Az automobil históriája …avagy a járműipar fejlődésének mérföldkövei 1771 2012
Kereskedelmi célra nem használható!
kreport.blog.hu
Az
emberiség helyváltoztatás iránti igénye a történelem kezdetétől fogva bennünk munkált. Azon törekvés, hogy a távolságot minél gyorsabban és minél kisebb erőfeszítés révén győzhessük le már a korai civilizációkat is arra sarkalta, hogy különböző megoldások után kutassanak. Ennek formája kezdetben kimerült a kisebb-nagyobb házi- és vadállatok munkára fogásában, így először azok hátára kapaszkodva, majd később a mögéjük kötött kezdetleges szerkezeteken utazva próbáltak választ adni a felmerülő kihívásokra. Hosszú évszázadoknak kellett eltelnie ahhoz, hogy a fizika törvényszerűségeit felismerve és felhasználva önjáró eszközök megkonstruálására nyíljon mód, de hogy az erre való törekvés folyton ott munkált a gondolkodó ember elméjében bizonyított, hisz írásos dokumentumok szerint már Robert Bacon XIII. századi ferences rendi szerzetes úgy vélekedett, hogy „Egyszer
majd képesek leszünk állati erő nélkül, hihetetlen sebességgel szerkezeteket hajtani.” Az álmok kézzel fogható közelségbe kerülésére egészen a XIII. század végéig kellett várni, amikor is a tudomány és a technika fejlődése utat nyitott ahhoz, hogy az automobil krónikásai megtehessék első bejegyzéseiket. A különböző mérnöki teljesítmények, fejlesztések sohasem jártak önmagukban. Hol azokkal párhuzamosan, hol inkább kissé lemaradva, de végig kísérte a folyamatot az infrastruktúra és a kapcsolódó szolgáltatások fejlődése is. Következzék hát egy kis időutazás, mely a – teljesség igénye nélkül, de arra törekedve – a kronológiai sorrendiséget betartva vezet végig az úton, mely az első gőzkocsi megjelenésétől a mai guruló számítógépek létrejöttéig terjed.
1771
Nicolas-Josep Cugnot (Fr.)
E francia hadmérnökben tisztelhetjük
az első, valóban önjáró gőzkocsi készítőjét, de ezen kívül még egy dologban volt első a szóban forgó úriember. Az ő nevéhez fűződik ugyanis az első autóbalesetet is, hisz egy bemutató alkalmával találmányát véletlenül egy kőfalnak kormányozta.
1839
Charles Goodyear (USA)
Feltalálta
a
vulkanizálás
eljárását
ezzel
megalapozva a gumi alkalmazási lehetőségét a közlekedés terén.
1845
R. M. Thompson (USA)
Elkészítette az első gumikereket hintók
számára.
1860
Etien Lenoir (B)
Az első sikeres belsőégésű motor megalkotója,
mely akkoriban még un. világítógázzal működött.
1876
Nikolaus August Ottó (D)
Nevéhez fűződik az első használható, műkö-
dőképes négyütemű motor megalkotása.
1885
Gottlieb Daimler (D)
Tulajdonképpen egy próbapadot próbált konstru-
álni a fejlesztés alatt álló robbanómotorjához, ami végül egy un. „lovaglómotor” formájában öltött testet. Akkor még nem is sejtette Daimler, hogy ezzel valójában a motorkerékpár ősét hozta létre.
J. B. Dunlop (GB)
Gumiabroncsot konstruált a korabeli kerékpárok
számára.
1886. január 29. Karl Benz (D)
Ez az időpont az automobilizmus történetének
egyik legfontosabb dátuma, ugyanis Benz ezen a napon készítette el motoros triciklijét, mely az első, kereskedelmileg is sikeres „autó” címmel büszkélkedhet. Ez volt tehát az első motorkocsi, amely Patent Motorwagen néven vonult be az autótörténelembe.
1886
Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach (D)
Míg a fent nevezett „autó”
mindössze 3 kerékkel bírt a két feltaláló megalkotta az első 4 ütemű, benzinmotoros, 4 kerekű „autót”, mely valójában egy hintó volt, ami a benzinmotor életrevalóságát volt hivatott bizonyítani. A technikai fejlődés tehát beindult és kisebb-nagyobb zökkenőkkel, de mégiscsak motor hajtotta járműveken zötykölődhetek az igazán kiváltságosok. Persze ez így önmagában a kor férfijainak nem volt elegendő, így már e korai években megszületett a gondolat: valahogy el kéne dönteni, hogy mely szerkezet a gyorsabb, megbízhatóbb, ennek érdekében
1887
Franciaországban
meg is hirdették az első megbízhatósági versenyt
autók számára. Ezen esemény azonban végül elmaradt tekintettel arra, hogy a rajtvonalra mindössze egyetlen autót neveztek.
1888
Edward Buttler (GB)
Megalkotta a Petrol-Cycle nevű járművét, melynek
több érdekessége is volt. Ez az autó volt először porlasztóval, gyújtógyertyával, gyújtómágnessel és gyújtótekerccsel szerelve, azaz ez a típus már egy korai autóvillamossági rendszerrel is bírt. A másik szokatlan technikai megoldása a Petrol-Cyclenek a féke volt, ugyanis a megállásról a konstruktőr egy olyan szerkezet beépítése révén gondoskodott, mely mai ésszel eléggé megmosolyogtató. A hajtó ugyanis egy kar meghúzásával egyfajta állványt engedett ki az autó alól mely megemelte azt, és a kocsi ezen állványon csúszva fékezett le. Sajnos (vagy hál’ istennek) ez a típus néhány kísérletet követően a roncstelepen végezte.
