Kanyar 2014 november

# EDITORIAL

IMPRESSZUM Lapigazgató: Vass Dávid Főszerkesztő: Papp András Vezető szerkesztő: Somogyi András

Felelős szerkesztők:

Németh Cintia, Steiner Krisztián, Szárencsev Márkó

Art Director: Müller Döme Korrektor: Bereczk Julianna Szponzor koordinátor:

Szilágyi Bence Cikkírók: Badár Tamás, Bíró Luca, Győrbíró Dávid, Pasztusics Tamás, Sátori Fanni, Somay Eszter, Szabó Eszter, Várhelyi Petra

Tördelőszerkesztők:

Budapest a világ top városai között, Budapest a legromantikusabb város, Budapest a romkocsmák őshazája. Budapest! BUDAPEST! B.U.D.A.P.E.S.T.!

Más nem is kell, csak ez. Egyesek szerint éjjel-nappal.

Hangzatos szalagcímek ordítanak ránk szinte mindenhonnan. Budapest Magyarország közepe – gondolják rengetegen. Tagadhatatlan, hogy a fővárosban több a lehetőség, azonban hadd hívjam fel a figyelmedet kedves hallgatótárs, hogy élet Pesten kívül is van. Ezt jól tudjuk mindannyian, hiszen a Külker durván 40%-a vidéki. Jómagam is az vagyok, Somogyból származom. Nem akarok hősies kijelentéseket tenni arra nézve, hogy mennyire vagyok erre büszke vagy sem.

Olvasószerkesztő:

Inkább arról ejtenék szót, hogy teljesen mindegy, honnan jössz. Lehetsz te egy gyári munkás gyermeke vagy egy gazdag család vagyonának szerencsés örököse, attól még a kezedben tartod a saját életed. Abban hiszek, hogy mindenki megcsinálhatja a saját sikerét, mert képes rá. Kell hozzá szerencse? Kell. Kell hozzá szorgalom? Kell bizony, sőt, több is mint szerencséből.

Nyomdai kivitelezés:

Mindemellett nagyon fontos megjegyezni és észben tartani, hogy honnan érkezett az ember. Szerintem ettől lesz valaki igazán alázatos és profi a szakmájában, bármit is csináljon. Tudod… ha az a bizonyos arc nem olyan nagy. Nos, ennek kapcsán úgy döntöttünk, hogy a novemberi számot a vidéki élet bemutatásának szenteljük. Nagyon vidám és érdekes lapot sikerült összehoznunk a magyar vidékről. Lesz itt disznóvágás, vidéken bulizás, kajálás, múltidézés, kombájnozás és borozás is!

Abonyi Balázs, Husz Ricsi, Jakabfi Adrienn, Klement Claudia, Kovács Bence, Nagy Bernadett , Peretsényi Dániel, Somorjai Bence, Vén Bianca Horváth Dóra, Vladiszláv Zájec Szponzorosok: Babiloni Ronny, Bakos Szintia, Davidovics Miklós, Galó Kristóf, Korpos Dávid, Nagy Bendegúz, Tivadari Szilvia, Tkacsenkó Viktória, Tőtős Anett Fotós: Dániel Márton, Pálmány Flóra 2Republic BTL Agency

Külön köszönet:

Szóljon ez pestieknek arról, hogy nem csak az a világ közepe, ahol ők élnek, és szóljon ez a vidékieknek, hadd érezzék magukat otthon egy kicsit!

KONTAKT

Traktorra fel!

Szekeres Diána, Katona László, Face Today zenekar, Külker HÖK 1165 Budapest, Diósy Lajos utca 22-24. E. I. 30.

E-mail: szerk.kanyar@gmail.com Web: www.kanyarmagazin.hu facebook.com/BGF.Kanyar

2014.november

3

# KONTENT

NAGYVÁROSBAN KISVÁROSIKÉNT 5 FALUSI SZOKÁSOK 6 TOP 6 MAGYARORSZÁGI ÚTI CÉL 7 LELLEI BORMÁMOR 8 VIDÉKI SZLENGSZÓTÁR 9 ÉLET A FŐVÁROSON KÍVÜL 10-11 VIDÉKI MÚLTIDÉZŐ 12-13 EUROPARASZTSÁG 14-15 KIVÁROS, TE PLETYKAFÉSZEK! 16 AKI A VIRÁGOT SZERETI 17 VIDÉKI LÁNY VS PESTI SRÁC 18-19 60 MP 20 INFOGRAFIKA 21 MÁRKAMARATON 22 HÖKKENET 23 KATEDRA NÉLKÜL: SZEKERES DIÁNA 24-25 URBANIZÁCIÓ 26-27 SZEGEDI ÉTELEK 28 MÁRKATÖRI: UNILEVER 29 MI LETT VELED, KÜLKERES? 30-31 KANYARKULT 32-33 HÍRMORZSA 34

4

2014.november

# CITYLIFE

Erdélyben születtem. Majd Pestre költöztünk. Utána Bajára, ott is nőttem fel.

Erdélyi lévén akármennyire szerettem, sosem éreztem igazán otthonomnak a várost. Egy kicsit mindig tárgyilagos voltam, ha róla volt szó, egy kicsit mindig kívülállónak éreztem magam, ha városi programon vettem részt. Azt mondják, ha kívülről nézünk valamit, nem pedig a személyes élményektől elfogulva, könnyebb megítélni, milyen is valójában. Baja nagyon szép. Hordozza a kisvárosok bensőséges hangulatát és nem tudsz lefutni a kisboltba anélkül, hogy ne találkozz legalább egy ismerőssel, aki jó esetben szép napot kíván és ez akarva-akaratlanul mosolyt csal az arcodra.

Írta: Somay Eszti Mint mindennek, ennek is megvannak az árnyoldalai.

Az ismerős, aki az előbb jó egészséget kívánt, a következő ismerősével már rólad és az általad átélt vagy át nem élt, többnyire kínos szituációkról fog beszélni. Ami ennek is a szépséghibája, hogy legtöbbször az valójában „át nem élt szituáció”.

Itt nemcsak a morális kérdésekről van szó, sokkal inkább a kisváros nyújtotta lehetőségekről. Egy idő után bármennyire szeretnéd szeretni a kisváros adta nyugalmat, mindenhol panaszkodó emberekbe botlasz és nő egy szakadék a város és a lakója közé. A városlakó elvágyódik, a város pedig megmakacsolja magát és nem is próbál a lakó kedvére tenni. Ha próbál is, hiába. Én sem voltam kivétel, untam Baját és izgalommal töltött el a gondolat, hogy Budapesten fogok élni.

Pesten, egy minden téren lehetőségektől hemzsegő városban. Hálátlanul, Baját megcsalva költöztem fel és vártam a csodát. Lebeszéltem néhány találkozót suli utánra és biztos, ami biztos alapon még estére is, hogy élvezhessem a város közelségét. Laza egy órába telt, mire beértem az iskolába, ugyanennyi lett volna a hazaút, amit jobbnak láttam kihagyni. Éjfélre már otthon voltam az utolsó metróval, de úgy éreztem magam, mint aki két napja nem aludt. Így teltek a következő napjaim is, hol találkával, hol anélkül, de a nap végén, a metrón mindig ugyanazzal a kiüresedett, üveges tekintettel bámultam magam elé.

Az első pesti hetem után, Baján, szombat reggel a városban volt jelenésem. Ahogy kiléptem a

kapunkon, valami ismerős melegség költözött a lelkembe. A sétálásom egy elfuserált, szökkenésekből álló koreográfiára hasonlított és nem tudtam letörölni a mosolyt az ismerős fák láttán. Láttam az épületeket, amik mellett régen mindig elmentem iskolába menet, de most sokkal szebbnek tűntek. A zsémbes öreg néni a szomszédból Holle anyóként mosolygott az ablakából és a régi repedések a betonon esélyt adtak, hogy kisgyerekhez hasonlóan eljátsszam, hogy nem szabad rájuk lépni. Megszépült a város a szemem előtt. Elfogott az érzés, hogy milyen szerencsés voltam, hogy itt élhettem és bántott a gondolat, hogy ezt akkor nem ismertem fel. A hétvége utolsó napjára rájöttem, hogy igazából minden városnak megvan a maga varázsa, minden épület szép, ha a szépet akarod benne meglátni.

Mindenhol jól tudod magad érezni, ha el tudod fogadni a helyzetet olyannak, amilyen, meglátni a saját értékeit és azokkal elégedettnek lenni.

Hétfőn, a hírhedt hétfő reggeli hangulat ellenére, a hétvégihez hasonló gyermeki szemmel próbáltam Budapestre nézni. Elcsodálkozni a forgalmon, élvezni a sok különböző ember kisugárzását, hallani a már megszokott megállókat ,a megszokott sorrendben, a megszokott hangon a metróban.

Megérezni a kis park illatát az iskolába menet, amin eddig csak reggelente átloholtam. Nem számít, hogy Baja vagy Pest, falu vagy nagyváros. A lényeg úgyis az, hogy elégedett legyél vele és jól érezd ott magad.

Az pedig csak tőled függ.

2014.november

5

# HAGYOMÁNY

A nagyvárosi kavalkádon túl felfedezhetjük a vidéki „világ” sajátos szokásait, és azt tapasztalhatjuk, hogy az ott élő emberek évről-évre felelevenítik a régi idők ünnepeit és hagyományait. Ki gondolná, hogy falusi szokás a szüret idején cigány-és népruhába öltözött fiatalokat kísérni az utcai menetben, miközben friss bort is kortyolgatunk?

Írta: Sátori Fanni Kicsiny országunkban közel 3600 település található, melyekben a mai napig tartják az ottani szokásokat és adják tovább generációkon keresztül. Ahány hely, annyi szokás. Kiemelhetünk azonban néhány olyan ünnepet az évben, amelyen nem fogott az idő kereke és töretlen népszerűségnek örvend.

A búcsú szót hallva először mindenkiben előtörnek a gyerekkori emlékek, amikor a főutcát ellepik a gumicukrot és egyéb kacatot áruló bódék.

Az utca dübörög a búcsús zenétől és kígyózó sorok várakoznak a körhintára, a dodzsemre.

Ez a keresztény szokás a faluban épült templom védőszentjének az ünnepe, így mindenhol máskor van. A búcsú szó a bűnöktől való megszabadulást jelentette.

Nagy hagyománya van a húsvéti locsolásnak.

Húsvéthétfőn az idősebb és fiatal fiúk csapatokban járják a falut, hogy meglocsolják az ismerős lányokat.

Régen itatóvályúba dobták, vagy nyakon öntötték őket néhány vödör vízzel. A vödrös verziót ma is előszeretettel alkalmazzák, de mellé „illatos” kölnivel is készülnek, hogy ’’el ne hervadjanak’’ a lányok.

Korábban hímes tojást adtak a fiúknak, ha verset mondtak. Manapság népszerűbb aprópénzt osztani, illetve beinvitálni a fiúkat egy kupica frissítőre. Ez a hagyomány a termékenységkultusszal, illetve a keresztény vallással kapcsolatos.

A tél beköszöntével megkezdődik a disznóvágás szezonja, amikor is a családok levágják felhizlalt malacaikat. A disznóvágás, majd a disznótor minden évben egy izgalommal várt téli esemény a

6

2014.november

vidékiek életében. Régen még a gyerekek sem jártak aznap iskolába, hanem otthon tevékenykedtek.

Ilyenkor korán kezdődött a nap a család és a segítők számára, mindenkinek meg volt a maga feladata.

Az állat leölése után megperzselték, majd levágták annak részeit. Az asszonyok főztek, a házigazdák pedig kínálgatták a segítőket borral és pálinkával.

A mai napig így zajlanak a disznóvágások annyi különbséggel, hogy modernizálódtak az eszközök és a felszerelések. A fárasztó napot mindig nagy buli zárja, ahova meghívják az ismerősöket és a barátokat. A végtermék pedig a megunhatatlan házi sonka, hurka, kolbász és miegymás, ami egy vidéki asztaláról nem hiányozhat a téli napokon.

Persze léteznek különleges szokások is, melyek komoly hírnevet hoztak falvainknak. Ilyen a mohácsi busójárás, mely igazi hungarikumnak számít. Farsangvasárnap a busók felöltik jellegzetes maszkjukat, szőrével kifelé fordított bundájukat és hozzávaló kellékeiket. Az egész napos mulatság, zajongás után máglyagyújtással „elégetik” sötétedéskor a telet és a főtéren körtáncokat járnak.

Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával magyarázzák, amikor is az őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcot húztak és az általuk készített kereplőkkel zajt csapva elijesztették a törököket.

