Litéri Hírmondó A M AR ATO N L AP C S O P O R T TAG JA
2015. február 20. • I. évfolyam 1. szám
Stabil költségvetéssel a fejlesztések mentén A tavalyi sikeres pályázatok után újabb beruházásokra számíthat Litér lakossága 4. oldal
Vidám farsang az óvodában
AJÁNLÓ
Változatlan lendülettel
Hagyományos farsangi délelőttjeit tartotta a Csivitelő Óvoda és Bölcsőde a múlt héten. A két napon át tartó ünnepségen az óvodások mellett a bölcsődei csoport picinyei is jelmezt öltöttek. – A gyerekek az óvó nénik segítségével készülnek minden évben a mulatságra. A farsangi időszakhoz köthető verseket, énekeket, mondókákat tanulnak, amiket aztán a farsangi rendezvényen előadnak a többi csoport tagjai és a szülők előtt – mondta el lapunknak Rokalyné Csizmadia Margit intézményvezető. A kicsik egy kétórás, mókázásban gazdag délelőtti programon vehettek részt, amelyen a szülők finom és egyben egészséges süteményekkel és üdítőkkel kedvesEgy játékban, mókázásban gazdag mulatságon vehettek részt a jelmezbe bújt ovisok kedtek a gyermekeknek.
A mozgalmas tavalyi esztendő után idén is folytatja aktív tevékenységét a Litéri Idősek Klubja. 4. OLDAL
Haladni kell a kijelölt úton
FOTÓ: UGRAY ADRIÁN
Ertl Pálné halálával nagy űrt hagyott Litér kulturális életében. A jövőről elnökségbeli utódjával, Csiszárné Baranyai Anitával beszélgettünk. 6. OLDAL
Hungarikum lett a litéri alkotó beadványa A hungarikumok közé is bekerült a napokban a litéri Bencsik Péter és a gödöllői Borbély László által beterjesztett szakmai anyag alapján a IX− XI. századi magyar íj. Bencsik Péter a Litéri Hírmondó kérdésére elmondta, hog y a Hungarikum Bizottság – elfogadva az általuk benyújtott beadványt – tavaly tavaszszal első lépésként beemelte a IX−XI. századi magyar íjat a Magyar Értéktárba, s idén januárban pedig a magyar íj bekerült a hunga rikumok sorába, Az íjrekonstrukciók régészeti kulturális örökség katególeletanyagra támaszkodnak riában.
A Bencsik Péter által készített íjrekonstrukciók kizárólag régészeti leletanyagra támaszkodva készülnek, mint tudományos célú íjrekonstrukciók. Az íj részei (pl. a merev íjlemezek) alaki és anyagi szempontból is tökéletes másai a honfoglalás kori sírokban fellelt leleteknek. Az íjrekonstrukcióknak megvannak az objektív elemei, amelyek a IX−XI. századhoz köthetőek, s a régészeti hite-
lességen túl további feltételeknek is meg kell felelniük. Ez pedig nem más, mint a hiteles forma, a természetes és autentikus nyersanyag, valamint eszközhasználat – hangsúlyozta Bencsik Péter, aki hivatásos katonaként szolgál, s szabadidejében foglalkozik az íjakkal. A kísérleti régészetet a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészeti Intézetének munkatársaival együttműködve végzi. – A régészekkel kialakult jó kapcsolatnak köszönhetően a szükséges információkat a rendelkezésemre bocsátják és lehetőséget biztosítanak
arra is, hogy hozzáférjek a leletanyagokhoz – mondta el az alkotó. Bencsik Péter szerint a magyar íjat szimbólumnak kell tekinteni, hiszen elválaszthatatlanul kötődik a Kárpát-medencében letelepedett elődeink életmódjához, s volt idő, amikor ezt a fegyvert mindenki másnál eredményesebben használtuk, talán nemzetünk megmaradását is „neki” köszönhetjük. Épp ezért óriási elismerés számára, hogy beadványuk alapján – a vizsolyi Biblia és a szegedi paprika mellett – a IX−XI. századi magyar íj is a hungarikumok közé került.