~1890 Lohner – Porsche (A)
A világ első hibrid autója. Ezt a csodaboga-
rat Jacob Lohner és Ferdinand Porsche készítette és az autóban a benzinmotor működését a kerékagyakba épített villanymotorok segítették.
1893
Csonka János – Bánki Donát (H)
Az ő nevükhöz fűződik a por-
lasztó szabadalmaztatása, bár azt viszonylag ritkán teszik hozzá a történetírók, hogy magát az elvet 5 évvel korábban az angol Edward Butler már lerakta, ill. a két magyart megelőzve korábban alkotott is egy kezdetleges szerkezetet a találmánya alapján.
1893
William Steinway (USA)
Ha valakinek ismerősen csengene a név az
nem véletlen, hiszen Steinway az a zongorakereskedő volt, akinek nevét ma is számtalan hangszer viseli. Neki köszönheti Amerika, hogy az automobilizmus terjedni kezdett az országban, hisz ő volt az, aki hazájában először megkezdte a Daimler autók árusítását. Ezen időpontot megelőzően csak elszigetelt kísérletek voltak a kontinensnyi országban autók előállítása vonatkozásában.
1894
Pierre Gifard (Fr.)
Meghirdette az első sikeres, nagy visszhangot ki-
váltó autóversenyt. Ezen viadal Párizs – Rounen között 130 km-es távon zajlott. A futam győztese DeDion gróf volt, de mivel az autója nem felelt meg a kiírásnak végül nem kapta meg a győztesnek járó díjat.
1895
Franciaország
Alig egy évvel az első sikeres autóversenyt követően ke-
rült megrendezésre az első igazán nagyszabású túraverseny. A Párizs – Bordeaux – Párizs között (1500 km) lefolytatott viadalt Émile Levassor saját konstrukciójú járművével nyerte meg, melybe egy Maybach porlasztós Daimler motort szereltek.
J. J. Sturmey (GB)
Megalapította az egyik – ha nem a – legelső autós szaklapot AUTOCAR néven, mely elsődleges feladataként az autózás népszerűsítését tűzte célul. Ez a lap ma is létezik, sőt az egyik legtekintélyesebb szakmai folyóiratnak számít.
Hatschek Béla (H)
Ő volt az első magyarországi autótulajdonos, aki egy Benz Velo típusú autót birtokolt.
1896
H. J. Lawson (GB)
Megalakította az angol Motor Car Club –ot és meg-
rendezte az első Londoni Autószalont, ahol főként import autók voltak kiállítva. Sokkal érdekesebb ugyanakkor az, hogy ezen kiállításnak köszönhetően, annak betetőzéseként sikerült elérni, hogy Angliában eltöröljék az un. „Vörös zászlós törvényt”. Ez a szabályozás mondta ki, hogy a szigetországban közlekedő járművek előtt kötelező jelleggel vörös zászlót lengetve egy jelző embernek kell sétálnia. Mondani sem kell, hogy ez az elavult szabályozás jelentős gátja volt az autózás elterjedésének az országban, így miután ezt eltörölték megindulhatott az automobil elterjedése is. Az új törvény a jelzőőrt szükségtelenné tette ugyan, de a maximális sebességet 20 km/h-ban húzta meg. 1896. július 20. Benz (D) A korabeli rendelési napló feljegyzései alapján ezen a napon gördült ki a gyár mannheimi üzeméből az első Magyarországon megrendelt Benz.
1897
Magyarország
A Magyar Posta megvásárolta az első postásautóját, ami
történetesen szintén a Benz cég gyártmánya volt. 1897. szeptember 30. Berlin (D) Az autóversenyeken túl a másik helyszín, ahol lehetett az autók nagyszerűségét hirdetni az autó kiállítás volt. Ekkor rendezték az I. Berlini Autószalont, aminek külön érdekessége volt, hogy itt már szerepelt egy Kühlstein márkájú elektromos autó is.
Gräf & Stift (A)
Ez a ma már szinte ismeretlen gyártó két dolog miatt is nevezetessé vált. Az első az, hogy a Gräf & Stift nevéhez fűződik az elsőkerék hajtású autók megjelenése. A második kötődési pont ettől sokkal szomorúbb, ugyanis 1914-ben egy Gräf & Stift autóban érte halálos lövés Ferenc Ferdinánd főherceget, aminek ugye közvetve az I. világháború kitörését „köszönhetjük”.
Decauville (Fr.)
Ők készítették az első ismert, belsőégésű motorral szerelt gépkocsit, mely független első kerékfelfüggesztéssel volt szerelve. Érdekesség, hogy ennek a gyárnak az egyik modelljét mások is licencelték és az egyik ilyen gyártmány Wartburg néven került a piacra. Sőt! Megemlítendő azon tény is, hogy Henry Royce is a Decauville művek vásárlói közé tartozott és az első, saját neve alatt megalkotott automobilt egy Decauville-
ről mintázta. Gondolom, a Rolls-Royce nevet nem kell különösebben senkinek bemutatni, szegény Decauville pedig hol van ma már…
H. J. Downsing (GB)
A világon először nevezett úriember készített indítómotort. Érdekesség, hogy Downsing nem volt más, mint egy egyszerű autóvásárló, aki saját tulajdonú Benzébe (melyet licenc alapján gyártottak Angliában angol piacra) rakta bele utólag a szóban forgó szerkezetet.
Winton (USA)
Ez volt Amerika első önálló autógyártója, valamint Amerika első autókereskedése is a Winton cég termékeit árulta. Ez a gyár híres arról is, hogy az ifjú Henry Ford anno próbálkozott náluk egy állás elnyerésével, de a cégtulajdonossal lefolytatott személyes interjú nem sikerült, így a fiatal tehetséget végül nem vették fel. A gyár 1924-ig működött.
