Uecker.
Képpé formált anyag Szépművészeti Múzeum, Budapest 17. 2012. december 14. – 2013. március
A művész mint aktivista „A művészet forrását nem magában a művészetben kell keresnünk, inkább a művészet tartományán kívül… olyan eszközök és módszerek alkalmazásával, amelyekben otthon vagyok, felfedhetem és kifejezhetem a saját egyéni érzékelésemet, megrendülésemet, álláspontomat. A műalkotás a döbbenet, az együttérzés, a létezés, a lázadó életfelfogás jelrendszer. Felkavar és tűzbe hoz.”
Lépjen be Günther Uecker világába! A kiállítás címe, Uecker. Képpé formált anyag hangsúlyozza, hogy Uecker pályája során újra meg újra visszatért bizonyos anyagokhoz. Ahhoz, hogy átfogó képet kaphasson az Uecker által kedvelt anyagokról, sétáljon körbe és tekintse meg a kiállított műveket!
k pedig álódnak, a képe rm fo é kk pe ké pozíciók Az anyagok etét. Mely kom n ze ü sz vé ű m őrzik a alóját űvész mondaniv m a ák zz do or h nyugalmat; agressziót; ; aktív részvételt fájdalmat; végtelen időt
Melyek az első benyomásai az Uecker által használt an yagokról?
Miért éppen szögek? Kamaszkori élménye miatt használ szögeket műveihez. Észak-Németországban, a Wustrow-félszigeten nőtt fel, ahol légvédelmi szempontból az új német repülőgépeket tesztelték. A II. világháború alatt a férfiak mind elmentek a szigetről a frontra, és csak az anyák és a gyerekek maradtak otthon. Amikor az orosz katonák elfoglalták a területet, az ő feladata volt deszkákat szögelni az ablakokra és az ajtókra, hogy megvédje otthonukat. Sokan kíváncsiak arra, miért használ annyi munkájánál szögeket. Uecker magyarázata szerint a szög egyrészt saját ujjának a meghosszabbítása, másrészt eszköz ahhoz, hogy a kétdimenziós felületből háromdimenziós tárgyat alkosson. Alexander Tolnay művészettörténész a következőket írta erről: „A szögek beveréséhez szükséges erőkifejtés pontosan illett ahhoz az elképzeléséhez, miszerint a művészet létrehozásához testi erejét is igénybe kell vennie, és a műben láttatnia kell saját fizikai erőfeszítését is.” Ezenkívül, egyszerűen eszközként használja a szögeket, ez számára tudatosan választott anyag, amely lehetővé teszi, hogy kifejezze gondolatait és érzéseit a világról.
Két dimenzióból három Az 1950-es években Uecker és más művészek át akarták alakítani a vászon kétdimenziós felületét háromdimenzióssá. Kezdeti munkáiról így vélekedik: „Kíváncsi voltam, hogy a cselekvésem nyomán hogyan jöhet létre valami olyan, ami árnyékot hagy a papíron, a felületen. Kezdetben egyszerűen fémfésűvel húztam barázdákat a festékbe. Ezeket az azonos formájú struktúrákat párhuzamosan állítottam elő, tűvel, vasból készült ecsettel a festékbe vájva.” Később a fémfésűt szöggel helyettesítette, ami kedvenc alkotó eleme lett. A Kör körök és az Interferenciák egy olyan sorozat részei, amely ezzel a technikával készült. Ezek az alkotások a kinetikus művészet vonásait is magukon hordozzák: attól függően változik az, amit látunk, hogy milyen közelről nézzük, illetve hogy eközben körbejárjuk, vagy egy helyben állunk-e.
