Csajkovszkij
A DIÓTÖRŐ
Müpa
2017.
12. 23. 12. 27.
11.00 18.00
MÜPA KULTÚR KÜLTÉR
JÉG–ZENE–ÉLMÉNY
Minden tekintetben. Ismét a Müpánál!
A tél és a zene varázsa! Forralt bor, minőségi programok, egy 400 m2-es valódi jégpálya, valamint egy fűtött sátor. Ez a Müpa Kultúr Kültér, ahol könnyűzenei és gyermekműsorok, látványos újcirkusz-előadások és felejthetetlen élmények várják.
mupa.hu
3
2017. december 23. és 27. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Csajkovszkij: A diótörő Szövegkönyv (E. T. A. Hoffmann meséje alapján): Szilágyi Dezső Díszlet: Koós Iván Báb, maszk: Bródy Vera Zenei munkatárs: Miklósi Gabriella Rendezőasszisztens: Demeter Sára Szőnyi Kató rendezését felhasználva színpadra állította: Meczner János Stahlbaum tanácsos: Teszárek Csaba Stahlbaumné: Bánky Eszter Marika: Sz. Nagy Mária Frici: Ellinger Edina Nagymama: Papp Orsolya Drosselmeyer nagybácsi: Kemény István Unokaöcs, Diótörő herceg: Tatai Zsolt Egérkirály: Ács Norbert Árny- és tárgyjátékok: Pethő Gergő, Juhász Ibolya, Radics Rita, Rusz Judit Közreműködik: Budapest Bábszínház, Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkórusa (karigazgató: ifj. Sapszon Ferenc) Vezényel: Hamar Zsolt A Nemzeti Filharmonikusok és a Müpa közös produkciója
4
Itt a karácsony! És ha karácsony, akkor Diótörő. Sokan vallották ezt, és máig sokan érezzük magától értődőnek azóta, hogy a szentpétervári Mariinszkij Színházban 1892. december 18-án először csendültek fel Pjotr Iljics Csajkovszkij csodálatos dallamai, és elindult hódító útjára A diótörő című balett. A karácsonyi időszakban mindannyian – ugyanúgy, mint a mesében szereplő gyerekek – izgatottan várjuk az ünnep érkezését, a ragyogóan feldíszített fenyőfát, a díszes csomagokat, amelyek meglepetéseket és titkokat rejtenek. Ilyenkor talán még a felnőttek is fogékonyabbak ezekre a titkokra, a mesére és a szívük mélyén dédelgetett álmok világára. Ha karácsony, akkor Diótörő. Sokan vannak, akik minden évben jegyet váltanak, hogy újra és újra megnézzék Csajkovszkij mesebalettjét. Úgy tűnik, soha nem lesz túl sok ebből a remekműből, amelyet a világ számtalan színpadán, számtalan változatban adnak elő ilyentájt. A klasszikustól a modern baletten át a bábjátékokig és a film műfajáig sok alkotót megihletett az álom világában kalandozó karácsonyi mese. Most a Nemzeti Filharmonikusok és a Budapest Bábszínház előadásában elevenedik meg a színpadi történet és a hangzanak el a sokak által jól ismert dallamok. A diótörő mesebeli álomtörténetét és a karácsonyvárás felfokozott izgalmát élhetik át mindazok, akik csatlakoznak azok táborához, akik úgy tartják: ha karácsony, akkor Diótörő!
Stahlbaumék karácsonya „Stahlbaum egészségügyi főtanácsos gyermekeinek december huszonnegyedikén egész nap tilos volt bemenniük a nappali szobába és még inkább az abból nyíló szalonba. Frici és Marika a hátsó szoba sarkában kuporogtak, az alkonyi sötétség egyre mélyült körülöttük, s mivel elfelejtettek lámpát vinni nekik, inukba szállt a bátorságuk. Frici titokban súgta meg húgának (aki éppen hétéves múlt), hogy a bezárt szobákból kora reggel óta különös zizegést, zörgést és halk koppanásokat hall, s a folyosón az imént sötét kis emberke – nem más, mint Drosselmeyer keresztpapa – suhant végig nagy ládával a hóna alatt. A keresztpapa mindig hozott valami csecsebecsét, egyszer egy emberkét, aki a szemét forgatta, s mulatságosán pukedlizett, máskor egy dobozt, kiröppenő madárkával, harmadszor meg valami mást. Karácsonyra mindig valami különleges remekművön fáradozott, így alig ajándékozta oda, a szülők gondosan el is tették azt, nehogy baja essen. – Ugyan mi szépet csinálhatott a keresztpapa? – kiáltott föl Marika; s Frici úgy vélte: bizonyosan egy erődítményt, mindenféle masírozó katonával, akik egzecíroznak, majd idegen csapatok jönnek, megtámadják a várat, de a katonák rájuk sütik pittegő-pattogó ágyúikat.