Stanley (USA)
A Stanley ikrek eredendően a fényképezés technikai fejlesztésével foglalkoztak, de megérintette őket az új idők szele és belekóstoltak a gőzkocsigyártásba is. Ezen törekvésük meglehetősen sikeres volt, bár nem ezért lettek érdekesek - mégis belevittek egy vargabetűt a cégük karrierjébe, ugyanis a csúcson lévő vállalkozásukat jó drágán eladták, majd 2 év múlva szinte bagóért visszavásárolták. Ezt követően a fotótechnikával végleg fel is hagytak és csak az autógyártásra koncentráltak. A fotós üzletágat George Eastmann-nek adták el, aki annak alapjain hozta létre a világhírű KODAK céget. A Stanley művek 1917-ig működött.
MORS (Fr.) Elkészítették a világ első V4-es elrendezésű motorját.
1898
Opel (D)
Ebben az évben készült el Opel névvel az első autó, mégpedig
az „Opel Patent Motorwagen”.
1899
Sunbeam (GB)
Olyan autót gyártottak, melynek kerekei rombusz alak-
zatban helyezkedtek el. A két középső kerék volt a hajtott (e fölött ültek az utasok is), míg az első és hátsó kerekek a kormányzásért feleltek. Ma már tudjuk, ez az elképzelés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Franciaország
Itt hoztak először jogszabályt arra vonatkozóan, hogy az autóvezetőknek hajtási engedélyre, azaz jogosítványra van szükségük tevékenységük folytatásához. Magyarországon 1901 óta kötelező a jogosítvány megszerzése, míg Angliában és Németországban 1903-ban hoztak erről szabályozást. Érdekesség, hogy ez utóbbi országban a Gőzboiler-felügyelők Szövetsége járt el a vizsgáztatás ügyében.
Michelin (Fr.)
Ebben az évben az első elektromos autó átlépte a mágikusnak számító 100 km/h-ás sebességet. Ezen sebességet abszolváló automobil már Michelin gumikkal volt szerelve. A Michelin nevéhez más korszakos újítás is köthető, ugyanis ők készítettek először cserélhető gumiabroncsot.
1900
Emil Jellinek (D)
Nevezett úriember Németország nizzai konzulja
volt, nem mellesleg Daimler autókereskedő és a cég termékeinek lelkes vásárlója. Olyannyira komolyan vette az autózást, hogy egy átalakított Daimler Phoenix-szel többször ő maga is rajthoz állt különböző autóversenyeken. A világ a Mercedes nevet neki köszönheti, hisz ha úgy tetszik versenyistállóját nevezte el egyik lányáról Mercedesnek. (Megjegyzendő, hogy volt egy másik lánya is – Maja – akiről egy másik vonalon szintén autót nevezett el, de az a próbálkozás nem járt sikerrel, így az ma már a történelem homályába vész.)
Csonka János (H)
Ebben az évben készül el az első magyar gyártmányú gépjármű, a Csonka-féle tricikli. Még ezen év november 30-án megalakul az első magyarországi autóklub is.
1901. június Magyarország
Megrendezésre kerül az I. Budapesti Nemzetközi
Autó kiállítás.
Rudnay Béla (H)
Jelzett úriember Budapest rendőrkapitánya volt, aki megalkotta a mai KRESZ ősét. Ekkor adták ki hazánkban az első rendszámokat is, amivel számos, tőlünk jóval fejlettebb országot megelőztünk. (Ezen igyekezet ellenére meg kell jegyeznünk, hogy az automobilizmus Magyarországon nagyon lassan terjedt el. Az országban sem nagyobb saját, sem idegen autógyártás nem volt. Az 1900-as években Lánczy Leó a Pesti Kereskedelmi Bank akkori igazgatója több gyártót is megpróbált hazánkba csábítani, de törekvései nem jártak sikerrel. 1898-ban egy bécsi cég benyújtott ugyan egy kérelmet egy budapesti autógyár tervei vonatkozásában a Kereskedelemügyi Minisztériumhoz, de azt nem ítélték a hivatalnokok támogatásra érdemesnek. 1905-től kezdődően különböző licencek alapján korlátozott számban készültek ugyan autók Magyarországon is /pld.: Rába, MARTA, MÁG néven/ de saját autómárkánk és gyárunk igazából soha nem volt.)
Oldsmobile Curved Dash (USA) Ez
volt az első autó, amit a mai értelembe véve sorozatban gyártottak. A félkész autót guruló bakokra tették és azon tologatták az egyes munkafázisok között. Ez volt továbbá az első amerikai autó, melyet az USA-ból Európába exportáltak.
1902
Dr. Ernest Guglielminetti (CH)
Kitalálta, hogy az úton lévő port, - ami
meglehetősen megnehezítette az utazók életét – kátránnyal meg lehet kötni, így ezzel elkészítette az első bitumenes utat. 1902. január 7. Bosch (D) Szabadalmi bejegyzést kap a cég egy újszerű, nagyfeszültségű mágnesgyújtással üzemelő gyújtógyertyára.
1903
Napier (GB)
Nevükhöz fűződik a világ első 6 hengeres motorral sze-
relt sorozatgyártású autója. Egyébként ezt a címet a holland Spyker is magának követeli, de míg ők egy speciális versenyautót gyártottak ilyen erőforrással addig a Napier sorozatgyártású utcai autókat készített.
Lanchester (GB)
Ebben az időszakban ez a gyár vezette be a világon először a motorok nagynyomású kényszerolajozását.
Spyker (NL)
És ha már Spyker. A világ első összkerékhajtású gépkocsiját a jelentős repülőgép-gyártási tapasztalattal bíró cég készítette el, mely igaz, hogy egy versenyautó volt, de a tény attól még tény. Mellesleg ebben az autóban volt a fent említett 6 hengeres soros motor is és még egy érdekesség, hogy ez a kocsi már mind a 4 kerekével fékezett.