Vidéki ünnepeink és szokásaink a mai napig erősen meghatározzák és elősegítik kultúránk fennmaradását. A településeket járva felfedezhetjük, hogy milyen sokrétű és érdekes az országunk.

# UTAZÁS

Következzen egy teljesen szubjektív lista arról a hat belföldi úticélról, amelyekre a legszívesebben emlékszem vissza. Csomagolj, indulunk!

Írta: Badár Tomi Első megállónk Szilvásvárad (Szalajka-völgy)!

A Szalajka-völgy hazánk egyik legszebb kirándulóhelye. A festői szépségű Fátyol-vízesés és a pisztrángtenyészet tavai maradandó emlékeket hagytak bennem. Aki ellátogat erre a vidékre, az számtalan látnivalót fog még megcsodálni. Olyanokat, mint a Szikla-forrás, az istállós-kői ősemberbarlang, a Szabadtéri Erdei Múzeum vagy a Gloriette-tisztás.

Hévíz talán az ország legjobban fejlődő városa. Ha ma belépünk erre a helyre olyan, mintha nem is Magyarországon lennénk, hanem inkább Ausztriában. Ez nem csak azért van, mert alig hallasz magyar szót. Hihetetlen tisztaság és elképesztő rendezettség, ez az első dolog ami eszembe jut Hévízről. A második pedig természetesen a télen is forró, termálvízű tó és a kiváló éttermek. Nem kell messzire utazni, hogy külföldön érezzük magunkat.

Autózzunk vissza a Bükkbe, nézzük meg, mi a helyzet Lillafüreden!

Még nagyon régen, karácsony idején pihentem itt, és úgy él ez a hely az emlékezetemben, mint egy kis mesevilág. A lillafüredi erdei vasút gyönyörű tájakra vitt el és nagyon hangulatos volt. Emlékszem még a függőkertre, mindent hó borított és az egész teret átjárta a karácsonyi hangulat. A sétányról szépen látszott hazánk legmagasabb vízesése. Szép tájak, szép emlékek.

Ha már itt vagyunk, ugorjunk be Egerbe is!

Sajnos nincs elég hely ezen a papíron, hogy fel tudjam sorolni Eger összes látnivalóját, ezért nézzük a számomra legkedvesebbeket! Kezdjük a belvárossal, amit gyakran neveznek Európa barokk gyöngyszemének. Aztán ott van az egri vár, ami egészen monumentális. A várban található még a Dobó István Vármúzeum is. Felejthetetlen emléket nyújtott még a Dobó tér és a marcipán múzeum is. És azok a finom borok...

Dobd be a fürdőgatyát, megyünk Balatonra!

A Balaton esetében nem tudtam kiemelni egy helyet amiről írnék, mert annyira sokszínű, és annyi emlék köt a különböző tájaihoz. Úgyhogy vegyük is sorra! Tihannyal nem tudok betelni, egyszerűen gyönyörű, egyértelműen a Balaton legszebb része. Aztán ott van Füred. Az utóbbi néhány évben rohamosan fejlődött és mára Magyarország legnagyobb tavának az egyik legfelkapottabb települése lett, nem véletlenül. Ha pedig a látnivalókon túl egy kicsit extrémebb szórakozásra vágysz, akkor a déli parton, Zamárdiban van az ország legjobb gokart pályája, Lellén pedig kis hazánk legnagyobb és legkirályabb vidámparkja.

Végül ahol élek, Szentendre, a festők városa.

Az Erőszakikból idézve, “Ébren vagyok tudom, de ez olyan, mintha álmodnék.” Imádom ezt a várost. Egy pár macskakő, egy bal kanyar, hopp egy kávézó. Még pár macskakő, egy jobb kanyar, hopp még egy kávézó. Régi, pici, dalmát stílusban épült házak, szűk utcák, apró terek, nagy templomok. A művészet áthatja a város szellemét, sok kiállítás, rengeteg galéria. Nyáron az Óvárosban kirakodó vásár és a sétálóutcára kirakott fotelok várnak, amelyekben fröccsel hűtheted magad a hőségben. Télen ugyanez, csak megfűszerezve a karácsonyi hangulattal és forralt borral. Számomra ez a világ közepe. Itt nőttem fel és itt is fogok megöregedni.

2014.november

7

# BOROS

Írta: P. Tomi Életünk során számos alkalommal fogyasztunk Magyarország egyik legkiemelkedőbb italából; mind a főiskolai, mind a későbbi éveink során is. Sokszor azonban nem gondolunk bele, hogy mégis mennyi munka szükséges az elkészítésétől a polcra kerüléséig. Lássuk, mi a sikeres borbirodalom építésének receptje!

A

szőlő- és bortermelés már a római korban jelentős volt hazánk területén. A fejlett római kereskedelmi kapcsolatok által a honfoglaláskor már kész szőlő- és borkultúrát vehettek át őseink. Szent Istvántól kezdve uralkodóink nagy figyelmet fordítottak a minőségi bortermelésre, hatalmas földbirtokokat adományoztak az egyháznak, melyekkel szőlőterületeket is biztosítottak. Magyarország Mátyás király uralkodása alatt került Európa első számú szőlőtermesztő országai közé. Őseink sokat tettek ekkor a szőlészet és borászat fellendítéséért azzal, hogy új fajtákat és termelési eljárásokat hoztak be az országba. Hazánk ekkorra nemzetközi borkereskedelmi központtá vált.

Magyarország egész területén találhatóak kiemelkedő borrégiók. Ide sorolhatjuk a tokaji, soproni, villányi, pannonhalmi, egri, kunsági és a balatonboglári borvidéket. A szívemhez a legközelebb a Balaton áll, ezen belül is Balatonlelle.

Egy csodálatos közösség, mely nagy hangsúlyt fektet a mezőgazdaságra. Sok nagyszerű borász kezdte itt a pályafutását és épített fel az évek során borbirodalmat.

Az elmúlt napokban szerencsém volt egy kicsit mélyebben betekintést nyerni, hogy mégis mi kell ahhoz, hogy egy ambícióval teli, vállalkozó kedvű férfi rá merjen lépni egy ilyen életútra. A balatonlellei Kishegyen, egy festői környezetben található a Konyári pincészet, a Dél-Balaton egyik legelismertebb borászata. A családban az apa, Konyári János és fia, Konyári Dániel is ismert borász. A 35 hektáros területről, melyen a pincészet gazdálkodik, közel 250 ezer palack kerül forgalomba.

Konyári János hatalmas utat tett meg Nyíracsádról indulva odáig, hogy ma az egyik leghíresebb

8

2014.november

borásszá váljon Magyarországon. A DebrecenPallagon elvégzett mezőgazdasági technikum után a Kertészeti Egyetemen folytatta tanulmányait.

Az egyetemi éveket követően a Balatonboglári Állami Gazdaságnál, mai nevén a Balatonboglári Borgazdasági Zrt., kezdte gyakornoki éveit, ahol 17 évig dolgozott művezetőként, majd később főborászként. Itt elsajátította a borászat javarészét és lökést adott egy saját terv kibontakozásához. Így fogott egy tisztán családi vállalkozásba, hiszen véleménye szerint mindig is meg volt benne a potenciál egy saját borászat megalapításához.

Területnövekedés miatt technológiaiés raktárfejlesztések mentek végbe az elmúlt években a pincészetnél. Jó pár nagy, markáns bor került ki a család kezei közül a boltok polcaira. A termelő területen nagyrészben piros szőlőt (70%), kisebb részben fehér szőlőt termesztenek. A chardonnaytól a cuvée-n át a cabernet sauvignon-ig mindig a legjobbra törekednek, aminek mindig meg is van az eredménye. Számos országos és nemzetközi díj és eredmény árulkodik a Konyári borok kiemelkedő minőségéről. Az export sem egy utolsó szempont a borászat életében, hiszen a Felvidéktől Németországon át Kínáig sok fogyasztója van a Konyári bornak.

Ha valaki kedvet kap egy kis Konyári különlegességhez, akkor a Bortársaság üzleteiben kedvére válogathat a számára szimpatikus borok közül, de akár egy pincelátogatással összekötött borkóstoló keretében is belekóstolhat a Balaton ékköveibe.

Végül, de nem utolsó sorban Konyári János szavaival élve: „Mindig, nagy odafigyeléssel válogassuk meg, hogy mit fogyasztunk, mind ételek, mind borok területén, hiszen az egészségünk a legfontosabb!”

# ÁBÉCÉ

Írta: Petra Lipityóka, köves, tixó, kagyilló – tessék?! Bizonyára sokunk számára ismerős a szituáció, amikor értetlenül bámulunk egy-egy vidéki ismerősünkre a számukra természetes, számunkra már inkább kínai szavak hallatán, hiszen ahány tájegység, annyi megnevezés. A magyar nyelvnek hála, ilyenkor jön a kellemetlen, néma csend. Egy idő után megtanuljuk, hogy a setyera nem egy rosszakaró, hanem az udvarló (persze ez nézőpont kérdése), a tengeriről szóló történetek a kukoricáról regélnek, nem a napsütötte vízpartról, és a lesmester sem egy kukkoló férfi, hanem kedvelt háziállatunk, a macska.

Nos, kedves külkeres, összegyűjtöttünk néhány kifejezést annak érdekében, hogy elkerülhessük a kínos szituációkat és könnyebben megérthessük egymást. Ezáltal mindannyian megtanulunk egy kicsit egymás nyelvén, „vidékiül”, hiszen anyanyelvünk rendkívül színes és sokoldalú. ángyi: sógornő baca: butuska borkán: befőttesüveg böllér: hentes buffla: nagy cakkumpakkleves:zöldségleves cigányútra megy: félrenyel csepőte: bokros cserpa/fandli: kőműveskanál cserpák/ibrik: bögre csetres: mosogatnivaló doszt: sok dumó: kenyérvég dzsindzsás: susnyás, gazos dzsuva: kosz egres: büszke egzecíroztat: parancsol éjjeli bátor: kutya fesztis: csak azért is firhang: függöny fregoli/teregető: ruhaszárító frigó: hűtő gácsér: kacsa górál: dobál góré: főnök grádics: lépcső hegyező: faragó istráng: gyeplő kagyilló: meztelen csiga kalamol: kapkod kalézol: ide-oda mászkál

kanyhalló: semmirekellő karperec: karkötő keresztülvaló: folyosó kialudt: felkelt kovacs: kavics köves: út kövesztett: szalonna kulák: gazdag lapító: vágódeszka laska: tészta lecsukni: lekapcsolni ler: sütőhely lesmester: macska levonó: matrica lipityóka: libikóka/mérleghinta lóca: pad ludány: tök majszkos: koszos makuka: szotyi meggárgyult: megőrült murok: répa nokedli: galuska önki: bolt pad: padlás pamlag: heverő pantyus: mamusz paszuly: bab pecu: kamra pekulál: spekulál petvanc: cucc pijarc: piac

pitvar: terasz pityóka: krumpli pógi: polgármester punga: zacskó rádiótelefon: mobiltelefon rica: szotyi rocska: vödör simi: utcai cipő smeg/spuki: cigi sparhelt: tűzhely spuri: bíró stanyecli: zacskó stelázsi: polc sufni: rakodótér süsü: kapucni szaporafa/lajtorja: létra talponálló: kocsma tengeri: kukorica tészta: piskóta teta: nagynéni tik: tyúk tixó: cellux tutyella: napraforgó türhő: bolond gyerek tyúkbél: vezeték véka: kosár véndöl: zsírtároló bödön veranda: nyitott folyosó zsernyák: rendőr

2014.november

9

# VIDÉKI

Írta: Gy. Dávid A kálvinista Róma, Hajdú-Bihar megye székhelye hazánk második legnagyobb városa.

Népessége: 200 000 fő (a budapesti lakosság egy tizede) Területe: 461 km2 (alig elmaradva Budapest 525 km2étől) Ez egy kicsit kisebb, mint a Balaton területe.

Egyeteme: A Debreceni Egyetem, 14 karral és közel 30 000 diákkal.

Szórakozási lehetőségek: Szinte minden kar más, az épületéhez közel található helyen szervez hetente bulikat. Egy pár ilyen hely (persze a teljesség igénye nélkül): My Friend’s Club, White Angel, Roncs bár, Cool. Ahova minden debreceni egyetemista jár az pedig nem más, mint a Lovarda. A diákszervi élet ugyanakkor nem olyan fejlett, ilyen jellegű programjaik nincsenek.

Tudtad-e: Itt, a cívis városban kerül minden évben megrendezésre augusztus 20-án a virágkarnevál, a város legnépszerűbb turisztikai látványossága. Az Európában egyedülálló virágkocsis felvonulás hírneve évről évre nő.

