Istenünk, te Mindszenty József bíborost arra választottad ki, hogy az üldöztetés idején mindhalálig hűséges főpásztor legyen: az igazság és a szeretet tanúságtevője. Hívő néped örömére add meg, kérünk, hogy őt mielőbb Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
VÉRTANÚINK HITVALLÓINK XXI/1. szám
2015. január
A tartalomból ELŐTÉRBEN
Dr. Beran Ferenc: Szent Margit üzenete számunkra • 2 „Egy középkori zsoltárt idézve: Szent Margit »égbe ívelő szép útja« számunkra is irányt mutat. Kövessük ezt az utat, és akkor bízhatunk abban, hogy megvalósul a fehérvértanú Mindszenty József bíboros atya álma: a »Pannonia Sacra«, a Szent Magyarország.” Kovács Gergely: „A jövő Isten kezében van” • 4 Jó szándékra van szüksége ma a Mindszenty Ügynek, hogy megtaláljuk a közös nevezőt abban, ami a magyar nemzet és a katolikus egyház számára az ő életéből a XXI. században is továbbadandó érték marad.
HÍREINK • 8 KITEKINTÉS
Elkészült Brenner János Positio-ja • 11 „A második évezred végén az Egyház újra a vértanúk Egyháza lett, vallotta II. János Pál pápa. Brenner János atya nem az embertelen diktatúra egyetlen áldozata, de számunkra mégis fontos, mert ő hozzánk tartozott életében, s hozzánk tartozónak érezzük őt halálában is.” Hermann Andrea: Kerkai Jenő, a magyarság szociális apostola • 13 „Életem-halálom egyetlen szerelmének most is a magyar népet és a magyar hazát tekintem. Vigasztaló tudat, hogy odaátról is lehet hatékonyan folytatni a földi életfeladat szolgálatát. Isten dicsőségének ez a szolgálata a nagy magyar engesztelés.”
IMAMEGHALLGATÁS • 15
„Megkérdezték, hogy mit csináltam a szememmel, mert ennél a diagnózisnál ilyen mértékű spontán javulással még nem találkoztak. Egyikük viccesen megkérdezte: »Kicserélte a szemét?« »Nem én voltam!« – válaszoltam mosolyogva.”
FELHÍVÁS • 16
Kérjük Olvasóinkat, és rajtuk keresztül az Egymillió Imádkozó Magyart, hogy 2015. május 2-án imáink apró jelét, egy-egy felirattal ellátott koszorúszalagot minél többen hozzunk el a hercegprímás esztergomi nyughelyére!
Dicsértessék a Jézus Krisztus!
A címlapon Isten Szolgája Brenner János arcképe látható, Kisléghi Nagy Ádám 2006-ban készült alkotása.
A tartalomból ELŐTÉRBEN
Dr. Beran Ferenc: Szent Margit üzenete számunkra • 2 „Egy középkori zsoltárt idézve: Szent Margit »égbe ívelő szép útja« számunkra is irányt mutat. Kövessük ezt az utat, és akkor bízhatunk abban, hogy megvalósul a fehérvértanú Mindszenty József bíboros atya álma: a »Pannonia Sacra«, a Szent Magyarország.” Kovács Gergely: „A jövő Isten kezében van” • 4 Jó szándékra van szüksége ma a Mindszenty Ügynek, hogy megtaláljuk a közös nevezőt abban, ami a magyar nemzet és a katolikus egyház számára az ő életéből a XXI. században is továbbadandó érték marad.
HÍREINK • 8 KITEKINTÉS
Elkészült Brenner János Positio-ja • 11 „A második évezred végén az Egyház újra a vértanúk Egyháza lett, vallotta II. János Pál pápa. Brenner János atya nem az embertelen diktatúra egyetlen áldozata, de számunkra mégis fontos, mert ő hozzánk tartozott életében, s hozzánk tartozónak érezzük őt halálában is.” Hermann Andrea: Kerkai Jenő, a magyarság szociális apostola • 13 „Életem-halálom egyetlen szerelmének most is a magyar népet és a magyar hazát tekintem. Vigasztaló tudat, hogy odaátról is lehet hatékonyan folytatni a földi életfeladat szolgálatát. Isten dicsőségének ez a szolgálata a nagy magyar engesztelés.”
IMAMEGHALLGATÁS • 15
„Megkérdezték, hogy mit csináltam a szememmel, mert ennél a diagnózisnál ilyen mértékű spontán javulással még nem találkoztak. Egyikük viccesen megkérdezte: »Kicserélte a szemét?« »Nem én voltam!« – válaszoltam mosolyogva.”
FELHÍVÁS • 16
Kérjük Olvasóinkat, és rajtuk keresztül az Egymillió Imádkozó Magyart, hogy 2015. május 2-án imáink apró jelét, egy-egy felirattal ellátott koszorúszalagot minél többen hozzunk el a hercegprímás esztergomi nyughelyére!
Dicsértessék a Jézus Krisztus!
A címlapon Isten Szolgája Brenner János arcképe látható, Kisléghi Nagy Ádám 2006-ban készült alkotása.
Előtérben
Előtérben
Szent Margit üzenete számunkra
országnak kárára vált. A Nyulak szigetén apácaként élő Margit ekkor ismerte fel küldetését: Jézust követve, életét Jézushoz kapcsolva neki is áldozatot kell vállalni másokért, elsősorban családjáért és nemzetéért. Ezért utasította vissza szülei akarata ellenére a lengyel, majd a cseh király házassági ajánlatát, számolva azzal is, hogy döntése sokak szerint hátrányos lehet az országra nézve. Ő azonban érezhette, tudhatta, hogy hitével és erkölcsi példájával többet adhat nemzetének.
Árpád-házi Szent Margit égi születésnapját január 18-án ünnepeljük. Hagyománnyá vált, hogy a Margit-szigeti kolostor romjainál, ahol IV. Béla lánya szerzetesként élt, és ahol sírja ma is látható, az esztergomi érsekek szentmisét mutatnak be hazánkért. Idén az ünnepélyes szentmiseáldozatot Dr. Erdő Péter bíboros úr január 18-án, vasárnap délelőtt 11 órakor celebrálja. Amikor Szent Margitra emlékezünk, lehetőségünk van arra, hogy felidézzük életét és korunk számára megfogalmazzuk üzenetét. Ennek az üzenetnek a kiindulópontja lehet erkölcsi élete, áldozatvállalása. A történeti leírások szerint, amikor Róbert esztergomi érsek felemelte a fátylat a halott Margit arcáról, így szólt a körülötte álló gyászolókhoz: „Ne sírjatok, hanem nézzétek őt, az Örök Király lányát, mert a feltámadás jele van az arcán.” Az írások nem szólnak arról, hogy a főpap pontosan milyennek látta IV. Béla király lányának arcát, mi azonban közel nyolcszáz év távlatából mégis megrajzolhatjuk azokat a lelki és erkölcsi vonásokat, amelyek Margitot szentté, és válsággal küszködő korunkban példaértékűvé teszik számunkra. Szent Margit életét tanulmányozva észrevehetjük, hogy mások terheit hordozó és engesztelő lelkülete egy gyermekkori eseményhez is köthető. A tanúk emlékezete szerint még kislányként a veszprémi domonkos kolostorban gyakran bement a templomba, és az oltár előtt imádkozott – ahogy ezt a szerzetesnővéreknél látta. Egy alkalommal felfigyelt az oltár felett levő feszületre, és megkérdezte a nővéreket, hogy az, aki a keresztfán van, miért tárja ki a karját. Amikor elmondták neki, hogy Jézus Krisztus van a kereszten, aki azért vállalta a halált, hogy minket, embereket a bűneinktől megváltson, elsírta magát. Később ez indíthatta őt arra, hogy maga is áldozatot vállaljon a bűnösökért. Az a korszak pedig, amelyben a királylány élt, bőven kínált lehetőséget az engesztelő életre. Az országot feldúlta a tatár had, és csak a Gondviselésnek köszönhető, hogy a nagykán halála után elhagyták az országot. Az ország állapotát leíró dokumentumok szerint a tatár sereg nemcsak a földeken és a településeken, hanem az emberi lelkekben is nyomot hagyott. A királyi udvarban megosztottság lett úrrá, mert IV. Béla és fia, a későbbi V. István között háborúskodás tört ki, ami az egész
2
Milyen üzenete van Szent Margitnak az évszázadok távlatából? Egyik hangsúlyos üzenete az, hogy a lelki értékek fontosságára irányítja a figyelmünket. Ma sokan úgy gondolják, a válságból elsősorban jó gazdasági döntések által lehet kijutni, és a közösség javát (közjó) is azonosítják az anyagi javakkal. De ez tévedés, mert a közjót elsősorban nem az anyagi gazdagság mozdítja elő, hanem a lelki, szellemi értékek, mint például a másokért vállalt áldozat és a másik segítése, szolgálata. Ezért egy királylány többet adhat nemzetének, ha magasabb erkölcsi értékeket követ, mint ha környezete „bölcs” politikai tanácsainak engedelmeskedik. A másokért vállalt áldozat korunkban különösen fontossá vált. Az általános gazdasági válság kitöréséig ugyanis sokak számára úgy tűnhetett, hogy a fogyasztói társadalomban tapasztalható viszonylagos jólét még sokáig fenntartható. Mára azonban világossá vált, hogy az emberhez méltó életet csak a közösségért vállalt áldozatok árán lehet fenntartani. Ez az áldozat magában foglalja az egyéni önmegtagadást, a mások javára való lemondást és szolgálatot. Egy középkori zsoltárt idézve: Szent Margit „égbe ívelő szép útja” számunkra is irányt mutat. Kövessük ezt az utat, és akkor bízhatunk abban, hogy megvalósul a fehérvértanú Mindszenty József bíboros atya álma: a „Pannonia Sacra”, a Szent Magyarország. Dr. Beran Ferenc pápai káplán, plébános, egyetemi tanár
3
Előtérben
Előtérben
Szent Margit üzenete számunkra
országnak kárára vált. A Nyulak szigetén apácaként élő Margit ekkor ismerte fel küldetését: Jézust követve, életét Jézushoz kapcsolva neki is áldozatot kell vállalni másokért, elsősorban családjáért és nemzetéért. Ezért utasította vissza szülei akarata ellenére a lengyel, majd a cseh király házassági ajánlatát, számolva azzal is, hogy döntése sokak szerint hátrányos lehet az országra nézve. Ő azonban érezhette, tudhatta, hogy hitével és erkölcsi példájával többet adhat nemzetének.
