2016factsaboutkorea hu by KOCIS

TÉNYEK KOREÁRÓL 한국의 어제와 오늘

www.korea.net

TÉNYEK KOREÁRÓL 한국의 어제와 오늘

TÉNYEK KOREÁRÓL Kiadás éve 2016 Copyright©1973 Koreai Kulturális és Információs Szolgálat (KOCIS) Kiadó : A Koreai Köztársaság Kulturális, Sport és Turisztikai Minisztériumának Kulturális és Információs Szolgálata Cím : 408, Galmae-ro, Sejong-si, Government Complex-Sejong, Koreai Köztársaság (Dél-Korea) Telefon : 82-44-203-3339~47 Fax : 82-44-203-3595 Honlap : www.korea.net ISBN 9788973756087 03910

TÉNYEK KOREÁRÓL 한국의 어제와 오늘

TARTALOM

Koreai mindennapok és ünnepek

Turizmus

Öltözködés és divat

Szöul történelmi öröksége

A koreai konyha

Látnivalók és bevásárló negyedek

Építészet, lakás

A fiatalok utcái

Ünnepek és fesztiválok

Kikapcsolódás a természetben

Vallás

Turisztikai látványosságok a fővároson kívül

120

Hanok falvak

Társadalom

Korea legfőbb vidéki fesztiváljai

Dél-Korea dióhéjban Oktatás, kutatás, ipar

Sport

Munkaügy és szociális jólét

Hogyan lett Dél-Korea sportnagyhatalom

Úton a multikulturális társadalom felé

1988: Szöuli nyári olimpiai játékok 2002: FIFA világbajnokság (Korea/Japán)

Kultúra

2011: Atlétikai Világbajnokság

Korea UNESCO örökségei

2012: Londoni nyári olimpiai játékok

Hagyományos művészetek

2018: Pyeongchang téli olimpiai játékok

Hallyu, a koreai hullám

Taekwondo

164

Történelem

180

Gazdaság

Az ország történetének kezdetei

A koreai gazdaság – Csoda a Hangang-folyón

A három királyság és más államok

Korea kapitalista nyílt piacgazdasága

Az északi és a déli államok időszaka: az Egyesült Silla és Balhae

Vezető ipari márkák és a koreai ipari szabványok

Goryeo

Erőfeszítések a globális hatalommá válásért

232

Joseon

Korea-közi kapcsolatok

Joseon bukása : a japán birodalom bekebelezi Koreát

Történelmi háttér

Függetlenségi mozgalom

A két Korea egyidejű felvétele az ENSZ-hez

A demokrácia kiépülése és a gazdasági nagyhatalommá válás

Alkotmány és kormány Az alkotmány Végrehajtás, törvényhozás és igazságszolgáltatás Független szervezetek Önkormányzatok Nemzetközi kapcsolatok

Korea-közti tapasztalatcserék és együttműködések

218

Erőfeszítések a tartós békéért

Kapcsolódó honlapok Fényképek forrásai

254

Koreai mindennapok és ünnepek 생활

Öltözködés és divat A koreai konyha Építészet, lakás Ünnepek és fesztiválok Vallás

1 Koreai mindennapok és ünnepek 생활

A hegyvidékekkel és négy, jól elkülönülő, csodálatos évszakkal megáldott Koreai-félsziget lakói egyedülálló kultúrát

Hanbokba öltözött család (baloldalt)

alakítottak ki az öltözködéstől kezdve az étkezési és viselkedési szokásokig bezárólag.

Öltözködés és divat Az itt élők megtanulták öltözködésükben a különböző természetes anyagokat úgy felhasználni, hogy ruházatuk a legzordabb télben és a legforróbb nyárban is védelmet, kényelmet nyújtson. Ruháikat kenderből (sambe), ramia hócsalánból (mosi), selyemből és gyapotból szőtték, fonták. Két réteg selyem vagy pamutanyag közé puha gyapotszövet bevarrásával meleg téli ruhákat, míg kenderből vagy hócsalánból szellős, mutatós, különleges fényű, könnyű nyári viseleteket készítettek. Ezek a csodálatos anyagok köszönnek vissza a ma is ismert, hagyományos koreai viseletben, a hanbokban, ugyanúgy mint a modern kor divatjában. Úgy tűnik, hogy a régmúlt idők Koreájában előnyben részesítették az egyszerű, fehér ruházatot a színes, túldíszített öltözékekkel szemben. Ezért is nevezték őket a szomszédos országok lakói “fehérruhás embereknek”, és kedvelték ezt a békés népet. Aztán, ahogy változtak az idők, úgy vált egyre 7

elterjedtebbé a különböző színek használata a ruházatokban is, ám annak mindig fontos jelentése is volt. A mai Korea sok híres divattervezőt adott a világnak, akik kreatív módon ötvözik a hagyományos koreai ruházkodást a legmodernebb trendekkel. A tradicionális koreai ruhák szépsége az egész világot elbűvöli, s ez nem kevésbé köszönhető az utóbbi időkben egyre népszerűbbé váló koreai filmeknek és televíziós sorozatoknak, így például “A palota ékköve” c. történelmi drámának. Persze, ma már leginkább a nyugati stílusú öltözködés dívik a koreaiak mindennapi életében is. Ám, ha régi szokások, hagyományok felelevenítésére, családi ünnepekre, esküvőre kerül sor, aprók és nagyok szívesen öltenek tradicionális ruhát. Nem ritkaság az sem, hogy a hanbokok modern válozatai jelennek meg a divatban. Mára már az egész világ ismeri Szöul híres negyedének, a Gangnamnak a nevét, s ki ne tudná, hogy mindez egy 2012-es K-pop slágernek, a “Gangnam Style”-nak köszönhető? Ma már el lehet mondani, hogy a koreai “gazdagnegyed”, Gangnam Kelet-Ázsia egyik legfontosabb divatközpontja, ahol egymást érik a helyi és nemzetközi divatbemutatók, valamint az öltözködéssel kapcsolatos kiállítások, rendezvények. Dongdaemun-gu, Szöul egy másik, divatról híres negyede, amely a koreai öltözködési iparág fellegvárává nőtte ki magát. Az itt megvásárolható ruházat nemcsak egyedi, kreatív kivitelezésű és trendi, hanem az átlagember számára is megfizethető. Nem csoda, ha a Dongdaemun-gu a turisták egyik kedvenc helye is, mert itt nemcsak divatos holmikkal, hanem azok tehetséges, kreatív készítőivel is találkozhatnak.

A koreai konyha “Ételed a gyógyszered” tartja egy régi koreai bölcselet, s ebben az itt élő emberek ősidők óta mélyen hisznek. Úgy vélik, minden orvosság alapja az étel és ital, amit magunkhoz veszünk, de ez ugyanúgy forrása lehet az életnek és halálnak is. Minden a minőségtől és a mértéktől függ. Ez az ősi hit és tudás az alapja a hagyományos koreai orvoslásnak, ami szerint csak akkor kell gyógyszerhez fordulnunk, ha a táplálék nem segít.

Erjesztett ételek A hagyományos koreai táplálkozás megértésének kulcsszava a fermentáció, amely eljárás során segítünk ételeinknek, hogy “megérjenek”, ízüket elmélyítsék és sokáig eltarthatók legyenek. Az érlelési eljárással készített, legjellemzőbb és legismertebb koreai termékek a doenjang (szójapaszta), a ganjang (szójaszósz), a gochujang (csilipaszta) és a jeotgal (erjesztett halszósz). Ezek érlelése néhány hónaptól kezdve akár pár évig is eltarthat. Az erjesztés időtartama meghatározza az otthon, illetve éttermekben elkészített ételek minőségét.

A doenjang (szójabab-paszta) és a ganjang (szójaszósz)

Doenjang Jjigae (szójapaszta leves) Ez a leves és ragu közötti étel olyan hozzávalók összefőzésével készül, mint a hús, kagyló, zöldségek, gombák, csili, tofu és szójabab-paszta.

A koreai étel talán két legmeghatározóbb eleme a doenjang és a ganjang. Készítésükhöz be kell áztatni a szójababot, aztán teljesen megfőzni. Finomra őrlés után tégla alakú darabokat készítenek, kiszárítják, majd jön az erjesztési folyamat. Eztán sós vízzel telt tárolóedényekbe töltik, szárított csilit, forró faszenet tesznek hozzá, melyek segítenek eltávolítani a fermentáció során rátapadt koszt és kellemetlen szagokat. 9

Az így kinyer t anyagot aztán további 2-3 hónapig erjesztik. Ezen a ponton elválasztják a szilárd és folyékony alkotóelemeket. Az előbbi további öthónapos, utóbbi kb. háromhónapos erjedési folyamaton megy át, hogy elnyerjék végleges aromájukat és ízüket. A jó borhoz hasonlóan a jó szószaszósz is akkor igazán értékes, ha sokáig erjed és érlelődik.

Gochujang (csilipaszta) Korea talán leghagyományosabb fűszere a gochujang, ami Jangdokdae (Szójatároló edények kertje) Hatalmas barna agyagedények szolgáltak a szójababpaszta, a szójaszósz és a gochujang tárolására, melyeket a konyha melletti kertben helyeztek el.

szójabab maláta, só, csilipaprikapor, rizsliszt, árpaliszt és árpamaláta együttes erjesztésével készül. A gochujang régóta Korea kedvenc fűszere, mióta több száz éve megismerkedtek a csilipaprika csípősségével és megszerették az erős ízeket. A csili és a gochujang fogyasztását egyre gyakrabban hozzák összefüggésbe azzal, hogy a koreai valóban egy energikus, egészséges hajlammal megáldott nép.

Jeotgal (sózott halfélék) Szinte elengedhetetlen kelléke és ízesítője a jó kimcsinek és még számos más népszerű ételnek is. Ehhez szardellát, garnélarákot, polipot vagy kagylót lehet használni, melyet sózás után hűvös helyen kell érlelni. Koreában úgy tartják, hogy minél tovább érik a halszósz/sűrítmény, annál finomabb az íze. A fermentált halszósz számos egyéb koreai specialitás alapanyagául szolgál, ezzel készül például a sikhae, aminek összetevői a jeotgal, a rizs és a különféle fűszerek.

Kimcsi Biztos, hogy a kimcsit az egész világon ismerik, immár Korea védjegyévé vált. Jó hírét rákmegelőző és az egészséges

Saeujeot (sós garnélarák szósz) Korea két legnépszerűbb halszószainak egyike, a szardellaszósz mellett. Sózott garnélarák érlelésével készül és csakúgy, mint a szardellaszószt, ezt is sokféle étel ízesítésére használják, így a kimcsihez is.

táplálkozásban betöltött, rendkívül kedvező tulajdonságainak k ö s zö n h e t i , n e m i s b e s zé l ve f i n o m í zé rő l. A z e g y i k legegyszerűbb elkészítési módja: a besózott fehér káposztát csilipaprikapor, fokhagyma, zöldhagyma, retek, halszósz, esetleg nyers hal és egyéb hozzávalók összekeverésével készült szósszal elegyítjük. A k imcsi általában több napi fermentálás után is fogyasztható már, de van olyan, aki a jól megérett kimcsit kedveli, amit akár egy évig is erjesztenek. A kimcsi hozzávalói és elkészítési módjai tartományonként változnak. Míg Szöul gungjung kimcsijéről (királyi változat), bossam (föltekert) kimcsijéről, chonggak (egész retek) kimcsijéről vagy a kkakdugi (kocka retek) kimcsijéről híres, addig a délnyugati Jeolla tartományban a godeulppaegit (erdei hölgymál leveleiből készült) salátakimcsit és a gat (mustárlevél) kimcsit kedvelik a legjobban. 2001-ben a CODEX Alimentarius a kimcsit hivatalosan bejegyezte, majd 2012-ben az addig “kínai kel” néven ismert 11

Baechu kimcsi készítése kínai kelből 1

1 Készítsük elő a hozzávalókat! 2 Vágjuk fel és mossuk meg a káposztát, majd tegyük sós vízbe! 3 Hideg vízben mossuk le alaposan, öntsük ki a vizet! 4 Keverjük össze a fűszereket a sózott, fermentált halféleségekkel! 5 Ezzel a keverékkel kenjük be gondosan a káposztaleveleket! 6 Hajtogassuk össze a káposztát és tároljuk hűvös helyen!

káposztát “kimcsi káposztaként” vette fel a nemzetközileg elismert, étkezéshez használt nyersanyagok közé. A 2003-as SARS járvány kitörésekor a kimcsi jótékony, immunerősítő hatása világhírnévre tett szert, mivel a jelentések arról szóltak, hogy a kimcsi fogyasztásáról ismert Korea lakosságát pont emiatt kerülte el a súlyos járvány. 2006-ban az amerikai Health Magazine a kimcsit a világ öt legegészségesebb ételei közé választotta.

A bibimbap A bibimbap (szó szerint: kevert rizs), ez a szimbolikusnak is mondható koreai étel főtt rizs, különféle friss, ízesített, pirított zöldségek, sült tojás, apróra vágott, marinált, hirtelen sütött hússal készül, amit közvetlenül fogyasztás előtt kell összekeverni. Éttermekben gyakran forró kőedényekben tálalják. A bibimbap származási helyének Jeonju számít, amit az UNESCO is a “Koreai gasztronómia városának” ismer el. Minden ősszel itt tartják a híres Bibimbap Fesztivált. A bibimbap az utóbbi időben úgy is világhírnevet szerzett, mint az időskori betegségekben szenvedők egyik legegészségesebb tápláléka. Ugyanakkor a kimcsi és a bulgogi mellett Korea legreprezentatívabb gasztronómiai hírességévé vált, amit kedveltsége miatt egyre gyakrabban szolgálnak fel a repülőjáratokon is.

A bulgogi A bulgogi szó szerinti jelentése “tűzhús”, ami arra utal, hogy hagyományosan nyílt tűzön (újabban grillen) sütik az apróra szeletelt marhahúst (ritkábban sertéshúst), amit előzőleg különféle fűszerekkel, zöldségekkel ízesített szójaszószban pácoltak. Ez egyike azon kevés régi húsételnek, amelyet a 13

hagyományosan zöldségfogyasztó Koreában találtak fel először, és a régi királyi udvartól kezdve egészen a mai napig töretlen népszerűségnek örvend. A gyorséttermek is felfedezték maguknak a bulgogit, így aztán hamburgerek és pizzák széles választéka kapható bulgogival kombinálva.

Tteok (rizstészta) A koreai tteok a rizstészta megszámlálhatatlan variációját jelenti, amelybe éppúgy beletartozik a rizslisztből (sokszor más gabonaliszttel keverve) gőzöléssel készített ragadós tészta, mint a különféle textúrájú, ízű és formájú “süteményféleség”. Legtöbbjüket úgy ismerjük, mint valamelyik hagyományos ünnep nélkülözhetetlen fogását, de némely formája az utcai étkezés kedvence is. A tteok fő alapanyaga a rizs, de gyakran keverik más gabonafélével is, esetleg gyümölcsökkel, magvakkal és gyógynövényekkel töltik. Ezek közül a legnépszerűbbek a fekete üröm, a vörösbab, a jujube, a szójabab és a gesztenye. A tteokot számtalan szimbolikus jelentéssel ruházták fel a régiek, s eszerint is fogyasztották. A mai napig is baekseolgit (fehér gőzölt rizstészta) készítenek a baba első születésnapjára, mivel ez a hosszú élet szimbóluma, vagy patsirutteok-ot (vörösbab és rizsliszt), amikor valami új dologba fognak, mert a vörös színről úgy tartják, hogy elűzi az ártó erőket. Az új esztendőt tteokguk-kal (rizstészta leves) kell várni, Chusokra (8. holdhónap 15. napja) songpyeon-t készítenek, ez egy mézzel, gesztenyével, szójababbal megtöltött félhold alakú édesség. A szöuli Nagwon-dongban számtalan híres tteokétterem és bolt található.

Bibimbap: Főtt rizs, amit friss és fűszeresen pirított zöldségekkel, marhahússal és gochujanggal keverve tálalnak (fent) Bulgogi: Szójaszósz-alapú, fűszeres pácban érlelt marhahús, amelyet grillezéssel vagy hirtelen pirítással készítenek (alul)

Juk (koreai kása) A juk számtalan gabonaféleségből készülhet, amit régebben gyerekek nek , idősek nek vagy emésztési gondok k al küszködők nek adtak , de reggelire is k iváló. Terjedő népszerűségét jelzi, hogy számtalan juk-ház nyílt Korea-szerte, hisz a magvak, gabonák, zöldségek kombinácójával készített étel egészségre gyakorolt jótékony hatása mindenki számára nyilvánvaló.

Tészták Koreában még a tésztaféléknek is szimbolikus jelentőséget tulajdonítanak. Az egyik ilyen híresség a janchi guksu (szó szerint: ünnepi tészta), amit leginkább esküvőkön szolgálnak fel, szardellából készült forró levesbe főzött tésztával. Ez annyira összeforrt a boldog házasság fogalmával, hogy még a mondás is fennmaradt: a “mikor eszünk tésztát?” kérdés

Injeolmi rizssütemény A gluténtartalmú rizslisztből készült kockaalakú tésztát bablisztbe forgatják. Elsősorban lágy, ragadós állaga, valamint könnyen emészthetősége miatt népszerű.

Janggukjuk (szójaszósz kása) Ezt a hagyományos koreai kását (jukot) shiitake gomba, őrölt rizs és darált marhahús öszefőzésével készítik, amit szójaszósszal ízesítenek. A fehérjékben rendkívül gazdag, finom kását az emésztési zavarokkal küszködőknek ajánlják.

Kongguksu (hideg szójabab leves tésztával) A fehérje utánpótlást szolgáló étel úgy készül, hogy a lehűtött szójabab levest kifőtt tésztával keverik össze.

egyértelmű célzás arra, hogy mikor házasodnak a fiatalok. Ezt a levest fogyasztják születésnapokon is, mivel a hosszú, boldog életet jelenti. A naengmyeon (hideg hajdinatészta) szintén hagyományos és népszerű étel, amit vagy hidegen marhahúslében (pyeongyang naengmyeon), vagy csípős csilis szószban kell feltálalni (hamheung naengmyeon).

Hanjeongsik (a “koreai menü”) A tipikus koreai tálalású asztal a legjellemzőbb jegyeket hordozza ahhoz, hogy a koreai étkezés lényegét megértsük. Eredetileg egyszerű, azaz párolt rizsből, levesből és 3-5 féle, különböző, többnyire marinált zöldségekből álló mellékfogásokból állt. Ma már kínálata jócskán meggazdagodott, fényűzőbb lett, 10-20 féle dolog is felkerülhet egyszerre az asztalra, számtalan hús, hal és zöldfélékkel kiegészülve. Két délnyugati város, Jeonju és Gwangju számít a hanjeongsik fellegvárának.

Hanjeongsik (a “koreai menü”) Ez a hagyományosan koreai tálalású étel rizsből, levesből és mellékfogások variációiból áll. A mellékfogások számától függően gyakran számokkal látják el a menüt (például: 3, 5,7, 9 vagy 12).

A koreai kolostori konyha A koreai buddhista étkezés külön fejezetet képvisel a nemzet gasztronómiájában, és természetesen növények fogyasztásán alapul. Ahhoz, hogy egészségesek, hosszúéletűek legyenek, a koreai szerzetesek régi receptek alapján, nagy leleménnyel használták a természet növényeit. A vallás tisztelői és a vega étrend követői számára kifogyhatatlan tárház.

Alkoholos italok Korea különböző, régen eléggé izolált területein különféle finom szeszes italok születtek, amiket ünnepnapokon, öröm vagy bánat alkalmával, vagy csak “úgy”, de szívesen fogyasztottak és fogyasztanak ma is. Mára mintegy 300 hagyományos ital élte túl az idők viharait, köztük a szöul-környéki munbaeju (vadkörte likőr) és a songjeolju (fenyőlikőr), a gwangjui sanseong soju (pálinkapárlat), a jeolla-vidéki vöröslikőr (hongju) és leegangju (desztillált likőr), a hansani sogukju (rizsbor), a geumsani insamju (ginzeng likőr), a Gyeongjubeli gyodong beopju Makgeolli A Korea-szerte népszerű falusi rizsbort párolt rizs, árpa vagy búza és maláta keverékének erjesztésével nyerik ki.

(rizslikőr) és az andongi soju, vagy éppen a hongcheonbéli okseonju (pálinkapárlat) – hogy csak a legfontosabbakat említsük. Korea-szerte az egyik leghíresebb ital a makgeolli névre hallgató rizsbor, amit más néven nongju-nak (parasztbor), takju-nak (felhőbor) vagy éppen dongdongju-nak hívnak. A Hanjeongsik-beli eljárás alapján a párolt rizst, árpát vagy búzát malátával elegyítik, hagyják erjedni, majd 6-7%os alkoholtartalmú, könnyű bort nyernek ki. A makgeolli manapság világszerte a reneszánszát éli, az egészséges életmódot követő fiatal generáció is felfedezte magának. Készítésére iskolák szakosodtak, és a borkóstolók nagy kedvence lett az ország határain kívül is. A másik, jól ismert koreai szeszes ital a soju, amit úgy nyernek ki, hogy édes burgonyából és gabonákból erjesztett alkoholhoz megfelelő arányban vizet és ízesítőket kevernek. A különböző, de a makgeollinál jóval magasabb alkoholtartalmú italt minden koreai szereti, és egyre népszerűbb a világon mindenütt.

Építkezés, lakás A koreai lakásépítésre rengeteg sajátságosan hazai megoldás jellemző, melyek azonban mindig tökéletesen illeszkednek az adott természeti és éghajlati viszonyokhoz. Egy ilyen sajátosság, hogy a régi koreai házak (hanok) mindig is padlófűtéssel (ondol = forró kövek) épültek. Az ősidőktől alkalmazott ondol lényege, hogy a konyhai tűzhelytől kiinduló, a kőpadló alatt vezetett csőrendszeren keresztül jutott a meleg levegő a belső helyiségek alá. Ez a rendszer egyben arra is szolgált, hogy a meleg füst hasznosulhasson, majd szabadon távozhasson a kéményen keresztül, ahová a csatornán át vezették. 19

A hagyományos koreai ház másik jellegzetessége a deszkapadlós terasz (maru), amely a ház középpontjában található és számtalan funkciója van. Ez a helyiség jóval tágasabb a többinél, a talaj szintje fölött található, így az alatta áramló levegő viszont pont a nyári hőségben jótékonyan hűsíti az itt üldögélőket. A koreaiak az ondol és a maru leleményes kombinációjával már a régi korokban is megalkották azt az Koreai hagyományos ház, a hanok A késő-Joseon korban (1392-1910) élt híres konfucianista tudós, Yun Jeung háza Gochon-riban található (Noseongmyeon, Nonsan-I, Chungcheongnam megye). A házat, annak tulajdonosa álneve után Myeongjae Gotaek-nek is hívják.

“okos ház” típust, amely mind a zord tél, mind pedig a perzselő nyár idején is komfortos. A házakat jellemzően vagy kerámia cseréppel vagy zsúptetővel fedték. A koreai háztetők többnyire sötétszürkék, van azonban néhány szembeszökő kivétel, mint pl. a Cheongwadae, azaz a koreai Elnöki rezidencia, amit népszerű nevén “Kék háznak” ismerünk, mivel kékszínű tető fedi. Bár a hagyományos házak Koreában általában fából épültek,

Robert Fouser professzor és a hanok Robert Fouser professzor a Szöuli Nemzeti Egyetem első külföldi nemzetiségű oktatója, aki a Koreai nyelvi tanszéken tanít. Évek óta nagy rajongója a koreai hanoknak, és ez a szerelem hosszú évekre nyúlik vissza. A koreai nyelv és kultúra szeretetét az is mutatja, hogy ő kezdte el a japán Kagoshima egyetemen a koreai nyelvoktatást. Koreai otthona évekig egy csodálatos Bukchon-beli hanok volt Szöulban, míg a főváros egy másik, távolabbi történelmi negyedébe, Seochonba nem költözött, ahol egy csodaszép öreg hanokra bukkant, s ami ma is az otthona. Nemcsak a házát, de azt a környezetet is imádja, ahol él, annak szűk kis utcácskáival, a többi hanok házzal és az őket körülvevő természettel együtt. Nemrégiben kampányt indított a hanoknak, mint lakóháznak a népszerűsítése érdekében. Felhívta a figyelmet a hanok felbecsülhetetlen értékeire és azok megőrzésének fontosságára.

Hanok, a hagyományos koreai ház Seobaekdang, a Gyeongju-beli Sohn klán rezidenciája Yangdong faluban (Gyeongju, Gyeongsangbuk-megye)

megfelelő karbantartás mellett olyan hosszúéletűek, mint akármelyik kőépítmény. Korea legöregebb faépülete az 1363 körül Andongban épült Bongjeongsa kolostor Geungnakjeoncsarnoka 650 év után is érintetlenül őrzi állapotát. Ha csak tehették, a koreaiak patak, tó vagy folyó közelében építkeztek, hisz így a víz elérhető közelségben volt. Az ilyen helyen található épületek valóban ősharmóniában vannak a természettel és a környezettel, és olyan ideális lakhelynek számítanak, amelyeknek számtalan csodálója és követője van, s méltán vívják ki a külföldi látogatók csodálatát is. Manapság Szöul lakosainak több mint 60%-a modern apartmanokban él, de egy elenyésző kisebbségtől eltekintve ezek ben a sokemeletes házak ban lévő lak ások mind rendelkeznek a régi ondol-rendszer inspirálta padlófűtéssel. Az új, modern családi házak is ezt a rendszert használják a hűtésre-fűtésre, s persze ma már fémcsöveken keresztül fut a forró vagy éppen jéghideg víz, és az energiaforrás ma már a gáz vagy az elektromos áram. Korea ezt a szabadalmat sok olyan országba is exportálja, ahol magas a napi hőingadozás. 22

Ünnepek és fesztiválok Hagyományos ünnepek Egészen a 20. sz. közepéig Korea elsősorban földműveléssel foglalkozott, ezt az életformát pedig a holdnaptár irányította. Nem csoda hát, hogy ebben a társadalomban, amelyben a megélhetés a föld termésétől függ, vallási elemekkel átszőtt események sora jelent meg, ahol imával, sámáni erőkkel fohászkodtak a jó termésért. Ezek a rituális összejövetelek lettek a szülői aztán a ma is megtartott közösségi ünnepségeknek és fesztiváloknak. A Holdújév Napja (Seol vagy Seollal) számít ma is a legnagyobb hagyományos ünnepnek, amelyen feltétlenül tteokguk-ot kell enni. A rizstészta-korongokkal főzött húsleves fogyasztása azt jelenti: egy évvel idősebbek lettünk. (Érdekesség: a 12. holdhónap 29. napján született csecsemő így 2 nap múlva rögtön 2 éves lesz!) Ehhez az ünnephez kapcsolódik az idősebb családtagok és szomszédok előtti meghajlás, a sebae szokása is (újévi tiszteletadás). Ilyenkor a gyerekek újévi ajándékpénzt kapnak a felnőttektől. A másik híres ünnep a Daeboreum (A nagy telihold ünnep), ami holdnaptár szerinti első hónap 15. napjára esik. Ennek az alkalomnak a speciális étele az ogokbap, amely ötféle gabonából készül, és sokféle párolt zöldséggel kell asztalra tenni. Az együtt elfogyasztott ogokbap a helyi közösségek összetartozását és a bő termést szimbolizálja. A Chuseok a koreai hálaadás ünnepe, amelyet a 8. holdhónap 15. napján tartanak. A rituálé keretében az új termésből tesznek felajánlásokat az eltávozottak szellemeinek, s ez egyben köszönetnyilvánítás is. Legalább olyan fontos ünnep, mint a Holdújév, és mindkét ünnepen összegyűlik a család apraja-nagyja. 23

Családi ünnepek A “100. nap” (baegil) és az első születésnap (dol) megünneplése a család újszülöttjéhez kapcsolódik. Igencsak különleges alkalmak ezek, ahová meghívják a rokonokat, de még a barátokat is. A pazar zsúrokat a baba tiszteletére tartják, ahol együtt imádkoznak egészségéért és hosszú életéért, a vendégek pedig aranygyűrűkkel ajándékozzák meg a kicsit. Az esküvők mindig fontos családi események voltak. Manapság már az esetek döntő többségében az ifjak szívük szerint választanak házastársat, ám nem volt ez mindig így, s mai is sok az elrendezett frigy. Régebben a házastársat vagy a szülők, vagy a házasságszerzők kerítették a fiatal számára, mégpedig a saju (“A Sors négy alappillére”) nevezetű eljárás keretében a horoszkopikus egyezés alapján. A négy alappillért pedig a születés pontos ideje határozza meg. Nagyon sokan még ma is jóshoz fordulnak, ha újévi szerencséjükre, jövőjükre kíváncsiak, sőt házasságkötéskor is kikérik a jövendőmondó tanácsát. 1 2

1. Sebae (újévi meghajlás) Koreában régóta él ez a holdnaptár szerinti újévi szokás, amikor az idősebb családtagok előtt ünnepélyesen meghajolnak a fiatalok. 2. Chusok és songpyeon Az ősz közepére eső Chusok alkalmával (a 8. holdhónap 15. napja) a család összegyűlik és hagyományosan songpyeont készítenek (félhold alakú rizssütemény).

A múltban a lakodalom és az esküvői ceremónia igen nagy közösségi összejövetel volt, amikor az egész falu fényes ünnepségre, lakomára gyűlt össze. Ilyenkor felvették új, legdíszesebb ruhájukat, és a nők pompásan felékszerezték a hajukat is. Ma már a nyugati típusú esküvő számít egyre népszerűbbnek, de azért néhány fontos, régi tradíció máig fennmaradt. Ilyen pl. a pyebaek, amikor az új pár az esküvő után látogatást tesz az ifjú férj szüleinél, vagy az ibaji. Az ibaji nevű esküvői ételt a menyasszony készíti leendő férje családja számára. Koreában az ember rögtön a születésekor egyéves lesz és 60 éves az 59. születésnapján. A 60. életkornak nagyon fontos szerepe van, mivel a hatvanas számrendszer lezárását jelenti.

Aki elérte ezt a kort, azt minden tisztelet megillette, mivel elég évet élt meg ahhoz, hogy elég tapasztalatot gyűjtsön össze, más szóval: ”megjárta a mennyet és a poklot is”. Mivel ma már Koreában az átlagéletkor sokkal magasabb, mint régen (kb. 80 év), így a 60. születésnap is nagyon sokat veszített eredeti szimbolikus jelentőségéből.

Nemzeti ünnepek Dél-Koreában öt állami ünnep van: A Függetlenségi mozgalom napja (Samiljeol, Március 1.) - ez az ünnep az egyik legkorábbi, japánok elleni függetlenségi harcnak állít emléket, Az Alkotmány ünnepe (Jeheonjeol, július 17.), melyen a Koreai Köztársaság új, 1948-ban elfogadott alkotmányát ünnepelik.A Felszabadulás napja (Gwangbokjeol, augusztus 15.), amikor a japán gyarmati uralom alóli 1945-ös felszabadulására emlékeznek. A “Nemzet alapításának napja” az első állam, a Gojoseon létrehozásának is ünnepe, amit i.e. 2333. 10. holdhavának 3. napjára tesznek. Korea ábécéjének, a hangeul-nek a napja

Hagyományos esküvő Egy hagyományos koreai esküvőnek három fontos állomása van: a Jeonallye, melynek során a vőlegény látogatást tesz a menyasszony családjánál és fából faragott vadludat ajándékoz, a Gyobaerye, amikor a jegyesek kölcsönösen meghajolnak egymás előtt és a Hapgeullye, ahol megosztoznak egy közös pohár boron. Kép: az egymás felé történő, elfogadó meghajlás (Gyobaerye)

(Hangeeullal, október 9.), amit 1446 óta használnak. Ez az öt ünnep hivatalos ünnep, kivéve az Alkotmány napját.

Hivatalos ünnepek, munkaszüneti napok A következő napokon nem kell menni sem iskolába, sem munkába: Újév napja, Seollal (Holdújév, 3 napos), Chuseok (őszi Hivatalos ünnepek, munkaszüneti napok

Január 1.

Március 1.

Újév napja Seollal (holdnaptár szerint)

Az év első napja. A Holdnaptár szerinti év első napja. Egyél egy tál tteokguk-ot (rizstészta leves), hogy egy évvel öregebb legyél és hajolj meg mélyen az idősek előtt!

Az 1919. március 1-ji eseményeknek állít A Függetlenségi emléket, amikor vérontás nélküli mozgalom mozgalom napja indult a japán megszállás ellen.

Április 8.

Buddha születésnapja (A Holdnaptár szerint)

Shakyamuni Buddha születésnapja. Korea összes buddhista templomában, kolostorában ünnepségsorozatot tartanak. A születésnapot megelőző vasárnap lótuszlámpás felvonulást tartanak a szöuli Jongno sugárúton.

Május 5.

Gyereknap

Sokszínű, érdekes és mókás eseménysorozattal ünnepelik a gyerekeket országszerte.

Június 6.

A megemlékezést a szöuli Központi Nemzeti Emléknap temetőben tartják a harcokban, háborúkban életüket vesztett hősök tiszteletére.

Augusztus 15.

A Felszabadulás napja

1945. augusztus 15-én Korea végre felszabadult a harmincöt éves japán gyarmati uralom alól, és a Koreai Köztársaság kormánya is ezen a napon, 1948-ban alakult meg.

Augusztus 15.

Chuseok (A Holdnaptár szerint)

A chuseok vagy hangawi néven ismert hagyományos ünnepet a 8. holdhónap 15. napján tartják, amely összehozza a családokat, hogy együtt emlékezzenek az eltávozott ősökre és ünnepeljenek. Éjjel telihold-nézőbe mennek ki, és elmondják kívánságaikat.

Október 3.

I.e. 2333-ban Dangun megalapította az első A Nemzet születésének napja államot, a Gojoseont.

Október 9.

A Hangeul napja

Korea ábécéjének, a hunminjeongeum-nek (hangeul) az ünnepe.

December 25.

Karácsony

Jézus Krisztus születésének ünnepe, a keresztény templomok istentiszteleteket, miséket tartanak a vallás követői számára. 27

ünnep a 8. holdhónap 15. napjától kezdve 3 napon át), Buddha születésnapja (a 4. holdhónap 8. napja), Gyereknap (május 5.), Nemzeti Emléknap (június 6.) és Karácsony napja (december 25). Koreának összesen tizenöt fizetett munkaszünetes ünnepe van, ebbe azonban az Alkotmány ünnepe nem tartozik bele.

Vallás Korea olyan ország, amelyben a világ nagy vallásai, úgymint a kereszténység, a buddhizmus, a konfucianizmus és az iszlám békésen megfér a sámánhittel. Egy 2005-ös statisztikai adat szerint Korea lakosságának 53%-a követ valamilyen vallást és egy 2008-as adat szerint több mint 510 különféle vallási felekezetet tartanak nyilván. Ezek közül a koreai emberek mindennapi életére legnagyobb befolyással a buddhizmus és konfucianizmus van a mai napig, és az ország kulturális örökségének több mint fele ehhez a két valláshoz köthető. Mióta 372-ben a buddhizmus megérkezett Koreába, buddhista templomok és kolostorok tízezrei épültek országszerte, és jelenleg is több buddhistaalapú vallás van jelen, mint bármely más hit esetében. A Jeoson-korban (1392-1910) állami ideológiaként bevezetett konfucianizmus nem is annyira vallás volt, mint inkább erkölcsi eszmerendszer, amely többek között a hűség, a gyermeki odaadás és egyéb más erények követését jelentette. A konfucianizmus követői tisztelték és félték az ősöket, mélyen hitték, hogy őseik szelleme befolyásolja életüket, ezért is igyekeztek azok nyugvóhelyét gondosan kiválasztani. Ma azonban már a hamvasztás is elfogadott temetési szertartás. A katolicizmus a késő Joseon-korban érkezett, mégpedig Kínából. Azok a koreai követek hozták el ide e hitet és az azt terjesztő prédikátorokat, akik megjárták Pekinget. Eleinte 28

komoly üldöztetésnek voltak kitéve ezek a hittérítők, de az egyszerű emberek körében rohamosan terjedni kezdett az új vallás. A keresztényüldözés eredménye az lett, hogy Korea a 4. olyan ország a világon, amely a legtöbb mártír szentet tudhatja magáénak. A katolicizmus a késő Joseon-korban érkezett, mégpedig Kínából. Azok a koreai követek hozták el ide e hitet és az azt terjesztő prédikátorokat, akik megjárták Pekinget. Eleinte komoly üldöztetésnek voltak kitéve ezek a hittérítők, de az egyszerű emberek körében rohamosan terjedni kezdett az új vallás. A keresztényüldözés eredménye az lett, hogy Korea a 4. olyan ország a világon, amely a legtöbb mártír szentet tudhatja

Sokszínű vallás Korea ma már multikulturális, soknemzetiségű ország, melyben a szabad vallásgyakorlást törvény garantálja. Vallását mindenki hite, meggyőződése szerint gyakorolja, függetlenül attól, hogy a történelmi vallásokat, vagyis a keresztény, a buddhista, a konfucianista vagy az iszlám hitet követi, beleértve ezek alfajait is, mint pl. a régi koreai vallások közül a won buddhizmust vagy a cheondogyo-t.

magáénak. A protestáns vallást észak-amerikai misszionáriusok hozták el a XIX.sz. második felében. Köszönhetően az iskolai oktatói és gyógyítói tevékenységnek, a hit hamar meghódította a koreaiak szívét. Koreában ma is számtalan oktatási és egészségügyi intézményt vezet a protestáns egyház.

Vallások megoszlása

Buddhista 43% 10,726

Egyéb 1.9% 483

Protestáns 34.5% 8.616

2005

Római katolikus 20.6% 5,146

※ ‘Egyéb’ alatt az alábbiakat kell érteni: konfucianizmus, Won buddhizmus, Jeung SanDo (taoizmus egyik ága), cheondoizmus, dangunizmus, valamint az iszlám hit (Forrás: Statistics Korea)

Az ősi, vagy honi vallásoknak azonban ma is sok követője

van, ide tartozik pl. a cheondoizmus, a Won buddhizmus,

amelyek ugyan sok megpróbáltatáson mentek keresztül az évek során, szilárdan tartják magukat, és híveik száma növekszik. A cheondoizmus pl. azt a XIX.sz-i donghak doktrínát követi, miszerint az “ember maga a Mennyország”, és amelynek Korea modernizációjában oly nagy szerepe volt. A dangunizmus a XX.sz. elején alakult ki, alapja pedig Dangun, azaz Korea első államalapítója tisztelete és imádata. Rendkívül nagy hatással bírt és komoly szerepe volt a koreai nacionalizmus terjedésében. Az Iszlám Közösség 1955-ben jött létre Koreában az első imám vezetésével, majd 1965-

1. A szöuli Chungdong metodista templom volt az első protestáns templom, amelyet 1897ben alapítottak. 2. Lótuszlámpás ünnep Ez Shakyamuni Buddha születésnapjának ünnepe, amelyet a 4. holdhónap 8. napján tartanak. 3. A Myeongdong katedrális belső tere, Szöul 4. A Központi Mecset Szöul Itaewon negyedében

ben megalakult a Koreai Muszlim Szövetség. Ma Korea-szerte mintegy 60 muszlim mecset működik és a muszlimok száma mintegy százezerre tehető. Koreában a fő vallási irányzatok mellett nagyon jól megfér az ősi sámánhit is, és sokak életében bevalottan még ma is ott lapul, amikor pl. a szellemvilággal lépnek kapcsolatba, vagy jóshoz fordulnak.

Társadalom 사회

Dél-Korea dióhéjban Oktatás, kutatás, ipar Munkaügy és szociális jólét Úton a multikulturális társadalom felé

Oroszország

Kína Baekdusan

Myohyangsan

Phenjan Geumgangsan

Keleti-tenger

Seoraksan

Kesong Baengnyeongdo Ganghwado

Szöul Ulleungdo

Incheon Taebaeksan

Nyugati-tenger Daejeon

Gwangju

Jirisan

Busan

Ko re a

i-s

Ulsan

zo ro s

Daegu

Geojedo Arányok

Magyarázat

Jindo

demarkációs vonal főváros város hegy

Jeju-szoros Hallasan Jejudo

Japán

Dokdo

2 Társadalom 사회

Dél-Korea dióhéjban Földrajzi és topográfiai jellemzők A Koreai-félsziget (33˚ - 43˚ szélesség, 124˚ - 132˚ hosszúság) Északkelet-Ázsia középső részén fekszik, nyugatról Kína, keletről pedig Japán által határoltan. A félsziget hossza 950 km, legnagyobb szélessége 540 km, összes területe 223,405 km2, melyből Dél-Korea 100,283.9 km2-nyi területet foglal el (2014). A félsziget északnyugati része az ázsiai földrészhez csatlakozik. Területét többségében hegyek foglalják el, a síkvidékek

Dél-Koreáról röviden Az ország elnevezése: Koreai Köztársaság

Időzóna: GMT + 9 óra

Fővárosa: Szöul (1394 óta)

Lakosság száma: 51.33 millió (2014)

Nemzeti himnusz: Aegukga Nemzeti lobogó: Taegeukgi

Politikai berendezkedés: polgári demokrácia, elnöki rendszer

A nemzet virága: mugunghwa (törökrózsa/ mályvacserje)

Gazdasági mutatók (2014):

Hivatalos nyelv, ábécé: koreai, hangeul Terület: 223,405 km2 (Észak-Koreával együtt) Dél-Korea területe: 100,283.9 km2 Földrajzi elhelyezkedése: Koreai-félsziget (33˚ - 43˚szélesség, 124˚-132˚ hosszúság)

Elnök: Park Geun-hye (2013 óta) - GDP: 1,449.5 milliárd USD - Egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem: 28,180 USD - GDP növekedési aránya: 3.3% - Pénznem: won (USD 1 = 1,099.3 won, változó)

aránya csupán 30%-ot tesz ki. A hegyeknek mindössze 15%a magasabb 1000 méternél, míg az 500 méternél alacsonyabb hegyvidék aránya 65%. A félsziget gerince a Taebaeksan, ami kelet felől nyugati irányban lejt, tehát a magaslatok a nyugati oldalon találhatóak. Valamennyi folyó a félsziget északkeleti hegységeiben ered, és nyugati, illetve keleti irányba folyik, ahol földművelésre alkalmas sík vagy lankás területeket alakítottak ki. A hegyvidék által befolyásolt és meghatározott éghajlat érdekes hatással van az emberek életére. A hegyekben föllelhető keleti szélcsatornáknál főn hatás érvényesül, így a hegy nyugati, leszálló oldalán száraz, meleg szelek fújnak. A magas hegyek keleti oldalán élők sok kényelmetlenségnek vannak kitéve, már ami a közlekedést illeti, mivel ezeken a területeken kisebb volt a fejlesztések aránya, mint a hegyek nyugati oldalán. Jó hír azonban az itt lakók számára az, hogy a lassúbb fejlesztési tempó kevesebb változást okozott a természet eredeti arculatán, sokszor teljesen érintetlen tájakkal találkozhatunk errefelé, így kikapcsolódásra ezek a legalkalmasabb vidékek. A Keleti-tenger partvidéke meglehetősen jellegtelen, vagyis egyenletes, így az árapály szintkülönbsége mindössze 30 cm. A tenger itt viszont igencsak mély, átlagban meghaladja az 1000 métert is. A Koreai Vízügyi- és Oceanográfiai Hivatal hanglokátoros mérései alapján a Keleti-tenger legmélyebb pontja Ulleng-sziget északi partja mellett található, és 2985 méter. A Nyugati-tenger ezzel szemben szinte sekélynek mondható, s mivel zátonyos, itt komoly árapály jelenségek észlelhetők. A Nyugati-tenger legmélyebb pontja Gageo-sziget, Sinangun és Jeollanam-do vizeinél található, és mindössze 124 36

méter. Az árapály szintkülönbség azonban itt igen tekintélyes, meghaladja a 7-8 métert is. A déli partszakasz azonban rendkívül tagolt és változatos. Mintegy 3000 kis sziget található a nyugati és déli partszakasz mentén. De nemcsak gyönyörű tengeri sziklákban, hanem számos nagyszerű, strandolásra alkalmas öbölben is gazdag ez a vidék.