– Nem, nem – szakította félbe Marika –, Drosselmeyer keresztpapa szép kertről mesélt, közepén nagy tóval, gyönyörű úszkáló hattyúkkal, akik kedves dalokat énekelnek. Aztán a kertből kislány jön a tóhoz, partra csalogatja, marcipánnal etetgeti őket. – A hattyúk nem esznek marcipánt, és Drosselmeyer keresztpapa nem is tud fabrikálni egy egész kertet – mordult közbe kissé gorombán Frici. – Különben sem érünk semmit a játékaival – folytatta –, mert nyomban elvesznek tőlünk mindent. Jobban örülök a papa és a mama ajándékainak. Azokat megtarthatjuk, mert azt tehetünk velük, amit akarunk.” (Sárközy György és Juhász Andor Tarbay Ede által gondozott fordítása alapján)
Fotó © Kotschy Gábor, Müpa
CSAJKOVSZKIJ: A DIÓTÖRŐ
5
6
Hoffmantól Petipáig A balett cselekménye E. T. A. Hoffmann német írónak a fenti sorokkal kezdődő, Diótörő és Egérkirály című meséjére épül. Főhőse egy német kislány, aki Diótörő hercegről és annak az Egérkirály ellen vívott harcáról álmodik. Amit a színpadon láthatunk, lényegében megegyezik az eredeti történettel, néhány részletében azonban eltér tőle. Amikor Marius Petipa orosz koreográfus elhatározta, hogy a történetet balettszínpadra állítja, az ifjabb Alexandre Dumas által írott változatot vette alapul, amelyben fontosabb szerepet kap a két főhős, Marika és Diótörő herceg szerelmének története. Petipa két részre osztotta a cselekményt. Az első karácsonyeste játszódik Stahlbaum tanácsos házában, ahol Marika és testvére, Frici az ajándékokat várja. A második rész helyszínén, Cukorországban a megelevenedett Diótörő megküzd a hatalmas Egérkirállyal, majd daliás herceggé változva Marikával, azaz Mária hercegnővel együtt csodálatos élményekben lesz részük.
Nevek és szereplők A diótörő különféle változataiban hol így, hol úgy nevezik a főszereplőt; Hoffmann eredeti meséjében Marikának hívják. A történetben szerepel egy Klárika nevű baba is, talán ez adta az ötletet Dumas-nak, aki Marika nevét Klárára változtatta 1847-ben kiadott verziójában. A nagyvilágban többnyire ezt a nevet használják a balettelőadásoknál is, míg a magyar színlapokon hagyományosan Marikaként szerepel. A mesében előforduló családnevek úgynevezett beszélő nevek. A német Stahlbaum szó jelentése acélfa, s ez feltehetően Marika és Frici családjának merevségére, a szülők korlátozó szándékára utal. Drosselmeyer keresztapa neve szabad fordításban azt jelenti: aki felkavarja a dolgokat. Ő ajándékozza a diótörő figurát Marikának, s ezzel veszi kezdetét az álom-mese. Fotó © Kotschy Gábor, Müpa
7
A zeneszerző
Pjotr Iljics Csajkovszkij
Pjotr Iljics Csajkovszkij 1840-ben született az oroszországi Votkinszkban. Rendkívül éles eszű, kissé koraérett gyerek volt, s hatéves korára az orosz mellett németül és franciául is megtanult. Nem szerette a kötelező feladatokat, a fürdést sem kedvelte, és általában sem adott a megjelenésére. A zenéért azonban rajongott, az volt a legfontosabb számára. Ha kitalált egy dallamot, azonnal ki akarta próbálni zongoráján. Ha az nem volt a közelben, az ablaküvegen kopogta ki a dallamot. Ezt egyszer olyan erősen tette, hogy betört az üveg, és Pjotr súlyosan megvágta magát. Zongorázni hatéves korában kezdett. Bentlakásos iskolába járt, később jogot és matematikát tanult. Az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott hivatalnokként, de munkáját a legkevésbé sem élvezte: csak zenélni akart. Négy év hivatali munka után beiratkozott a szentpétervári konzervatóriumba, ahol a zongora mellett orgonálni és fuvolázni is tanult, és zeneszerzői tanulmányokat is folytatott. Három balettje mellett komponált kilenc operát, hat szimfóniát, négy versenyművet, három vonósnégyest, számos dalt, nyitányokat és szviteket. Szentpétervárott halt meg, ötvenhárom éves korában.