Idén rendezték meg a 48. alkalommal.

Csongrád megye központja, a Tisza és a Maros találkozásánál.

Népessége:162 000-hez közelít.

Területe: 281 km2, tehát nagyjából fele a budapestiének.

Egyeteme: A Szegedi Tudományegyetem, melynek 13 karán folyik az oktatás közel 25 000 fővel.

Szórakozási lehetőségek: A fiatalok élete itt sem sokban különbözik a tiétektől, eltekintve talán olyan aprócska részletektől, hogy például a Jancsó Miklós Kollégium lakói évente tartanak disznóvágást. A rendszeres heti bulik színhelye a Retro vagy a Jate. A karok közös bulijai is általában a kettő közül valamelyikben vannak. Népszerű szórakozási lehetőség lehet a fiatalok számára nyáron a Tiszán úszó klub, a Dokk.

Tudtad-e: Messze földön híres a Szegedi Szabadtéri Játékok.

Az 1930 óta megrendezett programsorozat minden nyáron többször is megtölti a Dóm teret drámákra, operákra és hangversenyekre kíváncsi nézőkkel.

10

2014.november

# NAGYVÁROSOK Észak-Magyarország legnagyobb városa, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye.

Népessége: 161 000 fő.

Területe: 237 km2 Egyeteme: A Miskolci Egyetem, a Selmeci Akadémia jogutódja, 9 karral és több mint 13 000 egyetemi polgárral.

Szórakozási lehetőségek: A gólyáknak rendeznek az ezért felelős diákszervek szakesteket, balekokításokat.

(Ezek lényegüket tekintve bulik.) Az intézmény ezen kívül rendelkezik olyan szervezetekkel is, mint a HÖK, illetve kartól függően iskolaújsággal (példa az ÁJK lapja, a Vadlaw). A szórakozni kívánó egyetemisták egyik lehetősége az egyetem saját klubja, a Rockwell, amin kívül a helyzetük korántsem fényes. A hatalmas agglomerációból feltévedt egyéneknek sokszor a balhézás nyújt örömöt, ezért az igényes szórakozásra vágyók általában messzebbi nagyvárosok szórakozóhelyeit választják.

Tudtad-e: Az egyetem egyik érdekessége az igencsak aktív hagyományőrzés. Ennek szellemében tanulnak meg gólyák százai évente dalokat és különböző szokásokat. A fentebb említett szakestek és balekokítások is még a selmeciektől származnak.

Baranya megye székhelye, a Mecsek kellős közepén fekvő mediterrán paradicsom.

Népessége: 150 000 fő Területe: 160 km2 Egyeteme: A Pécsi Tudományegyetem hozzávetőleg 22 000 nebulóval és 10 karral.

Szórakozási lehetőségek: Az egyetem közgazdasági karának hallgatói élete talán az egyik leghasonlóbb a Külkeréhez. Itt is hetente vannak kari bulik, mint pl. a Közgázszerda vagy a TTKedd. Ezek helyszíne szinte kivétel nélkül a népszerű szórakozóhelyek egyike, az Est Café vagy a Sörház. Akik pedig inkább kocsmázni vágynak, azoknak ott a Jobb Mint Otthon, a Csinos, a Beugró vagy a Csalogány.

Tudtad-e: Kuriózumszámba megy, hogy a közgazdasági kar rendelkezik egy amerikai „jövevénnyel” is, egy ún. „frat house”-zal, a Kappa Tau Bétával. Az ő feladatuk, hogy a jelentkezni vágyókat megfuttassák a főtéren alsógatyában, illetve, hogy minden buli a lehető legjobban meg legyen szervezve.

Győr-Moson-Sopron megye központja, a Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca torkolatánál fekszik, így méltán hívják a folyók városának.

Népessége: 129 000 fő Területe: 175 km2 Egyeteme: A Széchenyi István Egyetem, aminek 4 karán kb.

10 000 ember tanítása folyik.

Szórakozási lehetőségek: A heti egyetemi bulik helyszíne a Lapos vagy a Bridge, a legtöbb egyetemista mindig ide jár. Nagyobb volumenű iskola által szervezett party még a SZE napok, ami legjobban a FIN-hez hasonlítható és az év elején kerül megrendezésre.

Tudtad-e: Lehet, hogy a kedvenc italod éppen innen származik, hiszen Jedlik Ányos győri bencés szerzetes találta fel a szódát és a fröccsöt (meg a dinamót, de ez most mellékes). Győrben ezért minden évben megrendezésre kerül a Fröccsfesztivál.

2014.november

11

# MAMA

Írták: Petra, K.Dávid, Horváth Dóri, Bandris, Cili és Julcsi „Akkoriban nem igazán volt más fontos az életünkben, mint tanulni és dolgozni: hajnali fél ötkor már intettem is le a vonatot, rohantam át Ásotthalomról Szegedre iskolába. Itt délután négykor végeztem, és otthon nem várt más, mint a rengeteg házimunka és tanulás. Az iskolai szünetek sem teltek másként: általában dolgoztam, főként kombájnellenőrként.

Hétvégén, egészen pontosan vasárnap, szórakozásként bálba jártunk, de ez sem úgy nézett ám ki, mint manapság. Minden egyes ünnepségre elkísértek minket édesanyáink és körbeültek a teremben: figyeltek minket, a táncmozdulatainkat és legfőképpen az udvarlókat. Ha egy fiúval komolyabb volt már a dolog, kötelessége volt a bál végén hazakísérni a lányt és az édesanyját. A randevúink sem voltak a megszokottak: kizárólag hétvégén, moziba vagy bálba jártunk.

Nekem egy komoly szerelmem volt életem során: a vonaton ismerkedtünk meg, teljesen véletlenül; telefon és internet hiányában levelezve tartottuk a kapcsolatot. Ekkor még, ha megbeszéltünk egy újabb találkozót egyik hétvégén, biztos volt, hogy úgy is alakul majd. Hat hónap ismerkedés után megesküdtünk – három gyermekkel, hat unokával, 50 évig éltünk boldogságban.”

Boros-Gyevi Mária, 68 éves

„A szülőkkel nagyon szoros volt a kapcsolat, iskola után minden nap együtt dolgoztunk a mezőn. Esténként a fiatalok házaknál gyűltek össze, együtt varrtak a lányok, a fiúk pedig nótáztak. Mi így töltöttük az estéket, sokat beszélgettünk. Az ünnepnapoknak is mindig megvolt a rendje. Reggel mindenki ott volt a templomban, nálunk a faluban ez volt a szokás. Aztán délután kettő körül kezdődött az ünneplés, a falusi bál. A fiatalság és a fiatalabb házaspárok táncoltak, az idősebbek körben ültek és nézték a fiatalokat. Nem volt diszkózene, hanem a falubeli emberek zenéltek. Akinek volt hangszere, az elhozta magával és játszott rajta, együtt a többiekkel. A mulatság éjfélig tartott, nem úgy, mint manapság, hajnalig.”

Márton Katalin, 64 éves A nagymamám igazi vidéki lányként nőtt fel a ’60-as években a Zala megyei Balatonmagyaródon. Tizenéves korában a hétköznapjai hasonlóak voltak a mai fiatalság átlagos napjaihoz, azzal a különbséggel, hogy iskola után minden nap be kellett segítenie a ház körüli teendőkben. Pihenésre hétvégén vagy a tanítási szünetek alkalmával sem nagyon maradt idő. Akkoriban megszokott volt, hogy minden falusi háznál háziállatokat tartottak, így volt ez a mamám családjánál is. Ellátták a baromfikat, sertéseket, szarvasmarhákat, lovakat, majd folytatódott a munka a háztáji gazdaságban. A nagyim elmondása szerint hetente, esetleg kéthetente buszra szálltak a húgával és a 25 kilométerre fekvő Nagykanizsa felé vették az irányt, hogy az otthon előállított tejet a piacon eladhassák. Amikor a mindennapos munkát befejezték, esténként a falubeli lányokkal összegyűltek egy-egy háznál és megindult a pletykálás, a falu eseményeinek kitárgyalása. Telente gyakori program volt az asszonyok és lányok által közösen végzett tollfosztás, ami alatt régi történeteket meséltek, sőt, aki nagyon felbátorodott, még énekelt is.

Cser Rózsa, 64 éves

12

2014.november

# PAPA

„Én elég nyüzsgő lány voltam, nem jártam középiskolába vagy gimnáziumba, oda az úrilányok mentek.

Inkább cukrásznak, szakácsnak és fodrásznak tanultak a lányok, de én megmondtam akkor édesapámnak, hogy dolgozni akarok. 14 éves korom óta dolgozom, először a böhönyei mezőkertnél voltam munkás. Ez volt ott a gyümölcs és zöldség begyűjtő állomás. Aztán az állami gazdaságban munkálkodtam. Nagyon szerettem dolgozni egész életemben. Azonban nem csak robotoltunk, hanem jutott idő a szórakozásra is. Sokat jártunk bálokba, egyszer bálkirálynő is lettem! Akkoriban nagyon udvariasak voltak a legények is. Jártunk moziba az udvarlókkal, sőt bérletem is volt a kaposvári Csiky Gergely színházba. A legnagyobb esemény a szüreti bál volt, beöltöztünk gyönyörű népviseletbe, összejöttek a zenészek, és táncoltunk, jól éreztük magunkat.”

Nagy Mária „Mari Mama”, 70 éves „Fiatalok voltunk, sokat kellett dolgoznunk mezőgazdaságban, mert itt maradtunk árván 42-ben.

Tizennégy évesen már szántottunk, gép mellé jártunk. Nehéz volt édesanyámmal, jött a beszolgáltatás, le kellett adni mindent. Kevés kis szórakozásra jutott idő. Voltak házibulik, bálok, ahol harmonikások játszottak. Amikor nem volt bál, akkor meg a szomszédban táncolgattunk, fésűvel muzsikáltunk. Minden vasárnap jártunk templomba, ott volt a legtöbb ismerkedés, néha egymás szemébe pillantottunk és így kezdődött a szerelem. Nagyapáddal 60 éve kitartunk egymás mellett jóban-rosszban. „ Andris Erzsébet

„Édesapám tiszt volt, ezért kiskoromban sajnos elég sokat költöztünk. A háború után Debrecenben telepedtünk le, ahol nagyon sok szép évet töltöttem. Gyerekként rengeteget játszottam, akkoriban még sokkal többet voltunk a szabadban, mint a mai kamaszok. Ugróiskoláztunk, ugrálóköteleztünk és malmoztunk a barátnőimmel, de a Nagyerdőre is rendszeresen kijártunk, nyáron strandolni, tavasszal és ősszel pedig biciklizni és sétálni. Télen nehezebb volt elfoglaltságot találni, úgyhogy ilyenkor a fiúk felöltötték az iskolaudvart vízzel, ami megfagyott, így tudtunk rajta korcsolyázni. Sokkal jobb volt akkor gyereknek lenni, mert kreatívak voltunk és mindenben a szépet láttuk.”

Sztáray Margit, „Manci”, 92 éves

2014.november

13

# DÁNIA

Megesik, hogy szükségünk van ügyvédre, papra, orvosra, rendőrre. Valakire sokszor, valakire csak néha, szerencsésesebb esetben talán soha. Viszont minden egyes nap szükségünk van a farmerekre, a mezőgazdászokra, hiszen az étel, legalább is az emberinek nevezhető táplálék máshogy nem kerülhet az asztalunkra. A paraszt szó mégis megmaradt degradálónak, pedig a feudalizmus elvileg már rég megszűnt, ráadásul rengeteg falusi mezőgazdász ezerszer jobb, és sokszor a maga módján bölcsebb is egy-egy diplomás, öltönyös ripacsnál.

Itthon sajnos még mindig cikinek számít az egyik legfontosabb szakma – sőt, hivatás -, miközben sok helyen simán lehetsz menő, még ha a traktor hangja olyan szerves része is az életednek, mint a trágya a gumicsizmád talpán.

Írta: Chris Sajnos sok tekintetben messze van tőlünk egy hozzám elég közel álló ország, Dánia. A mezőgazdaság mindig is fontos tényező volt náluk.