Évszakok váltakozása A Koreai-félsziget a mérsékelt éghajlati övbe tartozik, így a négy évszak jól elhatárolható egymástól. A kontinentális éghajlatnak köszönhetően igen jelentős a hőmérsékleti különbség a nyári és a téli időszak között. A nyarak esősek és forrók, a telek szárazak és hidegek. Az elmúlt 30 év megfigyelései alapján a félszigeten a nyári középhőmérséklet 20.5-26.11˚C, míg a téli -2.5 - 5.7˚C. A fé l s z i g e t n e k a m o n s z u n b ó l i s k i j u t , m é gp e d i g június végétől kb. egy hónapig. Ilyenkor hullik le az évi csapadékmennyiség 60-70%-a, ami átlagban 1300 mm-t jelent. Alighogy vége a monszunnak, jönnek a hőségek. Az év legmelegebb hónapja az augusztus, a trópusi éjszakák hava, amikor éjszakánként a hőmérő higanyszála gyakran 25˚C fölé kúszik. A legtöbb koreai ilyenkor megy szabadságra. A nyári főidény idején a látogatók száma a legismertebb tengerpartokon (a busani Haeundae, a gangneungi Gyeongpodae, a Nyugati parton található Daecheon) meghaladja az 1 milliót. Télen az egész ország területén lehet síelni és korcsolyázni, különösen sok síelhető lejtő található Gangwondóban. A hegyeiről ismert Gangwon régió területén egy-két nap alatt 50-60 cm hó esik le. Tavasszal és ősszel a napi átlaghőmérséklet 15 - 18˚C, ilyenkor az égbolt tiszta, az idő rendkívül kellemes, sokak indulnak ilyenkor kirándulni, hegyet 37

mászni, hiszen erre az ország területén bőven nyílik lehetőség. Újabban azonban változás figyelhető meg a félsziget éghajlatában, a globális felmelegedés nyomán egyre inkább szubtrópusi jellemzőket lehet tapasztalni. Nyaranta nem ritka a 35 ˚C, az azálea és az aranyfa sokkal korábban virágzik, mint azelőtt, és az elmúlt 4-5 évben megszaporodott a rendkívüli időjárási jelenségek száma is. 2010 decemberében igen hosszan tartó hideg hullám

1 2 3 4

A négy évszak Koreában 1. Baraebong-i tavasz a Jirihegyvidéken 2. Nyár a Garibong völgyben (Seoraksan) 3. Ősz a Gaya-hegységben 4. Tél a Jeseokbong csúcson a Jiri-hegyvidéken (Forrás: Koreai nemzeti parkok)

köszöntött be, a fagy szorítása 39 napon át nem engedett. Donghae-ben és Pohangban olyan erős havazás volt, amilyet 79 éve nem tapasztaltak. 2011 júliusában Szöult és környékét soha nem látott, özönvízszerű esőzés sújtotta, óriási károkat okozva. A meteorológiai megfigyelések szerint az elmúlt század óta, kb. 1.5˚C-al nőtt a Koreai-félsziget átlaghőmérséklete. Még tíz évvel ezelőtt is a meleg és hűvösebb napok átlagban 3-4 naponként váltogatták egymást, ez a tendencia azonban egyszerűen eltűnt. Bizonyos fa- és növényfélék, mint pl. az almafa vagy a zöldtea ültetvények termési határa egyre északabbra tolódik. A tengerekben korábban nem jellemző szubtrópusi halfajták szaporodnak, ami újabb bizonyítéka a globális felmelegedésnek. Busan közelében korallszirtek jelentek meg, és Jeju-szigete körül is egyre több szubtrópusi tengeri növény burjánzik.

Évszakok váltakozása A régészek kutatása alapján a Koreai-félsziget kb. i.e. 700 ezer éve óta lakott, vagyis már a Kőkorszakban is éltek itt. 2014es adatok szerint Dél-Korea lakosainak száma 51.33 millió, s a lakosság közel fele, 49.4%-a Szöulban és környékén él. A Kormány komoly problémának tartja az alacsony születési 39

arányt. Ez az arány 1.08 / házaspár volt 2005-ben, ekkor volt a legalacsonyabb. Igaz, 2013-ra a Kormány intézkedéseinek nyomán ez valamelyest emelkedett (1.19), azonban még mindig messze elmarad a világátlagtól, ami 1.71 (2012). 2010es adatok szerint dél-koreaiak születéskor várható élettartama 81.3 év, szemben az OECD átlaggal, ami 80.2 év. A XIX.sz. végén és a XX.sz. elején nagyon sok koreai elhagyta az országot. Először leginkább Kínába, Oroszországba, majd az Egyesült Államokba emigráltak, de a XX.sz. közepére ez a skála jelentősen kiszélesedett. A külföldön élő koreaiak száma 2013-ban 7.01 millió volt, ebből 2.57 millió Kínában, 2.09 millió az Egyesült Államokban, 0.89 millió Japánban, 0.61 millió pedig az EU-ban él. 2011 óta a nettó beáramlás meghaladja a nettó kiáramlást. 2000 óta a más nemzetiségű letelepedők vagy munkavállalók száma drámai módon emelkedik. A Koreai Statisztikai Hivatal adatai szerint csak 2014-ben 407 ezer külföldi állampolgár érkezett az országba. Az utazás célját tekintve a legnagyobb arányt a munkavállalók száma érte el (41.4%), a rövid ideig tartózkodók aránya 19.8%, a hosszú ideig tartó vagy állandó tartózkodási engedélyt kérők 6.4%, a turista 6%, tanulási céllal pedig 5.2% érkezett Dél-Koreába.

Nyelv és ábécé A nyelvészek többsége úgy véli, hogy a koreai nyelv az urál-altaji nyelvcsalád tagja, bár vannak, akik azt tartják, hogy izoláltsága miatt nem áll közvetlen rokonságban más nyelvekkel. A koreai nyelv írásos formája a hangeul, amelyet maga Sejong király (1397-1450) és tudós csapata alkotott a Joseon korban. A koreaiak nem véletlenül büszkék erre a leleményes és 40

egyszerű írásra. A hangeul 14 mássalhangzóból (ㄱ ㄴ ㄷ ㄹ ㅁ ㅂ ㅅ ㅇ ㅈ ㅊ ㅋ ㅌ ㅍ ㅎ) és 10 magánhangzóból (ㅏ ㅑ ㅓ ㅕ ㅗ ㅛ ㅜ ㅠ ㅡ ㅣ) áll. Rendkívül hatékony, tudományosan megalapozott ábécé, amely segítségével valamennyi emberi és természetbeli hang kifejezhető. Az UNESCO minden évben kiosztja a “Sejong Király Műveltségi Díjat”, amelyet azok kapnak, akik az írástudatlanság felszámolásában érnek el eredményeket. A díj elnevezése arra utal, hogy a világ elismeri Sejong király és műve, a hangeul világméretű jelentőségét.

Nemzeti lobogó (Taegeukgi) Dél-Korea nemzeti lobgója a középső vörös és kék “taegeuk” (világmindenség) formából és négy fekete színű, a sarkokban, fehér háttérben elhelyezett trigramból áll. A fehér háttér a tisztaságot, egyszerűséget és a béke szeretét jelképezi. A taegeuk a yin és a yang szimbóluma, ami azt az eszmét jelenti, hogy a világmindenség a yin és a yang egymásra tett és együttes hatásának szüleménye. A négy trigram a yin és a yang változásait és formációit mutatja, amit ” a yin-t jelöli, a

változó kombinációjuk által érnek el. A “ “

Nagy Sejong király Sejong volt a Joseondinasztia negyedik királya. Uralkodásához számtalan nagy eredmény köthető, a tudomány, a gazdaság, a honvédelem, a művészetek és a kultúra terén. Egyik ilyen legnagyobb vívmány az 1444-ben bevezetett hangeul, amely könnyen tanulható, hatékony és tudományos alapokon nyugvó. Sejong királyt Koreában a legnagyobb uralkodónak tartják.

” pedig a yangot. Így kapjuk meg a következőket: geongwae a Mennyország (ég), a

Föld,

gamgwae a Víz és az

gongwae a

igwae a Tűz. Így

a taegeuk és az őt körülvevő trigramok a tökéletes egységet jelentik. Tágabb értelemben a nemzeti lobogó és a központját jelentő, a koreaiak hétköznapjaiban is gyakran használt taegeuk a nemzet egységét és jólétét szimbolizálja.

Sanghaj Expo 2010 A koreai pavilont a hangeul mással- és magánhangzói díszítik

Nemzeti jelképek

geon (ég)

gam (víz) Merah: Yang

Biru: Yin

ri (tűz)

A nemzet virága: törökrózsa / mályva

gon (föld)

A nemzeti lobogó: Taegeukgi

Aegukga: “Hazafias dal” (nemzeti himnusz) Zeneszerző: Ahn Eak-tai

Moderato

Amíg a Keleti-tenger vizei fel nem száradnak és a Baekdu-hegy el nem porlik

Védd meg Isten a népünket, Korea légy áldott!

(Refrén) Sok ezer mérföldes ezüst folyók, mályvaborította nagy hegyek!

Te nagyszerű koreai nép, maradj hűséges fia gyönyörű Hazádnak !

Nemzeti himnusz (Aegukga) Az ország himnuszának zenéjét Ahn Eak-tai komponálta 1935ben, aki egy, az 1900-as évek elején íródott szöveget zenésített meg. Ezt megelőzően himnuszként ugyanezt a szöveget az Auld Lang Syne dallamára énekelték. A jelenleg énekelt változat a Koreai Köztársaság kormányának megalakulásakor, 1948. augusztus 15-én lett hivatalos himnusza a nemzetnek.

A nemzet virága A törökrózsa (mályva) a koreaiak szerint mindazt megtestesíti, ami a népre jellemző: őszinte szív, állhatatosság és kitartás. A IX. században Kínában úgy emlegették az ittenieket: a “mályvavirág népe”. A virág neve koreai nyelven mugunghwa, ami szó szerint azt jelenti: “soha el nem hervadó virág”, még a himnusz egyik sora is említést tesz róla, sőt a koreai Nemzetgyűlés emblémája is a mályvavirág alakját formálja.

Politikai berendezkedés Az országban elnöki rendszer van, amelyben a mindenkori elnököt a nép öt évente, közvetlenül választja. Dél-Korea jelenlegi elnöke Park Geun-hye, akit egy ciklusra, 2012 decemberében választottak, s 2013. február 25-én lépett hivatalába. A kormányzói gépezet három független testületből áll, a végrehajtó testületből, a törvényhozó testületből (ez 300, négy évre megválasztott képviselőből áll), valamint a bírói testületből, melynek 14 tagját a Legfelsőbb Bíróság 6 évre megválasztott testülete adja. 17 regionális önkormányzat és 227 helyi önkormányzat van. A helyi önkormányzatok vezetői és a helyi tanácsok tagjait egyaránt 4-4 évre választják. 45

Megosztottság 1948-ban mindkét Korea létrehozta a saját kormányát és a vonatkozó nemzetközi törvények alapján 1991 szeptemberében két külön országként csatlakoztak az ENSZ-hez. Dél-Korea alkotmánya azonban Észak-Koreát a Koreai Köztársaság részének tekinti.

Oktatás, kutatás, ipar Oktatási rendszer Az oktatásnak Koreában nagyon fontos szerepe van. Az iparosodás idején az emberi erőforrás rendkívül jelentős tényező lett, hiszen az ásványi anyagokban és az elején tőkében is szegény ország csak az emberi szürkeállományra számíthatott. A szülők arra törekedtek, hogy gyermekeiket a lehető legmagasabb szinten taníttassák, ami nagyszámú diplomás és jól képzett szakembert eredményezett, s így vált lehetővé a csodált, rendkívül gyors gazdasági növekedés. Az alapoktatás a következő módon épül fel: óvoda (1-3 év), elemi iskola (6 év), alsótagozatos középiskola (3 év), felsőtagozatos középiskola (3 év), majd egyetem. 2-3 éves, illetve diplomát adó (mester, PhD) főiskolák is működnek. 2004 óta mindenkinek kötelező az alsótagozatos középiskolát elvégezni. 2013 óta minden gyermek 5 éves koráig gyermekgondozási hozzájárulást kap.

A felsőoktatás versenyképessége A rendkívül jó oktatási rendszernek és a tudás társadalmi elismertségének köszönhetően lényegében valamennyi szektorban kiválóan képzett szakemberek dolgoznak. Az egyetemek tehetséges, fiatal utánpótlást biztosítanak a lefontosabb tudományok és szakmák terén, úgymint: fizika, 46

matematika, elektronika, műszaki tudományok, üzlet, közgazdaságtan, számvitel, stb. Egyre többen beszélik az angol nyelvet, sőt népszerűek más idegen nyelvek is. A szakképzés is magasszintű és igen széles skálán mozog, így a fitalok valamennyi területen megszerezhetik a szükséges ismereteket. Az OECD “Nemzetközi Tanulmányok Értékelése” nevű programjának felmérése szerint a koreai diákok nagyon jó eredményeket érnek el olvasásból, matematikából és a tudományokból.

Befektetés a kutatásokba és a fejlesztésbe A kutatás kiemelt jelentőséggel bír Dél-Koreában, és rengeteg tehetséges embert foglalkoztat. Új projektek egész sora indul nap mint nap útjára a kormányhivatalokban, egyetemeken és a világhírű koreai nagyvállalatokban, a legújabb innovációs tervek megvalósítása érdekében.

Iskolák száma (2014) 8.826

5.934

3.186 2.326 1.209 166 Óvoda

Elemi iskola Alsótagozatos Felsőtagozatos Szakiskola középiskola

középiskola

139

201

Főiskola

Egyetem

Mester-, PhD képző főiskola

Egység: iskolák/ Forrás: Oktatásügyi Minisztérium

“A koreai típusú oktatás ugyanolyan népszerűségi szelet kavar majd, mint a K-pop” Barack Obama, az Amerikai Egyesült államok elnöke gyakran említette példaként az amerikai szülőknek koreai sorstársaik lelkes biztatását, hogy gyerekeik minél magasabb szintre jussanak a tanulmányok terén. A 2009-ben Obama elnök által szorgalmazott és bevezetett oktatási modell alapja nem titkoltan a dél-koreai oktatási rendszer, illetve annak tapasztalatai. A koreai iskolatípus amerikai bevezetésének legsikeresebb példája a New York-i ‘Democracy’ előkészítő alapítványi iskola. A tanulók mintegy 80%-a New York-i Harlemből jön, ami magasan vezeti a kábítószerezés és bűnözési statisztikákat a megapoliszban, amelynek hátterében a szegénység áll. Seth Andrew (34), az iskola jelenlegi igazgatója korábban egy évig tanított angolt Dél-Koreában, ahol azt tapasztalta, hogy a koreaiak a szegénységből kivezető egyetlen megoldásnak az oktatást, illetve a tanulást tartják. Eltökélte, hogy ilyen iskolát csinál, és megtanítja a diákokat a tanulás és a tanárok tiszteletére. Hatévnyi fáradozásának gyümölcse végül beérett. A 2010-11-es tanulmányi év végén New York 125 alapítványi iskolája közül az övé kapta a legjobb minősítést. Seth Andrews kijelentette: “A koreai típusú oktatás ugyanolyan népszerűségi szelet kavar majd, mint a K-pop”.

A kormány külön kutatási és fejlesztési céllal elkülönített büdzséből támogatja a különféle szektorokat a legmodernebb ágazatoktól kezdve a zöldmezős beruházásokon, tudományokon át egészen a jóléti megoldások fejlesztéséig. 2012-ben 1000 aktív dolgozóból 12.4 valamilyen terület Nemzetközi Tudományos Olimpiád Ezen a nemzetközi iskolai megmérettetésen és versenyen matematikából, fizikából, kémiából, biológiából és csillagászattanból a koreai diákok minden évben kiválóan teljesítenek.

kutatójaként dolgozott, ami szám szerint 401,724 főt jelent, s ez látványos eredményeket produkált mind a hazai, mind pedig a külföldi produktivitásban.

Fejlett informatikai társadalom Dél-Korea az informatika és a kommunikációs technológiák terén a világ egyik vezető nagyhatalma. A világon elsőként helyezte üzleti alapokra CDMA (a multiplexálás egy új formája)

és ViBro technológiákat, és hozott létre országos hálózatot ezek felhasználásával 2011-ben. Mindannapos használatra alkalmassá tette a DMB-t (digitális multimédiás közvetítés) és ma már országszerte használják a 4G, LTE hálózatot (long-term evolution). Ezek a fejlett informatikai és kommunikációs technológiák tették lehetővé a társadalom legkülönfélébb szektorai számára – beleértve a kormány- és biztonsági szolgálatokat - , hogy a világ ma ismert legmodernebb eszközeit és alkalmazásait használják a hétköznapokban is. A közösségi hálózati szolgáltatásokon (SNS) keresztül az emberek interaktív kommunikációs rendszereket használnak, így lehetővé válik, hogy pillanatokon belül mindenki a legújabb információhoz jusson, s azonnal bekapcsolódhasson ebbe a fontos vérkeringésbe. 2002 és 2012 között az ország e-technológiát érintő exportbevétele 873.18 millió USD volt. Az ENSZ kétévente értékeli az országok informatikai, technológiai fejlődését, amelyen 2010-ben, 2012-ben és 2014ben Dél-Korea az értékelt 193 ország közül az első helyen végzett.

Digitális olvasószoba Korea Nemzeti Könyvtárában Itt az olvasók óriási digitális anyag birtokába juthatnak, különféle média-szerkesztési technikákat, dokumentációs és kutatási eszközöket használhatnak.

A fejlettségi index megállapításakor számításba veszik a informatikai / kommunikációs infrastruktúrát, az ebben szerepet játszó emberi erőforrásokat, valamint a felhasználók arányát. A kommunikációs infrastruktúra fejlődésével és bővülésével, a mobil eszközök számának rohamos Közösségi hálózati szolgálat (SNS) Ez a szolgáltatás elsősorban a közösségi oldalak (Twitter, Cyworld, Facebook) segítségével támogatja az emberek, barátok, rokonok és ismerősök egymásra találását, valamint kapcsolatépítését.

gyarapodásával lehetővé vált, hogy az emberek valós időben tudjanak egymással kommunikálni akár a világ másik végéről is. A közösségi oldalak , így a Twitter, a Facebook forradalmi változást hoztak, de Korea is magáénak tudhat egy 2010-es új, igen hasznos fejlesztést, ez pedig az SNS Kakao Talk, amely azonnali mobil üzenetváltást tesz lehetővé. A Kakao Talk előfizetőinek száma meghaladja a 100 milliót. A legtöbb okostelefonnal rendelkező koreai ezt az alkalmazást használja, de nagyon sok, az ország határain kívül élő koreai, valamint külföldi felhasználója is van. Meg kell említeni a Pop Cast nevű SNS szolgáltatást is, amely egy új korszakot nyitott a kommunikációs szolgáltatásokban. Az SNS-nek fontos szerepe van a politikában is, különös tekintettel a közvélemény

Hivatali információs rendszer Az informatikai és kommunikációs vívmányok felbecsülhetetlen hasznára vannak a közigazgatási szektornak. Számos terület munkáját gyorsítják és egyszerűsítik, hogy csak néhányat említsünk: ügyfélszolgálatok, vámhivatalok, szabványügyek, költségvetési tervezés és számvitel, katasztrófaelhárítás, mentőszolgálat, postai és szállítási szolgáltatások, bevándorlási ügyintézés, közlekedés, lakónyilvántartás, stb.

formálására és az információcserére.

Az ENSZ e-alapú szolgáltatások értékelése 2005

2008

2010

2012

2014

A szolgáltatások fejlettségi indexe

5. hely

6. hely

1. hely

4. hely

2. hely

Online szolgáltatások

0.97 (4. hely)

0.82 (6. hely)

1. (1. hely)

0.97 (3. hely)

Információ/ kommunikáció Infrastruktúra

0.67 (9. hely)

0.69 (10. hely)

0.64 (13. hely)

0.83 (7. hely)

0.93 (2. hely)

Tőkemegfelelőség

0.98 (10. hely)

0.98 (7. hely)

0.99 (7. hely)

0.94 (6. hely)

0.92 (6. hely)

4. hely

2. hely

1. hely

Kategória

Online részvételi index

Forrás: ENSZ, DESA (Dept. of Social & Economic Affairs)

Változás és jövőkép Dél-Korea gyorsan halad a tudásalapú társadalommá válás útján. A társadalom legfontosabb bázisának a humán erőforrást tekintik, ami az alapja kell legyen egy ország versenyképességének. Koreában a kreatív és jóminőségű kulturális termékek létrehozása, melyekben egyformán szerepe van az emberi- és kulturális erőforrásoknak, mára külön iparággá fejlődött és a koreaiak felismerték, hogy a XXI. században ez egyre nagyobb szerepet fog játszani. Hogy csak néhányat említsünk: a K-pop, a TV sorozatok (pl. A palota ékköve) vagy éppen a televíziós animációk (pl. Pororo). Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) szerint DélKorea emberi fejlettségi indexe (HDI) emelkedő tendenciát mutat, ami a hazai ember i erőfor rások ba eszközölt befektetésnek köszönhető, mivel az ember a társadalom kulcsfontossgú tényezője. A HDI mutatószám a születéskor várható élettartamot, az írástudást, ill. oktatást, valamint az életszínvonalat figyelembe véve alakul ki, és az ENSZ ennek alapján 4 fokozatot állapított meg.

Pororo, Dél-Korea kedvenc gyerekfigurája, amelynek azért van különös jelentősége, mert egy egész iparágat megteremtve a jövő számára, sajátságos formában neveli és szórakoztatja a kicsiket.

Munkaügy és szociális jólét Társadalombiztosítási rendszer Dél-Koreában a nemzetközi normáknak megfelelő munkaügyiés szociális jóléti rendszert alkalmazzák. A közszolgáknak is alapvető munkavállalói jogokat biztosítanak, noha rájuk bizonyos korlátozások azért vonatkoznak. Az 1980-as években az országban bevezették a minimálbér intézményét, ezzel is erősítve a munkavállalói jogokat. Törvény rendelkezik a munkavállalási esélyegyenlőségről, valamint a csökkent munkaképességűek munkába állásának körülményeiről. A társadalombiztosítási rendszer kiterjed a katasztrófa által okozott helyzetekre, betegsegélyezésre, munkanélküliségre és halálesetekre. A munkavállalók biztosítást kötnek a munkaügyi balesetekre, munkával kapcsolatos megbetegedésekre és halálesetre. Egészségügyi biztosítást mindenkinek kötelező fizetni. 2014. júniusi adat szerint 50.14 millió embert (külföldieket is beleértve), azaz az összlakosság 98.5%-át illeti meg az állami egészségügyi biztosítás. Korea egészségügyi biztosítása egy olyan példaértékű modell, amely kevés befizetés mellett magasszínvonalú ellátást nyújt a biztosítottak számára. A dolgozók munkavállalói biztosítást kötnek. Az ilyen kötvénnyel rendelkezőt, ha elbocsátják, bizonyos ideig fizetésének fele és ingyenes munkaátállási oktatás illeti meg. A dolgozók szintén kötnek nyugdíjbiztosítási szerződést, mely alapján nyugdíjra jogosultak. Mindenki számára kötelező a négy alapbiztosítási díj megfizetése: munkahelyi balesetbiztosítás, egészségügyi biztosítás, munkavállalási biztosítás és nyugdíjbiztosítás. A biztosítás összege megoszlik a munkavállaló és az állam 52

között. Mindenki jövedelme arányában fizet biztosítást, ami a jövedelem újraelosztásához vezet. Az ország szociális gondoskodásának lényege a “bölcsőtől a koporsóig” elv. A várandós munkavállaló 90 nap szülési szabadságra jogosult, amiből 60 napig a teljes fizetése illeti meg. Ezen felül egy egyéves ideiglenes gyermekgondozási szabadság is jár számára, mely idő alatt fizetése egy részét

A négy társadalombiztosítás Az egyének, a vállalkozások és az állam közösen viselik a biztosítási befizetések terheit, amelyek elsődlegesen a következő négy területre terjednek ki: munkahelyi baleset, orvosi ellátás, nyugdíj és foglalkoztatás.

kapja. 2013-ban a kormány bevezette a gyermekgondozási segély intézményét, amelyet a gyermek 5 éves koráig kapnak a szülők. Mivel Dél-Korea is az elöregedő társadalmak közé tartozik, az idősekről való gondoskodás kiemelt jelentőséggel bír. Bevezették a hosszútávú idősgondozási biztosítást és az alapnyugdíj-ellátás intézményét.

A nők szerepe A Samguk yusá-t (A Három királyság krónikája) egy buddhista szerzetes, bizonyos Iryeon szerkesztette eggyé 1281-ben. Ebben egy nagyon érdekes legenda található Korea első asszonyáról, aki eredetileg medve volt, de ember szeretett volna lenni. A Mennyek urának parancsa az volt, hogy álljon ki egy roppant nehéz próbát, 21 napig egy sötét barlagban, feketeürömön és fokhagymán kellett élnie. A próbát kiállva gyönyörű nővé vált, és feleségül ment a Mennyek urának fiához, Hwanunghoz. Világra hozta a fiát, Dangun-t, aki aztán megalapította az első koreai királyságot. Úgy mondják, a legendás nőalak a koreai nők két legfontosabb tulajdonságát örökítette át, a türelmességet és a szívósságot. Az i.e. I. században egy Soseono nevű hősnő játszott kulcsfontosságú szerepet a Goguryeo és a Baekje királyságok megalapításában. A VII.sz. elején uralkodó Seondeok királynő 53

nevéhez nagyon sok nevezetes tett fűződik: a köznép helyzetének stabilizálása, a szegények terheinek enyhítése, a Cheomseongdae csillagvizsgáló és a Hwangnyong templom kilencemeletes pagodájának megépítése. Taejo korjói király felesége, Sinhye híressé vált kiváló uralkodói képességeiről, amelyekkel férjét segítette a nehézségek idején. Sin Saimdang a XVI. sz-i Joseon-ban élt, és a mai napig a bölcs anya és a jó feleség tipikus példája. Yu Gwan-sun mindössze 18 éves volt, amikor a japánok kínzása következtében életét vesztette, miután letratóztatták őt az 1919. március 1-ji függetlenségi mozgalomban való részvétele miatt. Korea egyik legnagyobb hazafiainak sorában tartják őt számon. Azok az idegenek, akik a XIX.sz. vége felé jártak az országban, arról számoltak be, hogy a koreai nők lényegesen több és fontosabb társadalmi funkciót töltöttek be, mint a szomszédos országbeli nőtársaik. Dél-Korea volt az első ország a világon, amelyik a nemek esélyegyenlőségével foglalkozó minisztériumot hozott létre, és amelyhez később a családügyeket is hozzácsatolták. DélKorea 65 éves történelmében először 2013-ban Park Geun-hye személyében női elnöke lett az országnak.

Úton a multikulturális társadalom felé Dél-Korea sokáig homogén kultúrájú ország volt, ez a helyzet azonban a XX.sz. végétől a migráns munkavállalók és külföldi diákok növekvő arányú megjelenésével megváltozott. 2014 végén a külföldön születettek száma Dél-Koreában 1.57 millió volt, beleértve azt a mintegy 240 ezer főt, akik koreaival kötött házasságuk révén kerültek ide. A bevándorló munkások száma 850 ezer főt tesz ki, semmi kétség, Korea a multikulturális országok útjára lépett. 54

Legnagyobb számban a kínai állampolgárságú koreai lakással rendelkezők vannak, a többnemzetiségű háztartások száma pedig 230 ezer. Ez utóbbi elsősorban a koreai-külföldi vegyesházasságoknak köszönhető. A kormány létrehozott egy olyan állami hivatalt, amely kifejezetten a külföldi állampolgárok társadalmi tevékenységet követi nyomon, és született egy, a multikulturális családokat támogató törvény is. E törvény értelmében az ilyen családok támogatására mintegy 200 regionális központ jött létre (www. liveinkorea.kr) a következő szolgáltatásokkal: nyelvtanulás segítése, életmód-, család- és pszichológiai tanácsadás, nemzetiségi hagyományok ápolása, álláskeresés. A kormány különböző intézkedéseket hozott a külföldi kultúrák elfogadása, illetve a kultúrák egymás mellett élése érdekében. Az egyik ilyen törekvés, hogy a multikultúrával rendelkező falvak egyre fontosabb szerepet kapjanak az idegenforgalom területén. Az Incheon-beli Seollin-doban található kínai negyed az egyik legjobb példája Korea sokszínű kultúrájának. Ennek történelme a késő XIX. századra nyúlik vissza, amikor a két ország közelségét kihasználva kínaiak telepedtek itt meg. Manapság ez a negyed ad otthont a két ország közötti kultúra-csereprogram központjának, és fontos turistacélpont is lett. Wongokdongban, Danwonguban, Ansansiben, Gyeonggidoban speciális multikulturális zónák működnek, ahol a kínai, indiai vagy éppen pakisztáni nemzetiségű lakosok hazájuk termékeit vásárolhatják meg. A szöuli Ichondong-ban japán, Itaewondong-ban a mecset körül muszlim, Gangnamgu-ban francia, Wangsimniben vietnami, Changsinban pedig nepáli falu található, ami nemcsak a helyi nemzetiségiek, hanem az idelátogató turisták kedvelt helyei is. 55

Külföldi származású lakosok nemzetiség szerint

Egyéb (21.1%) Fülöp-szigeteki (4.1%)

2014

Kínai (53.7%)

Amerikai (4.5%) Dél-Ázsiai (4.8%) Vietnami (11.8%)

(Forrás: Bel- és Igazgatásügyi Minisztérium)

Jasmine Lee fülöp-szigeteki származású koreai, aki a 19. Koreai Nemzetgyűlés (2012. május - 2016. május) Esélyegyenlőségi- és Családügyi Bizottságának a tagja. Feladata, hogy a multikulturális háztartások esélyegyenlőségéért és boldogulásáért tevékenykedjen. 2013. novemberi adatok szerint 13 országból származó 56 külföldön született koreai lakos dolgozott különböző központi vagy regionális állami hivatal alkalmazottjaként. A kínai származású Kim Min-hwa pl. Changwon városában dolgozik. A televízióban gyakran látni különböző nemzetiségű sztárokat, mint pl. Robert Holley (amerikai) vagy Sam Hammington (ausztrál). A tapasztalatok szerint az újonnan érkezők könnyedén beilleszkednek a koreai társadalmi életbe, és a multikulturalizmus rengeteg előnnyel is jár. Minden remény megvan rá, hogy ez a jövőben még gyümölcsözőbb legyen.

Kultúra 문화

Korea UNESCO örökségei Hagyományos művészetek Hallyu, a koreai hullám

3 Kultúra 문화

Az őskor óta lakott Koreai-félszigeten és Mandzsúria dél-keleti részén az itt élő nép olyan sajátságos kultúrát teremtett meg, ami különleges művészi érzékenységről tanúskodik. A félsziget földrajzi elhelyezkedése lehetővé tette az itt élő népeknek, hogy mind a szárazföldi, mind a tengeri kultúra kialakuljon, s ehhez a természet bőséges forrásokat biztosított. Az itteni népek nemcsak hogy túléltek, de örökbecsű, jellegzetes kulturális kincsestárat hoztak létre, s hagyatékoltak az utókorra.

Az ezerszínű koreai kultúra, amelyet többek között a zene, a tánc, a képző- és ipraművészetek, irodalom, költészet, a ruházati viseletek és a konyhaművészet képvisel, szívderítő elegye a hagyománynak és a modernitásnak, amely egyre kedveltebb az egész világon. Ma már a koreai művészetek messze földön ismertek és sokak által kedveltek. A koreai művészet híre régen áttörte a határokat, s az ifjabb generáció képviselői maguk is részt vesznek a világ legnagyobb kulturális, művészeti eseményein, versenyein, az irodalmi műveket pedig számos idegennyelvre fordítják le folyamatosan. Nem titok, hogy még a koreai pop-kultúra képviselői is beálltak a sorba, és így a műfajnak egyre több rajongója van szerte a világban, ami pl. Psy átütő sikert hozó Gangnam Stylejának is köszönhető. Természetesen az a világraszóló siker, aminek az ország manapság örvend, nem lenne ilyen látványos a koreai

Gyeongju történelmi helyszínei Több mint 1000 éven át Gyeongju volt Silla fővárosa. Nem csoda hát, hogy a régészeti leletek olyan gazdag és színes tárházát adja, ami miatt elnyerte a “falak és tető nélküli múzeum” nevet, ezzel is utalva arra, hogy az egész terület lényegében egy hatalmas múzeum. A képen Silla királyi és nemesi sírok halmait láthatjuk.

tradicionális A Három Királyság korából származó műtárgyak és királysírok falfestményeinek különleges művészi hatása végig nyomon követhető a későbbi korszakokban (Egyesített Silla 676-935, Korjó 918-1392, Joseon 1392-1910), a kor haladtával még kifinomultabb és még markánsabb lett. Ez az esztétikai érzékenység a koreai művészek generációin átívelő, gondosan őrzött eszmei kincse. Korea gazdag, felbecsülhetetlen ér tékű kulturális örökségének számos darabja bekerült az UNESCO által védett, az egész emberiség hagyatékaként számon tartott világméretű gyűjteménybe. Jelenleg 40 olyan koreai kulturális emléket tartnak nyilván (világörökségi helyszínek, hagyományok, műtárgyak, szellemi hagytékok, stb.), ami része az egész emberiség kultúrájának.

Korea UNESCO örökségei Világörökségi helyszínek A Changdeok palota A szöuli Jongno-negyedben ( Waryong-dong) található Changdeok palota egyike a Joseon-kor (1392-1910) öt királyi palotájának, és még mindig őrzi eredeti építészeti szerkezetét, s egyes részei ma is érintetlen formában maradtak fenn. 1405ben királyi nyári rezidenciaként emelték, ám amikor a király hivatalos palotáját, a Gyeongbokgung-ot a japán megszállók 1592-ben felégették, ide költözött a királyi udvar. Ez így is maradt egészen 1867-ig, amikor a Gyeongbok palotát helyrehozták, méghozzá eredeti állapotában. A Changdeok palota 1997-ben került fel az UNESCO Világörökségi listájára. Noha a Joseon-korban épült, a Changdeokgung a korjói építészet hagyományait őrzi, pl. abban, hogy hegy lábánál emelték. A koreai királyi palotákat hagyományosan sík 62

területen építették, ezzel is hangsúlyozandó az uralkodói méltságot és tekintélyt. A Changdeokgung viszont a Bugakhegy lankás területének természetadta környezetébe simulva húzodik meg. Az eredeti palota számos épületrésze érintetlen formában maradt fenn, beleértve a főbejárat Donhwamun kapuját, az Injeongjeon és a Seonjeongjeon csarnokokat és a páratlan szépségű hátsó kertet. Itt található a XIX. század közepén épült Nakseonjae is, egy olyan hagyományos stílusú épületegység, mely az uralkodói család tagjai számára szolgált lakhelyül. Jongmyo szentély A Jongmyo-t Szöul Jongno-negyedében (Hunjeong-dong) találjuk, s ez volt a Joseon-dinasztia (1392-1910) királyainak ősi szentélye. A szentélyben 83 emléktábla található, amelyeken a Joseon-királyok és feleségeik, illetve azon közvetlen leszármazottaik neve olvasható, akiket posthumus ismertek el az uralkodói család tagjaként. Joseonra nagy hatással

A Changdeok palota Injeongjeon csarnoka A palota többek közt olyan fontos események színhelye volt, mint a koronázási ünnepek, a királyi meghallgatások és a külföldi követek fogadása.

voltak a konfuciánus eszmék, eszerint az ilyen táblákat csak megszentelt helyeken őrizhették. A Királyi szentély két főépülete, a Jeongjeon csarnok és a Yeongnyeongjeon csarnok remek szimmetriát alkotnak, különbség csak az emelvények szintje, a falak tetőig tartó magasságában és az oszlopok vastagságban van, ám ebben a státuszbeli különbség fejeződik ki. Az egész épületegyüttes eredeti formáját őrzi, hamisítatlan képet adva a XVI. századi építészek ízléséről. A régi királyok korát elevenítik fel azok a hagyományőrző ceremóniák, amelyeket bizonyos ünnepek alkalmával tartanak itt. A suwoni Hwaseong erőd A Gyeonggi tartományban található Suwon városa egy csodálatos építményt őriz, ami nem más, mint az 1796-ban épített, 5.7 km hosszúságú fallal körülvett Hwaseong erőd. Jeongjo király (r.1776-1800) építtette, miután édesapja, Sado koronaherceg sírját Yangju-ból mai, az erőd közelében

Jongmyo szentély A konfuciánus szellemben épített szentély a Joseon királyok és hitveseik emléktábláit őrzi.

található nyughelyére költöztette. A nagy szakértelemmel és gondosan megépített erődítmény minden tekintetben alkalmas volt feladata ellátására, azaz az általa körülölelt város védelmére. A z erőd megépítésében óriási szerepe volt a kor kiemelkedő konfuciánus tudósának, Jeong Yak-yongnak (17621836), aki olyan korszakalkotó találmányokkal rukkolt elő ebben az időben, mint a geojunggi (egyfajta daru) és a nongno (csigasor), amelyekkel könnyedén felemelték a legnehezebb köveket is. A Seokguram grottó és a Bulguk templom A Gyeongjuban (Gyeongsangbuk tartomány) található Toham-hegy rejt egy hamisítatlan buddhista remetehelyet, egy mesterséges barlangot amelyet 774-ben hoztak létre, hogy dharma-csarnokként szolgáljon. Ez volt a Seokguram. A hely egy ülő Buddhának, valamint őreinek és tanítványainak kőbe vésett szobrainak otthona. A páratlan művészi alkotást úgy helyezték el, hogy a Keleti-tenger fölött felkelő nap első sugarai Buddha fejét világítsák meg először. Ugyenebben az évben építették fel a Bulguk templomot és kolostor t, amely csodálatos imacsarnokoknak, két kőpagodának (Dabotap és Seokgatap) és a központi dharmacsarnoknak, a Daeungjeonnak ad otthont. Elismert tény, hogy a két pagoda Silla két legszebb még létező ilyen jellegű építménye, az elsőt faragott domborművei, a másodikat nemes egyszerűsége teszi emlékezetessé. A Dabotap, avagy a “Mérhetetlen kincsek pagodája” egyrészt egyedüli szerkezete, másrészt a gondosan kimunkált gránit domborműveivel tűnik ki. (az épület köszön vissza a 10 wonos pénzérmén). A Seokgatap, amely a Shakyamuni 65

Buddha pagodája viszont éppen harmonikus egyszerűségével fogja meg az ide látogatót, egyben mintául szolgált a későbbi háromemeletes pagodák építéséhez. Említést kell tennünk két különleges kőhídról, a Kék felhő (Cheongungyo) és a Fehér felhő (Baegungyo) hidakról, amelyek a templom központi dharma-csarnokába, a Daeungjeon-ba vezetnek. Azt az utat szimbolizálják, amit minden buddhista hívőnek meg kell tennie mielőtt eléri az Világosság földjét. Joseon királysírok A Joseon-korból (1392-1910) mintegy 44 királysír maradt fenn, melyekben a dinasztia királyai és királynéi nyugszanak. Ezek nagyrészt a fővárosban, illetve környékén, Guriban, G oyangban, és Namyangban találhatók . A sírok at a Donggureungban, a Seooreungban, a Seosamneungban és a Hongyureungban csoportosan helyezték el, melyek közül 40 az

1 2 3

1. A suwoni Hwaseong Ezt a XVIII. századi erődítményt a kor legmodernebb keleti és nyugati technológiáinak ötvözésével építették. 2. Bulguk templom (Bulguksa) A VI. században alapított sillai templomot építészetileg úgy tartják számon, mint azt, amelyik az egész világon legjobban tükrözi Buddha tanításait. (Kép: a Cheongungyo és a Baegungyo kőhidak) 3,4 A Seokguram grottó Az ülő Buddha szobrát egy csodálatos lótusztalapzaton helyezték el a barlang középpontjában

UNESCO Világörökség része. A Joseon királysírokat úgy tartják számon, mint a konfucianizmusból fakadó koreai értékrend és feng shui hagyományok megtestesítőit. Rendkívüli értéküket az is növeli, hogy 100-600 év óta híven őrzik eredeti formájukat és állapotukat. A Haein templom Janggyeongpanjeon könyvtára (Hapcheon-régió) A Tripitaka Koreana faragott fatáblái a Korjó királyság (9181392) idején készültek, és a Haein kolostor két, 1488-ban kifejezetten e célra épített könyvtárhelyiségében vannak elhelyezve. A kolostor legrégebbi helyiségeit, a könyvtárakat tudományosan tervezték meg, szellőzése és páratartalom szabályozása kiválóan alkalmas a több százéves fatáblák konzerválására. Az épületek kb. 700 méter magasan a tengerszint felett, 67

egymás mellett helyezkednek el a Haeinsa tőszomszédságában

1 2 3

a Gaya-hegy oldalában. Ami igazán különlegességgé teszi

1. A Donggureung Ez a csoport 9 király, valamint 17 királyné, illetve ágyas nyughelye. 2. A Yeongneung Sejong király és felesége Soheon királyné sírja 3. A Mongneung Seonjo király és feleségei, Uiin és Inmok királynék sírja

ezt a könyvtárat, az az elhelyezése, amelynek segítségével önszabályozóvá válik a szellőztetés és a hőmérséklet a Gayahegység felől áramló szél segítségével. Ezt a szabályozást tovább segítik a szemközti falakon, alsó- és felső sorosan elhelyezett nyitott, farácsos ablakok. A Namhansanseong A Szöultól 25 km-re délkeleti irányban található erődítményt Injo király nagyszabású rekonstrukciónak vetette alá 1626ban azzal a céllal, hogy a királynak és a népnek vész esetén menedéket nyújtson. A megerősített építmény alapját az az erőd jelentette, amelyet az Egyesített Silla uralkodója Munmu király építtetett

A királyi sírokat őrző kőkatona A Joson-kori királysírok egy, vagy több félgömb alakú halomból állnak, amelyeket belső kört alkotó kőcölöpök, illetve a külső kört képező gondosan megmunkált kőkorlátok védenek. Ezekbe a kövekbe állatfigurákat véstek, többek között bárányt és oroszlánt, amelyek a szelídséget, illetve a vadságot jelképezik. A téglalap alakú kőtáblák az eltávozott lelkeknek felajánlott áldozatok bemutatását szolgálták, a magas kőoszlopok pedig iránytűként funkcionáltak. Az állatfigurák elé kőlámpást helyeztek el, a sírok három, keleti, nyugati és északi oldalát pedig kőfalakkal zárták le. Sok sír mellett kőből készült őrök, esetleg, civil, illetve katonaruhába öltözött védők lovassszobrai is megtalálhatók. A hőmérséklet szabályozását biztosító farácsos ablakok megtervezése és kivitelezése kivételesen tehetséges építészeket dícsér. Az összezúzott faszén, agyag, homok és mészkő rétegek egymás fölé döngölésével készített padlózat kiváló szabályozója a belső levegő megfelelő páratartalmának.

majdnem ezer évvel korábban, 672-ben. A védelmi funkciót ellátó rendszer megerősítése a hegy egyenetlenségének minden előnyét kihasználta, és átlagosan 480 m magasságban található. Falainak hossza eléri a 12.3 km-t. Egy Joseon-korból származó krónika szerint mintegy 4000 ember élt a megerősített védelmi rendszer falain belül. 1711-ben Sukjong király uralkodásának idején időszakosan használt palotákat és olyan híres épületeket emeltek falain belül, mint a Jongmyo szentély, vagy a Sajikdan oltár. Az erőd építésén azok a módszerek is nyomon követhetőek, amelyek a japánokkal (Azuchi-Momoyama korszak), illetve A Namhansanseong A tipikusan hegyi erődítmény a Joseon-ban átmeneti fővárosként is szolgált, és felfedezhetjük, hogy a várépítési technikák hogyan változtak a VII. századtól a XIX. századig.

kínaiakkal (Ming és Csing-dinasztiák) folytatott háborúk tapasztalataiként kerültek Koreába. A nyugati világból érkező ágyúk használa sok változást hozott a fegyverkezési technikákban, és ennek nyomait is láthatjuk az erődben, ami élő tanúja az erődépítészeti technológiák évszázadokon átívelő fejlődésének.

