a képernyőről szólnak hozzájuk, és a háttérben dolgozókkal is, akik nél­ kül a műsorok nem juthatnának el a hallgatókhoz, a né­ zőkhöz.

ustvarjalcev radijskega in televizijskega programa v ma­ džarskem jeziku. Lahko so se pogovarjali z odgovorni­ ma urednikoma, novinarji in tehniki, torej s tistimi, kate­ rih glas lahko sicer slišijo le po radiu ali pa jih nagovarjajo preko televizijskih zaslonov, pa tudi s tistimi, ki delajo v zakulisju, toda brez katerih oddaj ne bi bilo in ne bi mogle doseči poslušalcev in gledalcev.

257

258

A szintén június 20-án szervezett szabadtéri koncer­ tünk újdonságnak számított vidékünk rendezvénykínála­ tában, és különböző célcsoportok zenei igényét igyekez­ tünk vele kielégíteni.

Koncert na prostem, ki je bil prav tako organiziran 20. junija, je veljal za novost v koncertni ponudbi naše pokra­ jine, z njim pa smo si prizadevali zadovoljiti glasbeni okus različnih ciljnih skupin.

• A közönségtoborzó Blue Planet. • Predskupina Blue Planet

• A műsorvezetők. • Voditelja prireditve

• Az Apostol együttes. • Skupina Apostol 259

• A Back II Black együttes. • Skupina Back II Black

• Rúzsa Magdi.

A tömérdek szervezés, egyeztetés, engedélybeszerzés és bonyodalom rémálma a koncertlátogatók néhány ez­ res tömegét látva egy csapásra feledésbe merült. És még az égiek is kegyesek voltak hozzánk.

Moraste sanje, ki so jih povzročali usklajevanja, prido­ bivanja dovoljenj ter različni zapleti pri organizaciji, so se ob pogledu na večtisočglavo množico obiskovalcev v tre­ nutku razblinile. Pa še v nebesih so nam bili – kljub groze­ čim oblakom – naklonjeni.

260

A Muravidéki Magyar Rádió és a Lendvai Tévéstúdió jubileumi gálarendezvényét 2008. november 29-én, az el­ ső magyar nyelvű rádióműsor sugárzása 50. évfordulója napján szerveztük meg.

Jubilejno gala prireditev Pomurskega madžarskega ra­ dia in TV-studia Lendava smo organizirali 29. novembra 2008, na 50. rojstni dan prve radijske oddaje v madžar­ skem jeziku.

• Épül a jubileumi rendezvény díszlete. • Priprava scenografije za jubilejno prireditev

A jubileumi műsorra a Muravidéki Magyar Rádió és a Hidak tévéadás jelenlegi és egykori munkatársai mellett hazai, magyarországi és határon túli magyar közéleti sze­ mélyiségeket és a szakma jeles képviselőit is meghívtuk.

• Főpróba nélkül nagyszabású rendezvényt nem lehet elképzelni. • Brez generalke si tako velike prireditve ni mogoče zamisliti.

Nanjo smo ob sedanjih in nekdanjih sodelavcih Pomur­ skega madžarskega radia in televizijske oddaje Mostovi po­ vabili tudi vidne predstavnike družbenega življenja in novi­ narske stroke iz Slovenije, Madžarske in zamejstva.

261

• A rendezvény ünnepi szónoka a Szlovén Köztársaság kormányfője, Borut Pahor volt. • Slavnostni govornik na prireditvi je bil predsednik Vlade Republike Slovenije Borut Pahor.

• A műsor házigazdái: Lovrić Mirjana, a Lendvai Té­véstúdió és Végi József, a Muravidéki Magyar Rádió felelős szerkesztője. • Program sta vodila Mirjana Lovrić, odgovorna ured­nica TV-studia Lendava, in József Végi, odgovorni urednik Pomurskega madžarskega radia.

262

... és Anton Guzej, a Szlovén RTV vezérigazgatója is szólt.

• Az évforduló kapcsán az egybegyűltekhez Zver Ilona, a Szlovén RTV vezérigazgatójának magyar műsorokért felelős helyettese...