Még ebben az évben szabadalmazták azt a speciális alvázat is, mely egy porfogó teknő és egy jól záródó motorháztető révén biztosította a kényelmes és pormentes utazást. Ekkor a „Por nélküli Spyker!” reklámszlogent használta a cég. Megjelentek az első lengéscsillapítók.
Ader (Fr.)
E francia cég nevéhez fűződik Európa első V8-es motorjának megkonstruálása.
1904
Rover (GB) A
világ első, központi csővázas konstrukciójú autója a Rover
nevéhez fűződik. Kicsit később ők próbálkoztak először a fogasléces kormányművel is, de ezzel a fejlesztéssel a sorozatgyártásig nem jutottak el.
1905
Darracq (Fr.)
Jelzett típus a maga korában aktív versenytevékenysé-
get folytatott és igen gyors autókat készített. Ebben az évben Victor Hemery sebességi világrekordot is beállított, amikor is egy Darracq márkájú autóval 176,45 km/h –ás sebességgel hajtott. Mellesleg megemlítendő, hogy Darracq autókat licence alapján Olaszországban is gyártottak, de a kis 2 hengeres típusok nem igazán voltak népszerűek a helyi piacon. A Societa Italiana Automobili Darracq nevű cég így inkább a saját tervezés felé fordult és nevüket Anonima Lombardo Fabbrica Automobili –re (ALFA) keresztelték és ezzel 1910-ben elindult az Alfa-Romeo története.
1906
Renault
(Fr.)
Az Automobile Club de l’ Ouest (Fr.) kiírta a világ első,
„Nagydíj” elnevezésű versenyét, melyet a magyar származású Szisz Ferenc nyert meg, aki a Renault kész autók minőségét tesztelő részlegének vezetője volt.
Renault (Fr.)
Erre az időszakra datálható a cég számos találmánya, mellyel kivívta az iparági elsőséget. Ők alkalmaztak ugyanis először cserélhető kereket a típusaikon és a kiszerelhető gyújtógyertya is a cég nevéhez köthető. Szintén a Renault ötlete volt, hogy az autók hűtőit nem a kocsik orrára helyezték, hanem a motor, így a motorháztető mögé, ezzel biztosítva, hogy sokkal kecsesebb orrú autókat lehessen gyártani. Magyarországon 1909-től kaphatóak a Renault modelljei. A cég első hazai autószalonja a mai Vörösmarty téren (Budapest) állt és az egyik első magyarországi Renault vásárló a szalon melletti Gerbaud cukrászda volt.
1907
Cadillac (USA)
Tökélyre fejlesztették a csereszabatos alkatrészek alkal-
mazását a gyártás során. Az elképzelés alátámasztására 1908-ban vettek három autót, azokat elemekre bontották, majd az alkatrészeket összekeverték. Az elkevert komponenseket újból összerakták és a három autó hibátlanul életre kelt. Az ötletért a Cadillac meg is kapta a brit Thomas Dewar díjat, mely a legjelentősebb műszaki teljesítményt nyújtó cégeknek járt.
Seattle (USA)
A Standard Oil, mely ma Chevron – Texaco néven ismert megnyitotta az első közforgalmi benzinkutat. Itt kell megemlíteni, hogy ezt megelőzően Sylvanus Bowser (USA) 1885ben elkészítette az első mechanikus pumpát, melyet 1905-ben benzin adagolására is átalakított. Nagy dolog volt ez abban az időben, hiszen a korabeli autósok gyógyszertárakban vásárolták az üzemanyagot autójukhoz, így annak vételezése könnyebbé vált. Más módon próbálkozott John Tokheim, aki 1901-ben egy szivattyús adagolót konstruált. A szivattyú egy üveggömbbe nyomta a benzint, amiből egy szelepen keresztül gumicsövön át lehetett adagolni az üzemanyagot. Ennek a megoldásnak nagy előnye volt, hogy az autós mind a benzin minőségét, mind annak mennyiségét figyelemmel kísérhette. Nem mellesleg Tokheim találta ki az üzemanyagszint-jelzőt és szintén ő készítette el az első, elektromos motorral hajtott benzintöltőt, mely már mérni is tudta a kiadott mennyiséget. A szóban forgó gyár egyébként ma is működik és komplett benzinkútmegoldásokat szállítanak a világ minden tájára.
Takuri (J)
Ez a ma már teljesen ismeretlen gyártó volt japán első autógyártója, de néhány tucat legyártott túrakocsi után tevékenységüket be is szüntették.
1908
Ford Modell T (USA)
A T Modell (vagy más néven Thin Lizzy, mifelénk
Bádog Böske) volt az első népautó, amit egy átlagos keresetű ember is megengedhetett magának. Ennek az ikonikus modellnek van magyar kötődése is, hisz tervezésében a magyar származású Galamb József is részt vett.
Amerikai Egyesült Államok
Az USA-ban elkészült az első, kereszteződésmentes útpálya, bár megjegyzendő, hogy európai viszonylatban Német- és Olaszországban hamarabb épült hasonló infrastruktúra.
1910
Ford – Charles E. Sorensen (USA)
Nevezett
irányítása
mellett
a
Ford műveknél megkezdték a sorozatgyártási eljárások finomítását és a különböző munkafolyamatok egységesítését.
Cadillac Osceola (USA)
Az első amerikai autó, mely teljesen zárt karosszériával került sorozatgyártásra.
Isotta-Fraschini (I)
Nevükhöz fűződik az első olyan szériaautó megalkotása, melynek mint a 4 kereke fékezve volt. Korábban ezzel a tulajdonsággal csak versenyautók büszkélkedhettek, az utcai kocsiknál csak a hátsó kerekek vettek részt a lassításban.
