kert Ökogyilkos építészet vagy Green City? Green City a fenntartható és ökológiailag m köd város
Szerzõ: SomorjaiTamássy Zsolt, Vincze Tamás Fotó: www.greencity.hu
Képzeljünk el egy olyan világot, ahol az emberiség nagy része önként vállalva, élhetetlen kõsivatagokba költözik; ahol nyáron elviselhetetlen hõség uralkodik; a vizet jótékonyan elpárologtató növényzet hiányában a csapadék körforgása aberrált: vagy sehogy, vagy nagyon esik ez esõ, ez utóbbi esetben a csatornarendszer azonnal összegyûjti és elvezeti, nehogy véletlenül a talajba ivódjon.
Zaj, szmog, mérgezõ gázok közt, ha találunk is minimális növényzetet: az csak
tévedésbõl nõtt az épületek közé vagy az építészek hóbortos dekorációjaként. a történetünk azonban itt és most a többsége
–
lassan
55 %-a –
Föld
Ez
lehetne akár a
Mars
bolygón is,
nagyvárosaiban, az urbánus sivatagokban játszódik, ahol az emberiség
lakik, és ez az arány évrõl évre nõ.
Most képzeljünk magunknak, embereknek – mint természeti lényeknek – ugyanezen a helyen egy másik világot. Itt a várost körülölelõ ökoszisztémákból, növénytársulásokból nõttek ki az épültek, mint a gombák az erdei avarból. A jótékonyan óvó-védõ növényzet jelenléte mindenhol meghatározó, az emberek – akárcsak a természetben – kellemesen érzik magukat, és mégis megférnek egymás mellett a gazdasági, a környezeti és az emberi igények. Képzeljük el, hogy a dús növények és a talajba visszajutó víz körforgásának és természetes hûtõhatásának, árnyékolásának, légtisztításának és számos más hatásának köszönhetõen nemcsak élhetõ környezet alakul ki, hanem alapelvárás és gazdaságilag is kiválóan megtérülõ befektetés lesz a zöldfelületek létrehozása: hiszen az urbánus környezetben mûködõ természeti növényzet a fentieket ingyen biztosítja. Tudományosan a természet ingyenes ökológiai szolgáltatásaiként tartják számon ezt a jelenséget, amit egy mai város alig, egy zöld város viszont létének minden pillanatában megkap. Ez az utópikusnak hangzó második vízió nem a képzelet szüleménye, hanem egy 2003ban, Hollandiában induló mozgalom valós eredménye. Az eredményeket egyetemek, kutatóintézetek tudományosan mérik. A mozgalom neve GREEN CITY. Milánóban, 2010 májusában Magyarország 6. európai országként csatlakozott a mozgalomhoz, melynek jelenlegi tagjai Hollandia, Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság. Mi csak egyszerûen „Zöldebb Városokért Mozgalomnak” hívjuk. Hogy tud egy zöldberuházás a fegyvergyártás vagy a szexipar megtérülésénél jobb
Többé nem utópia az ökoszisztémába integrált város
– akár 600 %-os megtérülést hozni? Hát úgy, hogy mérik! Ha az emberek kevesebbet hiányoznak a munkából, és nem vesznek igénybe közpénzt (TB) a városi stressz betegségek kezelésére, mert csupán a környezet és a munkahelyek zöldítésének megvalósításával
a probléma megoldható, akkor ez a munkaadóknak és a társadalomnak jelentõs megtérülést jelent. (Angliában évente 1,4 millió munkanap esik ki csupán emiatt és Európában minden tizedik lakos szenved városi stressz betegségben!) Ha az épületeknél 10-40% energia-megtaka-
87
rítás (fûtés-hûtés) érhetõ el csupán megfelelõ fásítással és ezt az értéket még tovább fokozhatjuk zöldtetõk, zöldfalak használatával: akkor az a legolcsóbb energiaprogram. Ha a betegek 10%-al gyorsabban gyógyulnak a kórházban mûtétek után csupán a zöld látványától azokhoz képest, akik belsõ udvarak tûzfalát nézik, akkor a zöldítés jó a betegeknek, megtakarítás az egészségügynek és a társadalomnak. Ha a gondosan megválasztott növényzet telepítésével nitrogén dioxidot és szálló, finom port köt meg: elkerüljük a szmogot, a vele járó gigantikus költségeket és az egészségügyi büdzsét is jótékonyan befolyásoljuk. Ha egy ingatlan értéke, vagy eladási sebessége nõ a zöldberuházások miatt: az mérhetõ. Az ingatlan értéke átlag 15 %-al magasabb egy jó zöldberuházással Európában, de ez az érték akár a 30%-ot is meghaladhatja.
Jó zöldfelület beruházásokkal az ingatlanok értéke átlagosan 5-25 %-al nõ
Zöldtetõkkel és zöldfalakkal energetikailag 10-40%-os hûtés-fûtés megtakarítás érhetõ el
Fenntarthatóság: az emberi, gazdasági és a környezeti igények metszéspontja
Hollandia és Franciaország jó példák arra, hogy egy park tudatos létrehozásával akár a környéken lévõ bûncselekmények száma is drasztikusan csökken, de a szociális kohézió bölcsõje is a játszóterek árnyas fái alatt üldögélõ anyukák elsõ beszélgetése. Ezek csak egy-egy cseppecskét képviselnek a tudatos zöldítés hatástengerében. A megragadó számok és a szép szavak néhány alapelv rigorózus betartása mellett kerülhetnek papírról a valóságba.
Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson: a kormányzati és települési döntéshozóknak, ingatlanfejlesztõknek és befektetõknek, a szakmabeli kollégáknak, építészeknek, sõt a lakosságnak is meg kell ismerkednie azzal az óriási gazdasági és humántársadalmi nyereséggel, melyek az Ingyenes Természeti Szolgáltatásokból, más szóval: a tudatos Green City alapú, Valódi Városzöldítésbõl adódnak. Az említett témakörben felhalmozott európai – benne a hazai – és tengerentúli elméleti tudás mihamarabbi gyakorlatba ültetését és az ehhez szükséges hazai technikai és humán fejlesztéseket az Európai Green City Mozgalom hazai képviselõjeként a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. végzi. A szervezet a Magyar Kertépítõk Országos Szövetségének védnöksége alatt és a Green City Tanács együttmûködésével dolgozik. Ember, mûvészet, tájépítészet, ingatlanfejlesztés és megtérülés egymást kiegészítõ és erõsítõ tényezõk a Green City-ben Az ingyenes ökológiai szolgáltatás értéke kétszer annyi, mint a világ összes gazdaságának összterméke!!!
Mik az alapelvek ? • A fenntarthatóság (sustainability), • az ökológiai gondolkodás, • az integritás és • az interdiszciplinaritás. A fentiek mentén városainkat a lehetõ legteljesebben tudjuk visszaintegrálni a mûködõ, nagy Ökoszisztémába, hogy annak ún. ingyenes szolgáltatásaiban az urbánus környezetben is részesedjünk.
125