• Ob jubileju sta zbrane nagovorila tudi Ilona Zver, pomočnica generalnega direktorja RTV Slovenija za RA in TV-program za avtohtono madžarsko narodno skupnost ...

… in Anton Guzej, generalni direktor RTV Slovenija.

263

• A jubileumi rendezvényt jelenlétükkel Stane Granda, a Szlovén RTV Programtanácsának elnöke és Stane Baluh, a Szlovén Köztársaság Kormánya Nemzetiségi Hivatalának igazgatója is megtisztelte. • Jubilejne prireditve sta se udeležila tudi Stane Granda, predsednik Programskega sveta RTV Slovenija, in Stane Baluh, direktor Urada za narodnosti Vlade RS.

• A maribori és a koperi kollégák is velünk ünnepeltek. • Z nami so praznovali tudi kolegi iz Maribora in Kopra.

264

A rendezvény koncepciójának kialakításánál arra tö­ rekedtünk, hogy a közönség, illetve a nézők és a hallga­ tók számára a lehető legszemléletesebb módon mutassuk be a két magyar nyelvű elektronikus médium fejlődését, a fellépők kiválasztásánál pedig a műfajok sokszínűségét tartottuk szem előtt.

Pri zasnovi prireditve smo si prizadevali poslušalcem in gledalcem na kar najbolj nazoren način predstaviti raz­ voj obeh elektronskih medijev v madžarskem jeziku, pri izbiri nastopajočih pa smo si prizadevali ponuditi kar naj­ širši izbor različnih glasbenih zvrsti.

• Az ifjú muravidéki citerások és az 1. Sz. Lendvai KÁI gyermekkórusa. • Mladi prekmurski citrarji in otroški pevski zbor DOŠ I v Lendavi

A Szlovén RTV Big Bandje. • Big Band RTV Slovenija 265

• Kontrabant.

• Péter Zoltán.

• Zsadon Andrea és • in Szolnoki Tibor.

• Princess.

266

• Balássy Betty, Varga Feri.

• Ábrahám Albert az 50 éves rádiós tevékenységéért és önzetlen munkájáért a Szlovén RTV elismerésáben részesült. • Albert Ábrahám je prejel priznanje RTV Slovenija za 50 let požrtvovalnega dela v madžarskem radijskem programu.

267

A rendezvényen az MMR és a Hidak szerkesztőségét összekötő szerepéért, a magyarság megőrzése érdekében végzett munkájáért a Magyar Országgyűlés elnöke Or­ szággyűlési Aranyéremben, a Duna Televízió Duna-díj­ ban, a Magyar Televízió Magyar Ház-díjban részesítet­ te. Magyarország szlovéniai nagykövete pedig a Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma díszok­ levelét adta át a két médiumnak.

Pomurski madžarski radio in uredništvo Mostov sta na prireditvi za povezovalno vlogo med narodoma in ne­ utrudno prizadevanje za ohranjanje madžarske manjši­ ne od predsednice madžarskega parlamenta prejela zla­ to odličje parlamenta Republike Madžarske, Televizija Donava je uredništvu Mostov podelila najvišje odličje Televizije Donava, t. i. »Duna-díj«, Madžarska televizija pa najvišje odličje Madžarske televizije oziroma nagrado »Magyar Ház díj«. Veleposlanik Republike Madžarske v Sloveniji pa je uredništvoma izročil častno priznanje Mi­ nistra za izobraževanje in kulturo Republike Madžarske.

268

• A születésnaphoz torta…

• Brez torte …

… és zene is dukál. … in dobre glasbe ni pravega rojstnega dneva.

269

Tartalomjegyzék • Kazalo Mag. Zver Ilona

50, illetve 30 éve önökkel

7

50 oziroma 30 let z vami

Anton Guzej

Tisztelt Munkatársaim!

11

Spoštovane sodelavke, spoštovani sodelavci!

