Magyar Állami Népi Együttes
Csodaváró betlehemes
2018. december 21., 22. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
mupa.hu
VEGYE MEG REPÜLŐTÉRI VONALJEGYÉT ELŐVÉTELBEN!
Deák Ferenc tér Astoria Kálvin tér
Liszt Ferenc Repülőtér
Jegyek kaphatók a BKK-automatákban, -ügyfélközpontokban és -pénztárakban.
bkk.hu/repuloterbusz
21 (première) and 22 December 2018 Béla Bartók National Concert Hall
2018. december 21. (bemutató) és 22. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Hungarian State Folk Ensemble Magyar Állami Népi Együttes Wonderful Nativity Csodaváró betlehemes Featuring: Hungarian State Dance Ensemble, From a recording: Hungarian State Folk Ensemble band and soloist singers: Martina Szerencés, Milán Hetényi and other guest musicians, Choir of the Budapest Singing School (artistic directors: Tamás Bubnó, János Mezei), Bori Busai, Regő Farkas
Közreműködik: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara, Hangfelvételről: a Magyar Állami Népi Együttes zenekara és énekes szólistái: Szerencsés Martina, Hetényi Milán, valamint meghívott zenészek, a Budapesti Énekes Iskola Kórusa (művészeti vezető:Bubnó Tamás, Mezei János), Busai Bori, Farkas Regő
Music curator, composer, artistic director: István Szalonna Pál Choreographers: Enikő Kocsis, Dezső Fitos, Gábor Mihályi Costumes: Gábor Michac Set: Balázs Cziegler Animation: Vince Varga Dramaturg: Rozi Kocsis
Zenei szerkesztő, zeneszerző, művészeti vezető: Pál István Szalonna Koreográfusok: Kocsis Enikő, Fitos Dezső, Mihályi Gábor Jelmez: Michac Gábor Díszlet: Cziegler Balázs Animáció: Varga Vince Dramaturg: Kocsis Rozi
Director-choreographer, ensemble leader: Gábor Mihályi
Rendező-koreográfus, együttesvezető: Mihályi Gábor
The English summary is on page 11.
MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES – CSODAVÁRÓ BETLEHEMES
3
4
A Müpa 2018/19-re a Magyar Állami Népi Együttest (MÁNE) választotta Az évad együttesének. Az elismerés különleges feladatokat is ró a társulatra, amely 2018 októbere és 2019 májusa között három egész estés premierrel jelentkezik. Hogy közülük az első, a Liszt-mozaikok hogyan sikerült, arról álljon itt egy rövid kritikarészlet: „Szerencsés a témaválasztás, mert Liszt kapcsán olyan folyamatosan időszerű, releváns fogalmak merülhetnek fel, mint a nemzeti öntudat és önértékelés, a viszony a gyökereinkhez és a kultúránkhoz, a kapcsolódási pontjaink más kultúrákhoz, a keresztény hitvilág kultúránkra és mindennapjainkra gyakorolt hatása. Liszt Ferenc tulajdonképpen csak ürügy, mert nem az a fontos, hogy a fenti fogalmakkal birkózva ő merre, hova jutott, hanem hogy ezekre a kérdésekre a legtöbb néző mind a mai napig hasonlóan keresi a maga válaszait.” (Kutszegi Csaba, tanckritika.hu) És már itt is a következő, több pontján hasonló kérdéseket feszegető bemutató. A három koreográfus és számos alkotótárs által a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem hatalmas színpadára álmodott Csodaváró betlehemes a MÁNE történetében is kuriózum. Az együttes produkcióinak ritkán van életkor szerint meghatározott célcsoportja, ezúttal viszont kifejezetten gyerekeknek és az őket kísérő családtagoknak szánják az előadást.