Goodrich (USA)
Fejlesztéseik révén arra a következtetésre jutottak, hogyha a gumiba szenet kevernek és azt vászoncsíkokkal kombinálják tartósabb szerkezetű gumiabroncsokat lehet gyártani, mint a korábban alkalmazott megoldások révén.
Edward Budd (USA)
Említett úriember a Hale & Kilburn nevű vállalkozás alkalmazásában állt, mely cég vasúti kocsik részegységeit gyártotta. Edward Budd felismerte, hogy az alkalmazott acéllemezekből kiváló karosszériaelemeket lehetne gyártani, így rábírta a cég vezetését, hogy ebbe az irányba tegyenek fejlesztéseket. A Hale & Kilburn a Hupmobile nevű autógyárral karöltve elkészítette az első, teljesen acélból készült karosszériát.
1911
Daimler (D)
Ebben az évben lett hivatalosan levédve a Mercedes csil-
lag, innentől kezdve viselték büszkén e jelet a cég termékei.
Philip Strauss (USA)
A Hardman Tire & Rubber cég alkalmazottjaként elkészítette a mai autógumik ősét, ami fúvott belső csőből és vászonnal erősített keménygumi futófelületből állt.
1912
Stutz Bearcat (USA)
Ez volt a világ egyik legelső, direkt sportautónak
épített járműve. Annyira komolyan vette a cég az autósportot, hogy székhelyüket Indianapolisba tették, hogy közel legyenek a versenysport egyik fellegvárához. Egészen 1925-ig e típus se ajtót, se szélvédőt, se pedig lökhárítót nem kapott, maga volt a puritán versenytechnika. És hogy ki vezette a 1925-öt követően a gyártó céget? A magyar származású Frederik E. Moszkovics.
1913
Lancia Theta (I)
Ebben az autóban kínáltak a világon először olyan
elektromos csomagot (világítás és indítás) mely révén az autó orrán már nem volt szükség kurblira, azt a csomagtartóba száműzhették. Igaz ez a rendszer nem saját fejlesztés volt, azt az amerikai Rushmore cég szállította a Lancianak.
Ford (USA)
Elindultak az első gyártósorok, melyeken csereszabatos alkatrészek felhasználásával folyt a termelés. Egy T Modell 93 perc alatt lett kész -> a darabszám drasztikusan megnőtt, miközben az ár csökkent, így a bemutatás kori 850 USD-s ár 1924-re 260 USD-re mérséklődött. A Bádog Böskéből 1908 – 1927 között 15.007.003 darab készült.
1914
Manchester (GB)
A Ford T Modell helyi gyártóüzemében került felál-
lításra Európa első futószalagja, melynek hossza 35 m volt és a sebességét 3 féle fokozatban lehetett állítani a megrendelések számának függvényében. Az alkatrészeket a futószalagok felett haladó un. segédszalagokon jutottak el a munkásokhoz, akik annyira leegyszerűsített munkafolyamatokat végeztek, hogy különösebb előképzettség nélkül is beállhattak a termelésbe. Már ekkor feltűntek a korai ipari robotok, ugyanis az üzemanyagtankot és a hűtőberendezéseket automatizált gépek állították össze.
Cadillac (USA)
Ebben az évben született meg az első amerikai gyártású vízhűtéses V8-as motor.
Cleveland (USA)
Beüzemelték az első közlekedési jelzőlámpákat, bár ez még nem a ma ismert piros-sárga-zöld rendszerben működött.
1915
Packard (USA)
A világ első, nagysorozatban gyártott V12-es motorja.
1917
Lincoln (USA)
Ennek a ma is létező márkának köszönheti a világ az
első termosztatikus vezérlésű hűtőrendszert.
1919
Hispano – Suiza (Fr.-CH)
Ez a korabeli luxusautó büszkélkedhetett az
első fékszervóval. Ennek segítségével a 2 tonnás autó 100 km/h-ás sebességről 35 méteres távon fékeződött állóra.
Isotta Fraschini Tipo 8 (I)
Ez volt a történelem első, sikeres, nagy sorozatban gyártott, soros 8 hengeres motorral szerelt automobilja. Ezen tényen túlmenően mással is büszkélkedhet a típus, hisz a maga korában az általa képviselt műszaki és kényelmi színt mások számára követhetetlen és elérhetetlen volt. Jelzett motor főtengelye 10 helyen volt csapágyazva és két karburátorral rendelkezett. A Tipo 8 kéziféke mind a 4 kerekére hatott és a futóműve hangolt volt. Ennek a technikai színvonalnak azonban az árát is nagyon keményen megkérték. Addig, amíg egy ko-
rabeli amerikai luxusautó ~7000 USD-be került egy Sala karosszériás Tipo 8 Landaulet-ért 22500 USD-t kértek.
Detroit (USA)
Üzembe helyezték az első ma is ismert és használt pirossárga-zöld rendszerű közlekedési lámpákat.
1920
Amerikai Egyesült Államok
Megnyílnak az első, kifejezetten autó-
soknak épített országúti hotelek.
1921
Citroën 5CV (Fr.)
Ez volt Európában az első autó, melynek vásárlói
az új szerzeményükhöz részletes, képes kezelési utasítást kaptak.