Mag. Cvetka Žirovnik

Váratlan barátok

15

Nepričakovani prijatelji

Dr. Elizabeta Bernjak

A lendvai Magyar Műsorok

17

Stúdiója kettős jubileuma alkalmából

Ob dvojnem jubileju Studia madžarskih programov Lendava

Dr. Czukor József

Ünnepel a rádió és a tévé

20

Televizija in radio praznujeta

Mag. Zver Ilona

30/50 év

•

30/50 let

Magyar nyelvű rádióműsor

28

Radijski program v madžarskem jeziku

270

Az első magyar nyelvű rádióműsorok

28

a Szlovén Köztársaság területén

Prve radijske oddaje v madžarskem jeziku na ozemlju Republike Slovenije

Magyar nyelvű rádióműsor

29

a Muraszombati Rádió keretei között

Radijski program v madžarskem jeziku v sklopu Radia Murska Sobota

38

A magyar nyelvű rádióműsor

stúdiójának megnyitása Lendván

Odprtje studia za radijski program v madžarskem jeziku v Lendavi

Sztrájk a Muraszombati Rádió magyar

41

stúdiójának szerkesztőségében

Stavka v uredništvu madžarskega radijskega programa Radia Murska Sobota

43

Új mérföldkövek a Lendvai

Rádióstúdió működésében

Novi mejniki v dejavnosti radijskega studia Lendava

A Muravidéki Magyar Rádió kilépése 48

a Tájékoztatási Vállalatból, és csatlakozás

a Közszolgálati Szlovén RTV-hez

A Muravidéki Magyar Rádió

51

a Szlovén RTV keretein belül

Izstop Pomurskega madžarskega radia iz Podjetja za informiranje in prehod v Javni zavod RTV Slovenija Pomurski madžarski radio pod okriljem JZ RTV Slovenija

A magyar nyelvű rádióműsor sugárzása 60

Oddajanje radijskega programa v madžarskem jeziku

Magyar nyelvű tévéműsor

64

271

Televizijski program v madžarskem jeziku

A muravidéki magyarok törekvései

64

a magyar nyelvű tévéműsor bevezetése iránt

Težnje prekmurskih Madžarov po uvedbi televizijskega programa v madžarskem jeziku

A Hidak/Mostovi első adása

70

a Ljubljanai Televízióban

Prva oddaja Mostovi/Hidak v programu TV Ljubljana

A háromnyelvű Mostovi/Hidak/Ponti adás

73

Ismét Hidak/Mostovi adás, de továbbra is 76

tartalmi, szervezeti, személyzeti

és műszaki gondokkal

Trijezična oddaja Mostovi/Hidak/Ponti Ponovno Mostovi/Hidak, vendar še vedno z vsebinskimi, organizacijskimi, kadrovskimi in tehničnimi težavami

A Lendvai Tévéstúdió létrehozása

81

Ustanovitev TV-studia v Lendavi

A Lendvai Tévéstúdió új kihívások előtt

89

TV-studio Lendava pred novimi izzivi

A saját tévéfrekvencia 105 megszerzésére irányuló törekvés

A lendvai RTV-stúdió építése 109

A lendvai Magyar Műsorok Stúdiója, illetve 118

a Muravidéki Magyar Rádió és

a Lendvai Tévéstúdió szervezettsége

272

Težnja po pridobitvi lastne televizijske frekvence Gradnja RTV-studia Lendava Organiziranost Studia madžarskih programov v Lendavi oziroma Pomurskega madžarskega radia in TV-studia Lendava

A magyar nemzeti közösség részvétele 122

a magyar nemzeti közösség tájékoztatására

szolgáló elektronikus médiában

Soudeležba madžarske narodne skupnosti v elektronskih medijih za informiranje madžarske narodne skupnosti

