kert Ökogyilkos építészet vagy Green City? Green City a fenntartható és ökológiailag m köd város
Szerzõ: SomorjaiTamássy Zsolt, Vincze Tamás Fotó: www.greencity.hu
Képzeljünk el egy olyan világot, ahol az emberiség nagy része önként vállalva, élhetetlen kõsivatagokba költözik; ahol nyáron elviselhetetlen hõség uralkodik; a vizet jótékonyan elpárologtató növényzet hiányában a csapadék körforgása aberrált: vagy sehogy, vagy nagyon esik ez esõ, ez utóbbi esetben a csatornarendszer azonnal összegyûjti és elvezeti, nehogy véletlenül a talajba ivódjon.
Zaj, szmog, mérgezõ gázok közt, ha találunk is minimális növényzetet: az csak
tévedésbõl nõtt az épületek közé vagy az építészek hóbortos dekorációjaként. a történetünk azonban itt és most a többsége
–
lassan
55 %-a –
Föld
Ez
lehetne akár a
Mars
bolygón is,
nagyvárosaiban, az urbánus sivatagokban játszódik, ahol az emberiség
lakik, és ez az arány évrõl évre nõ.
Most képzeljünk magunknak, embereknek – mint természeti lényeknek – ugyanezen a helyen egy másik világot. Itt a várost körülölelõ ökoszisztémákból, növénytársulásokból nõttek ki az épültek, mint a gombák az erdei avarból. A jótékonyan óvó-védõ növényzet jelenléte mindenhol meghatározó, az emberek – akárcsak a természetben – kellemesen érzik magukat, és mégis megférnek egymás mellett a gazdasági, a környezeti és az emberi igények. Képzeljük el, hogy a dús növények és a talajba visszajutó víz körforgásának és természetes hûtõhatásának, árnyékolásának, légtisztításának és számos más hatásának köszönhetõen nemcsak élhetõ környezet alakul ki, hanem alapelvárás és gazdaságilag is kiválóan megtérülõ befektetés lesz a zöldfelületek létrehozása: hiszen az urbánus környezetben mûködõ természeti növényzet a fentieket ingyen biztosítja. Tudományosan a természet ingyenes ökológiai szolgáltatásaiként tartják számon ezt a jelenséget, amit egy mai város alig, egy zöld város viszont létének minden pillanatában megkap. Ez az utópikusnak hangzó második vízió nem a képzelet szüleménye, hanem egy 2003ban, Hollandiában induló mozgalom valós eredménye. Az eredményeket egyetemek, kutatóintézetek tudományosan mérik. A mozgalom neve GREEN CITY. Milánóban, 2010 májusában Magyarország 6. európai országként csatlakozott a mozgalomhoz, melynek jelenlegi tagjai Hollandia, Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság. Mi csak egyszerûen „Zöldebb Városokért Mozgalomnak” hívjuk. Hogy tud egy zöldberuházás a fegyvergyártás vagy a szexipar megtérülésénél jobb
Többé nem utópia az ökoszisztémába integrált város
– akár 600 %-os megtérülést hozni? Hát úgy, hogy mérik! Ha az emberek kevesebbet hiányoznak a munkából, és nem vesznek igénybe közpénzt (TB) a városi stressz betegségek kezelésére, mert csupán a környezet és a munkahelyek zöldítésének megvalósításával
a probléma megoldható, akkor ez a munkaadóknak és a társadalomnak jelentõs megtérülést jelent. (Angliában évente 1,4 millió munkanap esik ki csupán emiatt és Európában minden tizedik lakos szenved városi stressz betegségben!) Ha az épületeknél 10-40% energia-megtaka-
87