Amíg feudalizmus uralkodott, mint a legtöbb helyen Európában, a földek és a gazdaság rendkívül rossz állapotokat mutatott, hiszen a kényszermunka és a rettegés nem igazán segítette a jobbágyokat a hatékony termelésben. A földesúr bármikor áthelyezhette őket egy másik telekre, ezért nem dolgoztak túl hatékonyan. A szegény parasztok joggal féltek attól, hogy ha szépen rendbe raknak egy telket, az uruk egy másik, elhanyagolt helyre költözteti őket, hogy azzal is ugyanezt tegyék. Amikor viszont elkezdtek a jogaikért küzdeni és sok irányból támogatást kapva végül szabad földtulajdonosokká váltak, a mezőgazdaság hatalmas fellendülésnek indult. Kivívták a jogaikat és a szavukat, megmutatták

14

2014.november

a társadalom többi rétegének, hogy mennyire fontosak. Azóta is tiszteletre méltó foglalkozásnak számít hát az övék. Van egy nagyon fontos erényük, amiből rengeteget tanulhatnánk, ez pedig a kölcsönös bizalom. Ez megnyilvánul például olyan üzleti formáknál, ahol a termelők egyszerűen egy nyitott bódét építenek a kapujukhoz és a perselybe dobott pénzért adott mennyiségű krumplit, epret, mézet, tojást vihetnek el az arra járók. Ezen kívül a dán gazdaság fontos részei a szakszervezetek, ezek által egymást is nagyban segítik a gazdák.

Ez egy olyan, jól működő része az ottani farmerek munkásságának, amit itthon az előző rendszerre alapozott rossz emlékek miatt sajnos máig képtelenek befogadni és használni. Természetesen ez inkább a kisebb, családi birtokokra vonatkozik, viszont talán nekik lenne rá a legnagyobb szükségük.

# UNIÓ

Sok huszonéves dánt ismerek és köztük a vidékiek nagy része mezőgazdaságban dolgozik.

A többi szektorhoz képest azonban ez ott sem annyira jövedelmező, mint amennyi munkával jár. Viszont mindenki tudja, hogy megvan a maga varázsa. Sajnos Magyarországon rengetegen csak napszámban dolgoznak, és arra kényszerülnek, hogy kis pénzekért robotoljanak, általában mások hasznára. Dániában viszont a legtöbb termelő a saját malmára hajtja a vizet, illetve, helyhez igazítva a mondást, a szelet. Ezért itt, aki farmernek áll, valóban a maga útját járhatja. Nincsenek főnökei, esetleg az időjárás. Pihenhet egy-két napot, de emiatt csak ő lesz szegényebb. Ezen kívül a gyerekei biztosan friss levegőn és egészséges ételeken nevelkednek, ami manapság elég fontos és ritka dolog. (Fontosnak mondjuk, mindig is fontos volt, de mostanában divatnak számít, hogy foglalkozzunk is vele.) Persze így is vannak, akik csúfnevekkel illetik és egyszerű, maguknak való embereknek tekintik a farmereket, még egy ilyen fejlett és civilizáltnak mondható országban is – ezt azonban általában csak kedves viccnek szánják, vagy maguk sem gondolják komolyan, hiszen közben mindnyájuknak van legalább egy kedves vidéki barátja vagy rokona, aki friss zöldséget, halat, vagy néhány csupor házi mézet hagy a küszöb előtt, ha épp arra jár. Ráadásul ezek

az emberek a dánok szerint valamiért különösen szavahihetőek és őszinték, pedig ennél a nemzetnél amúgy is ritkán találni erre ellenpéldát. Hogy a tipikus „vidéki man” viccelődések egy kicsit azért jogosak, azt pedig senki nem tagadhatja. Magam is voltam traktoros súlyhúzó versenyen, ahol családok mennek ki megnézni néhány sör társaságában, ahogy a fater benzint éget az új John Deere-rel. Igen, megvan a maga furcsa stílusuk, de mondja valaki, hogy ők meg jogtalanul nézik droidnak az unalmas, irodákban és gyárakban robotoló honfitársaikat.

Van viszont valami, ami mindenhol, nálunk és náluk is ugyanúgy megvan ezekben az emberekben, és az a józan paraszti ész. Nem hiába létezik ez a kifejezés a magyarban, bár hozzáteszem, hallottam már néhány részeg paraszti bölcsességet is, amik szintén megérnének egy-egy misét. Lényeg a lényeg, hogy az egyszerű és egyenes gondolkodás, a mindennapi dolgokat érintő egyetemes tapasztalatok tömkelege, vagy a sokszor egyedül végzett munka és folyamatos traktorhang ihlette meditáció, vagy tudom is én mi miatt sokszor zseniális dolgokat tanulhatunk az agrárvilág harcosaitól. Ha mást nem, azt, hogy mennyire könnyen tudják élvezni az élet egyszerű dolgait, ha egy cseppet elvonulnak a világ nagy – és sokszor felnagyított – problémáitól.

2014.november

15

# GOSSIP

Írta: Petra Legendák születtek rólad? Előbb derült ki, hogy kirabolták a szomszéd nénit, minthogy elérte volna az utcasarkot a tettes? Izgatottan várod a hétvégét, hogy hazamehess, és megtudd a legújabb kulisszatitkokat? Beszélnek rólad, de nem zavar? Amennyiben a válaszod „igen”, valószínűleg nem fognak meglepetést okozni a következő sorok; ha pedig mégis, elárulom a kulcsszót: kisváros.

S

örözni megyünk egy helyi kocsmába egy nagyon jó barátommal; naivan a belváros közepén elhelyezkedőt választjuk. Mire hazaérek, a fél város erről pletykál: randiznak, járnak, esküvő lesz. Általában olyan dolgok történnek veled, amiken magad is meglepődsz – legyen szó párkapcsolatról, egyéjszakás kalandról, családi pletykákról, vagy csak arról, hogy egy ócska melegítőben mentél le tejet venni a kisboltba.

Természetesen egy vidéki ember szerves részévé válik a rendszernek: örömmel pletykálunk egymásról, és egyáltalán nem ijeszt meg minket, ha szájukra vesznek az emberek, itt aztán tényleg semmit nem tudsz titokban tartani.

11 évig éltem falun, 8 évig kisvárosban, majd lassan 2 éve Budapesten – egyszóval megtapasztaltam már az életforma összes lehetséges típusát, és bátran mondhatom, a főváros is tud meglepetéseket okozni, de kisvárosban vagy falun élni, na az nem piskóta.

Távolról nézve nem lát mást az ember, csak nyugodt, élettelen utcákat, s mintha a széllel együtt terjednének a pletykák – na de menjünk csak közelebb! Igen, a ház előtt ülő nénikék sem azért gyűlnek össze, hogy élvezzék a napsütést, és a kocsmákban sem azért fogy literszámra a sör, mert nincs miről beszélni. Egyszerűen, hihetetlen vagy sem, még ezekben az eseménytelennek tűnő kis falvakban is mindig történik valami.

Valami, amiről beszélni lehet, legyen szó Kati néni ellopott tyúkjáról, vagy, hogy Fanni smink nélkül ment le a kocsmába tegnap este.

Tinédzser voltam, mikor kisvárosba költöztünk, s meglepetten vettem észre, hogy bár húszszor annyian élnek itt, mégis mindenki ugyanúgy tud a másikról mindent. Új voltam még itt, az addig divatosnak hitt szandál-zokni viseletem pedig futótűzként terjedt el az iskolában – egyszóval

16

2014.november

mozdulnom sem kellett, hogy megismerjenek az emberek. Jöttek a bulik, a felhőtlen éjszakák, percek alatt terjedt el a házibuli híre, melyben a szétvert lakásból tévéket loptak a fiatalok. Mindenki ismerte a lányt, aki 15 évesen teherbe esett, a családot, ahol az apuka lelépett, a szőke csajt, akinek műmellei lettek.

Azt a „Pletykacica” nevű Facebook felhasználót, akinek lelkesen küldhettük pletykáinkat, amiket ő gyorsan feltöltött a világhálóra. Egyszóval az emberekről kész legendák születnek itt. Mondanom sem kell, névről és pletykák alapján ítéljük itt meg egymást, ha pedig egy hétvégi buliban megjelenik valami idegen arc, már kezdődik is a nyomozás, vajon ki lehet ő, honnan jött és miért nem tudunk még róla semmit.

Bizonyára minden kisvárosinak ismerősen hangzottak az imént említett sorok. Az ember óvatosabbá, bizalmatlanabbá válik, mégis valahogy nyugodtabb: történjen bármi, úgyis kiderül. Habár a Külkerre érkezve tapasztalhattam hasonlóakat, hiszen iskolánk is olyan, mint egy nagy család, meglepő tapasztalatokat hozott Budapest: az emberek nem bámulnak meg, nem ismernek névről, s Te sem tudsz senkiről semmit. Talán eleinte furcsa volt megszokni, s még a mai napig nem tudom eldönteni, pozitív-e – elvégre így bárki megtehet a hátad mögött bármit anélkül, hogy a füledbe jutna.

Azonban nekünk, vidékieknek ez furcsa - végül aztán mindig izgatottan és boldogan térek haza szeretett kisvárosomba, hiszen ez az a hely, melynek minden kis csücskét, minden kis alkatrészét ismerem, elejétől a végéig.

. . . i t e r e z s t o g á Aki a vir

#KERTÉSZET

Ha a virágokról vagy akár az agrárkultúráról van szó, akkor magabiztosnak érzem magam a témában, mivel a családi hagyomány ezt diktálja.

Szüleim mezőgazdaságban dolgoznak, egy kis kertészkedéssel megfűszerezve. Ezennel egy vidéki parkosító vállalkozásba invitállak titeket, tekintsünk be a virágtermesztés világába és a kerti folyamatokba! Írta: Adri Nagykanizsán járunk, a csodás és sokszínű Magyarország Zala megyéjében fekvő apró településen, amely országszerte híres mezőgazdasági övezetéről. Számos dombság gazdagítja a vidéket, melyhez kedvező éghajlat párosul. A térség szülötteként tudom, hogy a terület adottságait kihasználva vonzóvá lehet tenni azt a turisták számára.

Egy, a Kanizsa város szívében található mezőgazdasági boltba lépünk be. Jobbra nézve mindenütt virághagymákat, magokat, és a további növénytermesztéshez szükséges kellékeket látunk. A másik oldalra pillantva egy fényes Honda kapálógéppel szemezésbe merülünk. Ekkor egy kedves, ismerős hang zökkent ki, ugyanis a családi kis gazdaboltunkban nézelődünk. Az üzlet története nem mindennapi: miután 1985-ben csődbe ment a helyiségben működtetett tapétaüzlet, a Zalai Parker nagyvállalat maga után hagyta a telket, és potom összegért árulta. Édesanyám ekkoriban került ki a Gazdasági Főiskoláról kellő szaktudással, édesapám pedig a falusi hagyományoknak eleget téve piacozni járt nap, mint nap. Az előrelátó nagyszülők nyüstölésére megragadva a lehetőséget, szüleim belevágtak valami számukra teljesen újba.

1997-ben megalakult az Agrarius33 Kft. A cég neve a két agilis, 33 éves agrár üzletemberre utal. Az évek múlásával beruháztak egy nagyobb üzlethelyiségbe, a dolgozók száma megnőtt, illetve egy nagykereskedelmi lerakattal is bővült az üzlet.

Ez olyan szempontból előny a bolt számára, hogy ha hiány adódik valamely termékből, egyből orvosolható a probléma.

Egy igazi szakember nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is brillírozni tud. Úgy gondolom, büszkén ki merem jelenteni, hogy az én szüleim ilyenek. A vetőmagbolt mellé párosul egy hatalmas kert, amely tavasszal egynyári palántákkal és zöldségfélékkel díszeleg, majd ősszel színpompába borul. Az előbbit főként piacozásra termelik magánhaszon keresése céljából, illetve a kanizsai nagymamák kedvelt húsleveséhez.

Az őszi kert sokkal érdekesebb és lenyűgözőbb.

Nálunk a kertészetben árvácskatermesztés folyik, melyet később parkosításra használnak fel. Felmerül a kérdés, hogy mi is az árvácska? Egy olyan kétnyári növény, amely bárhová ültetve túléli a fagyot, a szikrázó napsütést és még akkor is csak visszamosolyog gondozójára. Augusztus elején megkezdődnek a négy hétig tartó munkafolyamatok, amely magába foglalja az ültetést, öntözést, tápanyagozást. Ezután kerülnek méltó helyükre, mint például Hévíz város gyönyörű sétálóutcáira, Balatonfüred parkjaiba és még sorolhatnám.

Személy szerint a kertészkedésből ki szoktam venni a részemet, ugyanis nem titok, mint minden nő, én is rajongok a virágokért. Példaértékűnek tartom szüleim tevékenységét, akik megragadták a kitűnő természeti adottságokat. Az árvácskák szebbé és színesebbé teszik a különböző térségeket. Az aktuális őszi szürkeségben egy ilyen apróság mosolyt tud csalni az arcokra!