Csajkovszkij és a balett „Már régen szerettem volna megpróbálkozni ezzel a műfajjal” – írta Csajkovszkij első balettje, A hattyúk tava komponálása közben egy zeneszerző barátjának, szinte magyarázkodva, mivel akkoriban komoly zeneszerző nem vállalkozott balettzene írására. A 19. század második felében a balettművészetet a technikai túlzások, a bravúroskodás jellemezte, a műfaj művészileg kiüresedett. Csajkovszkij elhatározta, hogy tesz a nagy múltú műfaj újbóli felemelkedéséért, és a klasszikus balettformákat megőrizve olyan műveket kívánt komponálni, amelyek alkalmasak az érzelmek és a történések mélyebb, művészi kifejezésére. Csajkovszkij már egészen fiatal korában szorgalmasan látogatta a szentpétervári balettelőadásokat. Szimfonikus zenéjében is felbukkannak táncos részletek, amelyek különféle báli szalontáncokat és népi táncokat idéztek fel. Ezek az úgynevezett karaktertáncok mind-
8
Fotó © Kotschy Gábor, Müpa
három balettjében fontos szerephez jutnak. A hattyúk tava, a Csipkerózsika és az utolsó balett, A diótörő további közös vonása, hogy mindegyikük mesetémát dolgoz fel. Ez nem véletlen, hiszen a mese jó alkalmat kínál valóságos érzelmek és szenvedélyek zenei kifejezésére. Ez is szerepet játszott abban, hogy Csajkovszkij mesebalettjeit rövid időn belül az egész világon megkedvelték.
Mesés hangzás, mesés hangszerek Csajkovszkij e kései művében képszerű jellemzésre törekedett, és különös gondot fordított a hangszerelésre. Az egyes hangszereket jellemfestő eszközként a meseszerű hangulat fokozására használta. Gyermek-hangszereket is alkalmazott: csörgőt, madársípot, játék trombitát, gyerekdobot. A diótörőben új hangszert is szerepeltetett, a csilingelő hangú cselesztát, amelyet párizsi útja során véletlenül fedezett fel. A néhány évvel korábban feltalált, kis fémlapok megütésével megszólaltatott billentyűs hangszert Csajkovszkij meglepetésnek szánta az orosz közönség számára. „Arra számítok, hogy ez a hangszer rendkívüli szenzációt fog kelteni” – írta kiadójának. És valóban: az orosz közönség a balett bemutatóján hallhatta először a cseleszta édesen csengő hangját, a Csokoládétündér táncában. Ez a zene talán a legismertebb cselesztára írt darab a zeneirodalomban.