Árpád-házi Szent Margit égi születésnapját január 18-án ünnepeljük. Hagyománnyá vált, hogy a Margit-szigeti kolostor romjainál, ahol IV. Béla lánya szerzetesként élt, és ahol sírja ma is látható, az esztergomi érsekek szentmisét mutatnak be hazánkért. Idén az ünnepélyes szentmiseáldozatot Dr. Erdő Péter bíboros úr január 18-án, vasárnap délelőtt 11 órakor celebrálja. Amikor Szent Margitra emlékezünk, lehetőségünk van arra, hogy felidézzük életét és korunk számára megfogalmazzuk üzenetét. Ennek az üzenetnek a kiindulópontja lehet erkölcsi élete, áldozatvállalása. A történeti leírások szerint, amikor Róbert esztergomi érsek felemelte a fátylat a halott Margit arcáról, így szólt a körülötte álló gyászolókhoz: „Ne sírjatok, hanem nézzétek őt, az Örök Király lányát, mert a feltámadás jele van az arcán.” Az írások nem szólnak arról, hogy a főpap pontosan milyennek látta IV. Béla király lányának arcát, mi azonban közel nyolcszáz év távlatából mégis megrajzolhatjuk azokat a lelki és erkölcsi vonásokat, amelyek Margitot szentté, és válsággal küszködő korunkban példaértékűvé teszik számunkra. Szent Margit életét tanulmányozva észrevehetjük, hogy mások terheit hordozó és engesztelő lelkülete egy gyermekkori eseményhez is köthető. A tanúk emlékezete szerint még kislányként a veszprémi domonkos kolostorban gyakran bement a templomba, és az oltár előtt imádkozott – ahogy ezt a szerzetesnővéreknél látta. Egy alkalommal felfigyelt az oltár felett levő feszületre, és megkérdezte a nővéreket, hogy az, aki a keresztfán van, miért tárja ki a karját. Amikor elmondták neki, hogy Jézus Krisztus van a kereszten, aki azért vállalta a halált, hogy minket, embereket a bűneinktől megváltson, elsírta magát. Később ez indíthatta őt arra, hogy maga is áldozatot vállaljon a bűnösökért. Az a korszak pedig, amelyben a királylány élt, bőven kínált lehetőséget az engesztelő életre. Az országot feldúlta a tatár had, és csak a Gondviselésnek köszönhető, hogy a nagykán halála után elhagyták az országot. Az ország állapotát leíró dokumentumok szerint a tatár sereg nemcsak a földeken és a településeken, hanem az emberi lelkekben is nyomot hagyott. A királyi udvarban megosztottság lett úrrá, mert IV. Béla és fia, a későbbi V. István között háborúskodás tört ki, ami az egész
2
Milyen üzenete van Szent Margitnak az évszázadok távlatából? Egyik hangsúlyos üzenete az, hogy a lelki értékek fontosságára irányítja a figyelmünket. Ma sokan úgy gondolják, a válságból elsősorban jó gazdasági döntések által lehet kijutni, és a közösség javát (közjó) is azonosítják az anyagi javakkal. De ez tévedés, mert a közjót elsősorban nem az anyagi gazdagság mozdítja elő, hanem a lelki, szellemi értékek, mint például a másokért vállalt áldozat és a másik segítése, szolgálata. Ezért egy királylány többet adhat nemzetének, ha magasabb erkölcsi értékeket követ, mint ha környezete „bölcs” politikai tanácsainak engedelmeskedik. A másokért vállalt áldozat korunkban különösen fontossá vált. Az általános gazdasági válság kitöréséig ugyanis sokak számára úgy tűnhetett, hogy a fogyasztói társadalomban tapasztalható viszonylagos jólét még sokáig fenntartható. Mára azonban világossá vált, hogy az emberhez méltó életet csak a közösségért vállalt áldozatok árán lehet fenntartani. Ez az áldozat magában foglalja az egyéni önmegtagadást, a mások javára való lemondást és szolgálatot. Egy középkori zsoltárt idézve: Szent Margit „égbe ívelő szép útja” számunkra is irányt mutat. Kövessük ezt az utat, és akkor bízhatunk abban, hogy megvalósul a fehérvértanú Mindszenty József bíboros atya álma: a „Pannonia Sacra”, a Szent Magyarország. Dr. Beran Ferenc pápai káplán, plébános, egyetemi tanár
3
Előtérben
Előtérben
„A jövő Isten kezében van”
gíteni a bíboros boldoggá avatásának folyamatát! Ezért nagy örömmel várok minden érdemi visszajelzést. Fontos volna az alapoknál kezdenünk, végiggondolva, hogy milyen elévülhetetlen érdemei és máig ható tanulságai vannak Mindszenty bíboros életének. Nekem a népközelsége, az egyszerű életvitele, a szociális érzékenysége és tettei, a társadalmi egyenlőtlenséKevés szobrász tudja megjeleníteni Mindszenty bíboros valódi arcvonásait, ezen a képen Yrsa von gek leküzdésére irányuló erőLeistner alkotása mintázás közben látható (1972) feszítései, a közösségszervező tehetsége, az egyházi és nemzeti hagyományok és kultúra iránti megbecsülése jutnak eszembe elsőként. De kiemelkedő példát mutatott mindenkori készségével a rábízottak védelmére, a különböző jellegű és természetű zsarnokságokkal szembeni kiállásával, a vértanúság vállalásával, hitével és szilárd hűségével. Egyéniségének fontos vonását jelentette az édesanyai és a női hivatás iránti szeretete, az önmaga korlátait meghaladni tudó személyiségfejlődése, jobbulási vágya és az, hogy egyházi és világi körben egyaránt sokakat megérintő személyiséggé vált. A bíboros erényeit és érdemeit akkor érezhetjük a leginkább, amikor magunkban vagy a másik emberben ennek a motiváló erejét, kegyelmi hatását megtapasztaljuk. Emellett fontos volna elfogadni, hogy a sok pozitívumhoz sok tanulságos tévedés társul, és nem tiszteletlenség ezeket felismerni és megfelelő hangnemben, megfelelő szavakat használva ezekről beszélni. Amikor 1944-ben azt az atyai tanácsot kapta XII. Piusz pápától, hogy legyen megértőbb, akkor ez azért történhetett, mert zalaegerszegi plébánosként sok erénye mellett a túlzott szigorúság jellemezte, ami gátja volt a szeretetben való gyarapodásának és az életszentség útján való előbbre jutásának. Hasonló hiányosságokat vagy túlzásokat, hibákat és tévedéseket találhatunk korábbi és későbbi életszakaszaiban egyaránt. És ami szintén fontos, Mindszenty bíboros egy adott kor gyermeke volt annak minden kötöttségével, több olyan jellegzetességgel, ami napjainkban már szokatlan vagy egyenesen félreérthető.
De a megvalósulása rajtunk múlik, tenni kell érte! A Mindszenty jubileumi év hajnalán több olvasónk kérte, hogy fejtsem ki bővebben, hogyan látom Mindszenty bíborosunk boldoggá- és szenttéavatási ügyének helyzetét és lehetőségét. Az idei jeles évfordulók miatt ez a mostani lapszám erre kiváló alkalmat teremt. Magáról az eljárásról legutóbb már eleget írtam, de Mindszenty bíboros megítélésének sajnálatos kettősségét csak röviden érintettem. Kaptam olyan olvasói kérdést, hogy mi köze a világnézeti különbségektől független társadalmi megítélésnek a boldoggá avatáshoz. Sokkal több, mint azt első hallásra gondolnánk. Ha nagyon egyszerűen akarnék válaszolni, akkor azt írnám, hogy Mindszenty bíboros minél kevésbé lehet „vitatott személyiség”. Ehhez két dologra van szükség. Egyrészt nem az egymás meggyőzését célzó vitákra, hanem a jobb megértést szolgáló eszmecserékre, közös gondolkodásra. Másrészt annak elfogadására, hogy vannak, akik másként gondolkodnak Mindszenty bíboros személyéről. Ez lenne az első lépés. Tudom, hogy nehéz ezt elfogadni. Sokkal egyszerűbb kölcsönösen azt mondani, hogy a másik megközelítés téves, túlzó vagy egyenesen bántó. Főként, ha tényleg ilyen érzéseket kelt bennünk. De ezt az érzést meg kell haladnunk ahhoz, hogy egy minél szélesebb körben elfogadható, szilárd alapot teremtsünk a bíboros hosszú és tevékeny életművének előremutató értelmezéséhez és értékeléséhez. Ha csak történészi körben lenne vitatott a bíboros tevékenységének néhány vonatkozása – például az utóbbi időben sokat emlegetett „politikai tevékenysége” – akkor ez tényleg nem kellene hogy érintse a boldoggá avatás folyamatát. Egyszerűbb lenne a helyzet, ha az egyházi oldal egységesebb volna, de sajnos nem az. A legdöntőbb tényező, hogy Mindszenty bíboros tanításából, életpéldájából mit olvas ki a ma élő katolikus közösség. Ha aktuális példákra talál és a hiteles életszentséget érzékeli benne, akkor ez szilárd alapja a sokunk által nagyon várt és remélt kanonizációnak. Ám ha különböző a hívek, papok és püspökök hitérzéke ebben a vonatkozásban, akkor ezt a kérdést, ami Istennek hála mindmáig nagyon széles rétegeket foglalkoztat, tisztázni kell. Hogy a téma fontos és időszerű, ez nem kérdés, de a boldoggá avatás szempontjából elodázhatatlan is. Ha nem érezném ezt a kényszerítő körülményt, nem beszélnék és írnék róla ennyit. Remélem, hogy a kedves olvasók is érzik és tudják, hogy nem felzaklatni akarom senkinek az érzékenységét, hanem a párbeszéd előmozdításával se-
4
5
Előtérben
Előtérben
„A jövő Isten kezében van”
gíteni a bíboros boldoggá avatásának folyamatát! Ezért nagy örömmel várok minden érdemi visszajelzést. Fontos volna az alapoknál kezdenünk, végiggondolva, hogy milyen elévülhetetlen érdemei és máig ható tanulságai vannak Mindszenty bíboros életének. Nekem a népközelsége, az egyszerű életvitele, a szociális érzékenysége és tettei, a társadalmi egyenlőtlenséKevés szobrász tudja megjeleníteni Mindszenty bíboros valódi arcvonásait, ezen a képen Yrsa von gek leküzdésére irányuló erőLeistner alkotása mintázás közben látható (1972) feszítései, a közösségszervező tehetsége, az egyházi és nemzeti hagyományok és kultúra iránti megbecsülése jutnak eszembe elsőként. De kiemelkedő példát mutatott mindenkori készségével a rábízottak védelmére, a különböző jellegű és természetű zsarnokságokkal szembeni kiállásával, a vértanúság vállalásával, hitével és szilárd hűségével. Egyéniségének fontos vonását jelentette az édesanyai és a női hivatás iránti szeretete, az önmaga korlátait meghaladni tudó személyiségfejlődése, jobbulási vágya és az, hogy egyházi és világi körben egyaránt sokakat megérintő személyiséggé vált. A bíboros erényeit és érdemeit akkor érezhetjük a leginkább, amikor magunkban vagy a másik emberben ennek a motiváló erejét, kegyelmi hatását megtapasztaljuk. Emellett fontos volna elfogadni, hogy a sok pozitívumhoz sok tanulságos tévedés társul, és nem tiszteletlenség ezeket felismerni és megfelelő hangnemben, megfelelő szavakat használva ezekről beszélni. Amikor 1944-ben azt az atyai tanácsot kapta XII. Piusz pápától, hogy legyen megértőbb, akkor ez azért történhetett, mert zalaegerszegi plébánosként sok erénye mellett a túlzott szigorúság jellemezte, ami gátja volt a szeretetben való gyarapodásának és az életszentség útján való előbbre jutásának. Hasonló hiányosságokat vagy túlzásokat, hibákat és tévedéseket találhatunk korábbi és későbbi életszakaszaiban egyaránt. És ami szintén fontos, Mindszenty bíboros egy adott kor gyermeke volt annak minden kötöttségével, több olyan jellegzetességgel, ami napjainkban már szokatlan vagy egyenesen félreérthető.