1922
Daimler (GB)
A Daimler angliai, hely változatai voltak a világ első au-
tói, amibe beépített rádiót kínált a gyártó. Az autóipar történetében erre az időszakra datálhatóak az első valódi reklámtevékenységek kivitelezései is. Ennek igazi úttörője a francia André Citroën volt, aki műszaki érzékén túl zseniális marketinges vénáját is megvillantotta. Nem volt rest pld. 150 ezer darab útjelző táblát ajándékozni a francia hatóságoknak azon nemes célból, hogy segítse a közlekedőket, igaz nem felejtette el azt sem, hogy ezen táblákon egytől-egyig szerepeltesse autógyárának nevét és logóját. 1922-ben az a meghökkentő ötlete támadt, hogy egy repülőgép segítségével Párizs felé az égre íratta a Citroën márkanevet, mely felirat 5 km hoszszan húzódott az égbolton és gyakorlatilag a város összes pontjáról kiválóan lehetett látni. De ez mind semmi volt ahhoz képest, hogy 1925-ben a párizsi Eiffel tornyot szemelte ki reklámtáblaként, amire 250 ezer villanykörtét szereltetett, amiket 600 km-nyi villamos kábellel kötött össze és az így kirajzolt 30 méter magas Citroën felirattal fénybe borította az egész műemléket és kör-
nyékét. Ez a fényreklám 8 éven át hirdette cége dicsőségét a francia főváros szívében.
Lancia Lambda (I)
Ennek az autótípusnak a felépítménye tekinthető a mai önhordó karosszéria ősének.
1923
William Phelps Eno
(USA)
Nevéhez fűződik az első körforgalom
megépítése.
1924
Oakland /Pontiac/ (USA)
Ez a gyártó használta először a DuPont által
kifejlesztett „Duco” nevű nitro-cellulóz lakkfestéket, mely a korábbiakhoz képest sokkal gyorsabban száradt. Egyébként ezen festéktípus okán ragadt a magyar köznyelvbe a dukkózni szó.
1925
Barényi Béla (H)
Kifejlesztette az ütközéskor teleszkópszerűen ösz-
szenyomódó biztonsági kormányoszlopot.
1927
Paul Járay (H)
Szabadalmaztatta az áramvonalas karosszériájú autó
elvét. Az ő munkássága alapozta meg a csökkentett légellenállású autók kifejlesztését és az ő licencét felhasználva készítették el az autóipar két úttörő formáját, a Chrysler Airflow ill. a Tatra T77 karosszériáját.
Magyarország
Tát és Nyergesújfalu között elkészült az első hazai, kísérleti betonozott útszakasz.
1930
Plymouth (USA)
A világon elsőször Plymouth típusú autókban al-
kalmaztak motortartó gumibakokat, mellyel jelentősen csökkentették mind a zajszintet, mind a karosszéria rázkódását.
Mercedes Benz Nürburg (D)
Ebből a modellből készült el a világ (egyik) első gyárilag páncélozott autója, amit a cég XI. Pius pápának ajándékozott.
1933
BMW (D)
A 303 típusú BMW modell volt az első a cég gyártmányai kö-
zül, mely megkapta a ma már a márka védjegyévé vált dupla vese alakú hűtőrácsot.
Kiichiro Toyoda – Toyoda /ma Toyota/ (J)
Toyoda, mint névadó gyártulajdonos valósította meg üzemeiben a Just In Time gyártási rendszert, melyet mind a mai napig haladó módszerként használnak a világ számtalan iparágában. A metódus lényege, hogy a gyártó nem halmoz fel nagyobb alkatrészmennyiséget semmiből a gyártáshoz kapcsolódóan, mert e helyett a beszállítók vannak úgy beállítva, hogy a szükséges komponenseket éppen időben érkeztetik a gyártási helyre.
Amerikai Egyesült Államok
Üzembe helyezték az első olyan benzinkutat, mely ugyan mechanikus módon, de már nem csak a kiadott üzemanyag mennyiségét, de annak árát is jelezni tudta.
1934
New Jersey állam, Camden városa (USA)
Megnyílt
az
első
autós
kertmozi.
Chrysler Airflow (USA)
Ez volt az első amerikai autó, melynek tervezésekor figyelembe vették az aerodinamika törvényszerűségeit, azaz külön figyeltek a karosszéria légellenállására is. A sors fura fintora, hogy jelzett modell megelőzte korát, így abban az időben annyira furán hatott karosszériaformája, hogy a vásárlók nem fogadták szívesen az újítást, így alig 3 év próbálkozás után a gyártást érdektelenség miatt leállították.
Citroën Traction Avant (Fr.)
Ez volt Európa első, nagy sorozatban gyártott elsőkerék hajtású tömegmodellje. A gyártósorok akár napi 1000 darab jármű előállítására is képesek voltak.
Tatra T77
(CZ) Ebben a típusban tisztelhetjük a történelem első, nagy sorozatban gyártott áramvonalas karosszériájával készült autóját. /Cw = 0,21/ További érdekessége volt a T77-nek, hogy a kormányát középre helyezték és elöl is, hátul is volt csomagtartója. Később az autó orrára középen is fényszóró került elhelyezésre, így az elöl 3 lámpával rendelkezett, melyet „Küklopsz lámpaként” emlegettek.
1936
Mercedes Benz 260D (D)
A világ első, sorozatgyártású dízelmotoros
személyautója. Erre az időszakra datálható egy másik meghatározó Mercedes fejlesztés is. Ez volt ugyanis az első gyártó, amelyik kompresszoros motorokkal kínált utcai autókat.
1937
Los Angeles (USA)
Az első drive in bank megnyitása.
Goodrich (USA)
Megalkották az első szintetikus gumit.
General Motors (USA)
Harley Earl vezetésével az autógyártók között elsőként állítottak fel direkt formatervezésre szakosított részleget GM Art&Color néven. Később nevet változtattak és GM Styling néven működtek, majd a nevük Design Staff lett. 1992-től GM Design Center néven végzik tevékenységüket.
1940
Pennsylvania (USA)
Elkészült az első valódi autópálya az államokban,
melyen akár 150 km/h-ás sebességgel is lehetett haladni és ezen az úton már útdíjat is fizetni kellett.