Mindent megvettek, ami nem volt odaszögezve Később Uecker arra is használta a szögeket, hogy véleményezze a középosztály birtoklási vágyát, azt a tendenciát, ahogy az emberek – főként státuszszimbólum gyanánt – megszereznek hétköznapi tárgyakat, mint a zongora, a tévé és a különböző háztartási eszközök. A szögeknek a tér formálásában van szerepük; egyrészt lehetővé teszik Uecker számára a véleménynyilvánítást az anyagiasságról, másrészt új célt rendelnek a dolgokhoz, műtárgyakká változtatva ezáltal őket
A művészet és a hétköznapok Viccesnek találja ezeket a műveket vagy inkább komolynak? Nevetségesnek vagy elgondolkodtatónak? Könnyed vagy súlyos hangulatúnak? Gúnyosnak vagy őszintének? Hogyan jellemezné őket?
Miért éppen fehér? Az Éjjeliszekrény című objekten a festék erőteljesebbé teszi a fény-árnyék játékot. Uecker számára azonban a fehér szín sokkal mélyebb jelentést hordoz. Ez az üresség láthatóvá tétele. A fehér szín minden szín összegzése, az üresség megjelenítése. Felfedezte a fehér szín filozófiai jelentőségét. Egyszer az egész műtermét fehérre festette, még a padlót is. Mivel ezt a teret a kívülállók számára hozzáférhetetlenné tette, teljesen elmerült benne, ami biztonságérzetet nyújtott neki. Később, 1972-ben ezt az élményt újraalkotta egy performanszban*, amelynek a végén magát is fehérre festette. „Fehér emberré” válásának azonban nincs köze a faji hovatartozáshoz. Inkább egy olyan egyénre utal, aki a munka világa és a fogyasztói lét megtapasztalása után „üres emberré” válik. *Az említett performansz felvétele a kiállításon látható.
Miért éppen körök? Amikor arról kérdezték, hogy a körök, a körforgás és a körkörös mozgás mit szimbolizál számára, Uecker a következőt válaszolta: „A végességünket, amelyben benne vagyunk. Ez a teremtés rendjével szembeni ellenállás, ezért vagyunk végesek. És így a körbemenetel megközelítése lehet a meghatározott léten való túllépésnek, talán másik időbe juthatunk vele. De nem azáltal, hogy az ember tesz ezért valamit, hanem azáltal, hogy a körbemenetel egy térbeli-időbeli tapasztalatot jelent a számára. Ez a tapasztalat közvetíthet felénk valamit, ami a végességen túl is létezik.” Miért éppen ZERO? Az 1960-as években Uecker csatlakozott a ZERO elnevezésű csoporthoz, amely a háborús idők nyomasztó élményei után alakult meg. Tagjai megkülönböztették magukat a gesztusfestészet képviselőitől (akik spontán módon csöpögtették, fröcskölték vagy kenték a festéket ahelyett, hogy precízen, összpontosítva hordták volna fel azt a vászonra). Ez a kapcsolat néhány évig hatással volt Uecker műveire. A ZERO csoport tagjai tudatosan használták a fényt képi nyelvükben. A tiszta szín vagy fény, mint a kozmikus erő ábrázolása az egyén felszabadulásának szinonimájává vált. A harmadik tényező az ösztönzés volt, hogy új anyagokkal kísérletezzenek, köztük a kor technológiai vívmányaival is. A fény és a mozgás művészetük központi témájává vált.
Miért éppen hamu? Uecker erős késztetést érzett, hogy megalkossa ezt a két képet néhány hónappal a csernobili atomkatasztrófa után, mikor az erőmű által levegőbe ontott hamut a szél továbbsodorta.
tasztrófáról? Milyen emlékei vannak a ka kell a tragédia után? Érezte, hogy valamit tennie a katasztrófa Mennyiben változtatta meg a gondolkodását? Nézze meg közelebbről! Uecker magyarázata szerint, amikor ezt a két művet alkotta: „Hanyatt feküdtem a vásznon és a ragasztóval kevert hamuban fekve mintha egy epilepsziás görcsben rángatóznék, kifejezést adtam az érzéseimnek, hogy elmondjam az elmondhatatlant. Azt gondoltam, ez az egyetlen mód. Ahol a nyelv lehetőségei véget érnek, ott kezdődik a kép.”