De a megvalósulása rajtunk múlik, tenni kell érte! A Mindszenty jubileumi év hajnalán több olvasónk kérte, hogy fejtsem ki bővebben, hogyan látom Mindszenty bíborosunk boldoggá- és szenttéavatási ügyének helyzetét és lehetőségét. Az idei jeles évfordulók miatt ez a mostani lapszám erre kiváló alkalmat teremt. Magáról az eljárásról legutóbb már eleget írtam, de Mindszenty bíboros megítélésének sajnálatos kettősségét csak röviden érintettem. Kaptam olyan olvasói kérdést, hogy mi köze a világnézeti különbségektől független társadalmi megítélésnek a boldoggá avatáshoz. Sokkal több, mint azt első hallásra gondolnánk. Ha nagyon egyszerűen akarnék válaszolni, akkor azt írnám, hogy Mindszenty bíboros minél kevésbé lehet „vitatott személyiség”. Ehhez két dologra van szükség. Egyrészt nem az egymás meggyőzését célzó vitákra, hanem a jobb megértést szolgáló eszmecserékre, közös gondolkodásra. Másrészt annak elfogadására, hogy vannak, akik másként gondolkodnak Mindszenty bíboros személyéről. Ez lenne az első lépés. Tudom, hogy nehéz ezt elfogadni. Sokkal egyszerűbb kölcsönösen azt mondani, hogy a másik megközelítés téves, túlzó vagy egyenesen bántó. Főként, ha tényleg ilyen érzéseket kelt bennünk. De ezt az érzést meg kell haladnunk ahhoz, hogy egy minél szélesebb körben elfogadható, szilárd alapot teremtsünk a bíboros hosszú és tevékeny életművének előremutató értelmezéséhez és értékeléséhez. Ha csak történészi körben lenne vitatott a bíboros tevékenységének néhány vonatkozása – például az utóbbi időben sokat emlegetett „politikai tevékenysége” – akkor ez tényleg nem kellene hogy érintse a boldoggá avatás folyamatát. Egyszerűbb lenne a helyzet, ha az egyházi oldal egységesebb volna, de sajnos nem az. A legdöntőbb tényező, hogy Mindszenty bíboros tanításából, életpéldájából mit olvas ki a ma élő katolikus közösség. Ha aktuális példákra talál és a hiteles életszentséget érzékeli benne, akkor ez szilárd alapja a sokunk által nagyon várt és remélt kanonizációnak. Ám ha különböző a hívek, papok és püspökök hitérzéke ebben a vonatkozásban, akkor ezt a kérdést, ami Istennek hála mindmáig nagyon széles rétegeket foglalkoztat, tisztázni kell. Hogy a téma fontos és időszerű, ez nem kérdés, de a boldoggá avatás szempontjából elodázhatatlan is. Ha nem érezném ezt a kényszerítő körülményt, nem beszélnék és írnék róla ennyit. Remélem, hogy a kedves olvasók is érzik és tudják, hogy nem felzaklatni akarom senkinek az érzékenységét, hanem a párbeszéd előmozdításával se-
4
5
Előtérben
Előtérben
Egyetlen példát hadd említsek. Jelenkori kihívás a nyugati katolikus közösségek számára, hogy hogyan őrizzük a krisztusi szeretettanítás teljességét és hogyan szeressük minél jobban azokat, akik nagyon sokszor önhibájukon kívül nem szentségi házasságban élnek. Mindszenty bíboros idejében még az volt a szokás, hogy a közösség bizonyos mértékben kirekesztette azokat, akik nem igazodtak az általánosan elfogadott erkölcsi szabályokhoz, ezért a rendezetlen házasságban élőkkel – mint „nyilvános bűnösökkel” – egy főpap nem mutatkozhatott, nem vállalhatott közösséget. Ma már ez egy meghaladott, szeretetlen és ezért elfogadhatatlan magatartás lenne, „ki vagyok én, hogy megítéljek bárkit” mondta egy hasonló témában Ferenc pápa. A bíboros erre a környezeti meghatározottságára nagyon emberi és tanulságos választ adott a fehérvértanúságát jelentő kirakatperében az „utolsó szó” jogán: „Félévszázados adottsággal állok itt, egy határozott neveléssel és alapelvekkel. Ez a nevelés és ezek az alapelvek ugyanúgy vannak beépítve egy emberi életbe, mint ahogy a földre rá van építve a vaspálya. Ez a vaspálya visz és megmagyaráz sok mindent.” Fontosnak tartom az „utolsó szó” még egy mondatát felidézni: „Hálát adok az Istennek, hogy életem folyamán a jó szándékot soha nem veszítettem el.” Ugyanerre a jó szándékra van szüksége ma a Mindszenty Ügynek, hogy tisztázni tudjunk minden komolyabb kérdést, bizonytalanságot, és megtaláljuk a közös nevezőt abban, ami a magyar nemzet és a katolikus egyház számára az ő életéből a XXI. században is továbbadandó érték marad. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a boldoggá avatás is mielőbb, nem valaki vagy valami ellenében, hanem Krisztus Egyházának lelki gazdagodására megvalósulhasson. Nagyon kérek mindenkit, hogy saját magunkban és saját környezetünkben tegyünk meg mindent azért, hogy a bíborossal kapcsolatos szemléletünk megszabaduljon minden kötöttségétől, erősítse a megértés és a szeretet lelkületét, és olyan közösségteremtő erővé váljon, amit nem tud kikezdeni sem az idő, sem a bárhonnan jövő meg nem értés. Istennek hála az Egymillió Imádkozó Magyar mozgalma él, ez is fontos és reményt nyújtó garancia. De az esztergomi engesztelő zarándokmisén kívül eddig nem volt közös imaalkalmunk. Ezért arra is kérem az imában kitartó híveket, hogy – 1892. március 29-re gondolva, amikor a Jóisten Mindszenty bíborost nekünk ajándékozta – csatlakozzunk minden hónap 29. napján a szülőfalu hívő közösségének imanapjához és lélekben zarándokoljunk Csehimindszentre mindnyájan. Ezeken a napokon mindenki a maga lehetőségeihez mérten külön
is ajánlja fel áldozatait, szentmiséjét és imádságát azért, hogy Mindszenty bíboros áldott emléke megmaradjon a hívek és a magyar nép lelkében, és azért, hogy újra felfedezzük személyiségének a valósághoz legközelebb álló, kellő mértékben árnyalt és megismert, jövőbe mutató oldalait. És ez segítse megvalósulni a mielőbbi boldoggá avatást. Továbbra is kérjük az ő közbenjárását életünk minden területén. Nagy örömmel tapasztaljuk, hogy újra megszaporodtak az imameghallgatásokról küldött beszámolók, melyekből néhányat közreadunk a mostani lapszámban. Ezek a jelek és különösen a kivizsgálásra érdemes csodás imameghallgatások jelenthetik a legnagyobb segítséget a kanonizáció lelassult folyamatában.
