Müpa Műsorfüzet - Cantemus Kórus (2018. január 27.) by Müpa Budapest

Cantemus Kórus

2018. január 27. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

mupa.hu

Müpa élmény gombnyomásra

Kövessen minket közösségi csatornáinkon is:

mupa.hu

27 January 2018 Béla Bartók National Concert Hall

2018. január 27. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Cantemus Choir Cantemus Kórus

Cantemus Mixed Choir, Pro Musica Girls’ Choir, Cantemus Children’s Choir, Cantemus Youth Mixed Choir Featuring: Zita Szemere – soprano, Eszter Balogh – alto, Zoltán Megyesi – tenor, Domonkos Blazsó – bass, István Matuz – flute, Csaba Onczay – cello, László Baranyay – piano, Dohnányi Orchestra Budafok Conductor: Dénes Szabó, Soma Szabó

Cantemus Vegyeskar, Pro Musica Leánykar, Cantemus Gyermekkar, Cantemus Ifjúsági Vegyeskar Közreműködik: Szemere Zita – szoprán, Balogh Eszter – alt, Megyesi Zoltán – tenor, Blazsó Domonkos – basszus, Matuz István – fuvola, Onczay Csaba – cselló, Baranyay László – zongora, Budafoki Dohnányi Zenekar Vezényel: Szabó Dénes, Szabó Soma

Mozart: Vesperae solennes de confessore, K. 339 Levente Gyöngyösi: In te, Domine, speravi – première

Mozart: Vesperae solennes de confessore, K. 339 Gyöngyösi Levente: In te, Domine, speravi – ősbemutató

John Rutter: Mass of the Children John Rutter: Hymn to the Creator of Light

The English summary is on page 13.

Rendhagyó osztálytalálkozó A Müpa által 2017/18-ra az évad együttesévé választott Cantemus Kórus – valójában kóruscsalád – hangversenyén egy legendás szegedi konzervatóriumi osztály kiválóságai lépnek együtt pódiumra. A Cantemus Gyermekkart 1975-ben megalapító Szabó Dénes nem egyszerűen egy remek kórust hívott életre, de egy több generációt a zene bűvöletében tartó, világszerte ismert és elismert műhelyt, több együttest működtető kóruscsaládot is, amellyel már megnyert szinte minden létező kórusversenyt, koncertezett a legrangosabb hangversenytermekben. A Kocsis Zoltán vezetésével készült Bartók Új Sorozat lemezén a Cantemus Gyermekkar és a Pro Musica Leánykar énekli a huszonhét egynemű kart. A Gramophone magazin 2017 tíz legjobb lemeze, a Times pedig a száz legjobb album közé választotta a Budapesti Fesztiválzenekar Mahler III. szimfóniájából készült felvételét, amelyen a Cantemus Gyermekkar is közreműködött. A nyíregyházi Cantemus kóruscsalád repertoárja az egész zenetörténetet átfogja, nevéhez számos ősbemutató fűződik, s a bemutatott művek közül nem egyet nekik, valamint a Liszt-, Prima-, Bartók–Pásztory- és Kossuth-díjas Szabó Dénesnek ajánlottak a szerzők. „Amikor egy-egy magyar énekkar az átlag fölé emelkedik, a zeneszerzők étvágya is megnő: szeretnék műveiket jó előadásban hallani, és persze keresik is ezeket az énekkarokat. Sajnos a számuk mostanában fogy, ezért a jól működő énekkarokra igen nagy nyomás nehezedik a kortárs zeneszerzők részéről, hogy műveiket elénekeljék – nyilatkozta Szabó Dénes. – Kocsár Miklós 1990-ben jelezte, hogy írt egy darabot az énekkar számára – elmondása szerint komponálás közben egyfolytában a Pro Musica hangját hallotta. Megítélésem szerint az egyik fő műve a ma Missa in A címen ismert mise, amely számára egy új zenei gondolkodás nyitánya volt. Szívesen beszélek Orbán Györgyről, aki szintén a világ egy csodája a maga teljesen eredeti, minden szempontból változatos életművével. Még rengeteg zeneszerzőt említhetnék, talán a fiatalabb generációból Gyöngyösi Leventét kell kiemelni. Cantate Domino című művét már nemcsak Magyarországon, külföldön is énekeltük. Amikor elhívtuk Nyíregyházára, a Cantemus Vegyeskar a Te lucis ante terminum című darabját is elénekelte, amely elnyerte az európai Ezüst Hangvilla – az év legjobb kórusműve – díjat; a zeneszerző nagyon hálás volt, s azóta számos művet komponált az énekkar számára.” A mintegy kétszáz kórusénekessel dolgozó együttesek irányításában Szabó Dénes