2014.november

17

# VIDÉKILÁNY

VIDÉKI LÁNY V Miért van az, hogy az emberek 90%-a a vidék szóból rögtön a tehénfejős, fonott copfos lányokra vagy a traktort vezető, kantáros gatyát viselő fiúkra asszociál?

A téveszmék ellenére a vidéki lakók élete nem különbözik sokban a belvárosban élőkétől. Ugyanúgy felkelnek reggel, fogat mosnak, elvégzik egyéb reggeli rutinszerű teendőiket, elindulnak munkába, majd este hazaérnek és a maradék időt családjukkal töltik, jó esetben.

Írta: Sz.Eszti

Magyarországon az emberek szerint vidéknek számít minden olyan terület, amely Budapest területén kívülre esik. Én Pest megyében lakom, és már számtalanszor megkaptam a „vidéki” jelzőt. Nem érzem indokoltnak, bár ilyen alapon tényleg ott élek.

Ennek ellenére nincsenek hátrányos körülmények, se szegénység, se pottyantós wc, csak durván 50 km távolság Budapesttől.

A vidéki élet szép. Jobban kitűnnek a természet évszakonként változó, mindig megújuló szépségei.

Nem takarja el a felkelő napot se szmogfelhő, se emeletes ház. Környéktől függően az ébredő állatok hangját is élvezhetjük, ami azért lássuk be, elég feelinges.

Vidéknek ugyanúgy vannak előnyei, mint a belvárosi életnek. Az emberek sokkal közvetlenebbek egymással, hiszen egyszerűbb megjegyezni azt a pár mosolygós arcot, aki a közvetlen környezetben él, könnyebb velük személyes kapcsolatot kialakítani, mint a betonrengetegben emlékezni a több ezer lakóra és átutazóra vagy bármelyikkel is beszélgetni.

Ez lehetetlen. A segítőkészség is egy jellemző tulajdonság, nem sokszor fordul elő, hogy például az ember segítséget kér az adott városban történő tájékozódáshoz, de útbaigazítás helyett mogorván elutasítják vagy esetleg szó nélkül elsétálnak mellette. Egészségesebb életmódot élhetünk, tisztább levegőt szívhatunk, megtermeszthetjük a kis kertünkben az aznapi ebéd alapanyagait, tarthatunk kutyát és macskát, úgy, hogy az nekik is kényelmes

18

2014.november

legyen és ne kínszenvedés egy panelszobában.

Elmehetünk sétálni és kirándulni, nem kell sokat utazni a teljes kikapcsolódás érdekében, és a zajforrásoktól sem nehéz messze kerülni.

A legtöbb nagyvároson kívül élő emberben (persze mindig vannak kivételek) ott van az alázatosság másokkal, vagy mások tulajdonával szemben.

Kevesebbet szemetelnek, nem törnek-zúznak, vigyáznak az emlékművekre, nem amortizálják le a Deák teret vagy a Blahát egy-egy kalandos külkerhétfőn, esetleg szombat estén.

Az eszmék valóságtartalma legtöbb esetben a nullával egyenlő, de néhány mégis hordoz magában igazságot. A vidéki közbiztonság sokkal jobb, mint a városban. Csak gondoljunk egy görbe estet követő hazaútra, hányszor jött már ránk a frász a hajléktalanoktól hemzsegő nagyvárosi utcákon.

Ilyen vidéken kevesebbszer fordul elő, esetleg ismerjük még a koldust is. A vidéki 200 férőhelyes bulikba nem csődítenek oda több ezer embert, nincs tolakodás, türelmetlenkedés,ezáltal nem érhet komolyabb baleset. A társaság nagy részét ismered, nem lehet probléma, a tömeg már nem veszi el a hangulatod, sőt, még talán fel is pörget a sok ismerős arc.

# PESTISRÁC

S PESTI SRÁC

Budapesten járunk. Ez Magyarország közepe, legalábbis az itt élők szerint. De miért rajongunk ennyire a fővárosért, mi pestiek? Miért hisszük, hogy csak az a király, ami nálunk van és történik? Összefoglalva ezt a sok kérdést: van alapja annak, hogy majdnem az összes vidéki utálja a pestieket? Írta: SteinKrisz

Pesten szép az élet! Remek iskolák működnek, munkalehetőségek kimeríthetetlen tárházának gondolja a fiatalság. Nem kell alkalmazkodnunk menetrendekhez, hiszen a BKV két percenként küld járatokat a belvárosba, de még a külvárosi kerületekben is maximum tíz percet kell várni két busz között. Persze megvan a saját kis attitűdünk. Értem ezt arra, hogy hiába tényleg ennyire sűrű a menetrend, ettől függetlenül mindig sietni kell valahova, mert általában késésben vagyunk. Ebből adódóan állandóan fellökjük a másikat a buszon, a metrón, az utcán. Nem állunk meg cseverészni egy ismerőssel, ha egyáltalán összefutunk útközben, mert a pestieknek mindig van valami dolga.

A pesti létnek, a fővárosi életnek megvan a maga előnye és hátránya. Talán előnynek mondható, hogy az itt felnövő emberek jobb helyismereti memóriával rendelkeznek. Ők az úgynevezett betondzsungel harcosai, akik tudják, hova hogyan kell menni, miket kell kerülni, ha nem akarnak bajba jutni. Mondjuk ez nem főváros függő, mert biztos vagyok benne, hogy szintén rendelkeznek hasonló tulajdonságokkal azok, akik vidéki nagyvárosból érkeztek. De ez egy másik dzsungel, más szabályokkal. Hátránynak az emberi kapcsolatok hiánya mondható, ezt én is tapasztalom.

Említettem, hogy a pestieknek mindig dolga van, állandóan ide-oda rohannak, nincs idő beszélgetni senkivel sem. Az itt élőknek sokkal több felszínes kapcsolata van, mint bárki másnak az országban, pontosan emiatt kevésbé kommunikatívak. Ezért van az, hogy tömegközlekedési eszközökön a legtöbben zenét hallgatnak, olvasnak, stb.

hogy a több lehetőség miatt az önmagunkról kialakított kép is terjedelmesebb. Hozzá vagyunk szokva, hogy közel van a bolt, a buszmegálló, de még a legtöbb szórakozóhely is elérhető távolságban található meg. Mindig történik valami, minden egyes alkalommal új arcát mutatja meg a város. Talán emiatt nem tudja egy pesti sem elképzelni az életét vidéken. Belenőttünk a nyüzsgésbe, a zajba, az állandó rohanásba és emiatt hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a nap is a főváros körül forog.

Pedig a legtöbb dologban megegyezünk. Reggel felkelünk, iskolába vagy munkába járunk, hazamegyünk, a családunkkal vagyunk. Egy vidéki hamar bele tud szokni a pesti életbe, ahogy egy fővárosi is egykettőre magáénak mondhatja a másik oldal attitűdjét. A nap mindenhol ugyanúgy süt, ha eső van, nem csak nálunk esik. Mert nem az határoz meg minket, hogy honnan származunk, hanem, hogy miként viselkedünk másokkal.

De mire mondják a vidékiek, hogy nagy az arc?

Miért vagyunk pesti suttyók? Nos, előfordulhat,

2014.november

19

# 60SEC

Számomra a vidéki lét?

Amikor a komposztálóba pisilek, amikor meg tudom különböztetni a sóskát a spenóttól, amikor édesanyámat kérem meg, hogy tolmácsolja, amit nagymamám számomra idegen nyelven mond, amikor a pincejárás nem egy teljesen külön szociális program.

Számomra a pesti est?

Amikor a négyeshatos egy második otthon, amikor egy nap 6 városrészben jelensz meg, amikor a nyári esték kezdőkérdése a „Deák?”, amikor a betondzsungel számodra nem negatív jelző, hanem egy metafora.

VassDé

Vidék? Nagymama főztje.

Hajnalban bicikliző bácsi.

Traktor.

Szénabála.

Fáramászás. Körhinta a búcsúban. Kerítés felett beszélgető szomszédok.

Eperszedés. Tojáskeresés.

Kakaskukorékolás. És neked?

Klement Dia

Otthonom egy kétezer fős kisfalu, Mamámnál a garázsajtó volt focikapu, Volt disznóvágás, báttyal baromkodás, Kézben ásó, lapát, az udvaron foci, kosár.

Van itt minden, szántóföld, gyümölcsös, szeméttelep, Régi TSZ, földút, pár helyi keménygyerek, 2 kisbolt, egy focipálya, egy posta, három kocsma, A kertben zöldség, gyümölcs; a közút gyenge állapotban, Mindenki ismer mindenkit, általában unalmas az este, Egy idő után én is ráuntam, és feljöttem Budapestre.

Kiki Vibráló levegő Illatos fák Derűs alkony Édes illat Ködös táj Ilyen egy vidéki élet. Élvezni a létet, Látni a szépet, Elmélyülni a csendben, Távol az életben.

Pálmány Flóra 20

2014.november

Pestre érkeztem, vidékről Pont elég messziről, hogy kapkodjak a fejem után, melyik lesz az a busz amelyik kitesz a Blahán. Ömlik kedd reggelente az ember a metrónál, de nincs meg a heti lóvém fele, remélem nem hagytam a Fogasnál!

Fogalmam sincs a szomszéd nevéről Örülök hogy tudom hol a HÉV, ami bevisz Mátyásföldről.

Az Alle még legalább egy fényév és szűkös a hely a vilin Mellettem ez a szöszi direkt bökött meg, vagy csak én vagyok totál dilin?

Jó is lenne már otthon, felénk kicsit más Este akár az útra is kifeküdhetsz, nem üt el egy egész taxiállomás.

Csütörtökön indulás, irány haza vidékre Ennyire még nem vártam tán édesanya főztjére.

Abonyi Balázs Falevelek, nyirkos idő, Halloween – de ijesztő, Nyilas hava, őszi szellő, Fogas ház, meg a Külker Hétfő, Komisz hónap, közeleg a tél, Egy hónap és Karácsony, na ez minden imát megér!

Vizsgaidőszak közeleg, görcsben már a gyomor, De előbb öt Külker Menü, ettől lesz csak igazi nyomor.

Statisztika, opkut, matek, siratják a jó jegyeket, Hétvégén vidéken, holnap meg már Pesten, Zakatol a vonat – csak a sült hús ússza meg egyben!

Nem számít, hogy honnan jöttél, egy a tuti: Mátyásföldön az élet, na az egy hatalmas buli!

Várhelyi Petra

# INFOGRAFIKA

2014.november

21

# VIDÉKIMÁRKÁK

Magyarországnak egy rakat saját márkája van, melyek egy-egy vidéki városban, illetve településen láttak napvilágot és amelyekről tuti, hogy hallottál már. Sőt, az is valószínű, hogy hordtad, etted, ittad őket. Mert hát az igazság az, hogy kis hazánk brandjeit lehet hordani, enni és inni is.

Írta: KisCinti Tisza Martfű A márka, mely annyira híres és közkedvelt, hogy nem véletlenül azonosítják a príma minőségű, évtizedes múltra visszatekintő lábbelikkel. A Tisza név Thomas Bata cipész fejéből pattant ki, aki az 1930-as években alapította Martfűn első cipőgyárát. Nem árt azonban tisztában lenni azzal, hogy a Tisza márka a

cipők mellett manapság ruhaneműket, (így pólókat, ingeket és dzsekiket) mi több, kiegészítőként öveket is dob piacra. A fiatal grafikusok és ruhatervezők álmodta Tisza napjainkban az ország több nagyvárosában, így Budapesten, Szegeden, Debrecenben és Szombathelyen is tárt kapukkal vár.

Szamos Marcipán Szentendre Ha volt már születésnapod, akkor több, mint valószínű, hogy legalább egyszer csinos kis marcipánfigura is mosolygott vissza rád a tortád közepéről. Bár maga a mandulából nyert massza nem magyar találmány, hazánk legismertebb márkájaként a Szamost tartjuk számon. A legenda szerint a kis szerb fiú, Szavits Mladen

cukrásztanulóként egy dán mestertől leste el a marcipánkészítés művészetét és írt ezáltal történelmet. Magyarország édességeit illetően legalábbis egészen biztosan maradandót alkotott, nem is beszélve a Szentendre védjegyének számító marcipán múzeumokról és roskadozó polcokkal telipakolt hangulatos cukrászdákról.

Soproni Ászok Sopron Kedvelt hazai sörmárkánkról kevesen tudják, hogy igen sokszor kényszerült névváltoztatásra. Az államosítás óta az eredeti verziót követően Soproni Világos Sör és Ászok néven is futott, véglegesen 1986-tól hívják újra Soproni Ászoknak. A termék

22

2014.november

annyira innovatív berkekben barangolt, hogy nagy sikerrel piacra dobta a Soproni Fekete Démon névre keresztelt barna sört és a jogsibarát Soproni Szűz alkoholmentes italt is.