Barényi Béla (H)
Az ő vezetésével kezdtek először törésteszteket készíteni a világon először a Mercedes Benznél. Nyugodt szívvel, büszkén jelenthetjük ki, hogy nincs még egy ember az autóipar történetében, aki többet tett volna munkásságával az autók aktív és passzív biztonságáért. Hozzá fűződik – a teljesség igénye nélkül – a biztonsági pedálrendszer megalkotása, a párnázott puha műszerfal alkalmazása, a legömbölyített belső térkialakítás, a süllyesztett gombok és kapcsolók bevezetése, a megerősített ülések megkonstruálása (így azok ütközéskor nem tudtak kiszakadni a helyükről), a kis erőhatásra is letörő belső viszszapillantó tükör, a biztonsági ajtózárak megálmodása (melyek révén az ajtók baleset esetén sem tudtak kinyílni), de neki köszönheti a világ a süllyesztett ablaktörlőlapátokat és a lehajló Mercedes csillagot is a kocsik orrán, melyek a gyalogosbalesetek sérülésveszélyét csökkentették.
Nevéhez több mint 2500 találmány köthető, így nem véletlen, hogy a Német Nemzeti Múzeumban szobrot emeltek neki „Barényi Béla – Autopionier” címmel, de még életében bekerült a detroiti Autóipar Halhatatlanjainak Csarnokába is sőt, mind Németország, mind Olaszország egyegy városában utca viseli a nevét.
Azt már tényleg csak zárójelben említeném meg, hogy ő a VW Bogár szülőatyja, de még a futóművek szilentblokkjait is ő találta fel.
1951
Walter Linderer (D)
Bejegyeztette légzsákról szóló szabadalmát. Ezt a
korai biztonsági eszközt még sűrített levegő fújta fel és érzékelőit az első lökhárító mögé szerelték. Érdekesség, hogy baj esetén ezt a rendszert a sofőr is működésbe hozhatta. Talán mondani sem kell, hogy az ötlet nem okozott osztatlan lelkesedést, bebizonyosodott, hogy ez a légzsák nem hatékony, ráadásul nagyon lassan is fújódott fel, így ez a megoldás gyorsan feledésbe is merült.
Barényi Béla (H)
Szabadalmaztatta az energialenyelő gyűrődési zónákon alapuló karosszériaépítési elvet.
Pegaso Z-102 (E)
Az első személyautó, amibe 4 vezérműtengelyes motor került beépítésre. Ezt megelőzően ilyen szerkezetek csak versenyautókba kerültek.
1955
Citroën DS (Fr.) Ez
volt az első nagy sorozatban gyártott autó, mely
olyan első tárcsafékeket kapott, amin a rugózatlan tömeg csökkentése érdekében a fékek a féltengelyek belső oldalán kerültek elhelyezésre. Ez a megoldás a mai napig kuriózumszámba megy, de az autónak más tulajdonságai is megdöbbentették a korabeli autóstársadalmat. Számtalan olyan műszaki csemegével álltak elő a Citroën mérnökei, ami korábban szériaautókon vagy elképzelhetetlen volt, vagy csak elvétve alkalmazták. Ilyen volt pld. a légrugós, automata szintszabályozású futómű, a szervokormány, a szervofék, a repülőgépek szárnyformáját utánzó újszerű karosszéria, a hidraulikusan működtetett váltó, a futurisztikus belső tér, stb. A típus megjelenését megelőzően ezeket így együtt senki nem kínálta, így nem hiába mondták akkoriban: „A DS-hez képest az összes autó elavult ócskaságnak hat.”
1957
Mercedes Benz 300SL (D)
Az első autó, ami mind az első, mind a
hátsó kerekeken tárcsafékekkel rendelkezett.
1958
Simca Présidence (Fr.)
Ebbe a luxusautóba kérhetek először az eu-
rópai vásárlók TV-t és rádiótelefont.
DAF (NL)
A holland gyártó ebbe a modelljébe ékszíjas automataváltót épített, ami az áttétel fokozatmentes állítását tette lehetővé. A fejlesztés neve „Variomatic” volt és ezen megoldás hosszú évtizedekig csak a DAF gyártmányaiban volt elérhető.
1959
Volvo PV544 (S)
Az első autó, amibe a biztonság úttörőjének szá-
mító svéd gyártó 3 pontos biztonsági övet szerelt.
Mercedes Benz „Ponton” (D) tervei alapján energiaelnyelő utascellával gyártottak.
1960
Az első autó, amit Barényi Béla (H) gyűrődési zónával ellátott, biztonsági
Chevrolet Corvair Monza Coupe (USA)
Ez a típus büszkélkedhet
a világ első szériaautója címmel, melybe turbófeltöltéses motort szereltek.
1963
Jaszuzaburou Kobori (J)
Szabadalmaztatta a ma is használt, piro-
technikai elv alapján működő légzsákot.
1964
Rover 2000 (GB)
Ebben az évben ítélte oda a szakértői zsűri az első
európai év autója díjat, mely a Rover 2000 lett. Számos figyelemreméltó tulajdonsága mellet (biztonsági rendszer, gázturbina beépítését is lehetővé tevő motortér és első felfüggesztés – sosem került rá sor -) ez a kocsi azzal is büszkélkedhetett, hogy a vásárlók pótkerék nélkül is kérhették a korai „run flat” technológia alkalmazásának köszönhetően.
1966
Oldsmobile Toronado (USA)
Amerika első, nagy sorozatban gyár-
tott elsőkerék hajtású autója. Ezen típus a féktelen teljesítményhajszolás korszakában született, így a feladat megoldása korántsem volt egyszerű. A kocsi V8-as motorral készült hozzá kapcsolódó automata váltóval és a kezdeti próbálkozások során az elsőkerekes hajtásláncot folyton szétszakí-
totta a nagyteljesítményű motor. A Toronado volt az első autó, amiben a mérnököknek sikerült megoldaniuk a problémát.