CANTEMUS KÓRUS

Fotó © Marácz István

Liszt-díjas fia, Szabó Soma is részt vesz, aki már édesapjával egyenrangú társként szerkeszti a programokat és vezényli a kórusokat. Az est egyik szólistája, a szintén Kossuth-díjas Matuz István 1970-ben kitüntetéssel diplomázott a budapesti Zeneakadémián, amelynek évtizedek óta tanára. Neve öszzeforrt a kortárs fuvolazene előadásával: e darabok megszólaltatását missziójának tekinti, ő maga is komponál, új hangzásokkal kísérletezik hangszerén. Tökéletesítette a játék közben megvalósuló folyamatos levegővétel technikáját, az úgynevezett körlégzést, jelentőset alkotott a többszólamú játék terén. Újító szellemű darabjai bővelkednek humoros megoldásokban, performance-elemekben. A harmadik Kossuth-díjas egykori osztálytárs az est csellószólistája, Onczay Csaba, aki huszonöt évesen már a Zeneakadémián tanított, kollégájának és barátjának mondhatta Starker Jánost, és világszerte koncertezik. Közel ötven csellóversenyt játszott, Gulyás Mártával és Szabadi Vilmossal három CD-n rögzítette Mozart összes zongorás trióját. Nevéhez számos kortárs alkotás magyarországi bemutatója fűződik, több magyar zeneszerző írt és ajánlott számára művet. „Ungár Imrén keresztül bizonyos fokig Liszt dédunokájának tekinthetem magam” – nyilatkozta egy interjúban a zongorista Baranyay László, utalva arra, hogy mesterét (akárcsak Bartókot) annak idején a Liszt-tanítvány Thomán István tanította a Zeneakadémián, ahol ő maga már négy évtizednél is hosszabb ideje oktat. Egy évfolyammal járt Szabó Dénesék felett a szegedi konzervatóriumban, s zeneakadémiai diplomával a zsebében még három évig tanult a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban Sztanyiszlav Neuhausnál, végül Sebők Györgynél, Fischer Annie-nál, Anda Gézánál és Mihály Andrásnál tökéletesítette tudását. Szorosan kötődik a 19–20. század fordulójának francia zenéjéhez, és ő is napi kapcsolatban van kortárs magyar komponistákkal – erről több neki ajánlott mű is tanúskodik.