# HÖKKENET

HÖKkenet!

E

lfogytak a hiányzásaid, de este az év bulija lesz? A következő ZH-n max. pontot kell elérned,hogy meglegyen az aláírás? Egyáltalán mikor kezdődik a vizsgaidőszak? Lassan a félév vége felé közeledve joggal vetődnek fel a kérdések a hallgatók fejében, ezért némi útmutatást adunk az elveszett diákoknak az év legnehezebb időszakának átvészeléséhez. A nem végzős hallgatók számára a II. ZH hét december 8-től - 13-ig tart, illetve a vizsgaidőszak december 15-től - január 24-ig tart. Fontos tudnotok, hogy a szorgalmi időszak

vége előtt legalább három héttel a tanszékek kötelesek Neptunon meghirdetni a vizsgákat. Ha ezzel problémátok akad, először mindenképpen a tanszéknek vagy a tanárotoknak jelezzétek, ha pedig még ezután sem stimmel valami, keressetek minket bizalommal! Jó, ha tudjátok, hogy minden tárgyból legalább három vizsgát köteles a tanszék a vizsgaidőszak idejére arányosan elosztva meghirdetni. A vizsgajelentkezés a vizsga előtt 36 órával módosítható, az alábbi táblázatban pedig a vizsgalehetőségitek számát részletezzük:

Az vizsgák létszáma legalább a hallgatói létszámnak másfélszerese kell legyen. A vizsgát követő 3. munkanapig be kell írnia a tanárnak az eredményeteket Neptunba. Késői jegybeírást első körben a tanárotoknál tudjátok jelezni vagy élhettek a direkt erre a célra létrehozott

„E-leckekönyv kifogás bejelentése” Modulo űrlap nyújtotta bejelentési lehetőséggel, mely közvetlenül a kari vezetésnél köt ki.

Sok sikert és eredményes

vizsgaidőszakot

kívánunk

Nektek!

2014.november

23

# INTERJÚ

Kérdeztek: Márkó&Miki 1. Meséljen kicsit magáról, milyen érzés jogásznak lenni? Mi vitte erre a pályára? Őszintén bevallom, nem készültem a jogi pályára, germanisztika szakon kezdtem, mivel a nyelveket nagyon szerettem és azért váltottam, mert nem voltam abban biztos, hogy az életem a tanításnak szeretném szentelni. Ehhez képest ésszerű döntésnek tűnt a jogi egyetem, hiszen ez olyan végzettséget jelentett, amellyel a későbbiekben többféle területen el lehetett helyezkedni, ez motivált a váltáskor. A nyelvek iránti szeretetem viszont megmaradt, mind az ERASMUS, mind pedig a DAAD nyújtotta lehetőségekkel éltem az egyetemi évek alatt. A diploma megszerzése után dolgoztam ügyvédjelöltként, áldozatsegítőként és jogi segítségnyújtóként (nép ügyvédje), a főállás mellett pedig az akkori PSZK Zalaegerszegi Intézetében tanítottam óraadóként 2008-tól.

2. Mik a különbségek Pest és Zalaegerszeg között?

(Oktatási, tanulási és diákéleti szempontból) Óraadói szerepvállalásom főállásá változott 2010ben, melyet a PhD fokozat szerzéssel kapcsolatos

24

2014.november

készülésem indokolt, ezért váltottam, mégiscsak a tanítást választva. Okként szerepet játszott azonban az Önökkel folytatott aktív hallgatóioktatói kapcsolat kialakulása és a rengeteg pozitív hallgatói visszajelzés is, amelyért nagyon hálás vagyok Önöknek. A hallgatók véleményem szerint érdeklődőek, aktívak, nagyon hálásak megfelelő oktatói hozzáállás esetén és olyan tudás megszerzésének lehetőségekor, melyben potenciált látnak. Más természetesen a vidéki és a fővárosi diáklét, különböznek a foglalkozási adottságok, hiszen vidéken kisebb évfolyamlétszámmal könnyebb az elméleti oktatásba szemináriumi, azaz jogeseti szemléletmódot vinni, alternatív módszerekkel oktatni. Budapesten viszont nagyobb az érdeklődő „közönség”, ami oktatóként igen motiváló tényező.

3. Mik a különbségek a diákok között Pesten és Zalaegerszegen?

A budapesti hallgatók jelentős hányada a tanulmányai során munkát is végez, amit előremutatónak

# GAZDJOG tartok, hiszen képesek összekapcsolni az elméletet és a gyakorlatot, ez az Önök további életében, de a TDK tevékenységében óriási előnyt jelenthet.

Zalaegerszegen viszont a duális képzés megjelenése nyithat új távlatokat. Kicsit ahhoz tudnám hasonlítani a helyzetet, mint amikor a Pécsi Egyetemen tanultam jogot, majd pénzügy-vállalkozási szakon, európai uniós pénzügyek szakirányon végeztem Zalaegerszegen (ezt már munka mellett). Óriási évfolyam után kisebb közösség, de a hazai pálya előnye is szerepet játszott…

4. Hol él pontosan? Hogyan viseli az ingázást?

Zalaegerszegen születtem, ott is élek jelenleg, így ingázom már másfél éve. Közelebbről ez azt jelenti, hogy vasárnap érkezem Önökhöz és kedden távozom a zalaegerszegi hallgatóimhoz. Az utazást viszonylag jól viselem, amíg egyetemista voltam sokat utaztam, most pedig a TDK dolgozatokat és az önkéntes „házi feladatokat” javítom út közben, valamint publikációkat készítek elő.

5.Hol szeret jobban tartózkodni, Pesten vagy Zalaegerszegen? Miért éppen ott?

Ez nehéz kérdés, mindig jelzem Önöknek előadáson, kérem, hogy szíveskedjenek elnézni nekem a vidéki mentalitásomat. A mai napig megdöbbent a metrón az emberek e-bookokba, okostelefonokba (egyre ritkábban papír alapú „hordozókba”) rejtőzése, a mosolytalanság. Nem tapasztaltam ezt soha a külföldön folytatott hosszabb távú tartózkodás idején. Érdekes, hogy a kommunikáció szinte a külföldiekre szorítkozik, engem is maximum ők szólítanak le a metrón… Azért is furcsa számomra ez a mentalitás, mert Zalaegerszegen az ember szinte mindenkit ismer, nem nagyon találkozik ismeretlen arcokkal. De Önök is láthatják, megtartom ezt a jó szokásom a Külker folyosóján, vagy a kollégiumban ahol már mint „lakos” az életük részének számítok.

Visszatérve a kérdésre mindkét város az életem része, Zalaegerszeg a múltam és a jelenem, Budapest a jelenem, és soha nem lehet tudni, hogy mit is hoz a jövő…

6. Ön szerint milyen jellegű különbségek vannak Pest és vidék között?

Itt sokkal aktívabbak a hallgatói szerveződések, nekem nagyon szimpatikus például az Önök folyóirata, vagy a Szakkollégium hihetetlen előremutató tevékenysége, de említhetném a mentorprogramot és még sok mást is, ami jelentősebb szerepet játszik az Önök életében.

7. Mit üzen a külkereseknek?

Nagyra értékelem az óráim iránti érdeklődésüket, az irányomban tanúsított hozzáállásukat. Becsülöm, amiért aktív Facebook csoportos életet élnek és a jogi hírek is segítik ismereteik elsajátítását, bővítését.

Jó látni az Önök fiatalos aktivitását és hozzáállását az élethez. Jó közösségnek és nagyon jó hallgatói ugródeszkának tartom mind a hallgatói, mind pedig az emberi reakcóikat.

Az üzenetem röviden, tömören: maradjanak ilyen jók és vidámak! Aki pedig eljutott a cikk végéig, megköszönöm, hogy emberként is érdeklődött irántam.

Köszönjük szépen a beszélgetést!

2014.november

25

# URBAN

Az emberiség fejlődésének elkerülhetetlen része a városiasodás, annak összes következményével együtt. Megállíthatatlan folyamat ez, amely rengeteg változással és kihívással jár a modernkori társadalmak életében. A városok felemelkedése nagy lehetőségeket és számos ígéretet hordoz magával, de mitől lesz egy város élhető és miért lesz egy másik a civilizáció zsákutcája?

Írta: Bandika A városok sok esetben tekinthetők egy adott nemzet szimbólumának, egy szubkultúra felvirágoztatójának vagy a gazdaság mozgatórugójának. Talán egyetérthetünk abban, hogy nélkülözhetetlen részei társadalmunknak. Ugyanakkor az urbanizáció – amely a városok fejlődését és változásait jelenti –, már jóval összetettebb témakör. Az urbanizáció messze nem újkeletű fogalom, hiszen a legrégebbi feltárt városromok Kr. e. 8000 környékéről származhatnak. A városiasodás kezdetének több oka is lehetett, befolyásolhatták például kereskedelmi útvonalak, katonai szempontok és vallási okok is.

Az első városokat a Közel-Keleten alapították, de idővel a világon mindenütt megjelentek. A téma szakértői úgy vélik, hogy a népesség bizonyos fokú koncetrációja előbb-utóbb az urbanizáció beindulásához vezet. Erre a folyamatra a ciklikusság jellemző, mindig voltak és lesznek is hullámzásai.

A modernkori urbanizáció az ipari forradalom idején kezdte meg hatását. A népességrobbanás miatt az európai lakosság azzal szembesült, hogy a vidéki földterületek végesek, a – sokszor újonnan születő – városokban pedig megélhetést kínált az ekkor éledező ipar. Ahogy a fejlődés általában, ez a folyamat is egészen különböző módokon és idősíkokon zajlott és zajlik a világban. Magyarországon a dualizmus idején volt ilyen szempontból jelentős ugrás, majd

26

2014.november

a szocialista iparosítás következtében költöztek sokan az iparvárosokba. Utóbbira valamennyire hasonlít számos, alacsonyabb fejlettségű ország mai helyzete.

Míg száz évvel ezelőtt a világ lakosságának csak kis része élt városokban, mára az arányok a fordulópont környékén tartanak, az irány pedig nem is lehet kérdéses. Ennek több különböző oka van – mint például a világháborúk utáni újjáépítések –, de az urbanizáció robbanásszerű megugrásáért egyértelműen a harmadik világ fejlődése felelős. Ez a folyamat ma is tart, sok város duzzad hatalmasra vagy épül fel a semmiből; Ázsia, Afrika és Dél-Amerika egyes alacsonyabb fejlettségű részein. Ezekben az országokban legtöbbször a külföldi beruházások teremtenek munkahelyeket, amelyeket az olcsón dolgozó, szakképzetlen munkaerő is be tud tölteni. Ez a perspektíva így is elég vonzó tud lenni a földeken élő szegénység számára, akik emiatt tömegesen özönlik el a nagyobb központokat. A városba érkezve azonban sokan szembesülnek vele, hogy a munkahelyek száma nem végtelen, ezért kénytelenek más megélhetési módot találni; ez gyakran vezet a bűnözés elterjedéséhez.

# LIFE A városok kialakításakor a fejlődő országok a fejlett társadalmak mintájára építkeztek. Ez azonban figyelmen kívül hagyja a helyi igényeket és egy rosszul vagy alig megtervezett település jöhet létre.

Ennek megfelelően a város képe mutathat egy virágzó kolóniát, magas, hivalkodó épületekkel és akár turistalátványosságokkal, de a polgárok valósága ennél sokkal árnyaltabb. Jó példa erre Brazília számos nagyvárosa, ahol a turisták leírása szerint alig van nyoma a szegénységnek – csakhogy a munkásosztály a városon kívüli favelákban éli mindennapjait. Más okokból, de hasonló helyzetben van Angola fővárosa is: Luanda egyszerre számít a világ legdrágább és egyik legszegényebb városának. Az ország egy 27 évig tartó polgárháború után próbál talpra állni, amiben segítségükre van, hogy pár éve nagy mennyiségű kőolajat találtak.

Ennek következtében rengeteg munkás áramlott a fővárosba, de Angola képtelen kielégíteni az igényeket, így a fogyasztói cikkek háromnegyedét importálja. Luanda elképesztő fejlődése Dubajéhoz

hasonló, de a lakosok fele így is szegénységben él, az ivóvíz, az egészségügy és az áramellátás problémáit nem részletezve. Ezen példák alapján úgy tűnhet, hogy a városok csak még nagyobb szakadékokat teremtenek a jómódúak és a nincstelenek között.