Pekcse történelmi öröksége Pekcse a Koreai-félsziget egyik legrégebbi országa, amely i.e. 18tól i.sz. 660-ig létezett. A mai Koreai Köztársaság középnyugati, hegyekkel tarkított részén található történelmi terület nyolc, régészeti szempontból értékes helyszínt foglal magába, amelyek a következők: a Gongjuban található Gongsanseong erőd és a Songsan-ri-beli királysírok, a Busosanseong erőd és a Gwanbukri hivatali épületei, a Jeongnim kolostor, a Neungsan-ri-beli királysírok és a Buyeoban található Naseong város falai, valamint a Wanggung-ri-nél található királyi palota és az iksani Mireuk templom. A terület ásatási leletei arról árulkodnak, hogy a kelet-ázsiai országok (Korea, Kína és Japán) korabeli királyságai az V-VII. században igencsak élénk kereskedelmi kapcsolatban álltak egymással, és hogy Pekcse ugyanakkor fontos útvonala volt a buddhizmus terjedésének is. A hajdan virágzó főváros, a buddhista kolostorok, az ősi sírok, az építészeti emlékek, a kőpagodák értékes leletei bepillantást adnak a korabeli Pekcse királyság kultúrájába, valamint vallási- és művészeti ízlésvilágába. A régi város, az erődítmény, az uralkodói palota, a királysírok és a buddhista templomok mind a pekcsei történelmi örökség kivételes értékét bizonyítják. Mesélnek a kor építészeti szokásairól, és nyomon követhetőek a technológiai fejlődés egyes mozzanati is. Az erődítmény, a városfal, a királysírok hegyvidéki területe és a hajdani kereskedelmi út ma nemcsak a történelmi örökség része, hanem élő határvidéke is az egykori birodalomnak. Az egész terület a nemzeti örökség részét képezi, míg bizonyos elemeit egy, az ősi város megőrzésére létrehozott külön program keretein belül kezelik. Valamennyi régészeti lelet, beleértve az erődítményt, a királysírokat, a kőpagoda építészeti 71

1 2 3

1. A Gongsanseong erődítmény, Gongju 2. Ősi sírhelyek Songsan-ri-ben, Gongju 3. A Jeongnim kolostor és környéke, Buyeo

szerkezeti megoldása eredeti, és azt bizonyítja, hogy a pekcsei történelmi terület autentikus, hiteles tanúja a múltnak, amelynek megőrzése nem kicsi, de annál szebb feladatot jelent az utókor számára.

A Világemlékezet részei Hunminjeongeum (az emberi hangok tökéletes kifejezése) A koreai írásrendszer és ábécé, a hangeul olyan írásjeleket tartalmaz, amelyek hűen fejezik ki a beszéd közben kiejtett emberi hangokat, ezért könnyen elsajátítható és alkalmazható. A hangeult 1446-ban Sejong király vezette be, aki kifejlesztésében is részt vett. Ő nevezte el hunminjeongeum-nak, ami azt jelenti: “az emberi hangok tökéletes kifejezése”. Ugyanebben az évben adott parancsot tudósainak egy útmutató kiadására is, amelyben a használó magyarázatokat és az új ábécé lényegéről szóló ismertetőt talál. (Hunminjeongeum

A Hunminjeongeum kézirat Az ezen az oldalon található magyarázat arról a három írásjelről szól, amelyek egy-egy szótagot alkotnak, és ezt a módszert 94 szó megalkotásával mutatja be.

haer yebon) A kézirat egyik példányát a Kansong Ar t múzeumban őrzik. Ez a dokumentum 1997 óta az UNESCO Világemlékezet részeinek egyike. A Hunminjeongeum bevezetésével új távlatok nyíltak az írástudatlanok számára, segítségével a gyerekek és a nők is könnyen elsajátíthatták az olvasást és a betűvetést. A Hunminjeongeum eredetileg 28 betűből állt, de a mai ábécé már csak 24-et használ ezek közül. 1989-ben Korea és az UNESCO közösen megalapították a “Sejong Király Műveltségi Díjat”, amelyet évről évre annak az egyénnek, vagy közösségnek ítélnek oda, aki a legtöbbet teszi az írástudatlanság felszámolása és a műveltség terjesztése terén.

A Joseon Wangjo Sillok: A Joseon-korszak krónikája A Joseon-ban számtalan, a dinasztia uralkodóit és államférfiait bemutató feljegyzés született az 1392-től 1863-ig tartó időszak alatt. A 2077 kötetből álló Joseon wangjo sillok-ot (a Joseondinasztia Krónikája) a Szöuli Nemzeti Egyetem Kyujanggak nevű Korea-kutató Intézetében őrzik. Az adott uralkodóról szóló feljegyzéseket halálát követően, a következő király idejében írták meg az udvari történetírók, ezeket “történelmi jegyzeteknek” (sacho-nak) nevezték. Ezek a feljegyzések rendkívüli értéket képviselnek, hiszen ezekből részletes információt kaphatunk a kor politikai életéről, gazdaságáról, kultúrájáról és egyéb eseményekről. Érdekesség, hogy amikor egy-egy fejezetet megszerkesztettek és elhelyezték a könyvtárban (sago), már senki sem tekinthetett bele ezekbe. Kivételt persze azért tettek néha, például olyankor, amikor egy-egy korábbi fontos eseményre történt hivatkozás, esetleg valamilyen régi ceremóniát, vagy éppen egy fontos nagyköveti látogatást akartak feleleveníteni. Eredetileg négy történelmi könyvtár volt, az egyik a királyi udvar hivatalában a Chunchugwan-ban, a másik három pedig három vidéki város közigazgatási hivatalában, Chungjuban, Jeonjuban és Seongjuban. Az 1592-es japán invázió idején azonban arra kényszerült az uralkóház, hogy a könyveket a legtávolabbi hegyekbe, a Myohyang-hegyre, a Taebaek-hegyre, az Odae-hegyre és a Mani-hegyre menekítse. Seungjeongwon Ilgi: a királyi titkárság naplói Ebben a dokumentumgyűjteményben a Joseon uralkodók hivatali, adminisztrációs tevékenységéről olvashatunk. Ezeket a naplókat 1623 harmadik havától 1910 nyolcadik haváig a 74

Seungjeongwon, azaz a királyi titkárság vezette. A gyűjtemény összesen 3243 kötetből áll, többek közt királyi rendeleteket, miniszteri, illet ve más kormányszer vektől származó jelentéseket és tiltakozásokat tartalmaz. A titkársági naplókat jelenleg a Szöuli Nemzeti Egyetem Korea-kutatási Intézetében őrzik. Ilseongnok: a királyi udvar és a legfontosabb hivatalok mindennapos tevékenységének dokumentációja. Ez a vaskos gyűjtemény a Joseon királyok munkája. S noha a király szemszögéből íródtak, végeredményben ez is egy hivatalos kormánydokumentáció. Az 1760 és 1910 között szerkesztett feljegyzések mintegy 2329 kötetet számlálnak. Szemléletes és részletes információkat tartalmaznak Korea aktuális bel- és külpolitikai helyzetéről, valamint a kereskedelmi és kulturális termékek XVIII- XX. századi cseréjéről, amit a Nyugattal bonyolítottak le. Uigwe: A Joseon-kor udvari protokollja A csodálatosan illusztrált könyvekből álló gyűjtemény az

Az Ilseongnok Az 1760 és 1910 közötti uralkodói réteg mindennapi tevékenységéről beszámoló magánszerkesztésű újságok.

udvari ceremóniák részletes bemutatása, és az a protokoll szabály-gyűjtemény, amit a különböző események alkalmával a királyi udvarban követni kellett. A Joseon wangjo sillok-nál hitelesebben írja le az olyan fontos eseményeket, mint pl. a királyi országjárás menetét. A legrészletesebb beszámolókat a királyi esküvőkről, a királynék és koronahercegek beiktatásáról, a királyi temetésekről és a királysírok létrehozásáról olvashatjuk, sőt 75

a paloták építése, renoválása is szerepel itt, amit “királyi földtúrás” névvel illettek. Itt szerepel például a Hwaseong erőd XVIII. századi építéséről szóló feljegyzés, valamint az a leírás is, amelyben Jeongjo királynak az új erődbe történő hivatalos látogatásáról olvashatunk. Yeongjo király és Jeongsun királyné esküvői protokollja (Joseon, XVIII. század) Ez a kézikönyv tartalmazza annak az állami ceremóniának a menetét, amit Joseon 21. uralkodójának, Yeongjo királynak és Jeongsun királynénak az esküvője alkalmából tartottak 1759-ben

Ezt a dokumentációt is a történelmi könyvtárakban őrizték, ám sajnálatos módon a korábban született írások jelentős része a tűz martalékává vált, amikor 1592-ben a japánok betörtek és felégették a palotákat. Az Uigwe fennmaradt 3895 kötetét a háború után publikálták. Ezek egy részét a francia hadsereg 1866-ban ellopta, és a franciák a Bibliotheque nationale de France-ban őrizték egészen 2011-ig. Ekkor ugyanis a két kormány közötti megállapodás értelmében visszaadták Dél-Koreának.

A Tripitaka Koreana fatáblák A XIII.sz-i Korjóból származó buddhista kánon szöveggyűjtemény összesen 80 000, mindkét oldalán faragott fatáblából áll

A Tripitaka Koreana és más buddhista szöveggyűjtemények fatáblái A Korjó királyság (918-1392) idejéből származó Tripitaka fatáblákat a 802-ben emelt Haein kolostorban (Gyeongsangnamtartomány) őrzik. Elkészítése 1236-ban kezdődött és 15 éven át tartott. Teljes neve Palman Daejanggyeong, ami azt jelenti “ a 80 ezer fatábla tripitakája”, mivel pontosan 81 258 fatáblából áll. A Tripitaka Koreana a mongol támadások-sújtotta XIII. századi Korjóban született, amikor az emberek Buddha erejét kérték, hogy szabadítsa meg őket a kegyetlen inváziótól. A Tripitaka Koreanát gyakran vetik össze más, pl. a Szung, a Jüan, vagy a Ming-dinasztiák idején született tripitakákkal, de megállapítható, hogy valamennyinél gazdagabb és teljesebb. A fatáblák elkészítésének mente fontos szerepet játszott a a koreai nyomtatási és könyvkészítési eljárások fejlődésében. Az emberi jogokért való küzdelem dokumentációja, 1980, Gwangju Az 1980. május 18-a és 27-e között tartó Gwangjuban kitört

A Jongmyo Jeryeak ( A Jongmyo szentélynél bemutatott ősi zenés rituálé) Az alkalmanként megtartott szertartás során bemutatnak egy köznapi- (munmu) és egy katonatáncot (mumu) is. A munmu rendkívül művészi, lassú, finom mozdulatsor, ezzel szemben a mumu-t lendületesen, gyorsan, erőteljesen táncolják.

Pansori Egy szólóénekes hosszú, drámai elbeszélést ad elő egy dobos kíséretével, amelyben ének és rövid szövegek váltakoznak. (Forrás: Koreai népművészeti hagyományok központja)

polgári felkelés a demokráciáért és az emberi jogokért vívott küzdelem szimbólumává vált Koreában, mely a katonai diktatúra elleni lázadással kezdődött. Gwangju demokráciáért folytatott küzdelme tragikusan elbukott, de óriási hatással volt a későbbi belpolotikára és a kelet-ázsiai demokratikus mozgalmakra az 1980-as években. Az UNESCO-örökség a Gwangju lakosai által készített dokumentumokból és fotókból áll, amelyekből fény derül a felkelés és a későbbi események részleteire. Tartalmazza a későbbi jóvátételi és kegyeleti intézkedéseket is, amelyekre a Május 18. Emlékbizottság, a Koreai levéltár, a Nemzeti könyvtár, valamint kölönböző amerikai szervezetek tettek javaslatot.

Az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének listája Az ősök tiszteletére tartott zenés rituálé A szertartást, amelyet Jongmyo Jerye-nek neveznek, május első vasárnapján tartják a szöuli Jongmyo szentély előtt az elhunyt Joseon királyok és királynék tiszteletére. Az esemény 78

az 1392 óta fennállt Joseon-kor egyik legjelentősebb rituáléja, s egyike azoknak, amit a mai korban is bemutatnak. A társadalmi rend fenntartása és az emberi együttérzés nevében bemutatott ceremónia udvari táncok ból és zenedarabokból áll és méltó emléket állít a Joseon-kor polgárainak és katonáinak. Az évszázados konfuciánus-korabeli zenés-táncos

A Gangneung Danoje Ünnep Maszkot viselő pár táncolja az ún. Gwanno maszkos táncot a Danoje fesztiválon. Ezt a táncot a Holdújév szerinti évszakváltás tiszteletére adják elő áprilistól május elejéig Yeongdongrégióban.

ceremóniának számtalan csodálója van, amit 500 éven át megőrzött eredetiségének és kivételesen harmonikus hatásának köszönhet. A pansori Énekben elmondott mese, vagy régi história, amit egy szólóénekes férfi, vagy nő ad elő egyetlen dob kíséretében. A mű kombinája az éneket (sori), a mozdulatokat (ballim) és az elbeszélést (aniri). Ez a művészet a XVIII. században alakult ki, és azóta is sok lelkes művelője és hatalmas rajongótábora van.

Gangneung Danoje Ünnep Az ötödik holdhónap 5. napján kezdődő nyáreleji fesztivál 30 napon át tart, és ez Korea legrégebbi, többszáz éves népi ünnepsége, ami többnyire szintén megőrizte eredeti elemeit és vonzerejét. A z ünnepség a daegwallyeongi hegyek istenének tiszteletére tartott hagyományos rituáléval kezdődik, és számos népi játékkal folytatódik. Ezek során imák sokaságát küldik az ég felé, melyekben a bő termésért, a békéért a családok és a közösségek összetartásáért, jólétéért fohászkodnak. A Danoje fesztivál első eseménye a sinju. Ilyenkor az istenek egészségére isznak, miközben jókívánságokat küldenek nekik, így kívánva kapcsolatot teremteni velük, hogy kéréseik meghallgatásra találjanak. Ezt aztán egy sor esemény követi, mint pl. a Gwanno maszkos táncok, amelyekkel mondákat keltenek életre. Lovaglásban, a koreai birkózásban (ssireum) mérik össze ügyességüket, paraszttáncokat járnak, hajat mosnak (changpo) és rizssütit esznek (surichwi). A changpo elsősorban a nők körében elterjedt hagyomány, úgy vélték, hogy az ilyenkor tartott hajmosás fényessé teszi hajukat, és elűzi a rossz szellemeket, amelyek betegségeket hordanak. Ganggangsullae Ez az eredetileg Jeollanam-tartományból származó hagyomány egy női körtánc, amelyet énekelve kell eljárni. Leggyakrabban Chuseok (Hálaadás), vagy még inkább a Daeboreum (a Hodnaptár szerinti első telihold ünnepe) mutatták be. Hivatásos táncosok programjának ma is rendszeres részét képezi ez az eredetileg máglyatűz körül járt tánc. 80

Az eredeti szertartás még számtalan egyéb játékos elemet is tartalmaz, úgy mint a Namsaengi nori (vándorkomédiás játék), a deokseok mori (szalmabála göngyölgetés) és a gosari kkeokgi (páfrányág gyűjtés). Tánc közben a Ganggangsullae dalt a szólóénekes és kórus felelgetős előadásában éneklik, miközben egyre fokozzák, gyorsítják az ének és a tánc ritmusát. Namsadang Nori Ezt az előadást általában vándor komédiás férfiak mutatták be. Számos elemből tevődik össze, többek közt: pungmul nori (zene és tánc), jultagi (kötéltánc), daejeop dolligi (tányérpörgetés), gamyeongeuk (maszkos színház) és kkokdugaksi (bábjáték). A hagyományos előadások színhelyei többnyire a falvak voltak. Az előadók különböző hangszereket is megszólaltattak, pl. a buk-ot (hordódob), a janggu-t (homokóra alakú dob), a kkwaenggwari-t (fémből készült gong) és két fúvós hangszert is a nabalt és a taepyeongso-t. Yeongsanjae A szó szerinti fordításban “Keselyűhegyi szertartás” egy buddhista vallási rítus, amelyet az eltávozott halála utáni 49. napon kellett bemutatni azért, hogy lelke odataláljon az örök béke és világosság földjére. A Korjó korszak (918-1392) óta gyakorolt szertartás ünnepélyes zene- és tánc előadásból, valamint Buddha tanításait idéző prédikációkból és imákból áll. A koreai buddhista hagyományok szerint a rituálék célja az élő és holt lelkek kalauzolása, hogy Buddha igazságának földjére rátaláljanak, s így szabadítsák meg magukat a tisztátalanságtól és a szenvedésektől. Bizonyos szertartásokat azonban a társadalom és a nép jóléte érdekében is végre kellett hajtani. 81

A jejui Chilmeoridang Yeongdeunggut Ezt az évszázados sámánista szertartást Jeju-sziget majd’ minden falujában és városában bemutatták. Azért végezték, hogy könyörögjenek a jó halfogásért és hogy a halászok épségben térjenek haza a tengerről. A hiedelem szerint Yeongdeung anyó, a szél istennője a második holdhónapban minden falut és házat felkeres az egész szigeten, és hírt hoz az őszi betakarítás gazgadságáról, vagy szegénységéről. Solymászat Koreában a solymászat hagyománya igen régi időkre nyúlik vissza, sólymok, vagy más ragadozók tartása egyáltalán nem volt szokatlan. Ezekkel az állatokkal főleg nyúlra, fácánra vadásztak. Különösen a Korjó-királyság (918-1392) idején volt népszerű, és a félsziget északi részén elterjedtebb volt, mint délen. Télen több ideje maradt a férfiaknak, így a solymászat jellemzően téli aktivitás volt.

1 2

1. Namsadang nori A Namsadang Nori kb. 40 főből álló vándor mutatványos társulat előadása, amelyet egy dobos kísér (kkokdusoe) 2. Yeongsanjae A buddhista emlékező szertartást az elhunyt halála utáni 49. napon tartották, hogy lelkét az üdvösség fényes világába kalauzolják 3. Solymászat A valaha élelemszerzés céljából sólymokkal tartott vadászat mára már békés sporttá szelídült.

A solymászok bőrszalagot kötöttek a madár lábára, erre azonosítót, a farkára pedig kis csengettyűt szereltek. A koreai solymászat 2010-ben felkerült az UNESCO Kulturális Örökségi listájára is több más országgal együtt, amelyek szintén őrzik ezt a hagyományt, pl. Csehország, Franciaország, Mongólia, Spanyolország, Szíria. Taekkyeon A mai napig is él ez az ősi, csak Koreához köthető harcművészet, ami elég sok különbséget mutat a taekwondohoz képest. Nevezik még gakhui-nak, (lábak harca), vagy bigaksul-nak is (repülő lábak művészete), azt sugallva, hogy egy alapvetően a lábtechnikára épülő küzdősport.

Mint a legtöbb olyan harcművészet, amit bármilyen fegyver

nélkül művelnek, a taekkyeon is az önvédelmi technikák és

1. Taekkyeon A hagyományos koreai harcművészet elegáns, ám erőteljes mozdulatokra épül, a cél az önvédelem és a támadó legyőzése. 2. Jultagi A koreai kötéltáncos nem egyszerűen csak végigsétál ide-oda a kötélen, hanem közben valóban táncol, énekel, sőt vicces bemondásokkal is szórakoztatja a közönséget

a mentális egészség fejlesztését szolgálja. A zene által kísért, tánc-szerű önvédelmi harc során a sportoló majdnem kizárólag a lábfejét és a lábszárát használja. A hangsúly nem a támadáson, hanem a védekezésen van, s az ellenfél kiiktatása karral és lábbal való földre terítéssel, vagy felugrásból végzett fejrúgással történik. Jultagi A koreai kötéltáncos nem egyszerűen csak végigsétál ide-oda a kötélen, hanem közben valóban táncol, énekel, sőt vicces bemondásokkal is szórakoztatja a közönséget A kötéltáncos általában egy társsal, az eorit gwandaeval (bohóc) dolgozik, aki a földről biztatja, válaszolgat és utánozza a mozdulatait, szellemesen odamondogatva a közönségnek is. Bizonyos ünnepeken (Holdújév), vagy különleges vendég fogadása alkalmával a királyi udvarban is hivatalos programként mutatták be. Idővel az udvari etikettet szigorították, így a kötéltáncosok egyre inkább a vidéki közönséget és a piacozókat szórakoztatták, lassacskán teljesen a köznép kedvenceivé válva. Míg a nyugati országokban a kötéltánc inkább akrobatikus, nehéz tornászmutatványnak számít, addig Koreában a mai napig megőrizte tréfás, bohócos, a közönséget is bevonó, szórakoztató jellegét. Arirang Arirang a címe annak a népdalnak, amelyet a koreai emberek évszázadok óta énekelnek. Sok variációja van, bár ezek mindegyikének refrénjében szerepel az ‘arirang’, vagy ‘arari”

szó. A dalt számtalan különböző alkalommal énekelték: ha elfáradtak a munkában, ha szerelmüket akarták megvallani, ha saját és házuk népe boldogulásáért, vagy a békéért akartak imádkozni, vagy ha csak úgy jókedvből, vagy bánatból dalolni volt kedvük. A z Arirangnak van egy titk a, amiér t ilyen sok áig fennmaradt, mégpedig az, hogy mindenki úgy formálhatja saját szavaival is a szöveget, ahogy az érzelmei, hangulata, vagy közlendője megkívánja. Az Arirangnak a koreaiak mindennapi életében való fontosságáról először Homer B. Hulbert (1863-1949) amerikai misszionárius írt, aki elkötelezett támogatója volt az ország függetlenségi harcának. 1896-ban “Koreai vokális zene” címmel publikált egy cikket a “Korean Repository” nevű magazinban, amelyben röviden így mutatja be az Arirangot. “Ebben az egyszerű népdalban az fogja meg leginkább az embert, hogy a kb. 782 strófából álló folyam mind befér egyetlen szépen csengő szó, az A-ri-rang által kifejezett dallamvilágba. Az egyszerű koreai embernek ez zenében ugyanazt jelenti, mint az élelelmben a rizs - minden egyéb nem lényeges. Bárhová is megy az ember, mindenütt lehet hallani. A refrénhez szorosan kapcsolódó strófákban legendák, szerelmek elevenednek meg, benne van a naív művészet, az altatódal, a vigasság és az ivászat, az otthon melege, a bánat, az öröm és az út pora. Az arirang A koreaiak legismertebb és legkedvesebb népdala az Arirang, melynek refrénje: “Arirang, Arirang, Arariyo” Jobboldalt lásd a mellékelt kottát

A koreaiak számára ez maga a tanítás, az eposz és a líra. Ez egyszerre a Lúdanyó és Byron, Rémusz bácsi és Wordsworth.”

Kimjang: Kimcsi készítés és kimcsi ajándékozás Ezt a hagyományos tevékenységet Koreában késő ősszel kell végezni, mégpedig azért, hogy télire legyen elegendő friss, vitamindús étel a családnak. Ez a ma már világhírnévnek örvendő specialitás mindig is elengedhetetlen része volt az étkezésnek, nem hiányozhatott az asztalról soha még a legszegényebbeknél sem. Így aztán az sem csoda, ha ez az évente ismétlődő nagy esemény egész családokat és közösségeket mozgat meg egész Koreában. A télire való kimcsi elkészítésének folyamata tulajdonképpen egész évben tart. Már tavasszal megkezdik a tengerből származó hozzávalók (rák, szardella) előkészítését, lesózzák és érlelik, hogy mire eljön a Kimjang ideje, minden készen álljon hozzá. A nyári napon kiszárított finom sót is félre kell tenni, el kell készíteni a vörös chili paprikaport, ledarálni, ősszel betakarítani a kimcsi káposztát és a fehér koreai retket. Aztán a tél elején összejön a család a megbeszélt időpontban, és együtt nekilátnak a kimcsi elkészítésének. Együtt a család és készül a nagy kincs, a kimcsi. K o re a m a m á r m o d e r n , i p a ro s o d o t t o r s z á g, d e a kimcsikészítés évszázados hagyománya fennmaradt, sőt nagy közösségek állnak össze erre az alkalomra, ezzel is kifejezve az összetartozást és az egymás iránt érzett szolidaritást. A Kimjang 2013. december 5-én került fel az UNESCO “ A világ emberiségének öröksége” listára.

Világörökségi emlékhelyek 1 A Seokguram grottó és a Bulguk templom A buddhista építészetet megtestesítő emlékek a Silla-korszakból származnak. Helyszín Gyeongju város, Gyeongsangbuk megye Honlap www.sukgulam.org 2 A Haein templom Janggyeongpanjeon könyvtára, Hapcheon A Haein-sa legöregebb épülete, amelyben a Tripitaka Koreana 80 ezer fatáblából álló gyűjteménye található. Helyszín Hapcheon-gun, Gyeongsangnam megye Honlap www.haeinsa.or.kr 3 Jongmyo szentély Konfuciánus szentély, melyben a Joseon-kor királyainak és királynéinak emléktábláit őrzik. Helyszín Jongno-gu, Szöul Honlap jm.cha.go.kr 4 Changdeok palota 1610 és 1868 között 258 éven át a Joseon dinasztia uralkodói palotája Helyszín Jongno-gu, Szöul Honlap www.cdg.go.kr 5 Hwaseong A Joseon-kor erődítmény-építészetének mesterműve, amely ötvözi a gyakorlatiasságot és a szépséget. Helyszín Suwon város, Gyeonggi-do Honlap www.swcf.or.kr 6 Gyeongju, a falak nélküli történeti múzeum Annak a városnak a szinte érintetlen formában megmaradt látnivalói, amely több mint ezer évig volt Silla központja Helyszín Gyeongju város, Gyeongsangbuk-do Honlap guide.gyeongju.go.kr 7 Gochang, Hwasun és Ganghwa dolmenjei A történelem előtti időkből származó kőalakzatok Helyszín Gochang-gun (Jeollabuk megye), Hwasun-gun (Jeollanam megye) és Ganghwa-gun (Incheon)

10 Korea hagyományos falvai: Hahoe és Yangdong A Joseon-korban, konfuciánus hagyományok szerint épült falvak. Helyszín Andong-si és Gyeongju-si (Gyeongsangbuk tartomány) 11 Namhansanseong A hegyek közt felépített erődítményrendszer a Joseon-korban átmeneti fővárosként is szolgált, és jó példája a VII. és XIX. századok közötti várépítkezésnek. Helyszín Gwangju-si (Gyeonggi tartomány) 12 Baekje történelmi emlékei Helyszín Gungju-si és Buyeo-gun (Chungcheongnam tartomány), illetve Iksan-si (Jeollabuk tartomány) Honlap www.baekje-heritage.or.kr

A Világörökség írásos emlékei 13 Hunminjeongeum (Az emberi hangok tökéletes kifejezése) Az 1446-ban készült egykötetes fanyomtatású könyv a koreai írásrendszerhez ad útmutatást 14 Joseon-kori Wangjo Sillok: A Joseon-dinsztia krónikái Az 1392 és 1863 között készült Joseon-kori annálékat 888 könyv 1893 kötete tartalmazza. Honlap sillok.history.go.kr 15 Baegun Hwasang Chorok Buljo Jikji Simche Yojeol (II. kötet) – ”Nagy buddhista mesterek zen tanításainak antológiájának második kötete” A középkori Korea szerzetes tanoncainak haladószintű tankönyve Honlap www.jikjiworld.ne

16 Seungjeongwon Ilgi: A királyi titkárság feljegyzései A Joseon uralkodók napi tevékenységéről beszámoló naplók Honlap kyu.snu.ac.kr 17 Uigwe: A Joseon királyi udvar protokollja A Joseon uralkodóház viselkedési normáinak egyedülálló gyűjteménye. Honlap kyujanggak.snu.ac.kr

8 Jeju vulkanikus szigete és a lávabarlangok Korea legmagasabb hegye, a Halla-hegy vulkanikus kitörései myomán született kúphegyek és lávabarlangok Helyszín Halla-hegy, A Seong-hegyhez tartozó Geomunoreum és Ilchulbong (Jeju-sziget) Honlap jejuwnh.jeju.go.kr

18 A Tripitaka Koreana és más buddhista írások nyomtató fatáblái Buddhista kánonok és írások nyomtatására szolgáló, 80 ezer fatáblából álló gyűjtemény, ami értékes információval szolgál a XIII. századi Korjó-korszak politikai, kulturális és szellemi életéről. Honlap www.haeinsa.or.kr

9 Joseon-kori királysírok 53, a Joseon-korszakból származó királysír maradt épen az utókor számára Helyszín Seocho-gu (Szöul), valamint Guri-si és Yeonju-si (Gyeonggyi tartomány)

19 Dongui Bogam: a keleti orvoslás szabályai és gyakorlata Az ősidők óta gyakorolt keleti orvoslás enciklopádiája

20 I lseongnok: A királyi udvar és hivatalok tevékenységének jegyzőkönyvei. Az 1752 és 1910 közötti időszakban készült feljegyzések az udvar hivatali tevékenységét örökíti meg. 21 A z 1980. május 18-án Gwangjuban kitört emeberi jogogért és demokráciáért vívott harc dokumentációja. Az 1980-as gwangjui eseményeket megörökítő dokumentumok, videók, fényképek, s egyéb tárgyak gyűjteménye 22 Nanjung Ilgi: Yi Sun-sin admirális háborús naplója A naplót maga Yi Sun-sin admirális vezette, amelyben a japánok ellen vívott tengeri csatákat örökíti meg a japan megszállás idején (1592-1598) 23 A Saemaeul Undong feljegyzések A Saemaeul Undong (Új közös mozgalom) egy történelmi feljegyzéseket tartalmazó gyűjtemény arról az útról, hogy Korea az 1970es években hogy lett a fejlett agrárközösségek országa és milyen lépéseket tett a szegénység felszámolása érdekében.

Az emberiség szellemi kulturális öröksége 24 Az eltávozott uralkodók tiszteletére bemutatott szertartás a Jongmyo szentélynél Hagyományos udvari zene, ének és táncelőadások, amelyeket a királyi család emlékére adnak elő.

25 A pansori Egy szólóénekes hosszú, drámai, kifejező modulatokkal kiegészített elbeszélése egy dobos kíséretével, amelyben ének és rövid szövegek váltakoznak. 26 Gangneung danoje ünnepség Évszakkal kapcsolatos nyári ünnepség, amelyet a holdnaptár szerinti ötödik hónap ötödik napján tartanak 27 Ganggangsullae Hagyományos népi szórakozás nők számára, amelynek során énekelve, körtánccal ünnepelik a teliholdat

falu megvédését kérték a szellemektől. A jejui Geonipdongból származik. 31 Cheoyongmu Udvari tánc, amelyet négy táncos adott elő cheoyong maszkot és az öt alapszínű ruházatot viselve. 32 Gagok, zenekar kíséretében előadott lírai énekfüzér Zenekari kísérettel előadott hagyományos népdalok és megzenésített költemények. 33 Daemokjang, hagyományos faépítészet Fából készült házak tervezése és építése képzett építőmester irányításával. 34 Solymászat A vadászsólyom tartásának és idomításának hagyományos művészete. 35 Jultagi Hagyományos koreai kötéltánc, mely során a kötéltáncos énekel, tréfálkozik és valóban táncol a kötélen. 36 Taekkyeon Az ősi koreai harcművészet lényege az önvédelem, valamint a testi és mentális egészség megőrzése. 37 A hansani mosi (vagy ramie)-szövés Hansan volt a központja annak a hagyományos szövési tecnikának, mellyel a hócsalánból készült nyári, könnyű fehér vászon készült. 38 Arirang A koreaiak legkedvesebb népdala, amelyet számtalan, alkalomhoz és egyéni érzelmekre szabottan lehet előadni 39 Kimjang, a kimcsi készítésének és megosztásának hagyománya A koreai téli vitaminforrás, a kimcsi családtagokkal, vagy társasággal közös elkészítésének hagyománya, amit aztán egymással meg is osztanak a résztvevők. 40 Nongak A dél-koreai közösségi zenekarok, táncok és szertartások neve.

28 Namsadang Nori Hagyományos népünnepség, amiben vándor komédiások negyven főből álló csoportja (namsadang) szórakoztatja a falusi népeket egy főzenész (kkokdusoe) vezetésével. 29 Yeongsanjae Buddhista szertartás, melynek során az eltávozott lelkét kalauzolják a Világosság földjére. 30 A jejui Chilmeoridang Yeongdeunggut Hagyományos sámán rituálé, amelyben a

További információ a koreai kulturális örökségről: www.cha.go.kr 91

Yeomillak (“a nép öröme”) udvari zenei előadás Nagy Sejong király korából (XV. sz).

Hagyományos művészetek Gugak Szó szerinti jelentése “a nemzet zenéje”, és összefoglaló neve a koreai zenéknek és a hozzájuk kapcsolódó művészeteknek, mint a dalok, a táncok és a zenés ceremoniális események. Az itteni zene története olyan régre nyúlik vissza, mint maga a koreai történelem, de igazából csak Nagy Sejong idejében (XV.sz.) a Joseon-korban kezdték behatóbban tanulmányozni. Ennek eredményeképpen született meg egy rendszerezett zeneelmélet és Ázsia legrégebbi menzurális hangjegyírása a jeongganbo. Sejong király tevékenységének köszönhetően nemcsak Korea saját kottaírási rendszere jött létre, de megszületett a királyi rituális zene is, amit a mai napig az UNESCO Világörökségi listáján szereplő Jongmyo szentélynél mutatnak be és Yeomillak-nak (“Az emberek öröme”) neveznek. A

gugak fogalmát először a Jangagwon (a késő Joseon-kor zenenei igazgatósága) használta. Ennek célja az volt, hogy a hagyományos koreai zenét meg lehessen különböztetni más népek zenéjétől. A hagyományos koreai zenét több alműfajra lehet osztani, úgy mint: a jeongak, vagy jeongga, ami a Joseon-korban a királyi család és a nemesség hivatalos zenéje volt, a népzene, ide tartozik a pansori, a sanjo és a japga, az udvari zene, amire táncolni is lehetett (jeongjae), a sámánizmushoz, illetve a buddhizmushoz köthető zenék, a salpuri, a seungmu és a beompae, valamint az értelmiség kedvence, a zenés verselés, a gagok és a sijo. A jeongak az uralkodó osztály által kedvelt udvari zene és ének, valamint a sijo (háromsoros zenés vers) gyűjtőneve. A minsokak összefoglaló név alatt pedig a köznép zenéjét kell érteni. Ide tartozik a sámánzene, a buddhista zene, a népzene, azaz a pansori, a japga és a sanjo. 93

A számtalan koreai népdal közül az egyszerű nép körében az Arirang volt a legkedveltebb, mivel végtelen módon, egyénre szabottan variálható a szövege, ami legtöbbször érzelmekről szól. A dalt 2012-ben az UNESCO az Emberiség Szellemi Örökségének részévé nyilvánította. Ez a gazdag zenei világ természetesen gazdag hangszerállománnyal tudja magát kifejezni. A koreai hagyományos hangszerek három kategóriára oszthatóak: Fúvóshangszerek: piri, daegeum, danso és taepyeongso, húroshangszerek: gayageum, geomungo, haegeum, ajaeng és bipa, valamint ütőshangszerek: buk, janggu, kkwaenggwari és jing. Buchaechum (legyezőtánc) Hagyományos koreai néptánc, amelyet nők adnak elő virágmintás legyezővel.

Néptánc Korea néptánc-hagyománya rendkívül gazdag és sokszínű. Ide sorolható a salpurichum (a lelki megtisztulás tánca), a gutchum

(sámántánc), a taepyeongmu (béketánc), a hallyangchum (a naplopók tánca), a buchaechum (legyezőtánc), a geommu (kardtánc) és a seungmu (szerzetestánc). A talchum (maszkos tánc) és a pungmul nori ( játék a hengszerekkel) szatirikus mondanivalójukról váltak híressé. Itt végre ki lehetett gúnyolni a korrupt és gyűlölt uraságokat, a képmutató szerzeteseket. Bölcsője maga az egyszerű vidéki nép, ahonnan a koreai kultúra végtére is kivirágzott. Ezeket többnyire a falu piacterén adták elő.

Festészet és kalligráfia A koreai festészet ősidők óta létezik. A művészeti ág korai büszkesége a Goguryeo-korszakból (i.e.37-668) származó sírok falfestményei, melyek hűen tükrözik az akkoriak

Kim Jeong-hui (művészneve Chusa, 1786-1856) műve. Címe: “Myeong-Seon” (Meditáció tea mellett)

világszemléletét, éppúgy mint az alkotók művészi tehetségét, illetve festési technikáját. Történetét tekintve Kínából ered és Koreából terjedt tovább Japánba. A Korjó -korszak (918-1392) művészei leggyakrabban buddhista ikonokat ábrázoltak igen gazdag örökséget hagyva maguk után, míg a Joseon-kor festői inkább a növény- és állatvilág szimbolizmusában merületek el, mint a Négy nemes úr (Sagunja, vagyis az orchidea, a krizantém, a bambusz és a szilvafaág), illetve az Örökkévaló élet teremtményei (Sipjangsaeng) és az idilli tájkép. A XVIII. századi Korea két festőgéniuszt adott a világnak, Kim Hong-dot és Sin Yun-bokot, akik munkájukban szenvedélyes módon örökítették meg a hétköznapi emberek életét. Kim Hong-do 95

A “Ssireum” (koreai birkózás), Kim Hong-do (1745-1806) A késő-Joseon egyik legnagyobb festőjének ez a zsánerképe az ősi koreai birkozás két szereplőjét és a küzdelműket bámuló, egyszerű emberekből álló tömeget ábrázolja, ezzel adva hírt a kor népszerű sportjáról az utókornak.

változatos élethelyzetekben ábrázolja különböző “hőseit”, míg Sin Yun-bok legtöbb munkáját az erotika hatja át, ami a kor szabályait és normáit figyelembe véve, igencsak rendhagyónak számított akkoriban. A koreai kallaigráfia kínai hatásra alakult ki. A kézírás művészetének szépségét az egyetlen ecsetvonás lendülete, az ecset és a tus körmonfont kezelése, és ezek összharmóniája adja. Noha a kalligráfia egy teljesen önálló művészet, szoros kapcsolatban áll a mázolásos festészettel, mivel mindkettő ugyanazokat az eszközöket és technikákat haszálja, amit köznyelven a “tudós négy barátjának” hívnak, azaz: a papír, az ecset, a tus és a tuskő) Korea számos hires kalligráfussal büszkélkedhet, közülük is a legnevesebb Kim Jeong-hui (1786-1856), aki saját stílust fejlesztett ki, amit így róla Chusache-nek neveztek el. (Chusa a művészneve volt). Még a híres kínai mestereket is lenyűgözte ez a kifinomult, ám lendületes művészi írás.

Kerámiaművészet A koreai kerámiatemékek, amelyeknek egyébként manapság egyre nagyobb divatja van a nemzetközi műgyűjtők körében, három csoportra oszthatók: Cheongja (kékesszürke szeladon), a Buncheong (érdes felülettel bevont kőedény) és a Baekja (fehér porcelán). A szeladon annak a különleges kőedénynek a neve, amelyet a korjói kerámiamesterek fejlesztettek ki 700-1000 évvel ezelőtt. A szeladon jáde-kék fényes felületéről és jellegzetes intarziás díszítéséről ismerszik meg. A Korjó-korban Gangjin (Jeollanam megye) és Buan (Jeollabuk megye) volt a szeladongyártás központja. 97

Égetőkemence Gangjinban (Jeollanam megye)) Gangjinban találhatók olyan égetőkemence maradványok, amelyekben a Korjókorszakban használtak a kerámiák égetésére

A fehér porcelán a Joseon kor (1392-1910) tipikus terméke volt. Nagy részük tejfehér színű, a legértékesebb darabok azonban díszítve is vannak, pl. fémfestéses eljárással, vagy a Perzsiából Kínán keresztül importált kobaldkék pigmentációval, amelyek felbecsülhetetlen értéket képviselnek. A Joseon királyság Gwangjuban saját égető kemencéket üzemeltetett, amelyek elsőosztályú termékeket produkáltak. A fehér porcelán készítésének technológiáját Japán gyakorlatilag ellopta, mégpedig úgy, hogy az első japan megszállás alatt (1592-98) elhurcolta a mesterség leghíresebb művészeit. A koreai fazekasművészet harmadik csoportja a buncheong. Ennek leghíresebb darabjait korjói fazekasok készítették a királyság 1392-es bukása után. Jellemzője a különféle technikákkal készített érdes felület, mely csúszásmentessé teszi. A hagyományos festészet, a kalligráfia és a fazekasság termékeit leginkább a Szöuli Insadong galáriáiban és műhelyeiben lelhetjük fel, valamint különféle aukciókon. 98

1 3

2 4

1. Sárgadinnye barázdás szeladon edény (Korjó,XII.sz.) 2. Bazsarózsa mintázatú szeladon tál (Korjó, XII. század) 3. Lótusz és szőlőmintával díszített buncheong (Joseon, XV. század) 4. Bevonat alatti fémmunkával és szalagmintával díszített fehér porcelán (Joseon, XVI. század) (Forrás: Koreai Nemzeti Múzeum)

Kézművesség A kézművességnek igen régi hagyománya van Koreában, így olyan tárgyakat készítettek, amelyeket elsősorban otthon használtak. E termékek közé tartoznak pl. a fából készült szekrények, faliszekrények, asztalok, mind pontos szimmetriában kidolgozva. A bambuszból, lilaakác vesszőből, bokorhere vesszőből kosarakat, dobozokat, lábtörlőket fontak. Fehér eperfa kéregből papírt, ebből maszkokat, babákat, különféle díszeket készítettek, és vörös, fekete lakkozású tárgyakkal dekorálták házuk belső tereit. Később bútoraik intarziás díszítése csodálatosan szép, festett ökörszaruból, dísztökből és kagylókból készült. A hímzés, a dekoratív csomózás művészete (maedeup) és a természetes anyagokkal festett anyagok mind elsősorban a ruházkodás célját, illetve annak díszítését szolgálta.