Salzburgi hattyúdal

Mozart

Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791) szülővárosát, Salzburgot gyakran nevezték Észak Rómájának, elsősorban az egyházban elfoglalt kivételezett helyzete miatt. A mindenkori salzburgi hercegérsek a pápához hasonló jogokkal rendelkezett, s ez lehetővé tette számára, hogy négy püspökségében önállóan nevezzen ki püspököket. Az 1771-ben kinevezett Colloredo érsek virágzó zenei életet örökölt, amelyre súlyos csapást mért azzal, hogy alaposan megkurtította a hangszeres zenei események számát mind az udvarban, mind a székesegyházban, drasztikusan átalakította a liturgiát, korlátozta az udvari hangversenyek időtartamát, és bezáratta a színházi zenének otthont adó intézményeket, köztük az egyetemi színházat. A nagy európai turnékra induló Mozarték (apa és fia) egyre nagyobb nyugtalansággal érkeztek haza Salzburgba. Leopold türelmesebb volt, fia azonban végleg el akarta hagyni a várost. Apjának egy ideig még sikerült maradásra bírnia (bár folyamatosan segíteni igyekezett abban a – végül sikertelennek bizonyult – törekvésében, hogy megfelelő állást találjon Bécsben). Ebben a néhány évben Mozart tucatnyi misével és egyéb egyházi kompozícióval gyarapította a hercegérsek zenei gyűjteményét. „Olyan vidéken élek, ahol a zene helyzete nem valami fényes. [...] Ami a színházat illeti, énekesekből gyengén állunk. Kasztrált énekesünk egy sincs, és nem is lesz egyhamar, ugyanis ragaszkodnak a tisztes honoráriumhoz, márpedig bőkezűséggel nem lehet bennünket megvádolni. Közben kamarazenei és egyházi darabok írásával múlatom az időt. [...] Apám a székesegyház karnagya, így aztán annyi egyházi zenét írok, amennyit csak akarok” – írta Mozart 1776. szeptember 4-én padre Martininek. A helyzet azonban nem javult az évek során, s ez Mozartot egyre elégedetlenebbé tette. A család közeli barátjának, Bullinger abbénak már nyíltan panaszkodott. „Elégedjen meg annyival, hogy Salzburg nem az én tehetségemnek való város. Először is

a zenészembert nem sokra becsülik, másodszor pedig nem lehet semmit meghallgatni, nincs színház, nincsen opera!” Hosszabb mannheimi és párizsi tartózkodás után 1779 januárjában még visszatért szülővárosába, ahol Colloredo kinevezése várta: udvari orgonista lett, szerződése a székesegyházban való orgonálásra, az udvari zenekar vezetésére és komponálásra kötelezte. A távozásáig eltelt mintegy két esztendőben született a Koronázási mise, a Missa solemnis, valamint két, egymáshoz nagyon hasonló szerkezetű és stílusú vesperás (esti imaórára komponált darab), a Vesperae de dominica (K. 321, vasárnapi vesperás) és a Vesperae solennes de confessore (K. 339, egy hitvalló szent tiszteletére írt vesperás). Az 1780-ban keletkezett mű teljes címe nem Mozarttól származik: az eredeti Vesperae solennest később valaki áthúzta és kiegészítette, hogy a mű bármely hitvalló szent ünnepén előadható legyen. A hattételes mű első öt része zsoltárszövegeket zenésít meg: Dixit Dominus (Mondá az Úr – 110. zsoltár) Confitebor tibi Domine (Dicsérjétek az Urat – 111. zsoltár) Beatus vir qui timet Dominum (Boldog az ember, ki féli az Urat – 112. zsoltár) Laudate pueri Dominum (Dicsérjétek, gyermekek az Urat – 113. zsoltár) Laudate Dominum omnes gentes (Magasztalják az Urat minden népek! – 117. zsoltár). Ebben, a gyakran önálló műként is megszólaló tételben módosított Mozart a korábbi – a Köchel-jegyzékben 321-es szám alatt szereplő – Vesperae de dominicában alkalmazott kompozíciós technikán. Egyszerűsödött a szopránszóló melizmája, s a zsoltárvers végén finoman lép be a kórus, és énekli: Gloria Patri et filio et spiritui sancto (Dicsőség az atyának, a fiúnak és a szentléleknek…) – egészen az Ámenig. Az utolsó tétel a Szentírásból vett Magnificat, amellyel Mária válaszol rokona, Erzsébet köszöntésére.