azott anyag kiválasztása Mennyire fontos az alkalm gyságúak? és az, hogy a művek életna kapcsolódnak ezek Önnek mennyire szorosan ztrófához? a képek a csernobili katas
Miért éppen kések? Ueckert a természet iránti érdeklődése arra ösztönözte, hogy bejárja a világot. 1984-ben ellátogatott egy arizonai indián rezervátumba. A három Black Mesa című alkotás egy uránban gazdag hegyre utal. A helyi indiánok szent helyként tekintenek rá, úgy érzik, hogy az istenek erejét testesíti meg. Ennek ellenére az amerikai kormány ki akarta bányászni az ott található uránt, ezzel megfosztva az indián közösséget spirituális identitásától. Sebezhető és védelemre szoruló Uecker késeket és néha szögeket használ, hogy megmutassa az emberek és a természet sebezhetőségét. Az installáció középpontjában elhelyezett tál víz és szikladarab a védelemre szoruló természeti kincseket ábrázolja.
Mennyire tűnnek stabilnak
?
nstrukciók vagy törékenynek ezek a ko
n tükrözik a természet
Ezek a konstrukciók hogya sebezhetőségét?
Miért éppen írás? Uecker eredetileg egy Kínában rendezett kiállításra készítette a Fekete esőt. Az öt hosszú papírcsíkra egy ősrégi kínai művészeti technikával felvitt fekete foltok egyszerre hatnak kvázi írott üzenetként, és utalnak a felhőkből hulló radioaktív csapadékra. Uecker így nyilvánított véleményt a Kínában előállított áruk mennyiségéről és a gyárak általkibocsátott iszonyatos mértékű szennyezésről. Tinta és papír Egyúttal Kína gazdag kulturális történelme iránti csodálatának is kifejezést keresett, hiszen a kínaiak már az i.sz. 3. századtól kezdve tintával írtak és rajzoltak papírra. Művészet vég nélkül Noha ez az utolsó bemutatott mű a kiállításon, a papír vége nem látható.
szándékosan úgy, Vajon miért döntött Uecker künk? hogy nem mutatja meg ne
Műveivel üzenhet Egy kiállítás nem feltétlenül ér véget akkor, amikor hazaindulunk. Lehet, hogy Önt is alkotásra inspirálják ezek a művek.
yagokkal, Kísérletezzen különböző an formákkal és méretekkel! g
ik me akkor is, ha mások nem ért Fejezze ki magát szabadon, ját történetét! elsőre. Ossza meg velük sa
A füzetben szereplő műalkotások és archív fotók (részletek): Címlap Günther Uecker egy óriás szöggel Baden-Baden egyik utcáján. Baden-Baden, 1968l 2-3. oldal Interferenciák, 1980. Szög, olajfesték, fa 4. oldal Kör körök, 1985. Szög, grafit, vászon, fa 5. oldal Malzeit, 1963. Szőg, olajfesték, porcelán, fa 6. oldal Részlet a Fekete szoba – Fehér szoba című filmből. 1972, 39’ 34’’ 7. oldal Körben járni, 1974–1975. Fehér latex, vászon 8. oldal Hamuember, 1986. Hamu, enyv, grafit, vászon Hamuember, 1986. Hamu, enyv, grafit, vászon 9. oldal Black Mesa. Függő tó, 1985. Különféle anyagok, fa, fém, anyag, kötél 10. oldal Fekete eső, 2006. Tus, papír 11. oldal
Günther Uecker a műtermében, szögelés közben
Műtárgyfotók: Baschang & Herrmann, München; Philipp Schönborn, München; Nic Tenwiggenhorn, Düsseldorf Archív fotók: Uecker Foto-Archiv, Düsseldorf Szerző: Juhász Litza Fordítás: Kozéki Nóra Tervezőszerkesztő: Remsey Dávid, Megyeri Ágnes Szerkesztő: Türk Timea Kiadó: Dr. Baán László Külön köszönet Bódi Kingának, a kiállítás társkurátorának