Hallyu (a koreai hullám) Ez a fogalom, amivel a koreai pouláris kultúrát, szórakoztatóipari műfajokat jelölik, ma már az egész világon ismert. A “Hallyu”

Kétfiókos szekrény Ezt a különlegesen szép kétfiókos szekrényt, amelyben ruhákat tartottak, gyöngyházberakású intarzia díszíti. (Forrás: Koreai Népművészeti Múzeum)

100

1 2

3 4

1 Női toalettasztalka 2 Természetes anyagokkal festett szövetek 3 Hímzett ruhadíszek 4 Koreai fehér-eperfakéregből készült babák

101

először a 90-es évek közepén jelent meg, amikor 1992-ben Korea felvette a diplomáciai kapcsolatot Kínával, és a koreai televíziós sorozatok, és a k-pop hatalmas népszerűségre tettek szert a kínai régiókban. Amikor az első legsikeresebb sorozatok egyike (What Is Love?) a kínai kábeltelevíziós hálózatokon keresztül eljutott az országba, 4.2%-os nézettsége volt, ami azt jelenti, több mint 150 ezer kínai követte. A koreai könnyűzene - elsősorban a táncos popzene - akkor vált igazán népszerűvé a kínai fiatalok korében, amikor a “Seoul Music Room” nevű rádió megkezdte Pekingből a sugárzást. Az igazi gyújtóbombát azonban a H.O.T. nevű fiúcsapat 2000 februárjában a pekingi “Dolgozók Csarnokában” megtartott koncertje jelentette. A kínai sajtóban és médiában akkor kezdték használni széles körben a “hallyu” kifejezést, amikor beszámoltak erről a koncertről. A Pekingi Youth Daily ifjúsági magazin ugyanis 1999ben kissé pejoratívan mindent elsöprő koreai hullámnak nevezte a jelenséget a történelemben először. A “Koreai hullám” 2003-ban érte el Japánt, amikor vetíteni kezdték a KBS csatorna “Winter Sonata” c. sorozatát. Ez a TV dráma Psy és a “Gangnam Style” Psy dala a “Gangnam Style”, ami egyszerűen felrobbantotta a könnyűzenei világot, a jellegzetes lovagló táncról ismerszik meg. Ez volt az első koreai popzene, ami 2012-ben felkerült az angolok hivatalos top 40es listájára, és hét héten keresztül tartotta magát a Billboard Hot 100-as tábláján is. A fényképen Psy-láthatják, amint a szöuli Városháza téren körülveszik a rajongók.

102

olyan elsőprő sikert aratott, hogy a férfi főszereplőt egyszerűen elnevezték Yon szamának, japán nők tízezrei tomboltak, ha csak a nevét hallották, és a forgatási helyszínek (pl. a koreai Namiseom-sziget) állandó zarándokhelyekké váltak. A “Koreai hullám”-őrület egycsapásra a világhírnévhez röpítette a koreai hagyományos kultúrát is, a koreai konyhát, az irodalmat és a nyelvet. 2013-ban összesen 987 hallyu-val foglalkozó szervezet működött, amelyeknek 9 millió tagjavolt. Ebből 234 szervezet Ázsiából, illetve Óceániából (6.8 millió tag), 464 szervezet Amerikából (1.25 millió tag), 213 szervezet

103

104

Európából (1.17millió tag), és 76 szervezet Afrikából, illetve a Közel-Keletről (kb. 60 ezer tag). A többsége ezeknek a szervezetekenek K-pop fan klub, de egyre népszerűbbek a hagyományos művészetekhez köthető szervezetek is.

K-Pop A K-pop a koreai populáris zene kifejezésére szolgál, és a “Korea”, valamint a “pop” szavak kombinációja. A 2000-es évek közepe óta, amikor betört a globális piacra, megszámlálhatatlan rajongót szerzett először Kelet-Ázsiában, majd világjáró útján meghódította Európa, Amerika és Dél-Amerikai számos országának fiataljait is. Legismertebb képviselője kétségkívül a “Gangnam Style”, amivel Psy gyakorlatilag végigsöpört az egész világon 2012-ben. Ez a szám lett az első K-pop dal, amely első helyre került fel a britek hivatalos popzenei listájára, majd az USA Billboard Hot 100 listán hét egymást követő héten át a második helyen tartotta magát. 2014 novemberi adat szerint mintegy 2 milliárd néző tekintette meg a Youtube-csatornán. Psy világraszóló sikerét olyan híresebbnél híresebbé való K-pop bandák előzték meg, mint a TVXQ, a Super Junior, a Big Bang, a 2NE1, a Beast, a Girls’ Generation, a 2PM és a Wonder Girls, aki uralták az egész ázsiai popzenét. Csak a TVXQ-nak egyedül 65 japán koncertkörútja volt 2006 és 2012 között, ami 700 ezres rajongótábort és több mint 6.3 millió lemezalbum eladást hozott. 2009 második felében egy koreai lánycsapat, a Wonder Girls “Nobody” című számával került fel a az amerikai Billboard HOT 100-as listájára. A K-pop sztárok sikere elsősorban kiváló énektehetségüknek, lenyűgöző és egyedi színpadi mozgásuknak és a remek

Két vezető K-pop idol: a Big Bang (fent) és a 2NE1 (alul)

105

Spanyol K-pop rajongók

tánckoreográfiáknak köszönhető. A könnyed és lazán professzionalista megjelenés mögött a tehetségen túl hosszú évek nagyon kemény munkája és gyakorlása áll. A K-pop együttesek kulturális nagykövetként terjesztik a koreai pop zenét világszerte, Ázsiában, Ausztráliában, Európában, Észak- és Dél-Amerikában egyaránt. Újabban a K-pop együttesek olyan celebekkel együtt lépnek fel, amelyek ugyanannál a produkciós ügynökségnél vannak szerződésben, ahol ők. Az egyik ilyen legsikeresebb produkció a párizsi Le Zenithben 2011-ben tartott concert volt, ami több mint 7000 rajongót vonzott. Ez az esemény áttörést jelentett, és arra mutatott rá, hogy a koreai popzene jelentős sikerekre számíthat az európai könnyűzenei piacon is. 2011 ilyen szempontból mérföldkőnek számít, hiszen ugyanebben az évben rendezték a K-pop fesztivált Tokióban is, ahová a júliusi eseményre több mint 45 ezer rajongó látogatott el. A JYJ Spanyolországban, Németországban, a CUBE pedig Nagy-Britanniában és Brazíliában lépett fel. Októberben a Girls’ Generation adott egy exkluzív koncertet a new yorki Madison téren, s akkora sikert aratott, hogy még 106

a New York Daily News is címplapfotót és cikket közölt róluk “Támadnak a K-pop sztárok” címmel. A következő év februárjában ismét Fanciaország adott otthont egy K-pop fesztiválnak a Palais Omnisports Bercy Stadionban, ahová egész Európából mintegy 10 ezer rajongó érkezett. Nagyon sokan közülük mindenhová követték kedvenceiket, akik innen Németországba és Spanyolországba indultak turnéra.

Televíziós sorozatok A What Is Love? (MBC) és a Winter Sonata (KBS) óriási kínai és japán sikere átlépte Ázsia határait, és a koreai szappanoperák kezdték meghódítani az egész világot. Hamarosan újabb sikersorozat robbant be, “A palota ékköve” (Dae Jang Geum) , ami egyben egy színpompás törtnelmi tabló is. Főhősnője egy árva lány, akiből a királyi konyha szakácsa, majd a király első számú gyógyítója lesz. A 2003-2004-ben

Koreai sorozatok, amelyek elbűvölték a külföldi nézőket is

107

vetített sorozat az egyik legnagyobb nézettségű műsor volt, amelyet 84 ország vett meg, többek közt az arab országok közül elsőnek Irán. A sorozat sikere abban is rejlett, hogy a nézők bepillantást nyerhettek a koreai királyi udvarok és paloták titokzatos, addig teljesen ismeretlen világába, nem is beszélve a koreai konyha különlegességeiről. A koreai sorozatok népszerűsége gyorsan nőtt világszerte, 2010 újabb sikereket hozott, melyek közt ott volt a Big Thing (SBS, 2010), a Giant (SBS, 2010), a Secret Garden (SBS, 2011), Love Rain (KBS, 2012) és a That Winter, The Wind Blows (SBS, 2013). Csak a Love Rain Japánba történő eladása 9 millárd won hasznot hozott. 2013-ban a That Winter, the Wind Blows c. sorozat ÉszakAmerikában és számos ázsiai országban aratott óriási sikereket, többek közt Kínában és Japánban.

Filmművészet A koreai popkultúra népszerűsége a Hallyu mozisztárjait újra a figyelem középpontjába helyezte. Köztük volt Bae Yong-joon (japán nevén Yon szama), Jang Dong-gun, Lee Seo-jin, Kwon Sang-woo, Won Bin, Jang Keun-suk, Lee Byung-hun, Rain, Jun Ji-hyun és Bae Doo-na. Utóbbi négy művész Hollywood filmvászanain is feltűnt már. A z a nemzetközi hírnév, aminek jóhéhány koreai filmrendező és filmszínész ör vend, nagy mér ték ben köszönhető a Koreában tartott nemzetközi filmfesztiváloknak, úgymint Busani (BIFF), a Jeonju-i (JIFF) és a Bucheoni (BiFan) Fesztiváloknak. A koreai filmeket és filmrendezőket a filmes világ felfedezte, és mára már komoly szereplői ennek az iparágnak. Rendezők egész sora, úgymint Im Kwon-taek, Lee Chang-dong, Park 108

Chan-wook, Hong Sang-soo, Kim Ki-duk, Kim Jee-woon, Im Sang-soo and Bong Joon-ho, olyan kiemelkedő alkotásokkal hívták fel a koreai filmekre a nemzetközi figyelmet, mint a Strokes of Fire (2002, Im Kwon-taek), a Secret Sunshine (2007, Lee Chang-dong), a Thirst (2009, Park Chan-wook) és a The Taste of Money (2012, Im Sang-soo). Kim Ki-duk számára a nemzetközi hírnév akkor köszöntött be, amikor 2012.

Filmfesztiválok Koreában

A Busan Nemzetközi Filmfesztivál (2016. 10. 6 - 15)

A Bucheoni Nemzetközi Filmfesztivál (2016. 7. 21 - 31)

A Jeonju-i Nemzetközi Filmfesztivál (2016. 4. 28 - 5. 7)

A Busani Nemzetközi Filmfesztivált 1999 óta rendezik meg, és igen hamar Ázsia legkedveltebb, legnagyobb nemzetközi filmestalálkozójává nőtte ki magát. A kínálatban digitális és analóg mozifilmek, dokumentumfilmek, indie filmek találhatók, a programban pedig bemutatók, beszélgetések, díjkiosztók szerepelnek

A Gyeonggi tartományban található Bucheonban 1997 óta rendezik meg a horror-, krimi-, misztérium- és fantasztikus film műfajában ezt a találkozót, ahová elsősorban koreai és ázsiai alkotásokat hívnak meg.

A hagyományos koreai kultúra fellegvárában, Jeonjuban 2000 óta rendezik meg ezt a filmes eseményt, amelynek során modern és hagyományos művészi értékekkel rendelkező alkotásokat mutatnak be.

<www.bifan.kr>

<www.jiff.or.kr>

<www.biff.kr>

109

Kim Ki-duk filmrendező A képen Kim Ki-duk, akit két színésze, Lee Jungjin (balra) és Jo Min-su (jobbra) vesz körül az első koreai filmrendező, aki Pieta c. alkotásával elnyerte az Aranyoroszlán díjat Velencében.

szeptemberében Pieta c. filmjéért megkapta az Aranyoroszlán díjat a 69. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon. Kim 1996-ban, három évvel azután debütált rendezőként, hogy felfüggesztette párizsi művészeti tanulmányait, amit 1990 és 1993 között folytatott. Keze alól sorra kerültek ki az olyan művek, mint a Birdcage Inn (1998), The Isle (2000) és a 3-Iron (2004), amelyek nagy port kavartak, és sok vitát is kiváltottak. Rajta kívül Park Chan-wook, Kim Jee-woon és Bong Joon-ho is beverekedte magát a nemzetközi rangú filmrendezők közé, műveik művészileg és üzleti szempontból is jelentős sikereket hoztak. A 2012-es év ilyen nagy sikere let a Choi Dong-hoon rendezte The Thieves, amit verseny kategóriában meghívtak a 2013-as Torontói Kortárs Filmfesztiválra is. A koreaiak szeretnek moziba járni, így egyre több nagy kasszasiker is születik. A Thieves pl. 12.98 millió nézőt vonzott 110

csak Koreában, és nyolc ázsiai ország vásárolta meg, köztük Szingapur, Malajzia, Indonézia, stb. Számos film nézőszáma haladta meg a 10 milliót, így pl. a Masquerade (2012), Silmido (2003), Taegukgi (2004), The King and the Clown (2005), The Host (2006) és Haeundae (2009). A Guanajuatói Nemzetközi Filmfesztivál 2011-ben Koreát hívta meg az esemény díszvendégéül, ahol összesen 76 koreai alkotást mutattak be köztük a Whispering Corridors-t és a Bedeviled-t. Az esemény fókuszában a horrorfilm műfaja állt és hírnevet szerzett Bong Joon-ho, valamint Kim Dong-won filmrendezőknek egyaránt.

Komolyzene A koreai világhírű tehetségek a komolyzene területén is egyre többen vannak, és egyre nagyobb sikereket aratnak. Öt kiváló fiatal művész nyert nemzetközi versenyt zongora-, szólóének- és hegedű kategóriában. A 2011-ben tartott Csajkovszkij verseny a három legrangosabb zenei világverseny közé tartozott. Korea számos kiváló operaénekest adott a világnak, közéjük tartozik Su-mi Jo (szoprán), Hong Hei-kyung (szoprán), Shin Young-ok (szoprán), Kwang-chul Youn (basszus) és Samuel Yoon (basszus), akiket rendszeresen főszerepekre szerződtetnek a világ leghíresebb operaszínpadai. A szólóhangszeres előadók közül többek között Yeol Eum (zongora), Sarah Chang (hegedű) és Zia Hyun-su Shin (hegedű) örvend világhírnévnek, akik rendszeres vendégművészei az európai és amerikai koncerttermeknek. A négy ujjal született Lee Hee-ah szintén a világhírű koreai előadóművészek közé tartozik, s nemcsak rendkívüli tehetségét, hanem heroikus küzdelmét is nagyra értékelik világszerte. Ők azoknak az első-generációs koreai művészeknek 111

112

(Hang Tong-il, Kun-woo Paik) az utódai, akik az 50-es és 70-es

években alapozták meg a koreai komolyzene hírnevét.

Myung-whun Chung, a Szöuli Filharmonikus Zenekar karnagya világhírnevét zongoristaként szerezte meg a testvéreivel alapított Chung Trió nevű együttesben. Chung Kyung-wha hegedűművész, Chung Myung-wha pedig csellón játszott a trióban. Myung-whun Chung később a karmesterkedés felé fordult, és a világ leghíresebb zenekarait vezényelte már, többek között a Berlini, valamint a Lononi Filharmónikusokat, és a Paris Orchestra-t. jelenleg a párizsi Opera de la Bastille karmestere és főzeneigazgatója.

Musical

1. Chung Myung-whun mester dolgozott a párizsi Opéra de la Bastille zenei igazgatójaként és vendég karmestereként is. 2013-ban a velencei Teatro La Fenice „ Una Vita Nella Musica” díjjal tüntette ki. 2. A képen Kim Ki-min és Oleszja Novikova a Mariinszki balettársulat “Hattyúk tava” c. előadásán. Kim az első ázsiai balettművész, akit a világhírű orosz társulat szerződtetett.

Ez a műfaj nem régen tört be a koreai színházi életbe, ám ma már annál népszerűbb. A magasszínvonalú előadások iránti igény eredményeképpen olyan nagy sikerű musicalek bemutatására került sor, mint a Jekyll & Hyde, a Chicago, vagy éppen a Cats. Nemcsak, hogy a szereplőgárda áll koreai művészekből, de a rendezők és producerek is hazaiak. Számos koreai produkciót hívtak meg vendégszereplésre Japánba és Ázsia más országaiba. Ez a műfaj természetesen a maga hazai sztárjait is kitermelte. Nagy részük egy, már sikeres K-pop karrierrel a háta mögött érkezett, hogy csak néhány nevet említsünk: Choi jung-won, Nam Kyung-joo, Yoon Bok-hee, Insooni és Ock Joohyun.

Modern táncművészet Dél-Koreában 1962-ben alapították meg az első modern tánccsoportot, Nemzeti Táncművészeti Társulat néven. Ebben a nagyvilágra nyíló közegben lépett porondra Sin Cha Hong 113

(1943-), akit úgy tartanak számon, mint az első hires koreai avant-garde táncost. Az amerikai Alwin Nikolais-tól tanult táncolni és 1990-es koreai hazatérése után azóta a modern tácoktatásnak szenteli energiáját és idejét. A 80-as években Koreában két balett társulat jött létre az “Universal Ballet” (1984), illetve a “Seoul Ballet” (1986), amelyek a mai napig aktív zászlóvivői a klasszikus balettnak mind a hazai, mind pedig a külföldi fellépések tekintetében. E táncművészet népszerűségének növekedése számos klasszist A Gwangju Biennálé Ázsia legrangosabb művészeti eseménye a Gwangju Biennálé nagyban hozzájárult a város széles körben való megismeréséhez. Az első eseményt 1995-ben rendezték itt meg, azóta úgy tartják számon Gwangjut, mint az ázsiai modern művészetek fellegvárát.

adott a szakmának, közülük elsősorban Kang Sue-jint kell megemlíteni, aki 1986-ban csatlakozott a “Stuttgart Ballet” Társasághoz, és ma is aktív tagja. Seo Hee 2004-ben let az ABT Társaság tagja, azóta is vezetőtáncosként dolgozik ott. Említést érdemel Kim Ki-min, aki az első ázsiai származású tagja a világhírű orosz Mariinski balett-társulatnak, és 2012 óta a társaság első szólótáncosai között szerepel.

Modern Művészetek A k o re a i m o d e r n m ű vé s ze t e l s ő generációjának leghíresebb képviselője Nam June Paik (1932-2006), aki a videóművészet atyjának számít. Őt követte a következő nemzedék, akik közül a leghíresebbek: Chang Ree-suok, Chang Doo-kun, Paek Young-soo, Chun Kyung Ja, Kim Tschang-yeul és Suh Seok. A mai generációt olyan szobrászok és festők képviselik mint Chun Kwang Young, Park Seo-bo, Lee Jong-sang Jongsang, Song Soo-nam, Lee Dooshik, Lee Wal-jong, Youn Myeung-ro, 114

Lee Il, Kang Ik-joong, Lim Ok-sang, Kim Young-won and Choi Jong-tae akik immár külföldön is jelentős hírnévre tettek szert. Korea 70-es évekkel kezdődő rohamos gazdasági fejlődése lehetővé tette, hogy számtalan állami-, illetve magánalapítású művésziskola és galéria jöjjön létre, többek között Szöul belvárosának leghíresebbjei az Insadongban és Samcheongban található Gana Art, a Seoul Art Center Gongpyeong Galéria, vagy a Kyung-in Szépművészeti Múzeum. A legújabb és legdinamikusabb művészi negyed Gangnamban (Cheongdam-dong) található. A nemzetközi művészeti találkozók közül az 1995-ben útjára indított Gwangju Biennálé emelkedik ki leginkább, amely modern kiállításaival nyert hírnevet.

Kortárs irodalom Shin Kyung-sook regényének (magyarul: Vigyázzatok Anyára!) angol nyelven való 2011-es megjelenése fontos mérföldkőnek számít, hiszen a koreai kortárs irodalom ekkor lép ki a nemzetközi porondra. Amint megjelent az amerikai piacon, szinte azonnal az Amazon legjobb tízes listájára került fel, s nem sokkal ezután világszerte (Európában, pl. Magyarországon is) terjeszteni kezdték. 2012-ben a könyv szerzője író-olvasó találkozón vett részt Szlovénia fővárosában, Ljubljanában abból az alkalomból, hogy könyvét szlovén nyelven is megjelentették. A következő mű a Li Chin volt, amelyet franciára fordítottak, és a francia Philippe Picquier kiadó gondozásában jelent meg. Gong Ji-Young szintén nemzetközi sikereket elért író, leghíresebb művei a Boldog óráink (2005), az Otthon, kedves otthon (2007) és a Tűzpróba (2009) elsőként japán nyelvre lefordítva jelentek meg. 115

A koreai kortárs költészet legkiemelkedőbb alakja kétséget kizáróan Ko Un, akit már többször is jelöltek Irodalmi Nobel díjra. 1958-ban megjelent Tuberkolózis c. műve az olvasók szívét hódította meg elsősorban, s a műfaj koreai doyenjének munkássága azóta is töretlen. 2010-ben befejezte Tízezer élet c. terjedelmes verseskötetét, a következő évben pedig antológiái jelentek meg Németországban és Törökországban is. A koreai kortárs regényírók művei egyre nagyobb népszerűségre tettek szert Ázsia határain kívül is. Csak néhány példa a külföldön is megjelent művek közül: Eun Hee-kyung: Titkok és hazugságok (orosz nyelven, 2009), Yun Heung-gi: Esővarázs, Tüzifa és Az árboc néküli vitorla (svéd nyelven, 2009), valamint Yang Gui-ja: Távoli szépséges vidék (kínai és török nyelven) és Ellentmondások (bolgár nyelven, 2010).

Shin Kyung-sook Vigyázzatok Anyára c. regényének angol nyelvű kiadása (baloldalt) és Korea egyik leghíresebb költője, Ko Un (jobbra)

116

Bulgáriában a Szófiai Egyetemen 1995-ben nyitották meg a Koreai Tanulmányok tanszékét, s ez fellendítette a koreai irodalom terjedést a térségben. Megismerhették pl. Cho Se-hui A törpe, és Yi Mun Yol Torz hősünk című nagyszerű műveit. Az a rajongás, amit a K-pop ébresztett fel, az irodalmi alkotások és a koreai nyelv iránt is felkeltette az érdeklődést, elsősorban is a fiatalokét. A 2008-ban alapított Sejong Intézet, amely azt a célt tűzte ki, hogy világszerte megismertesse a koreai nyelvet, 2008-ban még csak 17 kihelyezett iskolával rendelkezett, s ez a szám 2013-ban már 113-ra nőtt. 2012. szeptemberében a Nemzetközi PEN (költők, esszéírók, írók) Szövetség Gyeongjuban, az ősi Silla fővárosában tartotta 78. kongresszusát. A Koreában immár harmadjára rendezett (korábban 1970 és 1988) találkozón 114 országból 700 irodalmár, köztük számos Nobel-díjas író is részt vett, mint pl. a francia JeanMarais Gustave Le Clezio, a nigériai Akinwande Oluwole Wole Soyinka és a török Ferit Orhan Pamuk.

A koreai konyha és hagyományai A koreai hullám elérte a konyha és az ételek világát is. A világ számtalan nagyvárosában sorra nyíltak a hagyományos koreai ételeket felszolgáló éttermek. New York, London és Párizs leghíresebb séfjeit és ínyenceit kápráztatták az addig ismeretlen, szokatlan ízek. A koreai emberek évszázadok óta kedvelt hazai kedvencei, mint a kimcsi, a bulgogi, vagy a bibimbap fokról fokra belopták magukat a világ kedvelt ételei közé. A z amerik ai éttermek koreai séfjei előszeretettel kezdték kombinálni Korea hagyományos ízeit az amerikai kedvencekkel, így született meg a bibimbap burger, a csípős 117

koreai paprikaszószban (gochujang) pácolt marhaborda, aminek a new yorkiak örültek a leginkább. Ezzel egyidőben Párizsban is mintegy 100 koreai étterem bukkant fel, amelyek egyre több született franciát vonzanak a mai napig is, jóllehet eleinte főleg csak a Franciaországban dolgozó koreaiak és ázsiai barátaik látogatták ezeket a helyeket. A legújabb felmérések szerint a legnépszerűbb koreai étel Párizsban a bibimbap és a bulgogi, az előbbi nemcsak rendkívüli tápanyag gazdagságáról, hanem jellegzetes, elbűvölő szervírozásáról is világszerte elismert. 2012. júliusában a Londoni Olimpia idején egy speciális koreai vacsoraestet adtak a londoni Victoria és Albert Múzeumban, ahol 300 vendég kóstolhatta meg Korea hagyományos ízeit.

118

Korea nemzeti múzeumai

11 Jinju Nemzeti Múzeum Helyszín: Jinju-si, Gyeongsangnam-do Zárva: hétfőnként és Újévkor <jinju.museum.go.kr>

12 Gongju Nemzeti Múzeum Helyszín: Gongju-si, Chungcheongnam-do Zárva: hétfőnként és Újévkor <gongju.museum.go.kr>

16 1 15 17

Naju Nemzeti Múzeum 13 Helyszín: Naju-si, Jeollanam-do Zárva: hétfőnként és Újévkor <naju.museum.go.kr>

18 12

5 19 2

6 4

14 Koreai Nemzeti Arborétum Helyszín: Pocheon-si, Gyeonggi-do Zárva: vasárnaponként, hétfőnként, Újévkor, Holdújévkor és Chusok alkalmával <www.kna.go.kr> 15 Nemzeti Palotamúzeum Helyszín: Jongno-gu, Seoul Zárva: hétfőnként <www.gogung.go.kr>

20 13

1 Koreai Nemzeti Múzeum

6 Daegu Nemzeti Múzeum

Helyszín: Yongsan-gu, Seoul Zárva: hétfőnként és Újévkor <www.museum.go.kr>

Helyszín: Suseong-gu, Daegu Zárva: hétfőnként és Újévkor <daegu.museum.go.kr>

2 Gyeongju Nemzeti Múzeum

7 Cheongju Nemzeti Múzeum

16 Koreai Néprajzi Múzeum Helyszín: Jongno-gu, Seoul Zárva: keddenként és Újévkor <www.nfm.go.kr> 17 Koreai Újkori Történeti Múzeum

Location: Jongno-gu, Seoul Closed: hétfőnként és Újévkor <www.much.go.kr>

Postamúzeum Helyszín: Gyeongju-si, Gyeongsangbuk-do Helyszín: Cheongju-si, Chungcheongbuk-do 18 Helyszín: Cheonan-si, Chungcheongnam-do Zárva: hétfőnként és Újévkor Zárva: hétfőnként és Újévkor Zárva: hétfőnként, nemzeti ünnepnapokon <gyeongju.museum.go.kr> <cheongju.museum.go.kr> Újévkor, Holdújévkor és Chuseok alkalmával 3 Gwangju Nemzeti Múzeum 8 Gimhae Nemzeti Múzeum <www.postmuseum.go.kr> Helyszín: Buk-gu, Gwangju Helyszín: Gimhae-si, Gyeongsangnam-do 19 Nemzeti Világítótorony Múzeum Zárva: hétfőnként és Újévkor Zárva: hétfőnként és Újévkor Helyszín: Pohang-si, Gyeongsangbuk-do <gwangju.museum.go.kr> <gimhae.museum.go.kr> Zárva: hétfőnként, Holdújévkor, és Chuseok 4 Jeonju Nemzeti Múzeum 9 Jeju Nemzeti Múzeum alkalmával Helyszín: Jeonju-si, Jeollabuk-do Helyszín: Jeju-si, Jeju <www.lighthousemuseum.or.kr> Zárva: hétfőnként és Újévkor Zárva: hétfőnként és Újévkor Nemzeti Tengerkutatási Intézet 20 <jeonju.museum.go.kr> <jeju.museum.go.kr> Helyszín: Mokpo-si, Jeollanam-do Zárva: hétfőnként 5 Buyeo Nemzeti Múzeum 10 Chuncheon Nemzeti Múzeum <www.seamuse.go.kr> Helyszín: Buyeo-gun, Chungcheongnam-do Helyszín: Chuncheon-si, Gangwon-do Zárva: hétfőnként és Újévkor <buyeo.museum.go.kr>

Zárva: hétfőnként és Újévkor <chuncheon.museum.go.kr>

119

Turizmus 관광

Szöul történelmi öröksége Látnivalók és bevásárló negyedek A fiatalság utcái Kikapcsolódás a természetben Turisztikai látványosságok a fővároson kívül Hanok falvak Korea legfőbb vidéki fesztiváljai

4 Turizmus 관광

Dancheong A dancheong annak a hagyományos eljárásnak a megnevezése, amellyel a palotákat és a buddhista kolostorokat díszitették. A színpompás festészet rafinált alakzatokban használja az öt alapszínt, a kéket (kelet), a fehéret (nyugat), a vöröset (dél), a feketét (észak) és napsárgát (középpont).

A Koreai Köztársaság fővárosa Szöul kétségkívül elsődleges célpontja minden idelátogató külföldi turistának. Bár ma már a világ egyik minden szempontból legmodernebb metropolisza, történelmi belvárosa maga a tető nélküli történelmi múzeum, ami 600 éven át szolgálta a királyi udvartarást annak központjaként. Ennek tanúi a királyi paloták, az erődkapuk és a számos egyéb hires történelmi helyszín.

Szöul történelmi öröksége A Gyeongbok palota A Joseon megalapítása után három évvel később, 1395ben épült palota Szöul belvárosában, a Bugak-hegy lábánál helyezkedik el, és több mit 600 éven át szolgált a koreai királyi dinsztia központi rezidencájaként. 1592-ben a japán 1 2

1. Gyeongbok palota A Joseon legfontosabb királyi palotája Szöul szívében 2 Changdeok Palotakert A Changdeokgung hátsó kertjének látképe a Buyongjeong és a Juhamnu pavilonokkal, valamint a Buyongji tóval.

122

megszállók felégették, és egészen 1867-ig romjaiban is maradt. Ekkor helyreállították, de alig 50 év múlva ismét a japánok kezére került, akik a bejárati részeket lerombolták, s helyén japán helytartósági hivatalt építettek. Az épület különböző kormányhivataloknak adott helyet egészen Korea 1945-ös felszabadulásának napjáig. 1996ban ezeket ledózerolták, hogy semmi ne emlékeztethessen a gyarmati időkre. Ennek a rosszemlékű épületnek néhány

123

124

darabját a Cheonanban található “Függetlenségi Csarnokban” helyezték el. A 2010-ben folytatott renovációs munkálatok során

A Changdeok palota Geummamun kapuja a Jongno negyedben, Szöulban (balra)

az épület nagy részét eredeti formában helyreállították és a főkaput, a Gwanghwamunt is visszaszállították az eredeti helyén. Ma a palota Korea legnépszerűbb turisztikai látványossága, benne a Geunjeongjeon csarnokkal és a Gyeonghoeru pavilonnal.

A Changdeokgung kertje A Changdeok palota híres-neves hátsó kertjét abban a királyi rezidenciában találjuk, ami egyike a Joseon-kor (1392-1910) legértékesebb történelmi hagyatékainak. Ezt egyedülálló építészeti struktúrájának, megnyugtató természeti környezetének is köszönheti. Itt található a különös hangulatú “Titkos kert” (biwon), vagy más néven “Tiltott kert” (geumwon), ami anno királyi bankettek és találkák helye volt. A gyönyörű fákkal övezett tó partján és körülötte kisebbnagyobb pavilonok találhatók. A 70-es évek közepéig a kert teljesen nyilvános hely volt, ám ennek következtében elég sok kár érte. Emiatt be kellett zárni, a sérült fákat és az elvadult tavat rendbe tenni, hogy minden az eredeti állapotát nyerje vissza. 2004. májusa óta a hatalmas kertnek csak egy része, és az is csak előzetes bejelentkezés után látogatható.

A Deoksu palota A legtöbb koreai számára a Deoksu palota egyet jelent a Joseonnak a japán behatolók ellen folytatott elkeseredett küzdelmével. 1897-ben Gojong király kihirdette a Koreai Császárság létrejöttét azután, hogy egyéves menedéket kért Oroszország nagykövetségén, ahonnan ez alatt az idő alatt a 125

A Deoksu palota A többi Joseon palotával ellentétben a Deoksungungban nyugati típusú kőépületeket és tradicionális koreai fából készült építményeket egyaránt találhatunk.

háttérből igyekezett megőrizni kormányának függetlenségét a gyarmatosító Japánnal szemben. A Koreai császárság kihirdetése után a palota egyre inkább 1

felkeltette a külföldi diplomaták érdeklődését, akik a közelben

található amerikai, orosz, brit és francia nagykövetségeken

1. Sungnye kapu 2. Heunginji kapu A Joseon-birodalom fővárosát Szöult egy hosszú, masszív fal védte, amelynek annak idején nyolc kapuja volt, ezek közül kettő, a Sungnyemun (Namdaemun, vagy Déli kapu) és a Heunginjimun (Dongdaemun, vagy Keleti kapu) ma is látható. Az első, amelynek szó szerinti jelentése “A fenséges ünnepek kapuja” Korea 1. számú nemzeti kincse, míg a második arról nevezetes, hogy a nyolc kapu közül csak ezt az egyet veszi körül egy félkörives védőfal.

126

látták el feladataikat. A Deoksugung kérészéletű koreai császárság-beli korszakára ma a parádés őrségváltás emlékeztet csupán, amit hétfő kivételével naponta három alkalommal bonyolítanak le. A déli fal mellett húzódó sétány a fiatalok kedvenc romantikus találkozóhelye.

A Sungnye kapu (Namdaemun - Déli kapu) A Sungnyemun, azaz a “A fenséges ünnepek kapuja” annak a régi városfalnak a déli kapuja, amelynek feladata az ország fővárosának, Szöulnak a védelme volt a Joseon-korban. Minden déli irányból érkező személynek és árunak ezen a kapun kellett áthaladnia, ha a föváros területére kívánt jutni. A ma is álló régi kapuk közül ez a lagnagyobb, és 1962-ben

127

megkapta a Korea 1. számú nemzeti kincse címet. A kapu felső szintjét képező pavilonszerű faépítmény 2008-ban gyújtogatás áldozatává vált, majd ötéves áldozatos munkával sikerült eredeti formájában helyreállítani. A kapu nevét manapság a főváros egyik legforgalmasabb bevásárónegyedének nevével emlegetik együtt, hiszen a környék tele van boltokkal és igen kedvelt helye a külföldi turistáknak. A nyüzsgés állandó és óriási, itt aztán lehet mindent kapni, a ruházattól kezdve a konyhafelszerelésen át a háztartási gépekig, jó minőségben és megfizethető áron. A bolttulajdonosok nagy része saját gyártóüzemet is működtet annak érdekében, hogy a versenyképes árakat tartani tudja. A Namdaemun bevásárlónegyed területén mintegy 9300 üzlet Dongdaemun bevásárlóközpont

található, ahol naponta több mint félmillió vásárló fordul meg. A városnegyed egyben a világ különböző részein tevékenykedő koreai kereskedők üzleti hálózatának fontos központja is.

A Heunginji kapu (Dongdaemun - Keleti kapu) A szöuli városfal keleti részén található Heinginjimun (“A nagy kegyesség kapuja”) és környéke szintén tízezreket vonz itthonról és külföldről is, amit egyrészt tör ténelmi jelentőségének, másrészt az itt található rengeteg üzletnek köszönhet. (Gwangjang piac, Pyeonghwa piac, Sinpyeonghwa piac and Dongdaemun piac) Ezek a boltok elsősorban a különféle divatholmik óriási válsztékáról híresek. Összevetve a nagy üzletházakkal és plázákkal, amelyek többnyire drága, luxuscikkeket árusítanak, ezekben jó minőségű, márkás termékeket is 128

lehet kapni, méghozzá nagyon is elfodagható áron. A boltokat általában koreai viszontkereskedők működtetik.

Turista látványosságok és bevásárlóközpontok Insa-dong A Szöul belvárosában található Insa-dong leginkább antik árukat kínáló boltjairól, antikváriumairól, művészeti galériáiról, tekercskészítő és egyéb kézműves műhelyeiről, ecsetboltjairól, teaházairól, éttermeiről, kicsiny bárjairól hires, ami rendkívül izgalmas élményt jelent az ide látogatóknak. Insa-dong hangulatos helyei művészek, írók, költők, újságírók kedvenc találkapontjai is, amelyek évről évre több kíváncsi hazai, valamint külföldről érkező turistát vonzanak. 1988-ban a szöuli városvezetés Insa-dongot a hagyományos kultúra negyedévé nyilvánította, ahová pl. hétvégén tilos autóval behajtani.

Myeong-dong Myeongdong már régóta az egyik legmenőbb és legforgalmasabb bevásárlónegyede a fővárosnak. Felsőkategóriás üzletei és luxus butikjai a legújabb divat termékeivel várják a költeni kívánó vásárlókat. Divatcégek tucatjai kínálják áruikat a kozmetikai termékektől kezdve az ékszerekig. A Koreai háború óta (1950-53) a negyed ugyanakkor a pénzügyi és kereskedelmi élet központja is, a 70-es, 80-as években pedig Korea legtehetősebb, jól öltözött szórakozni vágyó elitjének kedvenc helye volt. Vezető helyét a divat iparágában ugyan mára már elveszítette, de a koreai üzleti életre még mindig nagy befolyással bír. Számos világmárka rendelkezik a negyedben butikkal, 129

üzlettel, így aztán a bevásárlás-mániás és tehetős rétegek figyelme megoszlik közte és Gangnam között. A negyed egy más jellegű híressége az 1898-ban alapított Myeongdong katolikus katedrális, és itt található a történelmi jelentőségű Kínai nagykövetség is.

Apgujeong Rodeo utca A Beverly Hills-ben található Rodeo Drive mintájára elnevezett utca egy másik hires divatnegyed. Sokan úgy is nevezik : “a koreai divat Mekkája” , ahol a legújabb trendhóbortok születnek. A Rodeo utca roskadozik a luxus üzletektől, és szinte valamennyi világmárka itt nyitja meg először boltját, vagy éppen indítja útra kereskedelmi tevékenységet. Ez az utca elsősorban a fiatalabbak körében népszerű, ahol merészebbnél 130

merészebb kínálattal találkozhatunk. A legfelsőbb kategóriás

luxus üzlettől kezve a legvagányabb, egyedi kivitelezésben

megjelenő butikig itt minden megtalálható. Októberben az ez utca ad helyet az Apgujeong Kulturális Fesztiválnak, amelyen többek között filmeket mutatnak be, frizura- és divatbemutatókat, táncversenyeket és egyéb izgalmas rendezvényeket tartanak.

A fiatalság utcái A Jongno és a Cheonggyecheon Myeongdong mellett Jongno volt a másik olyan negyed, amely a 70-es és 80-as évek Koreájának vibráló, formálódó világát

1. Insa-dong A külföldi turisták egyik legkedveltebb helye ahol egymást érik az antik boltok, a művészeti galériák, a kézműves műhelyek, a hagyományos teaházak, éttermek és bárok. 2. Myeong-dong Korea leginkább nyüzsgő divatnegyede, és a külföldi vásárlók első számú célpontja Szöulban.

reprezentálta. Azóta is a Jongno-n találhatók Szöul legrégebbi filmszínházai, a legnagyobb könyvesboltjai, és a leghíresebb 131

magániskolái, köztük az idegen nyelvek iskolái is, így ebből az utcából sohasem hiányoznak a fiatalok. A Cheonggyecheon patak, ami Szöul szívében csörgedez, igen nevezetes hely. Pár éve kiszabadították, rendbe tették, megszépült és ma már az egyik legkedvesebb üde színfolt. Régen az volt a szerepe, hogy a környéken lakókat vízzel lássa el, de az 50-es években autópályát építettek fölé és betontető alá került. A 60-as és 70-es évek építkezési lázában a konstrukció az ipari fellendülés szimbóluma lett. 2003-ban aztán lebontották az autóutat, a patakocska kiszabadult és rekonstrukciója két év múlva fejeződött be. Vizét mesterségesen mozgatják, ökológiája helyreállt, madarak tanyáznak a part mellett burjánzó bokrokban - visszatért belé az élet.

A Hongdae utca (a Hongik Egyetem utca) Az 1990-es években Hongdae, azaz a Hongik Egyetem környéke robbanásszerű átváltozást élt meg, kávézók, élőzenés klubok csábították Szöul ifjúságát ide, és fokozatosan egy dinamikus, vidám és sajátságos hangulatú negyeddé változott. Ami leginkább megkülönbözteti Hongdae utcáit a többi hasonló negyedtől, az az, hogy itt hemzsegnek az avantgard, indie zenei formációk, és a modern zene szinte valamennyi műfaja találkozik, a pop, a rock, a funky, a techno, így aztán minden fiatal megtalálhatja azt, amit leginkább szeret. Hongdae-ben egyébként számtalan galéria is található, amelyekben a feltörekvő fiatal generáció egyedi alkotásait találhatjuk. A különböző műfajokat képviselő fiatal művészek gyakran összeállnak egymással, így a produkciók nagyon izgalmasak.

132

A Garosu utca Sinsa-dongban Az utca neve szó szerint azt jelenti, hogy “a fákkal körülvett út” és a hires Gangnam Sinsa negyedben található. Ezt az utcát minkét oldalon vadgesztenyefák kísérik, és újabban a divat és felhajtás abszolút központja. Egymást érik az elegáns kávéházak, galériák, luxus butikok és a legújabb trendeket követő méregdrága üzletek. Az 1990-es években a Garosu-gilt lelkes fiatal divattervezők kezdeték ellepni, akik sorra nyitották üzleteiket, így lett a

1. A Cheonggyecheon patak Szöul belvárosának szívében található ez a felfrissülést, kikapcsolódást jelentő vidám színfolt 2. Hongdae negyed Vidám fiatal művészek és hallgatóságuk lepi el a negyed utcáit

vadgesztenyefás sétányból a divat utcája. A különleges, és borsos árú belső berendezések, bútorok üzletei a mai napig töretlenül szaporodnak.