6
2015. május 2-án szeretettel várunk mindenkit! Legyünk ott minél többen a hagyományos esztergomi zarándokmisén kezünkben a Mindszenty-tisztelet imaszalagjával, és hozzuk el rokonainkat, barátainkat, fiataljainkat! Adjuk át Mindszenty bíboros lelki örökségét, és segítsük, hogy azt a maguk fiatal lelkével és lelkesedésével fedezzék fel saját életük és a hívő közösség gazdagodására az újabb és újabb generációk. És hogy írásomat egy Mindszenty bíboroshoz illő fohásszal zárjam: ez segítsen közelebb minket Istenhez! 1915 – pappá szentelése „A pap beletartozik minden családba, ti pedig a lelkiatya családjába tartoztok.” (Mindszenty József) 1945 – prímásérseki kinevezése „Akarok jó Pásztor lenni, aki, ha kell, életét adja juhaiért.” (Mindszenty József) 1975 – égi születése „Istennek hála, hogy szerény eszköz lehettem.” (Mindszenty József) 2015 – áldott emléke „Íme a nagy főpap, aki életének napjaiban tetszett az Istennek, és igaz volt, s a harag idején engesztelésül szolgált.” (Sir 44,16-17 – szentlecke hitvalló püspök ünnepén, részlet)
7
Előtérben
Előtérben
Egyetlen példát hadd említsek. Jelenkori kihívás a nyugati katolikus közösségek számára, hogy hogyan őrizzük a krisztusi szeretettanítás teljességét és hogyan szeressük minél jobban azokat, akik nagyon sokszor önhibájukon kívül nem szentségi házasságban élnek. Mindszenty bíboros idejében még az volt a szokás, hogy a közösség bizonyos mértékben kirekesztette azokat, akik nem igazodtak az általánosan elfogadott erkölcsi szabályokhoz, ezért a rendezetlen házasságban élőkkel – mint „nyilvános bűnösökkel” – egy főpap nem mutatkozhatott, nem vállalhatott közösséget. Ma már ez egy meghaladott, szeretetlen és ezért elfogadhatatlan magatartás lenne, „ki vagyok én, hogy megítéljek bárkit” mondta egy hasonló témában Ferenc pápa. A bíboros erre a környezeti meghatározottságára nagyon emberi és tanulságos választ adott a fehérvértanúságát jelentő kirakatperében az „utolsó szó” jogán: „Félévszázados adottsággal állok itt, egy határozott neveléssel és alapelvekkel. Ez a nevelés és ezek az alapelvek ugyanúgy vannak beépítve egy emberi életbe, mint ahogy a földre rá van építve a vaspálya. Ez a vaspálya visz és megmagyaráz sok mindent.” Fontosnak tartom az „utolsó szó” még egy mondatát felidézni: „Hálát adok az Istennek, hogy életem folyamán a jó szándékot soha nem veszítettem el.” Ugyanerre a jó szándékra van szüksége ma a Mindszenty Ügynek, hogy tisztázni tudjunk minden komolyabb kérdést, bizonytalanságot, és megtaláljuk a közös nevezőt abban, ami a magyar nemzet és a katolikus egyház számára az ő életéből a XXI. században is továbbadandó érték marad. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a boldoggá avatás is mielőbb, nem valaki vagy valami ellenében, hanem Krisztus Egyházának lelki gazdagodására megvalósulhasson. Nagyon kérek mindenkit, hogy saját magunkban és saját környezetünkben tegyünk meg mindent azért, hogy a bíborossal kapcsolatos szemléletünk megszabaduljon minden kötöttségétől, erősítse a megértés és a szeretet lelkületét, és olyan közösségteremtő erővé váljon, amit nem tud kikezdeni sem az idő, sem a bárhonnan jövő meg nem értés. Istennek hála az Egymillió Imádkozó Magyar mozgalma él, ez is fontos és reményt nyújtó garancia. De az esztergomi engesztelő zarándokmisén kívül eddig nem volt közös imaalkalmunk. Ezért arra is kérem az imában kitartó híveket, hogy – 1892. március 29-re gondolva, amikor a Jóisten Mindszenty bíborost nekünk ajándékozta – csatlakozzunk minden hónap 29. napján a szülőfalu hívő közösségének imanapjához és lélekben zarándokoljunk Csehimindszentre mindnyájan. Ezeken a napokon mindenki a maga lehetőségeihez mérten külön
is ajánlja fel áldozatait, szentmiséjét és imádságát azért, hogy Mindszenty bíboros áldott emléke megmaradjon a hívek és a magyar nép lelkében, és azért, hogy újra felfedezzük személyiségének a valósághoz legközelebb álló, kellő mértékben árnyalt és megismert, jövőbe mutató oldalait. És ez segítse megvalósulni a mielőbbi boldoggá avatást. Továbbra is kérjük az ő közbenjárását életünk minden területén. Nagy örömmel tapasztaljuk, hogy újra megszaporodtak az imameghallgatásokról küldött beszámolók, melyekből néhányat közreadunk a mostani lapszámban. Ezek a jelek és különösen a kivizsgálásra érdemes csodás imameghallgatások jelenthetik a legnagyobb segítséget a kanonizáció lelassult folyamatában.
6
2015. május 2-án szeretettel várunk mindenkit! Legyünk ott minél többen a hagyományos esztergomi zarándokmisén kezünkben a Mindszenty-tisztelet imaszalagjával, és hozzuk el rokonainkat, barátainkat, fiataljainkat! Adjuk át Mindszenty bíboros lelki örökségét, és segítsük, hogy azt a maguk fiatal lelkével és lelkesedésével fedezzék fel saját életük és a hívő közösség gazdagodására az újabb és újabb generációk. És hogy írásomat egy Mindszenty bíboroshoz illő fohásszal zárjam: ez segítsen közelebb minket Istenhez! 1915 – pappá szentelése „A pap beletartozik minden családba, ti pedig a lelkiatya családjába tartoztok.” (Mindszenty József) 1945 – prímásérseki kinevezése „Akarok jó Pásztor lenni, aki, ha kell, életét adja juhaiért.” (Mindszenty József) 1975 – égi születése „Istennek hála, hogy szerény eszköz lehettem.” (Mindszenty József) 2015 – áldott emléke „Íme a nagy főpap, aki életének napjaiban tetszett az Istennek, és igaz volt, s a harag idején engesztelésül szolgált.” (Sir 44,16-17 – szentlecke hitvalló püspök ünnepén, részlet)
7
Híreink
Híreink
Bódi Magdi és Hám János eljárása
Itt Beer Miklós püspök, Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök, Máthé György szolnoki esperes-plébános és Szalay Ferenc, a város polgármestere ünnepélyesen kézjegyével látta el azt az okiratot, melynek értelmében a város védőszentjéül Xavéri Szent Ferenc mellett Boldog Sándor Istvánt választották.
Az egyházmegyei vizsgálat utolsó szakaszához ért Isten Szolgája Hám János és Isten Szolgálója Bódi Mária Magdolna szenttéavatási eljárása. A két ügy nagyon hasonló a tekintetben, hogy mind a szatmári, mind a veszprémi egyházmegyében évtizedekkel ezelőtt lefolytattak már egy, a korábbi előírásoknak megfelelő vizsgálatot, és ezek keretében felbecsülhetetlen értékű dokumentáció, a szemtanúk értékes vallomásai kerültek rögzítésre. A jelenlegi előírásoknak megfelelően folytatódott mindkét szenttéavatási eljárás, a vizsgálatok jelentős része idén lezárul, már csak a kultuszra vonatkozó tanúkihallgatások és az eljárások iratanyagának rendezése, fordítása és az eljárás hivatalos lezárása vannak hátra. Mindkét vizsgálat mielőbbi sikeres lezárulásáért kérjük a hívek támogató imádságát!
Pio atya-emlékkonferencia Kecskeméten Szeptember 23-án, Pio atya égi születésének évfordulóján a kecskeméti önkormányzat konferenciát szervezett a városháza dísztermében. Az eseményt zenei műsor és egy Pio atya alakját bemutató kisfilm nyitotta meg. A polgármesteri köszöntő után Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke Pio atya életpéldázatáról tartott előadást. Feczák László görög katolikus parókus a keleti keresztények szemével méltatta Pio atyát, Alapítványunk képviseletében Kovács Gergely Mindszenty atya és Pio atya – életszentség és örökkévalóság címmel tartott előadást. A két szentéletű atya kapcsolatáról szólt Wittner Mária volt országgyűlési képviselő is. Végül Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek Pio atya gyóntatása és gyónása címmel tartotta meg a konferencia záró előadását. Kecskemét város önkormányzata szeretne hagyományt teremteni a XX. század hitvallóihoz kapcsolódó megemlékezésből.
Boldog Sándor István Szolnok társvédőszentje lett Október 26-án, Boldog Sándor István születésének századik évfordulója alkalmából ünnepi szentmisét mutatott be Beer Miklós váci megyés püspök a szolnoki Belvárosi Nagytemplomban. A szentmise után a résztvevők a templom előtti térre vonultak, ahol szeptember 1-je óta a Pogány Gábor Benő helyi szobrászművész alkotta Sándor István-szobor emlékeztet a város boldoggá avatott szülöttére.
8
Templomszentelés Boldog Meszlényi Zoltán tiszteletére A Budapest-lágymányosi Szent Adalbert Plébánia hívei október 31-én új templomuk felszentelését ünnepelhették a bíboros főpásztor, Erdő Péter vezetésével. „Ezt a templomot, amely hosszú évtizedek várakozása után a szabadság jelképe, boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspök tiszteletére szenteljük. Ő is az Egyház szabadságáért áldozta életét. Amikor a tiszteletére szentelt templomot most hódolatunk és szeretetünk jeleként felajánljuk, hálával tartozunk a gondviselő Istennek, aki lehetővé tette, hogy több nemzedéknyi várakozás után ez a nagy terv megvalósuljon. Adja Isten, hogy mi is ilyen hittel teljesíthessük mai kötelességeinket és sugárzó jel lehessünk népünk és a világ számára.”
Mindszenty bíborosra emlékeztünk November 4-én az amerikai nagykövetségen emlékezhettünk meg Mindszenty József bíborosról, aki 1956. november 4-én ebben a székházban kapott menedéket. A nagykövetség falán emléktábla örökíti meg e történelmi eseményt. Hagyományteremtő szándékkal a Mindszenty Alapítvány vezetősége és Snell György c. püspök, a Szent István Bazilika plébánosa együtt koszorúztak. Habsburg-Lotharingiai Mihály a hercegprímás emlékiratai segítségével felidézte történelmünk e nehéz időszakát és azt a sok áldozatot, melyet a magyar nép a szabadságáért hozott.
9
Híreink
Híreink
Bódi Magdi és Hám János eljárása
Itt Beer Miklós püspök, Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök, Máthé György szolnoki esperes-plébános és Szalay Ferenc, a város polgármestere ünnepélyesen kézjegyével látta el azt az okiratot, melynek értelmében a város védőszentjéül Xavéri Szent Ferenc mellett Boldog Sándor Istvánt választották.