És még szórakoztató is! „Az egész műre a pillanatnyi szünet nélkül áradó, gazdag invenció, a – mind formálás, mind hangszerelés terén – briliánsnak nevezhető kompozíciós munka és feltűnően »közönségbarát« hangvétel jellemző. Mindez együtt pedig szinte predesztinálja a darabot a kortárs zene esetében szokatlan mérvű népszerűségre – ezt jelezte az ősbemutató zajosan lelkes fogadtatása is.” Csengery Kristóf kritikája a Sinfonia concertante 2013-as müpabeli bemutatója után számos másik műre is érvényes Gyöngyösi Levente (*1975) meglepően gazdag munkásságából. Nagy sikerű operája,

CANTEMUS KÓRUS

Gyöngyösi Levente

A gólyakalifa, a szimfonikus és rockegyüttesre, valamint két szintetizátorra írt, átütő erejű opera-musical, A Mester és Margarita mellett számos hangszeres és oratorikus kompozíciót, a cappella kórusművet írt. A Kolozsváron született, tizennégy éves kora óta Budapesten élő zeneszerző gyakran dolgozik együtt Szabó Dénessel és kórusaival, amiként a mai koncerten közreműködő Budafoki Dohnányi Zenekarral és vezetőjével, Hollerung Gáborral is. Szabó Dénes olyan művet rendelt tőle, amelyben szólószerep jut Matuz Istvánnak, Onczay Csabának és Baranyay Lászlónak. A héttételes In te, Domine, speravi a 71. zsoltár (Te benned bízom, Uram) szövegére készült.

Csak azért is csak szépet! John Rutter (*1945) angol zeneszerző, karmester és zeneműkiadó 1980 óta a princetoni Westminster Choir College tiszteletbeli tagja, 1988 óta pedig az Egyházi Zenészek Céhének tagja. 2007-ben megkapta a Brit Birodalom Érdemrendjének parancsnoki fokozata kitüntetést. Amikor a jövő zenetörténészei megvizsgálják majd a késő 20. század kóruszenéjét, Ruttert az angol nyelvterület legtöbbször előadott, legvitatottabb és legtöbbet utánzott szerzőjeként értékelhetik. Bizonyára Brittent és Leightont is megemlítik, ám a pálmát mégiscsak a könnyedségében felülmúlhatatlan Rutter viszi el. S hogy igazságos-e mindez korunk kórusmuzsikájával szemben? Hogy Rutter, ahogyan gyakran emlegetik, valóban a kortárs kóruskomponisták fekete báránya? Hogy megtagadja mindazt, amit a 20. század közepének stílusfejlődése létrehozott? Valójában egyik válasznak sincs jelentősége, mert Rutter még az őt elutasítók szemében is az anglikán világ kóruszenéjének fontos képviselője – az iskolai énekkaroktól a katedrálisok kórusáig, a nottinghamshire-i plébániatemplomok együtteseitől a New Hampshire-i egyetemi kórusig. Zenéjét hangsúlyozottan egyszerű kompozíciós technika, népszerű, könnyed stílus jellemzi. Legtöbb műve könnyen elsajátítható, a kórusok szeretik énekelni, a közönség imádja hallgatni. „Annak idején, amikor zeneszerzői utamat kerestem, egyik tanárom azt javasolta, hogy ne azon gondolkodjam, kinek, milyen irányzatnak kellene megfelelnem, hanem olyan zenét írjak, amilyet a szívem szerint írni szeretnék” – mesélte Rigában tartott kurzusán, 2017 nyarán.