133

Itaewon

Ez a városrész szintén nagyon népszerű a külföldi turisták

1. A Garosu utca Sinsadongban A Az utca, amelyik mindig tele van vásárlókkal 2. Itaewon A negyed, ahol nemzetközi kultúrák találkoznak

körében, akik kevésbé nyüzsgő és felkapott helyen szeretnének vásárolgatni és kalandozni. A kerület fellendülésének és hírnevének még az is az oka, hogy az 1950-53-as Koreai háború óta Yongsan közelében állomásozik az amerikai hadsereg 8. számú egysége. Ma Itaewon és a közeli Hannam-dong már diplomatanegyedként is ismert, hiszen számos külföldi nagykövetség található itt, többek közt: Németországé, Magyarországé, Dániáé, Romániáé, Libanoné, Qataré, és itt van a muszlimok központi mecsete is. Az itaewoni utcák is tele vannak üzletekkel, bárokkal, éttermekkel, amelyekben más nemzetek ételei is képviseltetik magukat. Megtalálható itt a mexikói, az indiai, a vietnami, a török konyha kínálata éppúgy, mint az éjszakai klubok izgalmas programjai. 1997-ben a kormány hivatalosan is “kiemelt turista negyednek” nyilvánította Itaewont, és azóta ez ad otthont az októberben megrendezésre kerülő “Falusi ünnepségeknek”. E ze n k í v ü l a zo n b a n a t u r i s t á k n a p m i nt n a p s z í n e s programokban gyönyörködhetnek.

134

135

Kikapcsolódás a természetben Jirisan Dél-Korea legnagyobb és legmagasabb hegye a Jirisan, mely számos festői csúcsot (a legmagasabb, 1915 méteres Cheonwangbong, valamint a Nogodan és a Banyabong csúcsok), és kelet-nyugati irányban, 40 kilométeren húzódó gerinceket völgyeket foglal magába. A hegy három tartomány, a Jeollanam-do, a Jeollabuk-do és a Gyeongsangnam-do határát képezi, erdői nagyjából 20%át teszik ki Korea teljes erdőségének. 1967-ben kijelölték Korea első Nemzeti Parkjának. A Jirisan a Koreai-félsziget gerincét alkotó Baekdu Daegan hegységének déli végén található. A félsziget gerince a A Jirisan tavaszi látképe

hegység legészakiabb részétől, a Baekdusan-tól húzódik lefelé,

(forrás: Koreai Nemzeti Park Szolgálat)

így határozva meg a Dél földrajzi jellemzőit. A Jirisan széles

136

körben csodálják fenséges megjelenése és sűrű erdői miatt, melyek olyan ritka állatoknak és növényeknek szolgálnak természetes élőhelyül, mint a szibériai pézsmaszarvas, a koreai gorál, az ázsiai nyír vagy a királyi azálea. A hegy fő gerincei a legmagasabb csúcstól, a keleti Cheonwangbongtól a nyugati Nogodan-csúcsig futva mély völgyeket, Korea nagyobb folyóinak (Nakdonggang, Seomjingang és Namgang) forrásvidékét alkotják. A völgyek érintetlen erdőknek (főleg a Piagolnak és a Baemsagolnak) adnak otthont. A lélegzetelállítóan festői kilátás évente több mint kétmillió turistát vonz a térségbe. A Jirisan különböző állat- és növényfajok természetes é l ő h e l ye, m e l ye k a h e g y ö k o l ó gi a i e g é s z s é g é rő l é s egyensúlyáról tanúskodnak. A veszélyeztetett állatfajok közé tartozik a szibériai pézsmaszarvas és a koreai gorál. Valamint

137

Soseung-vízesés a Seoraksan-on (Sokcho, Gangwon)

itt található Korea egyik legnagyobb természeti látványossága, a királyi azáleák hatalmas telepe, mely betakarja a Seseok Pyeongjeon hegyi síkságát. Ide tartozik a magas csúcsokon szétszóródott, szél tépázta öreg fák kísérteties tája, a Piagol sűrű, ősi erdeje. E felbecsülhetetlen természeti örökség öleli körül Korea néhány legértékesebb kulturális kincsét, pl. a történelmi és kulturális értékeket rejtő buddhista templomokat.

Seoraksan A Seoraksan Dél-Korea harmadik legmagasabb hegye a Hallasan és a Jirisan után. A Seoraksan a Koreai-félsziget gerincét alkotó Baekdu Daegan hegység közepén található, és legmagasabb csúcsa a Korea keleti par tjára néző Daecheongbong (1708 m). A hegyet cifrázó sziklás csúcsok és szirtek különös formákat és kristálytiszta vizű, mély völgyeket alkotnak. E vizeket 138

gyakran hasonlítják Korea legcsodálatosabbnak tartott festői hegyéhez, az északi Geumgangsanhoz. A hegy lefedi a Koreai-félsziget hatalmas közép-keleti

A Seoraksan vidéke (Sokcho, Gangwon) (forrás: Koreai Nemzeti Park Szolgálat)

területét, mely három részre osztható fel: a Daecheongbongtól keletre az Oeseorak (külső havas hegy), nyugatra a Naeseorak (belső havas hegy) és a Namseorak (déli havas hegy), melyben az Osaek nevű híres ásványvízforrás található. A hegyben ered a Namdaecheon-patak is. A Namdaecheon a Yangyang területen keresztülfolyva a Keleti-tengerbe torkollik. A Namdaecheon továbbá a Bukhangang és a Soyanggang nevű folyókba is befolyik, melyek nyugaton a Szöult kettészelő Hangang folyóba csatlakoznak. A Seoraksan menedéket nyújt számos őshonos és veszélyeztetett fajok, mint pl. a mandzsúriai pisztráng, a koreai cselle, a gyémánt harangvirág (geumgang chorong) és a havasi gyopár. 1970-ben a hegyet Nemzeti Parkká nyilvánították, majd 139

Az N Szöul Torony és a Namsan-hegy nyolcszögletű pavilonjának éjszakai látképe (jobbra)

1982-ben a UNESCO regisztrálta a bioszféra rezervátumok világhálózatába. A hegy számos történelmi, kulturális és természeti örökség otthona, mint pl. a Baekdamsa, a Sinheungsa és a Bongjeongam buddhista templomok, a Heundeulbawi-szikla és a 873 méter magas, fenséges megjelenésű Ulsanbawi-szikla. A Bongjeongam templom egyike annak az öt templomnak, melyek Shakyamuni, a történelmi Buddha ereklyéit őrzik. A Seoraksan híres a hegycsúcsok, mély völgyek, lenyűgöző sziklaalakzatok és történelmi buddhista templomok alkotta lélegzetelállítóan gyönyörű tájáról, melyek egész évben vonzzák a turistákat az ország minden szegletéből. Eközben a hegy lábánál található turisztikai városka, a Seorak-dong a szállásaival és a szabadidős létesítményeivel kényelmes környezetet teremt a turisták és a túrázók számára. A seoraksani turizmust általában összekapcsolják a demilitarizált övezethez közeli a Goseong-kilátó látogatásával.

A Namsan és a Bukhansan hegyek A Szöul szívében álló, 262 méter magas Namsan számos népszerű, a szöuli lakosok körében évszázadok óta kedvelt sétautak otthona. A hegyet fák és virágok borítják, melyek friss levegőt biztosítanak egész évben. Bármelyik sétautat is választjuk, nagyjából egy óráig tart felérni a csúcsra, de a felvonót is igénybe lehet venni. A hegy tetején több, Szöulra néző kilátó is van, köztük az N Szöul Torony. Szöul egyik legkedveltebb látványossága az N Szöul Torony, melynek látogatói gyönyörködhetnek a város látképében és ha az időjárás is engedi, Incheont, a nyugati partot és a csoszonkori jelzőtűz-rendszer állásait is láthatják. A hegy lábánál több 140

141

kulturális intézmény is található, pl. a Koreai Nemzeti Színház, a szöuli Városi Könyvtár és az egyik hanok falu, Namsangol. Szöul északi részén található a Bukhansan Nemzeti Park, amely számos szabadtéri program, különösen a túrázás és a sziklamászás népszerű helyszíne. Szöul szívéből tömegközlekedéssel (pl. busszal, metróval) csak 30 percig tart az odaút. A hegy legmagasabb pontja a 836,5 méterrel a tengerszint felé magasodó Baegundae.

Korea folyói A Koreai-félsziget hegységekkel tarkított, közép-keleti részén két nagy vízfolyás a Hangang folyóvá egyesül, ami keresztülhalad Szöulon, mielőtt belefolyna a Nyugati-tengerbe. Sziklamászás a Bukhansan-on (forrás: Koreai Nemzeti Park Szolgálat)

142

A folyók vizet biztosítanak a főváros és környékén található termőföldek és gyárak számára, valamit számos város, köztük Szöul részére ivóvízként is szolgálnak. A folyókon sok gát

található, melyeket árvizek szabályozására és erőműként is használnak. A Koreai-félsziget leghosszabb folyója a Nakdonggang, m e l y 5 2 0 k m h o s s z a n fo l y i k G ye o n g s a n g b u k- d o é s Gyeongsangnam-do tartományokon keresztül, mielőtt a Déli-tengerbe ömlene. A folyó nagy deltatorkolata az Eulsukdo, ahol a sűrű nádasok alakítják ki Ázsia legnagyobb madárrezervátumát. Korea további nagy folyója, a Geumgang és a Yeongsangang dél-keleten az ország legnagyobb magtárát látják el vízzel. Továbbá az Imjingang, a Mangyeonggang és a Seomjingang folyók szintén az ország fontos vízforrásainak számítanak.

Jejudo szigete Jejudo, az ország legnagyobb (73 km hosszú és 31 km széles) szigete a koreai-szorosban fekszik a szárazföldtől délnyugatra.

Naplemente a Yeongsangang nevű folyón, Dél-nyugat Korea fő víztartalékán

143

Az ovális sziget gazdag kulturális hagyományai határozottan különböznek az ország többi részétől. Ez Korea egyetlen olyan tartománya, ahol a mandarintermesztés természetes körülmények között zajlik, és megélhetést biztosít sokak számára az 1960-as évektől kezdve. Az 1970-80-as években különösen népszerű úti cél volt a nászutasok számára, és Korea fő turistacélpontja lett. Évente többszázezer látogatót vonz a környező országokból is, pl. Kínából és Japánból. 2006-ban a koreai kormány kinevezte a szigetet szabadkereskedelmi övezetnek Jeju Speciális Önkormányzatú Tartomány néven. Manapság nemzetközi rendezvények és csúcstalálkozók kiemelt helyszínéül is szolgál. Jejudo szigetét vulkánkitörések sora formálta, topografikus sajátosságai közé tartozik 368 oreum (parazitakúp) és nagyjából 160 lávaalagút. Az egyedülálló természeti örökségének köszönhetően a szigetet felvették a UNESCO Bioszféra-rezervátumai közé 2002144

ben, a Világörökségek közé 2007-ben és a Globális Geoparkba 2010-ben. Jejudo természeti világörökségi elismerése várhatóan fellendíti a sziget turizmusát, hiszen ez Korea egyik legfőbb természeti gyöngyszeme. Dél-Korea legmagasabb hegye, a Hallasan nevű alvó vulkán 1950 méterre magasodik Jejudo közepén. A hegy 1800 növényfaj otthona, melyek különböző magasságon előfordulva alakítják ki e változatos növényzetet.

1. A Baengnokdamkrátertó a Hallasan hegyen Üst alakú vulkanikus kráter (111 m mély és 1720 m kerületű) a Hallasan tetején 2. Seongsan Ilchulbong tufakúp Egy a Jejun előforduló számos parazitakúp közül

A nagyrészt bazaltból álló hegy déli része meredekebb, északi része lejtősebb. A csúcson a Baengnokdam krátertó található, melyet több mint 50 parazita kúp vesz körül. Jejudo keleti csücskében található a Seongsan Ilchulbong tufak úp, mely va lószínűleg a sziget legnépszerűbb turistalátványossága. E 182 méter magas vulkanikus csúcs afféle amfiteátrumra emlékeztet a nádassal teli, mély, tányérszerű közepével és a sziklaszirtes peremével. A látogatók közül sokan egy megerősített, bevehetetlen 145

várhoz, vagy egy magas, körbe érő tiarához hasonlítják e csodás, napfényben ragyogó látványt. Jeju további fontos természeti csodái közül a gujwa-eupi Woljeon-riben található Yeoncheon barlang egyedülálló együttese a mészbarlangok és lávaalagutak sajátosságainak. Hasonlóan érdekesek a Hyeopjaeben és Pyoseonban található mészbarlangok, vagy a régi vulkánkitörések helyét beborító Gotjawal erdők. Az erdők természetes élőhelyül szolgálnak olyan ritka növények számára, melyek közül akadnak hűvösebb éghajlatot kedvelők és jellemzően trópusiak vagy szubtrópusiak egyaránt. Az érintetlen, sűrű erdőket gyakran csak “Jeju tüdejeként” emlegetik. A déli parti Seogwipoban található Jungmun Tourist Complex lenyűgöző helyszínekkel és létesítményekkel büszkélkedhet, ahol úszni, napozni, golfozni, lovagolni és vadászni is lehet. A látogatók világszínvonalú hotelekben szállhatnak meg, és olyan természeti látványosságokat csodálhatnak meg, mint a Cheonjeyeon hármas vízesése vagy a tengerparti bazaltorgona. A látványosságok amúgy is hosszú listájához 2012 júliusában csatlakozott az akkor megnyitó Aqua Planet, mely Ázsia egyik legnagyobb akváriuma. A sziget egyik fő látványossága a nemrég kialakított Jeju Olle Trail több gyalogösvényből áll. Ezeken a kirándulók eljuthatnak Jeju lenyűgöző helyeire, bazaltfalakkal elválasztott öreg falvakhoz, vagy a szélfútta zöld mezők hullámzó magas füvéhez. Lejuthatnak a tengerpartra is, ahol búvárkodó idős asszonyok (haenyeo, “tengeri nők”) hozzák felszínre a tenger gyümölcseit. Jejut Samdadónak is hívják, mely azt jelenti, “a három bőség szigete” (a kövek, a nők és a szél). 146

A kövek bősége a vulkanikus folyamatok hagyatéka. A házakat és a mezőket kőfalak ölelik körül, melyek védelmet nyújtanak a széltől. A nők bősége pedig arra utal, hogy az asszonyok (a haenyeo búvárnők) gazdasági szerepvállalása kiemelkedő a térségben. Jejudo híres a mezőgazdasági és tengeri termékeiről. Ezek közül a közönséges fügekaktusz (Opuntia ficus-indica), vagy más néven baengnyeoncho (százéves növény) meglepte a világ tudósait az emberi szervezetre gyakorolt, kivételesen jótékony hatásával. A koreai turisták számára Jeju azért is jelentős, mert joghatósággal rendelkezik két apró sziget felett az ország legdélebbi területén. A délnyugati parttól úgy 10 km-re található Marado, onnan pedig 149 kilométe0rre délnyugatra van Ideodo, ahol az Ideo Óceánkutató Állomás is található.

Ulleungdo és Dokdo A Koreai-félszigettől keleti irányban úgy 130 km-re található Ulleungdo, egy nagyjából 72 km2. területű vulkanikus sziget. Ulleungdo meredek sziklaszirtekkel szegélyezett. A Keletitenger mélyen fekvő feneke miatt a szigetet körülvevő víz kivételesen mély. A sziget közepén levő sík terület a Narimedence. Ulleongdo szigetéhez történelmileg kapcsolódik a délkeleti partjától 87,4 km-re található sziklás szigetcsoport, Dokdo, mely Korea területének legkeletebbi pontja. A szigetcsoportot a Dokdo parti őrség felügyeli. Dokdo két nagyobb, sziklás szigetből és 89 kisebb sziklából áll, melyek otthont adnak 70 különböző növényfajnak, annak ellenére, hogy a legtöbb sziget kopár. Az erős tengeri szél és a csekély termőföld miatt a növények 147

a sziklahasadékokban gyökereznek. Néhány éve kamélia- és

fenyőfákat is sikerült elültetni.

1. Ulleongdo Dodong kikötője 2. Dokdo (Ulleung, Gyeongsangbuk-do) Dokdo két, egymástól 150 méterre lévő Dongdo és Seodo nevű szigetekből, valamint 89 sziklás kiszögellésből áll.

1982-ben Dokdo Tengeri Madár Szaporító Terület néven kinevezték a 336-os számú Természeti Emléknek, és 1999-ben mint Dokdo Természetvédelmi Terület kapott címet.

Hallyeosudo (Hallyeohaesang Tengeri Nemzeti Park) A Jeollanam-do tartománybeli Yeosutól a Gyeongsangnamdo tartománybeli Hansandóig tartó 120 km-es parti tengert a Hansando és a Yeosu első szótagjai után nevezték el. A területet régóta csodálják a csillogó kék tenger, a sokféle méretű sziget, a fantasztikus formákat öltő sziklaszirtek és az elbűvölő partvidék alkotta lélegzetelállító tájainak köszönhetően. A gazdag tengeri élővilág miatt is híressé vált terület 1968ban Korea első nemzeti tengeri parkja lett. Korea egyik vezető ipari városa Yeosu, mely házigazdája volt a 2012-es világkiállításnak is. A város a tengeri nemzeti park egyik legnépszerűbb turistalátványosságával rendelkezik. Odongdo egy kis sziget, mely kaméliafáiról és gyönyörű partjairól híres. E történelmi helyszínen zajlott a csoszoni tengerészet legendás csatája, melyet Yi Sun-sin admirális vezetett a japán megszállók ellen 1592-ben. Hallyeosudo a 76%-át lefedő tengeri területeivel Korea

Odongdo kaméliái Odongdo, a Yeosu mellet található kis sziget közel 3000 kaméliafája októbertől a tél közepéig virágzik.

148

egyik legszebb természeti látványossága, hiszen a szárazföld, a tenger és a szigetek együttesen formálják a tájat. 2013 februárjában újabb látványossággá vált a Yi Sun-sinhíd, mely a világ 4. leghosszabb hídjaként köti össze a környék két legnagyobb ipari városát, Yeosut és Gwangyangot.

149

Hallyeosudo Korea első tengeri nemzeti parkja híres a látványos tájairól, melyeket a kék tengeren úszó ezerféle formájú sziget alkot.

Namiseom Gapyeong-guntól 3,8 km-re, délre egy mesterséges tó közepén található Namiseom szigete 1943-ban jött létre a Cheongpyeong-gát megépítésével. A Hallyu (koreai hullám) alatt vált igazán népszerűvé a turisták körében. Mivel a népszerű Winter Sonata c. tévéfilmsorozat egy részét itt forgatták, a rajongók Ázsia minden szegletéből ellátogatnak ide. A sziget a koreai cirbolyafenyőben, vörösfenyőben, fehér nyírfában és gingkóban dúskáló erdői igazán romantikus ösvényeket alkotnak. A gyaloglás mellet a sziget egyéb bel- és kültéri programokkal is szolgál: kerékpárutak, művészeti galériák, múzeumok, kézműves műhelyek, bungalók és kempingek.

A koreai demilitarizált övezet 1953-ban a koreai háború tűzszüneti megállapodásának aláírása 150

a katonai demarkációs vonal (DML) és a koreai demilitarizált övezet (DMZ) megalkotásához vezetett. A DMZ 250 km hosszú

A Metasequoia erdei út Namiseom szigetén

és nagyjából 4 km széles (északon és délen is 2-2 km). A DMZ nyugati részén található egy földműves falu, Daeseongdong, amit a dél-koreaiak a “szabadság falvaként” emlegetnek. Szintén a DMZ nyugati részén található Panmunjeom, ahol 1953-ban aláírták a koreai tűzszüneti egyezményt. A területet most Joint Security Areanak (JSA) hívják, és csak azok látogathatnak ide, akik engedélyt kaptak a katonai tűzszüneti bizottságtól (MAC). Az elmúlt 60 évben a DMZ nyilvánosságtól való elzártsága segített megőrizni és tisztán tartani a természetet. Ez felkeltette a világ tudósainak és környezetvédőinek érdeklődését az utóbbi időkben.

151

Imaszalagok a DMZ és a Szabadság-híd közötti szögesdrót-kerítésre kötözve.

Turisztikai látványosságok a fővároson kívül Gyeongju, az ezeréves főváros A gyeongsangguk-do tartománybeli Gyeongju, az ősi koreai Silla királyság (i. e. 57 – 935) egykori fővárosa volt majd egy évezreden át. Az itt található temérdek történelmi hely és ereklye hűen tükrözi a kor kiemelkedő kulturális eredményeit. A fennmaradt történelmi és kulturális hagyatékoknak köszönhetően 2000-ben a UNESCO beválogatta a világörökségek közé a Gyeonju Történelmi Területeket. Silla kulturális dicsőségének több kézzelfogható bizonyítékát is megtalálhatjuk itt. A Bulguksa templomot azért alapították, hogy tükrözze a buddhizmus ideális világát, melyre a silla-kori emberek törekedtek. A mesterséges barlang, a Seokguram híres az egyedülálló építészeti szerkezetéről és szobrairól. A Cheomseongdae Ázsia legrégebbi fennmaradt csillagvizsgálója. A Hwangnyongsa és a Bunhwangsa templomok a Silla-kori buddhizmus kulturális központjai. A

152

sillai uralkodók és arisztokraták hatalmas sírjai a mai Gyeongju környékén. Egyes sírokban a régészek felbecsülhetetlen értékű kincseket fedeztek fel. Ilyen a fehér nyírfakéregre festett mennyei ló képe (Cheonmachong sír), és a különös gonddal gazdagon díszített aranykorona (Geumgwanchong sír). A mesés régészeti felfedezéseken túl a Gyeongju belvárosában csoportosuló ősi sírok már önmagukban is lenyűgöző látvánnyal bírnak. A VIII. században a Silla-kori buddhisták templomi nagyharangot készítettek, melyet ma úgy ismerünk, mint “a nagy Seongdeok király szent harangja”. Az impozáns méretein túl a harang még arról is híres, hogy számos egyedi eszköz (pl. hangcső) segíti a tiszta, hosszan kongó hangját, valamint díszes faragványok ékesítik a külső felszínét. N a m s a n b a n l á t h a t ó a s i l l a i b u d d h i z m u s n é h á ny legértékesebb kincse, főleg kőfaragványok és pagodák. Ezért is tartják Gyeongju védelmező hegyét a koreai buddhizmus egyik legszentebb helyének.

Gongju és Buyeo, Baekje fővárosai A két chungcheongnam-do tartománybeli város, Gongju és Buyeo a kései V. századtól a VII. századig a koreai Baekje királyság fővárosai voltak. Ezen időszakból a Baekje kulturális eredményei leginkább Muryeong király sírján és egyéb ősi sírokon (Gongju, Nakhwaam szikla és a buyeoi Gungnamji tó) láthatóak. A gongjui Songsan-ri ősi sírjai Baekje hét méltóságának sírjából áll, beleértve Muryeong király és hitvesének sírját is. A sírban a régészek temérdek, közel eredeti állapotukban fennmaradt, értékes temetkezési tárgyat találtak, melyek 153

fontos nyomokat hagytak hátra a Baekje időkben élt emberek életstílusáról. Buyeo 123 éven át, egészen 660-ig Baekje fővárosa volt, és e hely is tartogat értékes emlékeket az egykoron a szomszédos országok ra is nagy hatással bíró k irályság kulturális fénykorából. A városban fennmaradt, számos más Baekje-örökség kedvelt turistalátványossággá vált, mint a Baekje végnapjaihoz köthető Nakhwaam szikla, vagy a Baekje palotakert jellemzőit magába foglaló Gungnamji.

Az andongi Hahoe falu és a gyeongjui Yangdong falu 2010-ben a két öreg falu, Hahoe és Yangdong felkerült a UNESCO világörökségei közé, mint “Korea történelmi falvai”. A két falut néhány igen befolyásos csoszoni nemesi család alapította, és máig őrzik az eredeti életkörülményeket, ahogyan évszázadokkal ezelőtt felépítették a házakat és környezetüket. A falvak helyét a feng shui hagyományok elveit követve választották k i (mint pl. “hegy mögötte, víz előtte”), és lakóházak ból, családi szentélyek ből, kommunális akadémiákból és pavilonokból álltak. Emellett mezőgazdasági területek is voltak, melyek biztosították a lakók számára az 1 2

1. Namsan-hegy Gyeongjuban Sziklába vájt ülő Buddha a Namsanon. 2. Muryeong király sírja (Gongju, Chungcheongnam-do) Baekje 25. uralkodója, Muryeong király és hitvesének sírkamrája Kína déli dinasztiáinak hatását mutatja.

154

alapvető szükségleteket. Az andongi Hahoe falut a XVII. században alapították, amikor a Pungsan Ryu klán néhány családja itt telepedett le. A nagyjából 450 hagyományos, cseréptetős vagy nádfedeles házat tartalmazó falut a Nakdong-folyó veszi körül, és a vízparton álló fenyőfák sokasága gyönyörű vidéki tájképet formál. A falu hagyományaihoz tartozik a falu biztonságáért és jólétéért való fohász az istenekhez, vagyis a byeolsingut tallori,

155

1 2

1. Hahoe Byeolsingut Tallori Az andongi Hahoe faluban fennmaradt, hagyományos maszkos tánc kifigurázza a korrupt csoszoni uralkodói elitet. 2. A gyeongjui Yangdong falu A falu, mely már több mint 500 megtartja a hagyományos életmódot

valamint a vízparti seonyu julbullori, a helyi tűzijáték fesztivál. A másik történelmi falu, a Gyeongjutól l16 kilométerre északkeletre található Yangdong történelme 500 évre nyúlik vissza. A faluban nagyjából 160 hagyományos, cseréptetős vagy nádtetős ház van, és szép, dombos-völgyes környezet veszi körül. A falu nemcsak a szép, öreg házairól ismert, hanem a konfuciánus ideológiát és az ősi szokásokat megőrző hagyományairól is.

Hanok falvak A közelmúltban országszerte növekszik az érdeklődés a modernizált, tradicionális koreai házak (hanok) iránt. Ez különösen igaz az építészek és a vásárlók körére, de a turistákat Seonyu Julbullori A hagyományos tűzijáték fesztivál keretein belül eperfa gyökerekkel és szénporral megtöltött zsákokat aggatnak ki négy hosszú (kb. 230 m) kötélre a Nakdonggang partján fekvő Mansongjeong pavilon, és a folyó túloldalán levő Buyongdae fennsík csúcsa között.

is vonzzák Korea régi falvai és kerületei, ahol autentikus környezetben tapasztalhatják meg a tradicionális koreai életstílust. A rajongók két legkedveltebb célpontja a szöuli Bukchon hanok falu, valamint a Jeonjuban található hanok falu. A szöuli Bukchon hanok falu Jongnótól és a Cheonggyecheon-pataktól északra, a belváros lakónegyedében található. Ahogyan a neve is utal rá, a Csoszon-korban gazdag arisztokrata családok éltek itt. Főleg a régi idők hangulata, a szépen fennmaradt hagyományos házak, és az ezeket összekötő keskeny, kanyargós sikátorok miatt e terület Szöul egyik legfőbb turista látványossága. A két csoszoni királyi palota, Gyeongbokgung és Changdeokgung által közrefogva, az Inwangsan és a Bukhansan hegyeivel a háttérben, és délre a modern

156

157

felhőkarcolókkal az összkép Szöul múltját és jelenét különleges harmóniában mutatja be. Korea egyik legnagyobb hanok negyede, és egyúttal az egyik leglátogatottabb turista célpontja Jeonjuban található. A Jeonju hanok falu nagyjából 700 hagyományos, cseréptetős házat foglal magába, melyek közül mára néhány vendégház, étterem, teaház vagy műhely lett, ahol a vendégeknek lehetőségük van arra, hogy első kézből tapasztalhassák meg a helyi kulturális örökségeket. A kerületben találhatóak a város legfontosabb örökségi helyszínei, mint a Taejo király hivatalos portréjának helyt adó Gyeonggijeon szentély. Taejo király alapította a Csoszon-dinasztiát és a helyi konfuciánus iskolát (hyanggyo), szintén ő építtette az Omokade teraszt, ahonnan kiválóan belátható az egész negyed. E hely olyan turistacsalogató programokkal szolgál, mint a hanji vagy a teaceremónia lépéseinek elsajátítása.

Koreai turizmus A Koreába látogató külföldi turisták száma rohamosan nőtt az elmúlt években. Míg 2001-ben a látogatók száma 5 millió volt, ez 2013-ra már 12 millióra emelkedett. A megfigyelések szerint ez a növekedés főként a Hallyuval (Koreai hullám) hozható kapcsolatba, aminek köszönhetően egész Ázsiából érkeznek rajongók. De vannak, akik fejlett orvosi kezelésért vagy csak vásárolgatni érkeznek Koreába.

158

A külföldi turisták száma Koreában 1 egység: 1000 fő (forrás: Korea Tourism Organization)

14.200 12.170 11.140

9.790

5.140

2001

2011

2012

2013

2014

A Csoszon korából csak néhány kastély maradt fent egész Koreában. Ezek közül is a gangneung-i Seongyojang különösen híres a pompás, teljes épségben fennmaradt, 300 éves épületeiről, és a szépen gondozott, hagyományos kertjéről. A Seongyojangot egy kevésbé befolyásos csoszoni méltóság építette, leszármazottai máig lakják. A Seongyojang kitűnő példája a gazdag csoszoni uralkodó osztály életszínvonalának. Az épületben a nők számára kiépített belső szobák (anchae), a vendégek fogadására külső szobák (sarangchae), szolgák lakhelye (haengnangchae), Különálló szobák (byeoldang), valamint egy mesterséges tavacska a bejáratnál és egy Hwallaejeong nevű pavilon található.

Korea legfőbb vidéki fesztiváljai Ahogyan a világ többi részén, Koreában is igaz, hogy a helyi közösségek különféle kulturális programokkal pecsételik meg sikereiket, vagy ünneplik meg kulturális és

Bukchon hanok falu

159

160

természeti hagyományaikat. Például a Chungcheongnam-do tartománybeli Boryeongban a helyi iszapfesztivál Koreából és a tengeren túlról is vonzza a nyaralókat, a Gyeongsangbukdo tartománybeli Andong pedig az éves nemzetközi maszkos táncfesztivállal szórakoztatja a városba látogatókat. To v á b b i n é p s z e r ű ü n n e p s é g a G i m j e H o r i z o n Fesztivál Jeollabuk-doban, vagy a Jenju város nemzetközi népszerűsítéséért tartott Hanji Kulturális Fesztivál és a Bibimbap Fesztivál. A Gyeongsangnam-do tartománybeli Jinjuban a Namgang Yudeung Fesztivál hasonló szerepet tölt be. A fesztivál emléket állít a XVI. században, a japán invázió (Imjin Waeran) alatt a megszállókkal hősiesen küzdő, hétköznapi jinjui lakosoknak. A fesztivál turistacsalogató, látványos része a lámpások éjszakai

1 2 4

3 5

1. Jeonju hanok falu 2. Seongyojang ház Gangneungben 3. Bukchon vendégház 4. Andongi Nemzetközi Maszkos Táncfesztivál A fesztivál a Hahoe byeolsingut tallori megőrzésére és felelevenítésére, illetve egyéb maszkos művészetek megerősítésére törekszik. 5. Boryeong Iszap Fesztivál Korea egyik legnépszerűbb nyári ünnepsége, a Boryeong Iszap Fesztivál tízezrével vonzza a nyaralókat az egész világról, minden évben.

leúsztatása a Namgang-folyón. A Gangwon-do tartománybeli Chuncheonban a Nemzetközi Pantomim Fesztivál (CIMF) az egész világról idegyűlő pantomim együttesek előadásainak egész sorával várja az érdeklődőket.

161

Korea legfőbb vidéki fesztiváljai

6 3 4

7 1

6 9 10

5 Korea sokszínű fesztiváljaival kapcsolatban a bővebb információkért szíveskedjen ellátogatni a www.visitkorea.or.kr oldalra! 162

Chungcheongnam-do

Gyeongsangnam-do

1. Cheonan Tánc Világfesztivál A fesztivál a világ néptáncaival kapcsolatos, izgalmas programokkal várja az érdeklődőket. Időpont: 2015. október 7-11. Helyszín: Cheonan Samgeori Park és Arario Park, Cheonan-si Honlap: cheonanfestival.com

6. Hadong Vad Tea Kulturális Fesztivál E fesztivál különböző szórakoztató rendezvényeket és eseményeket szervez a teafogyasztás koreai hagyományai köré. Időpont: 2015. május 22-25. Helyszín: Hadongi Tea Kulturális Központ, hadong-guni Hwagae-myeon és Agyang-myeon Honlap: festival.hadong.go.kr

2. Geumsan Insam Fesztivál Az egészségre és a jóllétre összpontosító őszi ünnepség rendezvényekkel és versenyekkel népszerűsíti a Geumsanban termő koreai ginzenget, vagyis az insamot. Időpont: 2015. október 2-11. Helyszín: Ginzeng és Gyógynövény utca és a Ginzeng Expo tér, Geumsan-hun Honlap: www.insamfestival.co.kr

Gangwon-do 3. Hwacheon Sancheoneo Jégfesztivál A téli fesztivál a befagyott Hwacheoncheon-patakon kerül megrendezésre. A látogatókat különböző szórakoztató programok várják, lehet indulni a lékhorgász versenyen és megpróbálni puszta kézzel pisztrángot fogni. Időpont: 2015. január 10-február 1. Helyszín: Öt eup és myeon negyed és a Hwacheoncheon-patak, Hwacheon Honlap: www.narafestival.com 4. Chuncheon Nemzetközi Pantomim Fesztivál A fesztivál széles, a performansz művészetek és mulatságos programok választékán keresztül mutatja be azt, hogy milyen erős művészi közvetítő eszköz lehet az emberi test. Időpont: 2015. május 24-30. Helyszín: Chuncheon-si Honlap: www.mimefestival.com 5. Yangyangi Ízletes Rizike Fesztivál A fesztivál az ízletes rizike szezonját ünnepli, és Yangyang helyi gombatermesztésével kapcsolatos programok sorát kínálja. Időpont: 2015. október 1-4. Helyszín: Namdaecheon-patak és környéke, Yangyang-gun Honlap: song-i.yangyang.go.kr

7. Jinju Namgang Yudeung Fesztivál A Namgang-folyó úszó lámpásainak hagyománya egészen az 1592-es japán megszállásig nyúlik vissza. E fesztivál a történelmen alapuló, izgalmas programokkal, a világ minden tájáról érkező lámpások kiállításával, úszó lámpásokkal és tűzijátékokkal várja az érdeklődőket. Időpont: 2015. október 1-11. Helyszín: Namgang-folyó és környéke, Jinju Honlap: www.yudeung.com

Jeollabuk-do 8. Gimje Horizon Fesztivál A fesztivál élményközpontú rendezvényeket és programokat kínál a helyi mezőgazdasági hagyományokkal kapcsolatban. Időpont: 2015. október 7-11. Helyszín: Byeokgolje Plaza, Gimje Honlap: festival.gimje.go.kr

Jeollanam-do 9. Hampyeong Pillangó Fesztivál A fesztivál sokszínű kiállítást és szórakoztató programot nyújt a virágokkal és a pillangókkal a középpontban. Időpont: 2015. május 1-10. Helyszín: Hampyeong Expo Park, Hampyeong-gun Honlap: www.hampyeong.go.kr 10. Gangjin Szeladon Fesztivál A fesztivál a különböző eseményekkel és programokkal segíti a korjói szeladontechnika megőrzését és további fejlesztését. Időpont: 2015. augusztus 1-9. Helyszín: Korjói szeladon kemencés udvar, Gangjin Honlap: www.gangjinfes.or.kr

163

Sport 스포츠

Hogyan lett Dél-Korea sportnagyhatalom 1988: Szöuli nyári olimpiai játékok 2002: FIFA világbajnokság (Korea/Japán) 2011: Atlétikai világbajnokság 2012: Londoni nyári olimpiai játékok 2018: Pyeongchangi téli olimpia Taekwondo

5 Sport 스포츠

Dél-Korea nemzeti csapata az egész világot meglepte azzal, hogy 5. helyet ért el az éremtáblázaton (arany, ezüst és bronz) a 2012-es londoni nyári olimpián. Továbbá azt is érdemes megjegyezni, hogy a koreai futballcsapat is olimpiai bronzérmet szerzett. Az ország focicsapatában rejlő lehetőségeket a dél-koreai játékosok Európa Ligába történő igazolása is megerősíti. A dél-koreai baseball csapat aranyérmet nyert a 2008-as pekingi olimpián. Egyes játékosok nagy rajongótábort építettek ki az USA-ba vagy Japánba igazolásukkal az ottani csapatuk körében. Korábban az ázsiaiak gyengén szerepeltek műkorcsolyából, de a dél-koreai Kim Yuna változást hozott a világrekord megdöntésével. A tipikusan nyugati nemesi sportnak tartott 2

1 3

1. Choo Shin-soo az amerikai Mayor League Baseballban a Texas Ranger labdafogója. 2. Kim Yuna a 2013as műkorcsolya világbajnokság győztese. 3. Park In-beet, akit 2013-ban az év LPGA játékosának választottak.

166

vívásban a dél-koreai sportolók temérdek érmet nyertek. Emellett közismert tény, hogy több dél-koreai játékos nyert már golfbajnokságot (PGA, LPGA). Érdemes megjegyezni, hogy a női golfbajnokságok top 10 listáira mindig felkerül 3-4 koreai. 2010 és 2013 között a Forma 1 is ellátogatott Koreába a Jeollanam-do tartománybeli Yeongam koreai nagydíj formájában. A Tour de Korea profi kerékpárverseny évente kerül megrendezésre Dél-Koreában.

167

Hogyan lett Dél-Korea sportnagyhatalom Dél-Korea sportnagyhatalommá válásának legfontosabb tényezői az ország lakosságának spor tszeretete és a tehetséggondozás. Az ország arra törekszik, hogy megtalálja és hatékonyan képezze a tehetséges, ifjú sportolókat, és a hazai tornák rendezésével segítsen nekik minél több tapasztalatot szerezni. Léteznek olyan sportlétesítmények is, amelyek kizárólag a nemzetközi tornákon (mint az olimpiai játékok vagy az ázsiai játékok) induló sportolók számára vannak fenntartva.

Nemzeti sportinfrastruktúra A munkaszünetek alatt a dél-koreai focirajongók közül sokan már korán reggel összegyűlnek, hogy hódolhassanak a sportnak. A szomszédos falvakból összeálló csapatok gyakran rendeznek maguknak játékokat és versenyeket, melyen a szomszédságból verbuvált, résztvevő csapatok sportolóinak száma eléri az 500.000 főt. Az ország sportinfrastruktúrája szilárd és széles körű. 2013 óta az amatőr sportegyesületek tagjainak száma elérte a 4,13 millió főt, ami a teljes lakosság 8,1%-át teszi ki. Chuncheon maraton A Gangwon-do tartománybeli Chuncheonban rendezik meg minden év októberében.

168

Számbéli változások a szomszédsági sportklubok és tagjaik közt 93

101

98 90

82 75

4.554 4.132

3.646 2.702

2.914

2006

2007

Klubok

2.985

2008 Tagok

3.081

3.086

3.081

2009

2010

2011

2012

2013

2014

(1 egység: 1000 klub és fő / Forrás: Kulturális, Sport és Turisztikai Minisztérium)

A lista első helyén a klubokba gyűlt amatőr focisták állnak (590,000 fő), őket követik népes számmal a tenisz, a tollaslabda, az asztali tenisz, a gateball és a napi tornagyakorlatok kedvelői. A kormány a sportklubok támogatásával arra igyekszik ösztönözni az embereket, hogy minél többen kezdjenek aktívan sportolni. Sok egyesület e célból időről-időre rendezvényeket is szervez. Az elmúlt néhány évben a maratonfutó klubok száma drasztikusan megnőtt. Tavasszal A jeju-i Olle gyalogút Túraútvonal Jejudo szigetén Az “Olle” a helyi jejui nyelvjárásban a ház bejárata és a főút között húzódó keskeny utat jelenti. E szót a sziget hegyi túraútvonalaira először az újságíró Seo Myeong-suk kezdte használi, miután megihlette az észak-spanyolországi Santiago de Compostela zarándokút. (Forrás: Jeju Olle Alapítvány)

169

és ősszel, heti rendszerességgel rendeznek maratoni futóversenyeket az egész országban. Az amatőr versenyek ezrével, vagy akár tízezrével is vonzzák a résztvevőket. A becslések szerint a kocogó, futó és maratonfutó személyek száma 800.000 és 4 millió fő közé tehető. Nemrég egy maratonfutáson több mint 20.000-en vettek részt. Dél-Korea hegyvidéki országként tökéletes környezetet nyújt a hegymászók és a túrázók számára. Sok helyen a nagyvárosok közelében hegyek húzódnak, így a városiaknak könnyedén elérhetővé válik a hegymászás és a túrázás. Valamint számos, népszerű sziklamászó hely is található az ország területén. Az elmúlt években Jejudo dombos útvonalai a túrázók kedvencévé váltak. A robbanásszerű népszerűségnek köszönhetően az önkormányzatok egymással versengtek a jobbnál jobb túraútvonalak kiépítésével. A környezetbarát kerékpározás is a figyelem középpontjába került, és így a bicikliklubok száma is megnőtt. Országszerte hatalmas

A fő profi sporteseményeken résztvevő nézők átlaga számokban

11.562 10.983

11.374

10.709 7.157

5.358

1.471 2009 Röplabda

170

11.429

13.747

13.055

12.873 11.402

4,575 1,472 2010 Kosárlabda

5.400

7.656

5.687 4.092

1.744 2011 Futball

8.115

1.744 2012 Baseball

1.525 2013

4.458 1.967 2014

(1 egység: fő / Forrás: MCST)

kerékpárút-hálózatot építettek ki, így hétvégenként sok ember élvezheti a folyók menti biciklizést. A profi baseball, futball és röplabda mérkőzések rengeteg nézőt vonzanak, hiszen a kedvenc csapatnak való szurkolás szórakoztató időtöltés. A profi futball és baseball meccseket évi 3, illetve 8 millióan tekintik meg a mérkőzések helyszínén.

A sport és a tudomány együttműködése A 2012-es londoni nyári olimpián Dél-Korea aranyérmet nyert ugrásban. E teljesítmény a sport és a tudomány együttműködésének volt köszönhető. Spor ttudósok tanulmányozták a sikerhez szükséges megfelelő körülményeket. Arra a következtetésre jutottak, hogy a tornász és a ló érintkezésének megfelelő időtartama 0,15 mp, valamint a testnek és a karoknak 22°-os szöget kell bezárniuk egymással ahhoz, hogy a tornász tovább maradhasson a levegőben, és gyorsabban tudjon fordulni. A dél-koreai tornász annak eredményeként nyerte meg az aranyat, hogy a testfelépítésének megfelelő körülmények között edzették. A Koreai Sporttudományi Intézet (KISS) az erőtan, az élettan és a lélektan specialistáit alkalmazza, hogy segítsék a sportolókat lehető legjobb eredményeik elérésében. A 2012-es londoni nyári olimpián a nemzeti csapatot öt szakértő kísérte el. Az országban összesen 16, sporttal foglalkozó társaság van, melyek számítógépeken keresztül cserélik egymás közt az információkat.Koreában sok gyakorlóés edzőlétesítmény van, ilyen a szöuli Taereung Edzőközpont is. A taereungi központ edzőlétesítményekből, futópályákból, fedett és külső pályákból, egy nemzetközi szabályoknak megfelelő, fedett medencéből és a sportolók számára fenntartott, 300 fős szállásból áll.