Az egyházmegyei vizsgálat utolsó szakaszához ért Isten Szolgája Hám János és Isten Szolgálója Bódi Mária Magdolna szenttéavatási eljárása. A két ügy nagyon hasonló a tekintetben, hogy mind a szatmári, mind a veszprémi egyházmegyében évtizedekkel ezelőtt lefolytattak már egy, a korábbi előírásoknak megfelelő vizsgálatot, és ezek keretében felbecsülhetetlen értékű dokumentáció, a szemtanúk értékes vallomásai kerültek rögzítésre. A jelenlegi előírásoknak megfelelően folytatódott mindkét szenttéavatási eljárás, a vizsgálatok jelentős része idén lezárul, már csak a kultuszra vonatkozó tanúkihallgatások és az eljárások iratanyagának rendezése, fordítása és az eljárás hivatalos lezárása vannak hátra. Mindkét vizsgálat mielőbbi sikeres lezárulásáért kérjük a hívek támogató imádságát!
Pio atya-emlékkonferencia Kecskeméten Szeptember 23-án, Pio atya égi születésének évfordulóján a kecskeméti önkormányzat konferenciát szervezett a városháza dísztermében. Az eseményt zenei műsor és egy Pio atya alakját bemutató kisfilm nyitotta meg. A polgármesteri köszöntő után Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke Pio atya életpéldázatáról tartott előadást. Feczák László görög katolikus parókus a keleti keresztények szemével méltatta Pio atyát, Alapítványunk képviseletében Kovács Gergely Mindszenty atya és Pio atya – életszentség és örökkévalóság címmel tartott előadást. A két szentéletű atya kapcsolatáról szólt Wittner Mária volt országgyűlési képviselő is. Végül Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek Pio atya gyóntatása és gyónása címmel tartotta meg a konferencia záró előadását. Kecskemét város önkormányzata szeretne hagyományt teremteni a XX. század hitvallóihoz kapcsolódó megemlékezésből.
Boldog Sándor István Szolnok társvédőszentje lett Október 26-án, Boldog Sándor István születésének századik évfordulója alkalmából ünnepi szentmisét mutatott be Beer Miklós váci megyés püspök a szolnoki Belvárosi Nagytemplomban. A szentmise után a résztvevők a templom előtti térre vonultak, ahol szeptember 1-je óta a Pogány Gábor Benő helyi szobrászművész alkotta Sándor István-szobor emlékeztet a város boldoggá avatott szülöttére.
8
Templomszentelés Boldog Meszlényi Zoltán tiszteletére A Budapest-lágymányosi Szent Adalbert Plébánia hívei október 31-én új templomuk felszentelését ünnepelhették a bíboros főpásztor, Erdő Péter vezetésével. „Ezt a templomot, amely hosszú évtizedek várakozása után a szabadság jelképe, boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspök tiszteletére szenteljük. Ő is az Egyház szabadságáért áldozta életét. Amikor a tiszteletére szentelt templomot most hódolatunk és szeretetünk jeleként felajánljuk, hálával tartozunk a gondviselő Istennek, aki lehetővé tette, hogy több nemzedéknyi várakozás után ez a nagy terv megvalósuljon. Adja Isten, hogy mi is ilyen hittel teljesíthessük mai kötelességeinket és sugárzó jel lehessünk népünk és a világ számára.”
Mindszenty bíborosra emlékeztünk November 4-én az amerikai nagykövetségen emlékezhettünk meg Mindszenty József bíborosról, aki 1956. november 4-én ebben a székházban kapott menedéket. A nagykövetség falán emléktábla örökíti meg e történelmi eseményt. Hagyományteremtő szándékkal a Mindszenty Alapítvány vezetősége és Snell György c. püspök, a Szent István Bazilika plébánosa együtt koszorúztak. Habsburg-Lotharingiai Mihály a hercegprímás emlékiratai segítségével felidézte történelmünk e nehéz időszakát és azt a sok áldozatot, melyet a magyar nép a szabadságáért hozott.
9
Híreink
Kitekintés
Negyedszázados jubileum
kérjük a kedves hívek nagylelkű adományait. A Mindszenty-tisztelő közösség összefogásának szép jelképe lenne, ha az emlékhely felavatására már az idei Mindszenty jubileumi évben sor kerülhetne. Nagy örömmel számolunk be arról a megállapodásról is, melyet az Alapítvány a legrangosabb magyar könyvkiadók egyikével, a Helikon Kiadóval kötött annak érdekében, hogy ebben a jubileumi évben megjelenhessen Mindszenty bíboros emlékiratainak szöveg- és történetkritikai kiadása, kibővítve azokkal a gazdag tartalmi részekkel, melyek az Alapítvány Mindszenty bíboros örökségét képező levéltárában fennmaradtak. E szöveganyagok digitalizálása és kutatása jelenleg már folyamatban van.
Huszonöt esztendővel ezelőtt, 1989. november 19-én állították fel Nemesgulácson Magyarország első szabadtéri Mindszenty-emlékművét, erre emlékeztünk november 21-én a Veszprém megyei községben. Az ünneplő közösséget az emlékhely megálmodója, Nagy Károly kanonok levélben köszöntötte: „Testvéreim, köszönöm, hogy mellettem és az ügy mellett álltatok. Legyetek büszkék e bátorságra. Kérlek benneteket, neveljétek gyermekeiteket igazi magyar kereszténynek.” A megemlékezésen részt vett Pem László atya, a Mindszenty Társaság részéről Németh Szilvia, a Mindszenty Alapítvány képviseletében Kovács Gergely. Az ünnepséget hálaadó szentmise és az emlékműnél gyertyagyújtás zárta, melynek keretében imádkoztunk Isten Szolgája Mindszenty József bíboros mielőbbi boldoggá avatásáért.
Elkészült Brenner János Positio-ja Vertse Márta köszöntése 1983 és 2014 között dolgozott a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségében Vertse Márta, aki a közelmúltban megbízott felelős szerkesztőként vonult nyugállományba. Ez alkalomból szeretettel köszönjük meg áldozatos munkájának azt a részét, amellyel Mindszenty bíboros jobb megismerését, egyházi tiszteletének előmozdítását és kifejezetten a szenttéavatási eljárását szolgálta. Az Alapítvány vezetősége felkérte Mártát, hogy értékes tapasztalataival és további feladatok vállalásával segítse Mindszenty bíboros boldoggá avatásának folyamatát.
Jubileumi híreink Sikeresen folytatódtak a Mindszenty és Pio atya lelki találkozásának, bilokációjának emléket állító, Budapest VIII. kerületi emlékmű tervezésével kapcsolatos tárgyalások. A képviselőtestület hivatalosan kérte a volt Conti utcai börtön előtti tér Mindszenty József térre történő átnevezését a kerületi döntés jóváhagyására illetékes Budapest Főváros Közgyűlésétől. Hermann Zsolt szobrászművész a bíráló bizottság irányelveinek megfelelően dolgozik a szobor terveinek véglegesítésén. Májusi ünnepi számunkban szeretnénk bemutatni a szoborkompozíció végleges terveit. Az emlékmű mielőbbi felállításához
10
Ruppert József posztulátor atya hozta a jó hírt, hogy Rómában Veres András püspök hathatós fáradozásai eredményeként elkészült végre a Brenner Ügy szerkesztett peranyaga, és így megkezdődhet az anyag érdemi értékelése a Szenttéavatási Kongregációban. Püspök atya római látogatásai alkalmával a kongregáció bíboros prefektusa is nagy elismeréssel szólt az ügy jelentőségéről. Személyesen is sokat jelent számomra ez a régóta várt jó hír, mert Gyürki László atya felkérésére Brenner János eljárásában vállaltam először püspöki szakértőként szakmai közreműködést, ezért mint első ügy közel áll a szívemhez. A Positio gazdag képtári része nélkül is 899 oldal terjedelmű. Az ügy relátora igen pozitív szakmai véleményt fogalmazott meg előszavában Brenner János vértanúságáról, megelégedéssel szólt az anyag tartalmi gazdagságáról. Az általános és a részletes bevezető után a Positio az alábbi részekre tagolódik: Is-
11
Híreink
Kitekintés
Negyedszázados jubileum
kérjük a kedves hívek nagylelkű adományait. A Mindszenty-tisztelő közösség összefogásának szép jelképe lenne, ha az emlékhely felavatására már az idei Mindszenty jubileumi évben sor kerülhetne. Nagy örömmel számolunk be arról a megállapodásról is, melyet az Alapítvány a legrangosabb magyar könyvkiadók egyikével, a Helikon Kiadóval kötött annak érdekében, hogy ebben a jubileumi évben megjelenhessen Mindszenty bíboros emlékiratainak szöveg- és történetkritikai kiadása, kibővítve azokkal a gazdag tartalmi részekkel, melyek az Alapítvány Mindszenty bíboros örökségét képező levéltárában fennmaradtak. E szöveganyagok digitalizálása és kutatása jelenleg már folyamatban van.
Huszonöt esztendővel ezelőtt, 1989. november 19-én állították fel Nemesgulácson Magyarország első szabadtéri Mindszenty-emlékművét, erre emlékeztünk november 21-én a Veszprém megyei községben. Az ünneplő közösséget az emlékhely megálmodója, Nagy Károly kanonok levélben köszöntötte: „Testvéreim, köszönöm, hogy mellettem és az ügy mellett álltatok. Legyetek büszkék e bátorságra. Kérlek benneteket, neveljétek gyermekeiteket igazi magyar kereszténynek.” A megemlékezésen részt vett Pem László atya, a Mindszenty Társaság részéről Németh Szilvia, a Mindszenty Alapítvány képviseletében Kovács Gergely. Az ünnepséget hálaadó szentmise és az emlékműnél gyertyagyújtás zárta, melynek keretében imádkoztunk Isten Szolgája Mindszenty József bíboros mielőbbi boldoggá avatásáért.
Elkészült Brenner János Positio-ja Vertse Márta köszöntése 1983 és 2014 között dolgozott a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségében Vertse Márta, aki a közelmúltban megbízott felelős szerkesztőként vonult nyugállományba. Ez alkalomból szeretettel köszönjük meg áldozatos munkájának azt a részét, amellyel Mindszenty bíboros jobb megismerését, egyházi tiszteletének előmozdítását és kifejezetten a szenttéavatási eljárását szolgálta. Az Alapítvány vezetősége felkérte Mártát, hogy értékes tapasztalataival és további feladatok vállalásával segítse Mindszenty bíboros boldoggá avatásának folyamatát.