A Mass of the Children (Gyermekek miséje) gyengéd és derűs zene. Rutter kórusművei közül ez a legismertebb, bár nevéhez számos nagyszabású, énekkarra és zenekarra írt kompozíció fűződik. Legtöbbjüket az Amerikai Egyesült Államokban mutatták be, ahol Rutter gyakori vendég, hiszen rendszeresen ír amerikai kórusoknak és saját műveinek előadásait is gyakran vezényli ott. A Mass of the Children premierjét is ő dirigálta 2003 februárjában a New York-i Carnegie Hallban, s ő állt a karmesteri dobogón egy hónappal később is, amikor a mű először szólalt meg az Egyesült Királyságban, a guildfordi katedrálisban. A partitúra nagy előadói apparátust ír elő: felnőtt vegyes kart, gyermekkart, szoprán és bariton szólistát és zenekart. Műfaja missa brevis (rövid mise, azaz latin nyelvű mise Credo nélkül) öt tételben. Különböző angol nyelvű szövegek is helyet kaptak benne. (Az első és utolsó rész például Thomas Ken püspök ismert reggeli és esti dicséretének szövege, amelyet a Winchester College diákjainak írt.) Ezek adnak sajátos keretet a misének, s Rutter William Blake, valamint Lancelot Andrews sorait is belekomponálta a latin „alapba”. Hymn to the Creator of Light című, 1992-ben keletkezett kétkórusos motettáját Rutter az anglikán zene kiemelkedő muzsikusa, orgonistája, zeneszerzője és tanára, Herbert Howells emlékének ajánlotta. A művet a gloucesteri katedrális Howellsablakának felavatásakor mutatták be. A darab nyugodt unisonóval kezdődik, Lento misterioso előadási utasítással; a misztikus jelleget a bizonytalan harmóniákkal éri el a szerző. Majd kettéválik a kórus; egymásnak válaszolgatva, különböző zenei szövetet alkotva, váltakozó metrumokban jutnak el távoli harmóniákig, zavarba hozva és felcsigázva a hallgatót. A második, lényegesen harsányabb részben (Allegro energico) a két önálló kórus antifónaszerűen felelget egymásnak. A zene mindvégig meghatározhatatlan hangnemben csapong vidáman a különböző tonalitások között. A darabban mindeddig nem találkozhattunk Rutter stílusjegyeivel – ezeket a harmadik (Andante tranquillo) részre tartogatja a szerző: egy 17. századi német himnuszdallamot dolgozott fel, ragyogó eszközökkel. A régies dallam tomboló energiáját aztán homofon szerkezetben és szelíd E-dúrban csendesíti el. Írta: Tóth Anna

CANTEMUS KÓRUS

Szemere Zita, akit a hazai operaéneklés egyik legnagyobb ígéretének tartanak, 2014-ben diplomázott a budapesti Zeneakadémián, tanára Nádor Magda volt, akit mindmáig mesterének tekint. Részt vett többek között Sass Sylvia, Nicolas Clapton, Marton Éva és Hamari Júlia mesterkurzusain. Repertoárján számos főszerep (Gilda, Pamina, Norina, Olympia) található. Külföldi vendégszereplései mellett a Magyar Állami Operaházban is rendszeres fellép.

Fotó © Raffay Zsófia

Fotó © Körmendi Imre

Balogh Eszter 2014-ben diplomázott a budapesti Zeneakadémián. Repertoárját főként barokk és klasszikus oratóriumok alkotják. Visszatérő szólistája a Budapesti Fesztiválzenekar Barokk Együttesének, a Purcell Kórusnak és az Orfeo Zenekarnak, a Budafoki Dohnányi Zenekarnak és a MÁV Szimfonikusoknak. A Magyar Állami Operaházban 2014-ben debütált. 2016-ban Helmuth Rilling vezényletével énekelte Bach János passiójának alt szólamát. Megyesi Zoltán számos európai országban, valamint az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban és Dél-Koreában szerepelt már. Utóbbi évekbeli fellépései közül kiemelkedik Monterverdi Tankréd és Clorindája, Haydn Salve Reginája és Mozart Ascanio in Alba című operájának koncertszerű előadása a Dán Rádió Auditóriumában, Fischer Ádám vezényletével, valamint Händel Messiása, Bach Magnificatja és karácsonyi kantátái Helmuth Rillinggel. Fischer Iván vezényletével többek közt a Kölni Filharmóniában, a brugge-i Concertgebouw-ban és a bécsi Konzerthausban is fellépett.