KISS A szöuli Nowon-guban a Koreai Sporttudományi Intézet a testedzési módszerek kidolgozásával és fejlesztésével foglalkozik. A kutatás célja a sportolók képességeinek fejlesztése, a jövendőbeli nagy sportolók nevelése, és a sporttudomány átfogó kutatása.

171

Jincheon Edzőközpont Az edzőközpont fő létesítménye 12 sportág 350 sportolóját képes befogadni (pl. torna, lövészet, úszás, tenisz, soft tenisz, röplabda, kosárlabda, baseball, softball, evezés, kajakkenu és rögbi). További létesítményekben a sportolók fizikai állapotának beállítását és a pihentetést végzik.

2011-ben új edzőlétesítmény épült meg a Chungcheongbukdo tartománybeli Jincheonban azon sportolók számára, akik nemzetközi versenyeken indulnak. Az itt edzettek közül a 2012-es londoni nyári olimpián aranyat és ezüstöt nyertek atlétikából, úszásból és lövészetből. A jincheoni létesítményt 25 sportág 800 sportolójának befogadására fogják kibővíteni. Egy másik létesítményben, a Taebaek melletti Hambaeksanhegyen kifejezetten a sportolók szív-tüdő funkcióinak fejlesztésére szakosodtak.

Az 1988-as szöuli nyári olimpia A 24. nyári olimpiai játékoknak Szöul adott otthont 1988-ban, és rekordszámú sportoló vett rajta részt (159 országból 13 304 fő). A játékokat a “megbékélés és haladás” szellemében rendezték meg. A szervezőbizottság a következő célokat tűzte ki: rekordszámú résztvevő, világméretű harmónia, legjobb eredmények, biztonság és költségmegtakarítás. Az 1988-as olimpia címere A címert a hármas Taegeuk alapján tervezték, ami hagyományos koreai motívum sok generáció óta. A széles körben elterjedt motívumot magánházak és kézműves műhelyek bejáratainak díszítéséhez használták. Az olimpián a béke kívánságának szimbóluma volt.

Dél-Korea 16. országként (Ázsiában második ként) rendezhette meg a modern kori nyári olimpiai játékokat. 23 hivatalos- és 2 bemutató sportágban rendeztek versenyeket. DélKorea az összesített ranglista 4. helyén végzett 12 aranyéremmel, 10 ezüsttel és 11 bronzzal. Az 1988-as szöuli nyári olimpia azért volt különösen jelentős, mert a nyugati és a keleti blokk közötti megbékélésre összpontosított. Korábban ugyanis a nyugati blokk bojkottálta az 1980-as moszkvai olimpiát, majd viszonzásul a keleti blokk bojkottálta az 1984-es los angelesi olimpiát. A szöuli rendezvény az Olimpiai Chartának megfelelően túllépett az ideológiai konfliktuson és a faji megkülönböztetésen, és inkább alkalmat szolgáltatott arra, hogy világszerte bemutassa az ország gazdasági fejlődésének állapotát, a hagyományos kultúráját és a koreai emberekben rejlő lehetőségeket.

172

A 2002-es FIFA koreai-japán világbajnokság A 31 napig (május 31-től június 30-ig) tartó 2002-es FIFA koreai-japán világbajnokság az első olyan világkupa volt, amit két ország közösen rendezett meg. Továbbá ez volt az első olyan labdarúgó-világkupa, ami Európán és Amerikán kívül került megrendezésre. A rendezvény a meglepetések egész sorát vonultatta fel, melyek

A 2002-es koreai-japán FIFA világbajnokságon a nemzeti válogatottnak drukkoló, lelkes, vörös pólós szurkolótábort elnevezték vörös ördögöknek. Úgy tartják, a 2002-es bajnokság alatt a dél-koreai lakosság fele tiszteletét tette a szurkolói rendezvényeken.

közül talán Dél-Korea kiemelkedő sikere, az elődöntőbe jutás volt a legváratlanabb. A rendezvény egy másik szemszögből is bemutatta a dél-koreaiakat a világnak a válogatottnak lelkesen szurkoló, vörös pólós focirajongók személyében. A több tízezres szurkolótábor fáradhatatlanul ujjongott. A Németországgal a 4. helyért vívott meccset az ország lakosságának 1/8-a, 6,5 millió fő követte.

A 2011 atlétikai világbajnokság A rendezvényt az ország harmadik legnagyobb városában, Daeguban tar tották meg 2011-ben, augusztus 27. és

Dél-koreai szurkolók a szöuli Városháza előtt a 2002-es FIFA világbajnokság alatt. A külföldiekre mély benyomást gyakorolt a szurkolók lelkesedése és egyként való ünneplése.

173

szeptember 4. között. A bajnokságot több mint 100 millióan

követték az egész világon. A Daegu Stadion is olyan hely, ahol

1. Az akadályverseny versenyzői a 2011-es daegui IAAF atlétikai világbajnokságon 2. A dél-koreai csapat a 2012-es londoni nyári olimpia megnyitóján.

több nemzetközi sporteseményt tartottak, pl. a 2002-es FIFA világbajnokságot vagy a 2003-as nyári Univerziádét (egyetemi olimpia). A 2011-es daegui IAAF világbajnokság alatt a digitális kijelzőn lehetett követni a sportolók közti századmásodperces különbségeket.

A 2012-es londoni nyári olimpia A 2012-es londoni nyári olimpián Dél-Korea az arany-, ezüstés bronzérmeivel az 5. helyet szerezte meg az éremtáblázaton. Az ázsiai országok között Korea a 2. helyen végzett Kína mögött. A dél-koreai sportolók összesen 13 aranyat, 8 ezüstöt és 7 bronzérmet nyertek íjászatból, lövészetből, vívásból, gimnasztikából, dzsúdóból és úszásból. Érdemes megegyezni, hogy az ország aranyérmet szerzett mind férfi egyéniben, mind női egyéniben, mind női csapatban, illetve bronzot szerzett férfi csapatmérkőzésen. Lövészeten az ország 3 arany- és 2 ezüstérmet szerzett, lövészeti nagyhatalomként bemutatkozva a világnak. Egy íjász és egy lövő fejenként két aranyat is nyert. Továbbá az ország két dzsúdó és egy birkózás aranyat szerzett. A londoni olimpián a dél-koreai csapat az egész világ számára meglepetést okozott azzal, hogy csak a három sportbéli szuperhatalom és a rendezvény házigazdája tudta megelőzni az éremtáblázaton. Figyelemre méltó, hogy a nyugati arisztokraták sportjának tartott vívásban Dél-Korea 6 érmet tudott nyerni, de a legjelentősebb teljesítmény a lólengésből szerzett aranyérem. Yang Hak-seon tehetségét megmutatva megszerezte az ország első olimpiai aranyérmét lólengésből. Taekwondoban 174

175

A 2012-es londoni nyári olimpia dél-koreai érmesei Ki Bo-bae (íjászat) Ki Bo-bae két aranyérmet nyert, női egyéniben és csapatban.

Park Tae-hwan (úszás) Park Tae-hwan két ezüstérmet nyert, fétfi 200 m és 400 m freestyle-ban.

Kim Jang-mi (lövészet) Kim Jang-mi a női 25 méteres sportpisztoly aranyérmet nyert.

176

Choi In-jeong (vívás) Az ország vívócsapata jelentős eredményeket ért el a 2012-es londoni nyári olimpián. Choi In-jeong a női párbajtőr csapatversenyen ezüstérmet nyert.

Kim Jae-bum (dzsúdó) Kim Jae-bum aranyérmet nyert a férfi 73-81 kg-os kategóriában mind a világbajnokságon, mind a 2012es londoni nyári olimpián.

Yang Hak-seon (gimnasztika) Yang Hak-seon gimnasztika aranyérmet szerzett az országnak. Az 1080°-os, triplacsavartjával elérte a legmagasabb, 7,4-es pontszámot.

177

korábban sok aranyérmet szerzett az ország, ezúttal csak egyet. Ezt a sportág egyre népszerűbbé válása magyarázhatja, hiszen egyre több ország indul taekwondóban. A 2012-es londoni nyári olimpián a dél-koreai csapat jelszava a “Londontól Londonig” volt, ezzel utalva az 1948-as londoni olimpiai játékok óta letelt időre. Az elmúlt 64 évben az ország helyzete annyit javult, hogy segélykérőből mára adományozóvá vált, és szeretné megosztani e jólétet és a A 2018-as pyeongchangi téli olimpia Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke bejelenti, hogy a 2018-as téli olimpia házigazdája Pyeongchang lesz.

megszerzett tapasztalatokat más országokkal.

A 2018-as pyeongchangi téli olimpia A 2018-as pyeongchangi téli olimpia 2018. február 9. és 25. között kerül megrendezésre. Pyeongchang már kétszer is pályázott a téli olimpiára (a 2010-es és a 2014-es játékokra), de harmadjára sikerült elnyerni a lehetőséget. Így Dél-Korea végre még egyszer az olimpia házigazdája lehet az 1988-as szöuli nyári olimpia óta. A 2018-as pyeongchangi téli olimpia a Japánban megrendezett, 1998-as naganói játékok után a második olyan téli olimpia lesz, amit Ázsiában tartanak meg. A nyári és a téli olimpia, a FIFA világkupa és az IAAF atlétikai világbajnokság a négy legfontosabb nemzetközi sporteseménynek számít. DélKorea 2018-ban a hatodik olyan ország lesz Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és Oroszország után, ahol mind a négy sporteseményt megrendezték már.

Taekwondo A Koreából származó taekwondo az önvédelem harcművészete, ahol a versenyzők egyaránt használhatják kezüket és lábukat. Az ősi időkben a koreaiak a háborúra való felkészülés részeként gyakorolták a taekwondót. Az idő múlásával a taekwondo fokozatosan népi sporttá vált. 178

1961-ben teljes jogú spor ttá vált, 1971-ben pedig Korea nemzeti sportjává választották. 1973-ban Szöulban megrendezték az első taekwondo világbajnokságot, majd 1980-ban a NOB is beválogatta az olimpiai játékok hivatalos programjába. A taekwondo nemzetközi sportággá nőtte ki magát, nagyjából száz millióan űzik világszerte. A taekwondo a szellemi fegyelemre teszi a hangsúlyt, ezért is népszerű mind a férfiak, mind a nők körében. DélKorea kormánya a taekwondo mesterek külföldi misszióival népszerűsíti a sportot. ENSZ békefenntartók taekwondót tanítanak a helyi lakosoknak a problémás országokban. A világ sok részén a taekwondót Dél-Korea szimbólumának tartják. A szellemi fegyelem és a kitartás gyakorlati hatásai miatt a taekwondo segíthet a gyógyulásban a szenvedélybeteg fiataloknak.

Taekwondo-bemutató New Yorkban, a Time Square-en

179

Történelem 역사

Az ország történetének kezdetei (történelem előtti idők – Kojoseon) A három királyság és más államok Az északi és a déli államok időszaka: az Egyesült Silla és Balhae Goryeo Joseon Joseon bukása: a japán birodalom bekebelezi Koreát Függetlenségi mozgalom A demokrácia kiépülése és a gazdasági nagyhatalommá válás

Fejsze E multifunkciós eszköz a paleolitikumból származik, a yeoncheon-guni Jeongokriban (Gyeonggi-do) tárták fel.

182

6 Történelem 역사

Az ország történetének kezdetei (történelem előtti idők -Gojoseon) A koreai nép története 700.000 évvel ezelőtt, Mandzsúriában és a Koreai-félszigeten kezdődik az első emberek letelepedésével. A paleolitikum embere állatszarvból és pattintott kőből készült eszközöket használt. Jellegzetes őskőkori helyszínek a Sangwonban (Pyeongannam-do) található Geomeunmoru barlang, a Yeoncheonban (Gyeonggi-do) a Jeongok-ri, Cheongwonban (Chungcheongbuk-do) a Durubong barlang.

Fésűmintás edények E tárgyat a jellegzetes neolitikumi lelőhelyen, a szöuli Amsa-dongban találták.

A félsziget első lakosai csoportosan vadászó és gyűjtögető

(forrás: Koreai Nemzeti Múzeum)

a Gongjuban (Chungcheongnam-do) a Seokjang-ri és a

életmódot folytattak. Koreában a neolitikum Kr. e. 8.000 körül kezdődött. Az emberek mezőgazdálkodásba fogtak, gabonaféléket termesztettek, mint pl. a köles, valamint csiszolt kőeszközöket használtak. Az emberek végleg letelepedtek, és nemzetségalapú társadalmat formáltak. Az emberek őrlőkövekkel csiszolták eszközeiket. A neolitikum egyik legjellemzőbb jellegzetességei a fésűmintás agyagedények, melyekből sok leletet találtak a Koreaifélszigeten, például a szöuli Amsa-dongban, a pyeongyangi Namgyeongban és a gimhaei Suga-riben. 183

A Koreai-félszigeten a bronzkor Kr. e. XX. században kezdődött, Mandzsúriában pedig a Kr. e. XV. században. Bronzkori lelőhelyeket találtak a kínai Liaoning és Jilin tartományokban, illetve a Koreai-félszigeten is. A bronzkori kultúra fejlődése nagy hatással volt a nemzetségalapú társadalomra. A legerősebb nemzetségek vezetői összefogtak, és egy közös nemzetséget hoztak létre, majd ezek a csoportok korai államokká fejlődtek. A Gojoseonmegalapításában központi szerepet betöltő törzsek, vagyis a koreai nép ősei a Mennyei királyt tisztelték, vagy a medvéket bálványozták. A két frakció főpapja és politikai vezére közös megállapodás szerint Dangun Wanggeom lett. Gojoseonegy független kultúrát hozott létre a Daedonggang nevű folyó mellett a kínai Liaoningben. A Kr. e. III. században Bu király és Jun király megerősödött királyságot hagytak fiaikra. Stabil uralkodói rendszert építettek ki, melyet helytartókkal és katonatisztekkel erősítettek meg. A Kr. e. III. század vége felé Kínában a Qin dinasztiát felváltotta a Han dinasztia, nagy társadalmi felfordulást okozva ezzel. Sok

184

ember délre vándorolt Gojoseonba. Az ő vezérük Wiman volt, aki Kr. e. 194-ben trónra lépett, és uralkodása alatt kiterjesztette Gojoseon határait. Ekkorra Gojoseonbelépett a vaskorba, továbbfejlesztette a mezőgazdaságot és a kézművességet, és növelte haderejét. Kína és a Koreai-félsziget közötti köztes kereskedelmi pontként igyekezett hasznot húzni. Ez Gojoseonés a Han Kína közötti összetűzéshez vezetett. A Han hatalmas szárazföldi és vízi sereggel megtámadta Gojoseont, ami dacosan ellenállt a támadásoknak, és fényes győzelmet aratott a háború kezdeti szakaszában. Azonban a főváros, a Wanggeomseong erőd Kr. e. 108-ban elesett, és ezzel összeomlott Gojoseonis.

Dolmen A világ hét csodája közé tartozik többek között a gízai nagypiramis, a kínai nagy fal és a Stonehenge Angliában. A Koreai-félszigeten szétszórtan található dolmeneket kedvezően hasonlíthatjuk hozzájuk. Először is a Koreai-félszigeten több mint 36.000 dolmen

Dolmen parkSuncheonban (Jeollanam-do)

185

található, ami nagyjából a felét teszi ki a világon fennmaradt összes ilyen építménynek. Másodszor, a dolmenek feltárásakor sokféle leletet találtak, pl. emberi csontokat, kő-, jáde - és bronztárgyakat. A leletek kutatása során szőmos kérdés merült fel: Kik építették a dolmeneket? Mikor és hogyan? Milyen életmódjuk lehetett az építőknek? Asztal formájú dolmenek a ganghwai Bugeun-riben

Harmadszor, csak találgathatunk, hogyan és honnan szállították ide a köveket, és miféle szakértelemre volt szükség a dolmenek megépítéséhez. A múltban a koreaiak kétféle csoportra osztották a dolmeneket: az asztal formájú északi típusúak a Hangangfolyótól északra találhatóak, a go-tábla formájú déli típusúak pedig attól délre. Azonban az észak-déli típusú megjelölést elvetették, miután találtak go-tábla formájú dolmeneket a Hangangfolyótól északra, és asztal formájú dolmeneket délre is. Eközben a tudósok újabb típusokat adtak hozzá a besorolási rendszerhez.

Egy mandolin alakú és egy vékony pengéjű bronztőr (Gojoseon) Két lelet a bronzkorból, melyekről úgy vélik, hogy fegyverek, vagy áldozati eszközök lehettek. A balra látható tőr a bipához (koreai mandolin) hasonlít, míg a másiknak egyenes, vékony pengéje van. (forrás: Koreai Nemzeti Múzeum)

A dolmenekre gyakran sírokként tekintenek, de ez nem állítható teljes bizonyossággal. Yi Gyu-bo, a XII. századi Goryeo neves tudósa a következőket jegyezte fel: “Azt beszélik, hogy a dolmeneket a szentek helyezték el az ősi időkben. Valóban csodálatos módszer (az, hogy az ember ilyen formába képes rendezni a sziklákat).” A XX. század elején az amerikai misszionárius, Horace Grant Underwood azt állította, hogy sírok helyett valószínűleg a föld isteneinek szánt áldozati szertartásokhoz építették fel a dolmeneket. A koreai néprajzkutató Son Jin-tae egy

186

népmesére hivatkozik, melyben a dolmeneket a boszorkányok házának tartják (a Mago halmeoni helyi legendája). Amíg Japánban vagy Kínában (Mandzsúria kivételével) csak elvétve lehet találni, addig a Koreai-félszigeten ezrével látni dolmeneket. Több ezer évvel ezelőtt épültek, de a folyamat megszakadt valamikor az időszámítás kezdete előtt. Temérdek megoldatlan rejtély övezi a dolmeneket, mint például az, hogy miért található olyan sok belőlük a Koreaifélszigeten, Északkelet-Ázsiában. Illetve van-e kapcsolatuk az Európában és Indiában talált hasonló építményekkel. 2000-ben a UNESCO elfogadta a dél-koreai kormány azon kérését, hogy a világörökség részeként jegyezze a ganghwai, hwasuni és gochangi dolmeneket. Ez is tanúskodik arról, hogy a kulturális antropológia szempontjából világszerte megnövekedett az érdeklődés irántuk.

A három királyság és más államok A Gojoseonéra vége felé a törzsi államok egyesültek Mandzsúriában és a Koreai-félszigeten. Mandzsúria és Jilin területén, a Songhuajiang-folyó menti síkságon megalapították Buyeo-t. Buyeo lakosai gabonatermesztésből és állattenyésztésből éltek, lovakat is tartottak. Szőrmét is készítettek. Az I. század elején királynak kezdték nevezni vezérüket, aktívan kereskedtek a környező országokkal, és Kínával is felvették a diplomáciai kapcsolatot. A III. század végére Buyeo összeolvadt Goguryeoval. A buyeói emberek minden év decemberében megtartották a Yeonggo nevű ünnepségüket, melynek során áldozatokat mutattak be a mennyeknek, együtt énekeltek, táncoltak, és a foglyokat is szabadon engedték. A térségi konföderáció létrehozásával a királyság darabjaira 187

hullott, de a Goguryeo-tés a Baekjét megalapítók büszkén tekintettek magukra Buyeo örököseiként. A Samguk sagi(A három királyság története) azt állítja, hogy a Kr. e. 37-ben a Goguryeo-t megalapító Gojumong eredetileg Buyeo-ból származott. Goguryeoa Baekdusan nevű hegy és az Amnokgang (Yalu)folyó mentén virágzott fel. A királyság megalapítása után sorra igázta le a környék kisebb államait, és fővárosát az Amnokgang Kőtábla Nagy Gwanggaeto királyhoz (Goguryeo, V. század) Nagy Gwanggaeto király Goguryeo19. uralkodója volt, birodalmát kiterjesztette Mandzsúriára és Szibéria tengeri tartományaira. Fia, Jangsu király 414ben hatalmas kőtáblát (6,39 m magas, 37 tonnás) emeltetett apja sikereinek emlékére a mai kínai Jilin tartományban Jian területén. Az 1775 írásjelből álló felirat elmeséliGoguryeo megalapításának és területi kibővítésének történetét.

közelébe, Gungnaeseongba (Tonggu) helyezte át. Goguryeo háborúk sorával elűzte a Han dinasztiához hűséges frakciókat, és kiterjesztette területét nyugaton egészen a Liaodongig és keleten a Koreai-félsziget északi területeiig. Goguryeoerős állammá vált, uralma alá hajtotta Mandzsúriát és a Koreai-félsziget északi részét. A Koreai-félsziget keleti partján volt még néhány kisebb állam, mint Okjeo és Dongye (a mai Hamgyeong-do és Gangwon-do északi része). Félreeső elhelyezkedésük miatt lassan fejlődő államok voltak. Okjeo sóval és hallal adózott Goguryeo uralkodóinak. Dongye lakosai egy Mucheon nevű áldozati rítust tartottak minden év októberében, énekkel és tánccal építették a közösséget. Különleges portékájuknak számított a dangung nevű íj és a gwahama, ami elég kisméretű ló volt ahhoz, hogy a gyümölcsfák alatt kényelmesen átférjen. Okjeo és Dongye szintén Goguryeorészévé váltak. Gojoseon déli területeit több kisebb állam szállta meg, pl. Mahan, Jihan és Byeonhan. Mahan 54 kisebb állam szövetségéből állt (összesen 100.000 háztartással), és a mai Gyeonggi-do, Chungcheong-do és Jeolla-do tartományok területén helyezkedett el. Byeonhan a mai Gimhae és Masan helyén terült el. Jinhan a

188

A három királyság és Gaya (V. század)

Goguryeo

Pyeongyang

Keleti-tenger Usanguk Dokdo

Nyugati-tenger Ungjin (Gongju) Sabi (Buyeo) Baekje

Silla Gaya

Geumseong (Gyeongju)

Tamna

mai Daegu and Gyeongju területein feküdt. Byeonhanban is és Jinhanban is nagyjából 40.000-50.000 háztartás volt. A három k isállamot együttesen Samhan (a három Han állam) néven is ismerték. A samhaniak májusban és októberben tartottak szertartásokat. Ilyenkor összegyűltek, ettek, ittak, énekeltek és táncoltak. A vaskori kultúra terjedésének és a mezőgazdasági ismeretek fejlődésének időszakában, Mandzsúriában és a Koreai-félszigeten alakultak ki az olyan erős államok, mint Goguryeo, Baekje és Silla. 189

Vadászjelenetek festménye a Táncosok sírjában (Goguryeo, V. század) Goguryeonépének dinamikus vadászmódszerei (Kr.e. 37-Kr. u. 668)

Goguryeo A három királyság közük Goguryeovolt az első, amelyik szuverén országgá küzdötte fel magát. Az I. század végén terjeszkedni kezdett, majd a II. század alkonyán királyközpontú társadalommá formálódott. A korai IV. században a goguryeo-i Agyagfigurás korsó (Silla, V. század) Az ősi időkben az állatformájú agyagfigurákat játéknak vagy temetkezési kellékeknek szánták. A korsó a silla-kori emberek vallásos meggyőződéséről árulkodik. Fontos forrás a tudósok, illetve a történelem és a művészetek kedvelőinek számára.

Micheon király kiűzte a Han dinasztiához hűséges frakciókat a Koreai-félszigetről. 372-ben, Sosurim király uralkodásának második esztendejében Goguryeofelvette a buddhizmust, valamint törvénykönyvet vezetett be a megfelelő uralkodási rendszer megalkotásához. Ekkor alapították meg a Taehak nevű konfuciánus oktatási intézményt is. Sosurim fia voltNagy Gwanggaeto király, aki elűzte a khitan, sushen, és dongbuyeo törzseket, és kiterjesztette hatalmát Mandzsúriára. Délen több Baekje erődöt is elfoglalt, valamint Sillát is kisegítette a Wako betolakodók kiűzésével.

Baekje A Baekjeállamalakulatot Kr.e. 18-ban a Hangang-folyó mentén élő, Buyeo-ból és Goguryeo-ból származó emberek 190

Gaya aranykoronája A koronát Goryeongban (Gyeongsangbuk-do) találták. Jellegzetessége a függőleges díszítés és a faragott jáde függők.

és más bevándorlók alapították. A III. század közepére, Goi király uralkodása alatt a királyság teljes ellenőrzés alá vonta a Hangang-folyó menti területeket, és a fejlett kínai kultúra átvételével erős kormányzati rendszert épített ki. A IV. század közepére Geunchogo király elfoglalta Mahant, és kiterjesztette területét a mai Jeollanam-do déli partjáig. Az északi határ mentén Baekje összetűzésbe kerültGoguryeoval a mai Hwanghae-do feletti uralomért. Baekje a déli Gaya Királyság felett is ellenőrzést gyakorolt. Akkoriban Baekje területéhez tartozott a mai Gyeonggido, Chungcheong-do, Jeolla-do, Nakdong-folyó középső része, Gangwon-do és Hwanghae-do.

Silla Silla Jinhan egyik kisállamából, Sarogukból származik. Királyságként alapították Kr.e. 57-ben a mai Gyeongju és más régiók akkori lakosai. Park, Seok és Kim családnevűek váltották egymást a trónon. A királyság IV. századra elfoglalta a Nakdonggang nevű folyótól keletre eső területeket. Naemul király uralkodása alatt engedélyezte a goguryeo-i 191

csapatok Sillában állomásozását a Wako betolakodók kiűzése érdekében. Silla goguryeo-i közvetítéssel vette át a kínai kultúrát. A Nakdonggang alsó részénél található Byeonhanban a Geumgwan Gaya vezetésével megalakult a Gaya konföderáció. A szövetség saját vaskultúrát fejlesztett ki, és jelentős befolyást szerzett a Nakdonggang menti területek felett. Gaya kisállamai korán kezdték a rizstermesztést, és aktív kereskedelmet tartottak fent a japán Wa-val és Lelanggal, kihasználva a helyben öntött vasat, és a kényelmes tengeri útvonalakat. Aranyozott bronzfüstölő Baekje-ből (VI. század) Ez az értékes tárgy nagy segítséget nyújt a kutatók számára, hogy jobban megismerhessék a baekje-i termelési készségeket, kézművességet, művészi kultúrát, vallást és eszméket. (forrás: Koreai Nemzeti Múzeum)

A három királyság egyesítése Silla alatt Az V. században a Koreai-félsziget mindhárom királysága (Goguryeo, Baekjeés Silla) elkötelezte magát a terjeszkedés mellett a királyközpontú uralkodási intézményrendszer alapján. Gwanggaeto király fia, Jangsu 427-ben Pyeongyangba helyezte át Goguryeo fővárosát. Elfoglalta Hanseongot (a mai Szöult), Baekje fővárosát, és a Hangang-folyó mentén egészen a mai Jungnyeong-hágóig (Danyang and Yeongju) és Namyang-myeonig (Gyeonggi-do) terjeszkedett. E területi terjeszkedésnek köszönhetőenGoguryeoolyan hatalommá vált, amivel számolni kellett Északkelet-Ázsiában. A Goguryeo által elfoglalt Hangang-menti területek feladása után Baekje 475-ben Ungjinba (a mai Gongju) helyezte át fővárosát. Baekje igyekezett megerősödni, hogy visszaszerezze elvesztett területeit. Dongseong király a Sillával való szövetsége megerősítésével szembe került Goguryeo-val. Muryeong király megerősítette a helyi fennhatóságot a jólét megalapozásának érdekében. Mur yeong király fia, Seong király Baekje fővárosát

192

áthelyezte Sabiba (a mai Buyeo), hogy megreformálja az uralkodói rendszert, illetve a Sillával szövetkezve visszaszerezte a Hangang-menti területeket. Ami Sillát illeti, Jijeung király uralkodása alatt Saroguk megváltoztatta a nevét Sillává, megreformálta a politikai rendszerét, és átszervezte a közigazgatási területeit, a fővárost is beleértve. Jijeung király 512-ben beolvasztotta Usangukot (a mai Ulleungdo és Dokdo) Sillába. Beopheung király új törvényeket hozva megszilárdította az uralkodói rendszert, kiszabta a hivatalos köpenyekre való szabályokat, és a buddhizmust állami vallássá tette. Geumgwan Gaya területeit pedig irányítása alá vonta. Jinheung a Hwarangdo-t országos szervezetté szervezte át, és jelentősen megnövelte az ország területeit. Pekcsétől Hangang-menti területeket foglalt el, leigázta a goryeongi Dae Gayát, Nakdonggang menti területeket is elcsatolt, és a keleti part mentén egészen Hamheungig terjeszkedett. 612-ben a Sui Kína, ami egyetlen állammá egyesítette Kína területeit, több mint egymillió fős hadsereggel megtámadta Goguryeo-t. A goguryeo-i Eulji Mundeok tábornokkal vívott harcban a kínai betolakodók java a Salsuba (mai nevén a Cheongcheongang nevű folyó) veszett. A Sui dinasztia hatalmas veszteséget szenvedett a hadjárat alatt, végül 618-ban a Tang dinasztia leigázta. A Tang Kína is sokszor megtámadta Goguryeo-t, de minden alkalommal kudarcot vallott. Mindeközben Baekje is folyamatosan támadta Sillát. Silla sikertelenül kérte Goguryeosegítségét, de a Tang Kínával kötött szövetségével megszállta Baekjét. A silla csapatok élén Kim Yu-sin legyőzte a Gyebaek vezette baekjei elit osztagot Hwangsanbeolban, majd Baekje 193

Nagy Seongdeok király szent harangja (egyesült Silla, VIII. század) A 18,9 tonnás harang a legnagyobb az országban. Más néven Emille harangként is ismerik. A jobboldali képen látható Repülő Aszparák megmutatja a sillakoriművészek képességeit.

fővárosába, Sabiba nyomult. A Tang kínai csapatok pedig a Geumgang-folyó torkolatán keresztül szállták meg az országot. Végül 660-ban Baekje megadta magát a Silla-Tang erőknek. Ezt követően a Silla-Tang csapatok megtámadták ÉszakÁzsia egykori leghatalmasabb királyságát, Goguryeo-t. Az ország felélte tartalékait a két kínai dinasztia ellen vívott, két nagykiterjedésű háborúban, és 668-ban Goguryeoelesett. M iután a Sillával kötött szövetsége segítségével meghódította Baekjét és Goguryeo-t, a Tang Kína megkísérelte a fennhatósága alá vonni az egész Koreai-félszigetet, Sillát is beleértve. Silla fellázadt a Tang csapatok ellen, és legyőzte annak hadiflottáját a Geumgang-folyó torkolatához közeli Gibeolpóban. A Tang kiűzése a félszigetről fontos szempont lett a Koreai-félsziget 676-os egyesítésénél.

Az északi és a déli államok időszaka: az Egyesült Silla és Balhae A Koreai-félsziget három királyságának 668-as egyesítésével Silla javában megnőtt mind területében, mind népességében. Az Egyesült Silla a káprázatos gazdasági fejlődés korszakába 194

lépett, majd a Tang Kínával való kapcsolatát is kisimította. A két ország nagy lehetőséget látott a kereskedők, szerzetesek és konfuciánus tudósok cseréjében. Silla arany és ezüst kézimunkákat, valamint ginzenget exportált Kínába, és könyveket, porcelánt, selymet, ruhát és kézműves termékeket importált. Silla megismerkedett a KözépÁzsiából származó javakkal, az ottani kereskedők a Selyemúton és tengeri útvonalakon érkeztek az országba.

Az Egyesült Silla és Balhae (VIII. század)

Balhae

Sanggyeong

Pyeongyang

Keleti-tenger Usanguk

Nyugati-tenger

Silla

Dokdo

Geumseong (Gyeongju)

Tamna

195

Silla nagy kikötőihez tartozott Ulsan és Danghangseong (a mai Hwaseong, Gyeonggi-do), ahová a közép- és dél-ázsiai javak tömkelege érkezett. A IX. század elején a sillaiJang Bogo tábornok előre tolt helyőrséget telepített Cheonghaejinben ( a m a i Wa n d o, J e o l l a n a m - d o ) , h o g y e l e j é t ve g ye a kalóztámadásoknak, és hogy a szomszédos országokkal, pl. Kínával és Japánnal való kereskedelemre ösztönözzön. Eközben Goguryeobukott királyságának túlélői ellenálltak a Tang Kína uralmának. 698-ban néhány csapatuk Dae Jo-yeong vezetésével és a Mohével összefogva megalapította Balhae-t a mai kínai Jilin tartomány területén, Dongmiaoshanban. Elkerülhetetlen volt az összetűzés az új királyság és Silla között. Balhae terjeszkedésbe kezdett, és visszaszerezte a voltGoguryeo területeinek nagy részét. Mu király uralkodása alatt Észak-Mandzsúria Balhae fennhatósága alá került. Mun király pedig megreformálta a kormányzati rendszert, és 755-ben Sanggyeongba (a mai Ningan-xian a Heilongjiang tartományban) helyezte át a fővárost. Balhae népe büszke volt goguryeo-i származására. A Japánban őrzött levelek szerint a balhaei k irályok Goguryeokirályaiként nevezték meg magukat. Balhae végül olyan nagyra és erősre nőtt, hogy a Tang Kína csak Haedong seongguknak (“keleti virágzó ország”) nevezte. Azonban a Baekdusan kitörése okozta pusztítás, és a khitan invázió következtében az ország elesett 926-ban.

Goryeo A VIII. század végére Silla meggyengült a nemesek közti hatalomért dúló belviszályban. A X. század végére a helyi frakciók legerősebbjei, mint Gyeon Hwon és Gungye, megalapították saját rezsimjüket. 196

892-ben Gyeon Hwon megalapította a Kései Baekjenevű királyságot, melynek Wansanju lett a fővárosa, és amely a mai Chungcheong-doés Jeolla-do területei felett uralkodott. 901-ben Gungye, a Silla királyi család tagja megalapította Kései Goguryeo-t, ahol a mai Gangwon-do és Gyeonggi-do felett uralkodott. Kiterjesztette területeit, megreformálta az uralkodói rendszert, és a fővárost Cheorwonba helyezte át. Az ország nevét pedig Taebongra változtatta. G u n g ye a h e l y i ve ze tő k e l nyo m á s áv a l, é s a t ró n követelésével sokat vesztett népszerűségéből. 918-ban a songaki helyi vezető, Wang Geon elűzte Gungye-t. Wang Geon megváltoztatta az ország nevét Goryeo-ra, kijelentette, hogy az ország Goguryeo örököse, és a fővárost Songakba helyezte át. Goryeo ellenséges maradt a Kései Baekje királysággal szemben, de Sillával a pozitív elkötelezettség politikáját folytatta. 935-ben az Egyesült Silla békésen összeolvadt Goryeoval. A Kései Baekje vezetői közti belharc következtében Gyeon Hwon megadta magát Wang Geonnak. 936-ban a királyság végül megadta magát Goryeo-nak. Így Wang Geon egyesítette

Intarziás szeladon váza felhő és daru motívumokkal (Goryeo, XII. század) A jáde zöld szeladonkészlet a Goryeo-korszak jellemző kerámiája. Az e tárgyakon található gyönyörű minták a felszínre vésett barázdákba helyezett fehér és fekete agyag berakással készültek. Az ilyen típusú intarziás minták elkészítéséhez egyedülálló tehetség szükséges.

a Koreai-félsziget kései három királyságát. Goryeo a konfucianizmust tette meg politikai ideológiájának, valamint hatékony oktatási rendszert alakított ki a Gukjagam (nemzeti felsőoktatási intézet) és számos hyanggyo (helyi magániskola) megalapításával. A buddhizmus is mély hatást gyakorolt a társadalom egészére. A királyság elfogadó hozzáállást képviselt más vallásokkal szemben. Erről tanúskodik a Yeondeunghoe (a lótuszlámpa ünnepe) és a Palgwanhoe (a nyolc fogadalom ünnepe), melyek a népi vallások és a buddhizmus elegyei voltak. Goryeo több országgal, köztük a Song Kínával is élénk 197

kereskedelmet ápolt. Sok kereskedő érkezett Kínából, KözépÁzsiából, az arab országokból, Délkelet-Ázsiából és Japánból Byeongnandóba, ami a főváros, Gaeseong elővárosának számított. A Song kínai kereskedők szatént, selymet és gyógynövényeket árultak, míg Goryeo kereskedői kenderszövetet és ginzenget. Elefántcsontot, kristályokat és borostyánt Arábiából importáltak. E korszakban alakult ki Goryeo nevéből Korea. Goryeo királysága csodás kultúrát hozott létre. A jáde zöld porcelánon látható intarziás mintázat olyan művészeti teljesítményről tanúskodik, amely az egész világon páratlan volt a korában.

Goryeo (XI. század)

Seogyeong (Pyeongyang)

Keleti-tenger

Gaegyeong (Gaeseong) Usanguk Namgyeong (Szöul) Dokdo

Nyugati-tenger Donggyeong (Gyeongju)

Tamna

198

A szintén ebben az időszakban készült Tripitaka Koreana (a Tripitaka koreai gyűjteménye, 81.258 db faklisébe faragott buddhista írás) a fadúcos nyomtatási technológia csúcsteljesítménye, bemutatja a buddhista kultúra lényegét. Goryeo időszakában találták fel a világ első fémklisés nyomtatási eljárását is. A vonatkozó feljegyzések szerint a goryeoiak Gutenberg Jánost több mint 200 évvel megelőz ve találták fel a mozgatható fémbetűs nyomtatási módszert. 1377-ben, 78

Jikji (1377), a legrégebbi fennmaradt, mozgatható fémbetűs nyomtatással készült szöveg

évvel megelőzve Gutenberg 1455-ös Bibliáját, kinyomtatták a Jikji (a nagy buddhista szerzetesek zen tanításai) c. könyvet. A Jikji-t a Francia Nemzeti Könyvtárban őrzik, és 2001-ben regisztrálták aVilág Emlékezete programban.

Háború a mongolokkal A XIII. század elején Kínában hirtelen megváltozott a helyzet. A mongolok meghódították a kínai Jin dinasztiát, és befolyásukat a Koreai-félszigetre is kiterjesztették. A mongolok hét alkalommal szállták meg Goryeo-t1231. és 1259. között. A támadások visszaverése érdekében Goryeoáthelyezte fővárosát Ganghwába. Még a közemberek és a rabszolgák is harcoltak a betolakodókkal. 1259-ben a két ország békeszerződést kötött. Kínában a mongolok alapította Yuan dinasztia elfogadta Goryeo6 békefeltételét, köztük a Goryeodinasztia fennmaradásának garanciáját, és a mongol csapatok azonnali kivonulását a Koreai-félszigetről. A békeszerződés annak eredménye, hogy Goryeokitartóan ellenállt a mongolok hódító terveinek. A békeszerződés ellenére egyes Goryeocsapatok tovább 199

harcoltak, műveleti bázisukat előbb Jindóba, majd Jejudóra helyezve. 1273-ig folytatták a harcot. Az világ akkori leghatalmasabb ereje, a mongolok ellen vívott 42 éves honvédő háború a koreaiak kitartásáról és rettenthetetlen szelleméről tanúskodik. Azonban az ország területeit feldúlták, és az emberek élete is tönkrement a háború hosszú évei alatt. A mongolok számos ér tékes kulturális örökséget elpusztítottak, köztük a Hwangnyongsa templom kilencszintes pagodáját.

Joseon A XIII. század vége felé Goryeo-nak külső és belső problémákkal is szembe kellet néznie: a nemesség körében dúló hatalmi harccal, és a portyázó, vörös turbános Wako kalózokkal. Akkoriban Yi Seong-gye tábornok nagy népszerűségnek örvendett a külföldi betolakodók kiűzésénél játszott szerepében. A tábornok megdöntötte Goryeo-t, és új dinasztiát alapított Joseon néven. Taejo néven Joseon első uralkodójaként Hanyangot (a mai Szöul) választotta fővárosnak. A feng shui elvei szerint kedvező hely volt az új dinasztia központjának. Elrendelte a Gyeongbokgung palota, a Jongmyo szentély, valamint utak és piacok megépítését. A Koreai-félsziget közepén található új főváros könnyen megközelíthető volt a Hangang-folyón keresztül, ami keresztül folyt a város szívén. A harmadik király, egyben a dinasztia alapítójának fia, Taejong király jelentősen hozzájárult a kormányzási rendszer megerősítéséhez. Az új rendszer keretében meghozta a Hopae törvényt, amivel minden lakos nyilvántartásba került. Valamint megalapított hat minisztériumot, a személyi nyilvántartási, 200

a pénzügyi, a diplomáciai, a védelmi, az igazságügyi és a közmunkaügyi minisztériumokat. Taejong fia, a negyedik uralkodó, Sejong király az országot a politikai, társadalmi és kulturális felvirágzás korszakába vezette. A Jiphyeonjeon (Kiválóságok Csarnoka) erős és hatékony irányelveket dolgozott ki. Sejo,Yejong és Seongjongkirályok uralma alatt összeállították a Gyeongguk daejeont (nemzeti törvénykönyv) azzal a céllal, hogy egy hosszan tartó uralkodói rendszert alkossanak meg.

Joseon (XV. század)

Hamgil-do (Hamgyeong-do) Pyeongan-do

Hamheung

Pyeongyang

Keleti-tenger

Hwanghae-do Haeju Gyeonggi-do Gangwon-do Ulleungdo Hanseong (Szöul) Wonju

Nyugati-tenger

Chungcheong-do

Gongju Jeonju

Dokdo

Gyeongsang-do Daegu

Jeolla-do

Jejudo

201

202

A hangeul megalkotása A koreaiak évszázadokon át a kínai írásjeleket vették alapul ábécéjükhöz és írásrendszerükhöz. A kínai írásjeleket használó idu és hyangchal, az írott és a beszélt szavak rendszere bár sokat fejlődött, mégis sok kívánnivalót hagyott maga után.

Cheonsang Yeolcha Bunya Jido (Joseon,XVII. század) Csillagképeket ábrázoló csillagtérkép Joseon-ból (balra) (forrás: Koreai Nemzeti Palotamúzeum)

1443-ban, Sejong király felügyeletével kidolgozták a hangult (koreai ábécé), majd három évvel később, 1446ban megismertették a néppel. A koreai ábécé betűinek formái az emberi hangképző szervek kiejtés közbeni formáin alapul. Tudósok egész sora állítja azt, hogy a hangeul a világ legtudományosabb és legkönnyebben megtanulható írásrendszere. Tény, hogy sokat segített a közember és a kormány közti kommunikáció fejlesztésében, és döntő szerepet játszott a kulturálisan fejlett ország alapjainak lefektetésében.

A tudományos technika fejlődése A Joseon-korban az ország jelentősen fejlődött a tudomány és a technika terén. A Jagyeongnut (vízóra), az Angbuilgut (napóra) és a Honcheonuit (armilláris gömb) egyaránt a dinasztia korai periódusában találták fel. Ekkor használtak a világon elsőként csapadékmérőt. Továbbá földmérési és térkép készítési eszközöket is kifejlesztettek.