A Diótörő-szvit A balett bemutatója előtt kilenc hónappal jelent meg nyomtatásban a szerző által kiválasztott nyolc tételből álló zenekari szvit, amely azonnal nagy sikert aratott. Koncertdarabként mindmáig nagyon népszerű. Tételei: I. Miniatűr nyitány II. Karaktertáncok: 1. Induló. 2. A Csokoládétündér tánca. 3. Orosz tánc (trepak). 4. Arab tánc. 5. Kínai tánc. 6. Nádfuvolák tánca III. Virágok keringője
CSAJKOVSZKIJ: A DIÓTÖRŐ
9
10
A cselekmény Bensőséges hangulatú karácsonyeste Stahlbauméknál. Miközben a szülők az ünnepre készülődnek, gyermekeik, Frici és Marika türelmetlenül várják a vendégeket. Végre aztán megjönnek, és egy titokzatos, fekete öltözetet viselő alak is van köztük, aki megrémíti Fricit. Marika azonban tudja, hogy a keresztapja az, Drosselmeyer úr, a játékkészítő. Váratlan érkezésének mindenki örül, a gyerekek boldogan körbeugrálják. A tanácsos ajándékokat hozott nekik: a lányok porcelánbabát kapnak, a fiúk trombitát. Fricinek egy szép dob jut, de Marika kapja a legjobb ajándékot: egy diótörő bábut. Frici irigy lesz rá, el akarja venni a diótörőt Marikától. Addig huzakodnak, míg a fabábu eltörik. Marika vigasztalhatatlan, de keresztapja visszailleszti a letört részt. Az ünnepi est későn ér véget, a gyerekek és a felnőttek aludni térnek. Marika még egyszer magához szorítja a diótörő bábut, majd lefekszik, és hamarosan elalszik. Álmában egerek népesítik be a szobát, megragadják a diótörőt, majd a szoba közepén felejtik. Éjfélt üt az óra. Marika leszáll az ágyáról, hogy magához vegye kedves játékát, de újra megjelennek a csúf egerek, és a kislány ijedten elbújik. Az egerek fosztogatni kezdik a karácsonyfa mézeskalács kincseit. Nem sokáig garázdálkodhatnak azonban, mert a megelevenedett diótörő megvédi a karácsonyfát, aztán bevonul a játék várba. Marika már menne utána, ám ekkor megint csodálatos dolog történik: nőni kezd a karácsonyfa. Az egerek is visszatérnek, és ismét dézsmálni kezdik a fán csüngő édességeket. A hatalmas Egérkirály is megjelenik. Marika egy karosszékbe húzódik, és onnan figyeli az eseményeket. A várból ágyú dörren, kivonul csapatával a diótörő. Gyalogosok, majd huszárok rohamozzák az egereket. A csata sorsát a két vezér párviadala dönti el: a diótörő legyőzi az Egérkirályt. Ismét különös dolog történik: Drosselmeyer bácsi integet a karácsonyfa ágai közül, majd egyszerre előpattan a daliás ifjúvá, herceggé változott diótörő. Boldogan köszönti a szépséges leányzóvá serdült Marikát, azaz Mária hercegnőt. Ő kislányos szemérmességgel fogadja daliás hódolóját, de az ő szívét is átjárja az igaz szerelem. Együtt utaznak a hópihék, majd a herceg birodalmába, ahol csodálatos táncmulatság veszi kezdetét. Marika másnap reggel álmosan dörzsölgeti a szemét. Amikor meglátja a karácsonyfa tövében kedves diótörőjét, boldogan szorítja magához.
CSAJKOVSZKIJ: A DIÓTÖRŐ
11
Fotó © Kotschy Gábor, Müpa
12
Fotó © Kotschy Gábor, Müpa
Bábok nyelvén, álom és valóság határán A Budapest Bábszínházban 1978-ban mutatták be A diótörőt, melyet – Szőnyi Kató eredeti rendezését felhasználva – Meczner János állított újra színre 1997-ben. A díszleteket tervező Koós Iván és a bábokat megálmodó Bródy Vera vegyes technikákat alkalmazott, a pálcás bábtól a mechanikus bábon keresztül az árnyjátékig és a mozgó díszletekig. Az előadás jellegzetességét leginkább mégis a bebújós maszkok adják, melyek a felnőtteket alakító szereplők magasságát másfélszeresére növelik, ezáltal jól érzékelhető a gyerek és a felnőtt szereplők közötti különbség. A színészek egyáltalán nem beszélnek, és arcjátékkal sem tudnak érzelmeket mutatni, mert maszkot viselnek, ám mozdulataikkal, gesztusaikkal tökéletesen kifejezik az érzéseket. Ebben segítségükre van a zene, amely minden pillanatban az adott hangulatot tükrözi. A Bábszínház előadásában szinte minden lény kettős alakban jelenik meg: egy valósban és egy mesebeliben. Sőt, nemcsak a karácsonyeste bemutatott babák, az ajándékba kapott ólomkatonák és a vitrinben gyűjtött bábok kelnek életre, hanem a tárgyak is: a kis játék ház például pompás kastéllyá válik, a karácsonyfa pedig várrá. A valóságot és az álmokat szinte semmi nem választja el, és ez a furcsa kettősség az, ami izgalmassá és olykor ijesztővé teszi a megelevenedő történetet. Írta: Körmendy Zsolt
CSAJKOVSZKIJ: A DIÓTÖRŐ
13
14
Színező Színezd ki és nevezd meg a történet szereplőit az alábbi rajzokon!