Ugyanakkor egy gondosan megtervezett és felépített város annyi potenciált rejt magában, amiért már megéri küzdeni. A városok termelik ki a világ vagyonának 70%-át, a fejlesztések és a kereskedelem központjai, illetve a tanulásra is lehetőséget adnak. Előrejelzések szerint 2030-ra a Föld lakóinak kétharmada városokban fog élni, ezért is olyan fontos odafigyelni, miként tartható fent egy település fejlődése hosszú távon. Ennek része lehet a környezettudatosság, a munkahelyek teremtése és a megfelelő infrastruktúra is, de én úgy vélem, egy várost elsősorban a közösség tud élhetővé tenni.

Közösségben gondolkodni pedig a legkisebb szinten kell elkezdeni. Kezdd el mondjuk Te!

2014.november

27

# KAJA

Könnyű ételre vágynál? Valamire, ami nem üli meg a gyomrot, laktat, ráadásul még a fogyást is elősegíti? Kedves Olvasó, ez esetben a lehető legrosszabb helyen jársz! De ne ijedj meg, néha a jó magyaros fogások többet érnek a legfinomabb wellness menünél is. Jó magyaros fogást pedig keresve sem találhatnál jobb helyen, mint ott, ahol a Tisza csorog és ahol még mindig meglepően sokan köszöntenek úgy reggel, hogy „jó röggelt, lányom!”.

Írta: KisCinti Vágjunk is bele! A szegedi halászlé nemcsak délen, de egész Magyarországon igen ismert étel. Karácsonykor elmaradhatatlan első fogás asztalunkon a jellegzetesen szegedi módon készült halászlé. Különlegessége, hogy többféle halból készül, úgynevezett „passzírozott’’ eljárással. Ettől különbözik nagy vetélytársától, a bajai halászlétől, hiszen az ízletes és csípős paprikás alaplé emiatt nem vízállagú lesz, hanem kicsit sűrűbb. Mi pár éve tésztát is főzünk bele, de alapvetően friss kenyérrel dukál. Aztán persze nem ajánlott fehér ingben fogyasztani, még karácsonykor sem.

Ha Szeged, akkor Pick. Az 1869-ben alapított vállalkozás ikonikus terméke természetesen a szalámi, azonban Pick Márk utódai belátták, hogy nem kis lehetőség rejlik a többi húsféle forgalmazásában. Így lehet az, hogy gyakran kerülnek a hűtőbe felvágottak, virslik, kolbászok, májasok és más ínyencségek. Személyes kedvencem egyébként a Pick Múzeum a Tisza-parton, ahol betekintést nyerhetnek az érdeklődők a szalámikészítés rejtelmeibe, sőt, kóstolót is kaphatnak egyes termékekből.

28

2014.november

Sokan nem tudják, de Szeged és környékének jellegzetes tésztaféléje a kalács volt régen. Nyilván elelhalnak a hagyományok, annyi azonban bizonyos, hogy a családomban nincs olyan személy, akinek ne csillogna a szeme, mikor frissen sült kalácsról esik szó, függetlenül attól, hogy édes-e vagy sós. A guduckalács például a magyar briós, hiszen mind ízében, mind formájában hasonlít az eredetileg francia édességre. Liszt, vaj, tejföl, élesztő, tej, tojás, cukor és só kell hozzá, tehát semmi ördöngösség nincsen benne, mégis szegedi ételként tartják számon.

Jártam már sokfelé a világban, de a végén mindig meggyőződőm afelől, hogy bizony jó dolog visszatérni a hazai ételekhez. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szalámit minden este rúdszám tömöm magamba, de igenis jól esnek néhanapján a megszokott ízek, bevált receptek. Ó, és annál nagyobb büszkeség aligha akad, mikor más városokban az otthonod nevével fémjelzett termék köszön rád az élelmiszerbolt polcáról. Csak aztán ne csodálkozz, ha egy hosszúhétvége alatt hízol öt kilót!

# MÁRKATÖRI

A FENNTARTHATÓ ÓRIÁSVÁLLALAT

Novemberi márkatöri rovatunkban az Unileverről ejtünk szót, aki mind a háztartási, kozmetikai és élelmiszer üzletágban képviseli magát a piacon. Ha ismered a Knorrt, a Doveot vagy az Axe-ot, akkor az Unilevert is ismered. Honnan indult a mamutvállalat és merre tart? Olvass és tanulj!

M

ielőtt belevágnánk egy nagyszerű sztoriba, tisztáznunk kell egy pár dolgot, marketinges témában. Ha azt hitted, hogy az a több millió márka mind önálló cégeket rejtenek maguk mögött, akkor tévedsz. Megdöbbentő, pedig igaz, hogy a márkák többségét 5-6 mamutvállalat irányítja.

Az Unilever mellett ilyen például az édességekkel foglalkozó Mondeléz, Mars, vagy a „personalcare” területén és a tisztítószerekben jeleskedő P&G vagy Henkel. Mi a közös bennük? Mindannyiuk egy-egy óriás FMCG (FastMovingConsumerGoods) vállalat.

A történet a XIX. század végi viktoriánus Angliában kezdődik, ahol William HeskethLever megalapította a Lever Brothers nevű cégét, mely többek között a Sunlight nevezetű szappant gyártotta. Aztán jött az első világégés, a biznisz senkinek sem ment olyan jól. A húszas évekre a vállalatok rájöttek, hogy ilyen instabil gazdasági és politikai helyzetben csak akkor lehet fennmaradni, ha nagyra nőnek. Azonban Lever nem felvásárolta, hanem egyesült a margarint gyártó holland Margarine Unie-val. Hogy miért?

Mivel közös alapanyag szükségletük volt a termékeik előállításához – és a margarin jóval olcsóbb megoldásnak bizonyult az angol polgároknak, mint a drága vaj –, úgy döntöttek, hogy közösen folyatják munkájukat. A mai napig London és Rotterdam a vállalat globális központjai.

Az évek alatt kisebb vállalatokat is felvásároltak, valamint új termékeket fejlesztettek ki. A mai tényállás, hogy naponta 160 millió alkalommal az Unilever termékeit használják a fogyasztók világszerte. Körülbelül 170 milliárd terméket értékesítenek éves szinten. Több mint 400 márkával rendelkeznek globálisan. Persze ez nem azt jelenti, hogy minden országban kapható az összes termék.

Magyarországon több mint 25 márka működik, ebből olyan kizárólagos magyar márkák is az Unilever tulajdonát képzik, mint a Baba vagy a Gabi.

A vállalat 190 országban van jelen és 174 000 embert foglalkoztat.

Magyarországra 1991-ben érkezett a vállalat, és három gyárat is nálunk üzemeltetnek. Nyírbátoron háztartás-vegyipari gyártás folyik, Veszprémben

jégkrémek potyognak a szalagról, a röszkei élelmiszergyárban pedig a Knorr séfek már azt tervezik, hogy 2017-ben milyen bögrelevest fogsz inni egy átmulatott éjszaka után. Élelmiszer üzletágban Magyarországon a következő márkákat találhatod meg a boltok polcain: Delikát, Bertolli, Flora, Globus, Knorr, Rama, Delma, Lipton, Saga, Liga. Háztartás, vegyipari és kozmetikai üzletágban: Cif, Coccolino, Domestos, Flóraszept, Dove, Dove Men+Care, Signal, Amodent, Baba, Gabi, Axe, Rexona, Toni&Guy. Valamint a jégkrém üzletágban az Algida, Magnum, Carte d’Or, Big Milk, Cornetto brandekkel hűsítheted magad a 40 fokos melegben.

Tudom, mit gondolsz… persze, jól megy nekik a szekér, íme egy újabb profitra éhes nagyhal.

Ezt azonban meg kell cáfoljam. Az Unilever nem csak abban különleges, hogy ilyen színes márkáinak palettája, hanem, hogy nagy hangsúlyt fektet a társadalmi felelősségvállalásra is.

Fenntarthatósági filozófiájuk, hogy minél kevesebb víz felhasználásával, és még ennél is kevesebb szemét termelésével gyártsanak Neked termékeket.

Ezek nem csak környezet kímélőek, de egészségesek is, és segítenek neked a mindennapos pörgésben.

Hihetetlen, de létezik olyan gyártósor, ahol 98%kal csökkentették a szemétkibocsátást. Másfelől sokat tesz a fejlődő országokban lévő egészségügyi körülmények javításának érdekében is, a kézmosás fontosságának hirdetésével (ahogy anno Lever is tette a Sunlight szappan kapcsán). Számukra a személyesség fenntartása nem csak a vállalati kultúrában, de a termékeiken keresztül is fontos.

Erre utal a vállalat mottója is: Made ByYou! Az Unilever próbál segíteni az életben. A Knorral gyors vacsorát ad, hogy többet tudj a zh-ra készülni, az Axe-al csődőrré varázsol, a Dove-val pedig magabiztosabb nővé. Talán ez egy remek példa arra, hogy léteznek olyan cégek,amik nem csak úgy tekintenek ránk, mint a pénzeszsákokra, hanem tesznek is értünk valamit. Végezetül egy érdekes fordulat, amit érdemes megjegyezni: Az Unilever nem egyenlő az Univer majonézzel!

2014.november

29

# IKEA

Az egykori külkeressel, Katona Lászlóval beszélgettem, aki több mint húsz éve végezte el a főiskolát és jelenleg a budapesti IKEÁ-ban dolgozik vezető pozícióban.

Kérdezett: Luca

Mikor kerültél a Külkerre?

1990 őszén kezdtem el a tanulást a Külkereskedelmi Főiskolán. Mi még akkor az Ecseri útra jártunk suliba, ami egy kicsit messzebb volt a munkahelyemtől, mert munka mellett tanultam, másoddiplomásként.

1989-ben nyelvvizsgáztam németből a Rigó utcában.

Azért, hogy ne feledjem el a tanultakat, keresnem kellett egy iskolát, ahol a nyelvoktatás hozzátartozik a tanulmányokhoz. Ilyen volt a Külkereskedelmi Főiskola. Háromszor egy héten hat óránk volt, s ebből nekem két óra mindig német (ahogy másoknak angol) volt. Az iskola elvégzésekor külker szakanyaggal bővített nyelvvizsga bizonyítványt is kaptunk. Abban az időben a külkereskedelmi tevékenységet csak szakember alkalmazásával végezhettek a cégek, s ez a képzettségem kapóra jött a volt cégemnek, mert egyből megkaptam a külkereskedelmi terület vezetését.

Milyen szakos voltál? Áruforgalmi szakon végeztem. Ma is foglalkozom a nemzetközi árumozgásokkal az IKEA-n belül. Ilyen terület például a havi Intrastat jelentés, mely az EUROSTAT részére készül, minden EU-s országban. A környezetvédelmi termékdíj kapcsán is foglalkozom

30

2014.november

a beérkező árukkal. A Főiskolán szerzett ismeretek a mai napig segítik a munkámat, hogy ne kelljen azon gondolkozni egy ügyletnél, hogy mit is jelent ez vagy az.

Hogyan kerültél az IKEA-hoz?

A külkereskedelemmel való foglalkozás során kapcsolatba kerültem a Vámhivatalokkal. A vámkezelést is csak arra megfelelően képzett személy végezhette annak idején. Mi akkor megfizettük egy ilyen személy tudását. Magam pedig azt gondoltam, hogy ez ne kerüljön pénzbe, így elvégeztem egy felsőfokú vámügyintézői tanfolyamot. A tanfolyam elvégzése után bekerültem az országos Vámszakértői jegyzékbe. Ennek feltétele a nyelvvizsga megléte és a felsőfokú vámügyintézői okmány volt. 1997-ben keresett meg az IKEA, hogy szükségük lenne a vámügyintézői tudásomra, és szeretnének alkalmazni. Abban az időben már nem dolgoztam annál a cégnél, ahol tizenhét évet húztam le. Így egy rövid gondolkodás után elvállaltam az IKEA felkérését, s azóta is itt dolgozom.

# INTERJÚ

Mivel foglalkozol az IKEA-nál?

Az itteni tizenhét év alatt többször változott a munkám, a kor követelményeinek megfelelően.

Kezdetben a vámokkal kellett foglalkoznom.

Ez tartott az EU-s csatlakozásig, mert onnantól ez a terület visszaszorult, hiszen az EU-s áruforgalomban nincs vámkezelésünk, csak a harmadik országból érkező áruk esetében.

Ezek többnyire konténerek a Távol-Keletről.