Lamborghini Miura (I)
A
világ
első,
mai
értelemben
vett
szupersportkocsija.
1973
BMW 2002 turbo (D)
Európa első, turbófeltöltős motorral szállí-
tott személyautója.
Honda Civic (J) Az
autótörténelem első CVCC (Compound Vortex Controlled Combustion), azaz összetett örvényvezérlésű égésfolyamatú) motorja. Ez a konstrukció szegénykeverékes, réteges töltésű motor volt, mely képes volt a legendásan szigorú kaliforniai környezetvédelmi szabályokat is teljesíteni, így a Japánok e típussal bevehették az amerikai piacot. Ez a Civic szinte azonnal nagyon sikeres lett az újvilágban és hozzájárult a Japánok piaci inváziójához.
Subaru (J)
A piac első, nagysorozatban gyártott, négykerék hajtású személyautóját köszönheti nekik a világ.
Chevrolet Impala (USA)
Az első autó, amibe gyárilag légzsákot szereltek. E változat már ütközésérzékelő elektromechanikai szenzorral volt ellátva ami 30 ezredmásodperc alatt volt képes aktiválni a rendszert. Ez a műszaki megoldás az amerikai Allen K. Breed nevéhez fűződik.
1975
Tokheim (USA)
Munkába állították az első olyan benzinkutakat, mely a
kiadott mennyiséget és annak árát már elektronikusan mérte és jelezte ki.
1979
Peugeot 604 (Fr.)
Ebbe a típusba épített be a francia gyártó Európa
első turbódiesel motorját, mely 4 hengeres és 2300 ccm-es volt.
1981
Mercedes Benz S osztály /W126/ (D)
A német gyártó ezen típu-
sába kérhettek extrafelszerelésként először légzsákot az európai vásárlók.
1985
Mercedes Benz S osztály (D)
Ebbe az autóba szereltek a világon
először széria felszerelésként blokkolásgátlós fékrendszert (ABS). Az igazsághoz hozzátartozik ugyanakkor az is, hogy az ötlet, mely szerint nem feltétlenül jó, ha a kerekek állóra fékeződnek lassításkor már az autó fejlődéstörténetének igen korai szakaszában felmerült. 1936-ban már bejegyeztek egy ezen problémakört érintő szabadalmat, de akkoriban a megvalósítás még nem járt sikerrel. Az ABS első generációja 1964-ben jelent meg, de ez még nem volt 100%-ban megbízható szerkezet. 1978-re azonban kiforrta magát a technika, megindult a rendszer sorozatgyártása és mindkét akkori német prémiumgyártó (BMW, Mercedes Benz) modelljeibe extraként rendelhetővé tették.
1987
Bosch Gmbh. (D)
Megkezdik személyautók számára az ASR, vagy
már néven kipörgés gátló gyártását.
Mercedes Benz, BMW (D)
Ebben az évben kezdik el a fejlesztéseket az elektronikus menetstabilizátor-rendszerek terén.
Porsche 944 turbo (D)
Az első utas oldali légzsákkal felszerelt autó.
Még ebben az évben megjelent az első japán autó is – ami légzsákkal volt szerelve.
1989
Bosch (Blaupunkt) (D)
Honda Legend
-
Travelpilot néven megkezdik az első navigá-
ciós rendszerek sorozatgyártását.
1992
BMW, Bosch, Continental (D)
A teljes BMW termékskálán elérhetővé
vált a menetstabilizátor rendszerek egy korai fajtája, ami probléma esetén képes volt automatikusan csökkenteni a motor teljesítményét megelőzendő, hogy a sofőr elveszíthesse a kontrollt járműve felett. Szintén ebben az évben készült el a Mercedes Benz és a Bosch közös fejlesztése, mely ESP névre hallgat. Ennek legfőbb ismérve a korábbi típusokhoz képest, hogy már az oldalirányú csúszást is kontrollálni tudta.
1994
Volvo (S)
Ezen évtől kezdődően a cég termékeibe már oldallégzsákok is
rendelhetőek voltak.
1995
Mercedes Benz S osztály /W140/ (D)
Ez lett a történelem első
autója szériában elektronikus menetstabilizátorral felszerelve.
1997
BMW 7-es sorozat (D)
Megjelent az első fejlégzsák, de ezt a konst-
rukciót hamar leváltotta a Volvo függönylégzsákos megoldása.
1998
Kia Sportage (Korea)
2012
Volvo V40 (S)
Az első térdlégzsákok megjelenése és alkalmazása.
Az első /és ez idáig egyetlen/ típus a világon, ami már
nem csak az utasok egészségét és biztonságát védi, de a gyalogosokét is. Ebben az autóba ugyanis gyalogosvédelmi légzsákot építenek, ami ráadásul alapáron jár a szóban forgó modellhez.
És a történet folytatódik, annak koránt sincs még vége. 100 évvel ezelőtt a mindennapok embere még álmodni sem biztos, hogy mert a fejlődés ilyen mértékéről, bár azok a csodálatos férfiak, akik koszos műhelyeik mélyén pufogó masináik mellett próbálkozással töltötték idejüket szentül hittek cselekedetükben sikerében. Elnézve az elért eredményeket azt kell, hogy mondjuk az autózás krónikáját aranybetűkkel írták, még akkor is, ha annak bizonyos oldalai olajfoltokkal szennyezett. Éljen soká az automobil!
Források: Négyesi Pál: Autóenciklopédia, wikipedia, origo.hu, totalcar.hu, veteran-mercedes.hu, seriouswheels.com, bosch.hu, testcar.hu, gomotors.net, nol.hu, classiccar.com, aerotatra.czweb.org, motorstown.com és saját gyűjtések.