KVÍZ – Válaszolj a következő kérdésekre! A válaszadásban segít a műsorfüzet és az előadáson látottak. Egy kérdésnél több helyes válasz is lehetséges.
1.
Kinek a meséje alapján íródott a balett szövegkönyve? a. Alexandre Dumas b. E. T. A. Hoffmann c. Marius Petipa d. Pjotr Iljics Csajkovszkij
2.
Melyek Csajkovszkij balettjei? a. A diótörő b. A hattyúk tava c. Csipkerózsika d. Hófehérke
3.
Milyen bábok szerepelnek az előadásban? a. Kesztyűbáb b. Marionett c. Mechanikus báb d. Pálcás báb
4.
Kinek a táncát kíséri a cseleszta hangja a balett zenéjében? a. Cukortündér b. Csokoládétündér c. Kakaótündér d. Marcipántündér
CSAJKOVSZKIJ: A DIÓTÖRŐ
15
Megfejtések: Színező: Diótörő, Marika, Egérkirály Kvíz: 1. b, 2. a, b, c, 3. c, d, 4. b
ÚJÉVI MATINÉKONCERT GYEREKEKNEK FISCHER ÁDÁMMAL
Haydn: A teremtés – részletek
Közreműködik: Rácz Rita – szoprán, Megyesi Zoltán – tenor, Cser Krisztián – basszus, a milánói Scala Akadémiai Zenekara, a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán) Vezényel: Fischer Ádám
2018. január 1.
Fischer Ádám Fotó © Csibi Szilvia, Müpa
OPERAMACERA - A NEMZETI FILHARMONIKUSOK IFJÚSÁGI SOROZATA
Mozart: Figaro házassága
Közreműködik: Kolonits Klára, Cseh Antal, Bordás Barbara, Kálnay Zsófia – ének Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Dinyés Dániel Rendező: Göttinger Pál
2018. január 14.
HANG-SZER-SZÁM
Mindig szombaton / 11.00 2018. január 20. 2018. február 17.
„Rézcsövek” – A kürt „Rézcsövek” – A trombita
MATINÉKONCERTEK – Szenvedélyek
Mindig vasárnap / 11.00
2018. január 28.
2018. február 11.
Szenvedélyem: a hegedű – Kelemen Barnabás Szenvedélyünk: a ritmus – Talamba Ütőegyüttes
ISKOLÁSKONCERTEK
Mindig hétfőn / 11.00
2018. január 29. és február 19.
Szentivánéji balett – Purcell: A tündérkirálynő
OPERAMACERA - A NEMZETI FILHARMONIKUSOK IFJÚSÁGI SOROZATA
Donizetti: Don Pasquale
Közreműködik: Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Dinyés Dániel Rendező: Göttinger Pál
2018. május 13.
AJÁNLÓ
előzetes,
Élmény! Minden tekintetben. Élmény! Minden tekintetben.
Nem kell, hogy tele legyen a zsebed! Világsztárok diákjeggyel mindennap 500 forintért mupa.hu
Stratégiai médiapartnereink:
Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Emberi Erőforrások Minisztériuma
Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter Címlapfotó: Kotschy Gábor, Müpa A szerkesztés lezárult: 2017. december 15. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!