Litéri Hírmondó A M AR ATO N L AP C S O P O R T TAG JA
2015. október 30. • I. évfolyam 5. szám
Élet a népzene és a néptánc bűvöletében Beszélgetés Baksa Katával, az Alkotmány Művelődési Ház és Könyvtár művelődésszervezőjével
3. oldal
A hazáért érdemes harcolni
AJÁNLÓ
Véget ért a közös gyakorlat
Ma 1956 hőseire emlékezünk. Azokra, akik történelmünkben sokadszorra mutatták meg, hogy magyarnak lenni teljes szívet követelő kihívás, és bebizonyították: a hazáért meghalni is érdemes. Szedlák Attila, Litér pol gármestere mondta el mindezt a hősi emlékpark ban tartott megemlékezé sen a nemzeti ünnep, októ ber 23-a előestéjén. – Ez az elemi erő, a haza bármi áron való megtartása mindig is a magyarság zsi nórmértéke volt. Olyan tar tást, erkölcsi értéket adott számunkra, amiért világ szerte csodáltak bennünket – hangsúlyozta a polgármes ter, aki hozzátette, napjaink eseményei rég nem látott ki
Hat héten át gyakorlatoztak együtt a Litér közelében lévő lő- és gyakorlótereken az amerikai és a magyar katonák. n 4. OLDAL
Mesterségekről gyerekeknek
A Szárazág Néptáncegyüttes férfi tagjai katonadalokkal és mezőségi táncokkal tisztelegtek az 1956-os hősök emléke előtt hívás elé állítják Magyaror szágot. – Európát és benne hazánkat komoly veszély fe nyegeti. Százezrek, milliók
indultak meg az öreg konti nem az, hogy lesz-e egyálta nens felé. A kérdés már nem lán Európa, legalábbis a ma az, hogy hazánk végre méltó ismert formájában. helyet kap-e Európában, ha (Folytatás a 4. oldalon.)
A népi mesterségek megismertetésében vállalt szerepet a Litéri Zöldág Kulturális Egyesület. n 6. OLDAL
A Himalája tájai női szemmel Nyolcezer méteres magasságban az embernek nem másokat, hanem saját magát kell legyőznie. Az őszi könyvtári hét prog ramja keretében Sterczer Hilda, a két éve tragikus körülmé nyek között elhunyt hegymá szó, Erőss Zsolt özvegye tar tott előadást településünkön. Sterczer Hilda a Magyarok a világ nyolcezresein expedí ciósorozat helyszínei közül a világ ötödik legmagasabb hegycsúcsának, a nepáli Makalunak a meghódításáról beszélt egyórás előadásában.
A vetítéssel egybekötött elő adáson elhangzott, az expedí ció gyakorlatilag a trópusok ról indult, majd egyre sivárabb lett a táj, 4000 méter felett már településekkel sem találkoz tak, 5000 méteren pedig belép tek az örök hó és sziklák biro dalmába. Sterczer Hilda töb bek között azt is elmondta, az alaptáborok azért vannak eb ben a magasságban, mert itt még képes regenerálódni az emberi szervezet. Példaként említette, hogy egyszer lehor zsolta a kezét mászás közben, s egy hónap alatt sem gyó gyult be a seb, csak azután, amikor lejöttek a hegyről. A közönség azt is megtud hatta, hogy az expedíciók
azért tartanak több hétig, mi vel idő kell, míg a szervezet akklimatizálódik, az idő felét gyakorlatilag az alaptábor ban töltik a hegymászók. In nen felfelé táborláncot kell ki építeni, ahonnan mindig vis� sza kell térni az alaptáborba, hogy a szervezet megszokja az oxigénhiányt. Ennek elle nére Sterczer Hilda még min dig biztonságosabbnak tartja az oxigénpalack nélküli má szást, hiszen itt nem kell szá molni a palack kiürülése miatt bekövetkezhető tragédiával. A Makalu csúcsára végül 18 óra alatt értek fel, és a vissza utat is beleszámolva 27 órán keresztül meneteltek a mínusz 50 fokos hidegben.
Sterczer Hilda szerint a hegyen is érvényesek a klasszikus férfi-női szerepek – Nyolc kilométer maga san már beszűkül az embe ri tudat, logikus döntéseket sokszor képtelen meghozni bárki is – mondta el Erőss Zsolt özvegye, aki azt is el árulta, valójában sosem járt a Makalu csúcsán. – Úgy éreztem nem bírom to
vább, kinéztem egy buckát, amire leültem és közöltem Zsolttal, innen egy tapodtat sem mozdulok. A férjem minden tudományát beve tette, hogy rávegyen, men jek tovább, de én marad tam. Harminc méterre vol tam a csúcstól.