Jubileumi híreink Sikeresen folytatódtak a Mindszenty és Pio atya lelki találkozásának, bilokációjának emléket állító, Budapest VIII. kerületi emlékmű tervezésével kapcsolatos tárgyalások. A képviselőtestület hivatalosan kérte a volt Conti utcai börtön előtti tér Mindszenty József térre történő átnevezését a kerületi döntés jóváhagyására illetékes Budapest Főváros Közgyűlésétől. Hermann Zsolt szobrászművész a bíráló bizottság irányelveinek megfelelően dolgozik a szobor terveinek véglegesítésén. Májusi ünnepi számunkban szeretnénk bemutatni a szoborkompozíció végleges terveit. Az emlékmű mielőbbi felállításához
10
Ruppert József posztulátor atya hozta a jó hírt, hogy Rómában Veres András püspök hathatós fáradozásai eredményeként elkészült végre a Brenner Ügy szerkesztett peranyaga, és így megkezdődhet az anyag érdemi értékelése a Szenttéavatási Kongregációban. Püspök atya római látogatásai alkalmával a kongregáció bíboros prefektusa is nagy elismeréssel szólt az ügy jelentőségéről. Személyesen is sokat jelent számomra ez a régóta várt jó hír, mert Gyürki László atya felkérésére Brenner János eljárásában vállaltam először püspöki szakértőként szakmai közreműködést, ezért mint első ügy közel áll a szívemhez. A Positio gazdag képtári része nélkül is 899 oldal terjedelmű. Az ügy relátora igen pozitív szakmai véleményt fogalmazott meg előszavában Brenner János vértanúságáról, megelégedéssel szólt az anyag tartalmi gazdagságáról. Az általános és a részletes bevezető után a Positio az alábbi részekre tagolódik: Is-
11
Kitekintés
Kitekintés
ten Szolgája életének, mártíriumának és szenttéavatási eljárásának kritikai öszszegzése (az ún. Informatio), az egyházmegyei eljárás érvényességét elismerő kongregációs határozat, a tanúkra és vallomásaik fontosabb tartalmi elemeire vonatkozó áttekintő táblázat, a vallomások szakmai értékelése, a kihallgatások során használt kérdőívek, a tanúvallomások szerkesztett anyaga (ezek együtt az ún. Summarium testium elnevezésű részt alkotják), a történeti dokumentumok szerkesztett anyaga (ún. Summarium documentorum), a történész bizottság tagjainak kihallgatása és írásbeli szakvéleményük teljes szövege, a teológus cenzorok szakvéleményei, a meg nem engedett elővételezett kultusz vizsgálatáról kiadott nyilatkozat, végül név- és helynévmutató, részletes tartalomjegyzék és a már említett képtári rész. A Positio belső címlapján (ahogy e lapszámunk címoldalán is) a szombathelyi hívek körében és szerte az országban közkedvelt Brenner János-portré látható. „A második évezred végén az Egyház újra a vértanúk Egyháza lett, vallotta II. János Pál pápa. Brenner János atya nem az embertelen diktatúra egyetlen áldozata, de számunkra mégis fontos, mert ő hozzánk tartozott életében, s hozzánk tartozónak érezzük őt halálában is. Sokakban, akik ismerték őt, él az a szilárd meggyőződés, hogy erényekben gazdag élete tette alkalmassá őt a vértanúságra, amit kész volt elszenvedni. Ő nem egy végzetszerű gyilkosság áldozata, hanem önként, tudatosan vállalt áldozat, hiszen a gyilkosság előtt már többször érték atrocitások, halálos fenyegetések. Ezekkel meg akarták félemlíteni, de sikertelenül. Ő nem félt, nem lett kevésbé buzgó a papi munkában, nem lett kevésbé elkötelezett a fiatalok lelki gondozásában. Kovács Sándor püspök írta róla körlevelében: Élete példakép volt. Halála pedig ábeli áldozat. Adja Isten, hogy mielőbb a szentek között tisztelhessük őt, akiben Isten kegyelme ilyen példaértékűen megmutatkozott!” (Részletek Dr. Veres András szombathelyi püspök körleveléből, 2006. december 17.)
„Újjáépíteni mindent Krisztusban”
Aki adója 1%-át szeretné felajánlani az Alapítvány számára, a rendelkező nyilatkozaton ezeket az adatokat kell feltüntetnie: Magyarországi Mindszenty Alapítvány Adószám: 18063703-1-42 A felajánlásokat előre is szívből megköszönjük!
12
Kerkai Jenő jezsuita atya, a magyarság szociális apostola Emlékeznünk kell Kerkai Jenő jezsuita atyára (1904–1970), a XX. századi magyarság legnagyobb szociális apostolára, lánglelkű prófétájára, aki a vértanúk lelkületével élt, minden szenvedését tudatosan vállalva és boldogan felajánlva szeretett népéért. Lelki végrendeletében ezt írta: „Életem-halálom egyetlen szerelmének most is a magyar népet és a magyar hazát tekintem, az előkészületi évekkel, a szervező munkákkal, a börtön szenvedéseivel és az eljelentéktelenedés szíves vállalásával. Vigasztaló tudat, hogy odaátról is lehet hatékonyan folytatni a földi életfeladat szolgálatát. Bízom a magyarság nagy jövőjében történelmének transzcendens aranyfedezete miatt.” Méltó emlékeznünk arra az emberre, akit Isten kiválasztott, hogy „a magyarság történelmi sorsfordulóján a magyar keresztény társadalmi mozgalom és megújulás élére állítsa. Küldetését vállalta a hitvallók hitével, a vértanúk elszántságával és az apostolok buzgóságával egészen a halálig.” 1935-ben, nyolcvan évvel ezelőtt alapította meg a KALOT mozgalmat, a Kárpát-medencei magyar parasztifjúság szellemi, lelki, erkölcsi és szociális felemelésére, mely Európa legnagyobb dinamikájú, legjelentősebb agrármozgalmává vált. Kerkai atya szilárd lelkiségének, roppant erős akaratának és zseniális szervezőképességének köszönhetően a mozgalom tagjainak száma 20 bentlakásos népfőiskoláján, 3800 tagegyesületében alig tíz év alatt meghaladta az 500 000 főt. A magyar parasztifjúság, akikkel addig senki nem törődött, sereglett a KALOT zászlaja alá a négyes jelszó szellemében: „Krisztusibb embert! Műveltebb falut! Életerős népet! Öntudatos magyart!” A KALOT működését tíz év után, 1946-ban betiltották, Kerkai atya ekkor új hivatását a magyar falvak újraevangelizálásában látta, aminek az volt a célja, hogy megerősítse a népet az ateista kommunizmus lelki terrorjával szemben. A lelkigyakorlatos módszer segítségével hatalmas eredményeket ért el ezen a területen is. Többen kérték Kerkai atyát, hogy hagyja el az országot, és külföldön képviselje a magyar érdekeket, de ő ezt határozottan visszautasította, tudatosan együtt akart szenvedni a magyar néppel, ahogy mondta: „kiegészítjük testünkben Krisztus szenvedéseit”, ha kell, a halált is vállaljuk! 1949-ben letartóztatták és tíz év börtönbüntetésre ítélték, ahol különös kegyetlenséggel bántak vele, rengeteg szenvedésen és megaláztatáson ment keresztül, melyek teljesen aláásták egészségét. Barátja, utolsó munkatársa és rabtársa, dr. Takáts Ágoston, akivel huszonötször volt összebilincselve, így emlékezett vissza rá: „Emelt fővel viselt el mindent. És példát adott rabtársainak az öntudatban, a kitartásban, az emberi méltóságban, a keresztény hitben, reményben és szeretetben.”
13
Kitekintés
Kitekintés
ten Szolgája életének, mártíriumának és szenttéavatási eljárásának kritikai öszszegzése (az ún. Informatio), az egyházmegyei eljárás érvényességét elismerő kongregációs határozat, a tanúkra és vallomásaik fontosabb tartalmi elemeire vonatkozó áttekintő táblázat, a vallomások szakmai értékelése, a kihallgatások során használt kérdőívek, a tanúvallomások szerkesztett anyaga (ezek együtt az ún. Summarium testium elnevezésű részt alkotják), a történeti dokumentumok szerkesztett anyaga (ún. Summarium documentorum), a történész bizottság tagjainak kihallgatása és írásbeli szakvéleményük teljes szövege, a teológus cenzorok szakvéleményei, a meg nem engedett elővételezett kultusz vizsgálatáról kiadott nyilatkozat, végül név- és helynévmutató, részletes tartalomjegyzék és a már említett képtári rész. A Positio belső címlapján (ahogy e lapszámunk címoldalán is) a szombathelyi hívek körében és szerte az országban közkedvelt Brenner János-portré látható. „A második évezred végén az Egyház újra a vértanúk Egyháza lett, vallotta II. János Pál pápa. Brenner János atya nem az embertelen diktatúra egyetlen áldozata, de számunkra mégis fontos, mert ő hozzánk tartozott életében, s hozzánk tartozónak érezzük őt halálában is. Sokakban, akik ismerték őt, él az a szilárd meggyőződés, hogy erényekben gazdag élete tette alkalmassá őt a vértanúságra, amit kész volt elszenvedni. Ő nem egy végzetszerű gyilkosság áldozata, hanem önként, tudatosan vállalt áldozat, hiszen a gyilkosság előtt már többször érték atrocitások, halálos fenyegetések. Ezekkel meg akarták félemlíteni, de sikertelenül. Ő nem félt, nem lett kevésbé buzgó a papi munkában, nem lett kevésbé elkötelezett a fiatalok lelki gondozásában. Kovács Sándor püspök írta róla körlevelében: Élete példakép volt. Halála pedig ábeli áldozat. Adja Isten, hogy mielőbb a szentek között tisztelhessük őt, akiben Isten kegyelme ilyen példaértékűen megmutatkozott!” (Részletek Dr. Veres András szombathelyi püspök körleveléből, 2006. december 17.)
„Újjáépíteni mindent Krisztusban”
Aki adója 1%-át szeretné felajánlani az Alapítvány számára, a rendelkező nyilatkozaton ezeket az adatokat kell feltüntetnie: Magyarországi Mindszenty Alapítvány Adószám: 18063703-1-42 A felajánlásokat előre is szívből megköszönjük!