Angbuilgu (Joseon, XVIIXVIII. század) Az idő és az évszakok változásait is nyomon követő napóra (balra) (forrás: Koreai Nemzeti Palotamúzeum)

Csapadékmérő (Joseon, XVIII. század) A Seonhwadangból származó csapadékmérő Daeguban (jobbra)

203

Taejo király uralma alatt, a korábbi goryeo-i változat alapján kidolgozták a Cheonsangyeolcha bunya jidot (csillagtérkép). Sejong király uralma alatt elkészítették a kínai Shoushili naptár és az iszlám naptár alapján a Chiljeongsant (a mozgások kiszámítása az ég hét meghatározója alapján). Figyelemre méltó előrelépések születtek az orvostudomány terén is. Összeállították a Hyangyak jipseongbangot (koreai receptek gyűjteménye) és az Uibangyuchit (orvosi receptek bizalmas gyűjteménye). Taejong és Sejong király alatt dolgozták ki a mozgatható fémbetűs nyomtatási módszereket is, mint a Gyemija ésGabinja, mely lehetővé tette a könyvek sorozatgyártását.

Joseon külkapcsolatai Joseon baráti viszonyt ápolt a Ming Kínával. A két ország királyi Fehér porceláncsésze szilva, bambusz és madár motívumokkal (Joseon, XV. század) A korai Joseon érában készült csésze jellemzően koreai hangulata a bambusz, a szilva és a madarak kifinomult ábrázolásában jelenik meg. (forrás: Koreai Nemzeti Múzeum)

követeket cserélt minden évben, és mozgalmas kulturális és gazdasági kapcsolatot tartott fent. Joseon elfogadta Japán kétoldalú kereskedelmi kérelmét, aláírta a megállapodást a Tsushima klán vezérével, és megnyitotta busani, jinhaei és ulsani kikötőit. Joseon más ázsiai országokkal is kereskedett, pl. Ryukyuval, Sziámmal és Jávával.

A kézművesség fejlődése A Joseon-kor legjellemzőbb kézműves terméke a porcelán volt. A szürkéskék mázas szeladont vagy a fehér porcelánt széles körben használták a királyi udvarban és a kormányhivatalokban. A XVI. századra a joseon-i porcelánkészítés elérte csúcspontját. A fehér porcelán jellemzően tiszta, egyszerű formái a Goryeo-korszak hagyományain alapult. A porcelánokat a konfuciánus tudósok arisztokratikus igényeire szabták. 204

Imjin Waeran (1592-es japán invázió) A XIV. és a XV. században Joseon jó viszonyban állt Japánnal. Azonban a XVI. században Japán nagyobb részesedést akart a kétoldalú kereskedelemből, de Joseon nem volt hajlandó eleget tenni a kérésnek. Japán nyugtalanságba sodorta Joseon-t az 1510-ben és az 1555-ben az országban okozott zavargásaival. Japánban Toyotomi Hideyoshi véget vetett a 120 éve tartó hadviselő államok időszakának, és egyesítette az országot. Azután, 1592-ben nagyjából 200.000 katonai csapattal megszállta Joseon-t azzala céllal, hogy szétzilálja a helyi urak erejét, és megerősítse hatalmát Japánban. A háború 1598-ig tartott. A megszálló japán csapatoktól Seonjo király fenyegetve érezte magát, ezér t a Ming Kína közeli Uijuba vonult vissza, hogy a mingek segítségét kérje. A japán megszállók bevonultak Joseon északi tartományaiba. A koreai milíciák az ország több területén is felvették a harcot a betolakodókkal. Különösen figyelemre méltó, hogy a Yi Sun-sin admirális vezette koreai haditengerészet sorban aratta győzelmeit a megszállók felett, és megvédte a nemzet éléskamrájának számító Jeolla-do tartományát. A japán erők kivonultak Koreából, de 1957-ben ismét megszállták Joseon-t. Habár Yi Sun-sin admirálisnak mindössze 13 hadihajója maradt, elsöprő győzelmet aratott a 133 hajóból álló japán flotta felett. A Myeongnyang-szorosban vívott tengeri csata minden idők egyik legnagyobb katonai sikere, és méltó arra, hogy feljegyezzék a tengeri csaták világtörténetébe. Toyotomi Hideyoshi halálát követően a japán megszállók visszatértek hazájukba. A hét évig tartó háborúban Joseon számos kulturális öröksége, mint a Bulguksa templom, 205

elpusztult. A japánok temérdek könyvet, nyomtatási kelléket és műkincset vittek magukkal A hadizsákmányoknak köszönhetően Japán képessé vált arra, hogy továbbfejlessze országa tudományát és művészetét. A betolakodó csapatok által elrabolt porcelánkészítők segítségével Japán a saját porcelánkultúráját is megalkothatta.

A lakossági kultúra fejlesztése A kései Joseon érában a kereskedelem és az ipar gyors fejlődének indult. A gyermekek számára lehetőség nyílt arra, hogy a helyi magániskolákban tanulhassanak. A nép életminőségének javulása meghozta a kedvet a különböző szórakozási lehetőségekhez is. Amíg az irodalmi műveket kínaiul adták ki, addig széles körben terjesztették a könnyen érthető hangullal írt történeteket. Megalkották a pansorit (zenés, történetmesélő műfaj) és a maszkos táncot. A történeteket megéneklő pansori különösen népszerűvé vált. A pansori nagyszerű kikapcsolódást nyújtott, és fő kulturális Sandae Nori Tradicionális színpadi előadásmód, a maszkos színészek és színésznők mókáznak, táncolnak és énekelnek.

206

elemmé vált a munkásosztály körében. A bohóc figura hozzáadhatott, vagy éppen kihagyhatott szálakat a történetből az előadás során, és a közönség is részt vehetett chuimsae felkiáltással, vagy a sorok ismétlésével. A XIX. század végén Sin Jae-hyo összeállította a pansori saseolt (történetek) az öt legnépszerűbb énekből, köztük a Chunhyanggával (Chunhyang éneke), a Simcheonggával (Sim Cheong éneke) és a Heungbogával (Heungbo éneke). A maszkos előadások, mint a tal noriés asandae nori is igen népszerűek voltak.

Joseon bukása: a Japán birodalom annektálja Koreát A XVIII. században, az ipari forradalom kezdetével Európában kialakult a kapitalizmus, megszülettek a nagyvállalatok. Az európai országok bővítették ázsiai és afrikai gyarmataikat. A XIX. század közepére a nyugati hatalmak határaik megnyitására kényszerítették a Qing Kínát és Japánt, majd ugyanezt követelték Joseontól is, de az ország ezt visszautasította. Joseon nem engedett a franciák 1866-os és az amerikaiak 1871-es tengeri támadásai után sem. A nyugati hatalmak továbbra is nyomást gyakoroltak. 1875-ben Japán útnak indította Unyo csatahajóját, hogy megtámadja Ganghwa és Yeongjongszigetét azt követelve, hogy Joseon nyissa meg kapuit a külföldi kereskedelem felé. Végül 1876-ban Joseon arra kényszerült, hogy aláírja a teljes mértékben egyenlőtlen Ganghwado-szerződést Japánnal. Ezt követően a birodalmi hatalmak egymással versengtek, hogy melyikük tudja hamarabb kifosztani Joseon erőforrásait. 1897-ben Joseon kikáltotta a Koreai Császárságot, sulykolta a reformokat és a nyitott ajtó politikáját, de már túl késő volt. J a p á n h a m a ro s a n É s z a k ny u g at-Á z s i a l e g e rő s e b b

A Ganghwado-szerződés A Ganghwado-szerződést 1876. február 27-én írta alá Joseon és Japán. A megegyezés különösen egyenlőtlen volt Joseon számára, Japán az aláírást fenyegetéssel csikarta ki.

207

országává vált a Qing Kína és Oroszország felett aratott, fényes győzelmeivel. Japán megtette első lépéseit Joseon annektálására, aminek számos koreai hazafi, köztük Ahn Junggeun is ellenállt, de mindhiába. 1910 augusztusában a Koreai császárság japán gyarmat lett.

A függetlenségi mozgalom A gyarmati időszakban (1910-1945) a japánok kifosztották Joseon erőforrásait, és betiltották a koreai nyelvet. 1939-ben egészen odáig merészkedtek, hogy rendeletben előírták a helyiek számára, hogy mindenki változtassa meg a nevét japán Az ideiglenes kormány vezetői Döntő szerepet játszottak az ideiglenes kormány sanghaji megalapítása óta, 1919 áprilisától egészen 1945 augusztusáig, az ország felszabadulásáig.

stílusúra. Illetve a koreaiakat besorozták saját munkaerőnek, vagy a csendes-óceáni hadszíntérre katonának. Korea kitartóan próbálta visszaszerezni függetlenségét. Titkos szer vezetek be tömörültek , hogy országszer te harcoljanak a japánok ellen. Továbbá központokat alakítottak k i Kínában, Oroszországban és az Egyesült Államokban a függetlenségi mozgalom részére. 1919 márciusában a koreai vezetők bejelentették a Függetlenségi Nyilatkozatot. Diákok és közemberek is csatlakoztak hozzájuk, országszerte tüntettek az utcákon. A mozgalom elterjedt, koreaiak tüntettek Mandzsúriában, Szibéria tengeri tartományaiban, az Egyesült Államokban, Európában és még Japánban is. Az 1919-es függetlenségi mozgalmat követően koreaiakat képviselő

208

szervezeteket alapítottak Szöulban, Szibériában és Sanghajban. A Sanghajban megalapított Koreai Ideiglenes Kormány az ország első demokratikus kormánya volt. Modern alkotmányt hozott létre, valamint egy olyan politikai rendszert, melyben különválasztották a három alapvető (végrehajtói, törvényhozói és bírói) területet. A koreaiak fegyvert is ragadtak a japánok ellen. Az 1920as években több mint harminc függetlenségi katonai egység folytatott ellenálló tevékenységeket Mandzsúriában és Szibéria tengeri tartományiban. 1920 júniusában a kínai Jilin tartományban, Fengwutungban a Hong Beom-do vezette koreai függetlenségi katonai egység nagy vereséget szenvedett a japán csapatokkal s ze m b e n . Vi s zo nt 1 9 2 0 o k tó b e ré b e n a m a n d z s ú r i a i Helongxianban koreai önkéntesek Kim Jwa-jin vezetésével fényes győzelmet arattak. E győzelmet a koreaiak a cheongsalli csataként emlegetik. 1940-ben a koreai ideiglenes kormány (PGK) Chungqingban m e g s z e r v e z t e a K o r e a i Fe l s z a b a d í t ó H a d s e r e g e t a Mandzsúriában szétszéledt szabadságharcosokat egyesítve. A PGK hadat üzent Japánnak, és csapatokat küldött az indiai és a mianmari frontvonalakra, hogy a Szövetségesek oldalán harcoljanak. Néhány koreai fiatal speciális kiképzésben részesült az USA különleges alakulatai által, hogy felkészítsék őket a japán erők elleni harcra Koreában. 1945. augusztus 15-én eljött a koreaiak várva várt pillanata, az ország felszabadult a csendes-óceáni háború japán kapitulációjának köszönhetően. Amerikai és szovjet csapatokat vezényeltek a 38. szélességi fogtól délre és északra, hogy lefegyverezték a Koreaifélszigeten maradt japán csapatokat. 209

A demokrácia kiépülése és a gazdasági nagyhatalommá válás 1948 májusában az ENSZ felügyelete alatt megtartották DélKorea első demokratikus választásait, ahol megválasztották a 198 fős országgyűlés tagjait. Ugyanazon év júliusában életbe lépett az alkotmány, és a két mélyen tisztelt szabadságharcost, Rhee Syngman (Li Szin Man)-t és Yi Si-yeong-ot megválasztották az ország első elnökének, illetve alelnökének. 1948. augusztus 15-én szabad demokráciaként, és PGK legitimitását megörökölve megszületett a Koreai Köztársaság (ROK). Az ENSZ a Koreaifélsziget egyetlen legitim kormányaként elismerte a ROK kormányát. Azonban a 38. szélességi fogtól Északra a Szovjetunió ellenkezése miatt nem lehetett megtartani az általános választásokat az ENSZ felügyelete alatt. 1945. szeptember 19-én kommunista országként megalakult a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (DRPK) Kim Il-sung (Kim Ir Szen) felesküdött elnök vezetésével, aki korábban tisztként szolgált a szovjet-orosz hadseregben. Délen a szabad demokrácia és Északon a kommunista diktatúra közötti konfrontáció közepette a Rhee Syngman e l n ö k v e z e t t e R O K- n a k s z á m o s p r o b l é m á v a l k e l l e t megküzdenie. Ilyen problémák közé tartozott a belső rend megerősítése, a gyarmati uralom nyomainak eltűntetése, és az emberek közti jobb- és baloldali konfliktusok. 1950. június 25-én észak-koreai csapatok szovjet készítésű tankokkal és vadászgépekkel bevonultak Délre, így kirobbantva a totális háborút. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúan elítélte az észak-koreai agressziót, és indítványban javasolta a tagállamoknak a dél-koreai segítségnyújtást. 210

Amikor az ENSZ erők bevonásával a háború kimenetele a déliek javára fordult, vörös kínai csapatok avatkoztak közbe az Észak oldalán. A két oldal közti heves harcok eltartottak egészen 1953. július 27-éig, amikor is végül aláírták a tűzszüneti egyezményt. Rhee Syngman elnök nem írta alá az egyezményt, ő ugyanis folytatta volna a háborút az egész ország délieknek kedvező egyesítéséig. A kommunisták által kirobbantott 3 éves, véres háború lerombolta az egész Koreai-félszigetet. Katonák és civilek milliói estek áldozatul. Az ország ipari létesítményeinek java része odaveszett, Dél-Korea a világ legszegényebb országa lett. Azonban a háború megtanította a dél-koreaiakat a szabadság értékeinek felismerésére. Ez az élmény alapozta meg a hazafiságot a fiatal diákok és az egyenruhás katonák szívében egyaránt, és ez lett az ország fő mozgatórugója a modernizáció felé vezető úton. R hee Syngman elnök megerősítette diktatór ik us hatalmát. 1960-ban a kormányzó Liberális Párt manipulálta az elnökválasztást. A diákok az utcára vonultak tüntetni. A helyzet csak tovább romlott, amikor a rendőrség agyonlőtt több tüntetőt. Rhee Syngmanelnök bejelentette lemondását, és Hawaiira menekült. Röviddel ezután módosították az alkotmányt, és elfogadták a kabinetrendszert és a kétkamarás országgyűlést. Az új alkotmány alatt elindult az új rezsim Jang Myeon elnök vezetésével, de a helyzet rendkívül törékennyé vált a politikai küzdelmek miatt és az utcán továbbra is tüntető diákok miatt. 1961 májusában Park Chung-hee tábornok vezetésével fiatal katonatisztek egy csoportja puccsal magához ragadta a hatalmat. 1963 októberében, két éves katonai uralom után 211

A Gyeongbu gyorsforgalmi út Korea első nemzeti gyorsforgalmi útját 1970ben adták át, Szöult és Busant köti össze.

elnökválasztást tartottak, melyen megválasztották az azóta leszerelt Park Chung-hee-t, majd decemberben be is iktatták. A Park elnök által vezetett kormány kitűzött egy ötéves gazdasági fejlesztési tervet “a szülőhaza modernizációja” jelszó alatt. Az exportorientált politika gyors gazdasági növekedés hozott. A változást nyomon követők “a csoda a Hangangfolyón” néven emlegették a folyamatot. Az ország k iemelten fontosnak tar totta a belföldi fejlesztéseket, megépítették a Gyeongbu gyorsforgalmi utat, és a nagyobb városokban metróvonalakat. Az ország a Saemaeul Undongot (új közösség mozgalma) is véghezvitte, melynek során az elszegényedett mezőgazdasági társadalmat a gyártásra fókuszálóvá változtatta. Amikor a kormány bejelentette a Yusin nevű revitalizációs reformot, amit a 18 éve hivatalban levő, diktatórikus kormány meghosszabbítására alkottak, 1972 októberében a diákok és a közemberek a demokratizálódás mozgalma mellett kötelezték el magukat. 1979 októberében, a Park elnök ellen elkövetett

212

merénylet után katonatisztek új csoportja Chun Doo-hwan tábornok (Singunbu) vezetésével, puccsal átvették a hatalmat. Singunbu erővel elnyomta a demokráciát váró hangokat, köztük a Május 18-i Demokratizálódás Mozgalmat is. Chun Doo-hwan felesküdött elnöknek, és autoriter vasmarokkal kormányzott. Kormánya a gazdasági stabilizációra koncentrált, és sikeresen alacsonyan tartotta az inflációt. Chun kormányzása alatt az ország folyamatos gazdasági növekedést produkált. 1987 júniusában Roh Tae-wooa kormánypárt színeiben azt nyilatkozta, hogy megválasztása esetén elfogadja a nép demokratizálódási kérelmét. Az év decemberében megválasztották ötéves időtartamra, 1988 februárjában tette le az elnöki esküt. Roh Tae-woo kormánya diplomáciai kapcsolatot épített ki több kommunista országgal, köztük a Szovjetunióval, Kínával és Kelet-Európával. Kormányzása alatt, 1991 szeptemberében mindkét Korea egyszerre csatlakozott az ENSZ-hez. Az 1993-ban beiktatott Kim Young-sam-kormány a korrupció megszüntetésére törekedett azzal, hogy a magas rangú köztisztviselőket kötelezte a teljes vagyonnyilatkozatra, és megtiltotta a hamis nevek használatát a pénzügyi tranzakcióknál. Ez az intézkedés jelentősen növelte az üzleti tranzakciók átláthatóságát. A kormány a helyi önkormányzati rendszert is kiépítette. Kim Dae-jung-ot 1998-ban elnökként beiktatták. A kormányának sikerült leküzdenie az egy évvel korábban kirobbant deviza-válságot, és a demokrácia és a piacgazdaság fejlesztésére törekedett. Az Északkal való kapcsolat végett a kormány elfogadta a “napfény politikáját”. 2000 júniusában az észak-koreai 213

Pyeongyangban rendezett csúcson találkozott a két Korea vezetője, és közös nyilatkozatot adtak ki. Ezután a két Korea megalkotta a megbékélés és az együttműködés rendszerét, és megegyeztek a szétválasztott családok találkozásában, a Gyeongui és a Donghae vasútvonalak újrakapcsolásában, a magánszektor vezette egyesülési mozgalom revitalizációjában, valamint a gazdasági együttműködés kibővítésében, beleértve a Geumgangsan-hegy látogathatóságát is. A 2003-ban beiktatott Roh Moo-hyun kormánya három fő célra koncentrált: a demokrácia revitalizációja a nép részvételével, a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés, és egy olyan Északkelet-Ázsia építése, amelynek fókuszában a béke és a jólét áll. A kormány 2007 októberében, Pyeongyangban megtartotta a két Korea vezetői közti második csúcstalálkozót is, valamint szabadkereskedelmi egyezményt írt alá az USA-val. A 2008 februárjában beiktatott Lee Myung-bak adminisztráció bejelentette az öt vezető mutatót a változást és a praktikusságot középpontban tartó, új fejlesztési rendszer kiépítésének érdekében. A kormány kihangsúlyozta, hogy a kormány feladata az emberek szolgálata. Igyekeztek csökkenteni a bürokráciát, privatizálni az állami vállalatokat (a hatékonyabb működés érdekében) és megreformálni a közigazgatási eljárásokat. Más téren a kormány igyekezett az USA-val egy XXI. századhoz illő, kreatív szövetséget kovácsolni, illetve egy globális Koreát létrehozni a Déli-Északi Gazdasági Közösség segítségével. A 2012-es decemberi választásokon Park Geun-hye lett az ország első női elnöke, 2013 februárjában iktatták be. Kormánya új elképzeléseket vázolt fel: a nemzet fejlesztését 214

és az emberek boldogságát. Az elmúlt 65 évben (19482013) Dél-Korea a világ legszegényebb országai közül gazdasági hatalommá küzdötte fel magát, és példát állított

A 18. elnök, Park Geun-hye 2013 februárjában iktatták be, mint az ország első női elnökét.

a szabad demokráciából. Ez a folyamat egyedülálló példa a világtörténelemben.

215

Az ország rövid története A koreai történelem korszakolása mindig is érdekelte az embereket. A Samguk sagi (a három királyság története) és a Samguk yusa (a három királyság fontos eseményei) a Silla-érát három korszakká osztja fel, a korai, középső és kései Silla dinasztiákká. Periode Tiga Kerajaan Silla (i.e. 57 - i.sz. 935) Baekje (i.e. 18 - i.sz. 660 ) Goguryeo (i.e. 37 - i.sz. 668)

Fésűmintás kerámia Neolitikumra jellemző agyagedények, melyek geometriai mintákkal, pontokkal, vonalakkal, körökkel díszítettek.

Aranykorona (Silla, VI. század) Jellegzetessége a három ág alakú, két szarvasagancs alakú dísz, kerek aranylemezek, vessző alakú jáde berakások és a két falevél alakú függő.

Bronzkor Gojoseon Periode Samhan

Liaoning-stílusú és vékony pengéjű bronztőrök A bronzkort és a korai vaskort képviselő bronztőrök

Gaya (42 – 562) Páncél és sisak A Gaya-korszak alatt készültek (V. század). Az acéllemezeket az emberi test vonalait követve hajlították, majd összeszegecselték.

Vaskor Buyeo

Paleolitikum Neolitikum

Korea i.e.

5000

2000

1000

500

200

100

i.sz.

200

300

400

500

Kína Sui (581-618)

Bronzkor Shang (1600-1046)

Zhou (1046-256)

A hadakozó államok korszaka (475-221) Qin (221-206) Korai Han (i.e. 206 - i.sz. 25)

Déli és az északi dinasztiák (420-589)

A Chun Qiu korszak (770-476) Kései Han (25-220)

A három királyság korszaka (220-280) Chin (265-420)

Nyugat Mezopotámiai civilizáció Az egyesített Egyiptom dinasztiája

Görög civilizáció A Római Birodalom megalapítása (735) Szókratész (470-399) Nagy Sándor (356-323)

216

Jézus Krisztus születése A Római Birodalom államvallássá nyilvánítja a kereszténységet (392) A Római Birodalom kettészakadása (395) Julius Caesar (101-44) Az 1. pun háború (264-241) A 2. pun háború (219-201) A 3. pun háború (149-146)

Az angolszászok királyságot alapítanak Angliában (449) Mohamed (570-632)

A XX. század eleje óta elfogadott az uralkodó dinasztiák szerinti korszakolás. A zo n b a n a k o ra i m o d e r n tö r té n e l m e t k u t ató ny u g at i m ó d s ze re k meghonosításával számos új rendszer terjedt el.

Joseon (1392-1910)

Egyesült Silla (676 - 935) Buddha a Seokguram grottóban A szobor bemutatja az egyesült Silla esztétikai szépségét. A szobor a megvilágosodott Shakyamunit ábrázolja.

A 2002-es koreai-japán FIFA világbajnokság Hunminjeongeum A könyv ismerteti az elveket, amelyeken a hangeul alapszik. A hangeul az ország írásrendszere, melyet Sejong király (ur. 14181450) hozott létre

Goryeo (918 – 1392)

A koreai háború (1950-1953)

Janggyeongpanjeonraktárok a Haeinsakolostorban Tripitaka Koreana (a Tripitaka koreai gyűjteménye, melyet 81258 fadúcba véstek) a buddhista szentírás legidősebb és legátfogóbb, fennmaradt gyűjteménye

A Koreai Köztársaság kormányának megalapítása (1948) Koreai Császárság (1897-1910)

Balhae (698 – 926)

600

700

Tang (618-907)

900

A 24. szöuli nyári olimpia (1988)

1000

1100

1200

Song (690-1279)

1300

1400

1500

Ming (1368-1644)

Az öt dinasztia és a tíz királyság korszaka (907-960)

1800

1900

Qing (1616-1911)

2000

A Kínai Népköztársaság létrehozása (1949)

Yuan (1271-1368)

A Kínai Köztársaság létrehozása (1912)

Az első keresztes hadjárat (1096-1099)

I. világháború (1914-1918) II. világháború (1939-1945)

Marco Polo (1254-1324) Magna Carta (1215) Nagy Károly nyugat-római császár lett (800)

Hidzsra (622) az iszlám naptár első éve

A százéves háború (1344~1434) Gutenberg nyomtatási technológiája (1455) Kolumbusz felfedezi Amerikát (1492) Luther Márton reformációja (1517)

Amerikai polgárháború (1861-1865) Az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozata (1776) Francia forradalom (1789-1793) A harmincéves háború (1618 – 1648)

217

Alkotmány és kormány 정부

Az alkotmány Végrehajtás, törvényhozás és igazságszolgáltatás Független szervezetek Önkormányzatok Nemzetközi kapcsolatok

7 Alkotmány és kormány 정부

1948. augusztus 15-én megalakult a Koreai Köztársaság kormánya. Három hónappal korábban, az ENSZ felügyelete alatt megválasztották az Országgyűlés 198 tagját az ország első általános választásán. Ugyanebben az évben, július 17-én az első Országgyűlés kihirdette az alkotmányt, majd július 20-án megválasztották Rhee Syngman-t az első elnöknek. Korea függetlenségi mozgalmának vezetőjeként Rhee Syngman egyaránt ismert volt országhatáron innen és túl. A decemberben, Párizsban megtartott 3. ENSZ közgyűlés állást foglalt amellett, hogy a 38. szélességi fok alatt, délen megalakult kormány a Koreai-félsziget egyetlen legitim kormánya.

Az alkotmány Az alkotmány 1948. július 17-én, másfél hónapos kidolgozás után lépett életbe. A kormány e napot nemzeti ünnepé nyilvánította. Az első alkotmánymódosítás 1952 júliusában volt. A z utolsó, 9. módosítást 1987. október 27- én, népszavazással fogadták el. Az ország alkotmánya a liberális demokrácia alapelveit jelöli ki a kormányzás számára. 220

Az alkotmány különböző törvényekkel biztosítja az emberek szabadságát és jogait,továbbá biztosítja az esélyegyenlőséget minden téren, beleértve a politikát, gazdaságot, társadalmat és kultúrát. Az alkotmány elismeri a jóléti állam létrehozásának szükségességét, valamint kiköti, hogy minden ember kötelessége adót fizetni, részt venni a honvédelemben, taníttatni gyermekeit és dolgozni. Az alkotmány kimondja, hogy az országnak a nemzetközi béke fenntartására kell törekednie. Kijelenti, hogy az ország által aláírt nemzetközi egyezmények, és az általánosan elfogadott nemzetközi törvények ugyanolyan fontosak, mint a hazai törvények. Az alkotmány tekintetében, a nemzetközi törvényekkel és egyezményekkel összhangban biztosítják a külföldiek státuszát.

Végrehajtás, törvényhozás és igazságszolgáltatás Az országgyűlés az emberek véleményét képviselő intézmény.

A 19. országgyűlés felosztása a politikai pártok székeinek száma szerint Független (3)

Igazság Párt (5)

Saenuri Párt (160)

A 19. országgyűlés

Új Politikai Összefogás a Demokráciáért (130) (2015, 6)

221

Az ország törvényeit az országgyűlés hozza meg. Jelenleg az országgyűlésnek 300, négy évre szóló mandátumú tagja van, 246 fő a helyi választókerületekből érkezik, 54 főt pedig a politikai pártok jelölnek ki az arányos szakmai képviselet végett.

A kormány szervezeti táblázata Elnök

• Koreai Ellenőrző és Felügyelő Bizottság

• Nemzeti Hírszerzési Szolgálat

Miniszterelnök

• Közbiztonsági Minisztérium

• Koreai Fair Trade Bizottság

• Személyzeti Menedzsment Minisztérium

• Pénzügyi Szolgálatok Bizottsága

• Törvényhozási Minisztérium

• Koreai Korrupcióellenes és Civiljogi Bizottság

• Hazafi- és Veteránügyi Minisztérium

• Atomvédelmi és Biztonsági Bizottság

• Étel- és Gyógyszerbiztonsági Minisztérium

Stratégiai- és Pénzügyminisztérium

Oktatási Minisztérium

Tudomány, IKT és Jövőtervezés Minisztériuma

Külügyminisztérium

Egyesítési Minisztérium

Igazságügyi Minisztérium

Honvédelmi Minisztérium

Kormányzati- és Belügyminisztérium

Kulturális, Sport és Turisztikai Minisztérium

Mezőgazdasági, Étel- és Vidékügyi Minisztérium

Kereskedelmi, Ipari és Energiaügyi Minisztérium

Egészségügyi és Népjóléti Minisztérium

Környezetvédelmi Minisztérium

Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium

Esélyegyenlőségi és Családügyi Minisztérium

Földügyi, Infrastruktúra és Közlekedési Minisztérium

Halászati és Óceánügyi Minisztérium

222

Jelenleg a kormányzóSaenuri Párt foglalja el a legtöbb helyet az országgyűlésben. A fő ellenzéki párt az Új Politikai Összefogás a Demokráciáért. Az első országgyűlés 1948 májusában indult. A jelenlegi, 19. országgyűlés tagjait (2012. május – 2016. május) a 2012-es áprilisi választásokon választották meg. Az országgyűlés épülete a Szöulon keresztülhaladó Hangang-folyóhoz közeli Yeouido kerületben található. Végrehajtói jogot az elnök vezette végrehatói hatalom gyakorol. Jelenleg az elnököt közvetlen választáson, 5 évre választják meg. Az alkotmány szerint az elnök nem újraválasztható második ciklusra. A jelenlegi, és egyben az ország első női elnökePark Geun-hye, akit 2012 decemberében választottak meg, és 2013 februárjában iktattak be. A kormányülésen az elnök tanácselnökként, a miniszterelnök tanácselnök-helyettesként működik. Az ülésen fontos politikai kérdésekről tanácskoznak a végrehajtó hatalom által biztosított jogok alapján. Az elnök távollétében a miniszterelnök veszi át a kormány és a minisztériumok irányítását. Jelenleg a kormány végrehajtói hatalma 2 ítélőtábla, 5 hivatal, 22 minisztérium, 16 kabinet és 6 bizottság együtteséből áll. Az igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság, a fellebbviteli bíróságok, a kerületi, a családi, a közigazgatási, a szabadalmi és további bíróságok alkotják. A Legfelsőbb Bíróság főbíráját az elnök jelöli ki az Országgyűlés elfogadásával. A Legfelsőbb Bíróság többi tagjának kiválasztását a főbíró ajánlja az elnöknek. A bírák és a főbíró mandátuma 6 évig tart.

Független szervezetek A végrehajtás, a törvényhozás és az igazságszolgáltatás mellett más szervezetek is segítik a kormányt független funkcióinak 223

Elnökök

224

Park Geun-hye

Lee Myung-bak

Roh Moo-hyun

18. Elnök (2013 - )

17. Elnök (2008-2013)

16. Elnök (2003-2008)

Kim Dae-jung

Kim Young-sam

Roh Tae-woo

Chun Doo-hwan

15. Elnök (1998-2003)

14. Elnök (1993-1998)

13. Elnök (1988-1993)

11. és 12. Elnök (1980-1988)

Choi Kyu-hah

Park Chung-hee

Yun Bo-seon

Rhee Syngman

10. Elnök (1979-1980)

5., 6., 7., 8., és 9. Elnök (1963-1979)

4. Elnök (1960-1962)

1., 2. és 3. Elnök (1948-1960)

ellátásában. Az Alkotmánybíróságnak joga van ahhoz, hogy az Alkotmány alapján elbírálhassa egy adott törvény alkotmányellenességét, vagy felelősségre vonhasson magas rangú tisztviselőket, vagy egy politikai párt feloszlatásáról döntsön. Az Alkotmánybíróság három tagját az elnök jelöli ki. További három bírót az Országgyűlés, és még hármat a Legfelsőbb Bíróság főbírája jelöl ki. Az elnök az Országgyűlés elfogadásával nevezi ki az Alkotmánybíróság elnökét. A választásokkal, a népszavazások tisztességes végig vitelével, a politikai pártokkal és a politikai alapokkal kapcsolatos teendőket az Országos Választási Bizottság kezeli. A bizottság tagjai nem lehetnek párttagok, és nem folytathatnak politikai tevékenységeket. A tagok kinevezése 6 évre szól, és maguk közül választják meg a bizottság elnökét. A Koreai Emberi Jogi Bizottság (NHRCK) feladata az emberek alapvető jogainak védelme és elősegítése. Az NHRCK elismeri és tiszteletben tartja az emberélet értékét, méltóságát és szuverenitását. A bizottság 2001 novemberében kezdte meg működését. Figyelemben tartotta a nép (a demokratizálódási folyamat alatt megfogalmazott) határozott kívánságát, az ország emberi jogi helyzetének javítását. A bizottság kezeli azokat a diszkriminatív eseteket, melyekben sérülnek az egyén (legyen az külföldi lakóhellyel rendelkező, vagy az országban dolgozó) emberi jogai.

Önkormányzatok Az ország 1995 júniusában bevezette a helyi autonómiai rendszert. Bár a Helyi Autonómiai Törvényt már 1949-ben meghozták, az nem tudott életbe lépni a politikai felfordulás időszakában (Koreai háború, az 1960-as diákforradalom, az 1961-es puccs). 225

Sejong Különleges Autonóm Város A város vezetése az ország 17. magas szintű önkormányzata. Az önkormányzat 2012 júliusában kezdte meg működését azzal a céllal, hogy működésének országszerte való kiterjesztésével megoldja Szöul és agglomerációjának túlnépesedési problémáját. Továbbá támogatja az állami földek és a decentralizáció kiegyensúlyozott fejlődését.

Az önkormányzatok két csoportra oszlanak, a magas szintűekre és az alacsony szintűekre. A Sejong Különleges Autonóm Város 2012- es bevonásával a magas szintű önkormányzatok száma 17-re nőtt (Szöul Különleges Város, hat metropolisz, nyolc tartomány és Jeju Különleges Önkormányzati Tartomány mellett). Az alacsonyabb szintű önkormányzatok száma 227 (városok, megyék, kerületek). Az önkormányzatok vezetőit és a tanács tagjait közvetlen választások útján nevezik ki. Az önkormányzati vezetők megbízása négy évre szól, és még kétszer újraválaszthatók. A tanácstagok kinevezésének időtartama nincs megszabva. Az önkormányzati rendszer jelentős eszköz a helyi lakosok részvételével, alulról szerveződő demokrácia céljának elérésében.

Nemzetközi kapcsolatok Dél-Korea a más országokkal való, barátságos és együttműködő kapcsolatok kiépítésére törekszik. 2012 júliusára Dél-Korea 189 országgal létesített diplomáciai kapcsolatot, állandó nagykövetséget tart fent 122 országban, valamint 42 konzuli és 4 külképviseleti hivatalt. Régen Dél-Korea diplomáciája a nyugati országokra koncentrált (pl. USA), de az 1980-as évek vége óta a változatos diplomácia révén élénk kereskedelmet alakított ki a szocialista országokkal is. Az ország a különböző nemzetközi szervezetek tagjaként (UNESCO, IMF, APEC, IAEA, ILO, WHO) elkötelezte magát a pozitív tevékenységek véghezvitelében. Dél-Korea 1991-ben az ENSZ tagja lett, majd 1996-ban az OECD-hez csatlakozott. Az ország 1947. óta a NOB tagja is.

226

Önkormányzatok

Vidéki önkormányzatok 9

Gyeonggi-do tartományi hivatal

Helyszín: Suwon Lélekszám: 1,22 millió Terület: 10,171km2 www.gg.go.kr 10

9 12 11

15 3

5 13 6 16 7

4 14

Nagyvárosi és vidéki önkormányzatok 1

Szöuli hivatal

Incheoni hivatal

Helyszín: Jeonggak-ro, Namdong-gu Lélekszám: 2,88 millió Terület: 1,041 km2 www.incheon.go.kr 3

Daejeoni hivatal

Helyszín: Dunsan-ro, Seo-gu Lélekszám:1,53 millió Terület: 540 km2 www.daejeon.go.kr 4

Gwangjui hivatal

Helyszín: Naebang-ro, Seo-gu Lélekszám: 1,47 millió Terület: 501 km2 www.gwangju.go.kr

Daegui hivatal

Helyszín: Gongpyeong-ro, Jung-gu Lélekszám: 2,50 millió Terület: 884 km2 www.daegu.go.kr 6

Ulsani hivatal

Helyszín: Jungang-ro, Nam-gu Lélekszám: 1,16 millió Terület: 1,060 km2 www.ulsan.go.kr 7

Busani hivatal

Helyszín: Jungang-daero, Yeonje-gu Lélekszám: 3,53 millió Terület: 770 km2 www.busan.go.kr 8

Sejongi hivatal

Helyszín: Guncheong-ro, Jochiwon-eup Lélekszám:120000 Terület: 465 km2 www.sejong.go.kr

Chungcheongnam-do tartományi hivatal

Helyszín: Hongseong Lélekszám: 2,05 millió Terület: 8,204km2 www.chungnam.net 12

Chungcheongbuk-do tartományi hivatal

Helyszín: Cheongju Lélekszám: 1,57 millió Terület: 7,406km2 www.cb21.net 13

Helyszín: Sejong-daero, Jung-gu Lélekszám:10,14 millió Terület: 650 km2 www.seoul.go.kr

Gangwon-do tartományi hivatal

Helyszín: Chuncheon Lélekszám: 1,54 millió Terület: 16,874km2 www.provin.gangwon.kr

Jeollabuk-do tartományi hivatal

Helyszín: Jeonju Lélekszám: 1,87 millió Terület: 8,067km2 www.jeonbuk.go.kr 14

Jeollanam-do tartományi hivatal

Helyszín: Muan Lélekszám: 1,91 millió Terület: 12,267km2 www.jeonnam.go.kr 15

Gyeongsangbuk-do tartományi hivatal

Helyszín: Daegu Lélekszám: 2,7 millió Terület: 19,029km2 www.gyeongbuk.go.kr 16

Gyeongsangnam-do tartományi hivatal

Helyszín: Changwon Lélekszám: 3,33 millió Terület: 10,535km2 www.gsnd.net 17

Jeju Különleges Önkormányzati Tartomány hivatala

Helyszín: Jeju Lélekszám: 590.000 Terület: 1,849km2 www. jeju.go.kr

227

A dél-koreaiak a nemzetközi közösség tagjaként a világ szolgálatára állnak, kormányszinten a nemzetközi együttműködések véghezvitelével, és a magánszervezetek önkéntes tevékenységeivel.

Nemzetközi együttműködés

(fotó: dél-koreai COPIONönkéntesek a helyiekkel a nepáli Katmanduban)

IMF-en és az OECD-n keresztül. A közelmúltban az ország

Dél-Korea a fokozott gazdasági erejének megtartásával igyekszik a legjobbat nyújtani a nemzetközi együttműködések terén. Dél-Korea részt vesz az elszegényedett országok megsegítésére szervezett programokban a Világbankon, az világszerte tett erőfeszítéseket többek között békefenntartó, globális gazdasági stabilizációs és természetet megőrző tevékenységekkel. 2010 novemberében Dél-Korea Szöulban megtartotta a G20 csúcstalálkozót, ezzel megerősítette helyzetét a vezető országok között. A találkozó jelmondata a “válság utáni közös növekedés” volt. Az eseményeket megfigyelők szerint az ország hatékonyan kezelte a gazdasági világválságot okozó

228

deviza problémát. A szöuli csúcs az ötödik G20-találkozó volt, és az első, amit Ázsiában tartottak meg. A 2012-es szöuli Nukleáris Biztonsági Csúcs a másik olyan esemény, amely azt mutatja, hogy Dél-Korea a világbékéért vívott küzdelem egyik központi szereplője. A szöuli találkozón megvitatták, hogyan kellene megvédeni az országok atomerőműveit, és hogyan működjenek együtt nemzetközi szinten a nukleáris terrorcselekmények meghiúsításában. Ez volt a második nukleáris biztonsággal kapcsolatos csúcs a 2010-eswashingtoni után. A szöuli találkozón résztvevő országok elfogadták a 11 pontos Szöuli Közleményt, melyben leírják a nukleáris biztonság betartásának kézzelfogható módszereit. Dél-Korea a figyelemre méltó, környezetbarát gazdasági növekedésével is megerősíti a nemzetközi közösségben betöltött szerepét. E kezdeményezésre példa az ENSZ Éghajlat-változási Alap (GCF) székhelyének megnyitása Szöulban, és a Globális Zöld Növekedési Intézet (GGGI) nemzetközi szervezetté alakítása. A GGGI 2010 júniusában indult a dél-koreai kormány vezető részvételével. 2012-ben, a Rio de Janeiróban megtartott ENSZ Konferencia a Fenntartható Fejlődésről c. találkozóján szöuli központú, nemzetközi státuszú szervezetté vált. A GGGI nemzetközi szervezetté válásától azt várják, hogy jelentősen hozzájárul majd a nemzetközi közösség fejlődéséhez.

Segítségnyújtás a fejlődő országoknak Bő fél évszázad alatt Dél-Korea a világ egyik legszegényebb országából olyan országgá vált, amely képes támogatni másokat. E rendkívüli sikertörténetnek köszönhetően Dél-Korea alkalmas házigazdájává vált a Magas Szintű 229

Segélyhatékonysági Fórumnak, amely a fejlesztési és együttműködési szektor legnagyobb nemzetközi találkozója. A találkozót 2011-ben, Busanban tartották meg. Dél-Korea külföldi segélyprogramjait a Koreai Nemzetközi Együttműködési Ügynökség (KOICA) koordinálja. A testület 1991-ben alakult, és programokat szervez a fejlődő országok A Világbank környezetvédelmi szektora a GCF. Ez az első olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, amelyet Dél-Korea sikeresen magához vonzott az incheoni Songdóba (2012 októberében). 2010-ben, a mexikói Cancunban megtartott 16. UNFCCC konferencián egyeztek meg a résztvevők a GCF megalapításáról. (fotó: a Központi park az incheoni Songdo Nemzetközi Városban)

230

megsegítésére, valamint megosztja a fejlődéssel kapcsolatos saját tapasztalatait is. A KOICA évi 400-500 millió dolláros hivatalos fejlesztési segélyt (ODA) nyújt a fejlődő ázsiai és afrikai országok számára. E támogatás hozzájárul többek között az oktatás, az egészségügy, a mezőgazdaság, az erdészet, a halászat, a közigazgatás és az ipari energia fejlesztéséhez. Dél-Korea a köztisztviselők képzésével aktívan igyekszik segíteni a fejlődő országok kormányzásának fejlődését is.

A Központi Hivatalnokképző Központ számos tudományágból tart oktatást, mint pl. vezetői ismeretek, személyzeti menedzsment, gazdasági és ipari tervezés és vidékfejlesztés (az 1970-es évek dél-koreai Új Közösségi Mozgalom mintájára). 1984. óta összesen 1500 külföldi hivatalnok vett részt a tanfolyamokon. D é l - K o re a a l e g k ü l ö n fé l é b b E N S Z b é k e fe n nt a r tó műveleteken való részvételével, valamint az ENSZ békefenntartó költségvetését támogatva örömmel járul hozzá a világbékéhez és a biztonsághoz. Jelenleg 8 országban állomásoznak dél-koreai csapatok, mint pl. Libanon, Dél-Szudán, India, Pakisztán és NyugatSzahara. Feladataik közé tartozik a rend fenntartása, a rehabilitáció, az orvosi segítségnyújtás és egyéb tevékenységek.