Fotó © Nagy Attila, Müpa
Gyereknek lenni „Igaz, ami igaz, pályámon eddig elkerültek a családi műsorok” – kezdi válaszát a Harangozó- és Seregi-díjas, Érdemes művész Mihályi Gábor, a MÁNE együttesvezetője és a Csodaváró betlehemes rendezője, amikor arról kérdezem, hol helyezné el az új bemutatót saját életművében, illetve az együttes gazdag repertoárjában. – „Ennek talán az az oka, hogy minden gondolatomat »felnőttes« témák kötötték le. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ne lenne élő kapcsolatunk a fiatalokkal, sőt! Büszke vagyok rá, hogy nézőink jelentős része közülük kerül ki, köszönhetően a több mint egy évtizede futó, Találkozás a néphagyománnyal című interaktív sorozatnak. Nem tudjuk eleget játszani: ilyenkor a gyerekek fél napra eljönnek hozzánk, táncolnak, mesét hallgatnak, ismerkednek Mihályi Gábor a hangszerekkel. A nagyobbakra is gondolunk: nekik a MÁNE repertoárFotó © Csibi Szilvia, Müpa darabjaiból összeállított bérletet kínálunk.” A Müpa nagyszínpadára készült Csodaváró betlehemesnek azonban más a tétje: a karácsonyi készülődés örömeit hét epizódból álló jelenetsor segítségével teszik elevenné az alkotók. Mihályi olyan alkotótársakat hívott meg a közös játékba, akik a gyermekeknek szóló „színházcsinálás” minden csínját-bínját ismerik. „A karácsony egyetemes emberi ünnep. Lehetetlen egyetlen irányból, mondjuk, csak a folklór vagy csak a vallásosság felől vizsgálni. Éppen ezért a mi előadásunkban a szakrális mellett jut hely a profánnak, a bibliai mellett a világinak, sőt a tegnapi tradíciók mellett a jelen új keletű szokásainak is.” A végeredmény a MÁNE védjegyévé vált, hagyományt és megújulást vegyítő–variáló ars poeticájával is összhangban áll: „Érthető, varázslatos történetet akarunk bemutatni. Megkapó látványvilággal és jelmezekkel, fülbemászó zenével és őszinte, természetes színpadi jelenléttel. Már a munka kezdetén tudtuk, hogy mit nem fogunk látni: szó sem lesz bugyuta, szájbarágós mesélgetésről. A tág körből válogatott epizódokkal elsősorban a gyermeki kreativitást, beleélő képességet célozzuk meg. Ebben segítségünkre van, hogy művészként, emberként jól emlékszünk, milyen is volt gyereknek lenni” – árulja el Mihályi Gábor. Hogyan lehet kulcsot találni a ma gyermekeihez? „Abban biztos vagyok, hogy poros esztétikával nem lehet őket kínozni. Ugyanabban a világban élünk, rájuk is ömlik a rengeteg információ és adat. Éppen ezért érték, ha személyesek tudunk lenni. Olyan estet képzeltünk el, amely »ölbe ültetve, anya hangján mesél«, miközben kortárs esztétikát használ.”
MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES – CSODAVÁRÓ BETLEHEMES
5
6
Az öröm napja A MÁNE új darabja egyetlen különleges nap története hajnaltól gyertyagyújtásig. Az epizódokat egy nagy, koroktól és kultúráktól független, mindenkor és mindenhol érvényes érzés köti össze: a várakozás örömének leszünk tanúi, amelyet a zene és a tánc szavak feletti nyelvén tolmácsolnak az előadók. A táncetűdök egymás után, összefonódva, egymást hol kiegészítve, hol ellenpontozva sorakoznak. Az este dramaturgiai felépítéséért Kocsis Rozi bábművész, a győri Vaskakas Bábszínház Blattner Géza-díjas igazgatója felel, aki számos magyarországi bábszínházban dolgozott dramaturgként és rendezőként. Amikor azt kérdezem tőle, mi a dramaturg feladata egy táncelőadásnál, így felel: „A táncdramaturg a rendező elképzeléseit dikció helyett akcióra írja. Vagyis a dramaturg tulajdonképpen itt is történetet mesél, csak nem szavakkal, nem lineárisan, hanem a tánc egyedülálló nyelvén keresztül. A feladat érdekessége számomra, hogy a tánc bizonyos értelemben rokon a bábszínház kifejezésmódjával: a báb sem tűri a hosszas csevegést vagy mellébeszélést, viszont a használata ugyanúgy ritmusra épül, mint a táncé.” Kocsis Rozi a Csodaváró betlehemes felépítéséről is mesélt: „A mi előadásunk önálló epizódokból áll, ám ezek közvetve vagy közvetlenül