12
Kerkai Jenő jezsuita atya, a magyarság szociális apostola Emlékeznünk kell Kerkai Jenő jezsuita atyára (1904–1970), a XX. századi magyarság legnagyobb szociális apostolára, lánglelkű prófétájára, aki a vértanúk lelkületével élt, minden szenvedését tudatosan vállalva és boldogan felajánlva szeretett népéért. Lelki végrendeletében ezt írta: „Életem-halálom egyetlen szerelmének most is a magyar népet és a magyar hazát tekintem, az előkészületi évekkel, a szervező munkákkal, a börtön szenvedéseivel és az eljelentéktelenedés szíves vállalásával. Vigasztaló tudat, hogy odaátról is lehet hatékonyan folytatni a földi életfeladat szolgálatát. Bízom a magyarság nagy jövőjében történelmének transzcendens aranyfedezete miatt.” Méltó emlékeznünk arra az emberre, akit Isten kiválasztott, hogy „a magyarság történelmi sorsfordulóján a magyar keresztény társadalmi mozgalom és megújulás élére állítsa. Küldetését vállalta a hitvallók hitével, a vértanúk elszántságával és az apostolok buzgóságával egészen a halálig.” 1935-ben, nyolcvan évvel ezelőtt alapította meg a KALOT mozgalmat, a Kárpát-medencei magyar parasztifjúság szellemi, lelki, erkölcsi és szociális felemelésére, mely Európa legnagyobb dinamikájú, legjelentősebb agrármozgalmává vált. Kerkai atya szilárd lelkiségének, roppant erős akaratának és zseniális szervezőképességének köszönhetően a mozgalom tagjainak száma 20 bentlakásos népfőiskoláján, 3800 tagegyesületében alig tíz év alatt meghaladta az 500 000 főt. A magyar parasztifjúság, akikkel addig senki nem törődött, sereglett a KALOT zászlaja alá a négyes jelszó szellemében: „Krisztusibb embert! Műveltebb falut! Életerős népet! Öntudatos magyart!” A KALOT működését tíz év után, 1946-ban betiltották, Kerkai atya ekkor új hivatását a magyar falvak újraevangelizálásában látta, aminek az volt a célja, hogy megerősítse a népet az ateista kommunizmus lelki terrorjával szemben. A lelkigyakorlatos módszer segítségével hatalmas eredményeket ért el ezen a területen is. Többen kérték Kerkai atyát, hogy hagyja el az országot, és külföldön képviselje a magyar érdekeket, de ő ezt határozottan visszautasította, tudatosan együtt akart szenvedni a magyar néppel, ahogy mondta: „kiegészítjük testünkben Krisztus szenvedéseit”, ha kell, a halált is vállaljuk! 1949-ben letartóztatták és tíz év börtönbüntetésre ítélték, ahol különös kegyetlenséggel bántak vele, rengeteg szenvedésen és megaláztatáson ment keresztül, melyek teljesen aláásták egészségét. Barátja, utolsó munkatársa és rabtársa, dr. Takáts Ágoston, akivel huszonötször volt összebilincselve, így emlékezett vissza rá: „Emelt fővel viselt el mindent. És példát adott rabtársainak az öntudatban, a kitartásban, az emberi méltóságban, a keresztény hitben, reményben és szeretetben.”
13
Kitekintés
Imameghallgatás
A börtön szenvedései után, megrokkant egészséggel még tíz éven keresztül, haláláig dolgozott fizikai munkásként, majd betegápolóként. Teljesen közel akart kerülni az eltiport magyar néphez, azonosulni sorsával, ezért mindvégig szegény családokat támogatott kis fizetéséből, inkább magától megvonva az ételt, teljes szolidaritást vállalva a szenvedőkkel. Mindezt a magyarság jövőjébe vetett rendíthetetlen bizalommal tette, felajánlva értünk minden szenvedését! Akik szemére vetették, hogy miért nem hagyta el az országot, nem tudhatták, hogy „milyen tett volt vállalni Rákosi és Kádár fegyházait, ott fél szemére megvakulni, súlyos szívbajt kapni? – Milyen tett volt együtt lenni a magyar nép feláldozott fiaival a fegyházban és gyóntatni, amíg lehetett, áldoztatni, vigasztalni őket? – Milyen tett volt példát mutatni, hogy semmiféle szenveKerkai Jenő közelmúltban avatott lakiteleki mellszobra, dés és megaláztatás nem törheti meg a gerincet, Hermann Zsolt alkotása nem ölheti meg a keresztény reményt? – Milyen tett volt szabadulása után vállalni a nehéz fizikai munkát, hogy népünk megalázott fiaival ott is együtt legyen? – Milyen tett volt teljesen eljelentéktelenedni és öreg, rendházukból kiüldözött beteg szerzeteseket ápolni és eltemetni? – Milyen tett volt mindezek ellenére tartani bennünk a lelket, bizonyítani, hogy van értelme mindennek, mert Isten terveiben minden szenvedésnek és áldozatnak megvan a kegyelmi értelme és a maga helye?” Ezek hősi tettek voltak! Kerkai atya örökké érvényes üzenetével zárom megemlékezésem, szívből kívánva ennek megvalósulását: „Ha Magyar Hazánkban a Krisztus Titokzatos Teste élő valóságként jelentkezik, a lelkekben lüktető kegyelmi erők révén megújulhat nálunk a föld színe minden területen. Nyomában egészséges kultúra virágzik, emberséges társadalom éled, vagyis a kereszténység és magyarság olyan együttese lép elő, amely példamutató lehet az egész világnak. Akkor elmondhatnák rólunk: kis ország, de nagy nép lakik benne. Újjáépíteni Krisztust a lelkekben, újjáépíteni az élet minden területét az Ő szellemében – az Isten dicsőségének ez a szolgálata a nagy magyar engesztelés.” Kerkai Jenő atya könyörögj érettünk és maradj velünk lelked szeretetével!
„Minden jóra fordul”
Hermann Andrea
14
Utolsó lapszámunk megjelenése óta több olvasónk is eljuttatta hozzánk imameghallgatásokról szóló beszámolóját. Ezeket nagyon köszönjük és továbbra is biztatjuk olvasóinkat, hogy osszák meg szerkesztőségünkkel hasonló élményeiket. Egyik olvasónk örömmel írta levelében, hogy miután Mindszenty bíboroshoz fordult imádságaival, hosszabb ideje állástalan hozzátartozói végre munkát találtak. Másik olvasónk egy emberi kapcsolatokat érintő, nehéz döntés előtt fordult imáival Mindszenty bíboroshoz megerősítést kérve, melyet hálával fogadott: „Köszönöm neki a segítséget: a körülmények alakulását, a döntésben való meggyőződést. Egyedül képtelen lettem volna rá. És rögtön tudtam, hogy – bár a vége nem az lett, amiben titokban reménykedtem – minden jóra fordul.” Boldog Batthyány-Strattmann László közbenjárására történt gyógyulásáról számolt be látásproblémákkal küzdő olvasónk:
H.I.: Gyógyulásom története 2012 októberében észrevettem, hogy a bal oldalon, a látásom perifériás részén valami probléma van. Amikor eltakartam a jobb szememet, a bal szememmel gyakorlatilag semmit sem láttam, csak nagy homályos pacnikat és fehérséget, mintha nagyon sűrű ködben lennék. A diagnózis: szemfenéki vénás trombózis. Gyógyító jellegű beavatkozásra az első hat órában van lehetőség, ezt követően belgyógyászhoz irányítanak, aki a keringést javító értágítókat nem a szem gyógyítása, hanem a további vérrög képződése és az ebből következő betegségek megelőzése céljából adja. A szem hosszabb idő távlatában javulhat, de ennek mértéke korlátozott és bizonytalan, ugyanakkor további romlás, akár teljes vakság is bekövetkezhet. A diagnózist tudomásul vettem, de azt nem, hogy a betegségemre nincs gyógyulás. Feleségemmel megbeszéltük a kapott információkat és úgy döntöttünk, egy magasabb gyógyítóhoz kell fordulnunk. Még aznap este elkezdtünk imádkozni egy kilencedet, amelyben Boldog Batthyány-Strattmann László közbenjárását kértük. Megerősödött bennem az elhatározás, betegségemet felajánlottam Krisztus Urunknak, és a kilencedet követően egy hónapig minden este rózsafüzérben kértük a gyógyulásomat. 2012 novemberében kontrollvizsgálatra jelentkeztem, megjegyeztem, hogy javult a bal szemem látása és szeretnék a tábláról olvasni. Némi hitetlenkedés után végül olvashattam a tábláról, és a vonalig hibátlanul le tudtam olvasni a számokat. Arról a tábláról, amelyről két héttel azelőtt nemhogy a számokat nem tudtam leolvasni, de magát a táblát sem láttam. Ekkor már a szomszédos vizsgálóból is átjött több orvos és asszisztens.