Blazsó Domonkos a Szent István Zeneművészeti Szakközépiskola zongora és ének szakán végzett, majd a stuttgarti Zene- és Előadó-művészeti Főiskolán Bruce Abel profes�szor növendékeként folytatott oratórium- és szólóénekesi tanulmányokat. 1999-től 2003-ig a Honvéd Férfikar, 2005-től 2012-ig a Magyar Rádió Énekkarának tagja volt, 2012-től a Nemzeti Énekkar tagja és szólistája. 1997-ben a Budapesti Dalversenyen első díjat nyert; ugyanebben az évben a Nemzetközi Ádám Jenő Dalversenyen harmadik helyezett lett és különdíjjal is jutalmazták. A Budafoki Dohnányi Zenekar hivatásos szimfonikus együttesként idén ünnepli 25. születésnapját. Vezetője, Hollerung Gábor a hazai koncertélet egyik legaktívabb és legsokoldalúbb együttesévé formálta a zenekart, és nemzetközi elismertséget szerzett neki. A Budapesti Akadémiai Kórustársasággal együttműködve grandiózus oratorikus műsorokat is megszólaltatnak. Az együttes a Müpa hangversenyeinek rendszeres fellépője és a Zempléni Fesztivál rezidens zenekara.

CANTEMUS KÓRUS

Fotó © Attila Nagy, Müpa Budapest

Summary Chosen as Ensemble of the Season by Müpa Budapest for 2017/18, the Cantemus Choir – in reality a choral family – arrives at the Béla Bartók National Concert Hall on this occasion with not just their Kossuth Prize-winning founder and choirmaster, but also with his former classmate at the Budapest conservatory. The programme for this concert of church music begins with the six-movement Vesperae solennes de confessore, which is the last piece Mozart wrote in Salzburg before moving permanently to Vienna. Dénes Szabó’s world-famous schoolmates will perform Levente Gyöngyösi’s sevenmovement In te, Domine, speravi. The flute solo will be played by István Matuz, an interpreter of contemporary flute music who is renowned the world over. He not only performs new works with outstanding ability, but has also reformed the way his instrument is played, as well as composing flute pieces himself. Cellist Csaba Onczay is a globally celebrated performer, and also a professor at the Budapest Franz Liszt Academy of Music. Taking his place at the piano is László Baranyay, who also teaches at the Academy of Music. The Cantemus Choir has dedicated the second part of the evening to the work of John Rutter. This reformer of the music of the Church of England is peerless in popularising the genre and is believed by many to be second to none as a creator of cantabile melodies and exquisite harmonies. His popularity is unmatched as his music is both pleasant on the ear and not excessively technically complex, making it very accessible to large numbers of people and easy to learn. “Back when I was seeking my path as a composer, one of my teachers advised me to stop thinking about whom and which genre I should write for, but to write the music that my heart tells me to,” John Rutter stated at a course he held in Riga in summer 2017.

SUMMARY

MATINÉKONCERTEK

Szenvedélyem: a hegedű Kelemen Barnabás

2018. január 28.

Kelemen Barnabás

MARATON 2018 BERNSTEIN ÉS AZ AMERIKAI ZENE

MÁV Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Csaba Péter

2018. február 4.

Csaba Péter

Bécsi, bécsibb - operett!

RÉGIZENE FESZTIVÁL

Úrhatnám polgárok La Lumière comique

Francia irodalom a barokk zenében

Közreműködők: Rodica Vica – szoprán, Musica Ricercata Vezényel: Gabriel Bebeșelea

HÚSVÉTI HANGVERSENY

Telemann: Brockes-passió

Közreműködik: Baráth Emőke, Bernhard Berchtold, Uwe Stickert, Johannes Weisser, Kovács Ágnes, Balogh Eszter Vezényel: Vashegyi György

MATINÉKONCERTEK

Szenvedélyem: a kórus Szabó Dénes

2018. március 25.

Szabó Dénes

előzetes,

AJÁNLÓ

Stratégiai médiapartnereink:

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Emberi Erőforrások Minisztériuma

Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter Címlapfotó: Nagy Attila, Müpa A szerkesztés lezárult: 2018. január 22. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!