mind annak az örömnek a megfogalmazásai, amelyet a kis Jézus megszületése szerez. Az etűdök önmagukban is érvényesek, ugyanakkor van köztük ok-okozati viszony, vagyis nem felcserélhetők. A várakozás érzése, a közös öröm tölti meg tartalommal a meghitt karácsonyestét éppen úgy, mint a hógolyózást vagy a száncsengő csilingelését. Célunk volt, hogy a születés csodájához olyan örömöket találjunk, amelyek szöveg nélkül is mindenki számára érthetőek, életkortól függetlenül könnyen azonosíthatók.” Vajon máshogy kell szólni a fiatalokhoz a színpadról, mint a felnőttekhez? „Igen és nem, hiszen ugyanazt a szakmát kell nagyon jól tudni itt is!” – mondja Kocsis Rozi, majd hozzáteszi: „A legfontosabb, hogy ne gügyögjünk a gyerekeknek. Több évtizedes bábszínészi tapasztalattal állítom: a gyerekek mindent jobban értenek, mint a felnőttek. Mindmáig lenyűgöz, mennyire komplex módon képesek befogadni azokat az előadásokat, amelyek fenntartják az érdeklődésüket.” Ehhez pedig az út a szívek mellett a szemeken át is vezet. Az előadás jelmezeit a Kaposváron és Budapesten látványtervezést tanult Michac Gábor jegyzi. 2010 óta az ország szinte összes bábszínháza mellett számos kőszínházban és független társulatnál is dolgozott. Az előadás díszlettervezője a Magyar Képzőművészeti Egyetemen diplomát szerzett, több szakmai díjjal elismert Cziegler Balázs. 2007 óta munkái láthatóak voltak többek köz Eger, Kaposvár, Tatabánya, Nyíregyháza és Székesfehérvár
színházaiban, Budapesten pedig a Katona József Színházban, az Erkel Színházban és a Nemzeti Színházban. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem hatalmas színpadára elképzelt látvány egyszerre transzcendens és nagyon is valóságos helyszín. A szánkódomb és a varázslatos konyha, a fent és a lent, a kint és a bent egyszerre kap helyet az egyszerű vonalvezetésű, mégis markáns térben. A jelmezek is a nagy kép szerves részei lesznek: a „kályhát” természetesen a népies motívumok jelentik, ám a kékes-fehéres színvilág, a váratlan kiegészítők eloldják az öltözeteket egy túlságosan konkrét közegtől.
Fülbemászó dallamok Az előadás zenei világát a MÁNE művészeti vezetője, Pál István Szalonna teremti meg. A világjáró, többek közt Magyar Örökség-díjjal és Liszt-díjjal elismert művész ezúttal is széles körből merített ihletet. „Az est zenei vázlata a hagyományos népi kultúra és a szakrális világ vegyítéséből állt össze. A betlehemezéshez kapcsolódó liturgikus énekek, ránk maradt népdalok, illetve a játékokhoz általam írt, népzenei gyökerű dallamok kapcsolódnak egymáshoz ezen az estén. A zene is abba az irányba mutat, mint a színpadi történések: egy család életében így telik az év egyik legjelesebb napja. A gyermekjátékoknak is van saját zenéjük, de lesz harangjáték, megszólalnak ugrós és kanászos dallamok, lesz legényes muzsika. Földrajzi értelemben is tág a merítés: Pál István Szalonna Bukovina, Zala, Kalotaszeg, Gyimes, Zoboralja, Kárpátalja zenéit Fotó © Csibi Szilvia, Müpa szólaltatjuk meg. Lesznek persze ismerős dallamok, de sok meglepetés is várja a nézőt. Ha bárki azt gondolja, hogy mindezt már hallotta valahol, ha úgy érzi, ő is velünk tudna énekelni, akkor működik a varázslat.” A MÁNE kiváló népdalénekesei, Szerencsés Martina és Hetényi Milán mellett fontos szerep jut a Budapesti Énekes Iskola Kórusának. A Deák Diák Iskola szerves részeként működő intézmény a schola cantorum, vagyis a katedrális-iskola néven ismert európai oktatási rendszer és iskolatípus jeles hazai képviselője. A Mezei János és Bubnó Tamás által vezetett kórus számára Pál István Szalonna olyan zenei átiratokat készített, amelyek hol összefonódnak az autentikus népdalokkal, hol gregorián dallamból indulnak ki. Mivel élő, lélegző színházról beszélünk, természetesen lesz olyan pillanat, amelyben az ifjú énekesek nem egy kórus tagjaiként, hanem pajkos, a csodára váró gyerekekként lesznek jelen a színpadon...
MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES – CSODAVÁRÓ BETLEHEMES
7
8
A Csodaváró betlehemes koreográfusai A MÁNE Mihályi Gábor nevével fémjelzett legújabb kori történetében az együttesnél rendszeresen feltűnnek vendégalkotók. Az együttesvezető mellett Kocsis Enikő és Fitos Dezső felel a Csodaváró betlehemes táncmatériájáért. Ők ketten egészen kicsi koruktól a tánc szerelmesei, és sikeres táncművészi pályájuk mellett nagyon korán vonzódni kezdtek az alkotáshoz is. Több amatőr műhelyt vezetnek, és együttesük, a Fitos Dezső Társulat sajátos színt képvisel a hazai néptáncpalettán. Koreográfusként szoros munkakapcsolatban állnak a MÁNE csapatával: az autentikus néptáncok magas szintű ismerete elengedhetetlen táncszínházi darabjaik létrehozásához. Nem idegen tőlük a legkisebbeknek szóló színház sem: a Vaskakas Bábszínházban nagy sikerű zenés gyerekdarabot készítettek, s gyermekcsoportjaik és szülővé válásuk révén is könnyen azonosulnak a szavaik szerint legőszintébb, legérzékenyebb közönséggel. Arra a kérdésre, hogy miért dolgozik most újra velük, Mihályi Gábor így felel: „Enikő és Dezső rendkívül tehetséges fiatalok, akik nemcsak a próbateremben, de az életben is társak. Két igazi energiabomba, ám – különösen Enikő révén – a lírai hangvétel sem áll távol tőlük. Mivel jól ismerik a táncosainkat, a koreografálás során bátran támaszkodnak kreativitásukra.” A Csodaváró betlehemes illeszkedik a MÁNE estjein jó ideje megszokott és elvárt, az autentikus néptáncot stilizáció segítségével napjainkhoz közelítő irányvonalhoz. Kocsis Enikő szerint a karácsonyi ünnepkör szokásai szinte kínálják magukat ehhez a közelítésmódhoz: „A tél beköszönte, a karácsony érkezése vidéken számtalan játékra, népszokásra adott alkalmat. Erről a 21. század embere hajlamos megfeledkezni, holott az ünnepnek mindenkihez el kellene érnie.” Amikor hagyomány és megújulás viszonyáról kérdezem, Fitos Dezső így válaszol: „Mi az autentikus néptáncon nevelkedtünk. Olyan ez, mint az anyanyelv: minél többet olvasunk, annál gazdagabb lesz a szókincsünk. A Kárpát-medence lenyűgözően gazdag és színes tánchagyománnyal rendelkezik: ahány falu, sőt ahány ember, annyiféle tánc. Egy egész élet is kevés ahhoz, hogy teljes egészében feltérképezzük ezt a tárházat, mi pedig azt vállaltuk, hogy folyamatosan bővítjük szókincsünket.” Kocsis Enikő kiegészíti párja mondatait: „A rengeteg »szóból« valójában önmagunkat rakjuk össze: mindig a hagyományra építünk, de elrugaszkodunk tőle. Nem autentikus néptáncműsort készítünk, hanem valódi színházat. Illúzióval, érzelmekkel, humorral, játékossággal és mindenekelőtt őszinteséggel.”