231

Gazdaság 경제

A koreai gazdaság – Csoda a Hangangfolyón Korea nyílt kapitalista piacgazdasága Vezető ipari márkák és a koreai ipari szabványok Erőfeszítések a globális hatalommá válásért

8 Gazdaság 경제

A koreai gazdaság – Csoda a Hangang-folyón A dél-koreai Alkotmány kimondja, hogy “biztosítani kell a tulajdonjogot minden állampolgár számára”. Vagyis az ország elfogadta a piacgazdasági rendszert, tiszteletben tartja az egyének és a vállalkozások szabad gazdasági tevékenységekhez való jogait, és biztosítja a megkeresett Hyundai Motor ulsani gyárából exportált autók A gépkocsi az ország egyik fő exportcikke.

234

nyereségeiket, tulajdonaikat. Azonban az Alkotmány nem biztosítja a korlátlan kapitalista szabadgazdaságot. Az Alkotmány kimondja, hogy a szabad

Dél-Korea öt legfontosabb exportcikke számokban Folyadékkristályos készülékek: 28160

Folyadékkristályos készülékek: 25971 Olajszármazékok: 52787

Olajszármazékok: 56098

Hajók: 39753

Hajók: 37168

2012

2013

Félvezetők: 52787

Félvezetők: 50430 Gépjárművek: 47201

Gépjárművek: 48635

(1 egység: egymillió dollár / forrás: Kereskedelmi, Ipari és Energiaügyi Minisztérium)

piacgazdaság fejlesztése érdekében orvosolni kell azokat az igazságtalan eseteket, melyekben a tőke kiaknázása az emberek számára károsnak bizonyul. Dél-Korea gazdasága sosem látott gyorsasággal növekedett. A három évig tartó koreai háború alatt az ország ipari létesítményeinek java elpusztult, az ország a tőke és a temrészeti erőforrások híján volt. Dél-Korea azóta elért gazdasági sikereit csak úgy emlegetik, mint a “Csoda a Hangang-folyón”. A z 1960-as évek elején Dél-Korea belekezdett az exportközpontú gazdasági terveinek megvalósításába. Az elején még a nyersanyagok és a kisebb gyárakban előállított könnyűipari termékek számítottak az ország főbb exportcikkeinek. Az 1970-es években Dél-Korea nagy vegyi üzemekbe fektetett, és ezzel megalapozta a nehézipari termékek exportját. Jelenleg az ország számos olyan iparággal büszkélkedhet, melyek nemzetközi szinten is versenyképesek. Ilyen a hajógyártás, valamint a vas-, az acél- és a vegyipar. 235

A versenyképes gazdaság alapjait a ’70-es években fektették le. Dél-Korea rendezte meg az 1988-as szöuli olimpiai játékokat, és ez lendületet adott az országnak ahhoz, hogy csatlakozzon a fejlettebb országokhoz. A nemzetközi média Ázsia négy tigrisének egyikeként (Tajvan, Szingapúr és Hongkong mellett) emlegette az országot. 1996 decemberében Dél-Korea 29. tagországként csatlakozott az OECD-hez, mely főleg fejlett országokból áll. 1960-ban Dél-Korea exportja 32,8 millió amerikai dollár volt, de 2013-ra elérte a 559,6 milliárdot. 1948-ban az egy főre jutó GDP mindössze 60 dollár volt, de 2013-ra már elérte a 26 205 dollárt. Dél-Korea elégséges tőke és erőforrás híján, a növekedés hajszolása közben fokozatosan építette fel a nagyvállalatok köré exportközpontú gazdaságát. Konglomerátumok uralták az ipart, amíg az ország gazdasága nagymértékben az exportra és az

GDP

1 egység: 100 millió dollár

2014

14.495

2013

13.043

2012 2011 2010

2011

5.335

1990

2.703 643 81

26.205 22.489 22.489

2010

20.759

2009

10.493

2000

1970

11.164

9.309

2007

1980

2012

8.344

2008

28.180

2013

11.292

10.147

2009

2014

17.193

2008

19.296

2007

21.695

2000

11.292

1990 1980 1970

6.303 1.660 225

(forrás: Bank of Korea)

236

importra támaszkodott, így válva érzékennyé a külső hatásokra. 1997 novemberében devizaválság sújtotta Dél-Koreát, és arra kényszerítette az országot, hogy az IMF-hez forduljon mentőcsomagért. Hosszú évek gyors gazdasági növekedése óta ez volt az első megpróbáltatás, amivel meg kellett küzdenie. Az ország drasztikus lépéseket tett a rosszul teljesítő vállalkozások piacról való kivonásával, és az ipar szerkezeti átalakításának elrendelésével. Csak két évbe telt, amíg az ország visszanyerte korábbi növekedési rátáját és árszintjeit, valamint többlettel zárt a folyó fizetési mérlegen. A folyamat során az ország mintegy 3,5 millió lakosa csatlakozott ahhoz a mozgalomhoz, mely aranyat gyűjtött a kormánynak az IMF-kölcsön visszafizetésére. Összesen 227 tonna aranyat gyűjtöttek. Az egész világ csodájára járt a koreaiak nemzeti tartozásainak kifizetésére tett eltökélt törekvésének és önkéntes részvételének.

Dél-Korea külkereskedelme (2013) 4.157 3.848

2.541

1.547 1.246

Kína

USA

Németország

Japán

1.233

1.118

1.075

983

966

Hollandia Franciaország NagyDél-Korea Hong Kong Kanada Britannia (1 egység: egymilliárd dollár / forrás: IMF)

237

Devizatartalékok 2014

363,6

2013

346,5

2012

327,0

2011

306,4

2010

291,6

2009

270,0

2008

201,2

2007 2000

262,2 96,2

(1 egység: egymilliárd dollár / forrás: Bank of Korea)

Az ország a devizaválság megoldása miatti összefogás mellett más jótékony hatásokkal is gazdagadott, pl. elfogadták a globalizált gazdasági és pénzügyi rendszert. Ugyanakkor a szerkezeti átalakításnak voltak árnyoldalai is. A kormány költségvetési kiadásai megnőttek, és elmélyült a vagyoni egyenlőtlenség. A gazdasági válság leküzdése után Dél-Korea gazdasága folytatta a rekordléptékű növekedést. A 2001-es nominális GDP 205,6 milliárd dollárról 2007-re megduplázódott 1049,3 milliárdra. Eltekintve a gazdasági világválság időtartamától, ez évi 4-5%-os növekedési rátát jelent. Valójában a 2008 és 2010 közötti időszakban, amíg a világ többi része hatalmas pénzügyi válsággal nézett szembe, addig Dél-Korea elképesztő, 6,3%-os gazdasági növekedési rátát produkált. A világ az ország teljesítményét a “helyreállítás iskolapéldájának” nevezte. 2010-re Dél-Korea a világ 7. legnagyobb exportáló országává avanzsált. 2011 és 2013 között az ország teljes export-import mennyisége elérte az ezer millió dollárt. 238

A Dél-Korea és az USA közötti szabadkereskedelmi megállapodás aláírása Dél-Korea képviseletében Kim Hyun-jong és az USA kereskedelmi képviselője Karan K. Bhatia kezet ráznak a tárgyalások befejezésekor.

Dél-Korea a világ 9. olyan országa lett, amelyik elérte az ezer milliárd dollárnyi éves külkereskedelmi célt. Dél-Korea devizatartaléka 2014 decemberére elérte a 363,6 milliárd dollárt, így az ország kellően stabil helyzetben van ahhoz, hogy megbirkózzon egy esetleges devizaválsággal. 2014-ben az ország rövid távú külföldi tartozása 31,7% volt. A káprázatos gazdasági eredményeknek köszönhetően nőtt az ország független hitelminősítése.

Korea kapitalista nyílt piacgazdasága Dél-Korea a nyílt piacgazdaság híve, így számos más országgal tárgyal szabadkereskedelmi megállapodásokról, továbbá egyaránt ösztönzi a külföldi befektetők az országban történő és a hazai vállalkozások külföldön történő befektetéseit. Dél-Korea hosszú távú célkitűzése az, hogy ÉszakkeletÁzsia egyik fő pénzügyi központjaként és logisztikai bázisaként pozícionálja magát. Ezért is biztosít kedvezményeket a külföldi befektetők számára.

239

A piac megnyitása és a szabadkereskedelmi megállapodások (FTA) Az ország a legtöbb ágazatban, köztük a mezőgazdaságban is megnyitotta piacát. A koreaiak hagyományosan nagy jelentőséget tulajdonítanak a mezőgazdaságnak, amelyre a mindenség alapjaként tekintenek. Ennek ellenére az ország tervezi az utolsó, még zárt mezőgazdasági ág, a rizspiac megnyitását. Az ország a szabadkereskedelmi megállapodásokon keresztül szorgalmazza piacának teljes megnyitását. Dél-Korea a más országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodásokkal szeretné világméretűre kiterjeszteni gazdasági felségterületét. 2015 júniusáig Dél-Korea 50 országgal kötött szabadkereskedelmi megállapodást. Ezen országok közé tartozik Chile, Szingapúr, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN), India, az Európai Unió, Peru, az Amerikai Egyesült Államok és Törökország. Az ország szabadkereskedelmi megállapodásra vár Kolumbiával és Vietnámmal, továbbá tárgyalásokat folytatnak a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerséggel (RCEP) és Indonéziával.

Közvetlen külfödi tőkebefektetések (FDI) támogatása Dél-Korea nemcsak támogatja a nyílt piaci rendszert, hanem ösztönzi a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket is a Külföldi Befektetéseket Elősegítő Törvény segítségével. Dél-Koreában az “FDI” abban nyilvánul meg, hogy külföldiek a legalább 100 millió wonos befektetések esetén a hazai vállalatok 10 vagy több százalékos törzsrészvényét felvásárolhatják, vagy a 240

külföldi székhelyű vállalatok hosszú távú hitelfelvételt (minimum 5 év) kérhetnek anyavállalataiktól, stb.

A busani kikötő, Dél-Korea legnagyobb kikötője

A Külföldi Befektetéseket Elősegítő Törvény segítségével a kormány garantálja a külföldi befektetők nyereségét, és különböző kedvezményeket ajánl fel nekik, pl. adókedvezményeket, pénzbeli támogatást és a földdel kapcsolatos szabályozások enyhítését. Továbbá védi a külföldiek szellemi tulajdonjogait és a devizaügyleteket. Egy kreatív és hatékony művelet alapján a külföldi befektetők számára megengedett, hogy a Dél-Koreában megszerzett nyereséget kivigyék az országból. A külföldi befektetők kedvezményekre jogosultak a dél-koreai kormánytól a gyárak/kutatólaborok létesítéséhez szükséges föld alapján, egy épület megvásárlása/bérleti szerződése/ megépíttetése alapján vagy elektromos/kommunikációs létesítmények telepítése alapján. Akár 20 évig terjedő részletfizetést is kérhetnek állami földek megvásárlása esetén. 241

A kormány pénzbeli támogatást is nyújthat az FDI összege és a helyiek foglalkoztatása alapján. A kormány készen áll földet és tőkét biztosítani a külföldi vállalatok számára, ha azok kiváló technológiai bátorságról adnak tanúbizonyságot, és adott számú helyi lakost is foglalkoztatnak. A közvetlen külföldi tőkebefektetések megléte annak a jele, hogy az ország otthonosan mozog a nemzetközi pénzügyekben. Korea a külföldi befektetésekből származó bevétellel méri fel a gazdaság jövőjét. A közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) száma az 1998as devizaválság után emelkedni kezdett, és a növekvő trend máig folytatódik. 2014. 3. negyedévére az FDI összege 14,82 milliárd dollárra halmozódott fel, a korábbi mérések között ez a legmagasabb érték. Az FDI összeg a kiegyensúlyozott növekedési trendről árulkodik az üzlettípusok, régiók és beruházási típusok alapján. A kormány továbbra is fejleszti a külföldi befektetőket támogató rendszer t. 2010 októberében enyhített a befektetők pénzbeli támogatásának feltételein, és kibővítette a magánszerződésekre jogosult állami földek körét, hogy enyhítsék az FDI feltételeket. Korea javított a közvetlen külföldi tőkebefektetések feltételein. 2014-ben módosították a Külföldi Befektetéseket Elősegítő Törvény rendeleteit és szabályait annak érdekében, hogy elismerje a nemzetközi vállalatok központjait és kutatási, fejlesztési létesítményeit. Továbbá Dél-Korea úgy tervezi vonzóbbá tenni a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket, hogy pénzbeli támogatást biztosít a szóban forgó központoknak és létesítményeknek, valamint szorgalmazza az adócsökkenttést és adómentességet, stb. Továbbá Dél-Korea többlet alappal várja az újonnan 242

feltörekvő gazdaságokat, mint pl. Kínát és a közel-keleti országokat, hogy magas hozzáadott értékkel fektessenek be az ország szolgáltató szektorába. E célból, 2010 májusában indult a “kínai asztal”, valamint a “vörös szőnyeges szolgáltatás” a külföldi befektetők részére. Emellett az ország helyi PR nagyköveteket is kijelöl az USAban, az Egyesült Királyságban, Kínában és Japánban, hogy népszerűsítsék a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket.

Beruházás a regionális logisztikai központtá válásért Dél-Korea készül arra az időszakra, amikor az összevont export/ import mértéke el fogja érni a 2000 milliárd dollárt. Az ország arra törekszik, hogy Északkelet-Ázsia fő logisztikai központjává váljon. Az ország jelentős összeget fordít az export/import áru rakodólétesítményeinek automatizálására és kifinomultságára,

Közvetlen külföldi befektetések

19.003 16.286

15.454

14.548

13.673 11.563

11.712

2005

2008

9.093

3.204

1996

1999

2002

2011

2012

2013

2014

(1 egység: egymillió dollár / forrás: Kereskedelmi, Ipari és Energiaügyi Minisztérium)

243

Incheon Nemzetközi Repülőtér mint légikikötő Egy regionális légikikötő előfeltétele az, hogy bármilyen időjárási körülmények között, éjjel-nappal működjön. Az Incheon Nemzetközi Repülőtér pont ilyen légikikötő, ahol a világ minden tájáról érkező repülők megfordulnak. Északkelet-Ázsia fő légikikötői az oszakai Kansai, a hongkongi Chek Lap Kok, a sanghaji Pudong és a dél-koreai Incheon Nemzetközi Repülőtér. (fotó: kilátás az Incheon Nemzetközi Repülőtérre)

hogy jelentősen javítsa a logisztikai versenyképességét. Az ország célja, hogy felpezsdítse a légiáru-hálózatát és bővítse a repterekhez közeli ipari komplexumokat. Az ország a világ harmadik legjobbja az ICAO (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) jegyezte teherszállításában. Az Incheon Nemzetközi Repülőtér pedig a nemzetközi rakománykezelési kapacitásával a második helyen áll a világon. A légi rakományok különösen értékesek. Az érték nagyjából egynegyedét teszi ki teljes szállítási díj, és tömegében csak a 0,2-0,3%-át teszi ki a más módon szállított rakományoknak. A dél-koreai kormány kiterjesztette az Incheon Repülőtér rakodóterminálját, valamint tehetséges fiatalokat képez légi teherszállítási logisztikára külön e célt szolgáló oktatási intézményekben. 244

Továbbá az ország elkötelezett a légi teherszállítási logisztikai rendszer nagymértékű, csúcskategóriás információs technológiai fejlesztése mellett. Az Incheon Nemzetközi Repülőtér bonyolult, információ alapú rendszere számon tartja és nyomon követi a légi teherszállítmányokat. Nagy valószínűséggel azIncheon Repülőtér nemzetközi teherszállítmány-forgalma a 2010-es 2,72 millió tonnáról drasztikusan fog emelkedni 2015-re, 3,5 millió tonnára. Érdemes megjegyezni, hogy a több mint 1700 tagú Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) 9 egymást követő évben is az incheonit találta a világ legjobb repülőterének. Ez az elismerés is az Incheon Nemzetközi Repülőtér olajozott működéséről tanúskodik. Emellett az incheoni volt az első a repterek közül, amelyik bekerült a Repülőterek Nemzetközi Tanácsának dicsőség csarnokába.

Az Incheon Nemzetközi Repülőtér légi szállítmányozási teljesítménye és átrakodási mértéke

50,1 46,7

46,2

46,4

48,1

46,2

49,2 47,8

44,2

1,70

1,84

2002

2003

2,13

2,15

2004

2005

43,8

2,34

2,56

2,42

2,31

2008

2009

45,6

44,6

42,9

40,6

2,68

2,54

2,46

2,56

2010

2011

2012

2013

2014

1,18

2001

2006

2007

Szállítmányozási teljesítmény (millió TEU-ban)

(forrás: Kereskedelmi, Ipari és Energiaügyi Minisztérium)

Átrakodási mérték (szállítmányozási teljesítmény %-a)

245

Dél-Korea kikötőinek szállítmányozási mértéke (az átrakodással együtt)

39,7 37,7

36,4 35,4

34,9

35,5

35,1

35,7 34,5

34,3 21,61

31,1

9,99

2001

11,89

2002

13,19

2003

40,3

14,52

15,22

15,97

2004

2005

2006

17,54

17,93

2007

2008

Konténerteljesítmény (millió TEU-ban)

22,55

23,47

2012

2013

24.73

19,37 16,34

2009

2010

2011

2014

(forrás: Kereskedelmi, Ipari és Energiaügyi Minisztérium)

Átrakodási mérték (konténerteljesítmény %-a)

A félszigeten fekvő Dél-Korea számos nemzetközi kikötővel rendelkezik, mint pl. Busan, Incheon, Pyeongtaek, Gwangyang, Ulsan, Pohang és Donghae. 2013-ban az ország kikötőiben rakodott szállítmányok mértéke 1358,96 millió tonna volt, ami évi 1,5%-os növekedést mutat. A 23,47 millió TEU-s (szabványkonténer) konténerteljesítmény 4,1%-os növekedést, a 9,32 millió TEU-s átrakodási teljesítmény 9,7%-os növekedést mutat az előző évhez képest. E növekedés bebiztosítja az ország szerepét, mint Északkelet-Ázsia fontos logisztikai bázisa.

Vezető ipari márkák és a koreai ipari szabványok A kormány elkötelezett az export cikkek diverzifikálásában és minőségének fejlesztésében, ezért éves válogatást tart az első 246

osztályú termékekből. 2012-ben a kiválasztott, legnagyobb világpiaci részesedést elérő termékek száma 143 volt, köztük félvezető memóriák, TFT-LCD képernyők, tengervíz-sótalanító berendezések, tankhajók és flash memóriák. A termékek száma évről évre nő.

Versenyképesség a hajógyártásban Dél-Korea hajógyártási ipara versenyelőnnyel büszkélkedhet a nagy értékű hajók, az erőforrásfejlesztés és a szállítás terén.

Az információs technológia az ország gazdaságának húzóágazata, mely magába foglalja a menedzsment innovációhoz és a közigazgatási reformhoz szükséges szakértelmet csakúgy, mint a számítógépes szoftverekkel, internettel, multimédiával és kommunikációs eszközökkel kapcsolatos jártasságot. Dél-Korea az elképesztő kommunikációs infrastruktúrájával világelső a mobil kommunikációs technológiában. Jelenleg két országos 4G hálózat van: a WiBro hálózat 2011-ben 247

Hanbit atomerőmű Dél-Korea régóta folyamatosan pénzt fektet az atomenergiába, mely az ország villamosenergiatermelésében fontos pozíciót tölt be. 2011-ben az ország megmutatta technológiai felkészültségét a világnak, amikor az Egyesült Arab Emirátusokba exportált koreai fejlesztésű atomerőművet.

vált országos méretűvé, és a Long-Term Evolution (LTE) is országos lefedettségű. Az infrastruktúra segítségével az ország informatikai jellegű külkereskedelmi ága 70 milliárd többletet termelt 2011-ben és 2012-ben egyaránt. Az ország nemzetközileg stabilan versenyképes a mobiltelefonok, a félvezetők, a számítógépek és a kiegészítő tartozékok terén, és továbbra is igyekszik megőrizni vezető helyét a gyorsan változó informatikai környezetben. Dél-Korea másik sikertörténete a hajógyártás. 2011-ben az ország 13,55 milliós vagyonnövekedési adó értékében kapott megbízásokat, ez a világ hajóépítési megrendeléseinek 48,2%a. Az ország erős versenyképességgel dicsekedhet, főleg a nagy értékű hajó- és szerkezetépítéseinek, mint pl. olajfúró tornyok, teherhajók és tankhajók.

248

2012-ben a szabadkereskedelmi megállapodásoknak köszönhetően Dél-Korea a világ 5. legtöbb személygépkocsit gyártó országa volt (4,56 millió db). Érdemes megjegyezni, hogy a 2012-ben gyártott autók nagy számát a gazdasági világválság és a magas nemzetközi olajárak mellett érte el. Számos ország használ atomenergiát, de legtöbbjük csak néhány országra támaszkodik az erőművek megtervezésekor és megépítésekor. Jelenleg mindössze öt ország, az USA,

Videójátékok, vezető kulturális tartalmak Dél-Korea a világ egyik vezető kulturális exportőrévé vált a K-Popnak, a televíziós műsoroknak és a videójátékoknak köszönhetően, csakúgy, mint az autóknak és az elektronikai cikkeknek köszönhetően. (fotó: videójátékozó fiatalok a 2013-as busani G-Star eseményén)k

Japán, Oroszország, Franciaország és Dél-Korea rendelkezik az atomerőművek megépítéséhez szükséges technológiával. Az ország a világ hatodik atomerőmű-exportőre lett az Egyesült Arab Emirátusokba telepített, koreai fejlesztésű erőművel. Emellett az ország a vas-, az acél- és a vegyiparban is stabil versenyképességgel is büszkélkedhet. 249

2008. és 2012. között az ágazat értéke 23,38 milliárd dollárról 46,12 milliárdra nőtt, részben a Hallyunak (jelenlegi divat a koreai populáris kultúrában) köszönhetően. A kulturális termékek közé tartozik a zene, a videójátékok, a televíziós- és filmgyártás. Az ország jelentős erőfeszítéseket fordított a videójátékokra, melyeket olyan ígéretes ágazatnak tekintenek, amely kreatív ötletekkel kombinálja a filmes és a számítógépes technológiát. A világon talán Dél-Koreában található a legtöbb internet kávézó. E helyeken rengeteg fiatal tölti szabadidejét a számítógépes játékokkal. 2012-ben a videójáték-ipar 10.000 milliárd wont termelt a belföldi értékesítésekkel, és az exporttal további 2,853 milliárd wonos bevételt hozott. A kulturális ipar jelentős mértékben hozzájárul a gazdasághoz az export és a munkahelyteremtés szempontjából. A jövő ígéretes gazdasági ágazataként nagy növekedési potenciálja van. Dél-Korea mindent megtesz annak érdekében, hogy fokozza nemzetközi versenyképességét az informatikai szektorban. A Vision 2020 – Egy ország kreatív informatikai ötletekkel c. tervezet keretében az ország szorgalmazza az informatika más technológiákba való integrálását. Olyan ötletek fogalmazódtak meg, mint a kommunikációs technológiák összesimítása az autóiparral, vagy a biztonság növelése az informatika és a hajógyártás ötvözésével. Várható, hogy ezek az erőfeszítések sokat tesznek majd a minőség javítása érdekében. valamint nagymértékben előmozdítják az ágazatok fejlődését.

250

Erőfeszítések a globális hatalommá válásért Dél-Korea jelenleg arra törekszik, hogy egy globális gazdasági rendszerré alakuljon át. Habár az ország rövid idő alatt gyors fejlődésen ment keresztül, ez nagy egyenlőtlenséghez vezetett a nagyvállalatok és a közép-, illetve kisvállalatok között. Ugyanis a gazdaságpolitika erősen függött a nagyvállalatok exportjától. A közös növekedést választották ki a probléma potenciális megoldására. Ez a megoldásra váró probléma világszinten is felmerült a 2008-as gazdasági világválság alatt. 2010-ben megalakult az Elnöki Bizottság a Nagy- és Kisvállalkozások Közös Növekedéséért a gazdasági konfliktus megoldásáért. A bizottság feladatai közé tartozik az iparágak közötti jó légkör elősegítése, nagyvállalatok közös növekedési hozzájárulásának megfigyelése és bejelentése, szektorok és tételek kijelölése a közép- és kisvállalkozások számára, és a nagyvállalatok és a közép-, illetve kisvállalkozások közötti konfliktusok kezelése társadalmi konszenzussal. A 2010-es szöuli G20-csúcstalákozót hasonló témában hívták össze. A G20-as csúcsra a 2008-as gazdasági világválság után került sor avégett, hogy a feltörekvő országok részt vegyenek a nemzetközi gazdasági megbeszéléseken, ugyanis a G7 e tekintetben bizonyos korlátokba ütközik. A csúcs rámutatott arra, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszer már nem tükrözi hűen az elmúlt 30 évben jelentős mértékben bővült, feltörekvő országok vállalásait és szerepét. E n n e k e re d m é nye k é n t a p é n z ü g y i k o n fe re n c i á t felminősítették G20-csúcstalákozóra. A 2010-es szöuli G20-csúcstalákozón Dél-Korea töltötte be az elnöki szerepet, jelezve, hogy az ország magára vállalta 251

A 2010-es szöuli G20csúcstalákozó

a pozitív szerepet a nemzetközi gazdasági rendben. A G20 elfogadta a 20 cikkes Szöuli Csúcstalálkozó Vezetőinek Nyilatkozatát, és megállapodtak 74 tételben. Bejelentették a Szöuli Fejlesztési Konszenzus Közös Növekedésért megalapítását, valamint a Többéves és a Korrupcióellenes Akcióterveket. A Szöuli Csúcstalálkozó Vezetőinek Nyilatkozata kiemelte a fejlődő és a feltörekvő országok abbéli szerepét, hogy lépjenek a nagy országok közötti devizaháború megállításáért. Illetve lépéseket kell tenni a korábban az ipari országokra koncentráló IMF reformjáért is.

252

A N yilatkozat a globális pénzügyi piacok sürgős stabilizálására, valamint a gazdasági fejlődésre váró elszegényedett országok megsegítésére fókuszált. A Nyilatkozat sokat segített Dél-Korea világgazdasági és pénzügyi piacai státuszának megerősítésében.

253

Korea-közi kapcsolatok 남북관계

Történelmi háttér A két Korea egyidejű felvétele az ENSZ-hez Korea-közti tapasztalatcserék és együttműködések Erőfeszítések a tartós békéért

9 Korea-közi kapcsolatok 남북관계

Bár a két Korea között az elmúlt 65 évben konfliktusok és összetűzések dúltak a demilitarizált övezetben (DMZ), a 2000es és a 2007-es, két ország közötti csúcstalálkozók ideiglenesen elősegítették a párbeszédet, a tapasztalatcserét és az együttműködést. Azonban jelenleg is feszült a helyzet a DMZben Észak-Korea folyamatos fenyegetései és provokációi miatt.

Történelmi háttér 1945 augusztusában a japán kapitulációval Koreában véget ért a négy évtizedes gyarmati uralom, majd amerikai és szovjet csapatok érkeztek a félszigetre. Az amerikaiak a 38. szélességi foktól délre, a szovjetek pedig attól északra állomásoztak. Ez

1950. június 25.

A koreai háború kitörése

256

1953. július 27.

A tűzszüneti egyezmény aláírása

1972. július 4.

Dél és Észak közös nyilatkozata

okozta Korea felosztását két külön országra. 1950. június 25-én Észak-Korea megtámadta Délt, kirobbantva egy három éves, pusztító háborút. A tűzszüneti egyezmény aláírása óta, mely 1953. július 27-én történt, a félsziget felosztott maradt.

A két Korea egyidejű felvétele az ENSZ-hez Már a 2000-es és a 2007-es Korea-közi csúcstalálkozók előtt megkezdődött a megbékélés a dél-koreai kormány északi diplomáciájának köszönhetően. Ennek eredményeként a két Korea megegyezett abban, hogy egyidejűleg csatlakozzanak az ENSZ-hez 1991 szeptemberében, a 46. ENSZ közgyűlésen. Az egyidejű ENSZ belépés történelmi jelentőségű, hiszen véget vetett a két ország közti legitimitási vitának, és meghozta a megbékélés és az együttélés korszakát.

Korea-közti tapasztalatcserék és együttműködések 1990 szeptembere és 1992 októbere közt a két Korea összesen nyolc kétoldalú találkozót tartott, köztük az első magas szintű tárgyalásokat Szöulban. 1991 decemberében a két ország aláírta a Megbékélési, Megnemtámadási, Tapasztalatcserélési és Együttműködési Megállapodást Észak és Dél között (röviden:

1972. november 30.

A déli-északi koordinációs bizottság első ülése

1985. szeptember 20-23.

Az első találkozás a szétválasztott családok között

1998. november 18.

A dél-koreaiak megkezdhetik a Geumgang-hegy látogatását

257

Korea-közi Alapegyezmény). A megállapodás középpontjában a két nemzet közötti kölcsönös tisztelet áll, lemondás a fegyver támadásról, tapasztalatcsere és együttműködés számos ágazatban, valamint az emberek szabad cseréjének biztosítása a két ország között. Az 1990-es évek közepétől kezdve a déli kormány támogatta a gazdaságilag nehéz helyzetbe került Északot. 1999. és 2007. között Dél összesen 2,55 millió tonna trágyát szállított Északra, 1999-ben 155.000 tonnával kezdte, majd évenként 200-300.000 tonnát küldött. Ez hatékony módja volt az észak-koreaiak megsegítésének, mert az ország élelmiszerhiányban szenvedett a nem hatékony gazdálkodási rendszer, valamint a trágya- és vegyszerhiány miatt. A 2000-es és a 2007-es Korea-közi csúcsok lendületet adtak a párbeszéd drámai megújításának, a tapasztalatcserének és az együttműködésnek a két ország között. Ugyanakkor Dél ideiglenesen felfüggesztette élelmiszer és trágya utánpótlást Észak folyamatos provokációi miatt, amelyek a nagy hatótávolságú rakéták kilövésében és nukleáris tesztek képében tetőztek. Viszont Dél nem hagyott fel a gyermekek humanitárius segélyezésével és a sürgősségi segélyekkel.

2000. június 13-15.

Az első Korea-közi csúcstalálkozó

258

2000. szeptember 15.

A két Korea sportolói a 2000-es Sydney olimpia nyitóünnepségén

2003. június 30.

Megkezdődik a munka a Gaeseong ipari komplexumban

A szétszakított családok egyesítése A két Koreában nagyjából 10 millió fő él szétszakított családokban. 1971 augusztusában megtartották az első Koreaközi Vöröskereszt-ülést, hogy megvitassák a szétszakított családok egyesítésének lehetőségét, de a nézeteltérések miatt nem történt előrelépés. A két fél folytatta a találkozókat az 1980-as években, majd végül megvalósultak a kölcsönös találkozások. 1985. szeptember 20-ától négy napra 30 fő északi látogathatott el Délre, és 35 déli mehetett Északra. Ez igazán jelentős esemény a 40 évnyi szétválás után. A két oldal engedélyezte művészek cseréjét is. A 2000-es csúcs után a családegyesítés rutinná vált, 2000 augusztusa és 2010 októbere között tizennyolc alkalommal tartották meg. Észak különleges helyszínt biztosított az egyesítések számára a Geumgang-hegyen. Továbbá videós egyesítéseket is tartottak hét alkalommal 2005 augusztusa és 2007 novembere között.

Gaeseong ipari komplexum Az Észak által létrehozott Gaeseong ipari komplexum engedélyezi a déli magánvállalkozások számára, hogy gyárakat

2005. szeptember 19.

Közös nyilatkozat a Koreai-félsziget nukleáris leszereléséről a 4. hatoldalú megbeszélésen

2005. szeptember 19.

A 2. Korea-közi csúcstalálkozó

259

építsenek és működtessenek Gaeseong bérelt földterületein (bérlési időtartam: 50 év). Gaeseong a harmadik legnagyobb északi város Pyeongyang és Nampo után. A város egyértelmű előnyöket kínál a déli vállalkozások számára a kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően. Gaeseong csak 8 km-re van Panmunjeomtól. A 2000- es kezdeti javaslat után a projektet 2002 novemberében hivatalosan is bejelentették az északi Gaeseong Ipari Park Törvény kihirdetésével. A munka megkezdésének megünneplésére 2003 júniusában került sor a két oldal politikai és gazdasági hírességeinek részvételével. Jelenleg több mint 120 déli gyártó és alvállalkozó működik a Gaeseong ipari komplexumban, míg több mint 50.000 fő észak-koreai munkás dolgozik ott. A termékek előállítása 2004 decemberében kezdődött. A Gaeseong ipari komplexummal kapcsolatban a két oldal további 4 megegyezést írt alá a normalizálás érdekében, mint pl. a kommunikációról való további megállapodások, vámkezelés, karantén és az ott tartózkodás.

2007. december 5.

A dél-koreaiak megkezdik Gaeseong látogatását

260

2007. december 11.

A vasúti teherszállítás megkezdése a déli Munsan és az északi Bongdong között.

Gaeseong ipari komplexum termelési rátája és munkásai

46.997

46.950 40.185 32.332

22.378

25.142 25.648 18.478

53.448

7.373

53.947 52.329

49.866 46.284 42.561 38.931

1.491

22.538 11.160

6.013 2005

2006

2007

2008

2009

2010

Észak-koreai munkások száma

2011

2012

2013

2014

(forrás: Egyesítési Minisztérium)

Termelési ráta (1 egység: egymillió dollár)

Erőfeszítések a tartós békéért A déli kormány erőfeszítéseket tesz, hogy tartós békét hozzon a Korai-félszigetre, és hogy jó kapcsolatot ápoljon Északkal a párbeszédek, a tapasztalatcsere és az együttműködés segítségével. Ez a tevékenység az olyan különösen feszült időkben is igaz marad, mint pl. amikor Észak ideiglenesen lezárta a Gaeseong ipari komplexumot.Nagy általánosságban elmondható, hogy a déli kormány és a dél-koreai nép sikeresen fenntartotta a nyugodt és stabil társadalmi légkört. Dél-Korea rugalmasan megbírkózik minden feszültséggel a párbeszédek és az együttműködés folytatásával, hogy fenntartsa a békét a szomszédos országokkal. Mondhatni, DélKorea talán a világ legbiztonságosabb országa. 261

A 2013-as beiktatása óta a déli Park Geun-hye-kormány szorgalmazza a bizalomépítő folyamatot a Koreai-félszigeten az Északkal való jobb kapcsolat reményében. A bizalomépítés elsősorban a szilárd nemzetbiztonsági irányvonalon, a béke megőrzésén, és az egyesítés alapjainak lefektetésén alapul. A kormány mindent megtesz azért, hogy elősegítse a párbeszéd, az együttműködés és a példát statuálás egyensúlyát. Továbbá helyes döntésekre bátorítja Északot, mint pl. az atomfegyvereinek leszerelésére. Ez felgyorsítja az Északkal való közös fejlődésre tett erőfeszítéseit, hogy egy békés egyesülés alapjait fektesse le. Továbbá az ország egyesítésére tett erőfeszítéseivel hozzájárul Északkelet-Ázsia és a világ békéjéhez és jólétéhez.

262

263

Kapcsolódó honlapok

Koreai Kulturális Központ, Brazília brazil.korean-culture.org

Gateway to Korea

Koreai Kulturális Központ, Egyesült Királyság london.korean-culture.org

Koreai Kulturális és Információs Szolgálat www.korea.net

Koreai Kulturális Központ, Németország germany.korean-culture.org

Koreai Turizmus Szövetség www.visitkorea.or.kr

Koreai Kulturális Központ, Franciaország www.coree-culture.org

Koreai Kereskedelmi-beruházási Promóciós Ügynökség www.kotra.or.kr

Koreai Kulturális Központ, Oroszország russia.korean-culture.org

Koreai Kulturális Információ

Koreai Kulturális Központ, Kazahsztán kaz.korean-culture.org

Koreai Kulturális Információ china.korean-culture.org

Koreai Kulturális Központ, Törökország tr.korean-culture.org

Koreai Kulturális Központ, Sanghaj shanghai.korean-culture.org

Koreai Kulturális Központ, Lengyelország pl.korean-culture.org

Koreai Kulturális Központ, Tokió www.koreanculture.jp

Koreai Kulturális Központ, Magyarország hu.korean-culture.org

Koreai Kulturális Központ, Oszaka osaka.korean-culture.org

Koreai Kulturális Központ, Spanyolország www.spain.korean-culture.org

Koreai Kulturális Központ, Vietnám vietnam.korean-culture.org

Koreai Kulturális Központ, Belgium brussels.korean-culture.org

Koreai Kulturális Központ, Sydney koreanculture.org.au

Koreai Kulturális Központ, Nigéria ngr.korean-culture.org

Koreai Kulturális Központ, Fülöp-szigetek phil.korean-culture.org

Végrehajtás

Koreai Kulturális Központ, Indonézia id.korean-culture.org

Stratégiai- és Pénzügyminisztérium www.mosf.go.kr

Koreai Kulturális Központ, Thaiföld thailand.korean-culture.org

Tudomány, IKT és Jövőtervezés Minisztériuma www.msip.go.kr

Koreai Kulturális Központ, India india.korean-culture.org

Oktatási Minisztérium www.moe.go.kr

Koreai Kulturális Központ, Washington, D.C www.koreaculturedc.org

Külügyminisztérium www.mofa.go.kr

Koreai Kulturális Központ, New York www.koreanculture.org

Egyesítési Minisztérium www.unikorea.go.kr

Koreai Kulturális Központ, Los Angeles www.kccla.org

Igazságügyi Minisztérium www.moj.go.kr

Koreai Kulturális Központ, Argentína argentina.korean-culture.org

Honvédelmi Minisztérium www.mnd.go.kr

Koreai Kulturális Központ, Mexikó mexico.korean-culture.org

Kormányzati- és Belügyminisztérium www.mogaha.go.kr

264

Kulturális, Sport és Turisztikai Minisztérium www.mcst.go.kr

Kulturális Örökség Ügyintézés www.cha.go.kr

Mezőgazdasági, Étel- és Vidékügyi Minisztérium www.mafra.go.kr

Vidékfejlesztés Ügyintézés www.rda.go.kr

Kereskedelmi, Ipari és Energiaügyi Minisztérium www.motie.go.kr

Koreai Erdészeti Szolgálat www.forest.go.kr

Egészségügyi és Népjóléti Minisztérium www.mw.go.kr

Kis- és Középvállalkozási Ügyintézés www.smba.go.kr

Környezetvédelmi Minisztérium www.me.go.kr

Koreai Szellemi Tulajdon Hivatal www.kipo.go.kr

Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium www.moel.go.kr

Koreai Kommunikációs Bizottság www.kma.go.kr

Esélyegyenlőségi és Családügyi Minisztérium www.mogef.go.kr

Korea Meteorológiai Ügyintézés www.nacc.go.kr

Földügyi, Infrastruktúra és Közlekedési Minisztérium www.molit.go.kr

Városi Építési Hivatal www.kcc.go.kr

Halászati és Óceánügyi Minisztérium www.mof.go.kr

Koreai Kommunikációs Bizottság www.ftc.go.kr

Törvényhozási Minisztérium www.moleg.go.kr

Pénzügyi Szolgálatok Bizottsága www.fsc.go.kr

Hazafi- és Veteránügyi Minisztérium www.mpva.go.kr

Koreai Korrupcióellenes és Civiljogi Bizottság www.acrc.go.kr

Étel- és Gyógyszerbiztonsági Minisztérium www.mfds.go.kr

Atomvédelmi és Biztonsági Bizottság www.nssc.go.kr

Nemzeti Adóhivatal www.nts.go.kr

Törvényhozás

Koreai Vámhivatal www.customs.go.kr

Országgyűlés www.assembly.go.kr

Közbeszerzési Szolgálat www.pps.go.kr

Bíróság

Statistics Korea www.kostat.go.kr Legfőbb Ügyészség www.spo.go.kr Katonai Állományi Ügyintézés www.mma.go.kr Védelmi Beszerzési Program Ügyintézés www.dapa.go.kr Koreai Rendőrség www.police.go.kr

Legfelsőbb Bíróság www.scourt.go.kr Független szervezetek Alkotmánybíróság www.ccourt.go.kr Országos Választási Bizottság www.nec.go.kr Nemzeti Emberi Jogi Bizottság www.humanrights.go.kr

Közbiztonsági Minisztérium www.mpss.go.kr

265

Fényképek forrásai Andong Fesztivál Turisztikai Alapítvány

Koreai Kulturális Tulajdonság Kézműves Egyesület

Anseong Baudeogi Pungmuldan

Koreai Olimpiai Bizottság

Boryeong iszap fesztivál

Kyujanggak Koreai Tanulmányok Intézete

Busani nemzetközi filmfesztivál

Leeum, Samsung Művészeti Múzeum

Cheonan Művészeti és Kulturális Alapítvány

Munhwailbo (Newsbank)

Cheung-ju Korai Nyomdaipari Múzeum

Nara Szervező Bizottság

Chosunilbo

Koreai Nemzeti Népmúzeum

Chungdong Első Metodista Egyház

Gugak Nemzeti Központ

Koreai Kulturális Örökség Szolgálat

Koreai Nemzeti Múzeum

Daegu metropolita város

Koreai Nemzeti Palotamúzeum

Discovery media

Newdaily

Ewhamedia

NEWSIS

Gagok Öröklési Központ

OhmyNews

Amsa-dongi régészeti lelőhely, Szöul

Kim Bien Hun fényképész

Gangjin Szeladon Múzeum

Bucheon Nemzetközi Fantasztikus Film Fesztivál

Gangneung Danoje Fesztivál Bizottság

Seo Heun Kang

Gwangju Biennále Alapítvány

Shuttrestock

Gyeongju Nemzeti Múzeum

Suh Jae-sik

Haeinsa templom

Koreai Taekkyeon Egyesület

Hanbit atomerőmű

Koreai Nemzeti Könyvtár

Hasisi Park

Hagyományos Papírművészeti Egyesület

Incheon Szabad Gazdasági Övezet

Yeongsanjae Vallási Hagyományőrző Bizottság

Incheon Nemzetközi Repülőtér Rt.

Tongyeong város

Koreai Hagyományos Ételek Intézete

Topic Images

Jeju Olle Alapítvány

Lee Dong Mi

Jeju Világörökségi Központ

Victory Production & Company

Jeongok Őstörténeti Múzeum

Yangdong falubizottság

Jeonju Nemzetközi Filmfesztivál

Yangyang megye

Jongmyo Jerye Megőrző Egyesület

Yeondeunghoe Megőrző Bizottság

JoongAng Ilbo

YG Entertainment Inc.

Kansong Művészeti és Kulturális Alapítvány

Yonart nyomtatás

Kim Cheol Hwan

Yonhap hírügynökség

KOCIS (Koreai Kulturális és Információs Szolgálat)

Yoon's Color

Koreai Meteorológiai Ügyintézés Korea Nemzeti Park Szolgálat Koreai Turizmus Szervezet 266

TÉNYEK KOREÁRÓL 한국의 어제와 오늘

www.korea.net

TÉNYEK KOREÁRÓL 한국의 어제와 오늘