Hajós Ferenc 127

Eőry Ernő 127

Orbán János 128

A tervektől a megvalósításukig

Jožef Kocon 129

Biti član Sveta RTV je čast

Helyes döntés A magyar nyelvű rádió és televízió első lépései

Források 131

Viri

Jegyzőkönyvek 134 Zapisniki

Cikkek 136 Članki

A Muravidéki Magyar Rádió napjainkban

•

Pomurski madžarski radio danes

Végi József

…mert nélküle elképzelhetetlen az élet 141

A Muravidéki Magyar Rádió műsorai 143

és jelentősebb projektjei Magyar nyelvű rádióműsorok 143

… ker si življenja brez njega ne moremo zamisliti Oddaje in nekateri pomembnejši projekti Pomurskega madžarskega radia Radijske oddaje v madžarskem jeziku

Informatív műsorok 143

273

Informativne oddaje

Aktuális műsorok 146

Kulturális, ismeretterjesztő és tanácsadó műsorok 150

Aktualne oddaje Kulturne, poljudnoznanstvene in svetovalne oddaje

Ifjúsági és gyermekműsorok 155

Mladinske in otroške oddaje

Szórakoztató és zenei műsorok 158

Zabavne in glasbene oddaje

A Muravidéki Magyar Rádió projektjei 159

Élő közvetítések 163

Élmények, emlékek, vallomások…

•

Varga Sándor 169

Štefan Dravec, 170

Projekti Pomurskega madžarskega radia Prenosi v živo

Doživetja, spomini, izpovedi … „Nehéz volt ez a küzdelem, de talán szép is…”

Vedno smo delovali korak ali dva preko dejanskih možnosti

Báti Konc Zsuzsanna 171

Irma Benko, 173

Császár Jolán 174

Berki Szilvia 176

Ha becsukod a szád, elbújhatsz

Botka Ágnes 176

A bizonytalanság varázsa

Bukovec Éva 177

Miért nem kell kukoricát kapálnom?

Jövőt építő évek voltak Sedem let – sedem prelomnic Sohase mondd...

Časar Suzana 177 Tévedés

Fehér Ilona 178

Gönc Edit 179 274

Én és az MMR Senki sem tökéletes

Györkös Goran 180

Horvát Robi 180

Jobbágy Klára 181

Szelek szárnyán

Lebar Teodor 182

„Hát az úgy vót, hogy amiko még kezdü vótam…”

Pivar Ella 182

Vlado Polak, 183

Nikoli več ne bo, kot je bilo ..

Pozsgai Kerstin 185

Isten veled, édes Piroskám!

Szabó Márk 185

Tátrai Ágnes 186

Torma Róbert 187

Végi József 187

A politikus is ember… Sokat beszélő ember!

Végi Lajcsi 188

Gondok gyerekcipőben

Ábrahám Albert 190

Báti Konc Zsuzsanna 191

Cseresnyés Tünde 191

Donner Tímea 192

Fehér István 193

Halász Alfréd 194

Van ilyen…

Kerék László 194

A baki nálunk is a munka velejárója

Kovács Sándor 195

Mészáros Bálint 196

Oletič Zsuzsanna 196

Pleša Ester 197

Prehoda Györgyi 198

Szőke Kristina 198

Vörös József 199 275

A kisdobos Amikor mulatunk – és amikor nem

...és mögötte mi vagyunk

Új kezdet Egy bátor ember A hullámok túloldalán

Ötven év az MMR-nél Egy hajgumi és egy sztrájk története Az első lépés… Élmény Álmosan és féktelenül

A kezdet Tények A hírolvasástól a hírszerkesztésig Rég volt, talán igaz sem volt Helyzetpék a sztárnyaló fejdőlésről A hát zeneszáma A semmiből valamit

A Lendvai Tévéstúdió napjainkban

•

TV-studio Lendava danes

Lovrić Mirjana

Útravaló a jelenhez 203

Popotnica za sedanjost

A Lendvai Tévéstúdió 205

Televizijske oddaje RTV Slovenija v madžarskem

magyar nyelvű műsorai

jeziku in nekateri pomembnejši projekti

és jelentősebb projektjei

Magyar nyelvű tévéadások 205

Televizijske oddaje v madžarskem jeziku

A Lendvai Tévéstúdió jelentősebb projektjei 216

Pomembnejši projekti TV-studia Lendava

TV-studia Lendava

Állandó projektek 216

Rendkívüli projektek 219

Stalni projekti Izredni projekti

Élmények, emlékek, vallomások…

•

Doživetja, spomini, izpovedi …

Ernest Ružič 231

Mostovi/Hidak 1983–1987

Bence Lajos 232

Szép volt, igaz volt…

Szúnyogh Sándor

233

Drago Györek 234

Jaklovič Melita 234

Kovácsics Ildiko 236 276

Mindenki szívvel–lélekkel igyekszik jól dolgozni Bova že, ti se ne sekiraj!