Nem csak néptáncrajongóknak A karácsony a kívánságok ideje is, ezért kíváncsiak voltunk, premierre készülve mire vágynak leginkább a Csodaváró betlehemes alkotói? „Ha a gyerekek és a felnőttek a székükben ülve elkezdik velünk dúdolni a karácsonyi dallamokat, esetleg hazafelé az autóban együtt énekelnek, elértük, amit akartunk” – mondja Pál István Szalonna. „Mi az olyan gyerekelőadásokban hiszünk, amelyeken a felnőttek ugyanolyan jól érzik magukat, mint a kicsik” – vallja Kocsis Enikő és Fitos Dezső. Mihályi Gábor hozzáteszi: „A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben fellépni nagy lehetőség, ugyanakkor kihívás is. Az óriási távolságok miatt nagy, intenzív hatásokra kell törekednünk. Elszomorítana, ha unatkozó, okostelefont nyomkodó gyerekekkel telne meg a terem. Azt szeretném látni, ha olyanok lennének velünk ezen az estén, akiket nem egyszerűen rabul ejt a színpad varázslata, de hallják az elképzelt csengettyűszót, látják a magasból leszálló angyalkákat, és a mézeskalács álomillatát is érzik.” Írta: Jászay Tamás
MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES – CSODAVÁRÓ BETLEHEMES
9
10
Photo Š Attila Nagy, Mßpa Budapest
Summary Müpa Budapest has selected the Hungarian State Folk Ensemble (HSFE) as its Ensemble of the Season for 2018/19. From autumn 2018 to spring 2019, the company will present three full-length premières, the second of which is Wonderful Nativity. While pieces aimed expressly at families are not typical of the HSFE’s repertoire, youngsters are important members of the audience and help it stay young and fresh. This new production focuses on the joys of preparing for Christmas: the creative team brings the past and present customs of one of the most important phases of the year to life by means of seven independent episodes that are nonetheless connected by many threads. “Christmas is a universal human holiday, impossible to approach from a single direction, it cannot be defined by folklore no religion alone,” said company director Gábor Mihályi, who choreographed the show. “It is for precisely this reason that our programme incorporates the profane alongside the sacred, the secular alongside the Biblical, and even new customs beside the traditions of yesteryear,” he added. After the dance of the snow fairies, it’s time for a sleigh ride. The following episode then invites us to witness a remarkable congress: the Secret Meeting of Snowmen, before the jingling sledge takes us onward to the kitchen, where the girls are already busy cooking and baking. Then a question rings out: “May we enter with the nativity scene?” With the carollers present, the one thing left to do is to light the candles on the Christmas tree. Mihályi has assembled a creative team with extensive experience in children’s theatre. With dramaturg Rozi Kocsis ensuring the story elements expressed in movement and dance are woven together, the stylised visual world that combines the abstract with concrete and authentic foundations is credited to costume designer Gábor Michac and set designer Balázs Cziegler. The HSFE’s artistic director, István Szalonna Pál integrated his own compositions into folk songs and liturgical melodies to create a musical programme that will feature folk singers Martina Szerencsés and Milán Hetényi and the Choir of the Budapest Singing School in prominent roles. And then, of course, there will be the dancers, with choreographers Enikő Kocsis and Dezső Fitos joining Mihályi in developing their movements.
SUMMARY
11
Szalóki Ági és vendégei karácsonyi koncertje
Mindez világ örvendezzen! 2018. december 27.
Szalóki Ági
ÚJÉVI HANGVERSENY FIATALOKNAK
Haydn: A teremtés – részletek
Közeműködik: Rácz Rita, Megyesi Zoltán, Cser Krisztián, a Magyar Rádió Énekkara, Düsseldorfi Szimfonikus Zenekar Vezényel: Fischer Ádám
2019. január 1. Fischer Ádám Fotó © Csibi Szilvia, Müpa
MATINÉKONCERTEK
Szenvedélyem: a népzene – Berecz András
2019. január 20.
Fotó © Bergics Balázs Fotografia
Nagy kínai újévi hangverseny
2019. január 31.
Lehár: A mosoly országa
A Müpa és a Shanghai Opera együttműködésében Vezényel: Xu Zhong Rendező: Káel Csaba
2019. február 1., 2.
Xu Zhong
A népzene ünnepe – a táncháztól a világzenéig
2019. február 23.
Szokolay Dongó Balázs
előzetes,
AJÁNLÓ
CSATLAKOZZ HOZZÁNK!
Tartozz a HVG közösségéhez, támogasd a munkánkat. Tagságoddal exkluzív szerkesztőségi tartalmakhoz jutsz, betekinthetsz a kulisszák mögé és kedvezményesen vásárolhatsz.
tagsag.hvg.hu A HVG Pártoló Tagság egy többszintű közösségi program. A különböző szintek egymásra épülő előnyöket biztosítanak a tagjainknak. Úgy válhatsz pártoló taggá, ha regisztrálsz, és megvásárolod a tagsági csomagjaink egyikét.
Megrendelés: bolt.hvg.hu/partolo-tagsag
Csatlakozzon ingyenes hűségprogramunkhoz, gyűjtse a pontokat és élvezze a kedvezményeket!
mupa.hu/husegprogram
Stratégiai partnerünk:
Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft.
Stratégiai médiapartnerünk:
Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter A címlapon: a Magyar Állami Népi Együttes Címlapfotó: Nagy Attila, Müpa A szerkesztés lezárult: 2018. december 5. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!
A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Emberi Erőforrások Minisztériuma