Ezeket azonban már egy vámügynökség végzi a megbízásunk alapján. Egy terület maradt a vámos oldalról, és ez a jövedéki termékekkel való foglalkozás. Az IKEA forgalmaz alkoholtartalmú italokat, sört, bort, tömény szeszes terméket és ezt a NAV felügyeli. Ennek a teljes adminisztrációja tartozik a munkánkhoz. 2005-től a munkám a termékbiztonsággal való foglalkozás is (csökkent a vámmal kapcsolatos ügyek száma). Az IKEA számára fontos, hogy csak biztonságos termék kerüljön a vásárlókhoz. Ez a terület teljesen új volt számomra és meglepő is! Soha nem gondoltam volna, hogy egy világcégnél ekkora apparátus foglalkozik a termékbiztonsággal és nyomon követi a világ különböző régióinak jogszabályváltozását, hogy a termék mindig megfelelő, valamint eladható legyen. Mivel a termékbiztonság folyamatos hatósági ellenőrzés alatt van minden országban, így Magyarországon is, a hatóságokkal való kapcsolattartás is a feladataim közé tartozik.

Fogyasztóvédelem, Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal és a többi is gyakran adnak munkát, de minden esetben azt tapasztaltam, hogy ők is a vásárlóért dolgoznak. Ha valamiben nem követjük az előírást, akkor büntetést kell fizetnünk és sajnos fizettünk is (de szerencsére nem sokszor).

Szeretsz ott dolgozni?

Igen! Nincs, két egyforma nap mióta itt dolgozom és ez könnyíti a munkát. Nincs monotonitás, nem lehet megunni!

Milyen országokban jártál eddig üzleti úton?

A külkereskedelem majd' minden európai országba eljuttatott, néhány helyet többször is volt szerencsém meglátogatni. Lényegesen kevesebb azon országok száma, ahol nem jártam Európában. Messzebbre meg nem igazán akartam menni, bár volt, és van is lehetőség bárhol dolgozni az IKEA-n belül! Jártam Egyiptomban, Izraelben, Oroszországban is a munkámnak köszönhetően.

Volt ezzel kapcsolatban valami jó tapasztalatod?

Igen, csak az van! Egyszerű dolog. Ha valahova üzleti célból mész és fogadnak, akkor ők is üzletet akarnak Veled kötni. Nem keresnek kibúvót, ha már ott vagy. Egy üzletnek mindkét fél számára előnyösnek kell lennie. Az első üzleteim egyike egy egyiptomi céggel kötődött. Nem örököltem a céget (az elődömtől), én kerestem. Ismeretlenül nagyon egymásra találtunk. Mi venni akartunk, ők eladni. Hamar megvolt a közös nevező. Az akkori cégemnél még a mai napig megvan az a kapcsolat, és folyik az üzlet, mert mindketten elégedettek. Ez a jó tapasztalat, hogy lehet békésen is üzletelni!

2014.november

31

# KANYARKULT

A Hobbit: Az öt sereg csatája Premier: December 18.

Elérkezett az idő! A Gyűrűk Ura minden idők legepikusabb fantasy története, amelynek előzménytrilógiája most a végéhez közeledik. A J. R. R. Tolkien által megírt „A hobbit” című könyvből készített film adaptáció az elmúlt években tarolt az első két résszel. Ha a karácsonyfa alá nem is kaptunk sportkocsit, az elmúlt decemberekben várt minket szőrös talpú barátunk és kompániája. A kis csapat mindenki gyerekkorából előkerülő mesés kalandokon vett részt, sárkányokkal és gonosz orkokkal küzdött, kincset szerzett és csinos tünde nőket hódított. Ám a befejező rész sok bonyodalmat hoz hőseink fejére. Lesz itt minden: felbőszített, tomboló tűzokádó sárkány, kapzsi törp tesók a hegyeken túlról, még kapzsibb tündék az erdőből, meg jönnek a szappant még sohasem látott ork seregek is, és halandó embertársaink is színre lépnek. Nem is beszélve arról a fenyegetésről, amely Középfölde legnagyobb ellenségének visszatéréséről, Szauronról szól! Csak szürke mágusunk, Gandalf (az a hórihorgas Dumbledore utánzat a botjával) úgy döntött, ezt az aprócska információt nem osztja meg kincsvadász társaival. Aki olvasta a könyvet, számíthat a hatalmas látványvilágra, amit e film tár majd elé, aki pedig nem… Készüljön az öt sereg csatájára!

Írta: Benyóka

Idén sem hagy minket a főváros programmentesen a novemberi és decemberi időszakra. Kis sport, csipetnyi gasztró, egy lépésnyi zene és természetesen a betevő kultúra. Nézzük csak szépen sorjában: November 4-30. :„Vidék varázsa városi fényben” kiállítás Az Életfa Művészeti Klub budapesti tárlata, mely a Hosszúpályi Község kiemelkedő kulturális oszlopa.

November 14-16.: Disznótoros kolbászfesztivál A XIV. kerületben megrendezett gasztro hepöning.

A nap folyamán az ínycsiklandozó étkek mellett, említésre méltó programok és zenei fellépők várják a nagyérdeműt.

November 18.: Tennis Classics A Grand Slam és a Davis Kupa méltán híres bajnokai átlépik Magyarország határait, hogy ezen a napon minden szervát a magyar rajongók kedvéért adjanak.

November 22.: Kollektiv Turmstrasse koncert Az elektronikus zenét kedvelőknek mennyország lesz a tél bevezetése, hiszen idén már nem először Magyarországra látogat a német duó. A koncertnek az Akvárium klub ad otthont.

November 22-23.: TICA Nemzetközi macskakiállítás Ezen a hétvégén a szervezők minden dorombolókedvelőt várnak a IX. kerületi Lurdy házban. A cicák mellett számos állat a kifutóra lép, a kis zömök nyulaktól kezdve a sokak által meg nem értett egerekig.

November 29-30.: PlayIT A már-már hagyománnyá váló IT esemény idén is megnyitja kaput a SYMA csarnokban. A rendkívüli, 7000 négyzetméteres területen elhelyezkedő kiállítók színes programokkal várják a rendezvényre látogatókat. Tipikus kocka paradicsom, itt mindenki megtalálja, amit keres.

December 8.: Gusgus koncert A tavalyi VOLT fesztiválon nyújtott performanszuk után számomra kétségtelen, idén is ott leszek.

A lemezbemutató koncertturnéjuk decemberi állomásai köze kellemesen bepréselődő Akvárium klub tökéletes helyszínnek bizonyul.

Lesz program bőven, csak győzzük szusszal. Téged mi fogott meg?

Írta: VassD & Sanyika 32

2014.november

# ZENE

Kérdezett: Bandika Hogyan mutatnátok be röviden a zenekart?

A Face Today zenekar 2010 nyarának végén alakult, Székelyudvarhelyen. A hivatalos megalakulást viszont 2012 februárjára tesszük. Ekkor csatlakozott a zenekar jelenlegi dobosa László Péter. A további tagok: Butu Arnold (ének, gitár), Lukácsi Előd (gitár) és Siklódi Bátor (basszusgitár).

Az utóbbi években számos fellépést tudhatunk magunk mögött, a romkocsmáktól a fesztiválokig Erdély szerte, és a határon túl is. Műfajilag leginkább az indie, a blues rock és a post-grunge volt hatással ránk, így szintén ezekben a műfajokban helyezzük el a zenénket.

Mire utal az együttes neve?

A nevünknek egyszerű és rövid a története, amely még a középiskolás korszakunkig nyúlik vissza.

Az első fellépésünkre, ami egy gólyabálon volt, sürgősen kellet egy név a készülő plakátra és Arnoldnak ez volt az első gondolata, ami kipattant a fejéből. Természetesen az idő múlásával és a zenekar átalakulásának, fejlődésének köszönhetően nem hagytuk ennyiben ezt a történetet és kiegészítettük egy háttér storyval, hogy érthetőbbé tegyük ezt az amúgy tükörfordításban igen csak értelmetlennek tűnő nevet. Megtaláltuk azt a mondatot, amelyben többet jelent a Face Today, mint az „Arc Ma”.

Ez pedig a következő: „FACE TODAY AND CHALLENGE TOMORROW”.

Milyen másik bandához tudnátok magatokat hasonlítani?

A rock‘n’roll legnagyobb arcai hatnak ránk motiválóan és inspirálóan, többek között az Arctic Monkeys, Black Keys vagy Jack White. Ha viszont hazai rock n roll példával próbáljuk megfogalmazni, akkor az Ivan & The Parazol, a Middlemist Red és a Run Over Dogs.

Erdélyi magyar zenekarként melyik zenei piacra próbáltok betörni?

A zenénk egy szűkebb rétegnek szól és nem egyszerű a terjeszkedés, Erdélyben a rendezvényszervezők érdeklődését nagyon nehéz felkelteni ezzel az igencsak nemzetközi hangulattal. Tudva azt,

hogy az általunk képviselt műfajra és életérzésre Magyarországon jóval nyitottabbak, fogékonyabbak, szeretnénk minél több energiát fektetni az ottani terjeszkedésbe. Itthon sikerült az évek során egy jelentősebb rajongói kört kialakítanunk, de több ízben megmutattuk már magunkat Magyarországon is. A jövőben minél több fesztiválon, illetve klubban szeretnénk koncertezni, és az energikus koncertjeinkkel eljuttatni a mondanivalónkat a célközönségünkhöz.

Mit tekintetek az együttes eddigi legnagyobb sikerének?

Több zenekari vetélkedőt is sikerült megnyernünk az utóbbi egy évben, köztük az erdélyi Peron Music Tehetségkutatót, amely eredményeképpen részt vehettünk októberben a Budapest Music Expo Kárpát-medence szintű döntőjén. A legjelentősebb viszont az Egerben megrendezett Éter Fesztiválon nyert díjunk, ami nem más volt, mint hogy felléphettünk az idei Sziget Fesztiválon.

Mik a céljaitok rövid- és hosszútávon? Hogyan szeretnétek ezeket elérni?

A rövidtávú célunk egy újabb digitális kislemez elkészítése, amelyet már Budapesten fogunk rögzíteni és 3-4 dalt fog tartalmazni. Ezt jövő év elejéig szeretnénk megvalósítani. Továbbá cél minél többet koncertezni itthon is, persze a magyarországi koncertek mellett.

A legfőbb célunk, hogy a jövőben megjelenjen egy, kiadó által is megjelentetett nagylemezünk, a zenénk egyedi hangzás- és érzelmi világa, minél nagyobb tömegekhez jusson el és nemzetközi színtéren is ismertséget szerezzünk. Gondolunk itt az angolszász nyelvterületekre, mivel nekünk sajnos Magyarország is már határon túlra esik.

Mit tudnátok üzenni a Külker hallgatóinak?

Ha felkeltettük érdeklődéseteket, kövessetek minket Facebookon, illetve Youtube-on! Szívesen játszanánk nektek is, akár a gólyabálon, a FIN-en, vagy a MÁKONY-on, hiszen első kézből hallottuk, hogy nagyon tudnak bulizni a külkeresek. De addig is… Csak a Külker!

2014.november

33

# FUNFACT Orosházán található egy díszes üveg körtefa az egyik park közepén. Ezt az ide érkező telepesek emlékére állították fel, akik ~500 évvel ezelőtt egy körtefát ültettek el a településen elsőnek.

Abonyi Balázs A Movemberrel a prosztatarákra hívják fel a figyelmet a férfiak úgy, hogy nem borotválják le a bajszukat egész novemberben.

Kiki Tudtad? Évente egyszer van november és 30 napig tart. Szeretem a vodka-szódát.

Korpos Dávid

Nem jön be a suliban a WIFI, leárnyékolják a falak a mobilinternetet, esetleg sürgősen töltőre lenne szükséged, mert mindjárt lemerül a telefonod? Mindannyian félünk ezektől a dolgoktól! Igen, ez nem más, mint a nomofóbia!

Nagy Bendi Tudtad, hogy a tehén bonyolult állat? De én megfejtem.

Tőtős Netti Kutatások kimutatták, hogy az alkoholostáknál nem közvetlenül az alkohol felelős az agysejtek pusztulásáért, hanem a B1-vitamin kóros hiánya, és az általános rossz táplálkozás, vagyis az alkoholista életforma rendszeres velejárói.

Szilvi A The Walking Dead c. sorozatban a zombikat évadról-évadra átalakítják, ezzel érzékeltetve, hogy ahogy telik az idő, a járkálók teste roncsolódik.

Davidovics Miklós

Ha tüsszentés előtt feltolod a nyelved a szájpadlásodra, akkor nem kell utána tüsszentened.

Klement Dia A fővárosba költözéssel egy dolgot egészen biztosan megtanulsz: anyu főztjénél még a blahai gyrosos sem jobb. Semmi sem az.

KisCinti Tudtad? Egyes bálnafajok függőlegesen, fejjel lefelé szoktak aludni , és alvásidejük mindössze 12 perc.

Tkacsenko Viki

34

2014.november