Házinyúlra nem lövünk. Vagy mégis?

Emlékeim dobozából

Lovrić Mirjana 236

Lőrincz Eva 237

Markovič Toplak Erzsébet 238

Šajt Sebastijan 238

Svarda Rozsmán Szilvia 239

Sobočan Boštjan 240

Somi Sebastjan 241

Szunyog Oliver 242

Tot József 243

Végi Kósa Erika 243

Zver Ilona 245

Ivanka Bratkovič 247

Fehér Éva 248

Györkös Tomi 248

Kepéné Bihar Mária 249

Jože Herman 250

Klujber Brigita 251

Magyar Sebastijan 252

Šantak Borut 253

Úriember Idővel a hanghoz kép is társult A kecske jóllakott, és a káposzta is megmaradt A cicánk története Lizi kutya sikertörténete Esetem a sárral és néhány baráttal A kamera lett a „kedvencem” Örökös zúgolódó Az új stúdióval kapcsolatos munkálatok Amikor a lektor mosolyog…

Megkondult a harang Marsikaj se je spremenilo Az archiválástól a vitorlázásig…

Az a fránya sár A televíziónak értékmentő szerepe is van Snemanje prvih oddaj v madžarskem jeziku v Prekmurju A terepen bármi megtörténhet Közeli találkozásom a szlovén kormányépület kapujával „S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy...”

Varga Péter 254

„Jobbára ártalmatlan” – mármint a szerző

Jubilál(t)unk

Praznovali smo

•

277

Színes hangok, beszélő képek • Slikoviti glasovi, govoreče slike A magyar nyelvű rádiózás 50 50 let radijskega in 30 let televizijskega és a magyar nyelvű tévézés 30 éve programa v madžarskem jeziku

A Muratáj különszáma Posebna številka Muratája 2008/1–2 ISSN 0353 5584

Szerkesztette • Uredila Mag. Zver Ilona Szerkesztőbizottság • Uredniški odbor Bukovec Éva, Kósa Erika, Lovrić Mirjana, Végi József, mag. Zver Ilona Magyar fordítás • Prevod v madžarščino Bálint Cseh Júlia A szöveg áttekintése és korrektúra • Jezikovni pregled besedil in korektura Magyar nyelv • Madžarščina a tévére vonatkozó rész • besedila o televiziji Kósa Erika a rádióra vonatkozó rész • besedila o radiu Prehoda Györgyi Szlovén nyelv • Slovenščina Ivanka Bratkovič

278

Fényképek • Fotografije Meszelics László, Kartag Nándor, MEDIAspeed, Foto Šimonka, Stane Sršen, a magyar nyelvű rádió- és tévéműsorok • bivši in sedanji sodelavci radijskega in televizijskega egykori és jelenlegi munkatársai programa v madžarskem jeziku

Borítóterv és tördelés • Knjižna oprema in prelom Meszelics László, GraForma

Kiadók • Izdajatelja in založnika Szlovén RTV, Magyar Műsorok Stúdiója, Lendva • JZ RTV Slovenija, Studio madžarskih programov Lendava Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva • Zavod za kulturo madžarske narodnosti, Lendava

A kiadásért felelős • Za izdajatelja Mag. Zver Ilona Kepe Lili

Nyomda • Natisnil Schwarz d.o.o.

Példányszám • Naklada 1000

A folyóirat megjelenését támogatta • Izdajo publikacije je podprla Vas Megye Önkormányzata • Samouprava Železne županije

279

280