15
Kitekintés
Imameghallgatás
A börtön szenvedései után, megrokkant egészséggel még tíz éven keresztül, haláláig dolgozott fizikai munkásként, majd betegápolóként. Teljesen közel akart kerülni az eltiport magyar néphez, azonosulni sorsával, ezért mindvégig szegény családokat támogatott kis fizetéséből, inkább magától megvonva az ételt, teljes szolidaritást vállalva a szenvedőkkel. Mindezt a magyarság jövőjébe vetett rendíthetetlen bizalommal tette, felajánlva értünk minden szenvedését! Akik szemére vetették, hogy miért nem hagyta el az országot, nem tudhatták, hogy „milyen tett volt vállalni Rákosi és Kádár fegyházait, ott fél szemére megvakulni, súlyos szívbajt kapni? – Milyen tett volt együtt lenni a magyar nép feláldozott fiaival a fegyházban és gyóntatni, amíg lehetett, áldoztatni, vigasztalni őket? – Milyen tett volt példát mutatni, hogy semmiféle szenveKerkai Jenő közelmúltban avatott lakiteleki mellszobra, dés és megaláztatás nem törheti meg a gerincet, Hermann Zsolt alkotása nem ölheti meg a keresztény reményt? – Milyen tett volt szabadulása után vállalni a nehéz fizikai munkát, hogy népünk megalázott fiaival ott is együtt legyen? – Milyen tett volt teljesen eljelentéktelenedni és öreg, rendházukból kiüldözött beteg szerzeteseket ápolni és eltemetni? – Milyen tett volt mindezek ellenére tartani bennünk a lelket, bizonyítani, hogy van értelme mindennek, mert Isten terveiben minden szenvedésnek és áldozatnak megvan a kegyelmi értelme és a maga helye?” Ezek hősi tettek voltak! Kerkai atya örökké érvényes üzenetével zárom megemlékezésem, szívből kívánva ennek megvalósulását: „Ha Magyar Hazánkban a Krisztus Titokzatos Teste élő valóságként jelentkezik, a lelkekben lüktető kegyelmi erők révén megújulhat nálunk a föld színe minden területen. Nyomában egészséges kultúra virágzik, emberséges társadalom éled, vagyis a kereszténység és magyarság olyan együttese lép elő, amely példamutató lehet az egész világnak. Akkor elmondhatnák rólunk: kis ország, de nagy nép lakik benne. Újjáépíteni Krisztust a lelkekben, újjáépíteni az élet minden területét az Ő szellemében – az Isten dicsőségének ez a szolgálata a nagy magyar engesztelés.” Kerkai Jenő atya könyörögj érettünk és maradj velünk lelked szeretetével!
„Minden jóra fordul”
Hermann Andrea
14
Utolsó lapszámunk megjelenése óta több olvasónk is eljuttatta hozzánk imameghallgatásokról szóló beszámolóját. Ezeket nagyon köszönjük és továbbra is biztatjuk olvasóinkat, hogy osszák meg szerkesztőségünkkel hasonló élményeiket. Egyik olvasónk örömmel írta levelében, hogy miután Mindszenty bíboroshoz fordult imádságaival, hosszabb ideje állástalan hozzátartozói végre munkát találtak. Másik olvasónk egy emberi kapcsolatokat érintő, nehéz döntés előtt fordult imáival Mindszenty bíboroshoz megerősítést kérve, melyet hálával fogadott: „Köszönöm neki a segítséget: a körülmények alakulását, a döntésben való meggyőződést. Egyedül képtelen lettem volna rá. És rögtön tudtam, hogy – bár a vége nem az lett, amiben titokban reménykedtem – minden jóra fordul.” Boldog Batthyány-Strattmann László közbenjárására történt gyógyulásáról számolt be látásproblémákkal küzdő olvasónk:
H.I.: Gyógyulásom története 2012 októberében észrevettem, hogy a bal oldalon, a látásom perifériás részén valami probléma van. Amikor eltakartam a jobb szememet, a bal szememmel gyakorlatilag semmit sem láttam, csak nagy homályos pacnikat és fehérséget, mintha nagyon sűrű ködben lennék. A diagnózis: szemfenéki vénás trombózis. Gyógyító jellegű beavatkozásra az első hat órában van lehetőség, ezt követően belgyógyászhoz irányítanak, aki a keringést javító értágítókat nem a szem gyógyítása, hanem a további vérrög képződése és az ebből következő betegségek megelőzése céljából adja. A szem hosszabb idő távlatában javulhat, de ennek mértéke korlátozott és bizonytalan, ugyanakkor további romlás, akár teljes vakság is bekövetkezhet. A diagnózist tudomásul vettem, de azt nem, hogy a betegségemre nincs gyógyulás. Feleségemmel megbeszéltük a kapott információkat és úgy döntöttünk, egy magasabb gyógyítóhoz kell fordulnunk. Még aznap este elkezdtünk imádkozni egy kilencedet, amelyben Boldog Batthyány-Strattmann László közbenjárását kértük. Megerősödött bennem az elhatározás, betegségemet felajánlottam Krisztus Urunknak, és a kilencedet követően egy hónapig minden este rózsafüzérben kértük a gyógyulásomat. 2012 novemberében kontrollvizsgálatra jelentkeztem, megjegyeztem, hogy javult a bal szemem látása és szeretnék a tábláról olvasni. Némi hitetlenkedés után végül olvashattam a tábláról, és a vonalig hibátlanul le tudtam olvasni a számokat. Arról a tábláról, amelyről két héttel azelőtt nemhogy a számokat nem tudtam leolvasni, de magát a táblát sem láttam. Ekkor már a szomszédos vizsgálóból is átjött több orvos és asszisztens.
15
Felhívás Csodálkozva és izgatottan beszélgettek, és többször is átnézték az eredeti diagnózis anyagát. Megkérdezték, hogy mit csináltam a szememmel, mert ennél a diagnózisnál ilyen mértékű spontán javulással még nem találkoztak. Egyikük viccesen megkérdezte: „Kicserélte a szemét?” „Nem én voltam!” – válaszoltam mosolyogva. Az ezt követően elvégzett érfestéses vizsgálat is megerősítette a javulást. Megerősödtem hitemben. Boldog Batthyány-Strattmann László közbenjárásának köszönhetem a gyógyulásomat. Hálás szívvel mondok neki köszönetet és mindig melegség van a szívemben, ha rá gondolok.
Isten Szolgája Mindszenty József égi születésének 40. évfordulója alkalmából 2015. május 2-án 10.30 órakor kezdődik az országos engesztelő zarándoklat jubileumi szentmiséje a hercegprímás sírja fölött az esztergomi főszékesegyházban. A szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, érsek mutatja be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papságával. A Mindszenty jubileumi év hajnalán kérjük Olvasóinkat, és rajtuk keresztül az Egymillió Imádkozó Magyart, hogy ez alkalommal imáink apró jelét, egy-egy felirattal ellátott koszorúszalagot minél többen hozzunk el a hercegprímás nyughelyére! Ezek a vékony szalagok legyenek nem múló tiszteletünk lobogói, és ez a külső jelekben is megmutatkozó imahadjárat segítse a hitvalló bíboros mielőbbi boldoggá avatását!
16
Vértanúink-Hitvallóink XXI. évfolyam 1. szám (76. szám) 2015. január Kiadja: Magyarországi Mindszenty Alapítvány Alapította: † P. Szőke János SDB H-1085 Budapest Horánszky u. 22. Tel: +36 1 4451-548 www.mindszentyalapitvany.hu www.mindszenty.katolikus.hu ungmind@gmail.com Felelős kiadó: Habsburg-Lotharingiai Mihály Szerkeszti: Kovács Gergely okl. posztulátor A Vértanúink–Hitvallóink c. folyóirat ingyenes kiadását és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány működését olvasóink önkéntes adományai biztosítják. Erste Bank Hungary Zrt. Számlaszám Magyarországon:11991102-02139889 Külföldön: IBAN HU58 1199 1102 0213 9889 0000 0000 SWIFT Kód: GIBAHUHB Adószám: 18063703-1-42 A határon túli magyar egyházmegyékből és más országokból honlapunkon keresztül lehet adományokat eljuttatni. Hálásan köszönjük a hívek erkölcsi és anyagi támogatását! A címlisták és az adományok kezelésénél betartjuk a vonatkozó törvényi előírásokat. Gloria Nyomda, Kolozsvár Nagy Péter igazgató
Felhívás Csodálkozva és izgatottan beszélgettek, és többször is átnézték az eredeti diagnózis anyagát. Megkérdezték, hogy mit csináltam a szememmel, mert ennél a diagnózisnál ilyen mértékű spontán javulással még nem találkoztak. Egyikük viccesen megkérdezte: „Kicserélte a szemét?” „Nem én voltam!” – válaszoltam mosolyogva. Az ezt követően elvégzett érfestéses vizsgálat is megerősítette a javulást. Megerősödtem hitemben. Boldog Batthyány-Strattmann László közbenjárásának köszönhetem a gyógyulásomat. Hálás szívvel mondok neki köszönetet és mindig melegség van a szívemben, ha rá gondolok.
Isten Szolgája Mindszenty József égi születésének 40. évfordulója alkalmából 2015. május 2-án 10.30 órakor kezdődik az országos engesztelő zarándoklat jubileumi szentmiséje a hercegprímás sírja fölött az esztergomi főszékesegyházban. A szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, érsek mutatja be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papságával. A Mindszenty jubileumi év hajnalán kérjük Olvasóinkat, és rajtuk keresztül az Egymillió Imádkozó Magyart, hogy ez alkalommal imáink apró jelét, egy-egy felirattal ellátott koszorúszalagot minél többen hozzunk el a hercegprímás nyughelyére! Ezek a vékony szalagok legyenek nem múló tiszteletünk lobogói, és ez a külső jelekben is megmutatkozó imahadjárat segítse a hitvalló bíboros mielőbbi boldoggá avatását!
16
Vértanúink-Hitvallóink XXI. évfolyam 1. szám (76. szám) 2015. január Kiadja: Magyarországi Mindszenty Alapítvány Alapította: † P. Szőke János SDB H-1085 Budapest Horánszky u. 22. Tel: +36 1 4451-548 www.mindszentyalapitvany.hu www.mindszenty.katolikus.hu ungmind@gmail.com Felelős kiadó: Habsburg-Lotharingiai Mihály Szerkeszti: Kovács Gergely okl. posztulátor A Vértanúink–Hitvallóink c. folyóirat ingyenes kiadását és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány működését olvasóink önkéntes adományai biztosítják. Erste Bank Hungary Zrt. Számlaszám Magyarországon:11991102-02139889 Külföldön: IBAN HU58 1199 1102 0213 9889 0000 0000 SWIFT Kód: GIBAHUHB Adószám: 18063703-1-42 A határon túli magyar egyházmegyékből és más országokból honlapunkon keresztül lehet adományokat eljuttatni. Hálásan köszönjük a hívek erkölcsi és anyagi támogatását! A címlisták és az adományok kezelésénél betartjuk a vonatkozó törvényi előírásokat. Gloria Nyomda, Kolozsvár Nagy Péter igazgató
Istenünk, te Mindszenty József bíborost arra választottad ki, hogy az üldöztetés idején mindhalálig hűséges főpásztor legyen: az igazság és a szeretet tanúságtevője. Hívő néped örömére add meg, kérünk, hogy őt mielőbb Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
VÉRTANÚINK HITVALLÓINK XXI/1. szám
2015. január